Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

15/2008. (I. 30.) Korm. rendelet

a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról1

2008.04.01.

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában, és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85/A. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1. § A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kvt. 66. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt környezetvédelmi hatóságként
a) a felügyelőség, valamint
b) az önkormányzati környezetvédelmi hatóság
jár el.”

2. § Az R. 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, a 4. §-a (1) bekezdésében, 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint 7. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „költségvetési szerv” szövegrész helyébe a „központi költségvetési szerv” szövegrész lép.

3. § Az R. 41. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság jogutódjai – a 3. számú melléklet II/6. és II/10. pontjában meghatározott működési területi megosztás szerint – a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, illetve az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.”

4. § Az R. 1. számú mellékletének II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„II. A környezetvédelmi, természetvédelmi
és vízügyi felügyelőségek kirendeltségeinek elnevezése és telephelye

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Baja
Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula”

6. § Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

7. § (1) Ez a rendelet 2008. április 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja.

(3) Ez a rendelet 2008. április 2-án hatályát veszti.

1. számú melléklet a 15/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez


„IV. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékességi területe

1. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Győr megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Sopron megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Tatabánya megyei jogú város
közigazgatási területe.
d) Győr-Moson-Sopron megye – kivéve
Csáfordjánosfa,
Csér,
Egyházasfalu,
Gyalóka,
Iván,
Répcevis,
Sopronhorpács,
Szakony,
Und,
Zsira
közigazgatási területét.
e) Komárom-Esztergom megye
teljes közigazgatási területe.
f) Vas megyéből
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápóc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu
közigazgatási területe.
g) Veszprém megyéből
Egyházaskesző,
Kemenesszentpéter,
Malomsok,
Marcaltő,
Várkesző
közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:
a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850–1708 fkm) 142 km, a Mosoni-Duna-ág 122 km és az Iparcsatorna 2,4 km szakasza, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86 km hosszban, továbbá a Marcalnak Mórichida (Új Malomsok) alatti, vagyis a vízügyi igazgatóság illetékességi területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban; valamint a Fertő tó;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bősárkány és Győr között, a Répce árapasztó töltései Répcelakig, illetve Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatöltésezésével együtt.

C) Illetékességi területe a rendelet 20. §-ában, valamint 34. § (2) bekezdésében foglalt feladatok tekintetében:

a) Az A) és B) pontok szerinti terület
b) A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe [2/A) és B) pontok]

D) Általános területi kapcsolattartása:

Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

2. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Nagykanizsa megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Szombathely megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Zalaegerszeg megyei jogú város
közigazgatási területe.
d) Győr-Moson-Sopron megyéből
Csáfordjánosfa,
Csér,
Egyházasfalu,
Gyalóka,
Iván,
Répcevis,
Sopronhorpács,
Szakony,
Und,
Zsira
közigazgatási területe.
e) Somogy megyéből
Balatonszentgyörgy,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitva,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs
közigazgatási területe, valamint
Őrtilos település Mura (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe.
f) Vas megye – kivéve
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápóc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu
közigazgatási területét.
g) Veszprém megyéből
Kemeneshőgyész,
Magyargencs
közigazgatási területe.
h) Zala megye – kivéve
a Balaton parti településeknek a tó medrében (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási területét.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:
a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km), a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km);
b) árvízvédelmi:
a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala, Győr-Moson-Sopron, Somogy megye, az illetékességi területen működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

3. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Székesfehérvár megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Dunaújváros megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Szekszárd megyei jogú város
közigazgatási területe.
d) Veszprém megyei jogú város
közigazgatási területe.
e) Baranya megyéből
Ófalu
közigazgatási területe.
f) Fejér megye
teljes közigazgatási területe – kivéve
a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó
közigazgatási területét.
g) Somogy megyéből
Balatonszabadi,
Kánya,
Siófok,
Siójut,
Tengőd, valamint
a Balaton parti településeknek a tó medrében (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, tartozó
közigazgatási területe.
h) Tolna megye – kivéve
Attala,
Csikóstőttős,
Jágónak,
Kapospula,
Kaposszekcső,
Kismányok,
Lápafő,
Nagymányok,
Nak,
Váralja,
Várong,
a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó
közigazgatási területét, valamint
a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területét.
i) Veszprém megye – kivéve
Egyházaskesző,
Kemeneshőgyész,
Kemenesszentpéter,
Magyargencs,
Malomsok,
Marcaltő,
Várkesző
közigazgatási területét.
j) Zala megyéből
a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyó- és tószabályozási:
a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Ercsi–Adony és Bölcske–Báta között, a Szt. László bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya–Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Dunaújváros, Szekszárd, Székesfehérvár, Veszprém megyei jogú városok, Fejér, Tolna, Veszprém megyék, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

4. DÉL-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban

a) Pécs megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Kaposvár megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Baranya megye – kivéve
Ófalu közigazgatási területét.
d) Bács-Kiskun megyéből a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe a dunaföldvári híd szelvényétől a déli országhatárig.
e) Tolna megyéből
Attala,
Csikóstőttős,
Jágónak,
Kapospula,
Kaposszekcső,
Kismányok,
Lápafő,
Nagymányok,
Nak,
Váralja,
Várong,
a Duna menti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe a dunaföldvári híd szelvényétől a megye déli határáig, valamint
a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területe.
f) Somogy megye – kivéve
Balatonszentgyörgy,
Balatonszabadi,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Kánya,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Siófok,
Siójut,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitva,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tengőd,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs, valamint
a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe), és
Őrtilos település Mura (középvízi) medrébe nyúló/tartozó
közigazgatási területét.

B)2 Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:
a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236–225 fkm és 200–68 fkm) 143 km hosszban,
a Duna a Dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560–1433 fkm) 127 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Dunaszekcső és a déli országhatár között, a Duna bal part Solt–déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi-víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Pécs, Kaposvár megyei jogú város, Baranya, Somogy megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

5. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Budapest főváros
közigazgatási területe.
b) Salgótarján megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Heves megyéből
Apc,
Boldog,
Hatvan,
Heréd,
Kerekharaszt,
Lőrinci,
Nagykökényes,
Petőfibánya,
Zagyvaszántó
közigazgatási területe.
d) Nógrád megye
teljes közigazgatási területe.
e) Pest megye – kivéve
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Köröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapát,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás
közigazgatási területét.
f) Fejér, Tolna és Bács-Kiskun megyében a Duna parti településeinek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe a folyam folyásirányát tekintve a dunaföldvári híd szelvényéig.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:
a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2–1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei-Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák–magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Pilismarót-Dunafüred között, a Duna bal part Szob–Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget és Csepel-sziget védvonalai, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között, és az Ipoly bal parti védvonalai.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest, Heves és Nógrád megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

6. TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Debrecen megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Békéscsaba megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Hajdú-Bihar megye – kivéve
Téglás közigazgatási területét.
d) Békés megye – kivéve
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Dombiratos,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyház,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesbodzás,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Tótkomlós,
Végegyháza
közigazgatási területét.
e) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből
Szorgalmatos,
Tiszadada,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszalök,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári
közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:
a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy–Berettyó Bucsától az Ágotai hídig, és Túrkevétől a torkolatig 54,8 km hosszban, a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős- és Hármas-Körös teljes 37 km, illetőleg 91 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza bal part Rakamaz–Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy–Berettyó bal part Nádudvar–Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár–Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes–Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között, a Hortobágy–Berettyó bal parti töltés Bucsa és a torkolat között, a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy–Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Gyulavári és Dénesmajori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd–Békésszentandrási lokalizációs töltés az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság határáig.

C) Illetékességi területe a rendelet 20. §-ában, valamint 34. § (2) bekezdésében foglalt feladatok tekintetében:

a) Az A) és B) pontok szerinti terület
b) A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe [7/A) és B) pontok]

D) Általános területi kapcsolattartása:

Debrecen megyei jogú város, Békéscsaba megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye, Békés megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.”

7. FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Nyíregyháza megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Hajdú-Bihar megyéből
Téglás
közigazgatási területe.
c) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – kivéve
Szorgalmatos,
Tiszadada,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszalök,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári
közigazgatási területét.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:
a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8–543,7 fkm), Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Tarpa–Lónya között; Tisza bal part Tiszabecs–Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád–Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc–Tiszakóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között a Kraszna jobb és bal part Ágerdő–Vásárosnamény között, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay-főcsatorna bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

8. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Eger megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Miskolc megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Borsod-Abaúj-Zemplén megye
teljes közigazgatási területe.
d) Heves megye – kivéve
Apc,
Átány,
Boldog,
Erdőtelek,
Hatvan,
Heréd,
Heves,
Hevesvezekény,
Kisköre,
Kömlő,
Lőrinci,
Nagykökényes,
Petőfibánya,
Pély,
Sarud,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána,
Zagyvaszántó
közigazgatási területét.
e) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa
közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:
a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,75–440,00 fkm) 103,75 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Zemplénagárd–Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci, Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyűvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tana két part Kál–Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Ágói patakok visszatöltésezett szakaszai.

C) Illetékességi területe a rendelet 20. §-ában, valamint 34. § (2) bekezdésében foglalt feladatok tekintetében:

a) Az A) és B) pontok szerinti terület
b) A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe [9/A) és B) pontok]

D) Általános területi kapcsolattartása:

Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

9. KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Szolnok megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Heves megyéből
Átány,
Erdőtelek,
Heves,
Hevesvezekény,
Kisköre,
Kömlő,
Pély,
Sarud,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána
közigazgatási területe.
c) Jász-Nagykun-Szolnok megye – kivéve
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa
közigazgatási területét.
d) Pest megyéből
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Köröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapát,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás
közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:
a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0–253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi vízmércétől a torkolatig 83,9 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Sarudtól az Alpári magaspartig (Lakitelek–Alpár közigazgatási határáig), a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy–Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

10. ALSÓ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Hódmezővásárhely megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Kecskemét megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Szeged megyei jogú város
közigazgatási területe.
d) Csongrád megye
teljes közigazgatási területe.
e)3 Bács-Kiskun megye – kivéve a
Duna menti településeinek a Duna (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területét.
f) Békés megyéből
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyház,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Tótkomlós,
Végegyháza
közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:
a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8–159,6 fkm) 94,2 km, a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part alpári magaspart (Lakitelek–Alpár közigazgatási határ) – déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád, Bács-Kiskun megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.”

2. számú melléklet a 15/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez


I. A nemzeti park igazgatóságok elnevezése
és székhelye

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger
Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs
Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Esztergom
Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágy
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét
Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter

II. A nemzeti park igazgatóságok
működési területe

1. AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéből
a Sajó, a Hernád és az országhatár által bezárt terület, továbbá
Abaújalpár
Abaújkér
Abaújszántó
Abaújvár
Alsóberecki
Alsódobsza
Alsóregmec
Arka
Baskó
Bekecs
Bodroghalom
Bodrogkeresztúr
Bodrogkisfalud
Bodrogolaszi
Boldogkőújfalu
Boldogkőváralja
Bózsva
Cigánd
Dámóc
Erdőbénye
Erdőhorváti
Felsőberecki
Felsődobsza
Felsőregmec
Filkeháza
Fony
Füzér
Füzérkajata
Füzérkomlós
Füzérradvány
Gesztely
Golop
Gönc
Göncruszka
Györgytarló
Háromhuta
Hejce
Hercegkút
Hernádbűd
Hernádcéce
Hernádkércs
Hollóháza
Karcsa
Karos
Kéked
Kenézlő
Kishuta
Kisrozvágy
Komlóska
Korlát
Kovácsvágás
Lácacséke
Legyesbénye
Mád
Makkoshotyka
Megyaszó
Mezőzombor
Mikóháza
Mogyoróska
Monok
Nagyhuta
Nagykinizs
Nagyrozvágy
Nyíri
Olaszliszka
Pácin
Pálháza
Pányok
Pere
Pusztafalu
Rátka
Regéc
Révleányvár
Ricse
Sárazsadány
Sárospatak
Sátoraljaújhely
Semjén
Sima
Sóstófalva
Szegi
Szegilong
Szentistvánbaksa
Szerencs
Tállya
Tarcal
Telkibánya
Tiszacsermely
Tiszakarád
Tiszaladány
Tokaj
Tolcsva
Újcsanálos
Vágáshuta
Vajdácska
Vámosújfalu
Vilmány
Vilyvitány
Viss
Vizsoly
Zalkod
Zemplénagárd
Zsujta

2. BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe:
a) Veszprém megye.
b) Győr-Moson-Sopron megye területén:
Bakonygyirót,
Bakonyszentlászló,
Fenyőfő,
Románd,
Sikátor,
Veszprémvarsány
települések teljes közigazgatási területe.
c) Zala megye területe – kivéve
Csöde,
Felsőszenterzsébet,
Magyarföld,
Szentgyörgyvölgy,
Zalalövő
települések teljes közigazgatási területe.
d) Somogy megye területén:
Ádánd,
Nagyberény,
Nyim,
Som,
Szőkedencs
települések teljes közigazgatási területe, valamint
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó települések, kivéve Marcali település teljes közigazgatási területét.

3. BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe:
a) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe – kivéve az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.
b) Heves megye.
c) Nógrád megye.
d) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén:
a Kesznyéteni TK területe Tiszadob községhatárban.
e) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:
a Hevesi füves puszták TK területe Jászivány községhatárban.

4. DUNA–DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe:
a) Baranya megye.
b) Somogy megye területe – kivéve
Ádánd,
Nagyberény,
Nyim,
Som,
Szőkedencs, valamint
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó
települések teljes közigazgatási területe, Marcali település teljes közigazgatási területe nélkül.
c) Tolna megye.
d) Bács-Kiskun megye területén:
Bátmonostor,
Csátalja,
Dávod,
Dunafalva,
Hercegszántó,
Nagybaracska,
Szeremle
települések teljes közigazgatási területe, illetve
Baja, Érsekcsanád, Fajsz, Sükösd településhatárokban a Duna–Dráva Nemzeti Park törzsterülete.
e) Fejér megye területén:
a Dél-Mezőföldi TK területe Alsószentiván, Cece, Vajta községhatárokban

5. DUNA–IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe:
a) Budapest főváros.
b) Fejér megye.
c) Komárom-Esztergom megye.
d) Pest megye.
e) Nógrád megye területén:
a Duna–Ipoly Nemzeti Park területe, Balassagyarmat, Borsosberény, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece, Nagyoroszi, Nógrád, Patak községhatárokban.
f) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:
a Tápió-Hajta Vidéke TK területe Újszász községhatárban.

6. FERTŐ–HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe:
a) Győr-Moson-Sopron megye területe – kivéve
Bakonygyirót,
Bakonyszentlászló,
Fenyőfő,
Románd,
Sikátor,
Veszprémvarsány
települések teljes közigazgatási területét.
b) Komárom-Esztergom megye területén:
a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom községhatárban.
c) Vas megye területén:
a Fertő–Hanság Nemzeti Park területe Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárokban.

7. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe:
a) Hajdú-Bihar megye.
b) Jász-Nagykun-Szolnok megye, kivéve a Kiskunsági Nemzeti Park területe Tiszasas községhatárban, a Hevesi füves puszták Tájvédelmi Körzet területe Jászivány községhatárban, a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területe Újszász községhatárban, a Körös–Maros Nemzeti Park területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár községhatárokban.
c) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, kivéve a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe Tiszadob községhatárban.
d) Heves megye területén:
a Közép-tiszai TK területe Kisköre és Pély községhatárban,
a Hortobágyi Nemzeti Park területe Poroszló, Újlőrincfalva községhatárokban.
e) Bács-Kiskun megye területén:
a Közép-tiszai TK területe Lakitelek, Tiszakécske és Tiszaug községhatárokban.
f) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén:
a Tiszatelek–tiszaberceli ártér TT területe Tiszakarád, Tiszacsermely községhatárokban,
a Tiszadorogmai Göbe-erdő TT területe Tiszadorogma községhatárban,
a Hortobágyi Nemzeti Park területe Ároktő, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk községhatárokban.

8. KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe:
a) Bács-Kiskun megye területe – kivéve
Bátmonostor,
Csátalja,
Dávod,
Dunafalva,
Hercegszántó,
Nagybaracska,
Szeremle,
települések teljes közigazgatási területe, illetve
Baja,
Érsekcsanád,
Fajsz,
Sükösd
településhatárokban a Duna–Dráva Nemzeti Park törzsterülete.
b) Csongrád megye területén:
Algyő,
Ásotthalom,
Baks,
Balástya,
Bordány,
Csanytelek,
Csongrád,
Csengele,
Dóc,
Domaszék,
Felgyő,
Forráskút,
Kistelek,
Mórahalom,
Ópusztaszer,
Öttömös,
Pusztamérges,
Pusztaszer,
Röszke,
Ruzsa,
Sándorfalva,
Szatymaz,
Szeged, kivéve a Körös–Maros Nemzeti Park területe Szeged városhatárában,
Tiszasziget,
Tömörkény,
Újszentiván,
Üllés,
Zákányszék,
Zsombó,
Mártélyi TK területe: Mindszent és Hódmezővásárhely községhatárokban,
a Pusztaszeri TK területe: Szentes községhatárban.
c) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:
a Kiskunsági NP területe Tiszasas községhatárban.
d) Pest megye területén:
a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy és Bugyi községhatárokban.

9. KÖRÖS–MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe:
a) Békés megye.
b) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:
a Körös–Maros NP területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár községhatárokban.
c) Csongrád megye területén:
Ambrózfalva,
Apátfalva,
Árpádhalom,
Csanádalberti,
Csanádpalota,
Derekegyház,
Deszk,
Eperjes,
Fábiánsebestyén,
Ferencszállás,
Földeák,
Hódmezővásárhely, kivéve a Mártélyi TK területe,
Királyhegyes,
Kiszombor,
Klárafalva,
Kövegy,
Kübekháza,
Magyarcsanád,
Makó,
Maroslele,
Mártély,
Mindszent, kivéve a Mártélyi TK területe,
Nagyér,
Nagylak,
Nagymágocs,
Nagytőke,
Óföldeák,
Pitvaros,
Szegvár,
Szentes, kivéve a Pusztaszeri TK területe,
Székkutas,
települések teljes közigazgatási területe, valamint
a Körös–Maros Nemzeti Park területe Szeged községhatárban.

10. ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe:
a) Vas megye területe – kivéve
a Fertő–Hanság Nemzeti Park Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárok közé eső területét.
b) Zala megye területén:
Csöde,
Felsőszenterzsébet,
Magyarföld,
Szentgyörgyvölgy,
Zalalövő
települések teljes közigazgatási területe.”
1

A rendelet a 7. § (3) bekezdése alapján 2008. április 2-án hatályát vesztette.

2

A 4/B. pont a Magyar Közlöny 2008. évi 22. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

3

A 10/A. pont e) alpontja a Magyar Közlöny 2008. évi 22. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás