13/2008. (IV. 10.) OKM rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok (a továbbiakban: előirányzatok) 2008. évi felhasználására terjed ki.

(2) E rendelet akkor alkalmazandó, ha az előirányzatok felhasználása tekintetében a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kv. tv.), az Áht. és annak végrehajtására kiadott kormányrendeletek, valamint egyéb vonatkozó jogszabályok eltérően nem rendelkeznek.

2. § Az előirányzatok alcímeinek, jogcímcsoportjainak, jogcímeinek megnevezését, felhasználási céljait, azok részfeladatokra történő lebontását, a megvalósításhoz tervezett támogatási összeget, a felhasználás módját, az előzetes egyeztetési kötelezettségeket, továbbá a javaslattételre, ellenjegyzésre és kötelezettségvállalásra jogosult személyek megnevezését az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott belső szabályzat tartalmazza. A szabályzatban rendelkezni kell az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és a kötelezettségvállalások általános eljárási és dokumentációs szabályairól, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, ellenőrzés rendjéről, valamint az előirányzatok felhasználásának egyéb – jogszabályi rendezést nem igénylő – részletszabályairól. A szabályzatot a minisztérium honlapján közzé kell tenni.

3. § (1) Az előirányzatok felhasználása támogatás nyújtásával vagy – a fejezet felügyelete, illetve fenntartói irányítása alá tartozó intézményen keresztül történő lebonyolítással – áru beszerzésével, illetve szolgáltatás megrendelésével összefüggő előirányzat-átcsoportosítással történik.

(2) Az előirányzatok terhére közvetlenül csak támogatás adható.

(3) Valamely feladat végrehajtásával kapcsolatos költségek teljes összegének finanszírozása szolgáltatásmegrendelésnek minősül. Ilyen esetben a minisztérium belső szabályzata alapján a minisztérium nevében kötelezettségvállalási jogkört gyakorlónak (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) a szükséges előirányzatot a minisztérium felügyelete, illetve fenntartói irányítása alá tartozó intézményéhez kell átcsoportosítania. A feladatot teljes egészében az intézmény végzi el, a rendelkezési jogosultságot a kötelezettségvállaló nem tarthatja fenn.

(4) Az államháztartáson belül átcsoportosított előirányzat felhasználására az adott intézmény beszerzési, illetve gazdálkodási szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § (1) Az előirányzatoknak biztosítania kell az azok felhasználásával kapcsolatos járulékos költségek fedezetét, így különösen a pályázatok megjelentetésével, lebonyolításával, elbírálásával kapcsolatos költségeket, eljárási díjakat, a díjak, címek adományozásához kapcsolódó járulékokat, a befogadó szervezet díját, grafikai tervezési, kommunikációs és egyéb felmerülő költségeket. A járulékos tételek biztosítása céljából külön kötelezettségvállalás dokumentumának kiadására nem kerül sor, a szükséges összeg lekötéséről az annak alapjául szolgáló kötelezettségvállalás keretében kell gondoskodni.

(2) A minisztérium felügyelete, illetve fenntartói irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv által megvalósított feladat támogatása esetén a támogatási összeg megállapításakor a feladat ellátásához szükséges, ténylegesen felmerült és igazolható költségek – amennyiben azok az intézmény költségvetésében nem kerültek betervezésre – a támogatási összeg maximum 5%-áig figyelembe vehetőek.

(3) Nem központi költségvetési szerv és államháztartáson kívüli kedvezményezett szervezet a feladatellátással összefüggésben ténylegesen felmerült, igazolt költségeit a támogatási szerződés mellékletét képező költségtervben meghatározott, és a minisztérium által jóváhagyott keretösszegig, de legfeljebb a feladatra biztosított támogatás 5%-áig – kivételesen indokolt esetben 8%-áig – elszámolhatja, feltéve, hogy a szervezet a támogatott feladattal összefüggésben a minisztériumtól egyéb támogatásban nem részesül.

(4) Abban az esetben, ha a feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzat felhasználására nem közvetlenül a fejezetnél vagy a minisztériumnál kerül sor, a részfeladatot megvalósító szervvel támogatási szerződést kell kötni.

5. § (1) A támogatási szerződés megkötése előtt kötelező beszerezni a kedvezményezett valamennyi bankszámlájára vonatkozó, a támogatási szerződést kötő szerv (a továbbiakban: támogató) javára szóló azonnali beszedési megbízásra felhatalmazó nyilatkozatát az utófinanszírozással biztosított támogatásban részesült szervezet, a központi költségvetési szerv, valamint a külföldi székhelyű, magyarországi bankszámlával, illetve magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozatával nem rendelkező támogatásban részesült szervezet kivételével.

(2) Több bankszámla esetén a kedvezményezettnek meg kell határoznia, hogy melyik bankszámlára történjen a támogatás átutalása, illetve meg kell adnia a felhatalmazó nyilatkozatok érvényesítésének sorrendjét is. A felhatalmazó nyilatkozat érvényességi határidejét a támogatási szerződésben a támogatás felhasználására meghatározott ellenőrzés végső határidejében kell meghatározni.

6. § (1) Kötelezettségvállalásra a szakmailag illetékes főosztály, illetve szervezeti egység vezetője tesz javaslatot (a továbbiakban: javaslattevő) a minisztérium belső szabályzata alapján a kötelezettségvállaló felé. A javaslattevő felel az általa javasolt intézkedésnek a hatályos jogszabályokkal és a minisztérium szabályzataival való összhangjáért, a hatékonyság, célszerűség, takarékosság követelményének érvényesítéséért, továbbá azért, hogy a jelen rendeletben foglalt előírások betartásra kerüljenek.

(2) A javaslattétel írásban történik, kivéve, ha a minisztériumba beérkezett támogatási kérelemre a kötelezettségvállaló az általános szignálási szabályok alapján már rávezette támogatási szándékát, és felhívta az illetékes javaslattevőt, illetve ellenjegyzőt a támogatási döntés előkészítésére. A javaslattevő ebben az esetben csak a jogszabály, illetve a minisztérium belső szabályzatai, valamint a gazdaságossági, hatékonysági, célszerűségi szempontokba ütköző támogatás esetleges tényére köteles felhívni a kötelezettségvállaló figyelmét.

7. § (1) A kötelezettségvállalás ellenjegyzését a kötelezettségvállaló által megbízott köztisztviselő (a továbbiakban: ellenjegyző) végzi az Ámr. ellenjegyzésre vonatkozó előírásai szerint.

(2) Ugyanazon kötelezettségvállalás, illetve annak módosítása, visszavonása során nem lehet ellenjegyző az ügyirat szakmai előadója, továbbá a javaslattevő, illetve a javaslattevő vagy a kötelezettségvállaló helyettesítésére kijelölt személy.

(3) A javaslattevő által elkészített ügyiratot az ellenjegyző megvizsgálja abból a szempontból, hogy a kötelezettségvállalás megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a minisztérium belső szabályzatainak, továbbá a jóváhagyott költségvetés, az előirányzat-felhasználási és a finanszírozási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e.

8. § A kötelezettségvállalás megtörténte előtt az Ámr. előírásai szerint ellenőrizni és érvényesíteni kell annak jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét és rendelkezésre állását, továbbá azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e.

9. § (1) A kötelezettségvállalási jogkört a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök az ellenjegyzés, érvényesítés után írásban gyakorolják az Ámr. 138. §-ában, valamint a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényben előírt összeférhetetlenségi szabályok által előírt korlátokon belül.

(2) A kötelezettségvállaló felelősséggel tartozik az előirányzatok szabályszerű, gazdaságos és hatékony felhasználásáért, a Kv. tv.-ben előirányzott szakmai támogatási célok megvalósításáért, továbbá az ellenjegyző és a javaslattevő munkájának folyamatba épített és utólagos vezetői ellenőrzéséért.

(3) A kötelezettségvállaló tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén az e rendeletben meghatározott jogok gyakorlására a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott helyettesítési rend szerint kerül sor. Nem lehet helyettesként kijelölni az ügyirat szakmai előadóját, továbbá a támogatás javaslattevőjét, illetve ellenjegyzőjét.

10. § (1) Nem vállalható éven túli kötelezettség

(2) A többéves kötelezettségvállalás dokumentumának aláírója a miniszter.

(3) Az éven túli kötelezettségvállalások során az (1) bekezdésben megjelölt feltételeken felül figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kötelezettségvállalás forrásául megjelölt előirányzatra addig vállalt éven túli kötelezettségek és az előirányzat egyéb, az adott évben előre becsülhető kiadásainak összege a 2009–2011. közötti időszakban egyik évben sem haladja meg az Áht. 47. § (1)–(2) bekezdéseinek rendelkezése alapján a Kormány által az adott évben az adott előirányzatra megállapított költségvetési keretet.

(4) Az Áht. 12/B. §-a alapján hosszú távúnak minősülő kötelezettségvállalásra az Áht. 12/B. § (5) bekezdésében, valamint 22. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kerülhet sor.

11. § (1) Nem nyújtható támogatás annak, aki

(2) Ha a kötelezettségvállalás dokumentumában rögzített támogatási cél megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, az előre meghatározott ütemezéshez képest késedelmet szenved, a támogatott feladat összköltsége csökken a tervezetthez képest, a kedvezményezett adólevonási jogosultságában vagy a pályázati felhívásban, illetve a kötelezettségvállalás egyéb feltételeiben, adataiban változás következik be, azt a kedvezményezett haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a támogatónak. A bejelentést követően a kötelezettségvállaló a kötelezettségvállalás dokumentumában, illetve a 2. § szerinti belső szabályzatban megállapított határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a támogatás feltételeinek módosítására, illetve – a 13. § (1) bekezdésében megállapított feltételek esetén – az attól történő elállásra, illetve annak felmondására, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, illetve más szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket.

(3) A kötelezettségvállalás módosításának, visszavonásának kezdeményezésére az eredeti kötelezettségvállalás dokumentumában a támogatás felhasználására meghatározott véghatáridő leteltéig van lehetőség, írásban. A beszámolási határidő módosítása azonban kezdeményezhető a beszámolási határidő leteltéig.

12. § (1) Pénzügyi teljesítés a (2)–(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel csak a Kincstár által visszaigazolt kötelezettségvállalásra történhet a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt mértékben és időpontokban, amennyiben a szükséges fedezet az előirányzat-felhasználási és a finanszírozási tervnek megfelelően rendelkezésre áll. Utófinanszírozás, illetve – amennyiben a kötelezettségvállalás dokumentumában részelszámolás készítését írták elő – több részletben történő támogatás esetén a kiutalás feltétele a kötelezettségvállaló által írásban elfogadott rész-, illetve záró szakmai és pénzügyi beszámoló.

(2) A nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények részére nyújtott normatív támogatások esetében a tárgyévre vonatkozó kötelezettségvállalásról szóló dokumentumok kiadásáig – de legkésőbb 2008. április 30-ig – az utolsó ismert feladatmutató és a hatályos normatíva mértékének figyelembevételével havi időarányos támogatás folyósítható. A kötelezettségvállalások alapján szükségessé váló esetleges korrekciókra az év hátralévő hónapjaiban időarányosan kerül sor.

(3) A Kv. tv. 31. § (1) bekezdése szerinti humánszolgáltatók részére a Kv. tv. 3., 5. és 8. számú mellékletében szereplő normatív és központosított támogatások a tárgyévi feladatmutatókkal kapcsolatos adatszolgáltatást megelőzően a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet és az Ámr. 78. § (3) bekezdésének előírásait figyelembe véve folyósíthatók.

(4) Fel kell függeszteni a támogatás folyósítását a 17. § (1) bekezdése szerinti esetben, továbbá akkor, ha a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, illetve a minisztérium egyéb módon olyan körülményről szerez tudomást, amely a támogatás felmondását, illetve az attól történő elállást teheti szükségessé a 13. § (1) bekezdése alapján. A felfüggesztésről a kötelezettségvállaló a kedvezményezettet soron kívül írásban tájékoztatja.

13. § (1) A kötelezettségvállalás dokumentumában legalább az alábbi esetekre szükséges a minisztérium részére elállási, felmondási jogot biztosítani:

(2) Ha a minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott, vagy a kedvezményezett felróható magatartásából származó egyéb okból a támogatástól eláll vagy azt felmondja, az arra okot adó körülmény keletkezésétől a kedvezményezett – a támogató döntésétől függően – az igénybe vett támogatás egész összegét, vagy annak arányos részét – a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamatnak megfelelő kamattal növelt összegben – köteles visszafizetni. A kötelezettségvállaló döntése során figyelembe veszi különösen az eltelt időt, a megvalósult feladat mértékét és a kedvezményezett eljárásának felróhatóságát.

(3) Az elállásra, illetve felmondásra, továbbá a visszafizetési kötelezettség érvényesítésére vonatkozóan a javaslattevő és az ellenjegyző írásban tesz javaslatot a kötelezettségvállalónak. A kötelezettségvállaló a javaslatról soron kívül dönt, és arról 15 napon belül írásban értesíti a kedvezményezettet, vagy – más fejezet felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv kedvezményezett esetén – az annak felügyeletét ellátó szervet. A más fejezet felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek kivételével a kedvezményezett a visszafizetésre előírt összeget az értesítésben megjelölt számlára a megadott határidőn belül köteles visszautalni. Az értesítésben fel kell hívni a kedvezményezett figyelmét, hogy amennyiben visszautalási kötelezettségének a határidőn belül nem tesz eleget, a minisztérium követelését az 5. § (1) bekezdése szerinti felhatalmazással fogja érvényesíteni. A támogatás visszakövetelése, illetve elvonása az Áht. és az Ámr. általános szabályai szerint történik.

14. § (1) Az előirányzatokból nyújtott támogatások kedvezményezettjei – ideértve a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szerveket is – számára a kötelezettségvállalás dokumentumában a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról számadási kötelezettséget kell előírni a külön jogszabályban normatív jelleggel, elszámolási kötelezettség nélkül biztosított egyházi célú támogatások kivételével. A kedvezményezett ennek alapján a támogatás felhasználásáról a kötelezettségvállalás dokumentumában rögzített határidőig szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást készít (a továbbiakban együtt: beszámoló).

(2) A támogatott feladat 3 hónapon belüli megvalósítása, továbbá az 1 millió forintot meg nem haladó összegű támogatás esetén a záró beszámoló benyújtására előírt határidőt a megvalósítást követő 30, más esetben 60 napon belüli időpontra kell meghatározni.

15. § (1) A javaslattevő a támogatás megfelelő felhasználásáról, illetve a megítélt támogatás utófinanszírozás keretében történő kifizethetőségéről főszabályként a beszámoló útján győződik meg. A beszámoló – a kötelezettségvállaló által előírt tartalommal és formában – ismerteti a támogatási összeg felhasználásának, illetve a támogatott feladat megvalósításának szakmai vonatkozásait és tapasztalatait, elemzi a támogatott cél megvalósulásának mértékét és eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a támogatási összeg felhasználásáról.

(2) A kedvezményezett kizárólag a támogatás felhasználásának a kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott támogatási időtartam alatt felmerült, és a támogatott cél megvalósításához szorosan és közvetlenül kapcsolódó költségeket számolhatja el a beszámolóban.

16. § (1) A támogatás felhasználását a minisztérium, valamint a külön jogszabályokban, a pályázati felhívásban, illetve a kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott szervek – a kedvezményezett szükségtelen zavarása nélkül – ellenőrizhetik. A kedvezményezett köteles minden, az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást és egyéb segítséget megadni.

(2) A normatív, továbbá a XX. OKM fejezet 11. cím 39. alcím 1., 4., 5., 6. és 8. jogcímcsoportjáról nyújtott támogatások kivételével a megkötött támogatások számának minimum 5%-át érintően, de minden 100,0 millió forint feletti kötelezettségvállalás esetében a javaslattevőnek helyszíni ellenőrzéssel is tájékozódnia kell a támogatás felhasználásáról.

(3) A javaslattevő a beszámoltatás során köteles ellenőrizni, hogy a támogatás felhasználása során a kedvezményezett a közbeszerzési törvény előírásait betartotta-e. Ennek megállapításához a szükséges dokumentumokat a közbeszerzési eljárás befejezését követően a kedvezményezettől be kell kérni, és az ügyirathoz csatolni kell.

17. § (1) Abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás dokumentumában a kedvezményezett részelszámolási kötelezettségét előírták, annak elmulasztása, illetve nem megfelelő teljesítése esetére a javaslattevő a további támogatás folyósítását a kedvezményezett kötelezettségének teljesítéséig a 12. § (4) bekezdésének alkalmazásával felfüggeszti.

(2) A részbeszámoló, illetve a záró beszámoló határidejének elmulasztása, illetve nem megfelelő teljesítése esetén a kötelezettségvállaló írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet a kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben a kedvezményezett beszámolási kötelezettségének felszólítás ellenére határidőben nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a mulasztással érintett összeg tekintetében a minisztérium a 13. § (1)–(3) bekezdése szerint jár el.

18. § A beszámoló elfogadására, illetve az esetleges visszafizetési kötelezettség előírására a javaslattevő és az ellenjegyző írásban tesz javaslatot a kötelezettségvállalónak. A beszámolót a kötelezettségvállaló a beérkezést követő 60 napon belül megvizsgálja, és annak elfogadásáról, illetve az esetleges visszafizetési kötelezettségről a határidőn belül írásban értesíti a kedvezményezettet. A fel nem használt támogatás visszafizetésére a 13. § (3) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

19. § (1) Meghatározott feladathoz biztosított támogatás, továbbá termék beszerzése, szolgáltatás megrendelése esetén – ha a tevékenység után ÁFA befizetési kötelezettség keletkezik – a támogatás összegének, illetve az intézménynek átadott előirányzatnak fedezetet kell biztosítania a feladat rendeltetésszerű elvégzése során a kedvezményezettre áthárított vagy az általa fizetendő ÁFA teljes összegére nézve, kivéve, ha a kedvezményezett

(2) A támogatási szerződésben a kedvezményezett a támogatott feladattal kapcsolatban nyilatkozik az (1) bekezdésben foglalt feltételekről. Ha a kedvezményezett kijelenti, hogy megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek és vállalja, hogy a befizetett adó méltányossági alapon történő visszaigénylésére irányuló kérelmet nem nyújt be, a támogatás összegének meghatározásakor és a felhasználás elszámolásakor a feladat megvalósítása érdekében kifizetett számlák bruttó összege, illetve – fordított adózás esetén – a számlák összege és az adó fizetésére kötelezett által a számlák után megállapított adó együttes összege vehető figyelembe.

(3) Amennyiben a kedvezményezett a jogállás változása miatt vagy más okból kifolyólag a támogatási szerződésben adott nyilatkozata ellenére

20. § (1) Az előirányzatok terhére visszatérítendő támogatás is adható.

(2) A támogatási szerződésben meg kell határozni:

(3) A szerződés nem alakítható át vissza nem térítendő támogatássá.

21. § A 10. Alapítványok, közalapítványok támogatása alcímen szereplő alapítványokkal, közalapítványokkal kötött támogatási szerződésekben a támogatási összeget meg kell bontani az alapítvány, közalapítvány működésére, illetve a pályáztatásra fordítható összegre. A működésre szolgáló támogatást negyedéves ütemezésben, a pályázat nyerteseinek nyújtandó támogatások összegét pedig a pályázati döntést vagy döntéseket követően, a kifizetések esedékessége alapján lehet folyósítani.

22. § (1) A közhasznú társaságok és nonprofit gazdasági társaságok minisztérium által – nem pályázat útján – támogatott közhasznú feladatait közhasznú szerződésben kell rögzíteni, amelyben meg kell határozni a közhasznú szerződés időbeli hatályát.

(2) Támogatás csak hatályos közhasznú szerződés alapján, a közhasznú szerződésben meghatározott feladatokhoz nyújtható. A támogatási szerződésben minden esetben hivatkozni kell a közhasznú szerződésre, és az abban meghatározott, a támogatási szerződéssel biztosított közhasznú feladatra.

23. § A minisztérium tárgyévi pályáztatási tevékenysége éves pályázati terv alapján működik. Az éves pályázati tervet a miniszter hagyja jóvá.

24. § (1) Az éves pályázati tervben szereplő pályázatok lebonyolítása pályázatkezelő szerv bevonásával, illetve – indokolt esetben – a minisztérium közvetlen lebonyolításával történik.

(2) Pályázat pályázatkezelő szerv útján történő lebonyolítására a kötelezettségvállaló az éves pályázati tervben megjelölt pályázatkezelő szervvel megállapodást köt (a továbbiakban: együttműködési megállapodás).

(3) Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell:

(4) A pályázat lebonyolítása az együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően történik.

(5) Más, nem a minisztérium pályázatkezelő szervének minősülő szervvel történő közös pályáztatásra az e szervvel kötött külön megállapodásban foglaltak az irányadók, amelynek tartalmára megfelelően alkalmazandóak a (3) bekezdésben meghatározottak.

(6) Amennyiben a nyertes pályázókkal a pályázatkezelő szerv köti meg a támogatási szerződést, és folyósítja részükre a támogatást, megfelelően köteles alkalmazni az e rendeletben foglaltakat.

25. § (1) A pályázati felhívást a pályázat kiírója internetes honlapján, valamint határon túli magyar pályázóknak szóló pályázat esetén szükség szerint a pályázattal érintett országok egy napi- vagy hetilapjában teszi közzé. A pályázati felhívás megjelentetésének feltétele az Ámr. 79. § (2) bekezdésében meghatározott támogatási konstrukció bejelentése.

(2) A pályázati felhívásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati felhívás közzétételétől számítva legalább 30 nap álljon rendelkezésre.

26. § A pályázati felhívás tartalmazza

27. § A pályázó által benyújtott pályázatnak – szükség szerint a pályázati felhívásban közölt formában elkészítve – tartalmaznia kell

28. § (1) A pályázathoz a pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg csatolja

(2) Az (1) bekezdés b), d)–g) pontjai alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma nem lehet a pályázat benyújtásának napjánál 30 napnál régebbi.

(3) Ha a pályázó a miniszter felügyelete, illetve fenntartói irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szerv, az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban, valamint e) pontjának 7. és 9. alpontjaiban foglalt dokumentumokat nem kell csatolnia. Bármely központi költségvetési szerv pályázó esetében nem kell csatolni az (1) bekezdés f) pontja szerinti igazolást, továbbá a g) pontban foglalt igazolás helyett elfogadható az intézmény gazdasági vezetője által aláírt nyilatkozat a saját forrás rendelkezésre állásáról.

(4) Ha a pályázó olyan – a (3) bekezdésben meghatározotton kívüli – gazdálkodó szervezet, amelynek vonatkozásában a miniszter – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés alapján – alapítói vagy tulajdonosi jogokat gyakorol, az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt dokumentumokat nem kell csatolnia.

(5) Külföldi pályázó esetén – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés e) pontjának 3–4. alpontjai a magyarországi köztartozások tekintetében alkalmazandóak, 7. alpontja pedig a pályázóra irányadó jog (saját jog) szabályai alapján értelmezendő.

(6) A pályázat kiírója a pályázati felhívásban úgy rendelkezhet, hogy amennyiben a határon túli magyar pályázó a pályázat benyújtását megelőző egy év folyamán már nyújtott be a pályázat kiírójához pályázatot, és nyilatkozik arról, hogy adataiban az előző pályázathoz benyújtott dokumentumokhoz képest változás nem történt, az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott dokumentumokat nem kell pályázatához csatolnia. Határon túli magyar pályázó esetén továbbá a pályázat kiírója az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentum helyett – amennyiben a pályázó nyilatkozik arról, hogy rajta kívül álló okból nem képes azt csatolni – elfogadhat a pályázó létezését megfelelően igazoló más dokumentumot is, valamint – indokolt esetben és a pályázati felhívásban rögzített módon – eltérhet a (2) bekezdésben foglaltaktól az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentum tekintetében.

(7) Ha a határon túli magyar pályázó magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozatával rendelkezik, e szervezetnek a pályázathoz – a (2)–(6) bekezdésekben foglaltak figyelembe vételével – az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok közül csak a b)–d) pontokban, az e) pont 3–10. alpontjaiban, valamint a h) pontban meghatározott dokumentumokat kell csatolnia.

29. § (1) Ha a pályázó által benyújtott pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek, és a pályázati felhívás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, a pályázat kiírója megfelelő határidő tűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – felszólítja a pályázót pályázatának kijavítására.

(2) Ha a pályázó a hiánypótlásra visszaadott pályázatot ismét hibásan, hiányosan nyújtja be, a hibákat nem javítja ki, illetve a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, vagy a pályázati felhívás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályázat további vizsgálat nélkül elutasítható.

30. § (1) A pályázatokat a pályázat kiírója által kijelölt Értékelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményezi.

(2) A Bizottság a pályázat elbírálásához szükséges javaslatát a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül készíti el, majd azt a pályázat kiírója 5 napon belül a döntéshozó elé terjeszti. Az elbíráláshoz szükséges javaslat elkészítésére előírt határidőtől a pályázat kiírója – indokolt esetben és a pályázati felhívásban rögzített módon – eltérhet.

(3) A Bizottság javaslatát minden esetben jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ha a pályázat jellege ezt lehetővé teszi, a jegyzőkönyvben az adott pályázaton forráshiány miatt nem támogatott, de szakmailag megfelelő, támogatásra érdemesnek ítélt pályázatok sorrendjét is meg kell határozni.

31. § (1) A pályázatok alapján nyújtandó támogatásokról a döntéshozó a Bizottság javaslatának benyújtásától számított 30 napon belül dönt. E határidőtől a pályázat kiírója – indokolt esetben és a pályázati felhívásban rögzített módon – eltérhet.

(2) A beérkezett pályázatok elbírálását követően a pályázat nyerteseiről a kötelezettségvállaló által aláírt döntési listát kell készíteni, amely tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert támogatás összegét és az ebből tárgyévben kifizetendő összeget.

(3) A kedvezményezettek listáját, a megítélt támogatási összegeket, a támogatás célját, a támogatott program megvalósítási helyét a pályázat kiírója a döntést követő 15 napon belül – a honlapján történő közzététellel – nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatja a pályázókat a pályázat eredményéről.

32. § Ha a kedvezményezett

33. § (1) A támogató a kedvezményezettel – a támogatás igénybevételéről, felhasználásának feltételeiről, folyósításának ütemezéséről, rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzéséről és elszámolásáról, valamint a szerződésszegés jogkövetkezményeiről, az elállás, felmondás jogáról, a szerződés biztosítékairól – a kedvezményezettek listájának nyilvánosságra hozatalától számított 45 napon belül támogatási szerződésben állapodik meg.

(2) Ha a kedvezményezettnek felróható okból a szerződéskötésre az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti.

(3) A kedvezményezett a támogatási szerződés megkötéséig köteles csatolni a pályázati felhívásban meghatározott, továbbá a támogatónak a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására alkalmas iratokról szóló 1/2006. (II. 2.) FMM rendelet 2/A. §-ában nevesített kötelezettsége teljesítéséhez szükséges okiratokat. A kedvezményezett a támogatási szerződésben nyilatkozik továbbá arról, hogy a pályázatához a 28. § (1) bekezdésében foglaltak szerint csatolt dokumentumokban meghatározottak változatlanul fennállnak.

34. § (1) A pályázati úton támogatott kedvezményezettek beszámolása, illetve a támogatás ellenőrzése a 14–18. §-ban meghatározott általános szabályok szerint történik.

(2) A pályázat nyertesei részére kifizetendő támogatási összeg, továbbá a lebonyolítási költség fedezetére átcsoportosított forrásokkal a pályázatkezelő szerv – figyelemmel az éves költségvetésében már tervezett kiadások többszörös felszámításának tilalmára is – az együttműködési megállapodásban rögzített határidőre utólagosan és tételesen szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást készít, és megküldi azt a minisztérium részére.

35. § (1) E rendelet alkalmazásában gazdálkodó szervezet a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott szervezet, beleértve a költségvetési szervet, az egyesületet, az alapítványt és a köztestületet is.

(2) E rendeletben szereplő határidők vonatkozásában az alábbiak alkalmazandóak:

36. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően igényelt támogatások és meghirdetett pályázatok tekintetében kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok pályázat útján történő felhasználásának szabályairól szóló 28/2007. (VI. 15.) OKM rendelet. E bekezdés e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.