Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet

a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénnyel, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvénnyel, továbbá ezekhez kapcsolódóan a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XLII. törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról, valamint egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről1

2008.09.01.

A Kormány

az 1. és az 5. § tekintetében az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1) bekezdésében,

a 2. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdésében,

a 3. §, továbbá a 16. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés e) pontjában,

a 4. §, továbbá a 16. § (1) bekezdés d) és e) pontja tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés c) pontjában és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés n) pontjában,

a 6. § tekintetében a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdés a) és f) pontjában,

a 7. §, továbbá a 16. § (1) bekezdés f) és g) pontja tekintetében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 8. §, a 10. §, a 15. § és a 16. § (2) bekezdése tekintetében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 11. § tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés d) pontjában,

a 12. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés g) pontjában,

a 13. §, továbbá a 16. § (1) bekezdésének k) és l) pontja tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a), b), f), l) és m) pontjában,

a 16. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdésében,

a 16. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 16. § (1) bekezdés h) pontja tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 16. § (1) bekezdés i) és j) pontja tekintetében a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában, a 16. § (3) bekezdése tekintetében az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, továbbá

a 9. § tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. § Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 21/H. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:


„A kereskedelmi kommunikációra vonatkozó
szabályok

21/H. § Ha a pénztár kereskedelmi kommunikációjában [a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § e) pontja] a szolgáltatásait, hozamát vagy egyéb jellemzőjét más, előre kiválasztott pénztárakkal, csoporttal veti össze, meg kell határoznia a csoport kiválasztási elvét is.”

2. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet

a) 10. § (1) bekezdésében és 23/D. § (2) bekezdésében a „fogyasztó” szövegrészek helyébe a „felhasználó” szöveg,

b) 34. § 11. pontjában a „fogyasztók” szövegrész helyébe a „felhasználók” szöveg

lép.

3. § (1) A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet] 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet fogyasztó és vállalkozás köt egymással termék, illetve szolgáltatás értékesítésére irányuló, a vállalkozás által működtetett távértékesítési rendszer keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz (távollevők között kötött szerződés).”

(2) A 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet hatálya nem terjed ki)

„c) nyilvános telefonállomás igénybevétele útján az elektronikus hírközlési szolgáltatóval kötött szerződésre;”

(3) A 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalkozás a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni:
a) a vállalkozás cégnevéről (nevéről) és címéről (székhelyéről, illetve lakóhelyéről) azonosításra alkalmas módon;
b) a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről;
c) a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló áráról, illetve díjáról, valamint az összes járulékos költségről, így különösen a fuvardíjról, szállítási vagy postaköltségről;
d) a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;
e) az elállás jogáról (4. és 5. §);
f) a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg;
g) a vállalkozás ajánlati kötöttségének idejéről;
h) a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor.”

(4) A 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a vállalkozás telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot a fogyasztónak, a telefonbeszélgetés megkezdésekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és telefonszámát, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötésre irányuló szándékára.”

(5) A 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A vállalkozás köteles a 2. § (1) bekezdés a)–e) pontjában foglaltakról való tájékoztatást írásban – papíron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhető tartós adathordozón – a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Ha e kötelezettségének a szerződéskötést megelőzően nem tett eleget, ezt az írásbeli megerősítést a szerződés teljesítése során kellő időben, de – kivéve, ha a teljesítés harmadik személy részére történik – legkésőbb a teljesítés időpontjában köteles a fogyasztó részére rendelkezésre bocsátani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti írásbeli megerősítésnek a 2. § (1) bekezdés a)–e) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell:
a) a 4. § szerinti elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, ideértve a 4. § (5) bekezdésében, a 6. §-ban és a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá azt az esetet is, amikor a fogyasztót az 5. § alapján az elállás joga nem illeti meg;
b) a vállalkozás azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó panaszait érvényesítheti;
c) az esetleges jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatásokat (alkatrészellátás, javítószolgálat);
d) a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.”
„(4) E § alkalmazásában tartós adathordozó az olyan eszköz, amely a fogyasztó számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.”

(7) A 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.
(2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási jogát
a) termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától, ha eddig az időpontig nem kapta meg a 3. § szerinti írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a termék kézhezvételének napjától számított három hónap elteltéig,
b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától, ha eddig az időpontig nem kapta meg a 3. § szerinti írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a szerződéskötés napjától számított három hónap elteltéig
gyakorolhatja.
(3) Ha a 3. § szerinti írásbeli megerősítés kézhezvételére – a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben – a termék kézhezvételének napjától, illetve – a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben – a szerződéskötés napjától számított három hónapon belül kerül sor, ettől az időponttól számított nyolc munkanap elteltéig a fogyasztó akkor is elállhat, ha a termék kézhezvételétől, illetve a szerződéskötés napjától számított három hónapból kevesebb mint nyolc munkanap van hátra.
(4) Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.
(5) A vállalkozás köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni.
(6) A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A vállalkozás azonban követelheti a termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.”

(8) A 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § A 2. és 3. § rendelkezéseinek megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint jár el.”

a) 1. § (4) bekezdés a) pontjában az „áruk” szövegrész helyébe a „termékek” szöveg,

c) 2. § (2) bekezdésében, 6. § (2) és (3) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében az „Az értékesítő” szövegrész helyébe az „A vállalkozás” szöveg,

d) 3. § (3) bekezdésében az „az értékesítő” szövegrész helyébe az „a vállalkozásnak a” szöveg,

e) 6. § (1) és (3) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében az „az áru” szövegrész helyébe az „a termék” szöveg,

f) 5. § a) pontjában az „a nyolc munkanapos elállási határidő” szövegrész helyébe az „az elállási határidő” szöveg,

g) 5. § b) és c) pontjában, 7. § (2) bekezdésében az „áru” szövegrész helyébe a „termék” szöveg,

h) 6. § (1) bekezdésében az „[Fvtv. 2. § d) pont]” szövegrész helyébe az „[a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § o) pontja]” szöveg,

i) 6. § (2) bekezdésében az „az értékesítő” szövegrész helyébe az „a vállalkozásnak” szöveg,

j) 7. § (2) és (3) bekezdésében az „az értékesítőt” szövegrész helyébe az „a vállalkozást” szöveg,

k) 7. § (3) bekezdésében az „áruval” szövegrész helyébe a „termékkel” szöveg,

l) 8. § (1) bekezdésében az „árut” szövegrész helyébe a „terméket” szöveg,

m) 10. § (1) bekezdésében az „Az értékesítőt” szövegrész helyébe az „A vállalkozást” szöveg

lép.

4. § (1) Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet] 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A rendelet hatálya a fogyasztó és vállalkozás között létrejövő, ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekre, valamint a vállalkozás ingatlanok időben megosztott használati jogának átruházására irányuló, a Magyar Köztársaság területén kifejtett üzletszerű gazdasági tevékenységére terjed ki.”

(2) A 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A vállalkozás köteles mindenki számára, aki tájékoztatást kér az ingatlanról, továbbá aki közvetlen üzletszerzés keretében közölt reklámban [a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pont, 6. §] kap az ingatlanról átfogó tájékoztatást, írásbeli tájékoztatót rendelkezésre bocsátani. Az írásbeli tájékoztatóban az ingatlan általános leírása mellett egyértelműen, közérthetően és pontosan rögzíteni kell a 7. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket, és utalni kell az információhoz jutás további lehetőségére és módjára.
(2) Az írásbeli tájékoztatót magyar nyelven, ha azonban a fogyasztó az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) állampolgára, vagy lakóhelye EGT-államban van, választása szerint az állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti állam hivatalos nyelvén kell rendelkezésére bocsátani. Ha a fogyasztó nem EGT-állam állampolgára, vagy lakóhelye nem EGT-államban van, az írásbeli tájékoztatót – kérésére – választása szerint az állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti állam hivatalos nyelvén kell rendelkezésére bocsátani. Ha az említett államokban több hivatalos nyelv is létezik, a választás joga a fogyasztót ezek tekintetében is megilleti.
(3) Az ingatlan időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésre, illetve az ilyen szerződés tárgyát képező ingatlanra vonatkozó reklámban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az e §-ban meghatározott írásbeli tájékoztató az érdeklődők rendelkezésére áll, és meg kell adni, hogy az írásbeli tájékoztató hol szerezhető be.”

(3) A 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A vállalkozás tevékenységének felfüggesztését, illetve a nyilvántartásból való törlését a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal kezdeményezheti.
(2) A Hivatal köteles a vállalkozás tevékenységét felfüggesztő, illetve törlő határozatát az illetékes cégbíróságnak, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak és a Gazdasági Versenyhivatalnak is megküldeni.”

(4) A 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § A 4. § (1) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint jár el.”

a) 2. § a) pontjában, 10. § (3) bekezdésében az „az értékesítőtől” szövegrész helyébe az „a vállalkozástól” szöveg,

c) 9. §-ában, 17. § (2) bekezdésének bevezető szövegében, 20. § (1) bekezdésének bevezető szövegében, 20. § (3) bekezdésében az „az értékesítőt” szövegrész helyébe az „a vállalkozást” szöveg,

d) 10. § (1) bekezdésében az „az értékesítővel” szövegrész helyébe az „a vállalkozással” szöveg,

e) 10. § (1) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében az „az értékesítőnek” szövegrész helyébe az „a vállalkozásnak” szöveg,

f) 11. § (1) és (2) bekezdésében, 12. § (2) és (3) bekezdésében, 13. § (1) és (3) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében az „Az értékesítő” szövegrész helyébe az „A vállalkozás” szöveg,

g) 12. § (1) bekezdésében az „[Fvtv. 2. § d) pont]” szövegrész helyébe az „[a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § o) pontja]” szöveg,

h) 16. § (3) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség valamelyik államának” szövegrész helyébe a „valamely EGT-állam” szöveg,

i) 17. § (1) bekezdésében a „gazdasági vagy szakmai tevékenysége” szövegrész helyébe az „üzletszerű gazdasági tevékenysége” szöveg,

j) 20. § (1) bekezdésében a „24. § (1) bekezdésében ellenőrzésre feljogosított” szövegrész helyébe a „21. § (1) bekezdésében meghatározott” szöveg,

k) 22. § az „az értékesítőknek” szövegrész helyébe az „a vállalkozásoknak” szöveg

lép.

5. § Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a pénztár által közölt kereskedelmi kommunikáció [a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § e) pontja] hozamrátát, illetve hozam mértékére való hivatkozást tartalmaz (ide nem értve a kötelező nyilvánosságra hozatal során történő hozamráta-közlést), az elmúlt öt naptári év átlagos hozamát (hozamrátáját) is fel kell tüntetni, a többi hozamrátával azonos méretben. Az átlagos hozam a nyilvánosságra hozatalt megelőző öt teljes naptári évre vonatkozó, hivatalosan közzétett pénztári szintű nettó éves hozamráta mértani átlaga alapján számítandó. Ha az adott pénztár alapítási időpontja miatt öt teljes naptári évre vonatkozó hozam nem áll rendelkezésre, a pénztár alapítása óta eltelt teljes naptári évek fenti módszerrel számított átlagos hozamát kell megjelentetni, annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra. Ha a pénztár a hozamát más, előre kiválasztott pénztárakkal, csoporttal kívánja összevetni, az összehasonlításnál a kiválasztott pénztárakra, csoportra is be kell mutatni az elmúlt öt év fentiek szerint számított vagyonnal súlyozott átlagos hozamát. Csoporttal való összehasonlítás esetében a nyilvánosságra hozatal során a csoport kiválasztási elvét is meg kell határozni. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén az egyes portfóliókra vonatkozó ötéves átlagos hozamrátákat is közölni kell, a többi hozamrátával azonos méretben. Ha – a választható portfóliós rendszer indulási időpontjából adódóan – az ötéves hozam számításához nem áll rendelkezésre választható portfóliónkénti hozam, az indulás előtti évekre vonatkozóan az átlagos hozam számításához – minden portfólió tekintetében – a pénztári szintű nettó hozamot kell alkalmazni.”

6. § A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a pénztár által közölt kereskedelmi kommunikáció [a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § e) pontja] hozamrátát, illetve hozam mértékére való hivatkozást tartalmaz (ide nem értve a kötelező nyilvánosságra hozatal során történő hozamráta-közlést), az elmúlt öt naptári év átlagos hozamát (hozamrátáját) is fel kell tüntetni, a többi hozamrátával azonos méretben. Az átlagos hozam a nyilvánosságra hozatalt megelőző öt teljes naptári évre vonatkozó, hivatalosan közzétett pénztári szintű nettó éves hozamráta mértani átlaga alapján számítandó. Ha az adott pénztár alapítási időpontja miatt öt teljes naptári évre vonatkozó hozam nem áll rendelkezésre, a pénztár alapítása óta eltelt teljes naptári évek fenti módszerrel számított átlagos hozamát kell megjelentetni, annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra. Ha a pénztár a hozamát más, előre kiválasztott pénztárakkal, csoporttal kívánja összevetni, az összehasonlításnál a kiválasztott pénztárakra, csoportra is be kell mutatni az elmúlt öt év fentiek szerint számított vagyonnal súlyozott átlagos hozamát. Csoporttal való összehasonlítás esetében a nyilvánosságra hozatal során a csoport kiválasztási elvét is meg kell határozni. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén az egyes portfóliókra vonatkozó ötéves átlagos hozamrátákat is közölni kell, a többi hozamrátával azonos méretben. Ha – a választható portfóliós rendszer indulási időpontjából adódóan – az ötéves hozam számításához nem áll rendelkezésre választható portfóliónkénti hozam, az indulás előtti évekre vonatkozóan az átlagos hozam számításához – minden portfólió tekintetében – a pénztári szintű nettó hozamot kell alkalmazni.”

7. § (1) A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet] 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

„a) csomagolás:
aa) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,
ab) az aa) pontban meghatározottaknak – a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül – megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,
ac) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,
ad) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;”

(2) A 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A csomagolás lehet
a) fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely a forgalmazás helyén a felhasználóknak való forgalmazás tekintetében egy egységet (forgalmazási egység) képez;
b) gyűjtő- (másodlagos) csomagolás az, amely a forgalmazás helyén több forgalmazási egységet foglal össze – függetlenül attól, hogy azok a felhasználók részére együttesen vagy külön kerülnek forgalmazásra –, és amely a terméktől elkülöníthető anélkül, hogy ez annak tulajdonságait megváltoztatná;
c) szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás.”

(3) A 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a csomagolási célú üveget nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén állították elő, a (3) bekezdés szerinti jelentéstételi kötelezettség a csomagolási célú üveg első hazai forgalmazóját terheli. Más EGT-államból történt behozatal esetén a forgalmazó az érintett államban a 2001/171/EK bizottsági határozat 5. cikke alapján megtett bejelentés másolatát köteles a hatóság kérésére bemutatni.”

(4) A 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (2) bekezdés c) pontja szerinti műanyag ládákat, raklapokat a nehézfémtartalomra utaló azonosító jelzéssel kell ellátni.
(8) A gyártó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani a (7) bekezdés szerinti azonosító jelzéssel ellátott műanyag ládák, raklapok visszagyűjtését és újrahasználatát, hasznosítását.”

(5) A 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyártó a csomagolás anyagára, hulladékára, illetve a csomagolási hulladék kezelésének módjára utaló azonosító jelölést (a továbbiakban: azonosítás) alkalmazhat. Ha a gyártó az azonosításról döntött, – a külön jogszabályban a csomagolás anyagára, hulladékának kezelési módjára vonatkozóan előírt azonosításon vagy más jelölésen kívül – kizárólag a 2. számú mellékletben meghatározott azonosítási rendszert, illetve módokat alkalmazhatja.”

(6) A 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A felhasználók számára terméket forgalmazó gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, ha a felhasználóknak forgalmazott termék csomagolása az éves szinten
a) műanyag vagy fém esetén összesen a 200 kg-ot,
b) papír vagy fa esetén az 500 kg-ot,
c) üveg esetén a 800 kg-ot
nem haladja meg.
(4) A felhasználók számára terméket forgalmazó gyártó a visszavételi és hasznosítási kötelezettség átadásáról megállapodhat azzal a csomagolóanyagot, -eszközt előállítóval, akitől azt közvetlenül beszerezte, ha a felhasználóknak forgalmazott termék csomagolása az éves szinten
a) műanyag vagy fém esetén összesen az 500 kg-ot,
b) papír vagy fa esetén az 1000 kg-ot,
c) üveg esetén a 2000 kg-ot
nem haladja meg. Ha a felhasználók számára terméket forgalmazó gyártó a csomagolást nem közvetlenül az azt előállítótól szerzi be, gyártónak a csomagolóanyag, illetve -eszköz első megrendelőjét kell tekinteni. Megállapodásnak minősül a csomagolóanyagon, illetve -eszközön a nyilvántartott koordináló szervezet által előírt jelzés feltüntetése.”

(7) A 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő bevezető szöveg lép:

„(1) A felhasználó kérheti a forgalmazótól, hogy részére a terméket szállítási (harmadlagos), illetve gyűjtő- (másodlagos) csomagolás nélkül adja át, illetőleg azt a forgalmazónál hagyhatja. A felhasználó ilyen kérése csak abban az esetben utasítható el, ha
a) annak teljesítése veszélyeztetné a termék biztonságos üzembe helyezését,
b) annak teljesítése veszélyeztetné a termék használatának biztonságosságát,
c) a termék a csomagolás nélkül biztonságosan nem szállítható, vagy
d) annak teljesítését jogszabály kizárja.”

(8) A 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 13. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:


„Eljáró hatóságok

13. § (1) A 3. § (1)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a közegészségügyi hatóság jár el.
(2) A 3. § (7) bekezdésében és az 5. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. Az eljáró hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.
(3) A 3. § (8) bekezdésében és a 4. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az Fgytv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.
(4) A (2) és a (3) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(5) Az (1)–(3) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb kötelezettségek megsértése esetén a Főfelügyelőség a kötelezett székhelye szerint illetékes felügyelőség bevonásával jár el.”

a) 3. §-ának (5) bekezdésében a „forgalomba hozó” szövegrész helyébe a „forgalmazó” szöveg,

b) 4. §-ának (1) bekezdésében a „hozható forgalomba” szövegrész helyébe a „forgalmazható” szöveg,

c) 6. §-ának (7) bekezdésében az „Európai Közösség” szövegrész helyébe az „EGT-államok” szöveg,

d) 6. §-ának (7) bekezdésében a „hazai, illetve közösségi jogszabályokban” szövegrész helyébe a „jogszabályokban, illetve közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusokban” szöveg,

e) 7. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegében az „értékesített” szövegrész helyébe a „forgalmazott” szöveg,

f) 1. számú melléklete 1. pontjának első francia bekezdésében a „fogyasztó” szövegrész helyébe a „felhasználó” szöveg,

g) 1. számú melléklete 4. pontjában foglalt táblázatban

ga) az „EN 13427:2004” szövegrész helyébe az „MSZ EN 13427:2004” szöveg,

gb) az „EN 13428:2004” szövegrész helyébe az „MSZ EN 13428:2004” szöveg,

gc) az „EN 13429:2004” szövegrész helyébe az „MSZ EN 13429:2004” szöveg,

gd) az „EN 13430:2004” szövegrész helyébe az „MSZ EN 13430:2004” szöveg,

ge) az „EN 13431:2004” szövegrész helyébe az „MSZ EN 13431:2004” szöveg,

gf) az „EN 13432:2004” szövegrész helyébe az „MSZ EN 13432:2004” szöveg,

h) 3. számú mellékletében az „az eladási helyen” szövegrész helyébe az „a forgalmazás helyén” szöveg,

i) 4. számú melléklete 2. táblázatának alcímében és fejlécében a „tagállamokba vagy a Közösségen kívülre” szövegrész helyébe a „EGT-államba vagy az EGT-államok területén kívülre” szöveg,

j) 4. számú melléklete 3. táblázatát követő szöveg 1. b) pontjában az „áruk” szövegrész helyébe a „termék” szöveg,

k) 4. számú melléklete 3. táblázatát követő szöveg 1. c)–1. e) pontjában az „egy másik tagállamban vagy a Közösségen kívül” szövegrész helyébe a „más EGT-államban vagy az EGT-államok területén kívül” szöveg,

l) 4. számú melléklete 3. táblázatát követő szöveg 2. b) pontjában, 3. b) pontjában, 3. c) pontjában, 3. e) pontjában, 4. a) pontjában és 4. b) pontjában a „piaci forgalomba” szövegrész helyébe a „forgalomba” szöveg,

m) 4. számú melléklete 3. táblázatát követő szöveg 3. b) pontjában az „árukkal” szövegrész helyébe a „termékkel” szöveg,

n) 4. számú melléklete 3. táblázatát követő szöveg 3. b) pontjában, 3. c) pontjában, a „fogyasztók” szövegrész helyébe a „felhasználók” szöveg,

o) 4. számú melléklete 3. táblázatát követő szöveg 3. c) pontjában az „árunál” szövegrész helyébe a „termék csomagolására” szöveg,

p) 4. számú melléklete 3. táblázatát követő szöveg 3. h) pontjában az „Európai Közösségből exportált” szövegrész helyébe az „EGT-államok területéről kivitt” szöveg,

q) 4. számú melléklete 3. táblázatát követő szöveg 3. i) pontjában a „más tagállamban vagy a Közösségen kívül” szövegrész helyébe a „más EGT-államban vagy az EGT-államok területén kívül” szöveg, az „abban a tagállamban” szövegrész helyébe az „abban az EGT-államban” szöveg

lép.

8. § (1) Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet] 17. §-a a következő (3)–(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) A 13. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.
(4) A (3) bekezdésben nem említett, a gyártó, illetve a kereskedő számára a felhasználókkal szembeni kötelezettséget megállapító rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az Fgytv. szabályai szerint jár el.
(5) A (3) és a (4) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.”

a) 2. § f) pontjában a „forgalomba hozója” szövegrész helyébe a „forgalmazója” szöveg,

b) 2. § g) pontjában a „fogyasztónak” szövegrész helyébe a „felhasználónak” szöveg,

c) 3. § (9) bekezdésében és 14. § (2) bekezdésében a „fogyasztótól” szövegrész helyébe a „felhasználótól” szöveg,

d) 13. § (1) bekezdésében a „fogyasztót” szövegrész helyébe a „felhasználókat” szöveg,

e) 13. § (3) bekezdésében a „fogyasztót” szövegrész helyébe a „felhasználókat” szöveg,

f) 14. § (1) és (2) bekezdésében a „fogyasztó” szövegrész helyébe a „felhasználó” szöveg

g) 19. § (7) bekezdésében a „fogyasztók” szövegrész helyébe a „felhasználók” szöveg

lép.

9. § A bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól szóló 42/2005. (III. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében a „fogyasztók” szövegrész helyébe a „felhasználók” szöveg lép.

10. § (1) A betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet] 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A forgalmazó a betétdíjas termék felhasználótól való visszaváltását a termék forgalmazásának feltételeivel azonos módon, folyamatosan, és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – teljes nyitvatartási időben köteles biztosítani a betétdíjas termék forgalmazásának helyén, illetve az erre kijelölt helyen. A legalább 200 m2 alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó a forgalmazás helyén köteles a betétdíjas termék visszaváltását biztosítani.”

(2) A betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A forgalmazó köteles az általa forgalmazottal azonos jellemzőkkel bíró, azonos rendeltetésű, egy terméktípusba tartozó betétdíjas termék 7. § a) pontja szerint közzétett betétdíját a termék visszaváltójának megfizetni.”

(3) A 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A felhasználók tájékoztatása érdekében a forgalmazó a betétdíjas termék forgalmazásának helyén, valamint – a c) pont kivételével – a visszaváltásra kijelölt helyen köteles közzétenni:
a) a betétdíjas termékek megnevezését és a betétdíj mértékét,
b) a betétdíj visszafizetéséhez szükséges, a visszaváltandó betétdíjas termék állapotára vonatkozó, a gyártó által meghatározott követelményeket,
c) ha a visszaváltás nem a forgalmazás helyén történik, a visszaváltásra kijelölt hely (helyek) nevét, címét és nyitvatartási idejét, továbbá
d) a visszaváltás feltételeinek változását a változások előtt legalább három hónappal.”

(4) A 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet 8. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:


„Eljáró hatóságok

(1) A gyártó, valamint a koordináló szervezet bejelentési kötelezettségének teljesítését a Főfelügyelőség a gyártó vagy a koordináló szervezet székhelye szerint illetékes felügyelőség bevonásával ellenőrzi, és eljár azok megsértése esetén.
(2) A 3. § (2) bekezdésének a) pontjában, a 4. § (5) bekezdésében és a 7. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.
(3) A 4. § (1)–(4) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az Fgytv. szabályai szerint jár el.
(4) A (2) és (3) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben nem említett esetekben a rendelet szabályainak megsértése miatt a jegyző jár el külön jogszabályban meghatározottak szerint.”

a) 3. § (2) bekezdés a) pontjában a „jelzés” szövegrész helyébe a „megjelölés” szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés bevezető szövegében az „az értékesítés” szövegrész helyébe az „a forgalmazás” szöveg,

c) 4. § (2) bekezdés b) pontjában és a 7. §-át megelőző alcímben a „fogyasztó” szövegrész helyébe a „felhasználók” szöveg,

d) 4. § (4) bekezdésében a „visszavételekor” szövegrész helyébe a „visszaváltásakor” szöveg, a „fogyasztó” szövegrész helyébe a „felhasználó” szöveg,

e) 4. § (6) bekezdésében a „kereskedőtől” szövegrész helyébe a „forgalmazótól” szöveg

lép.

11. § (1) A mosó- és tisztítószerek hatóanyagai biológiai bonthatóságának ellenőrzéséről és az információszolgáltatás rendjéről szóló 270/2005. (XII. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 270/2005. (XII. 15.) Korm. rendelet] 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A 648/2004/EK rendelet előírásainak megsértése esetén – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közösségi rendelet hatálya alá tartozó vizsgálati módszerekre akkreditált laboratóriumok bevonásával a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) jár el.
(2) A 648/2004/EK rendelet címkézésre vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott hatóság jár el, az ott meghatározott szabályok szerint. E rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.”

(2) A 270/2005. (XII. 15.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében az „Európai Gazdasági Térség tagállamainak” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok” szöveg lép.

12. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet] 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által a Kertv. 9. § (1) bekezdése szerinti eljárásában a Kertv. 9. § (5) bekezdés i) pontja szerint, valamint – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a Hivatal egyéb hatósági eljárására vonatkozó más jogszabályban előírtak szerint kiszabható bírságra.”

(2) A 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A Hivatal a bírság mértékét az eset összes körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, felróhatóságának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával állapítja meg.
(2) A jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel okozott hátrány, érdeksérelem mértéke, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, a jogsértéssel érintett termékek, illetve szolgáltatások értéke, valamint az alapozhatja meg, hogy a vállalkozás tevékenységét az annak megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban előírt egyéb feltételekkel végzi-e. Figyelembe kell venni továbbá a vállalkozásnak a jogsértő állapot megszüntetésére tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenységét, valamint az ügyfél vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait.”

13. § (1) Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E rendeletet – az automatából történő értékesítés, a közterületi értékesítés, az üzleten kívüli kereskedés, a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység, valamint a csomagküldő kereskedelem kivételével – nem kell alkalmazni azon kereskedelmi tevékenységekre, amelyek végzéséhez a Kertv. értelmében nem szükséges üzlet.”

(2) A 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) A Kormány – a (2), (3) és az (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – e rendelet, valamint a Kertv. 3. § (5), (6) és (8) bekezdése, 6. § (2) bekezdés a) pontja, 6. § (5) és (6) bekezdése, továbbá az előbb említett rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (5) és (6) bekezdése tekintetében kereskedelmi hatóságként a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki.
(2) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szabályai szerint – a 12/A. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)–g), i) és j) pontjában, a 12/B. §-ban, a 14. § (1) bekezdésében, a 17. §-ban, a 18. §-ban, valamint a 19. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, továbbá a 2. § (4) bekezdésében a működési engedély elhelyezésére vonatkozó rendelkezés megsértése esetén.
(3) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint – a 20. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, továbbá a 6. § (6) bekezdésében a vásárlóknak az üzlet tervezett megszüntetésének időpontjáról való tájékoztatására, a 7. § (1)–(3) bekezdésében, a 8. §-ban és a 11. § (1) bekezdésében a kereskedő nevének, székhelyének, illetve üzlete nevének és címének feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megsértése esetén.
(4) A (2) és (3) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(5) A 12/A. § (2) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezés megsértése esetén a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jár el.”

(3) 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye, mozgóbolt esetén a kereskedő székhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti.”

(4) 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A csomagküldő kereskedő az (1) bekezdésben meghatározott elérhetőségeire a tevékenységével kapcsolatban – az Fgytv. 2. § a) pontja értelmében fogyasztónak nem minősülő vásárlótól – beérkező panaszt köteles megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetve beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben tájékoztatni. A válaszban tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, panaszával – annak tárgya szerint – mely hatósághoz fordulhat. Meg kell adni a kereskedő székhelye szerint illetékes hatóság címét és telefonszámát.”
„12/A. § (1) Üzleten kívüli kereskedés útján csak közismert rendeltetésű, bontatlan csomagolású termék forgalmazható.
(2) Nem forgalmazható üzleten kívüli kereskedés útján
a) kábítószer és pszichotróp anyag, illetve annak minősülő termék,
b) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy készítmény, veszélyesnek minősülő anyag és készítmény, növényvédő szer, növényvédelmi célú és termelésnövelő anyag, valamint állatgyógyászati készítmény,
c) élelmiszer (ideértve a gombát is) a zöldség és a gyümölcs kivételével,
d) növényi szaporítóanyag,
e) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag,
f) veszélyes hulladék, veszélyes komponenseket tartalmazó maradvány és leválasztott anyag,
g) drágakő és díszműáru,
h) nemesfém tárgy és termék,
i) jövedéki termék, valamint
j) olyan egyéb termék, amelynek forgalmazását külön jogszabály előzetes engedélyhez köti vagy csak üzletben (vásáron, piacon) engedi meg.

12/B. § (1) Üzleten kívüli kereskedés céljából a fogyasztó a lakásán 19 és 9 óra között nem kereshető fel, kivéve, ha ehhez előzetesen hozzájárult.
(2) A fogyasztót a lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén felkereső személy köteles személyazonosságát, és ha nem a saját nevében jár el, képviseleti jogosultságát a fogyasztónak igazolni.”

(6) A 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A használt, minőséghibás, valamint a kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől el kell különíteni.”

(7) A 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 20. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az – Fgytv. 2. § a) pontja értelmében fogyasztónak nem minősülő – vásárlónak a vásárlók könyvébe bejegyzett panaszát a kereskedő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – harminc napon belül köteles megvizsgálni és írásban megválaszolni. A panaszt elutasító álláspontját a kereskedő indokolni köteles. A válaszban tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, panaszával – annak tárgya szerint – mely hatósághoz fordulhat. Meg kell adni az üzlet helye, illetve – a 7–9. § szerinti esetben – a kereskedő székhelye szerint illetékes hatóság címét és telefonszámát.
(2) Az üzletben, valamint a 7–9. §-ban és 11. §-ban meghatározott árusítás esetén a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy panaszával – annak tárgya szerint – mely hatósághoz fordulhat, illetve hogy az Fgytv. szerinti fogyasztói jogvita esetén békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatón fel kell tüntetni az üzlet helye, illetve – a 7–9. § szerinti esetben – a kereskedő székhelye szerint illetékes hatóságok, illetve és békéltető testület címét és telefonszámát.”

(8) A 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy üzlete a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a jegyző saját hatáskörében hivatalból vagy a kereskedő tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírások megtartásának ellenőrzésére egyébként jogosult más hatóság kezdeményezésére határozattal, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra az üzletet ideiglenesen bezárathatja, illetve a (4) bekezdésben foglaltak szerint a működési engedélyt visszavonja és az üzletet bezáratja.”

(9) A 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jegyző a működési engedélyt visszavonja és az üzletet bezáratja, ha]

„a) a kereskedő a jegyzőnek a Kertv. 9. § (5) bekezdés e)–g) pontja szerinti tiltó határozatában a jogsértés megszüntetésére előírt határidőn belül a megtiltott tevékenységet tovább folytatja,”

(10) A 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 22. §-a a következő e)–g) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

„e) üzleten kívüli kereskedés: az a tevékenység, amelynek során kereskedő vagy a nevében, illetve javára szerződést kötő személy az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésben meghatározott körülmények között fogyasztónak [Fgytv. 2. § a) pont] terméket értékesít, illetve szolgáltatást nyújt, ide nem értve a vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenységet;
f) szexuális termék: az Fgytv. 2. §-ának v) pontjában ekként meghatározott fogalom;
g) dohánytermék: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1. §-ának a) pontjában ekként meghatározott fogalom.”

a) 2. § (1) bekezdésében az „a 7–9. és a 12. §-ban meghatározott kivétellel” szövegrész helyébe az „7–9. és a 12–12/B. §-ban szabályozott forgalmazási módok kivételével” szöveg,

b) 5. § (4) bekezdés d) pontjában a „fogyasztóvédelmi hatósággal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal” szöveg,

c) 6. § (7) bekezdésében a „fogyasztóvédelmi hatóságot” szövegrész helyébe a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot” szöveg,

d) 10. § (2) bekezdésében és 11. § (2) bekezdésében az „MgSzH és az ÁNTSZ engedélye”, illetve az „ÁNTSZ engedélye” szövegrészek helyébe az „ÁNTSZ közegészségügyi követelményeknek való megfelelést megállapító engedélye, valamint az MgSzH engedélye” szöveg,

e) 18. § (1) bekezdésében a „forgalomba kerülő” szövegrészek helyébe a „forgalmazott” szöveg,

f) 19. § (2) bekezdésében a „vevőket” szövegrész helyébe a „vásárlókat” szöveg,

g) 20. § (3) bekezdésében a „fogyasztóvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság” szöveg,

h) 21. § (4) bekezdés f) és g) pontjában a „veszélyes mértékű zaj” szövegrész helyébe a „veszélyes mértékű környezeti zaj” szöveg,

i) 2. mellékletének 1111. pontjában a „dohányáru” szövegrész helyébe a „dohánytermék” szöveg,

j) 2. mellékletének 2400. pontjában a „fogyasztó” szövegrész helyébe a „megrendelő” szöveg

lép.

14. § (1) Az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet] 2. § j) és k) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[E rendelet alkalmazásában]

„j) forgalmazás: elem, illetve akkumulátor – ellenérték fejében vagy ingyenesen – üzletszerű gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása, ideértve az e célból való felkínálást is, továbbá az import;
k) kereskedő: aki felhasználónak elemet, illetve akkumulátort forgalmaz;”

(2) A 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A gyártó gondoskodik arról, hogy a felhasználók rendelkezésére álljanak legalább a (2) bekezdés szerinti információk.”

(3) A 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) A kereskedő a 4. § (2) bekezdése szerinti felhasználói tájékoztató elérhetőségét az elem, illetve akkumulátor forgalmazásakor a fogyasztók rendelkezésére bocsátja.”
„(3) A 4. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá a 9. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.
(4) A 3. § (5) bekezdésében, a 4. § (4) bekezdésében, valamint a 9. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az Fgytv. szabályai szerint jár el.
(5) A (3) és (4) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.”

a) 2. § b) pontja 3. § (5) bekezdése, 4. § (2) bekezdés f) pontja, 9. § (2) bekezdése a „fogyasztó” szövegrész helyett a „felhasználó” szöveggel,

b) 2. § i) pontja az „először hoz üzletszerűen forgalomba” szövegrész helyett az „elsőként forgalmaz” szöveggel,

c) 2. § m) pontja, 10. § (2) bekezdése, 11. § (1) bekezdésének a) pontja, 15. § (7)–(9) bekezdése, 18. § (1) bekezdése [271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § (7) bek. e) pont], 1. mellékletének magyarázó szövege, a 2. mellékletében foglalt táblázatok címei, valamint 3. mellékletének magyarázó szövege a „forgalomba hozott” szövegrész helyett a „forgalmazott” szöveggel,

d) 4. § (1) bekezdés g) pontja a „címkézési” szövegrész helyett a „jelölési” szöveggel,

e) 4. § (2) és (4) bekezdése a „fogyasztói” szövegrész helyett a „felhasználói” szöveggel,

f) 4. § (4) bekezdése a „hirdetést” szövegrész helyett a „közleményt” szöveggel,

g) 9. § (1) és (2) bekezdése a „fogyasztótól” szövegrész helyett a „felhasználótól” szöveggel

lép hatályba.

15. § Ez a rendelet 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.

16. § (1) Hatályát veszti:

a) a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 8. § (6) bekezdése,

b) a magánnyugdíjpénztárakat minősítő szervezetekről szóló 166/1998. (X. 6.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése,

c) a 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet bevezető részében az „(a továbbiakban: Fvtv.)” szövegrész,

e) a 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet bevezető részében az „(a továbbiakban: Fvtv.)” szövegrész, 17. § (6) bekezdésében a „ , valamint a szerződésre vonatkozó reklámtevékenység” szövegrész, továbbá 19. § (1) bekezdésében a „vagy a fogyasztókat megtéveszti” szövegrész,

g) a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „csomagolásában, illetve annak” szövegrész, 5. § (2) bekezdésében az „– a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően –” szövegrész,

h) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében az „ , és nem kelthet olyan látszatot, amely ezektől eltér” szövegrész, továbbá 3. § (2) bekezdésének második mondata,

i) a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet] 4. § (8) bekezdés b) pontja, valamint (9) bekezdés a) pontja,

j) a 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdés e) pontjában az „ , illetve megtévesztő címkével vagy” szövegrész,

l) a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. §-ában a „fogyasztónak,” szövegrész, 2. mellékletének 2210. pontjában a „ , külső gazdasági szervezet által” szövegrész, továbbá 2. mellékletének 2220. pontjában a „ , külső gazdasági szervezet által fenntartott és” szövegrész.

(3) Hatályát veszti:

a) a használati-kezelési útmutatóról és a minőség tanúsításáról szóló 2/1984. (III. 10.) BkM–IpM együttes rendelet, valamint

b) a textíliák nyersanyag-összetételének megadásáról szóló 5/1998. (I. 16.) IKIM rendelet.

17. § Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

18. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 94/47/EK irányelve (1994. október 26.) az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről (a 4. §),

b) az Európai Parlament és a Tanács – a 2004/12/EK és a 2005/20/EK irányelvvel módosított – 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról – 3. cikk (1) bekezdés, 6. cikk (2) bekezdés és 8. cikk (2) bekezdés (a 7. §),

c) az Európai Parlament és a Tanács 97/7/EK irányelve (1997. május 20.) a távollévők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről (a 3. §),

d) az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve (2003. január 27.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól – 3. cikk j) pont és 10. cikk (a 8. §),

e) az Európai Parlament és a Tanács 2003/30/EK irányelve (2003. május 8.) a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról – 3. cikk (5) bekezdés (a 10. §),

f) a Bizottság 2005/270/EK határozata (2005. március 22.) az Európai Parlament és a Tanács csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelve szerinti adatbázisrendszerre vonatkozó formátumok létrehozásáról (a 7. §),

g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről – 3. cikk 12–14. pont, 20. cikk (1) és (2) bekezdés (a 14. §).

(2) A 11. § a mosó- és tisztítószerekről szóló, 2004. március 31-i 648/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének és 18. cikke (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1

A rendelet a 17. § alapján hatályát vesztette 2008. szeptember 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás