55/2007. (XII. 21.) IRM rendelet
a közjegyzőket és a közvetítőket érintő egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról
2008.01.01.
7. § „(1) A közjegyző a hivatalba lépését megelőzően a területi elnökségnek bejelenti irodája címét, amely megállapítja, hogy a közjegyző irodája a hivatás gyakorlására alkalmas-e, és erről igazolást ad ki. Az iroda alkalmasságának megállapítása után a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) elnökétől kéri az eskütétel időpontjának kitűzését. a) a területi elnökségnek az iroda alkalmasságáról szóló igazolását,
b) a közjegyző aláírásmintáját 5-5 példányban,
d) a kötelező felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolást.
(3) A közjegyző hivatalba lépését megelőzően az országos kamara beszerzi a közjegyző hivatali bélyegzőjét az előállítására jogosult bélyegzőkészítőtől (a továbbiakban: bélyegzőkészítő).
(4) A közjegyző hivatali bélyegzője [Ktv. 21/A. § (1) bekezdés] az országos kamara által készíttetett körbélyegző (a továbbiakban: bélyegző). A bélyegző közepén az állami címert, köriratként a közjegyző nevét, székhelyét, bélyegző sorszámát és egyedi azonosító jelét, valamint a „közjegyző” szót tartalmazza. (5) A bélyegzőkészítő a bélyegzőt az elkészítését követően annak lenyomatával és az egyedi azonosító jel jegyzékével együtt megküldi az országos kamarának, amely a bélyegzőt a közjegyző részére átadja.
(6) A bélyegzőt megrongálódása, ellopása, elvesztése és megsemmisülése, továbbá a közjegyző szolgálatának megszűnése és névaláírásának megváltoztatása esetén érvényteleníteni kell, és a közjegyző részére – a szolgálatának megszűnését kivéve – új bélyegzőt kell készíttetni. Az új bélyegző sorszáma és egyedi azonosító jele nem lehet azonos az érvénytelen bélyegző sorszámával és egyedi azonosító jelével.”
„(6) A bélyegző és a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz elvesztését, eltulajdonítását vagy megrongálódását és megsemmisülését a közjegyző köteles a területi kamara elnökének haladéktalanul bejelenteni, aki arról értesíti az országos kamarát.
(7) A bélyegző és a hivatali elektronikus aláírásról kibocsátott tanúsítvány érvénytelenségének tényét és kezdő napját be kell jegyezni az országos kamara nyilvántartásába és azt közzé kell tenni az országos kamara honlapján. Az országos kamara a közjegyző költségére a bélyegző, illetve a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz, valamint a hivatali elektronikus aláírásról kibocsátott tanúsítvány érvénytelenségének tényét az Igazságügyi Közlönyben és a Közjegyzők Közlönyében is közzéteszi. A hirdetményben fel kell tüntetni a bélyegző szövegét, sorszámát és a bélyegző, illetve a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz érvénytelenségének kezdő napját.
(8) Az érvénytelen bélyegzőt és a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközt a közjegyzői levéltár 10 évig őrzi, majd megsemmisíti.”
„(3) Az esküokirat, a bélyegzőlenyomat és az aláírásminta 1-1 példányát az országos kamara elnöke küldi meg a területi kamarának. Az országos kamara elnöke az igazságügyi és rendészeti miniszternek az esküokiratból egy példányt, az aláírásmintából és a bélyegző lenyomatából két-két példányt küld meg.
(4) Ha a közjegyzői állást áthelyezés [Ktv. 20. § (2) és (3) bekezdése] útján töltik be, a közjegyzőnek nem kell újból esküt tennie. Irodájának alkalmasságát az új székhelye szerint illetékes területi elnökség hagyja jóvá, működése megkezdésének napjáról az országos kamara elnöke dönt. Ha a székhelyéül szolgáló település megváltozik, részére az országos kamara új bélyegzőt készíttet.” „(2) Évi 60 munkanapot meghaladó távollétet az országos kamara elnöke különösen fontos okból engedélyezhet.”
20. § „(1) A területi kamara a közjegyzőt, a közjegyzőhelyettest (a továbbiakban együtt: közjegyző) és a közjegyzőjelöltet igazolvánnyal látja el. A közjegyző és a közjegyzőjelölt igazolványa ID/1 méretű, laminált műanyag kártya, mely külön jogszabály szerinti biztonsági okmányként kerül kiadásra. (2) Az igazolvány a közjegyzők és közjegyzőjelöltek nyilvántartásából az alábbi adatokat tartalmazza:
a) nevét; amennyiben az nevétől eltér, születési nevét,
b) születési helyét, idejét,
d) a területi kamarai tagságot,
e) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét,
f) a közjegyző – közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetén az alkalmazó közjegyző – külön jogszabályban meghatározott székhelyét.
(3) Az országos kamara ellátja a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendeletben a biztonsági okmány kibocsátója részére előírt feladatokat, és nyilvántartást vezet a kiállított igazolványokról.
a) ha új igazolvány kiadásának alapjául szolgáló körülmény bekövetkezéséről tudomást szerez hivatalból, egyébként kérelem alapján gondoskodik az igazolvány bevonásáról és új igazolvány kiadásáról,
b) a kiállított igazolványt a személyazonosság és az átvétel igazolása mellett az érintettnek átadja,
c) intézkedik az érvénytelen igazolvány sorszámának és az érvénytelenség tényének az Igazságügyi Közlönyben és az országos kamara honlapján történő közzététele iránt.
(5) Az igazolványt hivatalból vagy írásbeli kérelemre kell kiadni. Az igazolvány kiadása iránti kérelemhez adatváltozás esetén mellékelni kell a megváltozott adatot igazoló eredeti okiratot vagy annak hiteles másolatát, kivéve, ha az adat a területi kamara rendelkezésére áll.
(6) Az igazolványt a közjegyző és a közjegyzőjelölt köteles megőrizni és eljárása során magánál tartani. Az igazolvány másra át nem ruházható, letétbe nem helyezhető, biztosítékul nem adható és nem fogadható el.”
21. § „(1) Az igazolvány érvénytelenné válik, ha a közjegyzői szolgálat megszűnik, vagy a közjegyzőhelyettest és a közjegyzőjelöltet törlik a névjegyzékből, továbbá ha az igazolvány megrongálódott, elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült (a továbbiakban együtt: érvénytelenség). Az érvénytelen igazolványt vissza kell vonni. (2) A közjegyző és a közjegyzőjelölt köteles az igazolvány megrongálódását, elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését és az igazolványban feltüntetett adatokban bekövetkezett változás tényét haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni a területi kamarának, és ezzel egyidejűleg új igazolvány kiállítását kérni.
(3) Az igazolványt be kell vonni, ha visszavonták, az igazolvány adataiban változás következett be, vagy ha az igazolvány elveszett, az eltulajdonított igazolvány előkerült. A bevont igazolványt az országos kamara szabályzatában foglaltak szerint meg kell semmisíteni.”
„(3) A közjegyző névaláírásának megváltoztatását a területi elnökség csak fontos okból engedélyezheti.”
„(5) A hitelesítési ügyeket kivéve a közjegyzői ügy száma: a közjegyző egyedi azonosításra alkalmas azonosító száma, törve az ügy érkezés szerinti számával és az érkezés évszámával, továbbá az egyes intézkedések, utóiratok sorszámával. Az utóiratok sorszámát követően az ügyszámot végzések esetében „L” jelzéssel, minden más esetben „O” jelzéssel kell ellátni.
(6) Hitelesítési ügyekben a közjegyzői ügy száma: a közjegyző egyedi azonosításra alkalmas azonosító száma, törve az ügy érkezés szerinti számával és az érkezés évszámával, továbbá a „H” jelzéssel és a hitelesítések nyilvántartó könyve sorszámával.
(7) A nyilvántartásban az ügyek számozása évenként 1-gyel kezdődik, és az ügyek érkezésének megfelelően folyamatosan növekszik. A közjegyző egyedi azonosító számát az országos kamara állapítja meg.
(8) A Ktv. 122. §-a szerinti adatellenőrzés során a közjegyző a nyilvántartásokban szereplő adatok beszerzése érdekében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett, a Kormányzati Portálon elérhető, a bírósági végrehajtók, az ügyvédek és a közjegyzők adatigénylését támogató informatikai keretrendszer (a továbbiakban: JÜB-rendszer) alkalmazásával kitöltött elektronikus adatlap megküldésével keresi meg a Hivatalt. A JÜB-rendszerben a megkeresésre adott választ tartalmazó elektronikus okirat közokiratnak minősül.” „(3) A büntetőügyekben eljáró hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a bíróságok számára – jogszabályban meghatározott feladataik teljesítésével összefüggésben – a nyilvántartásba történő betekintés díjtalan.”
Az archiválandó dokumentumok
és az archiválás módja
(2) Ha a jogügylethez kapcsolódóan külön okiratba foglalt jognyilatkozat is készült, az okiratokat együttesen kell archiválni, kivéve, ha a kölcsön- vagy hitelszerződéssel összefüggő biztosítéki szerződések külön okiratba foglaltan jönnek létre.
(3) A közjegyzői okiratot annak keltétől, a nemperes ügyben hozott határozatot jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell archiválni. A (2) bekezdésben foglalt esetben a határidőt az utolsó jognyilatkozat okiratba foglalásának keltétől kell számítani. (4) Ha a közjegyző az általa készített okiratokat nem archiválta, a területi kamara elnöksége – saját költségére – elrendelheti, hogy az általa kijelölt másik közjegyző az okiratokat archiválja. A területi kamara a meg nem térülő költségeit a közjegyzővel szemben vagy hagyatéki hitelezőként érvényesítheti.
(5) Ha az archivált közjegyzői okirat végzéssel kijavításra kerül, az okiratot a végzésben foglalt javítással, a kijavító végzés keltének, ügyszámának feltüntetése mellett kell újra archiválni.
(6) Nem kell archiválni a közreműködés megtagadásáról és az okirat kijavításáról szóló jogerős végzést.”
„(1) Az elektronikus levéltárban történik a közjegyzői dokumentumok elektronikus másolatának biztonságos őrzése.”
„(1) Az országos kamara az elektronikus dokumentumok tekintetében a közjegyzői törvény által előírt megőrzési kötelezettsége ellátásának érdekében az informatikai rendszer üzemeltetésére az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti minősített archiválási szolgáltatót (a továbbiakban: üzemeltetőt) bízhat meg.”
„(5) Az üzemeltető teljes felelősséggel tartozik azért, hogy a megbízás megszűntével az általa kezelt adatbázis és az arról készített valamennyi biztonsági mentés sérülésmentesen az új üzemeltető által olvasható formátumban kerüljön átadásra.”
„(1) A közjegyzői ügy száma: a közjegyző egyedi azonosításra alkalmas azonosító száma, törve az ügy érkezés szerinti számával és az érkezés évszámával, továbbá az egyes intézkedések, utóiratok sorszámával. Az utóiratok sorszámát követően az ügyszámot „L” jelzéssel kell ellátni.”
„(2) Az igazolványt a Minisztérium a hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el.”
„(2) Az igazolvány hátoldala világoskék alapon fekete betűkkel a következő szöveget tartalmazza:
közvetítői tevékenység folytatására jogosult. E tevékenységét ....................... (jogi személy neve)
alkalmazottjaként is végezheti.
Budapest, ..................
(2) E rendelet 1–4. §-ai és 7. §-a a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(3) A közjegyzők bélyegzőjét fokozatosan, legkésőbb azonban 2008. július 31-ig le kell cserélni. A bélyegző cseréjét követően a közjegyző csak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) által készíttetett bélyegzőt használhatja. A bevont bélyegzőket az országos kamara érvényteleníti és azt a közjegyzői levéltárban őrzi.
(4) Az országos kamara által megbízott archiválási szolgáltatónak a rendelet kihirdetését követő 6 hónapon belül kell teljesítenie az Ar. 3. § (1) bekezdésében foglalt feltételt.
7. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott közjegyzői igazolvány (a továbbiakban e §-ban: igazolvány) bevonásáig vagy az e rendelet szerinti igazolványra (a továbbiakban e §-ban: új igazolvány) történő kicseréléséig érvényes.
(2) Ha az igazolvány elveszett, eltulajdonították, megrongálódott vagy megsemmisült, a közjegyző és a közjegyzőjelölt részére új igazolványt kell kiállítani.
(3) A közjegyzők és közjegyzőjelöltek igazolványát fokozatosan, legkésőbb azonban 2008. július 31-ig új igazolványra kell cserélni. A bevont igazolványokat az országos kamara megsemmisíti.
Dr. Takács Albert s. k.,
igazságügyi és rendészeti miniszter
