Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

9/2007. (MK 66.) ÖTM utasítás

az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 2/2006. (MK 94.) ÖTM utasítás módosításáról1

2007.05.30.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjairól és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja, valamint a közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. §-ának (2)–(3) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 2/2006. (MK 94.) ÖTM utasítás módosítására kiadom az alábbi

utasítást:

1. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 2/2006. (MK 94.) ÖTM utasítás (a továbbiakban: Ut.) a következő 3/A. ponttal egészül ki:
„3/A. A közigazgatási hivatalok 2007. második félévi felügyeleti ellenőrzéseinek tervét a Minisztérium Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztályának 2007. május 15-ig kell elkészítenie.”

2. Az Ut. melléklete ezen utasítás mellékletében foglalt 4. számú függelékkel egészül ki.

3. Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba.

Melléklet a 9/2007. (MK 66.) ÖTM utasításhoz

„
4. számú függelék
a 2/2006. (MK 94.) ÖTM utasítás mellékletéhez

A Közigazgatási Hivatalok Felügyeleti Ellenőrzési Szabályzata

I.

Általános rendelkezések

1. A Szabályzat hatálya kiterjed a közigazgatási hivatalokra, valamint a közigazgatási hivatalok felügyeleti ellenőrzéseinek végrehajtásában érintett és közreműködő szervezeti egységekre.

2. A közigazgatási hivatalok szakmai munkájának ellenőrzését a minisztérium Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály) vezetője tervezi és szervezi az ÖTM Szervezeti és Működési Szabályzata 32. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján.

3. A Főosztály minden év december 15-ig elkészíti a közigazgatási hivatalok következő naptári évre vonatkozó felügyeleti ellenőrzéseinek éves tervét. Az éves tervet a miniszter hagyja jóvá.

4. Az éves ellenőrzési terv tartalmazza:
a) az ellenőrzendő közigazgatási hivatal megnevezését;
b) az ellenőrzés típusát (átfogó, téma-, cél-, utóellenőrzés);
c) az egyes szakmai (szabályszerűségi, hatékonysági) ellenőrzések ütemezését és jelentősebb határidőit;
d) az ellenőrzés formáját (törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági);
e) az ellenőrzés fórumát, módját és tárgyát.

5. Az ellenőrzési tervet a Főosztály a Miniszterelnöki Hivatal és a közigazgatási hivatalok tevékenysége vonatkozásában szakmai irányítási jogkörrel rendelkező szerv részére megküldi.

6. A miniszter a jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján felkéri az egyes ellenőrzések vonatkozásában érintett, szakmai irányítási jogkörrel rendelkező szervek vezetőit az ellenőrzésben való részvételre.

7. A Főosztály a jóváhagyott éves tervben (a továbbiakban: éves terv) szereplő egyes ellenőrzések végrehajtására részletes ellenőrzési programot készít. Az ellenőrzés programját az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár (a továbbiakban: szakállamtitkár), az átfogó ellenőrzés részprogramját a Főosztály vezetője hagyja jóvá.

8. Az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell:
a) az ellenőrzést végző szervezet megnevezését;
b) az ellenőrzés alá vont szerv megnevezését;
c) az ellenőrzés témáját (tárgykörét), célját;
d) az ellenőrzés típusának megjelölését;
e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást;
f) az ellenőrzés részletes feladatait, az alkalmazott módszereket;
g) az ellenőrizendő időszakot;
h) az ellenőrök (ezen belül a külső szakértők), valamint az ellenőrzés vezetője megnevezését, megbízólevelük számát, a feladat megosztást;
i) az ellenőrzés tervezett kezdő időpontját és időtartamát, a rész- és az összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét;
j) a kiállítás keltét;
k) a jóváhagyásra jogosult aláírását.

9. A felügyeleti ellenőrzési tervről, programról a szakállamtitkár tájékoztatja a felügyeleti ellenőrzésben közreműködő szerveket, kezdeményezi az ellenőrzésben való részvételeket.

10. A Főosztály vezetője indokolt esetben – különösen a felügyeleti munka adatai alapján – kezdeményezi a jóváhagyott terv módosítását, a hatáskörébe tartozó szervek soron kívüli ellenőrzését vagy vezetőik beszámoltatását.

11. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti ellenőrzéseket a közigazgatási hivatalok tekintetében az ÖTM Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt Ellenőrzési Titkárság hajtja végre.

II.

Értelmező rendelkezések

1. Felügyeleti ellenőrzés: a közigazgatási hivatalok törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági vizsgálata, amely a hivatalok működése megfelelőségének szakmai és szervi, jogszerűségi és célszerűségi szempontok szerinti teljes körű vagy részleges, jogszabályban meghatározott eszközökkel történő vizsgálata a megelőzés és segítségnyújtás, valamint az érdemi vagy érdemre ható jogsértések, hibák és hiányosságok feltárásának, keletkezési okuk megállapításának céljából történik, a működés megfelelőségének helyreállítása, a jogsértések kiküszöbölése érdekében.

2. A felügyeleti ellenőrzés formái:
a) Törvényességi ellenőrzés: annak ellenőrzése, hogy a vizsgált szerv a működése folyamatában feladat- és hatáskörében a tevékenységét jogszerűen végzi.
b) Szakszerűségi ellenőrzés: annak vizsgálata, hogy a vizsgált szerv a szakmai feladatok végrehajtását a jogszabályok és belső szabályzatok, vezetői rendelkezések megtartásával végzi.
c) Hatékonysági ellenőrzés: a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni, rámutatva azokra a tervezési, szabályozási, szervezési, fejlesztési, ösztönzési intézkedésekre, amelyekkel e követelmények elérhetők.
d) Pénzügyi ellenőrzés: a pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése.

3. A felügyeleti ellenőrzés típusai:
a) Átfogó ellenőrzés: a vizsgált szervek feladat- és hatáskörébe tartozó meghatározott időszak alatt ellátott szakmai feladataikat és a költségvetési gazdálkodásukat jellemző folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő – legalább négyéves ciklusonként végzett – törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági ellenőrzése.
b) Témaellenőrzés: meghatározott téma, adott feladat ellátásának vizsgálata egy időben több szervnél abból a célból, hogy a megállapítások eredményeként általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni.
c) Célellenőrzés: a közigazgatási hivatal meghatározott szakmai tevékenységének (meghatározott ügyfajták), vagy a szakmai tevékenység meghatározott részszempont alapján történő vizsgálata – egyéves, féléves, illetve negyedéves ellenőrzési időegységben.
d) Utóellenőrzés: a vizsgált szervnél előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálata.

4. A felügyeleti ellenőrzésben közreműködő szervek: a közigazgatási hivatalok egyes tevékenysége vonatkozásában szakmai irányítási jogkörrel rendelkező szervek.

III.

A felügyeleti ellenőrzés részletes szabályai

1. A közigazgatási hivatalok ellenőrzésének módja különösen:
a) helyszíni ellenőrzés;
b) a közigazgatási hivatalok és az ÖTM által vezetett információs rendszer adatainak, valamint a minisztérium más szerveinél a közigazgatási hivatalokkal és tevékenységükkel összefüggésben keletkezett adatoknak a célhoz kötöttség elvének megfelelő felhasználása, a közigazgatási hivataloknál keletkezett információhordozók rendszeres vagy soron kívüli bekérése;
c) a közigazgatási hivatalok vezetőinek beszámoltatása.

2. A helyszíni ellenőrzés az ellenőrzött szervnél folytatott, annak teljes tevékenységéről vagy egy meghatározott részéről a munkafolyamatokba történő betekintés, az iratok tanulmányozása, interjú útján szerzett megfigyeléseken, összehasonlító értékeléseken, megállapításokon alapuló vizsgálati mód. A helyszíni ellenőrzést – a lehetőségekhez képest – úgy kell ütemezni és lefolytatni, hogy az a legkisebb mértékben és a legrövidebb ideig zavarja a felügyelt szerv tevékenységét a feladatok ellátásában, ugyanakkor az ellenőrzés alaposságát ne veszélyeztesse, illetve az indokolatlan gyorsaság ne idézze elő az adat- és információkérés folyamatos kiegészítésének szükségességét.

3. A beszámoltatás rendje:
a) közigazgatási hivatalok vezetői négyévenként egy alkalommal beszámolnak a Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése szerinti módon és a (2) bekezdésben részletezett tartalommal;
b) közigazgatási hivatalok vezetői évente összegző jelentést készítenek az előző év tevékenységéről a Korm. rendelet 13. §-ának (3) bekezdése szerinti módon;
c) közigazgatási hivatalok vezetői felhívásra meghatározott feladatokról, eljárásokról, tevékenységekről készített rendszeres vagy eseti jelentéstétel útján számolnak be;
d) személyes kapcsolat formájában jelentéstétellel, konzultációval, információnyújtással történhet;
e) közigazgatási hivatal vezetői értekezlet keretében.

4. A közigazgatási hivatal vezetőjének beszámoltatásával végrehajtott ellenőrzés nyomán szükséges feladatokat a beszámolásról készült dokumentum tartalmazza.

5. A közigazgatási hivatalok felügyeleti ellenőrzése útján biztosítani kell, hogy a szakmai, szervi irányításhoz információk álljanak rendelkezésre:
a) a közigazgatási hivatalok tevékenységének és működésének belső szabályozottságáról, a szabályozás hatásfokáról, a feladataik teljesítésének jogszerűségéről és eredményességéről, a szervek tevékenységével és működésével kapcsolatban felmerült szabályozási igényekről;
b) a közigazgatási hivatalok működése személyi, pénzügyi és anyagi feltételeinek biztosítottságáról;
c) a közigazgatási hivatalok személyi állományának fegyelmi helyzetéről és képzettségéről, a képzési igényekről és lehetőségekről, a képzés és továbbképzés meghatározott irányainak teljesüléséről;
d) a közigazgatási hivatalok működési környezetük (az együttműködő állami és önkormányzati szervek, a lakosság, valamint egyéb szervezetek) kapcsolatáról.

A felügyeleti ellenőrzés szervezése

6. A részletes ellenőrzési program alapján az ellenőrzésben részt vevő személyek kijelölésének tervezése érdekében a Főosztály vezetője az igényelt létszámról az ellenőrzést megelőzően – az ellenőrzési program egyidejű megküldésével – tájékoztatja az érintett szervezeti egységek vezetőit.

7. Az ellenőrzéseket a Főosztály és az utasítás hatálya alá vont szervezeti egységek munkatársai együttesen hajtják végre. Az ellenőrzések végrehajtásában részt vevők az utasításban és a programban meghatározott feladataikat a Főosztály kijelölt vezető beosztású munkatársának irányításával és koordinálásával látják el (ellenőrzés vezetője). Az ellenőrzés vezetője – a feladat végrehajtása idején – egyben vezetője a végrehajtásban részt vevőknek.

8. A Főosztály vezetője gondoskodik az ellenőrzésekben részt vevők szakmai felkészítéséről és a programban meghatározott részletes feladatok végrehajtásáról.

9. Az ellenőrzések végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a Főosztály és az ellenőrzésekben részt vevő szervezeti egységek – a programban meghatározottak szerint – közösen biztosítják.

10. A miniszter vezetése alá tartozó szervezeti egységek munkatársainak az ellenőrzésekben közreműködő tagjait az ellenőrzött szerv hivatalos helyiségeibe történő belépésre, illetve ezen utasításban meghatározott jogosultságok gyakorlására feljogosító, névre szóló megbízólevéllel kell ellátni, amely a munkáltatói igazolvánnyal együtt érvényes.

11. A megbízólevélnek tartalmaznia kell:
a) a „Megbízólevél” megnevezést;
b) az ellenőr nevét, beosztását, szolgálati igazolványának számát, illetve – amennyiben szolgálati igazolvánnyal nem rendelkezik – személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát;
c) az ellenőrzés helyére az ellenőrzési programra való utalást;
d) az ellenőrzés végrehajtására, eljárási rendjére vonatkozó jogszabály megnevezését;
e) a megbízólevél érvényességét;
f) a kiállítás keltét;
g) kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.

12. A speciális ismereteket igénylő szakkérdésekben az ellenőrzésbe külső szakértő vonható be. A felkért külső szakértőket is megbízólevéllel kell ellátni, amelyet átruházott hatáskörben a Főosztály vezetője ad ki.

13. A helyszíni vizsgálatot – eltérő utasítás hiányában – annak megkezdése előtt legalább 15 nappal korábban írásban vagy szóban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv vezetőjének.

IV.

A felügyeleti ellenőrzés és a megállapítások dokumentációja

1. Az ellenőrzés végrehajtásáról, megállapításairól az adatokkal és tényekkel alátámasztott értékelést, következtetéseket, megállapításokat az ellenőrzés befejezését követő 30 napon, átfogó ellenőrzést követően 60 napon belül az ellenőrzés vezetője köteles írásba foglalni (ellenőrzési jelentés).

2. Az ellenőrzési jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) az ellenőrzés típusának, módjának megnevezése;
b) az ellenőrzött közigazgatási szerv (szervezeti egység) megnevezése;
c) az ellenőrzés tárgya;
d) az ellenőrzött időszak feltüntetése;
e) az ellenőrzés kezdő és záró napjának, valamint az ellenőrzésre fordított munkanapok számának feltüntetése;
f) az ellenőrzés vezetőjének megnevezése;
g) az ellenőrzésben részt vett személyek (köztisztviselők, külső megbízottak) megnevezése;
h) az ellenőrzés módszere (helyszíni ellenőrzés, iratellenőrzés stb.);
i) az ellenőrzési célok megvalósulása;
j) az ellenőrzés megállapításai és következtetései;
k) szükség esetén: javaslattétel felügyeleti intézkedési terv készítésére (a szükségesnek tartott intézkedések pontos megjelölésével);
l) keltezés, illetve az ellenőrzés vezetőjének aláírása.

3. Ha a vizsgálatot több szerv, személy végzi, az egyes személyek, szervek megállapításaikról ellenőrzési részjelentést készítenek. Az ellenőrzés egyes témáira, tárgyköreire vonatkozóan is készülhet ellenőrzési részjelentés.

4. Az ellenőrzési részjelentés az e fejezet 2. pontjában részletezettek szerinti tartalommal készül.

5. Az ellenőrzési jelentés véglegezését megelőzően – szükség szerint – az észrevételek előzetes helyszíni egyeztetésére, realizáló értekezletre kerül sor.

6. Az ellenőrzési jelentést az ellenőrzés vezetője – eltérő döntés hiányában – köteles megküldeni az ellenőrzött szervnek, aki az ellenőrzés megállapításaira 15 napon belül indokolással ellátott észrevételt tehet.

7. Az észrevételek elfogadásáról vagy elutasításáról a Főosztály vezetője dönt, döntését indokolni köteles. A döntésről az ellenőrzött szervet tájékoztatni kell.

8. A közigazgatási hivatalok ellenőrzéséről készült véglegezett ellenőrzési jelentést a szakállamtitkár hagyja jóvá.

9. A felügyeleti ellenőrzés során ellenőrzési jegyzőkönyvet kell felvenni, amennyiben a vizsgálat során olyan tény, adat, információ jut az ellenőrzést végző tudomására, amely büntető, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás kezdeményezését teszi indokolttá.

10. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet a szakállamtitkár és az ellenőrzött szerv vezetője részére meg kell küldeni.

11. Az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalma különösen:
a) az ellenőrzést végző szervezet megnevezése;
b) az ellenőrzés alá vont szerv megnevezése;
c) az ellenőrzés témája (tárgyköre), célja;
d) az ellenőrzés típusának megjelölése;
e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás;
f) az ellenőrzésnél alkalmazott módszerek;
g) az ellenőrzött időszak;
h) az ellenőrök (ezen belül a külső szakértők), valamint az ellenőrzés vezetője megnevezése, megbízólevelük száma, a feladatmegosztás;
i) az ellenőrzés napja, időpontja;
j) a felelősség megállapításának alapjául szolgáló mulasztások, szabálytalanságok, hivatkozással a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokra;
k) a felelős személyek neve és beosztása;
l) a felelősként megjelölt személy nyilatkozata, hogy a jegyzőkönyv egy példányát átvette; az abban foglaltakat megértette; továbbá, hogy a jegyzőkönyvi megállapításokra meghatározott időn belül észrevételeket tehet;
m) a jegyzőkönyv kiállításának helye, kelte, vizsgáló aláírása.

V.

Az ellenőrzés megállapításának hasznosítása
és az ellenőrzés befejezését követő intézkedések

1. A közigazgatási hivatalnál elvégzett ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján szükség szerint intézkedéseket kell kezdeményezni, illetve tenni. Ennek formái:
a) realizáló levél,
b) intézkedési terv,
c) utóellenőrzés.

2. Az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása realizáló levélben történik, ha a vizsgálatok érdemi hibát, hiányosságot nem tártak fel, vagy azokat még az ellenőrzés folyamán megszüntették.

3. A realizáló levélben határidő kitűzésével fel kell hívni az ellenőrzött szerv vezetőjét a kisebb súlyú hibák, hiányosságok megszüntetésére, az egyéb szükségesnek tartott intézkedések megtételére azzal, hogy ezek végrehajtásáról írásban adjon tájékoztatást.

4. Az ellenőrzés során feltárt súlyos hibák kiküszöbölése, hiányosságok megszüntetése érdekében a szakállamtitkár a közigazgatási hivatal vezetőjét felkéri intézkedési terv elkészítésére.

5. Az intézkedési terv tervezetét legkésőbb az ellenőrzési jelentés megküldésétől számított 30 napon belül el kell készíteni és – jóváhagyás céljából – az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkárhoz felterjeszteni.

6. A jóváhagyott intézkedési tervnek tartalmaznia kell:
a) az alárendelt közigazgatási szervvel kapcsolatban, illetve az alárendelt közigazgatási szervnél végrehajtandó intézkedéseket,
b) a végrehajtás személyi felelőseit,
c) az ezek végrehajtására rendelkezésre álló határidőket.

7. Az intézkedési tervben meghatározott végrehajtási felelősök az adott feladat végrehajtásáról a határidő lejártát követő 5 munkanapon belül írásbeli beszámolót készítenek, amelyet a közigazgatási hivatal vezetője megküld a szakállamtitkár részére.

8. Az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása indokolhatja, hogy szükség szerint utóellenőrzés keretében az ellenőrző szerv vizsgálja, hogy a megállapítások alapján a kezdeményezett vagy javasolt intézkedések megtörténtek-e.

9. Az utóellenőrzés rendjére a felügyeleti ellenőrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

VI.

Az ellenőrzésben érintettek jogai és kötelezettségei

1. A kizárás szabályai:
a) az ellenőrzés végrehajtásából ki kell zárni az ellenőrzött szerv vezető beosztású dolgozójának a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozóját, élettársát, volt házastársát, továbbá, akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható;
b) az ellenőr a kizárási okot közvetlen vezetőjének haladéktalanul köteles bejelenteni, azt az ellenőrzött szerv is bejelentheti. A kizárásról a Főosztály vezetője dönt.

2. Az ellenőrzés vezetője az ellenőrzésbe beosztottaknak az ellenőrzés időtartama alatt hivatali felettese, ennek alapján
a) az ellenőrzési programban foglaltakon túlmenően meghatározza a konkrét ellenőrzendő témaköröket;
b) az ellenőrzés időtartamától függően, rendszeres időközönként beszámoltatja a csoportok vezetőit, indokolt esetben az egyes ellenőröket az ellenőrzés részmegállapításairól;
c) az ellenőrök részére konkrét ellenőrzési feladatokat határozhat meg, az ellenőrző csoportok összetételét és feladatát módosíthatja, koordinálja az egyes csoportok működését;
d) a Főosztály főosztályvezetőjét – az általa meghatározottak szerint – tájékoztatja az ellenőrzés menetéről, az elsődleges megállapításokról, az ellenőrzés esetleges, a helyszínen meg nem szüntethető akadályairól, az ellenőrzés során feltárt haladéktalan intézkedését igénylő súlyos jogsértésekről;
e) az egyes ellenőrzési részjelentések alapján elkészíti az ellenőrzés összefoglaló jelentését;
f) végrehajtja a IV/2–3. pont szerinti eljárást.

3. Az ellenőrök kötelesek:
a) az ellenőrzésre felkészülni, az ellenőrzött szerv működésére vonatkozó adatokat előzetesen beszerezni, a tevékenységre vonatkozó szabályozását megismerni;
b) a helyszíni ellenőrzés előtt az ellenőrzendő szerv, hivatali egység vezetőjénél bejelenteni az ellenőrzés megkezdését (különösen indokolt esetben – ha az ellenőrzés célját veszélyeztetné – ezt mellőzni lehet) és felmutatni a megbízólevelet;
c) az ellenőrzés során feltárt jogsértést vagy jelentős szabálytalanságot, fegyelemsértést soron kívül jelenteni a szervezet vezetőjének és az ellenőrzés vezetőjének, valamint az érintett személyt tájékoztatni a feltárt szabálytalanságról;
d) az ellenőrzött észrevételeit meghallgatni, és ha azok megalapozottak, figyelembe venni;
e) az ellenőrzés során tett bejelentéseket, panaszokat megvizsgálni és a szükséges intézkedéseket kezdeményezni;
f) a tudomására jutott adatok tekintetében az állam-, szolgálati, illetőleg magántitkot megtartani;
g) az ellenőrzés megállapításait – az ellenőrzés befejezését követően – az ellenőrzött szerv, hivatali egység vezetőjével teljes egészében, a felelősként megjelölt személyekkel a rájuk vonatkozó mértékben ismertetni;
h) ha az ellenőrzés során tett megállapítások indokolják – az ügy jellegétől függően – büntető-, fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítását kezdeményezni;
i) megállapításaikat jelentésben rögzíteni.

4. Az ellenőrök jogosultak:
a) az előírt rend megtartásával az ellenőrzött szerv hivatali helyiségeibe belépni,
b) a szerv tevékenységével összefüggő iratokba, nyilvántartásokba, adatkezelési rendszerekbe betekinteni, az eredeti okmányokat átvenni, vagy azokról – az ügykezelési szabályok betartásával – másolatot készíteni,
c) a titokvédelemre, a biztonsági előírásokra vonatkozó szabályok megtartásával a szükséges okmányokat tanulmányozni,
d) szóban vagy írásban tájékoztatást kérni, személyeket szóban vagy jegyzőkönyvben meghallgatni, kérdőívek kitöltésére felhívni,
e) jogsértésre, súlyos szabálytalanságra, fegyelmi vétségre utaló adatokat tartalmazó okiratot a jegyzőkönyvhöz, illetve jelentéséhez csatolás céljából – átvételi elismervény ellenében – bevonni,
f) szakértő, szaktanácsadó bevonását kezdeményezni,
g) a feladatokat eredményesen ellátók elismerésére és a vétkesen mulasztók felelősségre vonására javaslatot tenni.

5. Az ellenőrzést végző felelős:
a) az ellenőrzés szakszerű elvégzéséért;
b) az ellenőrzési program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításáért és a megállapítások helytállóságáért. Ha a tudomására jutott jogsértés, súlyos szabálytalanság esetén az előírt módon nem intézkedik, az ebből adódó következményekért büntetőjogi, fegyelmi, anyagi felelősség terheli;
c) az ellenőrzött szervnél a megállapítások és javaslatok alapján – szükség esetén – végrehajtandó intézkedésekért.

6. Az ellenőrzött szervek vezetői kötelesek:
a) az ellenőrzést végző szervet és az ellenőrt feladataik ellátásában segíteni, az általuk kért tájékoztatást megadni, adatokat, iratokat átadni;
b) biztosítani az ellenőrzést végző szerv munkatársainak helyszíni munkafeltételeit az ellenőrzési jogosultságuk gyakorlását.”
1

Az utasítást a 4/2008. (MK 101.) ÖM utasítás 3. pontja hatályon kívül helyezte 2008. július 9. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás