2007. évi XL. törvény
a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény módosításáról1
2007.06.01.
„(1) A törvény célja a mezőgazdasági termelők önkéntes befizetéséből és az állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából keletkező pénzügyi forrás létrehozása, amely a befizető mezőgazdasági termelők körében az elemi csapás okozta károk részbeni megtérítésére (a továbbiakban: kárenyhítő juttatás) szolgál.”
[E törvény alkalmazásában]
„a) elemi kár: szántó, valamint szőlő és gyümölcsös ültetvény művelési ágú termőföldön aszály-, belvíz- és fagykár;”
[E törvény alkalmazásában]
[E törvény alkalmazásában]
[(1) A kárenyhítő juttatásra a szerződő fél abban az esetben jogosult, amennyiben]
„a) a használatában lévő összes termőföld vonatkozásában a kárenyhítési szerződés legalább a tárgyév első napjától, a 2007. évben legkésőbb 2007. július 15-étől folyamatosan fennállt, ideértve azt az esetet is, amikor a földhasználó személyében bekövetkezett változás miatt az új földhasználó a termőföldre új kárenyhítési szerződést köt;”
[(1) A kárenyhítő juttatásra a szerződő fél abban az esetben jogosult, amennyiben]
„c) a használatában levő termőföldön az ő használati ideje alatt bekövetkezett belvíz- és fagykárt a külön jogszabályban meghatározottak szerint az agrárkár-megállapító szervhez bejelentette;”
4. § A Tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
6. § „A kárenyhítési szerződések alapján történő rendszeres befizetések a kárenyhítő juttatás forrásául szolgáló, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának (a továbbiakban: előirányzat) bevételét képezik.” „(2) A szerződő éves befizetési kötelezettségének összegét az általa használt termőföld nagysága és az (1) bekezdés szerinti mérték alapján kell meghatározni. A befizetést 2007. évben szeptember 30-ig, 2008. évtől kezdődően a tárgyév május 31. napjáig kell teljesíteni.” „(4) Ha a szerződő a jogszabályban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, a részére az adott évben kifizetett kárenyhítő juttatásnak a jogszabályban vagy a kárenyhítési szerződésben meghatározott része jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül és azt a szerződő az agrárkár-enyhítési szerv erre vonatkozó felhívását követő 30 napon belül köteles visszafizetni. A határidőben vissza nem fizetett kárenyhítő juttatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
6. § A Tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
8. § „(1) Az állam központi költségvetési forrásból évenként a 6. § szerinti befizetéssel legalább azonos összegű támogatással járul hozzá a kárenyhítés pénzügyi forrásaihoz. (2) A Kormány nyilvános határozatban dönthet a termelői befizetéseket meghaladó összegű többlet költségvetési hozzájárulás biztosításáról, továbbá szempontokat határozhat meg a többlet költségvetési hozzájárulás igénybevételének szakmai feltételrendszerére. A kárenyhítési igények elbírálása során a többlet költségvetési hozzájárulás azon szerződők között osztható fel, akik teljesítik a külön jogszabályban meghatározott feltételeket.
(3) Az előirányzat központi költségvetésből történő évenkénti támogatása 2008. évtől nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben a termelők által a 6. § szerint befizetett összeg. (4) A 6. § szerinti termelői befizetés és a támogatási előirányzat kizárólag az e törvény szerinti célokra használható fel. (5) A (4) bekezdés szerinti összeg maradványa nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.” „(1) A szerződő elemi csapás esetén legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek az 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult. Amennyiben a 6. § szerinti bevételek és a 8. § szerinti támogatás együttes összege nem fedezi a tárgyévben maximálisan adható kárenyhítés összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben valamennyi szerződőnél arányosan csökkenteni kell.” „(2) Az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítési kötelezettsége legfeljebb az (1) bekezdés szerinti juttatásnak a biztosító által – a 4. § (3) bekezdése szerinti biztosítási szerződés alapján – nem fedezett részére terjed ki.” „(4) A tárgyév november 1-jéig az agrárkár-enyhítési szervhez benyújtott előlegfizetési igényre a miniszter döntése alapján a tárgyévben a kárenyhítési igény 90%-áig előleg fizethető ki.
(5) Amennyiben a termelő kárenyhítési előlegként a véglegesen megállapított kárenyhítési juttatást meghaladó összegű előleget kapott, a különbözetet 30 napon belül köteles visszafizetni. A határidőben vissza nem fizetett előleg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
8. § A Tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:
a) a hozamérték-csökkenés kiszámításának módját, az elemi csapás bejelentésének, igazolásának, az előlegfizetési és a kárenyhítő juttatás iránti igény benyújtásának, a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes szabályait, a kárenyhítő juttatás jogszabálysértés esetén jogosulatlannak minősülő részét és az ellenőrzés rendjét,
b) a többletforrás igénybevételéhez szükséges feltételeket és a feltételek teljesítése igazolásának módját
rendeletben határozza meg.”
13. § Ez a törvény a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.” 11. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után kötött, illetve az e törvénynek megfelelően módosított szerződésekre kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött szerződésekre a megkötéskor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
(3) Az e törvény hatálybalépése és 2007. július 15-e közötti időszakban kárenyhítési szerződést kötő mezőgazdasági termelők a szerződéskötést megelőzően, a 2007. évben bekövetkezett és igazolt elemi károk esetében is igényelhetnek kárenyhítő juttatást.
12. § Ez a törvény a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
Sólyom László s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyűlés elnöke
