Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2008.(IX.30.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatásról

2020.02.01.
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a 157/2005. (VIII.15.) Korm. sz. rendelet szabályaira, és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezéseire is - a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályairól, a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról, valamint a díjalkalmazás feltételeiről az alábbi rendeletet alkotja1:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya kiterjed Zirc város közigazgatási területén lévő lakóépületeket, vegyes célra használt épületeket, nem lakás céljára szolgáló épületeket /a továbbiakban: együtt: épület/ távhővel ellátó gazdálkodó szervezetre /a továbbiakban: távhőszolgáltató/ és az ellátást igénybe vevő táv-hőfelhasználókra /a továbbiakban: felhasználó/ és díjfizetőkre.
Fogalom-meghatározások
2. §
(1) távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen, vagy a település meghatározott
részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott,
(2) távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből
távhő-vezeték hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett üzletszerű tevékenység keretében történő
hőellátásával, fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;
(3) lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége,
épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;
(4) egyéb felhasználó: a (3) bekezdésben nem említett, épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége,
épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa,
(5) díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrész tulajdonosa, illetve a távhőszolgáltatásról szóló
2005. évi XVIII. törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója;
(6) hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására,
illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, távhőszolgáltatói
hőközpont és felhasználói hőközpont;
(7) termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására,
elosztására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés,
(8) távhőszolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény hőellátása céljából az ellátandó épületeken kívül, esetleg
azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, elosztására, mérésére szolgáló
technológiai berendezés,
(9) felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából abban elhelyezett, a hőhordozó közeg
fogadására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;
(10) hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátás céljából abban elhelyezett, a hőhordozó közeg
fogadására, mérésére, átalakítás nélküli továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználó részére
átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet.;
(11) elszámolási mérőberendezés:
Felhasználói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén a primer rendszer hőátadó állomásán, a hőközpont helyiségében elhelyezett, megfelelően hitelesített mérőberendezés.
Távhőszolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén ugyancsak a primer rendszer hőátadó állomásán a hőközpont helyiségében elhelyezett, megfelelően hitelesített mérőberendezés. A hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer a távhőszolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.
Külön technológiai folyamatban előállított melegvíz-szolgáltatás esetén – amikor a felmelegített közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátója a távhőszolgáltató – a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmennyiség-mérő. Az épületrészben használt melegvíz-mennyiségmérő a hőközponti mennyiségmérő költségmegosztója. A költségmegosztókat azonosító számmal és – az illetéktelen beavatkozás megakadályozása céljából – zárjeggyel kell ellátni. A zárjegy sértetlenségét évente egy alkalommal ellenőrizni kell.
Épületrészenkénti mérés és elszámolás esetén a primer rendszer hőátadó állomását és a hiteles mérésre alkalmas mérőeszközt az adott épületrész területén kell kialakítani.
(12) Távhővezeték-hálozat: az a csővezeték-rendszer - a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel,
kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezéssel együtt -, amely a hőhordozó közegnek a
hőtermelő létesítménytől, illetőleg a geotermikus energiát kitermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő
szállítására szolgál;
(13) Felhasználói vezetékhálózat: az a csővezeték-rendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által a csatlakozási
ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja;
(14) Csatlakozási pont: a távhőszolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró
szerelvényeknek a felhasználó felé eső oldala elzáró-szerelvény hiányában a felhasználási helyet magába foglaló
ingatlan tulajdoni határa.
(15) Vezeték hálózat: az a csővezeték – rendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által a csatlakozási ponttól a
felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja;
(16) Távhőszolgáltatói berendezés: a hőtermelő létesítmény, a geotermikus energiát kitermelő létesítmény, a
Távhővezeték-hálozat, a távhőszolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató
tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiség-szabályozói;
(17) Felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a felhasználó
berendezés és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók;
(18) Hőhordozó közeg: a fűtési és használati melegvíz szolgáltatás nyújtásához szükséges hőenergia továbbítására
szolgáló közeg (forró víz, melegvíz).
(19) A távhőszolgáltatásért fizetendő díj alkalmazása szempontjából a lakóépületben:
a) közös használatra szolgáló helyiség általában a mosókonyha, szárító helyiség, lépcsőház, a gyerekkocsi és
kerékpártároló helyiség;
b) közös használatra szolgáló terület a kapualj, a lépcsőház és zárt folyosó;
c) nem lakás céljára szolgáló helyiség általában az üzlet, műhely, rendelő, iroda, a gép­kocsitároló, valamint
lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges és egyéb célra hasznosított helyiség.
(20)2 Az alapdíj éves díj, amelyet:
a) a lakossági felhasználónak az épület fűtött légtérfogata (Ft/lm3/év) után,
b) az egyéb felhasználónak
ba) az ellátás módja szerint hőátalakítással megvalósuló távhőenergia
szolgáltatás esetén az épület fűtött légtérfogata (Ft/lm3/év) után,
bb) az ellátás módja szerint hőátalakítás nélkül megvalósuló távhőenergia
szolgáltatás esetén - más megállapodás hiányában - a vele kötött
szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény (Ft/MW/év) után
kell megfizetni.
(21)3 A lakossági és a külön kezelt intézmény felhasználó távhővel ellátott épületeiben az árhatósági hatáskörrel
rendelkező által megállapított alapdíj és hődíj egységárat kell alkalmazni.
(22)
(23)5
(24) A fűtött térfogat meghatározásánál:
a) alapterületként kell figyelembe venni a falsíkok közötti, valamint a beépített szekrény által elfoglalt területet;
b) nem vehető figyelembe a falsíkokon kívül eső területek, valamint a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területek,
ha azok mértéke 0,5 m2-nél kisebbek;
c) nem vehető figyelembe az éléskamra, kamraszekrény, valamint a lakás helyiség légterének a közművezetékek védő
burkolat mögötti része;
d) a fürdőszoba légterének csak 60 %-a vehető figyelembe, ha az előírt hőmérséklet – műszaki tervek alapján –
kiegészítő fűtéssel, pl. villamos hősugárzó biztosítják.
(25) A hődíj, fűtési hődíj és a melegvíz hődíj:
a) a távhőszolgáltató által vásárolt távhő díjából;
b) az általa előállított távhő tüzelőanyag költségéből;
c) a számítással meghatározott hálózat hőveszteségből;
d) a szükségszerűen elfolyt víz hőtartalma ellenértékéből, és a
e) Gázalapdíj: A fűtőmű által a földgázhasználat után fizetendő teljesítmény- és rendszerhasználati díjakból áll.
(26) Fűtési időszak: Az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak;
(27) Üzletszabályzat: a jegyző által jóváhagyott és az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság által véleményezett
szabályzat, mely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését
és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit, és jogait szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó
szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét.
(28) Szabályozatlan vételezés: a távhő közüzemi jogviszony nélküli felhasználása vagy szerződésszegő módon való
vételezése, illetve más felhasználótól való szabálytalan elvonása (hőelvonás).
Közüzemi szerződés
3. §
(1) A távhőszolgáltatót, a lakossági felhasználóval a távhő mérés szerinti szolgáltatására általános közüzemi
szerződéskötési kötelezettség terheli.
Amennyiben a lakossági felhasználó a részére átadott (megküldött) szerződés aláírását megtagadja, vagy a
szerződést az átadástól számított 30 napon belül bármilyen ok miatt nem írja alá, de a szolgáltatást igénybe veszi,
az általános közüzemi szerződés az igénybevétel megkezdésétől létrejön. Ebben az esetben a jelen rendelet
előírásait, valamint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező általános közüzemi szerződést – mint
általános szerződési feltételeket – kell elfogadottnak tekinteni.
Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos,
biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó a távhőszolgáltatás
ellenértékének megfizetésére köteles./ 2005. évi XVIII. tv. 37 § (2) bekezdés/
(2) A távhőszolgáltatót és az egyéb felhasználót a távhő mérés szerinti szolgáltatására egyedi közüzemi
szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyedi közüzemi szerződés megkötésénél jelen rendeletben nem
szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Ha a felek az egyedi közüzemi
szerződés tartalmában a felhasználó hibájából – a szerződésnek az egyéb felhasználó részére történt – igazolt -
átadásától számított 30 napon belül – nem tudnak megállapodni, akkor úgy kell tekinteni, hogy általános közüzemi
szerződést jött létre, ha a felhasználó a szolgáltatást a szerződés aláírása nélkül vette igénybe. Ebben az esetben a
jelen rendelet előírásait, valamint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező általános közüzemi
szerződést – mint általános szerződési feltételeket – kell elfogadottnak tekinteni.
Üzemeltetés, ellenőrzés
4. §
(1) A távhőszolgáltatói berendezést a távhőszolgáltató, a felhasználói berendezést annak tulajdonosa üzemelteti, aki a
felhasználók fűtési és használati melegvíz igényének folyamatos és biztonságos kielégítése érdekében köteles az
általa üzemeltetett berendezés állandó, üzemképes állapotáról gondoskodni.
(2) A távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával szabad:
a) új felhasználói berendezést – a felhasználó által beszerzett és tulajdonát képező mérőeszköz kivételével –
létesíteni;
b) meglévő felhasználói berendezést áthelyezni, átalakítani, vagy megszűntetni.
(3) Az új, az áthelyezett, az átalakított, vagy a bővített felhasználói berendezés csak a távhőszolgáltató előzetes
hozzájárulásával helyezhető üzembe.
(4) Az épületben lévő hőfogadó helyiség tulajdonosai kötelesek biztosítani, hogy az ott elhelyezett szabályozó és
elzáró szerelvényekhez csak a távhőszolgáltató és a felhasználó képviselői férhessenek hozzá. Ennek érdekében
a helyiséget zárhatóvá kell tenni és a leválasztott helyiséget tárolónak használni tilos.
(5) Távhőszolgáltató jogosult a felhasználási helyen a hőközpontot, a hőfogadó állomást, a fogyasztásmérő berendezést
a felhasználói vezetéket és berendezést a távhővezeték hálózat biztonsága és a többi felhasználó biztonságos
ellátása érdekében ellenőrizni, illetve ellenőriztetni, illetőleg a szolgáltatás folyamatosságához szükséges
munkálatokat (pl. fogyasztásmérő csere) - előzetes értesítés után - elvégezni,
(6) Ha a felhasználói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát, vagy a
szolgáltatás folyamatosságát veszélyezteti, a távhőszolgáltató a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja,
illetőleg szüneteltetheti.
(7) A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett elzáró, szabályozó szerkezeteit csak a távhőszolgáltató
működtetheti.
(8) Az ellenőrzést, illetőleg a munkálatokat lakásokban és egyéb helyiségekben a lakók személyes érdekeinek
figyelembevételével kell lefolytatni a felek eltérő megállapodásának hiányában munkanapokon 7-20 óra közötti
időpontban. A felhasználó, díjfizető köteles az ellenőrzést végző személy számára a felhasználási helyre történő
bejutást lehetővé tenni, a munkálatokkal kapcsolatban pedig együttműködni. A jegyző elrendelheti a
távhőszolgáltató bejutatását a felhasználási helyre, ha a felhasználó, illetve a díjfizető nem teszi lehetővé: a
távhő-elszámolási vagy költségmegosztó mérőeszköz leolvasását, ellenőrzését,
(9) Szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén a távhőszolgáltatás felfüggesztését, a távhő igénybevételének
megszüntetése esetén a felhasználói berendezések ellenőrzését, illetve a megszüntetés törvényi feltételeinek
fennállását ellenőrizni.
A távhőszolgáltatás mennyiségi és minőségi követelményei
5. §
(1) Távhőellátás keretében nyújtott lakossági szolgáltatás esetében fűtési idényben úgy kell fűteni, hogy lehetőség
legyen arra, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete működő hőleadó
berendezések mellett 6-22 óra között átlagosan legalább + 22 OC (az előszoba, konyha, WC helyiségekben +
18 OC; lakószobában, irodában + 22 OC; fürdőszobában + 24 OC) és 22-6 óra között átlagosan legalább +20 OC
legyen.
(2) A távhőszolgáltató és az egyes felhasználói hőközpontból ellátott felhasználók összessége, vagy a lakóépület
tulajdonosa – a TKSz. 11. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával, a közüzemi szerződésben foglaltak szerint,
mind a szolgáltatás tartalmára, mind a szolgáltatás megkezdésére és leállítására vonatkozóan – ettől eltérően is
megállapodhatnak.
(3) Eltérő megállapodás hiányában a távhőszolgáltató a fűtési idény első napján köteles a távhőszolgáltatást
megkezdeni és az utolsó napján leállítani.
(4) Távhőellátás keretében a használati melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy annak hőmérséklete a kifolyócsapoknál
+ 45 OC (±5º) legyen.
Távhő-szolgáltatási díjak tartalma
6. §
(1)6 A lakossági és az egyéb távhőszolgáltatási díjak:
- az alapdíjból és az átvevő állomáson mért (megállapított) távhőmennyiségért fizetendő fűtési és melegvíz
hődíjból tevődnek össze.
(2) Az (1) bekezdésben említett díjak a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz és a csatorna
használat díját nem tartalmazzák.
(3) A felhasználók a távhőszolgáltatónak külön tételként kötelesek megfizetni a meleg­vízhez felhasznált hidegvíz és
csatorna használat díját.
(4) A fűtési célú hődíj meghatározása:
A felhasználási helyet ellátó hőközpontban, hőfogadó állomáson a fűtési célra elfogyasztott, hiteles
hőmennyiségmérővel mért összes hőmennyiség alapján történik.
(5) A használati melegvíz hődíjának meghatározása:
A felhasználók által elfogyasztott használati melegvíz mennyiségének hőközponti hiteles mérésével történik, úgy,
hogy a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget, a felhasználási helyet ellátó hőközpontban
beépített hiteles vízmennyiség-mérőn mért használati melegvíz-mennyiség és az adott hőközpontban 1 m3
közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja. A szolgáltatott melegvíz
elszámolásának alapja a hőközpontban elhelyezett hiteles vízmennyiség-mérő, a hőfogadó állomáson, illetve
az épületrészben elhelyezett egyéb mellékvízmérő a főmérő költségmegosztója.
A távhőszolgáltatás díjtételei
7. §
(1)
(2)8
(3) A díjak az ÁFA-t, és az egyéb adókat nem tartalmazzák.
(4)9
(5) Díjalkalmazási kiegészítések:
a) mérés nélküli hőszolgáltatás esetén a fűtési hődíj-tételek egy napra jutó arányos részét kell alkalmazni a
pótfűtési időszak fűtött napjára;
b) a lakossági fűtési hődíj tétel 60 %-át kell alkalmazni a lakóépületek és vegyes célra használt épületek közös
használatra szolgáló helyiségeire és területeire;
c) a fűtési hődíj-tételek 50 %-át kell alkalmazni a távfűtött garázsok vonatkozásában, ha azonban a távfűtött garázs
egyéb tevékenység folytatására szolgál, a hődíj teljes összege fizetendő.
(6)10, Csatlakozási díj: új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató
a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre meghatározott mértékű csatlakozási díjat kérhet.
A csatlakozási díj a legkisebb költség elvének érvényre juttatása mellett a hatósági ár kiszámítására vonatkozó
előírással a távhőszolgáltató szükséges és indokoltan felmerült ráfordításaira biztosíthat fedezetet.
A csatlakozási díjat az 1. mellékletben meghatározott képlet alkalmazásával kell kiszámítani.
A szolgáltatás korlátozása és szüneteltetése
8. §
(1) A távhőszolgáltató országos vagy regionális tüzelőanyag-hiánynál, vagy az energiatávhőszolgáltatónál fellépő
termeléskiesés esetén, vagy környezetvédelmi érdekből jogosult a szolgáltatást korlátozni. A korlátozás
bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.
(2) A távhőszolgáltató a szolgáltatást az alábbi ütemezésben jogosult korlátozni:
I. Ütem: a nem lakossági felhasználók használati melegvízellátásának szüneteltetése, és a fűtési célú
hőellátás csökkentése a fagyveszély szintjéig / +6ºC belső hőmérsékletig/, ez a korlátozás nem terjedhet
ki a korlátozás az egészségügyi és az oktatási intézményekre.
II. Ütem: lakossági felhasználók használati melegvíz ellátásának szüneteltetése.
III. Ütem: lakossági felhasználók fűtési célú hőellátásának csökkentése, /+ 16 ºC átlagos belső hőmérsékletig/
(3) A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett berendezései rendszeres karbantartási munkáit a nyári
időszakban a felhasználói berendezés üzemeltetőjével egyeztetve kell elvégezni, és a szolgáltatást csak a munka
elvégzésével érintett felhasználói körben a felhasználók előzetes értesítése mellett a lehető legrövidebb időtartamra
szabad szüneteltetni.
(4) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény végrehajtása során a meglévő vagy
létesítésre engedélyezett távhővezeték nyomvonalának 300 méteres körzetében az épületek, létesítmények hőellátó
rendszerének megvalósítása során vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való ellátás lehetőségét. Egyenértékűnek
bizonyuló feltételek esetén a környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi érdek érvényesítésére a távhőellátás
megvalósítását kell szorgalmazni.
Mérés
9. §
(1) A távhőszolgáltató a fűtési és használati melegvíz szolgáltatási célú hőt a felhasználói hőközpontban méri, és a
mérési eredményeket a felhasználói közösség felhatalmazott képviselőjének kérésére, a rendelkezésükre bocsátani
köteles.
(2) A távhőrendszeren mérés nélküli hőszolgáltatásra akkor nyílik lehetőség, ha a mérés kialakítása műszaki ok miatt
nem lehetséges, vagy gazdaságtalan és az önkormányzat ehhez a távhőszolgáltató kérésére kifejezetten hozzájárul.
(3) Távhőszolgáltató köteles a hőközponti méréshez szükséges hőmennyiség-mérőket a távhőszolgáltatói
hőközpontban felszerelni. A távhőszolgáltató által felszerelt hőmennyiségmérő műszerek tulajdonosa, a
távhőszolgáltató. A mért hőmennyiség elosztása – más megállapodás hiányában – a fűtött lm3 arányában történik.
(4) A fogyasztóknak lehetősége nyílik alhőmennyiség mérők felszerelésére, a távhőszolgáltató köteles az
elszámolásnál figyelembe venni a mérők adatait, amennyiben az adott mérőrendszer OMH hitelesítéssel
rendelkezik. Ezeknek a mérőknek a tulajdonjoga, és az üzemben tartási kötelezettsége az érintett fogyasztóké.
Érvényes OMH hitelesítés, és az adott főmérőkörön lévő felhasználók hozzájárulása nélkül a távhőszolgáltató
nem köteles a mérési adatok figyelembevételére a számlázás során.
(5) A távhőszolgáltató köteles biztosítani, hogy a felhasználó képviselője a hőmennyiségmérők időszakonkénti
leolvasását ellenőrizze. A költségmegosztók fenntartása, adatainak leolvasása és azok alapján a díjszétosztási
arányok meghatározása a felhasználó feladata.
A távhő-szolgáltatási díjak elszámolása
10. §
A távhőszolgáltatás hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás. A teljesítés helye a csatlakozási pont.
(1) A fűtési hődíj elszámolása:
A szolgáltatott és a felhasznált fűtési célú távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés szerint történik.
A távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban és felhasználói hőfogadó
állomáson köteles mérni és elszámolni. A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja az átvevő állomáson hitelesen
mért hőmennyiség, a hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer pedig az átvevő állomáson lévő
hőmennyiségmérő költségmegosztója.
(2) A költségmegosztókat évenként minimum egyszer kell leolvasni és a mért távhő mennyiséget évenként egyszer,
június hónapban kell elszámolni. A költségmegosztóval rendelkező, egy felhasználói hőközponthoz tartozó
felhasználók a felhasználói hőközpontban mért tényleges fogyasztás alapján külön-külön fizetik meg a
költségmegosztók által mutatott energiafogyasztás arányában a fűtési hődíjat.
(3) A költség megosztók adatkiolvasása, és a szükséges arányszámítások elkészítése a felhasználó feladata. A
távhőszolgáltató a részére a felhasználó képviselője által átadott arányszámok képezik az elszámolás alapját.
(4) Külön megegyezés szerint, a fűtés fogyasztásról a távhőszolgáltató, a fűtésszezonban 6 hónapon keresztül,
havonta előleg számlát állít ki, amelyet Megrendelő (díjfizető) átutalással tartozik kiegyenlíteni. Évente egy
alkalommal (május 31.- mérőóraállás szerint) a távhőszolgáltató a tényleges fogyasztások figyelembevételével
elszámoló számlát készít.
(5) A használati melegvíz elszámolása:
A használati melegvíz-szolgáltatás elszámolása a felhasználó tulajdonában lévő lakás, vagy nem lakás céljára
szolgáló helyiség ellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett – felhasználó tulajdonában lévő –
hiteles melegvízmérőkön mért fogyasztás alapján történik. Az elszámolás alapját a melegvíz-vételezési helyen
felszerelt, hitelesített vízmérők leolvasott adatai képezik. Távhőszolgáltató a használati melegvízzel félévente
elszámol, melynek feltételeit (leolvasás, adatrögzítés, számla kibocsátás, stb.) saját költségén biztosítja.
A távhő-szolgáltatási díjak szétosztása, díjfizetés
11. §
(1) A távhőszolgáltató az épületrész távhőellátásának díját külön-külön, az egyes felhasználónak/ díjfizetőnek
számlázza. A felhasználói közösség tagjaival a fűtési hődíj elszámolása havonta történik. A távhőszolgáltató a
mért éves fogyasztás alapján a hődíjat a felhasználó rendelkezésének megfelelően szétosztja, a költségosztásból
eredő különbözetet vagy jóváírja, vagy beszedi. A díjfizető által megfizetett távhő-szolgáltatási díj egyéni
folyószámlára kerül
(2) A távhőszolgáltató a közüzemi szerződésről, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetőkre vonatkozó
díjszétosztási arányról köteles a díjfizetők részére tájékoztatást nyújtani. Amennyiben a távhőszolgáltató a
hőmennyiséget és annak díját a felhasználó képviselője által megadott arányok szerint osztotta szét, az ennek
alapján számlázott díjat a távhőszolgáltató részére kell megfizetni. A szétosztási arányok megállapításával
kapcsolatos díjfizetői kifogások rendezése a felhasználó feladata.
(3) A felhasználó döntése alapján a költségmegosztók által kimutatott energiafelhasználás arányaitól a
költségfelosztás kapcsán el lehet térni, amennyiben az egy felhasználói közösséghez tartozó díjfizetők
megegyeznek az eltérés módjában ill. elveiben (együtthatók használatában). A felhasználó döntéséről a tárgyévet
megelőző minden év augusztus 31-ig tájékoztatni kell a távhőszolgáltatót. A felhasználó képviselője a
költségmegosztók adatainak kiértékeléséről és annak eredményéről – az eredmény-számítást is tartalmazó-
kimutatást köteles a díjfizető részére átadni.
(4) A távhő-szolgáltatási díjakat az egy felhasználási helyhez tartozó lakossági felhasználók külön-külön
épületrészenként egyenlítik ki. A díj épületrészenkénti megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása a
felhasználó /tulajdonosi közösség/ által meghatározott arányok szerint a távhőszolgáltató feladata. A
távhő-szolgáltatási díj a bérlő, vagy a használó által történő megfizetéséért a tulajdonos helytállni köteles.
(5) A költségmegosztó mérőműszer meghibásodása, vagy amennyiben a költségmegosztókról leolvasott adatok
műszaki szempontból értékelhetetlenek, úgy a távhőszolgáltató jogosult az eredményszámítást tartalmazó
kimutatást visszaküldeni felhasználó képviselőjének. A távhőszolgáltató a visszaküldéssel egyidejűleg felhívja a
felhasználó/díjfizetők figyelmét az általa észlelt, felosztással kapcsolatos hibákra. Amennyiben felhasználó a
visszaküldött elszámoláson 30 napon belül nem változtat, a távhőszolgáltató jogosult a felhasználási helyen mért
hőmennyiséget az egyes épületrészek fűtött légtere arányában felosztani, és ennek alapján az éves elszámoló
számlákat a díjfizetők részére kiállítani. A távhőszolgáltató a fűtési hődíjat az egyes épületrészek fűtött légtere
alapján jogosult felosztani akkor is, ha költségmegosztók adatait nem olvassák le, illetve kimutatást a
távhőszolgáltató részére a tárgyévi fűtési időszakot követő június 30.-ig nem juttatják el, vagy, az egy
felhasználási helyhez tartozó felhasználók/díjfizetők a díjszétosztási arányokról nem állapodtak meg.
(6) Abban az esetben, ha az épülettulajdonos az ellátott épületrészre mellékmérőt, költségmegosztót nem szereltetett
fel, az átvevő állomáson mért távhőmennyiségből az ellátott épületrészre jutó távhőmennyiséget – más
megállapodás hiányában – távhőszolgáltató jogosult a fűtött légtér arányában megállapítani.
(7) A díjfizetési kötelezettség a felhasználási hely /épület/ tulajdonostársait, illetve a lakásszövetkezet tagjait nem
terheli egyetemlegesen. A felhasználó az egyes díjfizetők továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának
megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.
Díjvisszafizetés, felemelt díj, mérsékelt díj
12. §
(1) A távhőszolgáltatót és a felhasználót a (2)-(9) bekezdésben foglalt esetben, díj-visszafizetési, felemelt díj és
mérsékelt díjfizetési kötelezettség terheli.
(2) Ha a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást a Tszt. 40. § (1) bekezdésében meghatározott okokból fakadóan a
szükséges időtartamot, de legfeljebb folyamatosan két napot meghaladóan szünetelteti, továbbá felróható
magatartásával vagy a Tszt. 49. § (1) bekezdésében foglalt szerződésszegést követ el, a jelen rendeletben
meghatározott alapdíj - a szüneteltetés időtartamával arányos részének - kétszeresét fizeti vissza.
(3) Csökkent mértékű a távhőszolgáltatás, ha a távhőszolgáltatónak felróható okból kettő vagy több napon át valamely
fűtött felhasználási hely (épültrész) átlaghőmérséklete, /működő hőleadó berendezések mellett/ 3oC-kal, vagy a
szolgáltatott használati melegvíz hőmérséklete a kifolyónál mérve 5oC-kal kevesebb az előírtnál, vagy a szerződésben
foglaltaknál.
(4) Az (3) bekezdés szerinti felhasználót a csökkent értékű szolgáltatás időtartamára C fokonként a fűtési hődíj esetén
15% használati meleg víz esetén 5% mértékű díjvisszatérítés illeti meg.
(5) A távhőszolgáltatót díj-visszafizetési kötelezettség nem terheli, ha a minőségi hiányosság üzemeltetési, vagy
felhasználói hiba miatt keletkezett.
(6) Üzemeltetési hiba esetén, ha a távhőszolgáltató nem tett eleget a 4. § (5)-(6) bekezdés szerinti bejelentési
kötelezettségének a 13. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt díjfizetési kötelezettség terheli.
(7) A felhasználó a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c)-d) és f) pontjaiban meghatározott – a felhasználó részéről történő
szerződésszegésnek minősített – esetekben pótdíjat köteles fizetni a távhőszolgáltató részére, melynek mértéke a
hődíj 120 %-a.
(8) Abban az esetben, ha a közüzemi szerződés felmondása kapcsán a lakás, helyiség használója a használat
megkezdése előtt, a Tszt. 35. §-ának (2) bekezdése szerinti, a távhőszolgáltatással azonos komfortértékű
hőellátás megvalósítására, a lakásban, helyiségben levő, falon kívüli felhasználói vezetékhálózat elszigetelésére,
és az elvégzett munka távhőszolgáltató felé történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségeinek nem tesz eleget,
a távhőszolgáltatónak mérsékelt díjat köteles fizetni. A mérsékelt díj mértéke a hődíj 50 %-a.
(9) Mérés nélküli szolgáltatásnál szabályozatlan vételezés esetén a felhasználó a (7) bekezdésben meghatározott
felemelt díjat köteles fizetni, ha a szerződés nélküli hőfogyasztásnak, a (8) bekezdésben meghatározott mérsékelt
díjat köteles fizetni, ha a hőelvonásnak a következménye.
(10) A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.
(11) A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető részére a díj arányos részét visszatéríteni. Ha
felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a törvényben, illetve a jelen rendeletben
foglalt esetek kivételével szünetelteti, vagy korlátozza.
Vegyes és záró rendelkezések
13. §
(1) A szolgáltatás idején a nem hasznosított (üresen álló) lakás, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek
fűtési díját, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek fűtési díját annak tulajdonosa viseli. A
tulajdonos a hasznosítás változása esetén köteles a távhőszolgáltatót értesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítést olyan időpontban kell megtennie a tulajdonosnak, hogy a szolgáltatás
számlázása a tárgyhóban a bérbeadás időpontjától a díjfizetési szabályok szerint megoldható legyen. Az értesítés
elmulasztásából, vagy késedelmes teljesítésből adódó díjhátralékot a tulajdonos viseli.
(3) Ha a fűtési időszak tartama alatt a felhasználó elköltözik a lakásból (helyiségből), vagy új felhasználó költözik a
lakásba (helyiségbe), a fűtési díjnak a kiköltözés napját követő hó elsejéig a régi, a következő hó elseje után
kibocsátásra kerülő számlát az új felhasználónak kell kiegyenlítenie. Az éves elszámoló számlákat, az elszámolás
időpontjában, a lakást (helyiséget) birtokló felhasználó köteles kifizetni, illetve a távhőszolgáltató felé érvényesíti a
jóváírásokat.
(4) A melegvíz díját a kiköltözés napjáig a régi, a beköltözés napjától kezdődően az új felhasználó köteles megfizetni.
(5) A használati melegvíz feltételezett fogyasztáson alapuló megállapításához a lakás teljes fűtött alapterülete
alapján a jelen rendelet 2. számú mellékletében táblázatában meghatározott alapterületi értékhez tartozó átalány
vízmennyiséget jogosult figyelembe venni a távhőszolgáltató.
6) Jelen rendelet 2008. október 01-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Zirc Város Önkormányzati
Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. Törvény egyes rendelkezéseinek Zirc Város
területén történő végrehajtásáról szóló 22/2000.(X.15.) ÖK. rendelete és az azt módosító 10/2004.(III.01.) rendelet,
valamint a Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testületének a távhőszolgáltatás legmagasabb díjairól szóló 23/2000.
(X.15.) ÖK. rendelete és az azt módosító 20/2001.(VI.29.) rendelet, 15/2002.(VII.2.) rendelet, 13/2003.(IV.15.) rendelet,
31/2003.(VI.30.) rendelet, 46/2003.(XI.24.) rendelet, 27/2004. (VI.21.) rendelet, 1/2005.(I.18.) rendelet, 27/2005.(IX.26.)
rendelet, 7/2006.(III.27.) rendelet, 17/2006.(VIII.26.) rendelet, 31/2006. (XII.18.) rendelet,15/2007.(VIII.23.) és 29/2007.
(XII.17.) rendelet.
14. §12
E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
1

Módosította a 14/2009(V.12.) rendelet 1. §-a , hatályos 2009. május 12-től.

2

Módosította a 3/2020.(I.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2020. február 1. napjától.

3

Módosította a 3/2020.(I.28.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2020. február 1. napjától.

5

Hatályon kívül helyezte a 3/2020.(I.28.) önkormányzati rendelet 6. § a) pontja, hatályos 2020. február 1. napjától.

6

Módosította a 3/2020.(I.28.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2020. február 1. napjától.

8

Hatályon kívül helyezte a 3/2020.(I.28.) önkormányzati rendelet 6. § b) pontja, hatályos 2020. február 1. napjától.

9

Hatályon kívül helyezte a 3/2020.(I.28.) önkormányzati rendelet 6. § b) pontja, hatályos 2020. február 1. napjától.

10

Módosította a 23/2009.(VII.30.) rendelet 3. §-a 2009. augusztus 1. napjával.

12

Beiktatta. 14/2009.(V.12.) rendelet 2. §-a, hatályos 2009. május 12-től.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás