Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

72/2007. (VIII. 9.) GKM rendelet

a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról1

2008.02.02.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

1. § A textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 16. §-ának (3) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi h) pont megjelölése j) pontra változik:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„h) a Bizottság 2007/3/EK irányelve (2007. február 2.) a textiltermékek elnevezéséről szóló 96/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. és II. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról;
i) a Bizottság 2007/4/EK irányelve (2007. február 2.) a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról;”

2. § Az R. 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

3. § Az R. 4. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

4. § Az R. 6. melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.

5. § (1) Ez a rendelet 2008. február 2-án lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 32/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 3. §-a és 4. §-a, valamint 1. és 2. melléklete.

(3) Ez a rendelet hatályát veszti 2008. február 3-án.

6. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Bizottság 2007/3/EK irányelve (2007. február 2.) a textiltermékek elnevezéséről szóló 96/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. és II. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról;

b) a Bizottság 2007/4/EK irányelve (2007. február 2.) a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról.

1. melléklet a 72/2007. (VIII. 9.) GKM rendelethez



A textilszálak táblázata

Sor-
szám

Elnevezés

A szál leírása

1.

Gyapjú1

A juh (Ovis aries) bundájából származó szál

2.

Alpaka, láma, teve, kasmir, moher, angora (nyúl), vikunya, yak, guanako, kasgóra, hód, vidra, a megnevezés után „gyapjú” vagy „szőr” megjelöléssel vagy anélkül1

Az alábbi állatok szőre: alpakakecske, láma, teve, kasmirkecske, angorakecske, angoranyúl, vikunya, yak, guanakoláma, kasgórakecske, hód, vidra

3.

Állati szőr, az állatfajta megadásával vagy anélkül (pl. marhaszőr, házikecskeszőr, lószőr)

Különböző állatok szőre, amennyiben azok nem tartoznak az 1. és 2. pont alá

4.

Selyem

Olyan szál, amit kizárólag a selyemfonal-kibocsátó rovar gubójából nyernek

5.

Pamut

A gyapotnövény (Gossypium) tokjából származó szál

6.

Kapok

A kapok (Ceiba pentandra) gyümölcsének belsejéből származó szál

7.

Len

A len (Linum usitatissimum) szárából (kóróból) származó rostszál

8.

Kender

A kender (Cannabis sativa) szárából származó rostszál

9.

Juta

A Corchorus olitorius és a Corchorus capsularis szárából származó rostszál. A jutával azonos módon kell eljárni a következő rostnövényekből származó rostszálakkal: Hibiscus cannabinus, Hibiscus sabdariffa, Abultilon avicennae, Urena lobata, Urena sinuata

10.

Manilakender

A Musa textilis szárát burkoló levelekből nyert rostszál

11.

Alfafű

A Stipa tenacissima leveleiből nyert rostszál

12.

Kókusz

A Cosos nucifera gyümölcséről származó rostszál

13.

Seprűzanót

Másképpen: Ginszter. A Cytisus scoparius, illetve a Spartium junceum ágából nyert rostból készült szál

14.

Rami

A Boehmeria nivea és a Boehmeria tenacissima szárából nyert rostszál

15.

Szizál

Az Agave sisalana leveléből nyert rostszál

16.

Indiai kender

Másképpen: Sunn. A Crotalaria juncea rostjából készült szál

17.

Mexikói szizál

Másképpen: Henequen. Az Agave fourcroydes rostjából készült szál

18.

Agáve

Másképpen: Maguey. Az Agave cantala rostjából készült szál

19.

Acetát

Kevesebb mint 92%, azonban legalább 74% acetilezett hidroxil csoportú cellulózacetátból készült szál

20.

Alginát

Az alginsav fémsóiból készült szál

21.

Rézoxid-szál

Másképpen: Kupro. Rézoxidammóniák eljárás szerint készült regenerált cellulózszál

22.

Modál

Regenerált cellulózszál, magas szakítóerővel és nedves modulussal. A szakítóerő (BC) kondicionált állapotban és az erő (BM), amely nedves állapotban 5% nyújtásnál ébred:
BC (CN)>=1,3 √T+2T
BM (CN)>=0,5 √T,
ahol T az átlagos lineáris sűrűség decitexben

23.

Fehérjeszál

Természetes fehérjéből nyert, vegyszerekkel regenerált és stabilizált szál

24.

Triacetát

Cellulózacetátból előállított szál, amelyben a hidroxil-csoportoknak legalább 92%-a acetilezett

25.

Viszkóz

Viszkóz eljárással készült, regenerált cellulózból álló végtelen és vágott szál

26.

Akril2

Olyan lineáris makromolekulákból előállított szál, melynek lánca legalább 85 tömegszázalék akrilnitrilből épül fel

27.

Poliklorid

Olyan lineáris makromolekulából előállított szál, melynek lánca több mint 50 tömegszázalék vinilklorid vagy vinilidénklorid monomer egységeket tartalmazó makromolekulákból áll

28.

Fluorszál

Lineáris makromolekulákból álló szál, amelyet alifás fluor-karbon monomerekből nyernek

29.

Modakril2

Lineáris makromolekulákból álló szálak, melyek láncai 50%-nál több, de 85 százaléknál kevesebb tömegszázaléknyi akrilnitrilből épülnek fel

30.

Poliamid vagy nejlon2

A láncban legalább 85 százalékban alifás vagy ciklo-alifás egységekhez kapcsolódó, ismétlődő amidkötéseket tartalmazó szintetikus, lineáris makromolekulákból álló szál

31.

Aramid

Szintetikus lineáris makromolekulákból álló szál, mely aromás csoportokhoz kapcsolódó amid- vagy imidkötésekből áll, amelyek legalább 85 százalék közvetlenül kapcsolódik két aromás gyűrűhöz, és az esetlegesen jelenlevő imidkötések száma nem haladja meg az amidkötésekét

32.

Poliimid

Szintetikus lineáris makromolekulákból álló szál, mely ismétlődő imidegységeket tartalmaz

33.

Lyocell3

Egy szerves oldószerrel és oldatból történő szálképzési eljárással, származékok képződése nélkül előállított regenerált cellulózszál

33.a.

Polilaktid

A láncban legalább 85 százalék természetesen előforduló cukrokból származó tejsavészter-egységet tartalmazó, lineáris makromolekulákból álló szál, melynek olvadási hőmérséklete legalább 135 °C

34.

Poliészter

Olyan lineáris makromolekulákból álló szál, melynek láncai legalább 85 tömegszázalékban tereftálsavészterből állnak

35.

Polietilén2

Nem helyettesített, alifás szénhidrogénekből összetevődő, telített lineáris makromolekulákból álló szál

36.

Polipropilén2

Szálak lineárisan telített alifás szénhidrogénekből, melyek minden második szénatomjához egy izotaktikus elrendezésű metilcsoport kapcsolódik további helyettesítés nélkül

37.

Polikarbamid2

Lineáris makromolekulákból álló szál, melynek lánca ismétlődő
(NH-CO-NH) funkcionális csoportot tartalmaz

38.

Poliuretán2

Olyan lineáris makromolekulákból álló szál, melynek láncai ismétlődő funkcionális uretáncsoportokkal rendelkeznek

39.

Vinilszál

Lineáris makromolekulákból álló szál, melynek láncai különböző acetalezettségi fokú polivinilalkoholból épülnek fel

40.

Trivinil2

Szál három különböző vinilmonomerből, mely akrilnitrilből, klórozott vinilmonomerből és egy harmadik vinilmonomerből tevődik össze, amelyek közül egyik sem tesz ki 50 százalélk tömeghányadot

41.

Elasztodién

Elasztikus szál, amely természetes vagy szintetikus poliizoprénből áll egy vagy több polimerizált dienből, egy vagy több vinilmonomerrel vagy anélkül, és amely szálirányú húzóerő hatására eredeti hosszának háromszorosára nyúlik meg, majd tehermentesítés után azonnal visszanyeri megközelítőleg a kiindulási hosszát

42.

Elasztán

Elasztikus szál, amely legalább 85 tömegszázalékban szegmentált poliuretánból áll, és amely húzóerő hatására eredeti hosszának háromszorosára nyúlik meg, majd tehermentesítés után azonnal visszanyeri megközelítőleg a kiindulási hosszát

43.

Üvegszál

Üvegből készült szál

44.

Elnevezés annak az anyagnak megfelelően, amelyből a szálak összetevődnek, pl. fém (fémes, fémezett), azbeszt, papír, „szál” vagy „fonal” kiegészítéssel vagy anélkül

Különböző vagy újszerű anyagból készült szálak, amelyek az előzőekben nincsenek felsorolva

45.

Elaszto-multiészter

Két vagy több vegyileg megkülönböztethető lineáris molekula (amelyek egyike sem haladja meg a teljes tömeg 85%-át) kölcsönhatása által, két vagy több megkülönböztethető szakaszban létrehozott szál, amelyben az észtercsoport alkotja a meghatározó egységnyi mennyiséget (legalább 85%), és amely – megfelelő kezelést követően – eredeti hosszának másfélszeresére kinyújtva, majd elengedve, rövid idő alatt lényegében visszanyeri eredeti hosszát

46.

Elasztolefin

Legalább 95%-ban (tömegszázalékban) részben keresztkötéseket tartalmazó makromolekulákból álló, etilénből és legalább egy másik olefinből előállított szál, amely eredeti hosszának másfélszeresére kinyújtva, majd elengedve rövid idő alatt lényegében visszanyeri eredeti hosszát.

Megjegyzés:

1 A melléklet 1. pontjában szereplő „gyapjú” név használható a birka vagy bárány szőréből származó szálak keverékére és azokra a szálakra, melyek a 2. pont harmadik oszlopában vannak felsorolva.
Ez az előírás a 6. és 7. §-ban felsorolt és a 8. §-ban hivatkozott textiltermékekre is alkalmazható, feltéve, ha az utóbbiak részben az 1. és 2. pontban felsorolt szálakból tevődnek össze.
2 A szál szót bele kell érteni.
3 A „szerves oldószer” kifejezés alapvetően szerves anyagok és víz keverékét jelenti.

2. melléklet a 72/2007. (VIII. 9.) GKM rendelethez



Egyezményes járulékanyag-hányadok

Sorszám

Szál

%

1–2.

Gyapjú és szőrök

 

fésült szálak

18,25

kártolt szálak

117,00

3.

Szőrök

 

fésült szálak

18,25

kártolt szálak

117,00

Lószőr

 

fésült szálak

16,00

kártolt szálak

15,00

4.

Selyem

11,00

5.

Pamut

 

szokásos szálak

8,50

mercerezett szálak

10,50

6.

Kapok

10,90

7.

Len

12,00

8.

Kender

12,00

9.

Juta

17,00

10.

Manilakender

14,00

11.

Alfafű

14,00

12.

Kókusz

13,00

13.

Seprűzanót

14,00

14.

Rami (fehérített szálak)

8,50

15.

Szizál

14,00

16.

Indiai kender

12,00

17.

Mexikói szizál

14,00

18.

Agáve

14,00

19.

Acetát

9,00

20.

Alginát

20,00

21.

Rézoxid-szál

13,00

22.

Modál

13,00

23.

Fehérjeszál

17,00

24.

Triacetát

7,00

25.

Viszkóz

13,00

26.

Akril

2,00

27.

Poliklorid

2,00

28.

Fluorszál

0,00

29.

Modakril

2,00

30.

Poliamid vagy nejlon

 

vágott szál

6,25

végtelen szál

5,75

31.

Aramid

8,00

32.

Poliimid

3,50

33.

Lyocell

13,00

33.a.

Polilaktid

1,50

34.

Poliészter

 

vágott szál

1,50

végtelen szál

1,50

35.

Polietilén

1,50

36.

Polipropilén

2,00

37.

Polikarbamid

2,00

38.

Poliuretán

 

vágott szál

3,50

végtelen szál

3,00

39.

Vinil

5,00

40.

Trivinil

3,00

41.

Elasztodién

1,00

42.

Elasztán

1,50

43.

Üvegszál

 

végtelen szál 5 μm átmérő felett

2,00

végtelen szál 5 μm átmérőig

3,00

44.

Fémszál

2,00

Fémezett szál

2,00

Azbesztszál

2,00

Papírfonal

13,75

45.

Elaszto-multiészter

1,50

46.

Elasztolefin

1,50

Megjegyzés:

1 A 17% járulékanyag-hányadot kell alkalmazni akkor is, ha nem lehet megállapítani, hogy a textiltermék fésült vagy kártolt szálból készült.

3. melléklet a 72/2007. (VIII. 9.) GKM rendelethez


1. Az R. 6. mellékletének az általános információkat ismertető részében az I.3. Eszközök és reagensek pont I.3.2. Reagensek alpontja a következő I.3.2.4–I.3.2.7. alpontokkal egészül ki:

„I.3.2.4. Aceton
I.3.2.5. Foszforsav
I.3.2.6. Karbamid
I.3.2.7. Nátrium-bikarbonát”

2. Az R. 6. mellékletének az általános információkat ismertető részében az I.6. pont helyébe következő szöveg lép:
„I.6. A vizsgálati minta előkezelése
Ha valamely anyagot a [textiltermékek elnevezéséről szóló, 1996. december 16-i 96/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikke (3) bekezdésében leírt] százalékos számításokhoz nem szabad figyelembe venni, azt először el kell távolítani egy olyan módszerrel, amely egyik szálkomponensre sincs hatással.
Ennek érdekében a vízzel és petroléterrel eltávolítható idegenanyagok kivonása úgy történik, hogy a légszáraz mintát Soxhlet extrahálókészülékben egy órán keresztül petroléteres kivonásnak vetjük alá, óránként legalább 6 ciklus sebességgel. A petrolétert engedjük elpárologni a mintából, majd közvetlen kezeléssel extrahálunk, ami abból áll, hogy a mintát szobahőmérsékleten, egy órán keresztül vízben áztatjuk, majd ezt követően az áztatást egy további órán keresztül megismételjük 65 ±5 °C hőmérsékletű vízben, a folyadékot időnként felkeverve. A folyadék és a minta aránya 100:1 legyen. A felesleges vizet kipréseléssel, leszívatással vagy centrifugálással távolítsuk el a mintából, majd hagyjuk, hogy levegőn száradjon.
Elasztolefint vagy elasztolefint és más szálasanyagot (gyapjú, állati szőr, selyem, pamut, len, valódi kender, juta, manilakender, alfafű, kókusz, seprűzanót, rami, szizál, rézoxid-szál, modál, fehérjeszál, viszkóz, akril, poliamid vagy nejlon, poliészter és elaszto-multiészter) tartalmazó textilszálkeverékek esetében az imént ismertetett eljárást kissé módosítani kell, azaz a petrolétert acetonnal kell felváltani.
Az elasztolefint és acetátot tartalmazó textilszálkeverékek esetében az alábbi eljárást kell alkalmazni. Extraháljuk a mintát 80 °C-on 10 percig 25 g/l 50%-os foszforsavat és 50 g/l karbamidot tartalmazó oldattal. A folyadék és a minta aránya 100:1 legyen. A mintát mossuk ki vízben, majd távolítsuk el a vizet és mossuk le 0,1%-os nátrium-bikarbonát oldattal, végezetül gondosan mossuk le vízzel.
Ha a nemszálasanyag petroléterrel és vízzel nem vonható ki, a fentebb leírt vizes eljárást célszerű olyan megfelelő módszerrel helyettesíteni, amely a szál összetevőit nem változtatja meg számottevő mértékben. Némely fehérítetlen, természetes növényi rostot tartalmazó szál esetében (például juta vagy kókusz) megjegyzendő, hogy a petroléterrel és vízzel végzett normál előkezelés nem távolítja el az összes nemszálasanyagot; ennek ellenére nem alkalmazunk további előkezelést, hacsak a minta nem tartalmaz vízben és petroléterben egyaránt oldhatatlan appretálószereket.
Az elemzésről készült jelentésnek részletesen ki kell térnie az alkalmazott előkezelési módszerekre.”

3. Az R. 6. mellékletének az egyes módszereket ismertető részében szereplő táblázat helyébe a következő táblázat lép:

Az egyes módszerek – összefoglaló táblázat

Módszer

Alkalmazási terület

Reagens

1.

Acetát

Meghatározott más szálak

Aceton

2.

Egyes fehérjeszálak

Meghatározott más szálak

Hipoklorit

3.

Viszkóz, rézoxid-szál vagy meghatározott típusú modál

Pamut vagy elasztolefin

Hangyasav és cinkklorid

4.

Poliamid vagy nejlon

Meghatározott más szálak

Hangyasav, 80 tömeg%-os

5.

Acetát

Triacetát vagy elasztolefon

Benzilalkohol

6.

Triacetát vagy polilaktid

Meghatározott más szálak

Diklórmetán

7.

Meghatározott cellulózszálak

Poliészter, elaszto-multiészter vagy elasztolefin

Kénsav, 75 tömeg%-os

8.

Akril, meghatározott modakril- vagy meghatározott poliklorid szálak

Meghatározott más szálak

Dimetilformamid

9.

Meghatározott polikloridok

Meghatározott más szálak

Széndiszulfid/aceton,
55,5/44,5 térfogat%-os

10.

Acetát

Meghatározott polikloridok vagy elasztolefin

Jégecet

11.

Selyem

Gyapjú, szőr vagy elasztolefin

Kénsav, 75 tömeg%-os

12.

Juta

Meghatározott állati eredetű szálak

Nitrogéntartalom módszer

13.

Polipropilén

Meghatározott más szálak

Xilol

14.

Meghatározott más szálak

Poliklorid szálak (a vinilklorid homopolimerjei) vagy elasztolefin

Koncentrált kénsav módszer

15.

Poliklorid szálak, meghatározott modakrilok, meghatározott elasztánok, acetátok, triacetátok

Meghatározott más szálak

Ciklohexanon
”

4. Az R. 6. melléklet 1. Módszer fejezet 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET alfejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. gyapjú (1), állati szőr (2) és (3), selyem (4), pamut (5), len (7), kender (8), juta (9), manilakender (10), alfafű (11), kókuszrost (12), seprűzanót (13), rami (14), szizál (15), rézoxid-szál (21), modál (22), fehérjeszál (23), viszkóz (25), akril (26), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (34), elaszto-multiészter (45) és elasztolefin (46).
Ez a módszer semmilyen körülmények között nem alkalmazható olyan acetátszálak esetében, amelyeknek a felületét deacetilezték.”

5. Az R. 6. melléklet 2. Módszer fejezet 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET alfejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. pamut (5), rézoxid-szál (21), viszkóz (25), akril (26), poliklorid (27), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (34), polipropilén (36), elasztán (42), üvegszál (43), elaszto-multiészter (45) és elasztolefin (46).
Ha különböző fehérjeszálak vannak jelen, akkor a módszerrel ezek összes tömegét határozzuk meg s nem egyedi mennyiségüket.”

6. Az R. 6. melléklet 3. Módszer fejezet 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET alfejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. pamut (5) és elasztolefin (46).”


7. Az R. 6. melléklet 3. Módszer fejezet 5. EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA alfejezetének helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredményeket az általános utasításokban meghatározottak szerint számítsuk ki. A „d” értéke pamut esetében 1,02, elasztolefin esetében pedig 1,00.”

8. Az R. 6. melléklet 4. Módszer fejezetének címe és 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET alfejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„Poliamid vagy nejlon és meghatározott más szálak (80%-os hangyasavat alkalmazó módszer)

1. ALKALMAZÁSI TERÜLET
Ez a módszer az idegenanyagok eltávolítása után a következő szálakból álló kétkomponensű keverékekhez alkalmazható:
1. poliamid vagy nejlon (30)
és
2. gyapjú (1), állati szőr (2) és (3), pamut (5), rézoxid-szál (21), modál (22), viszkóz (25), akril (26), poliklorid (27), poliészter (34), polipropilén (36), üvegszál (43), elaszto-multiészter (45) és elasztolefin (46).
Mint azt fentebb említettük, ezt a módszert gyapjúkeverékekre is lehet alkalmazni, de ahol a gyapjútartalom meghaladja a 25%-ot, a 2. módszert kell alkalmazni (a gyapjút lúgos nátriumhipoklorit oldattal kell kioldani).”

9. Az R. 6. melléklet 5. Módszer fejezetének 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET alfejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. ALKALMAZÁSI TERÜLET
Ez a módszer az idegenanyagok eltávolítását követően a következő összetételű, kétkomponensű textilszálkeverékek esetében alkalmazható:
1. acetát (19)
és
2. triacetát (24) és elasztolefin (46).”

10. Az R. 6. melléklet 6. Módszer fejezete 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET alfejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. gyapjú (1), állati szőr (2) és (3), selyem (4), pamut (5), rézoxid-szál (21), modál (22), viszkóz (25), akril (26), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (34), üvegszál (43), elaszto-multiészter (45) és elasztolefin (46).
Megjegyzés:
Az olyan triacetát szálak, amelyeket részlegesen hidrolízishez vezető kikészítésnek vetettek alá, már nem teljes mértékben oldódnak ebben a reagensben. Ilyen esetekben a módszer nem alkalmazható.”

11. Az R. 6. melléklet 6. Módszer fejezete 5. EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA alfejezetének helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredményeket az általános utasításokban meghatározottak szerint számítsuk ki. A „d” értéke 1,00, kivéve a poliészter, elaszto-multiészter és az elasztolefin esetében, amelyeknél a „d” értéke 1,01”.

12. Az R. 6. melléklet 7. Módszer fejezete 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET alfejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. poliészter (34), elaszto-multiészter (45) és elasztolefin (46).”

13. Az R. 6. melléklet 8. Módszer fejezete 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET alfejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. gyapjú (1), állati szőr (2) és (3), selyem (4), pamut (5), rézoxid-szál (21), modál (22), viszkóz (25), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (34), elaszto-multiészter (45) és elasztolefin (46).
A módszer egyaránt alkalmas előzetesen metallizált festékkel festett akrilok és egyes modakrilok esetében, ugyanakkor nem alkalmas olyan szálaknál, amelyeket krómos utánkezeléssel színeztek.”

14. Az R. 6. melléklet 10. Módszer fejezete 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET alfejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. meghatározott poliklorid szálak (27), mégpedig PVC-szálak akár utánklórozottak, akár nem és elasztolefin (46).”

15. Az R. 6. melléklet 11. Módszer fejezete 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET alfejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. gyapjú (1), állati szőr (2) és (3) és elasztolefin (46).”

16. Az R. 6. melléklet 11. Módszer fejezetének 5. EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA alfejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredményeket az általános utasításokban meghatározottak szerint számítsuk ki. A „d” értéke gyapjú esetében 0,985, elasztolefin esetében pedig 1,00.”

17. Az R. 6. melléklet 14. Módszer fejezete 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET alfejezetének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. poliklorid szálak (27) melyek vinilklorid homopolimer alapúak, akár utánklórozottak, akár nem, elasztolefin (46), valamint”

18. Az R. 6. melléklet 14. Módszer fejezetének 2. ALAPELV alfejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. ALAPELV
A keverék nem klórszál és nem elasztolefin összetevőjét (vagyis az 1. bekezdés 2. pontjában említett szálak) tömény kénsavval (relatív sűrűsége 20 °C-on 1,84) kioldjuk a keverék ismert száraz tömegéből. A poliklorid szálból vagy elasztolefinből álló visszamaradt anyagot összegyűjtjük, kimossuk, megszárítjuk és lemérjük, tömegét – szükség esetén korrigálva – a keverék száraz tömegének százalékában fejezzük ki. A második összetevő százalékos arányát a kettő különbségéből állapítjuk meg.”

19. Az R. 6. melléklet 15. Módszer fejezete 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET alfejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. gyapjú (1), állati szőrök (2) és (3), selyem (4), pamut (5), rézoxid-szál (cupro) (21), modál (22), viszkóz (25), poliamid vagy nejlon (30), akril (26) és üvegszál (43).”
1

A rendelet az 5. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2008. február 3. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás