Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2008. (XI. 18.) önkormányzati rendelete
2008.11.26.
a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Vecsés város Önkormányzatának tulajdonában álló és az
ingatlan-nyilvántartás helyrajzi szám mutatójában közterületként nyilvántartott belterületi földrészletre, továbbá olyan, az önkormányzat tulajdonában nem álló belterületi földrészletre, amelyet a terület tulajdonosa az önkormányzat részére közhasználatra átadott (a továbbiakban együtt: közterület).
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) a közterületen lévő közutak és közlekedési célra igénybe vett magánutak nem közlekedés célú igénybevételére. Ilyen esetben a közúti közlekedésről szóló
1988. évi I. törvény és végrehajtási jogszabályainak
1 rendelkezései (igénybevétel feltételei, díja stb.) szerint kell eljárni;
b) az Önkormányzat által fenntartott piac és vásár2 helyhasználatára, az ezzel
kapcsolatos díj megfizetésére.
A közterület rendeltetéstől eltérő használatának feltételei
2. § (1) A közterületet és annak építményeit, berendezéseit (felszereléseit) – az általános magatartási szabályok betartásával, állaguk sérelme vagy mások használatának korlátozása vagy kizárása nélkül – bárki ingyenesen használhatja (rendeltetésszerű használat).
(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület- használat) e rendelet 3. §-ban és a 4. §-ban meghatározott tevékenységek céljára, illetőleg esetekben az önkormányzat engedélyével vehető igénybe.
(3) A közterületet az engedélyezett használati idő lejártával a használatba vételekor megállapított (eredeti) állapotának megfelelően kell az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani.
(4) Közterület-használati engedély ideiglenes jelleggel - meghatározott időtartamra vagy
meghatározott feltétel bekövetkeztéig - legfeljebb egy évre adható. A közterület használat engedély iránti kérelmet Vecsés Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Vagyongazdálkodási Osztályán kell benyújtani. Az engedély iránti kérelem formanyomtatványát e rendelet 2. melléklete tartalmazza. Az engedélyt az
5. §-ban meghatározott esetekben meg kell tagadni. A használatot – az engedély lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott – kérelemre lehet meghosszabbítani, illetőleg szüneteltetni.
3(5) Ha egy adott közterület használatára két vagy több kérelem érkezik, az engedélyt – ha
az egyébként a feltételeknek megfelel – a beérkezés időbeli elsőbbsége alapján kell megadni.
(6) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a városrendezési tervét, környezetvédelmi, köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeit, vizsgálni kell az egyéb feltételek (pl. vállalkozási igazolvány, kereskedelmi-, kisipari működési engedély, a település épített környezetére gyakorolt hatását) meglétét;
3. § (1) A közterületek rendeltetésüktől eltérő módon történő használatának (4. §) engedélyezése esetén az engedélyesnek – e § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel - az önkormányzat által meghatározott díjat kell fizetnie.
(2) Nem kell közterület-használati engedély:
a) előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület
azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 20 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha
annak közterülettel érintkező felülete a 2 négyzetmétert nem haladja meg;
b) a tüzelő vagy egyéb anyag és dolog vagy tárgy (pl. költözködés, lomtalanítás alkalmával bútorok és egyéb háztartási felszerelések, konténerek stb.), továbbá az
építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és segédszerkezetek lerakásához és
tárolásához, feltéve, hogy az a 24 óra időtartamot nem haladja meg és a közlekedést
nem akadályozza;
c) az őstermelőnek, a saját kertjében termesztett zöldség, gyümölcs, virág idényjellegű
árusítása céljából, ha az ingatlana előtt közvetlenül – de a közút területén kívül
- l.5 m2-nél nem nagyobb közterület használatával, a közegészségügyi, környezetvédelmi és köztisztasági előírások betartásával történik;
d) a gyülekezési jog gyakorlásához, a politikai rendezvényhez, kivéve ezek területén
és idején végzett alkalmi árusításhoz (
4. § (1) bek.
f) pont);
e) elektronikus, hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez;
f) a kizárólag kézi hordozású eszközökkel végzett, illetve a 30 percet meg nem haladó
időtartamú film-, televízió-, video- és hangfelvételek készítéséhez;
g) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó
munkálatok elvégzéséhez;
h) a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés, plakát közterületen történő elhelyezésére;
i) érvényes építési engedély alapján végzett építési munkával kapcsolatos állvány,
építőanyag és törmelék elhelyezésére, (például: építési állványzat, munkaterület
körülhatárolása), ha az a 30 napot nem haladja meg.
4. § (1) Közterület-használati engedély szükséges a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek mellett:
c) érvényes építési engedély alapján végzett építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, (például: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai stb.) fennmaradásához, tárolásához, ha az a 30 napot meghaladja;
d) vendéglátó-ipari előkert (terasz) kerthelyiség idényjellegű létesítésére, üzleti
árukirakodásra, szállítás alkalmával göngyöleg átmeneti – naponta 2 óra időtartamot nem meghaladó – elhelyezésére;
e) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató-fülke, pavilon, árusítóhely beleértve az üzlet előtti külső árusítást is - állandó és idényjellegű létesítéséhez, fennmaradásához, illetve a már meglévők működéséhez, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához, mozgó árusítóhely létesítéséhez és fennmaradásához;
f) alkalmi- és mozgóárusításhoz, szolgáltató tevékenység végzéséhez, szórakoztató (cirkusz, mutatványos) tevékenység folytatásához;
g) kiállítás, alkalmi vásár, sport- és kulturális, esküvői (sátor felállítása, rendezvényekre, utcabál rendezésére, továbbá mutatványos tevékenység céljára, és ezekhez kapcsolódó építmények, berendezések és ezzel összefüggő elkerített területek kialakítására;
h) a közút területén kívüli közterületen ideiglenes parkoló, taxiállomás elhelyezéséhez,
fennmaradásához, illetve bármely közúti jármű (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes
rendelet 1. számú függelék II. fejezete), külön jogszabály alapján parkolásnak nem
minősülő egyéb célú (pl.: autószalon kiállítása) elhelyezéséhez;
i) az utcai árusító és egyéb automaták (például: pénzváltó, ital, ATM stb.) felállításához, fennmaradásához;
j) film-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez, ha a közterület használata a 30
percet meghaladja;
k) közútnak nem minősülő közterület burkolt vagy gyepesített felületének elbontásához, vagy feltárásához azzal a feltétellel, hogy azt az engedélyes eredeti állapotának megfelelően köteles – az engedélyben meghatározott időre – helyreállítani.
(2) A vendéglátó egységek idényjellegű kitelepülése (előkert, terasz, kerthelyiség), továbbá állandó vagy idényjelleggel árusító pavilon [(1) bek. e) pont] felállítására közterület-használati engedély csak akkor adható, ha az a városképet nem rontja és a gyalogosforgalmat nem akadályozza, továbbá nem okoz zajártalmat. Az ideiglenesen kihelyezett idényjellegű árusítóhely – amennyiben üzemeltetése megszűnt, vagy 30 napon túl szünetel – közterületen nem tárolható. Az üzlet előtt elhelyezett vásárlói pultot, asztalt az árusítás befejeztével a közterületről naponta el kell távolítani.
(3) A város főúthálózatához tartozó közutak mentén lévő közterületeken engedély csak akkor adható, ha
a) a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé (pl.: építési munka végzése);
b) a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges (pl. idényjellegű árusítás, hirdető-berendezés).
(4) A közterület használati engedélyt díj megfizetésére történő kötelezés mellőzésével ki kell adni:
a) a köztéri szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút és alapzatos zászlórúd - ha a lobogó az állam és város szimbólumát jelképezi - létesítésére;
b) a közterületen elhelyezett távbeszélő fülkék elhelyezésére;
c) az Önkormányzat saját és az általa fenntartott költségvetési szervek beruházásában
végzett építési, felújítási munkálatoknál;
d) az Önkormányzat és az által fenntartott költségvetési szervek által szervezett valamennyi rendezvényre;
e) a civil szervezetek (egyházak, közalapítványok) humanitárius, karitatív, kulturális, vallási és sport rendezvényeire;
f) a vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog, közérdekű szolgalmi vagy használati jog
jogosultjának, amennyiben az Önkormányzat a vele kötött megállapodás alapján a közterület használati engedély iránti kérelemben megjelölt tevékenység tűrésére köteles;
g) a Magyar Honvédség, a rendészeti szervek, a mentők és a katasztrófa védelmi szervek létesítményeinek elhelyezésére;
h) közműveknek /elektromos, gáz-, víz- és csatornázási művek, valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésére;
i) az országos közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmi közúti közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátást szolgáló létesítmények elhelyezésére;
j) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez,
fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai;
k) a közvetlen életveszély elhárítása céljából szükséges területek használatára.
5. § Nem adható közterület-használati engedély:
a) zöldterületekre, ha annak használata az ott lévő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat;
b) a járda felületének reklám - ideértve a politikai reklámot is - céljára történő használatára;
c) közterületen nem árusítható termékek (szeszesital, dohányáru) forgalmazásához,
d) árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló 12 négyzetméter alapterületet
meghaladó zárt szerkezetű építmények létesítéséhez kivéve, ha azt Vecsés Város Építési Szabályzata lehetővé teszi;
e) árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló 3m2 alapterületet meghaladó nyílt szerkezetű pultok és állványok létesítéséhez;
f) autóroncsok, üzemképtelen
, valamint a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező [
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése], vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek tárolásához, valamint reklámhordozó céllal való elhelyezéséhez;
g) göngyöleg és áruszállítással kapcsolatos eszközök közterületen való tartós - a
4. § (1) bekezdésének
d) pontjában meghatározott időtartamnál hosszabb – tárolásához;
h) gépek, gépjárművek iparszerű javítás céljából és a tehergépjárművek valamint vontatmányok és utánfutók tárolására;
i) a közterületi parkolók más célú hasznosítására;
k) a göngyöleg üzlethelyiség előtti - 2 óra időtartamot meghaladó – tárolására;
l) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására az engedélyezett tűzijáték kivételével, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére, valamint bármely más közízlést sértő tevékenység végzésére;
m) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné.
A közterület-használat engedélyezése
6. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérni, aki a közterületet rendeltetésétől
eltérően használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében és az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek kell az engedélyt kérelmezni.
(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmazni kell:
a) a kérelmező nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének és telephelyének címét;
b) a közterület-használat célját és időtartamát;
c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti pontos területnagyságának,
módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését;
d) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát;
e) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevők (családtag, továbbá a
4. § (1) bekezdés c-g) és k) pontjában foglalt közterület-használatok esetén alkalmazott, vagy megbízott) nevét és lakcímét.
(3) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt (építésügyi,
közlekedési, ÁNTSZ stb.) szakhatósági hozzájárulást.
(4) 7 A közterület használat engedélyezéséről a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben mint a tulajdonosi jogkör gyakorlója a polgármester dönt. A közterület- használati ügyekben hozott döntéssel szemben a helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvény 11. §-ban foglaltak szerint jogorvoslatnak van helye.
(1) A közterület használati engedélynek (hatósági szerződésnek) tartalmazni kell a 6. § (2)
bekezdésében megjelölt adatokat és a közterület használatának az 1.számú mellékletben meghatározott díjtétel(ek) alapulvételével a használat időszakára számított díj mértékét.
(2) A közterület használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy az engedélyes(nek)
a) az engedélyben meghatározott tevékenysége gyakorlása során köteles betartani e rendeletben és más jogszabályban meghatározott kötelezettségeket, és köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amelyet e rendelet vagy más jogszabály tilt;
b) köteles gondoskodni a közterület használati engedélyben megjelölt területen a köztisztaság fenntartásáról a hulladékkezelési közszolgáltatásról és a köztisztaság fenntartásáról szóló 13/2002.(VIII.8.) rendeletben előírtaknak megfelelően az általa használt közterület tisztántartásáról, a hó- és síkosság mentesítésről;
c) közterületen folytatni kívánt tevékenységhez – amennyiben azt külön jogszabály előírja- jogerős hatósági engedéllyel kell rendelkeznie. A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik;
d) a közterületet - a használata befejeztével – eredeti állapotának megfelelően kell az
Önkormányzat rendelkezésére bocsátani.
8. § (1) A közterület használati díj mértékét a rendelet 1.számú mellékletében foglalt díjtételek
alapján az engedélyben illetőleg a hatósági szerződésben kell megállapítani.
(2) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét (cég, cím-, hirdetőtábla, hirdető berendezés esetén annak táblafelületét is), valamint a használatához szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni.
(3) A közterület-használati díj szempontjából minden megkezdett év, hó, nap, négyzetméter és folyóméter egésznek számít.
(4) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen megszüntetni.
(5) 8 Az ún. városi „búcsú” közterület használati díjtételeit évente a Képviselő-testület állapítja meg.
(6) 9 A Temető területével közvetlenül határos Ecseri utca (hrsz.: 366.), Temető utca (hrsz.: 199.) és a Vásártér utca (hrsz.: 362.) területére vonatkozóan, minden év október 28. és november 05. közötti időszakban közterület-használati engedély kizárólag kegyeleti célokat szolgáló termékek (virág, koszorú, gyertya, mécses) és sült gesztenye értékesítésére adható ki.
A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása
9. § (1) A közterület-használat közérdekből megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes kérelmére más helyen kell részére a közterület-használat lehetőségét biztosítani.
(2) Vissza kell vonni a közterület használati engedélyt, ha az engedélyes - a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének
tartósan nem tesz eleget,
- a tevékenységéhez előírt szakhatósági engedéllyel nem rendelkezik,
- az engedélyben, továbbá bármely jogszabályban, a tevékenységre vonatkozóan meghatározott kötelezettségét – ide értve a jogszabály szerint tiltott magatartástól való tartózkodás kötelezettségét is - nem teljesíti.
(3) A polgármester megtiltja a közterület használatát, amennyiben a közterület használatára e rendeletben meghatározott engedély kiadása nélkül kerül sor. Amennyiben a közterület jogosulatlan használata a közterület állagának sérelmével járt, a közterület jogosulatlan használóját kötelezni kell a közterület helyreállítására.
(4) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett a Hivatalnak köteles bejelenteni.
(5) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.
(6) Amennyiben a közterület-használat a
(2) vagy
(4) bekezdésben említett módon szűnt
meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használat díjat visszakövetelni nem lehet.
A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei
10. § (1) A közterület engedély nélküli használata esetén – kivéve a 3. § (2) bekezdését - a
használó az engedélyező felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén helyreállítani.
(2) Ha a használó az
(1) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal a használó terhére és veszélyére gondoskodik a közterület-használat megszüntetéséről (pl. elhelyezett tárgyak, berendezések elszállíttatása stb.).
(3) Engedélytől eltérő, vagy engedély (szakhatósági hozzájárulás) nélküli használat esetén
a jogszerűtlen közterület-használó részére 6 hónapig közterület-használati engedély nem adható.
12. § Ez a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével
egyidejűleg a közterületek alapvető rendeltetésétől eltérő használatáról szóló 15/1994.(IX.13.) Ök rendelet, valamint a közterületek burkolatának felbontásáról és helyreállításáról szóló 11/1991.(VI.11.) Ök rendelet hatályát veszti.
13. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács
2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
