3/2007. (II. 21.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez a fizetésimérleg-statisztikák összeállítása céljából szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről

2008.01.01.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének ha) alpontja és i) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed a jogi személyre és a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, annak gazdasági tevékenységére vonatkozóan (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatók).

2. § Az adatszolgáltatók a fizetésimérleg-statisztikák összeállításához szükséges, az e rendelet 1. mellékletében felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben szolgáltatják a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

3. § (1) A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Az információk szolgáltatásához szükséges – e rendelet 3. mellékletében meghatározott – technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé.

4. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 5. § (1) bekezdése e rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

5. § (1) A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet (a továbbiakban: pénzforgalmi MNB r.) 57. §-ában az „ , a BKR útján” szövegrész nem lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a jegybanki információs rendszerhez kapcsolódó jogcímezési kötelezettségről szóló 16/2005. (VII. 27.) MNB rendelet, továbbá a pénzforgalmi MNB r. 5. §-a (2) bekezdésének o) pontja, 19. §-a (1) bekezdésének f) pontja, 61. §-ában az „ , a jegybanki információs rendszerhez kapcsolódó jogcímezési kötelezettségről szóló 16/2005. (VII. 27.) MNB rendelet (a továbbiakban: Jogcímr.) 2. §-ának a)–d) pontja, 2. §-ának f) pontja, 5. §-ának (2) bekezdése” szövegrész és 62. §-a.

(3) E rendelet hatálybalépését követően a pénzforgalmi MNB r. mellékletének 1., 2., 4., 6. és 7. számú mintája szerinti pénzforgalmi nyomtatvány „Megbízó országkódja”, „Jogosult országkódja” és „Jogcímkód” rovatában feltüntetett adatok nem írottnak tekintendők.

Járai Zsigmond s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 3/2007. (II. 21.) MNB rendelet 2. §-ához

A fizetésimérleg-statisztikák összeállításához szükséges információk

Azono- sító kód	Megnevezés	Az adatszolgáltatók köre	Az adatszolgáltatás
Azono- sító kód	Megnevezés	Az adatszolgáltatók köre	gyakorisága	teljesítésének módja	határideje
R01	Tőkebefektetésben érintett adatszolgáltatók nem rezidens partnereinek törzsadatai	az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett gazdasági szervezetek	az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgálta- tás első alkalommal történő teljesítésekor, ezt követően változás esetén	elektronikus úton vagy papíron	az R02, R03, R12 vagy R13 adatszolgáltatás- hoz kapcsolódóan azok tárgyidőszakát követő hónap 9. munkanap; az R29 adatszolgáltatás- hoz kapcsolódóan annak tárgyidőszakát követő év június 20.
R02	Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények	kijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok, I) Társadalombiztosítási alapok, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R03	Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	kijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R04	Értékpapír befektetések	kijelölt gazdasági szervezetek, a befektetési vállalkozások, bankok, szakosított hitelintézetek, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel rendelkező ezen típusú pénzügyi szervezetek magyarországi fióktelepei (a továbbiakban: EGT fióktelepek) és a Magyar Államkincstár kivételével	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R05	Pénzügyi derivatívák havi adatszolgáltatása	kijelölt gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R06	Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények	kijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R07	Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények	kijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R08	Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	kijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R09	Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok	kijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok és I) Társadalombiztosítási alapok szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R10	Konzorciális hitelek	kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R11	Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak havi adatszolgáltatása	kijelölt gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R12	Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények	az R02 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok, I) Társadalombiztosítási alapok, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek, illetve amelyeknek – a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi befektetőkre jutó saját tőke összege legalább 1 milliárd forint, vagy kisebb, mint mínusz 1 milliárd forint, vagy – egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke eléri a 100 millió forintot, vagy – a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, a külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, a külföldi fióktelepekkel vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttagokkal szemben fennálló, tulajdonosi viszonyon kívüli követelés vagy tartozás állománya eléri a 250 millió forintot, vagy – a tárgyidőszakban 250 millió forintot elérő értékben vásároltak nem rezidenstől vagy értékesítettek nem rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os részesedést.	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R13	Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	az R03 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szerve-zetek, amelyek, illetve amelyeknek – a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi befektetőkre jutó saját tőke összege legalább 1 milliárd forint, vagy kisebb mint mínusz 1 milliárd forint, vagy – egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke eléri a 100 millió forintot, vagy – a tárgyidőszakban 250 millió forintot elérő értékben vásároltak nem rezidenstől vagy értékesítettek nem rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os részesedést	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hó 10. munkanap
R14	Pénzügyi derivatívák negyedéves adatszolgáltatása	az R05 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon gazdasági szervezetek, amelyeknek a nem rezidens partnerekkel kötött pénzügyi derivatív megállapodásaikhoz kapcsolódóan – a tárgynegyedév folyamán lebonyolított, illetve elszámolt tranzakcióik (bevételek és kiadások) összege eléri a 250 millió Ft-ot, vagy – a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a pénzügyi derivatíva pozícióik (követelések és tartozások) piaci értékének összege eléri az 50 millió Ft-ot	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R15	Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények	az R06 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíj-pénztárak, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió Ft-ot	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R16	Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények	az R07 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió forintot	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R17	Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	az R08 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió Ft-ot.	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R18	Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	az R11 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, C) Egyéb monetáris intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők, valamint E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek adatszolgáltatásban szereplő tárgynegyedévi összes bevételi vagy összes kiadási forgalma eléri a 100 millió Ft-ot	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R19	Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai	a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló MNB rendeletben elrendelt F97 adatszolgáltatásra ki nem jelölt, a jelen melléklet szerinti valamely más adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap
R20	Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, háztartásokat segítő nonprofit intézmé-nyek, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	az R06, R08, R15 vagy R17 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett, éven túli lejáratú tartozással rendelkező gazdasági szervezetek	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R21	Éven túli lejáratú követelések és tartozások esedékességi bontása - egyéb monetáris intézmények	az R07, R10 vagy R16 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett, éven túli lejáratú követeléssel vagy tartozással rendelkező gazdasági szervezetek	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R22	Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása - központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok	az R09 adatszolgáltatás teljesítésére kijelölt, éven túli lejáratú tartozással rendelkező gazdasági szervezetek	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R23	Külföldiek magyarországi ingatlanbefektetései	Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő második hó 20-a
R24	Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak negyedéves adatszolgáltatása	éven túli külföldi adóssággal rendelkező költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R25	Állam által vállalt kezességek	Magyar Államkincstár	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő második hó 20-a
R26	Az euróban vezetett ÁFA számlák miatt nem rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állománya és forgalma	Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal	negyedéves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap
R27	Belföldi magánszemélyek külföldi ingatlanbefektetései	azon ingatlanforgalmazási tevékenységet végző gazdasági szervezetek, amelyek közvetítésével a rezidens magánszemélyek külföldi ingatlan vásárlásaira vonatkozóan a tárgyidőszakban megkötött szerződések szerinti vételárak összege eléri az 500 millió Ft-ot	éves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő év március 10. munkanapja
R28	Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatók, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak éves adatszolgáltatása	éven túli külföldi adóssággal rendelkező költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek	éves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő év február 10. munkanapja
R29	Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása	azon gazdasági szervezetek, amelyek – külföldi befektetővel rendelkez-nek, és a külföldi befektetőre jutó összes saját tőke összege a tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év mérlegforduló-napján eléri a 250 millió forintot, vagy kisebb, mint mínusz 250 millió forint, vagy a tárgyévi eredmény-kimuta- tásban a külföldi befektetőre jutó összes osztalék összege eléri a 250 millió forintot, vagy – egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os részesedéssel vagy külföldi fiókteleppel rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke a tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év mérlegforduló-napján eléri a 10 millió forintot.	éves	elektronikus úton vagy papíron	tárgyidőszakot követő év június 30.

2. melléklet a 3/2007. (II. 21.) MNB rendelet 3. §-ának (1) bekezdéséhez

I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó útmutatókban (továbbiakban: kitöltési útmutató) használt kifejezések tartalmára – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint az EGT fióktelep is köteles, a kitöltési útmutató alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson – adatszolgáltatói vonatkozásban – az ugyanezen típusú EGT fióktelepet is érteni kell.

A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési útmutatókra érvényesek.

A. Szektor-meghatározások

1. A szektorok

Az adatgyűjtésekben a következő szektorok szerepelnek:

Szektorkód Szektor

Rezidensek:

A) Nem pénzügyi vállalatok

B) Központi bank

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

G) Központi kormányzat

H) Helyi önkormányzatok

I) Társadalombiztosítási alapok

J) Háztartások

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Nem-rezidensek:

L) Külföld

2. Rezidensek és nem rezidensek elkülönítése

Rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja Magyarország gazdasági területén van. Ennek megfelelően rezidensnek minősül:

1. a Magyar Köztársaság területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó illetve ide érkező személyt,

2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint azok magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és az említett személyek családtagja,

3. a Magyar Köztársaság területén – ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is – székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

Nem rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Nem rezidensnek minősülnek az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyekre egyidejűleg igaz, hogy adószámuk 51-re végződik, gazdálkodási forma kódjuk 931 (a statisztikai számjel 13.-15. karaktere) és magyar cégbíróságnál nincsenek bejegyezve.

3. A rezidens szektorok leírása

Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeit abba a szektorba kell sorolni, amelybe maga a külföldi székhelyű vállalkozás kerülne, amennyiben rezidens volna.

A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi közvetítő szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint – a pénzügyi közvetítő szolgáltatást nyújtók kivételével – ide tartoznak:

– a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve ÁPV Zrt., MÁK, ÁKK Zrt., Nemzeti Autópálya (NAŰ) Zrt., SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft., CASA Vagyonkezelő Kft., Magyar Televízió Zrt.., Duna TV Zrt., Magyar Rádió Zrt., Magyar Távirati Iroda Zrt.., Magyar Turizmus Zrt., Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Zrt., ÁAK Zrt.,

– a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek kivételével),

– egyéb jogi személyiségű vállalkozások ,

– jogi személyiség nélküli vállalkozások,

– a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.

B) Központi bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort.

Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.)

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon.

Ide sorolandók jelenleg a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelő társaságok, a kockázatitőke-társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedők.

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Ide tartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják.

Ide tartoznak a tőzsdék, az elszámolóházak, a központi értéktár, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények, és a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-bizományosok.

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj, egészség és önsegélyező pénztárak tartoznak.

G) Központi kormányzat

A központi kormányzat magába foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt-t, a Magyar Államkincstárt (MÁK), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt-t, a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt-t, a SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft-t, a CASA Vagyonkezelő Kft-t., a Magyar Televízió Rt-t., Duna TV Zrt-t., Magyar Rádió Zrt-t, Magyar Távirati Iroda Rt-t, Magyar Turizmus Zrt-t, Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Zrt-t, Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt-t.

Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást.

H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.

I) Társadalombiztosítási alapok

Ide tartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

J) Háztartások

A háztartások szektora a természetes személyeket és az egyéni vállalkozókat foglalja magába. Az egyéni vállalkozók a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező és egyéb egyéni vállalkozók (mezőgazdasági őstermelők, mezőgazdasági kistermelők, kisiparosok, magánkereskedők, stb.).

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

4. A szektor meghatározásának módja

Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni:

4.1. Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e egységes statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében PSZÁF engedély számmal vagy MNB által adott technikai törzsszámmal. Ha igen, akkor a jelen pont 4.2-es alpontjában leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 4.4-es alpont előírásait.

4.2. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel, illetve PSZÁF engedély számmal vagy MNB technikai törzsszámmal, akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásnál gazdálkodási forma kódjukat, azaz egységes statisztikai számjelük 13-15. számjelét nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor a jelen pont 4.3-as alpontja szerint kell eljárni.

Az MNB listát készített azokról a szervezetekről, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak. A listák az adott szektort illetően teljeskörűek és egy szervezet legfeljebb egy listán szerepel.

Ugyancsak listát készített az MNB azokról a non-profit intézményekről, amelyeket az A) nem pénzügyi vállalatok, a G) központi kormányzat vagy H) helyi önkormányzatok szektorába kell besorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a fenti listák egyikén sem, akkor a jelen pont 4.3-as alpontja szerint kell eljárni.

A fentiekben említett, e rendelet 3. mellékletének 1-2. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (az egységes statisztikai számjel első nyolc számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB a honlapján teszik közzé, és azok minden hónap harmadik munkanapján frissítésre kerülnek.

4.3. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel és nincs egy listán sem, akkor az egységes statisztikai számjele alapján a jelen melléklet I.A.5. pontjában leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor a jelen pont 4.4-es alpontjában leírtakat kell követni.

4.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs egységes statisztikai számjele, (ami a magánszemélyeknél és a nem rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet), vagy az egységes statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a jelen melléklet I.A. 3., 4. pontjaiban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort.

5. Az egységes statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában

5.1. Az egységes statisztikai számjel (ESS)

Az egységes statisztikai számjel (ESS) használatát a Központi Statisztikai Hivatal elnökének – a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § f) pontja alapján kiadott – az egységes statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közleménye határozza meg.

Az ESS első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. Az ESS 9-12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a négy számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a pénzügyi szervezeteket az MNB külön listákon határozza meg. Az ESS 13-15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában.

Az ESS 16-17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.

5.2. A listákon nem szereplő, egységes statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása az ESS segítségével

5.2.1. Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 11, 12, 13, 21, 22, 54, 61, 71, 72, 73, 92

A fenti meghatározás alól kivételt képeznek az alábbi szervezetek, melyek a G) Központi kormányzat szektorba tartoznak:

ÁPV Zrt.,

Államadósság Kezelő Központ Zrt.,

Magyar Államkincstár,

Nemzeti Autópálya Zrt.,

SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft. (korábban: MFB Üzletrészhasznosító Kft.),

CASA Vagyonkezelő Kft.,

Magyar Televízió Rt.,

Duna Televízió Zrt.,

Magyar Rádió Zrt.,

Magyar Távirati Iroda Rt.,

Magyar Turizmus Zrt.,

Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és –Kezelő Zrt.,

Állami Autópálya Kezelő Zrt.

b) Az ESS 13-15. számjegye 571, 591, 592.

5.2.2. A B) Központi bank szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Lista alapján kell meghatározni.

5.2.3. A C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Lista alapján kell meghatározni.

5.2.4. A D) Egyéb pénzügyi közvetítők szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Lista alapján kell meghatározni.

5.2.5. Az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Lista alapján kell meghatározni.

5.2.6. Az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Lista alapján kell meghatározni.

5.2.7. A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 31, 34, 35.

b) Az ESS 13-15. számjegye 561, 562, 911, 912.

c) Az ÁPV Zrt., amelynek az ESS-e: 10792601-7415-114-01

d) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt., amelynek ESS-e: 12598757-6523-114-01

e) A Magyar Államkincstár, amelynek ESS-e: 15329970-7514-312-01

f) A Nemzeti Autópálya Zrt., amelynek ESS-e: 11906522-4523-114-01

g) SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft. (régi neve: MFB Üzletrészhasznosító Kft.), amelynek ESS-e: 12692246-7415-113-01

h) CASA Vagyonkezelő Kft., amelynek ESS-e: 10904266-7415-113-01

i) Magyar Televízió Rt, amelynek ESS-e 12182888-9220-114-01

j) Duna Televízió Zrt, amelynek ESS-e 10324224-9220-114-01

k) Magyar Rádió Zrt, amelynek ESS-e 12169210-9220-114-01

l) Magyar Távirati Iroda Rt., amelynek ESS-e 12283226-9240-114-01,

m) Magyar Turizmus Zrt., amelynek ESS-e 10356113-7487-114-01,

n) Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és –Kezelő Zrt., amelynek ESS-e 12607855-7011-114-01,

o) Állami Autópálya Kezelő Zrt., amelynek ESS-e 12147715-6321-114-01.

5.2.8. A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

ESS 13-14. számjegye 32, 36, 95.

5.2.9. Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 33.

b) Az ESS 13-15. számjegye 913, 914.

5.2.10. A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 23.

b) Az ESS 13-15. számjegye 811.

5.2.11. A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket:

ESS 13-14. számjegye 51, 52, 53, 55, 69.

Az ESS 13-15. számjegye 569, 599.

5.2.12. Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

ESS 13-15. számjegye 931 (adószámuk 51-re végződik), 941.

B. Számítástechnikai segédlet (általános leírás)

Az általános számítástechnikai leírás célja, hogy az adatszolgáltatások készítőit ellássa azon információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adatszolgáltatásokat elektronikus formában be tudják nyújtani az MNB-be.

1. Általános tartalmi tudnivalók

1.1. Egy adatszolgáltatás egy vagy több táblából áll, a táblák sorokból, a sorok rovatokból állnak.

– Egy fájlban egy adatszolgáltatónak eredeti („E” jelű) adatszolgáltatás esetén egy adott adatgyűjtési egység egy konkrét vonatkozási idejéhez tartozó összes adatát kell beküldenie.

– Amennyiben módosított („M” jelű) adatszolgáltatást tartalmaz a fájl, akkor is teljes adatszolgáltatást kell mindig beküldeni, azaz a beküldött módosított adatszolgáltatásnak az adott adatszolgáltatáshoz tartozó összes táblára vonatkozó adatszolgáltatást tartalmaznia kell. Módosításkor az adott adatszolgáltatást teljes egészében a módosított értékekkel együtt kell megküldeni.

– Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása (azaz minden táblája) nemleges, ekkor a „bizonylat jellege” mező értéke „N”.

– Minden jelentett táblára a nem beküldött sorok (illetve a beküldött sorok adatot nem tartalmazó celláinak) adatait üresnek veszi a rendszer, ami azt jelenti, hogy numerikus típusú adat esetén nullát, karakteres és dátum típus esetén null adatot tárol le.

– Ha számértéket tartalmazó rovat, értéke nulla, és a tizedesjegy jelentése nincs meghatározva, akkor ezek a rovatok üresen hagyhatók, de tetszés szerint a nulla érték be is írható. Amennyiben a tizedesjegyek jelentése előírás, akkor a nulla értéket a meghatározott számú tizedesjeggyel kell megadni.

– Ha a tizedesjegyek száma meghatározott, akkor kevesebb megadása hibának számít, több esetén a befogadó rendszer kerekít az előírt tizedesjegy számra.

1.2. Az elektronikus állományban a táblák adatrovatait tartalmazó információkon kívül, azonosító informácíók is szerepelnek. Ezek adnak információt a feldolgozó rendszer számára, hogy az adatok:

– melyik adatgyűjtésből származnak,

– melyik időszakra/időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma),

– melyik adatszolgáltatótól érkeznek,

– az adatszolgáltató mely napon készítette az adatszolgáltatást (kitöltés dátuma),

– a bizonylat eredeti, módosító vagy nemleges jellegű-e,

– melyik tábla melyik sorában szerepelnek.

1.3. A vonatkozási idő jelzésére az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni:

200	0–9	Éves gyakoriság esetén
200 N	1–4	negyedéves gyakoriság esetén
200	01–12	havi gyakoriság esetén
200	...	Eseti *
*Az adatgyűjtés konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni.

2. Az adatszolgáltatások elektronikus úton történő beküldésének alapvető szabályai

Az adatszolgáltatásokat elektronikus formában kizárólag az MNB elektronikus adatbefogadási rendszerén (EBEAD) keresztül lehet benyújtani.

Az EBEAD az adatok védelmét és az adatot beküldő hitelességét biztosítva, lehetővé teszi a külső szervezetektől elvárt statisztikai adatszolgáltatások elektronikus úton való eljuttatását az MNB-be. Az így benyújtott adatszolgáltatások előellenőrzésen mennek át és az előellenőrzés alapján hibátlan adatszolgáltatások a központi adatbefogadó rendszerbe (START) továbbítódnak.

Az EBEAD rendszer használatának feltétele az alábbi követelmények teljesítése:

– Az Internetre közvetlenül, vagy proxy kiszolgálón keresztül kapcsolódó számítógép

– A felhasználók tanúsítvány alapú azonosítását lehetővé tevő eszközök megléte

– HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program

– Microsoft Excel szoftver vagy ennek fájljait megjeleníteni képes program

– E-mail postafiók.

– Az alkalmazott WEB böngészőre telepített, minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott, OCSP alapú lekérdezhetőséggel rendelkező, fokozott biztonságú tanúsítvány

– HTTPS alapú kommunikáció

– A tanúsítvány publikus adatainak MNB általi regisztrációja

– Sikeres felhasználói teszt

Az EBEAD rendszerben a felhasználók azonosítása fokozott biztonságú tanúsítvány alapján történik. Ennek megfelelően a felhasználók az EBEAD rendszerbe csak tanúsítványaik birtokában léphetnek be.

Az EBEAD használatához szükséges további információkat, a rendszerhez történő csatlakozás lépéseit, a támogatott fájl típusokat, a fájl típusok megnevezésére és szerkezetére vonatkozó szabályokat, valamint a rendszer funkcióinak részletes leírását e rendelet 3. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

C. Eljárás bankszünnap esetén

A Hpt. 215. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a hitelintézeteknek a PSZÁF-nál, illetve az MNB-nél tett bejelentésében pontosan fel kell tüntetniük, hogy a bankszünnap könyvelési szünnapot, pénztári szünnapot vagy könyvelési és pénztári szünnapot együttesen jelent-e.

Amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési vagy pénztári szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az e rendelet 1. mellékletében rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.

D. A nem elektronikusan küldött adatszolgáltatások kísérőlevele

Minden nem elektronikusan küldött adatszolgáltatáshoz az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell mellékelni:

MAGYAR NEMZETI BANK

Az adatszolgáltatás kötelező! Az adatszolgáltatást az MNB elnöke a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján fennálló jogkörében eljárva rendelte el.
Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok közlése, valamint a késedelmes adatszolgáltatás a Hpt. és a Tpt. hatálya alá tartozó adatszolgáltatók esetében felügyeleti, az említett jogszabályok hatálya alá nem tartozó adatszolgáltatók esetében pedig büntető, illetve szabálysértési eljárást von maga után!

AZ ADATSZOLGÁLTATÁS KÍSÉRŐLEVELE

Az adatszolgáltatás címe:

MNB azonosító kódja:

gyakorisága:

beküldési határideje:

címzettje:

Magyar Nemzeti Bank, Statisztika

Az adatszolgáltató neve:

Az adatszolgáltató címe:

Az adatszolgáltatás tárgyidőszaka
(eseti gyakoriságú adatszolgáltatásnál nem kell kitölteni):

év

né

hó

Az adatszolgáltató törzsszáma:

A bizonylat jellege:

eredeti (E) – módosító (M) – nemleges (N)

Az adatszolgáltatást kitöltő személy neve:

telefonszáma:

e-mail címe:

Az MNB felé kapcsolattartással megbízott vezető, ennek hiányában a szervezet ügyvezetését/vezetését ellátó személy neve, aláírása:

telefonszáma:

e-mail címe:

A kitöltés dátuma:

év

hó

nap

Ha az adott időszakban valamelyik adatszolgáltatás egyetlen táblájában sincs adat, tehát az adatszolgáltatás "nemleges", ezt az adatszolgáltatáshoz tartozó kísérőlevél kitöltésével, és annak az adott adatszolgáltatásra irányadó, e rendelet 1. mellékletében meghatározott gyakorisággal és határidőre történő beküldésével kell jelezni.

Ha az adatszolgáltatónak valamelyik, több táblából álló adatszolgáltatás egyes táblái tekintetében nincs jelentésköteles adata, az adatszolgáltatás kísérő levelével azokat a táblákat kell beküldenie, amelyekben a tárgyidőszakban jelentésköteles adata van. Az adatszolgáltatás be nem küldött táblái nemlegesnek tekintendők.

E. Az elektronikusan küldött adatszolgáltatások előlapja

Minden elektronikusan küldött adatszolgáltatás részeként, annak első táblájaként az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell megküldeni:

ELŐLAP tábla

Sor-szám	Megnevezés	Adatok
Sor-szám	Megnevezés	a
01	Az adatszolgáltatást kitöltő személy neve:
02	telefonszáma:
03	e-mail címe:
04	Az MNB felé kapcsolattartással megbízott vezető, ennek hiányában a szervezet ügyvezetését/vezetését ellátó személy neve:
05	telefonszáma:
06	e-mail címe:
07	Az adatszolgáltatás kitöltésének dátuma

F. Az adatszolgáltatások teljesítésének közös szabályai

1. Becslés alkalmazása

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál nem állnak időben rendelkezésére, akkor becslés alapján ideiglenes adatokat kell közölnie. Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési útmutatók eltérő rendelkezésének hiányában az adatok véglegessé válása esetén az adatszolgáltatónak módosító jelentést kell beküldenie az MNB részére.

2. Az adatgyűjtés beküldési határidejének módosítására irányuló kérelem

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál becslés alkalmazásával sem állnak időben rendelkezésre, az adatszolgáltatónak írásbeli kérelmet kell benyújtania határidő hosszabbítás érdekében az MNB Statisztika részére, legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal.

3. Az adatszolgáltatási kötelezettség időbeli hatálya

A kijelöléses adatszolgáltatás (R02, R03, R04, R05, R06, R07, R08, R09, R10, R11 adatszolgáltatás) tekintetében fennálló adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

A küszöbértékes adatszolgáltatás (R12, R13, R14, R15, R16, R17, R18, R27, R29 adatszolgáltatás) azon tárgyidőszaktól kezdődően teljesítendő, amelyre vonatkozóan első ízben teljesülnek az e rendelet 1. mellékletében az adott adatszolgáltatás adatszolgáltatói körénél meghatározott feltételek, és az adatszolgáltatási kötelezettség ezen tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely további tárgyidőszak vonatkozásában már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek.

4. Tárgyidőszak meghatározása

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési útmutatók eltérő rendelkezésének hiányában a tárgyidőszak havi adatszolgáltatásoknál a naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatásoknál a naptári negyedév, éves adatszolgáltatásoknál a naptári év.

Amennyiben az adatszolgáltató könyvvezetés szerinti pénzügyi hónapja nem egyezik meg a naptári hónappal, ebben az esetben azon pénzügyi hónap szerint kell jelenteni, amelynek a vége a legközelebb van az adott naptári hónap végéhez. Az előírt jelentési gyakoriságot és határidőt ebben az esetben is be kell tartani.

5. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési útmutatók eltérő rendelkezése hiányában az adatszolgáltatást minden adatszolgáltatónak a saját ügyleteire vonatkozóan, a magyar számviteli jogszabályoknak megfelelően vezetett számviteli nyilvántartásai és beszámolói, továbbá az üzleti okmányai alapján kell kitöltenie. Az adatszolgáltatásban szereplő adatok más adatszolgáltató adataival nem vonhatóak össze, az adatok kizárólag az adatszolgáltató törzsszáma alatt megjelenő önálló gazdasági egység működésére vonatkozhatnak.

6. Devizanem

Az adatszolgáltatásokban a devizanem megadásakor az e rendelet 3. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott háromjegyű deviza ISO kódokat kell alkalmazni.

7. Országonkénti bontás

Az országonkénti bontás azt jelenti, hogy az adatszolgáltató követelése vagy tartozása mely országgal vagy nemzetközi szervezettel szemben áll fenn. Ezen adatok megadásakor az e rendelet 3. mellékletének 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott országkódokat kell alkalmazni.

Amennyiben a nem rezidens fél nemzetközi szervezet vagy nemzetközi intézmény (pl. Világbank, EIB, EBRD, IMF, ECB), úgy azt nem a székhelynek megfelelő országkódon, hanem a szervezetnek vagy intézménynek megfelelő kódon kell jelenteni.

8. Az adatszolgáltatásokban használt fogalmak

a) Külföldi közvetlen tőkebefektető: az adatszolgáltató társaságban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező, nem rezidens befektető (természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).

b) Külföldi közvetlen tőkebefektetés: olyan nem rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik.

c) Külföldi fióktelep: a magyarországi székhellyel rendelkező adatszolgáltató külföldön lévő telephelye. A külföldi fióktelep a fizetésimérleg-adatszolgáltatásban nem rezidensnek, az adatszolgáltató 100%-os tulajdoni hányadában levő külföldi tőkebefektetésnek minősül. A nem rezidens fióktelepek nem rezidensekkel kapcsolatos ügyletei az adatszolgáltatásokban nem jelentendők.

d) Külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetés: olyan nem rezidens vállalat, amely az adatszolgáltató valamely többségi tulajdonú külföldi közvetlen tőkebefektetésének (amelyben az adatszolgáltató 50%-ot meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik) többségi tulajdonú leányvállalata, illetve annak többségi tulajdonú leányvállalata, mindaddig figyelembe véve a tulajdonosi láncban következő cégeket, amíg többségi tulajdoni hányad áll fenn.

e) Egyéb nem rezidens vállalatcsoporttag: az adatszolgáltatóval azonos vállalatcsoporthoz tartozó, de az adatszolgáltatóval közvetlen részesedési viszonyban nem álló, nem rezidens gazdasági szereplők (azaz a vállalatcsoport mindazon tagjai, akik nem minősülnek közvetlen tőkebefektetőnek/tőkebefektetésnek). A vállalatcsoport azon vállalatok összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon befektető tulajdonában, illetve ellenőrzése alatt állnak.

f) Kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetés: nem rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik, ugyanakkor a nem rezidens vállalat egyidejűleg 10% alatti közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik az adatszolgáltatóban.

g) Kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektető: nem rezidens vállalat, amely az adatszolgáltatóban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik, ugyanakkor, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik.

h) Elszámolási számla: A vállalatcsoporton belül az egyik vállalat által más vállalatok részére vezetett számla, amelyen a felek egymással szemben pénzkövetelést vagy -tartozást tartanak nyilván. Az elszámolási számlán nyilvántartott egyenlegüket a fizetési kötelezettségeiknek teljesítéséhez felhasználhatják, illetve követeléseiknek kiegyenlítését is kérhetik az elszámolási számlájuk javára (rendelkezhetnek a számla felett). (Idetartoznak az „In House Bank”, és a „Zero Balance” elszámolási rendszerek.)

i) Cash-pool konstrukció: Lényege, hogy egy vállalat –továbbiakban pool-vezető – koordinálásával a rendszerben résztvevő vállalatok bank- illetve elszámolási számláiról automatikusan – általában napi gyakorisággal – a fennálló szabad számlaegyenlegeket, illetve azok meghatározott részét leveszik, illetve negatív számlaegyenleg esetén számlájukat nullára, vagy meghatározott összegig feltöltik, a pool-vezető nevére szóló bankszámlával szemben. Így a tagok bank- illetve elszámolási számláinak napi nyitó- és záró egyenlege nulla (ez a zerobalancing konstrukció), vagy a cash-pool megállapodásban rögzített érték. A rendszer révén az abban résztvevő vállalatok szabad bankszámlaegyenlegeik, illetve elszámolási számla egyenlegeik – vagy azok egy részének – erejéig egymást finanszírozhatják.

j) Rövid lejáratú követelések és tartozások: egy éves vagy egy évnél rövidebb eredeti lejáratú követelések és tartozások

k) Hosszú lejáratú követelések és tartozások: az éven túli eredeti lejáratú követelések és tartozások. A hosszú lejáratú követelések/ tartozások esetében (ellentétben a mérlegkészítés szabályaival) az instrumentumot nem szabad rövid lejáratúvá minősíteni, amikor a hátralévő lejárat egy év alá csökken.

l) Konzorciális (szindikált) hitel: a rezidensek és nem rezidensek együttes részvételével bonyolódó hitelfelvétel vagy hitelnyújtás.

m) Kereskedelmi hitel: az adatszolgáltató áru- és szolgáltatás exportja, illetve importja miatti, nem rezidensekkel szemben fennálló vevőkövetelései és szállítói tartozásai, valamint ezen ügyletekkel kapcsolatos előleg- (előre)fizetések.

n) Nem bank által vezetett folyószámla: a befektetési vállalkozás által végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyféllel történő elszámolások céljából vezetett számla. Ezen a számlán történik az ügyféltől beszedett pénzösszeg és az ügyfelet megillető pénzbevételek, illetve az ügyfél számára kifizetett pénzösszeg és az ügyfelet terhelő pénzkifizetések elszámolása.

9. A betét és hitel közötti megkülönböztetés módszere

– Az adatszolgáltató által egy nem rezidens hitelintézethez kihelyezett, illetve hitelintézeti adatszolgáltatónál nem rezidens által elhelyezett lekötött pénzeszközt betétként kell jelenteni.

– A nem rezidens féltől vagy félnek kölcsönszerződés vagy hitel megállapodás alapján felvett vagy nyújtott pénzeszközöket hitelként kell jelenteni.

– A nem rezidens vállalatokhoz kihelyezett pénzeszközöket, letétet (deposit), amelyekhez nincs hitel megállapodás, hitelként kell jelenteni.

– Amennyiben a rezidens adatszolgáltató nem hitelintézet és egy nem rezidens vállalat helyez el az adatszolgáltatónál pénzeszközöket, letétet (deposit), amelyekhez nincs hitel megállapodás, azt is hitelként kell jelenteni.

G. Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében:

– a különböző gyakoriságú adatoknak egymással konzisztensnek kell lenniük;

– a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük.

II. A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK

ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK

ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M,N)
	R	0	1		2	0	0

Tőkebefektetésben érintett adatszolgáltatók
nem rezidens partnereinek törzsadatai

TORZS tábla: Törzsadatok

Sor- szám	Megnevezés	Adatok
Sor- szám	Megnevezés	a
01	Tőkebefektetésben érintett, nem rezidens partner (külföldi közvetlen tőkebefektető, külföldi közvetlen tőkebefektetés, külföldi fiókvállalat, vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttag) törzsadatai
02	Partnerazonosító-kód (az adatszolgáltató által tetszőlegesen meghatározott, legfeljebb 10 karakterből álló alfanumerikus kód)
03	A partner neve
04	A partner országának ISO kódja (2 karakter)
05	A partner székhelye, ill. lakcíme szerinti város
06	A partnerkapcsolat jellege (A= a partner külföldi közvetlen tőkebefektető, L= a partner külföldi közvetlen tőkebefektetés, AL= partner egyidejűleg külföldi közvetlen tőkebefektető és közvetlen tőkebefektetés is, F= a partner az adatszolgáltató külföldön létrehozott fióktelepe, E= a partner egyéb nem rezidens vállalatcsoport tag)
07	A partner végső befektető-e? (igen=1 nem=0) (A válasz csak akkor lehet igen, ha a 06. sorban A, AL vagy E választ adtak.)
08	A partner külföldi közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetés-e? (igen=1 nem=0) (A válasz csak akkor lehet igen, ha a 06. sorban E választ adtak.)
09	Amennyiben a partner külföldi közvetlen tőkebefektetés (ha a 06. sorban L vagy AL választ adtak), a külföldi vállalatban való tulajdonosi jogokat értékpapír (pl: részvény) testesíti-e meg? (igen=1 nem=0)
10	Külföldi közvetlen tőkebefektetés, külföldi fiókvállalat, vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttag tevékenységére vonatkozó adatok
11	Fő gazdasági tevékenység (szöveges leírás)
12	Fő gazdasági tevékenység 2008 előtt hatályos szakágazati kódja (NACE REV.1.1/TEÁOR) (4 karakter)
13	Fő gazdasági tevékenység 2008-tól hatályos új szakágazati kódja (NACE REV.2./TEÁOR) (4 karakter)
14	A külföldi közvetlen tőkebefektetés tőzsdére bevezetett vállalat-e? (igen=1 nem=0) (A sort csak akkor kell kitölteni, ha a 06. sorban L vagy AL választ adtak.)
15	Törzsadatváltozások jellegének tájékoztató adatai
16	A partnere tekintetében első alkalommal teljesít R01 adatszolgáltatást (igen=1), vagy nem (=0), azaz adatváltozást jelent ? Ha igen, a 17-18. sorokat nem kell kitölteni!
17	A partner TORZS táblában közölt adatai tekintetében történt változás? (igen=1 nem=0)
18	A partner megszűnt, vagy kikerült a vállalatcsoportból, vagy a státusza nem rezidensről rezidensre változott? (igen=1 nem=0)

MNB azonosító: R01

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Tőkebefektetésben érintett adatszolgáltatók
nem rezidens partnereinek törzsadatai

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban az adatszolgáltatónak törzsadatokat kell jelentenie

a) azon nem rezidens partnereire vonatkozóan, amelyek tekintetében az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett, továbbá

b) a végső befektetőjéről (a vállalatcsoport tulajdonosi láncai csúcsán lévő befektetőről, amely fölött más befektető nem gyakorol tulajdonosi ellenőrzést) abban az esetben is, ha az általa teljesített, az a) pontban hivatkozott adatszolgáltatásokban egyébként a végső befektető tekintetében nincs adatszolgáltatási kötelezettsége.

Az adatszolgáltatás tábláját az adatszolgáltatónak annyiszor kell kitöltenie, ahány jelentésköteles partnere van.

2. Az adatszolgáltatást

a) az 1. a) alpont szerinti nem rezidens partnerekről első alkalommal annak az R02, R03, R12 vagy R13 adatszolgáltatásnak a tárgyidőszakát követő hónap 9. munkanapjáig, illetve annak az R29 adatszolgáltatásnak a tárgyidőszakát követő év június 20-ig kell teljesíteni, amelyben a partner tekintetében az adatszolgáltató adatokat közöl,

b) az 1. b) alpont szerinti végső befektetőről első alkalommal az adatszolgáltató által első ízben teljesített R02, R03, R12 vagy R13 adatszolgáltatás tárgyidőszakát követő hónap 9. munkanapjáig, illetve az első ízben teljesített R29 adatszolgáltatás tárgyidőszakát követő év június 20-ig kell teljesíteni,

c) egy már jelentett partner tekintetében abban az esetben kell teljesíteni, ha a partner korábban jelentett adataiban változás történt. Adatváltozás esetén az adatszolgáltatás valamennyi mezőjét ismételten ki kell tölteni.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

TORZS tábla: Törzsadatok

A táblában a szürke mezőket nem kell kitölteni.

A tábla egyes sorainak tartalma:

02. sor: Partnerazonosító-kód

Az adatszolgáltató által tetszőlegesen meghatározott, legfeljebb 10 karakterből álló, alfanumerikus kód.

Egy partnerhez kizárólag egy partnerazonosító-kód rendelhető, és a tőkebefektetésről teljesítendő valamennyi adatszolgáltatásban (R02, R03, R12, R13, R29 adatszolgáltatás) ez alkalmazandó.

03. sor: A partner neve

Külföldi vállalkozás esetén a cégiratokkal egyező teljes cégnév.

04. sor: A partner országának ISO kódja

Külföldi vállalkozás esetén a székhely, magánszemély esetén az állandó lakcím szerinti ország ISO-kódja.

06. sor: A partnerkapcsolat jellege

Választható kódok:

A = A partner külföldi közvetlen tőkebefektető, azaz az adatszolgáltató társaságban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező nem rezidens befektető ( természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).

L = A partner külföldi közvetlen tőkebefektetés, azaz olyan nem rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik.

AL = A partner egyidejűleg külföldi közvetlen tőkebefektető és külföldi közvetlen tőkebefektetés is (lásd az A és L kódoknál leírtakat).

F = A partner az adatszolgáltató által külföldön létrehozott fióktelep.

E = A partner egyéb nem rezidens vállalatcsoporttag, azaz az adatszolgáltatóval azonos vállalatcsoporthoz tartozó, de az adatszolgáltatóval közvetlen részesedési viszonyban nem álló gazdasági szereplő. (Azaz a vállalatcsoport mindazon tagjai, akik nem minősülnek közvetlen tőkebefektetőnek vagy tőkebefektetésnek). A vállalatcsoport azon vállalatok összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon befektető tulajdonában, illetve ellenőrzése alatt állnak.

07. sor: A partner végső befektető-e?

Választható kódok:

1 = Igen. A partner végső befektető, azaz a vállalatcsoport tulajdonosi láncai csúcsán lévő befektető, aki fölött más befektető nem gyakorol tulajdonosi ellenőrzést.

(Végső befektető csak a 06. sor szerint „A” „AL” vagy „E” jellegű partnerkapcsolatban álló fél lehet.)

0 = Nem

08. sor: A partner külföldi közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetés-e?

Választható kódok:

1 = Igen. A partner közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetés, azaz olyan nem rezidens vállalat, amely az adatszolgáltató valamely többségi tulajdonú külföldi közvetlen tőkebefektetésének (amelyben az adatszolgáltató 50%-ot meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik) többségi tulajdonú leányvállalata, illetve annak többségi tulajdonú leányvállalata, mindaddig figyelembe véve a tulajdonosi láncban következő cégeket, amíg többségi tulajdoni hányad áll fenn.

(Közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetés csak a 06. sor szerint „E” jellegű partnerkapcsolatban álló fél lehet.)

0 = Nem

09. sor: Amennyiben a partner külföldi közvetlen tőkebefektetés, a külföldi vállalatban való tulajdonosi jogokat értékpapír (pl.: részvény) testesíti-e meg?

Választható kódok:

1 = Igen. A partner részvénytársasági vagy egyéb olyan társasági formában működik, amelyben való tulajdonosi jogokat az adott ország jogszabályai szerint értékpapír testesíti meg.

0 = Nem

16. sor: A partnere tekintetében első alkalommal teljesít R01 jelű adatszolgáltatást?

Választható kódok:

1 = Igen. Az adatszolgáltató az adott partner tekintetében első alkalommal teljesít R01 jelű adatszolgáltatást.

0 = Nem. Az adatszolgáltató az adott partner tekintetében korábban már teljesített R01 jelű adatszolgáltatást, jelen adatszolgáltatásban változást jelent.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB, Statisztika

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	2		2	0	0

Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása
- nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak,
központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok,
valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

TRH tábla
Az adatszolgáltató egyes, regiszter célú adatai

Sor- szám	Megnevezés	Adatok
Sor- szám	Megnevezés	a
01	Volt-e a tárgyidőszak kezdetén vagy végén 10%-ot elérő, vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező nem rezidens befektetője? (1=igen 0=nem)
02	Rendelkezett-e a tárgyidőszak kezdetén vagy végén külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal, vagy külföldi fiókteleppel? (1=igen 0=nem)
03	Vásárolt-e nem rezidenstől, vagy értékesített-e nem rezidensnek a tárgyidőszakban rezidens társaságbeli, 10%-ot elérő részesedést? (1=igen 0=nem)
04	Szerzett-e vagy átruházott-e a tárgyidőszakban külföldi ingatlan tulajdont? (1=igen 0=nem)
05	Állt-e fenn tulajdonosi viszonyon kívüli követelés vagy tartozás állománya külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, külföldi fióktelepekkel vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttagokkal szemben a tárgyidőszak kezdetén vagy végén? (1=igen 0=nem)

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	2		2	0	0

TB01 tábla
A külföldi közvetlen tőkebefektetőknek az adatszolgáltató vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciói (adatok egész devizában)

Sor- szám	Külföldi közvetlen tőkebefektető partnerazonosító-kódja	Az adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódja	Tranzakciók						Rezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
			Tőkebefektetés			Tőkekivonás
			Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Név	Törzsszám
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
02
03
…
…
nn

TB02 tábla
Kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések adatszolgáltatóban megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedését érintő tranzakciói (adatok egész devizában)

Sor- szám	Az adatszolgáltatóban kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetés partnerazonosító-kódja	Az adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódja	Tranzakciók						Rezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
			Tőkebefektetés			Tőkekivonás
			Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Név	Törzsszám
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
02
03
…
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	2		2	0	0

TB03 tábla
Az adatszolgáltató külföldi közvetlen tőkebefektetésben vagy fióktelepben fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor- szám	Külföldi közvetlen tőkebefektetés, vagy fióktelep		Tranzakciók						Rezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
	partnerazonosító-kódja	könyvvezetése devizanemének ISO kódja	Tőkebefektetés			Tőkekivonás
	partnerazonosító-kódja	könyvvezetése devizanemének ISO kódja	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Név	Törzsszám
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
02
03
…
…
nn

TB04 tábla
Az adatszolgáltató által kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetőben megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedést érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor- szám	Az adatszolgáltató által kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektető		Tranzakciók						Rezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
	partnerazonosító-kódja	könyvvezetése devizanemének ISO kódja	Tőkebefektetés			Tőkekivonás
	partnerazonosító-kódja	könyvvezetése devizanemének ISO kódja	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Név	Törzsszám
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
02
03
…
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	2		2	0	0

TB05 tábla
Az adatszolgáltató által kibocsátott, külföldi közvetlen tőkebefektetők, vagy kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések tulajdonában levő, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

Sor- szám	Értékpapír		Tőzsdei értékpapír			Az értékpapír tulajdonos partnerazonosító-kódja	Nem rezidens tulajdonában lévő, tárgyidőszak végi záró állomány (db)
	azonosítója	megnevezése (rövid név)	denominációjának devizaneme	egy darabra jutó
	azonosítója	megnevezése (rövid név)	denominációjának devizaneme	névértéke	tőzsdei záró ára (két tizedessel)
	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
nn

TB06 tábla
Az adatszolgáltató tulajdonában levő, külföldi közvetlen tőkebefektetések, vagy kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetők által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

Sor- szám	Értékpapír		Tőzsdei értékpapír			Az értékpapír tulajdonos partnerazonosító-kódja	Nem rezidens tulajdonában lévő, tárgyidőszak végi záró állomány (db)	Adatszolgáltató letétkezelőjének
	azonosítója	megnevezése (rövid név)	denominációjának devizaneme	egy darabra jutó				Adatszolgáltató letétkezelőjének
	azonosítója	megnevezése (rövid név)	denominációjának devizaneme	névértéke	tőzsdei záró ára (két tizedessel)			törzsszáma	megnevezése	ISO országkódja
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
02
03
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	2		2	0	0

TB07 tábla
Osztalékkövetelés külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben (adatok egész devizában)

Sor- szám	Nem rezidens partnerazonosító- kódja	Devizanem	Osztalékkövetelés
			Időszak eleji nyitó állomány	Követelés növekedés	Követelés csökkenés		Időszak végi záró állomány
			Időszak eleji nyitó állomány	Követelés növekedés	Levont adó	Egyéb tranzakció	Időszak végi záró állomány
	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
nn

TB08 tábla
Osztaléktartozás külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben (adatok egész devizában)

Sor- szám	Nem rezidens partnerazonosító- kódja	Devizanem	Osztaléktartozás
			Időszak eleji nyitó állomány	Tartozás növekedés	Tartozás csökkenés		Időszak végi záró állomány
			Időszak eleji nyitó állomány	Tartozás növekedés	Levont adó	Egyéb tranzakció	Időszak végi záró állomány
	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	2		2	0	0

TB09 tábla
Rezidens társaságban részesedés szerzés nem rezidenstől, vagy átruházás nem rezidensnek (adatok egész devizában)

Sor- szám	Ügylet iránya	Nem rezidens partner országának ISO kódja	Devizanem ISO kódja	Tranzakció piaci értéke	Az érintett rezidens vállalkozás
Sor- szám	Ügylet iránya	Nem rezidens partner országának ISO kódja	Devizanem ISO kódja	Tranzakció piaci értéke	neve	törzsszáma
	a	b	c	d	e	f
01
02
03
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	2		2	0	0

TB10 tábla
Külföldi ingatlantulajdont érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor- szám	Külföldi ingatlan országának ISO-kódja	Ügyletben érintett másik fél/felek statisztikai státusza	Rezidens fél/felek		Ügylet típusa	Könyvvezetés devizanemének ISO kódja	Tranzakciók
Sor- szám	Külföldi ingatlan országának ISO-kódja	Ügyletben érintett másik fél/felek statisztikai státusza	Neve	Törzsszáma	Ügylet típusa	Könyvvezetés devizanemének ISO kódja	A szerzett külföldi ingatlan értéke a könyvvezetés devizanemében	Az átruházott külföldi ingatlan értéke a könyvvezetés devizanemében
	a	b	c	d	e	f	g	h
01.
02.
03.
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	2		2	0	0

TBK1 tábla
Külföldi közvetlen tőkebefektetőnek, külföldi közvetlen tőkebefektetésnek, külföldi fióktelepnek, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagnak nyújtott hitelek (adatok egész devizában)

Sor-
szám

Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja

Instrumentum

Eredeti
devizanem
ISO kódja

Követelés

Kamatok

Időszak eleji
nyitó állomány

Időszaki változások

Időszak végi
záró állomány

Időarányosan
járó kamatok
időszak eleji
nyitó állománya

Időszaki változások

Időarányosan
járó kamatok
időszak végi
záró állománya

Tranzakciók

Egyéb
változások

Tranzakciók

Egyéb
változások

Követelés
növekedés

Követelés
csökkenés

Időszakra járó
időarányos
kamatok

Az időszak
folyamán
kapott kamatok

01.

02.

03.

…

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	2		2	0	0

TBK2 tábla
Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló, elszámolási számla vagy cash-pool követelések/tartozások (adatok egész devizában)

Sor- szám	Nem rezidens partnerazonosító- kódja	Instrumentum	Eredeti devizanem ISO kódja	Követelés				Kamatok
				Időszak eleji nyitó állomány	Időszaki változások		Időszak végi záró állomány	Kamatok
				Időszak eleji nyitó állomány	Tranzakciók	Egyéb változások	Időszak végi záró állomány	Az időszak folyamán kapott kamatok	Az időszak folyamán fizetett kamatok
	a	b	c	d	e	f	g	h	i
01.
02.
03.
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	2		2	0	0

TBK3 tábla
Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló kereskedelmi hitelkövetelések
(adatok egész devizában)

Sor- szám	Nem rezidens partnerazonosító- kódja	Instrumentum	Eredeti devizanem ISO kódja	Követelés
				Időszak eleji nyitó állomány	Időszaki változások		Időszak végi záró állomány
				Időszak eleji nyitó állomány	Tranzakciók	Egyéb változások	Időszak végi záró állomány
	a	b	c	d	e	f	g
01.
02.
03.
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	2		2	0	0

TBK4 tábla
Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, váltóból eredő, vagy egyéb követelések (adatok egész devizában)

Sor-
szám

Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja

Instrumentum

Eredeti
devizanem
ISO kódja

Értékpapír
azonosító

Követelés

Kamatok

Adatszolgáltató letétkezelőjének

Időszak eleji
nyitó állomány

Időszaki változások

Időszak végi
záró állomány

Időarányosan
járó kamatok
időszak eleji
nyitó állománya

Időszaki változások

Időarányosan
járó kamatok
időszak végi
záró állománya

Tranzakciók

Egyéb
változások

Tranzakciók

Egyéb
változások

törzsszáma

megnevezése

ISO
országkódja

Időszakra járó
időarányos
kamatok

Az időszak
folyamán
kapott kamatok

 
a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

01.

02.

03.

…

nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	1		2	0	0

TBK5 tábla
Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló követelések egyéb változásának részletezése (adatok egész devizában)

Sor- szám	Nem rezidens partnerazonosító- kódja	Instrumentum	Eredeti devizanem ISO kódja	Egyéb változás oka	Részösszeg
	a	b	c	d	e
01.
02.
03.
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	2		2	0	0

TBT1 tábla
Külföldi közvetlen tőkebefektetőtől, külföldi közvetlen tőkebefektetéstől, külföldi fiókteleptől, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagtól felvett hitelek (adatok egész devizában)

Sor-
szám

Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja

Instrumentum

Eredeti
devizanem
ISO kódja

Tartozás

Kamatok

Időszak
eleji nyitó
állomány

Időszaki változások

Időszak végi
záró állomány

Időarányosan
fizetendő
kamatok
időszak eleji
nyitó állománya

Időszaki változások

Időarányosan
fizetendő
kamatok
időszak végi
záró állománya

Tranzakciók

Egyéb
változások

Tranzakciók

Egyéb
változások

Tartozás
növekedés

Tartozás
csökkenés

Időszakra
fizetendő
időarányos
kamat

Az időszak
folyamán
fizetett
kamatok

01.

02.

03.

…

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	2		2	0	0

TBT3 tábla
Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló kereskedelmi hiteltartozások (adatok egész devizában)

Sor- szám	Nem rezidens partnerazonosító- kódja	Instrumentum	Eredeti devizanem ISO kódja	Tartozás
				Időszak eleji nyitó állomány	Időszaki változások		Időszak végi záró állomány
				Időszak eleji nyitó állomány	Felvett kereskedelmi hitel állomány időszaki változása	Egyéb változások	Időszak végi záró állomány
	a	b	c	d	e	f	g
01.
02.
03.
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	2		2	0	0

TBT4 tábla
Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, váltóból eredő, vagy egyéb tartozások (adatok egész devizában)

Sor-
szám

Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja

Instrumentum

Eredeti
devizanem
ISO kódja

Értékpapír
azonosító

Tartozás

Kamatok

Időszak eleji
nyitó állomány

Időszaki változások

Időszak végi
záró állomány

Időarányosan
fizetendő
kamatok
időszak eleji
nyitó állománya

Időszaki változások

Időarányosan
fizetendő
kamatok
időszak végi
záró állománya

Tranzakciók

Egyéb
változások

Tranzakciók

Egyéb
változások

Időszakra
fizetendő
időarányos
kamat

Az időszak
folyamán
fizetett
kamatok

01.

02.

03.

…

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	1		2	0	0

TBT5 tábla
Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló tartozások egyéb változásának részletezése (adatok egész devizában)

Sor- szám	Nem rezidens partnerazonosító- kódja	Instrumentum	Eredeti devizanem ISO kódja	Egyéb változás oka	Részösszeg
	a	b	c	d	e
01.
02.
03.
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása
- nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak,
központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok,
valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

TRN tábla Az adatszolgáltató egyes, regiszter célú adatai
Sor- szám	Megnevezés	Adatok
Sor- szám	Megnevezés	a
01	Igaz-e az adatszolgáltatóra, hogy a saját tőkéjéből a külföldi befektetőkre jutó összeg a tárgyidőszak kezdetén vagy végén elérte az 1 milliárd forintot, vagy kisebb volt mint -1 milliárd forint? (1=igen 0=nem)
02	Amennyiben a 01. sorban „igen”-nel válaszolt, volt-e a tárgyidőszak kezdetén vagy végén 10%-ot elérő, vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező nem rezidens befektetője? (1=igen 0=nem)
03	Igaz-e az adatszolgáltatóra, hogy a tárgyidőszak kezdetén vagy végén egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezett, és ezen részesedések együttes értéke, vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke elérte a 100 millió forintot? (1=igen 0=nem)
04	Vásárolt-e nem rezidenstől, vagy értékesített-e nem rezidensnek a tárgyidőszakban rezidens társaságbeli, 10%-ot elérő részesedést 250 millió forintot elérő értékben? (1=igen 0=nem)
05	Szerzett-e, vagy átruházott-e a tárgyidőszakban külföldi ingatlan tulajdont ? (1=igen 0=nem)
06	Állt-e fenn tulajdonosi viszonyon kívüli követelés vagy tartozás állománya külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, külföldi fióktelepekkel vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttagokkal szemben a tárgyidőszak kezdetén vagy végén? (1=igen 0=nem)

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

TB01 tábla
A külföldi közvetlen tőkebefektetőknek az adatszolgáltató vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor- szám	Külföldi közvetlen tőkebefektető partnerazonosító-kódja	Az adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódja	Tranzakciók						Rezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
			Tőkebefektetés			Tőkekivonás
			Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Név	Törzsszám
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
02
03
…
…
nn

Sor- szám	Az adatszolgáltatóban kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetés partnerazonosító-kódja	Az adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódja	Tranzakciók						Rezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
			Tőkebefektetés			Tőkekivonás
			Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Név	Törzsszám
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
02
03
…
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

TB03 tábla
Az adatszolgáltató külföldi közvetlen tőkebefektetésben vagy fióktelepben fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor- szám	Külföldi közvetlen tőkebefektetés, vagy fióktelep		Tranzakciók						Rezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
	Külföldi közvetlen tőkebefektetés, vagy fióktelep		Tőkebefektetés			Tőkekivonás
	partnerazonosító-kódja	könyvvezetése devizanemének ISO kódja	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Név	Törzsszám
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
02
03
…
…
nn

Sor- szám	Az adatszolgáltató által kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektető		Tranzakciók						Rezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
			Tőkebefektetés			Tőkekivonás
	partnerazonosító-kódja	könyvvezetése devizanemének ISO kódja	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Név	Törzsszám
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
02
03
…
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

Sor- szám	Értékpapír		Tőzsdei értékpapír			Az értékpapír tulajdonos partnerazonosító- kódja	Nem rezidens tulajdonában lévő, tárgyidőszak végi záró állomány (db)
	azonosítója	megnevezése (rövid név)	denominációjának devizaneme	egy darabra jutó
	azonosítója	megnevezése (rövid név)	denominációjának devizaneme	névértéke	tőzsdei záró ára (két tizedessel)
	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
nn

Sor- szám	Értékpapír		Tőzsdei értékpapír			Az értékpapír kibocsátó partnerazonosító- kódja	Adatszolgáltató tulajdonában lévő, tárgyidőszak végi záró állomány (db)	Adatszolgáltató letétkezelőjének
	azonosítója	megnevezése (rövid név)	denominációjának devizaneme	egy darabra jutó				Adatszolgáltató letétkezelőjének
	azonosítója	megnevezése (rövid név)	denominációjának devizaneme	névértéke	tőzsdei záró ára (két tizedessel)			törzsszáma	megnevezése	ISO országkódja
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
02
03
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

TB07 tábla
Osztalékkövetelés külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben (adatok egész devizában)

Sor- szám	Nem rezidens partnerazonosító-kódja	Devizanem	Osztalékkövetelés
			Időszak eleji nyitó állomány	Követelés növekedés	Követelés csökkenés		Időszak végi záró állomány
			Időszak eleji nyitó állomány	Követelés növekedés	Levont adó	Egyéb tranzakció	Időszak végi záró állomány
	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
nn

TB08 tábla
Osztaléktartozás külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben (adatok egész devizában)

Sor- szám	Nem rezidens partnerazonosító-kódja	Devizanem	Osztaléktartozás
			Időszak eleji nyitó állomány	Tartozás növekedés	Tartozás csökkenés		Időszak végi záró állomány
			Időszak eleji nyitó állomány	Tartozás növekedés	Levont adó	Egyéb tranzakció	Időszak végi záró állomány
	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

TB09 tábla
Rezidens társaságban részesedés szerzés nem rezidenstől, vagy átruházás nem rezidensnek (adatok egész devizában)

Sor- szám	Ügylet iránya	Nem rezidens partner országának ISO kódja	Devizanem ISO kódja	Tranzakció piaci értéke	Az érintett rezidens vállalkozás
Sor- szám	Ügylet iránya	Nem rezidens partner országának ISO kódja	Devizanem ISO kódja	Tranzakció piaci értéke	neve	törzsszáma
	a	b	c	d	e	f
01
02
03
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

TB10 tábla
Külföldi ingatlantulajdont érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor- szám	Külföldi ingatlan országának ISO-kódja	Ügyletben érintett másik fél/felek statisztikai státusza	Rezidens fél/felek		Ügylet típusa	Könyvvezetés devizanemének ISO kódja	Tranzakciók
Sor- szám	Külföldi ingatlan országának ISO-kódja	Ügyletben érintett másik fél/felek statisztikai státusza	Neve	Törzsszáma	Ügylet típusa	Könyvvezetés devizanemének ISO kódja	A szerzett külföldi ingatlan értéke a könyvvezetés devizanemében	Az átruházott külföldi ingatlan értéke a könyvvezetés devizanemében
	a	b	c	d	e	f	g	h
01.
02.
03.
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

Sor-
szám

Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja

Instrumentum

Eredeti
devizanem
ISO kódja

Követelés

Kamatok

Időszak eleji
nyitó állomány

Időszaki változások

Időszak végi
záró állomány

Időarányosan
járó kamatok
időszak eleji
nyitó állománya

Időszaki változások

Időarányosan
járó kamatok
időszak végi
záró állománya

Tranzakciók

Egyéb
változások

Tranzakciók

Egyéb
változások

Követelés
növekedés

Követelés
csökkenés

Időszakra járó időarányos kamatok

Az időszak folyamán kapott kamatok

01.

02.

03.

…

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

Sor- szám	Nem rezidens partnerazonosító- kódja	Instrumentum	Eredeti devizanem ISO kódja	Követelés				Kamatok
				Időszak eleji nyitó állomány	Időszaki változások		Időszak végi záró állomány	Kamatok
				Időszak eleji nyitó állomány	Tranzakciók	Egyéb változások	Időszak végi záró állomány	Az időszak folyamán kapott kamatok	Az időszak folyamán fizetett kamatok
	a	b	c	d	e	f	g	h	i
01.
02.
03.
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

Sor- szám	Nem rezidens partnerazonosító-kódja	Instrumentum	Eredeti devizanem ISO kódja	Követelés
				Időszak eleji nyitó állomány	Időszaki változások		Időszak végi záró állomány
				Időszak eleji nyitó állomány	Tranzakciók	Egyéb változások	Időszak végi záró állomány
	a	b	c	d	e	f	g
01.
02.
03.
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

Sor-
szám

Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja

Instrumentum

Eredeti
devizanem
ISO kódja

Értékpapír
azonosító

Követelés

Kamatok

Adatszolgáltató letétkezelőjének

Időszak eleji
nyitó állomány

Időszaki változások

Időszak végi
záró állomány

Időarányosan
járó kamatok
időszak eleji
nyitó állománya

Időszaki változások

Időarányosan
járó kamatok
időszak végi
záró állománya

Tranzakciók

Egyéb
változások

Tranzakciók

Egyéb
változások

törzsszáma

megnevezése

ISO
országkódja

Időszakra járó időarányos kamatok

Az időszak folyamán kapott kamatok

 
a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

01.

02.

03.

…

nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

Sor- szám	Nem rezidens partnerazonosító- kódja	Instrumentum	Eredeti devizanem ISO kódja	Egyéb változás oka	Részösszeg
	a	b	c	d	e
01.
02.
03.
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

Sor-
szám

Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja

Instrumentum

Eredeti
devizanem
ISO kódja

Tartozás

Kamatok

Időszak eleji nyitó állomány

Időszaki változások

Időszak végi záró állomány

Időarányosan fizetendő kamatok időszak eleji nyitó állománya

Időszaki változások

Időarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya

Tranzakciók

Egyéb változások

Tranzakciók

Egyéb változások

Tartozás növekedés

Tartozás csökkenés

Időszakra fizetendő időarányos kamat

Az időszak folyamán fizetett kamatok

01.

02.

03.

…

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

Sor- szám	Nem rezidens partnerazonosító-kódja	Instrumentum	Eredeti devizanem ISO kódja	Tartozás
				Időszak eleji nyitó állomány	Időszaki változások		Időszak végi záró állomány
				Időszak eleji nyitó állomány	Felvett kereskedelmi hitel állomány időszaki változása	Egyéb változások	Időszak végi záró állomány
	a	b	c	d	e	f	g
01.
02.
03.
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

Sor-
szám

Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja

Instrumentum

Eredeti
devizanem
ISO kódja

Értékpapír
azonosító

Tartozás

Kamatok

Időszak eleji nyitó állomány

Időszaki változások

Időszak végi záró állomány

Időarányosan fizetendő kamatok időszak eleji nyitó állománya

Időszaki változások

Időarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya

Tranzakciók

Egyéb változások

Tranzakciók

Egyéb változások

Időszakra fizetendő időarányos kamat

Az időszak folyamán fizetett kamatok

01.

02.

03.

…

MNB azonosító				Tárgyidőszak					Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	1	2		2	0	0	N

Sor- szám	Nem rezidens partnerazonosító-kódja	Instrumentum	Eredeti devizanem ISO kódja	Egyéb változás oka	Részösszeg
	a	b	c	d	e
01.
02.
03.
…
nn

MNB azonosító: R02 és R12

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok,
biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok,
társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények
és
Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok,
biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok,
társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

I. Általános tudnivalók

Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az összesen 20 táblából álló adatszolgáltatásban a következőket kell jelenteni:

a) TRH, illetve TRN tábla: regiszter célú adatok. Amennyiben az adatszolgáltató a táblában szereplő eldöntendő kérdések mindegyikére „nem” választ ad meg, az adatszolgáltatás további tábláinak kitöltésében nem érintett.

b) TB01-TB04 táblák: a külföldi közvetlen tőkebefektető(k)nek az adatszolgáltatóban, illetve az adatszolgáltatónak külföldi közvetlen tőkebefektetésé(ei)ben bekövetkezett, valamint a felek közötti kereszttulajdonlásban bekövetkezett tulajdoni részesedés változást eredményező tárgyidőszaki tranzakciók (tőkebefektetés, tőkekivonás) adatai.

c) TB05-TB06 táblák: a b) alpont szerinti tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírok tárgyidőszak végi állományára vonatkozó információk.

d) TB07-TB08 táblák: a külföldi közvetlen tőkebefektető(k)nek az adatszolgáltatóban, illetve az adatszolgáltatónak külföldi közvetlen tőkebefektetésé(ei)ben fennálló részesedése után járó és fizetendő jövedelemre (osztalékra) vonatkozó tárgyidőszaki adatok.

e) TB09 tábla: az adatszolgáltató által nem rezidenstől szerzett rezidens társaságbeli részesedés, vagy nem rezidens számára elidegenített rezidens társaságbeli részesedés tájékoztató adatai.

f) TB10 tábla: az adatszolgáltató külföldi ingatlantulajdon szerzésének és elidegenítésének tárgyidőszaki tranzakciói.

g) TBK, illetve TBT kezdetű táblák: tulajdonosi részesedésen kívüli egyéb követelések és tartozások, azaz a külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel és egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló, hitelből (ide értve a repót, értékpapír-kölcsönt és pénzügyi lízinget is), kereskedelmi hitelből, betétből, cash-pool konstrukcióból, elszámolási számlából, váltóból, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból eredő követelés-, illetve tartozás állományok, és ezek tárgyidőszaki változásai. Ide tartozik továbbá az adatszolgáltatónak a közvetlen külföldi tőkebefektetőkkel szemben fennálló, befizetett, de be nem jegyzett tőke miatti tartozása, illetve a közvetlen külföldi tőkebefektetésekkel szemben fennálló, befizetett, de be nem jegyezett tőke miatti követelése.

2. Az adatok számbavétele

Az adatszolgáltatásban a jelen melléklet I.F.8. pontjának a)-d) alpontja szerinti külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, külföldi fióktelepekkel és egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagokkal kapcsolatos jelentésköteles adatokat partnerenként kell szerepeltetni. A partnerek azonosítása partnerazonosító-kódokkal történik.

Az adatszolgáltatásban az értékadatokat egész számra kerekítve kell megadni.

A TBK és TBT kezdetű táblákban jelentendő ügyletekből eredő követeléseket és tartozásokat eredeti devizában, névértéken kell jelenteni. Eredeti devizanem az a devizanem, amelyben a követelés vagy a tartozás fennáll. Amennyiben a kamatokra vonatkozó, partnerenkénti és devizanem szerinti megbontáshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre az adatszolgáltatónál, azt becsléssel kell megállapítani.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. Az adatszolgáltatás több táblájában is szereplő oszlopok tartalma

– Partnerazonosító-kód: Az adatszolgáltató által az R01 adatszolgáltatásban közölt kód.

– Értékpapír azonosító: Az értékpapír ISIN kódja, vagy ennek hiányában a 111-es technikai kód.

A TBK táblák „Követelés”, illetve a TBT táblák „Tartozás” oszlopainak tartalma:

– Időszak elejei nyitó állomány: A tárgyidőszak nyitó állománya, amelynek meg kell egyeznie az előző időszaki záró állománnyal.

– Tranzakciók: A nem rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, ami az ügyletből eredő követelések és tartozások növekedését és csökkenését eredményezi, és amely nem tartozik az egyéb változások közé.

Követelés megvásárlása és értékesítése esetén, amennyiben a vásárlás és értékesítés tényleges ellenértéke eltér a névértéktől, akkor a követelés forgalmi (piaci) értékét kell feltüntetni. A névérték illetve a forgalmi érték közti piaci árkülönbözetet az egyéb változások oszlopában kell (az árkülönbözet irányához viszonyítva) ellentétes előjellel kimutatni, amelyet az egyéb változások részletezésére szolgáló TBK5 táblában az árváltozás („ARVA”) kód alkalmazásával kell részletezni.

– Egyéb változások: Minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, követelés elengedés, átsorolás, hibás jelentés, követelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés.

– Időszak végi záró állomány: A tárgyidőszak záró állománya, amelynek összegszerűen meg kell egyeznie a nyitó állomány +/- az időszaki tranzakciók +/- egyéb változások által generált összeggel.

A TBK és TBT táblák „Kamatok” oszlopainak tartalma:

– Időarányosan járó és fizetendő kamatok időszak elejei nyitó állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan járó és fizetendő kamatok nyitó állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. Meg kell egyeznie az előző időszakban jelentett, időarányosan járó és fizetendő kamatok időszak végi záró állományával.

– Tranzakciók, Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: A tárgyidőszakra vonatkozóan számított járó vagy fizetendő kamatösszegeket kell jelenteni állományt növelő tételként, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét). Meghatározása történhet maradékelven is: időszakra járó vagy fizetendő kamat = időarányosan járó vagy fizetendő kamatok záró állománya (-) nyitó állománya (+) kapott vagy fizetett kamatok (-) egyéb változások.

– Tranzakciók, Az időszak folyamán kapott és fizetett kamatok: A tárgyidőszak folyamán kapott, illetve és fizetett kamatok, ideértve a tőkésített kamatokat is (állományt csökkentő tételek).

– Egyéb változások: Minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Pl: kamatkövetelések leírása, kamattartozások elengedése.

– Időarányosan járó és fizetendő kamatok időszak végi záró állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan járó és fizetendő kamatok záró állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. Meg kell egyeznie a nyitó állomány (+) az időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok (-) az időszakon belül kapott és fizetett kamatok (+/-) egyéb változások által generált összeggel.

2. Előjelek használata a TBK és TBT táblákban

a) Állományok esetében: A nyitó és záró állományokat pozitív előjellel kell megadni a követelések és tartozások tábláiban, kivéve az elszámolási számlából és a cash-pool konstrukciókból eredő követelések és tartozások közös kimutatására szolgáló TBK2 táblát, amelyben a követeléseket pozitív, a tartozásokat negatív előjellel kell szerepeltetni.

b) Tranzakciók esetében:

– Bruttó adatközlés esetén (TBK1 és TBT1 táblákban) az állományt növelő, illetve csökkentő tranzakciókat külön-külön oszlopban, pozitív előjellel kell megadni. Negatív előjel használata csak stornó tételeknél lehetséges.

– Nettó adatközlés esetén

• az elszámolási számla és cash-pool konstrukciók esetében (TBK2 táblában) a pozitív egyenleget mutató állományok (követelések) növekedését pozitív, csökkenését negatív előjellel, míg a negatív egyenleget mutató, tehát tartalmát tekintve tartozás állományok növekedését negatív, állománycsökkenését pozitív előjellel kell jelenteni,

• a többi instrumentum esetében (TBK3, TBT3, TBK4 és TBT4 táblákban), követelések és tartozások állománynövekedéseit pozitív előjellel, míg állománycsökkenéseit negatív előjellel kell jelenteni.

c) Egyéb változások esetén: Az egyéb változások oszlopaiban lehetséges pozitív és negatív előjelek használata is, attól függően, hogy a változás növekedést vagy csökkenést eredményez az állományban. Az előjel alkalmazásánál figyelembe kell venni az előző francia bekezdésekben leírtakat is.

3. Irányadó szabályok az adatszolgáltató és a partner közötti tőkebefektetési viszony megszűnése esetére

Amennyiben a tárgyidőszakban az adatszolgáltató nem rezidens partnere kikerült a vállalatcsoportból, vagy a külföldi közvetlen tőkebefektető, a külföldi közvetlen tőkebefektetés és az adatszolgáltató között megszűnt a közvetlen részesedési viszony, akkor a vele szembeni követelés és tartozás állományokat a tárgyidőszakról készítendő Tőkebefektetés adatszolgáltatások TBK és TBT kezdetű tábláiból (egyéb változásként) ki kell vezetni és át kell sorolni a tárgyidőszakról készítendő Egyéb befektetések R06 vagy R09 havi, vagy R15 negyedéves adatszolgáltatásba.

4. Az egyes táblákban jelentendő adatok

TB01 tábla: A külföldi közvetlen tőkebefektetőknek az adatszolgáltató vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók

A TB01 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben volt olyan külföldi közvetlen tőkebefektetője, aki a tárgyidőszakban a tőkebefektetését növelte vagy csökkentette az adatszolgáltatóban. A táblában partnerként és ügyletenként kell jelenteni valamennyi jegyzett tőke változást eredményező tranzakciót, továbbá az eredmény- és tőketartaléknak azon növekedéseit és csökkenéseit, amelyek külföldi forrásból valósultak meg. Nem kell jelenteni a tartalékok egymás közti mozgásait.

Amennyiben egy tranzakció nem rendelhető egyértelműen meghatározott partnerhez
– pl. tartalék terhére történő tőkeemelés –, ott a tulajdoni hányadnak megfelelően kell felosztani a tranzakciót a külföldi közvetlen tőkebefektetők között.

A tranzakciók abban az időszakban jelentendők, amely időszakra vonatkozóan a számviteli nyilvántartásokban való rögzítést a számvitelről szóló, mindenkor hatályos 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) előírja. Ennek megfelelően például a jegyzett tőke emelését, leszállítását a cégjegyzékbe való bejegyzésének, egyéb esetben a létesítő okirat, taggyűlési határozat keltét magába foglaló időszakban kell jelenteni. Ugyanakkor a jogszabály alapján, a tőketartalékkal szemben átadott eszközök az eszközmozgással egyidejűleg jelentendők.

Az értékadatokat az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében, egész számra kerekítve kell közölni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

„c” és „f” oszlop: Tőkebefektetés és tőkekivonás tranzakció kódok

Az alábbi tranzakció kódok közül kell választani:

Kód	A kódhoz tartozó tranzakció
Kód	Tőkebefektetés esetén	Tőkekivonás esetén
PENZ	Jegyzett tőke befizetés, -emelés pénzbeli hozzájárulással: A befektetőkre jutó jegyzett tőke külső forrásból – azaz nem eredmény- vagy tőketartalékból – megvalósuló növekedése, ideértve az átváltoztatható kötvényből, illetve a megszavazott osztalékból történő tőkeemelést is, azonban ide nem érteve az apportot. (A névérték felett történő tőkeemelésből származó ázsiót JTNE tranzakció kóddal kell jelenteni.)	Jegyzett tőke csökkentés pénzkifizetéssel (nem tartalék javára történő)
APPT	Jegyzett tőke teljesítése tárgyi apporttal: Tárgyi apport (pl. tárgyi eszköz, készlet) formájában megvalósuló tőkeemelés	Jegyzett tőke csökkentése tárgyi eszköz átadással
APPE	Jegyzett tőke teljesítése egyéb – nem tárgyi – eszköz apportjával: pl. értékpapír formájában megvalósuló tőkeemelés	Jegyzett tőke csökkentése egyéb – nem tárgyi – eszköz átadással
TART	Tartalék terhére történő tőkeemelés: Tőke- vagy eredménytartalék terhére történt jegyzett tőkeemelés	Tőkeleszállítás tartalék javára: Tőke- vagy eredménytartalék javára történt jegyzett tőke csökkentés
AVS	Külföldi tőkebefektető részesedés szerzése az adatszolgáltatótól (az adatszolgáltató saját részvényének, üzletrészének átruházása a külföldi tőkebefektető részére)	Külföldi tőkebefektető részesedés átruházása az adatszolgáltatónak (az adatszolgáltató saját részvény, üzletrész visszavásárlása a befektetőtől)
AVH	Külföldi tőkebefektető részesedés szerzése harmadik féltől (adásvétel, kompenzáció …stb.) Ha a harmadik fél nem rezidens, akkor a tranzakciót kétszer kell szerepeltetni a táblában, az egyik befektető esetében tőkebefektetésként, a másik befektető esetében a tőkekivonásként.	Külföldi tőkebefektető részesedés átruházása harmadik félnek (adásvétel, kompenzáció …stb.) Ha a harmadik fél nem rezidens, akkor a tranzakciót kétszer kell szerepeltetni a táblában, az egyik befektető esetében tőkekivonásként, a másik befektető esetében a tőkebefektetésként.
JTNE	Jegyzett tőkét nem érintő mozgások: veszteség, ázsió fedezetére történő befizetés, tartalék javára történő eszköz-átadás: A Számv. tv. szerinti, eredmény-, illetve tőketartalékot érintő tranzakciók	Jegyzett tőkét nem érintő mozgások: visszafizetett pótbefizetés, tartalékkal szemben átadott eszközök, jegyzett tőke leszállítással arányos tőkekivonás: A Számv. tv. szerinti, eredmény-, illetve a tőketartalékot érintő tranzakciók.

„e” és „h” oszlop: Tőkebefektetés és tőkekivonás tranzakciók piaci értéke

Itt kell megadni a tranzakció tényleges, piaci (szerződés szerinti) értékét AVS tranzakció esetén, továbbá amennyiben az adat az adatszolgáltató előtt ismert, AVH tranzakció esetén is.

„i”-”j” oszlop: Rezidens szereplő neve és törzsszáma a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés és elidegenítés esetén

AVH típusú tranzakció esetén, amennyiben az érintett harmadik fél rezidens, itt kell megadni az azonosításához szükséges adatokat.

TB02 tábla: Kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések adatszolgáltatóban megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók

A TB02 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben volt olyan kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetése, amely a tárgyidőszakban az adatszolgáltatóban meglévő tőkebefektetését növelte vagy csökkentette.

A TB02 táblát a TB01 táblával azonos módon – az ott leírtak szerint – kell kitölteni.

TB03 tábla: Az adatszolgáltató külföldi közvetlen tőkebefektetésben vagy fióktelepben fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók

A TB03 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban

– külföldi közvetlen tőkebefektetésében tőkebefektetés vagy tőkekivonás tranzakciót hajtott végre, vagy

– a külföldi fióktelepe részére cash-flow management keretében pénzeszközt adott át, illetve a külföldi fióktelepétől pénzeszközt vett vissza.

A táblában partnerenként és ügyletenként kell jelenteni valamennyi jegyzett tőke változást eredményező tranzakciót, továbbá a saját tőke tartalékainak azon növekedéseit és csökkenéseit, amelyek külső forrásból valósultak meg. Nem kell jelenteni a tartalékok egymás közti mozgásait.

Amennyiben egy tranzakció nem rendelhető egyértelműen az adatszolgáltatóhoz, mint a külföldi érdekeltség befektetőjéhez – pl. tartalék terhére történő tőkeemelés –, ott a tulajdoni hányadnak megfelelően kell szerepeltetni a tranzakció értékéből az adatszolgáltatóra jutó részt.

A tranzakciókat abban az időszakban kell jelenteni, amely időszakra vonatkozóan a számviteli nyilvántartásokban való rögzítést a Számv. tv. előírja. Ha a külföldi érdekeltség tekintetében egyaránt rendelkezésre áll az érdekeltség országa szerinti, illetve egyéb számviteli sztenderdek (IAS, IFRS) szerinti számviteli nyilvántartás, akkor ezen előírásoknak megfelelő adatokat kell jelenteni.

Az értékadatokat a külföldi közvetlen tőkebefektetés vagy fióktelep könyvvezetésének devizanemében kell közölni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

„c” és „f” oszlop: Tőkebefektetés és tőkekivonás tranzakció kódok

Az alábbi tranzakció kódok közül kell választani:

Kód	A kódhoz tartozó tranzakció
Kód	Tőkebefektetés esetén	Tőkekivonás esetén
PENZ	Jegyzett tőke befizetés, -emelés pénzbeli hozzájárulással: Az adatszolgáltató által külső forrásból – azaz nem a saját tőke tartalékeleméből – teljesített tőkeemelés, ideértve az átváltoztatható kötvényből, illetve a megszavazott osztalékból történő tőkeemelést is, azonban ide nem értve az apportot. (A névérték felett történő tőkeemelésből származó ázsiót JTNE tranzakció kóddal kell jelenteni.)	Jegyzett tőke csökkentés pénzkifizetéssel (nem tartalék javára történő)
APPT	Jegyzett tőke teljesítése tárgyi apporttal: Tárgyi apport (pl. tárgyi eszköz, készlet) formájában megvalósuló tőkeemelés	Jegyzett tőke csökkentése tárgyi eszköz átadással
APPE	Jegyzett tőke teljesítése egyéb – nem tárgyi – eszköz apportjával: pl. értékpapír formájában megvalósuló tőkeemelés	Jegyzett tőke csökkentése egyéb – nem tárgyi – eszköz átadással
TART	Tartalék terhére történő tőkeemelés: Tőke- vagy eredménytartalék terhére történt jegyzett tőkeemelés	Tőkeleszállítás tartalék javára: Tőke- vagy eredménytartalék javára történt jegyzett tőke csökkentés
AV	Az adatszolgáltató részesedés szerzése (adásvétel, kompenzáció …stb.)	Az adatszolgáltató részesedésének átruházása (adásvétel, kompenzáció …stb.)
JTNE	Jegyzett tőkét nem érintő mozgások: veszteség, ázsió fedezetére történő befizetés, tartalék javára történő eszköz-átadás	Jegyzett tőkét nem érintő mozgások: visszafizetett pótbefizetés, tartalékkal szemben átadott eszközök, jegyzett tőke leszállítással arányos tőkekivonás
CASH	Cash flow management keretében az adatszolgáltató által a fióktelepnek átadott pénzeszközök	Cash flow management keretében az adatszolgáltató által a fiókteleptől visszavett pénzeszközök

„e” és „h” oszlop: Tőkebefektetés és tőkekivonás tranzakciók piaci értéke

AV tranzakció esetén itt kell megadni a tranzakció tényleges, piaci (szerződés szerinti) értékét.

„i”-”j” oszlop: Rezidens szereplő neve és törzsszáma a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés és elidegenítés esetén

AV típusú tranzakció esetén kell megadni, amennyiben az érintett harmadik fél rezidens.

TB04 tábla: Az adatszolgáltató által kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetőben megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedést érintő tranzakciók

A TB04 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben egy általa kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetőjében a tárgyidőszakban érintett volt tőkebefektetésben, vagy tőkekivonásban.

A TB04 táblát a TB03 táblával azonos módon – az ott leírtak szerint – kell kitölteni.

TB05 tábla: Az adatszolgáltató által kibocsátott, külföldi közvetlen tőkebefektetők, vagy kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések tulajdonában levő, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

A TB05 táblában az adatszolgáltató által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokat (részvényeket) kell jelenteni, amelyek a tárgyidőszak utolsó napján

– külföldi közvetlen tőkebefektetők, vagy

– az adatszolgáltatóban kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések

tulajdonában álltak.

TB06 tábla: Az adatszolgáltató tulajdonában levő, külföldi közvetlen tőkebefektetések, vagy kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetők által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

A TB06 táblában a tárgyidőszak utolsó napján az adatszolgáltató tulajdonában lévő, külföldi kibocsátású, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokat (részvényt, továbbá az adott ország joga szerinti egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírt) kell jelenteni, amennyiben az értékpapír kibocsátója

– az adatszolgáltató külföldi közvetlen tőkebefektetése, vagy

– az adatszolgáltató azon külföldi közvetlen tőkebefektetője, amely külföldi vállalatban az adatszolgáltató egyidejűleg kereszttulajdonos.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

„h”-”j” oszlop: Amennyiben a táblában szerepeltetett értékpapírokat az adatszolgáltató letétbe helyezte, itt kell jelentenie a letétkezelő adatait. A „h” oszlopban belföldi letétkezelő esetén a letétkezelő törzsszámát (az adószám első nyolc számjegyét) kell megadni (a belföldi letétkezelők törzsszámának listáját az e rendelet 3. számú mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza), külföldi letétkezelő esetén pedig „00000001” technikai törzsszámot kell szerepeltetni.

TB07 tábla: Osztalékkövetelés külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben

A TB07 táblában a külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló osztalék követelések tárgyidőszak eleji és végi állományát, valamint tárgyidőszaki változását kell jelenteni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

„c” oszlop: Osztalékkövetelés időszak eleji nyitó állománya

A követelés tárgyidőszak eleji nyitó állományát kell megadni, amelynek meg kell egyeznie az előző időszaki záró állománnyal.

„d” oszlop: Osztalékkövetelés növekedése

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén itt kell szerepeltetni a külföldi vállalat által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból az adatszolgáltatóra jutó részt (a jóváhagyás dátumának megfelelő időszaki adatszolgáltatásban).

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló követelés esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által a tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleget.

„e” oszlop: Osztalékkövetelés csökkenése – levont adó

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén itt kell szerepeltetni a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalék után levont osztalékadó összegét (az osztalékfizetéssel azonos időszaki adatszolgáltatásban).

„f” oszlop: Osztalékkövetelés csökkenése – egyéb tranzakció

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén itt kell kimutatni a külföldi vállalat által az adatszolgáltató részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalékot.

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló követelés esetén itt kell szerepeltetni a tőkebefektető által az adatszolgáltatónak visszafizetett osztalékelőleget, vagy az osztalékelőlegből származó követelésnek a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetését.

„g” oszlop: Osztalékkövetelés időszak végi záró állománya

A tárgyidőszak záró állományát kell megadni, amelynek összegszerűen meg kell egyeznie a nyitó állomány +/- az időszaki tranzakciók által generált összeggel („c” oszlop (+) „d” oszlop (-) „e” oszlop (-) „f” oszlop (=) „g” oszlop).

TB08 tábla: Osztaléktartozás külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben

A TB08 táblában a külföldi közvetlen tőkebefektetővel szembeni osztalék, vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló osztalékelőleg tartozások tárgyidőszak eleji és végi állományát, valamint tárgyidőszaki változását kell jelenteni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

„c” oszlop: Osztaléktartozás időszak eleji nyitó állománya

A tartozás tárgyidőszak eleji nyitó állományát kell megadni, amelynek meg kell egyeznie az előző időszaki záró állománnyal.

„d” oszlop: Osztaléktartozás növekedése

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleget.

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból a külföldi tőkebefektetőre jutó részt.

Ha a külföldi tőkebefektető részére ezt megelőzően már történt osztalékelőleg fizetés:

– az osztalék jóváhagyás időszakában a külföldi tőkebefektetőre jutó jóváhagyott osztalék teljes – osztalékelőleget is tartalmazó – összegét kell itt, a TB08 tábla „d” oszlopában tartozás növekedésként kimutatni, és ezzel egyidejűleg

– az osztalékelőlegként kifizetett összeget

• a TB08 tábla „f” oszlopában osztaléktartozás csökkenésként, és

• a TB07 tábla „f” oszlopában osztalékkövetelés csökkenéseként is jelenteni kell. (A TB07 tábla „d” oszlopában az osztalékelőleg kifizetést korábban, a kifizetés időszakában osztalékkövetelés növekedésként kellett jelenteni.)

„e” oszlop: Osztaléktartozás csökkenése – levont adó

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által a külföldi közvetlen tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalék után – a mindenkor hatályos jogszabályok szerint – levont osztalékadó összegét (az osztalékfizetéssel azonos időszaki adatszolgáltatásban).

„f” oszlop: Osztaléktartozás csökkenése – egyéb tranzakció

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által a külföldi tőkebefektető részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalékot.

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által visszafizetett osztalékelőleget, vagy az osztalékelőlegből származó tartozásnak a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetését.

„g” oszlop: Osztaléktartozás időszak végi záró állománya

A tárgyidőszak záró állományát kell megadni, amelynek összegszerűen meg kell egyeznie a nyitó állomány (+/-) az időszaki tranzakciók által generált összeggel („c” oszlop (+) „d” oszlop (-)”e” oszlop (-) „f” oszlop (=) „g” oszlop).

TB09 tábla: Rezidens társaságban részesedés szerzés nem rezidenstől, vagy átruházás nem rezidensnek

A TB09 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban rezidens társaságbeli, 10%-ot elérő részesedést vásárolt nem rezidenstől, vagy értékesített nem rezidensnek.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

„a” oszlop: Ügylet iránya

Választható kódok:

SZ=szerzés

A=átruházás

„c” oszlop: Devizanem ISO kódja

A tranzakciónak a szerződésben meghatározott devizaneme.

„d” oszlop: Tranzakció piaci értéke

A tranzakció szerződés szerinti értéke.

„e”-”f” oszlop: Az érintett rezidens vállalkozás megnevezése és törzsszáma

Annak a rezidens vállalkozásnak a neve és törzsszáma, amelyben lévő részesedést az adatszolgáltató nem rezidens féltől megszerzett, vagy nem rezidens fél részére átruházott.

TB10 tábla: Külföldi ingatlantulajdont érintő tranzakciók

A TB10 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban külföldi ingatlant (föld, épület stb.) szerzett, illetve ruházott át.

A táblában kell kimutatni valamennyi külföldi ingatlanállományt növelő és csökkentő tranzakciót – adásvételt, cserét, apportba vételt és apportba adást, térítés nélküli átvételt és átadást, továbbá minden egyéb állományváltozást eredményező ügyletet. Kizárólag az adatszolgáltató által közvetlenül – azaz nem külföldi tőkebefektetésén keresztül – lebonyolított tranzakciókat kell itt szerepeltetni.

Amennyiben a tranzakcióban egyidejűleg több tulajdonos is érintett (közös tulajdonban lévő ingatlan adatszolgáltató általi megszerzése esetén, illetve az adatszolgáltató által végrehajtott, több fél közös tulajdonába történő ingatlanátruházás esetén), a jelentendő tranzakciót meg kell bontani az egyes felek között, és felenként külön sort kell kitölteni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

„a” oszlop: Külföldi ingatlan országának ISO kódja

A külföldi ingatlan fekvése szerinti ország ISO kódja.

„b” oszlop: Ügyletben érintett másik fél vagy felek statisztikai státusza

Választható kódok:

R=rezidens

NR=nem rezidens

A rezidens és nem rezidens fogalmak magyarázatát e melléklet I.A.4. pontja tartalmazza.

„e” oszlop: Ügylet típusa

Választható kódok:

AV=adásvétel

AP=apportba vétel, apportba adás

CS=csere

TN=térítés nélküli átvétel és átadás

EG=egyéb

„f” oszlop: Könyvvezetés devizanemének ISO kódja

Az adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódja.

„g”-”h” oszlop: A szerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan értéke

Itt kell kimutatni az adatszolgáltató által megszerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan szerződés szerinti értékét, amely összeget az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében kell megadni.

Amennyiben a tranzakcióban egyidejűleg több tulajdonos is érintett, a jelentendő tranzakció értékét meg kell bontani az egyes felek között, tulajdoni hányaduk arányában.

TBK1 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetőnek, külföldi közvetlen tőkebefektetésnek, külföldi fióktelepnek, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagnak nyújtott hitelek

TBT1 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetőtől, külföldi közvetlen tőkebefektetéstől, külföldi fiókteleptől, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagtól felvett hitelek

A TBK1, illetve TBT1 tábla „b” oszlopában választható instrumentumok:

Követelések esetében		Tartozások esetében
REPOK	Repó, vagy értékpapír kölcsön ügyletből származó követelés	REPOT	Repó, vagy értékpapír kölcsön ügyletből származó tartozás
		PLIZT	Pénzügyi lízing tartozás
EHITK	Egyéb hitelkövetelés	EHITT	Egyéb hiteltartozás

a) Repó, vagy értékpapír kölcsön ügyletek jelentése („REPOK” illetve „REPOT”)

Az aktív és passzív repóügylet, sale&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletekkel kapcsolatosan keletkező, nem rezidensekkel szembeni követeléseket és tartozásokat a felvett és nyújtott hitelek tábláiban kell kimutatni.

Az ügyleteket minden adatszolgáltatónak a nem-rezidens partner és az eredeti devizanem szerinti bontásban, bruttó módon (figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban keletkezik és még az adott tárgyidőszakon belül meg is szűnik az ügylet) kell megadni.

A repó, sale&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletek során keletkezett alábbi követeléseket a nyújtott hitelek TBK1 táblájában kell szerepeltetni:

– aktív repóügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett vételárából adódóan fennálló követelést, és

– az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelést.

A repó, sale&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletek során keletkezett alábbi tartozásokat a felvett hitelek TBT1 táblájában kell szerepeltetni:

– passzív repóügylet esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási árából származó tartozást, és

– az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbevett értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló tartozást.

A fentiek értelmében minden repó, sale&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletből eredő követelést és tartozást jelenteni kell. A repó, sale&buy-back és értékpapír kölcsön ügyletekből eredő követelés és tartozások tranzakcióinál nem a papír, hanem az aktív vagy passzív repó (mint nyújtott vagy felvett hitel) névértékét kell jelenteni. Az „induló láb” a névérték, amelyet a követelések és tartozások tranzakcióinál kell feltüntetni és az ügylet eredménye (induló láb és záró láb különbözete) kamatként jelentendő.

b) Pénzügyi lízing ügyletek jelentése („PLIZT”)

A pénzügyi lízing ügylet során keletkezett alábbi tartozásokat a TBT1 táblában kell kimutatnia a lízingbe vevőnek:

– a pénzügyi lízingbe vett eszköz nem rezidens lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget és az ehhez tartozó részletfizetés formájában kifizetett lízingdíj törlesztéseket.

A pénzügyi lízing tőketartozások összege nem foglalhatja magában a kamatokat. Azokat a kamatok „i”-”m” oszlopaiban kell kimutatni.

c) Egyéb hitelek jelentése („EHITK”, illetve „EHITT”)

Nyújtott, illetve felvett kölcsönből keletkező követelések, illetve tartozások között a TBK1, illetve TBT1 táblában „EHITK” kód alatt az alábbiakat kell jelenteni:

– az adatszolgáltató által nem rezidens félnek, illetve féltől kölcsönszerződés vagy hitelmegállapodás alapján nyújtott, illetve felvett hiteleket, ideértve

• a más hitelnyújtó által nem rezidens részére nyújtott azon hiteleket is, amelyeket a hitelnyújtó nyílt engedményezés keretében az adatszolgáltatóra engedményezett át, (amiből kifolyólag az adatszolgáltatónak áll fenn hitelkövetelése a nem rezidenssel szemben), illetve

• az adatszolgáltató által felvett azon hiteleket is, amelyeket az eredeti hitelszerződés szerinti hitelnyújtó nyílt engedményezéssel valamely nem rezidens partnere részére engedményezett át, (amiből kifolyólag az adatszolgáltatónak e nem rezidenssel szemben áll fenn hiteltartozása),

– az adatszolgáltató által nem rezidens, nem pénzügyi vállalatokhoz kihelyezett, illetve nem rezidensek által az adatszolgáltatónál elhelyezett pénzeszközöket – betét, letét (deposit) –, amelyekre vonatkozóan az adatszolgáltató nem rendelkezik hitelmegállapodással, ideértve pl:

• a futures ügyletekhez kapcsolódó letétet, biztosítékot, és

• a derivatív ügyletek kiértékeléséhez kapcsolódó mark-to-market követeléseket, illetve tartozásokat,

– a vevőkövetelések előfinanszíroztatásából adódóan nem rezidensekkel szemben fennálló hitelköveteléseket, illetve -tartozásokat,

– a faktoring (rövid lejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő követeléseit, illetve tartozásait,

– a forfeting (közép- vagy hosszú lejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő követeléseit, illetve tartozásait,

– a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) megvásárolt, átvállalt minden egyéb követelést, beleértve a megvásárolt, átvállalt – nem saját jogon keletkező – export vevőkövetelések miatt fennálló követeléseket is,

– a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) átvállalt hiteltartozásokat, és a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) átvállalt minden egyéb tartozást, beleértve az átvállalt – nem saját jogon keletkező – import szállítói tartozások miatt fennálló tartozásokat is.

A hiteleket abban a tárgyidőszakban kell először jelenteni, amikor a folyósítás miatt az adatszolgáltató könyveiben először nyilvántartásba vették a nem rezidens partnerrel szembeni követelés és tartozás állományt.

A kamattőkésítés miatti tőkenövekedést a tranzakció oszlopban növekedésként, a tőkésített kamatot az időarányosan járó és fizetendő kamatok csökkenéseként (az időszak folyamán kapott és fizetett kamatok jelentésére szolgáló oszlopokban) egyaránt kell jelenteni.

Amennyiben a hiteltartozás rulírozó jellegéből adódóan – a fennálló tartozásnál magasabb összegű hiteltörlesztéssel – hitelköveteléssé, illetve a hitelkövetelés tartozássá fordul át a tárgyidőszak végére, úgy az eredeti hitelállomány összegét nullára kell kifuttatni, és az új (ellenkező irányú) hitel tőke- és kamatrészt az ellenkező iránynak megfelelően a követelés vagy tartozás táblában új hitelként (és a hozzá tartozó kamatként) kell lejelenteni.

TBK2 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló, elszámolási számla vagy cash-pool követelések és tartozások

A TBK2 táblában kell kimutatni

– az adatszolgáltatónak a nem rezidenssel szemben fennálló, elszámolási számlán nyilvántartott nettó pénzkövetelését és tartozását,

– a cash pool konstrukcióból eredően az adatszolgáltatónak i) mint pool-tagnak a nem rezidens pool-vezetővel szemben, vagy ii) mint pool-vezetőnek a nem rezidens pool-tagokkal szemben nyilvántartott nettó pénzkövetelését és tartozását.

A TBK2 tábla kitöltése során a „b” oszlopban megadandó instrumentumkód az elszámolási számlán fennálló nettó pénzkövetelés és -tartozás, továbbá cash-pool konstrukcióból fennálló nettó pénzkövetelés és -tartozás esetén egyaránt: „ESZLAK”.

Az adatszolgáltatási kötelezettség az adatszolgáltató cash-poolba bevont belföldi bankszámlái tekintetében is fennáll, ha a pool-vezető nem rezidens. Nem kell jelenteni azt az esetet, amikor a cash-pooling az adatszolgáltató saját bankszámlái között történik! (Ez leginkább a több divízióval és telephellyel rendelkező vállalatoknál, az egyes divíziók és telephelyek nevére külön-külön megnyitott bankszámlák között fordul elő.)

A TBK2 tábla sajátossága, hogy a követeléseket és tartozásokat egy táblán belül, az állományváltozást okozó tranzakciókat pedig nettó módon kell jelenteni.

Az állományokat és forgalmakat a nem rezidens partnerek szerint, azon belül devizanemenként összesítve kell jelenteni. Az ugyanazon partnerrel szemben ugyanazon devizanemben fennálló több elszámolási számlából, ill. cash-pool konstrukcióból eredő követeléseket és tartozásokat összevonva, nettó módon (tehát a negatív és pozitív egyenlegű számlák állományait is nettósítva!) kell jelenteni.

Az elszámolási számla után a tárgyidőszakban kapott és fizetett (a számlán jóváírt és terhelt) kamatokat, továbbá a cash-pool konstrukciókból eredő követelések és tartozások után kapott és fizetett kamatokat a „h” és „i” oszlopokban kell jelenteni.

TBK3 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló kereskedelmi hitelkövetelések

TBT3 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló kereskedelmi hiteltartozások

A TBK3 táblában kell jelenteni

– az adatszolgáltató saját jogán (áru értékesítése és szolgáltatás nyújtása nyomán) keletkezett, vevőkkel szembeni exportköveteléseit, ideértve azokat is, amelyekről az adatszolgáltató még nem bocsátotta ki a vevő részére számlát, valamint

– a kifizetett import előlegekből származó követeléseket.

A TBK3 tábla kitöltése során a „b” oszlopban megadandó instrumentumkód: KERHITK

A TBT3 táblában kell jelenteni

– az adatszolgáltató saját jogán (áru vásárlása és szolgáltatás igénybevétele nyomán) keletkezett szállítókkal szembeni import tartozásait, ideértve azokat is, amelyekhez az adatszolgáltató még nem rendelkezik szállító által kibocsátott számlával, valamint

– a befolyt export előlegekből származó tartozásokat.

A TBT3 tábla kitöltése során a „b” oszlopban megadandó instrumentumkód: KERHITT

A kereskedelmi hitelkövetelések és -tartozások állományváltozását okozó tárgyidőszaki tranzakciókat nettó módon kell jelenteni, emiatt lehetséges a tranzakcióknál pozitív és negatív előjelek feltüntetése is. A tárgyidőszaki állománynövekedést pozitív előjellel, míg az állománycsökkenést negatív előjellel kell megadni.

A kereskedelmi hitelek nyitó és záró állományainál csak pozitív állományok szerepeltetése lehetséges. Az előjelet váltott állományokat (egyenlegváltozást okozó ügyletek típusától függetlenül: rabatt, engedmény, hibás áruleszállítás miatti helyesbítést is) át kell sorolni a TBK4, illetve TBT4 egyéb rövid követelései, illetve tartozásai közé az alábbiak szerint:

– a TBK3 táblából a tárgyidőszak végén fennálló nyitott (rendezetlen), tartozásba fordult állományokat át kell sorolni a TBT4 tábla egyéb rövid tartozásai közé,

– a TBT3 táblából a tárgyidőszak végén fennálló nyitott (rendezetlen), követelésbe fordult állományokat át kell sorolni a TBK4 tábla egyéb rövid követelései közé.

Az átsorolás előtt a TBK3 és TBT3 táblákban a kereskedelmi hitelkövetelés és tartozás állományokat a tranzakciók oszlopában 0-ra ki kell futtatni a tárgyidőszaki jelentésben, és csak azután lehet a TBT4 és TBK4 (ellenkező oldali) táblákban a jelleget váltott állományokat, nettó állománynövekedésként (pozitív előjellel) a tranzakciók oszlopában 0 állományról indítva felvenni.

A szerződéstől való elállás, téves utalás miatti kereskedelmi hitelkövetelés és -tartozás megszűnését (az import előleget visszautalják, a kapott export előleget visszafizetik) stornó tételként negatív előjellel kell figyelembe venni a tranzakciók oszlopában.

Az export kereskedelmi hitelkövetelés értékesítése esetén, amennyiben az értékesítés tényleges ellenértéke eltér a névértéktől, akkor a követelés ellenértékét kell feltüntetni a „tranzakciók” oszlopában, és a névérték illetve az ellenérték közti különbözetet az „egyéb változások” oszlopban kell kimutatni. (A megvásárolt, eredetileg exportból származó, nem rezidenssel szembeni követeléseket nem itt, hanem a TBK1 táblában kell szerepeltetni „EHITK” kód alatt, az ott leírtak figyelembe vételével.)

TBK4 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, váltóból eredő, vagy egyéb követelések

TBT4 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fióktelep, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, váltóból eredő, vagy egyéb tartozások

A TBK4, illetve TBT4 tábla „b” oszlopában választható instrumentumok:

Követelések esetében		Tartozások esetében
ERTK	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból eredő követelés	ERTT	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból eredő tartozás
VALTK	Váltókövetelés	VALTT	Váltótartozás
EK	Egyéb követelés	ET	Egyéb tartozás
TOKEK	Befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló követelés	TOKET	Befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló kötelezettség

a) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból eredő követelések és tartozások jelentése („ERTK” és „ERTT”)

A TBK4 követelés oldali táblában „ERTK” instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni az adatszolgáltató tulajdonában lévő, nem rezidens által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból eredő követeléseket.

„n”-”p” oszlop: Amennyiben a táblában szerepeltetett értékpapírokat az adatszolgáltató letétbe helyezte, itt kell jelentenie a letétkezelő adatait. Az „n” oszlopban belföldi letétkezelő esetén a letétkezelő törzsszámát (az adószám első nyolc számjegyét) kell megadni (a belföldi letétkezelők törzsszámának listája az e rendelet 3. számú mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben található), külföldi letétkezelő esetén pedig „00000001” technikai törzsszámot kell szerepeltetni.

A TBT4 tartozás oldali táblában „ERTT” instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni az adatszolgáltató által kibocsátott, nem rezidens tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból eredő tartozásokat.

b) Váltókövetelések, illetve -tartozások jelentése („VALTK”, illetve „VALTT”)

Az TBK4 követelés oldali táblában „VALTK” instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni a kapott váltóból eredő, nem rezidensekkel szemben fennálló követeléseket, függetlenül attól, hogy a váltó milyen statisztikai státuszú (rezidens vagy nem rezidens) partnertől, és milyen módon került az adatszolgáltató birtokába (pl. leszállított áru, nyújtott szolgáltatás vagy kölcsönbe adott összeg ellenében kapta, vagy leszámítolta).

Az TBT4 tartozás oldali táblában „VALTT” instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni az adatszolgáltató által nem rezidens partner részére kiállított váltóból eredő tartozásokat, függetlenül attól, hogy a váltót milyen tartozás (pl. igénybe vett áruszállítás vagy szolgáltatás, vagy kölcsönbe kapott összeg) ellenében bocsátották ki.

Amennyiben a váltó kibocsátója kamatot kötött ki a váltóösszeg után és a kamatlábat a váltóban megjelölte, akkor a TBK4 és TBT4 táblák „Követelés” illetve „Tartozás” oszlopaiban a váltókövetelést, illetve -tartozást a kamattal csökkentett értéken kell kimutatni, ugyanakkor a „Kamatok” oszlopaiban kell jelenteni a váltókamatot.

Váltókövetelések, illetve -tartozások („VALTK”, illetve „VALTT”) esetén a TBK4, illetve TBT4 táblákban nem kell kitölteni a „d” „Értékpapír azonosító” oszlopot és az „n”-”p” „Adatszolgáltató letétkezelője” oszlopokat.

Ha egy váltó egy repóügyletben csereeszközként szerepel, akkor a váltóval kapcsolatos mozgásokat szintén e táblákban kell jelenteni és nem az Értékpapír befektetések R04 adatszolgáltatásában.

c) Egyéb követelések, illetve tartozások jelentése („EK”, illetve „ET”)

Az egyéb követelések és tartozások körébe tartoznak:

– Úton lévő tételek (ahol az adott eszközben történő növekedés és csökkenés időben eltér a pénzügyi teljesítéstől, kivéve az áru és szolgáltatás export és import miatt úton lévő tételek).
Ide sorolandók pl. az alábbiak:

• Külföldre kihelyezett betét vagy nem rezidensnek nyújtott hitel miatt az adatszolgáltató számláját megterhelik, de technikai okokból (pl. tárgyidőszak végén) a partner még nem ismeri el az adatszolgáltatóval szembeni tartozását.

• Értékpapír tárgyidőszak végén történő tulajdonosváltása esetén, amennyiben időben eltér a pénzmozgás az értékpapírmozgástól. A táblában e tételek abban az esetben jelennek meg, ha az eltérés miatt a tárgyidőszak végén áll fenn az ebből keletkező követelés és tartozás, amelyeket rövid lejáratú egyéb követelésként és tartozásként kell jelenteni.

– Nem rezidens felekkel szembeni, csekk formájában megjelenő „készpénzt” helyettesítő követelések, illetve tartozások.

– A lejárt értékpapírok miatti követelések, illetve tartozások, amelyeket az adatszolgáltató könyveiben még nyilván tart.

– Kereskedelmi hitelkövetelések, illetve tartozások esetén az előjelet váltott egyenlegek, melyeket a TBK3, illetve TBT3 tábláknál már ismertetett eljárás szerint kell jelenteni.

– Minden egyéb pénzügyi eszköz, amely

• sem a közvetlen befektetések, sem az értékpapír befektetések, sem a pénzügyi derivatívák között nem került kimutatásra, és

• az egyéb befektetésekhez tartozó követelések vagy tartozások fentiekben ismertetett instrumentumai egyikéhez sem sorolható.

Egyéb követelések, illetve tartozások („EK”, illetve „ET”) esetén a TBK4, illetve TBT4 táblákban nem kell kitölteni a „d” „Értékpapír azonosító” oszlopot, az „i”-”m” Kamatok oszlopokat, továbbá az „n”-”p” „Adatszolgáltató letétkezelője” oszlopokat.

d) Befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló követelés és kötelezettség („TOKEK” illetve „TOKET” kódok)

A TBK4 táblában kell jelenteni az adatszolgáltatónak a közvetlen külföldi tőkebefektetésével szemben fennálló, az adatszolgáltató által befizetett, de külföldön még be nem jegyezett tőke miatti követelését.

A TBT4 táblában kell jelenteni az adatszolgáltatónak a közvetlen külföldi tőkebefektetőjével szemben fennálló, a közvetlen külföldi tőkebefektető által befizetett, de a cégbíróság által még be nem jegyezett tőke miatti tartozását.

Mindkét táblában egy összegben kell jelenteni a tranzakciók által okozott, tárgyidőszaki, nettó állományváltozást.

A TBK4 táblában követelésállományt növelő tranzakcióként kell figyelembe venni az adatszolgáltató által a külföldi közvetlen tőkebefektetése jegyzett tőkéjéhez – a tárgyidőszakban teljesített – befizetéseket, állománycsökkentő tranzakcióként a – tárgyidőszakban bejegyezett – tőkéből az adatszolgáltatóra jutó részt.

A TBT4 táblában tartozásállományt növelő tranzakcióként kell figyelembe venni az egyes külföldi közvetlen tőkebefektetők által a jegyzett tőkéhez – a tárgyidőszakban teljesített – befizetéseket, állománycsökkentő tranzakcióként a cégbíróság által – a tárgyidőszakban bejegyezett – tőkéből az egyes külföldi közvetlen tőkebefektetőkre jutó részt.

Befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló követelés, illetve kötelezettség („TOKEK”, illetve „TOKET”) esetén a TBK4, illetve TBT4 táblákban nem kell kitölteni a „d” „Értékpapír azonosító” oszlopot, az „i”-”m” „Kamatok” oszlopokat, továbbá az „n”-”p” „Adatszolgáltató letétkezelője” oszlopokat.

TBK5 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló követelések egyéb változásának részletezése

TBT5 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló tartozások egyéb változásának részletezése

A TBK5 táblában kell részletezni a TBK1-2-3-4 tábláknak az egyéb állományváltozás oszlopában megadott összegeket, az egyéb állományváltozás típusa szerint. A TBT5 táblában kell részletezni a korábban a TBT1, TBT3 és TBT4 táblákban az egyéb állományváltozás oszlopában megadott összegeket, az egyéb állományváltozás típusa szerint. A részletezendő összeg egyértelmű beazonosítása érdekében a TBK5 és TBT5 táblákban is meg kell adni az eredeti táblában szerepeltetett partnerazonosító-kódot, instrumentumkódot és devizanemet.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

„d” oszlop: Egyéb változás oka

Az alábbi kódok közül kell választani:

Követelések esetében		Tartozások esetében
KLE	Követelés leírás
KOVEL	Követelés elengedés	ADEL	Adósság elengedés
ATSO	Átsorolás	ATSO	Átsorolás
HIBA	Hibás jelentés	HIBA	Hibás jelentés
ARVA	Követelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti különbözetek

Átsorolás („ATSO”) kódot kell alkalmazni pl.:

– az adatszolgáltatáson belüli táblák vagy eltérő adatszolgáltatások táblái között történő átvezetések esetén,

– multicurrency hitelek esetében, ha az igénybevett devizanemről áttér a hitel egy másik devizanemre.

Hibás jelentés („HIBA”) kódot kell alkalmazni pl:

– előző időszaki jelentésben tévesen, hibásan jelentett tételek korrekciója esetén,

– ha a tárgyidőszak elején a követelések és tartozások számviteli nyilvántartások szerinti nyitó állománya eltér (pl: visszakönyvelés, vagy stornó tételek miatt) az előző időszakban lejelentett záró állomány értékétől.

„e” oszlop: Részösszeg

A TBK1-2-3-4 táblákban, valamint TBT1, TBT3 és TBT4 táblákban jelentett egyéb állományváltozások összesített összegét az egyéb állományváltozást előidéző – előzőekben ismertetett – okok szerint, részösszegekre bontva kell jelenteni, minden részösszegről újabb sort kitöltve.

Itt kell megadnia a „d” oszlopban megadott változás oka miatt bekövetkezett egyéb változáshoz tartozó részösszeget. A részösszeg negatív és pozitív érték is lehet.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	3		2	0	0

Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása
- egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők
és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

TRH tábla
Az adatszolgáltató egyes, regiszter célú adatai

Sor- szám	Megnevezés	Adatok
Sor- szám	Megnevezés	a
01	Volt-e a tárgyidőszak kezdetén vagy végén 10%-ot elérő, vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező nem rezidens befektetője? (1=igen 0=nem)
02	Rendelkezett-e a tárgyidőszak kezdetén vagy végén külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal, vagy külföldi fiókteleppel? (1=igen 0=nem)
03	Vásárolt-e nem rezidenstől, vagy értékesített-e nem rezidensnek a tárgyidőszakban rezidens társaságbeli, 10%-ot elérő részesedést? (1=igen 0=nem)
04	Szerzett-e vagy átruházott-e a tárgyidőszakban külföldi ingatlan tulajdont? (1=igen 0=nem)
05	Állt-e fenn tulajdonosi viszonyon kívüli követelés vagy tartozás állománya külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, külföldi fióktelepekkel vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttagokkal szemben a tárgyidőszak kezdetén vagy végén? (1=igen 0=nem)

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	3		2	0	0

TB01 tábla
A külföldi közvetlen tőkebefektetőknek az adatszolgáltató vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor- szám	Külföldi közvetlen tőkebefektető partnerazonosító- kódja	Az adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódja	Tranzakciók						Rezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
			Tőkebefektetés			Tőkekivonás
			Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Név	Törzsszám
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
02
03
…
…
nn

TB01 tábla
A külföldi közvetlen tőkebefektetőknek az adatszolgáltató vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor- szám	Az adatszolgáltatóban kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetés partnerazonosító-kódja	Az adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódja	Tranzakciók						Rezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
			Tőkebefektetés			Tőkekivonás
			Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Név	Törzsszám
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
02
03
…
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	3		2	0	0

TB03 tábla
Az adatszolgáltató külföldi közvetlen tőkebefektetésben vagy fióktelepben fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor- szám	Külföldi közvetlen tőkebefektetés, vagy fióktelep		Tranzakciók						Rezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
	Külföldi közvetlen tőkebefektetés, vagy fióktelep		Tőkebefektetés			Tőkekivonás
	partnerazonosító-kódja	könyvvezetése devizanemének ISO kódja	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Név	Törzsszám
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
02
03
…
…
nn

Sor- szám	Az adatszolgáltató által kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektető		Tranzakciók						Rezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
			Tőkebefektetés			Tőkekivonás
	partnerazonosító-kódja	könyvvezetése devizanemének ISO kódja	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Tranzakció típusának kódja	Névérték	Piaci érték	Név	Törzsszám
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
02
03
…
…
nn

MNB azonosító				Tárgyidőszak				Adatszolgáltató törzsszáma	A kitöltés dátuma év / hó / nap	Bizonylat jellege (E,M)
	R	0	3		2	0	0

Sor- szám	Értékpapír		Tőzsdei értékpapír			Az értékpapír tulajdonos partnerazonosító-kódja	Nem rezidens tulajdonában lévő, tárgyidőszak végi záró állomány (db)
	azonosítója	megnevezése (rövid név)	denominációjának devizaneme	egy darabra jutó
	azonosítója	megnevezése (rövid név)	denominációjának devizaneme	névértéke	tőzsdei záró ára (két tizedessel)
	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
nn

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

3/2007. (II. 21.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez a fizetésimérleg-statisztikák összeállítása céljából szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak