377/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
egyes környezetvédelmi és vízügyi tárgyú jogszabályok módosításáról1
2008.01.07.
„(1) A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője (a továbbiakban: nyilatkozó) a gazdálkodó szervezet telephelyére, valamint székhelyére vonatkozó, a Cstv. 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát (a továbbiakban: nyilatkozat) a telephely és a székhely (a továbbiakban együtt: telephely) szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) számára adja meg. A nyilatkozat formai és tartalmai követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A nyilatkozó az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattétellel együtt tájékoztatja a felügyelőséget, hogy mely további felügyelőségeknek tett nyilatkozatot az (1) bekezdés alapján.” „(1) A felügyelőség a nyilatkozat alapján vizsgálja, hogy mennyiben állnak fenn, illetve mennyiben állapíthatók meg környezethasználattal járó olyan környezeti hatások, környezeti terhek, amelyek megszüntetéséhez, rendezéséhez a felszámolás során jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.”
„(2) A nyilatkozatot elbíráló felügyelőség a gazdálkodó szervezetet környezeti állapotvizsgálatra kötelezheti, ha
a) a telephelyén legalább 20 évre visszamenőleg olyan tevékenység folyt, amelyhez a felszámolás kezdő időpontjában hatályos jogszabályok szerint környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, vagy hulladékkezelési engedély szükséges,
b) a nyilatkozatból, illetve egyéb iratból jelentős környezetkárosodás vagy környezetveszélyeztetés állapítható meg.”
„(7) Amennyiben a felügyelőség a nyilatkozat alapján 60 napon belül intézkedést nem tesz, illetőleg nem kezdeményez, a felszámoló mentesül a 8. § (6) bekezdése, valamint 10. § szerinti kötelezettsége alól.” 3. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
7. § „A felügyelőség az állapotvizsgálat eredményének elbírálásáról 45 napon belül dönt.” 4. § Az R. 14. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet telephelyén fennálló vagy telephelyéről, származott (származó) környezeti károsodásokról, környezeti terhekről, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, károsodások, terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat.”
„(12) A felügyelőség engedélye szükséges – a külön jogszabály szerinti építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével – a szennyvíz és a csapadékvíz tisztításához, előtisztításához és elhelyezéséhez szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez. A felügyelőségtől elvi vízjogi engedély kérhető a létesítmény tervezését megelőzően.”
7. § A HR. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4. § „(1) Vízimunka végzéséhez, vízilétesítmény építéséhez az építtető (tulajdonos) bejelentése és a felügyelőség hozzájárulása szükséges, ha az a külön jogszabályokban meghatározott víziközművek elosztóhálózatának olyan bővítésére irányul, amely nem érinti a víziközmű vízjogi engedélyben meghatározott mértékadó kapacitását. (2) Mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményből történő vízhasználat gyakorlásához a vízilétesítményt vízjogi engedély alapján üzemeltető engedélyes hozzájárulása szükséges.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentéshez, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez egyébként szükséges és külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni. (4) Ha a bejelentésre a felügyelőség az érdemi határozat (vízjogi engedély) meghozatalára egyébként irányadó és a jogszabályban megállapított határidő alatt nem nyilatkozik, a bejelentés alapját képező tevékenységhez a hatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtető kérelmére erről a felügyelőség külön igazolást vagy vízjogi létesítési engedélyt ad.
(5) Amennyiben a bejelentés alapját képező, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatása – a kérelem elbírálására egyébként irányadó jogszabályok szerint – nem engedélyezhető, vagy a szakhatóság külön előírásokat, feltételeket állapított meg, a felügyelőség a határozathozatalra vonatkozó általános rendelkezések szerint érdemben határoz.” „(9) Az üzemeltetésre jogosító érvényes vízjogi engedélyeket – ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik – az e rendelet szerinti ellenőrzés során felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően az engedély hivatalból visszavonható vagy a 12. §-ban meghatározott esetben módosítható.” 29. § „Az e rendelet előírásai alapján engedélyezett tevékenységek végzését a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek 5 évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az engedélyes a 26. §-ban meghatározottak benyújtásával kérheti.” „(3) A hulladékkereskedő telephelyére és tevékenységére vonatkozóan a begyűjtőhelyre, illetve a begyűjtést végzőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a hulladék nem kerül a hulladékkereskedő birtokába.”
„(3) A települési hulladék kezelésével kapcsolatos, a 20. § (1) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott tevékenységekre hulladékkezelési engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható (érvényességi időtartam), a (4) bekezdésben foglaltak kivételével. Az ártalmatlanítással kapcsolatos tevékenységekre szóló engedély határozott időre, de legalább 10 évre adható”. „(1) A hulladékkezelési engedély érvényességi időtartamát a környezetvédelmi hatóság az engedélyes kérelmére a 22. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamra meghosszabbíthatja. A kérelemhez a 21. §-ban előírtakat kell csatolni. A környezetvédelmi hatóság a hulladékkezelési engedély érvényességi időtartamának meghosszabbítását feltételekhez kötheti.” „(3) A telephelyre elkészített egyedi hulladékgazdálkodási tervet a telephely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség részére (a továbbiakban: felügyelőség) jóváhagyásra kell megküldeni. Több felügyelőség illetékességi területén fekvő telephelyekre együttesen elkészített egyedi hulladékgazdálkodási tervet azon felügyelőség részére kell megküldeni, amelynek illetékességi területén a legtöbb telephely található, amennyiben ez nem állapítható meg, a gazdálkodó szervezet a tervvel érintett telephelyek alapján illetékes felügyelőség valamelyikének küldi meg a tervet.
(4) A megküldött hulladékgazdálkodási tervet a felügyelőség határozatban hagyja jóvá. A jóváhagyott tervet a gazdálkodó szervezetnek meg kell küldenie a telephely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének, illetve több telephelyre együttesen készített terv esetén, amennyiben azok több felügyelőség illetékességi területén fekszenek, a telephelyek szerint illetékes felügyelőségeknek, valamint helyi önkormányzati jegyzőknek.
(5) Amennyiben a gazdálkodó szervezet tárgyévi gazdálkodása során a hulladék mennyisége meghaladja az (1) bekezdés szerinti tervben meghatározott éves mennyiséget, úgy a tárgyévet követő 6 hónapon belül egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készítenie és azt meg kell küldenie a telephely szerint illetékes felügyelőségnek, amely a (4) bekezdés szerint jár el. (6) A felügyelőség az egyedi hulladékgazdálkodási tervek érvényesülését, végrehajtását hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.”
„(3) A Főfelügyelőség a gyártót határozatlan időtartamra, a koordináló szervezetet 5 évre veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel további 5 év időtartamra több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben a koordináló szervezet megfelel e rendeletben foglalt követelményeknek.”
„(2) A Főfelügyelőség a gyártót, valamint a koordináló szervezetet kérelemre öt éves időtartalomra nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vétel kérelemre ötévenként meghosszabbítható, amennyiben a gyártó, valamint a koordináló szervezet megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek.”
17. § A BR. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
8. § „(1) A gyártó, valamint a koordináló szervezet bejelentési kötelezettségének teljesítését a Főfelügyelőség a gyártó vagy a koordináló szervezet székhelye szerint illetékes felügyelőség bevonásával ellenőrzi. A gyártó, valamint a koordináló szervezet köteles az ellenőrzéshez szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani. (2) A fogyasztókat érintő kötelezettségek teljesítését a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, továbbá a jegyző külön jogszabályok alapján ellenőrzi, illetve az ellenőrzés eredményétől függően az ott meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.”
9. § „A határozatot megalapozó dokumentációt a létesítés során szerzett információk, adatok, továbbá az üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján, de legkésőbb az üzemeltetési engedély kiadását követő 10 éven belül az engedélyesnek felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálat eredményét a határozatot kiadó felügyelőségnek meg kell küldeni. A felülvizsgálat eredményétől függően hivatalból vagy kérelemre intézkedni kell a kijelölt védőterület, védőidom, védősáv módosításáról.” [Ha a másik ország értesítése alapján vagy egyéb módon felmerül, hogy egy másik ország kidolgozás alatt álló, a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó – nem EU-tagállam esetén annak megfelelő – tervek, illetve programja megvalósítása következtében Magyarországon jelentős káros környezeti hatás várható, a nemzetközi eljárással kapcsolatos koordinációs feladatokat]
„a) az ország egészét vagy több környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) illetékességi területét érintő tervnél, illetve programnál az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: eljáró szerv)”
[I.1. Mindig részt vesz:]
„a) a környezet, a természet és a táj védelmére kiterjedően:
az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség;”
a) az 1. pontban megjelölt szakhatóságokat minden esetben bevonja;
b) a 2. pontban felsorolt szakhatóságokat akkor vonja be, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja;
c) a 3. pontban megjelölt szakhatóságokat akkor vonja be, ha az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelem a 3. pontban meghatározott tevékenységek, építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira irányul.”
„(4) A felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárásba a 12. számú mellékletben megjelölt szakterületekre kiterjedően a) az 1. a) pontban megjelölt szakhatóságot minden esetben bevonja;
b) az 1. b) és a 2. pontban felsorolt szakhatóságokat akkor vonja be, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja;
c) a 3. pontban megjelölt szakhatóságokat akkor vonja be, ha a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó kérelem a 3. pontban meghatározott tevékenységek, építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira irányul.”
[5. § (1) Ha a bekötés nem a víziközmű törzshálózati beruházás részeként, azzal egy időben valósul meg]
„a) a bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges;”
25. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
1. számú melléklet a 377/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez
Szabályzat
a veszélyes hulladékok gyűjtéséről
és tárolásáról
E szabályzat előírásait kell alkalmazni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban üzemi gyűjtőhelyeken, valamint hulladékgyűjtő udvarokon, a tárolótelepeken végzendő tevékenységekre és létesítményekre (e létesítmények berendezéseinek tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére).
A veszélyes hulladékok gyűjtése és tárolása, továbbá a tárolóhely kialakítása során be kell tartani a külön jogszabályokban előírtakat.
A veszélyes hulladékok gyűjtése történhet munkahelyi gyűjtőhelyen, üzemi gyűjtőhelyen és hulladékgyűjtő udvarokon, egyes esetekben speciális gyűjtőhelyeken is.
A veszélyes hulladékot a hulladék kémiai hatásainak ellenálló gyűjtőedényzetben kell gyűjteni. Illékony összetevőket tartalmazó veszélyes hulladékok gyűjtése esetében meg kell akadályozni, hogy ezek a komponensek a környezetbe kerüljenek.
A hulladék kezelője annyi kezelendő hulladékot tarthat a telephelyén, amennyi a kezelési tevékenysége zavartalan végzése érdekében szükséges. Ezt a hulladékmennyiséget a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a kezelési engedélyben határozza meg.
Az üzemi gyűjtőhely kialakítható nyílt téri vagy fedett módon az e melléklet előírásai szerint.
Az üzemi gyűjtőhely működési szabályzatának 1 példányát a használatbavételi engedélyezési eljárást megelőzően meg kell küldeni a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek. A megküldött működési szabályzatra a felügyelőség szükség esetén észrevételt, javaslatot tehet. Amennyiben a felügyelőség a működési szabályzatra 30 napon belül észrevételt nem tesz, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.
A hulladékgyűjtő udvar kialakítható nyílt téri vagy fedett módon az e melléklet előírásai szerint, amelyből a szivárgórendszer elhagyható, ha összefolyóval és nyílt téri megoldásnál övárokkal alakítják ki.
A hulladékgyűjtő udvaron a különböző anyagi minőségű veszélyes hulladékokat szállítható, ütésálló, bélelt vagy kettős falú, illetve kármentővel felszerelt gyűjtőedényzetben vagy gyűjtőkonténerekben kell gyűjteni, amelyek kialakítása összhangban van a bennük gyűjtendő veszélyes hulladékok fizikai és kémiai tulajdonságaival.
A hulladékgyűjtő udvar működési szabályzatának egy példányát – az üzembe helyezési eljárást megelőzően – jóváhagyás végett meg kell küldeni a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek.
Az üzemi gyűjtőhely és a hulladékgyűjtő udvarra vonatkozó műszaki előírások:
2. számú melléklet a 377/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez
Az eljárásba a megjelölt környezet- vagy természetvédelmi szakterületet érintő kérdések felmerülése esetén bevonandó
a) helyi környezet- és természetvédelmi szakkérdésekben
első fokon: az érintett települési önkormányzat jegyzője,
másodfokon: az illetékes közigazgatási hivatal;
b) termőföld minőségvédelmi és növényvédelmi szakkérdésekben
első fokon: a megyei (fővárosi) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága,
másodfokon: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ; Növény-, Talaj- és Agrár-Környezetvédelmi Igazgatóság;
c) építési engedélyezési eljárásra vonatkozó szakkérdésekben
első fokon: a telepítés helye szerinti illetékes építésügyi hatóság,
másodfokon: az illetékes közigazgatási hivatal;
d) bányászati szakkérdésekben, illetve földtani és ásványvagyon-gazdálkodási szakkérdésekben
első fokon: az illetékes bányakapitányság,
másodfokon: a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal;
e) földügyi szakkérdésekben (ingatlan-nyilvántartás, földmérés, földvédelem-földminősítés, földhasználat)
első fokon: a körzeti (fővárosi kerületi) földhivatal,
másodfokon: a megyei (fővárosi) földhivatal;
f) állat-egészségügyi szakkérdésekben
első fokon: az illetékes megyei/fővárosi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság,
másodfokon: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ; Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság;
g) erdészeti szakkérdésekben
első fokon: illetékes megyei/fővárosi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága,
másodfokon: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ; Erdészeti Igazgatóság.
3. számú melléklet a 377/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez
a) A környezet- és település-egészségügyre kiterjedően:
első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézete,
másodfokon: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal.
b) A kulturális örökség (műemlékvédelem, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek) védelmére kiterjedően:
első fokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes területi szerve,
másodfokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke.
a) helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően:
első fokon: az érintett települési önkormányzat jegyzője
másodfokon: az illetékes közigazgatási hivatal;
b) erdővédelemre kiterjedően:
első fokon: illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság
másodfokon: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja Erdészeti Igazgatóság;
c) termőföld talajvédelemre kiterjedően:
első fokon: illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság
másodfokon: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ; Növény-, Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóság;
d) a termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően:
első fokon: az illetékes körzeti földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Kerületek Földhivatala), több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Földhivatal)
másodfokon: a megyei földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Földhivatal), ha elsőfokon a megyei földhivatal járt el, akkor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;
e) ásványi nyersanyag és földtani közeg védelmére kiterjedően:
első fokon: az illetékes bányakapitányság
másodfokon: a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal;
f) a természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelmére kiterjedően:
első fokon: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága
másodfokon: Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal;
g) a lakosság életének, életfeltételeinek védelmére kiterjedően:
ga) a külön jogszabály szerinti alsó küszöbértéket el nem érő veszélyes anyagot tároló, előállító, felhasználó tevékenységnél:
első fokon: az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság
másodfokon: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,
gb) a külön jogszabály szerinti alsó küszöbértéket elérő vagy meghaladó veszélyes anyagot tároló, előállító, felhasználó tevékenységnél:
első fokon: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hatósági Főigazgató-helyettese
másodfokon: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója;
h) nukleáris biztonságra kiterjedően:
első fokon: az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága
másodfokon: az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága főigazgatója;
i) a településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében:
első fokon: a tevékenység végzésének helye szerint illetékes építésügyi hatóság
másodfokon: az illetékes közigazgatási hivatal.
a) az állati anyagok feldolgozása és a nagy létszámú állattartás tekintetében:
első fokon: az illetékes megyei/fővárosi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság,
másodfokon: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ; Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság;
b) éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítése és üzemeltetése tekintetében:
első fokon: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága
másodfokon: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve;
c) a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények esetén a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében: első fokon: az illetékes állami főépítész
másodfokon: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hatáskörrel rendelkező szakállamtitkára;
d) közutak létesítésének műszaki megvalósíthatósága tekintetében:
da) országos közutak (gyorsforgalmi utak kivételével), valamint a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében
első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága
másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala
db) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében
első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága
másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala
dc) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében
első fokon: a fővárosi főjegyző
másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága;
e) vasutak létesítésének műszaki megvalósíthatósága tekintetében:
első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága
másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala;
f) vízi út és kikötő műszaki megvalósíthatósága tekintetében:
első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága
másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala
