Csögle Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2008 (X.10.) ÖK. rendelete

/1/ E rendelet hatálya Csögle község közigazgatási területére terjed ki.

/2/ A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:4000 méretarányú, SZT-1 jelű

belterületi és az M=1:8000 méretarányú, SZT-2 jelű külterületi Szabályozási tervekkel

(továbbiakban: Szabályozási terv) együtt alkalmazható.

/3/ Jelen építési szabályzat mellékletei:

1. sz. melléklet: Fogalommagyarázat

2. sz. melléklet: hatályon kívül helyezve

3. sz. melléklet: SZT-1, SZT-2 szabályozási tervlapok (továbbiakban: Szabályozási terv)

/1/ Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási Terv módosítása esetén lehetséges:

a. szabályozási vonal;

b. terület felhasználási egység határa;

c. belterület határa;

d. építési övezet, övezet határa és paraméterei;

e. telek be nem építhető része (lásd: fogalommagyarázat);

f. kötelező erejű megszüntető jel;

g. országosan védett területek;

h. védőtávolságok vonatkozásában

/2/ Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

/1/ A belterület határa csak az érvényes szabályozási terv alapján módosítható.

/2/ Területet csak a meglévő belterülethez csatlakozóan lehet belterületbe vonni. A jelenlegi

külterületi besorolású ingatlanok belterületbe vonásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ne

keletkezzenek belterülettel körbezárt külterületi földrészletek.

/1/ Telekalakításra engedély kiadható, ha az övezet paraméterei és jelen szabályzat előírásai

alapján a telekalakítás végrehajtható.

/2/ Telekalakítási engedély kiadásakor figyelembe kell venni, hogy az eljárás eredményeként nem jöhet létre:

a) nyúlványos (nyeles) telek (lásd: fogalommagyarázat);

b) olyan telek, amely közútról, vagy magánútról gépjárművel nem közelíthető meg; s a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem

korlátozza.

/3/ A telekalakítás keretében telekhatár rendezés akkor is engedélyezhető, ha az előírtnál kisebb telekméretek alakulnak ki, de a telekalakítás következtében kedvezőbb állapot keletkezik és a kialakuló telek a /2/ bekezdésben foglaltakat kielégíti.

/4/ A település területén közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is

kialakítható.

/5/ Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet

kisebb 6,0 m-nél.

/1/ A település beépítésre szánt területén

a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 12 m

b) szabadon álló beépítés esetén: 14 m

szélességű telek is beépíthető.

/2/ Amennyiben belterületen egy meglévő telek nagysága nem elégíti ki az építési övezet

legkisebb kialakítható teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de legalább 500m2 és az

/1/ bekezdésben foglalt minimális szélességi méreteket eléri, úgy beépíthető.

/3/ Ha egy építési telek területe és/vagy szélességi mérete az /1/ és /2/ bekezdésben foglalt

minimális méreteket nem elégíti ki, úgy:

a) a meglévő épület felújítható, tetőtere beépíthető, alapterülete az építési helyen

belül bővíthető;

b) új épület nem építhető.

/4/ Ha egy épület önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégítik ki az /1/ és /2/ bekezdésben foglalt minimális méreteket, úgy:

a) a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül felújítható,

tetőtere a megengedett legnagyobb építménymagasságig megemelve beépíthető;

b) új épület nem építhető.

/5/ Amennyiben kialakult lakóterületen két épület közötti távolság nem éri el az OTÉK alapján számított telepítési távolságot, a meglévő épület felújítható, az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, a tűzvédelmi előírások figyelembe vételével.

/6/ Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti - felújítható, tetőtere beépíthető, az építési helyen belül bővíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti építési helyre építhető.

/7/

/8/

/9/ A csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett szennyvíztároló vagy alternatív szennyvíztisztítási technológia

(lásd: fogalommagyarázat)

alkalmazása esetén is építhető épület.

/10/ A csatornahálózat kiépítését követően a teljes közművesítettség alól azok az építési telkek képeznek kivételt, ahol olyan alternatív szennyvíztisztítási technológiát (lásd: fogalommagyarázat) alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.

/1/ A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop:

a) belterületen és védett természeti területen kivételes esetben sem helyezhető el;

b) egyéb területeken csak látványterv alapján helyezhető el.

/2/ 5,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben és 6,0 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben:

a) kerti építmény (lásd: fogalommagyarázat);

b) a terepszintnél 0,5 m-nél nem magasabbra kiemelkedő, lefedés nélküli terasz;

c) közmű-becsatlakozás építménye;

d) terepszint alatti háztartási tüzelőanyag tároló;

e) zárt szennyvíztároló;

f) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

/3/ Az 5 m-nél kisebb előkertben csak:

a) közmű-becsatlakozás építménye;

b) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

/1/ A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:

a) O oldalhatáron álló,

b) SZ szabadon álló,

/2/ Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:

a) az északi telekhatár;

b) észak-keleti telekhatár;

c) a már túlnyomó részben beépített telektömbben kialakult telekhatár, amely esetben a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra eshet.

/4/ Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához (lásd: fogalommagyarázat) igazodjon.

/5/ Az előkert, amely egyben építési vonal (lásd: fogalommagyarázat) is:

a) túlnyomórészt beépített telektömb (lásd: fogalommagyarázat) esetén: a tömb érintett utcaszakaszán kialakult állapothoz igazodó kell legyen.

b) Új beépítés esetén:

- lakóterület esetében: legalább 5 m;

- gazdasági terület esetében: legalább 10 m;

- egyéb esetben: legalább 5m.

/6/ Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert, mely egyben építési vonal is 5,0 m.

/7/ Amennyiben az utcában az utcavonalas beépítés a jellemző, úgy új épület építése esetén az építési vonal a 2 méteres előkertben szabadon kijelölhető.

/8/ Az újonnan beépítésre kerülő telkek esetében az építési hely meghatározásakor az időszakos vízelvezető völgyeket figyelembe kell venni, a völgyfenekek szabadon hagyandók, illetve szükség esetén megfelelő vízelvezető létesítmény építendő ki.

Országos védelem

/1/ A község területén műemlékileg védett:

Református templom, Rákóczi utca; Mtsz: 4925, hrsz: 54.

Műemléki környezete: 011 hrsz utca érintett szakasza, az 53; 55/1; 60; 299; 300 hrsz telkek területe és a 97 hrsz Rákóczi utca érintett szakasza

/2/ Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan, valamint a műemléki környezetben elhelyezkedő épületekre vonatkozóan a hatályos országos

rendelkezések² irányadók.

/1/ Helyi építészeti értékek védelmét önálló önkormányzati rendelet biztosítja.

/2/ A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.

/3/ A helyi védelem alatt álló épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, lehetőleg érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

/4/ A helyi védelem alatt álló épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

² Kulturális Örökség Védelméről szóló 2001. LXIV. törvény

/5/ A helyi védelem alatt álló épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe lehetőleg ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

/6/ Hatályon kívül helyezve.

(7) Az utcaképet meghatározó kialakult telek és épületritmus megőrzése érdekében helyi településkép védelem alatt áll az érintett telkek utcai homlokvonala.

(8) A helyi településkép védelmi területen lévő építményeket lehetőleg egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, utcai külső homlokzatát a községképhez illeszkedően kell kialakítani. Az utcaképbe való illeszkedést legalább a két szomszédos ingatlant ábrázoló fényképfelvétellel, vagy tervi megjelenítéssel kell igazolni.

(9) Helyi védelmet élvező építményekre vonatkozó előírások:

a) Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:

aa) utcavonalra merőleges típusnál az oldalhatáron álló beépítés, oromfalas kialakítással, macskalépcsős, vagy falsíkig tartó utcafrontról takart tetőszerkezettel

ab) kialakult utcára merőleges beépítés vagy hajlított ház típus

ac) kémények, homlokzati párkányok és vakolatdíszek, nyíláskeretezések, vakolt, festett falfelületek,

ad) függőleges tengelyű (álló), osztott, két- vagy többtengelyes hagyományos kiosztású ablakok

ae) eredeti nyílászárók korszerűsített üvegezéssel megőrzendők, vagy a szerkezet elpusztulása esetén újból legyártandók megőrizve a nyílásrendet, osztást, tok- és nyíló szerkezet díszítését

af) a falazott kerítések, pillérek, deszkakapuk és gyalogbejárók megőrzendő, felújítás során helyreállítandók.

b) Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok csak korszerű üvegezés érdekében alakíthatók át, a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani; a tornácbejárók nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását elő kell írni.

c) Az utcai homlokzattól számított, annak szélessége kétszeresénél nagyobb mélységben az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkánymagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülettel azonosan képzendő ki, a keresztszárny gerincmagassága nem lehet nagyobb a védett épületénél.

d) A helyi védelem alatt álló építmények homlokzati falainak színe fehér, vagy világos pasztell színek halvány, tört árnyalata engedélyezhető.

e) A homlokzatképzés vakolt, simított, eredeti vakolatdíszek megőrzése, vagy helyreállítása mellett.

f) A tetőfedés anyaga natúr cserép, bontott cserép lehet.

g) Az oromfalas kialakítású épület esetében zárt eresz, falazott oromfal, a kialakult padlásszellőző megőrzésével, macskalépcsős, vagy kikenéssel lezárt tetőfedéssel.

h) Közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet.

i) Az engedélyezésnél az archív adatokkal vagy történeti kutatással, felkutatással igazolható épületrészek és külső megjelenítés helyreállítható (pl.: Rákóczi u. 114. egykori fedett bejárat, több ablaknyílás, vakolat- és épületdíszek, stb...).

(10) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a helyi utcakép védelmi területen:

a) alagsori helyiség nem alakítható ki.

b) a főépületben pinceszinti helyiség abban az esetben alakítható, amennyiben a főépület földszinti padlóvonalának magassága az útkorona szintjéhez(=0,00 m) viszonyítva nem haladja meg a +0,80 m-t. Nyílászáró a pinceszinti helyiség utcai homlokzatán nem alakítható.

c) védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:

aa) kialakult utcavonalra merőleges típusnál az oldalhatáron álló beépítés, oromfalas kialakítással, macskalépcsős, vagy falsíkig tartó utcafrontról takart tetőszerkezettel

ab) kialakult esetben az utcára merőleges beépítés vagy hajlított ház típus

ac) kémények, homlokzati párkányok és vakolatdíszek, nyíláskeretezések, vakolt, festett falfelületek halvány fehér, sárga vagy pasztell jellegű, esetleg tört színek alkalmazásával

ad) hagyományos épületek esetén törekedni kell az eredeti nyílászárók korszerűsítésére, hőszigetelő üvegezéssel való megőrzendők, vagy a szerkezet elpusztulása esetén az eredeti jelleget biztosító nyílásrend és ablakszerkezet megőrzésére

ae) a falazott kerítések, pillérek, deszkakapuk és gyalogbejárók megőrzendő, felújítás során javasolt a helyreállításuk

af) közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet

ag) az engedélyezésnél az archív adatokkal vagy történeti kutatással, falkutatással igazolható épületrészek és külső megjelenítés helyreállítható (pl.: egykori több ablaknyílás, vakolat- és épületdíszek, stb…).

(11) Helyi településkép védelmi területen az épületek utcai homlokzati felületre számított építmény magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(12) A helyi egyedileg végett építmények esetében a 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklete szerint „Engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek” közül a helyi védelemmel kapcsolatos célok megvalósítása érdekében engedélyköteles érvényesítése szempontjából az utcafronti kerítés kialakítása.

(13) Helyi településkép védelmi területen nyílászáró az utcaképhez illeszkedően helyezhető el.

/1/ A település közigazgatási területén két- vagy több szintes tetőterű épület nem létesíthető.

/2/ Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.

/3/ A homlokzat-felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie, akkor is, ha a homlokzat-felújítás egyébként nem lenne engedélyköteles.

/1/ A település régészeti területeit a 3. sz. függelék tartalmazza, az egyes területek a Szabályozási terven pontosan lehatároltak.

/2/ A régészeti érdekeltségű területen, a Szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok³ szerint kell eljárni.

³ a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek

/1/ Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.

/2/ A település területén az épületek homlokzatán és tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

/1/ Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

/1/ Csögle területén az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges. A meglévő természeti értékeket – vízfolyások, tavak, erdők, különleges gyepterületek, felszíni formák, tájjelleg – fokozott védelemben kell részesíteni.

/2/ A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását. Az ingatlanok és épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a meglévő tájkarakterhez kell illeszkedni.

/3/ A Natura2000 területek, védett természeti területek (védett lápok), tájképvédelmi területek és az országos ökológiai hálózat területéhez tartozó területek a Szabályozási terven lehatárolásra kerültek.

/4/ A Natura2000 területén, védett természeti területen, az országos ökológiai hálózat területén, valamint tájképvédelmi területen az országos előírások az irányadók.

/5/ A Natura2000 területén, védett természeti területen, az országos ökológiai hálózat területén, valamint tájképvédelmi területen – továbbiakban védett területeken – új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

/6/ A Natura2000 területén, védett természeti területen, az országos ökológiai hálózat területén, valamint tájképvédelmi területen művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű, közút építése érdekében engedélyezhető.

/7/ Csögle külterületén – az árutermelő erdő- és mezőgazdasági területek kivételével - csak a tájra jellemző, őshonos növényfajok telepíthetők. A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település egész területén tilos.

/8/ A szerkezeti jelentőségű utak, vízfolyások, időszaki csatornák mellé fasorokat, védősávokat kell telepíteni és a vízparti galéria-növényzetet meg kell őrizni.

/1/ Csögle község területén az egyes területek használata csak úgy engedélyezhető, illetve úgy folytatható, ha:

a) a használat a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b) a használat a környezetszennyezés megelőzését eredményezi,

c) a használat kizárja a környezetkárosítást,

d) a használat következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

/2/ A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan területhasználat, új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél:

a) a tevékenység légszennyezőanyag emissziója a vonatkozó értékeknél, a környezetvédelmi engedélyben meghatározott előírásoknak megfelel,

b) a tevékenységből eredően zavaró mértékű diffúz légszennyezéssel a környezetet, lakóterületet nem terheli,

c) a tevékenységből eredően a környezetet, lakóterületet zavaró mértékű bűzhatás nem éri,

d) a szomszédos létesítmények egymást, illetve a lakóterület használatát a vonatkozó rendelet határértékeit meghaladó üzemi zajterheléssel nem zavarják,

e) a tevékenység során keletkező kommunális hulladék, a kommunális hulladékkal együtt keletkező technológiai jellegű hulladék a környezet terhelés nélkül ártalmatlanítható (gyűjtés, szállítás, engedélyezett újrahasznosítás),

f) a tevékenység során keletkező veszélyes hulladék ártalmatlanítása a hatályos jogszabályok előírásai szerint biztosítható,

g) a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talaj és a felszín alatti vizeket nem károsítja,

h) a közterület terhére – saját telken belül nem kielégíthető mértékű parkolási igényű – új gépjármű-forgalmat nem vonz.

/3/ A terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, talajt szennyező folyékony települési hulladékok és (elsősorban folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

/4/ A roncsolt területek szabályozási terv szerinti rekultiválása a tulajdonosok feladata. Ezeket a területek a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően a szabályozási tervben meghatározott cél szerint kell újrahasznosítani.

/1/ Csögle⁴ a felszíni vizek állapota szempontjából érzékeny területen helyezkedik el, ezért a közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek a vonatkozó jogszabályokban előírt határértéket teljesítik, illetve azokat nem haladják meg.

/2/ A beépítésre szánt területen új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek megfelelő tisztítása biztosított.

/3/ A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos, ezért nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát károsan befolyásolják.

/4/ A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak védelmét, illetve létrehozását a vízfolyások két oldalán 50-50 méteres sávban biztosítani kell.

⁴ 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet szerint

/5/ A település területén a jó mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat érvényesíteni kell.

/1/ A település jelentős területe, mint a Natura2000-be tartozó terület, illetve az Országos Ökológiai Hálózat magterülete, levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendő, ezért tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

/1/ Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a kiemelten fontos érzékeny természeti területeken nem engedélyezhető.

/2/ Építéskor a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

/3/ Az eróziónak kitett területeken a talajlemosódást a földhasznosítás és művelés talajt megtartó megválasztásával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával és meliorációs talajvédelmi beavatkozásokkal kell megakadályozni.

/4/ Minden fajta gazdasági tevékenység csak a termőföld kíméletével, a talajszennyezés kizárásával történhet.

/1/ A településen új hulladéklerakó, hulladéktároló – a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékudvar, hulladékátrakó kivételével – nem létesíthető.

/1/ A közlekedési területeken, a szabadon maradó területeket zajcsökkentő hatású zöldfelülettel kell kialakítani.

/1/ A településen a mértékadó tűzszakasz nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitással ellátható terület.

/2/ A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

/3/ Az utak kialakításánál a tűzvédelmi szempontokat a 40.§ /14,15/ bekezdés alapján be kell tartani.

/1/ Csögle területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

a) közlekedési területek;

b) temető;

c) ipari gazdasági területek;

d) közművek;

e) szennyvíztisztító.

/2/ A meglévő temető telkétől megtartandó védőtávolság 30m. A védőtávolságon belül állattartó tevékenység nem végezhető, vízkivételi hely nem létesíthető, valamint étkezési célra történő növénytermesztés, illetve a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható.

/3/

/4/ A szennyvíztisztító körül kijelölt 150 méteres védőtávolságon belül lakóépület nem helyezhető el.

/1/ Csögle területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységekbe sorolandók:

a) Falusias lakóterület (Lf)

b) Településközpont vegyes terület (Vt)

c) Ipari gazdasági terület – agráripari terület (Gip-a)

d) Különleges területek

a) sportterület (K-Sp)

b) temető, kegyeleti park (K-T, K-Kgy)

c) szennyvíztisztító (K-Sz)

/1/ Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.

/2/ Falusias lakóterületen az OTÉK-ban felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

c) szálláshely szolgáltató épület;

d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

e) kézműipari építmény;

/3/ Falusias lakóterületen önálló főépületként kivételesen elhelyezhető:

a) sportépítmény;

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény.

/4/ Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás.

(5) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

a) Építési övezeti jele Lf1:

beépítés módja: O

kialakítható legkisebb terület (m2) : 1000

kialakítható legkisebb telek szélessége (m): 16

legnagyobb megengedhető beépítettsége %: 30

építmények legnagyobb építmény magassága m: 4,5 *

minimális zöldfelületi aránya: 60

megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,5

b) Építési övezeti jele Lf2:

beépítés módja: O

kialakítható legkisebb terület (m2) : 1000

kialakítható legkisebb telek szélessége (m): 16

legnagyobb megengedhető beépítettsége %: 30

építmények legnagyobb építmény magassága m: 4,0 *

minimális zöldfelületi aránya: 60

megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,5

O-oldalhatáron álló

*-lásd (13,14) bekezdés

/6/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be a 5.§ /8-10/ bekezdések figyelembe vételével.

/7/ Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

/8/ Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;

b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat elfogadását megelőzően épített főépület esetén; történhet.

/9/ Falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy;

b) közműpótló műtárgy;

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal);

d) kirakatszekrény;

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz);

f) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely;

g) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel;

h) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;

i) állatkifutó;

j) trágyatároló, komposztáló;

k) siló, ömlesztett anyag, folyadék, és gáztároló;

l) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő;

m) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

/10/ Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi.

Az állattartási rendelet megalkotásáig állattartó épület elhelyezhető.

/11/ Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű lehet.

/12/ A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét (lásd: fogalommagyarázat) figyelembe kell venni. Ha a Szabályozási terv másképp nem jelöli, kizárólag a telkek utcafronttól számított 60 m mély telekrésze építhető be. A beépítési százalék és a minimális zöldfelület megállapításakor a telek be nem építhető részét figyelmen kívül kell hagyni.

/13/ A Szabályozási terven a telek be nem építhető részeként (lásd: fogalommagyarázat) jelölt

területen fóliás technológiájú kertészeti építményeken kívül más épület nem helyezhető el, a terület házikertként (lásd: Fogalommagyarázat) használható.

/14/ Az építési övezet területén templom építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 méterrel túlléphető.

/15/ Az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság földszintes gazdasági épület esetében legfeljebb 3,0 méterrel túlléphető, amennyiben az a főépület által a közterület irányából takart és nem rontja a településképet.

/1/ A településközpont vegyes terület a Szabályozási terven Vt jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

/2/ Településközpont vegyes területen az OTÉK-ban felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;

b) igazgatási épület;

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;

d) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület;

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

f) sportépítmény.

/3/ Településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető:

a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény;

b) termelő kertészeti építmény.

/4/ Településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.

(5) A településközpont vegyes építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következők szerint kell meghatározni:

Építési övezet jele :Vt1

beépítés módja: O

kialakítható legkisebb terület (m2) : 1000

kialakítható legkisebb telek szélessége (m): 16

legnagyobb megengedhető beépítettsége %: 40

építmények legnagyobb építmény magassága m: 4,0 *

minimális zöldfelületi aránya: 40

megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,7

O-oldalhatáron álló

*-lásd (9-10) bekezdés

/6/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be a 5.§ /8-10/ bekezdések figyelembe vételével.

/7/ Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető, amennyiben legalább az egyik közfunkciót lát el.

/8/ Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:

a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;

b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat elfogadását megelőzően épített főépület esetén; történhet.

/9/ Templom építése esetén az építési övezetben előírt legnagyobb építménymagasság 6 méterrel túlléphető.

/10/ Sportépítmény építése esetén az építési övezetben engedélyezhető legnagyobb építménymagasság 12 méter.

/1/ Az ipari gazdasági terület agráripari terület, a Szabályozási terven Gip-a jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.

/2/ Ipari gazdasági terület agráripari területen az OTÉK alapján önálló épületként elhelyezhető:

a) nagyüzemi állattartó épület és kiszolgáló épületei;

b) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló szociális épület;

c) egyéb mezőgazdasági üzemi létesítmények;

d) igazgatási és egyéb irodaépület;

e) egyéb üzemi létesítmény.

/3/ Ipari gazdasági terület agráripari területen kivételesen elhelyezhető:

a) üzemanyagtöltő állomás;

/4/ Ipari gazdasági terület agráripari területen kivételesen sem helyezhető el:

a) parkolóház

(5) Az ipari gazdasági terület agráripari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

a) Építési övezet jele :Gip-a1

beépítés módja: SZ

kialakítható legkisebb terület (m2) : 2 ha

kialakítható legkisebb telek szélessége (m): 60

legnagyobb megengedhető beépítettsége %: 35

építmények legnagyobb építmény magassága m: 6,0 *

minimális zöldfelületi aránya: 45

megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,6

b) Építési övezet jele :Gip-a2

beépítés módja: SZ

kialakítható legkisebb terület (m2) : 2 ha

kialakítható legkisebb telek szélessége (m): 60

legnagyobb megengedhető beépítettsége %: 30

építmények legnagyobb építmény magassága m: 6,0 *

minimális zöldfelületi aránya: 40

megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,5

SZ-szabadonálló

*-lásd (9) bekezdés

/6/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be a 5.§ /8-10/ bekezdések figyelembe vételével.

/7/ Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

/8/ Az építési övezet területén legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.

/9/ Ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb építménymagasság szükséges, az övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság földszintes épület esetén 3 méterrel túlléphető.

/10/ Ipari gazdasági terület agráripari területen épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.

/11/ A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén legalább 10 m-es sávban többszintű növényzet telepítése kötelező.

/12/ Az építési övezetben a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel.

/13/

/1/ Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük

(zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

a) sportterület (K-Sp)

b) temetők területe (K-T, K-Kgy)

c) szennyvíztisztítómű területe (K-Sz)

/2/ A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem megengedett.

/1/ Különleges terület sportterület a Szabályozási Terven K-Sp jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

/2/ Különleges terület sportterületen kizárólag:

a) sportépítmények;

b) sportépítmények kiszolgáló létesítményei;

c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

/3/ Különleges terület sportterületen lakóépület kivételesen sem helyezhető el.

(4) A különleges terület sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Építési övezet jele :K-Sp

beépítés módja: SZ

kialakítható legkisebb terület (m2) : 10000

kialakítható legkisebb telek szélessége (m): 60

legnagyobb megengedhető beépítettsége %: 10

építmények legnagyobb építmény magassága m: 4,5 *

minimális zöldfelületi aránya: 70

megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,15

SZ-szabadonálló beépítés

*-lásd (7) bekezdés

/5/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be a 5.§ /8-10/ bekezdések figyelembe vételével.

/6/ Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

/7/ Sportcsarnok építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 12 méterig túlléphető.

/1/ Különleges terület temető terület a Szabályozási terven K-T, illetve K-Kgy jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület temető terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

a) Építési övezet jele :K-T

beépítés módja: SZ

kialakítható legkisebb terület (m2) : 15000

kialakítható legkisebb telek szélessége (m): 100

legnagyobb megengedhető beépítettsége %: 10

építmények legnagyobb építmény magassága m: 4,5 *

minimális zöldfelületi aránya: 70

megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,15

SZ-szabadonálló beépítés

*-lásd (8) bekezdés

b) Építési övezet jele :K-Kgy

beépítési mód: SZ

kialakítható legkisebb terület (m2) : 2000

kialakítható legkisebb telek szélessége (m): 20

legnagyobb megengedhető beépítettsége %: 10

építmények legnagyobb építmény magassága m: 4,5*

minimális zöldfelületi aránya: 70

megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,15

SZ-szabadonálló beépítés

*-lásd (8) bekezdés

/3/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be a 5.§ /8-10/ bekezdések figyelembe vételével.

/4/ Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

/5/ Különleges terület temető/kegyeleti park területen legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.

/6/ A temető körül min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó, területe nem szolgál temetkezési helyként.

/7/ A kegyeleti park a későbbiek során is kegyeleti parkként (lásd: Fogalommagyarázat) tartandó fenn, területe nem szolgál temetkezési helyként.

/8/ Harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 3 méterrel túlléphető.

/1/ Különleges terület szennyvíztisztító terület a Szabályozási terven K-Sz jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás törvényben előírt módon történő elvégzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület szennyvíztisztító terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

a) Építési övezet jele :K-SZ

beépítés módja: SZ

kialakítható legkisebb terület (m2) : 2000

kialakítható legkisebb telek szélessége (m): 40

legnagyobb megengedhető beépítettsége %: 20

építmények legnagyobb építmény magassága m: 4,5

minimális zöldfelületi aránya: 60

megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,25

SZ-szabadonálló beépítés

/3/ Az övezet területén minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén legalább 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező.

/4/ Ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg az övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság 3 méterrel túlléphető.

/5/ Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

/1/ A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános

jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységek

közé sorolandók:

a) Zöldterület (Zkp, Zkk)

b) Erdőterületek

Védelmi (védett és védőerdő) (Ev)

Gazdasági erdő (Eg)

c) Mezőgazdasági területek:

Általános mezőgazdasági terület - szántó (Má1, Má3, Má5)

Általános mezőgazdasági terület - gyep (Má2, Má4)

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

d) Vízgazdálkodási terület

Vízfelszín (Vv)

e) Közlekedési és közmű terület

Közúti (Köu)

Közmű terület (Kmű)

/1/ Zöldterület, közpark, közkert – (lásd: fogalommagyarázat) a Szabályozási terven Zkp és Zkk jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játszást szolgáló közterület.

/2/ Zpk övezetben az OTÉK alapján elhelyezhető:

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény (például: sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér);

b) a terület fenntartásához szükséges épület, építmény és közművek,

c) vendéglátó épület.

/3/ A zöldterület legalább 80%-át növényzettel fedetten, több szintben (gyep, cserje, fa) kell kialakítani és fenntartani.

/4/ A Zkp jelű övezetben az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, 4,5 m-es építménymagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség esetén.

/5/ A Zkk jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.

/6/ A Zkk jelű övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények és köztárgyak.

/7/ Az övezet területein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

/8/ A zöldterületek rendeltetésszerű, akadálymentes használatát biztosítani kell.

/9/ A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – betegséget nem okozó – növények telepíthetők.

/10/ Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el.

/11/ Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak szakember által végezhető akkor, ha azt:

a) a fák egészségi állapota,

b) balesetveszély elhárítás, vagy

c) közegészségügyi szempontok szükségessé teszik.

A kivágott fák pótlásáról gondoskodni kell.

/12/ A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közparkokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

/13/ A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó, betegséget nem okozó őshonos növények telepíthetők.

/1/ Csögle szabályozási tervén erdőterület az „Ev, Eg” jellel szabályozott erdő művelési ágú,

illetve a terv szerint erdősítésre javasolt ingatlanok területe.

/2/ Az erdőterületek rendeltetésük szerint:

a) Védelmi (védett és védőerdő) (Ev)

b) Gazdasági erdő (Eg)

/3/ Az erdő művelési ág létrejöttéig a területeken az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

/4/ Az erdőterületen kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi vagy természetvédelmi céllal létesíthető.

/5/ Tarvágás csak kivételesen indokolt esetben – betegség, viharkár stb. – végezhető.

/6/ Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb más tevékenység folytatható, amely az erdő rendeltetését nem zavarja.

/1/ A védelmi rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven „Ev” jellel jelölt területek, melyek elsődlegesen a természeti környezet és különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

/2/

/3/ A védelmi rendeltetésű erdőterületeken új bánya nem nyitható. A folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, az erdő többcélú rendeltetését figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás és természetes módszerű erdőfelújítás végezhető.

/4/ Az övezetbe tartozó erdőterületeken legkevesebb 85%-ban zárt faállományú erdők telepítendők. A fennmaradó rész gyepes, cserjés felületként alakítandó ki. Az új telepítésnél kizárólag a tájra jellemző őshonos fajok használhatók.

/1/ A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven „Eg” jellel jelölt területek, amelyeken a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek hasznosítása.

/2/ Az „Eg” övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdőrendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el. Az épület elhelyezés feltételei:

a) a beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10 ha),

b) a beépítés módja: szabadon álló,

c) a beépítés mértéke legfeljebb 0,5%,

d) az építménymagasság legfeljebb 4,5 m,

e) közművesítettség mértéke: legalább részleges.

/3/ A gazdasági erdőterületen szakszerű, természetkímélő erdőgazdálkodást kell folytatni.

/1/ A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint meghatározott esetekben lakó funkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.

/2/ A mezőgazdasági területet a termelési adottságok és a termelési hagyományok, a gazdasági és településrendezési szempontok érvényesítése, valamint a tájkarakter, a természeti értékek megőrzése, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából a településrendezési terv az alábbi terület-felhasználási egységekre osztja:

a) általános mezőgazdasági terület (Má),

b) kertes mezőgazdasági terület (Mk).

/3/ Az egyes mezőgazdasági övezetekben az övezeti szabályozásnál kisebb telkeken épület nem helyezhető el és az építmények közül is csak az OTÉK-ban5 felsorolt építmények – a távközlési és energetikai magasépítmények kivételével – helyezhetők el.

/4/ A mezőgazdasági területen kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők. A lakóépületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 métert.

/5/ A mezőgazdasági területen az új épületek körül takaró fásítást kell létesíteni.

/6/ A mezőgazdasági területen a szélerózió elleni védelem, valamint a helyi klíma javítása céljából mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők a szabályozási terv szerint.

Az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerinti pótlásukról gondoskodni kell.

/7/ Az övezetben lévő meglévő épület az övezet előírásaitól, a telek méretétől függetlenül felújítható, korszerűsíthető, de bővítése csak az övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető.

/8/ Az általános mezőgazdasági területen az illetékes hatóságok, illetve a területileg illetékes

Nemzeti Park egyetértése esetén gyep, erdő, vízfelület, sportolási célú gyep létesíthető.

/1/ Általános mezőgazdasági területbe az „Má” jellel szabályozott árutermelésre alkalmas szántó, gyümölcsterületek, illetve az elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyepterületek tartoznak.

/2/ Az általános mezőgazdasági területek a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás szerint:

c) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má1, Má1*)

d) általános mezőgazdasági terület – gyep (Má2),

e) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má3),

f) általános mezőgazdasági terület – gyep (Má4),

g) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má5),

Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben bármely épület csak a környezeti hatásokat feltáró eljárás szerint helyezhető el.

/3/ Az „Má1” általános mezőgazdasági terület:

a) A szabályozási terven „Má1, Má1*” jellel jelölt övezet szántóföldi művelésre alkalmas terület,

b) Az „Má1” jelű övezetben épületek, építmények elhelyezése tilos,

c) Az „Má1*” jelű övezetben kilátó elhelyezhető.

/4/ Az „Má2” általános mezőgazdasági terület:

a) A szabályozási terven „Má2” jellel jelölt övezet elsődlegesen gyepművelésű terület,

b) Az „Má2” jelű övezetben épületek, építmények elhelyezése tilos.

/5/ Az „Má3” általános mezőgazdasági terület:

a) A szabályozási terven „Má3” jellel jelölt övezet elsődlegesen nagyüzemi jellegű árutermelésre alkalmas terület,

b) Az „Má3” jelű övezetben a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan a növénytermesztés és az azzal kapcsolatos szolgáltatás, terményfeldolgozás, tárolás építményei, valamint lakófunkciójú épület létesíthető. A lakófunkció a beépíthetőség felét nem haladhatja meg.

c) Az „Má3” jelű övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők:

- a legkisebb beépíthető telek 20.000 m2 (2 ha),

- a beépítés módja szabadon álló (több épület létesíthető),

- a beépítés mértéke legfeljebb 0,5%,

- a megengedett maximális építménymagasság 4,5 m,

- közművesítettség mértéke: legalább részleges.

d) Az „Má3” jelű övezetben a beépíthető alapterület legfeljebb 1000 m2,

e) Az „Má3” jelű övezetben az OTÉK 29.§ szerinti birtokközpont (lásd: fogalommagyarázat) kialakítható, amennyiben a „mezőgazdasági birtoktest” bizonyítottan létezik és legalább 30 ha (300.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 20.000 m2 (2 ha) kell legyen, a beépítés mértéke legfeljebb 15% lehet,

f) A birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza és a telek közútról megközelíthető,

g) A birtokközpont épületegyüttese körül 15 méter széles, többszintű erdősáv ültetendő a tájra jellemző, őshonos fajokkal.

/6/ Az „Má4” általános mezőgazdasági terület:

a) A szabályozási terven „Má4” jellel jelölt övezetben elsődlegesen a gyepművelés,

legeltető állattartás javasolt,

b) Az „Má4” jelű övezetben a gyepgazdálkodás a környezetet nem károsító állattartás, továbbá az állattartáshoz kapcsolódó szolgáltatás, tárolás termékfeldolgozás építményei, valamint lakófunkciójú épületek létesíthetők. Az eltérő funkciók

5

OTÉK 32 §

hagyományos tanya jelleggel több épületben is elhelyezhetők, a lakófunkció a beépíthetőség felét nem haladhatja meg.

c) Az „Má4” jelű övezetben az épület elhelyezés feltételei a következők:

- a beépíthető telek területe legalább 30.000 m2 (3 ha),

- a beépítés módja szabadon álló (több épület is építhető),

- a beépítés mértéke legfeljebb 1%,

- a megengedett építménymagasság 4,5 m,

- közművesítettség mértéke: legalább részleges.

d) Az „Má4” jelű övezetben e beépíthető alapterület legfeljebb 800 m2. Terepszint alatti építmény nem építhető,

e) Az „Má4” jelű övezetben az OTÉK szerinti birtokközpont (lásd: fogalommagyarázat) nem alakítható ki.

/7/ Az „Má5” általános mezőgazdasági terület:

a) A szabályozási terven „Má5” jellel jelölt övezet elsődlegesen nagyüzemi jellegű árutermelésre kijelölt terület,

b) Az „Má5” jelű övezet szélerőmű elhelyezésének céljából vizsgálat alá vonható terület,

c) Az egyes tornyok elhelyezésére csak a minimálisan szükséges terület vehető igénybe abból a célból, hogy a mezőgazdasági terület továbbra is összefüggően művelhető legyen.

d) A szélerőmű park területén a mezőgazdasági termelés zavartalanságát biztosítani kell.

e) A szélerőmű park határán túl a már megépült tornyot figyelembe véve csak a dőléstávolság betartásával lehet bármilyen építményt elhelyezni.

f) A szélerőmű megközelítését biztosító mezőgazdasági utakat legalább 4,0 m szélességben nagy teherbírású szórt útalapként kell kiépíteni.

/1/ A szabályozási terven „Mk” jellel jelölt kertes mezőgazdasági terület a kisüzemi jellegű termelés, illetve a saját ellátást szolgáló és az aktív szabadidő eltöltését biztosító kertészeti tevékenység területe.

/2/ A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló építmények helyezhetők el. Lakóépület nem építhető.

/3/ Építeni kizárólag kertészetileg művelt (lásd: fogalommagyarázat) telekre – min. 60% kert, szőlő, gyümölcsös lehet. Szántó, gyep, erdő, parlag terület nem építhető be. Az övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:

a) a beépíthető legkisebb telekméret 1500 m2,

b) a beépíthető telek legkisebb szélessége a homlokvonalon 14 m,

c) a beépítés módja szabadon álló,

d) a legnagyobb beépíthetőség 3,0%,

e) az építhető épület alapterülete legfeljebb 90 m2 lehet,

f) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m,

g) a terepszint alatti beépítés 2,0%,

h) közművesítettség mértéke: legalább részleges.

/4/ Az övezetben az épületeket legalább 5,0 méteres előkerttel és 3,0 méteres oldalkerttel kell elhelyezni.

/5/ A kertes mezőgazdasági övezetben a szőlőhegyekre jellemző, a népi építészeti hagyományokat figyelembevevő épületek létesíthetők.

/6/ A meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható.

/1/ Vízgazdálkodási terület – vízfelület a szabályozási terven „Vv” jellel jelölt övezet.

/2/ A „Vv” jellel szabályozott övezet a folyóvizek, vízelvezető csatornák medre és parti sávja.

/3/ A vízgazdálkodási területeken a vízgazdálkodással és a természetvédelemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

/4/ A természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 méteren belül épület nem helyezhető el.

/5/ A vízfolyások, csatornák karbantartása érdekében a vízfolyások mellett 6,0-6,0 méter szélességű kezelősáv biztosítandó, amelybe a galéria-növényzeten kívül semmilyen más ’létesítmény’ nem helyezhető el.

/6/ A vízgazdálkodási területen horgászállások nem létesíthetők.

/7/ A vízgazdálkodási területeken kiemelt figyelemmel kell lenni a vizek védelmére. A vizek minőségét veszélyeztető tevékenység nem folytatható.

/8/ A Marcal folyó, a Hunyor és Szalóki patak mindkét oldalán 6-6 méteres üzemeltetési és fenntartási sáv biztosítandó. A mellékágak és árkok mentén a fenntartási sáv szélessége legalább 3-3 méter kell legyen.

/1/ Közlekedési terület a szabályozási terven a „Köu” jellel jelölt terület-felhasználási egység, melyhez közlekedést szolgáló területek, közlekedési területek tartoznak.

/2/ Utat létesíteni, átalakítani, megszüntetni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, Útügyi Műszaki Előírások az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.

/3/

/5/ A közforgalom elől el nem zárt magánút létesítése csak abban az esetben engedélyezhető, ha azt a község Szabályozási terve tartalmazza.

/6/ Magánút kialakítása esetén az út- és közműépítési terveket engedélyeztetni kell az eljáró hatósággal.

/7/ Az építési (szabályozási) szélességen belül – a közlekedésbiztonságot figyelembe véve – a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(8) Közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv (belterületi SZT-1 és külterületi SZT-2 tervlap) tartalmazza:

Út: 8413 j. összekötő út

Közlekedési terület jele: Köu-2

Kategória: összekötőút K.V.A.

közlekedési terület szélessége: meglévő (15-30m)

Védőtávolság belterület: -

Védőtávolság külterület: 50m-50m

Út: 8415 j. összekötő út

Közlekedési terület jele: Köu-2

Kategória: összekötőút K.V.A.

közlekedési terület szélessége: meglévő (12-14m)

Védőtávolság belterület: -

Védőtávolság külterület: 50m-50m

Út: Csögle-Dabrony összekötő út

Közlekedési terület jele: Köu-3

Kategória: összekötőút K.V.A.

közlekedési terület szélessége: tervezett (18 m)

Védőtávolság belterület: -

Védőtávolság külterület: -

Út: Rákóczi Ferenc utca

Közlekedési terület jele: Köu-4

Kategória: Gyűjtőút B.V.c- C,D.

közlekedési terület szélessége: meglévő (10-12 m)

Védőtávolság belterület: -

Védőtávolság külterület: -

Út: Árpád utca

Közlekedési terület jele: Köu-4

Kategória: Gyűjtőút V.V.c- C,D.

közlekedési terület szélessége: meglévő (10-12 m)

Védőtávolság belterület: -

Védőtávolság külterület: -

Út: Egyéb feltáró mezőgazdasági és ipari kiszolgáló utak

Közlekedési terület jele: Köu-8

Kategória: Egyéb kiszolgáló út K.VIII.B, C

közlekedési terület szélessége: meglévő (8-20 m)

Védőtávolság belterület: -

Védőtávolság külterület: -

/9/ A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény, műtárgy nem helyezhető el.

/10/ Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás, helyi parkolási rendelet alapján, közterületen is lehetséges.

/11/ A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.

/12/ A parkolási rendelet megalkotásáig parkolóhelyet a telken belül kell biztosítani.

/13/ A koncentrált parkolási igények kielégítése érdekében a település közterületein elsősorban az alábbi helyeken létesíthetők parkolók:

- Polgármesteri Hivatal (530 hrsz) mellett 3 parkoló állás,

- Bolt (416/1 hrsz) előtt 4 parkoló állás,

- Posta (329 hrsz) előtt 4 parkoló állás,

- Étterem, bolt (63, 64 hrsz) előtt 4 parkoló állás,

- Temető (350 hrsz) mellett 10 parkoló állás,

- Sportpálya (035/18 hrsz) mellett 5 parkoló állás.

/14/ A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, ill. területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére, megfordulására.

/15/ Az utak burkolatának kialakításakor és a tűzcsapok elhelyezésekor figyelemmel kell lenni, hogy a tűzcsapról a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.

/1/

/2/ A közműlétesítmények térszín alatti elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK, valamint a vonatkozó szabványok⁶ előírásait kell figyelembe venni.

/3/ A település belterületén bármilyen építményt igényszintjének megfelelően csak teljes közművesítéssel szabad elhelyezni. A szennyvízelvezető rendszer kiépültéig, átmeneti jelleggel a zárt rendszerben való gyűjtés-elszállítás engedélyezhető. A szennyvízcsatorna megépülte után az ingatlanok közüzemű vezetékhez történő csatlakoztatását haladéktalanul meg kell oldani

/4/ A vonatkozó előírások értelmében⁷ a területen szükséges oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. A tűzcsapok távolsága a védendő létesítménytől 100 m-nél nagyobb és 5 m nél kisebb nem lehet.

/5/ A község területén kút csak az egyéb jogszabályokban rögzített feltételek megléte esetén létesíthető.⁸

/6/ A felszíni vizek minősége védelmében a vonatkozó jogszabályokban⁹ előírtakat kell figyelembe venni.

/8/ Gázellátó rendszerek létesítése esetében az vonatkozó szabványban¹⁰ megfogalmazottakat be kell tartani. Nagy középnyomású vezetékek védőtávolsága épületektől 5-5 m, középnyomású vezetékeknél ez az érték 4-4 m.

/9/ A villamosművek biztonsági övezetében végezhető tevékenységeket, azok mikéntjét, a tilalmakat és korlátozásokat a vonatkozó jogszabály¹¹ szerint kell megállapítani.

/10/ A közterületek megvilágítását kategóriába sorolásuknak megfelelő módon kell biztosítani.

/11/ A távközlési létesítmények elhelyezését a vonatkozó jogszabályok¹² alapján lehet engedélyezni.

/12/ Az új beépítések vezetékes távközlési hálózata és a kábeltelevíziós rendszer földkábeles

kiépítettségű legyen.

/13/ A meglévő nem közterületen vezetett közüzemű ellátó vezetékek, vízelvezető árkok helyigényét - ha azok építési korlátozást nem jelentenek - szolgalmi jogos bejegyzéssel kell fenntartani. Építési korlátozás esetén azokat közterületre kell áthelyezni. A szolgalmi átvezetés tényét az illetékes földhivatalokban, a földrészletek tulajdoni lapjára be kell jegyezteti.

/14/ Bármilyen okból feleslegesé vált közműhálózatot el kell bontani. Funkcióját vesztett vezeték a földben nem maradhat.

⁷ 35/1996 (XII.29.) BM rendelet 49.§ (1) bekezdés

⁸ 1995. évi LVII Tv 72/1996.(V.22.) sz. Korm. rendelet és a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet szerint.

⁹ 220/2004.(VII.21.) Korm. Rendelet, valamint a szennyvizek kibocsátási határértékeiről, az alkalmazási szabályairól szóló 9/2002. KöM-KöViM együttes rendelet

¹⁰ MSz 7048-1:1983

¹² a 253/1997.(XII.20.) Korm. Rendelet 26.§ (1) bek. szabályozza, további műszaki iránymutatást az MSz7487 ad, míg az elhelyezés engedélyezésének feltételeit a 29/1999.(X.6.) KHVM rendelet határozza meg.

/1/ E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Egyúttal Csögle vonatkozásában hatályát veszti az Összevont Rendezési Tervről szóló 5/1985.(IV.12.) számú tanácshatározat.

/2/ Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Csögle, 2008. október 1.

Osváth Károly Tamás sk. Kissné Kiss Zsuzsanna sk.

polgármester körjegyző

Záradék.

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

A rendelet európai uniós jogszabállyal ellentétes rendelkezést nem tartalmaz.

Adorjánháza, 2008. október 6.

Kissné Kiss Zsuzsanna sk.

körjegyző