2007. MK 185. szám helyesbítés
2007.12.28.
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2007. évi 152. számában kihirdetett, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról szóló 38/2007. (XI. 13.) OKM rendelet 560 oldalas melléklete a 152/II. számában, CD formátumban jelent meg, mely az alábbiakban helyesbítésre szorul: – 13. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, A szóbeli vizsgarész értékelése alcím, Az értékelési szempontok utáni rész (CD 100. oldal) helyesen:
,,A felelet tartalmi összetétele, felépítésének szerkezete 10 pont
A témakörbe illő definíció megtalálása 1 pont
A témakörbe illő tétel megtalálása 1 pont
A további 8 pont megítélésére az alábbi szempontok javasoltak.
Logikus felépítés, szerkesztettség, tartalmi gazdagság 4 pont
A felelet matematikai tartalmi helyessége 4 pont
A feleletben szereplő, a témához illő definíció helyes kimondása 2 pont
Ha több definíciót is elmond, akkor a definícióra adható 2 ponttal a legjobbat kell értékelni.
A feleletben szereplő, a témához illő tétel helyes kimondása és bizonyítása 6 pont
A tétel helyes kimondása 2 pont
A tétel helyes bizonyítása 4 pont
A kitűzött feladat helyes megoldása 8 pont
Ha a feladatot csak a vizsgáztató segítségével tudja elkezdeni, akkor maximum 5 pont adható
Alkalmazások ismertetése 4 pont
Egy odaillő alkalmazás megemlítése 1 pont
Ennek részletes kifejtése vagy további 2-3 lényegesen eltérő alkalmazás említése 3 pont
Matematikai nyelvhasználat, kommunikációs készség 5 pont
Matematikai nyelvhasználat 2 pont
Önálló, folyamatos előadásmód 2 pont
Ez utóbbi 1 pont akkor is jár, ha a jelölt önálló felelete után nem volt szükség kérdésre.”
– 20. számú melléklete, II. A vizsga leírása, Nyilvánosságra hozandók táblázat 1. sorában a 2. és 3. oszlopban, illetve a 4. és 5. oszlopban cellaegyesítés szükséges és az Emelt szint, Szóbeli vizsga 2. sorának szövege (CD 170. oldal) helyesen:
|
|
Középszint |
Emelt szint |
|
Írásbeli vizsga (projekt) |
Szóbeli vizsga |
Írásbeli vizsga |
Szóbeli vizsga |
|
Anyag |
vizsgaidőszakonként három projekttéma |
NINCS |
NINCS |
témakörök |
|
Mikor? |
tavaszi vizsgaidőszakra: előző év
december 1.
őszi vizsgaidőszakra: adott év május 1. |
NINCS |
NINCS |
jogszabály szerint |
A táblázat Emelt szint, Szóbeli vizsga 2. sorának szövege írandó a 214. és 219. oldalak hasonló táblázatába is.
– 25. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, összesítő táblázatának első oszlopában „Gyakorlati vizsga” szöveg szerepel az „Írásbeli vizsga” szöveg helyett (CD 223. oldal). Helyesen:
|
Emelt szint |
|
Írásbeli vizsga |
Szóbeli vizsga |
|
240 perc |
20 perc |
|
feladatsor |
tétel kifejtése |
|
75 pont |
75 pont |
– 26. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, A szóbeli vizsgarész értékelése projektmunka bemutatása esetén alcím, A projektmunka értékelésének szempontjai megnevezésű táblázatában a maximálisan adható 30 pont Az olvasottak ismertetése, A módszerek bemutatása, valamint Az eredmények értékelése kritériumokra egyaránt vonatkozik (CD 227. oldal). Helyesen:
|
Szempontok |
Részpontszámok |
Maximális pontszám |
|
A projektmunka írásos része |
|
|
Tartalmi szempontok |
25 |
45 |
|
Formai szempontok |
20 |
|
|
A szóbeli beszámoló |
|
|
Az olvasottak ismertetése |
10 |
30 |
|
A módszerek bemutatása |
10 |
|
|
Az eredmények értékelése |
10 |
|
|
Összesen |
75 |
75 |
– 33. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői alcím összesítő táblázatában az Egyháztörténet alcím 2. sorában leírt példák egymás alatt szerepelnek, a) és b) alpontok elkülönülve (CD 259. oldal). Helyesen:
|
Megadott események és helyszínek, szerzők és művek, események és dátumok, események és személyek párosítása. (2×4 db) |
Keresse meg a párokat! a) Ph.J. Spener ... Orthographia Ungarica
Dévai B.M. Krisztus követése
id. Ács M. ... Zengedező mennyei kar
Kempis T. ... Pia Desideria b) Husz J. halála ... ... 1534
Luther M. Wartburgban ... 1415
Luther teljes bibliafordítása kész 1539
Loyolai I. rendet alapít .. .1521 |
8 p |
– 35. számú melléklete, Református hittan főcím, I. Részletes vizsgakövetelmények cím, Követelmények című táblázat Emelt szint címet követő rész (CD 273–275. oldal) tördelése helyesen:
I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
|
Követelmények |
|
Témakörök |
Középszint |
Emelt szint |
|
I. Bibliaismeret |
|
1. Ószövetség |
Őstörténet:
A teremtés, az ember teremtése, proto- evangélium, bűnesetek, az özönvíz; Ősatyák történetei:
Ábrahám, Izsák, Jákób, József;
A választott nép történetének főbb szakaszai, fontos eseményei:
Mózes elhívása, kivonulás Egyiptomból, szövetségkötés, honfoglalás, bírák kora: Sámson, Gedeon, Jefte, Sámuel, Debora, Saul-Dávid-Salamon királysága; Illés és Elizeus próféta, babiloni fogság, hazatérés a fogságból; Jézusra vonatkozó próféciák, azok keletkezési körülményei, messiási várakozás:
Ézsaiás, Jeremiás, Dániel, Mikeás, Haggeus, Zakariás |
Leviticus: léviták, papok, áldozatok az Ószövetségben; Numeri: A 40 éves pusztai vándorlás oka és következményei. Bálám története; Deuteronomium: Izráel kiválasztásának „indoklása”. A nagy törvények és hétköznapi értelmezésük példái; Az asszír fogság, keveredés és annak következményei |
|
2. Alapvető ószövetségi bevezetés-tudományi ismeretek |
A Biblia keletkezése, az ószövetség könyveinek keletkezése és felosztása: történeti, tanító és prófétai |
A Tóra
|
|
3. Újszövetség |
Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása: születése, megkeresztelkedése, megkísértése, a tanítványok elhívása, hegyi beszéd, az Isten országáról szóló példázatai, az „én vagyok” mondások, gyógyítási csodái, megváltó áldozata, kereszthalála és feltámadása, mennybemenetele és a missziói parancs; Az apostoli kor: A Szentlélek kitöltetése, a keresztyén egyház születése, Péter és János apostol munkássága, Saulus megtérése, Pál missziói útjai;
Apostoli kor a levelekben: Róma, Korinthus I–II, Filippi,
Timóteus I–II., Jakab |
Keresztelő János élete és munkássága; Lukács evangéliumának saját anyaga; Találkozások az evangéliumokban: Nikodémus, samáriai asszony;
A nagyhét eseményei a négy evangélium összefüggésében;
Galata, Efezus, Filemon, János I.;
A jelenések könyve és az apokaliptika |
|
4. Alapvető újszövetségi bevezetés-tudományi
ismeretek |
Az evangéliumok keletkezésének története és célja, párhuzamok és eltérések, ezek okai; Az újszövetségi levelek felosztása: páli levelek: tanító és pásztori; egyetemes |
Az apostolok cselekedetei;
A szinoptikus evangéliumok |
|
5. Kortörténeti ismeretek |
Jézus és az apostolok korának történeti háttere: az intertestamentális kor |
A palestinai zsidóság vallási élete, vallási mozgalmak, irányzatok: farizeus, esszénus, szadduceus, zélóta |
|
II. Egyháztörténet |
|
6. Krisztus egyházának története |
A Szentlélek munkájáról szóló bibliai tanítás; Az egyház történelmének kezdetei, fontos fordulópontjai: Pünkösd eseményei, a keresztyén egyház születése, őskeresztyénség, az istentisztelet liturgiája, ókatolicizmus, keresztyénüldözések, a keresztyénség, mint államvallás;
Szerzetesrendek kialakulása Keleten és Nyugaton; Keresztes háborúk, avignoni fogság; Eretnekmozgalmak és az inkvizíció;
Előreformációs törekvések: Wyclif és Husz; A reformáció német és svájci ága; Az ellenreformáció Európában, a jezsuita rend; A protestáns ortodoxia és a pietizmus;
A puritanizmus; Az ökumenikus mozgalmak kezdetei;
A katolicizmus és a
protestantizmus a XX. században; Kiemelkedő egyháztörténeti személyiségek példák Krisztus elkötelezett követésére: Augustinus, I. István, Assisi Ferenc, Luther Márton, Zwingli Ulrich, Kálvin János |
Nyugat és Kelet eltérő fejlődése, a nagy egyházszakadás;
Keleti és nyugati nagy egyházatyák, a korai keresztyénség dogmái;
A felvilágosodás, egyházellenes irányzatok
Albert Schweitzer Dietrich
Bonhoeffer Teréz anya |
|
7. A saját felekezet története |
A saját felekezet kialakulása, annak okai, történetének fontos pontjai: A reformáció tanainak elterjedése Magyarországon; Kiemelkedő személyiségei: Dévai Bíró Mátyás, Sztárai Mihály Szegedi Kis István, Kálmáncsehi Sánta Márton, Huszár Gál; A reformáció és a művelődés összekapcsolódása: Méliusz Juhász Péter, Dávid Ferenc, Károli Gáspár, Szenci Molnár Albert; A bécsi békétől a szatmári békéig (Bocskai István) – a Habsburg udvar valláspolitikája:
1606–1711: ellenreformáció, a gyászévtized, gályarab prédikátorok;
Az erdélyi fejedelemség valláspolitikája: 1571–1690. Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Lorántffy Zsuzsánna; Csendes ellenreformáció: A magyar protestantizmus helyzete III. Károly és Mária Terézia uralkodása idején;
II. József valláspolitikája, a Türelmi Rendelet; A két világháború közötti egyház története: Makkai Sándor, Baltazár Dezső, Ravasz László, Révész Imre; Állam és egyház viszonya a
II. világháború után: Egyezmény 1948, államosítások; Bereczky Albert, Pap László, Ordass Lajos |
Magyarországi hitvallások,
zsinatok,
kánonok, teológiák
A debreceni alkotmányozó zsinat 1881.;
A belmisszió irányzatai és főbb képviselői:
Szabó Aladár, Balogh Ferenc,
Kiss Ferenc;
A szolgáló egyház teológiája |
|
III. Dogmatika |
|
8. Az egyház tanítása |
A keresztyén egyház tanításának alapvető tételei: Isten megismerése, a kijelentés (Istenérvek); Különös kijelentés,
az Ige hármas alakja reformátori felfogásban; Az ember Isten szövetségében; Evangélium a törvényben; A keresztyén hit; Egyetemes hitvallások; Istenről, mint Szentháromságról;
A teremtő, Mindenható Atya; Az isteni gondviselés; Jézus Krisztus személye
és titka;
Jézus Krisztus prófétai, főpapi és királyi tiszte; A Szentlélek személye és munkája; Az anyaszentegyház; A sákramentumok: keresztség és úrvacsora; Az eljövendő világ és az örök élet; A saját felekezet dogmatikai tanítása: A reformátori gondolkodás jellegzetességei: solus Christus, sola gratia, sola fide, sola Scriptura;
Az üdvtörténet alapigazságainak vizsgálata, Isten mindnyájunkat
eggyé tesz Krisztusban: ökumenikus mozgalmak, a II. vatikáni
zsinat |
A kegyelmi kiválasztás tanítása
A látható és láthatatlan egyház
A felekezetek kialakulása, a hitvédelem alapjai, a XIX–XX. századi uniótörekvések |
|
IV. Az egyházi esztendő |
|
9. Ünnepek, ünnepi időszakok |
Az egyházi esztendő ünnepei, ünnepi időszakai, a saját felekezet ünnepei, az ünnepek gyökerei, jelentősége: Advent, karácsony, böjt, virágvasárnap, nagypéntek, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, újkenyér, újbor, október 31, a reformáció emléknapja; Az ünnepek liturgiája; A református istentisztelet és kegyesség |
Liturgikus szövegek: a református istentisztelet fogalmainak ismerete, apostoli köszöntés, előfohász, lekció, textus, a sákramentumok szereztetési igéi, a kazuálék vonatkozó szövegei |
|
V. A keresztyén erkölcsi élet – etika |
|
10. A keresztyénség erkölcsi tanítása |
Az ószövetségi és a jézusi etika: Az ember feladata a világban, felelősségünk a teremtett világ, az élet védelme és embertársaink iránt: Erkölcs, erkölcsi döntés, etika fogalma; Az erkölcs keresztyén megítélése a bűn és kegyelem fényében; Kicsoda az ember? A törvény átka és haszna; A belső törvény: a lelkiismeret; Szabadság és rend;
A keresztyén etika normái a családi élet, munka és társadalmi élet területén
A Tízparancsolat etikai üzenete: más istenek, az Egy és kiábrázolhatatlan Isten tisztelete, Isten nevével élni és visszaélni, az idő rendje, ünnepek és hétköznapok, a munka és pihenés, a teremtett világ nyugalma, ökológiai etika, kultúra, civilizáció, technika, szülők, gyermekek, szerelem, házasság, válás, szexualitás, család, nemzedékek, szülőföld, haza; Az élet védelme: szenvedélybetegségek, abortusz, eutanázia, géntechnológia, öngyilkosság, halálbüntetés; Keresztyén ember a gyülekezetben és a társadalomban |
Az élet transzcendens megalapozásának igénye
A keresztyén diakónia hétköznapi megélési formái;
Hivatás, munka, tulajdon;
A média szerepe életünkben, a manipuláció veszélye;
Tolerancia és megalkuvás |
– 39. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Értékelés alcím alatti üres oldal szövege a következő: (CD 301. oldal):
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A nyelvi és irodalmi altétel kifejtését a szaktanár együttesen értékeli. A vizsgázó a feleletére egy összegző pontszámot kap. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó értékelési útmutató alkalmazásával történik:
|
TARTALOM
25 pont |
ELŐADÁSMÓD
25 pont |
|
– Irodalmi, nyelvtani és kulturális tájékozottság |
– Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés |
|
– Tárgyi tudás |
– Lényegkiemelés |
|
– Gondolatgazdagság |
– Logikus érvelés |
|
– Rendszerezés |
– Megfelelő szóhasználat |
|
|
– Érthető előadásmód |
|
|
|
|
A BESZÉDMŰ (A NYELVI ÉS IRODALMI FELELET EGYÜTTESEN) |
|
50 pont |
Elérhető pontszám: 25 pont
Teljesítménytartomány: 25–20 pont
A vizsgázó – a tételének megfelelő (átfogó) összefüggések, gondolatok, megállapítások önálló közlésével bizonyítja, hogy jól érti és ismeri a tétel témáját (összefüggéseit, fő kérdéseit). Megfogalmazza a tétel kívánta értékelő véleményét. Nyelvi, irodalmi ismereteit meggyőzően alkalmazza, kifejtését releváns példákkal támasztja alá. A feladat megoldása minden lényeges elemében meggyőző.
Teljesítménytartomány: 19–10 pont
A tétel kifejtése lényegében önálló, a főbb megállapítások lényegében helytállóak. A tétel kifejtése rendszerezésre törekvő, de néhány tartalmi elem bizonytalan, esetleg hiányos. A felelet kifejezi a felelő témával kapcsolatos véleményét. Előfordulhat némi felületesség, túlzott általánosítás, irreleváns narráció.
Teljesítménytartomány: 9–0 pont
A vizsgázó a tétel témáját nem ismeri kielégítően, de rendelkezik a feladatmegoldáshoz tartozó összefüggések, tények, művek, fogalmak töredékes ismeretével. A felelethez szükséges a kérdező tanár segítsége.
Elérhető pontszám: 25 pont
Teljesítménytartomány: 25–20 pont
Az előadásmód önálló, folyamatos, érthető. A felelet gondolati íve rendezett, átlátható. Az érvelés, kifejtés szerkezete meggyőző; a vizsgázó elkerüli a lényegtelen elemeket, kitérőket. Fogalomhasználata világos, pontos, szókincse gazdag, egészében megfelel a téma és a vizsgahelyzet nyelvi, stiláris regiszterének.
Teljesítménytartomány: 19–10 pont
A tétel kifejtése, a mondandó elrendezése, gondolati íve általában átlátható. Az előadásmód esetleg néhol akadozó, körülményes. Fogalomhasználata, szókincse a témának megfelelő, csak néhány kisebb nyelvi, stilisztikai, mondatszerkesztési hiba fordulhat elő benne.
Teljesítménytartomány: 9–0 pont
A felelet gondolatmenete nem vagy kevéssé azonosítható. A felelet nem eléggé folyamatos, érvelése bizonytalan, kevéssé elfogadható. A nyelvi, stilisztikai kifejezésmódja nem igényes (pl. bizonytalan mondatszerkesztés, szegényes szókincs).”
– 56. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Középszintű és Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, A szóbeli vizsgarész értékelése alcím táblázatát követő rész tagolása (CD 410. és 414. oldal) helyesen:
,,A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése
Hogyan tudja hangsúlyozni a lényeges dolgokat?
Elveszik-e a részletekben, vagy tisztában van a téma súlyponti részeivel?
Tartalmaz-e minden lényeges elemet, ami az adott témakörhöz szükséges?
Fogalmak (ill. eszközök) ismerete, definiálása és alkalmazása
A fogalmak (ill. eszközök) ismerete
A fogalmak definiálása és alkalmazása
Mennyire pontos a fogalmazása?
Szakkifejezések korrekt használata.
Milyen súlyúak a betanult, de meg nem értett tananyagok?
A feladat felépítettsége, a téma teljessége
A tárgyi tévedéseket hiányosságként kell figyelembe venni
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése
A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki a gondolatait.
A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére. (A felelet logikai felépítésének értékelése.)
A vizsgázónak az adott témakörben akkor is kell egy kérdést feltenni, ha egyébként a folyamatos feleletével erre nem adott okot. Ezzel a vizsgázó kommunikatív készségét, rugalmas gondolkodását, alkalmazkodóképességét lehet értékelni.”
,,A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése
Hogyan tudja hangsúlyozni a lényeges dolgokat?
Elveszik-e a részletekben, vagy tisztában van a téma súlyponti részeivel?
Tartalmaz-e minden lényeges elemet, ami az adott témakörhöz szükséges?
Látja-e az összefüggéseket a téma egyes részelemei között?
Fogalmak (illetve eszközök) ismerete, definiálása és alkalmazása
A fogalmak (illetve eszközök) ismerete.
A fogalmak definiálása és alkalmazása.
Mennyire pontos a fogalmazása?
Szakkifejezések korrekt használata.
Milyen súlyúak a betanult, de meg nem értett tananyagok?
A feladat felépítettsége, a téma teljessége
A tárgyi tévedéseket hiányosságként kell figyelembe venni.
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése
A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki a gondolatait.
A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére. (A felelet logikai felépítésének értékelése)
A vizsgázónak az adott témakörben akkor is kell egy kérdést feltenni, ha egyébként a folyamatos feleletével erre nem adott okot. Ezzel a vizsgázó kommunikatív készségét, rugalmas gondolkodását, alkalmazkodóképességét kell értékelni.”
– 59. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Középszintű és Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői alcímhez tartozó szöveg (CD 431–432. és 434. oldal) tördelése helyesen:
„A szóbeli vizsga témakörei:
A divattal kapcsolatos alapfogalmak.
Szakmai információk, divattrendek beszerzési forrásai.
A divattervezés fogalma, feladatai.
Az öltözet kialakulási folyamata.
Az öltözködéstörténet főbb szakaszai.
A természeti népek, az őskor öltözete.
Az ókori egyiptomi, görög, római öltözetek.
A gótika korának öltözetei.
Barokk és rokokó viseletek.
Klasszicizmus korának öltözetei.
A francia forradalom és direktórium korszakának öltözetei.
A szecesszió és art deco öltözetei.
Az 1920-as évek öltözetei.
A XX. század viseletei, divatirányzatai.
Könnyűiparban alkalmazott anyagok:
A könnyűiparban használt alapanyagok fajtái.
Az alapanyagok fizikai és kémiai jellemzői.
A textilipari szálas anyagok csoportosítása.
A szálas anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai.
A bőripari nyersanyagok fajtái, a nyersbőr szerkezeti felépítése, topográfiája.
A szőrmeiparban használt prémfajták, a szőrme topográfiája.
A könnyűiparban használt ragasztók fajtái, jellemzői, ragasztási kötések kialakítása.
A könnyűiparban használt kellékek fajtái, jellemzői, kiválasztási szempontok.
A fonás fogalma, fonalak jellemzői.
A cérnázás fogalma, a cérnázás jellemzői, a varrócérnák alkalmazása.
A szövetkészítés elve, a szövés menete.
Alapkötések fajtái, jellemzői.
A kötött-hurkolt kelmék jellemzői.
A nemszőtt-kelmék fajtái, jellemzői.
A szőrmekészítés folyamata.
A műbőrök fajtái, előállítása.
A cipőipari talpműbőrök fajtái, alapanyagai.
Minden szóbeli tétel két részből („A” és „B”) tevődik össze. Az „A” feladat az Öltözködéskultúra, a „B” feladat a Könnyűiparban alkalmazott anyagok témakörei. Minden feladat egy témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli.
A tételcímek jellemzői, összeállításuk
A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az alkalmazó tudás bemutatását elősegítő, egyértelmű megfogalmazásokra.”
,,A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A Könnyűipari alapismeretek szóbeli vizsgatétel „A” része az öltözködéskultúra, „B” része a könnyűiparban alkalmazott anyagok központi követelményekben meghatározott ismereteinek bemutatását igényli a vizsgázóktól. A szóbeli vizsgán ad képet a vizsgázó arról, hogy képes-e az egyes témarészeket szabatosan előadni, értelmezni, megmagyarázni, az összefüggéseket alkalmazni, és a szükséges összehasonlításokat elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel kérdéseire válaszol.
A szóbeli témakörei megegyeznek a középszint témaköreivel, azon túl összefüggések, elemzések bemutatása.
A szóbeli vizsga témakörei:
A divattal kapcsolatos alapfogalmak.
Szakmai információk, divattrendek beszerzési forrásai.
A divattervezés fogalma, feladatai.
Az öltözet kialakulási folyamata.
Az öltözködéstörténet főbb szakaszai.
A természeti népek, az őskor öltözete.
Az ókori egyiptomi, görög, római öltözetek.
A gótika korának öltözetei.
Barokk és rokokó viseletek.
Klasszicizmus korának öltözetei.
A francia forradalom és direktórium korszakának öltözetei.
A szecesszió és art deco öltözetei.
Az 1920-as évek öltözetei.
A XX. század viseletei, divatirányzatai.
Könnyűiparban alkalmazott anyagok:
A könnyűiparban használt alapanyagok fajtái.
Az alapanyagok fizikai és kémiai jellemzői.
A textilipari szálas anyagok csoportosítása.
A szálas anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai.
A bőripari nyersanyagok fajtái, a nyersbőr szerkezeti felépítése, topográfiája.
A szőrmeiparban használt prémfajták, a szőrme topográfiája.
A könnyűiparban használt ragasztók fajtái, jellemzői, ragasztási kötések kialakítása.
A könnyűiparban használt kellékek fajtái, jellemzői, kiválasztási szempontok.
A fonás fogalma, fonalak jellemzői.
A cérnázás fogalma, a cérnázás jellemzői, a varrócérnák alkalmazása.
A szövetkészítés elve, a szövés menete.
Alapkötések fajtái, jellemzői.
A kötött-hurkolt kelmék jellemzői.
A nemszőtt-kelmék fajtái, jellemzői.
A szőrmekészítés folyamata.
A műbőrök fajtái, előállítása.
A cipőipari talpműbőrök fajtái, alapanyagai.”
– 65. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, összesítő táblázatában az írásbeli vizsgarész összesen 100 pont (I. és II. feladatlap együttesen), tehát cellaösszevonás szükséges (CD 461. oldal). Helyesen:
|
Középszint |
|
Írásbeli vizsga |
Szóbeli vizsga |
|
180 perc |
15 perc |
|
100 pont |
50 pont |
|
I. Feladatlap |
II. Feladatlap |
Kép vagy egyszerű megfogalmazású angol vagy német nyelvű levél, nyomtatott információs anyag alapján ismeretek közvetítése angol vagy német nyelven |
Képhez vagy egyszerű megfogalmazású angol vagy német nyelvű levélhez, nyomtatott információs anyaghoz kapcsolódóan a feltett kérdésekre válaszadás angol vagy német nyelven |
|
10 perc |
170 perc |
|
Diktátum |
Hivatalos levél vagy irat
készítése |
|
100 pont |
– 84. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, A vizsgán használható segédeszközök című táblázat Emelt szint cím, Szóbeli vizsga cím 1. sora (CD 557. oldal) helyesen:
„A vizsgán használható segédeszközök
|
|
Középszint |
Emelt szint |
|
Szóbeli vizsga |
Írásbeli vizsga |
Szóbeli vizsga |
|
A vizsgázó biztosítja |
NINCS |
Bármilyen egynyelvű és/vagy kétnyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótár |
NINCS |