395/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról
2008.01.01.
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló
63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása
„(2) Ha az ellátást megállapító szerv az Szt. 10. §-ának (6) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket – ide nem értve az Szt. 4. § (1) bekezdése d) pontjának db)–dc) alpontjában meghatározott, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket – lehet figyelembe venni azzal, hogy a családi pótlékot, árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget jövedelemként figyelembe kell venni.”
„(1) Ha az ellátást megállapító szerv az 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja, a) ingatlan esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ingatlan fekvése szerint illetékes Regionális Igazgatósága vagy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével,
b) vagyoni értékű jog esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes Regionális Igazgatósága megkeresésével,
c) egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a vám- és pénzügyőrség vagy független szakértő bevonásával
állapítja meg a forgalmi értéket.”
„a) 10. §-a (7) bekezdésének alkalmazásában állami adóhatóság az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes Regionális Igazgatósága,
„(4) Az e rendelet szerinti eljárásokban a szakvélemény megérkezéséig az eljárás felfüggeszthető.”
„(1) Ha a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Szt. 10. §-ának (8) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására van szükség, a jegyző megkeresi a Magyar Államkincstár Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóságát. A megkeresés idegen nyelvű fordításáról, valamint a beszerzett igazolás magyar nyelvre történő fordításáról a Magyar Államkincstár Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága gondoskodik.”
a) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságának a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenéséről, illetve a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodásról készült szakvéleménye, vagy
b) a Magyar Államkincstár illetékes Regionális Igazgatóságának igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesül.”
„(6) Ha az egészségkárosodott személy esetében az egészségkárosodást megállapító vizsgálatra még nem került sor, vagy a szakvélemény érvényességi ideje lejárt, a jegyző – a kérelmező egyetértésével – az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál kezdeményezi a vizsgálat lefolytatását.”
„(1) Ha az ápolási díj megállapítását a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozására tekintettel kérik, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatáról szóló szakvélemény elkészítésére az ápolt személy lakcíme szerint illetékes módszertani intézménytől szakértő kijelölését kell kérni.”
„(4) A módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleményét az ápolás helyszínén végzett szakértői vizsgálat megállapításaira, valamint az ápolt személy önkiszolgáló képességére vonatkozó hivatalos iratra (kórházi zárójelentés stb.) alapozva készíti el, és a 7. számú melléklet szerinti formanyomtatványon küldi meg – a jegyző által a módszertani intézmény számára kitűzött határidőre figyelemmel – a módszertani intézmény vezetőjének. A szakértői véleményt a módszertani intézmény vezetője haladéktalanul továbbítja a jegyzőnek.”
„(1) A háziorvos által kiállított szakvélemény felülvizsgálata során a módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleményben – a gondozási szükséglet megjelölésével – nyilatkozik, hogy az ápolt egészségi állapota indokolttá teszi-e az állandó és tartós gondozást. A szakvéleményt a szakértő a módszertani intézmény vezetőjének küldi meg, aki azt haladéktalanul továbbítja a jegyzőnek.”
b) (2) bekezdése szerinti igény esetén a jövedelemnyilatkozatban foglaltak megalapozottságát, c) (3) bekezdése szerinti igény esetén az önkormányzat rendeletében foglalt feltételek fennállását
„(10) Az Szt. 50. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti kérelem esetén nem kell a háziorvos (2) bekezdés szerinti igazolását csatolni, ha a kérelmező az Szt. 50/B. §-ának (1) bekezdése szerinti, 18 hónapnál nem régebben kiadott szakhatósági állásfoglalással rendelkezik, és a jogosultsága, illetőleg a gyógyszerkerete új szakhatósági állásfoglalás alapján történő megállapítását nem kéri.”
[Az Szt. 50. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti kérelem esetén a jegyző megvizsgálja, hogy a kérelmező esetében fennállnak-e az Szt.-ben, illetőleg az önkormányzat rendeletében előírt jövedelmi feltételek. Ha ennek eredményeként a jegyző azt állapítja meg, hogy a jövedelmi feltételek]
„a) teljesülnek, akkor a szakhatósági állásfoglalás beszerzése végett – feltéve, hogy annak beszerzése a 35. § (10) bekezdésére figyelemmel szükséges – a 11. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével és a háziorvos igazolásának megküldésével a kérelem benyújtását követő 3 munkanapon belül megkeresi az illetékes területi egészségbiztosítási pénztárt (a továbbiakban: TEP),”
a) a jogosultság megállapítása esetén a döntést követő 3 munkanapon belül,
b) a kérelem elutasítása esetén a döntés jogerőre emelkedésétől számított 3 munkanapon belül
„(5) A szakhatósági állásfoglalás és a határozat elektronikus úton akkor kézbesíthető, ha a kiadmányozásra jogosult a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő minősített elektronikus aláírással látja el az elektronikus iratot, és az érintett szervek az elektronikus kézbesítés alkalmazásáról előzetesen tájékoztatják egymást.”
„(5) Ha a közgyógyellátásra való jogosultság az igazolványon feltüntetett lejárati időpontot megelőzően megszűnik, a TEP az igazolványt bevonja és érvényteleníti, valamint az OEP törli a jogosultságot a nyilvántartásból.
(6) Az OEP az igazolványon feltüntetett lejárati időpontot megelőzően megszűnt érvényességű igazolványok számát, a kártya sorszámát és az érvényesség megszűnésének időpontját a honlapján közzéteszi.”
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott jogosult a lakcímváltozást követően az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát kéri, az új lakcím szerint illetékes jegyző a gyógyszerkeret-felülvizsgálatot a közgyógyellátásra való jogosultság – új lakcím szerinti jogosultsági feltételek alapján történő – vizsgálatával együtt folytatja le.”
„(3) Amennyiben a 45. § (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat során fél évnél hosszabb időtartamra a) magasabb gyógyszerkeret kerül megállapításra, a különbözet 6 havi összegének 30%-át az új lakcím szerint illetékes települési önkormányzat utalja át a TEP-nek,
b) alacsonyabb gyógyszerkeret kerül megállapításra, vagy a jogosultság megszüntetésre kerül, a különbözet 6 havi összegének 30%-át a régi lakcím szerint illetékes települési önkormányzat igényelheti vissza a TEP-től. Ebben az esetben az új lakcím szerint illetékes jegyző a jogerős határozatot megküldi a régi lakcím szerint illetékes jegyzőnek.
(4) Amennyiben a fellebbezési eljárás során az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti jogosult számára megállapított egyéni gyógyszerkeret megváltozik, a települési önkormányzat a) a keret növekedése esetén a különbözetre eső összeg 30%-át átutalja a TEP-nek,
b) a keret csökkenése esetén a különbözetre eső összeg 30%-át a TEP-től visszaigényelheti.”
„(11) Amennyiben a támogatásra való jogosultság lemondó nyilatkozattal szűnt meg, ugyanazon jogosultsági időszakra támogatást csak akkor lehet megállapítani, ha a támogatásról lemondott fogyasztó vagy háztartása – a támogatás megállapításánál figyelembe vett – tagjának lakcíme megváltozott.”
„(2) Az Igazgatóság a támogatás jogszerű igénybevételét a támogatásra való jogosultság kezdő időpontjától számított két évig ellenőrizheti. A kérelemben foglaltakat megalapozó iratokat a jogosult köteles a jogosultság kezdetétől számított két évig megőrizni.”
„(1) Elegendő forrással rendelkezik a kérelmező, ha a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem rendelkezik elegendő forrással az a személy, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) három hónapnál hosszabb ideig részesül.”
„(1) Indokolatlan terhet jelent a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére az az EGT-állampolgár vagy családtag, aki az Szt. három hónapnál hosszabb ideig részesül.”
„(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ellátások folyósítása nem folyamatos, az (1) bekezdés szerinti időtartam számítása szempontjából a későbbi folyósítás időtartamát a folyósítás kezdőnapját megelőző egy évben történt folyósítási időtartammal össze kell számítani.”
20. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) Akinek 2007. január 1-jét követően benyújtott kérelmére az Szt. 50. §-ának (1) bekezdése alapján állapítottak meg közgyógyellátásra való jogosultságot, a jegyző a jogosultság lejártát legalább harminc nappal megelőzően hivatalból megvizsgálja, hogy az Szt. 50. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételek változatlanul fennállnak-e. A feltételek fennállása esetén a közgyógyellátásra való jogosultságot – a gyógyszerkeret változatlanul hagyásával – egy évvel meghosszabbítja. A közgyógyellátás meghosszabbításáról rendelkező határozat alapján az illetékes területi egészségbiztosítási pénztár új igazolványt állít ki.
21. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
ab) 12. §-ának (2) bekezdésében a „Regionális Igazgatóság” szövegrész helyébe a „Magyar Államkincstár Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg,
ac) 15. § (1) bekezdése b) pontjának bb) alpontjában a „tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos” szövegrész helyébe a „tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos” szöveg,
ad) 15. §-a (5) bekezdésének b) pontjában a „testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos” szövegrész helyébe az „autista, testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos” szöveg,
ah) 29. §-ának (1) bekezdésében a „módszertani intézmény vezetőjének” szövegrész helyébe a „módszertani intézmény által kijelölt szakértőnek” szöveg,
aj) 4. számú mellékletében a „Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez” rész rendszeres pénzellátásnak minősülő ellátásokat meghatározó bekezdésében az „a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék” szövegrész helyébe az „a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék” szöveg,
ak) 7. számú mellékletében a „módszertani intézmény vezetőjének aláírása” szövegrész helyébe a „szakértő aláírása” szöveg;
(3) E rendelet 1–19. §-a, valamint az (1)–(2) bekezdés 2008. január 2-án hatályát veszti. E rendelkezés 2008. január 3-án hatályát veszti.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 395/2007. (XI. 27.) Korm. rendelethez
az időskorúak járadékának megállapítására
1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok:
Születési hely, év, hó, nap:
Társadalombiztosítási Azonosító Jele:
Telefonszám (nem kötelező megadni):
Bankszámlaszám (akkor kell megadni, ha a folyósítást bankszámlára kéri):
A folyószámlát vezető pénzintézet neve:
2. A kérelmező családi állapota:
⬜ házastársával/élettársával él együtt
3. A házastárs/élettárs személyi adatai:
Születési hely, év, hó, nap:
Társadalombiztosítási Azonosító Jele:
|
Jövedelem típusa |
Kérelmező |
Házastárs/élettárs |
|
havi jövedelme (forint) |
|
Nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás |
|
|
|
Keresőtevékenységből származó jövedelem |
|
|
|
Egyéb jövedelem |
|
|
|
Összesen |
|
|
Felelősségem tudatában kijelentem, hogy
életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),
életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),
– a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján – ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.
|
|
kérelmező aláírása |
kérelmező |
|
házastársának/élettársának aláírása |
* Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik.
TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ
A megfelelő választ X-szel kell jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni.
Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.
2. Jövedelemre vonatkozó adatok
Nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátásként kell feltüntetni az öregségi nyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat, a mezőgazdasági járadékot, az özvegyi nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a hozzátartozói baleseti nyugellátást, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot, a bányászok egészségkárosodási járadékát, a rokkantsági járadékot, a rehabilitációs járadékot, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásait és egyéb hasonló jellegű juttatásokat.
Keresőtevékenységből származó jövedelemnek minősül minden olyan bevétel, amely munkavégzésből származik – például: munkabér, megbízási díj, vállalkozásból származó jövedelem.
Egyéb jövedelmek között kell feltüntetni a táppénzt, a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást, a munkaügyi központ vagy az önkormányzat által folyósított pénzbeli ellátásokat (például: álláskeresési támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj), valamint azon jövedelmeket, amelyek az előző két rovatban nem tüntethetők fel.
Ha a jövedelemből munkavállalói járulékot, személyi jövedelemadót, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, magán- nyugdíjpénztári tagdíjat fizetnek, akkor jövedelemnek e befizetésekkel csökkentett összegét kell a kérelemben szerepeltetni.
Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.
A havi jövedelem kiszámításakor
– rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap,
– nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap
alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.
A jövedelemről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges.
2. számú melléklet a 395/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez
a rendszeres szociális segély megállapítására
1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok:
Születési hely, év, hó, nap:
Társadalombiztosítási Azonosító Jele:
Telefonszám (nem kötelező megadni):
Bankszámlaszám (akkor kell megadni, ha a folyósítást bankszámlára kéri):
A folyószámlát vezető pénzintézet neve:
2. A kérelmező családi állapota:
⬜ házastársával/élettársával él együtt
⬜ fogyatékossági támogatásban részesül
⬜ fogyatékossági támogatásban nem részesül
4. A házastárs/élettárs személyi adatai:
Születési hely, év, hó, nap:
Társadalombiztosítási Azonosító Jele:
5. A kérelmező házastársa/élettársa
⬜ fogyatékossági támogatásban részesül
⬜ fogyatékossági támogatásban nem részesül
6. A kérelmezővel együtt élő, eltartott gyermekeinek száma összesen: fő
|
Név |
Születési hely, év, hó, nap |
16. életévét betöltött személy esetén az oktatási intézmény megnevezése |
Megjegyzés* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* Ebben az oszlopban kell feltüntetni, ha
– a 16–20 év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik, vagy
– életkortól függetlenül a tartós betegség vagy fogyatékosság fennállását, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.
A kérelmező, valamint házastársának (élettársának) és a vele egy háztartásban élő gyermekeinek a havi jövedelme forintban:
|
A jövedelem típusa |
Kérelmező |
Házastársa
(élettársa) |
Gyermekei |
|
1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó |
|
|
|
|
|
|
|
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó |
|
|
|
|
|
|
|
3. Alkalmi munkavégzésből származó |
|
|
|
|
|
|
|
4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások |
|
|
|
|
|
|
|
5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások |
|
|
|
|
|
|
|
6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások |
|
|
|
|
|
|
|
7. Egyéb jövedelem |
|
|
|
|
|
|
|
8. Összes jövedelem |
|
|
|
|
|
|
III. Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok
A rendszeres szociális segély megállapításának jogcíme:
Csatolásra került (a megfelelő aláhúzandó):
– az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságának szakvéleménye,
– Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Igazgatóságának igazolása.
Amennyiben a hivatal általi beszerzését kéri, akkor a fogyatékossági támogatást vagy a vakok személyi járadékát folyósító szerv neve és címe:
Csatolásra került (a megfelelő aláhúzandó):
– a regionális munkaügyi központnak, illetőleg kirendeltségének igazolása
Amennyiben a hivatal általi beszerzését kéri, akkor annak a munkaügyi központnak (kirendeltségnek) a neve és címe, amely a munkanélküli járadékot, álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt, vállalkozói járadékot folyósította, vagy amellyel a kérelem benyújtása előtt együttműködött
– az együttműködésre kijelölt szerv igazolása a megelőző együttműködés teljesítéséről
Amennyiben a hivatal általi beszerzését kéri, akkor annak a szervnek a neve és címe, amellyel a kérelem benyújtása előtt együttműködött
– a korábban folyósított szociális ellátások megszüntetéséről szóló határozat, vagy a folyósító szerv igazolása
Amennyiben a hivatal általi beszerzését kéri, akkor az ellátást megszüntető szerv neve és címe
– iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat másolata, illetve okirat hiányában az alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettségről szóló nyilatkozat
– a regionális munkaügyi központnak, illetőleg kirendeltségének igazolása
Amennyiben a hivatal általi beszerzését kéri, akkor annak a munkaügyi központnak (kirendeltségnek) a neve és címe, amely az álláskeresési járadékot vagy álláskeresési segélyt folyósítja
Kérem az alábbi iratok hivatal általi beszerzését:
Felelősségem tudatában kijelentem, hogy
életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),
életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),
– amennyiben nem foglalkoztatottként kérem a segély megállapítását, akkor
= keresőtevékenységet nem folytatok,
= közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat nem végzek,
= vállalom a beilleszkedést segítő programban való részvételt,
– a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján – ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.
|
|
kérelmező |
nagykorú hozzátartozók aláírása |
* Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik.
TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ
A megfelelő választ X-szel kell jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni.
Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.
Közös háztartásban élő eltartott gyermeknek számít:
– a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,
– a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató,
– a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató,
– korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. A tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolásokat a kérelemhez csatolni kell.
Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.
A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
A havi jövedelem kiszámításakor
– rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap,
– nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap
alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.
1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem.
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni továbbá a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást.
3. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.
4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.
5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék.
6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.
7. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre.
A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges.
III. Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok
Egészségkárosodott az a személy, aki
a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve egészségkárosodásának mértéke legalább 50%-os, vagy
b) vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) fogyatékossági támogatásban részesül.
– az a) pontban meghatározott esetben mellékelni kell az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságának a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenéséről készült szakvéleményét
– a b) és c) pontokban meghatározott esetekben
= vagy mellékelni kell a Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Igazgatóságának igazolását arról, hogy a vak személy vakok személyi járadékában, a súlyosan fogyatékos személy pedig fogyatékossági támogatásban részesül,
= vagy meg kell adni a folyósító szerv nevét és címét, valamint ki kell tölteni az igazolás hivatal általi beszerzésére vonatkozó kérelmet.
Nem foglalkoztatott az a személy:
a) akinek a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban, illetve képzési támogatásként keresetpótló juttatásban nem részesül, vagy
b) akinek az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási időtartam lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
c) aki a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a regionális munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével (a továbbiakban: munkaügyi központ), vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) legalább egy év időtartamban együttműködött, vagy
d) akinek az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, továbbá az árvaellátás megszűnése miatt az özvegyi nyugdíj folyósítását megszüntették, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, illetve annak kirendeltségével, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött,
e) akinek a rendszeres szociális segély folyósítása a munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás mértékének változása miatt szűnt meg,
f) aki a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően folyósított rendszeres szociális segély korábbi folyósításának időtartama alatt a munkaügyi központtal, illetőleg az önkormányzattal együttműködött, feltéve, hogy a rendszeres szociális segély megállapítását a kérelmező a segély megszüntetésétől számított harminchat hónapon belül kérte.
A kérelemhez vagy mellékelni kell az alábbi igazolások valamelyikét, vagy meg kell adni azon szerv nevét és címét, ahonnan az irat beszerezhető. Ez utóbbi esetben az igazolás hivatal általi beszerzésére vonatkozó kérelem kitöltése is szükséges!
– Az a) pontban meghatározott esetben: a munkaügyi központnak (kirendeltségének) az igazolása a munkanélküli járadék, az álláskeresési járadék, álláskeresési segély folyósítás időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a nem foglalkoztatott személy álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül.
– A b) pontban meghatározott esetben: a munkaügyi központ (kirendeltség) igazolása arról, hogy az álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni.
– A c), d) pontokban meghatározott esetben: a munkaügyi központ (kirendeltség) vagy az együttműködésre kijelölt szerv igazolása a megelőző együttműködés teljesítéséről.
– A d), e), f) pontokban meghatározott esetben: a korábban folyósított szociális ellátások megszüntetéséről szóló határozat, vagy a folyósító szerv igazolása, ha a korábbi ellátásokat nem a kérelmező jelenlegi lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat folyósította.
Minden esetben csatolni kell az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat másolatát, illetve az alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettség esetében okirat hiányában az erről szóló nyilatkozatot.
Támogatott álláskereső az a személy, aki álláskeresési támogatásban, illetőleg álláskeresést ösztönző juttatásban részesül.
– vagy csatolni kell a munkaügyi központ (kirendeltség) igazolását arról, hogy a kérelmező álláskeresési támogatásban részesül,
– vagy meg kell adni azon munkaügyi központ (kirendeltség) nevét és címét, amely az ellátást folyósítja, valamint ki kell tölteni az igazolás hivatal általi beszerzésére vonatkozó kérelmet.
A kérelmet a kérelmezőn túlmenően a házastársának (élettársának) és a nagykorú gyermekeknek is alá kell írniuk. Ha az ellátást kérő vagy annak közeli hozzátartozója nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra.
3. számú melléklet a 395/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez
a közgyógyellátás megállapítására
I. A kérelmező személyi adatai
Születési hely, év, hó, nap:
Társadalombiztosítási Azonosító Jele:
Telefonszám (nem kötelező megadni):
II. A jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok
A közgyógyellátás megállapítását az alábbiakra tekintettel kérem (a megfelelő pontot kérjük bekarikázni!):
a) az alábbi ellátások valamelyikében részesülök:
(Kérjük X-szel jelölje be, hogy melyik ellátásban részesül.)
⬜ egészségkárosodásra tekintettel nyújtott rendszeres szociális segély
⬜ hadigondozotti pénzellátás
⬜ nemzeti gondozotti pénzellátás
⬜ központi szociális segély
⬜ I. vagy II. csoportú rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugellátás
⬜ magasabb összegű családi pótlék (vagy a kérelmezőre tekintettel folyósítják)
Csatolásra került (a megfelelő aláhúzandó):
– a nyugdíjfolyósító szerv igazolása vagy határozata a
hadigondozotti pénzellátás
nemzeti gondozotti ellátás
központi szociális segély
rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíj
– a családtámogatási igényt elbíráló szerv igazolása vagy határozata a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról
Amennyiben az irat hivatal általi beszerzését kéri, akkor a megjelölt ellátást folyósító szerv neve és címe, az ellátás folyósítási száma:
b) bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, átmeneti gondozott, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorú személynek
Csatolásra került: az intézményi elhelyezést vagy nevelésbe vételt igazoló irat.
Amennyiben az irat hivatal általi beszerzését kéri, akkor a gondozásba/nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatal neve, címe:
c) jövedelmi helyzetemre és a magas gyógyszerköltségemre tekintettel
(Ez esetben ki kell tölteni a III. pontban szereplő családtagokra vonatkozó adatokat, valamint a jövedelemnyilatkozatot.)
III. A közeli hozzátartozókra és jövedelmükre vonatkozó adatok
a) A kérelmező családi körülménye:
b) A kérelmező családjában élő közeli hozzátartozók adatai
A kérelmező családjában élő közeli hozzátartozók száma: fő.
|
Közeli hozzátartozó neve
(születési neve) |
Családi kapcsolat megnevezése |
Születési helye, év, hónap, nap |
Megjegyzés* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* Ebben az oszlopban kell feltüntetni, ha
– a 16–20 év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik,
– életkortól függetlenül a gyermek tartós betegségének vagy fogyatékosságának fennállását, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.
|
A jövedelem típusa |
Kérelmező |
A családban élő közeli hozzátartozók |
|
1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó |
|
|
|
|
|
|
|
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó |
|
|
|
|
|
|
|
3. Alkalmi munkavégzésből származó |
|
|
|
|
|
|
|
4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások |
|
|
|
|
|
|
|
5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások |
|
|
|
|
|
|
|
6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások |
|
|
|
|
|
|
|
7. Egyéb jövedelem |
|
|
|
|
|
|
|
8. Összes jövedelem |
|
|
|
|
|
|
a) A II/a) pont szerinti jogosultság esetén nyilatkozom arról, hogy krónikus betegségre tekintettel
egyéni gyógyszerkeret megállapítását. (Kérjük X-szel jelölje be a megfelelő választ.)
b) A közgyógyellátási igazolvány átvételére vonatkozó nyilatkozat:
⬜ A közgyógyellátás igazolvány kézbesítését postai úton: címre kérem.
⬜ A közgyógyellátási igazolványt területi egészségbiztosítási pénztárnál személyesen veszem át.
(Kérjük X-szel jelölje be a megfelelő választ.)
*– életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),
– a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján – ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatok a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához, továbbá a közgyógyellátási nyilvántartásban szereplő adatoknak a közgyógyellátás információs rendszerében történő felhasználásához.
Dátum: ................................................
|
|
kérelmező aláírása |
kérelmező házastársának/élettársának |
|
aláírása |
* Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik.
TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ
Abban az esetben, ha a kérelmező a közgyógyellátást jövedelmi helyzetére és magas gyógyszerköltségére tekintettel kéri, a jogosultság megállapításához szükséges az egy családban élő közeli hozzátartozók jövedelmének vizsgálata.
Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.
Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.
Közeli hozzátartozónak számít:
– a házastárs, az élettárs;
– a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;
– az a vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, aki
= húszévesnél fiatalabb, és önálló keresettel nem rendelkezik,
= huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,
= huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik, és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat,
= korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. A tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolásokat a kérelemhez csatolni kell.
Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.
A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
A havi jövedelem kiszámításakor
– rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap,
– nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap
alatt kapott összeg egyhavi átlagát kell együttesen figyelembe venni.
1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem.
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást.
3. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.
4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi- gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.
5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék.
6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.
7. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre.
A jövedelemről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges.
4. számú melléklet a 395/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez
Szakhatósági állásfoglalás
a rendszeres gyógyító ellátás költségéről
A közgyógyellátást kérelmező személyi adatai
Születési hely, év, hó, nap:
Társadalombiztosítási Azonosító Jele:
⬜ közgyógyellátás iránti kérelmének elbírálásához
⬜ gyógyszerköltségének felülvizsgálatához
benyújtott háziorvosi igazolás figyelembevételével a rendszeres gyógyító ellátások költségét az alábbiak szerint állapítom meg:
|
Megnevezés |
Elismert költség
(Ft) |
|
Összes gyógyító ellátás költsége [Szt. 49. § (2) bek. a)–c) pont] |
|
|
Gyógyszerköltség [Szt. 49. § (2) bek. a) pont] |
|
A kérelmező által benyújtott háziorvosi igazoláson feltüntetett összes gyógyító ellátás költségeként a gyógyászati segédeszközöket (ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket, azok javítását és kölcsönzését), valamint az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokat a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig vettem figyelembe, beleszámítva a gyógyszerköltséget is. Gyógyszerköltségként a közgyógyellátásra jogosult gyógyszerkeretének megállapításához szükséges készítmények kiválasztásának szabályairól szóló 25/2006. (VI. 26.) EüM rendelet alapján – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/A. § (7) bekezdésében foglalt szabályok figyelembevételével – a fentiekben meghatározott összeget ismertem el. Az összes gyógyító ellátás költségének meghatározása alapjául szolgáló részletes adatokat (BNO kód, TTT kód, gyógyító ellátások megnevezése, mennyisége, adagolása, térítési díja) a „szakhatósági állásfoglalás közgyógyellátási jogosultság megállapításához” háziorvosi példánya tartalmazza.
|
|
területi egészségbiztosítási szerv
vezetője |