13/2008. (XI. 18.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről¹

2009.11.06.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed a jogi személyre és a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, annak gazdasági tevékenységére vonatkozóan (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatók).

2. § (1) Az adatszolgáltatók az e rendelet 1. mellékletében felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben szolgáltatják a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

(2) A hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló PM rendeletben 20A, illetve F20A sorkód alatt meghatározott információkat a hitelintézet, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: EGT fióktelep) az ott meghatározott gyakorisággal és határidőben, az MNB elektronikus adatbefogadási rendszerén (a továbbiakban: EBEAD) keresztül szolgáltatja az MNB részére is.

3. § (1) A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A 2. § (2) bekezdése szerinti információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket az ott hivatkozott jogszabály tartalmazza.

(3) Az információk szolgáltatásához szükséges – e rendelet 3. mellékletében meghatározott – technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé.

4. § (1) E rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a jegybanki információs rendszerhez a fizetésimérleg-statisztikák összeállítása céljából szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 3/2007. (II. 21.) MNB rendelet, továbbá

b) a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 14/2007. (XI. 29.) MNB rendelet

azzal, hogy a 2008. évre mint tárgyidőszakra vonatkozó adatszolgáltatásokat az azokban foglaltak szerint kell teljesíteni.

1. melléklet a 13/2008. (XI. 18.) MNB rendelethez²

I. A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk

Azonosító kód	Megnevezés	Az adatszolgáltatók köre	Az adatszolgáltatás
Azonosító kód	Megnevezés	Az adatszolgáltatók köre	gyakorisága	teljesítésének módja	határideje	címzettje
D01	Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 11:30 óra	MNB Statisztika
E04	Napi jelentés az értékpapír állományokról	központi értéktári tevékenységet végző, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti elszámolóház, központi értéktár, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 9:00 óra	MNB Statisztika
E06	DVP értékpapír-számla transzfer és elsődleges piaci ügyletek adatai	Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 9 óra	MNB Statisztika
E14	Határidős részvényügyletek a BÉT-en	Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tőzsdenapot követő munkanap 14:00 óra	MNB Statisztika
E20	A befektetési vállalkozások tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban	befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap	MNB Statisztika
E21	A bankok és szakosított hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap	MNB Statisztika
E23	A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok	központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 3. munkanap	MNB Statisztika
E27	Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai	központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 9:00 óra	MNB Statisztika
E43	Opciós részvényügyletek a BÉT-en	Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tőzsdenapot követő munkanap 14:00 óra	MNB Statisztika
E45	A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett állampapírok állománya tulajdonosi bontásban	Magyar Államkincstár	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap	MNB Statisztika
E48	A BÉT-es részvények kapitalizációja és forgalma, részvények tőzsdei be- és kivezetése	pénzügyi eszközök kereskedését lebonyolító tőzsdék, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap	MNB Statisztika
E50	Az állampapírok és az államadósság felhalmozott és eredményszemléletű kamata	Államadósság Kezelő Központ Zrt.	havi, illetve negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 25. napja	MNB Statisztika
E53	A magyar állam értékpapír-kibocsátásai	Államadósság Kezelő Központ Zrt.	heti	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő 2. munkanap 9:00 óra	MNB Statisztika
E57	Tőzsdére bevezetendő/bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adata(i)	pénzügyi eszközök kereskedését lebonyolító tőzsdék, az ezen típusú EGT fióktelepek	eseti	elektronikus úton (e-mail)	01. tábla esetén az új kibocsátás dokumentációjának a kibocsátótól a tőzsdére érkezését követő 2. munkanap 11:30 óra; 02., 03. tábla esetén az információnak a tőzsde tudomására jutását (keletkezését) követő 1. munkanap 11:30 óra	MNB Integrált kockázatkezelés (keodata @mnb.hu)
E58	A magyar állampapírok kamatai	Államadósság Kezelő Központ Zrt.	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap	MNB Statisztika
E60	Adatszolgáltatás repótípusú és egyéb értékpapír ügyletekről	bankok, szakosított hitelintézetek, befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap	MNB Statisztika
E61	A Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek adatai	jelzálog-hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap	MNB Statisztika
E62	Az állampapírnak nem minősülő, Magyarországon és külföldön kibocsátott kötvények adatai	kötvényt kibocsátó önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezetek magyarországi fióktelepei	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap	MNB Statisztika
E64	Hitelintézetek és befektetési vállalkozások által kibocsátott értékpapírok adatai, illetve az általuk letétkezelt egyes értékpapírokra vonatkozó árinformációk	bankok, szakosított hitelintézetek, befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap	MNB Statisztika
F01	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (hó végi záró állomány)	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi, illetve intézményi változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap	MNB Statisztika
F02	Biztosítók statisztikai mérlege	biztosítók, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 13. munkanap	MNB Statisztika
F03	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (hó végi záró állomány)	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi, illetve intézményi változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap	MNB Statisztika
F06	Befektetési alapok statisztikai mérlege (tárgyévi nyitóállomány)	befektetési-alapkezelők, az ezen típusú EGT fióktelepek	eseti	elektronikus úton (EBEAD)	2009. január 15.	MNB Statisztika
F07	Befektetési alapok statisztikai mérlege	befektetési-alapkezelők, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap	MNB Statisztika
F08	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi záró állomány)	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év március 31.	MNB Statisztika
F09	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi auditált záró állomány)	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	záróközgyűlést követő 15. munkanap, változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztika
F14	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi záró állomány)	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	záróközgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztika
F19	A Felügyeleti mérleghez kapcsolódó negyedéves jelentés	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztika
F20	Költségvetési szervek mérlegjelentése alrendszerenként (vagyonmérleg)	Magyar Államkincstár	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	a feldolgozást követő munkanap	MNB Statisztika
F21	Társadalombiztosítási alapok költségvetési jelentése	Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 25. napja	MNB Statisztika
F28	A helyi önkormányzatok összesített költségvetési jelentése	Magyar Államkincstár	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	a feldolgozást követő munkanap	MNB Statisztika
F32	A központi költségvetés bruttó adóssága	Államadósság Kezelő Központ Zrt.	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
F33	A Felügyeleti mérleghez kapcsolódó negyedéves jelentés	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztika
F39	Nem monetáris pénzügyi közvetítők statisztikai mérlege	kijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztika
F57	A Magyar Államkincstár napi gyorsjelentése	Magyar Államkincstár	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 11:00 óra	MNB Statisztika
F58	A Magyar Államkincstár havi jelentése az állami költségvetés alrendszereinek adatairól	Magyar Államkincstár	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 5., illetve 15. napja	MNB Statisztika
F66	Pénzpiaci alapok statisztikai mérlege	pénzpiaci alapnak minősített befektetési alapok kezelői	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év január 11.	MNB Statisztika
F77	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (hó végi záró állomány)	Külföldön fióktelepe(ke)t működtető bankok, szakosított hitelintézetek	havi, illetve intézményi változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap	MNB Statisztika
F78	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (hó végi záró állomány)	külföldön fióktelepe(ke)t működtető szövetkezeti hitelintézetek	havi, illetve intézményi változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap	MNB Statisztika
F79	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (tárgyév végi záró állomány)	külföldön fióktelepe(ke)t működtető bankok, szakosított hitelintézetek	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év március 31.	MNB Statisztika
F80	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (tárgyév végi auditált záró állomány)	külföldön fióktelepe(ke)t működtető bankok, szakosított hitelintézetek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	záróközgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztika
F81	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (tárgyév végi auditált záró állomány)	külföldön fióktelepe(ke)t működtető szövetkezeti hitelintézetek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	záróközgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztika
F82	Átsorolások az F01-es jelentésre vonatkozóan	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap	MNB Statisztika
F83	Átsorolások az F03-as jelentésre vonatkozóan	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap	MNB Statisztika
F84	Átsorolások az F09-es jelentésre vonatkozóan	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	záróközgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztika
F85	Átsorolások az F14-es jelentésre vonatkozóan	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	záróközgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztika
F86	Átsorolások az F19-es jelentésre vonatkozóan	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztika
F87	Átsorolások az F33-as jelentésre vonatkozóan	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztika
F97	Állami, önkormányzati, illetve közszolgáltató vállalatok főbb pénzügyi adatai	kijelölt – többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetve közszolgáltatást nyújtó, pénzügyi intézménynek nem minősülő – gazdálkodó szervezetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztika
F98	Részletes éves beszámolót készítő vállalatok mérlege	Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium	éves	elektronikus úton (elektronikus adathordozó)	tárgyidőszakot követő év december 31.	MNB Statisztika
H01	A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai	bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú, 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap	MNB Statisztika
H09	A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai	6 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező szövetkezeti hitelintézetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap	MNB Statisztika
H34	A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú, 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap	MNB Statisztika
K01	Jelentés a nem pénzügyi vállalatok betéteinek és hiteleinek kamatlábáról	kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 9. munkanap	MNB Statisztika
K02	Napi jelentés a bankközi Ft-hitelek és Ft-betétek kamatlábáról	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 10:00 óra	MNB Statisztika
K03	Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények betéteinek és hiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról	kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 9. munkanap	MNB Statisztika
K12	Napi jelentés a bankközi overnight Ft-hitelek és Ft-betétek kamatlábáról	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 8:00 óra	MNB Statisztika
K13	Jelentés a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások betéteinek és hiteleinek kamatlábáról	bankok, – Tpt. szerinti elszámolóházak kivételével – a szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év február 28.	MNB Statisztika
K14	Napi jelentés a kamatderivatíva ügyletekre vonatkozóan	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 11:30 óra	MNB Statisztika
L09	Napi jelentés az egyes követelések és kötelezettségek könyv szerinti bruttó állományáról	kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, napi	elektronikus úton (EBEAD)	elrendelést követő első alkalommal a tárgynapot követő 1. munkanap 17:00 óra; az elrendelést követő második naptól a tárgynapot követő 1. munkanap 12:00 óra	MNB Statisztika
P01	Bankjegy- és érmeállomány jelentés	bankok, szakosított hitelintézetek, 6 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hó 10. munkanap	MNB Statisztika
P04	Az ügyfélkövetelések nyilvántartására szolgáló számlák száma	bankok, pénzforgalmi szolgáltatást végző szakosított hitelintézetek és szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, Magyar Államkincstár	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB statisztika
P05	Forint és deviza fizetések jóváírási és terhelési forgalma	bankok, pénzforgalmi szolgáltatást végző szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, Magyar Államkincstár	negyedéves, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. levelezettjeinek belső köri adatai tekintetében féléves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB statisztika
P07	Bankkártya elfogadói üzletág	hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek, pénzügyi intézménynek nem minősülő, ATM szolgáltatást közvetlenül nyújtó vagy készpénzfelvételi funkcióval rendelkező POS berendezést üzemeltető jogi személyek	féléves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB statisztika
P26	Kimutatás a pénzfeldolgozási tevékenységről	pénzfeldolgozási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
P27	Bankkártya kibocsátói üzletág	hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek	féléves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztika
P34	Visszaélések a bankkártya üzletágban	hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek	féléves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő negyedik hónap utolsó munkanap	MNB statisztika
P37	Havi jelentés a levelező banknál számlát vezető levelezett hitelintézetek pénzforgalmi (elszámolási) számla egyenlegéről	hitelintézetek számára számlát vezető bankok, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 1. munkanap 10:00 óra	MNB Statisztika
P38	Fizetési forgalom statisztikák	hitelintézeti elszámolóházak	havi	elektronikus úton (GiroXMail vagy EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Pénzforgalom és értékpapír-elszámolás
P39	Fizetési rendszer statisztikák	hitelintézeti elszámolóházak	havi	elektronikus úton (GiroXMail vagy EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Pénzforgalom és értékpapír-elszámolás
P40	BKR statisztikák	hitelintézeti elszámolóházak	havi	elektronikus úton (GiroXMail vagy EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap	MNB Pénzforgalom és értékpapír-elszámolás
P41	Felvigyázói statisztikák	Tpt. szerinti elszámolóházak, központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, Tpt. szerinti központi szerződő fél és az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
P42	Elektronikus pénz	hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	féléves	elektronikus úton (EBEAD	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztika
P44	Értékpapír-elszámolási rendszer statisztikák	központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év március 31.	MNB Statisztika
P45	Visszaélések a pénzforgalomban	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztika
P46	Adatszolgáltatás a mobiltelefonos vásárlásokról	mobiltelefon szolgáltatók	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztika
P47	Postai fizetési forgalom	A postáról szóló 2003. évi CI. törvény szerinti postai készpénz-átutalási tevékenységet, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet és postautalvány-szolgáltatást végző szervezet	féléves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztika
P48	Készpénzátutalási forgalom	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2001. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti készpénzátutalási tevékenységet végző szervezet	féléves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztika
P49	Központi szerződő fél (CCP) statisztikák	Tpt. szerinti központi szerződő fél, központi szerződő fél által garantált ügyletek elszámolását végző Tpt. szerinti elszámolóház, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év február 28.	MNB Statisztika
P50	A pénzfeldolgozási tevékenységgel összefüggő egyéb információk	bankjegyfeldolgozási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év február 28.	MNB Statisztika
R01	Tőkebefektetésben érintett adatszolgáltatók nem rezidens partnereinek törzsadatai	az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett gazdasági szervezetek	az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgáltatás első alkalommal történő teljesítésekor, ezt követően változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	az R02, R03, R12 vagy R13 adatszolgáltatáshoz kapcsolódóan azok tárgyidőszakát követő hónap 9. munkanap; az R29 adatszolgáltatáshoz kapcsolódóan annak tárgyidőszakát követő év június 20.	MNB Statisztika
R02	Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények	kijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok, I) Társadalombiztosítási alapok, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R03	Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	kijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R04	Értékpapír befektetések	kijelölt gazdasági szervezetek, a befektetési vállalkozások, bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú EGT fióktelepek és a Magyar Államkincstár kivételével	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R05	Pénzügyi derivatívák havi adatszolgáltatása	kijelölt gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R06	Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények	kijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R07	Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények	kijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R08	Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	kijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R09	Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok	kijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok és I) Társadalombiztosítási alapok szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R10	Konzorciális hitelek	kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R11	Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak havi adatszolgáltatása	kijelölt gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R12	Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények	az R02 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok, I) Társadalombiztosítási alapok, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek, illetve amelyeknek – a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi befektetőkre jutó saját tőke összege legalább 1 milliárd forint vagy kisebb, mint mínusz 1 milliárd forint, vagy – egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkeznek és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke eléri a 100 millió forintot, vagy – a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, a külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, a külföldi fióktelepekkel vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttagokkal szemben fennálló, tulajdonosi viszonyon kívüli követelés vagy tartozás állománya eléri a 250 millió forintot, vagy – a tárgyidőszakban 250 millió forintot elérő értékben vásároltak nem rezidenstől vagy értékesítettek nem rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os részesedést.	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R13	Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	az R03 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek, illetve amelyeknek – a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi befektetőkre jutó saját tőke összege legalább 1 milliárd forint vagy kisebb mint mínusz 1 milliárd forint, vagy – egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkeznek és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke eléri a 100 millió forintot, vagy – a tárgyidőszakban 250 millió forintot elérő értékben vásároltak nem rezidenstől vagy értékesítettek nem rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os részesedést	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R14	Pénzügyi derivatívák negyedéves adatszolgáltatása	az R05 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon gazdasági szervezetek, amelyeknek a nem rezidens partnerekkel kötött pénzügyi derivatív megállapodásaikhoz kapcsolódóan – a tárgynegyedév folyamán lebonyolított, illetve elszámolt tranzakcióik (bevételek és kiadások) összege eléri a 250 millió Ft-ot, vagy – a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a pénzügyi derivatíva pozícióik (követelések és tartozások) piaci értékének összege eléri az 50 millió Ft-ot	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R15	Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények	az R06 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíj-pénztárak, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió Ft-ot	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R16	Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények	az R07 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió forintot	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R17	Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	az R08 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió Ft-ot.	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R18	Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	az R11 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők, valamint E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek adatszolgáltatásban szereplő tárgynegyedévi összes bevételi vagy összes kiadási forgalma eléri a 100 millió Ft-ot	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R19	Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai	F97 adatszolgáltatásra ki nem jelölt, a jelen melléklet szerinti valamely más fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztika
R20	Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, háztartásokat segítő nonprofit intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	az R06, R08, R15 vagy R17 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett, éven túli lejáratú tartozással rendelkező gazdasági szervezetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R21	Éven túli lejáratú követelések és tartozások esedékességi bontása – egyéb monetáris intézmények	az R07, R10 vagy R16 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett, éven túli lejáratú követeléssel vagy tartozással rendelkező gazdasági szervezetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R22	Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása – központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok	az R09 adatszolgáltatás teljesítésére kijelölt, éven túli lejáratú tartozással rendelkező gazdasági szervezetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R24	Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak negyedéves adatszolgáltatása	éven túli külföldi adóssággal rendelkező költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R25	Állam által vállalt kezességek	Magyar Államkincstár	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő 51. nap	MNB Statisztika
R26	Az euróban vezetett ÁFA számlák miatt nem rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állománya és forgalma	Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R27	Belföldi magánszemélyek külföldi ingatlanbefektetései	azon ingatlanforgalmazási tevékenységet végző gazdasági szervezetek, amelyek közvetítésével a rezidens magánszemélyek külföldi ingatlan vásárlásaira vonatkozóan a tárgyidőszakban megkötött szerződések szerinti vételárak összege eléri az 500 millió Ft-ot	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R28	Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak éves adatszolgáltatása	éven túli külföldi adóssággal rendelkező költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztika
R29	Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása	azon gazdasági szervezetek, amelyek – külföldi befektetővel rendelkeznek és a külföldi befektetőre jutó összes saját tőke összege a tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év mérlegfordulónapján eléri a 250 millió forintot vagy kisebb, mint mínusz 250 millió forint vagy a tárgyévi eredménykimutatásban a külföldi befektetőre jutó összes osztalék összege eléri a 250 millió forintot, vagy – egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os részesedéssel vagy külföldi fiókteleppel rendelkeznek és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke a tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év mérlegfordulónapján eléri a 10 millió forintot.	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év június 30.	MNB Statisztika
R38	Rezidens, nem-bank ügyfelek külföldi (forint és deviza) fizetési forgalom miatti jóváírásai és terhelései	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztika
W06	A hitelintézetek szöveges jelentése aktuális témákban	kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, eseti	papíron	az egyedi elrendelésben foglaltak szerint	MNB Pénzügyi stabilitás
W08	Jelentés krízis/katasztrófahelyzetről és elhárításáról	Tpt. szerinti és a hitelintézeti elszámolóházak, központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, a Tpt. szerinti központi szerződő fél, az ezen típusú EGT fióktelepek	eseti	Elektronikus úton és (GiroXMail vagy EBEAD) papíron	az esemény kivizsgálását követő 5. munkanap, de legkésőbb az eseményt követő 20. munkanap	MNB Pénzforgalom és értékpapír-elszámolás
W09	Rendkívüli események	Tpt. szerinti központi szerződődő fél, az ezen típusú EGT fióktelep	eseti	elektronikus úton (titkosított e-mail vagy EBEAD)	az esemény kivizsgálását követő 5. munkanap, de legkésőbb az eseményt követő 20. munkanap	MNB Pénzforgalom és értékpapír-elszámolás
W11	Jelentés a banki pénzforgalmat érintő üzemzavarokról	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	eseti	elektronikus úton (GiroXMail vagy EBEAD) és papíron	az esemény kivizsgálását követő 5. munkanap, de legkésőbb az eseményt követő 20. munkanap	MNB Pénzforgalom és értékpapír-elszámolás
W12	Jelentés nagyértékű visszaélésről	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	eseti	elektronikus úton (GiroXMail vagy EBEAD) és papíron	az esemény kivizsgálásának befejezésétől számított 2 hét	MNB Pénzforgalom és értékpapír-elszámolás
W13	Stressz tesztek	Tpt. szerinti központi szerződő fél, az ezen típusú EGT fióktelep	havi	elektronikus úton (titkosított e-mail vagy EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Pénzforgalom és értékpapír-elszámolás

II.

Azonosító kód	Megnevezés	Az adatszolgáltatók köre	Az adatszolgáltatás
Azonosító kód	Megnevezés	Az adatszolgáltatók köre	gyakorisága	teljesítésének módja		címzettje
Z01	Munkaerő- felmérés anonimizált adatai	Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH)	negyedéves	elektronikus úton (elektronikus adathordozó)	megállapodás szerint	MNB Monetáris stratégia és közgazdasági elemzés
Z02	A háztartások jövedelmére és fogyasztására vonatkozó anonimizált adatok	KSH	éves	elektronikus úton (elektronikus adathordozó)	megállapodás szerint	MNB Monetáris stratégia és közgazdasági elemzés

2. melléklet a 13/2008. (XI. 18.) MNB rendelethez³

I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (a továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó előírásokban (a továbbiakban: kitöltési előírás) használt kifejezések tartalmára – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint az EGT fióktelep is köteles, a kitöltési előírások alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson – adatszolgáltatói vonatkozásban – az ugyanezen típusú EGT fióktelepet is érteni kell.

A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési előírásokra érvényesek.

A. Szektor-meghatározások

1. Változások a szektor-meghatározásokban

A szektor-meghatározások módszertana tekintetében 2009. évre vonatkozóan a korábbiakhoz képest változás nem történt.

2. A szektorok

Az adatgyűjtésekben a következő szektorok szerepelnek:

Szektorkód Szektor

Rezidensek:

A) Nem pénzügyi vállalatok

B) Központi bank

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

G) Központi kormányzat

H) Helyi önkormányzatok

I) Társadalombiztosítási alapok

J) Háztartások

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Nem-rezidensek:

L) Külföld

3. Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése

Rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja Magyarország gazdasági területén van. Ennek megfelelően rezidensnek minősül:

1. a Magyar Köztársaság területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó, illetve ide érkező személyt,

2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint azok magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és az említett személyek családtagja,

3. a Magyar Köztársaság területén – ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is – székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

Nem rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Nem rezidensnek minősülnek az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyekre egyidejűleg igaz, hogy adószámuk 51-re végződik, gazdálkodási forma kódjuk 931 (az egységes statisztikai számjel 13.–15. karaktere) és magyar cégbíróságnál nincsenek bejegyezve.

4. A rezidens szektorok leírása

Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul.

A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint – a pénzügyi szolgáltatást nyújtók kivételével – ide tartoznak:

– a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve azokat, amelyeket közgazdasági szempontok alapján, az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba kell sorolni,

– a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek kivételével),

– egyéb jogi személyiségű vállalkozások,

– jogi személyiség nélküli vállalkozások,

– a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.

B) Központi bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort.

Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.)

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon.

Ide sorolandók például a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelő társaságok, a kockázatitőke-társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedők.

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Ide tartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják.

Ide tartoznak például a tőzsde, a központi szerződő fél, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények és a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-bizományosok.

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj, egészség és önsegélyező pénztárak tartoznak.

G) Központi kormányzat

A központi kormányzat magába foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat és azokat a gazdasági társaságokat, amelyek közgazdasági szempontok alapján, az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett külön listának megfelelően a központi kormányzatba sorolandók. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást.

H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.

I) Társadalombiztosítási alapok

Ide tartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

J) Háztartások

A háztartások szektora a természetes személyeket és az egyéni vállalkozókat foglalja magába. Az egyéni vállalkozók a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező és egyéb egyéni vállalkozók (mezőgazdasági őstermelők, mezőgazdasági kistermelők, kisiparosok, magánkereskedők stb.).

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

5. A szektor meghatározásának módja

Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni:

5.1. Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e egységes statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében PSZÁF engedély számmal vagy MNB által adott technikai törzsszámmal. Ha igen, akkor a jelen pont 5.2. alpontjában leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 5.4. alpont előírásait.

5.2. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel, illetve PSZÁF engedély számmal vagy MNB technikai törzsszámmal, akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásánál gazdálkodási forma kódjukat, azaz egységes statisztikai számjelük 13–15. számjelét nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor a jelen pont 5.3. alpontja szerint kell eljárni.

Az MNB listát készített azokról a pénzügyi vállalatokról, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak.

Ugyancsak listát készített az MNB azokról a non-profit intézményekről, amelyeket az A) Nem pénzügyi vállalatok, a G) Központi kormányzat vagy H) Helyi önkormányzatok szektorába kell besorolni.

Lista készült továbbá azokról a gazdasági társaságokról is, amelyeket a G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni.

Ha az ügyfél nem szerepel a fenti listák egyikén sem, akkor a jelen pont 5.3. alpontja szerint kell eljárni.

A fentiekben említett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (az egységes statisztikai számjel első nyolc számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB egy fájlba összevonva, a honlapján teszi közzé. A fájlt az MNB havonta, a hónap utolsó előtti munkanapján frissíti és ezt kell alkalmazni valamennyi, a frissítést követő hónapban beküldendő adatszolgáltatás elkészítéséhez.

5.3. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel és nincs egy listán sem, akkor az egységes statisztikai számjele alapján a jelen melléklet I.A. 6. pontjában leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor a jelen pont 5.4. alpontjában leírtakat kell követni.

5.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs egységes statisztikai számjele, (ami a magánszemélyeknél és a nem rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet) vagy az egységes statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a jelen melléklet I.A. 3., 4. pontjaiban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort.

6. Az egységes statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában

6.1. Az egységes statisztikai számjel (ESS)

Az egységes statisztikai számjel (ESS) használatát a Központi Statisztikai Hivatal elnökének – a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján kiadott – az egységes statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közleménye határozza meg.

Az ESS első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. Az ESS 9–12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a négy számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a B)–F) szektorba sorolt pénzügyi vállalatokat az MNB külön listákon határozza meg. Az ESS 13–15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában.

Az ESS 16–17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.

6.2. A listákon nem szereplő, egységes statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása az ESS segítségével

6.2.1. Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13–14. számjegye 11, 12, 13, 21, 22, 54, 61, 71, 72, 73, 92.

b) Az ESS 13–15. számjegye 571, 591, 592.

6.2.2. A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13–14. számjegye 31, 34, 35.

b) Az ESS 13–15. számjegye 561, 562, 911, 912.

6.2.3. A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Az ESS 13–14. számjegye 32, 36, 95.

6.2.4. Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13–14. számjegye 33.

b) Az ESS 13–15. számjegye 913, 914.

6.2.5. A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13–14. számjegye 23.

b) Az ESS 13–15. számjegye 811.

6.2.6. A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket:

Az ESS 13–14. számjegye 51, 52, 53, 55, 69.

Az ESS 13–15. számjegye 569, 599.

6.2.7. Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Az ESS 13–15. számjegye 931 (adószámuk 51-re végződik), 941.

B. Számítástechnikai segédlet (általános leírás)

Az általános számítástechnikai leírás célja, hogy az adatszolgáltatások készítőit ellássa azon információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adatszolgáltatásokat elektronikus formában be tudják nyújtani az MNB-be.

1. Általános tartalmi tudnivalók

1.1. Egy adatszolgáltatás egy vagy több táblából áll, a táblák sorokból, a sorok rovatokból állnak.

– Egy fájlban egy adatszolgáltatónak eredeti (,,E” jelű) adatszolgáltatás esetén egy adott adatgyűjtési egység egy konkrét vonatkozási idejéhez tartozó összes adatát kell beküldenie.

– Amennyiben módosított (,,M” jelű) adatszolgáltatást tartalmaz a fájl, akkor is teljes adatszolgáltatást kell mindig beküldeni, azaz a beküldött módosított adatszolgáltatásnak az adott adatszolgáltatáshoz tartozó összes táblára vonatkozó adatszolgáltatást tartalmaznia kell. Módosításkor az adott adatszolgáltatást teljes egészében a módosított értékekkel együtt kell megküldeni.

– Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása (azaz minden táblája) nemleges, ekkor a „bizonylat jellege” mező értéke „N”.

– Az adatszolgáltató egy adatszolgáltatásban jelentendő teljes táblára jelezheti, hogy nem rendelkezik adattal, azaz a táblára „nemleges” jelentést küldhet. Ekkor a rendszer az adott tábla minden celláját „nincs adat” információval veszi.

– A nem beküldött sorok (illetve a beküldött sorok adatot nem tartalmazó celláinak) adatait minden jelentett táblára üresnek veszi a rendszer, ami azt jelenti, hogy numerikus típusú adat esetén nullát, karakteres és dátum típus esetén null adatot tárol le.

– Ha a számértéket tartalmazó rovat értéke nulla és a tizedesjegy jelentése nincs meghatározva, akkor ezek a rovatok üresen hagyhatók, de tetszés szerint a nulla érték be is írható. Amennyiben a tizedesjegyek jelentése előírás, akkor a nulla értéket a meghatározott számú tizedesjeggyel kell megadni.

– Ha a tizedesjegyek száma meghatározott, akkor kevesebb megadása hibának számít, több esetén a befogadó rendszer kerekít az előírt tizedesjegy számra.

1.2. Az elektronikus állományban a táblák adatrovatait tartalmazó információkon kívül, azonosító információk is szerepelnek. Ezek adnak információt a feldolgozó rendszer számára, hogy az adatok:

– melyik adatgyűjtésből származnak,

– melyik időszakra/időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma),

– melyik adatszolgáltatótól érkeznek,

– az adatszolgáltató mely napon készítette az adatszolgáltatást (kitöltés dátuma),

– a bizonylat eredeti, módosító vagy nemleges jellegű-e,

– melyik tábla melyik sorában szerepelnek.

1.3. A vonatkozási idő jelzésére az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni:

200
200 F
200 N
200
200 H
200
200
200

0–9
1 vagy 2
1–4
01–12
01–52
01–31
...
...

éves gyakoriság esetén
féléves gyakoriság esetén
negyedéves gyakoriság esetén
havi gyakoriság esetén
heti gyakoriság esetén
napi gyakoriság esetén
egyszeri*
eseti*

* Az adatgyűjtés konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni.

2. Az adatszolgáltatások EBEAD-on történő beküldésére vonatkozó alapvető szabályok

2.1. Az EBEAD rendszer használatának feltételei:

– az internetre közvetlenül vagy proxy kiszolgálón keresztül kapcsolódó számítógép,

– HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program,

– Microsoft Excel szoftver vagy ennek fájljait megjeleníteni képes program,

– E-mail postafiók,

– HTTPS alapú kommunikáció,

– sikeres felhasználói teszt,

– a bejelentkezés módjától függően a 2.2.1. vagy a 2.2.2. alpontokban felsorolt többletkövetelmények teljesítése.

2.2. Az EBEAD rendszerbe történő bejelentkezés tanúsítvány vagy felhasználónév és jelszó használata útján történik.

2.2.1. A tanúsítvány alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

– a tanúsítvány alapú azonosítást biztosító eszközök,

az alkalmazott WEB böngészőre telepített, minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott, OCSP alapú lekérdezhetőséggel rendelkező, fokozott biztonságú tanúsítvány.

2.2.2. A felhasználónév és jelszó alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

– postai úton történő regisztráció az MNB-nél,

– a regisztráció elektronikus úton, felhasználónév és jelszó megadásával történő érvényesítése.

2.3. Az EBEAD rendszeren beküldött adatszolgáltatások tekintetében a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerinti aláírásra kötelezett személynek az MNB felé kapcsolattartással megbízott vezető, ennek hiányában a szervezet ügyvezetését/vezetését ellátó személy minősül.

2.4. Az EBEAD használatához szükséges további információkat, így különösen a rendszerhez történő csatlakozás lépéseit, a támogatott fájltípusokat, a fájltípusok megnevezésére és szerkezetére vonatkozó szabályokat, valamint a rendszer funkcióinak részletes leírását e rendelet 3. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

C. Eljárás bankszünnap esetén

A Hpt. 215. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak alapján a hitelintézeteknek a PSZÁF-nál, illetve az MNB-nél tett bejelentésében pontosan fel kell tüntetniük, hogy a bankszünnap könyvelési szünnapot a), pénztári szünnapot b) vagy könyvelési és pénztári szünnapot c) együttesen jelent-e.

A b) eset előfordulása esetén, azaz csak pénztári bankszünnapon valamennyi aznapra, mint tárgynapra vonatkozó és az aznapi határidős adatszolgáltatást is teljesíteni kell.

Amennyiben az a) vagy a c) esetről van szó, azaz a bankszünnap egyben könyvelési szünnapot is jelent, a napi gyakorisággal elrendelt adatszolgáltatásokra az alábbiak érvényesek:

– Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

– Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

– Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatások a megelőző nap 22 óráig beérkezzenek az MNB-hez.

Havi, negyedéves, féléves vagy éves adatszolgáltatásnál, amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az e rendelet 1. mellékletében rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.

D. Az adatszolgáltatások kísérőlevele

A fizetési mérleg (R jelű) adatszolgáltatások esetén – a nemleges adatszolgáltatásokat kivéve – az adatszolgáltatások részeként, azok első táblájaként az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell megküldeni:

ELOLAP tábla

Sorszám	Megnevezés	Adatok
Sorszám	Megnevezés	a
01	Az adatszolgáltatást kitöltő személy neve:
02	telefonszáma:
03	e-mail címe:
04	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerinti aláírásra kötelezett: az MNB felé kapcsolattartással megbízott vezető, ennek hiányában a szervezet ügyvezetését/vezetését ellátó személy neve:
05	telefonszáma:
06	e-mail címe:
07	Az adatszolgáltatás kitöltésének dátuma

E. Nemleges adatszolgáltatás, eljárás az adatszolgáltatások módosítása esetén

Amennyiben az adott tárgyidőszakra valamely adatszolgáltatás egyetlen táblájában sincs jelentendő adat, akkor az adatszolgáltatónak adatszolgáltatási kötelezettségét – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – nemleges jelentés beküldésével kell teljesítenie. Az adatszolgáltató a nemleges jelentést az adott adatszolgáltatásra irányadó, e rendelet 1. mellékletében meghatározott gyakorisággal és határidőre, a jelen melléklet I.B. 1.1., továbbá az e rendelet 3. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltaknak megfelelően köteles beküldeni.

Amennyiben az adatszolgáltató bármely okból kifolyólag módosító adatszolgáltatást küld, a módosítás beküldéséről az adatszolgáltató – a fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokat kivéve – köteles írásban (postai úton, faxon vagy elektronikus levélben), az adatszolgáltatás megküldésével egyidejűleg tájékoztatni az e rendelet 3. mellékletének 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben az adott adatszolgáltatás bankszakmai felelőseként megjelölt személyt. Az Mnbtv. 29. §-a szerinti jegybanki ellenőrzés a módosító adatszolgáltatásokra is kiterjed. Az MNB által ennek keretében jelzett, az adott adatváltozás okára irányuló megkeresésére az adatszolgáltató köteles írásban – a módosító adatszolgáltatás beküldéséről szóló tájékoztatás megküldésével egyező módon – érdemben nyilatkozni.

F. Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében:

– teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. azon adatszolgáltatásoknál, amelyekben teljes mérleg adatait kell jelenteni, a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);

– egy adatszolgáltató azonos tartalmú, de különböző gyakoriságú adatainak egymással konzisztensnek kell lenniük;

– a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük.

G. A fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatások teljesítésének közös szabályai

1. Becslés alkalmazása

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál nem állnak időben rendelkezésére, akkor becslés alapján ideiglenes adatokat kell közölnie. Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezésének hiányában az adatok véglegessé válása esetén az adatszolgáltatónak módosító jelentést kell beküldenie az MNB részére.

2. Az adatszolgáltatás beküldési határidejének módosítására irányuló kérelem

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál becslés alkalmazásával sem állnak időben rendelkezésre, az adatszolgáltatónak írásbeli kérelmet kell benyújtania határidő-hosszabbítás érdekében az MNB Statisztika részére, legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal.

3. Az adatszolgáltatási kötelezettség időbeli hatálya

A kijelöléses adatszolgáltatás (R02, R03, R04, R05, R06, R07, R08, R09, R10, R11 adatszolgáltatás) tekintetében fennálló adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

A küszöbértékes adatszolgáltatás (R12, R13, R14, R15, R16, R17, R18, R27, R29 adatszolgáltatás) azon tárgyidőszaktól kezdődően teljesítendő, amelyre vonatkozóan első ízben teljesülnek az e rendelet 1. mellékletében az adott adatszolgáltatás adatszolgáltatói körénél meghatározott feltételek, ezt megelőzően nemleges adatszolgáltatást beküldeni nem kell. Az adatszolgáltatási kötelezettség ezen tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely további tárgyidőszak vonatkozásában már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek.

4. Tárgyidőszak meghatározása

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezésének hiányában a tárgyidőszak havi adatszolgáltatásoknál a naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatásoknál a naptári negyedév, éves adatszolgáltatásoknál a naptári év.

Amennyiben az adatszolgáltató könyvvezetés szerinti pénzügyi hónapja nem egyezik meg a naptári hónappal, ebben az esetben azon pénzügyi hónap szerint kell jelenteni, amelynek a vége a legközelebb van az adott naptári hónap végéhez. Az előírt jelentési gyakoriságot és határidőt ebben az esetben is be kell tartani.

5. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatszolgáltatást minden adatszolgáltatónak a saját ügyleteire vonatkozóan, a magyar számviteli jogszabályoknak megfelelően vezetett számviteli nyilvántartásai és beszámolói, továbbá az üzleti okmányai alapján kell kitöltenie. Az adatszolgáltatásban szereplő adatok más adatszolgáltató adataival nem vonhatóak össze, az adatok kizárólag az adatszolgáltató törzsszáma alatt megjelenő önálló gazdasági egység működésére vonatkozhatnak.

Ez alól kivételt a befektetési alapkezelők képeznek, akiknek saját ügyleteikkel együtt az általuk kezelt alapok nem rezidensekkel szemben fennálló követeléseit és tartozásait is jelenteniük kell.

6. Országonkénti bontás

Az országonkénti bontás azt jelenti, hogy az adatszolgáltató követelése vagy tartozása mely országgal vagy nemzetközi szervezettel szemben áll fenn. Ezen adatok megadásakor az e rendelet 3. mellékletének 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott országkódokat kell alkalmazni.

Amennyiben a nem rezidens fél nemzetközi szervezet vagy nemzetközi intézmény (pl. Világbank, EIB, EBRD, IMF, ECB), úgy azt nem a székhelynek megfelelő országkódon, hanem a szervezetnek vagy intézménynek megfelelő kódon kell jelenteni, melyet szintén az előző bekezdésben hivatkozott technikai segédlet tartalmaz.

H. Fogalmak

1. Az „Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról” (D01) adatszolgáltatás tábláiban és kitöltési előírásában khasznált fogalmak

1. Azonnali pozíció: az adatszolgáltatók spot konverziói által generált pozíciók, beleértve a swap ügyletek spot, illetve termin lábai által generált pozíciót is, amennyiben ezek nem képezik részét a nettó határidős pozíciónak

2. Eladási deviza: az eladott deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb eladási oldalának devizaneme

3. Eladott összeg: az eladott deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb eladott összege

4. Értéknap: az üzlet értéknapja, swap üzlet esetén az üzlet induló lábának értéknapja

5. Kötésnap: az üzletkötés napja

6. Opciós díj: az adatszolgáltatók által kötött opciók (vett és eladott egyaránt) díja

7. Összesített hosszú pozíció: a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet] 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott pozíció.

8. Összesített rövid pozíció: a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 41. §-ának (2) bekezdésében meghatározott pozíció

9. Összesített nyitott pozíció: a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 41. §-ának (3) bekezdésében meghatározott pozíció

10. Szavatoló tőke: a Hpt. 5. sz. melléklete szerinti tőke

11. Törlés/módosítás: amennyiben a tranzakció egy korábbi ügylet törlése vagy módosítása

12. Vételi deviza: a vásárolt deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb vételi oldalának devizaneme

13. Vételi összeg: a vásárolt deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb megvásárolt összege

2. Az értékpapír statisztikai (E jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

1. ISIN-kód: az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

2. Tárgynap: az üzlet elszámolási műveletének lebonyolítási napja.

– KELER Zrt.-nél nyilvántartott értékpapírok esetében: a KELER Zrt. szabályzata szerinti „Elszámoló nap”.

– KELER Zrt.-nél nem nyilvántartott értékpapírok esetében: a számviteli elszámolás időpontja.

3. Jelentő letétkezelő: a jelentő letétkezelők körébe tartozik valamennyi rezidens befektetési vállalkozás, bank, szakosított hitelintézet, valamint a Magyar Államkincstár. A jelentő letétkezelők körének listáját az e rendelet 3. sz. mellékletének 12. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza és az megtalálható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján is.

4. Letétkezelt értékpapír: az adatszolgáltatónál értékpapír-számlán, valamint értékpapír-letétkezelés, letéti őrzés vagy felelős őrzés keretében elhelyezett értékpapírok, abban az esetben is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, letéti őrzésbe vagy értékpapír számlára.

5. Kibocsátó törzsszáma: az adott kibocsátó szervezet KSH törzsszáma, amely az adószám első 8 számjegye.

6. Értékpapír-sorozat: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.

7. Pénzügyi teljesítés időpontja: a kibocsátott állományok elszámolási értéknapja.

8. Állomány névértéken: a tárgyhónap végén forgalomban lévő állomány névértéken.

9. Névérték és kibocsátási érték különbsége: a tárgyhó végén forgalomban lévő állampapírok névértéke csökkentve azok kibocsátási értékével, figyelembe véve valamennyi kibocsátás (aukció, jegyzés, hálózati értékesítés) tényleges eladási árát.

10. Felhalmozott kamat állománya: a tárgyhó végén forgalomban lévő állományon a névértéktől eltérő kibocsátási ár, illetve a névleges kamatozás miatt felhalmozódott kamat összege.

11. Elszámolt nettó pénzforgalmi kamatkiadás: a tárgyhónap során elszámolt kamatkiadás és bevétel egyenlege, figyelembe véve a kibocsátás, visszaváltás, kamatfizetés kapcsán könyvelt költségvetési pénzforgalmat, függetlenül attól, hogy az a névleges kamat halmozódásából vagy árfolyamváltozásból adódott-e.

12. Eredményszemléletű kamatkiadás: a tárgyhónap során az egyes állampapírokra fizetett/fizetendő kamat összege.

13. ISMA konvenció: a nemzetközi értékpapír-piaci szövetség (ISMA) ajánlása alapján számított belső megtérülési ráta.

14. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír: a nemzetközi terminológia szerint „equity”-típusú értékpapíroknak minősülnek a részvények, a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek, a certifikátok, valamint a warrantok.

15. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom. A nemzetközi terminológia szerint „debt”-típusú értékpapíroknak minősülnek a kötvények, kincstárjegyek, takarékjegyek, jelzáloglevelek és a letéti jegyek.

3. A kamatstatisztikai (K jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

1. Aktuális kamatláb: az állományokra a tárgyhónap utolsó napján alkalmazott tényleges (nem a meghirdetett) kamatlábbal egyenlő. Sávos kamatozású betétek esetében a hó végi állományokra vonatkozó táblánál mindig azon sávhoz tartozó kamatlábat kell figyelembe venni, amilyen sávba az állomány tartozik.

2. Amortizálódó kamatcsere ügylet: olyan kamatcsere ügylet, amelynél a névérték (ténylegesen vagy névlegesen elcserélt tőke) csökken a futamidő során.

3. Évesített kamatláb: a kamatláb éves szintre való kivetítése, éves százalékos mértékben való kifejezése.

Az évesített kamatláb számítására két képletet lehet alkalmazni.

Az évesített kamatláb számítására a következő jelenérték számítási képletet lehet alkalmazni, amely képlet minden betét- és hitelkonstrukcióra alkalmazható. A képlet az ügylet kezdő időpontjában keletkező pénzmozgást teszi egyenlővé a későbbi időpontok cash-flow-inak jelenértékével. Az évesített kamatláb az a belső megtérülési ráta, ahol a cash-flow-k jelenértéke megegyezik.

a) A képletek szempontjából a kamattőkésítés rendszeressége a meghatározó. (A kamattőkésítés csak a betéti konstrukcióknál értelmezhető. A továbbiakban a kamattőkésítés a kamatmegállapítást, illetve a kamatfizetést is jelenti.)

Amennyiben a kamattőkésítés és a tőketörlesztés is szabályos időközönként történik, a kamattőkésítés és a tőketörlesztés viszonyára három fő eset különböztethető meg.

– A kamattőkésítés és a tőketörlesztés is azonos időközönként történik, rendszerességük megegyezik.

– A kamattőkésítés gyakoribb, mint a tőketörlesztés. (Ide tartozik az az eset is, amikor a tőketörlesztés csak a futamidő végén egy összegben történik.)

– A tőketörlesztés gyakoribb, mint a kamattőkésítés.

b) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés nem szabályos időközönként történik.

Az a) esetben, amikor a kamattőkésítés legalább olyan gyakori, mint a tőketörlesztés (a/1, a/2. eset), a két képlet azonos eredményt ad, ekkor a 2. képlet is alkalmazható.

Az a/3. esetben, valamint a b) esetben csak az 1. képletet lehet alkalmazni. (Például ide tartoznak azok a kamattámogatásos konstrukciók is, amikor a kamattámogatás és a kamatfizetés periódusa nem esik egybe.

1. képlet

A_k: a k sorszámú hitelrészlet, illetve betételhelyezés összege, a képlet akkor is alkalmazható, ha a hitelt egy részletben veszik igénybe, illetve egyszerre helyezik el a betétet. Ilyenkor a képlet bal oldalán az elhelyezett betétösszeg, illetve a felvett hitel összege található,

A’_k: a k’ sorszámú törlesztőrészlet összege, illetve a betétvisszafizetés összege (kamatokkal növelve),

m: a hitelfolyósítások, betételhelyezések száma,

m’: a törlesztőrészletek, betétvisszafizetések száma,

t_k: a k-adik hitelfolyósítás, betételhelyezés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

t’_k: a k’-adik törlesztőrészlet, betétvisszafizetés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

i: az évesített kamatláb századrésze.

Az állományokra vonatkozó évesített kamatláb számításánál kezdő időpontnak az állomány megfigyelésének időpontját kell tekinteni és nem a hitel-, illetve a betétszerződés megkötésének időpontját kell figyelembe venni.

Az évesített kamatláb számítására az alábbi képlet csak azoknál a betét-, illetve hitelkonstrukcióknál alkalmazható, ahol betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatfizetés és a tőkeösszeg törlesztése is szabályos időközönként történik és a kamattőkésítés (kamatfizetés) legalább olyan gyakori, mint a tőkeösszeg törlesztése. Ez magában foglalja azokat az eseteket is, amikor a tőkeösszeget az ügylet végén egyösszegben törlesztik.

Ez a képlet alkalmazható a látra szóló és folyószámlabetétekre, a folyószámlahitelekre is, amennyiben a betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatok megállapítása szabályos időközönként történik.

2. képlet

X: az évesített kamatláb

r_sz: a szerződésben meghatározott éves kamatláb

N: az éven belüli kamattőkésítések száma, pl. féléves gyakoriságú kamattőkésítés esetén 2, negyedéves gyakoriságú kamatfizetés esetén 4 stb.

A szerződésben meghatározott kamatláb, illetve az évesített kamatláb sem tartalmazza az utólag felszámított büntetőkamatot, késedelmi kamatot, valamint mellékköltségeket (pl. felszámított egyszeri költségeket, rendelkezésre tartási jutalékot). Kivétel: a folyószámlahitelek esetében az adatszolgáltató meghatározhat egy limitet és ha az ügyfél folyószámlájának negatív egyenlege ezt meghaladja, büntetést számol fel. Amennyiben a büntetés külön fizetendő költségekben jelenik meg, az évesített kamat számításánál nem kell figyelembe venni. Ha azonban a büntetőkamat a kamatláb része, a limitet meghaladó részre a magasabb, büntetőkamatot is tartalmazó kamatlábat kell alkalmazni a számítás során.

A változó kamatozású konstrukciók esetében a képletben az utolsó ismert kamatlábbal kell számolni a teljes kamatozási periódusra.

Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) az évesített kamatláb számításánál a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamatlábat kell a számítás alapját képező szerződéses kamatlábnak tekinteni.

Az évesített kamatláb számításánál a törtévet négy tizedesjegy pontossággal kell figyelembe venni. A kamatperiódusok számának meghatározása során 365 napos évvel kell számolni.

4. Határidős kamatláb megállapodás (FRA, forward rate agreement): az üzletkötési szerződésben a felek rögzítik egy meghatározott összeg után fizetendő vagy kapott kamat mértékét, mely pénzáramlás egy adott, jövőbeni időpontban kezdődő időszakra szól.

5. Kamatcsere ügyletek: egydevizás kamatcsere ügyletek (interest rate swap) és többdevizás kamatcsere ügyletek (devizacsere-ügylet, currency swap).

– Egydevizás kamatcsere ügylet (interest rate swap): a két fél egy adott devizára vonatkozó rendszeres kamatáramlást cserél el. Ez a csere vonatkozhat egy fix és egy változó kamatozással meghatározott pénzáram cseréjére, illetve két változó kamatozású kötelezettség kicserélésére.

– Devizacsere ügylet (currency swap): két, különböző devizához kapcsolódó kamatáramlás cseréje egy adott időperiódusban, illetve lejáratkori tőkecsere, egy előre meghatározott árfolyamon. Az FX swapokhoz képest az jelenti a fő különbséget, hogy a FX swapok esetében csak a névleges tőkeérték kétszeri cseréjére kerül sor, a két időpontban általában más árfolyamot alkalmazva, míg a devizacsere ügyletnél a kamatáramlásokat is kicserélik. Az FX swapokat ebben a jelentésben nem kell szerepeltetni. Devizacsere ügyletnek kell tekinteni azon ügyleteket is, ahol nincs tőkecsere, hanem egy névleges összeg alapján cserélnek el a felek eltérő devizában denominált vagy eltérő devizákra vonatkozó referenciakamatokhoz indexált kamatáramlást.

6. Kamatfixálás: a kamatláb előre rögzítése bizonyos időtartamra.

7. Lezárt (likvidált) ügylet: olyan ügylet, amelyet a lejárat előtt egy ellenkező irányú ügylettel vagy nettósítással zárnak le.

8. Referenciakamat: olyan széles körben használt kamatláb, amelyhez a szerződések változó kamatát indexálják.

9. Rossznak minősített hitel: a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendelet szerint meghatározott fogalom.

10. Rövid lejárat: az instrumentum eredeti lejárata kisebb vagy egyenlő, mint 1 év.

11. Szerződéses kamatláb: az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott kamatláb.

Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, a szerződéses kamatláb megegyezik az első hitelfolyósítás kamatlábával.

Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) a szerződéses kamatláb megegyezik a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamattal.

A lekötési idő függvényében sávosan kamatozó betétek esetében, ha már a szerződéskötéskor is egyértelmű a lekötés futamideje, akkor a szerződéses kamatláb megegyezik az egyes sávokhoz tartozó kamatlábak súlyozott átlagával. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem egyértelmű, hogy az ügyfél mennyi időre fogja lekötni a betétet, a szerződéses kamatláb megegyezik a legrövidebb futamidőhöz tartozó kamatlábbal.

A lekötött összeg függvényében sávos kamatozású betétek esetében a szerződéses kamatláb megegyezik a súlyozott átlagkamatlábbal, mivel a szerződéskötéskor minden esetben ismert a lekötött összeg és az összeghatárokhoz tartozó kamatlábak is.

12. Új szerződés: minden olyan új pénzügyi jellegű megállapodás az adatszolgáltató és az ügyfelek között, mely

– elsőként határozza meg a betétek, illetve a hitelek kamatlábát,

– a meglévő hitelekre és betétekre vonatkozó új megállapodások.

Az adatszolgáltatás szempontjából újnak tekintendők a prolongált és az átárazott szerződések is, kivéve az a prolongáció, illetve átárazás, mely

– automatikusan – az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül – történik és ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem. (Például a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg.)

– vagy fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá vagy fordítva, amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették.

Új szerződésnek tekintendők a tárgyhónapban kötött új betétszerződések akkor is, ha azok a tárgyhónapban lejárnak, illetve az ügyfél a tárgyhónapban felmondja a betétet.

Új szerződésnek tekintendő, ha az adatszolgáltató az ügyfél folyószámlájáról rendszeresen – az ügyféllel kötött egyszeri szerződés alapján – növeli a már meglévő lekötött betétet.

Amennyiben egy lekötött betéthez az ügyfél tetszőleges gyakorisággal fizethet be újabb összegeket, minden befizetés új szerződésnek minősül.

Új szerződésnek minősül a meglévő hitelkeret növelése is.

A hitelek esetében új szerződésnek minősül az eredeti szerződésben rögzített teljes összeg (hitelkeret) akkor is, ha a hitelt részletekben veszik igénybe.

A meglévő hitelkeret növelése esetén csak a hitelkeret-növekményt kell jelenteni.

Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, az új szerződés összege megegyezik a teljes hitelkerettel az első folyósítás időpontjában.

13. Változó kamatozás: a szerződésben a hitelintézet fenntartja magának a jogot, hogy a futamidő alatt a kamatlábat egyoldalúan, előre nem ismert módon megváltoztassa.

4. A pénzforgalmi (P jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

Bankkártya adatszolgáltatások (P07, P27, P34)

Bankkártyákkal kapcsolatos általános fogalmak:

1. Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított hazai forgalom: az adatszolgáltató hitelintézet kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarország.

2. Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított külföldi forgalom: az adatszolgáltató hitelintézet kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa bármely más hazánkon kívüli ország.

3. Készpénz funkcióval rendelkező kártya: a kártya birtokosát készpénz felvételére és befizetésére feljogosító kártya, amelyet ATM, valamint bankfióki-, postai- és kereskedői POS, berendezéseknél lehet használni.

– Fizetési funkcióval rendelkező kártya: áru, illetve szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére alkalmas kártya, amely minimum a következő funkciók valamelyikével rendelkezik: debit (betéti) funkció, delayed debit (terhelési) funkció, credit (hitel) funkció, előrefizetett funkció. Ugyanaz a kártya rendelkezhet a felsoroltak közül több funkcióval is. Ennek alapján a következő kategóriák különböztethetők meg a fizetési funkcióval rendelkező kártyákon belül:

– Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya; ezen belül hitelkerethez kapcsolódó debit funkcióval rendelkező kártya

– Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya

– Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya

– Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya

– Debit és/vagy delayed debit (betéti és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya

– Credit és/vagy delayed debit (hitel és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya

– Egyéb, a két utóbbi kategóriába nem sorolható, több funkcióval rendelkező kártya

A három utóbbi alkategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani aszerint, hogy mikor használjuk a kártyát debit, credit, delayed debit vagy előrefizetett funkcióval rendelkező kártyaként.

Bizonyos esetekben külön lehet a forgalmi adatokat választani aszerint, hogy mikor használják például a debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyát debit és mikor delayed debit kártyaként. Ilyenkor a fizikailag egyetlen kártyát nem a kombinált, vagyis a debit és/vagy delayed debit, alkategóriában kell jelenteni, hanem mind a debit funkcióval rendelkező kártyáknál, mind pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyáknál, de azoktól elkülönítve, azaz külön sorban.

4. Készpénz és fizetési funkcióval rendelkező kártya: fizikailag ugyanaz a kártya a fent definiált készpénz funkcióval és fizetési funkcióval egyaránt rendelkezik.

5. Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos bankszámlájához kapcsolódó kártya, amely feljogosítja őt arra, hogy a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglalt feltételekkel, számlaegyenlege erejéig készpénzt vegyen fel, illetve vásároljon. Minden egyes művelet összegével automatikusan megterhelik a kártyabirtokos bankszámláját. A betéti funkcióval rendelkező kártya mögött állhat olyan bankszámla is, amelyhez folyószámlahitel kapcsolódik. Minden kártyát, amely debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezenkívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a debit és/vagy delayed debit funkcióval ellátott kártyák között kell jelenteni.

6. Hitelkerethez kapcsolódó debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a debit funkcióval rendelkező kártyákon belül egy alkategória; egy olyan debit kártya, amely nem bankszámlához, hanem hitelszámlához kapcsolódik, az ezen jegyzett keret erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat a kártya birtokosa. Minden művelet összegével automatikusan megterhelik a hitelkeretet, nincs kamatmentes hitelperiódus.

7. Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a bank közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya, amellyel az ügyfél kerete erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat. A számlázási periódus (általában egy hónap) végén, a kártya birtokosa dönti el, hogy a bankértesítőben meghatározott határidőig teljes egészében kifizeti tartozását vagy csak annak szerződésben meghatározott mértékét. A költések abban az esetben kamatmentesek, ha a teljes tartozás visszafizetésre kerül a fizetési határidő végéig. Amennyiben nem a teljes tartozás kerül visszafizetésre, akkor vagy a teljes tartozásra vagy annak fennmaradó részére számítják fel a kamatot. A fennmaradó tranzakciókra azok értéknapjától kerül felszámításra a kamat. Általában nem vonatkozik a kamatmentesség a készpénzfelvételi műveletekre, ezek ugyanis a tranzakció keltétől kamatoznak. Minden kártyát, amely credit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezenkívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni.

8. Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya. A kártya készpénz felvételére és vásárlásra alkalmas. A számlázási periódus végén a kártyabirtokos tartozása teljes összegét köteles kiegyenlíteni. Minden kártyát, amely delayed debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezenkívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya credit funkcióval is rendelkezik és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint szétválasztani, a credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor a kártya debit funkcióval is rendelkezik és a forgalmi adatok az egyes funkciók szerint nem szétválaszthatók. Ilyen esetekben a kártyát a debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák alkategóriában kell jelenteni.

9. Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya: egy előre kifizetett összeghez kapcsolódó kártya, amelyet a kibocsátó egy bankszámlán tart nyilván. A kártya birtokosa a bankszámlán lévő összeg erejéig használhatja a kártyáját készpénz felvételére és/vagy áru, szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére. Ide tartoznak azok a konstrukciók is, amelyeknél a kártya mögött álló számla újra feltölthető és azok is, amelyek esetében ez nem lehetséges (azaz csak addig érvényes a kártya, amíg a kártya igénylésekor előre kifizetett összeget fel nem használja a kártyabirtokos). Nem tartoznak ide azok a kártyák, amelyeknél az előre fizetett összeget maga a kártya tárolja, ezeket az elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártyáknál kell jelenteni.

10. Debit és/vagy delayed debit (betéti és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani debit funkcióval rendelkező kártyákra és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a debit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.

Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyát a hitelintézet által vezetett számla megterhelésére használja a kártyabirtokos, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és kibocsátó közötti szerződésből, hogy:

– a megterhelt számla a kártyabirtokos folyószámlája, amelyhez esetenként folyószámlahitel is kapcsolódhat (vagyis debit funkcióval ellátott kártyáról van szó), vagy

– a megterhelt számla a kártyabirtokos részére nyújtott hitelkeret, amelyre terhelt összeget a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles csak kiegyenlíteni (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó).

11. Credit és/vagy delayed debit (hitel és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a credit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.

Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyához egy hitelkeret kapcsolódik, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésből, hogy:

– a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles kiegyenlíteni a teljes tartozását (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó), vagy

– csak annak egy, a szerződésben előre meghatározott hányadát köteles kiegyenlíteni (ebben az esetben credit funkcióval rendelkező kártyáról van szó); a kártyabirtokos azonban ebben az esetben is dönthet úgy, hogy tartozása teljes összegét kiegyenlíti.

12. Egyéb funkcióval rendelkező kártya: egy olyan több funkciós kártya, amely sem a debit és/vagy delayed debit, sem pedig a credit és/vagy delayed debit kombinált kategóriákba nem illeszthető funkciókkal rendelkezik. Például: credit, debit és delayed debit funkcióval egyaránt rendelkező kártya; vagy credit és debit funkcióval rendelkező kártya. Az Egyéb kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra és debit funkcióval rendelkező kártyákra.

13. Elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amelyen ténylegesen tárolható elektronikus pénz, függetlenül attól, hogy a kártyabirtokos feltöltötte-e már legalább egyszer a kártyáját vagy sem, illetve, hogy a tárgyidőszak utolsó munkanapján tárol-e a kártya elektronikus értékeket vagy sem. Azok a kártyák, amelyek csak technikailag alkalmasak e-pénz tárolására, de gyakorlatilag nincs hozzájuk kapcsolható e-pénz kibocsátás, nem tartoznak ide. Azok a kártyák sem tartoznak ide, amelyek nem maguk tárolják az elektronikus értékeket, hanem csupán hozzáférést biztosítanak egy máshol (pl. bankszámlán) tárolt előre kifizetett pénzösszeghez.

14. Business, illetve corporate kártya: a vállalatok és egyéb szervezetek alkalmazottai részére kibocsátott kártya.

15. Lakossági kártya: privát ügyfelek részére kibocsátott kártya.

16. Co-branded kártya: A kártya arculatán a kibocsátó bank védjegye mellett szerepel a partner védjegye is és a kibocsátás mögött gazdasági érdekközösség húzódik meg. Nemzetközi védjeggyel ellátott kártyák esetében az is feltétel, hogy a nemzetközi kártyatársaság co-branded termékként engedélyezze a konstrukciót.

17. GBC logoval ellátott kártya: A kártya arculatán a kibocsátó bank védjegye vagy bármely nemzetközi védjegy mellett a GBC védjegy is szerepel.

Bankkártya visszaélésekkel kapcsolatos fogalmak:

1. Felmerült kár: a beszámolási időszakban az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában az adatszolgáltató tudomására jutott visszaélés, amely vagy még ugyanabban a beszámolási időszakban leírt veszteségként megjelenik a kártyaüzletág valamely szereplőjénél vagy végleges rendezése áthúzódik egy következő beszámolási időszakra.

2. A kártyaüzletág valamely szereplőjénél jelentkező veszteség: a jelen vagy egy korábbi beszámolási időszakban, az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában felmerült kár veszteségként történő leírásának jelentése, kárviselőként bontva.

3. On-us forgalomban felmerült kár: az adatszolgáltató saját hálózatában a saját kártyái használatához kapcsolódó kár.

4. Belföldi bankközi forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáihoz kapcsolódóan más hazai bankok hálózatában felmerült kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó bank hálózatában más hazai bank által kibocsátott kártyák használatához tapadó kár.

A következő meghatározásokban, zárójelben szerepelnek a kártyatársaságok által használt fogalmak is:

5. Határon átnyúló (Cross-border) forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáinak külföldi használatához kapcsolódó kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó bank hálózatában a külföldi kibocsátású kártyák használatához tapadó kár.

6. Elveszett/ellopott kártyákkal okozott kár (Lost/Stolen): azokat a káreseményeket és leírt veszteséget kell jelenteni, amelyeket a kártya jogos birtokosa által elvesztett vagy a tőle ellopott kártyákkal követtek el.

7. Meg nem kapott kártyákkal okozott kár (Card not received): azokkal a kártyákkal elkövetett visszaélést és a belőle származó veszteséget kell feltüntetni, amelyeket a kibocsátó bank postai úton továbbít a kártyabirtokos részére, de a kártya nem érkezik meg jogos birtokosához, illetéktelen személy bonyolít le vele jogtalan tranzakciókat.

8. Hamis adatokkal igényelt kártyával okozott kár (Fraudulent application): azokat az eseteket kell itt jelenteni, amikor a kártyabirtokos hamis adatokkal kér és kap kártyát a banktól és ezzel jogtalan műveleteket bonyolít le.

9. Hamisított kártyákkal okozott kár (Counterfeit): mindenféle kártyahamisítás ide értendő, például: duplikált (skimming) kártyákkal elkövetett visszaélések, valódi kártyák megszemélyesítési adatainak megváltoztatása.

10. Mail/telefon/internet útján okozott kár (Card not present): azok a visszaélések tartoznak ide, amikor a kártya adatainak felhasználásával (függetlenül attól, hogy ezek az adatok esetleg lopott, elvesztett vagy hamisított kártyához tartoznak), annak nem jogos birtokosa bonyolít le műveleteket telefonon, postán vagy interneten keresztül történő vásárlás esetén, vagyis amikor a kártya fizikailag nincs jelen a tranzakciónál.

11. Egyéb visszaélésekkel okozott kár (Other): mindazon visszaélések ide tartoznak, amelyek a fenti hat csoport egyikébe sem sorolhatók. Nem tartozik azonban ide a kártyabirtokos ügyfél számlaegyenleg túllépéséből eredő kár, valamint azok a visszaélések, amikor a kártyabirtokos saját maga él vissza a saját kártyájával. Ez utóbbi esetben, abban a kár kategóriában kell szerepeltetni az összeget, amelybe az ügyfél bejelentése alapján besorolható. A veszteségek között azonban egyik esetben sem kell szerepeltetni a tételt (függetlenül attól, hogy kár értéke behajtható vagy sem az ügyféltől), ugyanis az ilyen esetek a hitelezési veszteség kategóriájába és nem a bankkártyás veszteségek közé tartoznak.

12. Kártya adatszerzés (Card Skimming): a bankkártya használatához szükséges bármely adat (pl. mágnescsík vagy chip adatai, PIN) jogosulatlan megszerzése ATM és POS berendezéseknél abból a célból, hogy az adatok birtokában hamisított kártyát gyártsanak és azzal jogosulatlan műveleteket hajtsanak végre.

13. Kártya plasztik megszerzése (Card Trapping): az ATM tranzakció végrehajtása során fizikailag megszerzik a kártyát és a hozzá tartozó PIN kódot. Később a kártyát jogosulatlanul használják készpénz felvételére.

14. Tranzakció reverzálás (Transaction reversal fraud): a kártyabirtokos sikeres készpénzfelvétel kapcsán az ATM működését úgy befolyásolja, hogy az a tranzakciót sikertelennek minősítse és törölje, miközben a készpénz egy része vagy az egésze kiadásra kerül.

15. Készpénz illetéktelen megszerzése (Cash Trapping): az ATM művelet során a kártyabirtokos nem jut hozzá a készpénzhez, annak ellenére, hogy a bizonylat szerint a gép kiadta azt. Miután a kártyabirtokos a berendezés meghibásodását feltételezve távozik, a csalók megszerzik az általuk „manipulált” gépbe ragadt pénzt.

Az elektronikus pénz (P42) adatszolgáltatás

1. Elektronikus pénz fogalma: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom.

2. Elektronikus pénzeszköz fogalma: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom.

3. Kártya alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénzt tároló eszköz egy kártya, általában chip kártya. Elektronikus pénztárca néven is ismert.

4. Hálózat alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénzt tároló eszköz egy személyi számítógépre telepített speciális software. Digitális pénz néven is ismert

5. A fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokban használt fogalmak

1. A könyv szerinti értéket korrigáló tételek (ingatlan): a terv szerinti értékcsökkenés tárgyévi összege, továbbá a terven felüli értékcsökkenésként, terven felüli értékcsökkenés visszaírásaként, illetve az értékhelyesbítésként a tárgyévben elszámolt összegek (előjelhelyesen) és az értéknövelő beruházás (felújítás).

2. A szerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan értéke: az adatszolgáltató által megszerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan szerződés szerinti értéke, amely összeget az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében kell megadni.

3. Adósság elengedés: a hitelező és az adós közti megállapodás, amely alapján az adós fizetésképtelenné válása miatt a hitelező eltekint a fennálló adósság egy részének vagy egészének törlesztésétől

4. Államilag garantált hitel: államilag garantált hitel akkor keletkezik, ha az állam (Pénzügyminisztérium) az adós által nem rezidenstől felvett hitel adósságszolgálatára (tőketörlesztés és/vagy kamatfizetés) kezességet vállal.

5. Állományváltozást eredményező tranzakciók (ingatlan): a tárgyév tranzakciói (adásvétel, csere, apportba vétel, apportba való átadás, térítés nélküli átvétel, átadás stb.) által előidézett állományváltozások ingatlanonként összesített összege.

6. Az érintett rezidens vállalkozás megnevezése és törzsszáma: annak a rezidens vállalkozásnak a neve és törzsszáma, amelyben lévő részesedést az adatszolgáltató nem rezidens féltől megszerzett vagy nem rezidens fél részére átruházott.

7. Egyéb nem rezidens vállalatcsoporttag: az adatszolgáltatóval azonos vállalatcsoporthoz tartozó, de az adatszolgáltatóval közvetlen részesedési viszonyban nem álló gazdasági szereplő. (Azaz a vállalatcsoport mindazon tagjai, akik nem minősülnek közvetlen tőkebefektetőnek vagy tőkebefektetésnek). A vállalatcsoport azon vállalatok összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon (végső) befektető tulajdonában, illetve ellenőrzése alatt állnak.

8. Egyéb változások (a derivatíva adatszolgáltatásokat kivéve): minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, követelés elengedés, átsorolás, hibás jelentés, követelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés, ár- és árfolyam miatti átértékelődés.

9. Egyéb változások – kamatok: minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás (pl. kamatkövetelések leírása, kamattartozások elengedése). A kamattőkésítés nem tartozik ide.

10. Egyedileg azonosított hitel: egyéb befektetések esetén a konzorciális-, államilag garantált, a Világbanktól felvett, valamint a többségi állami tulajdonba tartozó adatszolgáltatók azon hiteltartozásai, amelyek esetében az adott táblában előírt egyedi azonosító adatok is kötelezően kitöltendők.

11. Eredeti devizanem: azon devizanem, amelyben a követelés, illetve tartozás fennáll, illetve visszafizetendő (ez eltérhet a szerződés szerinti devizanemtől).

12. Eszmei, szellemi javak: a vagyonértékű jogok (szabadalom, találmány, szerzői jog, franchise, védjegy, bányászati jog stb.).

13. Hitelazonosító vagy adósságazonosító: többségi állami tulajdonú, államilag garantált, illetve Világbankkal szemben fennálló hiteltartozással rendelkező adósok éven túli hiteleinek saját nyilvántartásában szereplő azonosító adat.

14. Hosszú lejáratú (éven túli) követelések és tartozások: az egy évnél hosszabb eredeti lejárattal rendelkező követelések és tartozások.

15. Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: a tárgyidőszakra vonatkozóan számított, állományt növelő kamatösszegek függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét).

16. Kamathátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett kamat összege.

17. Kereskedelmi hitel: áru- és szolgáltatás export vagy import miatti, nem rezidensekkel szemben fennálló vevőkövetelés vagy szállítói tartozás, valamint ezen ügyletekkel kapcsolatos előleg- (előre) fizetések.

18. Készenléti (stand-by) hitel: beruházási hitelek esetében gyakori, hogy a beruházás pénzügyi ellenőrzését és a hitelcél megvalósulását a bank úgy végzi, hogy csak a teljesítés függvényében folyósítja a hitelt. A készenléti hitel tehát csak egy ígérvény, amit meghatározott feltételek megvalósulása esetében folyósít a bank.

19. Konzorciális (szindikált) hitel: rezidensek és nem rezidensek együttes részvételével nyújtott hitel.

20. Követelés leírás: a behajthatatlannak minősített követelések számviteli szabályok alapján történő kivezetése a hitelező könyveiből.

21. Közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetés: olyan nem rezidens vállalat, amely az adatszolgáltató valamely többségi tulajdonú külföldi közvetlen tőkebefektetésének (amelyben az adatszolgáltató 50%-ot meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik) többségi tulajdonú leányvállalata, illetve annak többségi tulajdonú leányvállalata, mindaddig figyelembe véve a tulajdonosi láncban következő cégeket, amíg többségi tulajdoni hányad áll fenn. Minden közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetés egyidejűleg egyéb cégcsoporttag.

22. Külföldi ingatlan országa: a külföldi ingatlan fekvése szerinti ország.

23. Külföldi közvetlen tőkebefektetés: olyan nem rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik.

24. Külföldi közvetlen tőkebefektető: az adatszolgáltató társaságban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező nem rezidens befektető (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).

25. Lehívatlan állomány: a tárgyidőszak végén a szerződésben szereplő összeg azon része, amely még nem került lehívásra. Az R28-as adatszolgáltatásban már korábbi évben jelentett hitelek esetén a jelenleg lehívatlan állomány = előző éves adatszolgáltatásban szereplő lehívatlan állomány + szerződés szerinti új összeg – lehívások – törlések.

26. Nettó tranzakció: a pénzügyi eszköz állomány növekedésének és csökkenésének egyéb változások nélkül számított különbsége.

27. Osztalékkövetelés növekedése: külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén a külföldi vállalat által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból az adatszolgáltatóra jutó rész; külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló követelés esetén az adatszolgáltató által a tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg.

28. Osztalékkövetelés csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés a külföldi vállalat által az adatszolgáltató részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló követelés esetén a tőkebefektető által az adatszolgáltatónak visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó követelésnek a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.

29. Osztaléktartozás növekedése: külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló tartozás esetén a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg; külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból a külföldi tőkebefektetőre jutó rész.

30. Osztaléktartozás csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a külföldi tőkebefektető részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó tartozásnak a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.

31. Partner, kibocsátó, letétkezelő törzsszáma: a rezidens vállalkozás, szervezet KSH-törzsszáma (adószámának első nyolc karaktere). Befektetési alap esetén az MNB által adott, a KELER Zrt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszám. Új, induló befektetési alapnál az MNB törzsszámot képzéséig az ’FB000000’ – szám helyettesíti. Nem-rezidens esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma vagy az MNB és a KELER Rt. által közösen rögzített „fiktív” törzsszáma) a „00000001” nyolc karakteres kód. Rezidens magánszemély esetében a „00000004” nyolc karakteres kód.

32. Pénzügyi derivatíva pozíció: a tárgyidőszak kezdetén vagy végén nyitott pénzügyi derivatíva ügyletek szerződésenként kiértékelt, piaci értéken számított állománya:. Ha a nyitott pénzügyi derivatív ügylet értéke negatív, akkor az adatszolgáltatónak nettó tartozása, ha pozitív, akkor nettó követelése van a nem rezidens partnerrel szemben.

33. Pénzügyi derivatíva tranzakció: minden olyan fizetés, illetve elszámolás, amely az ügyletek kötésével, zárásával, valamint az ügyletek élettartama alatt az ügyletekből eredő kötelezettségek és követelések teljesítésével kapcsolatos, ide nem értve a különböző költségek és jutalékok összegét.

34. Roll-over hitel: egy adott pozíció (hitelügylet) lejáratkori lezárása és egyidejű megújítása további időszakokra.

35. Rövid lejáratú követelések és tartozások: egy évnél nem hosszabb eredeti lejáratú követelések és tartozások.

36. Rulírozó (revolving) hitel: a rulírozó hitelkeret terhére felvett kölcsön csökkenti a hitelkeretet, de a visszafizetett kölcsönt a jogosult a hitelkeret nyitvatartási idején belül a hitelkeret felső határáig újból igénybe veheti.

37. Szerződés szerinti devizanem: a hitelszerződésben rögzített devizanem, amelyben a hitelkeret megállapítása történt.

38. Szerződés szerinti összeg: a hitelszerződésben (commitment) rögzített hitelkeret nagysága.

39. Tárgyév során a külföldi ingatlanokból nem rezidenstől származó nettó jövedelem: a külföldi ingatlan nem rezidens fél vagy felek részére történő bérbeadásából származó tárgyévi jövedelem és tárgyévi működési költség (pl. ingatlan fenntartási költségek, helyi ingatlan adó) egyenlege.

40. Többdevizás (multicurreny) hitel: a multicurrency hitel esetén a szerződés szerinti összeg megállapítása egy devizanemben történik, ugyanakkor az adós a szerződésben rögzített (akár egyszerre) több devizában veheti igénybe a hitelt és annak devizanemét pedig menet közben részben vagy egészben váltogathatja.

41. Tőkehátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett tőke összege.

42. Törlés: a felek megállapodása alapján a szerződés szerinti összeg lehívatlan részét csökkentő tétel.

43. Tranzakció piaci értéke: a tranzakció szerződés szerinti értéke.

44. Tranzakciók: a nem rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, ami az ügyletből eredő követelések és tartozások növekedését és csökkenését eredményezi, – függetlenül attól, hogy kapcsolódott-e hozzá pénzmozgás vagy sem – de nem tartozik az egyéb változások közé.

45. Úton lévő tételek: egy pénzügyi eszközben történő növekedés és csökkenés és annak pénzügyi teljesítése közti eltérésből származó tételek.

46. Végső befektető: a vállalatcsoport tulajdonosi láncai csúcsán lévő befektető, amely fölött más befektető nem gyakorol tulajdonosi ellenőrzést. Végső befektető csak az lehet, aki egyébként külföldi közvetlen tőkebefektető vagy egyéb cégcsoporttag.

II. A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK
ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

MNB azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

01. Állományi adatok külföld

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

Az állomány típusa: K (külföld)

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)

Sorkód

ISO
kód

Nostro
számlák
állománya

Bankközi
kihelyezések

Egyéb
kihelyezések

Érték-
papír
követelés

Egyéb
eszköz

Pénztári
valuta-
készlet

Loro
számlák
állománya

Bankközi
felvétek

Egyéb
felvétek

Érték-
papír
tartozás

Egyéb
forrás

Rövid

Hosszú

Rövid

Hosszú

Bank

Egyéb

Rövid

Hosszú

Rövid

Hosszú

USD

CHF

CAD

GBP

…

02. Állományi adatok belföld

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

Az állomány típusa: B (külföld)

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)

Sorkód

ISO
kód

Nostro
Számlák
állománya

Bankközi
kihelyezések

Egyéb
kihelyezések

Érték-
Papír
követelés

Egyéb
eszköz

Loro
Számlák
állománya

Bankközi
felvétek

Egyéb
felvétek

Érték-
Papír
tartozás

Egyéb
forrás

Rövid

Hosszú

Rövid

Hosszú

Bank

Egyéb

Rövid

Hosszú

Rövid

Hosszú

USD

CHF

CAD

GBP

…

MNB azonosító: D01

03. Nyitott pozíciók (külföldi állomány + belföldi állomány)

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió Ft-ban)

Sorkód

ISO
kód

Nettó
számla-
állomány

Nettó bankközi
kihelyezések/
felvétek

Nettó egyéb
kihelyezések/
felvétek

Nettó egyéb
eszköz/forrás

Mérleg szerinti
nettó nyitott
pozíció

Azonnali
pozíció

Nettó határidős
pozíció

Visszavonhatatlan
garanciák
pozíciója

Jövőbeli
bevételek/
kiadások
pozíciója

Opciós
ügyletek
pozíciója

Mérleg szerinti + mérlegen kívüli
nettó nyitott
pozíció

USD

CHF

CAD

GBP

…

04. Nyitott pozíciók összesen (külföldi állomány + belföldi állomány)

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió Ft-ban)
Sorkód	Megnevezés	Mérleg szerinti nettó nyitott pozíció	Mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíció
Sorkód	Megnevezés	a	b
01	Összesített hosszú pozíció
02	Összesített rövid pozíció
03	Teljes nyitott pozíció
04	Szavatoló tőke

05. Tranzakciós adatok

(adatok ezerben, 6 tizedesjeggyel)

Sorkód

Kötésnap

Értéknap

Üzlettípus

Vételi deviza ISO kódja

Vételi
összeg

Eladási deviza ISO kódja

Eladott
összeg

Swap termin értéknap

Swap termin vételi összeg

Swap termin eladási összeg

Bankközi/ ügyfél

Külföldi/ belföldi

Partner azonosítója

OTC / Tőzsde

Opciós
díj

Törlés / módosítás

Határidős ügylet leszállítása / opció lehívása

Belső, összevont, féloldalas tételek

Technikai tranzakciók

…

MNB azonosító: D01

Kitöltési előírások

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az adatszolgáltatásnak a benyújtását megelőző napra, mint értéknapra vonatkozó deviza állományi adatokat és alapesetben az e napra, mint kötésnapra vonatkozó forgalmi adatokat kell tartalmaznia. A külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelep adatszolgáltatónak azokat a tranzakciókat kell megjeleníteni, amelyeket ténylegesen ő köt (még ha helyzetéből adódóan jogilag a külföldi központ nevében teszi is). A ténylegesen a külföldi központ által kötött tranzakciókat nem kell jelenteni

2. Az adatok számbavétele

Az adatszolgáltatás elkészítésekor e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben felsorolt devizákat külön-külön kell megjeleníteni, míg az ott nem szereplő devizákra illetve az aranyra vonatkozó állományi és forgalmi adatokat forintra átszámítva, EGY ISO kóddal (egyéb deviza) kell jelenteni.

A forintra történő átszámításhoz valamennyi esetben a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet] 8. §-ában meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Állományi és nyitott pozíciós adatok esetén az értéknapra, tranzakciós adatok esetén a kötésnapra vonatkozó árfolyamot kell használni.

Az adatokat a 01 és 02. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve ezerben kell megadni, a 03 és 04. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió forintban. A 05. forgalmi tábla tranzakciós értékeit (ideértve az opciós díjat is) ezres nagyságrendben, 6 tizedesjegy kiírásával kell megadni.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 1. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A táblák között fennálló összefüggéseket, egyedi ellenőrzési szempontokat e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, a táblák oszlopainak tartalmát, a helyes kitöltését segítő módszertani útmutatást pedig e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A táblák kitöltésénél használható kódokat e Rendelet 3. sz. mellékletének 4.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01-es tábla: Állományi adatok külföld és 02-es tábla: Állományi adatok belföld

1. A 01. táblában a nem rezidensekkel, a 02. táblában a rezidensekkel szembeni követeléseket és kötelezettségeket kell szerepeltetni. A rezidens, nem-rezidens kör pontos meghatározását e melléklet I.A.3. pontja tartalmazza.

2. A táblák elkészítésénél – jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában – a Felügyeleti mérlegnél előírt értékelési elveket kell alkalmazni. A Felügyeleti mérleg sorai és az operatív napi jelentés állományi adatai közötti tartalmi összefüggéseket e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. Az állományi adatok között a forint állományokat nem kell feltüntetni.

4. Az állományi adatoknak értéknapos egyenlegeket kell tükrözniük. Ennek megfelelően, a nem értéknapos könyvelést alkalmazó adatszolgáltatóknak a mérlegen kívüli nyitott deviza pozíciót eredményező tranzakciók lekönyvelt állományával is korrigálni kell a mérleg tételeket.

5. A deviza eredmény számláikat hónap közben devizában vezető adatszolgáltatók a deviza eredmény tételeket is szerepeltethetik a deviza mérlegtételek között, amíg azokat devizában tartják nyilván.

03-as tábla: Nyitott pozíciók

1. Mind a mérleg szerinti, mind a mérlegen kívüli deviza nyitott pozíció számításának keretében devizanemenként kell meghatározni és külön sorban feltüntetni a deviza nyitott pozíciós adatokat.

A pozíció meghatározást a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 40. §-ában meghatározottak szerint kell elvégezni, azzal a kiegészítéssel, hogy az azonnali ügyletek nyitott pozícióját is meg kell határozni. Az azonnali pozíciós adatokat a mérlegen kívüli nyitott pozíciók között, a nettó határidős pozíciótól elkülönítetten kell megjeleníteni.

04-es tábla: Nyitott pozíciók összesen

1. A tábla a mérleg szerinti illetve a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozícióra vonatkozó adatokat tartalmazza, külön-külön oszlopokban.

2. A teljes nyitott pozíciót előjelhelyesen kell megjeleníteni.

3. A mérleg szerinti adatok meghatározásához a 03. nyitott pozíciós tábla f oszlopában szereplő adatokat kell felhasználni, míg a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciós oszlop értékeinek a 03. nyitott pozíciós tábla l oszlopában szereplő adatokkal kell konzisztensnek lenniük.

4. A szavatoló tőke soron a tábla mindkét oszlopában ugyanannak az értéknek kell szerepelnie. Mivel a külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelepnek nincs külön szavatoló tőkéje, a jelen adatszolgáltatás vonatkozó adathelyein nullát kell jelentenie.

05–ös tábla: Tranzakciós adatok

1. A táblában a jelentés benyújtását megelőző munkanapon kötött, valamennyi deviza-deviza és deviza-forint tranzakciót (spot, határidős, swap, opció) szerepeltetni kell, beleértve a belső, nem treasury által kötött konverziókat is. A valuta-deviza, valuta-valuta, valuta-forint ügyleteket nem kell feltüntetni.

Abban az esetben, amikor az adatszolgáltatásból kimaradnak bizonyos előző munkanapon kötött ügyletek (pl. a jelentés beküldésének időpontját követően könyvelt ügyletek), akkor az adatszolgáltatónak ezeket az ügyleteket a következő napi jelentésében fel kell tüntetnie. Egyben indoklást kell küldeni a tranzakciók jelentése csúszásának okáról. A jelen táblához kapcsolódó 6. pontban részletezett, módosító jelzővel ellátott tranzakciók esetén nem kell indokolni a lejelentett tranzakció visszamenőleges értéknapját.

2. Az adatszolgáltatásban az alábbi kivételektől eltekintve tranzakciónként külön soron kell feltüntetni az ügyleteket.

a) Az 5 millió forint értékhatár alatti ügyleteket az adatszolgáltatóknak összevontan kell szerepeltetniük az adatszolgáltatásban. Az összevonást abban az esetben kell megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a „törlés/módosítás”, a „határidős ügylet leszállítása/opció lehívása” és a „technikai tranzakciók” oszlopokban szereplő kódok. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni.

b) Az 5 millió forint értékű vagy 5 millió forint értékhatár fölötti, nem treasury által kötött belső konverziók esetén az adatszolgáltatóknak lehetőségük van az összevont megjelenítésre. Az összevonást abban az esetben lehet megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a „törlés/módosítás”, a „határidős ügylet leszállítása/opció lehívása” és a „technikai tranzakciók” oszlopokban szereplő kódok. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni. Tranzakciónkénti megjelenítés esetén sem kötelező a tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopainak a kitöltése.

3. Rendkívüli esetekben, amikor az adatszolgáltató nem tudja összepárosítani bizonyos tranzakciók vételi és eladási oldalát és amennyiben az egyik oldalon forint szerepel, úgy az adatszolgáltatónak lehetősége van a következőre. A forint oldali összeg és devizanem megfelelő oldalon történő feltüntetése mellett azt kell megadni, hogy a másik oldalon, forinton kívüli másik devizanem szerepel. Értékét ezer forintban kell megjeleníteni, ISO kódja DEV (mint deviza). Az említett tranzakciókat megkülönböztetett jelző alkalmazásával kell jelenteni.

4. A határidős ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat, a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, szerződés szerinti értéken. Leszállításos (nem eredmény elszámolásos) teljesítés esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet „kötésnapjára” vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

5. Az opciós ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat, a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, szerződés szerinti értéken. A korábban kötött opciók lehívása esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet „kötésnapjára” vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

6. A már korábban lejelentett ügyletek későbbi törlését, illetve módosítását meg kell jeleníteni az adatszolgáltatásban. Tranzakciók törlésekor az eredeti tranzakciót ismételten le kell jelenteni, törlési jelzővel ellátva. Tranzakció módosításakor az eredeti ügyletet szintén ismét le kell jelenteni, ugyanazon törlési jelzővel ellátva. Emellett az új, módosított tranzakciót, szintén megkülönböztetett jelzéssel ellátva, újonnan szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban.

7. Korábban már lejelentett ügyletekkel kapcsolatos (pl. korábbi adatszolgáltatási) hiba feltárása esetén a már lejelentett tranzakciókat korrigálni kell, szükség esetén törlési, módosító tranzakciók segítségével.

8. A deviza eredmény számláikat az adatszolgáltatásban szerepeltető adatszolgáltatóknak az állományi adatként lejelentett eredménytételek forintosításához kapcsolódó konverziókat is szerepeltetniük kell a tranzakciós adatok között, megkülönböztetett jelző használatával. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait üresen kell hagyni. Amennyiben az eredmény számlára könyvelt tétel nem kerül be a jelentésbe, akkor a vele szemben lekönyvelt deviza mérleg tételhez nem kell konverziót jelenteni.

9. A fentiekben nem jelzett technikai ügyleteket nem kell szerepeltetni a jelentésben, amennyiben azokat mégis jelentik, a technikai jelző használata kötelező. A táblának a partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait üresen kell hagyni.

MNB azonosító: E04

Napi jelentés az értékpapír állományokról

Az adatok: forintban vagy devizában, teljes összegben, kerekítés nélkül

01. tábla

Sorszám	Intézmény			Értékpapír típusa	Értékpapír azonosítója (ISIN kód)	Értékpapír rövid neve	Saját/Idegen	Deviza ISO-kódja	Állomány összesen	Zárolt állomány összesen	Nem-rezidens
	típus	törzsszám	név	Értékpapír típusa	Értékpapír azonosítója (ISIN kód)	Értékpapír rövid neve	Saját/Idegen	Deviza ISO-kódja	Állomány összesen	Zárolt állomány összesen	Nem-rezidens
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k
0001
0002
0003
...

...

MNB azonosító: E04

Kitöltési előírások

Napi jelentés az értékpapír állományokról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást az államkötvény, kincstárjegy, MNB kötvény és egyéb értékpapír állományokról (belföldön és a külföldön kibocsátott papírokról egyaránt) forintban, illetve a devizában kibocsátott papírokról a kibocsátás devizanemében kell benyújtani.

2. A jelentésnek az értékpapír típusánál megjelölt papír tényleges, az értékpapírszámlákon lekönyvelt állományának adatait kell tartalmaznia.

3. A jelentésben nem kell szerepeltetni a tárgynapon lejáró értékpapír állományokat.

4. A jelentésben nem kell szerepeltetni a befektetési jegyek ún. „puffer” számláinak állományát.

5. Abban az esetben, ha a beküldött jelentés hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes jelentést ismételten el kell küldeni.

6. A rezidens/nem-rezidens fogalmának meghatározását e melléklet I.A.3. pontja, a táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt további fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Az adatokat névértéken, teljes összegben, egész számra kerekítve kell szerepeltetni.

A denomináció meghatározásánál felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

Az a), d), g) oszlopokban felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

i) Állomány összesen: az egyes intézmények által vásárolt, illetve letétkezelt teljes értékpapír állomány.

A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét e rendelet 3. sz. mellékletének 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A tábla hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E06

DVP értékpapír-számla transzfer és elsődleges piaci ügyletek adatai

Sor-
szám

Érték-
nap

ISIN-
kód

Értékpapír
rövid
neve

Értékpapír-
fajta

OTC-ügylet
típusa

OTC
forrás

Értékpapír-

Ügylet
szereplői

Hosszabbítás
típusa

Vissza-
vásárlás
dátuma

Vissza-
vásárlási
ár (Ft)

Névérték
(Ft)

Vételár
(Ft)

Árfolyam
(%)

Kamat
(%)

Értékpapír
átadó
törzsszáma

Értékpapír
átvevő
törzsszáma

kód

sorozat

jelleg

001

002

...

…

nnn

MNB azonosító: E06

Kitöltési előírások

A DVP értékpapír-számla transzfer és az elsődleges piaci ügyletek adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatás a bruttó elvű DVP elszámolások közül a DVP értékpapír-számla transzfer és az elsődleges piaci ügyletek adatait tartalmazza ügyletenként.

2. A táblában szereplő tételek közül az értéknapot, az ISIN-kódot, az értékpapír rövid nevét, az ügylet típusát (OTC típus), a visszavásárlás napját (reponál vagy passzív reponál), a névértéket (forintban), a vételárat (forintban) és az árfolyamot az „Elszámolási jegy” alapján kell feltüntetni.

3. Az értékpapírkód, a sorozat és a jelleg az adatszolgáltató saját jelölései alapján töltendők ki.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A denomináció meghatározásánál felhasználható deviza kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A d), e), f), g), m) oszlopokban felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

o) Visszavásárlási ár

Visszavásárlási árat csak repo, illetve szállításos repo esetén kell megadni.

s) Kamat

A repó ügyletek kamattartalmát kell megadni százalékban, 4 tizedesjegy pontossággal.

A tábla hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E14

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

01. tábla Napi forgalom a határidős piacon

Sor- szám	Határidős részvénytermék	Határidő	Rezidens		Nem rezidens		Elszámolóár
			Vétel	Eladás	Vétel	Eladás	(pont, illetve forint)
			(kontraktus)		(kontraktus)		(pont, illetve forint)
	a	b	c	d	e	f	g
001
002
003
004
...
...
...
nnn

02. tábla Napi nyitott pozíciók (a klíring után)

kontraktus

Sor- szám	Határidős részvénytermék	Határidő	Rezidens		Nem rezidens
	Határidős részvénytermék	Határidő	Vételi	Eladási	Vételi	Eladási
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
004
...
...
...
nnn

03. tábla A tőzsdenapon lezárt pozíciók

kontraktus

Sor- szám	Határidős részvénytermék	Határidő	Rezidens		Nem rezidens
	Határidős részvénytermék	Határidő	Vételi	Eladási	Vételi	Eladási
	A	b	c	d	e	f
001
002
003
004
...
...
...
nnn

04. tábla A nyitott pozíciókon keletkezett tőzsdenapi árkülönbözet

forint
Sor- szám	Határidős részvény- termék	Határidő	Rezidens	Nem rezidens
Sor- szám	a	b	c	d
001
002
003
004
005
...
...
...
nnn

MNB azonosító: E14

Kitöltési előírások

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

Általános előírások

1. A rezidensek, illetve a nem rezidensek meghatározásánál e melléklet I. A. 3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2. A táblák a rezidensek, illetve a nem rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük).

3. A határidőket arab számokkal kell megadni. Például 200403 jelenti 2004. márciust. Mindegyik határidő csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.

4. Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező instrumentumok elnevezése, kódja nem változhat.

5. Az egyes, táblán belüli összefüggéseket e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E20

01. tábla Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

Sor-
szám

Értékpapír-azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Összes állomány

Az adatszol-gáltató saját
tulajdonában lévő, nem általa kibocsátott állomány**

Ügyfelek
tulajdonában lévő nem általuk kibocsátott állomány összesen**

Rezidens ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok állománya szektoronként **

(L)
Nem-rezidens ügyfelek tulajdonában lévő érték-papírok állománya**

A kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állománya

(A)

Nem pénzügyi vállalatok

(C)-ből

Szövetkezeti
hitelintézetek és pénzpiaci alapok

(D)

Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)

Pénzügyi kiegészítő tevékenységetvégzők

(F)

Biztosítók,
nyugdíjpénz-tárak

(G)

Központi költségvetés

(H)

Helyi önkor-mányzatok

(I)

Társadalom-biztosítási alapok

(J)

Háztartások

(K)

Háztartásokatsegítő nonprofit intézmények

d=e+f+r

f=g+...+q

…

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

**/ Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad az e–q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az „r” oszlop szolgál.)

MNB azonosító: E20

02. tábla Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

Sor-
szám

Értékpapír-azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Összes állomány

(A)

Nem pénzügyi vállalatok

(D)

Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)

Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

(F)

Biztosítók,
nyugdíjpénz-
tárak

(G)

Központi költségvetés

(H)

Helyi önkor-
mányzatok

(I)

Társadalom-biztosítási alapok

(J)

Háztartások

(K)

Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

d=e+f+….+m+n

…

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB azonosító: E20

03. tábla Nem-rezidensek tulajdonában lévő értékpapírok tulajdonosok szerinti országbontása

(darab ill. ezer deviza)

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Ország ISO-kódja	Értékpapír-állomány
Sorszám	a	b	c	d	e
01
02
03
04
05
…
…
…
…
…
…
…
…
…
…
nn

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB azonosító: E20

04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

Sor-
szám

Hivatkozott táblaszám

Hivatkozott sorszám

Értékpapír neve

Értékpapír-azonosítók

Értékpapír hosszú neve

Kibocsátó neve

Kibocsátó országa

Kibocsátás dátuma

Lejárat dátuma

Denomináció

Címletérték

Jogviszony jellege

Kamatláb

Kamatozás típusa

Kamatfizetés dátuma

Kamatfizetési gyakoriság

Első kamatfizetés dátuma

Tőke-
törlesztések adatai

Hozam/ka-
mat/osztalék kifizetésé-
nek adatai

Értékpapírhoz kapcsolódó speciális jogok

…

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja**	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Értékpapír helye	Értékpapír helyének törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

* Összevont értékpapírszámla; Tőzsdei elszámolási értékpapírszámla; Biztosíték értékpapír letéti számla

**/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB azonosító: E20

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Jelentő letétkezelő neve	Jelentő letétkezelő törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB azonosító: E21

01. tábla Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

Sor-
szám

Értékpapír-azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Összes állomány

Az adatszol-gáltató saját
tulajdonában lévő, nem általa kibocsátott állomány**

Ügyfelek
tulajdonában lévő nem általuk kibocsátott állomány összesen**

Rezidens ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok állománya szektoronként **

(L)
Nem-rezidens ügyfelek tulajdonában lévő érték-papírok állománya**

A kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állománya

(A)

Nem pénzügyi vállalatok

(C)-ből

Szövetkezeti
hitelintézetek és pénzpiaci alapok

(D)

Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)

Pénzügyi kiegészítő tevékenységetvégzők

(F)

Biztosítók,
nyugdíjpénz-tárak

(G)

Központi költségvetés

(H)

Helyi önkor-mányzatok

(I)

Társadalom-biztosítási alapok

(J)

Háztartások

(K)

Háztartásokatsegítő nonprofit intézmények

d=e+f+r

f=g+...+q

…

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

**/ Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad az e–q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az „r” oszlop szolgál.)

MNB azonosító: E21

02. tábla Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

Sor-
szám

Értékpapír-azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Összes állomány

(A)

Nem pénzügyi vállalatok

(D)

Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)

Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

(F)

Biztosítók,
nyugdíjpénz-
tárak

(G)

Központi költségvetés

(H)

Helyi önkor-
mányzatok

(I)

Társadalom-biztosítási alapok

(J)

Háztartások

(K)

Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

d=e+f+….+m+n

…

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB azonosító: E21

03. tábla Nem-rezidensek tulajdonában lévő értékpapírok tulajdonosok szerinti országbontása

(darab ill. ezer deviza)

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Ország ISO-kódja	Értékpapír-állomány
Sorszám	a	b	c	d	e
01
02
03
04
05
…
…
…
…
…
…
…
…
…
…
nn

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB azonosító: E21

04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

Sor-
szám

Hivatkozott táblaszám

Hivatkozott sorszám

Értékpapír neve

Értékpapír-azonosítók

Értékpapír hosszú neve

Kibocsátó neve

Kibocsátó országa

Kibocsátás dátuma

Lejárat dátuma

Denomináció

Címletérték

Jogviszony jellege

Kamatláb

Kamatozás típusa

Kamatfizetés dátuma

Kamatfizetési gyakoriság

Első kamatfizetés dátuma

Tőke-
törlesztések adatai

Hozam/ka-
mat/osztalék kifizetésé-
nek adatai

Értékpapírhoz kapcsolódó speciális jogok

…

MNB azonosító: E21

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja**	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Értékpapír helye	Értékpapír helyének törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

* Összevont értékpapírszámla; Tőzsdei elszámolási értékpapírszámla; Biztosíték értékpapír letéti számla

**/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Jelentő letétkezelő neve	Jelentő letétkezelő törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB azonosító: E45

01. tábla Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(ezer deviza)

Sor-
szám

Értékpapír-azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Összes állomány

Az adatszol-gáltató saját
tulajdonában lévő, nem általa kibocsátott állomány**

Ügyfelek
tulajdonában lévő nem általuk kibocsátott állomány összesen**

Rezidens ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok állománya szektoronként **

(L)
Nem-rezidens ügyfelek tulajdonában lévő érték-papírok állománya**

A kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állománya

(A)
Nem pénzügyi vállalatok

(C)-ből
Szövetkezeti
hitelintézetek és pénzpiaci alapok

(D)
Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)
Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

(F)
Biztosítók,
nyugdíjpénz-tárak

(G)
Központi költségvetés

(H)
Helyi önkor-mányzatok

(I)
Társadalom-biztosítási alapok

(J)
Háztartások

(K)
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

a

b

c

d=e+f+r

e

f=g+...+q

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

01

02

03

04

05

…

…

…

nn

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ A papír denominációjának deviza ISO-kódja.

**/ Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad az e–q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az „r” oszlop szolgál.)

MNB azonosító: E45

04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

Sor-
szám

Hivatkozott táblaszám

Hivatkozott sorszám

Értékpapír neve

Értékpapír-azonosítók

Értékpapír hosszú neve

Kibocsátó neve

Kibocsátó országa

Kibocsátás dátuma

Lejárat dátuma

Denomináció

Címletérték

Jogviszony jellege

Kamatláb

Kamatozás típusa

Kamatfizetés dátuma

Kamatfizetési gyakoriság

Első kamatfizetés dátuma

Tőke-
törlesztések adatai

Hozam/kamat/osztalék kifizetésének adatai

Értékpapírhoz kapcsolódó speciális jogok

…

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja**	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Értékpapír helye	Értékpapír helyének törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

* Összevont értékpapírszámla; Tőzsdei elszámolási értékpapírszámla; Biztosíték értékpapír letéti számla

**/ A papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB azonosító: E45

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Jelentő letétkezelő neve	Jelentő letétkezelő törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ A papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB adatgyűjtés azonosító: E20, E21, E45

Kitöltési előírások

A befektetési vállalkozások tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

A bankok és a szakosított hitelintézetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

A Magyar Államkincstár tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett állampapírok állománya, tulajdonosi bontásban

I. Általános előírások

1. Az adatgyűjtésekben szereplő értékpapírok köre

a) Az adatgyűjtések az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, valamint a náluk letéti őrzés, letétkezelés vagy felelős őrzés során elhelyezett értékpapíroknak a hónap utolsó napjára (mint tárgynapra) vonatkozó záró állományát tartalmazzák, tulajdonosi bontásban.

b) Az E20, E21 adatszolgáltatásban valamennyi, sorozatban kibocsátott értékpapírt (államkötvény, MNB-kötvény, kincstárjegy, egyéb kötvény, részvény, beleértve a letéti igazolás formájában forgalmazott részvényeket is, befektetési jegy, kárpótlási jegy, jelzáloglevél, letéti jegy) szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy azt rezidens vagy nem-rezidens bocsátotta-e ki, illetve hogy a kibocsátás külföldön vagy belföldön történt-e. (A letéti igazolások aszerint minősülnek rezidens vagy nem-rezidens kibocsátásúnak, hogy a mögötte lévő részvény rezidens vagy nem-rezidens kibocsátású értékpapír-e.)

Az E45 adatszolgáltatásban szerepeltetni kell valamennyi, a Magyar Államkincstár Értékpapír Üzletszabályzatában felsorolt értékpapír letéti számlán tartható állampapírt.

A táblákban a jelentett értékpapíroknak sorozatonként kell megjelenniük.

c) Az adatszolgáltatásokban a nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell.

d) A saját tulajdonban lévő értékpapír-állomány teljes mennyiségét jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az értékpapír fizikailag hol található (KELER Zrt.-nél, idegen helyen, saját trezorban). A letétkezelés, letéti őrzés vagy felelős őrzés keretében az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat szintén teljes mennyiségben jelenteni kell, még akkor is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe vagy letéti őrzésbe (Részletesebben lásd II. 1. pont: másodlagos letétkezelés). Az adatszolgáltatónál más jelentő letétkezelő által elhelyezett értékpapír-állományok a 01. táblában nem jelenhetnek meg.

A lejárt értékpapírokat az adatszolgáltatásban nem szabad szerepeltetni.

2. Az értékpapírok azonosítása és egyéb kérdések

Az értékpapír-azonosítóként az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot, ennek hiányában a 111-es kódot kell megadni.

Az értékpapírok pontos nevénél a letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GRD, stb.) is fel kell tüntetni. Az egyes adatok szóközzel kerülnek elválasztásra.

Egy adott értékpapírnak, amelyet a 111-es gyűjtőkódon jelentenek, az adatszolgáltatás minden táblájában azonos néven kell szerepelnie. Minden 111-es kód alatt jelentett értékpapír-sorozatnál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni.

Azokról az értékpapírokról, amelyek az adatszolgáltatásban 111-es kóddal szerepelnek a 04. táblában is kell leíró jellegű adatokat szolgáltatni.

Az E20–E21-es adatgyűjtéseknél a letéti igazolás (ADR, EDR, GDR stb.) saját ISIN-kódját kell megadni (nem pedig a mögöttes termék azonosítóját).

3. Az értékpapír-állományok számbavétele

a) Az értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás minden táblájában egységesen az alábbiak szerint kell jelenteni:

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) névértéken kerülnek a jelentésbe ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában, a jelen pont c) alpontjában leírtak figyelembevételével.

Az E20–E21-es adatszolgáltatásokban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományait darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni.

b) A futamidő alatt is törlesztő kötvényeknél a táblákban a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni. Az adatszolgáltatás összeállításakor a tárgynapi T761-es KELER-kivonatot kell használni, amely a névértékes állomány mellett tartalmazza a fennálló tőkeértékre vonatkozó információt is. A törlesztés napján már a csökkentett tőkeértéket kell jelenteni. Amennyiben a hó utolsó napja munkaszüneti napra esik, a tőke továbbvezetését ennek az „elméleti” vonatkozási időpontnak megfelelő állapotra kell elvégezni, tehát az adatszolgáltatásban a korrigált értéknek kell szerepelnie.

c) A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét e rendelet 3. sz. mellékletének 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

d) A tárgynapi értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás készítés napja és a tárgynap között ismertté vált események figyelembevételével kell szerepeltetni.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.

5. Az egyes, táblák közötti összefüggéseket, ellenőrzési szempontokat e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. Speciális kezelést igénylő esetek

1. Néhány sajátos értékpapírügylet adatszolgáltatásban való szerepeltetése

a) Repó-ügyletek és a kölcsönszerződések

1. Repó-ügyletek: Eladási és visszavásárlási megállapodások, amelyeknek két fajtáját különböztetjük meg a jelentésekben: az óvadéki és a szállításos repót.

Óvadéki repó-ügylet esetén az értékpapír vevője csak korlátozott rendelkezési jogot szerez, az ügylet időtartama alatt az értékpapírral nem rendelkezik szabadon (pl. a KELER Rt.-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az eladó számlájáról nem veszik le azt, csak zárolják), ezért az értékpapírt az eladó tulajdonaként kell jelenteni.

Szállításos repó-ügylet esetén az értékpapír vevője teljes körűen rendelkezik a megvásárolt értékpapírok felett, tulajdonosi és birtokosi jogot is szerez az értékpapír fölött (pl. a KELER Rt.-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az értékpapírokat a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg az eladó KELER Rt.-nél lévő értékpapír-számlájáról transzferálják a vevő értékpapír-számlájára), ezért az értékpapír vevőjének kell jelentenie, az eladó viszont nem szerepeltetheti a jelentésében. (Előfordulhat, hogy a letétkezelő saját ügyfelével köt szállításos repó-ügyletet, ezért a KELER-számláját nem érinti közvetlenül az ügylet, de ekkor is az előbbiekkel analóg módon kell eljárni: vagyis, az adatszolgáltató eladói minőségében nem szerepeltetheti saját tulajdonaként az értékpapírt, viszont mint a vevő letétkezelője, a vevő szektorában jelentenie kell.)

2. Kölcsönszerződések: A kölcsönszerződés keretében átadott értékpapírt minden esetben a kölcsönbevevő tulajdonában kell kimutatni, a kölcsönbeadó állományában nem szerepelhet azon idő alatt, amíg az kölcsönben van.

– Amennyiben egy jelentő letétkezelő konkrét és meghatározott számú értékpapírt kölcsönvesz egy másik jelentő letétkezelőtől, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a saját tulajdonú értékpapír-állományát a kölcsönadott értékpapír-mennyiséggel a jelentéseiben csökkenti, a kölcsönbevevő letétkezelő pedig ezt az értékpapír-mennyiséget a saját tulajdonaként a jelentéseiben kimutatja.

– Ha a letétkezelő saját ügyfelének adott mennyiségű értékpapírt kölcsönöz, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a kölcsönbeadott értékpapír mennyiségével csökkenti saját tulajdonát. Ha az értékpapír kölcsönbevevője az értékpapírt a hitelező letétkezelőnél vezetett számlán tartja, akkor a letétkezelő az értékpapírt abban az ügyfélszektorban jelenti le, amelybe a kölcsönbevevő ügyfél tartozik. Ha pedig az ügyfél már eladta (vagy más letétkezelőnél vezetett számlára transzferáltatta) az értékpapírt, akkor a hitelező letétkezelő jelentésében az általa kölcsönzött értékpapír már nem szerepelhet.

– A fentiek szerint kell a jelentéseket elkészíteni abban az esetben is, amikor a tőzsdetag letétkezelő (adatszolgáltató) az ügyfele megbízásából annak tőzsdei értékpapírját adja el, de az eladni kívánt tőzsdei értékpapír (az ügyfél késedelmes értékpapír-teljesítése miatt) nem érkezik meg az elszámolóház által előírt elszámolási napra a letétkezelő KELER Rt.-nél vezetett számlájára és a letétkezelő – a köztük lévő szerződés alapján – saját állományával hidalja át az ügyfele késedelmes értékpapír-szállítását (számlatranszferét). Ebben az esetben az adatszolgáltató saját állománya csökken az általa biztosított értékpapír mennyiségével, az ügyfele szektorában pedig nem történik állományváltozás.

A kölcsönügyleteket a teljesítés napjától kezdve kell a jelentésekben kimutatni. A teljesítés napja leggyakrabban a kölcsönbevevő KELER Rt.-nél vezetett számláján történő jóváírás értéknapja.

b) Másodlagos letétkezelés: Az értékpapírt a 01. táblában mindig az jelenti, aki az eredeti tulajdonossal letétkezelőként kapcsolatban van. Ezért többszörös letétkezelés esetén a következőket kell alkalmazni:

Az a jelentő letétkezelő, akinél az értékpapírt tulajdonosa eredetileg elhelyezte, a 01-es és 05-ös táblában is jelenti az adott értékpapírt. A más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat a 01. tábla kitöltésekor nem szabad szerepeltetni, ezek a 06-os táblába kerülnek. Előfordulhat olyan eset is, hogy az adatszolgáltató a más jelentő letétkezelőtől kapott értékpapírt továbbadja letétkezelésre egy újabb jelentő letétkezelőnek. Ekkor az adott értékpapír-állománynak a 06-os és 05-ös táblában egyaránt meg kell jelennie (a 01. táblában viszont értelemszerűen nem szerepelhet).

c) Hitelmegállapodás fedezeteként a jelentőnél elhelyezett értékpapírok: Amennyiben bármilyen hitel-megállapodás keretében (pl. lombard hitel) fedezetként az ügyfél értékpapírt helyez el az adatszolgáltatónál, akkor ezeket az értékpapírokat is jelenteni kell a megfelelő ügyfélszektorban.

d) Vagyonkezelés, portfóliókezelés (csak E20, E21 adatszolgáltatások esetében): Ha az adatszolgáltató olyan vagyonkezelést (portfóliókezelést) végez, amelynél más a letétkezelő, akkor az értékpapír-állományt a 01. táblában nem kell jelentenie. Viszont a vagyonkezelt értékpapírokkal kapcsolatos bizományosi tevékenysége keretében átmenetileg hozzá került (KELER Zrt.-nél vezetett számláján lévő) értékpapír-állományokra a másodlagos letétkezelésnél leírt jelentési technikát kell alkalmazni, azaz a 06-os táblában szerepeltetnie kell.

A vagyonkezelt értékpapírok letétkezelőjének adatszolgáltatási kötelezettsége a vagyonkezelésbe került értékpapír vásárlásának tárgynapjától az értékpapír eladásának tárgynapjáig áll fenn. (Az adatszolgáltatás tárgynapjára vonatkozó információkat az adatszolgáltatás beküldéséig rendelkezésre álló idő alatt kell korrigálnia.)

Puffer számla (befektetési jegyeknél): Az ún. puffer számlán lévő, ki nem bocsátott vagy visszavásárolt állományokat a jelentésekben technikai okok miatt – a kibocsátó tulajdonában lévőként – szerepeltetni kell.

III. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A szektorok meghatározásánál az e melléklet I. A. 4. pontjában és az ott hivatkozott, az e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltak az irányadók.

2. Az értékpapír denominációjának meghatározásánál felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblákban alkalmazandó országkódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

4. A táblákban felhasználható további kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

5. A dátumokat ÉÉÉÉHHNN formátumban kell megadni. Ahol az adott oszlopban egyéb információ is szerepel, ott szóközzel kell elválasztani a dátumot ezen egyéb információktól.

01. tábla: Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

Mindhárom adatszolgáltatás esetében a 01. tábla az adatszolgáltatók tulajdonában lévő és a náluk letéti őrzés, letétkezelés vagy felelős őrzés során elhelyezett, rezidensek és nem rezidensek által (belföldön vagy külföldön) kibocsátott értékpapírok hó végi állományát tartalmazza, tulajdonosi bontásban.

Az E20–E21-es adatszolgáltatásoknál a Magyarországon kibocsátott, letéti igazolás formájában (ADR, EDR, GDR stb.) külföldön forgalmazott értékpapírokat is jelenteni kell. (A letéti igazolás saját ISIN-kódjával, a tulajdonos szektorában.) Ezen kívül, ha az adatszolgáltató belföldi konverziós hely (vagyis a letéti igazolás kibocsátójának a számlája nála van), akkor a letéti igazolások mögötti értékpapírletéteket is szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban, mégpedig a letéti igazolás kibocsátójának szektorában (általában ez a nem-rezidensek szektora).

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

b) Az értékpapír pontos nevét kell megadni. Letéti igazolások esetében (E20–E21-es adatszolgáltatás) a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

c) A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab) kell megadni. A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében (DB) kell megadni, hiszen nem jellemző, hogy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lenne a mögöttes letét.

e) Az adatszolgáltató tulajdonában lévő értékpapírok állományát tartalmazza. Nem szerepelhet ebben az oszlopban az adatszolgáltató által birtokolt, saját maga által kibocsátott értékpapírok állománya (amelyek jelentésére az r oszlop szolgál).

g-től q-ig) Az adatszolgáltató ügyfelei tulajdonában lévő értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A h) oszlopban az „Egyéb monetáris intézmények” közül csak a szövetkezeti hitelintézetek és a pénzpiaci alapok szerepelhetnek. Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad ezekben az oszlopokban szerepeltetni (azok jelentésére az r oszlop szolgál).

r) Ebbe az oszlopba a kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állományát kell beírni. Ide kerül tehát az adatszolgáltató tulajdonában lévő, saját kibocsátású értékpapírjainak állománya, illetve az adatszolgáltató ügyfelének, mint az adott értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő értékpapír-állomány. (Pl. itt kell jelenteni, ha Kibocsátó Zrt. tulajdonában van 1000 darab Kibocsátó Zrt. törzsrészvény; vagy az adatszolgáltatást beküldő Bróker Zrt. tulajdonol 1500 eFt névértékű Bróker Zrt. kötvényt vagy 200 ezer USD névértékű Bróker Zrt. dollár kötvényt.)

A 02-es, illetve 03-as táblákra vonatkozó előírások csak az E20–E21 adatszolgáltatóira vonatkoznak.

02. tábla: Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

Az egyes oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók azzal, hogy az e)–n) oszlopokban, a szektorbontásnál az „egyéb monetáris intézmények”-nél az MNB szektor meghatározásától nem kell eltérni.

03. tábla: Nem-rezidensek tulajdonában lévő értékpapírok tulajdonosok szerinti országbontása

A táblában – a külföldi tulajdonosok országbontása miatt – egy adott értékpapírt annyiszor kell felsorolni (ISIN-kód, értékpapír neve megjelölésével), ahány országból származó külföldi tulajdonos azt birtokolja. (A letéti igazolások mögött lévő értékpapírletétnél a letéti igazolást kibocsátó intézmény országát kell feltüntetni az ország oszlopban.)

d) A letéti igazolások mögött lévő értékpapírletét esetén, a letéti igazolást kibocsátó intézmény telephelyének országkódját kell megadni.

e) Adott értékpapír adott országbeli, nem-rezidens tulajdonú értékpapír-állományát tartalmazza.

Az egyéb oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01 táblánál leírtak megfelelően irányadók.

04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a) Annak a táblának a számát kell megjelölni, amelyben a 111-es kóddal jelentett értékpapír előfordul. (Ha ez több táblát is érint, akkor a sorszám szerinti legelső adatszolgáltatási tábla szerepeljen.)

b) Annak az a mezőben megjelölt táblában lévő sornak a sorszámát jelöli, amelyben a kérdéses értékpapír szerepel.

d) Az értékpapír-azonosítók mellett meg kell jelölni azok típusát is. (Pl.: CUSIP, saját stb.) Az egyes adatok egymástól szóközzel legyenek elválasztva.

l) A kódlista alapján kell kitölteni.

m) Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és fix kamatozású, tehát ha az l mező értéke ’D’ és az n mező értéke ’F’.

Maximum 3 karakter egészrész és maximum 6 karakter tizedes.

n), p), q) Csak akkor kell – a kódlista alapján – kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát ha az l mező értéke ’D’.

o) Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát az l mező értéke ’D’.

Egy teljes naptári évet tekintve, a naptári éven belüli első kamatfizetés dátumát kell beírni.

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

A 05. tábla az adatszolgáltató által a KELER Zrt.-nél vezetett számláitól (egyesített összevont értékpapírszámla, biztosíték értékpapír letéti számla) különböző helyen (beleértve a saját értéktárban) elhelyezett értékpapírok állományának jelentésére szolgál.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

e) A kódlista alapján kell kitölteni.

f) Azt az intézményt kell megnevezni, ahol az értékpapírt elhelyezték. (Saját értéktárban történt elhelyezés esetén az adatszolgáltató saját nevét kell megadni.)

g) Az „f” oszlopban megadott cég törzsszáma, nem-rezidens esetén pedig „00000001” szerepel.

Az egyéb oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01 táblánál leírtak megfelelően irányadók.

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírok állománya

A 06. táblában azokat az értékpapírokat kell felsorolni, amelyeket az adatszolgáltatónál egy másik jelentő letétkezelő (rezidens bank, szakosított hitelintézet, befektetési vállalkozás) helyezett el. E papírok megjelenhetnek az adatszolgáltató KELER Zrt.-nél vezetett számláján, saját értéktárában, illetve – ha a jelentő pl harmadlagos letétbe adta tovább – egy másik jelentő letétkezelőnél is. (Ez utóbbi esetben természetesen a 05-ös táblában is szerepeltetnie kell a kérdéses állományt.)

Ezek az állományok a 01-es táblában nem jelenhetnek meg.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

e) A kódlista alapján kell kitölteni.

f) Annak a jelentő letétkezelőnek a nevét kell beírni, amely az értékpapírt az adatszolgáltatónál elhelyezte.

g) Az „f” oszlopban megadott cég törzsszámát kell megadni.

Az egyéb oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01 táblánál leírtak megfelelően irányadók.

MNB azonosító: E23

A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon
és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok

(darab ill. ezer deviza)
	Sor- szám	Főszámla-tulajdonos törzsszáma	Főszámla-tulajdonos megneve- zése	ISIN kód	Az értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Teljes értékpapír számlaállomány
		Főszámla-tulajdonos törzsszáma	Főszámla-tulajdonos megneve- zése	ISIN kód	Az értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	saját tulajdonú	nem saját tulajdonú
		a	b	c	d	e	f	g
	0001
	0002
	0003
	0004
	...
	...
	...
	9999

MNB azonosító: E23

Kitöltési előírások

A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok

Általános előírások

1. A tábla valamennyi gazdálkodó szervezetnek az adatszolgáltatónál vezetett egyesített összevont értékpapírszámláján és biztosíték értékpapír letéti számláján lévő értékpapír állományokat tartalmazza.

2. Az állományokat értékpapírsorozatonként és főszámlatulajdonosonként kell felsorolni.

3. Az adatszolgáltatásnak az értékpapír hóvégi, az egyesített összevont értékpapírszámlákon és a biztosíték értékpapír letéti számlákon lekönyvelt záró állományának adatait kell tartalmaznia.

4. Az értékpapírok állományát a következő módon kell jelenteni:

a) a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint,

b) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (kötvények) pedig névértéken, az értékpapír eredeti denominációjában. (A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét e rendelet 3. sz. mellékletének 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

5. Az állomány megfigyelési egységének kódja részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjel (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja. (A deviza ISO-kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza).

6. A teljes értékpapír számlaállományt saját (saját tulajdonú) illetve idegen (ügyfél tulajdonú) bontásban kell megadni.

7. A teljes értékpapír számlaállományból (f+g) külön meg kell adni (a h oszlopban) a puffer számlákon szereplő (a kibocsátó által visszavásárolt vagy forgalomba nem hozott) állományokat.

8. A táblában és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I.H.2. pontja tartalmazza.

MNB azonosító: E27

01. tábla Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai

Sorszám

Az utolsó módosítás dátuma

Módosítás típusa

ISIN státusza

Kereszt hivatkozások

ISIN-kód

Értékpapír hivatalos neve

CFI-kód

Értékpapír- fajta

Értékpapír- alfajta

Kibocsátó törzsszáma

Kibocsátó neve

Befektetési alapkezelő neve

…

(folytatás)

Kibocsátó székhelyének országa

Alapcímlet

Denomináció

Kibocsátott összes darabszám

Kibocsátott össznévérték

Értékpapír-
kibocsátás dátuma

Lejárat
dátuma

Értékpapír megjelenési formája

Kamatláb

Kamatfizetés dátuma

Kamatfizetési gyakoriság

Első kamatfizetés dátuma

BÉT-re bevezetett-e

Esemény-kód

MNB azonosító: E27

02. tábla Értékpapírok kibocsátásai, tőketörlesztései és kamatfizetései

Sor- szám	ISIN-kód	Változáskezelés/Tranzakció kódja	Tranzakció dátuma	Mennyiség megfigyelési egysége	Kibocsátás, tőketörlesztés, kamatfizetés, illetve állományátadás adatai	Kereszt hivatkozások
Sor- szám	a	b	c	d	e	f
01
02
03
04
05
…

nn

03. tábla KELER Zrt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb „Kódkiadó Szervezet” által kiadott
ISIN-kódja és egyes alapadatai

Sor-szám	ISIN-kód	Értékpapír rövid neve	Névérték (alapcímlet)	Devizanem	Értékpapírfajta
Sor-szám	a	b	c	d	e
01
02
03
04
05
…

nn

MNB azonosító: E27

Kitöltési előírások

Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást a központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóháznak illetve központi értéktárnak (KELER Zrt.) kell benyújtania azon értékpapírok ISIN-kódjáról és más alapadatairól, amelyeknél a KELER Zrt. mint „Nemzeti Kódkiadó Szervezet”, ISIN-kódot ad ki (01. tábla és 02. tábla), valamint azon értékpapírokról, amelyekre ugyan nem a KELER Zrt. adja ki az ISIN-kódot, de rendszereiben információval rendelkezik az adott értékpapírról (03. tábla).

2. Az adatszolgáltatásban csak azokat a rekordokat kell szerepeltetni, amelyeknél valamely mezőben változás következett be.

3. Az eredetileg GMU tagdevizákban denominált értékpapírok devizaértékben megadott állományait minden esetben euróban kell jelenteni, EUR deviza ISO-kód használata mellett.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Az értékpapír denominációjának meghatározásánál felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. A táblákban alkalmazandó országkódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblákban alkalmazandó további kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

01. tábla: Értékpapírok KELER Zrt. által kiadott ISIN-kódja és egyéb alapadatai

Az egyes oszlopok tartalma

a) Az ISIN-kód kiadásának, megszüntetésének, illetve (esetleges módosítások esetén) a rekord frissítésének dátuma.

b), c), h), i), t), w), y), z) A kódlista szerint kell kitölteni.

d) Maximum 18 hivatkozás, szóközzel elválasztva. Minden egyes hivatkozás tartalmaz egy 12 karakteres ISIN kódot, plusz 1 toldalék kódot, melyeket a kódlista tartalmaz.

f) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál itt az értékpapír rövid nevét kell szerepeltetni.

g) A pénzügyi eszközök osztályozására (Classification for Financial Instruments) vonatkozó ISO 10962 szabványnak megfelelő kód.

j) Befektetési jegy esetén ide a befektetési alapoknak, az MNB által adott, a KELER Zrt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszámát kell beírni. Új, induló befektetési alapnál az MNB törzsszámot képzéséig az ’FB000000’ – szám helyettesíti. Nem-rezidens kibocsátó esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma vagy az MNB és a KELER Zrt. által közösen rögzített „fiktív” törzsszáma) a „00000001” nyolckarakteres kódot kell ebbe a mezőbe írni.

k) A kibocsátó cég hivatalos neve. (Befektetési jegy esetén a befektetési alap tekintendő kibocsátónak.)

l) Csak befektetési jegyek esetén kell kitölteni.

q) Kitöltése kötelező, amennyiben az alapcímlet (n) és a kibocsátott összes darabszám (p) mező valamelyike nem határozható meg. (Devizaegységben, az o) mezőben meghatározott devizanemben, MCU esetén HUF-ban.)

r) Az értékpapír első kibocsátásának dátuma.

s) Lejárattal rendelkező értékpapíroknál kell kitölteni.

u) Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és fix kamatozású.

v) Egy teljes naptári évet tekintve, a naptári éven belüli első kamatfizetés. Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és a c) mező értéke „A”.

A kamatfizetési dátumot csak az ismertté válását követő első alkalommal kell jelenteni.

x) Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és a b) mező értéke „N„ (a c) mező értéke pedig „A”).

Az a)–e) és z) mezők lehetséges kapcsolatait és összefüggéseit az e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

02. tábla: Értékpapírok kibocsátásai, tőketörlesztései és kamatfizetései

A tábla az előző adatszolgáltatás óta bekövetkezett, adott értékpapír-sorozatokhoz kapcsolódó állományváltozási (kibocsátási, tőketörlesztési, kamatfizetési és állomány-átcsoportosításra vonatkozó) adatokat tartalmazza. A módosított rekordnál a bizonylat jellege mező értéke ’M’, a Kitöltés dátuma mező értéke pedig a módosítás dátumát tartalmazza.

Kibocsátási adatokat minden olyan értékapírra kell szolgáltatni, amelyre a KELER Zrt. azonosítót ad ki, tőketörlesztési adatokat csak ún. tőketörlesztéses papírokra (amelyek a futamidejük alatt tőkét törlesztenek), kamatfizetési adatokat pedig azokra a hitelviszonyt megtestesítő, fix kamatozású papírokra, amelyeknek cashflow-ja a 01. tábla u–x) oszlopaiban szereplő adatokból egyértelműen nem határozható meg.

Az egyes oszlopok tartalma

b) A kódlista alapján kell kitölteni.

f) A 01 tábla d) oszlopánál leírtak megfelelően irányadónak tekintendők.

d) Értékadatok esetén a papír denominációjának deviza ISO-kódja, darabban megadott adatok esetén DB, százalékos adatok esetén PC kódjel.

e) Törlesztés esetén – százalékos érték megadásánál – és kamatfizetésnél a címletérték százalékában megadott mérték. A kibocsátási adatokat a mennyiség megfigyelési egységében kell közölni. Az állományátadásnál: állománynövekedés esetén pozitív, állománycsökkenés esetén negatív számot kell megadni.

03. tábla: KELER Zrt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb „Kódkiadó Szervezet” által kiadott ISIN-kódja és egyes alapadatai

Az egyes oszlopok tartalma

e) A kódlista szerint kell kitölteni.

MNB azonosító: E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

01. tábla Napi forgalom a BÉT opciós piacán (Call)

kontraktus

Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Call				Elszámolóár (forint)
			Rezidens		Nem rezidens
			Vétel	Eladás	Vétel	Eladás
	a	b	c	d	e	f	g
001
002
003
...
…
...
...
nnn

02. tábla Napi forgalom a BÉT opciós piacán (Put)

kontraktus

Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Put				Elszámolóár (forint)
			Rezidens		Nem rezidens
			Vétel	Eladás	Vétel	Eladás
	a	b	c	d	e	f	g
001
002
003
...
…
...
...
nnn

MNB azonosító: E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

03. tábla Nyitott kötésállomány a BÉT opciós piacán (a tőzsdenap végén) (Call)

kontraktus

Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Call
			Rezidens		Nem rezidens
			Vételi	Eladási	Vételi	Eladási
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
…
...
...
nnn

04. tábla Nyitott kötésállomány a BÉT opciós piacán (a tőzsdenap végén) (Put)

kontraktus

Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Put
			Rezidens		Nem rezidens
			Vételi	Eladási	Vételi	Eladási
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
…
...
...
nnn

MNB azonosító: E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

05. tábla A tőzsdenapon lehívott opciók a BÉT opciós piacán (Call)

kontraktus

Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Lehívott call opció
	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Rezidens által	Rezidenssel szemben	Nem rezidens által	Nem rezidenssel szemben
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
…
...
...
nnn

06. tábla A tőzsdenapon lehívott opciók a BÉT opciós piacán (Put)

kontraktus

Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Lehívott put opció
	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Rezidens által	Rezidenssel szemben	Nem rezidens által	Nem rezidenssel szemben
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
…
...
...
nnn

07. tábla A tőzsdenapi forgalomhoz kapcsolódó prémiumok a BÉT opciós piacán

forint

Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Rezidens	Nem rezidens	Rezidens	Nem rezidens
	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	által fizetett prémium		által kapott prémium
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
...
...
nnn

MNB azonosító: E43

Kitöltési előírások

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

I. Általános előírások

1. A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál az e melléklet I.A.3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2. A táblák a rezidensek, illetve a nem rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük).

3. Mindegyik opciós sorozat csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.

4. Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező opciós sorozatok elnevezése, kódja nem változhat.

5. A táblán belüli összefüggéseket e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01. és a 02. táblában az elszámolóárakat egy tizedesre kell megadni.

MNB azonosító: E48

01. tábla: Tőzsdére bevezetett részvények kapitalizációjára és forgalmára vonatkozó havi adatok

Sor- szám	Tárgyhó (éééé.hh)	A részvény		Bevezetett mennyiség (db)	Devizanem	Névérték	Záróár (Ft)	A forgalom
	Tárgyhó (éééé.hh)	ISIN-kódja	megnevezése	Bevezetett mennyiség (db)	Devizanem	Névérték	Záróár (Ft)	egyszeres értéke (Ft)	egyszeres mennyisége (db)
	a	b	c	d	e	f	g	h	i
01
…
…
…
…
nn

02. tábla: Részvények tőzsdei bevezetésére és kivezetésére vonatkozó havi adatok

Sor- szám	A tőzsdén szereplő társaság		A tőzsdei esemény		A részvény					Megjegyzés
	A tőzsdén szereplő társaság		megnevezése	dátuma (éééé.hh.nn)	ISIN-kódja	megnevezése	mennyisége (db)	devizaneme	névértéke
	törzsszáma	neve	megnevezése	dátuma (éééé.hh.nn)	ISIN-kódja	megnevezése	mennyisége (db)	devizaneme	névértéke
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
…
…
…
nn

MNB azonosító: E48

Kitöltési előírások

A BÉT-es részvények kapitalizációja és forgalma, részvények tőzsdei be- és kivezetése

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatás mindazon részvényekre kiterjed, amelyek a tárgyhónapban (annak legalább egy napján) BÉT-es papírok voltak.

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H.2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A devizanemek meghatározásánál az e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódokat kell alkalmazni. A GMU tagdevizákban denominált értékpapíroknál (pl. Graphisoft) „EUR”-t kell szerepeltetni.

A táblák hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: Tőzsdére bevezetett részvények kapitalizációjára és forgalmára vonatkozó havi adatok

Azokat a részvényeket kell jelenteni, amelyek a tárgyhó utolsó napján BÉT-es papírok voltak.

Az egyes oszlopok tartalma:

f) Az „e” oszlopban megjelölt devizanemben kifejezett címletértéket kell megadni.

A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni, mint ha euróban lennének denominálva, a névértéküket tehát az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét e rendelet 3. sz. mellékletének 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

g) A részvény havi záróárát forintban kell megadni. Ha az adott hónapban nem volt belőle forgalom, akkor a legutolsó záróárat kell beírni.

02. tábla: Részvények tőzsdei bevezetésére és kivezetésére vonatkozó havi adatok

A táblát csak azokra a részvényekre vonatkozóan kell kitölteni, amelyeket az adott hónapban vezettek be a tőzsdére vagy vezettek ki onnan, továbbá azokra a BÉT-es részvényekre vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatos valamely részvénytársasági esemény módosította a papír ISIN-kódját, mennyiségét, devizanemét vagy címletét.

Az egyes oszlopok tartalma:

c) A felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

g) Az adott részvény tőzsdei eseményben érintett mennyisége, darabban kifejezve.

i) A „h” oszlopban megjelölt devizanemben kifejezett címletértéket kell megadni. [Lásd a 01. tábla f) oszlopánál.]

j) Itt kell röviden utalni arra az eseményre, ami a c) oszlopban szerepel, azt kiváltotta, illetve magyarázza. (Pl. a tőzsdén jegyzett részvény újabb csomagja esetén: zártkörű alaptőke-emelés, dolgozói részvény átalakítása, kötvény átalakítása, osztalék átváltása stb. Az egyéb társasági eseménynél pl. részvények felosztása.)

MNB azonosító: E50

01. tábla: A forgalomban lévő állampapírokon felhalmozódott kamat állománya (havonkénti)

millió forint

Sor- szám	Az értékpapír típusa	ISIN kód	Állomány névértéken	Névérték és kibocsátási érték különbsége	Felhalmozott kamat állománya	Kuponból adódó felhalmozott kamat állománya	Elszámolt nettó pénzforgalmi kamatkiadás	Eredmény- szemléletű kamatkiadás
Sor- szám	a	b	c	d	e	f	g	h
01	1. Forint államkötvények
02	2. Diszkont kincstárjegyek
03	3. Kamatozó kincstárjegyek
04	4. Kincstári takarékjegy
05	Egyéves lejáratú
06	Kétéves lejáratú
07	5. Deviza államkötvények

02. tábla: A központi költségvetés adósságán felhalmozódott kamat állománya (negyedévenkénti)

millió forint

A rendeletet a 32/2009. (XII. 1.) MNB rendelet 5. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. január 1. napjával, azzal, hogy a 2009. évre mint tárgyidőszakra vonatkozó adatszolgáltatásokat az azokban foglaltak szerint kell teljesíteni.

Az 1. melléklet a 29/2009. (X. 22.) MNB rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

A 2. melléklet a 29/2009. (X. 22.) MNB rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁴

Az egyes intézmények két alszektor szerinti besorolásához segítséget ad az európai Központi Bank honlapján elhelyezett ún. MFI lista, amelynek pontos elérési útvonala az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listát tartalmazó file-ban található.

⁵

DTMF = Dual-Tone Multi-Frequency (TONE mode)

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

13/2008. (XI. 18.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

13/2008. (XI. 18.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről¹