98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet
2008.01.01.
1. § (1) A víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet mellékleteként közzétett Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) I. rész 1.01 cikke a c) pont után a következő cc) ponttal egészül ki:
(E Szabályzat alkalmazásában:)
„cc) gyorsjáratú hajó – az a géphajó – a kishajók kivételével –, amely képes 40 km/h-t meghaladó holtvízi sebességgel közlekedni, ha ezt a hajó bizonyítványába bejegyezték;”
(2) A Szabályzat I. rész 1.01 cikk t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E Szabályzat alkalmazásában:)
„t) villogó fény és nagyon gyors villogó fény – percenként 50-60-szor, illetve 100-120-szor ritmikusan felvillanó fény;”
(3) A Szabályzat I. rész 1.01 cikk z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E Szabályzat alkalmazásában:)
„z) biztonságos sebesség – olyan sebesség, amelynél a hajó vagy a kötelék biztonságosan közlekedhet, műveletezhet, továbbá az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belül megállhat;”
2. § (1) A Szabályzat I. rész 1.04 cikke a következő új 1. bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi 1. és 2. bekezdés megjelölése 2. és 3. bekezdésre változik:
„1. A hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia.”
(2) A Szabályzat I. rész 1.04 cikk 2. bekezdés felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A hajó vezetőjének a Szabályzat külön rendelkezése hiányában is meg kell tennie a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvintézkedést, hogy elkerülje különösen:”
3. § A Szabályzat I. rész 1.07 cikk 2. és 3. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A rakomány elhelyezése nem veszélyeztetheti a hajó stabilitását és nem zavarhatja a kilátást a kormányállásból.
A menetben lévő hajó, illetve kötelék rakománya a hajó, illetve a kötelék előtt a közvetlen vagy közvetett kilátást nem korlátozhatja úgy, hogy az 350 méternél kisebb legyen.
3. Személyhajón az utasok száma az illetékes hatóság által engedélyezett létszámot nem haladhatja meg.
Gyorsjáratú hajón az ülőhelyek számánál több személy nem tartózkodhat.”
4. § A Szabályzat I. rész 1.09 cikke a következő új 4. bekezdéssel egészül ki:
„4. Minden menetben lévő gyorsjáratú hajón a kormányállásban a kormányvezérlő karnál, illetve a kormánykeréknél egy olyan, legalább 21 éves, személynek kell lennie, aki rendelkezik az 1.02 cikk 1. bekezdésében, valamint a 4.05 cikk 1. bekezdés c) pontjában előírt képesítéssel. A kormányállásban ugyanilyen képesítéssel rendelkező második személynek is tartózkodnia kell, kivéve a kikötés, az indulás, valamint a zsilipekben és azok várakozóhelyein való tartózkodás idejét.”
5. § A Szabályzat I. rész 1.10 cikk 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A víziközlekedésben részt vevő hajónak – a tengeri hajó kivételével – a következő okmányokkal kell rendelkezni:
b) köbözési bizonyítvány (csak az áruszállításra szolgáló hajó részére),
c) személyzeti jegyzék (kivéve azt a hajót, amelyiken nincs személyzet),
d) hajónapló (csak a géphajók részére), továbbá a nemzetközi szerződések, illetve megállapodások alapján megkövetelt, hajózásra vonatkozó egyéb okmányok,
e) a személyzetes hajókon – veszélyes áru szállítása esetén a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzat (a továbbiakban: ADN Szabályzat) 8.1.2.1, 8.1.2.2 és 8.1.2.3 pontjában megkövetelt okmányok is – a hajó vezetőjének (vezetőinek) hajóvezető bizonyítványa, illetve bizonyítványai, a személyzet többi tagjának a szabályszerűen vezetett szolgálati könyve.”
6. § A Szabályzat I. rész 2.01 cikk 6. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A személyzettel rendelkező menetben levő hajó nappal köteles a hajó farrészén nemzeti lobogóját viselni. A gyorsjáratú hajó a nemzeti lobogó helyett a nemzeti lobogóval azonos formájú és színű táblát viselhet.”
7. § A Szabályzat I. rész 3.08 cikke a következő új 4. bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi 4. és 5. bekezdés megjelölése 5. és 6. bekezdésre változik:
„4. A Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzéseken kívül a gyorsjáratú hajónak, menetben, nappal és éjszaka a következőket kell viselnie:
két nagyon gyors (percenként 100-120-szor felvillanó) sárga villogó fényt.
Ezeket a villogó fényeket alkalmas helyen kell elhelyezni, olyan magasságban, hogy minden oldalról jól láthatók legyenek, egymástól függőlegesen kb. 1 m távolságra.”
8. § A Szabályzat I. rész 3.14 cikk 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az ADN Szabályzat 7.1.5.0 és 7.2.5.0 pontjának megfelelően veszélyes árukat szállító hajó a Szabályzat más rendelkezései által előírt fényeken kívül az ADN Szabályzatban előírt számú kék fényt köteles viselni.”
9. § A Szabályzat I. rész 3.28 cikk 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A hajónak, az úszóanyagok kötelékének és az úszóműnek minden olyan horgonyát, amely a hajózást veszélyeztetheti, minden oldalról látható szokásos fehér fényt viselő, radarreflektorral felszerelt úszóval kell megjelölni.”
10. § A Szabályzat I. rész 3.32 cikk 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az ADN Szabályzat 7.1.5.0 és 7.2.5.0 pontjának megfelelően veszélyes árukat szállító hajó a Szabályzat más rendelkezései által előírt jelzéseken kívül az ADN Szabályzatban előírt számú, csúcsával lefelé fordított kék kúpot köteles viselni.”
11. § A Szabályzat I. rész 5.01 cikk 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A víziút tiltó, utasító, korlátozó, tájékoztató, továbbá ajánlott kiegészítő jeleit, azok jelentését a Szabályzat I-7. melléklete határozza meg.” 12. § A Szabályzat I. rész 6.01 cikk b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásában:)
„b) előzés – amikor a hajó (előző hajó) más hajót (előzendő hajót) hátulról, annak hajóközép (HK) síkjához viszonyított 22°30' értéket meghaladó szögben megközelít és megelőz,”
13. § A Szabályzat I. rész 6.01-bis cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„6.01-bis cikk – Gyorsjáratú hajó
A gyorsjáratú hajónak valamennyi más hajó számára biztosítania kell annak menetiránya megtartásához és műveletei végzéséhez szükséges teret, továbbá nem követelheti, hogy az neki kitérjen.”
14. § A Szabályzat I. rész 6.02 cikk 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Ha az e fejezetben foglalt rendelkezések előírják, hogy az adott hajózási szabály nem alkalmazható más hajókkal szemben a kishajóra, akkor ennek a kishajónak más hajók részére – beleértve a gyorsjáratú hajókat – biztosítania kell a menetirányuk megtartásához és műveleteik végzéséhez szükséges teret, továbbá nem követelhetik, hogy azok neki kitérjenek.”
15. § (1) A Szabályzat I. rész 6.03-bis cikk 4. bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e cikk 1. bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha két vitorlás hajó olyan egymást keresztező útvonalon halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre, az egyiknek ki kell térnie az alábbiak szerint:)
„a) ha a hajók különböző oldalszéllel haladnak, a baloldali széllel haladó köteles a másik útjából kitérni,”
(2) A Szabályzat I. rész 6.03-bis cikk 4. bekezdés utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az e bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajóra más olyan hajó vonatkozásában, amelyek nem kishajó, nem alkalmazhatók.”
16. § A Szabályzat I. rész 6.07 cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„6.07 cikk – Találkozás hajóútszűkületekben
1. Az olyan szakaszon vagy helyen való találkozás lehetőségének elkerülésére, ahol a hajóút szélessége kétséget kizáróan nem elegendő az egymás melletti elhaladáshoz (hajóútszűkület), a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) minden hajó köteles a lehető legrövidebb idő alatt áthaladni a hajóútszűkületen,
b) ha a látótávolság korlátozott, a hajóknak a hajóútszűkületbe való behajózás előtt egy hosszú hangjelzést kell leadniuk; szükség esetén – különösen a hosszú hajóútszűkületekben – a jelzést az áthaladás folyamán ismételni kell,
c) azokon a víziutakon, amelyeken a völgy-, illetve a hegymenet meghatározott:
(i) ha a hegymenetben haladó hajó vagy kötelék azt észleli, hogy völgymenetben haladó hajó vagy kötelék a hajóútszűkületbe hajózik be, a hajóútszűkület előtt meg kell állnia és mindaddig várakoznia kell, amíg a völgymenetben haladó hajó vagy kötelék a hajóútszűkületen áthalad;
(ii) ha a hegymenetben haladó hajó vagy kötelék már behajózott a hajóútszűkületbe, a völgymenetben haladó hajó vagy kötelék köteles – amennyiben ez lehetséges – a hajóútszűkület felett megállni és mindaddig várakozni, amíg a hegymenetben haladó hajó vagy kötelék a hajóútszűkületen áthalad.
2. Ha a hajóútszűkületben a találkozás elkerülhetetlen, a hajók kötelesek minden lehetséges intézkedést megtenni, hogy az a legkevésbé veszélyes helyen és feltételekkel történjen. Ha a hajó vezetője összeütközés veszélyét észleli, egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot kell adnia.
3. Kishajóra csak az e cikk 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.”
17. § A Szabályzat I. rész 6.08 cikk 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az A.4. tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszhoz közeledve a hegymenetben levő hajó, illetve kötelék a völgymenetben levő hajó, illetve kötelék közeledtekor köteles a szakasz előtt megállni és várakozni, amíg a völgymenetben levő hajó, illetve kötelék ezen át nem halad.” 18. § A Szabályzat I. rész 6.16 cikk 2. bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A keresztezés befejezésig – szükség esetén – a hajó köteles
– egy hosszú és egy rövid hangjelet adni, ha jobbra kíván haladni,
– egy hosszú és két rövid hangjelet adni, ha balra kíván haladni.”
19. § A Szabályzat I. rész 6.17 cikk 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Előzés, illetve találkozás kivételével tilos a 3.14 és a 3.32 cikkben előírt két vagy három kék fényt, illetve két vagy három kék kúpot viselő hajótól vagy köteléktől 50 m távolságon belül haladni.”
20. § A Szabályzat I. rész 6.19 cikk 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A völgymenetben orral folyásiránnyal szemben előremenetben működő géppel haladó hajót nem ereszkedőnek, hanem hegymenetben haladónak kell tekinteni.”
21. § A Szabályzat I. rész 6.21 cikke a következő új 5. bekezdéssel egészül ki:
„5. Személyhajót, ha azon utasok tartózkodnak, mellévett alakzatban vagy vontatott kötelékben továbbítani tilos. Személyhajó mellévett alakzatban vagy vontatott kötelékben való továbbítása csak havaria esetén engedhető meg.”
22. § (1) A Szabályzat I. rész 6.28 cikk 8–10. bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. A zsilipben és a zsilip előkikötőjében a hajónak legalább 10 m oldaltávolságot kell tartania a 3.14 cikk szerinti kék fényt vagy a 3.32 cikkben előírt kék kúpot viselő más hajótól vagy köteléktől. Ez a rendelkezés az ugyanilyen jelzéseket viselő hajóra és kötelékre nem vonatkozik.
9. A 3.14 cikk 2. vagy 3. bekezdése szerinti két, illetve három kék fényt, továbbá a 3.32 cikk 2. vagy 3. bekezdésében előírt két, illetve három kék kúpot viselő hajót és köteléket külön kell zsilipelni.
10. A 3.14 cikk 1. bekezdése szerinti kék fényt vagy a 3.32 cikk 1. bekezdésében előírt kék kúpot viselő hajó személyhajóval együtt nem zsilipelhető.”
(2) A Szabályzat I. rész 6.28 cikke a következő új 11. bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi 11. bekezdés megjelölése 12. bekezdésre változik:
„11. A zsilip előtti várakozóhelyhez közeledve, továbbá a zsilipbe behajózva, illetve onnan kihajózva a gyorsjáratú hajó olyan sebességgel köteles haladni, amely nem okoz kárt a zsilipben, a hajókban vagy az úszó anyagokban és a hajón tartózkodó személyekre nézve semmilyen veszélyt nem jelent.”
23. § A Szabályzat I. rész 6.30 cikk 5. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. A korlátozott látási viszonyok között közlekedő hajók kötelesek a 16. csatornán, illetve a német, osztrák, szlovák és magyar Duna-szakaszon a 10. csatornán rádiótelefon-kapcsolatot fenntartani. A hajók egymás közötti rádióforgalmazására a 10. csatornát kell használni. Találkozáskor a hajó köteles közölni a többi hajóval a hajózás biztonságának fenntartásához szükséges információkat.”
24. § A Szabályzat I. rész 7.07 cikk 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A hajók, a tolt kötelékek és a mellévett alakzatok között vesztegléskor legalább a következő távolságot kell tartani:
– 10 m-t, ha az egyik hajó a 3.14 cikk 1. bekezdése szerinti egy kék fényt vagy a 3.32 cikk 1. bekezdésében előírt egy kék kúpot visel,
– 50 m-t, ha az egyik hajó két, a 3.14 cikk 2. bekezdése szerinti kék fényt vagy két, a 3.32 cikk 2. bekezdése szerinti kék kúpot visel,
– 100 m-t, ha az egyik hajó három, a 3.14 cikk 3. bekezdése szerinti kék fényt vagy három, a 3.32 cikk 3. bekezdésében előírt kék kúpot visel.
Ha a hajók, tolt kötelékek vagy mellévett alakzatok eltérő számú kék fényt, illetve kék kúpot viselnek, a köztük lévő távolságot a legnagyobb számú kék fény, illetve kék kúp szerint kell megállapítani. Ha a hajók, tolt kötelékek vagy mellévett alakzatok azonos jelzéseket viselnek, a közöttük levő legkisebb távolságot nem kell megállapítani.”
25. § A Szabályzat I. rész 8.01 cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.01 cikk – „Tartsa magát távol tőlem” jelzés
1. Olyan esemény vagy káreset alkalmával, amelynek következtében a szállított veszélyes anyagok elfolyhatnak, „Tartsa magát távol tőlem” jelzést kell leadni
a) azon a tartályhajón, amelynek a 3.14 cikk szerinti egy vagy két kék fényt, illetve a 3.32 cikk szerinti egy vagy két kék kúpot kell viselnie, ha a személyzete nem képes elhárítani az emberi életet vagy a hajózást a veszélyes anyagok elfolyása következményeként fenyegető veszélyt,
b) azon a hajón, amelynek a 3.14 cikk szerinti három kék fényt, illetve a 3.32 cikk szerinti három kék kúpot kell viselnie, ha a személyzete nem képes elhárítani az emberi életet vagy a hajózást a veszélyes anyagok elfolyása következményeként fenyegető veszélyt.
Ez a rendelkezés a tolt bárkára és a hasonló nem önjáró hajóra nem vonatkozik. Ha azok kötelék részei, a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést annak a hajónak kell leadnia, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.
2. A „Tartsa magát távol tőlem” jelzés hang- és fényjelzésből áll. A hangjelzés legalább 15 perc időtartammal folyamatosan ismétlődő egy rövid és egy hosszú hangból áll.
A hangjelzéssel egyidejűleg a 4.01 cikk 2. bekezdése szerinti fényjelzést is le kell adni.
A bekapcsolást követően a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést automatikusan kell leadni; a kapcsolónak olyannak kell lennie, hogy azt véletlenül ne lehessen működésbe hozni.
3. Azoknak a hajóknak, amelyek észlelték a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést, a fenyegető veszély elhárítására minden lehetséges intézkedést meg kell tenniük. Különösen kötelesek:
a) ha a veszélyes körzet felé haladnak, attól a lehető legnagyobb távolságot tartani, szükség esetén visszafordulni,
b) ha csak éppen akkor haladtak át a veszélyes körzeten, a lehető leggyorsabban folytatniuk útjukat.
4. A 3. bekezdésben említett hajók kötelesek haladéktalanul
a) bezárni minden ablakot és nyílást,
b) eloltani minden védelem nélküli fényt,
c) abbahagyni a hajón a dohányzást,
d) leállítani minden olyan segédgépet, amely a hajó üzemeltetéséhez nem szükséges,
e) elkerülni a szikraképződést.
5. A 4. bekezdésben foglaltak a veszélyes körzet közelében veszteglő hajóra is vonatkoznak. Ha az „Tartsa magát távol tőlem” jelzést észlel, szükség esetén a személyzetnek a hajót el kell hagynia.
6. A 3–5. bekezdésben említett intézkedéseknél a folyó áramlását és a szél irányát figyelembe kell venni.
7. A hajóknak a 3–6. bekezdésben említett intézkedéseket akkor is meg kell tenniük, amikor a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést partról adják le.
8. A „Tartsa magát távol tőlem” jelzést észlelt hajó vezetője erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni köteles.”
26. § A Szabályzat I. rész 8.02 cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.02 cikk – Adatszolgáltatási kötelezettség
1. A veszélyes árut szállító hajó és kötelék vezetője az ADN Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően az illetékes hatóság által szükség esetén B11 jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszokba való behajózás, illetve az ellenőrzési pontok, forgalomirányítási központok és zsilipek előtt köteles az előírt csatornán rádiótelefonon közölni az alábbi adatokat: c) helyzete, haladási iránya (megfelelő esetben),
d) a hajó lajstromozási száma, tengeri hajóknál – IMO-száma,
f) a hajó hossza és szélessége,
g) a kötelék fajtája, hossza és szélessége,
k) a szállított veszélyes áruk fuvarokmány szerinti leírása (UN szám vagy azonosítási szám, osztály, szükség esetén csomagolási csoport és/vagy osztályozási kód, továbbá mindegyik küldemény mennyisége). Az 1. osztályba sorolt rakománynál be kell jelenteni az ilyen anyagot tartalmazó küldemények bruttó tömegét, továbbá a tárgyakban lévő robbanóanyagok nettó tömegét,
l) a veszélyes áru szállításakor szükséges jelzés,
m) a hajón tartózkodó személyek száma.
Az első mondatban felsorolt ellenőrzési pontok külön kérésére a hajó vezetője köteles közölni az általa vezetett hajó, illetve kötelék merülési adatait.
2. Az 1. bekezdésben felsorolt adatokat – a c) és h) pont kivételével – az illetékes hatóságnak bármely más szolgálat és személy írásban, távbeszélőn vagy – ha ez lehetséges – elektronikus úton is bejelentheti. A hajó vezetője minden esetben köteles az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszra való behajózás, illetve az onnan való kihajózás időpontját közölni.
3. Ha a hajó az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszon két órát meghaladó időtartamra megszakítja útját, a hajó vezetője köteles az útmegszakítás kezdetének és befejezésének időpontját bejelenteni.
4. Ha az 1. bekezdésben meghatározott adatokban az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszon való áthaladás alatt változás következik be, ezt az illetékes hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.
5. A fenti adatok bizalmasak és az illetékes hatóság azokat harmadik személy tudomására nem hozhatja.
Az illetékes hatóság víziközlekedési baleset esetében a mentési műveletek végzéséhez szükséges megfelelő adatokat a mentést végző szolgálatok tudomására hozhatja.”
27. § A Szabályzat I. rész 9.03 cikk 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Tilos a víziútba dobni, illetve folyatni fáradt olajat, fenékvizet, fáradt kenőanyagot vagy más olajat, kenőanyagot tartalmazó hulladékot, kommunális szennyvizet, háztartási hulladékot és egyéb különleges hulladékot. A rakománymaradék vízbe dobása, illetve folyatása a Duna menti országok előírásainak megfelelően engedhető meg.”
28. § A Szabályzat I. rész 9.04 cikk 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A hajó vezetője köteles biztosítani a 9.03 cikk 1. bekezdésében meghatározott, a hajó üzemeltetése során keletkezett olajat vagy kenőanyagokat tartalmazó hulladékoknak külön erre szolgáló edényekben való elkülönített összegyűjtését, továbbá a géptéri fenékvíz összegyűjtését. Az edényeket a hajón úgy kell elhelyezni, hogy azok bármely folyását időben és könnyen észlelni és kiküszöbölni lehessen.”
29. § A Szabályzat I. rész 9.05 cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„9.05 cikk – Környezetvédelmi napló
1. Az ENSZ EGB 61. számú határozata1 szerinti géptérrel rendelkező hajónak – a kishajó kivételével – „A Duna vízének hajózásból eredő szennyezésének megelőzésére vonatkozó ajánlások” 1. mellékletében foglalt minta szerinti érvényes környezetvédelmi naplóval (olajnaplóval) kell rendelkeznie. 1 Ajánlások a belvízi hajókra vonatkozó műszaki előírások európai színtű egységesítésére, 1–2 szakasz:
22. Géptér – a hajónak az a része, amelyben a fő- és segédgépek helyezkednek el. A gépterek főgéptérre, géphelyiségre és kazántérre oszthatók fel.
23. Főgéptér – az a helyiség, amelyben a főgépek helyezkednek el.
24. Géphelyiség – az a helyiség, amelyben csak segédgépek, nevezetesen belső égésű motorok helyezkednek el (segédgéptér).
2. A környezetvédelmi naplót (olajnaplót) az illetékes hatóság adja ki és ellenőrzi.
3. A 9.04 cikk 1. bekezdésében meghatározott hulladékot a hajó állapotától és üzemétől függő rendszeres időközökben, megfelelő igazolás ellenében, le kell adni az illetékes hatóságok engedélyével rendelkező hulladékgyűjtő helyre. Az igazolás a hulladékgyűjtő hely munkatársa által a környezetvédelmi naplóba (olajnaplóba) tett megfelelő bejegyzésből áll.
4. Az illetékes hatóság megkövetelheti egyéb adatoknak is a környezetvédelmi naplóba (olajnaplóba) való bejegyzését, így
– a kirakásra vonatkozó adatokat (kirakási bizonylat),
– a mosóvíz fedélzet alatti térből való eltávolítására vonatkozó adatokat,
– a háztartási szennyvíz eltávolítására vonatkozó adatokat,
– a szennyvizek, tisztítási maradékok és egyéb különleges hulladékok eltávolítására vonatkozó adatokat.
5. A hajón keletkezett hulladék eltávolítására vonatkozóan a Dunai Hajózás Alapvető Rendszabályai (DHAR) és az Európai Belvízi Hajózási Szabályzat (CEVNI) alkalmazási körén kívüli víziutakon hatályos előírások szerint kiállított egyéb okmányokkal rendelkező hajónak készen kell állni arra, hogy igazolja a hulladékoknak fenti víziutakon kívüli eltávolítását. Ilyen igazolásként szolgálhat többek között a hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény (MARPOL'73) által előírt olajnapló.”
35. § A Szabályzat II. rész 1.01 cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.01 cikk – Fogalommeghatározások
a) folyamkilométer (fkm) – a víziút adott pontjának a folyó vagy csatorna torkolatától mért távolsága,
b) hajóút közelében – a víziút hajóúton kívül elhelyezkedő és ahhoz közvetlenül csatlakozó vízterülete,
c) hajó vagy kötelék fajtája – a hajó, illetve kötelék építési, alkalmazási és egyéb (pl. méret, összetétel) jellemzője,
d) hajóhíd – a parthoz és a mederhez rögzített úszó létesítményekből összeállított, nyitható ideiglenes híd,
e) hajó-meder távolság – a hajótest legalacsonyabb és a meder legmagasabb pontja közötti távolság,
f) hajósoknak szóló hirdetmény – a hajózási hatóság által a Szabályzat I. rész 1.22 cikke alapján kiadott rendelkezés (biztonsági intézkedés) közzétételére, közlésére szolgáló közlemény,
g) hajósoknak szóló tájékoztató – a hajózási hatóság által a Szabályzat I. rész 1.06 cikkének betarthatósága és a hajózásban érdekeltek tájékoztatására kiadott közlemény,
h) kísérő kisgéphajó – oktatás, edzés, verseny és vízi rendezvény ideje alatt a vitorlás és evezős csónak(ok), illetve vitorlás kishajó(k) kísérését, szükség esetén mentést szolgáló vízijármű,
i) kisgéphajó – az a hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el, motorteljesítménye pedig 4 kW-ot eléri, illetve meghaladja,
j) korlátozott látási viszonyok – 1000 m-nél kisebb látótávolság,
k) köteles komp – nem szabadon közlekedő kötélpályás komp, amely lehet
ka) mélyvezetésű köteles komp – a vízfelszín alatt a mederfenéken átvezetett kötelű komp,
kb) felsővezetésű köteles komp – a vízfelszín felett átvezetett kötelű komp, amely lehet
kba) alacsonyvezetésű köteles komp – a vízfelszín felett kis magasságban átvezetett kötelű komp,
kbb) magasvezetésű köteles komp – a vízfelszín felett legalább a külön jogszabályban előírt magasságban átvezetett kötelű komp,
l) közforgalmú úszó létesítmény – gazdasági célú, a meghirdetett feltételekkel bárki által igénybe vehető úszó létesítmény,
m) mentőmotoros – a hajózási hatóság által rendeltetésszerű mentésre alkalmasnak nyilvánított, a II-11. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő kisgéphajó, n) őrszolgálat – úszó létesítményen vagy parti őrhelyen tartott – az úszó létesítmény biztonságának megőrzésére szolgáló – állandó figyelőszolgálat,
o) folyamfelügyeleti hajó – a hajózási hatóság, a vízi rendészet rendőri szervének, valamint a súlyos víziközlekedési balesetek és rendkívüli hajózási események szakmai vizsgálatát végző szervezet hajója,
p) ügyeleti szolgálat – úszó létesítményen vagy olyan helyen tartott készenléti szolgálat, ahonnan szükség esetén azonnali intézkedés foganatosítható,
q) vitorlás kishajó – az a vitorlával haladó hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el, névleges vitorlafelülete pedig a 10 m2-t nem éri el,
r) vitorlás vízi sporteszköz – a legalább 3 m2 névleges vitorlafelületű vízi sporteszköz,
s) vízi légijármű (a továbbiakban: légijármű) – vízen fel- és leszállás rendeltetésszerű végrehajtására alkalmas – más jogszabályban meghatározott – légi jármű,
t) vízi repülőtér – légi jármű fel- és leszállására, vízen való mozgására, álló helyzetben való kiszolgálására, veszteglésére kijelölt és biztosított, az üzemeltető rendelkezésére bocsátott vízterület,
u) víziút – a folyók, csatornák és tavak víziúttá nyilvánított szakasza vagy része,
v) völgymenet – a folyó torkolata irányába haladás.”
36. § A Szabályzat II. rész 1.10 cikk 3. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Utasokat vagy utasokat is szállító hajóval kötelékben közlekedni – a havaria kivételével – csak a hajózási hatóság eseti engedélyével szabad.”
37. § A Szabályzat II. rész 1.11 cikke a következő új 5. bekezdéssel egészül ki:
„5. Hajósoknak szóló hirdetmény, illetve tájékoztató iránti kérelmet – a szükséges mellékletekkel együtt – legalább 5 munkanappal a meghirdetés tervezett időpontja előtt kell a hajózási hatósághoz benyújtani.”
38. § A Szabályzat II. rész 1.12 cikk 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Vízi rendezvény a rendezvény helye szerint illetékes vízirendészeti rendőrkapitányság, a vízirendészeti szervek illetékességi területén kívül eső folyókon, tavakon és egyéb szabad vizeken a rendezvény helye szerint külön jogszabály alapján illetékes rendőrkapitányság engedélyével tartható.”
39. § A Szabályzat II. rész 2.03 cikke a következő új 3. bekezdéssel egészül ki:
„3. A gyorsjáratú hajó az I. rész 3.08 cikk 4. bekezdésében megállapított jelzést az utazósebesség elérésétől köteles viselni akkor is, ha az nem éri el a 40 km/h sebességet.”
40. § (1) A Szabályzat II. rész 3.03 cikk 2–7. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozásakor, keresztezésekor és előzésekor, annak a kishajóra vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.
3. Ha azonos hajtású kishajók, csónakok és vízi sporteszközök egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.
4. A gépi erővel vagy evezővel hajtott csónak és kishajó találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó kishajó, csónak és vízi sporteszköz útjából kitérni.
5. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles kitérni az evezővel hajtott csónak útjából és – feltéve, hogy a víz szélessége és mélysége ezt lehetővé teszi – legalább 30 m távolságot tartani attól.
6. A gépi erővel hajtott kishajók, csónakok és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és bal oldaluk felől kell egymást kerülniük.
7. A vitorlával haladó csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minősül. Ezekre az I. rész 6.03-bis cikkében foglaltakat kell alkalmazni.”
(2) A Szabályzat II. rész 3.03 cikk 9. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Kikötött úszó létesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, az alacsonyvezetésű köteles komp kifeszített kötele alatt és közelében tartózkodni, illetve közlekedni tilos.”
41. § A Szabályzat II. rész 3.04 cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„3.04 cikk – Találkozás gyorsjáratú hajóval
Gyorsjáratú hajóval az I. rész 6.01-bis cikkében meghatározott találkozás során a gyorsjáratú hajó elhaladásáig más hajó – a kishajó, csónak és vízi sporteszköz kivételével – köteles megtartani eredeti (a gyorsjáratú hajó megjelenésekor tartott) irányát.”
42. § A Szabályzat II. rész 4.03 cikk 5. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Ha a zsilip személyzete eltérően nem rendelkezik, az I. rész 6.28 cikk 3. bekezdésében a kishajóra vonatkozó szabályok érvényesek a csónakra is.”
43. § A Szabályzat II. rész 4.07 cikk 3. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó, úszni nem tudó, 16 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.”
44. § A Szabályzat II. rész 4.08 cikk 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Vízi sportpálya határait folyókon és csatornákon az I-7. melléklet E.16–E.21 és E.24 jelzésekkel – szükség szerint kiegészítő jelzésekkel – kell megjelölni. A vízi sportpálya határait tavakon a II-5. melléklet III. fejezet 1–3. pontjában foglaltaknak megfelelő sárga bójákkal, valamint a parton az I-7. melléklet E.16–E.21 és E.24 jelzésekkel – szükség szerint kiegészítő jelzésekkel – kell megjelölni.” 45. § A Szabályzat II. rész 6.02 cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„6.02 cikk – Csónakra vonatkozó közlekedési szabályok
Azonos hajtású csónakok – kivéve a vitorlával haladó csónakokat – találkozásakor a völgymenetben haladó csónak köteles a hegymenetben haladó számára a partközeli elhaladást biztosítani. Ha az egymás melletti biztonságos elhaladás csak az egyik csónak menetirányának változtatásával lehetséges, a hegymenetben haladó csónak köteles kitérni.”
46. § A Szabályzat II. rész 7.18 cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„7.18 cikk – Mohács térségének közlekedési rendje
1. A Duna Mohács térségéhez tartozó – a 1466–1433 fkm közöttti – szakaszán az e rész 7.15 cikkében megállapított kiegészítő szabályokat kell alkalmazni.
2. Ha a vízállás meghaladja a hajózási nagyvízszintet, akkor az e rész 7.15 cikk 7. bekezdése szerint kell eljárni.
3. Az illetékes hatóságok által határátlépés céljára kijelölt vízterületen lévő veszteglőhelyeken csak határátlépés céljából és legfeljebb 4 óra hosszan szabad vesztegelni, azonban a határvizsgálat befejezése után azt haladéktalanul el kell hagyni.
4. A határvizsgálatra várakozó veszteglő hajó, kötelék nem akadályozhatja a szakaszon áthaladó, a határvizsgálat előtt a parthoz közelítő vagy az után a parttól eltávolodó hajó, kötelék szabad közlekedését.
5. Ha a határátlépésre kijelölt veszteglőhelyen ideiglenesen nincs hely további hajó, kötelék fogadására, akkor a hajózási hatóság vagy a vízirendészet rendőri szerve megállásra szólítja fel az érkező hajókat a szükséges veszteglőhely megjelölésével.
6. Az 5. bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében minden völgymenetben haladó nagyhajó, kötelék és rádióadóval rendelkező egyéb vízijármű az 1466. és az 1460. fkm-nél, minden hegymenetben haladó nagyhajó, kötelék és rádióadóval rendelkező egyéb vízijármű az 1433 és az 1443 fkm-nél történő áthaladáskor köteles a 22. rádiócsatornán helyzetét és úti célját közölni.
7. Az ideiglenesen megállított hajó, kötelék továbbhaladására a hajózási hatóság vagy a vízirendészet rendőri szerve ad engedélyt a 22. rádiócsatornán.”
47. § A Szabályzat II. rész 8.01 cikk 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Tavon a menetrend szerinti forgalomban közlekedő személyhajó és komp, ha a kikötő térségében más hajótól közlekedése elősegítését kéri
– nappal: minden oldalról látható zöld lobogót,
– éjszaka: a menetrend szerinti forgalomban közlekedő személyhajó esetében az I. rész 3.08 cikk 1. bekezdés a) pontja, illetve 3.16 cikk 1. bekezdés b) pontja szerinti fény fölött legalább 1 m távolságban minden irányból látható zöld fényt
48. § A Szabályzat II. rész 8.03 cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.03 cikk – A hajóút jelei
A tavak nagyhajók közlekedésére kijelölt vízterületét a II-5. melléklet szerinti jelekkel kell megjelölni. Az ettől eltérő jelek, jelzések alkalmazását a hajózási hatóság engedélyezheti.” 49. § A Szabályzat II. rész 9.12 cikk 4. bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki:
(Vitorlás vízi sporteszköz)
„c) a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében – a szükséghelyzet kivételével – nem közlekedhet.”
50. § A Szabályzat II. rész 9. Fejezet 9.2 alcímét követő 2.21 cikk megjelölése 9.21 cikkre változik, és e cikk 4. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Vitorlás vízi sporteszköz
a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,
b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8. fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m
széles vízterületen – kivéve a kijelölt fürdőhely területét – közlekedhet.
A vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében – a szükséghelyzet kivételével – nem közlekedhet.”
„1. A kishajó és a 2,5 m-nél hosszabb csónak szerkezetének és építésének meg kell felelnie a külön jogszabályban megállapított biztonsági követelményeknek. A kishajónak, illetve a csónaknak elárasztás esetén is az engedélyezett személyi befogadóképesség alapján számított 7,5 kg/fő maradó felhajtóerővel úszóképesnek kell maradnia.”
„2. A vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző vagy nem gazdasági célból használatba adó szervezet, illetve az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybe vevő) írásbeli nyilatkozatát beszerezni arról, hogy tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízijárművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.”
56. § (1) Ez a rendelet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lép hatályba, és 2008. április 1-jén hatályát veszti.
(3) A Szabályzat II. rész 7.16 cikke hatályát veszti az Európai Unió Tanácsának a közös határokon a határellenőrzés fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-én létrejött Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én kelt Egyezménynek és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusoknak a Szerződő Felek államai általi teljes körű alkalmazását jóváhagyó határozatai hatálybalépésének napján.
(4) Az e rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított Szabályzat I. rész 1.01 cikk c) pont cc) alpontjában meghatározott gyorsjáratú hajók üzembentartói az általuk üzemeltetett gyorsjáratú hajók maximális menetsebességét a hajóbizonyítványba 2008. március 31-éig kötelesek bejegyeztetni.
Budapest, 2007. december 3.
Dr. Kóka János s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
1. melléklet a
98/2007. (XII. 7.) GKM rendelethez
1. A 2.1 pont a következő 2.1.4 alponttal egészül ki:
„2.1.4 Magányosan haladó gyorsjáratú hajó
(3.08 cikk, 4. bekezdés):
|
2.1.4 Magányosan haladó gyorsjáratú hajó
|
A menetben lévő gyorsjáratú hajó a 3.08 cikk 1. bekezdésében előírtakon kívül nappal és éjszaka két, minden oldalról látható, nagyon gyors (percenként 100-120 villanás) villogó fényt köteles viselni.”
2. A 2.8 pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.8 Veszélyes áruk szállítását végző hajó
2.8.1 Meghatározott veszélyes árukat szállító hajó
(3.14 cikk, 1. bekezdés)
Kiegészítő jelzés:
|
2.8.2 Meghatározott veszélyes árukat szállító hajó
(3.32 cikk, 1. bekezdés)
Kiegészítő jelzés: |
|
|
 |
|
 |
|
Az áru veszélyességi fokától függően: egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény.
|
Az áru veszélyességi fokától függően: egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.
|
2.8.3 |
Meghatározott veszélyes árukat szállító tolt kötelék |
2.8.4 |
Meghatározott veszélyes árukat szállító tolt kötelék |
(3.14 cikk, 4. bekezdés)
Kiegészítő jelzés:
|
(3.32 cikk, 4. bekezdés)
Kiegészítő jelzés:
|
|
|
|
|
|
|
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény.
|
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp. |
2.8.5 |
Meghatározott veszélyes árukat szállító mellévett alakzat |
2.8.6 |
Meghatározott veszélyes árukat szállító mellévett alakzat |
(3.14 cikk, 3. bekezdés)
Kiegészítő jelzés az alakzatot továbbító hajóra:
|
(3.32 cikk, 3. bekezdés)
Kiegészítő jelzés az alakzatot továbbító hajóra: |
|
|
|
|
|
|
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény. |
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.” |
3. A 2.9 pont 2.9.3 alpontjában a „3. bekezdés” szövegrész helyébe a „2. bekezdés” szöveg lép.
4. A 3.2 pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„3.2 Veszélyes áruk szállítását végző hajók
3.2.1 Meghatározott veszélyes árukat szállító hajó
(3.21 cikk)
Kiegészítő jelzés:
|
3.2.2 Meghatározott veszélyes árukat szállító hajó
(3.37 cikk)
Kiegészítő jelzés: |
|
|
|
|
|
|
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény.
|
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.
|
3.2.3 Meghatározott veszélyes árukat szállító tolt kötelék
(3.21 cikk)
Kiegészítő jelzés:
|
3.2.4 Meghatározott veszélyes árukat szállító tolt kötelék
(3.37 cikk)
Kiegészítő jelzés:
|
|
|
|
|
|
|
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény.
|
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.
|
3.2.5 Veszélyes árukat szállító mellévett
alakzat
(3.21 cikk)
Kiegészítő jelzés az alakzatot továbbító hajóra: |
3.2.6 Meghatározott veszélyes árukat szállító mellévett alakzat
(3.37 cikk)
Kiegészítő jelzés az alakzatot továbbító hajóra:
|
|
|
|
|
|
|
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény. |
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.” |
2. melléklet a
98/2007. (XII. 7.) GKM rendelethez
Az 1. táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:
Az üzemi körülmények között használatos „IB” fényerősség és a hajózási jelzőfények „t” láthatósági
távolsága
|
|
Fény fajtája |
|
A fény színe |
szokásos |
közepesen erős |
erős |
|
|
IB (cd) |
t
(km) |
IB (cd) |
t
(km) |
IB (cd) |
t
(km) |
|
fehér |
2–4* |
2,3–3,0* |
9–25 |
3,9–5,3 |
35–100 |
5,9–7,7 |
|
vörös vagy zöld |
0,9–5 |
1,7–3,2 |
3,5–20 |
2,8–5,0 |
– |
– |
|
sárga |
0,8–2,4 |
1,6–2,5 |
3,6–15 |
2,9–4,6 |
35–100 |
5,9–8,0 |
|
kék |
≥ 1* |
≥1,8** |
– |
– |
– |
– |
|
|
|
* |
Az illetékes hatóság egyes szakaszokon engedélyezheti az üzemi körülmények között alkalmazott
IB=0,9 cd fényerőt, amely t=1,7 km láthatóságnak felel meg. |
|
** |
Egyes hajók esetében az illetékes hatóság engedélyezheti az üzemi körülmények között alkalmazott
IB=0,3–0,5 cd fényerőt, amely t=1,0–1,3 km láthatóságnak felel meg.
A gyakori sárga villogó fények nappali használatánál 900 cd IB fényerőt kell alkalmazni.” |
3. melléklet a
98/2007. (XII. 7.) GKM rendelethez
A „Hajók hangjelzései” című III. rész helyébe a következő rendelkezés lép:
A harangütéstől és a háromtónusú hangjelektől eltérő hangjelzéseknek a következő jellemzőkkel rendelkező egy vagy több, egymást követő hang leadásából kell állniuk:
|
– rövid hang: |
kb. 1 másodpercig tartó hang, |
|
– hosszú hang: |
kb. 4 másodpercig tartó hang. |
A két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc legyen, kivéve a nagyon rövid hangok sorozatát, amely legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozatból kell állnia.
|
1 hosszú hang |
„Figyelem”
|
1 rövid hang |
„Jobbra tartok”
|
2 rövid hang |
„Balra tartok”
|
3 rövid hang |
„Propulziós műveim
hátramenetben működnek” |
4 rövid hang |
„Műveletképtelen vagyok”
|
Ismételt egy rövid és egy hosszú hang
|
„Tartsa magát távol tőlem” |
Nagyon rövid hangsorozat |
„Összeütközés közvetlen
veszélye áll fenn” |
Ismételt hosszú hangok
|
} |
„Vészjelzés”
4.01 cikk 4. bekezdés |
Harangütések |
|
1 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról |
„A hajó bal oldala felől kívánok elhaladni” |
6.04 cikk 4. bekezdés |
1 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról |
„Egyetértek, haladjon el a hajó bal oldala felől” |
6.04 cikk 5. bekezdés |
2 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról |
„Nem értek egyet, haladjon el a hajó jobb oldala felől” |
6.05 cikk 2. bekezdés |
2 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról |
„Egyetértek, a hajó jobb oldala felől fogok elhaladni” |
6.05 cikk 3. bekezdés |
|
2 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról |
„A hajó jobb oldala felől kívánok elhaladni” |
6.04 cikk 4. bekezdés |
2 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról |
„Egyetértek, haladjon el a hajó jobb oldala felől” |
6.04 cikk 5. bekezdés |
1 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról |
„Nem értek egyet, haladjon el a hajó bal oldala felől” |
6.05 cikk 2. bekezdés |
1 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról |
„Egyetértek, a hajó bal oldala felől fogok elhaladni” |
6.05 cikk 3. bekezdés |
|
2 hosszú hang és ezt követően 2 rövid hang az előzést végrehajtó hajóról |
„Az előzést hajójának bal oldala felől kívánom végrehajtani” |
6.10 cikk 4. bekezdés |
|
1 rövid hang az előzött hajóról |
„Egyetértek, az előzést a hajóm bal oldala felől hajtsa végre” |
6.10 cikk 5. bekezdés |
|
2 rövid hang az előzött hajóról |
„Nem értek egyet, az előzést a hajóm jobb oldala felől hajtsa végre” |
6.10 cikk 6. bekezdés |
1 rövid hang az előzést végrehajtó hajóról |
„Egyetértek, az előzést a hajójának jobb oldala felől fogom végrehajtani” |
6.10 cikk 6. bekezdés |
|
2 hosszú hang és ezt követően 1 rövid hang az előzést végrehajtó hajóról |
„Az előzést a hajójának jobb oldala felől kívánom végrehajtani” |
6.10 cikk 4. bekezdés |
2 rövid hang az előzött hajóról |
„Egyetértek, az előzést a hajóm jobb oldala felől hajtsa végre” |
6.10 cikk 5. bekezdés |
1 rövid hang az előzött hajóról |
„Nem értek egyet, az előzést a hajóm bal oldala felől hajtsa végre” |
6.10 cikk 6. bekezdés |
2 rövid hang az előzést végrehajtó hajóról |
„Egyetértek, az előzést a hajójának bal oldala felől fogom végrehajtani” |
6.10 cikk 6. bekezdés |
|
5 rövid hang az előzött hajóról |
„Engem nem lehet megelőzni” |
6.10 cikk 7. bekezdés |
|
1 hosszú hang és ezt követően 1 rövid hang |
„Jobbra szándékozom fordulni” |
6.13 cikk 2. bekezdés |
1 hosszú hang és ezt követően 2 rövid hang |
,,Balra szándékozom fordulni” |
6.13 cikk 2. bekezdés |
E. KIKÖTŐK ÉS MELLÉKÁGAK, BE- ÉS KIHAJÓZÁS A HAJÓÚT KERESZTEZÉSÉVEL
E1. A kikötőbe és mellékágakba való behajózás előtti és kihajózás alatti jelzések
|
3 hosszú hang és ezt követően 1 rövid hang |
„Jobbra szándékozom haladni” |
6.16 cikk 2. bekezdés |
3 hosszú hang és ezt követően
2 rövid hang |
„Balra szándékozom haladni” |
6.16. cikk 2. bekezdés |
E2. A kikötőkbe és mellékágakba való behajózás előtti és kihajózás alatti jelzések a hajóút keresztezésekor
|
3 hosszú hang |
„Keresztezni szándékozom” |
6.16 cikk 2. bekezdés |
|
1 hosszú hang és ezt követően 1 rövid hang |
„Jobbra szándékozom haladni” |
6.16 cikk 2. bekezdés |
1 hosszú hang és ezt követően 2 rövid hang |
„Balra szándékozom haladni” |
6.16 cikk 2. bekezdés |
F. KORLÁTOZOTT LÁTÁSI VISZONYOK KÖZÖTT ADOTT JELZÉSEK
a) Radarral közlekedő hajók
|
(i) völgymenetben haladó hajók, a kishajók kivételével |
háromtónusú hangjelzés a szükséges gyakorisággal ismételve |
6.32 cikk
4. bekezdés a) pont |
(ii) hegymenetben haladó magányos hajók |
1 hosszú hang |
6.32 cikk
5. bekezdés a) pont |
(iii) hegymenetben haladó kötelékek és mellévett alakzatok |
2 hosszú hang |
6.32 cikk
5. bekezdés a) pont |
b) Radar nélkül közlekedő hajók
|
(i) minden magányosan haladó hajó |
1 hosszú hang legfeljebb 1 perces időközökkel ismételve |
6.33 cikk 2. bekezdés |
(ii) kötelékek és mellévett alakzatok |
2 hosszú hang legfeljebb 1 perces időközökkel ismételve |
6.33 cikk 2. bekezdés |
|
1 harangkongatás legfeljebb 1 perces időközökkel ismételve |
„A hajóút bal oldala felől vesztegelek” |
6.31 cikk 1. bekezdés
a) pont |
2 harangkongatás legfeljebb 1 perces időközökkel ismételve |
„A hajóút jobb oldala felől vesztegelek” |
6.31 cikk 1. bekezdés
b) pont |
3 harangkongatás legfeljebb 1 perces időközökkel ismételve |
„Meghatározatlan helyzetben veszteglek” |
6.31 cikk 1. bekezdés
c) pont |
G. VESZTEGLŐHELY ELHAGYÁSÁT JELZŐ HANGJELZÉSEK
|
1 rövid hang |
Ha a hajó jobbra tart |
6.14 cikk |
2 rövid hang |
Ha a hajó balra tart |
6.14 cikk” |
4. melléklet a
98/2007. (XII. 7.) GKM rendelethez
1. Az „Alapjelzések” című I. rész „Tiltó jelzések” című A. fejezete a következő A.4.1 jelzéssel egészül ki:
„A.4.1 – Csak a kötelékekre vonatkozó találkozási és előzési tilalom (lásd a 6.08 cikk 1. bekezdését)
2. Az ,,Alapjelzések” című I. rész ,,Tiltó jelzések” című A. fejezet A.18 jelzés jelentése helyébe a következő rendelkezés lép: „A.18 – Kedvtelési célú hajókkal nagy sebességgel közlekedni tilos”
5. melléklet a
98/2007. (XII. 7.) GKM rendelethez
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
|
Jobb oldal/bal oldal: |
a víziút, illetve a hajóút ,,jobb oldala” és ,,bal oldala” az arccal folyásirányba forduló szemlélőhöz viszonyítva határozható meg,
a csatornák, tavak és nagyszélességű víziutak ,,jobb és bal oldalát” az illetékes hatóság állapítja meg. |
|
Fény: |
a kitűzés jelzésére használatos különleges fény. |
|
Állandó fény: |
folytonos fényt kibocsátó, állandó fényerejű és színű fény. |
|
Villogó fény: |
jellegzetes és időszakosan ismétlődő felvillanás-sorozatokból álló, állandó fényerejű és színű fény. |
2. A fények ritmusa: |
|
Példák:
|
Elsötétülő fény
Csoportosan elsötétülő fény
Állandó fázisú fény
Villogó fény
Felvillanáscsoportokból álló fény
Felvillanáscsoportokból álló összetett fény
Folytonosan ismétlődő gyors felvillanásokból vagy folytonosan ismétlődő nagyon gyors felvillanásokból álló fény
Gyors felvillanáscsoportokból vagy nagyon gyors felvillanás-
csoportokból álló fény
|
|
|
* Ebben a példában a hosszú időtartamú felvillanás lehetővé teszi a ritmus egyértelmű megkülönböztetését.
II. A HAJÓÚT SZÉLEIT JELZŐ, A VÍZIÚTON ELHELYEZETT JELEK
Alak: lehetőleg henger alakú vörös bóják, illetve vörös úszók és karók.
Csúcsjelzés: ha a bóják nem henger alakúak, a henger alakú csúcsjelzés kötelező.
bója úszó karó
|
|
|
Fény (amennyiben van): |
vörös villogó fény. |
1a ábra |
Általában radarreflektorral felszerelve.
Az 1. jelek a hajóút szélének jelzésére, továbbá irányának jelölésére szolgálnak, elhatárolják a hajóút jobb oldalát és a víziút jobb part felé eső veszélyes helyeit.
Alak: lehetőleg kúp alakú vörös bóják, illetve vörös úszók és karók.
Csúcsjelzés: ha a bóják nem kúp alakúak, a kúp alakú csúcsjelzés kötelező.
bója úszó karó
|
|
Fény (amennyiben van): |
zöld villogó fény.
|
2a ábra |
Általában radarreflektorral felszerelve.
A 2. jelek a hajóút szélének jelzésére, továbbá irányának jelölésére szolgálnak, elhatárolják a hajóút bal oldalát és a vízi út bal part felé eső veszélyes helyeit.
Szín: vízszíntesen vörös és zöld csíkozás.
Alak: lehetőleg gömb alakú bóják, illetve úszók és karók.
Csúcsjelzés: vízszíntesen vörös és zöld csíkozású gömb alakú csúcsjelzés* az úszóknál és bójáknál kötelező, ha azok nem gömb alakúak.
világító bója úszó karó
|
|
Fény (amennyiben van): |
fehér villogó fény. |
3a ábra |
Általában radarreflektorral felszerelve.
A 3. jelzések a hajóút szétágazásának vagy összefolyásának jelzésére szolgálnak, továbbá határolják a hajóúton belül az egyes hajózási akadályokat. Úgy a hegymenetben, mint a völgymenetben közlekedő hajók a jelek mellett bármelyik oldalukkal elhaladhatnak.
4. Az első és második pontban meghatározott bójákon a fehér ,,P” betű azt jelenti, hogy a hajóút veszteglőhely mentén halad.
A veszteglőhelyet a hajóút jobb oldala felől határoló világító bóják (7.05 cikk).
A veszteglőhelyet a hajóút bal oldala felől határoló világító bóják (7.05 cikk).
III. A HAJÓÚT HELYZETÉT JELZŐ, PARTON ELHELYEZETT JELEK
A. A hajóút parthoz viszonyított helyzetét jelző jelek
Ezek a jelek a hajóút parthoz viszonyított helyzetét jelzik és a hajóúton elhelyezett jelekkel együtt megjelölik a hajóutat azokon a helyeken, ahol az a parthoz közelít; ezek a jelek egyúttal iránytartó jelekként is szolgálnak.
1. Hajóút a jobb part mellett
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: négyzet alakú vörös színű (vízszintesen és függőlegesen elhelyezett élekkel) tábla, alul és felül fehér szegéllyel.
Fény (amennyiben van): vörös villogó fény.
2. Hajóút a bal part mellett
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: négyzet alakú (a vízszintes és függőleges irányhoz viszonyítva elhelyezett élekkel) tábla, felső felén zöld és alsó felén fehér színben.
Fény (amennyiben van): zöld villogó fény.
Ha a fenti jelzést javítani kívánatos, külön jelekkel jelezni lehet a hajóútnak az egyik part felől a másik part felé tartó irányát (átmenetét).
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: négyzet alakú sárga tábla (vízszintesen és függőlegesen elhelyezett élekkel) középen függőleges fekete csíkkal.
Fény (amennyiben van): kettős felvillanáscsoportokból álló sárga fény (megengedhetők korlátozott íven látható fények is).
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: négyzet alakú sárga tábla (a vízszintes és függőleges irányhoz viszonyítva elhelyezett élekkel) középen függőleges fekete csíkkal.
Fény (amennyiben van): sárga villogó fény (megengedhető korlátozott íven látható fény is).
A 2. jel (baloldali átmeneti jel) (9. ábra) a hajóútnak a bal partjától a jobb part felé való átmenete kezdetének és végének jelzésére szolgál.
3.1. Az átmenet egyszerű jelzése
3.2. A hosszabb átmenet tengelyvonalának jelzése
Ha a víziút hosszabb átmenetének tengelyvonalát kell kijelölni, feltakaró jeleket, vagyis két egymás mögött elhelyezett egyforma 1. jelet (8. ábra), illetve 2. jelet (9. ábra) is lehet használni, amikor az első jelet alacsonyabban kell elhelyezni, mint a hátsó jelet; az átmenet tengelyvonalát a jeleket összekötő vonal jelzi.
Jobboldali vonalas feltakaró jelek
két sárga tábla, mint például a 8. ábrán (első és hátsó tábla).
Fény (amennyiben van): sárga fények. Az első fény állandó fázisú villogó fény, a hátsó fény állandó.
Baloldali vonalas feltakaró jelek
két sárga tábla, mint például a 9. ábrán (első és hátsó tábla).
Fény (amennyiben van): sárga fények. Az első fény állandó fázisú villogó fény, a hátsó fény állandó.
IV. VESZÉLYES HELYEKET ÉS HAJÓZÁSI AKADÁLYOKAT HATÁROLÓ JELEK
1. Veszélyes pontokat határoló jobbparti jel
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: csúcsával lefelé álló, vörös sávval keretezett háromszögletű fehér tábla.
12. ábra |
A jel a jobb partnál lévő veszélyes helyeket jelzi és kisegítő jelként szolgál a mederbe benyúló különféle műtárgyak (védőgát, szorítógát) elhatárolására, továbbá felhasználható a magas vízállásnál elöntött parti sarkantyúk elhatárolására is.
|
2. Veszélyes pontokat határoló balparti jel
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: csúcsával felfelé álló, zöld sávval keretezett háromszögletű fehér tábla.
13. ábra |
A jel a bal partnál lévő veszélyes helyeket jelzi és kisegítő jelként szolgál a mederbe benyúló különféle műtárgyak (védőgát, szorítógát) elhatárolására, továbbá felhasználható a magas vízállásnál elöntött parti sarkantyúk elhatárolására is.
|
3. Veszélyes pontokat határoló jel a hajóút szétágazásánál (az áthaladás mindkét oldalról lehetséges)
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: két, egymással csúcsával szembefordított háromszögletű fehér tábla, amelyek közül a felsőt vörös, az alsót zöld sáv keretezi
Fény (amennyiben van): állandó fázisú fehér fény.
A jelet a szigetek csúcsain olyan ponton kell kihelyezni, ahol a sziget a medret két ágra osztja, továbbá a csatornatorkolatok és a hajózható mellékfolyók partján.
V. A RADARHAJÓZÁS KIEGÉSZÍTŐ JELEI
A. Hídlábakat jelölő jelek
1. Ezekre a célokra az 1. és 2. ábra szerinti radarreflektoros jelek használhatók (a hídlábtól a folyásirányhoz viszonyítva felül és alul elhelyezve).
2. A hídlábakon elhelyezett radarreflektoros konzolok.
B. Villamos távvezetékek átfeszítésének jelölése
1. A villamos vezeték átfeszítésén szükség esetén elhelyezett radarreflektorok (a villamos távvezeték átfeszítése a radarernyőn pontsorként jelenik meg).
2. A mindkét part mellett szükség esetén párosával kihelyezett sárga bójákra szerelt radarreflektorok (a kettős bóják a radarernyőn a villamos távvezetéket jelölő pontként jelennek meg).
6. melléklet a
98/2007. (XII. 7.) GKM rendelethez
VESZÉLYES ÁRUT TENGERI KIKÖTŐBE VAGY KIKÖTŐBŐL SZÁLLÍTÓ HAJÓ
KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEI
A veszélyes árut tengeri kikötőbe vagy kikötőből szállító hajó által viselni köteles jelzések, azokban az esetekben, amikor a fuvarokmányokat az IMDG Szabályzat előírásai szerint állították ki, a konténereken vagy közúti járműveken levő veszélyességi nagybárcák alapján az alábbi táblázat szerint is megválaszthatók.
A jelzésnek nappal a feltüntetett számú kék kúpból, éjszaka, illetve rossz látási viszonyoknál a feltüntetett számú kék fényből kell állnia.
