Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
Devecser Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (III.01.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályozásáról
2014.01.01.
Devecser Város Önkormányzatának Képviselőtestülete [a továbbiakban: Képviselőtestület] a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló – többször módosított – 1993. évi III. törvény [a továbbiakban: Szt.] 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésében, a 37/D. § (3) bekezdésében, a 38. § (1) és (9) bekezdéseiben, a 43/B. § (1) bekezdésében, a 45. § (1)-(2) bekezdéseiben, a 46. § (1) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 92. §-ában, valamint a 132 § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális ellátások helyi szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja
1. §
A rendelet célja, hogy Devecser Város Önkormányzata lehetőségeihez mérten gondoskodjon az igazgatási területén élő lakosság szociális biztonsága megteremtéséről és megőrzéséről. Meghatározza a rászorulók részére az egyes szociális ellátások formáit, az ellátásra való jogosultság feltételeit, érvényesítésének garanciáit, valamint az ellenőrzés szabályait.
A rendelet hatálya
2. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed Devecser város közigazgatási területén élő:
a) lakcímmel rendelkező magyar állam-polgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre (Szt. 3. § (1) bekezdés b), d) pontok),
e) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,
f) az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira (Szt. 3. § (2) bekezdés),
g) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
h) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést biztosít, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
(3) Az önkormányzat a (2) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követeli a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
Eljárási rendelkezések
3. §
Devecser Város Önkormányzatának Képviselőtestülete e rendeletben szabályozza az alábbi pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat:
a. aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személyek együttműködésének eljárási szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit;
b. a közfoglalkoztatás keretében lévő foglalkoztatással;
c. lakásfenntartási támogatással;
d. ápolási díjjal;
e. önkormányzati segéllyel;
f. gyógyszertámogatással;
g. elemi károsultak segélyével;
h.
i. hulladékszállítási díj megfizetésének támogatásával;
j. köztemetéssel;
k. közgyógyellátással;
l. étkeztetéssel;
m. házi segítségnyújtással;
n. jelzőrendszeres házi segítségnyújtással;
o. családsegítéssel;
p. közösségi ellátásokkal;
q. támogató szolgáltatással;
r. utcai szociális munkával;
s. nappali ellátással;
t. a bentlakásos intézménybe – amennyiben az a képviselőtestület hatáskörébe tartozik – történő elhelyezéssel;
u.
v. falugondnoki szolgáltatással
kapcsolatos hatásköröket.
4. §
(1) A szociális ellátásra való jogosultság megállapítása iránt az eljárás kérelemre indul.
(2) A pénzbeli és a természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet, ha e rendelet másként nem szabályozza a Devecseri Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) kell benyújtani.
(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és vele közös háztartásban élő családtagjai jövedelmi és vagyoni viszonyairól szóló nyilatkozatokat és az azokról szóló igazolásokat a központi jogszabályok, illetve az Önkormányzati Hivatal által rendszeresített formanyomtatványok felhasználásával.Az Szt. 3. §-ának (3) bekezdése szerinti személy a kérelméhez csatolja:
ba) igazolást a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve önálló vállalkozói tevékenység alapján fennálló biztosítási jogviszonyról,
bb) igazolást a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról,
b. a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra.
(4) A gyógyszerköltség támogatásához kérhető átmeneti segély iránti kérelemhez a háziorvos által kiadott igazolást kell csatolni a közgyógyellátás terhére fel nem írható gyógyszerekről.
(5) Annak a személynek, akinek a jövedelme kizárólag nyugdíjból vagy nyugdíjszerű ellátásból származik, jövedelme igazolására utolsó havi nyugdíjszelvényét kell becsatolni.
(6) Amennyiben a kérelmező az önkormányzattól részesül rendszeres ellátásban, annak igazolására nem hívható fel.
a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
c) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartam alapján kell kiszámítani.
d) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
da) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
db) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
dc) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.
(8) Környezettanulmányt kell végezni minden olyan esetben, amikor a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen.
(9) A kérelmező köteles a szociális helyzetéről való tájékozódást elősegíteni, annak feltárásában közreműködni.
(10) Ha a 2. § g) pontja szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam illetve olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, illetékes hatóságának igazolás szükséges, akkor közvetítő szervként a kincstár jár el.
5. §
(1) Az e rendelet alapján megállapított rendszeres ellátásban részesülő személy, vagy a felvételre feljogosított más személy a rászoruló lakóhelyében bekövetkező változást, a változást követő 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájánál bejelenteni köteles.
(2) A rendszeres támogatásban részesülő anyagi, jövedelmi viszonyaiban bekövetkező változást, a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni.
(3) Amennyiben a rendszeres támogatásban részesülő személy, illetve felvételére feljogosított az (1)-(2) bekezdésekben foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az ellátás folyósítását meg kell szüntetni, és az esetlegesen jogtalanul felvett összeg visszafizetésére kötelezni kell.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben szabályozott bejelentési kötelezettségre az ellátást megállapító határozatban az érdekelteket fel kell hívni.
(5) Amennyiben a bejelentési kötelezettség teljesítése alapján megállapítható, hogy a jogosultság nem áll fenn, a rendszeres támogatást meg kell szüntetni.
6. §
Ha a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, és az Szt. valamint annak végrehajtására kiadott rendelet másként nem szabályozza, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.
7. §
(1) A Polgármester átruházott hatáskörben hozott döntése ellen a fellebbezést az Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani.
(2) A Jegyző a fellebbezést a Képviselőtestület soron következő rendes ülése elé terjeszti.
8. §
(1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások kifizetésének és folyósításának rendjét a Képviselőtestület az alábbiak szerint határozza meg:
a) a rendszeres pénzbeli ellátásokat az Önkormányzati Hivatal a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kiutalja,
b) a nem rendszeres szociális ellátásokat, támogatásokat a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül az Önkormányzati Hivatal kiutalja,
c) a mellékletekkel ellátott, benyújtott kérelem elbírálásával egyidejűleg – amennyiben a kérelmező a jogosultsági feltételeknek megfelel – a Polgármester engedélyezheti az Önkormányzati Hivatal házipénztárából az ellátás azonnali, készpénzben történő kifizetését, ha annak hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyeztetné, vagy egyéb ok azt indokolja,
d) abban az esetben, ha feltételezhető, hogy a jogosult az átmeneti segélyt nem rendeltetésszerűen használja fel, úgy elrendelhető – közreműködő megnevezésével és megbízásával – az ellátás meghatározott feladat vagy beszerzésre irányuló felhasználása. Erről az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni,
e) a megállapított rendszeres szociális ellátásnak az Önkormányzati Hivatal házipénztárából az azonnali, készpénzben történő kifizetését a Polgármester engedélyezheti, amennyiben azt az ellátásban részesülőnek az életét, testi épségét veszélyeztető körülmény, vagy egyéb ok indokolja.
(2) A jogerősen megállapított természetbeni ellátások esetében a Jegyző az Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik
a) köztemetés esetén a számla kiegyenlítéséről a temetést bonyolító szolgáltató részére,
b) méltányossági alapon történő közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása esetén a térítési díj MEP részére,
c) lakásfenntartási támogatás vagy önkormányzati segély természetben történő megállapítása esetén a közüzemi díjak, lakbér, lakáscélú kölcsön törlesztő részletéhez nyújtott támogatásnak, a szolgáltató, bérbe adó, kölcsönt nyújtó pénzintézet részére, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig, átmeneti segély esetén a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül történő átutalásáról.
9. §
(1) Az Szt. és e rendelet alapján megállapított havi rendszeres szociális ellátások, valamint a – ha azokat egy évnél hosszabb, vagy határozatlan időre állapították meg – jogosultságának feltételeit az ellátást megállapító szerv 2 évente felülvizsgálja. A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján felül kell vizsgálni a jogosultság jövedelmi feltételét, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.
(2) Az (1) bekezdésben leírt felülvizsgálathoz a szükséges nyomtatványokat az Önkormányzati Hivatal a támogatásban részesülő személynek eljuttatja. A támogatásban részesülő köteles a felülvizsgálathoz szükséges nyomtatványokat az abban megjelölt határidőre kitöltve, a szükséges igazolásokkal ellátva a Polgármesteri Hivatalhoz eljuttatni.
ELLÁTÁSOK FORMÁI
10. §
Szociális rászorultság esetén a jogosult részére e rendelet alapján megállapítható ellátások formái:
a) Pénzbeli ellátások:
aa) aktív korúak ellátása;
ab) lakásfenntartási támogatás;
ac) ápolási díj;
ad) önkormányzati segély;
ae) gyógyszertámogatás;
af) elemi károsultak segélye;
ag)
ah) temetési kölcsön;
ai) hulladékszállítási díj megfizetésének támogatása.
b) Természetben nyújtott ellátások:
ba) köztemetés,
bb) közgyógyellátás,
bc) önkormányzati segély.
c) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások:
ca) étkeztetés;
cb) házi segítségnyújtás;
cc) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
cd) családsegítés;
ce) közösségi ellátások;
cf) támogató szolgáltatás;
cg) utcai szociális munka
ch) nappali ellátás
ci) falugondnoki szolgáltatás.
RENDSZERES PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
Aktív korúak ellátása
11. §
(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának és folyósításának feltétele, hogy a kérelmező köteles lakókörnyezete rendben tartására. Köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvarának, kertjének, kerítéssel kívül határos területének, az előtte húzódó járda tisztántartására.
(2) A ház udvara és kertje akkor rendezett, rendeltetés szerinti használata és állagának megóvása akkor biztosított, ha
a. a házához tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja,
b. mentes a hulladéktól, kivéve, hogy a hulladék gyűjtése, tárolása elszállításig meghatározott helyen, a környezet védelméről szóló jogszabályok előírásainak betartásával történik, gyommentes vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység,
c. a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység,
d. a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása rendezetten történik,
e. az épület vagy épületek esetleges omladozó vakolatát, törmelékeit rendszeresen összetakarítják, valamint eltávolítják, és
f. a burkolt utakat tisztán tartják,
g. a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, melynek tisztasága is megfelelő, és megfelel az állattartásról szóló jogi szabályozásokban foglaltaknak,
h. a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását és a kisgyermekek járdára, vagy utcára kiszaladását.
(3) A kerítéssel kívül határos terület rendezettsége, járda, annak hiányában a kerítés és az út közötti terület tisztántartása akkor biztosított, ha
a. mentes a hulladéktól, és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a mellette lévő járda használatát,
b. a ház előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat és a kilátást az úttestre,
c. a járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a lehullott növényi részektől, a felgyülemlett csapadékvíztől, és télen a hó eltakarítása, valamint a síkosság-mentesítés megtörténik.
d. Az árok tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és abban a csapadékvíz el tud folyni.
(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését ellenőrizheti:
a. a polgármester és a jegyző által kijelölt munkacsoport időszakosan,
b. a jegyző által kijelölt személy.
c) Az ellenőrzés időpontjáról a jogosultat előzetesen az ellenőrzésre jogosultak nem kötelesek értesíteni. Amennyiben mulasztást észlelnek úgy az ellenőrzésről jegyzőkönyvet és fényképet készítenek, melynek alapján a jegyző az Szt. 33. § (7) bekezdésében foglaltakkal összhangban felszólítja a kérelmezőt, illetve a jogosultat a lakókörnyezete rendben tartására.
(5) Nem állapítható meg, illetve a megállapított aktív korúak ellátására való jogosultságát az Szt.-ben meghatározottak szerint meg kell szüntetni annak a személynek, aki az (1)-(4) bekezdésben foglalt feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget.
(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki nem minősül egészségkárosodottnak rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként az önkormányzattal, a Somló-környéki Feladatellátó Intézménnyel (a továbbiakban: Szolgálat) – az Szt.-ben és e rendeletben megállapított szabályok szerint köteles együttműködni.
(2) A Szolgálattal történő együttműködés szabályai:
A rendszeres szociális segélyben részesülő személy
a. a Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát;
b. a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik a Szolgálattal;
c. teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
(3) A Szolgálat
a. jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget;
b. éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.
(4) A Szolgálattal történő beilleszkedést segítő együttműködési programok típusai:
a. az ügyfél saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok;
b. egyéni, illetve csoportos önsegítő és készségfejlesztő programok;
c. munkavégzésre történő felkészítő programok;
d. életmódot formáló csoportos foglalkozás;
e. személyre szabott oktatásban, képzésben történő részvétel.
(5) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:
a. az Szt.-ben foglaltakon túl, ha a segélyezett csak a Szolgálat felszólítására tesz eleget kötelezettségének;
b. ha a segélyezett a segélyre való jogosultság felülvizsgálata során megállapított határidőre nem tesz eleget a felülvizsgálatra való felszólításban előírt kötelezettségének;
c. ha a segélyezett a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül nem értesíti az ellátást megállapító szervet.
(6) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.
(7)
(8)
(9)
(10) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.
Lakásfenntartási támogatás
13. §
A jegyző az Szt. 38. §-ában szabályozott feltételek fennállása esetén – kérelemre – normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg.
14. §
(1) A kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles lakókörnyezete rendben tartására. Köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvarának, kertjének, kerítéssel kívül határos területének, az előtte húzódó járda tisztántartására.
(2) A ház udvara és kertje akkor rendezett, rendeltetés szerinti használata és állagának megóvása akkor biztosított, ha
a) a házához tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja,
b) mentes a hulladéktól, kivéve, hogy a hulladék gyűjtése, tárolása elszállításig meghatározott helyen, a környezet védelméről szóló jogszabályok előírásainak betartásával történik, gyommentes vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység,
c) a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység,
d) a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása rendezetten történik,
e) az épület vagy épületek esetleges omladozó vakolatát, törmelékeit rendszeresen összetakarítják, valamint eltávolítják, és
f) a burkolt utakat tisztán tartják,
g) a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, melynek tisztasága is megfelelő, és megfelel az állattartásról szóló jogi szabályozásokban foglaltaknak,
h) a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását és a kisgyermekek járdára, vagy utcára kiszaladását.
(3) A kerítéssel kívül határos terület rendezettsége, járda, annak hiányában a kerítés és az út közötti terület tisztántartása akkor biztosított, ha
a) mentes a hulladéktól, és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a mellette lévő járda használatát,
b) a ház előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat és a kilátást az úttestre,
c) a járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a lehullott növényi részektől, a felgyülemlett csapadékvíztől, és télen a hó eltakarítása, valamint a síkosság-mentesítés megtörténik.
d) Az árok tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és abban a csapadékvíz el tud folyni.
(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését ellenőrizheti:
a) a polgármester és a jegyző által kijelölt munkacsoport időszakosan,
b) a jegyző által kijelölt személy.
c) Az ellenőrzés időpontjáról a jogosultat előzetesen az ellenőrzésre jogosultak nem kötelesek értesíteni. Amennyiben mulasztást észlelnek úgy az ellenőrzésről jegyzőkönyvet és fényképet készítenek, melynek alapján a jegyző az Szt. 38. § (9) bekezdésében foglaltakkal összhangban felszólítja a kérelmezőt, illetve a jogosultat a lakókörnyezete rendben tartására.
(5) Nem állapítható meg, illetve a megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultságát az Szt.-ben meghatározottak szerint meg kell szüntetni annak a személynek, aki az (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget.
15. §
16. §
Ápolási díj
17. §
(1) Az önkormányzat méltányosságból ápolási díjat állapít meg- a jegyes kivételével- a hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont) részére, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi.
(2) Méltányossági alapon nem állapítható meg, illetve a megállapított ápolási díjat meg kell szüntetni annak a személynek:
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelme:
aa) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
ab) vagyona az Szt.-ben meghatározott mértéket
meghaladja,
d) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
da) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
db) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
dc) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybe vétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
e) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét,
f) szakiskola, középiskola illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
g) Méltányossági alapon nem állapítható meg, illetve a megállapított ápolási díjat meg kell szüntetni annak a személynek: keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.
(3) a) A méltányosságból megállapított ápolási díj havi összege azonos az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.
b) Az ápolási díj havi összege a már rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
ÁTMENETI PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
Önkormányzati segély
18. §
(1) Az Szt. 45. §-ában foglaltak alapulvételével önkormányzati segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő szociálisan rászorult családok részére.
(2) Az önkormányzati segély kérelemre, vagy hivatalból állapítható meg
a) eseti segély,
b) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása,
c) temetési segély
formájában.
(3) A 18. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt önkormányzati segély állapítható meg, ha a kérelmező
a) egyedül élő és jövedelme nyugdíjból vagy nyugdíjszerű ellátásból származik, de jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.
b) nem az a) pontban rögzített jövedelemmel rendelkezik és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
(4) A 18. § b) pontjában felsorolt önkormányzati segély állapítható meg, ha a családban az egy főre jutó jövedelem havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
(5) A 18. § c) pontjában felsorolt önkormányzati segély állapítható meg, annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott feltéve, hogy
a) egyedül élő esetén a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át,
b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.
18/A. §
(1) Eseti segély abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező vagy családtagja
a) betegségével kapcsolatos gyógyszereit nem tudja kiváltani (felírt vények bemutatása esetén),
b) kórházi kezelést, műtéti beavatkozást, gyógyászati segédeszközt, rehabilitációt vesz igénybe (vonatkozó igazolások bemutatásával),
c) jelentős elemi kár, súlyos több személyt érintő tragikus baleset (vonatkozó igazolások bemutatásával),
d) közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni (számla bemutatásával),
e) munkanélkülivé vált (igazolt álláskeresési támogatásra való jogosultság, vagy az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésről szóló okirattal),
f) nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése megállapításának elhúzódása miatt késik (eljárás megindításáról szóló okirat alapján), vagy
g) kötelező iskoláztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni (közoktatási intézmény igazolása alapján)
(2) Nem állapítható meg az eseti segély abban a családban, ahol a lakáson felül egyéb hasznosítható ingatlannal, gépjárművel, vagyoni értékű joggal rendelkeznek, kivéve ha a gépjármű fenntartás valamely családtag egészségi állapota miatt szükséges.
(3) Az önkormányzati segély 18. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eseti segély családonként egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg, az alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb kettőezer forintnál.
(4) A 18. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eseti segélyt alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.
18/B. §
(1) A 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatására jogosult a gyermek törvényes képviselője és a fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel, aki az Szt. szerinti időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.
(2) Létfenntartást veszélyeztető élethelyzetnek minősül különösen:
a) az alkalmanként jelentkező többletkiadás, mely különösen:
aa) alapruházat beszerzése,
ab) átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése,
ac) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés,
ad) 3.000,-Ft-ot meghaladó igazolt gyógyszerköltség miatt merül fel,
b) a jövedelem kiesés, illetve az a) pont miatti időszakosan megnövekedett anyagi teher.
(3) A gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatásának egyszeri összege gyermekenként nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át.
18/C. §
(1) A 18. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott temetési segélyre jogosult az a kérelmező, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és jövedelme nem haladja meg a 18. § (5) bekezdésben foglaltakat.
(2) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 60 napon belül kell előterjeszteni.
(3) A temetési segély összege 30.000,-Ft.
Gyógyszertámogatás
19. §
a) annak az egyedül élő személynek, aki nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, vagy közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik ugyan, de az általa szedett gyógyszerek egy része nem szerepel a közgyógyellátás terhére felírható gyógyszerek listáján, és akinek a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át;
b) annak a személynek, aki nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, vagy közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik ugyan, de az általa szedett gyógyszerek egy része nem szerepel a közgyógyellátás terhére felírható gyógyszerek listáján, és akinek a családjában az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és havi gyógyszerköltségének mértéke eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-át.
(2) A gyógyszertámogatás összege havonta a háziorvos által leigazolt, havi rendszerességgel szedett gyógyszerek gyógyszertár által igazolt költségeinek 30 %-a. A közgyógyellátásban részesülők esetén nem lehet figyelembe venni az egyéni gyógyszerkeret összegét.”
(1) Amennyiben a gyógyszertámogatás megállapításra kerül, abban az esetben annak lejártát követő 6 hónapon belül nem lehet újból megállapítani.
Elemi károsultak segélye
20. §
(1) Elemi kár esetén a kár bekövetkeztekor az egy háztartásban élők részére adható eseti gyorssegély összege maximum 50.000,-Ft, tekintet nélkül a rászoruló jövedelmi viszonyaira.
(1) Elemi kár: tűzeset, földrengés, vihar (felhőszakadás), jégverés, hónyomás által okozott olyan kár, amelynek következtében a támogatásra szoruló lakhatást szolgáló javai oly mértékben károsodtak, hogy lakhatása veszélyeztetett, illetve életveszély alakult ki.
Temetési kölcsön
21/A. §
(1) Az önkormányzat kérelemre kamatmentes kölcsönt biztosít a temettetőnek, amennyiben annak anyagi körülményei nem teszik lehetővé az elhunyt eltemettetését.
(2) A kölcsön összege maximum 100.000,-Ft lehet.
(3) A kölcsön visszafizetése a felvételét követő hónap első napjától 10 egyenlő részletben esedékes. Amennyiben a kérelmező az önkormányzattól bármilyen ellátásban részesül, kérelme benyújtásával nyilatkozik arról, hogy nem fizetés esetén a kölcsön összegének törlesztésére kerüljön az ellátása.
Hulladékszállítási díj megfizetésének támogatása
22. §
(2) A támogatást egy év időtartamra, kérelemre lehet megállapítani, a kérelem benyújtását követő hónap első napjától.
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK
Köztemetés
23. §
(1) Devecser Város területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről – a legolcsóbb temetés igénybevételével – a polgármesternek gondoskodnia kell, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) A köztemetés költségének utólagos megtérítése érdekében a polgármester:
a) ha az eltemetett személy rendelkezett olyan vagyontárggyal, amiből a temetés költsége részben vagy egészben fedezhető lett volna, a köztemetés költségét hagyatéki teherként bejelenti a területileg illetékes közjegyzőnél a hagyatéki ügyintéző közreműködésével,
b) ha az eltemetett tartásáról másnak kellett volna gondoskodni, a tartásra köteles és képes személyt vagy örököst a köztemetés költségének megtérítésére kötelezi,
c) ha az eltemetett személy lakóhelye nem Devecser városban volt, az utolsó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzattól igényli a köztemetés költségeinek megtérítését.
(4) A köztemetés iránti kérelemben az elhunyt hozzátartozójának nyilatkoznia kell:
a) a család jövedelméről,
b) van-e olyan személy, aki az elhunyt tartását szerződésben vállalta,
c) van-e olyan vagyona az elhunytnak, amiből a temetés részben vagy egészben fedezhető lenne.
Közgyógyellátás
24. §
(1) Méltányosságból megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultság annak a személynek, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
(2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 % -át eléri, vagy meghaladja.
24/A. §
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
25. §
Devecser Város Önkormányzata a Szolgálat útján biztosítja a házi segítségnyújtást, a családsegítést, a nappali ellátást, valamint a gyermekjóléti szolgáltatást.
Étkeztetés
26. §
(1) Az önkormányzat az étkeztetésről egyéb főzőhely keretében, vásárolt kész ebéd biztosításával gondoskodik.
(2) Az ebédet Devecser, Petőfi tér 5. szám alatti telephelyről lehet elvinni, illetőleg Devecser Város Önkormányzata – külön kérésre, díjazás ellenében – biztosítja az ebéd elszállítását az igénylő lakására.
(3) Devecser Város Önkormányzata az Szt.-ben foglaltak alapján szociális étkeztetés keretében legalább napi egyszeri meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(4) Szociálisan rászorultnak kell tekintetni azt a személyt, akinek életkora elérte vagy meghaladja a 65. évet és egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalansága miatt étkezéséről nem képes más módon gondoskodni.
(5) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt is, aki a (4) bekezdésben foglalt életkort nem érte el, de a háziorvos által kiállított igazolás alapján megállapítható, hogy önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani a legalább napi egyszeri meleg étkezést egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége alapján.
(6) A szociális rászorultság feltételeinek fennállását háziorvosi igazolással, javaslattal, személyazonosító igazolvánnyal, vagy lakcímigazolvánnyal kell igazolni.
(7) Nem részesülhet szociális étkeztetésben:
aki után ápolási díjat állapítottak meg,
aki ápolási díjban részesül,
aki érvényes tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződéssel rendelkezik.
(8) Az intézményi térítési díj mértékét a Képviselő-testület évente külön rendeletben határozza meg.
(9) A személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult, vagy a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy köteles egy összegben, készpénzben megfizetni havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
Házi segítségnyújtás
(1) Az önkormányzat az Szt. 63. § (9) bekezdésében meghatározott személyeknek biztosítja a házi segítségnyújtást. A házi segítségnyújtás módját, formáját, gyakoriságát a Szolgálat határozza meg az Szt. valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletekben és miniszteri rendeletekben foglaltakra figyelemmel.
(2) A házigondozói tevékenységet hivatásos gondozók végzik.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
28. §
Az Önkormányzat – önként vállalt feladatként – társulási megállapodás alapján gondoskodik a jelzősrendszeres házi segítségnyújtás biztosításáról. A feladat ellátását a gesztor önkormányzat az Szt. 120. §-a szerint a szolgáltatást végzővel kötött ellátási szerződés útján biztosítja.
Családsegítés
29. §
(1) A családsegítés magában foglalja az Szt. 64.§-ában, valamint a végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat.
(3) A Szolgálat székhelyén (Devecser, Petőfi tér 5.) biztosítják azon személyek családgondozását, ahol csak felnőtt személyek élnek a családban.
Közösségi ellátások
30. §
Az Önkormányzat az Szt. 65/A §-ában meghatározott közösségi ellátások feladatait a Szolgálat útján biztosítja.
Támogató szolgáltatás
31. §
Az Önkormányzat a Szolgálat keretén belül támogató szolgáltatást biztosít az Szt. 65/C. §-ában szabályozott feladatok ellátásához.
Utcai szociális munka
32. §
Az Önkormányzat a Szolgálaton keresztül utcai szociális munka keretében biztosítja az Szt. 65/E. §-ában szabályozott feladatok ellátását.
Nappali ellátás
33. §
Az önkormányzat az Szt. 65/F. §-ában meghatározott nappali ellátás feladatait a Szolgálat útján biztosítja.
Falugondnoki szolgálat
33/A. §
(1) Az Önkormányzat az Szt. 60. § (1) bekezdésében leírtak biztosítására falugondnoki szolgálatot működtet a település külterületein. A falugondnok az Önkormányzat alkalmazásában áll, mint közalkalmazott.
(2) A falugondnok által biztosított szolgáltatások:
a) a helyi, helyközi szállítás igénybevétele,
b) nyugdíjasok és mozgáskorlátozottak szállítása a térségben működő nyugdíjas- és mozgáskorlátozottak klubjaiba,
c) gyermekek iskolába, óvodába történő szállítása tömegközlekedési eszközök hiánya esetén,
d) helyi rendezvényekre történő szállítás igények esetén,
e) az önkormányzati feladatok ellátására árubeszerzés,
f) közhasznú munkák irányítása és segítése,
g) a lakosság és az önkormányzat közötti kapcsolattartás.
(3) Indokolt, sürgős esetben (pl. azonnali orvosi ellátás) a falugondnoknál is lehet a szolgáltatást kérni.
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja
34. §
(1) Az e rendelet szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet – a családsegítés kivételével – a Szolgálat ellátást biztosító székhelyén (Devecser, Petőfi tér 5.) kell előterjeszteni. Az étkeztetés esetén a kérelem benyújtásának helye Devecser Város Polgármesteri Hivatala (Devecser, Petőfi tér 1.).
(2) Az ellátás igénybevételekor – a családsegítés kivételével – a Szolgálat az ellátásban részesülővel megállapodást köt. Étkeztetés esetén az ellátásban részesülővel a polgármester köt megállapodást, melynek egyik példányát a benyújtott kérelemmel az önkormányzat tartja nyilván és őrzi, másik példányát az aláírást követően át kell adni az ellátottnak.
(3) Az e rendelet hatálybalépésekor szociális étkeztetésben részesülőkkel a polgármester a megállapodást e rendelet hatályba lépésétől számított 2 hónapon belül köti meg.
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díja
A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások közül az étkeztetésért, a házi segítségnyújtásért, valamint a nappali ellátás keretében biztosított étkeztetésért térítési díjat kell fizetni, melynek intézményi térítési díját az intézményvezető javaslatára az önkormányzatnak tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.
36. §
(1) A személyi térítési díjat az intézményi térítési díjról szóló helyi rendeletre figyelemmel, az Szt. valamint a végrehajtására kiadott rendeletekben foglaltak szerint kell megállapítani és felülvizsgálni.
(2) Az új személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követő hónap 1. napjától kell megfizetni.
Érdekképviseleti fórum
37. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója érdekképviseleti fórumot hoz létre.
(2) Az érdekképviseleti fórum 2 tagját az intézményben ellátásban részesítettek, 1 tagját az ellátottak hozzátartozói, 1 tagját az intézmény dolgozóinak képviselői választják. Az önkormányzatot – kijelölés alapján – az érdekképviseleti fórumban a Polgármester képviseli.
(3) Az érdekképviseleti fórum ellátja a jogszabályban megállapított feladatait. Működésének és választásának részletes szabályait a házirend tartalmazza.
38. §
Helyi szociálpolitikai kerekasztal
39. §
(1) Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.
(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai az önkormányzat működési területén szociális intézményt működtető megyei fenntartó képviselője, továbbá:
a) Polgármester
b) Jegyző
c) Helyi Nyugdíjas Klub vezetője
d) Háziorvosok
e) Devecser Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
f) Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének vezetője g)4 A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai az önkormányzat működési területén szociális intézményt működtető megyei fenntartó képviselője, továbbá: Szociális és Egészségügyi Bizottság Elnöke
h) Devecseri Rendőrörs parancsnoka
i) Védőnők.
(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztalt a polgármester hívja össze és vezeti.
(4) A helyi szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik az SZMSZ bizottságokra vonatkozó szabályai szerint.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40. §
(1) Ez a rendelet 2007. március 01-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Devecser Város Önkormányzata Képviselőtestületének a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 3/2006.(I.12.) rendelete, valamint az azt módosító 22/2006.(VI.01.), a 28/2006.(IX.14.), és a 2/2007.(II.01.) rendeletek.
(3) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott Korm. rendeletekben és miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. E rendeletben meghatározott ellátásokra is az Szt. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.
(4) Az étkezésben részesülők személyi térítési díjának 2007. évi felülvizsgálatával egyidejűleg a szociális rászorultságot is felül kell vizsgálni. Amennyiben az ellátásban részesülő nem felel meg a 26. §-ban foglalt feltételeknek, úgy az ellátás 2007. március 31. napjával kerül megszüntetésre azzal, hogy az ő esetükben a személyi térítési díj az ellátás biztosításának a végéig azonos a 2007. január 31. napján alkalmazott személyi térítési díjjal.
(5) A rendelet kihirdetéséről, közzétételéről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
Változott rendelkezések
Megváltozott
Nincs változás
Változni fog
Nincs változás
Eszköztár
Nyomtatás
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
