Csopak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2008. (XI.25.) önkormányzati rendelete

Csopak Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat-és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. Törvény 85. § (1) bekezdés e) pontjában, a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c.) pontjában és az 1995. évi XLII. törvény 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján az 1999. évi LXIX. törvénnyel, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény előírásaival, továbbá a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénnyel összhangban a település tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

(1) A rendelet célja, hogy Csopak község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően szabályozza.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed. Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hatékonyan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

(1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, hulladéktárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a Falugondnokság útján gondoskodik.

(3) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(4) Az ingatlan előtti járda, valamint az ingatlan előtt az úttest széléig, szegélyvonaláig terjedő terület tisztán tartása az ingatlan tulajdonosának, illetve tényleges használójának kötelessége.

Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek, stb. előtti járdaszakaszt az üzemeltetőnek, a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a hulladék üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság mentesítéssel kapcsolatos feladatokra is.

(5) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(6) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát amennyiben szükséges naponként többször fel kell szórni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni.

E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülés okozásra alkalmas anyagot használni nem szabad.

A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(7) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(8) A település belterületén lévő ingatlanok, s elsősorban a beépítetlen telkek tulajdonosai, használói kötelesek a szükségesség mértékének megfelelően – de évente legalább két alkalommal – május 15-ig, illetve szeptember 15-ig ingatlanaikat a gyomtól, gaztól, hulladéktól, vadon növő bokroktól, stb. megtisztítani.

(9) Ha a beépítetlen és kerítés nélküli ingatlan tulajdonosa, használója a kötelezettségét nem teljesíti, úgy a jegyző a teljesítésre való eredménytelen felhívást követően az elhanyagolt ingatlant a tulajdonos, használó költségére és veszélyére rendbe hozattathatja.

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tulajdonosának, illetve tényleges használójának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, karbantartása és tisztántartása minden esetben a tulajdonosának, illetve használójának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos!

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy felújításnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a képviselő-testület, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(5) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet a munkavégzést megelőző állapotba kell helyreállítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(6) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve hulladékot szállítani és helyezni! Közterületre kihordott hulladékot vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

(1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani, és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

(1) A község közterületén tilos üzemképtelen járművet tárolni, járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, buszmegállókat, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.), egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

(3) A település közigazgatási területén, a külterületi útszakaszok mentén óriásplakát nem helyezhető el.

(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.

(5) A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

(1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos!

A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított hulladéktárolóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel), kutyaürülékkel szennyezni tilos!

(5) A kutya tulajdonosa köteles kutyája után az ürüléket eltakarítani.

(6) Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

(1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel, engedéllyel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni, és azt saját költségen elszállítani.

(1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne jusson.

(2) A település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

(1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

– a gyalogos közlekedési útvonalon,

– az útkereszteződésben,

– az úttorkolatban,

– a kapubejárat elé, annak szélességében,

– a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

– a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(3) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

(1) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.

(2) A község közigazgatási területét a község általános, részletes, és külterületi tervében meghatározott célra lehet használni.

(1) A Balaton vizének védőterületén belül a Balaton parti medrével határos ingatlanok mentén szerves- és műtrágya, növényvédő szer alkalmazása, szennyvíz, szennyvíziszap, veszélyes és mindenfajta hulladék elhelyezése, használata, állat tartása, szennyező ipari, mezőgazdasági vagy egyéb tevékenység folytatása tilos.

(2) Csapadékvizet közcsatornába vezetni tilos.

(3) A Balatonba torkolló csapadékvíz elvezetőkhöz a befolyásnál uszadékfogó rácsok beépítése szükséges.

(4) Azokban az utcákban, ahol szennyvízcsatorna épül, ott valamennyi ingatlan bekötővezetékét legalább a közterület határáig a csatornaépítéssel egyidejűleg meg kell építeni. A szennyvízcsatornával ellátott utcákban az érintett ingatlanokat a közcsatornára az üzembehelyezést követően rá kell kötni. A szennyvízcsatornára való rákötésre az ingatlantulajdonosokat a jegyző kötelezi.

(5) Felhagyott, használaton kívüli kútba szennyvizet vezetni, vagy káros anyagot önteni tilos.

(6) Az élővizek (Balaton) által a partra hordott, illetve a vízparton található hulladék, uszadék összegyűjtéséről, elszállításáról a kijelölt lerakóhelyen történő elhelyezéséről a partmenti ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles gondoskodni. A partmenti tulajdonosok által összeszedett elpusztult halak elszállítása a Balatoni Halászati Rt. és az önkormányzat kötelessége.

(7) Ha a csapadékvíznek az árokban történő akadálytalan lefolyását hulladék, vagy hordalék akadályozza, az árok, vízfolyás kitisztítását az árokpartmenti ingatlantulajdonos köteles elvégezni a keletkezést követő 8. napon belül.

(8) A csapadékvíz elvezető árkok medrének, valamint műtárgyainak folyamatos karbantartása, rendezése a létesítmény kezelőjének feladata.

(9) Földalatti zárt, földfeletti nyílt csapadékelvezető rendszerbe szennyvizet, vagy káros anyagot önteni tilos.

(1) Csopak közigazgatási területén az avar és kerti hulladék égetése tilos. Kivétel ez alól az április hónap, valamint az október 15. és a november 30. közötti időszak.

(2) Csopak területén szolgáltatási tevékenységgel összefüggő, helyhez kötött légszennyező pontforrás (kivéve a háztartási tevékenység, valamint a 140 kW névleges összteljesítményt meg nem haladó tüzelőberendezés pontforrásait) üzemeltető és létesítése esetén a tervező, vagy ennek hiányában a beruházó, illetőleg az építtető (továbbiakban: beruházó), vagy a tevékenység megváltoztatása esetén a működtető, - a káros légszennyezés elkerülése végett - köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni.

(3) Kibocsátási határértékként a területi kibocsátási és a technológiai kibocsátási határérték közül a kisebbet kell megállapítani.

(4) A beruházó a szolgáltatási létesítmény terület-felhasználási, az építési engedélyeztetési eljárás során igazolni, az eljáró hatóság pedig ellenőrizni köteles, hogy a megvalósított műszaki megoldás megfelel-e az előírásoknak.

(5) Csopak közigazgatási területén kerti hulladékot (falombot, gallyat) égetni tilos kivéve a külön jogszabályban megállapított növény egészségügyi feladatok miatt szükségeset. A növényi hulladékok komposztálása megengedett.

(6) A szabadban való égetést csak felügyelet mellett, a tűzrendészeti szabályok betartásával (az éghető és gyúlékony anyagoktól, épületektől legalább 10 fm távolságra) szabad végezni.

(7) Gumi, műanyag és egyéb, bűzös gázt keletkeztető, és a levegőt szennyező anyag sem a szabadban, sem zárt helyen nem égethető el, azokat más módon kell ártalmatlanítani, vagy a szeméttelepre szállítani. Kerti hulladékon kívül minden egyéb hulladék égető-berendezésben történő megsemmisítéséhez a környezetvédelmi felügyelőség engedélye szükséges.

(8) Az ingatlan tulajdonosa kerti hulladékot saját területén komposztálhat.

(1) Csopak község közigazgatási területén lévő és a (2)-(4) bekezdésben felsorolt védett és jelentős természeti értékek megóvásáról gondoskodni kell, azok rongálása, károsítása tilos.

A természetvédelem alatt álló illetve arra tervezett területeket érintő gazdálkodási, építési, a terület jellegét, használatát megváltoztató egyéb tevékenység csak az illetékes természetvédelmi hatóság egyetértésével történhet.

(2) Országos védelem alatt álló területek:

- Kerekedi öböl természetvédelmi területe,

- a Balatoni Nemzeti Parkhoz tartozó területek,

- a Paloznaki öböl,

- a települési belterülettől északra fekvő területek, Nosztori völgy Csákányhegy, Piarista erdő

- a part menti nádasok,

- források és környékük.

(3) A községkép és tájkép megőrzése céljából a következő területeket kiemelten kell védeni:

- Csopaki Növényvédő Állomás parkja,

- Örkény és Ifjúsági sétány,

- volt Közti üdülő,

- volt ÁG pince,

- volt TSZ pince (Suli villa),

- Csonka torony és környéke,

- a Kossuth utca vége a volt Gyermekotthonig,

- műemlékek, templomok és környékük,

- Csopaki Séd vízfolyás és környéke, valamint forrás környéke,

- a rendezési tervben és a Helyi Építészeti Örökség Védelméről szóló rendeletben jelölt védett ingatlanok területe.

(4) További jelentős táji értéket képviselnek a csopaki szőlőterületek, melyek helyi védelméről szóló 10/2008. (IV. 30.) számú önkormányzati rendelet az irányadó.

(5) A település területén az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges.

(6) A természeti, táji értékek védelmének biztosítása mellett a fejlődés fenntarthatósága, a településen élők életminőségének javítása érdekében a fenntarthatóság természeti elemeit érintően fontos a település összefüggő zöldterületi rendszerének megteremtése.

(7) A tájhasználat, területhasználat során biztosítani kell az egyes területi egységek karakterének megőrzését, ennek megfelelően az egyedi tájjelleg és a vizuális esztétikai adottságok megóvását, valamint a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását.

(8) A település külterületén a szerkezeti jelentőségű utak mellett, a Szabályozási terv szerinti fasorokat, védősávokat kell telepíteni, a növényzetet fel kell újítani, ki kell egészíteni tájhonos fajok alkalmazásával.

(1) Az építési, terület-felhasználási, közterület-bontási engedélyben az eljáró hatóság előírja a humuszvédelmet, a termőföldnek a felvonulási, bontási, tereprendezési munkák előtti letermeltetését és a hatóság által kijelölt helyre történő lerakását.

(2) A község területén minden közületi építtető köteles a helyszínen található termőföldet lefejteni, meghatározott helyen prizmába gyűjteni.

Az építtető (kivitelező) az építkezés befejezését követően ennek a földnek a felhasználásával köteles a terület helyreállítását elvégezni. A megmaradt termőföldet a község rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Az építkezés helyén lévő és megmaradó fák, cserjék és a zöldterületek épségét az építtető köteles biztosítani.

(4) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek ingatlanukat folyamatosan gyommentesen, rendezetten tartani úgy, hogy az ne szolgálhasson kártékony állatok búvóhelyéül, megfeleljen az üdülő és községképi szempontoknak.

(1) Csopak község területén zöldterületnek minősülnek: a kertészeti rendezés alá vont bel- és külterületi zöldterületek [parkok, közterek, sétányok, játszóterek, virágágyások és virágtartók, valamint külterületi kirándulóhelyek (Nosztori völgy)].

E rendelet alkalmazása szempontjából közhasználatú zöldterület:

a) a község belterületének kertészetileg rendezett része(parkok, ligetek, sétányok, játszóterek stb.)

b) a kertészeti rendezés alá vont községi zöldterületek, feltéve, hogy azokon a fásítás, vagy parkosítás, illetve az ahhoz szükséges talaj előkészítés, talajjavítás, tereprendezés, vagy más munka már megkezdődött.

c) az utcai fák és zöldsávok

d) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló területek és park erdők.

e) gyermekjátszótér az olyan park, amelyet kizárólag gyermekek szórakozását szolgáló berendezésekkel láttak el.

(1) A község zöldterületek kezeléséről, gondozásáról, az ott lévő fák, cserjék és egyéb növényzet, valamint a zöldterületekhez tartozó felszerelési tárgyak (padok, játék és tornaszerek stb.) állagának megóvásáról és felújításáról az Önkormányzat a Falugondnokság útján gondoskodik, illetve a vállalkozó részére kiadott területek gondozása, stb. a vállalkozó feladata.

(2) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek az ingatlanuk határvonalától az útszegélyig - de legfeljebb 30 méterig - a 20. §. a.), b.), c.), d.) pontjában meghatározott területek gondozását (kaszálás, gyomtalanítás, tisztítás stb.) elvégezni.

(3) Az allergiás megbetegedést kiváltó növényeket (pl. parlagfű, stb.) virágzás előtt magánterületről és közterületről egyaránt el kell távolítani.

(1) A község parkjait rendeltetésüknek megfelelően, időbeli korlátozás és térítés nélkül bárki jogosult használni.

(2) A játszóterek felszerelését a 6. életévüket be nem töltött gyermekek kizárólag szülői felügyelet és felelősség mellett használhatják. A 6. életévüket betöltött, de 14. életévüket még el nem ért gyermekek, illetőleg fiatalkorúak a játszóterek felszerelését a szülők felügyelete nélkül is, de a szülők felelőssége mellett jogosultak használni.

(1) A zöldterületen nem szabad olyan magatartást tanúsítani, amely mások nyugalmát, pihenését, vagy üdülését zavarja.

(2) Zöldterületben, parkerdőben hulladékot, elhasznált tárgyat lerakni, elszórni tilos!

(3) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, a fák, virágok és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása. A fák törzsére reklámtáblát (feliratot) elhelyezni tilos!

(4) Aki a közterületen a fákat megsebzi, megcsonkítja, cserjéket megrongál (kitiporja, letépi) a szabálysértési eljárás következményein kívül köteles a zöldkár értékének megfelelő kártérítést fizetni az e rendelet mellékletében foglaltak szerint.

(5) Tilos a közterületeken levő fák megongálása, pusztítása vagy olyan kezelése, amely értékük csökkenésével jár.

(6)

(7)

(8) Közterületre gyümölcsfa, díszfa, díszcserje csak a zöldfelület fenntartójával, előre egyeztetett módon, (a közművek elhelyezkedésére és a telepíteni kívánt egyedi fajaira vonatkozóan) engedéllyel telepíthető.

(1) Belterületen zöldterületekre kutyát csak pórázon, szájkosárral ellátva szabad bevinni. Kutyát játszóterekre, sportpályákra bevinni és ott sétáltatni tilos.

(2) Fogatos-, vagy gépjárművel, illetőleg kerékpárral, kül-, vagy belterjes kezelés alatt álló zöldterületnek csupán a járműforgalomra szánt útjain szabad közlekedni. Zöldterületen, parkerdő füvesített részén parkírozni tilos.

(1) A gondozott zöldterületeken elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöldterületen otthonos madarakat, vagy egyéb védett állatokat zavarni, befogni vagy pusztítani tilos. A kül- és belterületen tilos a növényzet, valamint a felszerelési tárgyak mindennemű rongálása, a madarak pusztítása, lőfegyver, légpuska, egyéb veszélyes eszközök használata.

(2) A kül- és belterjesen kezelt zöldterületen tilos a virágok (védett és ültetett) vagy más növények szedése és gallyazása, az ott lekaszált fű, vagy összegyűjtött lomb, egyéb faanyag összegyűjtése és eltulajdonítása. Tilos a füves részt letaposni, vagy azon tartós jelleggel tartózkodni.

(3) A község közigazgatási területén fát kivágni – gyümölcsfa kivételével ‑ csak engedéllyel szabad. Fakivágás engedélyezése esetén a fa pótlását minden esetben elő kell írni. Amennyiben a tuljdonos vállalja, hogy mandulafával pótolja a kivágott fát, úgy azt az Önkormányzat térítésmentesen biztosítja számára. A mandulafát nem köteles a saját ingatlanán pótolni.

(4) Nyomvonalas vezetékek üzemképes állapotát veszélyeztető fák, valamint közterületre kihajló ágak esetén a tulajdonos köteles a gallyazást elvégezni. Ha a kötelezettségének a tulajdonos nem tesz eleget felszólítás ellenére sem, a Jegyző a tulajdonos költségére a gallyazást elrendelheti.

Parkolóhelyek létesítése

(1) Az építmények, létesítmények és helyiségek (továbbiakban: létesítmények) rendeltetésszerű használatához szükséges, de legalább az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet által előírt mennyiségű és fajtájú gépjárművek részére várakozóhelyeket, vagy gépjárműtárolókat, rendszeres teherszállítás esetén pedig rakodóhelyet (továbbiakban: parkolóhelyeket) kell létesíteni. A parkolóhelyek létesítése a beruházónak, meglévő épület részeként kialakított létesítmény esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának a kötelessége.

(2) Parkolóhelyet a létesítményhez tartozó építési telken kell elhelyezni. Ennek érdekében az új létesítmények telekterület meghatározásánál az igény szerinti, vagy norma által meghatározott parkoló-igény figyelembevétele szükséges. Új létesítmény építése esetén közterületen csak rendkívül kivételes esetben lehet biztosítani a parkolást, a 19/2008. (VII.30.) számú önkormányzati rendelet szerint.

(3) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolókra a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 4/ C § (3) b) pontjában előírtak az irányadók.

(1) A környezet veszélyeztetésével és a környezet károsításával járó rendkívüli esemény folytán hozott határozat elleni jogorvoslati kérelemnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya (1995. évi LIII. tv. 95. §.)

(2) A környezet veszélyeztetése, környezetszennyezés, vagy környezetkárosítás esetén az Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelme érdekében környezetvédelmi bírságot állapít meg engedély nélküli:

a.) tűzgyújtás,

b.) hulladék és törmeléklerakás,

c.) fakivágás,

d.) közterület-felbontás, nem megfelelő helyreállítás,

e.) víziállás elhelyezés, nádirtás, engedély nélküli tómeder betöltés,

f.) szikkasztás, engedély nélküli szennyvízelhelyezés,

g.) veszélyes hulladék elhelyezés, szállítás esetén.

(3) A tevékenységi engedély nélküli környezet-szennyező anyagok szállítója környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

(4) A környezetvédelmi bírság összege a környezet károsításától, mértékétől, súlyától és ismétlődésétől függően szabható ki.

(5) A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy a korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól (1995. évi LIII. tv. 107.§.)

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.