Adorjánháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2008 (X.6.) ÖK. rendelete

/1/ E rendelet hatálya Adorjánháza község közigazgatási területére terjed ki.

/2/ A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú, SZT-1 jelű belterületi és az

M=1:8000 méretarányú, SZT-2 jelű külterületi Szabályozási tervekkel (továbbiakban: Szabályozási

terv) együtt alkalmazható.

/3/ Jelen építési szabályzat mellékletei:

1. sz. melléklet: Fogalommagyarázat

2. sz. melléklet: Helyi művi értékvédelem

3. sz. melléklet: SZT-1, SZT-2 szabályozási tervlapok (továbbiakban: Szabályozási terv)

/1/ Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

a) szabályozási vonal;

b) terület-felhasználási egység határa;

c) terület-felhasználási egység besorolása;

d) belterület határa;

e) építési övezet, övezet határa és paraméterei;

f) telek be nem építhető része (lásd: fogalommagyarázat);

g) kötelező erejű megszüntető jel;

h) védett területek;

i) védőtávolságok;

j) helyi védelem alatt álló területek és értékek.

/2/ Az /1/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

/1/ Telekalakításra engedély kiadható, ha az övezet paraméterei és jelen szabályzat előírásai alapján a telekalakítás végrehajtható.

/2/ Telekalakítási engedély kiadásakor figyelembe kell venni, hogy az eljárás eredményeként nem jöhet létre:

a) nyúlványos (nyeles) telek (lásd: fogalommagyarázat);

b) olyan telek, amely közútról vagy magánútról gépjárművel nem közelíthető meg; s a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

/3/ A telekalakítás keretében telekhatár rendezés akkor is engedélyezhető, ha az előírtnál kisebb

telekméretek alakulnak ki, de a telekalakítás következtében kedvezőbb állapot keletkezik és a

kialakuló telek a /2/ bekezdésben foglaltakat kielégíti.

/4/ A település területén közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is

kialakítható.

/5/ Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

/1/ A település beépítésre szánt területén

a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 12 m

b) szabadon álló beépítés esetén: 14 m szélességű telek is beépíthető.

/2/ Amennyiben belterületen egy meglévő telek nagysága nem elégíti ki az építési övezet legkisebb kialakítható teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de legalább 500m2 és a /1/ bekezdésben foglalt minimális szélességi méreteket eléri, úgy beépíthető.

/3/ Ha egy építési telek területe és/vagy szélességi mérete az /1/ és /2/ bekezdésben foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy:

a) a meglévő épület felújítható, tetőtere beépíthető, alapterülete az építési helyen belül

bővíthető;

b) új épület nem építhető.

/4/ Ha egy épület önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégítik ki az /1/ és /2/ bekezdésben foglalt minimális méreteket, úgy:

a) a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül felújítható, tetőtere a

megengedett legnagyobb építménymagasságig megemelve beépíthető;

b) új épület nem építhető.

/5/ Amennyiben kialakult lakóterületen két épület közötti távolság nem éri el az OTÉK alapján számított telepítési távolságot, a meglévő épület felújítható, az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, a tűzvédelmi előírások figyelembe vételével.

/6/ Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti - felújítható, tetőtere beépíthető, az építési helyen belül bővíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti építési helyre építhető.

/7/

/8/

/9/ A csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett szennyvíztároló vagy alternatív szennyvíztisztítási technológia

(lásd: fogalommagyarázat)

alkalmazása esetén is építhető épület.

/10/ A csatornahálózat kiépítését követően a teljes közművesítettség alól azok az építési telkek képeznek kivételt, ahol olyan alternatív szennyvíztisztítási technológiát (lásd: fogalommagyarázat) alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.

/1/ A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop:

a) belterületen és védett természeti területen kivételes esetben sem helyezhető el;

b) egyéb területeken csak látványterv alapján helyezhető el.

/2/ 5,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben és 6,0 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben:

a) kerti építmény (lásd: fogalommagyarázat);

b) a terepszintnél 0,5 m-nél nem magasabbra kiemelkedő, lefedés nélküli terasz;

c) közmű-becsatlakozás építménye;

d) terepszint alatti háztartási tüzelőanyag tároló;

e) zárt szennyvíztároló;

f) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

/3/ Az 5 m-nél kisebb előkertben csak:

a) közmű-becsatlakozás építménye;

b) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

/1/ A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:

a) O oldalhatáron álló,

b) SZ szabadon álló,

/2/ Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:

a) az északi telekhatár;

b) észak-keleti telekhatár;

c) a már túlnyomó részben beépített telektömbben (lásd: fogalommagyarázat) kialakult telekhatár.

/3/ Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához (lásd: fogalommagyarázat) igazodjon.

/4/ Az előkert, amely egyben építési vonal (lásd: fogalommagyarázat) is:

a) túlnyomórészt beépített telektömb (lásd: fogalommagyarázat) esetén: a tömb érintett

utcaszakaszán kialakult állapothoz igazodó kell legyen.

b) Új beépítés esetén:

- lakóterület esetében: legalább 5 m;

- gazdasági terület esetében: legalább 10 m;

- egyéb esetben: legalább 5m.

/5/ Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert, mely egyben építési vonal is 5,0 m.

/6/ Amennyiben az utcában az utcavonalas beépítés a jellemző, úgy új épület építése esetén az építési vonal a 2 méteres előkertben szabadon kijelölhető.

KöRNYEZET VéDELMéRE

Országos védelem

/1/ Adorjánháza országos művi értékvédelem alá eső épületét és az ahhoz tartozó műemléki környezetet a Szabályozási terv tartalmazza.

/2/ Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan, valamint a műemléki környezetben elhelyezkedő épületekre vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések¹ irányadók.

/1/ A település közigazgatási területén két- vagy több szintes tetőterű épület nem létesíthető.

/2/ Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.

/3/ A homlokzat-felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie, akkor is, ha a homlokzat-felújítás egyébként nem lenne engedélyköteles.

/1/ A település régészeti területeit a 3. sz. függelék tartalmazza, az egyes területek a Szabályozási terven pontosan lehatároltak.

/2/ A régészeti érdekeltségű területen, a Szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok² szerint kell eljárni.

Reklám, hirdetőtábla

/1/ Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.

/2/ A település területén az épületek homlokzatán és tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

/1/ Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

/1/ Adorjánháza területén az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges. A meglévő természeti értékeket – vízfolyások, tavak, erdők, különleges gyepterületek, felszíni formák, tájjelleg – fokozott védelemben kell részesíteni.

/2/ A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását. Az ingatlanok és épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a meglévő tájkarakterhez kell illeszkedni.

/3/ A Natura2000 területek, védett természeti területek(védett lápok), tájképvédelmi területek és az országos ökológiai hálózat területéhez tartozó területek a Szabályozási terven lehatárolásra kerültek.

/4/ A Natura2000 területén, védett természeti területen, az országos ökológiai hálózat területén, valamint a tájképvédelmi területen, – továbbiakban védett területeken – új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

/5/ A Natura2000 területén, védett természeti területen, az országos ökológiai hálózat területén, valamint a tájképvédelmi területen az országos előírások az irányadók.

/6/ A Natura 2000 területén, védett természeti területen, az országos ökológiai hálózat területén, valamint a tájképvédelmi területen művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás az illetékes hatóságok engedélyével, csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű, közút építése érdekében engedélyezhető.

/7/ Adorjánháza külterületén – az árutermelő erdő- és mezőgazdasági területek kivételével - csak a tájra jellemző, őshonos növényfajok telepíthetők. A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település egész területén tilos.

/8/ A szerkezeti jelentőségű utak, vízfolyások, időszaki csatornák mellé fasorokat, védősávokat kell telepíteni és a vízparti galéria-növényzetet meg kell őrizni.

/1/ Adorjánháza község területén az egyes területek használata csak úgy engedélyezhető, illetve úgy folytatható, ha:

a) a használat a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b) a használat a környezetszennyezés megelőzését eredményezi,

c) a használat kizárja a környezetkárosítást,

d) a használat következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

/2/ A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan területhasználat, új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél:

a) a tevékenység légszennyezőanyag emissziója a vonatkozó értékeknél, a környezetvédelmi

engedélyben meghatározott előírásoknak megfelel,

b) a tevékenységből eredően zavaró mértékű diffúz légszennyezéssel a környezetet, lakóterületet nem terheli,

c) a tevékenységből eredően a környezetet, lakóterületet zavaró mértékű bűzhatás nem éri,

d) a szomszédos létesítmények egymást, illetve a lakóterület használatát a vonatkozó rendelet határértékeit meghaladó üzemi zajterheléssel nem zavarják,

e) a tevékenység során keletkező kommunális hulladék, a kommunális hulladékkal együtt keletkező technológiai jellegű hulladék a környezet terhelés nélkül ártalmatlanítható (gyűjtés, szállítás, engedélyezett újrahasznosítás),

f) a tevékenység során keletkező veszélyes hulladék ártalmatlanítása a hatályos jogszabályok előírásai szerint biztosítható,

g) a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talaj és a felszín alatti vizeket nem károsítja,

h) a közterület terhére – saját telken belül nem kielégíthető mértékű parkolási igényű – új gépjármű-forgalmat nem vonz.

/3/ A terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, talajt szennyező folyékony települési hulladékok és (elsősorban folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

/4/ A roncsolt területeket a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően a szabályozási tervben meghatározott cél szerint kell újrahasznosítani.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

/1/ Adorjánháza³ a felszíni vizek állapota szempontjából érzékeny területen helyezkedik el, ezért a közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek a vonatkozó jogszabályokban előírt határértéket teljesítik, illetve azokat nem haladják meg.

/2/ A beépítésre szánt területen új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek megfelelő tisztítása biztosított.

/3/ A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos, ezért nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát károsan befolyásolják.

/4/ A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak védelmét, illetve létrehozását a vízfolyások két oldalán 50-50 méteres sávban biztosítani kell.

/5/ A település területén a jó mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat érvényesíteni kell.

/1/ A település jelentős területe, mint a Natura2000-be tartozó terület, illetve az Országos Ökológiai Hálózat magterülete, levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendő, ezért tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

/1/ Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a kiemelten fontos érzékeny természeti területeken nem engedélyezhető.

/2/ Építéskor a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

/3/ Az eróziónak kitett területeken a talajlemosódást a földhasznosítás és művelés talajt megtartó megválasztásával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával és meliorációs talajvédelmi beavatkozásokkal kell megakadályozni.

/4/ Minden fajta gazdasági tevékenység csak a termőföld kíméletével, a talajszennyezés kizárásával történhet.

/1/ A településen új hulladéklerakó, hulladéktároló – a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékudvar, hulladékátrakó kivételével – nem létesíthető.

/1/ A közlekedési területeken a szabadon maradó területeket zajcsökkentő hatású zöldfelülettel kell kialakítani.

/1/ A településen a mértékadó tűzszakasz nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltóvízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitással ellátható terület.

/2/ A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

/3/ Az utak kialakításánál a tűzvédelmi szempontokat a 36.§ /14,15/ bekezdés alapján be kell tartani.

/1/ Adorjánháza területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

a) közlekedési területek;

b) temető;

c) ipari gazdasági létesítmények;

d) közművek.

/2/ A meglévő temető telkétől megtartandó védőtávolság 30m. A védőtávolságon belül állattartó tevékenység nem végezhető, vízkivételi hely nem létesíthető, valamint étkezési célra történő növénytermesztés, illetve a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható.

/3/

/1/ Adorjánháza területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységekbe sorolandók:

a) Falusias lakóterület (Lf)

b) Ipari gazdasági terület – agráripari terület (Gip-a)

c) Különleges területek

a) sportterület (K-Sp)

b) temető (K-T)

c) kegyeleti park (K-Kgy)

Falusias lakóterület

/1/ Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.

/2/ Falusias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető:

a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

c) szálláshely szolgáltató épület;

d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

e) kézműipari építmény;

/3/ Falusias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

a) sportépítmény;

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény.

/4/ Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás.

(5) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni::

„Az Lfk-1 építési övezetben:

beépítési mód: O

kialakítható legkisebb terület (m2) : 1000

kialakítható legkisebb telek szélessége (m): 16

legnagyobb megengedhető beépítettsége %: 30

építmények legnagyobb építmény magassága m: 4,5 *

minimális zöldfelületi aránya: 40

megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,5

O-oldalhatáron álló

*-lásd (14,15,16) bekezdés

/6/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be a 4.§ /8-10/ bekezdések figyelembe vételével.

/7/ Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

/8/ Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

b) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;

c) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat elfogadását megelőzően épített főépület esetén; történhet.

/9/ Falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

d) közmű-becsatlakozási műtárgy;

e) közműpótló műtárgy;

f) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal);

g) kirakatszekrény;

h) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz);

i) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely;

j) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel;

k) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;

l) állatkifutó;

m) trágyatároló, komposztáló;

n) siló, ömlesztett anyag, folyadék, és gáztároló;

o) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő;

p) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

/10/ Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. Az állattartási rendelet megalkotásáig állattartó épület elhelyezhető.

/11/ Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű lehet.

/12/ A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét (lásd: fogalommagyarázat) figyelembe kell venni. Ha a Szabályozási terv másképp nem jelöli, kizárólag a telkek utcafronttól számított 60 m mély telekrésze építhető be. A beépítési százalék és a minimális zöldfelület megállapításakor a telek be nem építhető részét figyelmen kívül kell hagyni.

/13/ A Szabályozási terven a telek be nem építhető részeként (lásd: fogalommagyarázat) jelölt területen fóliás technológiájú kertészeti építményeken kívül más épület nem helyezhető el, a terület házikertként (lásd: Fogalommagyarázat) használható.

/14/ Az építési övezet területén templom építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 méterrel túlléphető.

/15/ Az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság földszintes gazdasági épület esetében legfeljebb 3,0 méterrel túlléphető, amennyiben az a főépület által a közterület irányából takart és nem rontja a településképet.

/16/ Helyi értékvédelmi területen a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0m.

/1/ Az ipari gazdasági terület agráripari terület, a Szabályozási terven Gip-a jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.

/2/ Ipari gazdasági terület agráripari területen önálló épületként elhelyezhető:

a) nagyüzemi állattartó épület és kiszolgáló épületei;

b) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló szociális épület;

c) egyéb mezőgazdasági üzemi létesítmények;

d) igazgatási és egyéb irodaépület;

e) egyéb üzemi létesítmény.

/3/ Ipari gazdasági terület agráripari területen üzemanyagtöltő állomás kivételesen elhelyezhető.

/4/ Ipari gazdasági terület agráripari területen parkolóház kivételesen sem helyezhető el.

(5) Az ipari gazdasági terület agráripari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Gip-a övezetben:

beépítési mód: SZ

kialakítható legkisebb terület (m2) : 5 ha

kialakítható legkisebb telek szélessége (m): 60

legnagyobb megengedhető beépítettsége %: 30

építmények legnagyobb építmény magassága m: 3,0 *

minimális zöldfelületi aránya: 40

megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,6

SZ-szabadonálló

*-lásd (9) bekezdés

/6/ Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

/7/ Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

/8/ Az építési övezet területén legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.

/9/ Ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg az övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság földszintes épület esetén 3 méterrel túlléphető.

/10/ Ipari gazdasági terület agráripari területen épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.

/11/ A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén legalább 10m-es sávban többszintű növényzet telepítése kötelező.

/12/ Az építési övezetben a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min.

16/18-as törzskörmérettel.

/13/

/1/ Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

a) sportterület (K-sp)

b) temetők területe (K-t, K-Kgy)

/2/ A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem megengedett.

/1/ Különleges terület sportterület a Szabályozási Terven K-sp jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

/2/ Különleges terület sportterületen kizárólag:

a) sportépítmények;

b) sportépítmények kiszolgáló létesítményei;

c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények

helyezhetők el.

/3/ Különleges terület sportterületen lakóépület kivételesen sem helyezhető el.

(4) A különleges terület sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K-Sp övezetben:

beépítési mód: SZ

kialakítható legkisebb terület (m2) : 10000

kialakítható legkisebb telek szélessége (m): 50

legnagyobb megengedhető beépítettsége %: 10

építmények legnagyobb építmény magassága m: 4,5 *

minimális zöldfelületi aránya: 70

megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,15

SZ-szabadonálló beépítés

*-lásd (7) bekezdés

/5/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be a 4.§ /8-10/ bekezdések figyelembe vételével.

/6/ Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

/7/ Sportcsarnok, többcélú tornaterem építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 12 méterig túlléphető.

/1/ Különleges terület temető terület a Szabályozási terven K-T, illetve K-Kgy jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület temető terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

a) K-T övezetben:

beépítési mód: SZ

kialakítható legkisebb terület (m2) : 15000

kialakítható legkisebb telek szélessége (m): 100

legnagyobb megengedhető beépítettsége %: 10

építmények legnagyobb építmény magassága m: 4,5 *

minimális zöldfelületi aránya: 70

megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,15

SZ-szabadonálló beépítés

*-lásd (8) bekezdés

b) K-Kgy övezetben:

beépítési mód: SZ

kialakítható legkisebb terület (m2) : 2000

kialakítható legkisebb telek szélessége (m): 20

legnagyobb megengedhető beépítettsége %: 10

építmények legnagyobb építmény magassága m: 4,0 *

minimális zöldfelületi aránya: 70

megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,15

SZ-szabadonálló beépítés

*-lásd (8) bekezdés

/3/ Az építési övezet építési telkei teljes köművesítettség esetén építhetők be a 4.§ /8-10/ bekezdések figyelembe vételével.

/4/ Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

/5/ Különleges terület temető/kegyeleti park területen legfeljebb 1 építményszintű épület helyezhető el.

/6/ A temető körül min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó, területe nem szolgál temetkezési helyként.

/7/ A kegyeleti park a későbbiek során is kegyeleti parkként (lásd: Fogalommagyarázat) tartandó fenn, területe nem szolgál temetkezési helyként.

/8/ Harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 3 méterrel túlléphető.

/1/ A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységek közé sorolandók:

a) Zöldterület (Zkp)

b) Erdőterületek

Védelmi (védett és védőerdő) (Ev)

Gazdasági (Eg)

c) Mezőgazdasági területek:

Általános mezőgazdasági terület - szántó (Má1, Má3)

Általános mezőgazdasági terület - gyep (Má2, Má4)

d) Vízgazdálkodási terület

Vízfelszín (Vv)

e) Közlekedési és közmű terület

Közúti (Köu)

/1/ Zöldterület, közpark, közkert – (lásd: fogalommagyarázat) a Szabályozási terven Zkp jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játszást szolgáló közterület.

/2/ Zpk övezetben az OTÉK alapján elhelyezhető:

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény (például: sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér);

b) a terület fenntartásához szükséges épület, építmény és közművek,

c) vendéglátó épület.

/3/ A zöldterület legalább 80%-át növényzettel fedetten, több szintben (gyep, cserje, fa) kell kialakítani és fenntartani.

/4/ Az övezetben az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, 4,5 m-es építménymagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség esetén.

/5/ Az övezet területein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

/6/ A zöldterületek rendeltetésszerű, akadálymentes használatát biztosítani kell.

/7/ A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – betegséget nem okozó– növények telepíthetők.

/8/ Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el.

/9/ Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak szakember által végezhető akkor, ha azt

a) a fák egészségi állapota,

b) balesetveszély elhárítás,

c) vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik.

A kivágott fák pótlásáról gondoskodni kell.

/10/ A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közparkokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

/1/ Adorjánháza szabályozási tervén erdőterület az „Ev, Eg” jellel szabályozott erdő művelési ágú, illetve a terv szerint erdősítésre javasolt ingatlanok területe.

/2/ Az erdőterületek rendeltetésük szerint:

a) Védelmi (védett és védőerdő) (Ev)

b) Gazdasági erdő (Eg)

/3/ Az erdő művelési ág létrejöttéig a területeken az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

/4/ Az erdőterületen kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi vagy természetvédelmi céllal létesíthető.

/5/ Tarvágás csak kivételesen indokolt esetben – betegség, viharkár stb. – végezhető.

/6/ Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb más tevékenység folytatható, amely az erdő rendeltetését nem zavarja.

/1/ A védelmi rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven „Ev” jellel jelölt területek, melyek elsődlegesen a természeti környezet és különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

/2/

/3/ A védelmi rendeltetésű erdőterületeken új bánya nem nyitható. A folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, az erdő többcélú rendeltetését figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás és természetes módszerű erdőfelújítás végezhető.

/4/ Az övezetbe tartozó erdőterületeken legkevesebb 85%-ban zárt faállományú erdők telepítendők. A fennmaradó rész gyepes, cserjés felületként alakítandó ki. Az új telepítésnél kizárólag a tájra jellemző őshonos fajok használhatók.

/1/ A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven „Eg” jellel jelölt területek, amelyeken a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek hasznosítása.

/2/ Az „Eg” övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdőrendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján. Az épület elhelyezés feltételei:

a) a beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10 ha),

b) a beépítés módja: szabadon álló,

c) a beépítés mértéke legfeljebb 0,5%,

d) az építménymagasság legfeljebb 4,5 m,

e) közművesítettség mértéke legalább részleges.

/3/ A gazdasági erdőterületen szakszerű, természetkímélő erdőgazdálkodást kell folytatni.

/1/ A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint meghatározott esetekben lakó funkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.

/2/ A mezőgazdasági területet a termelési adottságok és a termelési hagyományok, a gazdasági és településrendezési szempontok érvényesítése, valamint a tájkarakter, a természeti értékek megőrzése, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából a településrendezési terv az alábbi terület-felhasználási egységekre osztja:

a) általános mezőgazdasági terület (Má).

/3/ Az egyes mezőgazdasági övezetekben az övezeti szabályozásnál kisebb telkeken épület nem helyezhető el és az építmények közül is csak az OTÉK-ban⁴ felsorolt építmények – a távközlési és energetikai magasépítmények kivételével – helyezhetők el.

/4/ A mezőgazdasági területen kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők. A lakóépületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 métert.

/5/ A mezőgazdasági területen az új épületek körül takaró fásítást kell létesíteni.

/6/ A mezőgazdasági területen a szélerózió elleni védelem, valamint a helyi klíma javítása céljából mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők a szabályozási terv szerint.

Az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerinti pótlásukról gondoskodni kell.

/7/ Az övezetben lévő meglévő épület az övezet előírásaitól, a telek méretétől függetlenül felújítható, korszerűsíthető, de bővítése csak az övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető.

/8/ Az általános mezőgazdasági területen az illetékes hatóságok, illetve a területileg illetékes Nemzeti Park egyetértése esetén gyep, erdő, vízfelület, sportolási célú gyep létesíthető.

/1/ Általános mezőgazdasági területbe az „Má” jellel szabályozott árutermelésre alkalmas szántó, gyümölcsterületek, illetve a gyepterületek tartoznak.

/2/ Az általános mezőgazdasági területek a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó

besorolás szerint:

a) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má1)

b) általános mezőgazdasági terület – gyep (Má2),

c) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má3, Má3*),

d) általános mezőgazdasági terület – gyep (Má4),

Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben bármely épület csak a környezeti hatásokat feltáró eljárás szerint helyezhető el.

/3/ Az „Má1” általános mezőgazdasági terület:

a) A szabályozási terven „Má1” jellel jelölt övezet szántóföldi művelésre alkalmas terület,

b) Az „Má1” jelű övezetben épületek, építmények elhelyezése tilos,

/4/ Az „Má2” általános mezőgazdasági terület:

a) A szabályozási terven „Má2” jellel jelölt övezet elsődlegesen gyepművelésű terület,

b) Az „Má2” jelű övezetben épületek, építmények elhelyezése tilos.

/5/ Az „Má3” általános mezőgazdasági terület:

a) A szabályozási terven „Má3, Má3*” jellel jelölt övezet elsődlegesen nagyüzemi jellegű árutermelésre alkalmas terület,

b) Az „Má3, Má3*” jelű övezetben a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan a növénytermesztés és az azzal kapcsolatos szolgáltatás, terményfeldolgozás, tárolás építményei, valamint lakófunkciójú épület létesíthető. A lakófunkció a beépíthetőség felét nem haladhatja meg.

c) Az „Má3, Má3*” jelű övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők:

- a legkisebb beépíthető telek 20.000 m2 (2 ha),

- a beépítés módja szabadon álló (több épület létesíthető),

- a beépítés mértéke legfeljebb 0,5%,

- a megengedett maximális építménymagasság 4,5 m,

- a közművesítettség mértéke legalább részleges.

d) Az „Má3, Má3*” jelű övezetben a beépíthető alapterület legfeljebb 1000 m2,

e) Az „Má3, Má3*” jelű övezetben az OTÉK szerinti birtokközpont (lásd: fogalommagyarázat) kialakítható, amennyiben a „mezőgazdasági birtoktest” bizonyítottan létezik és legalább 30 ha (300.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 20.000 m2 (2 ha) kell legyen, a beépítés mértéke legfeljebb 15% lehet,

f) A birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza és a telek közútról megközelíthető,

g) A birtokközpont épületegyüttese körül 15 méter széles, többszintű erdősáv ültetendő a tájra jellemző, őshonos fajokkal,

h) Az „Má3*” jelű övezet tájképvédelmi övezetbe tartozik, ezért az övezetben létesítendő építmények terveihez látványtervet (lásd: fogalommagyarázat) kell készíteni.

/6/ Az „Má4” általános mezőgazdasági terület:

a) A szabályozási terven „Má4” jellel jelölt övezetben elsődlegesen a gyepművelés, legeltető állattartás javasolt,

b) Az „Má4” jelű övezetben a gyepgazdálkodás a környezetet nem károsító állattartás, továbbá az állattartáshoz kapcsolódó szolgáltatás, tárolás termékfeldolgozás építményei, valamint lakófunkciójú épületek létesíthetők. Az eltérő funkciók hagyományos tanya jelleggel több épületben is elhelyezhetők. A lakófunkció a beépíthetőség felét nem haladhatja meg.

c) Az „Má4” jelű övezetben az épület elhelyezés feltételei a következők:

- a beépíthető telek területe legalább 30.000 m2 (3 ha),

- a beépítés módja szabadon álló (több épület is építhető),

- a beépítés mértéke legfeljebb 1%,

- a megengedett építménymagasság 4,5 m,

- a közművesítettség mértéke legalább részleges.

d) Az „Má4” jelű övezetben e beépíthető alapterület legfeljebb 800 m2. Terepszint alatti építmény nem építhető,

e) Az „Má4” jelű övezetben az OTÉK 29. § szerinti birtokközpont (lásd: fogalommagyarázat) nem alakítható ki.

/1/ Vízgazdálkodási terület – vízfelület a szabályozási terven „Vv” jellel jelölt övezet.

/2/ A „V” jellel szabályozott övezet a folyóvizek, vízelvezető csatornák medre és parti sávja.

/3/ A vízgazdálkodási területeken a vízgazdálkodással és a természetvédelemmel kapcsolatos

létesítmények helyezhetők el.

/4/ A természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 méteren belül épület nem helyezhető el.

/5/ A vízfolyások, csatornák karbantartása érdekében a vízfolyások mellett 6,0-6,0 méter szélességű kezelősáv biztosítandó, amelybe a galéria-növényzeten kívül semmilyen más ’létesítmény’ nem helyezhető el.

/6/ A vízgazdálkodási területen horgászállások nem létesíthetők.

/7/ A vízgazdálkodási területeken kiemelt figyelemmel kell lenni a vizek védelmére. A vizek minőségét veszélyeztető tevékenység nem folytatható.

/8/ A Marcal folyó és a Hunyor patak mindkét oldalán 6-6 méteres üzemeltetési és fenntartási sáv biztosítandó. A mellékágak és árkok mentén a fenntartási sáv szélessége legalább 3-3 méter kell legyen.

/1/ Közlekedési terület a szabályozási terven a „Köu” jellel jelölt övezet, melyhez közlekedést szolgáló területek, közlekedési területek tartoznak.

/2/ Utat létesíteni, átalakítani csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, Útügyi Műszaki Előírások az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.

/3/

/4/ A közforgalom elől el nem zárt magánút létesítése engedély köteles tevékenység, így az csak abban az esetben engedélyezhető, ha azt a község Szabályozási terve tartalmazza.

/5/ Magánút kialakítása esetén az út- és közműépítési terveket engedélyeztetni kell az eljáró hatósággal.

/6/ Az építési (szabályozási) szélességen belül – a közlekedésbiztonságot figyelembe véve – közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(7) Közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv (belterületi SZT-1 és külterületi SZT-2 tervlap) tartalmazza:

Út: 8413 j. összekötő út

Közlekedési terület jele: Köu-2

Kategória: összekötőút K.V.A.

közlekedési terület szélessége: meglévő (11-25m)

Védőtávolság belterület: -

Védőtávolság külterület: 50m-50m

Út: Fő utca

Közlekedési terület jele: Köu-4

Kategória: gyűjtőút B.V.c-C,D.

közlekedési terület szélessége: meglévő (11-22m)

Védőtávolság belterület: -

Védőtávolság külterület: -

Út: Lakó és kiszolgáló utak

Közlekedési terület jele: Köu-10

Kategória: Lakóút A,B, C.

közlekedési terület szélessége: meglévő (9-18m)

Védőtávolság belterület: -

Védőtávolság külterület: -”

Út: Egyéb feltáró mezőgazdasági és ipari kiszolgáló utak

Közlekedési terület jele: Köu-8

Kategória: Egyéb kiszolgáló út K.VIII.B, C

közlekedési terület szélessége: meglévő (8-20 m)

Védőtávolság belterület: -

Védőtávolság külterület: -

/8/ A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény, műtárgy nem helyezhető el.

/9/ Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás, helyi parkolási rendelet alapján, közterületen is lehetséges.

/10/ A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.

/11/ A parkolási rendelet megalkotásáig parkolóhelyet a telken belül kell biztosítani.

/12/ A koncentrált parkolási igények kielégítése érdekében a település közterületein elsősorban az alábbi helyeken létesíthetők parkolók:

- Polgármesteri Hivatal (530 hrsz) mellett 3 parkoló állás,

- Bolt (416/1 hrsz) előtt 4 parkoló állás,

- Posta (329 hrsz) előtt 4 parkoló állás,

- Étterem, bolt (63, 64 hrsz) előtt 4 parkoló állás,

- Temető (350 hrsz) mellett 10 parkoló állás,

- Sportpálya (035/18 hrsz) mellett 5 parkoló állás.

/13/ A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére, megfordulására.

/14/ Az utak burkolatának kialakításakor és a tűzcsapok elhelyezésekor figyelemmel kell lenni, hogy a tűzcsapról a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.

/1/

/2/ A közműlétesítmények térszín alatti elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK, valamint a vonatkozó szabványok⁵ előírásait kell figyelembe venni.

/3/ A település belterületén bármilyen építményt igényszintjének megfelelően csak teljes közművesítéssel szabad elhelyezni. A szennyvízelvezető rendszer kiépültéig, átmeneti jelleggel a zárt rendszerben való gyűjtés-elszállítás engedélyezhető. A szennyvízcsatorna megépülte után az ingatlanok közüzemű vezetékhez történő csatlakoztatását haladéktalanul meg kell oldani

/4/ A vonatkozó előírások értelmében⁶ a területen szükséges oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. A tűzcsapok távolsága a védendő létesítménytől 100 m-nél nagyobb és 5 m-nél kisebb nem lehet.

/5/ A község területén kút csak az egyéb jogszabályokban rögzített feltételek megléte esetén létesíthető.⁷

/6/ A felszíni vizek minősége védelmében a vonatkozó jogszabályokban⁸ előírtakat kell figyelembe venni.

/7/ Gázellátó rendszerek létesítése esetében az vonatkozó szabványban⁹ megfogalmazottakat be kell tartani. Nagy középnyomású vezetékek védőtávolsága épületektől 5-5 m, középnyomású vezetékeknél ez az érték 4-4 m.

/8/ A villamosművek biztonsági övezetében végezhető tevékenységeket, azok mikéntjét, a tilalmakat és korlátozásokat a vonatkozó jogszabály¹⁰ szerint kell megállapítani.

/9/ A közterületek megvilágítását kategóriába sorolásuknak megfelelő módon kell biztosítani.

/10/ A távközlési létesítmények elhelyezését a vonatkozó jogszabályok¹¹ alapján lehet engedélyezni.

/11/ Az új beépítések vezetékes távközlési hálózata és a kábeltelevíziós rendszer földkábeles kiépítettségű legyen.

/12/ A meglévő nem közterületen vezetett közüzemű ellátó vezetékek, vízelvezető árkok helyigényét – ha azok építési korlátozást nem jelentenek - szolgalmi jogos bejegyzéssel kell fenntartani. Építési korlátozás esetén azokat közterületre kell áthelyezni. A szolgalmi átvezetés tényét az illetékes földhivatalokban, a földrészletek tulajdoni lapjára be kell jegyezteti.

/1/ Adorjánháza Község Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a Szabályozási terven jelölt 549 hrsz területen, tájház kialakítása céljából.

/2/ Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

/1/ E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Egyúttal Adorjánháza vonatkozásában hatályát veszti az Összevont Rendezési Tervről szóló 5/1985.(IV.12.) számú tanácshatározat.

/2/ Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Adorjánháza, 2008. szeptember 25.

Marton Dezső sk. Kissné Kiss Zsuzsanna sk.

polgármester körjegyző

Záradék.

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

A rendelet európai uniós jogszabállyal ellentétes rendelkezést nem tartalmaz.

Adorjánháza, 2008. október 6.

Kissné Kiss Zsuzsanna sk.

körjegyző