Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

198/2008. (VIII. 4.) Korm. rendelet

a felsőoktatási felvételi eljárással és az Oktatási Hivatal működésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról1

2008.08.07.

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdésének m) pontjában, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdésének 2., 5., 9–11. és 18. pontjaiban, valamint a 153. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a 18. § tekintetében a Magyar Rektori Konferencia egyetértésével – a következőket rendeli el:

A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet módosítása

1. § A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FR.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A felsőoktatási felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányok folytatására legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása.
(2) A felsőoktatási felvételi eljárás része a felsőoktatási törvény 39. § (5) bekezdése szerinti besorolás, valamint a felvételi döntés.”

2. § (1) Az FR. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a felsőoktatási intézmény vezetője a felelős.”

(2) Az FR. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hivatal gondoskodik
a) a februárban induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év október 15. napjáig,
b) a szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év december 15. napjáig
a Tájékoztató megjelentetéséről.”

(3) Az FR. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Hivatal a Tájékoztatóban megjelentetett felvételi hirdetményeket kiegészítő, módosító közleményt – a felsőoktatási intézmények által legkésőbb a jelentkezési határidőt 30 nappal megelőzően közölt adatok alapján – legkésőbb a jelentkezési határidőt 15 nappal megelőzően tehet közzé.”

3. § (1) Az FR. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Tájékoztatóban megjelenő felvételi hirdetmény tartalmazza azt a legnagyobb hallgatói létszámot, amelyet a felsőoktatási intézmény – a különböző finanszírozási formákban együttesen, figyelembe véve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket – képzési területenként és a képzés munkarendje szerint az adott évben felvehet.”

(2) Az FR. 5. §-a (2) bekezdésének b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Tájékoztató a felsőoktatási intézmény által meghirdetett minden egyes felsőfokú szakképzésre, alapképzési szakra és egységes, osztatlan képzésre vonatkozóan tartalmazza]

„b) a képzés időtartamát félévekben kifejezve,
c) a képzés helyéül szolgáló települést,”

(3) Az FR. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Tájékoztató a felsőoktatási intézmény által meghirdetett minden egyes felsőfokú szakképzésre, alapképzési szakra és egységes, osztatlan képzésre vonatkozóan tartalmazza]

„e) a képzésen belül az önálló szakképzettséghez vezető szakirányokat,”

(4) Az FR. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a szakasz a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Tájékoztató tartalmazza a Hivatal azon postai címét, ahova a felvételi kérelmet be kell küldeni.
(6) Az (1) bekezdés szerinti létszám megegyezik a működési engedélyben szereplő maximális hallgatói létszámnak a felvételi eljárást követően az intézménnyel várhatóan hallgatói jogviszonyban álló személyek számával csökkentett számával.
(7) A fizetési kötelezettségeket és a lehetséges juttatásokat a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében kell közölni.”

4. § (1) Az FR. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Tájékoztatóban az adott felvételi eljárásra vonatkozóan csak a Hivatal által – a 3. § (3) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott időpontot harminc nappal megelőző időpontig – nyilvántartásba vett szak, szakképzés hirdethető meg.”

(2) Az FR. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Tájékoztató a besorolási döntés időpontjáról a 25. § (1) bekezdése alapján hozott döntéshez igazodva tartalmazza a jelentkezők számára e rendeletben előírt határnapokat.”

5. § (1) Az FR. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felvételi eljárást követően, az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a felvételi eljárás eredménye alapján – a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira is tekintettel – pótfelvételi eljárást engedélyezhet.”

(2) Az FR. 8. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A pótfelvételi eljárás során]

„c) az a személy nyújthat be jelentkezést, aki az adott felvételi eljárásban nem nyújtott be jelentkezést vagy nem nyert felvételt,”

(3) Az FR. 8. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A pótfelvételi eljárás során]

„f) nem vehető fel az a jelentkező, akinek az összpontszáma nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott felvételi eljárás során ugyanazon a szakon, munkarendben, finanszírozási formában hirdetett képzésre megállapított ponthatárt,”

(4) Az FR. 8. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A jelentkezési határidőig történő benyújtás alatt kell érteni azt az esetet is, amennyiben a jelentkező a 9. § (2) bekezdés ba) pontja szerinti módon történő jelentkezés során az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőig rögzíti és 8 napon belül beérkezik a kinyomtatott, aláírt nyomtatvány.
(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre államilag támogatott formában jelentkezést meghirdetni nem lehet.”

6. § Az FR. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § Az elektronikus nyilvántartás kezeléséhez szükséges informatikai háttér biztosítását, valamint az adatkezelés tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerinti, adatfeldolgozói feladatot az Oktatási Hivatal az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság bevonásával látja el.”

7. § Az FR. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett – a jelentkező választása szerint – egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait kell figyelembe venni. Amennyiben a jelentkezőnek az érettségi bizonyítványában ötnél kevesebb vizsgatárgy szerepel, akkor az (1) bekezdés b) pontja szerinti átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni.”

8. § Az FR. 16. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján záradékkal látták el.”

9. § (1) Az FR. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a jelentkező a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, javára akkor is összesen legfeljebb 50 többletpontot kell figyelembe venni, ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.”

(2) Az FR. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg – a nyelvvizsga és a nyelvi OKTV egyidejűségének kivételével – több előírás alapján lenne jogosult többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg. A képzés nyelvéből szerzett nyelvvizsgáért, illetve a képzés nyelvéből letett emelt szintű érettségiért többletpont nem kapható.”

10. § Az FR. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) További 25 pontra jogosult a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező.”

11. § Az FR. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:

„(4) A felsőfokú szakképzésre jelentkezők érettségi pontját – ha a felsőoktatási intézmény a 6. § (1) bekezdése alapján másként nem rendelkezik – az érettségi bizonyítványában, illetve a tanúsítványaiban szereplő érettségi vizsgatárgyak közül a két legjobbnak a százalékos eredménye alapján kell megállapítani.”

12. § Az FR. 25. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a szakasz kiegészül a következő 25/A–25/B. §-sal:


„A besorolási döntés

25. § (1) A Hivatal a besorolási döntést
a) a februárban induló szemeszterre történő jelentkezés esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év január 15. napjáig,
b) a szeptemberben induló szemeszterre történő jelentkezések esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év augusztus 1. napjáig
hozza meg. A besorolási döntés időpontját a Hivatal állapítja meg.
(2) Besorolási döntéskor arról születik döntés, hogy a jelentkező felvehető-e bármely általa a felvételi kérelmében megjelölt képzésre és ha igen, melyikre. Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre sorolható be.
(3) A Hivatal a besorolásról a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre a jelentkező felvételéről képzési áganként vagy szakonként (önálló szakképzettséget adó szakirányonként) egységes – a mesterképzésre jelentkezők esetében intézményi – rangsor alapján dönt. A felsőfokú szakképzéseket a besorolási döntések során egy képzési ágként kell kezelni.
(4) A jelentkezők rangsorba állításakor figyelembe kell venni
a) a 10. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, beleértve a mesterképzésre benyújtott jelentkezést is,
b) az 5. § (1) bekezdése szerint közzétett létszámot,
c) a működési engedélyben szereplő intézményi kapacitást,
d) a Kormány által az adott évre meghatározott, országosan felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét,
e) a képzési áganként, szakonként vagy önálló szakképzettséget eredményező szakirányonként az előző három évben átlagosan felvett hallgatói létszám összlétszámon belüli arányát, azzal, hogy attól legfeljebb 10%-kal lehet eltérni,
f) a művészeti és művészetközvetítő képzési területek esetén művészeti áganként az egyes intézményekbe az előző három évben átlagosan felvett hallgatói létszámot, azzal, hogy attól legfeljebb 10%-kal lehet eltérni,
g) a felsőoktatási intézménybe az előző három évben költségtérítéses képzésre felvett hallgatók arányának átlagát, azzal, hogy attól legfeljebb 10%-kal lehet eltérni,
h) a felsőoktatási intézmény számára a miniszter által pályázat keretében képzési területenként és munkarendenként megállapított államilag támogatott mesterképzési létszámot.
(5) A jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be, azt, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta, kötelező besorolni.

25/A. § (1) A besorolási döntés előkészítésében a Hivatal és a felsőoktatási intézmények vesznek részt.
(2) A besorolási döntés előkészítéseként a Hivatal – a rendelkezésre álló adatok alapján – tervezetet készít az egyes képzések ponthatárára.
(3) A javaslat alapján a felsőoktatási intézmények – az 5. § (1) bekezdése szerint meghatározott felvehető létszámra figyelemmel – kezdeményezhetik
a) az egyes képzésekre a Tájékoztatóban közzétett legmagasabb keretszám növelését;
b) az egyes képzésekre a Tájékoztatóban közzétett legalacsonyabb keretszám csökkentését.
(4) A felsőoktatási intézmények döntései alapján a Hivatal újabb tervezetet készít.
(5) A (3)–(4) bekezdésben leírtakat az adott évben felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeret legteljesebb kitöltéséig, illetve a besorolási döntés napjáig kell ismételni.
(6) A felsőoktatási intézmények a (2) bekezdésben meghatározott javaslat elkészítésének a Hivatal által meghatározott időpontjáig kötelesek továbbítani az Oktatási Hivatalnak a jelentkezők általuk meghatározott eredményeit.
(7) A felsőoktatási intézmények számára a (2) bekezdésben meghatározott javaslat elkészítésétől kezdve folyamatosan biztosítani kell az egyes képzéseikre jelentkezőkről a jelentkezési sorszámok és a felvételi pontszámok szerinti létszámot megmutató statisztikát.

25/B. § (1) A Hivatal a besorolásról szóló döntését a Ket. előírásai szerinti határozatban közli a jelentkezővel.
(2) A határozat indokolásának tartalmaznia kell a jelentkező valamennyi jelentkezésére vonatkozó pontszámítást.
(3) A Hivatal a besorolásról szóló döntést eljuttatja az érintett felsőoktatási intézményeknek is.”

13. § (1) Az FR. a 26. §-a előtt a következő alcímmel egészül ki:

„A felvételi döntés”


(2) Az FR. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatási intézmény a felvételről szóló döntését határozatban a 25. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában megadott határidőig írásban közli a jelentkezővel. A felsőoktatási intézmény azt a jelentkezőt veszi fel, aki hozzá lett besorolva.”
(3) Az FR. 26. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A határozatnak tartalmaznia kell]
„c) a jelentkező nevét, lakóhelyét, esetleges oktatási azonosítóját,”

14. § Az FR. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 14–16. §-ban, valamint a 18. §-ban meghatározott adatokat a Hivatal – a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok keretei között – a közoktatási intézménytől, a közoktatási információs rendszerből elektronikusan szerzi be. Az így beszerzett adatok valódiságáért az azt szolgáltató szerv felel.”

15. § (1) Az FR. 32. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett mesterszakokra vonatkozóan tartalmazza]

„b) a felvehető keretszámot,”

(2) Az FR. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott 100 ponton belül a többletteljesítményekért adható többletpontok – beleértve a (6) bekezdésben meghatározottakat – jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét az intézmény a szabályzatában határozza meg.”

(3) Az FR. 35. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 22. §-t a mesterképzésre jelentkezők esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azok a pályázók, akiket előnyben kell részesíteni, azok számára a jogcímenként külön-külön kell meghatározni a maximálisan kapható pontokat, és az összes jogcímet figyelembe véve maximum 10 többletpontot kaphatnak.”

(4) Az FR. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 25. §-t az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a Hivatal a mesterképzésre jelentkező besorolásáról szakonként egységes intézményi rangsorolás alapján dönt,
b) mesterképzés esetén a Hivatal köteles figyelembe venni a miniszter által meghatározott, az adott intézménybe felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét.”

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet módosítása

16. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VHR.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felsőfokú szakképzés indításának feltétele – beleértve a felsőoktatási törvény 32. §-ának (4) bekezdése alapján a szakközépiskolával kötött megállapodás szerint szervezett felsőfokú szakképzést is –, hogy a felsőoktatási intézmény
a) a felsőfokú szakképzésnek – a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint – megfelelő képzési területen legalább alapképzést folytasson,
b) rendelkezzen a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, a szakképesítésért felelős miniszter által ajánlott szakképzési program figyelembevételével készült szakképzési programmal,
c) a székhelyén, telephelyén indított képzés esetén rendelkezzen – a szakközépiskolában indított képzés esetén a szakközépiskola rendelkezzen – a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt eszközjegyzékkel, valamint az elméleti ismeretek átadásához és a gyakorlati képzés oktatásához megfelelő szervezeti, tárgyi és személyi feltételekkel,
d) döntsön a felsőfokú szakképzés finanszírozási tervéről,
e) rendelkezzen a felsőfokú szakképzésben részt vevő oktatók, tanárok és szakoktatók szakmai és pedagógiai képesítésére vonatkozó követelményekkel, a továbbképzésükre vonatkozó tervvel,
f) rendelkezzen minőségbiztosítási rendszerének részeként a felsőfokú szakképzés minőségbiztosításának főbb szabályaival, különös tekintettel abban a felsőoktatási intézmény szerepvállalására,
g) az adott szakmacsoportban jogosult legyen felsőfokú szakképzést folytatni.”

(2) A VHR. a következő 29/A–29/J. §-sal és azt megelőző címmel egészül ki:


„A felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős szerv eljárásainak szabályai

29/A. § (1) Felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételét a felsőoktatási törvény 7. §-ának (1)–(3) bekezdésében meghatározott alapításra jogosult (a továbbiakban: fenntartó) az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül a felsőoktatási törvény 15. §-ának (1)–(5) bekezdésében, illetve 140. §-ának (6) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén kérheti.
(2) A felsőoktatási törvény 7. §-ának (3) bekezdése szerint több jogosult által közösen fenntartott felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell a fenntartók között létrejött, a fenntartói jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről szóló szerződést is [felsőoktatási törvény 7. §-ának (2) bekezdése].
(3) A diákotthon nyilvántartásba vételét a diákotthon alapító okiratának aláírását követő 30 napon belül a fenntartó jogosult kérelmezni. A diákotthon működését a nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg.
(4) Ha a diákotthon fenntartója felsőoktatási intézmény, a diákotthon nyilvántartásba vételéről szóló határozatot azzal a feltétellel kell kiadni, hogy tevékenysége megkezdésére a felsőoktatási intézmény állami elismeréséről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor.

29/B. § (1) A nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény – az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában ideértve a diákotthont is – elnevezésének más felsőoktatási intézmény elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet megtévesztő, nem kelthet az intézményre, annak tevékenységére vonatkozó hamis látszatot.
(2) Két vagy több azonos nevű felsőoktatási intézmény esetén a név viselésének joga azt a felsőoktatási intézményt illeti meg, amelyik fenntartója a nyilvántartásba vételi kérelmet elsőként nyújtotta be.
(3) A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan nevet pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a felsőoktatási intézmény nevében feltüntetni.

29/C. § (1) A fenntartó a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt akkor kérheti, ha igazolja, hogy a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre áll, illetve fokozatosan megteremthető.
(2) A Hivatal felsőoktatási intézmény esetén a felsőoktatási törvény 15. §-ának (8) bekezdésében foglaltak vizsgálatát követően, a nyilvántartásba vételről szóló határozatában foglalt feltételek teljesítése esetén – a felsőoktatási törvény 106. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény beszerzését követően – adja ki a működési engedélyt.
(3) A működési engedélyt – ide nem értve annak az intézmény hivatalos elnevezését nem érintő módosítását – azzal a feltétellel kell kiadni, hogy az engedélyben foglalt tevékenység megkezdésére az állami elismerésről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor.

29/D. § (1) A pedagógusképzés feladatait ellátó felsőoktatási intézmény – a közoktatási intézmény gyakorlóintézménnyé nyilvánítását minden évben május 31-ig kérelmezheti azzal, hogy a gyakorlóintézménnyé nyilvánításra a kérelem benyújtását követő év szeptember 1-jével kerülhet sor.
(2) A kérelemhez – amennyiben a kérelmező és a fenntartó személye nem azonos – mellékelni kell a közoktatási intézmény fenntartójának egyetértő nyilatkozatát.

29/E. § (1) A Hivatal által nyilvántartott adatokban bekövetkezett változás átvezetését, a működési engedély módosítását – ideértve a felsőoktatási törvény 36. §-a szerinti átalakulást is – kérelmezni kell. Több fenntartó esetén a kérelmet az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint kell benyújtani. A fenntartók közötti együttműködési megállapodás rendelkezésének hiányában a kérelmet együttesen kell benyújtani.
(2) A felsőoktatási intézmény rektora kérelmezi alap-, illetve mesterképzési szak indításának, kar, illetve doktori iskola létesítésének nyilvántartásba vételét.
(3) A kérelemhez csatolni kell
a) az alapképzési szak, illetve a mesterképzési szak indításával, kar létesítésével kapcsolatos dokumentációt;
b) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét;
c) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elutasító szakértői véleménye esetén a felsőoktatási intézménynek a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos álláspontját.
(4) Ha a kérelem jogszerű és a szakindítást, a kar, illetve a doktori iskola létesítését előzetesen a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság támogatta, a Hivatal az alap-, illetve mesterképzési szak indítását, a kar, illetve doktori iskola létesítését nyilvántartásba veszi [felsőoktatási törvény 106. §-ának (2)–(3) bekezdése].
(5) Amennyiben a kérelemben foglalt alap-, illetve mesterképzési szak indításáról, a kar, illetve a doktori iskola létesítéséről előzetesen a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elutasító szakértői véleményt adott, a Hivatal
a) szakindítás és karlétesítés esetén eljárást indít, melynek keretében a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságának véleménye alapján dönt a kérelemről,
b) doktori iskola létesítése esetén a kérelmet továbbítja a miniszternek, aki a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságának szakértői véleménye alapján dönt a kérelemről.
(6) Magyar felsőoktatási intézmény által külföldi felsőoktatási intézménnyel indítandó közös képzés esetén a kérelemhez a magyar felsőoktatási intézménynek mellékelnie kell továbbá
a) az intézmények között létrejött megállapodás szövegét is, mely tartalmazza:
aa) azt, hogy a kérelmező intézmény ellátja a tanulmányi adminisztrációval, a felsőoktatási információs rendszer felé történő adatközléssel, a felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,
ab) azt, hogy a kérelmező felsőoktatási intézmény a képzésre felvételt nyert és beiratkozott személyekkel a hallgatói jogviszonyt létrehozza,
ac) a társintézményekben a hallgatókat megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket,
ad) azt, hogy a társintézményekben folytatott képzés a kérelmező felsőoktatási intézmény szempontjából a felsőoktatási törvény szerinti részképzés, melyet a kérelmező intézmény automatikusan engedélyezettnek tekint és kötelezettséget vállal a társintézményekben a közös képzés keretében teljesített követelmények elismerésére,
ae) a részképzés támogatásának rendjét,
af) azt, hogy közös vagy többes oklevél kiadására kerül-e sor,
b) a külföldi felsőoktatási intézmény állami elismerésének igazolását.
(7) Magyar felsőoktatási intézmény által magyar felsőoktatási intézménnyel indítandó közös képzés esetén a kérelemhez mellékelni kell továbbá az intézmények között létrejött megállapodás szövegét, mely tartalmazza:
a) az állami támogatás és a bevételek megosztását,
b) azt, hogy melyik az az intézmény, amelyik ellátja a tanulmányi adminisztrációval, a felsőoktatási információs rendszer felé történő adatközléssel, a felvételi eljárás lebonyolításával, az oklevél kiadásával kapcsolatos feladatokat,
c) azt, hogy a közös képzésben részt vevő felsőoktatási intézmények a képzésre felvételt nyert és beiratkozott személyekkel a hallgatói jogviszonyt létrehozza,
d) azt, hogy a társintézményekben folytatott képzés a b) pont szerinti felsőoktatási intézmény szempontjából a felsőoktatási törvény szerinti részképzés, melyet a kérelmező intézmény automatikusan engedélyezettnek tekint és kötelezettséget vállal a társintézményekben a közös képzés keretében teljesített követelmények elismerésére.

29/F. § (1) A felsőoktatási intézmény rektora kérelmezi a felsőfokú szakképzés indításának nyilvántartásba vételét.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) a felsőfokú szakképzés indítására vonatkozó dokumentációt, valamint;
b) a felsőfokú szakképzés indítását jóváhagyó szenátusi határozatot.
(3) A felsőfokú szakképzés a Hivatal által történő nyilvántartásba vételt követően indítható. A nyilvántartásba vételi eljárás része – szükség szerint – a képzésben együttműködő más szervezetekkel történő együttműködés nyilvántartásba vétele.

29/G. § (1) A fenntartó kezdeményezi a Hivatalnál az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárás megindítását a felsőoktatási intézmény
a) jogutód nélküli megszüntetéséről hozott döntését,
b) megszüntetése feltételeinek fennállásáról szóló jogerős bírósági határozat jogerőre emelkedését,
c) fenntartói jogok gyakorlási jogának megszűnéséről szóló döntés meghozatalát
követő 15 napon belül.
(2) A felsőoktatási intézmény fenntartója az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelméhez mellékeli
a) döntését és annak indokolását;
b) a nem kifutó rendszerű megszüntetés esetén – hatályos megállapodás hiányában – a hallgatókat átvevő felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást.
(3) A miniszter, amennyiben kezdeményezésére a felsőoktatási törvény 105. §-ának (2) bekezdése alapján a bíróság megállapította, hogy fennállnak a felsőoktatási intézmény megszüntetésének feltételei, a bíróság jogerős határozatát, annak jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megküldi a Hivatalnak.
(4) A Hivatal hatósági ellenőrzés eredményeként állapítja meg, hogy nem állami felsőoktatási intézmény esetében a felsőoktatási törvény 37. § (2) bekezdésének b)–d) pontjában meghatározott feltételek fennállnak.
(5) A Hivatal
a) a bejelentés, megállapítás alapján az állami elismerés visszavonása tárgyában indított eljárását követően,
b) egyesülés, szétválás, kiválás, beolvadás esetén a felsőoktatási intézmény működési engedélyének visszavonásáról, az új felsőoktatási intézmény működési engedélyének kiadásáról szóló határozatával együtt
kezdeményezéssel él a miniszter felé [felsőoktatási törvény 36. §-ának (5) és (7)–(9) bekezdése, 37. §-ának (4)–(5) és (8) bekezdése].
(6) A Hivatal az állami elismerés visszavonásáról szóló törvény kihirdetését követően, a törvény hatálybalépésének napjával törli nyilvántartásából az érintett felsőoktatási intézményt. A Hivatal az állami elismerés megtagadásáról szóló döntés napjával törli nyilvántartásából az érintett felsőoktatási intézményt.

29/H. § (1) A Hivatal a közhasznúsági nyilvántartásba vétellel, annak módosításával, törlésével kapcsolatos jogerős határozatát megküldi az ügyészség részére.
(2) A Hivatal a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetében a nyilvántartásba történő bejegyzésről, törlésről szóló jogerős határozatának megküldésével értesíti a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet.
(3) Ha a felsőoktatási intézmény alapító okiratában foglaltak alapján felnőttképzésben vehet részt, a Hivatal a külön jogszabályban rögzített adatokat megküldi a Felnőttképzési Akkreditáló Testület részére.
(4) A Hivatal a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételével, átalakulásával, nyilvántartásból törlésével kapcsolatos jogerős határozatát az Oktatási Közlönyben közzéteszi.

29/I. § (1) A Hivatal a nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége, valamint a külföldi felsőoktatási intézmények működése feletti törvényességi ellenőrzés keretében (a továbbiakban: miniszteri törvényességi ellenőrzés) a miniszter utasítására ellenőrzést folytat le [felsőoktatási törvény 105. §-ának (4) bekezdése, 116. §-ának (2) bekezdése]. A Hivatal jogszabálysértés esetén köteles erre felhívni a miniszter figyelmét, aki nyolc napon belül dönt a miniszteri törvényességi ellenőrzés lefolytatásáról.
(2) A Hivatal az ellenőrzés során vizsgálja a jogszabályban foglalt rendelkezések, az intézményi dokumentumokban, a működési engedélyben foglaltak, a fenntartói kötelezettségek megtartását.
(3) A miniszteri törvényességi ellenőrzés keretében végzett ellenőrzése befejezésekor a Hivatal jelentést készít.
(4) A Hivatal az ellenőrzés eredményéről szóló jelentést megküldi a fenntartó részére, aki arra kézhezvételtől számított tizenöt napon belül észrevételt tehet. A fenntartói észrevételt, és az el nem fogadott észrevételek indokait tartalmazó vizsgálati jelentést a Hivatal megküldi a miniszternek, aki annak kézhezvételétől számított harminc napon belül hozza meg a törvényességi ellenőrzési jogkörében hozott határozatát.
(5) A miniszter az eljárást lezáró döntését megküldi a fenntartó, a Hivatal és az ügyészség részére.
(6) A miniszter – a felsőoktatási törvény 105. §-a és 116. §-ának (2) bekezdés szerinti, a Hivatal közreműködésével lefolytatott – törvényességi ellenőrzési jogkörében határozatát, a Hivatal eljárását is beleértve, az ellenőrzés elrendelésétől számított százhúsz napon belül hozza meg.

29/J. § (1) A Hivatal felsőoktatási ellenőrzési feladatait az elnök által kiadott éves munkaterv, illetve az elnök egyedi döntése alapján végzi.”

(3) A VHR. 7. számú melléklete III. A. részének 1. m) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A. Felsőoktatási intézmények

1. az alapító okiratban szereplő és ahhoz kapcsolódó adatok:]

„m) az intézmény szervezeti tagolása”.

(4) A VHR. 7. számú melléklete III. A. részének 2. pontja a következő e) ponttal egészül ki:

[A. Felsőoktatási intézmények

1. további intézményi adatok:]

„e) a képzési és kutatási tevékenységhez kapcsolódó nemzetközi mobilitási megállapodásokról az együttműködő szervezet típusa, hivatalos neve, székelyének címe, a megállapodás célja, kelte, kezdetem tervezett vége, esetleges nemzetközi kerete és a negyedévenkénti megvalósulása (beutazó és kiutazó létszám, annak jellege és tudományága)”

(5) A VHR. 7. számú melléklete III. A. részének 3. pontja a következő l) alponttal egészül ki:

[A. Felsőoktatási intézmények

1. az intézmény által bejelentett képzések (felsőfokú szakképzések, alapszakok, mesterszakok, doktori iskolák, szakirányú továbbképzések, egyetemi és főiskolai szintű szakok) adatai:]

„l) a képzés nyelve.”

(6) A VHR. 10. számú mellékletének II/A–II/D pontja helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(7) A VHR. 10. számú mellékletének VI. pontjában a „Specializáció” szövegrész helyébe a „Képzéshez tartozó specializáció” szövegrész lép.

(8) A VHR. 10. számú mellékletének VI. pontja kiegészül az alábbi szövegrésszel:

[Az oklevélben használható záradékok]

„Idegen nyelven folyó képzés esetében:
A képzést és a záróvizsgát az oklevél tulajdonosa … nyelven teljesítette.”

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosítása

17. § (1) A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TJ.) 10. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 7. § aa) és be) pontjában meghatározott jogcímeken az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. A 7. § ab) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet. A 7. § ac) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben, illetve doktori képzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. A 7. § c) pontjában meghatározott jogcímen kizárólag az államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. A 7. § bd) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és mesterképzésben, illetve a résztanulmányokat folytató hallgató részesülhet támogatásban. A 7. § ba)–bb) pontjaiban meghatározott jogcímeken a szociális juttatásokra jogosult hallgató részesülhet támogatásban.”

(2) A TJ. 16. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) halmozottan hátrányos helyzetű, vagy”

(3) A TJ. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a 26–26/A. § szerinti – nem a részképzés idejére adományozott – ösztöndíjban részesül.”

(3) A TJ. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni]

„a) az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők számát és jövedelmi helyzetét;”

(4) A TJ. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pályázat
a) a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok számára az anyanyelven – az adott országgal kötött kétoldalú nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint –
b) külföldi teljes vagy részképzés keretében
államilag elismert felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok segítését szolgálja.”.

(5) A TJ. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pályázatokat a Balassi Bálint Intézethez kell benyújtani, amely rangsorolja azokat. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (4) bekezdésben megállapított elvek alapján – szükség szerint szakértők bevonásával – dönt a pályázatokról, értesíti a pályázót, és hallgató esetén a felsőoktatási intézményt is.”
„(6) A kedvezménytörvény alapján részképzésben részt vevő nem magyar állampolgárok esetében a 26. §-ának (1)–(5) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adományozott ösztöndíj a részképzés időtartamára szól.”

(7) A TJ. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerint mentesülők esetében a képzés költségvetési támogatása a felsőoktatási intézmény által lejelentett létszámból a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet 4. § (1)–(2) bekezdések szerint számított összeg. Szakirányú továbbképzés esetében az Oktatási és Kulturális Minisztérium teszi közzé a szakok két finanszírozási csoportba történő besorolását. Az adott hallgató után járó támogatás összege nem haladhatja meg a hallgató által felvett szak megállapított költségtérítését.”

A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

18. § (1) A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BR.) 1. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

(2) A BR. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

(3) A BR. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.

Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

19. § (1) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OHR.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Hivatal működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A Hivatal a feladatait éves munkaterv alapján végzi. Az éves munkatervet az elnök adja ki azzal, hogy a közoktatási hatósági ellenőrzési munkaterv kiadásához szükséges az oktatásért felelős miniszter jóváhagyása.”

(2) Az OHR. 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4/A. § A Kormány a Hivatalt jelöli ki
a) a Kt. szerinti közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal és a közoktatási információs iroda feladatainak ellátására;
b) az Ftv. szerinti felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv és a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv működtetésére.”

20. § (1) Az OHR. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal az ágazati irányítás keretében közoktatási állami ellenőrzés szerveként
a) ellátja az országos mérés, értékelés feladatait [Kt. 99. §-ának (3) bekezdése],
b) országos és regionális szakmai ellenőrzést végez [Kt. 99. §-ának (3) bekezdése],
c) hatósági ellenőrzési feladatokat lát el [Kt. 95/A. §-ának (4) bekezdése],
d) szabálysértési hatóságként jár el [Kt. 95/A. §-a (6) bekezdésének d) pontja].”

(2) Az OHR. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Hivatal – a Kt. 72. §-ának (2) bekezdése alapján – gondoskodik a bizonyítványnyomtatvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványok engedélyezésének előkészítéséről és a bizonyítványok előállításáról.”

21. § (1) Az OHR. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Hivatal – a közigazgatási hivatal vezetőjének megkeresésére – szakmai és módszertani segítséget nyújt a közoktatást érintő törvényességi ellenőrzés feladataiban.”

(2) Az OHR. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) a tankönyvvé nyilvánításról, illetve tankönyvvé nyilvánítási kérelem elutasításáról, valamint a tankönyvjegyzékre való felvételről, illetve a tankönyvjegyzékre való felvétel iránti kérelem elutasításáról, a miniszter hatáskörébe nem tartozó szakképesítések szakmai tankönyvei tekintetében a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 2. §-ának (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével;”

22. § Az OHR. 38. §-ának (1) bekezdése aa)–ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hivatal ekvivalencia és információs központként

a) hatósági jogkörében]

„aa) külön jogszabályban meghatározott körben elismeri az általános iskolai és középiskolai bizonyítványok, valamint a felsőfokú oklevelek és tudományos fokozatok által tanúsított végzettségi szintet, továbbá az alap-, közép- és felsőfokú szakképesítéseket és az általa működtetett szakbizottságok közreműködésével a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó szakképzettségeket,
ab) jogszabályban meghatározottak szerint hivatalos tájékoztatást ad (bel- és külföldi szerveknek és személyeknek egyaránt) a külföldi oktatási rendszerekről, a külföldi köz- és felsőoktatási intézményekről, a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelek megszerzésének feltételeiről”

23. § Az OHR. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E rendelet 38. § (1) bekezdés bf) pontja a szakmai képesítések elismeréséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve 56. cikke (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.”

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosítása

24. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet

a) 2. §-ának (1) bekezdésében az „E rendelet melléklete” szövegrész helyébe az „E rendelet 1. számú melléklete” szövegrész lép;

b) 1. számú melléklete helyébe az e rendelet 5. számú melléklete lép.

(2) Az (1) és e rendelet 5. számú melléklete – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezéseivel együtt – a szakmai képesítések elismeréséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve 7. cikk (1) és (4) bekezdésének, valamint 56. cikke (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

Záró rendelkezések

25. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az FR. 3. §-ának (6) bekezdésében, az FR. 8. §-a (3) bekezdése a) pontjában az „és az OFIK” szövegrész helyébe az „és a Hivatal” szövegrész lép;

b) az FR. 9. §-a (2) bekezdése b) pontjában az „az OFIK” szövegrész helyébe az „az Educatio Kht.” szövegrész lép;

c) az FR. 27. §-ának (2)–(3) bekezdésében, 28. §-ának (1) bekezdésében az „az OFIK” szövegrész helyébe az „az Educatio Kht.” szövegrész lép;

d) a TJ. 25. §-ának (3) bekezdésében, 26. §-ának (5) bekezdésében, 26/A. §-ának (3) bekezdésében, valamint 27. §-ának (2) bekezdésében az „az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet” szövegrész helyébe az „a Balassi Intézet” szövegrész lép;

e) a VHR 15/D. §-a (4) bekezdésének d) pontjában az „értékelésre vonatkozó” szövegrész helyébe a „tárgyfelvételre vonatkozó” szövegrész lép;

f) az OHR. 1. §-ának (1) bekezdésében a „meghatározott” szövegrész helyébe a „és külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, az OHR. 7. §-ának f) pontjában a „Kt. 131. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „Kt. 131. § (7) bekezdése” szövegrész lép.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

b) az OHR.

ba) 5. §-ának (1)–(3) bekezdésében, a 6–9. § felvezető szövegében, a 10. §-ában, a 11. § felvezető szövegében, a 12. §-ának (1) bekezdésében, a 12. §-ának (2) bekezdése felvezető szövegében, a 13. §-ának (1)–(2) bekezdése felvezető szövegében, a 13. §-ának (3) bekezdésében, a 13. §-ának (4) bekezdése felvezető szövegében, a 13. §-ának (5)–(6) bekezdésében, a 14. §-ának felvezető szövegében, továbbá 1. számú mellékletének címében a „közoktatási értékelési és vizsgaközpontként” szövegrész,

bb) 11. §-ának c) pontjában „a Kt. 95/A. §-ának (9) bekezdésében foglaltak alapján” szövegrész,

bc) 18. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „határozattal” szövegrész,

bd) a 18. §-ának (1) bekezdése, 19–37. §-a, valamint 40. §-a és azt megelőző alcím;

d) a TJ. 18. §-a (2) bekezdésének „és szociális juttatásra jogosultak”, valamint a 26. §-ának (7) bekezdésének a „vagy a kedvezménytörvény” szövegrésze.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló 33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet 10. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A felsőoktatási intézmény a doktori tanács által odaítélt doktori fokozatról a doktori törzslapon rögzített határozat alapján a tudományterületet, tudományágat, illetve művészeti ágat is megjelölő oklevelet állít ki és teljesíti a teljes adatközlési kötelezettségét a felsőoktatási információs rendszer felé.”

(5) E rendelet előírásait a folyamatban levő eljárásokra is alkalmazni kell.

(6) E rendelet 2008. szeptember 30-án veszti hatályát.

1. számú melléklet a 198/2008. (VIII. 4.) Korm. rendelethez


II. Oktatói, kutatói, tanári nyilatkozat

II/A. Az intézmény működési feltételeinek meglétének mérlegeléséhez adott nyilatkozat

Alulírott ... (név) (születési név: ..., anyja születési neve: ..., születési hely és idő: ...) felhatalmazom a ... nevű, ... intézményi azonosítójú felsőoktatási intézményt, hogy
a) a működési feltételek mérlegelése és a felsőoktatási törvény szerinti normatív állami költségvetési támogatás megállapítása során
b) a működési feltételek mérlegelése során
figyelembe vegyen.
Tudomásul veszem, hogy az a) pont választása esetén nyilatkozatom megtételét követően, annak visszavonásáig
– a fenti felsőoktatási intézménytől eltérő magyar felsőoktatási intézmény által 2007. szeptember 1. után kezdeményezett szakindítási vagy doktori iskola létesítésére irányuló eljárás során,
– a fenti felsőoktatási intézménytől eltérő magyar felsőoktatási intézmény létesítésére irányuló 2007. szeptember 1. után kezdeményezett eljárás során, valamint
– 2010. szeptember 1-jét követően a fenti felsőoktatási intézménytől eltérő magyar felsőoktatási intézmény működési engedélyezése, MAB eljárása során
nem vehetnek figyelembe.
Tudomásul veszem, hogy a b) pont választása esetén nyilatkozatom megtételét követően, annak visszavonásáig a fent megjelölt intézmény által
– 2007. szeptember 1-jét követően kezdeményezett szakindítási vagy doktori iskola létesítésére irányuló eljárás
– 2010. szeptember 1-jét követően kezdeményezett a működési engedélyezésre, MAB eljárásra irányuló kérelem elbírálása
során nem vehetnek figyelemben.
Tudomásul veszem, hogy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény előírásai szerint nyilatkozatom megtételét a megjelölt intézmény a felsőoktatási információs rendszer felé jelenti.
Tudomásul veszem, hogy amennyiben egyidejűleg több, egymásnak ellentmondó vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvénnyel ellentétes nyilatkozatot tettem, egyik nyilatkozatomat sem veszik figyelembe.
Dátum, aláírás

II/B. Az intézmény működési feltételei meglétének mérlegeléséhez adott nyilatkozat visszavonása

Alulírott .... (név) (születési név: ..., anyja születési neve: ..., születési hely és idő: ...) a ... nevű, ... intézményi azonosítójú felsőoktatási intézmény részére
a) a működési feltételek meglétének mérlegeléséhez és a költségvetési támogatáshoz
b) a működési feltételek megléte mérlegeléséhez
adott nyilatkozatomat ... dátummal visszavonom.
Tudomásul veszem, hogy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény előírásai szerint nyilatkozatom megtételét a megjelölt intézmény a felsőoktatási információs rendszer felé jelenti.
Dátum, aláírás

2. számú melléklet a 198/2008. (VIII. 4.) Korm. rendelethez



A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjainak jegyzéke

Képzési
terület

Képzési ág

Alapképzési szakok

Szakhoz
rendelt
kreditek
száma

agrár

agrár műszaki

földmérő és földrendező mérnöki*

180+30

mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki*

tájrendező és kertépítő mérnöki*

erdőmérnöki

erdőmérnöki*

180+30

gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki

gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki*

informatikus és szakigazgatási agrármérnöki*

élelmiszer- és kertészmérnöki

élelmiszermérnöki*

180+30

kertészmérnöki*

környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki

környezetgazdálkodási agrármérnöki*

180+30

természetvédelmi mérnöki*

vadgazda mérnöki*

mezőgazdasági

állattenyésztő mérnöki*

180+30

mezőgazdasági mérnöki*

mezőgazdasági szakoktató*

növénytermesztő mérnöki*

bölcsészet- tudomány

magyar

magyar (pl. drámapedagógia, eszperantó, észt, finn, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány, művelődéstudomány, nyelvmentor, nyelvtechnológia, színháztörténet, ügyvitel, neolatin szakirányok)

180

történelem

történelem (pl. történelem, levéltár, muzeológia, régészet szakirányok)

180

néprajz

modern filológia

anglisztika (pl. angol, amerikanisztika szakirányok)

180

germanisztika (pl. német, német nemzetiségi, néderlandisztika, skandinavisztika szakirányok)

romanisztika (pl. francia, olasz, portugál, román/román nemzetiségi, spanyol szakirányok)

romológia

szlavisztika (pl. orosz, bolgár, cseh, lengyel, horvát/nemzetiségi, szerb/nemzetiségi, szlovák/nemzetiségi, szlovén/nemzetiségi, ukrán/nemzetiségi szakirányok)

ókori és keleti filológia

ókori nyelvek és kultúrák (asszíriológia, egyiptológia, klasszika-filológia [latin, ógörög] szakirányok)

180

keleti nyelvek és kultúrák (pl. altajisztika, arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, japán, kínai, koreai, mongol, tibeti, török, újgörög szakirányok)

pedagógia és pszichológia

andragógia (pl. felnőttképzési szervező, munkavállalási tanácsadó, művelődésszervező, személyügyi szervező szakirányok)

180

pedagógia

pszichológia

szabad bölcsészet

szabad bölcsészet (pl. filozófia, esztétika, etika, vallástudomány, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció és médiatudomány, művészettörténet, elméleti nyelvészet szakirányok)

180

társadalom tudomány

politikatudomány

nemzetközi tanulmányok

180

politológia

szociális

szociális munka*

180+30

szociálpedagógia*

foglalkozási rehabilitáció*

180

társadalomismeret

informatikus könyvtáros

180

kommunikáció és médiatudomány

kulturális antropológia

szociológia

társadalmi tanulmányok

informatika

informatikai

gazdaságinformatikus*

210

mérnökinformatikus*

210

programtervező informatikus*

180

jogi és igazgatási

igazgatási

bűnügyi igazgatási (pl. bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó szakirányokkal)

180

igazgatásszervező

igazságügyi igazgatási

munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási

nemzetközi igazgatási

rendészeti igazgatási (pl. biztonsági, büntetés- végrehajtási, határrendészeti, igazgatásrendészeti, katasztrófavédelmi, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, vám- és jövedéki igazgatási szakirányokkal)

nemzet-
védelmi és katonai

védelmi

biztonság- és védelempolitikai

180

büntetés-végrehajtási nevelő

határrendészeti és -védelmi vezetői

nemzetbiztonsági

védelmi igazgatási

katonai

katonai vezetői

210

katonai gazdálkodási

gazdaság-
tudomá-
nyok

közgazdasági

alkalmazott közgazdaságtan

180

gazdaságelemzés

közszolgálati

üzleti

gazdálkodási és menedzsment*

180+30

kereskedelem és marketing*

180+30

emberi erőforrások

180

nemzetközi gazdálkodás*

180+30

pénzügy és számvitel*

180+30

turizmus-vendéglátás*

180+30

üzleti szakoktató*

180+30

műszaki

anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki

anyagmérnöki*

210

faipari mérnöki*

könnyűipari mérnöki*

bio-, környezet- és vegyészmérnöki

biomérnöki*

210

környezetmérnöki*

vegyészmérnöki*

molekuláris bionika*

építőmérnöki és műszaki földtudományi

építőmérnöki*

240

műszaki földtudományi*

210

építészmérnök, ipari termék- és formatervező mérnöki

építészmérnöki*

240

ipari termék- és formatervező mérnöki*

210

gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki

gépészmérnöki*

210

közlekedésmérnöki*

mechatronikai mérnöki*

had- és biztonságtechnikai mérnöki

had- és biztonságtechnikai mérnöki*

210

villamos- és energetikai mérnöki

energetikai mérnöki*

210

villamosmérnöki*

műszaki menedzser, műszaki szakoktató

műszaki menedzser

210

műszaki szakoktató*

orvos- és egészség-
tudomány

egészségtudományi

ápolás és betegellátás (ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt, szülésznő szakirányokkal)*

240

egészségügyi gondozás és prevenció (népegészségügyi ellenőr és védőnő szakirányokkal)*

egészségügyi szervező (egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező, egészségturizmus- szervező szakirányokkal)*

210

orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus, képalkotó diagnosztika, orvosi kutatólaboratóriumi analitikus, optometria szakirányokkal)*

240

pedagógus-
képzés

óvodapedagógus, tanító

óvodapedagógus (nemzetiségi szakiránnyal)

180

tanító (nemzetiségi szakiránnyal)

240

konduktor (óvodapedagógus, tanító szakirányokkal)

gyógypedagógia

gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, tanulásban akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, logopédia, látássérültek pedagógiája, szomatopedagógia, pszichopedagógia szakirányokkal)*

210+30

sport-
tudomány

sport
testkultúra

testnevelő-edző

180

sportszervező

rekreációszervezés és egészségfejlesztés

humánkineziológia

természet-
tudomány

élő természettudomány

biológia*

180

élettelen természettudomány

fizika*

180

kémia*

föld- és földrajztudományi

földrajz*

180

földtudományi*

környezettudomány

környezettan (pl. technika szakirány)*

180

matematikatudomány

matematika*

180

természetismeret

természetismeret*

180

művészet

építőművészet

építőművészet*

180

iparművészet

kerámiatervezés*

180

üvegtervezés*

fémművesség*

formatervezés*

textiltervezés (szövő, kötő, nyomó, ruha, öltözék-kiegészítés szakirányokkal)*

tervezőgrafika*

fotográfia*

alkalmazott látványtervezés*

design- és művészetelmélet

képzőművészet

képzőművészet elmélet

180

film- és videoművészet

mozgókép (adásrendező, adásrendező-szerkesztő, vágó, hangmester szakirányokkal)*

180

kameraman

gyártásszervező

televíziós műsorkészítő

animáció

zeneművészet

előadóművészet (klasszikus hangszer**, jazzhangszer**, klasszikus ének, jazzének, zenekar- és kórusvezetés, egyházzene**, népzene** szakirányokkal)

180

alkotóművészet és muzikológia (zeneszerzés, jazz- zeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret szakirányokkal)

180

táncművészet

táncművész (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc szakirányokkal)

180

koreográfus

180

táncos és próbavezető (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, társastánc, kortárstánc, divattánc, színházi tánc szakirányokkal)

180

multimédia

média design

180

multimédia programszerkesztő

művészet-
közvetítés

zenekultúra

ének-zene (népzene, egyházzene szakirányokkal)

180

vizuális kultúra

kézműves

180

környezetkultúra

plasztikai ábrázolás

képi ábrázolás

elektronikus ábrázolás

drámakultúra

drámainstruktor

180

mozgóképkultúra

mozgóképkultúra és médiaismeret

180

* A szak olyan, gyakorlatigényes alapképzési szak, amelyen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni külső szakmai gyakorló helyen, intézményben vagy gyakorlati képzésre alkalmas szervezetnél.
** Választható szakirányok:
klasszikus hangszer: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszerek, hegedű, mélyhegedű, gordonka, gordon, hárfa, gitár, lant, cimbalom, csembaló, zongora, orgona, harmonika.
jazzhangszer: jazz-zongora, jazzbőgő, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazztrombita, jazzharsona, jazzszaxofon, jazzdob
egyházzene: egyházzene-orgona, egyházzene-kórusvezetés népzene: népi vonós (népi hegedű, népi brácsa, népi nagybőgő-cselló-ütőgordon), népi pengetős (citera-tambura-koboz-tekerő), népi fúvós (népi furulya-duda, népi-klarinét-tárogató), cimbalom, népi ének.

3. számú melléklet a 198/2008. (VIII. 4.) Korm. rendelethez



A ciklusokra bontott, osztott képzés és az egységes osztatlan képzés mesterképzési szakok jegyzéke1

Képzési terület

Alapképzés szak

Teljes alapképzési szak
beszámításával induló
mesterképzési szak

Egységes, osztatlan
képzések

A mesterszakhoz
rendelt
kreditek száma

agrár3

 

 

állatorvosi2

300+30

földmérő és földrendező mérnöki

birtokrendező mérnöki

 

120

mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki

mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki4

 

120

tájrendező és kertépítő mérnöki

tájépítész mérnöki4

 

120

erdőmérnöki

erdőmérnöki

 

120

gazdasági és vidékfej-
lesztési agrármérnöki

gazdasági agrármérnöki4

 

120

vidékfejlesztési agrármérnöki

élelmiszer-mérnöki

élelmiszermérnöki4

 

120

élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki4

élelmiszer biotechnológus4

kertészmérnöki

kertészmérnöki

 

120

szőlészeti és borászati mérnöki4

díszkertészeti mérnöki4

környezetgazdálkodási agrármérnöki

környezetgazdálkodási agrármérnöki4

 

120

mezőgazdasági mérnöki

mezőgazdasági biotechnológus4

 

120

agrármérnöki

mezőgazdasági vízgazdálkodási4

állattenyésztő mérnöki

állattenyésztő mérnöki4

 

120

takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki4

növénytermesztő mérnöki

növényorvosi4

 

120

növénytermesztő mérnöki4

természetvédelmi mérnöki

természetvédelmi mérnöki

 

120

 

vadgazda mérnöki

vadgazda mérnöki

 

120

bölcsészettudomány

magyar

magyar nyelv és irodalom

 

120

finnugrisztika

irodalom- és kultúratudomány

nyelvtudomány

alkalmazott nyelvészet4

elméleti nyelvészet4

színháztudomány4

történelem

történelem

 

120

levéltár

történeti muzeológia

régészet,

vallástörténet4

néprajz

néprajz

 

120

anglisztika

anglisztika

 

120

amerikanisztika

germanisztika

német nyelv, irodalom és kultúra

 

120

német nemzetiségi nyelv és irodalom

néderlandisztika

skandinavisztika

romanisztika

francia nyelv, irodalom és kultúra

 

120

olasz nyelv, irodalom és kultúra

portugál nyelv, irodalom és kultúra

román nyelv, irodalom és kultúra

spanyol nyelv, irodalom és kultúra

romológia

romológia

 

120

szlavisztika

szlavisztika (pl. bolgár/ bolgár nemzetiségi, cseh, szlovák/szlovák nemzetiségi, horvát/horvát nemzetiségi, lengyel/lengyel nemzetiségi, orosz, szerb/szerb nemzetiségi, szlovén/szlovén nemzetiségi, ukrán/ukrán nemzetiségi szakirányokkal)

 

120

bolgár nyelv és irodalom

cseh nyelv és irodalom

horvát nyelv és irodalom

lengyel nyelv és irodalom

orosz nyelv és irodalom

szerb nyelv és irodalom

szlovák nyelv és irodalom

szlovén nyelv és irodalom

ukrán nyelv és irodalom

keleti nyelvek és kultúrák

keleti nyelvek és kultúrák (pl. altajisztika, arabisztika, iranisztika, japán, kínai, mongol, turkológia szakirányokkal)

 

120

altajisztika

monogolisztika

tibetológia

arabisztika

indológia

iranisztika

japanológia

turkológia

sinológia

buddhizmus

iszlám

ókori nyelvek és kultúrák

ókori nyelvek és kultúrák (pl. asszíriológia, egyiptológia, hebraisztika, indológia, klasszika-filológia: latin, görög szakirányokkal)

 

120

klasszika filológia

hebraisztika

egyiptológia

asszíriológia

andragógia

andragógia

 

120

emberi erőforrás tanácsadó

kulturális mediátor

pályatervezési tanácsadó

pedagógia

neveléstudományi4

 

120

interkulturális pszichológia és pedagógia4

pszichológia

pszichológia

 

120

szabad bölcsészet

művészettörténet

 

120

filozófia

esztétika

etika

vallástudomány

filmtudomány

fordító és tolmács4

 

120

reneszánsz tanulmányok

 

120

társadalomtudomány

nemzetközi tanulmányok

nemzetközi tanulmányok

 

120

politológia

politikai szakértő4

 

120

 

politikatudomány4

 

120

szociális munka

szociális munka4

 

120

szociálpedagógia

szociálpolitika4

 

120

informatikus könyvtáros

informatikus könyvtáros

 

120

kommunikáció és médiatudomány

kommunikáció- és médiatudomány4

 

120

kulturális antropológia

kulturális antropológia4

 

120

szociológia

szociológia4

 

120

társadalmi tanulmányok

társadalmi nemek tanulmánya4

 

120

survey statisztika

egészségpolitika, tervezés és finanszírozás4

kisebbségpolitika4

 

kognitív tanulmányok4

 

120

informatika3

gazdaságinformatikus

gazdaságinformatikus

 

120

mérnökinformatikus

mérnökinformatikus

 

120

programtervező informatikus

programtervező informatikus4

 

120

info-bionika4

 

120

orvosi biotechnológia4

 

120

jogi és igazgatási

 

 

jogász

300

rendészeti igazgatási

rendészeti vezető4

 

120

igazgatásszervező

közigazgatási

 

120

nemzetközi igazgatási

európai és nemzetközi igazgatás4

 

120

nemzetvédelmi és katonai

védelmi igazgatási

védelmi igazgatási

 

120

biztonság- és védelempolitikai

biztonság- és védelempolitikai

 

120

nemzetbiztonsági

nemzetbiztonsági

 

120

katonai vezetői

katonai vezetői

 

90

büntetés-végrehajtási nevelő

büntetés-végrehajtási vezető

 

120

határrendészeti és -védelmi vezetői

határrendészeti és -védelmi vezetői

 

120

gazdaságtudományok

alkalmazott közgazdaságtan

közgazdasági elemző4

 

120

gazdaságelemzés

gazdaság-matematikai elemző

 

120

biztosítási és pénzügyi matematika4

közszolgálati

közgazdálkodás és közpolitika4

 

120

gazdálkodási és menedzsment

Master of Business Administration4 (MBA)

 

120

vállalkozásfejlesztés4

vezetés és szervezés

regionális és környezeti gazdaságtan4

kereskedelem és marketing

marketing4

 

120

logisztikai menedzsment4

nemzetközi gazdálkodás

nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

 

120

pénzügy és számvitel

pénzügy

 

120

számvitel

turizmus és vendéglátás

turizmus-menedzsment

 

120

műszaki3

anyagmérnöki

anyagmérnöki4

 

120

kohómérnöki4

fizikus mérnöki

faipari mérnöki

faipari mérnöki

 

120

könnyűipari mérnöki

könnyűipari mérnöki

 

120

biomérnöki

ipari és környezetvédelmi biomérnöki

 

120

élelmiszer-minősítő és egészségvédő biomérnöki

biomérnöki4

környezetmérnöki

környezetmérnöki

 

120

vegyészmérnöki

vegyészmérnöki4

 

120

gyógyszervegyész-mérnöki4

műanyag- és száltechnológiai mérnöki4

folyamatmérnöki

építőmérnöki

szerkezet-építőmérnöki

 

90

infrastruktúra-építőmérnöki

földmérő- és térinformatikai mérnöki

településmérnöki4

tűzvédelmi mérnöki4

létesítménymérnöki4

műszaki földtudományi

bánya és geotechnikai mérnöki

 

120

olaj- és gázmérnöki

hidrogeológus mérnöki4

előkészítés-technikai mérnöki

földtudományi mérnöki

építész

 

építész2

300

építészmérnöki

építészmérnöki

 

90

ipari terméktervező mérnöki

fa- és bútoripari terméktervező mérnöki

 

120

ipari terméktervező mérnöki

 

forma- és vizuális környezettervező mérnöki

 

120

gépészmérnöki

gépészmérnöki

 

120

gépészeti modellezés4

épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki4

közlekedésmérnöki

közlekedésmérnöki

 

120

logisztikai mérnöki

járműmérnöki

mechatronikai mérnöki

mechatronikai mérnöki

 

120

had- és biztonságtechnikai mérnöki

biztonságtechnikai mérnöki

 

120

katasztrófavédelmi mérnöki

katonai logisztikai4

védelmi vezetéstechnikai rendszertervező4

energetikai mérnöki

energetikai mérnöki

 

120

villamosmérnöki

villamosmérnöki

 

120

műszaki menedzser

műszaki menedzser

 

120

 

egészségügyi mérnöki

 

120

orvos- és egészség- tudomány

 

 

általános orvos2

360

fogorvos2

300

gyógyszerész2

300

ápolás és betegellátás (ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt, szülésznő szakirányokkal)

ápolás és betegellátás4

 

90

egészségügyi gondozás és prevenció (népegészségügyi ellenőr és védőnő szakirányokkal)

népegészségügyi4

 

90

táplálkozástudományi4

 

120

egészségügyi szervező (egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező, egészségturizmus-szervező szakirányokkal)

egészségügyi szervezés és menedzsment

 

90

orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (orvosdiagnosztikai analitikus, képalkotó diagnosztika, orvosi kutató laboratóriumi analitikus, optometria szakirányokkal)

orvosi diagnosztika

 

90

szociális munka

egészségügyi szociális munka4

 

120

 

egészségpszichológia

 

120

pedagógusképzés

óvodapedagógus (nemzetiségi szakirányokkal)

neveléstudományi4

 

90–120

tanító (nemzetiségi szakirányokkal)

konduktor (óvodapedagógus, tanító szakirányokkal)

gyógypedagógia

gyógypedagógia

 

90

sporttudomány

testnevelő-edző

szakedző4

 

120

sportszervező

sportmenedzser

 

120

rekreáció szervezés és egészségfejlesztés

rekreáció4

 

120

humánkineziológia

humánkineziológia4

 

120

természettudomány

biológia

biológus

 

120

molekuláris biológia

hidrobiológus4

ökotoxikológus4

humánbiológia-antropológia

fizika

csillagász4

 

120

fizikus

biofizikus4

kémia

vegyész

 

120

földrajz

geográfus

 

120

földtudományi

geológus

 

120

meteorológus4

geofizikus4

földtudomány

térképész4

környezettan (pl. technika szakirány)

környezettudomány4

 

120

matematika

alkalmazott matematikus

 

120

matematikus

anyagtudomány4

 

120

természettudomány története és filozófiája4

 

120

m
ű
v
é
s
z
e
t

építőművészet3

építőművészet

építőművész

 

120

 

 

építőművész2

300

iparművészet

kerámiatervezés

kerámiatervező-művész

 

120

üvegtervezés

üvegtervező-művész

 

120

fémművesség

fémműves formatervező művész

 

120

formatervezés

ipari formatervező művész

 

120

termék formatervező művész

textiltervezés (szövő, kötő, nyomó, ruha, öltözék- kiegészítés szakirányokkal)

öltözéktervező művész

 

120

textiltervező művész

tervezőgrafika

tervező grafikus művész

 

120

fotográfia

fotográfustervező művész

 

120

alkalmazott látványtervezés

látványtervező művész4

 

120

design- és művészetelmélet

design- és művészetelmélet

 

120

design- és művészet- menedzser

iparművész menedzser4

 

60

képzőművészet3

 

 

festőművész

300

szobrászművész

300

grafikusművész

300

restaurátorművész

300

intermédia-művész

300

képzőművészet elmélet

képzőművészet elmélet

 

120

 

képzőművész menedzser4

 

60

színházművészet

 

 

színművész

300

színházrendező

300

színházi koreográfus

300

színházi dramaturg

300

 

színházművészeti menedzser4

 

60

film- és videoművészet

mozgókép (adásrendező, adásrendező-szerkesztő, vágó, hangmester szakirányokkal)

film- és televízió rendező művész

 

120

kameraman

film- és televízió operatőr művész

 

120

televíziós műsorkészítő

televíziós műsorkészítő művész

 

120

animáció

animáció rendező művész

 

120

gyártásszervező

film- és televízió producer

 

120

 

 

filmdramaturg

300

 

filmművészeti menedzser4

 

60

zeneművészet

előadóművészet (klasszikus hangszer, jazzhangszer, klasszikus ének, jazzének, zenekar- és kórusvezetés, egyházzene, népzene szakirányokkal)

klasszikus hangszerművész (fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszerek, hegedű, mélyhegedű, gordonka, gordon, hárfa, gitár, cimbalom, zongora, zongorakísérő-korrepetitor, orgona, harmonika szakirányokkal)

 

120

 

régi-zene hangszerművész (csembaló, barokk hegedű, viola da gamba, barokk gordonka, blockflőte, barokk fuvola, barokk oboa, barokk fagott, cornetto, natúrtrombita, natúrkürt, barokk harsona, lant szakirányokkal)

 

120

jazzhangszer-művész (jazz-zongora, jazzbőgő, jazzgitár, jazz-basszusgitár, jazztrombita, jazz-harsona, jazzszaxofon, jazzdob szakirányokkal)

klasszikus énekművész (operaének és egyéb színpadi énekes szakirányokkal)

régi-zene énekművész

jazzének-művész

karmester (zenekari karmester, fúvós zenekari karnagy szakirányokkal)

kóruskarnagy

egyházzene-művész (egyházzene-orgonaművész, egyházzene-kóruskarnagy)

alkotóművészet és muzikológia (zeneszerzés, jazz-zeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret szakirányokkal)

zeneszerző

 

120

jazz-zeneszerző

muzikológus

zeneteoretikus

zeneművészeti színrevitel4 (zenei rendező, zenés színpadi rendező, zenei hangmester szakirányokkal)

 

Kodály-zenepedagógia4

 

60

 

zeneművészeti menedzser4

 

60

táncművészet3

táncművész (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc szakirányokkal)

klasszikus balettművész

 

120

néptáncművész4

moderntáncművész

kortárstáncművész

színházi táncművész

koreográfus

koreográfus4

 

120

táncelmélet4

 

táncművészeti menedzser4

 

60

multimédia

média design

médiatervező művész

 

120

média látványtervező művész

multimédia programszerkesztő

multimédia programszerkesztő, programrendező művész

 

120

 

média menedzser4

 

60

1 A mesterképzési szakokról szóló melléklet nem tartalmazza a tanári mesterszakokat.
– A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülően választható tanári mesterszakon szerezhető szakképzettségeket a 3. sz. melléklet tartalmazza a Nemzeti Alaptanterv szerinti műveltségterületi és közismereti, szakmai, illetve művészeti tanári szakképzettségi bontásban. Az egyes képzési területeken, illetve képzési ágakban az alapképzési szakon, illetve annak szakirányain szerezhető szakképzettségek szerint differenciálódnak a tanári szakképzettségek.
– Tanári szakképzettség – a rendeletben meghatározottak szerint – szerezhető mesterfokozat és szakképzettség birtokában vagy a művészeti területen a mesterfokozat és nem tanári szakképzettség megszerzésére irányuló tanulmányokkal párhuzamosan is.
2 A szak olyan, gyakorlatigényes egységes, osztatlan mesterképzési szak, amelyen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni külső szakmai gyakorló helyen, intézményben vagy gyakorlati képzésre alkalmas szervezetnél.
3 A szakképzés, illetve a művészeti szakképzés területén szerezhető tanári szakképzettségek megjelölése a mesterképzési szakon szerzett szakképzettségnek megfelelően: mérnöktanár, agrármémök-tanár, egészségügyi-tanár, közgazdásztanár, iparművésztanár, képzőművésztanár, zeneművésztanár, táncművész-tanár, színházművészeti tanár, filmművészeti tanár.
4 A mesterszak képzési és kimeneti követelményeiről szóló miniszteri rendelet határozza meg azokat a további alapképzési szakokat, amelyre még az adott mesterszak a teljes alapképzési szak beszámításával épül.

4. számú melléklet a 198/2008. (VIII. 4.) Korm. rendelethez



A tanári mesterképzési szakon a ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülően választható
első és második tanári szakképzettségek

Nevelés-oktatás területei

Tanári szakképzettségek1

Műveltségi területek

első közismereti tanári szakképzettségek2

kizárólag második tanári szakképzettségként
megszerezhető tanári szakképzettségek

magyar nyelv és irodalom

magyartanár

magyar mint idegen nyelv tanára nyelv- és beszédfejlesztő tanár

idegen nyelv

angoltanár

némettanár/német- és nemzetiséginémet-tanár

franciatanár

olasztanár

spanyoltanár

romántanár/román- és nemzetiségiromán-tanár

romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra)

orosztanár

bolgártanár/bolgár- és nemzetiségibolgár-tanár

lengyeltanár/lengyel- és nemzetiségilengyel-tanár

horváttanár/horvát- és nemzetiségihorvát-tanár

szerbtanár/szerb- és nemzetiségiszerb-tanár

szlováktanár/szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár

szlovéntanár/szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár

ukrántanár/ukrán- és nemzetiségiukrán-tanár

latintanár

japántanár

kínaitanár

újgörögtanár/újgörög- és nemzetiségigörög-tanár

ógörögtanár

hollandtanár

portugáltanár

matematika

matematikatanár

ábrázológeometria- és műszakirajz-tanár

ember és társadalom

történelemtanár

filozófiatanár

etikatanár

esztétikatanár

hon- és népismerettanár

kommunikációtanár

ember és társadalom műveltségterületi tanár3

pedagógiatanár

 

 

ember a természetben

biológiatanár

ember és természet műveltségterületi tanár

kémiatanár

fizikatanár

természetismeret-tanár

földünk-környezetünk

földrajztanár

környezettan-tanár

művészetek

ének-zene tanár

művészettörténet-tanár

mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár

vizuális- és környezetkultúra-tanár

informatika

informatikatanár

testnevelés és sport

testnevelő tanár

gyógytestnevelő tanár

egészségfejlesztés-tanár

életvitel és gyakorlati ismeretek

 

technikatanár, háztartásgazdálkodás-tanár, életviteli és gyakorlati ismeretek műveltségterületi tanár

Szakképzés művészeti szakképzés,
illetve alapfokú művészetoktatás területei

Első szakmai vagy művészeti tanári
szakképzettségek

Kizárólag második tanári szakképzettségként
megszerezhető szakképzettségek

műszaki, informatikai szakképzés

mérnöktanár (a műszaki, informatikai képzési terület alapképzési szakjain szerezhető szakképzettségek szerint)

 

agrár szakképzés

agrár-mérnöktanár (az agrár képzési terület alapképzési szakjain szerezhető szakképzettségek szerint)

 

gazdasági szakképzés

közgazdásztanár (elméleti gazdaságtan, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás, vállalkozási ismeretek szakirányok szerint)

ügyviteltanár

egészségügyi szakképzés

egészségügyi tanár (az egészségtudományi képzési ág alapképzési szakjain, illetve szakirányain szerezhető szakképzettségek szerint)

 

gyógypedagógiai

gyógypedagógia-tanár

 

művészeti szakképzés, alapfokúművészetoktatás

tanár (zeneművészeti képzési ág alapképzési szakjain, illetve szakirányain szerezhető szakképzettségek szerint)

karvezetőtanár zeneelmélet-improvizáció-tanár egyházzene-tanár
népzenetanár
Kodály-zenepedagógia-tanár

 

színjátéktanár

 

 

bábjátéktanár

 

 

tánctanár (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc, társastánc, divattánc, tánctörténet és -elmélet szakirányokkal)

 

 

Hitoktatási terület4

hittanár-nevelő tanár

 

 

A közismereti és a szakmai, illetve a művészeti nevelés-oktatás speciális területei

 

szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár (megjelölve az első tanári szakképzettséget)

drámapedagógia-tanár

múzeumpedagógia-tanár

játék- és szabadidő-szervező tanár

multikulturális nevelés tanára

fogyatékosok rekreációja-tanár

inkluzív nevelés tanára

család- és gyermekvédő tanár

tanulási- és pályatanácsadási-tanár

tehetségfejlesztő tanár

kollégiumi nevelőtanár

pedagógiai értékelés és mérés tanára

tantervfejlesztő tanár

minőségfejlesztés-tanár

andragógus tanár

könyvtárpedagógia-tanár

1 A második tanári szakképzettségként felvehető szakképzettségek – a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint – a nevelés-oktatás más területén is kapcsolódhatnak az elsőként felvett tanári szakképzettséghez.
2 Az elsőként választható tanári szakképzettség – a tanári szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott feltételekkel – második tanári szakképzettségként is választható.
3 A bölcsészettudományi képzési terület történelem, néprajz, pszichológia alapképzési szakján, a szabadbölcsészet alapképzési szak szakirányain, illetve a társadalomtudományi képzési területen a szociális és a társadalomismeret képzési ág kulturális antropológia, kommunikáció és médiatudomány, szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakján szerezhető szakképzettségekre épülő tanári szakképzettség.
4 A hittanár-nevelő szakképzettség a katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szakra épülően szerezhető, amely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény képesítési előírásai szerint jogosít pedagógus munkakör betöltésére. A hittanár-nevelő tanár szakképzettségre a maximális hallgatói létszám megállapítása szempontjából a hitéleti képzésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


A szakképzés, illetve művészeti szakképzés területén mesterfokozatra és nem tanári szakképzettségre
épülő tanári szakképzettségek1

Képzési terület

Tanári szakképzettségek2

agrár

 

agrármérnök tanár

informatika, műszaki

 

mérnöktanár

gazdaságtudományok

 

közgazdásztanár

orvos- és egészségtudomány

 

egészségügyi tanár

pedagógusképzés

 

gyógypedagógus tanár3

művészet

iparművészet

iparművész-tanár

képzőművészet

képzőművész-tanár

színházművészet

színházművészeti tanár

film- és videoművészet

filmművészeti tanár

zeneművészet

zeneművész-tanár

táncművészet

táncművész-tanár

1 Tanári szakképzettség szerezhető mesterfokozat és szakképzettség birtokában vagy művészeti képzési területen a mesterfokozat és nem tanári szakképzettség megszerzésére irányuló tanulmányokkal párhuzamosan is.
2 A tanári szakképzettségek a mesterfokozaton szerzett szakterületi szakképzettségek szerint differenciálódnak.
3 A tanári szakképzettség a mesterfokozatot adó nem tanári szakképzettséggel párhuzamosan vagy annak megszerzése után szerezhető két tanári szakképzettséget adó képzésben. A gyógypedagógus-tanár szakképzettség bármely közismereti tanári szakképzettséggel társítható.

5. számú melléklet a 198/2008. (VIII. 4.) Korm. rendelethez


Az előzetes ellenőrzést végző hatóságok kijelöléséről és az előzetes ellenőrzési kötelezettség alá eső
szolgáltatásokról

Sor-
szám

Szakmagyakorlási jogosultsággal végezhető tevékenység
megnevezése

Előzetes ellenőrzést végző első fokú hatóságok

Előzetes ellenőrzést végző
másodfokú hatóságok

1.

Építészeti-műszaki tervezői tevékenység

2. § (2) bekezdése szerint

2. § (2) bekezdése szerint

2.

Építésügyi műszaki szakértői tevékenység

2. § (2) bekezdése szerint

2. § (2) bekezdése szerint

3.

Felelős műszaki vezetői tevékenység

2. § (2) bekezdése szerint

2. § (2) bekezdése szerint

4.

Építési műszaki ellenőr tevékenység

2. § (2) bekezdése szerint

2. § (2) bekezdése szerint

5.

Felvonó- és mozgólépcső ellenőri tevékenység

Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara

Magyar Mérnöki Kamara

6.

Felvonó- és mozgólépcső karbantartó-szerelő tevékenység

Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara

Magyar Mérnöki Kamara

7.

Településtervezési tevékenység

2. § (2) bekezdése szerint

2. § (2) bekezdése szerint

8.

Területrendezési tervezési tevékenység

2. § (2) bekezdése szerint

2. § (2) bekezdése szerint

9.

Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértő tevékenység

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

10.

Jövedéki ügyintézői tevékenység

Vám- és Pénzügyőrség

pénzügyminiszter

11.

Könyvvizsgálói tevékenység

Magyar Könyvvizsgálói Kamara

Magyar Könyvvizsgálói Kamara

12.

Vámügynökség vezetője, szakalkalmazottja és vámkérdésekkel foglalkozó szakág vezetője

Vám- és Pénzügyőrség

pénzügyminiszter

13.

Idegenvezető tevékenység

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

önkormányzati miniszter
1

A rendelet a 25. § (6) bekezdése alapján 2008. szeptember 30-án hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás