Kifejezéskereső
7/2007. (MK 156.) EüM utasítás
az Egészségügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2008.05.23.
Az Egészségügyi Minisztérium szervezeti felépítéséről, a szervezeti egységek közötti feladatmegosztásról és a minisztérium működési-irányítási rendjének alapvető szabályairól – a miniszterelnök jóváhagyásával – a következő utasítást adom ki:
1. § Az Egészségügyi Minisztérium szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) ezen utasítás melléklete tartalmazza.
2. § Ez az utasítás kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium jogszabály-előkészítési szabályzatáról szóló 8/2003. (EüK 20.) ESzCsM utasítás és az Egészségügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2006. (MK 94.) EüM utasítás.
Melléklet a 7/2007. (MK 156.) EüM utasításhoz
Az Egészségügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata
I.
ÁLTALÁNOS RÉSZ
AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM FELADATA ÉS SZERVEZETE
Az Egészségügyi Minisztérium adatai, jelzései
1. § (1) Az Egészségügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) nevének hivatalos rövidítése: „EüM”
(2) A minisztérium székhelye: Budapest V., Arany János u. 6–8.
(3) A minisztérium postacíme: 1245 Budapest, Pf. 987.
(4) A minisztérium pénzforgalmi jelzőszáma a 10032000- 01491838-00000000, adószáma a 15310329-1-41, statisztikai számjele a 15310329751131101.
(5) A minisztérium alapító okirata: 38658-1/2004- 0004JKF számon, 2004. október 29-én lépett érvénybe.
(6) A minisztériumhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv: az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, melynek pénzügyi-gazdasági feladatait a felügyeleti szerv kijelölése és a 2003. április 1-jétől érvényes együttműködési megállapodás alapján az Egészségügyi Minisztérium Gazdasági Igazgatósága látja el. A pénzügyi gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörét a 29. § (1) bekezdése tartalmazza.
II.
SZERVEZETI RÉSZ
I. Cím
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
A minisztérium szervezeti felépítése
2. § A minisztérium szervezeti felépítését és létszámadatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
II. Cím
A MINISZTÉRIUM VEZETŐI, KÖZTISZTVISELŐI, FELADATAIK ÉS HATÁSKÖRÜK
POLITIKAI VEZETŐK, FELADATAIK, HATÁSKÖRÜK
A miniszter
3. § A miniszter a minisztérium irányítása során különösen az alábbi feladat- és hatásköröket gyakorolja:
a) meghatározza a személyzeti és munkaügyi tevékenység alapelveit, a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, az ügyintézés és iratkezelés, és a titokvédelem előírásait;
b) megállapítja az irányítás és a felügyelet rendjét;
c) jóváhagyja a minisztérium munkatervét, a miniszteri szintű értekezletek napirendjét;
d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a 2. számú mellékletben meghatározottak szerint;
e) gyakorolja a jogszabályban meghatározott alapítói jogokat, ennek keretében határoz – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a felügyelete alatt működő intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről.
Az államtitkár
4. § (1) Az államtitkár:
a) eljár a miniszter által reá átruházott ügyekben;
b) részt vesz az érdekegyeztetésben;
c) részt vesz a minisztérium politikai arculatának formálásában és külső megjelenítésében;
d) részt vesz a Kormány részére készített javaslatok és jelentések kidolgozásában, az ágazat fő szakmapolitikai elveinek és stratégiájának meghatározásában, valamint a költségvetési javaslat kidolgozásában;
e) véleményezi a minisztérium által előkészített jogszabálytervezeteket, valamint a külső szervektől érkező kormány-előterjesztéseket, a kormánybiztosi megkeresésre adott tájékoztatást, részt vesz a kormányzati politika érvényesítésében, valamint áttekinti a véglegesített jogszabálytervezeteket a miniszternek aláírás céljából történő átadás előtt.
(2) Az államtitkár a hivatali egységek alárendeltségétől függetlenül biztosítja a minisztériumi szervek összehangolt működését. Ennek érdekében különösen:
a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, a gazdálkodás szabályainak megtartását;
b) javaslatot tesz a minisztériumi szervezet kialakítására, módosítására;
c) gondoskodik a jogszabályokban, miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtásáról;
d) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyzeti ügyei, a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, szükség esetén körlevelek, rendelkezések formájában intézkedik;
e) összehangolja a minisztériumi, az egészségügyi és a kormányzati informatikai feladatokat;
f) engedélyezi a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatást.
(3) Az államtitkár gondoskodik a miniszter döntéseinek előkészítéséről, ennek keretében ellátja a fejezeti költségvetési beszámoló készítésének és végrehajtásának szabályzatában, illetőleg a minisztérium igazgatási költségvetéseinek és beszámoló készítésének végrehajtási szabályzatában meghatározott – hatáskörébe tartozó – feladatokat.
(4) Az államtitkár feladatának ellátása körében bármely minisztériumi szervezeti egység, valamint a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó intézmény tekintetében utasítást adhat, illetve azoktól tájékoztatást kérhet.
(5) Az államtitkár ellátja a miniszter által hatáskörébe utalt hivatali egységnek nem minősülő szervezetek felügyeletét.
(6)2 Az államtitkár jogszabály, kormányhatározat vagy a Szervezeti és Működési Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a miniszter utasításai szerint eljárva – helyettesíti a minisztert.
(7)3 Az államtitkár a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörében részt vesz az államtitkári értekezleten.
(8)4 Az államtitkárt akadályoztatása esetén a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár helyettesíti.
(9)5 Az államtitkár a kabinetfőnöknek csak a minisztert helyettesítő jogkörében adhat utasítást.
Kabinetfőnök
5. § (1) Feladatait az állami vezetőkkel és a hivatali egységekkel szoros együttműködésben látja el, és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival, illetve a miniszter tanácsadó testületeivel.
(2) A kabinetfőnök:
a) segíti a minisztert feladatai ellátásában,
b) szervezi a miniszter programját,
c) a miniszter nevében irányítja a miniszteri kommunikációt,
d) a miniszter nevében koordinálja a kormánybiztosok megkeresésére történő elemzések készítését és az egyéb adat-, illetve információnyújtást.
(3) A kabinetfőnök az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatai hatékony végrehajtása érdekében az állami vezetők útján – sürgős esetben közvetlenül – intézkedéseket kérhet a minisztérium hivatali egységeinek vezetőitől.
(4) A kabinetfőnök a miniszter és az államtitkár egyidejű akadályoztatása esetén a minisztert – a jogszabályokban meghatározott kizárólagos jogkörben ellátott feladatain kívül – helyettesíti.
(5) A kabinetfőnök felelős a minisztérium külső és belső honlapja szerkesztésének irányításáért, koordinálja az ágazat intézményei nyilvános honlapjainak tartalomszolgáltatását.
POLITIKAI MUNKATÁRSAK
A politikai főtanácsadó, tanácsadó
6. § (1) A politikai főtanácsadó, tanácsadó a miniszter vagy a kabinetfőnök irányításával a miniszter és az államtitkár politikai és szakmai tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatokat látja el. Feladata a miniszter szakmapolitikai döntéseinek előkészítése, a miniszter programjának szervezése.
(2) A politikai főtanácsadó, tanácsadó közreműködik a miniszternek, valamint az államtitkárnak a Kormány, valamint az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseire való felkészítésében, valamint a parlamenti interpellációk és kérdések megválaszolásában.
(3) A politikai főtanácsadó, tanácsadó közreműködik a miniszter, valamint az államtitkár felkészítésében a pártokkal, társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás területén.
(4) A politikai főtanácsadó, tanácsadó tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a kabinetfőnököt, illetve jogosult tájékozódni politikai állásfoglalások kialakítása során az állami vezetőknél, illetve a kabinetfőnöknél.
SZAKMAI VEZETŐK ÉS FELADATAIK, HATÁSKÖRÜK
A szakállamtitkár
7. § (1) A szakállamtitkár irányítja és ellenőrzi a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek tevékenységét, az általa felügyelt szakterületet, javaslatot tesz az ott felmerült problémák megoldására, meghatározza az aktuális feladatokat, és ellenőrzi a feladatok végrehajtását.
(2) A szakállamtitkár felelős:
a) a felügyeleti területéhez tartozó, az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáért;
b) a feladatkörébe tartozó költségvetési kerettel való gazdálkodásért;
c) a felügyeleti területe tárcaközi és civil kapcsolatainak működtetéséért, szakmai koncepciók kidolgozásáért, a tagállami működésből fakadó, hatáskörébe utalt feladatok szervezéséért.
(3) A szakállamtitkár a miniszter megbízása alapján – meghatározott ügyekben – ellátja a minisztérium képviseletét.
(4) A szakállamtitkár ellátja a fejezeti költségvetés és beszámoló készítésének és végrehajtásának szabályzatában, illetőleg az EüM Költségvetési Gazdálkodási Szabályzatában meghatározott – hatáskörébe tartozó – feladatokat.
(5) A tárca Nemzeti Fejlesztési Tervekkel kapcsolatos, a közösségi források felhasználásával összefüggő feladatai tekintetében:
a) az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (a továbbiakban: ESKI) önálló szervezeti egységeként működő Strukturális Alapok Programiroda (a továbbiakban: Programiroda) tevékenységének irányítását a Programiroda vezetője a közgazdasági szakállamtitkár közvetlen rendelkezései alapján látja el;
b) a Programiroda működésére és feladatai ellátására elkülönített előirányzat felett a közgazdasági szakállamtitkár rendelkezik. E rendelkezés jogát a Programiroda vezetőjére ruházhatja át.
(6)6 A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár a minisztériumi hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében:
a) előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát,
b) javaslatot tesz a minisztérium munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,
c) ellenőrzi a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,
d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,
e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a szakállamtitkárokat és a főosztályvezetőket,
f) felelős a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetei észrevételezésének és véleményezésének koordinációjáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,
g) a kormányzati döntés-előkészítés keretében a minisztériumba érkezett egyéb megkeresések tekintetében kijelöli a tárcaálláspont kialakítását összehangoló szervezeti egységet, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részére történő haladéktalan megküldéséről,
h) felelős a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, az államtitkári értekezlettel, a szakmapolitikai értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,
i) az államtitkár akadályoztatása esetén részt vesz az államtitkári értekezleten,
j) kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során adott tárcaészrevételt vagy tárcavéleményt.
(7)7 A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkárt a (6) bekezdés i) pontjában meghatározott hatáskörének gyakorlása során nem lehet helyettesíteni.
A titkárságvezető
8. § A titkárságvezető:
a) gondoskodik a beérkező iratok feldolgozásáról, az állami vezető döntése esetén annak intézéséről, továbbításáról, a titkársági ügyviteli munka megszervezéséről, a vezető hivatalos programjának szervezéséről és nyilvántartásáról, figyelemmel kíséri a vezető által kiadott feladatok határidőben történő végrehajtását;
b) részt vesz a szakmai anyagok előkészítésében, egyeztetésében, illetőleg érdemi ügyintézői feladatok ellátásában;
c) szervezi és koordinálja az állami vezető által tartott értekezleteket;
d) koordinálja – és a minisztériumi működés szempontjából véleményezi – a szakterületeken készülő minisztériumi belső szabályzatok tervezeteit.
A főosztályvezető
9. § (1) A főosztályvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a szakterületet felügyelő állami vezető rendelkezései alapján irányítja és ellenőrzi az irányítása alá tartozó hivatali egységet, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(2) A főosztályvezető felelős a vezetése alatt álló hivatali egység működéséért, továbbá a feladatkörébe utalt feladatok teljesítéséért és ellenőrzéséért.
(3) A főosztályvezető feladatkörében különösen:
a) gondoskodik a hivatali egység feladatkörébe tartozó előterjesztések és szabályozási koncepciók, jogszabályok tervezeteinek, továbbá az egységes végrehajtás érdekében szükséges iránymutatások, javaslatok szakmai tervezeteinek – a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a belső szabályzatokban és utasításokban előírtaknak megfelelő – elkészítéséről, a tagállami működésből fakadó, az általa irányított, illetve felügyelt terület hatáskörébe tartozó feladatok ellátása tekintetében biztosítja a folyamatos szakértői szintű részvételt;
b) megszervezi a hivatali egység munkatársainak tevékenységét, irányítja és ellenőrzi a főosztály feladatainak végrehajtását;
c) gondoskodik az a) pontban meghatározott tervezetek szakmai egyeztetésének lefolytatásáról;
d) meghatározza – a minisztérium munkatervének alapulvételével – a hivatali egység munkatervét, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét, a határidők betartását;
e) kidolgozza a hivatali egység ügyrendjét, gondoskodik az ügyrend mellékletét képező munkaköri leírások elkészítéséről;
f) javaslatot tesz a hivatali egység munkatársai létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretével való gazdálkodásra;
g) javaslatot tesz kitüntetések, címek, díjak és jutalom adományozására;
h) a feladatkörébe tartozó ügyekben gyakorolja a kiadmányozási jogkört, illetve azt írásban főosztályvezető-helyetteseire, osztályvezetőire, illetve a szakmai tanácsadói, főtanácsadói címmel rendelkező munkatársaira átruházhatja;
i) felelős az e szabályzatban foglalt, valamint a felügyeletet gyakorló vezető külön intézkedésével ügykörébe utalt feladatok ellátásáért, a szervezeti egység munkájáért; így különösen a főosztály, önálló szervezeti egység munkájának irányításáért, ellenőrzéséért;
j) a vezetői döntésekről a hivatali egység dolgozóit rendszeresen tájékoztatja;
k) gyakorolja a hatáskörébe utalt, a 2. számú mellékletben meghatározott munkáltatói jogokat;
l) kapcsolatot tart a kormányzati szervekkel, szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel és az ügykörüket illető kérdésekben a többi hivatali egységgel;
m) a szakterületet felügyelő állami vezető által meghatározott ügyekben ellátja a minisztérium képviseletét;
n) ellátja a fejezeti költségvetés és beszámoló készítésének és végrehajtásának szabályzatában, illetőleg a minisztérium Költségvetési Gazdálkodási Szabályzatában meghatározott – hatáskörébe tartozó – feladatokat.
A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető
10. § (1) A főosztályvezető-helyettes:
a) a főosztályvezetőt távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesíti, kijelölés alapján teljes jogkörrel látja el a helyettesítési feladatokat;
b) a főosztályvezető által meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a hivatali egység feladatai elvégzésének irányításában és ellenőrzésében.
(2) Az osztályvezető a hivatali egység ügyrendjének és a munkaköri leírásának megfelelően:
a) a főosztályvezető utasításait figyelembe véve szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját, gondoskodik róla, hogy az osztály tevékenysége megfeleljen a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei előírásainak, valamint a vezetői utasításokban foglaltaknak;
b) megállapítja az osztály dolgozóinak feladatait, gondoskodik arányos foglalkoztatásukról, ellenőrzi az osztályon készített tervezeteket, koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját és ellenőrzi a folyamatban lévő ügyek intézését;
c) eljár mindazon ügyben, amellyel a főosztályvezető megbízza;
d) helyettesítheti a főosztályvezetőt;
e) javaslatot tesz az osztályán dolgozók illetményemelésére, jutalmazására, kitüntetésére a főosztályvezetőnek;
f) felelős az irányítása alá tartozó köztisztviselők folyamatos szakmai felkészítéséért, és rendszeresen tájékoztatja közvetlen felettesét az osztály munkájáról.
BEOSZTOTT MUNKATÁRSAK ÉS FELADATAIK
Szakmai főtanácsadó, tanácsadó és az ügyintéző
11. § (1) A szakmai főtanácsadó, tanácsadó a főosztályvezető által megállapított feladatkörben kiadmányozási jogkört gyakorol.
(2) Az ügyintéző:
a) feladata a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése;
b) felelős a saját tevékenységéért és munkaterületén a minisztérium állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért;
c) feladatait önállóan, kezdeményezően, a horizontális és vertikális kapcsolatokat koordinálva, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat, a kapott utasítások és határidők figyelembevételével – a vonatkozó jogszabályok és ügyviteli szabályok (működési utasítások) megtartásával – végzi.
Az ügykezelő
12. § (1) Az ügykezelői munkakörben dolgozó munkavállaló gondoskodik a munkaköri leírásában részére megállapított adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, szétosztásáról, nyilvántartásba vételéről, a kiadmánytervezeteknek az ügyintéző utasítása szerinti gépeléséről, sokszorosításáról, továbbításáról, illetve kezeléséről.
(2) Az ügykezelői munkakörben dolgozó munkavállaló az (1) bekezdésben foglaltakon túl ellátja mindazokat az adminisztrációs feladatokat, amelyekkel a hivatali egység vezetője és – az egyes konkrét ügyei intézése során – az érdemi ügyintéző megbízza.
A fizikai munkavállaló
13. § A fizikai munkavállaló a munkaköri leírásában foglaltak szerint ellátja a hivatali épület, a technikai eszközök fenntartásával, működtetésével kapcsolatos tevékenységet, a vezetők körüli hivatalsegédi feladatokat.
III. Cím
A MINISZTÉRIUM SZERVEZETE, AZ ÖNÁLLÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATA
A MINISZTÉRIUM SZERVEZETE
14. § A miniszter – az államtitkár közreműködésével – irányítja a Belső Ellenőrzési Szervezeti Egységet.
15. §8 Az államtitkár közvetlen irányítása alá tartozik:
az Államtitkári titkárság,
16. §9 A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár közvetlen irányítása alá tartozik:
a) a Jogi és koordinációért felelős szakállamtitkári titkárság,
b) a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály,
c) a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya.
17. §10 Az egészségpolitikai szakállamtitkár közvetlen irányítása alá tartozik:
a) az Egészségpolitikai szakállamtitkári titkárság,
b) az Egészségpolitikai Főosztály,
c) az Egészségbiztosítási Főosztály,
d) a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály.
18. § A közgazdasági szakállamtitkár közvetlen irányítása alá tartozik:
a) a Közgazdasági szakállamtitkári titkárság,
b) a Költségvetési Főosztály,
c) a Fejlesztéspolitikai és Stratégiai-elemzési Főosztály,
d) a Gazdasági Igazgatóság.
A HIVATALI EGYSÉGEK FELADATAI
19. § (1) A Miniszteri Kabinet, a főosztály (a továbbiakban: hivatali egységek):
a) intézi a főosztályvezetői értekezletre benyújtandó, szabályszerűen egyeztetett előterjesztés-tervezetek előkészítését, így különösen a feladatkörébe tartozó jogszabályok tervezetei szakmai koncepciójának és a kormány-előterjesztések szöveges részének – ideértve a vezetői és a sajtó-összefoglalót is – összeállítását;
b) ellátja a feladatkörével összefüggő gazdálkodási feladatokat;
c) részt vesz a társminisztériumok, illetve a más hivatali egységek által készített előterjesztések véleményezésében;
d) közreműködik a közigazgatási egyeztetésben;
f) intézi az ügykörét érintő jogszabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos megkereséseket az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseinek figyelembevételével;
g) közreműködik a minisztérium átfogó stratégiai terveinek kidolgozásában;
h) ellátja a minisztérium belső és külső honlapjával kapcsolatos tartalomszolgáltatási feladatokat;
i) ellátja a hatáskörébe tartozó statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatokat;
j) ellátja a 3. számú mellékletben meghatározott intézmények felügyeletét, az ott meghatározottak szerint;
k) közreműködik a társadalmi párbeszéd működtetésében;
l) a Közszolgálati Szabályzatnak a pályázatok előkészítésére és elbírálására vonatkozó szabályai szerint előkészíti az ágazati pályázatok szakmai döntés-előkészítő anyagait, javaslatot tesz a meghirdetett pályázatok alapján megkötni javasolt támogatási szerződések jóváhagyására és gondoskodik a szerződések teljesítésének ellenőrzéséről;
m) folyamatos szakértői szintű részvétellel közreműködik a tagállami működésből fakadó, a főosztály, illetve a főosztály felügyelete alá tartozó terület által meghatározott feladatok ellátásában, ennek keretében javaslatot tesz a magyar álláspont szakmai tartalmára, közreműködik annak ágazati, illetve kormányzati szintű kialakításában;
n) képviseli az ágazat érdekeit a tagállami működéssel összefüggésben létrehozott szakmai ágazatközi és tárcaközi bizottságokban, kijelölés alapján képviseli a magyar kormányzati álláspontot a hazai és a közösségi szervek munkája során a hazai, közösségi és nemzetközi bizottságokban, munkacsoportokban, tanácsokban és egyéb szervek munkájában;
o) közreműködik a nemzetközi szervezetek munkájában való részvétellel kapcsolatos – a minisztériumot, illetve az ágazatot terhelő kormányzati – feladatok ellátásában, különös tekintettel az adatszolgáltatások szakmai tartalmának, illetve a képviselni szükséges magyar álláspont meghatározására;
p) eljár a feladatkörébe tartozó azon hatósági ügyekben, ahol jogszabály a minisztériumot vagy a minisztert jelöli meg másodfokon eljáró szervként.
(2) A hivatali egységek a feladatok eredményes végrehajtása érdekében más hivatali egységekkel együttműködnek. Több hivatali egység feladatkörébe is tartozó ügyekben az érdekeltekkel egyeztetni köteles. Az egyeztetésért az a hivatali egység felelős, amelynek a feladat elvégzése a fő feladatkörébe tartozik.
(3) A hivatali egységeken belül osztályok alakíthatók. A hivatali egységeken belül működő osztályok létszámát és feladatkörét a hivatali egység ügyrendje határozza meg.
A Miniszteri Kabinet
20. § (1) A Miniszteri Kabinet a miniszter szakmai és politikai munkáját közvetlenül segítő hivatali egység.
(2) A Miniszteri Kabinet általános jogkörében
a) közreműködik az ágazat politikai arculatának kialakításában, a miniszter és az államtitkár politikai döntéseinek, a kormányprogramhoz kapcsolódó miniszteri program végrehajtásának előkészítésében;
b) általános szakmapolitikai szempontból értékeli az előkészítés alatt álló jogszabályok koncepciótervezetét, és javaslatot tesz a benne foglalt rendelkezések szakmai, illetve parlamenti elfogadtatásának elősegítésével kapcsolatos teendőkre, véleményezi a jogszabálytervezeteket;
c) intézi a miniszter személyes levelezését, előkészíti a miniszter programjához szükséges beszédek, előadások anyagát a tárgy szerint illetékes főosztályok közreműködésével;
d) napi munkakapcsolatot tart az Államtitkári titkársággal, a szakállamtitkárokkal és a hivatali egységek vezetőivel.
(3) A Miniszteri Kabinet döntés-előkészítő, szervező tevékenységet folytat, ennek keretében:
a) figyelemmel kíséri a munkatervben foglalt feladatok teljesítését;
b) figyelemmel kíséri a miniszter által kiadott feladatok végrehajtását, megszervezi a főosztályvezetői értekezleteket;
c) a feladatok elvégzése során kapcsolatot tart a szakállamtitkárokkal;
d) figyelemmel kíséri, koordinálja a minisztérium határidős feladatainak, munkaterveinek teljesülését, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzatok időarányosan ütemezett, célszerű felhasználását;
e) ellátja a kabinetfőnökhöz érkező ügyiratokkal kapcsolatos ügyviteli feladatokat, koordinálja az ügyintézést;
f) fogadja a kabinetfőnökhöz érkező szóbeli megkereséseket, szükség szerint a feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást ad;
g) koordinálja és nyilvántartja a kabinetfőnök hivatalos programjait.
(4) A Miniszteri Kabinet kommunikációs feladatkörében:
a) szervezi és összefogja a minisztérium tájékoztatási, kommunikációs és PR-tevékenységét;
b) koordinálja a miniszter, illetve a minisztérium irányítása és felügyelete alá tartozó intézmények – különösen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) – és a minisztérium szervezeti egységeinek sajtó- és kommunikációs munkáját;
c) előkészíti és szervezi a miniszter, a minisztérium vezetői, munkatársai sajtószereplését;
d) gondoskodik a minisztérium sajtóközleményeinek kiadásáról;
e) biztosítja a minisztérium vezetőinek a napi sajtószemlét;
f) a szakmai főosztályok közreműködésével gondoskodik a folyamatos és kiegyenlített kommunikáció megteremtéséről;
g) a szakmai felelősökkel együttműködve elősegíti az ágazatot érintő új jogszabályok társadalmi elfogadtatását;
h) megszervezi és lebonyolítja a minisztérium sajtórendezvényeit, a rendelkezésre álló eszközökkel segíti az újságírók munkáját;
i) szükség szerint kezdeményezi a sajtóval kapcsolatos helyreigazításokat;
j) javaslatot tesz a sajtó-, kommunikációs és PR-tevékenységre vonatkozó döntésekre;
k) ellátja a sajtóprogramokhoz kapcsolódó protokoll- feladatokat;
l) az egységes kormányzati kommunikáció érdekében szervezi az együttműködést a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati kommunikációért felelős államtitkára irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel;
m) megrendeli a minisztérium által feladott hirdetéseket és formai kérdésekben egyeztet a sajtóval;
n) ellátja a minisztériumnak a létrejött támogatási szerződéseiből fakadó, médiával való kapcsolattartását, nyilvántartja a megkötött szerződéseket, összehangolja a minisztériumi igények érvényesülését, figyelemmel kíséri a műsorok szerződésszerű előkészítését és megvalósulását,
o) ellátja a minisztériumi honlap arculatának és – a hivatali egységek közreműködésével – tartalmának meghatározásához és szerkesztéséhez kapcsolódó feladatokat;
p) elemző jelentéseket készít a felsővezetés számára.
(5) A Miniszteri Kabinet tájékoztatási feladatkörében:
a) tájékoztatást ad írásban, személyesen, telefonos szolgálat útján az állampolgárokat érintő ellátásokról és szolgáltatásokról a lakosságnak, illetve az őket segítő intézményeknek, szervezetnek;
b) a hivatali egységek közreműködésével tájékoztató kiadványokat készít;
c) kapcsolatot tart a köztársasági elnök, a MEH, valamint a társminisztériumok és a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények lakossági tájékoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységeivel.
(6) A Miniszteri Kabinet a lakosság közvetlen, egyedi ügyekben történő tájékoztatása érdekében ügyfélszolgálati irodát működtet. Az ügyfélszolgálati iroda feladatai a következők:
a) az állampolgárokat és az őket segítő szervezeteket érintő, a minisztérium feladatkörébe tartozó ellátásokkal kapcsolatosan személyesen feltett kérdések megválaszolása;
b) telefonon, illetve üzenetrögzítő útján beérkező kérdések megválaszolása;
c) gondoskodás a hatályos jogi előírásoknak megfelelő tájékoztatásról, az alábbi témakörökben:
ca) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai;
cb) egészségkárosodással, egészségi állapottal összefüggő problémák (munkaképesség-csökkenés fokának megállapításával kapcsolatos panaszok);
cc) egészségügyi szolgáltatások;
cd) gyógyszerügyi kérdések (ár, hozzáférés, ennek problémái);
ce) egészségügyi igazgatással kapcsolatos kérdések;
cf) az EU-tagsággal összefüggő megkeresések (külföldi gyógykezelés, egészségügyi dolgozók munkavállalása, egyéni gyógyszerimport);
cg) állampolgárok által felvetett egyéb ügyek.
(7) A Miniszteri Kabinet a civil és társadalmi szervezetekkel kapcsolatosan az alábbi feladatokat látja el:
a) kapcsolatot tart a civil és társadalmi szervezetekkel (felkéréseket fogad el, illetőleg kezdeményez fórumok, konzultációk, előadások, képzések stb. megtartására);
b) a minisztériumon belül koordinálja a kormányzati civil stratégiában foglalt feladatok megvalósítását;
c) részt vesz a tagállami működés civil szervezeteket érintő feladatainak koordinálásában;
d) kapcsolatot tart a partner államigazgatási szervek civil ügyekért felelős szervezeti egységeivel, a Magyar Országgyűlés Civil Irodájával.
(8) A Miniszteri Kabinet az ágazati érdekegyeztetés területén:
a) ellátja az érdekegyeztető fórumok üléseivel kapcsolatos szervezési teendőket, előkészíti az értekezleteket, tanácsüléseket, egyeztetéseket;
b) részt vesz az érdekegyeztetést érintő szakmai rendezvényeken, gondoskodik a minisztérium képviseletéről;
c) kapcsolatot tart a szakmai és társadalmi szervezetek érintett képviselőivel, más minisztériumok érdekegyeztetést folytató szervezeti egységeivel, a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények és a minisztérium illetékes munkatársaival.
(9) A Miniszteri Kabinet – a romaügyi referens útján – gondoskodik a roma lakosság esélyegyenlőségét szolgáló, egészségügyi vonatkozású kormányzati feladatok ellátásáról.
(10) Ágazati humánpolitikai feladatai körében a Miniszteri Kabinet:
a) az ágazatban foglalkoztatottak (közalkalmazottak, köztisztviselők, munkavállalók, illetve egyéb jogviszonyban állók) foglalkoztatási feltételeit és munkajogi helyzetét érintő humánpolitikai intézkedések megtételéhez javaslatokat készít, amelyek segítik az ágazati szakmai célkitűzések, tervek és döntések meghozatalát és megvalósítását;
b) az a) pontban foglaltak érdekében elemzi és értékeli az ágazati létszámgazdálkodást, a munkaidő alakulását, valamint az ágazatban foglalkoztatottak bérhelyzetét;
c) az elemzés eredményei alapján kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét, jogszabályok megalkotását és részt vesz azok előkészítésében;
d) az a)–c) pontokban meghatározott feladatainak ellátása során együttműködik a minisztérium társfőosztályaival és főosztályközi koordináló szerepet tölt be;
e) kitüntetések adományozásával kapcsolatos feladatokat lát el, e körben:
– javaslatot tesz a kitüntetések miniszter általi adományozásának szabályaira;
– végzi az állami és szakmai kitüntetések adományozásának előkészítő feladatait;
– részt vesz egyes ehhez kapcsolódó rendezvények (március 15., augusztus 20., Semmelweis-nap, Batthyány- Strattmann László ünnepség) előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában;
f) a humánerőforrás fejlesztési (képzési) feladatok körében:
– elkészíti az ágazat, valamint a minisztérium középtávú, éves köztisztviselői képzési tervét, figyelemmel kíséri megvalósulásukat és jelentést készít a végrehajtásról;
– szervezi, koordinálja a dolgozók szakmai, nyelvi stb. képzésében való részvételét, előkészíti a tanulmányi szerződések megkötését;
– végzi a közigazgatási alap- és szakvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga tervezési és szervezési feladatait.
(11) Személyügyi, munkaügyi feladatkörében a Miniszteri Kabinet:
a) a minisztérium belső szabályzatainak megalkotásával kapcsolatos feladatokat lát el:
– elkészíti – a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata előkészítésének keretében – a munkáltatói jogkörök gyakorlásával kapcsolatos szabályozás tervezetét;
– kezdeményezi és előkészíti a Munka Törvénykönyvének (a továbbiakban: Mt.), illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek (a továbbiakban: Ktv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeleteknek a minisztériumban történő végrehajtása érdekében szükséges belső szabályzatok megalkotását, módosítását;
b) végzi a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó köztisztviselők és intézményvezetők, gazdasági vezetők, valamint az államtitkár és a szakállamtitkárok kinevezési és egyéb munkáltatói jogkörébe tartozó minisztériumi köztisztviselők, közalkalmazottak alkalmazásával, foglalkoztatásával kapcsolatos (kinevezés, felmentés, átsorolás, minősítés, jubileumi jutalom, fegyelmi ügyek előkészítése stb.) munkaügyi feladatokat;
c) működteti a pályázati rendszert, gondoskodik a pályázatoknak – köztisztviselők esetében a Belügyi és az Egészségügyi Közlönyben, közalkalmazottak esetében az Egészségügyi Közlönyben – történő közzétételéről;
d) végzi a nemzetbiztonsági ellenőrzésekhez kapcsolódó feladatokat és titkos adatkezelést;
e) ellátja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat, végzi az ezzel kapcsolatos adatkezelést;
f) előkészíti a minisztérium éves teljesítmény-célkitűzéseinek összeállítását, végzi a teljesítményértékeléssel kapcsolatos humánpolitikai feladatokat;
g) végzi a munkaügyi tevékenység körébe tartozó nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat, biztosítja a jogszerű adatkezelést;
h) ellátja a minisztérium által kötendő megbízási és vállalkozási szerződések előkészítésének, megkötésének, nyilvántartásának, módosításának és megszüntetésének eljárási rendjéről szóló szabályzatban a részére meghatározott feladatokat;
i) ellátja a minisztérium képviseletét a munkaügyi jogvitákban.
(12) A Miniszteri Kabinet ellátja az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) titkársági feladatait; feladatai ellátásában részt vesz az ESKI ETT részlege (Pályázati Iroda). Ennek keretében:
a) ellátja az ETT szervei (Elnökség, Tanács, Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület, Tudományos és Kutatásetikai Bizottság, Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság, Humán Reprodukciós Bizottság, Kutatás és Fejlesztési Bizottság) döntés-előkészítő, szervező, koordináló és adminisztratív feladatait;
b) biztosítja az ETT szervei jogszabályban előírt feladatai ellátásának feltételeit, előkészíti, szervezi az állásfoglalásaik és határozataik végrehajtását;
c) a miniszter által felkért ETT Kutatási és Fejlesztési Bizottsága rendszerére támaszkodva koordinálja a tárca kutatásszervező tevékenységét. Javaslatokat dolgoz ki a hazai tárcaszintű kutatásokra, ezen belül a prioritásokra. Miniszteri döntés alapján gondoskodik a pályázatok kiírásáról, az anyagi támogatásokról, támaszkodva az ETT illetékes szerveinek javaslatára, véleményére. Intézi a tárcatámogatásként nyújtott pénzellátást, ellenőrzi a pénzfelhasználást, a szerződések alapján beszámoltatja a témavezetőket, összeállítja, szerkeszti a tárcakutatásokkal kapcsolatos kiadványokat, elemzi a kutatások eredményeit, értékelő jelentést ad;
d) megbízás alapján képviseli a minisztériumot a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Orvosi Tudományok Osztályában, az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) Bizottságaiban, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) illetékes szakmai bizottságaiban, az MTA Akadémiai Kutatási Pályázati Tanácsaiban és más tudományirányítási szervezetekben. Tudománypolitikai és tudományszervezési kérdések területén előterjesztéseket kezdeményez a minisztérium vezetése részére;
e) az érintett hivatali egységekkel együttműködve előkészíti, szervezi a kutatásokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködést, ellátja a kormányközi tudományos és technológiai együttműködések területén felmerült szakmai feladatokat, az EU Tudományos Kutatási Programok koordinálását, és kapcsolatot tart az Európa Tanács Szakmai Bizottságaival;
f) koordinálja a bioetikai és az ehhez kapcsolódó jogi – különös tekintettel a biotechnológia, géntechnológia, az emberi genetikai állományra vonatkozó kutatások, vizsgálatok, beavatkozások, szűrések, a személyek emberi jogainak és méltóságának a biológiai és az orvostudomány alkalmazásakor történő védelme – területekre vonatkozó szakmai anyagok előkészítését, a bioetika és a tudomány fejlődését figyelemmel kísérve ezekre javaslatot tesz;
g) a bioetikai tárgyú – különös tekintettel az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezményéhez kapcsolódó, illetve azzal összefüggő – nemzetközi dokumentumok Magyarország által tervezett aláírását, ratifikációját szakmailag előkészíti és részt vesz a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztállyal, illetve a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályával együtt a ratifikáció jogi aktusaiban. Figyelemmel kíséri az Oviedói Egyezményben foglaltak végrehajtását, az ezt előkészítő kormányzati szintű tevékenységekre javaslatot tesz;
h) közreműködik a bioetika és a hozzá kapcsolódó jogterület hazai kommunikációjában (ideértve tudományos és ismeretterjesztő anyagok előkészítését, elkészítését is), megismertetésében, népszerűsítésében;
i) ellátja a kormányzati koordinációs feladatokat a Magyar Köztársaságnak az Európa Tanácsnak az ember emberi jogainak és méltóságának védelméről, tekintettel a biológia és az orvostudomány alkalmazására, az emberi jogokról és a biomedicináról szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye végrehajtásával kapcsolatos feladatairól szóló 2022/2002. (II. 1.) Korm. határozatban foglaltak alapján;
j) működteti a szakmai kollégiumi elnökök tanácsát.
(13) A Miniszteri Kabinet belső informatikai feladatai keretében:
a) biztosítja a minisztérium működtetéséhez szükséges informatikai háttér folyamatos fejlesztését;
b) felügyeli a minisztérium informatikai rendszerének folyamatos és egységes működtetését;
c) képviseli a minisztériumot az információs fejlesztések területén a kormányzati együttműködésben;
d) biztosítja a minisztériumi portállal (honlappal) kapcsolatos fejlesztési és üzemeltetési feladatokat;
e) biztosítja a minisztériumi belső honlap (intranet) működésének technikai feltételeit, valamint felügyeli a minisztérium háttérintézményeinek honlapjait (portáljait);
f) elkészíti, és folyamatosan karbantartja a minisztérium informatikai szabályzatait;
g) megszervezi és biztosítja a minisztérium számítástechnikai felhasználói és ECDL oktatását.
(14) A Miniszteri Kabinet a miniszter munkáját segítő koordinációs feladatai tekintetében:
a) továbbítja a miniszter által meghatározott feladatokat, nyilvántartja a határidőket, számon kéri a feladatok végrehajtását;
b) előkészíti és összehívja a miniszter utasítása szerint a miniszteri értekezletet, összeállítja az értekezlet emlékeztetőjét, nyilvántartja az értekezleten hozott döntéseket és ellenőrzi azok végrehajtását;
c) közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival és hivatali egységeivel, tájékoztatja a hivatal részeként működő szervezeti egységek vezetőit a miniszteri értekezleten elhangzottakról;
d) fogadja a szóbeli megkereséseket, szükség szerint a feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást ad.
(15) A Miniszteri Kabinet az Országgyűlés ülésszakaival kapcsolatosan:
a) előkészíti, segíti a miniszter és az államtitkár parlamenti munkáját;
b) ellátja a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések benyújtásával, tárgyalásával kapcsolatos szervezési és operatív feladatokat;
c) figyelemmel kíséri a minisztérium feladatkörét érintő képviselői indítványokat, gondoskodik az azokkal kapcsolatos szakértői vélemények, kötelező nyilatkozatok elkészíttetéséről;
d) gondoskodik a plenáris ülések minisztériumot érintő napirendi anyagainak elkészíttetéséről;
e) elkészíti a miniszterhez intézett interpellációra, kérdésre adandó válasz tervezetét, a tárgy szerint illetékes hivatali egység bevonásával;
f) részt vesz a képviselők és a minisztérium vezetői megbeszéléseinek megszervezésében, közreműködik az anyagok előkészítésében;
g) ellátja a képviselők megkereséseire adandó válaszok tervezeteinek elkészítésével kapcsolatos feladatokat;
h) gondoskodik a miniszter, illetve az államtitkár részvételéről az Országgyűlés plenáris ülésein;
i) gondoskodik a parlamentben, illetve a bizottsági üléseken rendszeresen részt vevő minisztériumi vezetők állandó parlamenti belépőjéről, továbbá a kijelölt szakértők eseti belépőjéről;
j) havonta elektronikus tájékoztatót készít a minisztérium adott hónapban folytatott tevékenységéről – a MeH közreműködésével – a kormánypárti képviselőcsoportok tagjai számára;
k) gondoskodik a bizottságok tagjai, illetőleg – szükség szerint – a képviselőcsoportok szakmai tájékoztatásának megszervezéséről;
l) gondoskodik a minisztérium képviseletét ellátó szakértők bizottságok, albizottságok ülésein való részvételéről, a kirendelt szakértők rendelkezésére bocsátja a napirenden szereplő anyagokat, valamint az ülésen részt vevő szakértők ülésről készített emlékeztetőit eljuttatja az adott témáért felelős vezetőnek;
m) közreműködik a bizottsági, albizottsági üléseken elhangzott – a minisztériumot érintő – felvetések tisztázásában, megválaszolásában.
(16) A Miniszteri Kabinet a parlamenti tevékenységgel kapcsolatos belső tájékoztatással kapcsolatban:
a) tájékoztatást ad az Országgyűlés plenáris ülésein elhangzott legfontosabb, valamint minisztériumot érintő témakörökről;
b) rendelkezésre bocsátja az előterjesztett indítványokat;
c) tájékoztatást ad az állandó, al- és ideiglenes bizottságok ülésein elhangzott, minisztériumot érintő témákról;
d) tájékoztatást ad a Házszabályról és az ügyrendi állásfoglalásokról, illetőleg az Országgyűlés működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről;
e) az egyes ülésszakokat követően tájékoztatót ad ki az ülésszak alatt kifejtett minisztériumi tevékenységről.
(17) A Miniszteri Kabinet ellátja a lobbistákkal és lobbiszervezetekkel kapcsolatos – a lobbisták fogadásának rendjéről szóló külön utasításban részletezett – adminisztrációs és koordinációs feladatokat.
A titkárságok
21. § (1) A miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkárok munkáját titkárság segíti.
(2) A titkárságok feladatkörükben:
a) koordinálják és nyilvántartják a miniszter, az államtitkár, illetve a szakállamtitkár hivatalos programjait, hivatalos útjait, megszervezik a miniszter, az államtitkár, illetve a szakállamtitkár feladatkörébe tartozó egyeztetéseket;
b) ellátják a miniszter, az államtitkár, illetve a szakállamtitkár feladatkörébe tartozó érdemi, illetve ügyintézői feladatokat, valamint azok koordinációját;
c) a beérkező iratokat, beadványokat feldolgozzák, szignálásra előkészítik, az előzetes vezetői döntést nem igénylő iratokat a hivatali egység felügyelete szerinti vezetőre szignálják;
d) gondoskodnak a kiszignált iratok nyilvántartásba vételéről, a feladatellátásra kijelölt szervezeti egységhez történő eljuttatásáról.
(3) A Közgazdasági szakállamtitkári titkárság – a (2) bekezdésben meghatározott feladatai mellett – az ágazati informatikai feladatok keretében:
a) ellátja az egészségügyi ágazat informatikai fejlesztésével kapcsolatos teendőket így különösen:
aa) elkészíti az ESKI szakmai támogatásával a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal egyeztetett eEgészség informatikai főirány középtávú, valamint éves tervét és figyelemmel kíséri megvalósulásukat;
ab) az Egészségpolitikai Főosztály szakmai tervezésével megvalósítja a népegészségügyi program informatikai tárgyú fejlesztéseit;
ac) az ESKI szakmai támogatásával ágazati vezetői informatikai támogatást nyújt a minisztérium felső vezetőinek és szakmai döntéshozóinak;
ad) támogatja az ágazati információs stratégia irányvonalába eső intézményi fejlesztéseket;
ae) irányítja és felügyeli az ESKI-ben folyó ágazati informatikai portál fejlesztéseket, tartalomfejlesztéseket;
af) irányítja az ágazati közhiteles nyilvántartási rendszer kialakítását, elsőként az OEP által megkezdett gyógyszerek nyilvántartási rendszerét (K-NET);
ag) támogatja, informatikai infrastrukturális elemekkel ellátja a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 4.4-es intézkedésének megvalósítását;
ah) irányítja az ágazati fogalomtárak és egészségügyi informatikai szabványosítás kialakításának folyamatát;
b) részt vesz az informatikai tárgyú jogszabályalkotás folyamatában, kidolgozza az irányítása alá tartozó ágazati fejlesztésekkel összefüggő jogszabályokat és jogszabály- módosításokat;
c) támogatja pályázati úton a hazai egészségügyi informatikai kutatás-fejlesztés eredményeinek intézményesülését;
d) támogatja az ágazat nemzetközi informatikai tárgyú pályázatait;
e) az egészségügyi ágazati informatika területének hazai fórumokon történő képviselete keretében:
ea) részt vesz a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által működtetett ITKTB bizottsági és albizottsági munkákban, képviseli a tárca álláspontját;
eb) részt vesz a Miniszterelnöki Hivatal által működtetett KIETB munkájában, összehangolja az ágazat részvételét az eKormányzat Központ munkájával;
ec) részt vesz a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (a továbbiakban: NIIF) Felügyelő Bizottságában, képviseli a Minisztérium mint alapító érdekeit a NIIF munkájában;
ed) az Oktatási Minisztériummal együttműködik a közös felügyelet alá tartozó intézmények (Orvoscentrummal rendelkező egyetemek, orvosegyetemek) informatika fejlesztései meghatározásában;
ef) részt vesz az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat ágazati hasznosításának szervezésében;
eg) részt vesz az EU összekötő TESTA hálózat ágazati csatlakozópontjának kialakításában és üzemeltetésében;
eh) részt vesz az Egységes Digitális Rádió-távközlési (EDR) rendszer kialakításának ágazati érdek- és szakmai képviseletében, a tendereljárás kiírásában, értékelésében, felügyeletében az ágazatot képviselve;
f) az egészségügyi ágazati informatika területének az európai uniós és a nemzetközi fórumokon történő képviselete keretében:
fa) képviseli Magyarországot az EU eHealth fórumokon, megjeleníti hazánk álláspontját és érdekeit a nemzetközi informatikai fejlesztések formálásában, a prioritások meghatározásában;
fb) véleményezi az EU-források felhasználásával megvalósuló informatikai fejlesztések szakmai célkitűzését, illeszkedését az NFT és MITS célkitűzéseinek végrehajtásához;
fc) folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi információs trendeket, az egészségügyi alkalmazások és megoldások területén, támogatja a legjobb gyakorlat alkalmazásának elvét.
Belső Ellenőrzési Szervezeti Egység
22. § A Belső Ellenőrzési Szervezeti Egység:
a) a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) alapján elvégzi a minisztérium igazgatási szervezetének belső ellenőrzését;
b) ellenőrzi a nemzetközi támogatások, a költségvetésből céljelleggel juttatott, különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél is;
c) elvégzi a fejezet felügyelete alá tartozó intézményrendszerben a Ber.-ben meghatározott szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-, és teljesítmény-, megbízhatósági, valamint az információs rendszer működésére irányuló ellenőrzéseket, szükség szerint koordinálja az ez irányú vizsgálatokat;
d) javaslatot készít a Ber. alapján összeállítandó kockázatelemzéssel megalapozott stratégiai tervre és éves ellenőrzési tervre;
e) az ÁSZ és a KEHI felkérésére esetenként részt vesz, illetve közreműködik azok tárcát érintő vizsgálataiban;
f) elvégzi a tárca felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél az éves beszámoló megbízhatósági ellenőrzését, illetve a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból kapott, a tárca által felügyelt intézetekben felhasznált támogatásokat;
g) szakmailag felügyeli és koordinálja a fejezet ellenőrzési tevékenységét;
h) javaslatot tesz a Ber. alapján az egyes ellenőrzési jogosítványok középirányító szervre történő átruházására;
i) a jogszabályban előírt ellenőrzési jelentések elkészítéséhez, illetve feladatkörében elvégzett ellenőrzések végrehajtásához szükséges adatokat, információkat kér a kormányzat és az ágazat illetékes szerveitől, intézeteitől;
j) az ellenőrzés tervezési, végrehajtási, beszámolási feladatai maradéktalan ellátása érdekében jogosult a minisztérium belső szervezeti egységeitől, a tárca által felügyelt költségvetési szervektől, jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetektől adatokat, információkat bekérni;
k) javaslatot tesz a tárca ellenőrzési rendszerének továbbfejlesztésére;
l) a Ber. alapján az éves ellenőrzési terv megvalósulásáról és az attól való eltérésekről tájékoztatja az illetékes vezetőt;
m) kialakítja és működteti a tárca belső ellenőrzési információs rendszerét;
n) az átfogó szakmai és ágazati koncepciók kidolgozásában szakmai tanácsadással működik közre;
o) képviseli a minisztériumot a hazai és nemzetközi pénzügyi ellenőrzési szervezetekben, meghatározott ügyekben megbízás alapján ellátja a minisztérium képviseletét;
p) az ágazat, illetve a fejezet intézményrendszerében tevékenykedő szakmai, gazdasági vezetők és belső ellenőrök részére konzultációkat, továbbképzéseket szervez, továbbá szakmai segítséget nyújt, módszertani kiadványokat készít;
q) vezetői döntés alapján elvégzi az E. Alap működési költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok teljesítésének ellenőrzését.
Egészségpolitikai Főosztály
23. § (1) Az Egészségpolitikai Főosztály a minőségfejlesztés területén:
a) meghatározza és koordinálja az ágazat minőségfejlesztésének követelményeit;
b) koordinálja a minőségügyi rendszerek értékelési kritériumait;
c) javaslatot dolgoz ki a betegek biztonságával, a betegjogok érvényesítésével kapcsolatos rendszer kialakításáról;
d) folyamatosan fejleszti, aktualizálja a szakmai és minőségirányítási standardokat;
e) segíti és koordinálja a bizonyítékokon alapuló irányelvfejlesztés széles körű elterjesztését;
f) folyamatosan kidolgozza és megjelenteti a szakmai indikátorokat;
g) rendszeresen felméri az egészségügyi intézmények minőségügyi rendszerét;
h) koordinálja és szervezi a szakterületek minőségfejlesztési projektjeit;
i) előkészíti, továbbá folyamatosan aktualizálja az egészségügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos szakmai feltételrendszer szabályait.
(2) Az Egészségpolitikai Főosztály a minőségfejlesztéshez kapcsolódó egyéb feladatai körében:
a) a szakmai kollégiumokkal történő kapcsolattartási és egyeztetési tevékenység keretében koordinálja és felügyeli a szakmai kollégiumok munkáját;
b) felügyeli az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ szakfelügyeleti tevékenységét;
c) igazgatási feladatkörében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) megkeresése alapján, a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) véleményének beszerzésével, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi kérelemmel kapcsolatban véleményt nyilvánít;
d) koordinálja a szakmai irányelvek, protokollok és standardok kidolgozását és aktualizálását, gondoskodik ezek egységes szerkezetben történő nyilvánosságra hozataláról;
e) a társfőosztályok és a szakmai háttérintézmények közreműködésével meghatározza, szervezi és évenként felülvizsgálja az egészségügyi ágazatot érintő kötelező adatgyűjtéseket;
f) kapcsolatot tart a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvánnyal;
g) előkészíti és folyamatosan aktualizálja a nem-konvencionális gyógyító eljárásokkal kapcsolatos orvosi tevékenységekkel és eljárásokkal összefüggő feltételrendszer szabályait;
h) feldolgozza és elemzi az egészségügyi intézmények működési adatait.
(3) Az Egészségpolitikai Főosztály egészségügyi felsőoktatási és orvosképzéssel kapcsolatos feladatkörében:
a) előkészíti az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéssel, valamint továbbképzéssel kapcsolatos szakmai koncepciókat, gondoskodik azoknak a szakmai kollégiumokkal, szakmai kamarákkal, valamint a hivatali egységekkel való egyeztetéséről;
b) ellátja a központi gyakornoki rendszer működtetésével összefüggő szervezési, adminisztratív feladatokat, együttműködik a finanszírozási feladatok ellátásában az illetékes hivatali egységekkel;
c) ellátja a felsőoktatásról szóló törvényből adódó, valamint az egészségügyi törvényben meghatározott, az egészségügyi felsőoktatásra vonatkozó tárcafeladatokat, ennek keretében elkészíti a feladat- és hatáskörébe utalt ügyek ellátásához rendelt költségvetési keretek felhasználására vonatkozó javaslatot, ellenőrzi és értékeli a támogatás felhasználását;
d) képviseli a minisztériumot a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsban, illetve annak szakbizottságaiban, valamint a felsőoktatással kapcsolatos bizottságokban;
e) együttműködik a hivatali egységekkel az egészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges képesítési rendszer meghatározásában, a közalkalmazotti jogviszony speciális kérdéseinek, köztük a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (képesítés) megszerzése, a képesítés alóli végleges mentesítés szabályainak meghatározása, valamint az egészségügyi ellátás személyi feltételeinek meghatározása tekintetében;
f) az egészségügyi ellátás szakemberigényének, szakember-utánpótlási igényének figyelembevételével kezdeményezi a graduális és posztgraduális programok megindítását;
g) közreműködik az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (a továbbiakban: ESZTT) bizottságai döntés-előkészítő munkájának szakmai és adminisztratív szervezésében;
h) működteti az ESZTT Hivatalát;
i) kapcsolatot tart az egészségügyi képzést folytató egyetemekkel és főiskolákkal, figyelemmel kíséri azok egészségügyi területen nyújtott szakmai és képzési programjait;
j) a külföldön szerzett szakképesítések elismerésével kapcsolatos koordinációs feladatokban felkérésre együttműködik az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatallal (a továbbiakban: EEKH), előkészíti a honosítási, elismerési határozatok jogorvoslatát.
(4) Az Egészségpolitikai Főosztály a középfokú szakképzéssel összefüggő feladatok tekintetében az egészségügyről, a szakképzésről, a felnőttképzésről, a közoktatásról, valamint a tankönyvpiac rendjéről szóló törvények alapján ellátja az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó egészségügyi szakmai képzés irányításával, szervezésével, koordinációjával kapcsolatos feladatokat, ennek keretében:
a) a külföldön szerzett szakképesítések elismerésével kapcsolatos koordinációs feladatokban felkérésre együttműködik az EEKH-val, előkészíti a honosítási, elismerési határozatok jogorvoslatát;
b) előkészíti, meghatározza a szakképesítések rendeletben történő közzétételéhez a szakmai és vizsgakövetelményeket, a rendeletek szakmai tartalmát;
c) előkészíti, közleményben közzéteszi a szakképzések központi programjait, biztosítja az utánkövetést és a felülvizsgálatot;
d) ellátja a tankönyvvé nyilvánítással és a tankönyvellátással kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
e) előkészíti a szakképzéssel kapcsolatos minisztériumi döntéseket (Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálata, új szakképesítések bevezetése stb.) és a döntéseknek megfelelően koordinálja, irányítja a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását;
f) előkészíti a szakmai vizsgajogosultság elnyeréséhez a pályázati felhívást, ellátja a pályáztatással kapcsolatos feladatokat, előkészíti a pályázati nyertesekről szóló rendeletet;
g) előkészíti a szakértői és vizsgáztatói névjegyzéket;
h) a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával együttműködve előkészíti a gyakorlati képzések szintmérő vizsgáinak szakmai követelményeit.
(5) Az Egészségpolitikai Főosztály gyógyító-megelőző feladatai körében:
a) az alap- és járóbeteg-szakellátás területén:
aa) részt vesz a szakmai kompetenciakörébe tartozó egészségügyi ellátórendszer struktúrájának kialakításában;
ab) részt vesz az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó intézményhálózat működési feltételeinek meghatározásában;
b) a fekvőbeteg-szakellátás területén:
ba) közreműködik a nagy értékű beavatkozásokkal kapcsolatos döntések előkészítésében;
bb) szakmai döntés-előkészítő tevékenységet végez – az illetékes hivatali egységgel együttműködve – a szakterületét érintő címzett támogatások és a beruházási többletforrások odaítélésénél;
c) a mentés és betegszállítás területén:
ca) közreműködik a mentésről és a betegszállításról szóló miniszteri rendeletek, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb jogszabályok előkészítésében és kidolgozásában;
cb) részt vesz az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) stratégiai fejlesztési terve feladatainak kidolgozásában és végrehajtásában;
cc) ellátja az OMSZ irányításával, felügyeletével kapcsolatos ügyeket és feladatokat;
cd) ellátja az alternatív mentőszervezetek és betegszállítókkal kapcsolatos ügyeket, továbbá részt vesz a mentéssel kapcsolatosan felmerülő, a tárcát érintő ügyek intézésében.
(6) Az Egészségpolitikai Főosztály egyéb gyógyító-megelőző feladata körében:
a) közreműködik a társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos prevenciós programok kidolgozásában;
b) részt vesz a hátrányos helyzetű személyek (pl. hajléktalanok), valamint a fogyatékos személyek egészségügyi ellátásának szervezésében;
c) részt vesz a mentális egészség fejlesztésével kapcsolatos programok, stratégiák kidolgozásában;
d) részt vesz – az alkoholizmus és a dohányzás terén – a szenvedélybetegek ellátásával és a betegség megelőzésével kapcsolatos feladatokban.
(7) Az Egészségpolitikai Főosztály ápolásügyi és az ápolási ellátásokkal kapcsolatos tevékenysége keretében:
a) előkészíti az ápolási és egészségügyi szakdolgozói tevékenységek szakmai fejlesztési koncepcióit, javaslatot tesz az egészségügyi dolgozók humánerőforrás-fejlesztésére;
b) előkészíti a védőnői szakmai fejlesztési tevékenységeket célzó koncepciókat;
c) javaslatot tesz az alapellátás és a fekvőbeteg-szakellátás területén a szakdolgozói tevékenységek, ápolási szolgáltatások fejlesztésére, továbbá ellátja az ápolásügy hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű források pályázatok útján történő elosztásával összefüggő feladatokat és az ehhez kapcsolódó pályáztatást lebonyolítja;
d) koordinálja az ápolási és védőnői szakterületekre vonatkozó szakfelügyeleti tevékenységeket.
(8) Az Egészségpolitikai Főosztály a népegészségügyi feladatai körében:
a) meghatározza a Nemzeti Népegészségügyi Program éves prioritásait;
b) elkészíti a Nemzeti Népegészségügyi Program éves cselekvési tervét és országgyűlési beszámolóját;
c) folyamatosan figyelemmel kíséri a Nemzeti Népegészségügyi Program megvalósulását;
d) kezeli az egészségfejlesztéssel összefüggő forrásokat, célelőirányzatokat;
e) felügyeli az egészségfejlesztéssel kapcsolatos kommunikációs stratégiát és együttműködik annak kidolgozásában;
f) előkészíti és felülvizsgálja a Nemzeti Fejlesztési Tervek (a továbbiakban: NFT), illetve regionális fejlesztési tervek népegészségügyi részeit;
g) felügyeli a népegészségügyi programok kidolgozását;
h) koordinálja a Népegészségügyi Programból adódó esélyegyenlőségi feladatokat (Roma Évtized Programja);
i) részt vesz a kiemelt népegészségügyi feladatok és prevenciós szakmai programok kidolgozásában;
j) figyelembe veszi a lakosság egészségi állapotának alakulását az egészségügyi ellátórendszer kialakításában;
k) koordinálja és figyelemmel kíséri a népegészségügyi lakossági szűrővizsgálatok alakulását;
l) működteti a megelőzéssel kapcsolatos tanácsadó fórumokat (pl. Nemzeti AIDS Bizottság);
m) irányítja és koordinálja a környezet- és település- egészségügyi, az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi, a sugár-egészségügyi, a foglalkozás-egészségügyi, valamint a járványügyi feladatokkal és a fertőző betegségekkel kapcsolatos feladatok ellátását, részt vesz az ezzel kapcsolatos jogharmonizáció végrehajtásában;
n) kapcsolatot tart az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal és intézeteivel, együttműködik az országos intézetekkel;
o)11 részt vesz az élelmiszer-biztonsággal összefüggő jogalkotási feladatok ellátásában.
(9) Az Egészségpolitikai Főosztály az EU, WHO és ECDC tagságból adódóan a következő feladatokat végzi:
a) szakmai kérdésekben álláspontot, véleményt, szakértői anyagot készít;
b) menedzseli a Korai Figyelmeztető és Gyorsreagáló Rendszer (EWRS) működtetését;
c) koordinálja az Egészségügyi Világszervezet átdolgozott Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak implementációját.
(10) Az Egészségpolitikai Főosztály a kábítószerekkel és a kábítószer-fogyasztókkal kapcsolatos tevékenysége keretében:
a) kapcsolatot tart a Nemzeti Kábítószer Adatszolgáltató Információs és Kapcsolattartó Központtal (Reitox Focal Point), továbbá a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottsággal és annak szakbizottságaival;
b) az illegális kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében szervezi és ellátja a prevencióval és a drogbetegek egészségügyi ellátásával kapcsolatos tárcaszintű feladatokat, ennek keretében együttműködik az országos intézetekkel, az érintett szakmai kollégiumokkal és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal (a továbbiakban: ÁNTSZ);
c) összehangolja a nemzeti kábítószer-ellenes stratégia releváns feladatainak végrehajtását tárcaszinten, és saját eszközeivel elősegíti e feladatok teljesítésének monitorozását;
d) közreműködik a kábítószerek és pszichotrop anyagok gyógyászati célra történő rendelése, felhasználása szabályozási koncepciójának elkészítésében.
(11) Az Egészségpolitikai Főosztály egyéb feladatai körében:
a) ellenőrzi az extrafinanszírozási ügyek szakmai tartalmát;
b) a felsővezetők számára háttér-információt biztosít szakmai programjaikhoz;
c) irányítja és koordinálja a már elfogadott Nemzeti Programok megvalósulását, illetve részt vesz a készülő Nemzeti Programok összeállításában;
d) ellátja a 3. számú melléklet I. pontja szerinti országos intézetek szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat;
e) közreműködik az egészségügyi ellátórendszer szerkezetátalakítása koncepciójának kialakításában, melynek keretében részt vesz az ellátórendszer kapacitásának vertikális megtervezésében, továbbá részt vesz az egészségügyi ellátórendszer – ellátási kötelezettséggel és a területi finanszírozási normatívákkal összefüggésben lévő – kapacitása jogi szabályozásának előkészítésében.
(12) Az Egészségpolitikai Főosztály a védelmi feladatok körében a Védelmi Irodája útján:
a) előkészíti a válsághelyzetek és katasztrófák egészségügyi kezelését és a honvédelmi feladatok ellátását szabályozó jogszabályokat;
b) kidolgozza az egészségügyi ellátórendszer válsághelyzetekben és minősített időszakokban történő működtetési és szervezési elveit és felkészülési terveit;
c) tervezi a szükségkórház rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat;
d) tervezi a minősített időszaki felkészüléssel kapcsolatos követő tervezés keretében az orvostechnikai eszközök, berendezések és a gyógyszerfelhasználás minősített időszaki igényeit, összesíti az adatokat, valamint terveket, beszámolókat készít a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM), illetve a tervezést irányító kormányzati szerv részére;
e) szervezi és irányítja a NATO befogadó nemzeti támogatási rendszerével kapcsolatos ágazati feladatokat;
f) javaslatot dolgoz ki a polgári védelmi elsősegélynyújtó és sérültszállító alakulatok feladatainak és anyagellátásának megtervezéséhez;
g) részt vesz az EU tagságból adódó egészségügyi válságkezelési feladatok tervezésében, ellátásában és koordinálásában;
h) tervezi és koordinálja az IRM és HM illetékes szerveivel, a NATO tagsággal járó, a polgári egészségügyet érintő, valamint a polgári védelemmel és a katasztrófa-elhárítással kapcsolatos egészségügyi feladatokat;
i) tervezi, szervezi és irányítja a megyei (fővárosi) tisztifőorvosok katasztrófa-egészségügyi továbbképzését;
j) tervezi és szervezi a kiemelt rendezvények egészségügyi biztosítását, együttműködik a biztosítást irányító IRM szerveivel;
k) irányítja az ÁNTSZ területi tervező munkáját a katasztrófa-egészségügyi feladatok meghatározásában;
l) irányítja az Állami Egészségügyi Tartalék fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos elvi kérdések kidolgozását;
m) koordinálja az Állami Egészségügyi Tartalék gyógyszer- és orvostechnikai felszerelési normái kidolgozását és folyamatos karbantartását;
n) irányítja, szervezi és végrehajtja a nukleárisbaleset- elhárítás ágazati feladatait, karbantartja az Ágazati Nukleáris Balesetelhárítási Intézkedési Tervet;
o) végzi és koordinálja a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) ágazatot érintő munkatervi feladatainak végrehajtását, részt vesz a KKB Operatív Törzsének munkájában, ellátja a Járványügyi Védekezési Munkabizottság titkársági feladatait, továbbá katasztrófa-egészségügyi, válságkezelési gyakorlatokat szervez, irányít, illetve végrehajt;
p) részt vesz – illetékességi körében – a tárcaközi bizottságok munkájában;
q) koordinációs és együttműködési feladatokat lát el a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálataival, valamint a katasztrófavédelemmel és a védelmi igazgatás területi szerveivel;
r) szervezi és koordinálja a terrorizmus elleni védekezés ágazati feladatait;
s) előkészíti a minisztérium vezetői állománya védett vezetési pontján végzendő munkájával kapcsolatos feladatokat;
t) meghatározza a polgári védelem egészségügyi ágazati feladatait, irányítja annak a végrehajtását;
u) szervezi és irányítja a NATO válságreagálási rendszerrel kapcsolatos ágazati feladatokat;
v) ellátja a segélyszállítmányok összeállításával és a kapcsolódó dokumentációk elkészítésével összefüggő feladatokat;
z) szervezi és működteti a minisztériumi ügyeletet.
(13) Az Egészségpolitikai Főosztály ellátja a Nemzeti Egészségügyi Tanács (a továbbiakban: NET) titkársági feladatait:
a) karbantartja a Nemzeti Egészségügyi Tanács feladatköréről, szervezetéről és működéséről szóló 229/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet által előírtaknak megfelelően a működéssel kapcsolatos adatbázist, valamint nyilvántartást vezet a delegáló szervezetekről és a delegált tagokról;
b) szervezi, előkészíti a NET, valamint al- és munkabizottságainak üléseit és az ülésekhez adminisztratív segítséget nyújt;
c) előkészíti és megküldi a testület tagjai részére véleményezésre az írásos anyagokat, illetve gondoskodik a beérkező anyagok kezeléséről;
d) kapcsolatot tart a NET tagjaival;
e) koordinálja és biztosítja a kapcsolatot a NET és az egészségügy más szereplői között;
f) közreműködik a NET által hozott határozatok érvényre juttatásában, illetőleg azok nyilvánosságra hozatalában.
Egészségbiztosítási Főosztály
24. § (1) Az Egészségbiztosítási Főosztály az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) tervezésével kapcsolatos feladatai körében:
a) összefogja az E. Alap költségvetésének tervezését, elvégzi a szakmai és finanszírozási egyeztetéseket, részletesen kidolgozza az egyes szakfeladatok forrásigényét, szakmailag képviseli a minisztériumot az Országgyűlés szakbizottságai előtt;
b) rendszeresen figyelemmel kíséri – a Költségvetési Főosztállyal együttműködve – az E. Alap költségvetésének végrehajtását, ennek alapján intézkedéseket kezdeményez az egyensúly megtartása érdekében;
c) pótköltségvetés esetén részt vesz annak előkészítésében és kidolgozásában;
d) véleményezi az E. Alap zárszámadását és részt vesz annak megtárgyalásában;
e) segíti a minisztert az E. Alap feletti felügyeleti feladatainak ellátásában.
(2) Az Egészségbiztosítási Főosztály az egészségügyi szolgáltatók gazdálkodásához kapcsolódó feladatai körében:
a) rendszeresen figyelemmel kíséri az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók adósságállományát;
b) a likviditászavarok elemzésében és értékelésében az egészségügyi intézmények E. Alapból származó bevételei tekintetében közreműködik a Költségvetési Főosztállyal;
c) elemzi és értékeli a finanszírozási változások hatását az egészségügyi hálózat működésére, az ellátás színvonalára;
d) részt vesz az egészségügyi amortizáció ellentételezését előkészítő munkálatokban;
e) a teljesítmények vizsgálatával közreműködik a minisztérium felügyeleti körébe tartozó egészségügyi intézmények ellenőrzésében.
(3) Az Egészségbiztosítási Főosztály a finanszírozás szakmai szabályozásához kapcsolódó feladatai tekintetében:
a) koordinálja az egészségügyi finanszírozás korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat a regionális ellátási és a progresszivitási szinteket figyelembe véve;
b) a teljesítményfinanszírozás terén előkészíti a finanszírozási kódok, illetve paraméterek bevezetéséhez vagy változtatásához szükséges szakmai számításokat, hatásvizsgálatokat az OEP illetékes szakmai főosztályának közreműködésével, ezek alapján javaslatot tesz a szükséges jogszabályok [43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet, 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet] kidolgozására, módosítására;
c) irányítja a finanszírozási kódokra javaslatot tevő bizottságok (Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság, ad hoc bizottságok) munkáját, részt vesz a Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság munkájában, biztosítja működési feltételeit, ellátja a titkársági teendőket;
d) elkészíti a finanszírozási kódok alkalmazási szabályait előíró Szabálykönyv(ek)et, gondoskodik azok aktualizálásáról;
e) a finanszírozási szabályozás javítása érdekében havonta figyelemmel kíséri az egészségügyi intézmények teljesítményét;
f) elvégzi az országos díjak bevezetéséhez/módosításához szükséges számításokat, hatáselemzéseket, előkészíti azok bevezetését;
g) végzi az alapellátással kapcsolatos finanszírozási feladatokat és a külön kasszák finanszírozásának karbantartását.
(4) Az Egészségbiztosítási Főosztály az E. Alap allokációjához kapcsolódó feladatok tekintetében:
a) kidolgozza, szükség szerint módosításra előkészíti az egészségügyi finanszírozás természetbeni és pénzbeli szolgáltatásainak (a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz szolgáltatások kivételével) általános és részletes szabályait meghatározó jogszabályok tervezeteit;
b) közreműködik az egészségügyi ellátórendszer szerkezetátalakítása koncepciójának kialakításában, melynek keretében részt vesz az ellátórendszer kapacitásának vertikális megtervezésében, továbbá részt vesz az egészségügyi ellátórendszer – ellátási kötelezettséggel és a területi finanszírozási normatívákkal összefüggésben lévő – kapacitása jogi szabályozásának előkészítésében;
c) elvégzi a finanszírozás módosításához szükséges számításokat, hatásvizsgálatokat az OEP illetékes szakmai főosztályának közreműködésével, valamint a szükséges szakmai és finanszírozási egyeztetéseket, ellátja az ehhez kapcsolódó döntés-előkészítő feladatokat.
(5) Az Egészségbiztosítási Főosztály részt vesz az egészségügyi ellátórendszer kapacitásainak tervezésével, kialakításával kapcsolatban felmerülő feladatokban.
(6) Az Egészségbiztosítási Főosztály a makroelemzési feladatok körében ellátja az Egészségbiztosítási Alap tervezésével, felhasználásával kapcsolatos makroelemzési feladatokat.
(7) Az Egészségbiztosítási Főosztály egyéb feladatkörében:
a) részt vesz a biztosítási jogviszonnyal összefüggő adatszolgáltatással, az egészségügyi adatnyilvántartással kapcsolatos feladatok előkészítésében és végrehajtásában;
b) végzi az egészségbiztosítás területét érintő, az EU-val és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatokat;
c) szükség szerint részt vesz a Betegszállítási Bizottság munkájában;
d) részt vesz az egészségbiztosítási reform keretei között folytatott modellkísérletek értékelésében, szakmai- fejlesztési elképzelések kidolgozásában;
e) számítások és hatásvizsgálatok elvégzésével közreműködik az érdekegyeztetésben;
f) közreműködik a Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság munkájában;
g) képviselet biztosításával részt vesz a nemzeti egészségfejlesztési programokban (pl. Nemzeti Rákellenes Program, A Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja, „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program).
Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya
24/A. §12 (1) A Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya a miniszter, a minisztérium és szükség szerint az ágazat nemzetközi kapcsolatainak működtetése és fejlesztése körében eljárva:
a) szervezi a minisztérium nemzetközi kapcsolatait, mind a kétoldalú együttműködések, mind a kormányközi, nemzetközi szervezetekkel történő együttműködések tekintetében, ennek keretében gondoskodik különösen az Európa Tanács, az Egészségügyi Világszervezet és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervet (OECD) ágazatot érintő munkájában a kormányzati képviselet biztosításának megszervezéséről;
b) nemzetközi ügyekben tájékoztatja a hivatali egységeket és segíti munkájukat;
c) elősegíti a minisztérium irányítása alá tartozó intézmények önálló nemzetközi kapcsolattartását;
d) a két- és többoldalú kapcsolatok tekintetében ellátja a koordinációs tevékenységet. Ennek érdekében tartja a kapcsolatot, és szorosan együttműködik a nemzetközi szervezetekkel, a magyarországi külképviseletekkel, a külföldi magyar nagykövetségekkel, a külföldi és hazai társminisztériumokkal, azok illetékes főosztályaival. Ennek során szorosan együttműködik a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztállyal, a Fejlesztéspolitikai és Stratégiai-elemzési Főosztállyal, illetve az érdekelt hivatali egységekkel.
(2) A Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya a szervezési és protokolláris feladatok körében eljárva:
a) a minisztérium szakmai szervezeti egységei által előterjesztett anyagokat a nemzetközi tárgyalásokra előkészíti;
b) szükség szerint részt vesz a tárgyalásokon;
c) gondoskodik e tárgyalásokból eredő feladatok végrehajtásának koordinálásáról;
d) gondoskodik a jelentések elkészítéséről és azok a megfelelő szervekhez történő eljuttatásáról;
e) szervezi a minisztérium munkatársainak hivatalos utazásait, ellátja a felsőszintű vezetők fogadásainak protokolláris feladatait, valamint végzi az ezekkel összefüggő pénzügyi elszámolásokat;
f) a felsőszintű vezetők kiutazásáról, fogadásairól és a magyarországi rendezvényekről félévenként kimutatást készít;
g) igény esetén közreműködik a minisztérium hivatali egységei nemzetközi kapcsolattartásában (levelezés, tolmács biztosítása stb.);
h) ellátja a főosztály hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből eredő feladatokat, valamint gondoskodik a minisztérium fordíttatási igényeivel kapcsolatos feladatok koordinációjáról.
(3) A Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya az EU koordinációs feladatok körében eljárva:
a) biztosítja a közösségi politikai döntések előkészítésében a magyar álláspont kialakítását;
b) koordinálja az Európai Unió tagságunkból adódó, a minisztériumot érintő jogszabály-előkészítési feladatokat, ennek keretében gondoskodik – különösen a közösségi szabályozó feladatokat ellátó – intézmények és szervek ülésein Magyarországot képviselő személyek részvételének és állásfoglalásra való jogosultságának előkészítéséről;
c) gondoskodik az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) munkájában való hatékony részvétel előkészítéséről, szükség szerint a részvételről;
d) az illetékes államigazgatási szervekkel együttműködve megszervezi az állásfoglalásra jogosult kormányzati képviselőnek az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsa ülésén történő részvételét a minisztérium főfelelősségébe tartozó témák tekintetében, gondoskodik a szükséges háttéranyagok, tárgyalási álláspontok, hozzászólások tartalmi és technikai előkészítéséről, igény szerint gondoskodik az ülésen részt vevő állami vezető szakmai kíséretéről,
e) részt vesz az elfogadott közösségi jogszabályok és a közösségi együttműködés egyéb jogi eszközei tekintetében az azokból fakadó hazai feladatok meghatározásának (intézményfejlesztési, jogalkotási) vezetői döntésre való előkészítésében;
f) működteti az EKTB feladatainak ellátásában közreműködő Személyek Szabad Áramlása Munkacsoportot és a Népegészségügyi Munkacsoportot, illetve biztosítja a minisztérium részvételét az EKTB munkacsoportjaiban, így különösen az EKTB Foglalkoztatás és Szociálpolitikai Munkacsoportjában, az Áruk Szabad Áramlása, Piacfelügyelet Munkacsoportjában, továbbá az EKTB Környezetvédelem Munkacsoportjában;
g) az illetékes hivatali egységekkel együttműködve
ga) előkészíti a Kormány, illetve annak tagja és az Országgyűlés közötti, a tagállami működésből fakadó együttműködési kötelezettségek teljesítését a vonatkozó jogszabályok alapján;
gb) koordinálja az Országgyűlés bizottságaival, egyéb politikai szerveivel, a képviselőcsoportokkal való kapcsolattartás során a képviselni szükséges kormányálláspont kialakítását, államigazgatási egyeztetését;
h) kapcsolatot tart az Európai Parlament magyar képviselőivel.
(4) A Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztállyal együttműködve koordinálja a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények, az egészségügyi miniszter kompetenciájába tartozó egyes nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás szakmai és jogi előkészítését az illetékes szakmai főosztályok bevonásával, figyelemmel kíséri a szerződések végrehajtását. Részt vesz más minisztériumok által készített nemzetközi szerződéstervezetek véleményezésében.
(5) A Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya koordinálja a szociális biztonság területén megvalósuló nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat, ennek részeként koordinálja és biztosítja Szociális Biztonsági Kódexéhez kapcsolódó kormányzati feladatok ellátását; továbbá biztosítja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet magyarországi kapcsolattartó szervében a minisztérium képviseletét.
Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály
25. § (1) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály kodifikációs feladatai körében:
a) véleményt nyilvánít az érintett szakmai főosztályok, hivatali egységek által elkészített szabályozási koncepciókról;
b) elkészíti a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetét (a továbbiakban: jogszabálytervezet) a jogszabály-előkészítés rendjére vonatkozó rendelkezések szerint;
c) érvényesíti a jogszabálytervezetek előkészítése során az alkotmányossági, törvényességi szempontokat, a jogalkotásról szóló törvényben, valamint a Kormány ügyrendjében meghatározott, a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályokat;
d) a jogszabálytervezetek elkészítésénél érvényre juttatja a jogszabály-szerkesztési és jogharmonizációs követelményeket;
e) egyeztetésre előkészíti és megküldi a jogszabálytervezeteket;
f) értékeli a beérkezett véleményeket az érintett szakfőosztályokkal együtt, az értékelés alapján javaslatot tesz a felsővezetői szintű egyeztetésre;
g) megszervezi a jogszabálytervezetek szóbeli egyeztetését és biztosítja azon a főosztály részvételét;
h) aláírásra előkészíti a jogszabálytervezeteket;
i) felsővezetői kijelölés alapján – az érintett hivatali egység munkatársa mellett – részt vesz a minisztérium által elkészített és a Kormány által az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatok bizottsági vitájában;
j) intézkedik az elfogadott jogszabályok kihirdetése iránt, ellenőrzi a kihirdetett jogszabályok helyességét.
(2) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály közigazgatási feladatai körében:
a) előkészíti a miniszter által és a felügyeletét ellátó állami vezető által meghatározott döntések, valamint a közigazgatási eljárásban felettes szervnek minősülő miniszter hatáskörébe tartozó határozatok tervezetét (a továbbiakban: döntéstervezet), valamint a miniszter és a felügyeletét ellátó állami vezető utasítására jogi szempontból véleményezi a más szervezeti egységek által előkészített döntéstervezeteket;
b) felkérésre véleményezi a más hivatali egységek feladatkörébe tartozó, jogi szakértelmet is igénylő, nem hatósági döntések tervezeteit;
c) közreműködik a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának elkészítésében;
d) koordinálja a közigazgatási munka korszerűsítésének minisztériumi feladatait;
e) ellátja a szakmai kamarák törvényességi felügyelete körében a jogi véleményezési, javaslattételi, és döntés-előkészítési feladatokat.
(3) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály az európai integrációs és nemzetközi együttműködésből adódó feladatai körében ellátja a jogharmonizációból és a deregulációból, valamint a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények előkészítéséből, illetve felülvizsgálatából adódó minisztériumi feladatokat az érintett hivatali egységekkel együttműködésben.
(4) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály elkészíti a miniszter által aláírandó választervezeteket az Alkotmánybíróságtól, valamint az országgyűlési biztosoktól érkezett megkeresésekre.
(5) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály a gazdasági-polgári jogi és képviseleti feladatai körében – amennyiben e szabályzat másként nem rendelkezik – ellátja a minisztérium jogi képviseletét.
(6) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály a minisztérium hivatali egységei, illetve a minisztérium és más szervek közötti koordináció keretében:
a) koordinálja, szervezi, és kijelölés alapján végzi a minisztériumok és központi közigazgatási szervek előterjesztéseinek tárca véleményezését;
b) koordinálja a minisztérium képviseletét tárcaegyeztető értekezleteken;
c) koordinálja az együttes előterjesztések miniszteri aláírásra történő előkészítését;
d) koordinálja az állami vezetőknek az államtitkári értekezletre, illetve a kormányülésre és a Kormány kabinetjeinek üléseire való felkészítését;
e) gondoskodik a minisztériumi előterjesztések továbbításáról a Miniszterelnöki Hivatalba, illetve a kabinetek üléseit előkészítő központi közigazgatási szervekhez.
(7) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály véleményezi a társtárcák által megküldött jogszabálytervezeteket.
(8) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály ellátja a tárca hivatalos lapja szerkesztésének feladatait. A szerkesztőség csak a tárgy szerint illetékes állami vezető által jóváhagyott kéziratot fogadhat el. A tárca hivatalos lapja az alábbiakat tartalmazza:
a) a tárca feladatkörével összefüggő jogszabályokat, illetve másodközléseket;
b) a jogszabálynak nem minősülő egyéb jogi iránymutatásokat, hivatalos tájékoztatókat, közleményeket.
Költségvetési Főosztály
26. § (1) A Költségvetési Főosztály az EüM költségvetési fejezetének tervezésével kapcsolatos feladatai körében:
a) a szakmai szervezeti egységek közreműködésével javaslatot tesz a tárca költségvetésének meghatározó szempontjaira;
b) véleményezi a költségvetési irányelveket annak Kormány elé terjesztését megelőzően;
c) a költségvetési irányelvek figyelembevételével javaslatot tesz a tárca prioritásainak meghatározására;
d) összeállítja és a vezetés részére előterjeszti a szakfőosztályok fejlesztési igényei alapján a prioritásoknak megfelelően kialakított témákat azok összegszerű megjelenítésével;
e) a PM Tervezési Köriratán alapulva összeállítja, kiadja a tervezési irányelveket, szempontokat, és ezeket a szakfőosztályokkal egyezteti;
f) előkészíti és koordinálja a fejlesztési és működési célú költségvetés keretében a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezését;
g) részt vesz a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények tervezés-előkészítési munkáiban: elemzi az intézményi bevételek teljesítését, várható alakulását; több szempontú feldolgozásra alkalmas intézményi költségvetési adatbázist alakít ki;
h) összeállítja a tárca fejezeti szintű költségvetési javaslattervezetét;
i) a tárca javaslatát a PM-mel folyamatosan egyezteti;
j) összeállítja a költségvetési törvényjavaslat számszaki és szöveges fejezeti költségvetését;
k) szükség esetén ellátja a tárca képviseletét a parlamenti bizottság(ok) ülésein;
l) véleményezi a módosító indítványokat, javaslatot tesz azok elfogadására vagy elutasítására;
m) a költségvetési törvény elfogadását követően összeállítja a Részletes Felhasználási Terv szempontrendszerét,
n) ellátja a költségvetési tervezéssel kapcsolatos makroelemzési feladatokat.
(2) A Költségvetési Főosztály vagyongazdálkodással összefüggő feladatai:
a) a tárca költségvetésén belül a beruházási és felújítási témák döntés-előkészítésével, tervezésével, vezetői jóváhagyásával, valamint a megvalósítással összefüggő feladatok irányítása, koordinálása, ellenőrzése;
b) a beruházások előkészítésére, jóváhagyására és ellenőrzésére vonatkozó szabályzatok kidolgozása, az abban szereplő előírások betartásának ellenőrzése;
c) a műszaki-tervezési programok elkészítésének irányítása, felügyelete;
d) az év közben rendkívüli sürgősséggel felmerülő, a beruházási tartalékkeret terhére elvégezhető feladatok jóváhagyására vonatkozó vezetői előterjesztések előkészítése;
e) részvétel az egyes beruházások helyszíni ellenőrzésében;
f) a minisztérium vagyongazdálkodási koncepciójának kialakítása és végrehajtásának irányítása;
g) a fejezeti vagyonkataszter adatbázisának kialakítása, a feldolgozások tartalmi elemeinek megválasztása;
h) átfogó vagyonhasznosítási projektek kereteinek kijelölése, a szükséges felsővezetői jóváhagyások (vezetői előterjesztések) előkészítése;
i) a központi intézetek körében tervezett átalakítási tervek vagyonjogi és általános közgazdasági megalapozása;
j) a kialakult gyakorlatnak megfelelően az átalakulás vagyonjogi, illetve közgazdasági elemzéseinek értékelésében való részvétel;
k) a 3. számú melléklet II. pontja szerinti gazdálkodó szervezetek esetében a miniszter tulajdonosi döntéseit előkészítő munka koordinációja.
(3) A Költségvetési Főosztály a közbeszerzési törvényből és a kapcsolódó jogszabályokból fakadó fejezeti feladatok keretében:
a) figyelemmel kíséri és folyamatosan regisztrálja a törvény végrehajtási tapasztalatait;
b) koordinálja a központosított közbeszerzés alkalmazása során felmerülő fejezeti feladatokat;
c) összegyűjti a központosított közbeszerzéseket szabályozó 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alkalmazása során felmerülő ágazatspecifikus problémákat;
d) központosított közbeszerzésen belül az országosan kiemelt egészségügyi termékek eljárásaiban ellátja az EüM képviseletét.
(4) A Költségvetési Főosztály évközi forrásfelhasználással összefüggő és egyéb feladatai tekintetében:
a) részt vesz a minisztériumi döntések gazdasági előkészítésében, ágazati, szakmapolitikai koncepciók és intézkedések gazdasági-pénzügyi feltételeit szabályozó rendszerének kidolgozásában. Gazdasági-pénzügyi és műszaki szempontból véleményezi a más hivatali egységek által elkészített, valamint a külső szervektől egyeztetésre bemutatott előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket;
b) közreműködik alakuló és megszüntetendő intézetek, szervezetek forráshelyzete kialakításában, az alapító és megszüntető okiratok elkészítésében, véleményezi a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények szervezeti- működési, valamint egyéb a gazdálkodással összefüggő szabályzatait;
c) közreműködik, illetve javaslatot tesz az év közben felmerülő gazdálkodási, likviditási problémák megoldására;
d) az Egészségbiztosítási Főosztállyal együttműködve közreműködik az E. Alap működési költségvetési előirányzatainak tervezésében és folyamatosan figyelemmel kíséri azok alakulását;
e) részt vesz az ágazati bérszabályozással kapcsolatos feladatok megvalósításában, az ágazat foglalkoztatáspolitikai döntéseinek előkészítésében.
(5) A Költségvetési Főosztály:
a) a hatáskörébe tartozó témákban közreműködik a jogszabályok véleményezésében;
b) adatot szolgáltat az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ), a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI), a PM, a felsővezetés és a Belső Ellenőrzési Szervezeti Egység részére;
c) ellenjegyzési és érvényesítési jogkört gyakorol a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában;
d) belső szabályzat szerint utalványozási jogkört gyakorol a hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában.
(6) A Költségvetési Főosztály számviteli feladatkörében:
a) elkészíti az irányító szerv számviteli politikáját, számlarendjét;
b) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdasági események és a fejezeti számlák főkönyvi és analitikus könyvelését;
c) elkészíti az 1091 szektor mérlegjelentéseit, évközi és éves számszaki beszámolóját;
d) elkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári és elemi költségvetését;
e) feldolgozza a fejezeti számlákhoz kapcsolódó banki bizonylatokat;
f) egyeztetéseket folytat a Magyar Államkincstárral, az előirányzat-kezelést végző szervezeti egységgel és a keretgazdákkal.
(7) A Költségvetési Főosztály az előirányzat-kezelés körében:
a) elkészíti a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználására vonatkozó szabályzatát;
b) nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatokat és azok módosításait;
c) nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásokat, szerződéseket;
d) érvényesítési jogkört gyakorol a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában;
e) teljesíti a fejezeti kezelésű előirányzatokat terhelő átutalásokat;
f) kezeli a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákat;
g) egyeztet a Magyar Államkincstárral és a keretgazdákkal;
h) elkészíti az irányító szerv adóbevallásait;
i) gondoskodik a pénzügyi információs rendszer működtetéséről (K11, CT és AITIA programok).
(8) A Költségvetési Főosztály pénzügyi felügyeleti tevékenysége körében:
a) gyakorolja a felügyeleti rendről szóló szabályzatban ráruházott felügyeleti jogköröket;
b) koordinálja a fejezeti összesítést igénylő adatszolgáltatásokat;
c) felülvizsgálja a felügyelt intézmények elemi költségvetését, mérlegjelentéseit, évközi és éves számszaki és szöveges beszámolóját;
d) elkészíti a fejezet kincstári és elemi költségvetését;
e) nyilvántartja a fejezethez tartozó intézmények előirányzatait, előirányzat-módosításait;
f) bejelenti a kormányzati és felügyeleti hatáskörű előirányzat-módosításokat;
g) intézkedik a keretnyitásokról;
h) kezeli a fejezet bankszámláit;
i) kezeli és karbantartja a törzsadattári nyilvántartást;
j) felülvizsgálja a fejezethez tartozó intézmények maradványelszámolását, javaslatot tesz a maradványok jóváhagyására;
k) értékelést készít a fejezethez tartozó intézmények féléves és éves költségvetési előirányzat-felhasználásáról;
l) elkészíti az intézményi szektor beszámolójának szöveges indokolását;
m) közreműködik a felügyelt intézmények költségvetési keretszámainak kialakításában.
(9) A Költségvetési Főosztály a 3. számú melléklet I. pontja szerinti intézmények tekintetében pénzügyi és gazdálkodási felügyeletet gyakorol. Ezen feladatkörében:
a) kialakítja a terv-tényadatok méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatók körét,
b) kidolgozza a felügyeleti jogkörből adódó beavatkozások hatásainak mérésére alkalmas indikátor-rendszert,
c) a kialakított mutatókra alapozott, vezetői döntéseket támogató kontrolling-rendszert alakít ki és működtet,
d) gondoskodik a kontrolling-rendszer folyamatos fejlesztéséről,
e) a költségvetési folyamatban való vezetői döntéshozatalt rendszeres elemzésekkel és jelentésekkel támogatja,
f) felsővezetői igény szerint, esetenként konkrét döntésmegalapozó elemzéseket készít elő.
(10) A Költségvetési Főosztály a fejezeti kezelésű előirányzat terhére megkötendő szerződésekkel kapcsolatos feladatkörében:
a) a szakmai főosztályok által megfogalmazott és a vezetők által engedélyezett feladatok, támogatandó célok szerződéses úton történő teljesítése, illetve a meghatározott szervezetekkel kötendő szerződések elkészítése végett felhasználási (pénzköltési) ütemtervet, illetve szerződésmintákat készít;
b) számítógépes program segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri az a) pontban meghatározott ütemterv végrehajtását és arról rendszeresen beszámol a felsővezetésnek;
c) szükség esetén kezdeményezi a diszpozitőrnél a költségvetési keret felhasználására irányuló javaslatot, illetve vezetői döntést kezdeményez a tervezett ütem betartása érdekében;
d) elkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötendő szerződések tervezetét és a végleges változat elkészítése – szakmai tartalommal történő feltöltése – érdekében megküldi az érintett szakfőosztály részére;
e) pénzügyi és jogi ellenjegyzéssel látja el a d) pont szerint elkészített szerződést és a belső szabályzat szerint aláírásra jogosult vezetőhöz történő felterjesztés végett megküldi az érintett szakfőosztály részére;
f) az illetékes szakfőosztállyal együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri a szerződések pénzügyi teljesítését, a kifizetéseket és meghatározott időközönként egyeztet a szakfőosztállyal;
g) közreműködik az igazgatási cím terhére teljesítendő szerződések elkészítésében és azokat ellenjegyzéssel látja el.
Fejlesztéspolitikai és Stratégiai-elemzési Főosztály
27. § (1) A Fejlesztéspolitikai és Stratégiai-elemzési Főosztály ellátja a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, illetve az Európa Terv (2007–2013.) kidolgozásának tartalmi és szervezeti kereteiről szóló 1076/2004. (VII. 22.) Korm. határozat alapján a minisztérium kötelezettségei körébe tartozó hosszú és középtávú tervezési és területfejlesztési feladatokat.
(2) A Fejlesztéspolitikai és Stratégiai-elemzési Főosztály feladatkörébe tartoznak a Nemzeti Fejlesztési Tervekkel kapcsolatos alábbi tervezési feladatok:
a) az egészségügy érdekeinek megjelenítése érdekében részvétel az országos fejlesztéspolitikai koncepciók kidolgozásában, a hipotetikus célok és prioritások felállításában;
b) az egészségügy fejlesztési koncepciója kidolgozásának koordinálása, az EüM háttérintézeteinek, illetve szakértők bevonásával;
c) a stratégiai tervek egészségügyi fejezetei elkészítésének koordinálása (helyzetelemzés, stratégia, operatív program, pénzügyi terv), ennek érdekében munkacsoportok kialakítása, működtetése;
d) az ellátórendszerrel, népegészségüggyel, az egészségbiztosítás, valamint a finanszírozással kapcsolatos szempontok integrálása a tervezés során;
e) a tervezést érintő hazai és közösségi jogszabályok, politikák figyelemmel kísérése, véleményezése;
f) a tervek egészségügyi fejezeteinek egyeztetése, szakmai és társadalmi partnerekkel, a Regionális Egészségügyi Tanácsokkal, a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal, társtárcákkal, az Európai Bizottság főigazgatóságaival, nemzetközi szakértőkkel;
g) szakmai, regionális fórumok, találkozók szervezése a tervdokumentumok megvitatása céljából;
h) a tervezéssel kapcsolatos tárca képviselet ellátása a Tervezési Operatív Albizottságban, tematikus és regionális munkacsoportokban;
i) a tervezéssel kapcsolatos ágazati álláspontok kialakításának operatív összehangolása;
j) a tervezéshez szükséges források, illetve a tervek egészségügyi intézkedései hazai társfinanszírozásának tervezése az éves költségvetésben;
k) javaslat kidolgozása a projektek előkészítésének támogatására (forrásallokációra);
l) az EU kohéziós és pénzügyi politikájának alakításában való részvétel szakértői munkacsoportokon keresztül, a tárca összehangolt álláspontjának kidolgozása, tárcaérdekek képviselete;
m) az I. NFT (2004–2006) és a II. NFT (2007–2013) végrehajtásának nyomon követése, tapasztalatok hasznosítása a tervezés során.
(3) A Fejlesztéspolitikai és Stratégiai-elemzési Főosztály a területfejlesztési feladatok körében:
a) ellátja az egészségügyi miniszternek a területfejlesztési politika alakításával összefüggő feladatait;
b) koordinálja az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatára és a területfejlesztési országgyűlési beszámolók kidolgozására vonatkozó minisztériumi feladatokat;
c) ellátja az Országos Területfejlesztési Tanács működéséből, az Országos Területpolitikai feladatokból az egészségügyi ágazatot érintő kormányzati koordinációs feladatokat;
d) gondoskodik a regionális és megyei közép- és hosszú távú területfejlesztési koncepciók, stratégiai, valamint operatív programok, megyei és regionális decentralizált források felhasználása céljából benyújtott pályázatok véleményezéséről;
e) ellátja a miniszter képviseletét a Regionális Fejlesztési Tanácsokban, és elvégzi a Regionális Egészségügyi Tanácsok működésével összefüggő koordinációs feladatokat;
f) eseti megállapodásokat készít elő a régiók kezdeményezésére, egészségügyi programjaik támogatása céljából;
g) elemzi a regionális adatokat, különös tekintettel a területi különbségekre;
h) éves értékelés készítése a területfejlesztés közvetlenül, illetve közvetve szolgáló területfejlesztési támogatásokról.
(4) A Fejlesztéspolitikai és Stratégiai-elemzési Főosztály feladatkörében:
a) figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátórendszer működésének hatékonyságát, javaslatokat készít annak javítására;
b) együttműködik a stratégiai feladatokat ellátó hivatali egységekkel;
c) szükség szerint módszertani segítséget nyújt – a Költségvetési Főosztállyal együttműködve – az egészségügyet érintő címzett támogatások és beruházási többletforrások odaítéléséhez;
d) részt vesz a központi beruházások támogatására irányuló döntések előkészítésében.
(5) Amennyiben a közgazdasági szakállamtitkár a 7. § (5) bekezdésében foglalt, a Programiroda irányítására vonatkozó jogkörét nem közvetlenül gyakorolja, akkor az irányítási feladatokat a Fejlesztéspolitikai és Stratégiai- elemzési Főosztály látja el.
Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály
28. § (1) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály gyógyszerellátással kapcsolatos feladatai körében:
a) az egészségügyi stratégiai tervek alapján koordinálja a gyógyszerellátás területét érintő szakmai döntések előkészítését, különös tekintettel a gyógyszerek előállítására, minőségére, minőség-ellenőrzésére, klinikai vizsgálatára, forgalomba hozatalára, társadalombiztosítási támogatására és az ellátás folyamatosságára;
b) kidolgozza a forgalomba hozatalra engedélyezett és az E. Alapból támogatott gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatására vonatkozó szabályozást;
c) előkészíti gyógyszerek rendelésére és kiszolgáltatására vonatkozó szabályozást;
d) meghatározza a gyógyszerek közforgalmú és intézeti gyógyszertári forgalmazásának szakmai követelményrendszerét;
e) meghatározza a gyógyszerek speciális beszerzési formáira vonatkozó szabályokat;
f) kidolgozza a gyógyszertárak létesítésének, működésének és elszámolásának szabályozását;
g) előkészíti a gyógyszertárban forgalmazható termékek körének szabályozását;
h) javaslatot tesz a szakgyógyszerész, gyógyszertári asszisztens, szakasszisztens képzés, továbbképzés szervezésére;
i) intézi a gyógyszerellátással kapcsolatos, a tárcához beérkezett panaszos ügyeket;
j) kidolgozza a gyógyszerek reklámozásával és ismertetésével kapcsolatos szabályokat;
k) közreműködik az EU szabályozás változásaira vonatkozó javaslatok véleményezésében, a hazai gyakorlatra vonatkozó hatás bemutatásának feltérképezésében és a belső jogi szabályozásban való megjelentetés kialakításában;
l) az EEKH-val szoros együttműködésben kidolgozza a kábítószereknek, illetve pszichotrop anyagoknak minősülő gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásának és nyilvántartásának rendjéről szóló szabályozást;
m) kialakítja a gyógynövények forgalmazásával kapcsolatos szabályokat, a vonatkozó EU szabályozás függvényében aktualizálja a tradicionális gyógynövényi készítmények gyártásáról, forgalmazásáról, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek átminősítéséről szóló szabályozást;
n) folyamatosan figyelemmel kíséri és alakítja a lakosságnál keletkező hulladékgyógyszerrel kapcsolatos feladatok szabályozását;
o) ellátja a főosztály ügykörét érintő, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatokat;
p) együttműködik a WHO-val és az egyéb nemzetközi szervezetekkel a szakirányú munkafolyamatokban, részt vesz az érintett szakmai munkacsoportok tevékenységében,
q) ellátja a 3. számú melléklet I. pontja szerinti intézmény szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat.
(2) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály a gyógyászatisegédeszköz-ellátással kapcsolatos feladatai körében:
a) karbantartja a gyógyászatisegédeszköz-ellátást érintő szabályozást: elkészíti és aktualizálja a gyógyászatisegédeszköz-ellátást érintően a társadalombiztosítási támogatásba befogadással, a forgalmazással, a közbeszerzéssel és a promócióval kapcsolatos szabályokat;
b) kivizsgálja és érdemben megválaszolja a gyógyászatisegédeszköz-ellátással kapcsolatos panaszokat, kifogásokat, ezekkel kapcsolatban tájékoztatást nyújt.
(3) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály orvostechnikai feladatai körében:
a) az EEKH-val szoros együttműködésben javaslatokat dolgoz ki az orvostechnikai eszközök területének szabályozására, koordinálja az ezzel kapcsolatos szakmai koncepciók és jogszabályok előkészítését;
b) ellátja az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatosan a nemzetközi megállapodásokból adódó, minisztériumi szintű feladatokat;
c) ellátja a 3. számú melléklet I. pontja szerinti intézmény szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat.
(4) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály a gyógyfürdőellátással kapcsolatos feladatai körében:
a) kialakítja és folyamatosan aktualizálja a gyógyhelyekkel, a gyógyfürdő-intézményekkel, a gyógyvizekkel, valamint a természetes gyógytényezők hasznosításával kapcsolatos szabályozást;
b) kidolgozza a gyógyfürdőellátások társadalombiztosítási támogatására vonatkozó szakmai döntéseket.
Gazdasági Igazgatóság
29. § (1) A Gazdasági Igazgatóság költségvetési feladatkörében:
a) elkészíti a Központi Igazgatás költségvetési javaslatait;
b) előirányzat-felhasználási tervet, időszakos pénzügyi terveket, beszámolókat készít, figyelemmel kíséri a kiemelt előirányzatonkénti felhasználásokat;
c) negyedévenként, illetve igény szerint tájékoztatja a felsővezetést az előirányzatok alakulásáról és egyben intézkedik az előirányzatok szükséges módosítására, a Gazdálkodási Szabályzatban foglaltak szerint;
d) a hatályos jogszabályok szerinti pénzügyi és számviteli nyilvántartásokat vezet az aktuális számlatükörnek megfelelően;
e) elvégzi a bér- és létszámgazdálkodással összefüggő elemzéseket, statisztikai adatszolgáltatásokat;
f) a központosított illetményszámfejtés egységes munkaügyi, ügyviteli, eljárási és információs rendszerében a Magyar Államkincstár illetékes Területi Igazgatóságával együttműködve ellátja a jogszabályokban előírt feladatokat. A foglalkoztatással és alkalmazással összefüggő döntés-előkészítő folyamatban együttműködik a Miniszteri Kabinettel;
g) ellátja a külföldi kiküldetésekkel összefüggő pénzügyi nyilvántartást és ügyintézést. E feladatkörében együttműködik a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályával;
h) gondoskodik a foglalkoztatottakat a Ktv., valamint a Közszolgálati Szabályzat szerint megillető juttatások pénzügyi lebonyolításáról (étkezési hozzájárulás, ruházati költségtérítés, utazási bérlet, tanulmányi szerződések, segélyek stb.), javaslatot tesz azok mértékére – együttműködve a Miniszteri Kabinettel;
i) kezeli a Központi Igazgatás bankszámláit, gondoskodik a minisztérium készpénzforgalmának lebonyolításáról;
j) kötelezettségvállalás-nyilvántartást vezet a Központi Igazgatás előirányzatai vonatkozásában;
k) elkészíti és folyamatosan karbantartja a gazdálkodással és a számviteli renddel összefüggő szabályzatokat;
l) ellátja az EEKH pénzügyi-gazdálkodási feladatait az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint.
(2) A Gazdasági Igazgatóság gazdálkodási feladatkörében:
a) elkészíti az éves beszerzési tervet, ellátja a közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos feladatokat;
b) végzi a Lakásépítési Alap számlával kapcsolatos pénzügyi nyilvántartási feladatokat. Együttműködik a minisztérium Lakásbizottságával, ellátja a Lakásbizottság titkári teendőit.
(3) A Gazdasági Igazgatóság dokumentációs feladatkörében:
a) ellátja, koordinálja és ellenőrzi a minisztérium ügyiratkezelési feladatait;
b) elkészíti és folyamatosan karbantartja a minisztérium iratkezelési szabályzatát és irattári tervét;
c) ellátja a számítógépes iktatóprogram szakmai felügyeletét;
d) ellenőrzi az Iratkezelési Szabályzat és Irattári Terv szervezeti egységenkénti betartását;
e) gondoskodik az ügyiratok házon belüli és postai úton történő továbbításáról;
f) ellátja a minősített (a titkos és szigorúan titkos) iratok kezelésével kapcsolatos teendőket. Elkészíti és aktualizálja a minisztérium titokvédelmi szabályzatát, felügyeli a minisztérium és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezeteknél az ezzel kapcsolatos tevékenységet;
g) a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények alapító okiratairól hiteles másolatot állít ki.
(4) A Gazdasági Igazgatóság a Központi Szolgáltatási Főigazgatósággal való együttműködéssel összefüggő feladatkörében:
a) végrehajtja a szakállamtitkár által jóváhagyott Szolgáltatási Megállapodásban foglaltakat,
b) végrehajtja a miniszter által jóváhagyott Költségvetési Megállapodásban foglaltakat,
c) a minisztérium szervezeti egységei által benyújtott szolgáltatási és ellátási igényeket felülvizsgálja a szakmai indokoltság, a pénzügyi források és a szabályszerűség szempontjából,
d) a c) pont alapján elbírált igényeket továbbítja a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság felé.
III. RÉSZ
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS IGAZGATÁSI SZERVEINEK IRÁNYÍTÁSA
30. § Az E. Alap kezelését végző OEP központi hivatali szervének irányítási jogkörét a miniszter az alábbiak szerint látja el:
a) az államtitkár irányításával az Egészségbiztosítási Főosztály koordinálja és miniszteri döntésre előkészíti
aa) az OEP központi hivatali szerve Szervezeti és Működési Szabályzatának, illetve éves munkatervének jóváhagyását,
ab) az E. Alap költségvetési fejezet az egészségbiztosítási ellátások kiadásainak pénzügyi és járulékbevételeinek tervezésével, végrehajtásával, ezen költségvetési tételek időarányos teljesülésével kapcsolatos feladatokat;
b) a Költségvetési Főosztály a jogszabályokban és a minisztériumi szabályzatokban előírtaknak megfelelően ellátja az E. Alap működési költségvetése tervezésével kapcsolatos feladatokat, illetve koordinálja és miniszteri döntésre előkészíti az E. Alaphoz kapcsolódó vagyongazdálkodással és a közbeszerzéssel kapcsolatos előterjesztéseket;
c) a Költségvetési Főosztály ellátja az E. Alap működési költségvetése végrehajtásával kapcsolatos előirányzat-módosítási feladatokat;
d) a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya koordinálja és miniszteri döntésre előkészíti az egészségbiztosítást érintően már megkötött nemzetközi egyezmények végrehajtását és ellenőrzését;
e) a miniszter irányításával és az államtitkár közreműködésével a Belső Ellenőrzési Egység végzi – vezetői döntés alapján – az a)–c) pontokban megjelölt, az OEP által ellátott feladatok teljesítésének ellenőrzését;
f) az ab) alpontban és a b) pontban meghatározott feladatok végrehajtásáról a pénzügyminiszter részére készítendő tájékoztatás koordinálásában a közgazdasági szakállamtitkár vezetésével ezen pontokban megjelölt főosztályok működnek közre.
IV. RÉSZ
A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSE
Általános szabályok
31. § (1) A hivatali egység dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett szervezeti egységhez eljuttatni, amelynek arra feladata elvégzéséhez szüksége van, illetve amely szükség esetén az információ alapján hivatalból köteles eljárást kezdeményezni.
(2) A miniszter, államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök és a főosztályvezetők, ha jogszabály másként nem rendelkezik:
a) a feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltségükbe tartozó vezetőre írásban eseti jelleggel vagy visszavonásig átruházhatják;
b) az alárendeltségükbe tartozó személyektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak;
c) az ügyek intézésére – a jogszabályok keretei között – szükség szerint érdemi és eljárási utasítást adhatnak;
d) a jogszabályok keretei között megsemmisíthetik vagy megváltoztathatják az alárendeltségükbe tartozó hivatali egység bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a döntés megsemmisítését, megváltoztatását az illetékes vezetőnél kezdeményezhetik.
Az ügyintézés általános szabályai
32. § (1) Az ügyintézési határidő – ha az ügy természetéből más nem következik, vagy a vezető másként nem rendelkezik – kormányzati ügyekben 8, illetve 15 nap, az államigazgatási hatósági ügyekre vonatkozóan az irányadó eljárási szabályokban meghatározott határidő.
(2) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyeket a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidőn belül kell elintézni. A 30 napos ügyintézési határidőt kell irányadónak tekinteni azokban az esetekben, ha jogszabály másként nem rendelkezik, illetve ha a vezető a teljesítés határidejét nem írta elő. Minden olyan feladatnál és esetben, amikor az ügyintézés során közbenső intézkedéseket (kivizsgálás, információk és adatok gyűjtése, tájékozódás, koordinált állásfoglalás kialakítása) kell végezni, egyedi ügyintézési határidőt szükséges meghatározni. A megállapított belső határidő módosítására az jogosult, aki azokat megállapította, illetve annak felettese. Az ügyintézési határidőket a minisztériumi érkeztetés időpontjától kell számítani.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határidők nem vonatkoznak a „sürgős” (S) jelzésű iratokra, amelyeket soron kívül, de legkésőbb az ügyiraton jelzett határidőn belül kell elintézni.
(4) Az országgyűlési képviselők indítványait a (3) bekezdés szerinti határidőben kell megválaszolni.
(5) A szervezeti egységekben a munkát úgy kell megszervezni, hogy az ügyek határidőben történő elintézéséért, illetőleg annak elmulasztásáért felelős személy megállapítható legyen.
(6) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket látja el:
a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyben előzőleg keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtéséről, csatolásáról;
b) amennyiben az ügyben más hivatali egység álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi;
c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi, fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat – indokolt esetben – az ügyiratra, illetve az ügyet kísérő lapon külön feljegyzi;
d) a parlamenti bizottsági üléseken történtekről rövid összefoglalót készít, és azt a parlamenti titkárság útján bocsátja az állami vezetők rendelkezésére;
e) megállapításait, javaslatát az ügyiratban röviden összegzi és elkészíti a kiadmány tervezetét;
f) az ügyiratot kiadmányozza, vagy továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz;
g) az előadói ívre feljegyzi a kezelői és kiadói utasításokat.
(7) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat – ha a közvetlen vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszterhez szóló előterjesztéseket (jelentéseket, tájékoztatókat, feljegyzéseket) ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában a kabinetfőnök útján kell felterjeszteni.
(8) Különösen indokolt esetben a köztisztviselő közvetlenül fordulhat a miniszterhez vagy a kabinetfőnökhöz a főosztályvezető egyidejű tájékoztatása mellett.
(9) A miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök által kiadmányozásra kerülő iratok, illetve feljegyzések, tájékoztatók esetében a titkárságvezetők kötelesek ellenőrizni, hogy az ügyintézők és a vezetők az előírt egyeztetési kötelezettségüknek eleget tettek- e.
(10) A felettes vezető rendelkezése alapján a köztisztviselők kötelesek olyan ügynek az intézésére is, amely e szabályzat, illetve az ügyrend vagy a munkaköri leírás szerint más hivatali egység, vezető vagy ügyintéző feladatkörébe tartozik. Ilyen esetben az ügyben egyébként hatáskörrel rendelkező hivatali egység, illetőleg ügyintéző tájékoztatásáról a munkát elrendelő gondoskodik.
(11) A miniszterhez címzett
a) hivatalos megkereséseket a miniszter vagy a kabinetfőnök szignálja ki;
b) egyedi ügyekben érkezett beadványokra az a) pontban foglaltak az irányadóak azzal, hogy a szignálás az illetékes szakállamtitkárnak, illetve főosztályvezetőnek szól;
(12) A Gazdasági Igazgatóság valamennyi beérkezett küldemény borítékját érkeztető bélyegzővel látja el, majd szétosztja az iratkezelést végző szervezeti egységnek.
(13) A minisztériumhoz konkrét címzés nélkül érkező ügyiratok automatikusan a Gazdasági Igazgatóságra érkeznek. A Gazdasági Igazgatóság a beadvány tartalma szerint gondoskodik az illetékes vezetőhöz történő továbbításukról, illetve az illetékes hivatali egység részére történő átadásról.
(14) Az ügyiratok kezelésének részletes szabályait az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.
Munkatervkészítés
33. § (1) A minisztérium fő feladatait – a Kormány munkatervéhez igazodva – félévenként összeállított minisztériumi munkaterv foglalja össze.
(2) A munkaterv féléves időszakra vonatkozó javaslatát az államtitkár állítja össze. A terv tartalmazza a Kormány munkatervében, valamint a jogszabályokban szereplő minisztériumi kötelezettségeket, az Országgyűlés és a Kormány határozataiból, a tagállami státuszból származó, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő egyéb feladatokat, valamint a minisztérium belső kezdeményezésű feladatait. A végleges javaslatot az államtitkár terjeszti fel jóváhagyásra a miniszternek. A munkatervet a miniszter hagyja jóvá.
(3) A munkaterv tartalmazza az elvégzendő feladatot, a feladat elvégzésének határidejét és a végrehajtásért felelősök körét. Ha valamely feladat ellátásáért a munkaterv több felelőst (közreműködőt, részfelelőst) jelöl meg, a végrehajtásért átfogóan az első helyen szereplő vezető a felelős. Az első helyen felelős hivatali egységet felügyelő állami vezető munkaindító értekezletet tart, amelyen meghatározzák a feladat végrehajtásának tartalmi követelményeit, ütemezését és a közreműködő munkatársak személyét. Az érintett állami vezető a tartalmi kérdéseket szóban vagy írásos előterjesztésben egyezteti a miniszteri értekezleten.
(4)13 A munkatervtől eltérő jogszabály előkészítésére irányuló kezdeményezéseket a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár útján az államtitkárhoz közvetlenül kell eljuttatni. A kezdeményezésben röviden utalni kell a sürgősség indokára, és mellékelni kell a felügyelő vezető által jóváhagyott szabályozási koncepciót.
(5) Ha a munkatervben szereplő feladat teljesítése az előírt határidőben nem lehetséges, a főfelelős a felügyeletet ellátó szakállamtitkárt, illetve az államtitkárt – a megjelölt határidő lejárta előtt – köteles tájékoztatni.
(6) A hivatali egységek a minisztériumi munkaterv alapján elkészítik saját munkatervüket, amelyet a hivatali egységet felügyelő vezető hagy jóvá.
A kiadmányozási jog gyakorlása
34. § (1) A kiadmánytervezeteket az arra jogosult vezető, illetve aláírással felruházott ügyintéző kiadmányozhatja. A kiadmányozás magában foglalja:
a) az írásbeli intézkedés (véleménynyilvánítás, közbeeső intézkedéstervezet stb.) kiadásának;
b) az érdemi állásfoglalásnak;
c) külön erre irányuló utasítás esetében az ügyirat irattárba helyezésének jogát.
(2) A miniszter kiadmányozza
a) a köztársasági elnök, az Országgyűlés tisztségviselői, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlési biztosok, az ÁSZ elnökének,
b) az Európai Unió, illetve a nemzetközi szervezetek vezető tisztségviselőinek, továbbá,
c) más országok politikai és állami vezetőinek,
d) a külképviseletek vezetőinek
küldött ügyiratokat, a kormány-előterjesztéseket és mindazokat az iratokat, amelyeknek kiadmányozási jogát magának tartotta fenn.
(3)14 A tárcaközi egyeztetésekre érkezett anyagokkal kapcsolatos tárcavéleményt a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár kiadmányozza.
(4) A hivatali egységek vezetői a hatáskörükbe tartozó olyan ügyekben gyakorolják az aláírási jogot, amelyekben az nincs a miniszter, az államtitkár, a kabinetfőnök vagy a szakállamtitkárok részére fenntartva.
(5) A hivatali egységeken belüli egyéb aláírási jog gyakorlását a kabinetfőnök, a hivatali egység vezetője az ügyrendben vagy a munkaköri leírásokban vagy írásbeli meghatalmazásban szabályozza.
(6) A tárcaközi bizottságokban, vegyes bizottságokban a minisztérium képviseletére kijelölt munkatárs a bizottsági tagságból eredő ügyekben aláírási joggal rendelkezik, a munkahelyi vezető folyamatos tájékoztatása mellett.
(7) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait a hivatali szerv vezetője az ügyrendben határozza meg oly módon, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítva legyen a gyors ügyintézés.
(8) Gazdálkodási jellegű vagy ilyen kihatású ügyekben a kiadmányozási, illetőleg a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítői jog a megfelelő szabályzatokban foglaltak megtartásával gyakorolható.
(9) Az ügyiratot irattárba az ügyintéző helyezheti, ha az ügyre vonatkozóan a kiadmányozási jog gyakorlója ezt a jogot magának nem tartotta fenn.
A minisztérium képviselete
35. § (1) A képviseleti kapcsolatok irányától függően a munkamegosztási rend a következő:
a) a kormány-, illetve tárcaközi bizottságokban az adott bizottság szintjének és feladatkörének megfelelően a miniszter kijelölése alapján a kabinetfőnök, illetve a téma szerint érintetten szakállamtitkár vagy az általuk kijelölt személy képviseli a minisztériumot;
b)15 a társminisztériumokkal, a központi közigazgatási valamint az érdekképviseleti szervekkel való kapcsolattartásban az adott témakör fontosságának és jellegének megfelelően a miniszter, a kabinetfőnök és a szakállamtitkárok a kapcsolattartás rendje szerint képviselik a minisztériumot;
c)16 a minisztériumoknál, a központi közigazgatási és egyéb szerveknél megtartott értekezleteken és tárgyalásokon a minisztérium képviseletére a miniszter vagy a kabinetfőnök által kijelölt személy, ennek hiányában a téma szerint érintett szakállamtitkár, a hivatali egység vezetője, vagy az általa kijelölt személy jogosult, aki az értekezlet tárgya szerint – jelen szabályzat előírásai alapján – érdekelt;
d)17 az önkormányzati szervekkel való kapcsolattartásban a kabinetfőnök, a szakállamtitkárok és a hivatali egység vezetői, illetve az általuk megbízott köztisztviselők képviselik a minisztériumot.
(2) A minisztérium jogi képviseletét a jogszabályi keretek között
a) a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály vezetője által meghatalmazott, képviseleti joggal bíró jogász,
b) munkaügyi perekben a kabinetfőnök által meghatalmazott személy látja el.
(3) A hatósági határozatok elleni bírósági felülvizsgálati ügyekben a határozathozatalban részt vevő főosztály vezetője által kijelölt személy a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály megkeresésére közreműködik a képviselet ellátásához szükséges felkészülésben.
A nemzetközi kapcsolatok rendje
36. § (1)18 Az egészségügyi ágazat kormányszintű nemzetközi kapcsolatainak kialakítása és fejlesztése a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár irányítása alatt, a minisztérium hivatali egységei és a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya szoros együttműködésében valósul meg.
(2) A Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya gondoskodik a külföldi partnerekkel és partnerintézményekkel folytatandó tárgyalások összehangolásáról, valamint koordinálja a vonatkozó be- és kiutazásokat.
(3) Az államtitkári szintnél alacsonyabb részvételű nemzetközi együttműködések, projektek előkészítése, küldöttségek fogadása, külföldi partnerrel folytatandó érdemi tárgyalásokon, nemzetközi konferenciákon, egyéb külföldi rendezvényeken való részvétel tekintetében szükséges a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályával történő előzetes egyeztetés, függetlenül attól, hogy az eseménynek van-e pénzügyi vonzata. A vonatkozó ügyiratokat – a szakterületet felügyelő állami vezető egyetértésével – kell a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályára eljuttatni. Ad hoc jellegű események tekintetében azonnali szóbeli egyeztetés szükséges.
(4) Amennyiben bármilyen okból nem lehetséges a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályával történő egyeztetés, és az esemény, a tárgyalás különösen fontos, az arra vonatkozó rövid beszámolót, jelentést kell a főosztályhoz további koordináció céljából eljuttatni.
(5) A Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi részvételű konferenciák megnyitása, nagykövetségek fogadásain való részvétel tekintetében egyeztetni kell a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályával.
(6) Ha a miniszter, az államtitkár vagy a szakállamtitkár vesz részt a (3)–(5) bekezdés szerinti eseményen, a titkárságon dolgozó munkatárs a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya vezetőjével a részvétel tekintetében a szükséges előkészítés érdekében soron kívül felveszi a kapcsolatot.
A sajtóval és a tömegtájékoztatást végző szervekkel való kapcsolattartás rendje
37. § (1) A minisztérium az egységes, összehangolt tájékoztatás, valamint a médiával való korrekt, jó kapcsolat fenntartása érdekében a Miniszteri Kabinet közreműködésével tájékoztatja a közvéleményt tevékenységéről, az állampolgárokat érintő kérdésekről.
(2) A Miniszteri Kabinettel mindig kapcsolatba kell lépni, illetve tájékoztatni kell, ha bármely hivatali egységtől, felsővezetőtől, szakértőtől újságíró vagy bármely sajtóorgánum szerkesztősége háttér-információt, nyilatkozatot, konkrét ügyben reagálást kér, vagy ha a minisztérium tervezett intézkedése a lakosság valamely csoportjának életviszonyára kihatással van. Közvetlen megkeresés esetén tájékoztatni kell az újságírót, hogy kérését előzetesen szükséges egyeztetnie a Miniszteri Kabinettel. Az egyeztetésre a nyilatkozattétel előtt kerül sor.
(3) Megkeresés esetében a Miniszteri Kabinet referál a minisztérium vezetőinek, és a döntésről soron kívül értesíti a megkeresett szervezeti egységet. Rendkívüli nyilatkozattétel esetén soron kívül tájékoztatni kell a Miniszteri Kabinetet, a nyilatkozattétel tartalmának lehető legalaposabb ismertetése mellett annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az egymásnak ellentmondó információk kikerülése a minisztériumból a közvélemény elé.
(4) Ha a hírközlő szerveken keresztül a Miniszteri Kabinet jut olyan információhoz, amelynek ismeretében azonnal intézkednie kell, akkor a kabinetfőnök vagy a sajtóreferensek értesítik a minisztériumban tartózkodó legfelsőbb vezetőt.
(5) A nyilatkozónak hosszabb, elemző nyilatkozattétel, interjú esetén joga van kérni a publikálni kívánt anyag megtekintését. Az egyeztetés technikai lebonyolításában közreműködnek a Miniszteri Kabinet miniszteri kommunikációért felelős munkatársai.
(6) A Miniszteri Kabinet a közvéleményt érintő minisztériumi döntésekről, illetve ezek előkészületeiről tájékoztatást kap. A kabinetfőnök, akadályoztatása esetén a kijelölt sajtóreferens rendszeresen részt vesz a vezetői értekezleten.
(7) Koncepcionális kérdésekben, illetve ha a miniszter így dönt, csak a miniszter vagy az általa megbízott személy nyilatkozhat. Egyéb kérdésekben a nyilatkozókat a minisztérium illetékes felsővezetője jelöli, a kijelölésről a titkárság vezetője a Miniszteri Kabinetet tájékoztatja. Ha a kijelölés távollét esetére helyettesítő személy kijelölését is tartalmazza, ezt a titkárságvezető szintén közli a Miniszteri Kabinettel.
(8) A minisztérium közleményeit – ha azt nem a miniszter vagy az államtitkár teszi közzé – kizárólag a Miniszteri Kabinettel történt előzetes egyeztetés alapján és a Miniszteri Kabinet fejlécével ellátott hivatalos papíron lehet kiadni.
(9) A sajtótájékoztatók zökkenőmentes lebonyolítása és jó szakmai előkészítése érdekében a sajtótájékoztató tartalmáról, a résztvevők pontos köréről három nappal az esemény előtt értesíteni kell a Miniszteri Kabinetet. A sajtóanyagot 24 órával az eseményt megelőzően kell megküldeni a Miniszteri Kabinetnek.
Jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kibocsátásának, előkészítésének rendje
38. § (1) A szabályozás szükségességének felmerültét követően a kijelölt, kijelölés hiányában a szakmailag elsősorban illetékes főosztály vagy más szervezeti egység (a továbbiakban együtt: szakmailag illetékes főosztály):
a) – a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály véleményének szükség szerinti kikérése után – megvizsgálja a lehetséges jogi szabályozási és egyéb problémamegoldási eszközöket,
b) a szakmai tervezet elkészítésébe bevonja a szakmailag illetékes további szervezeti egységeket,
c) kidolgozza a javasolt egy vagy több döntési változat koncepcióját,
d) a 40. §-ban foglaltak szerinti konzultációt folytathat az érintett szakmai, érdekvédelmi, társadalmi szervezetekkel, társfőosztályokkal és más államigazgatási szervekkel, valamint
e) a szabályozási hatásvizsgálat elvégzésének módszertanáról szóló 8001/2006. (I. 30.) IM tájékoztató figyelembevételével elvégzi a javasolt megoldások hatásvizsgálatát.
(2) A szabályozási koncepció tartalmazza:
a) a változtatás indokait,
b) a javasolt egy vagy több döntési változat lényegi elemeit, összefüggéseit,
c) a konzultáció eredményét, valamint
d) a hatásvizsgálat összegzését.
(3)19 A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár dönt a szabályozási koncepció alapján a jogszabálytervezet kidolgozásáról.
(4)20 A tervezet előkészítése során feloldatlan véleménykülönbségek esetében a szakmailag elsősorban illetékes szakállamtitkár – a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár véleményének kikérését követően – dönt a további egyeztetés szükségességéről, az előnyben részesítendő megoldásról, illetve több döntési változat párhuzamos megjelenítéséről.
(5) A jogszabálytervezet szakmai megalapozottságáért a szakmailag illetékes főosztály, kodifikációs minőségéért, valamint a jogrenddel való összeegyeztethetőségéért a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály felel. A kidolgozás során a szakmailag illetékes főosztály a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztálynak folyamatos szakmai segítséget nyújt. A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály szükség szerint felhívja a figyelmet a szakmai elképzeléseknek a hatályos jogszabályokkal való koherenciájának problémáira, egyéb módosítási, pontosítási szükségletekre, szükség szerint rövid úton – a (3) bekezdés szerinti állami vezető párhuzamos tájékoztatása mellett – hiánypótlásra hívja fel a szakmai előkészítésért felelős szervezeti egységet. Az előkészítésbe bevont további szervezeti egységek szakmai szerepvállalásuk terjedelméig felelősek a tervezet megalapozottságáért.
(6) A jogszabály-tervezet kidolgozásakor az állami vezető döntése, a szakmailag illetékes főosztály vagy a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály javaslata alapján a 40. § szerinti konzultáció elvégzésére kerülhet sor.
(7) A jogszabálytervezethez kapcsolódóan készített kormány-előterjesztés tartalmazza:
a) a legfeljebb 2 oldal terjedelmű vezetői összefoglalót,
b) a határozati javaslatot,
c) a részletes előterjesztést [a (2) bekezdésében foglaltak – szükség szerint – továbbfejlesztett változatát],
d) a jogszabálytervezetet,
e) a döntéshozó szerv által előírt további elemeket.
39. § (1)21 Az elkészített tervezet (előterjesztés) szakmapolitikai, valamint államigazgatási egyeztetését az államtitkár engedélyezi. Az engedélyezést a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály vezetője feljegyzésben kéri. A szakmailag illetékes főosztály vezetőjének, a felette irányítást gyakorló szakállamtitkárnak, továbbá a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkárnak az egyeztetés engedélyezését kezdeményező feljegyzést jóváhagyás céljából minden esetben be kell mutatni.
(2) Az egyeztetésre engedélyezett tervezetet (előterjesztést) a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály küldi, illetve készíti elő államigazgatási egyeztetésre, figyelembe véve a jogalkotásról szóló törvényben és a Kormány ügyrendjében foglaltakat. A tervezetet a szakmai érdekképviseleti és érdekegyeztető szervekkel – ide nem értve az önkormányzati érdekképviseleteket – a szakmailag illetékes főosztály egyezteti.
(3) Minden tervezetet (előterjesztést) a külső egyeztetéssel egyidejűleg be kell mutatni az állami vezetőknek és a tervezet tárgya szerinti érintett hivatali egységeknek.
(4) A külső szervek észrevételeit a szakmailag illetékes főosztály a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztállyal együttesen értékeli, az elfogadott észrevételeket a tervezetben átvezeti.
(5) A külső szervekkel való véleményeltérés esetén a (4) bekezdés szerinti hivatali egységek megkísérlik a vitás kérdések tisztázását. Az egyeztetés során a szakmailag illetékes főosztály a külső szerveket tájékoztatja a koncepció tartalmáról, és azt szükség esetén bemutathatja. Az egyeztetés eredményéről a szakmailag illetékes főosztály tájékoztatja a szakterületet felügyelő szakállamtitkárt, külön kitérve a függőben maradt kérdésekre.
(6) Vezetői (államtitkári) szintű egyeztetésre küldött tervezet esetében a tárcák közötti véleményeltérés egyeztetését először főosztályvezetői szinten kell megkísérelni. Az egyeztetésben a (4) bekezdés szerinti hivatali egységek együttesen vesznek részt, ha azonban ez az egyeztetés eredménytelen volt, azt a téma szerint illetékes szakállamtitkári, illetve államtitkári, végül miniszteri szinten kell folytatni. Ennek kezdeményezése a (4) bekezdés szerinti hivatali egységek feladata.
(7) A jogszabálytervezet államigazgatási egyeztetésével egyidejűleg folytatott konzultáció során figyelembe kell venni a 40. §-ban foglaltakat.
(8) A lefolytatott – eredményes – egyeztetést követően a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály az előkészítő feljegyzésben foglalja össze az egyeztetések, konzultációk eredményét, majd a kiadásra kész tervezetet (előterjesztést) az érintett szakállamtitkárok és a kabinetfőnök útján kiadmányozás céljából bemutatja a miniszternek.
(9) Az előterjesztéshez – a szakmai felelős hivatali egység közreműködésével – a Miniszteri Kabinet által összeállított kommunikációs tervet kell csatolni. A kommunikációs terv összeállításának szempontjait a kabinetfőnök utasítása tartalmazza.
Jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kibocsátásának, előkészítésének rendjével összefüggő konzultáció
40. § (1) Valamennyi jogszabály előkészítésébe be kell vonni az érintett társadalmi, szakmai, érdekképviseleti szervezeteket.
(2) A minisztérium honlapján folyamatosan lehetővé kell tenni az általános kérdésekben és az egyes szakterületeken érintett társadalmi, szakmai, érdekképviseleti szervezetként való jelentkezést.
(3) Az érintett társadalmi, szakmai, érdekképviseleti szervezetek körét a szakmailag illetékes főosztály javaslata alapján a kabinetfőnök jelöli ki a (2) bekezdésben foglaltak szerint jelentkezett, illetve egyéb szervek köréből. Nem hagyható figyelmen kívül az a szervezet, amely általános kérdésben (a betegjogok, a finanszírozás, a gyógyszerügy, az ellátórendszer és annak fejlesztése, az egészségügyi oktatás, képzés, az egészségügyi humánerőforrás- politika, az orvosetika, a kutatás) az egészségügyi ágazat érintett szereplőinek legalább 10%-át vagy szakkérdésben (egyes egészségügyi szakterületeken) az érintett szakterület képviselői többségének érdekeit hordozza.
(4) A konzultáció megvalósulhat
a) a szakmai koncepció kidolgozása,
b) a normaszöveg elkészítése, és
c) a kész normaszöveg egyeztetése
során.
A c) pontban foglalt konzultáció kötelező.
(5) A konzultáció személyes megbeszélés, vita vagy munkaanyagok írásbeli véleményezése útján is folytatható.
(6) A konzultáció eredményét, a megfogalmazott vélemények lényegét – a megküldött észrevételek összegyűjtésével vagy más módon – a szakmailag illetékes főosztály rögzíti.
(7) A megtörtént konzultációk eredményeit meg kell küldeni a Miniszteri Kabinet részére. A Miniszteri Kabinet a konzultációkról nyilvántartást vezet.
Más minisztérium által előkészített jogszabálytervezet véleményezésének rendje
41. § (1) A minisztériumok előterjesztés-, illetve jogszabálytervezeteinek véleményezése során az egységes minisztériumi álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezeteket a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály megküldi a tárgy szerint érintett hivatali egységekhez, intézményekhez annak feltüntetésével, hogy az anyagot egyidejűleg mely további szervezeti egységek részére küldte meg. Amennyiben a véleményező, illetőleg az összefoglaló hivatali egység álláspontja szerint az anyag további szervezeti egység feladatkörét is érinti, azok bevonásáról az összefoglaló hivatali egység haladéktalanul gondoskodik.
(2)22 A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály jelöli meg a minisztérium véleményét összefoglaló, és a küldendő válaszlevelet elkészítő – a tervezet tárgya szerint leginkább érintett – szervezeti egységet. A véleményező szervezeti egységek az észrevételeiket az összefoglaló részére juttatják el a részükre megadott határidőn belül. A válaszlevél aláírásának szabályait a 34. § (3) bekezdése tartalmazza.
(3) Ha az egységes állásfoglalás kialakítása során az egyes szervezeti egységek között véleménykülönbség áll fenn, akkor a vélemények egyeztetése az összefoglaló szervezeti egység feladata. Amennyiben a véleményeltérés ezt követően is fennáll, a kérdésben az összefoglaló szervezeti egységet és az ellenvéleményt tett szervezeti egységet felügyelő szakállamtitkár dönt. Ennek hiányában véleményeltérés esetén az államtitkár dönt.
(4) Amennyiben a válaszadási határidő bármely okból nem tartható – különösen, ha bizonyos, hogy a tervezetre lesz észrevétel – az összefoglaló szervezeti egységnek erről és a várható elkészülési időpontról telefonon tájékoztatnia kell a véleményt kérő minisztériumot (központi közigazgatási szervet).
(5) Az észrevételek alapján, illetve a szükséges egyeztetés után elkészített válaszlevél tervezetét az összefoglaló szervezeti egység legkésőbb az egyeztetési határidő lejártát megelőző munkanapon eljuttatja a (2) bekezdés szerinti személy részére.
(6) Az aláírt válaszlevelet és az előzményeket a kiküldés után a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztálynak kell visszaküldeni, amely az ügyiratot irattározásra előkészíti.
(7) Amennyiben a küldő minisztérium az előterjesztés-, illetve jogszabálytervezet tárgyában szóbeli egyeztetést tart, ha az előterjesztésre a minisztérium észrevételt tett, azon az összefoglaló szervezeti egység képviseli a minisztériumot. Abban az esetben, ha az észrevétel fenntartása az észrevételt adó társfőosztály szakmai megítélése szerint különösen indokolt, a szóbeli egyeztetésen a minisztériumot az észrevételt adó szervezeti egység is képviselheti.
(8) Az egyeztetés eredményéről az egyeztetésen résztvevő szervezeti egység emlékeztetőt készít, amelyet az ügyiratban kell elhelyezni.
(9) A tervezetekről, véleményadásokról a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály számítógépes határidős nyilvántartást vezet, a határidők megtartására felhívja az érintettek figyelmét.
A tagállami működés keretében végzett döntés-előkészítő tevékenység egyes szabályai
42. § (1)23 A tagállami működéssel összefüggő ágazati és minisztériumi feladatok koordinációja a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár irányításával történik. A feladatok ellátása során az Országgyűlés és a Kormány tagállami működéssel összefüggő kapcsolattartásáról szóló jogszabályok és a tagállami koordináció rendjéről szóló kormányhatározat szabályai, továbbá a Külügyminisztérium által kibocsátott útmutatók, és az általa meghatározott eljárási rend megtartását e szakasz rendelkezéseivel összhangban kell biztosítani.
(2)24 A tagállami működés során, ha jogszabály vagy egyéb eljárási rend másként nem rendelkezik, a képviselni szükséges álláspontot magyar kormányzati álláspontként kell képviselni, ezért ennek kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a kialakított és képviselt álláspont nem a minisztérium, illetve a miniszter, hanem a Magyar Köztársaság nevében és számára keletkeztet a későbbiekben kötelezettségvállalást. Erre figyelemmel az álláspont jóváhagyása – az előkészítés szintjétől függően – az EKTB valamely munkacsoportjának vezetője, a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályának vezetője, a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár, illetve a miniszter vagy az államtitkár jóváhagyásával történhet.
(3)25 Amennyiben a szakmai döntés-előkészítő feladat nem egy, jelen szabályzatból meghatározható ügykör alapján vagy valamely állami vezető által meghatározott rendben került kijelölésre egy szervezeti egység szakmai feladataként, a tagállami működés során felmerülő – közösségi szintű politikaformáló, döntéshozó vagy jogszabály- előkészítő tevékenységgel összefüggő – feladat tekintetében a szakmai főfelelős kijelöléséről a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár jóváhagyásával a nemzetközi és európai ügyek főosztályának vezetője az illetékes szakállamtitkár és főosztályvezető bevonásával gondoskodik.
(4) A szakmai főfelelős az adott ügy tekintetében gondoskodik különösen az adott témakör átfogó kormányzati feldolgozásának és kezelésének szakmai előkészítéséről, ennek folyamán a szükséges kormányzati szintű szakmai egyeztetések lefolytatásáról, a magyar pozíció szakmai tervezetének kialakításáról. Ennek során szükség szerint együttműködik a szociális partnerekkel, a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel.
(5) Az adott ügy kapcsán előkészített magyar álláspont az alábbi elemeket tartalmazza:
a) annak az intézménynek a megnevezése, amely a tervezetet, dokumentumot kibocsátotta, vagy amennyiben ismert, annak a közösségi intézménynek a megnevezése (ülés dátuma és napirendi pont száma), amely a tervezetet megtárgyalja;
b) a dokumentum tárgya és a hivatkozott dokumentumok nyilvántartási száma (a Tanács Főtitkársága vagy a Bizottság által adott azonosító jel);
c) közösségi döntéshozatali fázis, a döntéshozatal időzítése;
d) a tanácsi javaslat rövid összefoglalása, tartalmi elemzése;
e) tagállamok, uniós intézmények, érdekvédelmi szervezetek álláspontjainak összefoglalása;
f) a hazai egyeztetés állása;
g) rövid, tömör magyar álláspont (angol nyelven);
h) a magyar álláspont indokolása, ezen belül
ha) a javaslat hazai jogi vonatkozásai,
hb) költségvetési és egyéb hatások;
i) a szakkifejezések magyarázata.
(6) Az elkészült magyar álláspont szakmai tervezetét, a szervezeti egységet vezető és az azt felügyelő vezető jóváhagyásával a szükséges államigazgatási egyeztetés koordinációjára a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya részére kell átadni, amely azt formailag és az egyeztetés alapján tartalmilag jóváhagyásra előkészíti. Az egyeztetés során felmerült vitás kérdések rendezésében az illetékes szakmai főfelelős közreműködik.
(7) Az egyeztetett álláspontot – szükség esetén a miniszter előzetes tájékoztatásával – az EKTB tag, illetve szükség szerint az állami vezető hagyja jóvá. Ha az álláspont képviseletének szintje vagy az ügy jelentősége megkívánja, az EKTB részére azt – a kabinetfőnök és az államtitkár egyidejű tájékoztatásával – jóváhagyás céljából beterjeszti.
(8)26 Az elkészített álláspont közösségi szervezet munkájában történő képviseletének szintjéről – az ügy állásának döntéshozatali fázisától, illetve jelentőségétől függően – a szakértői csoport vezetője, a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályának vezetője, illetve a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár, szükség szerint a államtitkár, illetve a miniszter dönt.
(9) Közösségi szervezet munkájában magyar álláspontot szakértői szinten képviselni csak a jóváhagyott erre szóló felhatalmazás alapján lehetséges. Ettől eltérni kivételesen, a rendelkezésre álló idő rövidsége esetén lehetséges, akkor, ha magyar hozzászólás nem látszik szükségesnek. Ha szakértői szinten hozzászólás vagy nyilatkozat megtétele szükséges egy ülésen előre nem látható okok miatt, akkor erről soron kívül tájékoztatni kell a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályát, amely a szükséges jóváhagyás megszerzése érdekében intézkedik. Az ülésről, egyeztetésről, annak eredményéről és az abból fakadó feladatokról jelentést kell készíteni. Szakmai egyeztetés esetében ennek elkészítéséről a részt vevő szakértő, állami vezetői szintű találkozó esetén az államtitkár által erre kijelölt személy gondoskodik. Technikai jellegű közösségi jogszabály előkészítése során lehetséges a tárgyalási mandátum keret jellegű meghatározása és az adott tárgyalási szakasz során csak a jelentési kötelezettség teljesítése.
A munkakör átadás-átvétel rendjének szabályai
43. § (1) A munkakörök átadás-átvételét az egyes munkakörökben bekövetkező személyi változások, valamint tartós távollét (várhatóan 6 hónapot meghaladó) esetén kell végrehajtani.
(2) A munkakört a munkakör ellátására kinevezett új köztisztviselőnek vagy a munkakör helyettesítésével megbízott köztisztviselőnek kell átadni, új kinevezés vagy helyettesítési megbízás hiányában a munkakört a közvetlen vezetőnek kell átadni.
(3) A munkakör átadás-átvételt jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az átadás-átvétel helyét, időpontját, tárgyát,
b) az átadásra kerülő munkakör szakmai feladatait, a vonatkozó munkaköri leírást,
c) a folyamatban levő fontosabb feladatok felsorolását és az azok végrehajtásának helyzetére vonatkozó adatokat, az elért eredményeket, a mutatkozó hiányosságokat,
d) az átadásra kerülő iratanyagokat, utasításokat, tervek, szabályzatok, leltári tárgyak jegyzékét,
e) az átadónak és az átvevőnek a jegyzőkönyv tartalmával, megállapításaival kapcsolatos esetleges észrevételeit, megállapításait.
(4) A munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, azt az átadó és az átvevő köztisztviselő, valamint közvetlen munkahelyi vezetőjük írja alá. A jegyzőkönyv egy-egy példányát a munkakört átadó és átvevő köztisztviselők, valamint a közvetlen vezető kapják meg.
A hivatali titok kezelésének szabályai
44. § A szolgálati titok kezelésének részletes szabályait a Titokvédelmi Szabályzat tartalmazza.
Az utasítási jog gyakorlásának szabályai
45. § (1) A minisztériumon belül a vezetői utasítások írásbeliek és szóbeliek lehetnek.
(2) Az írott formában megjelenő normatív jellegű utasítások előkészítése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.
(3) A miniszteri utasítások kiadását a tárgykör szerinti illetékes szervezeti egység vezetője készíti elő, nyilvántartását a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály végzi.
Az ellenőrzési jog gyakorlása
46. § Az ellenőrzési jog gyakorlása az alábbi formákban történik:
a) vezetői ellenőrzés: a szervezeti egységek vezetői és az irányítással megbízott munkatársak ellenőrzési jogukat – az általános jelentési kötelezettség szabályainak betartása mellett – közvetlenül és folyamatosan gyakorolják. Az ellenőrzési tevékenység tételes feladat- és hatásköri szabályozását a munkaköri leírás tartalmazza;
b) munkafolyamatokba épített ellenőrzés: a szakmai, gazdasági, ügyviteli folyamatokat úgy kell megszervezni, hogy a végrehajtó műveletek közé olyan ellenőrzési műveleteket is be kell iktatni, amelyek a folyamat szabályosságának és célszerűségének megállapítását szolgálják, valamint a keletkező adatok valódiságáról való meggyőződést segítik elő;
c) belső ellenőrzés: az éves Ellenőrzési Terv , illetve miniszteri elrendelés alapján történik.
47. § A belső ellenőrzés részletes szabályait a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, a Belső Ellenőrzési Kézikönyv és nemzetközi belső ellenőrzési standardok tartalmazzák.
V. RÉSZ
I. Cím
MINISZTÉRIUMI TESTÜLETI SZERVEK
Minisztériumi értekezletek
48. § (1) A felsővezetői értekezlet a minisztérium felsővezetői heti programjának összehangolását szolgáló programegyeztető értekezlet. Az értekezlet a minisztérium munkáját érintő jelentős kérdésekben tájékoztatás nyújtására, az ágazat azonnali döntést igénylő kérdésekben döntéshozatalra, a jelentőségüknél fogva egységes minisztériumi álláspont kialakítását igénylő kérdések megvitatására, az álláspont kialakítására biztosít lehetőséget. Az értekezlet
a) résztvevői a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök, a Miniszteri, valamint az Államtitkári titkárság vezetője. Állandó meghívott az OEP főigazgatója és az országos tisztifőorvos. A miniszter az egyes napirendi pontok tárgyalásához más vezető jelenlétét is elrendelheti;
b) összehívásáról a kabinetfőnök gondoskodik;
c) határozatairól, a miniszter által előkészítésre kiadott ügyekről a kabinetfőnök rövid összefoglalót készít, amelyet az állandó meghívottak, illetve a rá vonatkozó részben az eseti jelleggel meghívott, végrehajtásért felelős rendelkezésre bocsát, és figyelemmel kíséri a feladatok megvalósulását.
(2) A főosztályvezetői értekezlet feladata:
a) a minisztérium felső- és középvezetőinek kölcsönös tájékoztatása;
b) az állami vezetői döntést igénylő egyéb aktuális kérdések áttekintése, a minisztérium belső ügyeinek megvitatása, szükség szerint döntéshozatal;
c) előterjesztések megvitatása, állásfoglalás a megvitatásra javasolt szakmai koncepciókról, illetve elfogadott szakmai koncepció esetében döntés a jogszabálytervezetek tárcaközi egyeztetésre bocsátásáról.
(3) Az értekezletnek a (2) bekezdés a) pontja szerinti részén részt vesznek a felsővezetői értekezlet tagjai, a minisztérium hivatali egységeinek vezetői, az OEP főigazgatója és az országos tisztifőorvos. Az értekezletnek a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti részére az előterjesztés készítésében közreműködő intézmények képviselőit is meg kell hívni. A külső meghívottak részvételének biztosításáról és az anyag részükre történő eljuttatásáról a napirend előterjesztője gondoskodik.
(4) Az értekezlet összehívásáról a Miniszteri Kabinet gondoskodik. Napirendjét a Miniszteri Kabinet – a minisztérium munkatervére figyelemmel – a résztvevők javaslata alapján állítja össze, és a kabinetfőnök hagyja jóvá. A meghívóban az egyes napirendi pontok mellett fel kell tüntetni, hogy az előterjesztés szóbeli vagy írásbeli, vita nélkül vagy vitára javasolt.
(5) Az értekezletről a Miniszteri Kabinet összefoglalót készít a feladat, a felelős, a határidő pontos megjelölésével. A Miniszteri Kabinet a feladatok megvalósulását – az összefoglaló alapján – figyelemmel kíséri. A határidős feladatokat az összefoglaló kézhezvételétől függetlenül végre kell hajtani.
(6) Az (1) bekezdés szerinti értekezleteket a miniszter, a (2) bekezdés szerinti értekezleteket a kabinetfőnök vezeti.
II. Cím
AZ ÁLLAMTITKÁRI ÉRTEKEZLETRE, A KORMÁNYKABINETEK ÜLÉSEIRE, VALAMINT A KORMÁNYÜLÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS
Az államtitkári értekezletre való felkészítés szabályai
49. § (1) Az államtitkári értekezlet anyagait (előterjesztés, kiegészítő előterjesztés) a Gazdasági Igazgatóság dokumentációs feladatai körében iktatja, szereli és sokszorosítja, majd továbbítja a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály részére.
A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály az előterjesztéshez csatolja az előzményeket – ha azt irattározás céljából már megkapta –, majd a határidőket megadva kijelöli a felkészítő feljegyzést összeállító (véleményező és összefoglaló) hivatali egységet.
(2) Abban az esetben, ha az előterjesztés előzetesen nem került államigazgatási egyeztetésre, a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály gondoskodik arról, hogy a tervezet tárgya szerint érintett hivatali egységek azt véleményezés céljából haladéktalanul megkapják, és határidő tűzésével felhívja őket arra, hogy véleményüket a felkészítő feljegyzést készítő hivatali egység részére juttassák el. Az előterjesztéssel összefüggésben felmerülő véleményeltérés esetén a szükséges szóbeli egyeztetést a felkészítő feljegyzést író hivatali egység folytatja le.
(3) A felkészítő feljegyzést:
a) amennyiben azt véleményezésre a minisztérium megkapta, az összefoglaló hivatali egység;
b) amennyiben az előterjesztés előzetesen nem került államigazgatási egyeztetésre, a tervezet tárgya szerint leginkább érintett hivatali egység;
c) kiegészítő előterjesztés esetén az eredeti felkészítő feljegyzést készítő szervezeti egység;
d) saját előterjesztés esetén az előterjesztés tárgya szerint illetékes főosztály
készíti el.
(4) Az ülésanyagokból készített felkészítő feljegyzéseket az ülést megelőző munkanapon a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztályra kell eljuttatni.
(5) A felkészítő feljegyzésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) az előzmények leírását, ezen belül a tartalmi egyeztetés eredményére, illetve a minisztérium álláspontjára vonatkozó információkat, valamint az előző államtitkári értekezlet, kormányülés és Gazdasági-, illetve Társadalompolitikai Kabinet-ülés döntését;
b) konkrétumokat tartalmazó rövid kivonatot, kiemelve a minisztérium érintettségét;
c) a minisztérium által képviselni javasolt álláspontot.
(6) Saját előterjesztés esetén, a felkészítő feljegyzés utolsó pontjában a szakmai egyeztetés alapján várhatóan felmerülő kérdésekről és a lehetséges válaszokról kell tájékoztatást adni.
(7) Kiegészítő előterjesztés esetén, amennyiben az érdemben befolyásolja az eredeti felkészítő feljegyzés tartalmát, illetve a minisztérium által képviselni javasolt álláspontot módosítja, új felkészítő feljegyzést kell készíteni. Ellenkező esetben az eredeti felkészítő feljegyzésre a korábbi felkészítő feljegyzést összeállító szervezeti egység rávezetni, hogy a kiegészítés a felkészítő feljegyzés tartalmát nem befolyásolja.
(8) A felkészítő feljegyzést és az előzményeket az összefoglaló hivatali egység a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztályra eljuttatja. Abban az esetben, ha az előterjesztés tárgya igényli az összefoglaló hivatali egység vezetőjének a felkészítő megbeszélésen való részvételét, az alapul szolgáló előterjesztést – amennyiben az nem minősített irat – az összefoglaló másolatban magánál tartja.
(9) Saját előterjesztés esetén az azt készítő hivatali egység megküldi az előterjesztés szakmai megalapozását szolgáló adatokat (táblázatos formátumban is), a kabinetfőnök pedig a kommunikációs tervet a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály részére, az ülést megelőző napon 16 óráig.
(10) Az államtitkári értekezlet anyagait, a sajtó számára készített kommunikációs tervet, az államigazgatási egyeztetés során elküldött válaszlevél másodpéldányát, továbbá a felkészítő feljegyzést a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály a felkészítő megbeszélést megelőzően, annak elkészültét követően haladéktalanul átadja az államtitkárnak.
(11) Amennyiben valamely előterjesztés az államtitkári értekezlet napirendjén szerepel, de a Miniszterelnöki Hivatal azt a minisztériumhoz a felkészítő megbeszélés időpontjáig még nem juttatta el, az előterjesztéssel kapcsolatos előzményeket kell az államtitkári értekezlet anyagaihoz csatolni.
(12) Az államtitkári értekezletre történő felkészítő megbeszélésre az államtitkár rendelkezése szerint kerül sor.
(13) A felkészítő megbeszélésen részt vesznek a szakállamtitkárok, valamint az érintett szervezeti egységek vezetői. Az érintett szervezeti egységek vezetői részvételének megszervezéséről a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály vezetője gondoskodik.
A Kormány Kabinetjeinek üléseire, valamint a kormányülésre való felkészítés
50. § (1) A Kormány Kabinetjeinek ülése, valamint a kormányülés (a továbbiakban együtt: kormányülés) napirendjének kézhezvételét követően a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály azt eljuttatja a miniszternek. A miniszter vagy az általa kijelölt személy megjelöli, hogy mely előterjesztésekről kér azonnali írásos felkészítést.
(2) A kormányülésre való felkészítés során a 49. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy a felkészítő megbeszélésen az államtitkáron, a szakállamtitkárokon és a kabinetfőnökön kívül – a miniszter döntése szerint – a véleményező hivatali egységek vezetői vagy képviselői is részt vesznek.
Minisztériumi köztisztviselők értekezlete
51. § (1) A minisztérium munkájának értékelését, a dolgozók szélesebb körét érintő nagyobb jelentőségű elvi és gyakorlati kérdéseket a minisztériumi köztisztviselők értekezlete tárgyalja meg.
(2) A minisztériumi köztisztviselők értekezletét a miniszter vagy az általa ezzel a feladattal megbízott vezető tartja, a szervezési feladatokat a Miniszteri Kabinet látja el.
Nemzetközi Segélyprogramok Fejezeti Monitoring Bizottsága
52. § A Nemzetközi Segélyprogramok Fejezeti Monitoring Bizottsága feladata a nemzetközi segélyprogramok, különösen a PHARE program keretében a fejezet részére biztosított források felhasználásának monitorozása. Elnökét, elnökhelyettesét, tagjait a miniszter bízza meg. Működését a bizottság által elfogadott ügyrend szabályozza.
VI. RÉSZ
Kötelező jelleggel alkalmazandó szabályzatok és eljárási rendek
53. § (1) A minisztérium szabályzatait, eljárási rendjeit, az állami vezetői körleveleket, rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat figyelembevételével kell alkalmazni. Ilyen szabályzatok különösen:
– Informatikai Szabályzat és Eljárásrend;
– Iratkezelési Szabályzat;
– a telefonos veszélyjelző szolgálatról szóló szabályzat;
– Riasztási Terv;
– Bombariadó Terv;
– EüM Központi Igazgatás Gazdálkodási Szabályzata;
– Reprezentációs Szabályzat;
– Pénzügyi Szabályzatok (Részletes felhasználási terv);
– Pénzkezelés rendje;
– Titokvédelmi Szabályzat;
– Munkavédelmi és Foglalkozás-egészségügyi Szabályzat;
– a XXI. Fejezet Egészségügyi Minisztérium gazdálkodási szabályzata a felügyeleti szervi hatáskörök gyakorlásának rendjéről, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról;
– az EüM fejezet költségvetéséből finanszírozott beruházások és felújítások eljárási rendje és felügyeleti feladatai;
– a Számviteli Politikák (fejezet+központi igazgatás);
– Számlarend;
– EüM Beszerzési Szabályzat;
– az Országgyűlés tevékenységéhez kapcsolódó egyes minisztériumi feladatok végrehajtásának rendje;
– az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata;
– az eszközök és források értékelési szabályzata;
– a külföldi kiküldetés engedélyezéséről és a külföldi kiküldetést teljesítők költségtérítéséről;
– az EüM lakáscélú támogatásokról szóló szabályzata;
– az EüM gépkocsi-parkolóinak üzemeltetési szabályzata;
– az EüM épületeibe való belépés és benntartózkodás rendjéről szóló intézkedés;
– a mobiltelefon készülékek használatáról és költségelszámolásáról szóló szabályzat;
– a FEUVE Szabályzat (fejezet+központi igazgatás);
– az EüM által kötendő megbízási és vállalkozási szerződések előkészítésének, megkötésének, nyilvántartásának és megszüntetésének eljárási rendjéről szóló Szabályzat;
– az EüM-ben alkalmazásra kerülő köztisztviselők, ügykezelők és munkavállalók felvételi folyamatáról szóló Szabályzat;
– Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata;
– Önköltségszámítási Szabályzat.
(2) A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét és az ellenőrzési nyomvonal leírását is magában foglaló FEUVE Szabályzatot a 4. számú melléklet tartalmazza.
1. számú melléklet27
2. számú melléklet
|
Munkáltatói jogkörök |
Munkáltatói jogok gyakorlója |
||||
|---|---|---|---|---|---|
|
miniszter |
államtitkár |
kabinetfőnök |
szakállamtitkárok |
főosztályvezetők és az önálló kiadmányozási joggal rendelkező vezető beosztású köztisztviselők |
|
|
1. Köztisztviselői, közalkalmazotti és a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozók jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogkörök |
|
|
|
|
|
|
a) kinevezés/felmentés |
a szakállamtitkár tekintetében a kinevezés/felmen-tés/összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezése, |
az államtitkári titkárság köztisztviselői és ügykezelői tekintetében |
az általa vezetett szervezeti egység köztisztviselői, ügykezelői tekintetében |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselői, ügykezelői tekintetében |
|
|
|
az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények gazdasági vezetőinek megbízása és annak visszavonása tekintetében (a költségvetési szerv vezetőjének javaslatára), |
|
|
|
|
|
c) vezetői megbízatás adása, visszavonása |
a minisztérium valamennyi köztisztviselője tekintetében |
|
|
|
|
|
d) munkaszerződések megkötése (módosítása) |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében |
|
|
2. Illetmény módosítása, átsorolás: |
szakállamtitkárok (a miniszterelnök jóváhagyását követően) |
javaslattétel |
javaslattétel |
javaslattétel |
|
|
b) átsorolás – a 100%-os alapilletménytől való eltérítés nélkül |
főosztályvezetők, továbbá az országos tisztifőorvos és helyettesei, az OEP főigazgatója, helyettesei (miniszteri engedély alapján a főigazgató), az EEKH elnöke, valamint az intézményvezetők tekintetében, a Belső Ellenőrzési Szervezeti Egység vezetője, köztisztviselői, ügykezelői tekintetében, |
az államtitkári titkárság köztisztviselői és ügykezelői tekintetében |
az általa vezetett szervezeti egység vezetői, köztisztviselői, ügykezelői tekintetében |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselő és ügykezelő tekintetében |
|
|
b) Mt. hatálya alá tartozók munkabérének módosítása |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében |
|
|
3. Helyettesítési díj megállapítása, szabadidő átalány megállapítása |
az államtitkár, a kabinetfőnök és a szakállamtitkárok tekintetében, |
az államtitkári titkárság köztisztviselői és ügykezelői tekintetében |
az általa vezetett szervezeti egység vezetői, köztisztviselői, ügykezelői tekintetében |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben a köztisztviselők és ügykezelők, az intézményvezetők, valamint az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében (a főosztályvezető javaslatának figyelembevételével) |
|
|
4. Címadományozás |
valamennyi köztisztviselő esetében |
|
|
|
|
|
5. Fegyelmi jogkör gyakorlása: |
a kabinetfőnök, a főosztályvezetők, az országos tisztifőorvos, az országos tisztifőgyógyszerész, helyettes országos tiszti-főorvosok, az EEKH elnöke valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fő-igazgató-helyettesei tekintetében, |
az államtitkári titkárság köztisztviselői és ügykezelői tekintetében |
az általa vezetett szervezeti egység vezezői, köztisztviselői, ügykezelői tekintetében |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselői, ügykezelői tekintetében |
|
|
6. Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos jogkörök gyakorlása: |
a kabinetfőnök tekintetében |
a főosztályvezetők tekintetében |
az általa vezetett szervezeti egység érintett vezetői köztisztviselői, ügykezelői tekintetében |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben érintett köztisztviselők és ügykezelők tekintetében |
|
|
b) a vagyonnyilatkozatok összevetése |
a kabinetfőnök tekintetében |
az országos tisztifőorvos, valamint az OEP főigazgatója tekintetében, |
az általa vezetett szervezeti egység érintett vezetői köztisztviselői, ügykezelői tekintetében |
irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, figyelemmel a kabinetfőnök jogkörére |
a vezetésük alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői és ügykezelői tekintetében |
|
7. Nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos jogkörök: |
|
|
a minisztérium érintett köztisztviselői és ügykezelői tekintetében |
|
|
|
b) nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése |
valamennyi érintett köztisztviselő, ügykezelő tekintetében |
|
|
|
|
|
8. A rendes szabadság engedélyezése |
az államtitkár és a kabinetfőnök tekintetében, |
a szakállamtitkárok tekintetében, |
az általa vezetett szervezeti egység vezetői tekintetében |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében |
a vezetésük alatt álló szervezeti egység köztisztviselői és ügykezelői, valamint az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében |
|
9. Egyéb munkáltatói jogok (tanulmányi szerződés kötése, rendkívüli szabadság, támogatások, juttatások, tanulmányút engedélyezése stb.). |
az államtitkár és a kabinetfőnök tekintetében, |
a szakállamtitkárok tekintetében |
az általa vezetett szervezeti egység vezetői tekintetében, |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői, köztisztviselői és ügykezelői vezetői tekintetében |
|
|
10. Munkaköri leírással, teljesítményértékeléssel, minősítéssel, jutalmazással kapcsolatos jogkörök: |
|
|
|
|
|
|
a) munkaköri leírás meghatározása |
az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök tekintetében, |
az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, |
az általa vezetett szervezeti egység vezetői tekintetében, |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, |
a vezetésük alá tartozó szervezeti egység köztisztviselői és ügykezelői, valamint az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalói tekintetében |
|
b) teljesítményértékelési célkitűzések meghatározása és értékelése, minősítés |
szakállamtitkár és a kabinetfőnök tekintetében, |
az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, |
az általa vezetett szervezeti egység vezetői tekintetében, |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, |
a vezetésük alá tartozó szervezeti egység köztisztviselői és ügykezelői tekintetében |
|
c) jutalmazás |
államtitkár |
az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, |
az általa vezetett szervezeti egység vezetői tekintetében, |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői, köztisztviselői, ügykezelői tekintetében |
javaslattétel |
|
d) Mt. hatálya alá tartozók jutalmazása |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében |
|
|
11. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének engedélyezése, bejelentésének tudomásul vétele |
az államtitkár és a kabinetfőnök tekintetében, |
a szakállamtitkár tekintetében |
az általa vezetett szervezeti egység vezetői tekintetében, |
az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében |
a vezetésük alá tartozó szervezeti egység köztisztviselői és ügykezelői és az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalói tekintetében |
|
12. Szellemi tevékenység igénybevételére irányuló megbízási szerződés megkötése külső munkatársakkal |
a miniszter döntése szerinti személyek tekintetében |
valamennyi egyéb megbízási szerződéssel foglalkoztatott személy tekintetében |
|
|
|
3. számú melléklet
I. Az Egészségügyi Minisztérium szervezeti egységeinek szakmai irányítási jogkörébe tartozó intézmények jegyzéke
a) Egészségpolitikai Főosztály:
1. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet
2. Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet
3. Országos Sportegészségügyi Intézet
4. Mátrai Gyógyintézet
5. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
6. Parádfürdői Állami Kórház
7. Svábhegyi Országos Gyermekallergiológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézet
8. Állami Szanatórium (Sopron)
9. Fog és Szájbetegségek Országos Intézete
10. Országos Addiktológiai Intézet
11. Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
12. Országos Onkológiai Intézet
13. Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
14. Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet
15. Országos Gyógyintézeti Központ
16. Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet
17. Országos Igazságügyi Orvostani Intézet
18. Állami Szívkórház Balatonfüred
19. Országos Mentőszolgálat
20. Országos Vérellátó Szolgálat
21. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet
22. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
23. Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet
b) Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály:
1. Országos Gyógyszerészeti Intézet
2. Orvos- és Kórháztechnikai Intézet
c)28 Jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár:
Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal
d) Közgazdasági Szakállamtitkári Titkárság:
Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI)
II. Az Egészségügyi Minisztérium tulajdonosi irányítása alá tartozó intézmények jegyzéke
1. Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Közhasznú Társaság (a miniszter tulajdonosi döntéseit előkészítő munkát a Költségvetési Főosztály koordinálja)
4. számú melléklet
Szabályzat
az Egészségügyi Minisztérium folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséről
(FEUVE)
az Egészségügyi Minisztérium folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséről
(FEUVE)
A szabályzat hatálya kiterjed az egészségügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a Központi Igazgatás előirányzatainak felhasználására.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az alábbiak szerint határozza meg a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést:
A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (továbbiakban: FEUVE) a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
A feladatok végrehajtása érdekében a fejezeti kezelésű, és a Központi Igazgatás előirányzatainak tervezésére, felhasználására vonatkozóan az alábbi szabályzatot adom ki:
I. RÉSZ
A FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS
1. BEVEZETÉS
A FEUVE rendszer elemei a következők:
– Pénzügyi dokumentumok elkészítése
– Előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés
– Gazdasági események elszámolása
– Ellenőrzési nyomvonalak
– Kockázatkezelés
– Eljárásrend a szabálytalanságok kezeléséről
2. PÉNZÜGYI DOKUMENTUMOK ELKÉSZÍTÉSE
Minden elkészített és jóváhagyott pénzügyi dokumentum a gazdálkodási folyamat lépéseinek döntési mechanizmusát rögzítő bizonylata. A pénzügyi döntések dokumentumai szorosan kapcsolódnak a végrehajtási fázisokhoz, melyek alapján megkülönböztetünk
– tervezési,
– felhasználási és
– beszámolási dokumentumokat.
2.1. Tervezési dokumentumok
Ezen dokumentumok a tervezési folyamat kezdetétől (PM útmutató kiadásától) a tervezési folyamat végéig (elemi költségvetés elkészítéséig) minden egyes közbenső döntési fázist tartalmaznak. Tervezési dokumentumok a következők:
– PM útmutató
– Intézményi bevételek tervezési adatai
– Személyi juttatás és létszám-tervezési táblázatok
– Intézményi keretszámítások
– Szakmai főosztályok javaslatai fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására
– Felsővezetői döntéselőkészítő anyag tárca éves költségvetéséről
– Fejezeti indoklás a tárca költségvetéséről (PM – datasend állomány)
– Fejezeti szöveges indoklás a benyújtott költségvetésről
– Módosító indítványok, költségvetés elfogadása
– Részletes Felhasználási Terv (RFT)
– Kincstári költségvetés
– Elemi költségvetés
2.2. Felhasználási dokumentumok
A jóváhagyott éves költségvetési előirányzatok felhasználása során a következő dokumentumok elkészítése jelzi a döntési és végrehajtási fázisokat:
– miniszteri engedély felhasználásra
– szakmai pályázatok kiírása (Eü. Közlöny)
– közbeszerzési eljárások dokumentumai
= 3 árajánlat bekérése
= pályázati felhívás (Közbeszerzési Értesítő)
= döntésről szóló jegyzőkönyv
– feladatfinanszírozás dokumentumai
= beruházás-, feladatismertető
= feladatfinanszírozási engedélyokirat
– adatlap megbízási szerződésekhez (belső formanyomtatvány)
– kötelezettségvállalás dokumentumai
= előfeltételi dokumentumok (nyilatkozat, hatósági
igazolás stb.)
igazolás stb.)
= szerződés, megállapodás, megrendelés
– számla, szakmai beszámoló
– értesítés beszámoló elfogadásáról
– teljesítés-igazolás (belső formanyomtatvány)
– utalvány (belső formanyomtatvány)
– átutalási megbízás, előirányzat átcsoportosításról szóló kincstári nyomtatvány, előirányzat átcsoportosítási utasítás
– értesítés követelésállományról (belső formanyomtatvány)
2.3. Beszámolás dokumentumai
A gazdasági folyamatok nyilvántartása során, a költségvetési év beszámolásáról készített dokumentumok a következők:
– PM 05 – kincstári egyeztető lista
– Kitöltési útmutató
– EüM körlevél számszaki beszámoló elkészítéséről
– Analitikák
– Főkönyvi kivonat
– Számszaki beszámoló (K11 űrlapok)
– Indoklás kincstártól való eltérésekről
– PM zárszámadási körirat
– EüM körlevél szöveges beszámoló elkészítéséről
– Szöveges beszámoló és mellékletei
3. ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS
3.1. Aláírási jogosultságok
Az előzetes pénzügyi ellenőrzést alapvetően az aláírási jogosultságok határozzák meg. Ezek a jogosultságok a gazdálkodási folyamatok minden fázisában jelen vannak, s alapvető szerepük van a döntési mechanizmusok ellenőrzésében. Ebből kifolyólag ezeket a jogosultságokat teljes részletességgel (ki, mit, mikor, mekkora összegig, milyen minőségben, hogyan, hány példányban stb. ír alá) szükséges szabályozni. A szabályozás – a jogosultsági funkciók eltérő mélysége miatt – többszintű. Ennek megfelelően az Egészségügyi Minisztériumban ezeket a jogosultságokat a következő szabályozók tartalmazzák:
– SZMSZ
– Gazdálkodási Szabályzat
– Főosztályi ügyrend
– Számviteli politika
– Aláírási címpéldány
– Munkaköri leírás
3.2. Vezetői információs rendszerek
Az utólagos pénzügyi ellenőrzés egyik legfontosabb eleme – melynek döntő szerepe lehet az előzetes ellenőrzésben is – a vezetői információs rendszer (továbbiakban: VIR). A megfelelően kialakított VIR ugyanis nemcsak az addig eltelt időszakról ad ellenőrizhető pénzügyi tájékoztatást, hanem az eddigi felhasználások ismeretében olyan információs adatbázist szolgáltat, mely megfelelő alapul szolgálhat a további pénzügyi döntések meghozatalához. Az Egészségügyi Minisztérium ilyen típusú vezetői tájékoztatását a Gazdálkodási Szabályzat VII. fejezet (16) bekezdése írja elő. A tájékoztatás a meglévő nyilvántartási rendszer adataiból összeállított táblázat, mely a főosztályvezetői értekezleteken kerül ismertetésre. 2006. január 1-jétől került bevezetésre egy új, korszerű nyilvántartási rendszer, mely alkalmas arra, hogy a jövőben felváltsa a jelenlegi kötött, rugalmatlan rendszert. A nyilvántartási program kitehető a tárca belső honlapjára (intranetre), ahol minden vezető (és az arra feljogosított munkatársak) bármikor megtekinthetik, és különböző formában kérdezhetik le a számukra fontosnak ítélt, aktuális pénzügyi adatokat. A tágabb értelemben vett tájékoztatáson felül az utólagos pénzügyi ellenőrzés szerepét is szolgálja az ún. „üvegzseb” törvény által előírt és kötelezően nyilvánosságra hozandó adatszolgáltatások rendszere, melynek a tárca külön erre a célra a honlapon kialakított web site-tal tesz eleget.
4. GAZDASÁGI ESEMÉNYEK ELSZÁMOLÁSA
4.1. Könyvvezetés, beszámolás szabályozása
A gazdasági folyamatok nyilvántartását és az erről szóló beszámoló elkészítését az Egészségügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainál – a hatályos jogszabályokon felül – az alábbi szabályozó-rendszerek tartalmazzák:
– Számviteli politika
= Számlarend
= Számlatükör
– Gazdálkodási Szabályzat
– 9/2005. (EüK. 2006/2.) EüM utasítás, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által kivetett bírságok beszedésének, nyilvántartásának, pénzügyi lebonyolításának, és a bevétel felhasználásának rendjéről szóló szabályzat
4.2. Számviteli nyilvántartó rendszerek
A gazdasági események elszámolása a fejezetnél könyvvezetésre és beszámolásra különíthető el. Az évközi folyamatok rögzítése 2006. évben két különböző nyilvántartási rendszeren történik. Az elszámolás biztonsága és az ellenőrizhetőség növelése érdekében (az egyéb komfortnövelő szolgáltatások igénybevételével egyidejűleg) a jelenlegi CompuTrend nyilvántartási rendszer fokozatosan felváltásra kerül az AITIA új informatikai nyilvántartó rendszerével. Első lépcsőben csak a kötelezettség-vállalási és a pénzügyi rendszer, majd később a főkönyvi nyilvántartási rendszer is cserére kerül. a főkönyvi rendszerrel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény, hogy képes legyen adatokat szolgáltatni a K–11 beszámoló rendszerhez. A K–11 egy olyan központi beszámolórendszer, mely egységes elvek alapján fogja össze az államháztartás alrendszere alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodásának elszámolását. Ez az egységesség és összehasonlíthatóság teszi alkalmassá a rendszert a pénzügyi ellenőrzés végrehajtásában.
5. ELLENŐRZÉSI NYOMVONALAK
Az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása. A költségvetési szerv működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek (a működési folyamatoknak) megfelelően kell a költségvetési szervet működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni. Az ellenőrzési nyomvonal készítésének kötelezettsége felöleli a szerv tevékenységét jellemző összes folyamatot. A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, a költségvetési szerv tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. A szabályszerűen vezetett és dokumentált folyamatok megmutatják a művelettel kapcsolatos információkat, a művelet időpontját, a feladat ellátásának módját, az alátámasztó (beérkező és kimenő) dokumentumokat. A fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó folyamatok alapvetően 4 területre oszthatók fel, így az ellenőrzési nyomvonalak is ezt a felépítést követik.
5.1. Döntési fázis nyomvonala
Ebben a fázisban a szakmai javaslat összeállításától a miniszteri döntésig vezető út kerül szabályozásra.
5.2. Kötelezettségvállalást megelőző eljárások nyomvonala
A megelőző eljárások alapvető formája a pályázat. Amennyiben döntéshozatalkor csak a támogatás célja ismert, a támogatás kedvezményezettje nem akkor pályázati kiírást kell alkalmazni. Ez lehet szakmai pályázat, vagy közbeszerzési pályázat, mely esetekben az eljárási rend is különböző.
5.3. Kötelezettségvállalás nyomvonala
Ebben a fázisban a kötelezettségvállalás dokumentumának elkészítése a végleges cél, melynek érdekében szükséges beszerezni a nyilatkozatokat, illetve a jogi és pénzügyi ellenjegyzést.
5.4. Megvalósítás és pénzügyi rendezés nyomvonala
A megvalósítás formájától függően a nyomvonal lehet elő-, illetve utófinanszírozott eljárási rendet követő folyamat. A pénzügyi teljesítéshez mindkét esetben szükséges, hogy a megvalósítást a kötelezettségvállalás dokumentumában kijelölt személy igazolja.
Az Egészségügyi Minisztérium fenti 4 nyomvonalat magában foglaló folyamatábráját az 1. sz. melléklet tartalmazza.
6. KOCKÁZATKEZELÉS
Ez a szabályzat a kockázatkezelés területén csak a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásában rejlő kockázatokkal foglalkozik, a teljes fejezetre vonatkozó kockázatkezelést az Egészségügyi Minisztérium Ellenőrzési Kézikönyve tartalmazza.
6.1. Szabályozórendszer
A kockázatkezelés célja, hogy a költségvetési szerv feltárja a gazdálkodásában fennálló kockázatot, másrészt megelőzze annak bekövetkeztét.
Kockázat fogalma: Olyan esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ. Beszélhetünk:
– Eredendő kockázatról, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata.
– Ellenőrzési kockázatról, amely a hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző, illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat.
Kockázatkezelési hatókör: A költségvetési szerv szervezeti egységei vezetőinek felelőssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsége, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. Az ő feladatuk felmérni, hogy mi jelenthet kockázatot a felügyeletük alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok területén, mekkora kockázat nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni.
6.2. Kockázati térkép
A kockázatazonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a költségvetési szerv célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. Az azonosítás eredménye mátrix formában került meghatározásra, mely szerint az Egészségügyi Minisztérium kockázati térképe – kockázati kategóriánként – a következő:
szervezetre gyakorolt hatás |
magas |
Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést. |
A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. |
Nem megfelelő stratégia követése. A stratégia elégtelen vagy pontatlna információra épül. |
|||
A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. |
Egy kormányváltás megváltoztathatja a kitűzött célokat. Egy szervezet tevékenysége magára vonhatja a politika érdeklődését vagy kiválthat politikai reakciót. |
||
A nyilvánosságban kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. Pl. a kialakult rossz megítélés csökkentheti a kívánt tevékenység terjedelmét. |
|||
A hatékonyság megtartása érdekében a technológia fejlesztésének igénye. A technológiai üzemzavar megbéníthatja a szervezet működését. |
A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül. |
||
A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya. |
Nem megfelelő beruházási döntések meghozatala. |
||
alacsony |
Kamatláb-változások, árfolyam-változások, infláció negatív hatással lehetnek a tervekre. |
|
|
Versenyhelyzet kialakulása vagy szállítói probléma negatív hatással lehet a tervekre. |
|
||
Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. |
|
||
Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre. |
|
||
A szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni. |
|
||
Elérhetetlen/megoldhatatlna célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg. |
|
||
Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni a feladataikat. |
|
||
A megfelelő előzetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekt-tervezet. A projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidőre. |
|
||
|
alacsony |
magas |
|
bekövetkezés valószínűsége |
|
||
6.3. Kockázatkezelés és nyilvántartás
A kockázatkezelésért felelős költségvetési szerv vezetőjének tevékenységében támaszkodni kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira. A kockázat azonosítással a megfelelő válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők. A költségvetési évre szóló munkaterv/célkitűzések végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel. A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében a költségvetési szerv vezetője intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belső ellenőrzést vizsgálat elvégzésére. A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása.
A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása központi feladat. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően a bekövetkezés valószínűségét, az esetleg felmerülő kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelős munkatárs nevét. A kockázatkezelési eseteket a szervezet vezetője elemzi, és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére.
7. ELJÁRÁSREND A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉRŐL
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az alábbi elemek alkotják:
– a szabálytalanság fogalma,
– a szabálytalanság észlelése,
– intézkedések, eljárások meghatározása,
– intézkedések, eljárások nyomon követése,
– a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása.
7.1. A szabálytalanság fogalma
A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben stb. előfordulhat.
Alapesetei lehetnek:
1. szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.)
2. a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság)
A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége, hogy:
– a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet,
– a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel,
– szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.
A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:
– hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelőzés)
– keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.
A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, amely feladatot a költségvetési szerv vezetője a költségvetési szervben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhatja. A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége. E kötelezettségének az egészségügyi miniszter az SZMSZ 52. §-ában felsorolt szabályzatok és eljárási rendek kiadásával tesz eleget.
7.2. A szabálytalanság észlelése
A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt.
– A költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot.
Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét, aki – amennyiben megalapozottnak találja a szabálytalanságot – erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a felügyeleti szervet kell értesítenie. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.
– A költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanságot
A költségvetési szerv vezetője, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.
– A költségvetési szerv belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot
Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtani.
– Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot
A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján, a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni.
7.3. Intézkedések, eljárások meghatározása
A költségvetési szerv vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) a költségvetési szerv vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. A 2. számú melléklet mutatja be az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit.
7.4. Intézkedések, eljárások nyomon követése
A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során:
– nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét,
– figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,
– a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.
7.5. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása
A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:
– a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik,
– egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat,
– nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket,
– a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet „VII. Szabálytalanságok kezelése” című fejezetében meghatározottakat.
A költségvetési szerv vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról [193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdés].
II. RÉSZ
A KÖZPONTI IGAZGATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS
I.
ÁLTALÁNOS RÉSZ
A FEUVE rendszere az alábbi három fő területet szabályozza:
– az ellenőrzési nyomvonal kialakításának kötelezettsége,
– a kockázatkezelés,
– a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának kötelezettsége.
1. A FEUVE rendszer működésének célja, tartalma
A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat, melyek alapján a Gazdasági Igazgatóság érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.
A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a Miniszter felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett irányelvek figyelembevételével.
2. Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok a FEUVE rendszerében
Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják:
– a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),
– az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottság szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
– a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).
A felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését az Áht. 121. §-ában meghatározottak szerint biztosítani kell.
Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy:
– a Gazdasági Igazgatóság valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel,
– az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
– megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a Gazdasági Igazgatóság gazdálkodásával kapcsolatosan,
– a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek,
– a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
3. A FEUVE rendszerében alkalmazott fogalmak, valamint megvalósításukkal, működésükkel kapcsolatos feladatok, eljárás rendek
A Miniszter köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
3.1. Szabályosság
A szabályosság azt jelenti, hogy a Gazdasági Igazgatóság működése, tevékenysége megfelel-e a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak.
Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a költségvetési szerv vezetőjének (miniszter) a feladata, hogy a Gazdasági Igazgatóság dolgozói számára biztosítsa
– a hatályos központi jogszabályok, és más kötelező szabályozások megismerhetőségét,
– a belső szabályokhoz való hozzáférést.
Gondoskodni kell a Gazdasági Igazgatóságot közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás hozzáférhetőségéről.
A központi jogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl. szakkönyvek, segédletek beszerzését, illetve az internetes honlapokhoz való hozzáférést.
A belső szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen. A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor az érintett dolgozókat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról.
A központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következő eszközökkel kell biztosítani:
– előzetes vezetői ellenőrzéssel,
– egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével,
– utólagos vezetői ellenőrzéssel,
– független belső ellenőrzéssel.
A szabályosság területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák szabályozottsági ismereteinek feltérképezése megbeszélés, beszámoltatás stb. útján.
A folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyanaz a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is.
Az utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb.
A független belső ellenőrzés a szabályosság vonatkozásában a nagyobb kockázatot képviselő területeken gyakrabban ellenőrzi a szabályzatok betartását.
3.2. Szabályozottság
A szabályozottság azt jelenti, hogy a Gazdasági Igazgatóság működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a miniszter feladata gondoskodni arról, hogy a Gazdasági Igazgatóság
– mindig a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak figyelembevételével lássa el belső szabályozási feladatait, a központi szabályokról tájékozott legyen,
– a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről,
– a Gazdasági Igazgatóság helyi sajátosságait is figyelembe véve a szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, a szabályzatok elkészítése során ennek megfelelően készítsék el a vonatkozó szabályzatokat.
A belső szabályozás előtt, vagy azok felülvizsgálatakor előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdáival. Csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetét, melyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot jogszabályi változás vagy szervezeti módosulás esetén felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, a független belső ellenőrzés megállapításait, valamint a felügyeleti, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit is.
3.3. Gazdaságosság
A gazdaságosság egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett.
Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a gazdasági igazgató feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszám-előirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. A gazdaságosság követelménye az, hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek.
A gazdaságosság biztosítása érdekében a gazdasági igazgatónak az alábbi feladatokat kell elvégezni, az eljárás rendet kialakítani:
Gazdaságossági számításokat kell végezni
– a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában, mivel nem tekinthető gazdaságosnak a kiadási előirányzatok felhasználása akkor, ha nem veszik figyelembe, hogy mikor, hol lehet a legkedvezőbb áron megszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat,
– a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében, mivel a létszám előirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a helyi körülmények figyelembevételével a létszám szükségletet a legkevesebb költséggel oldják meg,
– a vagyongazdálkodás során.
A vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon.
3.4. Hatékonyság
A hatékonyság egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a gazdasági igazgató feladata úgy gazdálkodni, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell a bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszám-előirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során.
A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, valamint ezek elvégzéséhez felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha a Gazdasági Igazgatóság a lehető legkevesebb tárgyi és munkaerő felhasználásával a lehető legtöbb, és legjobb minőségű feladatellátást végez.
A hatékonyság biztosítása érdekében hatékonysági számításokat kell végezni a gazdasági igazgatónak
– a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában,
vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz mennyiségben és minőségben. Vizsgálni kell, hogy a legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni;
– a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében,
a létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, annak lehetséges igénybevételére, valamint a létszám felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevőkre. A gazdasági igazgatónak vizsgálnia kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybevételével ellátni.
– a vagyongazdálkodás során,
a vagyongazdálkodás során a hatékonysági vizsgálat arra terjed ki, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfelelően kihasznált-e. A feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelően hasznosított vagyon nem eredményezi a Gazdasági Igazgatóság hatékony működését.
3.5. Eredményesség
Eredményesség egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a gazdasági igazgató feladata, hogy a gazdálkodás során vegye figyelembe az eredményesség elveit, követelményeit.
Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell kiadási előirányzatok, a létszám-előirányzat felhasználása, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. Az eredményesség a Gazdasági Igazgatóság tevékenysége, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett és tényleges teljesítése közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy a Gazdasági Igazgatóság működése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása eléri-e a célját, s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. A Gazdasági Igazgatóság adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek.
4. Beszámolási kötelezettség
A Miniszter évente – az Áht. 97. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének megfelelően – az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének működtetéséről.
Az Áht.-ban meghatározott kötelezettség a Miniszter feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán valamint jelen szabályzaton keresztül valósul meg.
II.
AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL
1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma
Az Ámr. rendelkezései szerint az ellenőrzési nyomvonal a Gazdasági Igazgatóság végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt leírása.
2. A Miniszter kötelezettsége az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során
Az ellenőrzési nyomvonal a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét kell hogy képezze.
3. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a Gazdasági Igazgatóság működésében
Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel:
– a Gazdasági Igazgatóság működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét,
– valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak,
– megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő.
4. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a felelősségi szintek területén
Az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, az ellenőrzési pontok. Az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős. Az ellenőrzési nyomvonal megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.
5. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeten belüli együttműködés erősítése területén
A különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától.
Az ellenőrzési nyomvonal a teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze.
6. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeti működés területén
A megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat.
A hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, így a működtetését. Az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedések kialakulása működési zavarokhoz vezethet.
7. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése
A Gazdasági Igazgatóság működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek (a működési folyamatoknak) megfelelően kell a Gazdasági Igazgatóságot működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni.
A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, a Gazdasági Igazgatóság tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. A szabályszerűen vezetett és dokumentált folyamatok megmutatják a művelettel kapcsolatos információkat, a művelet időpontját, a feladat ellátásának módját, az alátámasztó (beérkező és kimenő) dokumentumokat. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása a Gazdasági Igazgatóság teljes tevékenységére vonatkozik.
8. Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása
A Gazdasági Igazgatóság gazdálkodásának, működési sajátosságainak figyelembevételével szükséges az ellenőrzési nyomvonalat kialakítani. Rendszeres időközönként a már érvényben lévő ellenőrzési nyomvonalakat felül kell vizsgálni, folyamatosan aktualizálni kell.
Az ellenőrzési nyomvonal felülvizsgálatáért és folyamatos aktualizálásáért felelős: gazdasági igazgató.
Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának első lépése a folyamatok és folyamatgazdák azonosítása.
A Gazdasági Igazgatóság működési folyamatait a főfolyamatok mentén kell csoportosítani, majd a főfolyamatokat részfolyamatokká kell bontani. A működési folyamatok szabályozottságára lehet alapozni az ellenőrzési pontok, nyomvonalak elkészítését.
Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának feladatát támogatják a Gazdasági Igazgatóság rendelkezésére álló belső szabályzatok, dokumentációk, egyéb információk, a lezárt ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentésekben tett megállapítások, javaslatok, illetve az elkészített intézkedési tervek felhasználása. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során különféle ellenőrzési pontokat kell beiktatni. Az ellenőrzési pontok meghatározása és működtetése, annak minősége, a FEUVE erősségeit, illetve gyengeségeit mutatja meg.
Az ellenőrzési pontok lehetnek:
– vezetői ellenőrzési pontok,
– szervezeti ellenőrzési pontok,
– jóváhagyási ellenőrzési pontok,
– működési ellenőrzési pontok,
– hozzáférési ellenőrzési pontok,
– megszakítási ellenőrzési pontok.
Az ellenőrzési nyomvonalának kialakításakor a gazdasági események sorrendiségének kiválasztásában a Gazdasági Igazgatóságra vonatkozó legjellemzőbb folyamat az elsődleges szempont. A gazdasági esemény, folyamat meghatározása alapján kerül sor az ellenőrzési nyomvonalának táblázatba (táblarendszerbe) történő foglalására.
9. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott táblarendszer
A gazdasági eseményekre vonatkozó táblarendszer elsősorban az érintett szervezet felelősségi és az információs szintjeit tartalmazza, a kapcsolódásokat, az irányítási és ellenőrzési folyamatot. A táblarendszer fejlécének adatai, melyet valamennyi esemény leírásánál egységesen használunk:
– sorszám,
– téma vagy feladat megnevezése,
– jogszabályi alap/belső szabályzat,
– előkészítés,
– keletkező dokumentum,
– felelős,
– ellenjegyző,
– jóváhagyó/kötelezettségvállaló/utalványozó,
– határidő,
– ellenőrzés.
A táblázatok elkészítése során hivatkozni kell az érvényben lévő szabályzatokra a táblázatok egyes rovatain belül. A táblarendszer az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatosan a teljes folyamatot írja le, vagyis a tervezéstől a végrehajtáson át a beszámolás fázisáig, megjelölve a folyamatot és a felelőst, ellenőrzési pontot, a dokumentumokat (adatbázist), amelyet az adott folyamat használ és az ezekért való felelősségeket.
Az ellenőrzési nyomvonalat, táblarendszert a szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.
III.
KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
Az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/C. § alapján a Miniszter köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni.
A kockázatelemzés során fel kell mérni, és meg kell állapítani a Gazdasági Igazgatóság tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.
A kockázatkezelés mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beépítsék, és a szervezet minden tagja megértse a kockázatkezelés értékét.
Fontos figyelembe venni, hogy a kockázatkezelés elsősorban a szervezet feladatellátását támogató belső folyamat, és nem az adott költségvetési szerven kívüli szervezetek, hatóságok igényeit szolgálja.
1. A kockázat fogalma
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 63. pontja meghatározza a kockázat fogalmát:
„kockázat a Gazdasági Igazgatóság gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.”
A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ.
Eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata.
Ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző, illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat.
2. A kockázatkezelés, a kockázat-kezelő
A kockázatkezelésért felelős szerv vezetőjének tevékenységében támaszkodnia kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira. A kockázat azonosítással a megfelelő válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők.
A költségvetési évre szóló munkaterv (célkitűzések) végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel.
A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. Az ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési tevékenységet ellátni.
A kockázatkezelést a gazdasági igazgató, vagy az általa megbízott munkatárs (munkaköri leírása szerint) végzi.
3. A kockázatkezelési hatókör
A gazdasági igazgató felelőssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. Elkészíti a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját. Felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen, és mekkora kockázat-nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni.
4. Az intézményi kockázatok kezelésének folyamata
A gazdasági igazgató feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a célkitűzésekre, tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Ezt kockázatkezeléssel lehet elérni.
A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – az alábbiak lehetnek:
– véletlenszerű események,
– hiányos ismeret vagy információ,
– ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben.
A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza:
– a kockázatok felmérése,
– a kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása,
– a kockázatok értékelése,
– az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára),
– a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása,
– a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról,
– a válaszintézkedés „beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata.
A kockázatkezelési folyamat bevezetésének hasznos lépései lehetnek:
– A kockázat kezelésére vonatkozó dokumentum szétküldése.
– Csapatmunka a kockázatkezelés különböző szintjein.
– A főbb szervezeti célkitűzések és a jelentősebb kockázatok széles körű ismertetése.
– A jelentős kockázatok kezelésére kialakított világos stratégia szervezeten belüli kommunikációjának megszervezése.
4.1. A kockázatok felmérése
A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek, ha valóban felmerülnek.
4.2. A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas módszerek meghatározása
A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a célkitűzéseket veszélyeztető fő kockázatok. Az azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását a gazdasági igazgató végzi. A kockázatazonosítás során a kockázati önértékelés módszerét alkalmazza a szervezet.
A kockázati önértékelés során a szervezet valamennyi területén dolgozó munkatárs részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában, ami a munkamegbeszélések során történik
Kockázati kategóriák
|
KÜLSŐ KOCKÁZATOK |
|
|
Infrastrukturális |
Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést. |
|
Jogi és szabályozási |
A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. |
|
Elemi csapások |
Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. |
|
PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK |
|
|
Költségvetési |
A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül. |
|
Csalás vagy lopás |
Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre. |
|
Biztosítási |
Nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen. A biztosítás elmulasztása. |
|
Felelősségvállalási |
A szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet |
|
TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK |
|
|
Működési |
Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg. |
|
Információs |
A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb |
|
Kockázat-átviteli |
Az átadható kockázatok megtartása, illetve azok rossz áron történő átadása. |
|
EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZATOK |
|
|
Személyzeti |
A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya. |
|
Egészség és biztonsági |
Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat. |
4.3. A kockázatok értékelése
Bizonyos típusú kockázatok számszerűsíthetők (számszakilag értékelhetők, pl. a pénzügyi kockázatok). Más kockázatok értékelésére csak sokkal szubjektívebb értékmérés áll rendelkezésre.
4.4. Az elfogadható kockázati szint meghatározása
A feltárt kockázattal kapcsolatos reakciókat Gazdasági Igazgatóság által elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell eldönteni, melynek a meghatározásáért a gazdasági igazgató felelős.
A kockázati szint azt jelenti, ami felett mindenképpen válaszintézkedést kell tenni a felmerülő kockázatokra.
4.5. Kockázati reakciók
A kockázatkezelési stratégia a következő:
kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése).
4.6. A kockázatokra adható válaszok, kockázat-nyilvántartás
A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása központi feladat.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően
– a bekövetkezés valószínűségét,
– az esetleg felmerülő kár mértékét,
– a kockázat kezelésére javasolt intézkedést,
– felelős munkatárs nevét,
– a folyamatba épített ellenőrzéseket, eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy a szervezet célkitűzései teljesüljenek.
A Gazdasági Igazgatóság kockázat-nyilvántartását a gazdasági igazgató által megbízott munkatárs (munkaköri leírása szerint) vezeti.
4.7. Beépítés és felülvizsgálat
A kockázatkezelés alapvető célja, hogy ez az összefüggésrendszer, és az ezzel kapcsolatos felelősség világossá váljék minden érintett számára. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősségeket is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült – csak időszakos – feladattá válik.
Minthogy a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat; ezért meg kell győződni arról, hogy a szervezet kockázati környezete („profilja”) változott-e vagy sem.
5. A kockázatkezelés időtartama
A kockázatkezelés tevékenységét a döntés előkészítésnél, a költségvetési tervezés első szakaszaiban kell megkezdeni. A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissítenie a megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával.
6. Kockázati jelentés rendszer
A kockázati jelentési rendszer a meglévő vezetői információs rendszer része.
A meglévő vezetői információs rendszereken belül járható út a korai figyelmeztető mechanizmusok kialakítása és alkalmazása.
7. Az elsőszintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer működése során végzendő kockázatelemzési feladatok a FEUVE rendszerében figyelemmel az ÁHT-ban definiált fogalmakra
7.1. Szabályozottság
Kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek szabályozása szükséges
– a Gazdasági Igazgatóság működési, szervezeti, illetve az ellátott feladatok sajátossága miatt,
– szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel a kockázati tényező jelentős,
– szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az intézmény tevékenysége számára.
7.2. Szabályosság
A kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő feladatok ellátásánál közreműködő dolgozók, illetve tevékenységek folyamatgazdáinak figyelmét a szabályzatok, illetve azok egyes elemeinek betartására.
7.3. Gazdaságosság
A kockázatelemzés során fel kell tárni
– az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik.
– a vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására,
– a gazdaságosság szem előtt tartása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell azokat a forrásokat, melyektől a Gazdasági Igazgatóság beszerzi a feladatellátásához szükséges külső forrásokat. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig az összességében legkedvezőbb ajánlatot kell választani, figyelembe véve a Közbeszerzési Törvényben és a Beszerzési szabályzatban foglaltakat.
7.4. Hatékonyság
A kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik.
A hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni.
7.5. Eredményesség
A kockázatelemzés során eszközeit felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik.
Az eredményesség javítása érdekében számításokkal, közvélemény kutatásokkal, egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni.
IV.
A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének (Miniszter) kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani.
A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi, büntető, szabálysértési, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben stb. előfordulhat.
1. A szabálytalanságok alapesetei
A szabálytalanságok alapesetei:
– a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.),
– a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság).
2. A szabálytalanságok megelőzése
A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a gazdasági igazgató felelőssége.
A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan felelőssége, hogy:
– a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a Gazdasági Igazgatóság,
– a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel valamennyi vezető,
– szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.
A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:
– megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés),
– keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.
A Gazdasági Igazgatóságon a szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a gazdasági igazgató feladata.
3. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerében
A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el.
A Gazdasági Igazgatóságnak intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania.
A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján intézkedési tervet kell kidolgozni.
4. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása
A költségvetési szerv vezetője (Miniszter) a felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért.
Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.
Fegyelmi ügyekben vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával.
5. Intézkedések, eljárások nyomon követése, nyilvántartása
A Miniszter:
– nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét;
– figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;
– a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást;
– a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezettetéséről gondoskodik;
– egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;
– nyilván tartatja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket.
6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása
A gazdasági igazgató feladata:
– a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;
– egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;
– nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket.
1. számú melléklet a FEUVE szabályzathoz
2. számú melléklet a FEUVE szabályzathoz
Az egyes eljárásokra irányadó jogszabályi háttér és rendelkezései
Jogszabályi háttér
– az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;
– az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet;
– a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet;
– a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;
– a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;
– a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;
– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény;
– a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;
– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény;
– a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény;
– a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény;
– az államháztartás szervezet beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet;
– a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
Egyes eljárások rendelkezései
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan, vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be. 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél, vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben, vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése, vagy tudomása alapján indulhat meg.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései.
3. számú melléklet a FEUVE szabályzathoz
Gazdálkodási folyamatok ellenőrzési nyomvonala
SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
|
Sor- |
Téma vagy feladat |
Jogszabályi alap/belső |
Előkészítés |
Keletkező |
Felelős |
Ellenjegyző |
Jóváhagyó/kötele- |
Határidő |
Ellenőrzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
Tervezés |
Költségvetési törvény |
Költségvetési Osztály (bérgazdálkodó), Humánpolitikai Főosztály |
elemi költségvetés |
gazdasági igazgató |
|
miniszter |
tárgyév |
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
2. |
Kinevezés, munkajogviszony létesítése |
Ktv., Mt., Közszolgálati szabályzat, SZMSZ |
Humánpolitikai Főosztály, érintett szervezeti egység, Gazdasági Igazgatóság |
kinevezési okirat, munkaszerződés |
Humánpolitikai Főosztály |
gazdasági igazgató |
munkáltatói jogkör gyakorlója (SZMSZ szerint) |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
3. |
Rendszeres személyi juttatások számfejtése |
Áht., 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet |
Költségvetési Osztály |
bérszámfejtési bizonylat |
Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága |
Költségvetési osztály vezetője |
gazdasági igazgató |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
4. |
Megbízási szerződés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4.a. |
Központi igazgatási forrás terhére |
Áht., 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, Gazdálkodási szabályzat |
érintett szervezeti egység, Humánpolitikai Főosztály |
szerződés |
érintett szakmai szervezeti egység |
gazdasági igazgató |
miniszter, államtitkár |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
4.b. |
ESZTT elkülönített keretek terhére |
Áht., 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, Gazdálkodási szabályzat |
Egészségpolitikai Főosztály |
szerződés, felkérés |
Egészségpolitikai Főosztály |
gazdasági igazgató |
ESZTT elnöke, Egészségpolitikai Főosztály vezetője |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
4.d. |
Átvett fejezeti előirányzatok terhére |
Áht., 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, Gazdálkodási szabályzat |
érintett szervezeti egység |
szerződés |
érintett szervezeti egység |
gazdasági igazgató |
diszpozíciós jogkört gyakorló vezető |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
5. |
Pénzügyi teljesítés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5.a. |
teljesítés igazolása/érvényesítés |
gazdálkodási szabályzat |
érintett szervezeti egység, bérszámfejtő |
teljesítésigazolás, utalványrendelet |
érintett szakmai szervezeti egység vezetője |
|
|
|
utólag, utalványozás során |
|
5.b. |
átutalás |
gazdálkodási szabályzat |
pénzügyi ügyintéző |
átutalási megbízás |
pénzügyi ügyintéző |
Költségvetési Osztály vezetője |
gazdasági igazgató |
fizetési határidő szerint |
utalványozás során |
|
6. |
Banki terhelés feldolgozása |
gazdálkodási szabályzat |
pénzügyi ügyintéző |
elektronikus adat |
pénzügyi ügyintéző |
|
|
haladéktalanul |
utólagos |
|
7. |
Főkönyvi könyvelés |
Szt., 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, Számviteli Politika, Számlarend |
főkönyvi könyvelő |
kontírlap, elektronikus adat |
főkönyvi könyvelő |
|
|
haladéktalanul |
utólagos |
|
8. |
Járulékok elszámolása |
Tbj. |
TB ügyintéző, főkönyvi könyvelő |
TB bevallás |
Költségvetési osztály vezetője |
Költségvetési osztály vezetője |
gazdasági igazgató |
|
utólagos |
SZOLGÁLTATÁSOK (KSZF feladatkörébe nem tartozók)
|
Sor- |
Téma vagy feladat |
Jogszabályi alap/belső |
Előkészítés |
Keletkező |
Felelős |
Ellenjegyző |
Jóváhagyó/kötele- |
Határidő |
Ellenőrzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
Tervezés |
Költségvetési törvény |
GI közvetlen, érintett szakmai szervezeti egységek |
elemi költségvetés |
gazdasági igazgató |
|
miniszter |
tárgyév |
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
2. |
Szerződéskötés központi igazgatási forrás esetén |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.a. |
központosított közbeszerzési körbe tartozó |
Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat |
GI közvetlen, érintett szakmai szervezeti egység |
megrendelés, szerződés |
érintett szakmai szervezeti egység |
Költségvetési Osztály vezetője, vagy gazdasági igazgató |
gazdasági igazgató, vagy |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
2.b. |
közbeszerzési értékhatár feletti |
Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat |
GI közvetlen, közbeszerzési bizottság |
közbeszerzési felhívás |
érintett szakmai szervezeti egység |
gazdasági igazgató |
közgazdasági szakállamtitkár |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
2.c. |
közbeszerzési értékhatár alatti |
Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat |
GI közvetlen |
megrendelés, szerződés |
érintett szakmai szervezeti egység |
Költségvetési osztály vezetője |
gazdasági igazgató |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
3. |
Szerződéskötés fejezettől átvett pénzeszköz esetén |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.a. |
központosított közbeszerzési körbe tartozó |
Kbt., közbeszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat |
GI közvetlen, érintett szakmai szervezeti egység |
megrendelés, szerződés |
érintett szakmai szervezeti egység |
gazdasági igazgató |
diszpozíciós jogkört gyakorló vezető |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
3.b. |
közbeszerzési értékhatár feletti |
Kbt., közbeszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat |
GI közvetlen, közbeszerzési bizottság |
közbeszerzési felhívás |
érintett szakmai szervezeti egység |
gazdasági igazgató |
diszpozíciós jogkört gyakorló vezető |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
3.c. |
közbeszerzési értékhatár alatti |
Kbt., közbeszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat |
GI közvetlen |
megrendelés, szerződés |
érintett szakmai szervezeti egység |
gazdasági igazgató |
diszpozíciós jogkört gyakorló vezető |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
4. |
Pénzügyi teljesítés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4.a. |
számla iktatása |
Számviteli Politika, Számlarend |
pénzügyi ügyintéző |
utalványrendelet, elektronikus adat |
pénzügyi ügyintéző |
|
|
azonnal |
utólag, utalványozás során |
|
4.b. |
teljesítés igazolása/érvé-nyesítés |
gazdálkodási szabályzat |
pénzügyi ügyintéző |
igazolt számla, utalványrendelet |
érintett szakmai szervezeti egység vezetője |
|
|
|
utólag, utalványozás során |
|
4.c. |
átutalás |
gazdálkodási szabályzat |
pénzügyi ügyintéző |
átutalási megbízás |
pénzügyi ügyintéző |
Költségvetési osztály vezetője |
gazdasági igazgató |
fizetési határidő szerint |
utalványozás során |
|
5. |
Banki terhelés feldolgozása |
gazdálkodási szabályzat |
pénzügyi ügyintéző |
elektronikus adat |
pénzügyi ügyintéző |
|
|
|
utólagos |
|
6. |
Főkönyvi könyvelés |
Szt., 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, Számviteli Politika, Számlarend |
főkönyvi könyvelő |
kontírlap, elektronikus adat |
főkönyvi könyvelő |
|
|
haladéktalanul |
utólagos |
FELHALMOZÁSI KIADÁSOK (KSZF feladatkörébe nem tartozók)
|
Sor- |
Téma vagy feladat |
Jogszabályi alap/belső |
Előkészítés |
Keletkező |
Felelős |
Ellenjegyző |
Jóváhagyó/kötele- |
Határidő |
Ellenőrzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
Tervezés |
Költségvetési törvény |
GI közvetlen, érintett szakmai szervezeti egységek |
elemi költségvetés |
gazdasági igazgató |
|
miniszter |
tárgyév február 28. |
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
2. |
Szerződéskötés központi igazgatási forrás esetén |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.a. |
központosított közbeszerzési körbe tartozó |
Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat |
GI közvetlen, érintett szakmai szervezeti egység |
megrendelés, szerződés |
érintett szakmai szervezeti egység |
gazdasági igazgató |
közgazdasági szakállamtitkár |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
2.b. |
közbeszerzési értékhatár feletti |
Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat |
GI közvetlen, közbeszerzési bizottság |
közbeszerzési felhívás |
érintett szakmai szervezeti egység |
gazdasági igazgató |
közgazdasági szakállamtitkár |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
2.c. |
közbeszerzési értékhatár alatti |
Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat |
GI közvetlen |
megrendelés, szerződés |
érintett szakmai szervezeti egység |
Költségvetési osztály vezetője |
gazdasági igazgató |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
3. |
Szerződéskötés fejezettől átvett pénzeszköz esetén |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.a. |
központosított közbeszerzési körbe tartozó |
Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat |
GI közvetlen, érintett szakmai szervezeti egység |
megrendelés, szerződés |
érintett szakmai szervezeti egység |
gazdasági igazgató |
diszpozíciós jogkört gyakorló vezető |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
3.b. |
közbeszerzési értékhatár feletti |
Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat |
GI közvetlen, közbeszerzési bizottság |
közbeszerzési felhívás |
érintett szakmai szervezeti egység |
gazdasági igazgató |
diszpozíciós jogkört gyakorló vezető |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
3.c. |
közbeszerzési értékhatár alatti |
Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat |
GI közvetlen |
megrendelés, szerződés |
érintett szakmai szervezeti egység |
gazdasági igazgató |
diszpozíciós jogkört gyakorló vezető |
|
folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; |
|
4. |
Pénzügyi teljesítés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4.a. |
számla iktatása |
Számviteli Politika, Számlarend |
pénzügyi ügyintéző |
utalványrendelet, elektronikus adat |
pénzügyi ügyintéző |
|
|
azonnal |
utólag, utalványozás során |
|
4.b. |
teljesítés igazolása/érvé-nyesítés |
gazdálkodási szabályzat |
pénzügyi ügyintéző |
igazolt számla, utalványrendelet |
érintett szakmai szervezeti egység vezetője |
|
|
|
utólag, utalványozás során |
|
4.c. |
átutalás |
gazdálkodási szabályzat |
pénzügyi ügyintéző |
átutalási megbízás |
pénzügyi ügyintéző |
Költségvetési osztály vezetője |
gazdasági igazgató |
fizetési határidő szerint |
utalványozás során |
|
5. |
Banki terhelés feldolgozása |
gazdálkodási szabályzat |
pénzügyi ügyintéző |
elektronikus adat |
pénzügyi ügyintéző |
|
|
haladéktalanul |
utólagos |
|
6. |
Főkönyvi könyvelés |
Szt., 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, Szám- |
főkönyvi könyvelő |
kontírlap, elektronikus adat |
főkönyvi könyvelő |
|
|
haladéktalanul |
utólagos |
|
7. |
Aktiválás, analitikus nyilvántartás |
Szt., 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, Szám- |
analitikus könyvelő |
üzembe helyezés dokumentuma |
analitikus könyvelő |
|
Költségvetési osztály vezetője |
|
utólagos |
1
Az utasítást az 5/2008. (HÉ 44.) EüM utasítás 3. §-a hatályon kívül helyezte 2008. november 1. napjával.
2
A 4. § (6) bekezdése a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
3
A 4. § (7) bekezdése a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
4
A 4. § (8) bekezdését a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 1. §-a iktatta be.
5
A 4. § (9) bekezdését a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 1. §-a iktatta be.
6
A 7. § (6) bekezdését a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 2. §-a iktatta be.
7
A 7. § (7) bekezdését a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 2. §-a iktatta be.
8
A melléklet 15. §-a a Magyar Közlöny 2007. évi 167. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
9
A 16. § a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.
10
A 17. § a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 4. §-ával megállapított szöveg.
11
A Magyar Közlöny 2007. évi 167. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
12
A Magyar Közlöny 2007. évi 167. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
13
A 33. § (4) bekezdése a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 7. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
14
A 34. § (3) bekezdése a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.
15
A Magyar Közlöny 2007. évi 167. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
16
A Magyar Közlöny 2007. évi 167. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
17
A Magyar Közlöny 2007. évi 167. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
18
A 36. § (1) bekezdése a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
19
A 38. § (3) bekezdése a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 7. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
20
A 38. § (4) bekezdése a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 7. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
21
A 39. § (1) bekezdése a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 7. § (2) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
22
A 41. § (2) bekezdése a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 7. § (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
23
A 42. § (1) bekezdése a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
24
A 42. § (2) bekezdése a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
25
A 42. § (3) bekezdése a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
26
A 42. § (8) bekezdése a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
27
Az 1. számú melléklet a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 6. §-ával megállapított szöveg.
28
A 3. számú melléklet I. részének c) pontja a 2/2008. (MK 77.) EüM utasítás 7. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
