24/2007. (V. 24.) IRM rendelet
a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet módosításáról
2007.06.01.
2. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
6. § „A fogva tartás elrendelését követően – a 4. § (4) bekezdése esetén az elfogástól, illetőleg az előállítástól kezdődően – a gyanúsított első kihallgatása előtt biztosítani kell, hogy védőt hatalmazhasson meg.” „(2) Ha a címzett olyan állam területén lakik, illetve tartózkodik, amellyel a Magyar Köztársaságnak van jogsegélyszerződése, a határozat és más hivatalos irat kézbesítése során eszerint kell eljárni.”
4. § Az R. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
57. § „A gyanúsított őrizetbe vételére akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján előzetes letartóztatásának elrendelése, illetőleg – a Be. 517. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén – bíróság elé állítása valószínűsíthető.” 58. § „(1) Az őrizetbe vételt elrendelő határozatnak a Be. 169. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a gyanúsítottnak a Be. 117. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyi adatait, az előzetes letartóztatás valószínű elrendelésének a Be. 129. §-ának (2) bekezdésében meghatározott okát, illetve azt, hogy a Be. 517. §-ának (1) bekezdése alapján a gyanúsított bíróság elé állítása valószínűsíthető. A határozatnak tartalmaznia kell továbbá a fogva tartás helyét, az elrendelést közvetlenül megelőző fogva tartás jogcímét és annak kezdő időpontját, valamint az őrizetbe vétel kezdetének és lejártának időpontját (nap, óra). A határozat indokolásában le kell írni a gyanúsítás alapjául szolgáló cselekmény lényegét, és az őrizetbe vételt megalapozó tényeket, körülményeket.” „(2) A fogva tartott által megjelölt hozzátartozó értesítésének időpontjáról és módjáról, illetve az értesítés elmaradásának okáról a fogva tartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselője feljegyzést készít, amelyet a fogva tartást foganatosító szerv rendelkezésére bocsát.”
„(8) Az (1)–(7) bekezdés rendelkezéseit a gyanúsított és a védő tekintetében értelemszerűen alkalmazni kell a nyomozás megszüntetése esetén is.” 8. § Az R. 140. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
140. § „A panaszt írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett panaszt jegyzőkönyvbe kell foglalni.” 9. § Az R. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
141. § „A nyomozás során a panaszt a határozatot hozó, az intézkedést foganatosító, illetőleg az intézkedést elmulasztó nyomozó szervnél célszerű előterjeszteni.” 10. § Az R. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
152. § „(1) Környezettanulmány elkészítésére a gyanúsított lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot kell megkeresni. (2) A megkeresés tartalmazza:
a) a fiatalkorú gyanúsított nevét, lakóhelyét (tartózkodási helyét),
b) a fiatalkorú gyanúsított törvényes képviselőjének nevét, lakóhelyét (tartózkodási helyét),
c) az eljárás alapjául szolgáló cselekmény Btk. szerinti minősítését és az elkövetés időpontját, d) a fiatalkorú gyanúsított, valamint törvényes képviselője telefonos vagy egyéb elérhetőségét, ha az ismert,
e) az oktatási intézmény, illetőleg a munkahely megnevezését és elérhetőségét, ahol a fiatalkorú gyanúsított tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll.
(3) A környezettanulmány soron kívüli elkészítése akkor kérhető, ha azt a büntetőeljárás lefolytatására a Be. 517. §-ának (1) bekezdése szerinti határidő indokolja. (4) A rendőrség – a pártfogó felügyelő megkeresésére – a környezettanulmány elkészítésében közreműködik, ha az
a) a környezettanulmánnyal érintett helyszín biztonságos megtekintése, illetve
b) a környezettanulmány elkészítése során meghallgatandó személy biztonságos meghallgatása
165. § „(1) Csak a mentelmi jog felfüggesztése után, illetőleg az arra jogosult előzetes hozzájárulásával indítható büntetőeljárás: a) az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az alkotmánybíró, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a hivatásos bíró és az ügyész ellen,
179. § „(1) A nem magyar állampolgár gyanúsítottkénti vagy tanúkénti kihallgatásáról az állampolgársága – ha az érintett több állam állampolgára, az általa megjelölt állampolgársága – szerint illetékes külképviseletet a nyomozó szerv a Külügyminisztériumon keresztül akkor értesíti, ha ezt az érintett kéri.” 180. § „Ha a nem magyar állampolgárságú gyanúsított tartózkodási engedéllyel rendelkezik vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású, a büntetőeljárás megindításáról a nyomozó szerv köteles értesíteni a BÁH-nak a nem magyar állampolgár magyarországi szálláshelye, illetve lakhelye szerint illetékes hatóságát is.” 14. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével – 2007. június 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet 13. §-a 2007. július 1-jén lép hatályba.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az R. 3. §-ának a) pontjában a „Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: NNYI)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: NNI)”;
Dr. Petrétei József s. k.,
igazságügyi és rendészeti miniszter
