26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelet

az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról¹

2008.08.30.

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva – a Magyar Rektori Konferencia egyetértésével – a következőket rendelem el:

1. § Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú melléklet XIII. része kiegészül e rendelet 1. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

2. § A Rendelet 3. számú melléklet III. része kiegészül e rendelet 2. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

3. § A Rendelet 3. számú melléklet IV. része kiegészül e rendelet 3. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

4. § A Rendelet 3. számú melléklet V. része kiegészül e rendelet 4. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

5. § A Rendelet 3. számú melléklet VI. része kiegészül e rendelet 5. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

6. § A Rendelet 3. számú melléklet VII. része kiegészül e rendelet 6. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

7. § A Rendelet 3. számú melléklet VIII. része kiegészül e rendelet 7. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

8. § A Rendelet 3. számú melléklet IX. része kiegészül e rendelet 8. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

9. § A Rendelet 3. számú melléklet X. része kiegészül e rendelet 9. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

10. § A Rendelet 3. számú melléklet XI. része kiegészül e rendelet 10. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

11. § A Rendelet 3. számú melléklet XII. része kiegészül e rendelet 11. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

12. § A Rendelet 3. számú melléklete „XIII. PEDAGÓGUSKÉPZÉSI KÉPZÉSI TERÜLET” cím alatt kiegészül e rendelet 12. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

13. § A Rendelet 4. számú melléklet 11.1.1. a) pontja a „FÖLDÜNK-KÖRNYEZETÜNK MŰVELTSÉGI TERÜLET” szövegrész előtt kiegészül e rendelet 13. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

14. § A Rendelet 4. számú melléklet 11.1.1. b) pontja a „GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉS” alcímet megelőzően „AGRÁR SZAKKÉPZÉS” alcím alatt kiegészül e rendelet 14. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

15. § A Rendelet 4. számú melléklet 11.1.3. pontja a „GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET” alcímet megelőzően „AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET” alcím alatt kiegészül e rendelet 15. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

16. § A Rendelet 4/A. számú mellékletének helyébe e rendelet 16. számú melléklete lép.

17. § A Rendelet 5. számú melléklete kiegészül e rendelet 17. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.

18. § A Rendelet 2. számú mellékletében a „VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET 12. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK” helyébe e rendelet 18. számú melléklete lép.

19. § A Rendelet 3. számú mellékletében a „X. SPORTTUDOMÁNY 1. SZAKEDZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK” 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 15–20 kredit

tudomány- és sporttudomány-elmélet, a sporttudományi kutatás elmélete és módszertana, hazai és nemzetközi sportadminisztráció, sportfejlesztési stratégiák, élsportfinanszírozás, élsport az EU-ban.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 50–55 kredit

funkcionális (sport-) anatómia, a sportsérülések rehabilitációja, humángenetika, doppingprevenció, sportbiokémia, az élsportedzés elmélete és módszertana, informatika és edzéstervezés, sportbiomechanika, sportdietétika, terhelésélettan, sportági stratégia, sportszaknyelv, sportpedagógia az élsportban, pszichoreguláció-mentáltréning, bánásmód-pszichológia, konfliktuskezelő technikák, szakmai gyakorlat.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 25–30 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

az élsportedzés sportág-specifikus elmélete és módszertana, a laboratóriumi és pályatesztek módszertana, a sportág elmélete és módszertana, a sportági szakirodalom elemzése, edzésmegfigyelés és edzésvezetési gyakorlatok.”

20. § A Rendelet 3. számú mellékletében az „V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET 1. RENDÉSZETI VEZETŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK” 7. pontjában „a határőrség,” szövegrész hatályát veszti.

21. § A Rendelet 3. számú mellékletében a „VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET 3. SZÍNHÁZRENDEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES OSZTATLAN KÉPZÉS” 7.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai anyag: 95–115 kredit

színházrendező szakirányon: színházi műelemzés; az előadás részleteiben és folyamatában; színészi játék; a prózai színházi struktúra működése (évadtervezés, társulatszervezés); színészvezetés; a színházi üzem és jog; színházi menedzsment; színházi szakmai gyakorlat;

zenésszínház rendező szakirányon: zenés műelemzés; kottaolvasási gyakorlat, partitúraolvasás; zenés színészi játék; zenés műfajtörténet; színészvezetés a zenés színházban; a színházi üzem és jog; zenés színházi menedzsment; zenésszínházi szakmai gyakorlat;

fizikai színházi koreográfus szakirányon: mozgás, improvizáció, rendezés- és koreográfiatörténet, alkalmazott koreográfia, dramaturgia a mozgásszínházban, koreográfus-rendező szakmai gyakorlat, színházi management a koreográfus-rendezőknek;

bábszínházi rendező szakirányon: bábszínészi mozgás, az emberi hang használata (hangképzés-énekhang-szöveg és ritmus, zene és szöveg-mozgás és hang), zenehasználat, vizuális és auditív elemek használata, báb és színház, rendezés és bábelmélet, bábtörténet, társművészetek és ezek felhasználása, dramaturgia, bábdramaturgia, bábszínházi szakmai gyakorlat;

diplomamunka: 18 kredit.”

22. § A Rendelet 3. számú mellékletében „XI. GAZDASÁGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 11. KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK” 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert legalább középfokú C típusú szaknyelvi nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú C típusú nyelvvizsga letétele, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.”

23. § (1) A Rendelet 3. számú mellékletében a „XI. GAZDASÁGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 12. BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZÜGYI MATEMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK” 4.2. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:]

„4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások, a fizika, a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus alapképzési szakok, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű fizikus, programozó matematikus és matematikatanári szakok.”

(2) A Rendelet 3. számú mellékletében a „XI. GAZDASÁGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 12. BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZÜGYI MATEMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK” 6.3. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit]

„6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30–35 kredit;”

(3) A Rendelet 3. számú mellékletében a „XI. GAZDASÁGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 12. BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZÜGYI MATEMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK” 8.3. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:]

„8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek 30–35 kredit:

– aktuárius szakirány: életbiztosítás, nem-életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, biztosítási számvitel, biztosítási eredmény elemzése, tartalékolás, kockázati folyamatok, pénzügyi folyamatok elemei;

– kvantitatív pénzügyek szakirány: sztochasztikus analízis emelt szinten, pénzügyi folyamatok, kockáztatott érték, kockázati modellek, portfoliókezelés, pénzügyi piacok és intézmények, származtatott eszközök, terméktervezés és -fejlesztés, hitelezési kockázat, döntéselmélet és döntési modellek;

diplomamunka: 15 kredit.”

24. § A Rendelet 4. számú melléklet „TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK” cím 7–8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„7. A tanári szak képzési célja, az elsajátítandó tanári kompetenciák:

A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása során alkalmas:

– a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását;

– tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, a közösségben kialakuló konfliktusok kezelésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre;

– a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni;

– a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni;

– az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a hatékony tanulás, a szociális és állampolgári kompetenciák, a kezdeményzőképesség és vállalkozói kompetenciák, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamint az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére;

– a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására;

– a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére;

– szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra;

– szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.

A tanárnak a fent jellemzett alapvető feladatai ellátásához meghatározott ismeretekkel, képességekkel, valamint gyakorlati készségekkel és attitűdökkel kell rendelkeznie. Ezek a kompetenciák mindenekelőtt:

Szakmai tudás

A tanulók, a tanulás és tanítás hatásmechanizmusainak kellő mélységű ismerete:

– az emberrel, a társadalommal és az oktatás társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos meghatározó tudományos eredmények ismerete,

– a gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre, a személyiség fejlődésében, magatartásformákban jelentkező egyéni sajátosságokra vonatkozó tudás,

– a nevelési-fejlesztési funkciókat betöltő szervezetek, intézmények, közösségek működésének, konfliktusainak, diszfunkcióinak ismerete,

– egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete,

– a tanulás különböző formáinak ismerete mind általános, mind pedig konkrét szaktárgyi vonatkozásban,

– a tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek ismerete,

– alkalmazható tudás a tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezőkről,

– az oktatás környezetét alapvetően meghatározó jogszabályok ismerete.

Szaktudományi, műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudás

– széles körű tudás a választott szakképzettség(ek)nek megfelelő tudomány- és/vagy műveltségi terület(ek)en,

– a szaktudományi tudás és annak iskolai közvetítése, a szakértelem és a műveltség, a tanulhatóság, a tudás szakmai és a hétköznapi életben való alkalmazása közötti összefüggések mély megértése, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások ismerete,

– a Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepének, tartalmának és belső összefüggésrendszerének ismerete (szakmai tanárképzés esetén emellett az adott szakképzési terület cél- és feladatrendszerének, alaptantervi és kerettantervi programjainak ismerete),

– a Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, szakképzési központi programok, a helyi tantervek, oktatási programok elkészítésének, illetve funkcióinak ismerete,

– a helyi pedagógiai program és az iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett tanulási folyamatok megértése,

– az iskolában és iskolán kívül elsajátított tudás közötti ellentmondásokból származó problémák megértése és kezelése, a tanulás különböző színterei közötti kapcsolatok kialakítása.

Szakmai képességek

A tanulók megismerése és a tanulócsoportok belső kapcsolatrendszerének feltárása terén:

– képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni,

– képes a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére,

– képes a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására.

A tananyag szervezése és a tanítási folyamat tervezése terén:

– szakterületén felkészült, és képes tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására,

– képes a rendelkezésre álló taneszközöket saját munkájában felhasználni, rendszerbe szervezni, új eszközöket tervezni,

– képes a digitális tananyagokat kezelni, forrásaikat megtalálni, a tanítási-fejlesztési céloknak megfelelő tartalmakat kiválasztani, rendszerezni, szerkeszteni,

– képes a tanulók információs-kommunikációs technikákkal végzett osztálytermi vagy azon kívüli önálló munkáját irányítani.

Az osztálytermi munka szervezése, a tanítás-tanulás és a nevelés módszereinek alkalmazása terén:

– képes a tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skáláját alkalmazni a hatékony tanulási környezet kialakítása érdekében,

– képes az új kommunikációs-információs technológiákat osztálytermi munkájában is hatékonyan alkalmazni, e technikákban rejlő lehetőségeket tanítási céljainak, a tananyag megértésének, a képességek fejlesztésének szolgálatába állítani,

– képes a tanítási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztására, eljárások megtervezésére és alkalmazására,

– képes a közös munkát segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére,

– képes a tanulók fejlődésében, a közösség életében jelentkező feszültségek, konfliktusok kezelésére,

– képes a tanórai munka hatékony, lendületes irányítására, a tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására.

Az értékelési és ellenőrzési eljárások alkalmazása terén:

– képes a tanulók számára fejlődésükről az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon a rendszeres és alapos visszacsatolást biztosítani,

– képes különböző értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók teljesítményeinek, fejlődésének szisztematikus nyomon követésére és elemzésére,

– képes a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásait rutinszerűen alkalmazni,

– képes elősegíteni a tanulók részvételét saját teljesítményük értékelésében.

Szakmai szerepvállalás és elkötelezettség

A szakmai szerepek elfogadása és gyakorlása terén:

– rendelkezik a pedagógusi, nevelői szerep ellátásához szükséges segítő és fejlesztő beállítódással, kellő szintű toleranciával, empátiával,

– rendelkezik a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel, a szaknyelvi szövegek olvasásának, interpretációjának, reflexiójának képességeivel, képes alkalmazni az információs-kommunikációs eszközöket,

– megfelelő önismerettel rendelkezik, képes saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre,

– közreműködik az iskolai kereszttantervi feladatok megtervezésében, illetve nevelési feladatainak megoldásában és a tanulók tanórán kívüli tevékenységének szervezésében,

– képes együttműködni pedagógus kollégáival, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel,

– képes a tanulók szüleivel árnyaltan kommunikálni, a tanulóval kapcsolatos tapasztalataikat értelmezni és saját tapasztalatait átadni,

– képes a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni,

– képes részt vállalni az iskola szervezetfejlesztési, innovációs és minőségfejlesztési munkájában,

– képes új tanítási módszerek és eljárások kidolgozására, tudományos eszközöket alkalmazó kipróbálására és az eredmények szakszerű értékelésére.

Értékelkötelezettségek és szakmai attitűdök terén:

– demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására,

– képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és képes azokat szakszerűen kezelni az iskolában és azon kívül is,

– képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre,

– érzékeny a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletektől övezett kisebbségi létből fakadó nehézségekre,

– személyes példájával és a közösségi viszonyok szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására.

8. A mesterfokozat és a tanári szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

8.1. Pedagógiai és pszichológiai alapozó tanulmányok

Az alapképzésbe épülő, legalább két féléven át biztosított, a tanári felkészítést megalapozó, a pályaismeretet és pályaorientációt segítő pedagógiai és pszichológiai ismeretkörök, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit:

a) a tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természete, az oktatás és a tanulás történetileg változó társadalmi, kulturális és gazdasági szerepe,

b) a tanítás tudományos megalapozása, a neveléstudomány alapvető paradigmái, kutatási módszerei, a szakmai ismeretszerzés módja,

c) ember- és gyermekismereti alapozás, a saját pályamotivációk és a tanulók megismerésének eszközei és módszerei,

d) a nevelés, a tanítás-tanulás cél- és eszközrendszerének legfontosabb jellemzői,

e) kommunikációs készségfejlesztés, az információs-kommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségei az oktatásban, tanulásban.

A fenti a)–e) pontban meghatározott ismeretkörök elméleti és gyakorlati aránya 60-40%, ahol a c) és e) pont szerinti ismeretek elsajátítása jellemzően kiscsoportos gyakorlat keretében folyik.

A hallgató a tanulmányai és gyakorlatai alapján feljegyzéseket, portfóliót készít, ami felhasználható a tanári mesterképzésbe felvétel elbírálásakor.

8.2. A tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai és társtudományainak ismeretkörei

– Az iskola mint szervezet, az oktatás társadalmi-gazdasági összefüggései, az iskolarendszer és az oktatás társadalmi meghatározottsága. A kultúraérzékeny iskola jellemzői; pluralizmus és szakmai autonómia. Az iskola feladatai és lehetőségei az esélyegyenlőtlenség csökkentésében és a társadalmi kohézió fejlesztésében.

– A magyar közoktatás történeti gyökerei és jelenlegi intézményrendszere, az iskolarendszer fejlődése, szabályozásának rendje, működésének jogi keretei. Az Európai Unió közoktatási kultúrája és szabályozási gyakorlata.

– Az emberre vonatkozó, pedagógiai-pszichológiai szempontból releváns természet- és társadalomtudományi ismeretek, filozófiai elméletek. A tanulás idegtudományi alapjai. A gyermekre és nevelésére, oktatására vonatkozó tudományosan megalapozott ismeretek. A tanári munka tudományos alapjai, kutatási háttere, a tanári mesterség tudásbázisának bővülése.

– A személyiség fejlődésével, az értelmi és érzelmi fejlődéssel kapcsolatos elméletek és kutatási eredmények. A pszichés fejlődés életkori és egyéni sajátosságai, a fejlődésben jelentkező problémák, zavarok természete és ezek pedagógiai kezelésének útjai. A tanulók megismerésének módszerei és eszközei. A megfigyelés eszközei, kérdőívek készítése, tesztek használata. Az érzelmek szerepe a nevelés-oktatás gyakorlatában. Az érzelmi intelligencia, alkotó tényezői és szerepe.

– A demokratikus társadalmak nevelési céljai. A közösségek szerepe a nevelésben. Értékek a nevelésben. A nevelés hatásmechanizmusai. Értékek közvetítése a tanítási-tanulási folyamatok keretében. A demokratikus gondolkodás fejlesztése, az előítélet- és társadalmi sztereotípiamentes szemlélet kialakulásának segítése, a tolerancia és a szociális készségek fejlesztésének lehetőségei. Az igazságosság, az egyenlőség és a méltányosság alapelveivel és iskolai érvényesítésével kapcsolatos ismeretek.

– A hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletekkel övezett kisebbségi létből fakadó nehézségek és az iskolai kudarc közötti általános összefüggések, az ezzel kapcsolatos konkrét kutatási eredmények ismerete. A hátrányok csökkentését célzó, tudományosan megalapozott pedagógiai eljárások ismerete.

– A tanulásra vonatkozó tudományos ismeretek, tanuláselméletek, a természetes és az iskolai tanulás hasonlósága és különbségei. A tanulás hatékonyságát, az iskolai teljesítményeket meghatározó kognitív, affektív és szociális tényezők ismerete.

– A tanulói tudás szerveződésével és változásával kapcsolatos ismeretek. A fogalomrendszerek kialakulásának sajátosságai, az értelemgazdag fogalmi megértést elősegítő tanulási-tanítási módszerek ismerete. A szakértelem és a műveltség kialakulásának folyamataival kapcsolatos ismeretek.

– A készségek és képességek fejlődési folyamatainak ismerete. A tanulás eredményességét alapvetően befolyásoló képességek, a nyelvi-kommunikációs és a tanulási képességek szerepének ismerete. A transzfer és a problémamegoldás összefüggései, szerepük a tudás alkalmazásában. A kompetencia különböző értelmezési kereteire és fejlesztésére vonatkozó ismeretek.

– Az iskolai, illetve a tanulási-tanítási folyamatban zajló interakciók és kommunikációs folyamatok sajátosságai, elemzése szempontjainak ismerete, ezek alkalmazásának képessége. Konfliktushelyzetek elemzésének képessége, a tanítási folyamat kommunikációs helyzeteinek szakszerű irányítása.

– Az oktatás szervezeti kereteinek, formáinak, stratégiáinak, módszereinek, eszközeinek és ezek hatékony alkalmazásának feltételei, módjai. A differenciált tanulásszervezés, az egyéni és a csoportmódszerek, a személyre szóló és a teljes elsajátításhoz vezető tanítási módszerek.

– Az iskolai életben résztvevő személyek és csoportok (tanulók, tanulócsoportok, tanárok, nevelőtestület) kapcsolatrendszerének ismerete. A család és az iskola kapcsolatának jelentősége; a kapcsolattartás tartalma, formái a mikrotársadalom felé nyitott iskolában. A szülőket a nevelési folyamatba bevonó, a tanulási és magatartási problémákat a családdal és a társadalmi mikrokörnyezettel együttműködve megoldó pedagógiai módszerek ismerete.

– A tanterv funkciói, típusai. A tananyag kiválasztását meghatározó társadalmi és kulturális tényezők, a tantervi szabályozás hazai gyakorlata. A tanár tervezési tevékenységei: helyi tanterv készítése, tanmenetkészítés; tématervezés (tematikus, epochális, projekt terv); egyéni fejlesztési tervek készítése, óratervkészítés, felkészülés a tanítási órára.

– Az értékelés funkciói, tárgyai, szintjei, viszonyítási alapjai. A nevelési-oktatási folyamatban alkalmazható értékelés módszerei és eszközei. A tanulók tantárgyi teljesítményeinek értékelése (becslés, mérés, szöveges értékelés), az önértékelés fejlesztése. Pedagógiai mérőeszközök készítése és használata.

– Prevenciós és korrekciós eljárások a fegyelmezett tanítási-tanulási körülmények biztosítása érdekében. Az önfegyelemre nevelés módszerei. A kognitív és a motivációs önszabályozás kialakításának jelentősége.

– A pedagógus feladatai a hátrányos, a veszélyeztetett helyzetben levő, az előítéletektől sújtott, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatban. A speciális nevelési szükségletek okainak, fokozatainak ismerete. Az egységesség és differenciálás jegyében megvalósuló oktatás jellemzői. A befogadó pedagógia elvei, az együttnevelés gyakorlati megvalósítása, az integrált oktatás módszereinek és a lemaradó tanulók egyéni fejlesztési technikáinak ismerete.

– A közoktatási rendszer eredményességének értékelése. Az eredményes iskola. A külső és belső értékelés. A minőségfejlesztés intézményi feladatai és lehetőségei. Az iskolai innováció feladatai.

– A tanári szerep dimenziói, erkölcsi és jogi meghatározottsága, a hivatás gyakorlása során felmerülő társadalmi szerepelvárások és fellépő szerepkonfliktusok. A tanári önreflexió szerepe a pályán való fejlődés folyamatában.

– A tanulói csoportok és a nevelőtestületek életének általános szociálpszichológiai és iskolai funkciójukból következő speciális jellemzői. A tanulók és a tanárok testi-lelki-szellemi egészségét veszélyeztető tényezők; mentálhigiéné és megküzdési stratégiák.

– A tanítás, nevelés és tanulás kutatásának alapvető módszereivel, adatelemzési eljárásaival kapcsolatos ismeretek. Az oktatási kísérletek szervezésének és az eredmények értékelésének alapvető technikái.

– A tanári tevékenység megalapozásához szükséges kitekintés a társtudományokra: anyanyelv, magyar kultúrtörténet, európai ismeretek, etika, jogi, társadalmi, közgazdasági, környezetvédelmi, egészségnevelési alapismeretek.

8.3. A tanári szak szakterületi eleméhez kapcsolódó általános ismeretek:

A szakterülethez kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzés, valamint a szakmai gyakorlatok folyamán elsajátítandó ismeretek:

– A közoktatás, illetve a szakképzés tartalmi szabályozásában és az adott tanári szakképzettségnek megfelelő érettségi tárgyak követelményeiben, illetve a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott ismeretek körének szaktudományos mélységű ismerete. A speciális pedagógiai jellegű szakképesítések esetén az adott szakterület szakismeretei.

– Az adott szakképzettséghez kapcsolódó tantárgy (műveltségi terület, nevelési, pedagógiai szakterület) által közvetített tudás sajátosságai, az abban rejlő általános és specifikus képességfejlesztés lehetőségei. Az oktatott tantárgy (műveltségi terület) más műveltségi területekhez való kapcsolata, az általános műveltséghez, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztéséhez való hozzájárulása. A tudáselemek rendszerbe szervezésének, a különböző forrásokból származó tudás integrálásának módjai. A tantárgy (műveltségi terület) tanításának nemzetközi tendenciái. A műveltségterülethez kapcsolódó alaptantervek, kerettantervek ismerete, helyi tantervek, oktatási programok készítése.

– A tantárgy (műveltségi terület) által közvetített fogalmak, tartalmak fejlődési sajátosságai, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepe, az azokkal kapcsolatos naív előfogalmak, tapasztalati fogalmak és tévképzetek problémái, a fogalmi váltás nehézségei. A tantárgy (műveltségi terület) eredményes tanulásához szükséges készség- és képességbeli előfeltételek, a tananyag által fejlesztendő specifikus készségek és képességek, attitűdök és elkötelezettségek sajátosságai. A tantárgyban elsajátított tudás alkalmazásának módjai, speciális lehetőségei a problémamegoldó képesség fejlesztésében. A hatékony tanulási környezet megteremtésének módjai. A tantárgyhoz, műveltségi területhez kapcsolódó mérési-értékelési módok.

– A tantárgy (műveltségi terület) tanításában alkalmazható módszerek széles körének ismerete, a megfelelő módszerek kiválasztásának szempontjai, különös tekintettel a differenciált, a tanulók személyére szabott oktatásra, az integrált oktatás és tehetségfejlesztés igényeire. A tanulási idő differenciált kezelése. A tantárgy és a tananyag sajátosságainak megfelelő, változatos tananyag-elrendezési (koncentrikus, lineáris) és időszervezési (folyamatos, epochális) megoldások alkalmazásának szempontjai. A tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, taneszközök, oktatást segítő médiumok szakszerű értékelése, azokból a tanulók egyéni sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztása.

– A szakmai, szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó követelmények: önállóan vagy kutató, képző intézményekhez kapcsolódóan folyamatos tanulási tevékenység; fejlesztő programokban, kísérleti munkákban, hazai és nemzetközi felmérésekben gyakorlati szakemberként, partnerként való részvétel; az eredmények értelmezéséhez, az új ismereteknek a tanítási-nevelési gyakorlatban való felhasználásához szükséges tudás folyamatos fejlesztése.

8.4. A szakmai gyakorlat, amelynek előírt formái:

a) a pedagóguspálya megismerésére, általános pedagógiai képességek fejlesztésére irányuló gyakorlatok: pályaismereti, gyermek- és önismereti, konfliktuskezelési módszerek, iskolalátogatások, óramegfigyelések és elemzések, mikrotanítás, legalább 30 óra;

b) iskolában vezetőtanár irányításával az adott szakképzettség területén végzett csoportos gyakorlat szakképzettségenként 60 óra, amely magában foglalja a hospitálást, az óramegbeszéléseket és legalább 15 önállóan megtartott órát/foglalkozást (a hallgató az egyik szakképzettség tanítási gyakorlatát az 5–8., a másikat pedig a 9–12. évfolyamon kell, hogy végezze);

c) közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben megbízott vezetőtanár és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett végzett, összefüggő, a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése. A gyakorlat magában foglalja a hospitálást, szakképzettségenként heti 2–5 óra (max. heti 10 óra) tanítást/foglalkozást, a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátását, a tanítást kísérő szeminárium elvégzését és az adatgyűjtés, tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálását.

Az a) szerinti gyakorlat kreditértéke (a pedagógiai és pszichológiai tanulmányok keretében) legalább 3 kredit, a b) szerinti gyakorlat kreditértéke szakképzettségenként (a szakterületi tanulmányok keretében) legalább 3 kredit, a c) szerinti összefüggő egyéni gyakorlat kreditértéke 30 kredit. A gyakorlat során a hallgató a vezetőtanár és a tanárképző szakember felügyelete mellett elkészíti – a tanulók megismerése terén végzett munkáját, tanári gyakorlatának eredményességét adatokkal alátámasztó, a saját gyakorlati fejlődését dokumentáló – portfóliót, amely a szakdolgozat részét és a tanári képesítő vizsga tárgyát képezi.

8.5. Szakdolgozat

A szakdolgozat célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni.

A tanári szakdolgozatnak kettő összetevője van:

1. a pedagóguspálya megismerésére irányuló és a vezetőtanár irányításával végzett [8.4. a) és b)] gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium [8.4. c)] tapasztalatainak a rendszeres összegzése (portfólió),

2. e tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy a tanításhoz szükséges segédlet készítése (tanulmány minimálisan 5 kredit értékben); a tanulmánynak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap- és középfokú oktatás szintjeinek, illetve a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes kidolgozni.”

25. § (1) A Rendelet 4. számú melléklet 11.2.1. A kormányrendelet szerinti első tanári szakképzettség megválasztására vonatkozó követelmények cím Az első tanári szakképzettség megválasztásához megfelelőnek tekintendő alapképzési szakok, szakirányok szakképzettségenként alcím a) pontja

a) ember és társadalom műveltségi terület címszava alatt a pedagógiatanár szakképzettségre vonatkozó rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:

[a) A közoktatás műveltségi területein választható közismereti tanári szakképzettségek:]

„– pedagógiatanár

pedagógia, andragógia, pszichológia, szociálpedagógia alapképzési szakok vagy szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia szakiránya, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógia. A felsorolt alapképzési szakokon (a szabadbölcsészet filozófia szakirányának kivételével) szerzett pedagógiai-pszichológiai ismeretek tekintetében legalább 25 kredit teljesítését el kell ismerni.”

b) az ember a természetben műveltségi terület címszava a következő rendelkezéssel egészül ki:

[a) A közoktatás műveltségi területein választható közismereti tanári szakképzettségek:]

„– természetismeret-tanár

természetismeret, biológia, fizika, földrajz, földtudományi, kémia, környezettudomány alapképzési szak;”

(2) A Rendelet 4. számú melléklet 11.2.1. A kormányrendelet szerinti első tanári szakképzettség megválasztására vonatkozó követelmények cím Az első tanári szakképzettség megválasztásához megfelelőnek tekintendő alapképzési szakok, szakirányok szakképzettségenként Az első tanári szakképzettség megválasztásához megfelelőnek tekintendő alapképzési szakok, szakirányok szakképzettségenként alcím b) pontja a műszaki, informatikai szakképzést követően a következő rendelkezésekkel egészül ki:

[b) A szakképzés, művészeti szakképzés, illetve alapfokú művészetoktatás területein választható szakmai, művészeti tanári szakképzettségek:]

„agrár szakképzés

– agrár-mérnöktanár szakképzettségek:

az agrár képzési területen az agrár-mérnöktanár szakképzettségeknek megfelelő agrár alapképzési szakok (földmérő és földrendező mérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, tájrendező és kertépítő mérnök, erdőmérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, informatikus és szakigazgatási agrármérnök, élelmiszermérnök, kertészmérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, természetvédelmi mérnök, vadgazda mérnök, állattenyésztő mérnök, mezőgazdasági mérnök, növénytermesztő mérnök), valamint a mezőgazdasági szakoktató.

A mezőgazdasági szakoktató alapképzési szakról belépők esetén a belépési feltétel az adott agrár-mérnöktanári szakképzettségnek megfeleltethető mezőgazdasági szakoktatói szakirány. Az adott alapképzési szak agrár szakképzettség hiányzó ismereteinek kreditjeit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan – a mesterszintű agrár-mérnöktanári képesítő vizsgára való jelentkezésig – a felsőoktatási intézmény által meghatározottak szerint kell megszerezni. A tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai ismeretei tekintetében 25 kredit teljesítését kell elismerni. Az e rendelet 4. számú mellékletének 6.2.1. pontja szerinti, a tanári felkészítést megalapozó pályaorientációt segítő ismeretek követelményeinek teljesítése szakoktató alapképzési szakon szerzett szakképzettség esetén nem feltétele a mesterképzésbe való belépésnek.”

26. § A Rendelet 4. számú melléklet 11.2.2. A kormányrendelet szerinti második tanári szakképzettség megválasztására vonatkozó követelmények b) szakmai, művészeti tanári szakképzettségek pontja második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[b) szakmai, művészeti tanári szakképzettségek:]

„A gyógypedagógia-tanár szakképzettség a gyógypedagógia alapképzési szakra épülően két tanári szakképzettséget adó képzésben szerezhető.”

27. § A Rendelet 5. számú mellékletében az „I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN” címhez tartozó Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szak, a Kántor alapképzési szak, az Egyházi/felekezeti közösségszervező alapképzési szak, valamint a Teológia mesterképzési szak, egységes osztatlan képzés 7. pontja, továbbá a „IV. HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ, A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ, EVANGÉLIUMI PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG HITÉLETI SZAKJAI” cím alatti teológia alapképzési szak 7. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:

„A szak és szakképzettség e rendelettől eltérő megnevezése esetén az oklevélben fel kell tüntetni az e rendelet 5. számú melléklete szerinti azon szak és szakképzettség megnevezését is, amelynek az megfelel.”

28. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba és az azt követő 15. napon hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IV. 25.) OKM rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

[A választáson alapuló ismeretkörök az alábbiak lehetnek:]

„e) nevelési-oktatási intézményvezetői ismeretek.”

1. számú melléklet a 26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

22. KÉPZŐMŰVÉSZET-ELMÉLET ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: képzőművészet-elmélet

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: képzőművészeti elemző

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: BA in Art Theory and Management

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: képzőművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: -

6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit;

6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 54 kredit.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan elméleti szakemberek képzése, akik a művészetelmélet, a művészettörténet és az esztétika alapvető kérdéseinek és kihívásainak ismeretében képesek differenciált, kritikai reflexióra a kortárs képzőművészeti kultúra egészére nézve. A műhelygyakorlatok során elsajátított ismereteik birtokában a művészeti munka gyakorlati kérdéseit és problémáit is tudják kezelni. Alkalmasak a művészet elméleti kérdéseinek értelmezésére és szakmai vélemények kompetens megfogalmazására. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzés keretében történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a művészi kifejezés különböző technikáit, eszközeit, módszereit és funkcióit,

– az alapvető művészettörténeti, esztétikai, művészetelméleti ismeretanyagot,

– a kortárs új média és vizuális kultúra technikai és elméleti hátterét,

– a művészetben felhasznált anyagokat és technikákat,

– a kulturális intézményrendszer szerkezetét, szerveződését, valamint a magánszféra kiállítási és vásárlói szokásrendszerét.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– kiállítások szervezésére, referenciaanyagok összeállítására, kiállítási kiadványok szerkesztésére, kiállítások koncepciójának összeállítására, forgatókönyv készítésére,

– kiállítások költségvetésének elkészítésére,

– projekttervezés és menedzselés megvalósítására,

– művészek menedzselésére,

– gyűjtemények dokumentálására,

– művészeti folyóiratok szerkesztésére,

– művészeti kérdésekben önálló szakmai vélemény megfogalmazására, tanácsadásra,

– szakmai tanulmányok elkészítésére,

– a művészetek interdiszciplináris vizsgálatára,

– ismereteik átadására előadói, gyakorlatvezetői, publicisztikai szinten.

c ) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás,

– rugalmasság,

– autonómia,

– problémafelismerő és -megoldó készség,

– rendszerező kritikai érzék,

– jó kommunikációs és meggyőző készség,

– magas szintű írás- és elemzéskészség,

– absztrakció képessége.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

- Alapozó ismeretek: 40-60 kredit

ábrázolási technikák: hagyományos ábrázolási és sokszorosító technikák (rajz, festés, mintázás, grafikai eljárások), technikai médiumok (fényképezés, film, videó, multimédia), művészettörténet;

kurátori alapismeretek: a képzőművészet intézményei és azok működése, kulturális menedzsment (intézményirányítás, közönségkapcsolat, művészeti marketing), a non-profit szektor és a kereskedelmi szféra különbsége; a múzeumok és galériák szerepe; a kiállítás-rendezés problémái; a kurátori koncepciók típusai; a műtárgy- és műemlékvédelem kérdései és gyakorlata;

esztétikai és művészetelméleti alapismeretek: esztétikai alapfogalmak, művészetelméleti beszédmódok és iskolák; művészeti érték, esztétikai ítélet, műfaji szétválasztás; rendszerező elméletek;

művészet- és kultúrtörténeti alapismeretek: művészettörténet és kultúrtörténet (művelődéstörténet) módszerei, főbb szakaszai.

- Szakmai törzsanyag: 100-130 kredit

kurátori ismeretek: a kulturális intézmények rendszere (reprezentáció és politika, kulturális örökség, múzeumok, galériák, folyóiratok, műemlékvédelem); művészet és társadalom (művészetpolitika, oktatás, állami támogatás, média); a művészet és gazdaság (műkereskedelem, művészeti vásárok, szponzoráció, marketing, non-profit szektor, alapítványok); menedzsment (intézményirányítás, közönségkapcsolat, művészeti marketing, arculat, adminisztráció, kurátori stratégiák); jogi ismeretek (szellemi tulajdon, szerzői jog és más művészi jogok);

esztétika és művészetelmélet: a hagyományos és a kortárs művészetelméleti beszédmódok, az elit- és tömegkultúra kérdései, eredetiség, a műalkotás státusza, művészetfelfogás a médiumok tükrében, kritikai iskolák, képelméletek, a vizuális kultúra térhódítása a kortárs elméleti diskurzusban;

művészettörténet és vizuális kultúra: művészettörténet és a modern vizuális kultúra, illetve képelméletek ismeretei, művészeti és tudományos kutatás, feminista kritika, posztkoloniális értelmezések, multikulturalitás, globalizáció, etnikum és környezet kérdései, a kulturális emlékezet technikái és a múzeum kapcsolata, a társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása, a 20. századi képelméletek és az új diszciplínák;

médiaelmélet, médiatörténet: új médiumok kialakulása, története, elmélete; kommunikációs, képtörténeti paradigmaváltás, médiaarcheológia történeti hagyományának újrarendezése, értelmezése;

társadalomtudományi alapismeretek: hagyományos és modern művészetszociológia (ízlés és divat kérdései, a művészet társadalmi meghatározottsága, a „magas”- és a tömegkultúra viszonya, vizsgálati módszerek, felmérések), művészetpszichológia (érzékelés és észlelés törvényszerűségei, csoport- és társadalomlélektani összefüggések), képantropológia;

kiállítás-rendezési gyakorlatok: a művészeti kurátor feladatai, kiállítási koncepciók megalkotása, a művek korszerű installálása, sajtóanyag megírása, kiállítás dokumentálása, kiállítás-rendezés és -szervezés ismeretei, projektkészítés, költségvetés, pályázatírás, kiállítás tematikája, művészek kiválasztása, meghívótervezés, tárgyalástechnika, szerepjáték;

szakmai, tudományos írásgyakorlat: sajtó- és PR-anyagok elkészítése, katalógusszerkesztés, pályázatírás, projektjavaslat megfogalmazása, a művészetelméleti irányhoz kapcsolódó esettanulmányok elkészítése, műalkotások elemzése, kritikaírás, könyv- és folyóirat-szerkesztés.

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat projekt megvalósítása az alábbi témakörökön belül: kiállítás-szervezés és -rendezés, kiadványszerkesztés, dokumentációs technikák, digitális archiválás, multimédiás prezentáció, művészkövetés archiválás, dokumentáció, számítógép-kezelés, weboldal, adatbázis-építés. A szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

2. számú melléklet a 26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelethez

[3. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

36. BIOMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: biomérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles biomérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Bioengineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a vegyészmérnöki alapképzési szak, a biomérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a környezetmérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a kémia (kémiatanár), a biológia (biológiatanár), az élelmiszermérnöki, az anyagmérnöki.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév.

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit.

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-50 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10-30 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 45-65 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja a szakterület, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően olyan biomérnökök képzése, akik a megszerzett magas szintű természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén szakterületükön – a széleskörűen értelmezett ipari, környezeti és egészségvédelemmel kapcsolatos, valamint élelmiszeripari biotechnológia területén – tervezői, kutatási-fejlesztési és magas szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására alkalmasak. A képzésben résztvevők képessé válhatnak arra, hogy tanulmányaikat a szaknak megfelelő doktori képzésben folytassák.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a biomérnöki szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek megfelelő szintű manualitással, mérési készséggel és ezek laboratóriumi szintű alkalmazásával,

– a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,

– a számítógépes kommunikációt és elemzést,

– a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a törvényszerűségek, összefüggések megértésére, megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

– a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,

– a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

– a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

– szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat,

– önművelésre, önfejlesztésre a saját tudás magasabb szintre emelésére,

– a műszaki – gazdasági – humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

– a biotechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, fejlesztésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására, ezek kidolgozására,

– kémiai, biokémiai, molekuláris biológiai és alkalmazott biotechnológiai laboratóriumi, kísérleti üzemi és termelő üzemi feladatok elvégzésére, új kísérleti és termelési metodikák elsajátítására és fejlesztésére, különösen a választott specializációnak megfelelő területen;

– önálló feladatok ellátására a széles értelemben vett biotechnológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, biokémiai és rokon tudományok kutatásában,

– legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció, szakirodalom megértésére, szakmai kommunikációra.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás, rugalmasság,

– problémafelismerő és -megoldó készség,

– intuíció és módszeresség,

– tanulási készség és jó memória,

– széleskörű műveltség,

– információ feldolgozási képesség,

– környezettel szembeni érzékenység,

– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

– kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 20-30 kredit

matematika, fizika, kémia, biológia (biokémia);

gazdasági és humán ismeretek: 10-20 kredit

közgazdaságtan, technológiamenedzsment, kommunikáció, biobiztonság.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10-30 kredit

analitika, biokémia és molekuláris biológia és alkalmazásai, biológiai szabályozás, bioinformatika , bio- és élelmiszeripari technológiák.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 45-65 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 15-35 kredit

bioreaktortechnika, modellezés, fenntartható fejlődés biotechnológiái (bioenergia, környezeti kémia, környezettoxikológia), élelmiszeranalitikai eljárások, molekulárbiológiai diagnosztikai és analitikai eljárások, humán mikrobiológia és virológia, gyógyszerkémia és farmakológia, táplálkozásbiokémia, biodegradáció stb. specializációk tárgyai;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– természettudományos alapismeretek (30 kredit): matematika, fizika, kémia, biológia – ebből kémia és biológia legalább 10 kredit;

– gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog;

– szakmai ismeretek (30 kredit): fizikai kémia, biokémia és molekuláris biológiai ismeretek és alkalmazásaik, mérés és irányítástechnika, géptan, vegyi- illetve bioipari művelettan, bioipari technológiák.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

37. ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS ELJÁRÁSTECHNIKAI GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Building service and process engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gépészmérnöki és az energetikai mérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az anyagmérnöki, a gépészmérnöki, az energetikai mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki és a mechatronikai mérnöki alapképzési szakok.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-60 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 12-30 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 46-60 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit;

6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek az épületgépészeti és technológiai berendezések és folyamatok koncepciójának kidolgozására, modellezésére, majd tervezésére, üzemeltetésére és karbantartására; az épületgépészeti és technológiai rendszerek, valamint rendszer-elemek informatikai, irányítástechnikai és biztonságtechnikai feladatainak megvalósítására, környezetszempontú alkalmazására; vezetési, irányítási és szervezési feladatok ellátására; az épülettechnikai műszaki fejlesztés, kutatás, tervezés és innováció feladatainak ellátására; hazai és/vagy nemzetközi szintű mérnöki projektekhez való kapcsolódásra, azok koordinálására, valamint a tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek bizonyos szintű manualitással, mérési készséggel és ezek laboratóriumi szintű ismeretével,

– a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,

– a számítógépes kommunikációt és elemzést,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

– a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,

– a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

– a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

– szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat,

– önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére,

– a műszaki – gazdasági – humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

– rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére, integrált ismeretek alkalmazására,

– épületgépészeti és technológiai gépészeti folyamatok modellezésére, a modellek matematikai megfogalmazására, megoldására és a megoldás alkalmazására,

– épületek teljes körű épületgépészeti rendszerének tervezésére, szakértésére, kivitelezésére, üzemeltetésére, karbantartásának irányítására, gépek, berendezések bármilyen közeggel való ellátására és hulladékok kezelésére, ártalmatlanítására,

– gépészeti eljárások és folyamatok, valamint az azokat megvalósító gépészeti és hőtechnikai berendezések tervezésére, szakértésére, kivitelezésére, üzemeltetésére, karbantartásának irányítására,

– épületgépészeti és technológiai gépészeti rendszerek komplex elemzésére és optimalizálására,

– a technológiai rendszerek tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására,

– az épületgépészeti és más technológiai rendszerek minőségbiztosítására,

– a választott szakiránytól függően épülettechnikai eljárások és folyamatok gépeinek, berendezéseinek analízisére, fejlesztésére, tervezésére, gyártására, üzemeltetésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás, rugalmasság,

– problémafelismerő és -megoldó készség,

– intuíció és módszeresség,

– tanulási készség és jó memória,

– széles műveltség,

– információ feldolgozási képesség,

– környezettel szembeni érzékenység,

– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

– kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 20-40 kredit

matematika, fizika, mechanika, anyagtudomány, elektrotechnika, hő- és áramlástan és további tantárgyak intézményi hatáskörben;

gazdasági és humán ismeretek: 10-20 kredit

pénzügyi, marketing és vezetői ismeretek, minőségbiztosítás, környezetvédelem, mérnöki etika, jog, további tantárgyak intézményi hatáskörben.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 12-30 kredit

épületgépészeti berendezések és rendszerek, megújuló energiák, technológiai gépészeti rendszerek, tervezési ismeretek, önálló (projekt) feladat, további, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46-60 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

minden olyan speciális szakmai ismeret, amely elsősorban a komfort épületgépészet, az eljárástechnika, az épületgépészeti technológia, a környezettechnológia, az irányítás és biztonságtechnika, a létesítménytechnikai szervezés szakterületek eredményes műveléséhez és fejlesztéséhez szükséges.

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– természettudományos alapismeretek (30 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagismeret, hő- és áramlástan;

– gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány;

– szakmai ismeretek (30 kredit): általános géptan, elektrotechnika, gépszerkesztés alapjai, CAD/CAM alapjai, gépelemek, gépészmérnöki alapismeretek, fémek technológiája, polimer anyagtudomány és technológia, gépgyártás-technológia, informatikai rendszerek, programtervezés, mérés és jelfeldolgozás, áramlástechnikai és kalorikus gépek, irányítástechnika, elektronika, digitális technika, anyagmozgató gépek és rendszerek, biztonságtechnika, vegyipari és élelmiszeripari gépészet, épületgépészet, energetika, energiaellátás és felhasználás, épületenergetika, megújuló energiaforrások, minőségbiztosítás, mobil gépek, mezőgazdasági gépek, gép- és terméktervezés, környezetipar.

38. MŰSZAKI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: műszaki menedzser

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles műszaki menedzser

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Engineering Management

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki menedzser alapképzési szak, valamint a főiskolai szintű műszaki menedzser alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a műszaki képzési terület további alapképzési szakjai.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-56 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 10-30 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 46-60 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit;

6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki és informatikai, gazdálkodási- és szervezéstudományi, valamint nyelvi ismereteik, készségeik révén képesek komplex műszaki-gazdasági feladatok menedzselésére, azaz a technológiai folyamat műszaki és gazdasági megtervezésére, megszervezésére, a megvalósítás irányítására és az eredmények számbavételére, értékelésére, valamint a gazdálkodás- és szervezéstudományi tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a műszaki, gazdálkodási és menedzsment területek alapfogalmait, ismereteit és fő összefüggéseit,

– a műszaki berendezések, rendszerek funkcionális működését, követelményrendszerét, a gazdaságos működés feltételeit,

– a szervezetek, mint céltudatos rendszerek működési elveit,

– a szervezetekben a műszaki, gazdasági és menedzsment jellegű tevékenységeket és azok összefüggéseit,

– a termelő és szolgáltató vállalkozások alapításához és működésük menedzseléséhez szükséges elméletet és módszertant,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

– a termelési és szolgáltató folyamatok műszaki, gazdasági, humán és társadalmi szempontból történő áttekintésére és az egyes szakterületek képviselői közötti kommunikációra,

– üzleti tervek készítésére és megvalósítására,

– műszaki-gazdasági döntés-előkészítési feladatok elvégzésére és döntéshozatalra,

– innovációs stratégiák kidolgozására és megvalósítására,

– a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

– önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére,

– integrált ismeretek alkalmazására a műszaki berendezések, technológiai folyamatok, anyagok és technológiák, valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről,

– a termelési rendszerek tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására,

– a műszaki értékelemzés feladatainak elvégzésére,

– a termelési rendszerek és technológiák minőségbiztosítására,

– a gazdálkodás minőségi és hatékonysági mutatóinak javítására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás, rugalmasság,

– jó kommunikációs, érveléstechnikai és együttműködési készség,

– problémafelismerő és -megoldó készség,

– intuíció és módszeresség,

– fogékonyság az újdonságok iránt,

– tanulási készség és jó memória,

– széles műveltség,

– fejlett analizáló és szintetizáló képesség,

– információfeldolgozási képesség,

– környezettel szembeni érzékenység,

– erős etikai tartás, a kritikai és önkritikai érzék egyensúlya a döntéshozatal során,

– sikerorientált beállítódás minőségtudattal párosulva,

– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

– kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 20-36 kredit

matematika, fizika, kémia és további tantárgyak (pl. biológia, mechanika, ökológia, stb) intézményi hatáskörben;

gazdasági és humán ismeretek: 10-20 kredit

nemzetközi menedzsment és gazdaságtan, versenyképesség elemzése, munkagazdaságtan, fenntartható fejlődés, szervezetfejlesztés, humánerőforrás menedzsment, kommunikációs ismeretek, további tantárgyak intézményi hatáskörben.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10-30 kredit

rendszeranalízis, rendszerek tervezése és irányítása, folyamatszabályozás, ágazati technológiák (gépipari, vegyipari, stb. pl. nanotechnológia, biotechnológia, hulladékszegény technológiák), további, intézményi tantervben meghatározott szakmai ismeret.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46-60 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

minden olyan speciális szakmai ismeret, amely egy-egy műszaki, technológiai és a hozzájuk kapcsolódó menedzsment szakterületek eredményes műveléséhez és fejlesztéséhez szükséges.

diplomamunka: 30 kredit.

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök közül (8.2 és 8.3) a műszaki ismeretek aránya legalább 50%.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C-típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagismeret, biológia;

– gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, gazdaságstatisztika, társadalomtudomány;

– szakmai ismeretek (30 kredit): műszaki ábrázolás, gépszerkezetek, informatika és alkalmazások, gyártási és technológiai ismeretek, menedzsment, pénzügyek, államigazgatási-jogi ismeretek, differenciált szakmai ismeretek a műszaki, technológiai és a menedzsment, gazdálkodási szakterületekről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

3. számú melléklet a 26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelethez

[3. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

14. NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: növénytermesztő mérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles növénytermesztő mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Crop Production

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a növénytermesztő mérnöki, mezőgazdasági mérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, valamint a kertészmérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: élelmiszermérnöki, erdőmérnöki, vadgazda mérnöki, állattenyésztő mérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, mezőgazdasági gépészmérnöki, valamint a biológia alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 19-37 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-40 kredit;

6.3. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 14-34 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan növénytermesztő mérnökök képzése, akik széles természettudományi, termesztéstechnológiai, növényvédelmi, növénynemesítési és élelmiszergazdasági komplex ismeretekkel rendelkeznek. A végzett hallgatók a szántóföldi növények, elsősorban a gabonanövények, ipari- és olajnövények, takarmánynövények és energianövények termesztéséhez szükséges ismereteik birtokában alkalmasak a szántóföldi növénytermesztés szervezési és irányítási folyamatainak vezetésére. Alkalmasak tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére, valamint tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a legkorszerűbb termesztéstechnológiai ismereteket,

– a növénytermesztés természettudományos alapjait,

– a növénytermesztés műszaki hátterét,

– az egészséges, magas biológiai értékű termékek előállításának módszerét,

– a gazdasági, humán, környezeti és minőségbiztosítási rendszereket,

– a fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság műszaki-technológiai fejlesztés alapelveit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– növénytermesztési projektek tudományos alapossággal történő önálló kidolgozására, koordinálására, vezetésére, ellenőrzésére,

– korszerű termesztéstechnológiai és kutatási ismeretek adaptálására,

– a szakterület problémáinak felismerésére, használható megoldások kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére,

– növénytermesztési szaktanácsadási feladatok ellátására,

– pályázati tevékenység menedzselésére,

– növénytermelési folyamatok szervezésére, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására,

– mezőgazdasági, vidékfejlesztési térségi és régiós szak- és közigazgatási feladatok ellátására,

– az adott tájra adaptálható környezetorientált növénytermesztési, agroökológiai és talajművelési technológiák tervezésére, irányítására, bemutató farmok és projektek létesítésére,

– a minőségi termék-előállítás biztonságát, ezáltal a piaci viszonyok harmóniáját fenntartó gazdasági társaságok, farmgazdaságok vezetésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– problémafelismerő és -megoldó képesség,

– kreativitás,

– minőségi agrártermékek létrehozása iránti elkötelezettség,

– környezet megóvását szem előtt tartó növénytermesztő mérnöki szemlélet,

– mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációs ismeretek,

– szakmai felelősségtudat,

– szakmai továbbképzés iránti igény,

– alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 19-37 kredit:

termesztett növények élettana, szerves és biokémia, alkalmazott talajtan, mezőgazdasági informatika, mezőgazdasági mikrobiológia.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 25-40 kredit:

növénynemesítés, növénytermesztés, alkalmazkodó talajművelés, növényi biotechnológia, a szántóföldi növények betegségei, a szántóföldi növények kártevői, gyomirtás, integrált növényvédelem, gyepgazdálkodási rendszerek, szakigazgatási és vezetési ismeretek, jogi ismeretek, a növénytermesztés ökonómiája.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 44-64 kredit

differenciált szakmai ismeretek 14-34 kredit:

a fajtaelismerés és vetőmag-minősítés jogi alapjai, növénynemesítés és fajtafenntartás, transzgénikus növények, vetőmag-feldolgozás, vetőmagvizsgálat, vetőmag-minősítés, ökológiai növénytermesztés, ökológiai növényvédelem, mezei és vizes élőhelyek fejlesztése, földminősítés, kutatásmódszertan, kommunikáció, élelmiszer-növények termesztésének higiéniája, növényi élelmiszerek toxikológiája, posztharveszt technológiák, logisztika, agrártörténet;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi ismeretek, mezőgazdasági ismeretek, gazdasági-gazdálkodási ismeretek, műszaki ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A 84 kredithez – a legalább 60 kredit elismerése után – még hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint szerezze meg.

15. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in agro-environmental

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: környezetgazdálkodási agrármérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: mezőgazdasági mérnöki, növénytermesztő mérnöki, állattenyésztő mérnöki, kertészmérnöki, informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, természetvédelmi mérnöki, vadgazda mérnöki alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 12-32 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 22-42 kredit;

6.3. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-40 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, akik megszerzett természettudományi és környezettudományi ismereteik birtokában alkalmasak a szakterületüknek megfelelő termelési folyamatok, illetőleg minőségbiztosítási szolgáltatások irányítási feladatainak ellátására és azok felügyeletére, a mezőgazdaság és a környezet széles értelmű kapcsolatrendszerének figyelembevételével. Alkalmasak vezetői, illetve kutatói munkakörök betöltésére, valamint tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a legkorszerűbb termesztéstechnológiai ismereteket,

– a mezőgazdasági termelés természettudományos alapjait,

– a mezőgazdasági termelés és környezet viszonyát,

– a természetes környezet megóvásának alapelveit,

– az egészséges, magas biológiai értékű termékek előállításának alapjait,

– környezetvédelmi előírásokat,

– a fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság műszaki-technológiai fejlesztés alapelveit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– önálló, környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazására, fejlesztésére,

– agrár és környezetvédelmi szakigazgatási alap- és irányítói feladatok ellátására,

– megfelelő gyakorlat megszerzése után a regionális és határokon átnyúló agrár és környezeti konfliktusok kezelésére, megoldási javaslatok kidolgozására és kivitelezésre,

– agro-ökológiai potenciál különböző léptékű felmérésére és fenntartható kezelésére a térségi, települési és birtok szintű tervezési folyamatokban,

– természetes biológiai alapú környezetvédelmi technológiák tervezésére, fejlesztésére, kivitelezésére és ellenőrzésére,

– vállalatok környezetirányítási rendszerének tervezésére,

– települési környezetgazdálkodási, hulladékgazdálkodási feladatok tervezésére, irányítására,

– az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok térségi, települési és birtok szintű adaptációjára, tervezésére, valamint szaktanácsadásra, ellenőrzésre.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– önálló munkára való alkalmasság,

– javaslatainak megfelelő szintű indoklására, verbális és írott előadásra való képesség,

– kreativitás,

– minőségi agrártermékek létrehozása iránti elkötelezettség,

– a környezet megóvását szem előtt tartó agrármérnöki szemlélet,

– mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációs ismeretek,

– szakmai felelősségtudat,

– szakmai továbbképzés iránti igény,

– alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 12-32 kredit:

multidiszciplináris természettudományos ismeretek (a környezettudomány fizikai, biokémiai, biológiai ismeretkörei); gazdasági és humán tudományi ismeretek (szakigazgatási ismeretek, szociológia, vezetési ismeretek); tudományos kutatás-módszertani, elemzési és közlési ismeretek (környezet és agrártudományi kutatásmódszertan, tudományos közléstan).

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 22-42 kredit:

gazdálkodás (erőforrás-gazdálkodás, fenntartható mezőgazdasági rendszerek és technológiák); védelem (környezeti elemek és folyamatok felmérése, értékelése és védelme, környezeti méréstechnika, ökotoxikológia, környezettechnológia, természetvédelem); fejlesztés-tervezés (rendszerelmélet, területi tervezés, műszaki ismeretek, földhasználat, vízkészlet- és tájgazdálkodás, környezetminőség, környezeti és térinformatika); társadalmi-gazdasági ismeretek (környezetfilozófia, agrár- és környezetpolitika, környezet-gazdaságtan, környezeti jog).

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 50-70 kredit:

differenciált szakmai ismeretek 20-40 kredit:

az agrár-környezetgazdálkodás, a környezet- és tájvédelem, a környezettervezés ismeretkörei;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

16. DÍSZKERTÉSZETI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: díszkertészeti mérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles díszkertészeti és növényalkalmazási mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in amenity horticulture and plant applying

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a kertészmérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, az erdőmérnöki és a tájrendező és a kertépítő mérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a természetvédelmi mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a környezetmérnöki, továbbá a biológia alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 16-20 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-52 kredit;

6.3. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 16-24 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett díszkertészeti ismereteik birtokában az élhető egészséges emberi környezet kialakításában és fenntartásában képesek önálló munkavégzésre. Ismerik az egyes növények ökológiai igényét, szaporításmódját, alkalmazásuknak lehetőségeit. Alkalmasak tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a növényföldrajz és a tájalkotó növényzet összefüggéseit,

– a kertészeti informatikai rendszereket és azok alkalmazását,

– a növényi molekuláris genetika és géntechnológia alapjait,

– a termelő ökoszisztémák működését,

– a természetvédelem alapvető kérdéseit,

– a növények szaporodás és szaporítás-biológiájának alapjait,

– a magyar és nemzetközi dísznövénytermesztés, forgalmazás és növényalkalmazás területét, lehetőségeit,

– a kerttervezés alapjait,

– a díszkertészet mint speciális ágazat menedzsmentjének alapelveit,

– a kertészet kialakulásának, fejlődésének történetét,

– a tudomány és a gyakorlat legújabb eredményeit és azok készségszintű használatát,

– multifunkcionális növényalkalmazással kapcsolatos elveket,

– a fenntartható gazdálkodás, az élhető környezet kialakításának és fenntartásának műszaki- technológiai alapelveit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a díszkertészet és növényalkalmazás szakterületén a legújabb gyakorlati módszerek és megoldások valamint a legfontosabb kutatási irányok és metodikák alkalmazására,

– a dísznövénykertészetben, zöldfelületi növényalkalmazásban és a kapcsolódó szakterületeken vezetési feladatok ellátására, a természettudományos, környezetvédelmi, technológiai és gazdasági szempontok együttes figyelembe-vételével,

– a dísznövényekkel kapcsolatos interdiszciplináris komplex ismeretek alkalmazására a termesztés, a forgalmazás, a minőségbiztosítás és a fenntartható környezetrend-szerek terén,

– készség a dísznövény-termesztési rendszerek optimális alkalmazására és fejlesztésére a környezethasznosítás lehetőségeinek figyelembevételével,

– képesség és készség a tudomány eszköztárával megoldható problémák felismerésére, a problémák megoldási módjának meghatározására, ennek érdekében kutatási és fejlesztési programok, projektek kidolgozására és menedzselésére,

– a szakterülethez kapcsolódó alapvető tudományos munkák kritikus értékelésére és a megszerzett ismeretek kreatív alkalmazására,

– a szakterület problémáinak felismerésére, használható megoldások kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére,

– szaktanácsadási feladatok ellátására,

– pályázati tevékenység menedzselésére,

– termelési folyamatok szervezésére, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– problémafelismerő és -megoldó képesség,

– kreativitás,

– környezettel szembeni érzékenység,

– mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációs ismeretek,

– szakmai felelősségtudat,

– szakmai továbbképzés iránti igény,

– alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 16-20 kredit:

természeti erőforrások, növényföldrajz, -ökológia és természetvédelem, informatikai rendszerek, genetikai ismeretek, tájalkotó növényzet és termőtájak, a zöldkörnyezet műszaki háttere, kísérlettervezés.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 40-52 kredit:

termelő ökoszisztémák működése és szabályozása; a növényalkalmazás alapjai; globalizált dísznövénytermesztés különös tekintettel a szabadföldi kultúrák kontinensen belüli, illetve kontinensek közötti szakosodására, növényélettan és molekuláris növénybiológia, szaporodás- és szaporítás-biológia; a növénykórtan és rovartan biológiai alapjai; az egészség és zöldkörnyezet kapcsolata. A kertészet története, a kertészet üzemgazdaságtani és marketing vonatkozásai, kerttervezési és geodéziai ismeretek, a díszkertészet termesztő és fenntartó közegei.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46-54 kredit

differenciált szakmai ismeretek 16-24 kredit:

szabadföldi és beltéri növényalkalmazás, zöldfelület gazdálkodás, formatan és virágkötészet, többkomponensű fás növények biológiája, bioregulátorok a faiskolában biodiverzitás és természetvédelem, növénygyűjtemények fenntartása, terepi botanika, a természetvédelem általános és történeti kérdései, in vitro technikák, kertészeti dendrológia, fás és lágyszárú haszonnövények a zöld környezetben, faiskolai üzem és áruforgalom;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

17. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI

MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer in agriculture and food-industry

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki és a gépészmérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az anyagmérnöki, az energetikai mérnöki, az ipari termék és formatervező mérnöki, a közlekedésmérnöki és a mechatronikai mérnöki alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-45 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 18-30 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 46-60 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit;

6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a vidékfejlesztés szempontjából fontos ún. környezetipar műszaki hátterét alkotó gépek és géprendszerek tervezésére, fejlesztésére, üzemeltetésére és üzemfenntartására. Képesek továbbá az összetett tevékenységet végző mezőgazdasági és élelmiszeripari nagyüzemek, vállalkozások műszaki irányítására, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására. Megfelelő műszaki és alkalmazott biológiai elméleti alapot szerezve képesek a szakirányú kutatómunkára, nemzetközi szintű mérnöki projektekhez való kapcsolódásra, azok koordinálására, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripari gépészeti tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a gépészmérnöki – ezen belül a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki – szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek bizonyos szintű manualitással, mérési készséggel – ezek laboratóriumi szintű ismeretével,

– a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,

– a számítógépes kommunikációt és elemzést,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

– a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,

– a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

– a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

– magyar és legalább egy idegen nyelven való kommunikációra,

– szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat,

– önművelésre, önfejlesztésre a saját tudás magasabb szintre emelésére,

– a műszaki-, biológiai-, gazdasági- és humán-erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

– rendszerszemléletű, folyamat orientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére,

– integrált ismeretek alkalmazására a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészeti berendezések és folyamatok, a mezőgazdasági, az élelmiszeripari, a gépipari anyagok és technológiák, valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről,

– a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészeti rendszerek tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására,

– a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészeti rendszerek és technológiák minőségbiztosítására, méréstechnikai és jelfeldolgozási feladatok megoldására,

– választott szakiránytól függően a mezőgazdasági és élelmiszeripari eljárások és folyamatok gépeinek, berendezéseinek analízisére, fejlesztésére, tervezésére, gyártására, üzemeltetésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás, rugalmasság,

– problémafelismerő és -megoldó készség,

– intuíció és módszeresség,

– tanulási készség és jó memória,

– széles műveltség,

– információfeldolgozási képesség,

– környezettel szembeni érzékenység,

– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

– kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 20-30 kredit

matematika, fizika, mechanika, anyagtudományok, hő- és áramlástan és további tantárgyak intézményi hatáskörben;

gazdasági és humán ismeretek: 10-15 kredit

mérnöketika, műszaki gazdaságtan, vállalatirányítási rendszerek, ergonómia és további tantárgyak intézményi hatáskörben.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 18-30 kredit

modellalkotás, folyamatirányítás elmélete, anyag és energiatransport, elektrotechnika, ökotechnológia, gyártórendszerek, tervezés módszertani ismeretek, méréselmélet, önálló (projekt) feladat, további, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46-60 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

minden olyan speciális szakmai ismeret, amely a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, illetve a vidékfejlesztéshez kapcsolódó ún. környezetipar műszaki hátterét alkotó gépek és géprendszerek tervezése, gyártása, üzemeltetése és üzemfenntartása szakterületek eredményes műveléséhez és fejlesztéséhez szükséges;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– természettudományos alapismeretek (30 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagismeret, hő- és áramlástan;

– gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, menedzsment ismeretek, környezetvédelem, munkavédelem, társadalomtudomány;

– szakmai ismeretek (40 kredit): mezőgazdasági és élelmiszeripari alapismeretek, az anyagismeret, hő- és áramlástan, gépelemek, elektro- és irányítástechnika, logisztika- és anyagmozgatás, gépszerkezettan, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, gyártástechnológia, minőségbiztosítás, települési, környezetmérnöki ismeretek, műszaki informatika, környezettechnika, energiagazdálkodás, gépüzemeltetés és a gépüzemfenntartás témaköreiből.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

18. BIRTOKRENDEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: birtokrendező mérnök

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles birtokrendező mérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Land Management

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: földmérő és földrendező mérnöki

alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzési szak, környezetgazdálkodási agrármérnöki alapképzési szak, természetvédelmi mérnöki alapképzési szak.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe azok az alap- és mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 28-30 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 32-36 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-32 kredit

6.4. A szabadon választható anyaghoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan birtokrendező mérnökök képzése, akik képesek – a birtokrendezés tulajdonjogi és földhasználati (térképi és szöveges adatbázisban tárolt) adatok regisztrálásán, nyilvántartásán, dokumentálásán alapuló és a fenntartható földhasználati stratégiák ismeretében – a gazdaságosan művelhető birtokok, családi gazdaságok, ésszerűen használható és az érdekelt felek bevonásával kialakítható birtokszerkezet megvalósítására, a mezőgazdasági termelőtevékenység és a munkavégzés feltételeinek, az agrárgazdálkodás és az életminőség optimumának figyelembevételével. A végzettek képesek az adott terület termelési, közösségi célok érdekében történő átméretezésére, az említett szempontok figyelembe vételével. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a természeti környezetben, a társadalomban és az agráriumban zajló folyamatokat,

– a környezetvédelem és fenntarthatóság stratégiai céljait,

– a statisztika alapvető összefüggéseit,

– a birtokrendezés törvényi szabályozási koncepcióját,

– a térképrendszereket, a térbeli infrastruktúra használatát,

– az ingatlan-nyilvántartás jogi hátterét,

– az ingatlan-értékbecslés módszereit,

– a projektmenedzsment fogalomrendszerét,

– a számítógépes tervezési és térinformatikai módszereket,

– a birtokrendezési projektek tapasztalatait és módszertanát.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a földcserék, a művelési ág elrendezés, a táblák, birtoktestek mérete, a vizek rendezettsége, a mezőgazdasági terület közlekedési viszonyai, létesítményei, a vidéki térségek életfeltételei optimalizálására a természeti környezet egyidejű védelmével,

– tevékenységük alapján a lakosság minőségi agrártermékekkel való ellátásának és az agrár-gazdaság piaci kapcsolatainak javítására, továbbá a vidék eltartó képességének növelésére,

– az ismeretcsoportok témáinak integrálására,

– a tervezési terület optimális hasznosítására és alternatív megoldások kidolgozására,

– a különböző vidékfejlesztési és birtokrendezési modellek megértésére, tervezésére és működtetésére,

– a különféle hazai és EU-s projektekben való együttműködésre, pályázatok elkészítésére,

– a rendezés korszerű informatikai eszközökkel történő szervezésére, igazolására és támogatására,

– az érdekelt felek igényeinek felmérésére, teljesítésére, meggyőzésére,

– vezetői, szakértői és tervezői jogosultságok megszerzésére,

– a környezeti erőforrások magabiztos kezelésére,

– a tulajdonjogi és földhasználati (térképi és szöveges adatbázisban tárolt) adatok regisztrálására, nyilvántartására és dokumentálására,

– a földhasználati stratégiák kialakítására és a birtokszerkezet javítására,

– a tanulás során felmerülő társadalmi, tudományos és etikai kérdések kezelésére,

– idegen nyelven történő kommunikációra,

– kutatás-fejlesztési módszerek kidolgozására és azok gyakorlati alkalmazására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– szakmai és szakmaközi együttműködés,

– az etikus mérnöki-gazdasági magatartás,

– egyéni felelősségvállalás,

– kreativitás,

– pontos, lelkiismeretes munkavégzés, nagy munkabírás, terhelhetőség,

– önálló munkavégzési és döntési képesség,

– az önképzés képessége,

– döntéshozatali képesség,

– a gyorsan változó technológiák szakmai alapelveinek önálló elsajátítása,

– a felmerülő problémák felismerése és megoldása,

– jó kommunikációs, kapcsolatteremtő és meggyőző képesség csoportmunkában,

– jó együttműködési készség.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök: 28-30 kredit

természet- és gazdaságföldrajz, növény- és állattani ismeretek, matematikai statisztikai elemzések, településszociológia és konfliktuselemzés, közigazgatási jog, agrárgazdaságtan, EU agrár- és földbirtok-politika.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező témakörei: 32-36 kredit

földjog és földügyi intézményhálózat, agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása, földhasználati tervezés és monitoring, adatgyűjtési módszerek, birtoktervezési és rendezési ismeretek, vízgazdálkodás, pénzügyi ismeretek, számítógéppel támogatott birtoktervezés.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 50-52 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 30-32 kredit

a szakmai törzsanyag egyes részterületeinek speciális ismeretei (vidék- és területfejlesztés, természeti erőforrás és környezetgazdálkodás, tájrendezés és tájvédelem, mezőgazdasági infrastruktúra alapjai, földügyi és információs rendszerek, térbeli döntés-előkészítés), birtokrendezési esettanulmányok, szakmai idegen-nyelv;

diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat külső terepen, gyakorló helyszíneken elkészített környezeti hatáselemzés, esettanulmány, illetve vidékfejlesztési stratégia.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – a felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit az alábbiak szerint:

– természettudományi és mérnöki alapismeretek, gazdasági és humán általános ismeretek törzsanyag: természettudományi (matematika, fizika), informatikai, műszaki alapismeretek, közgazdaságtani, jogi alapismeretek, társadalomtudományi ismeretek (kommunikáció, szociológia), vezetési ismeretek (legalább 20 kredit),

– speciális szakmai ismeretek: informatikai ismeretek (térinformatika, rendszertervezés, tervezés), általános műszaki ismeretek (építőmérnöki, vízgazdálkodási ismeretek), mérési technológiák (földmérési ismeretek, térképi ismeretek, adatgyűjtés módszerei, távérzékelés, topográfia), ingatlan-nyilvántartási ismeretek, környezet- és természetvédelmi ismeretek (legalább 40 kredit).

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a fenti ismeretkörökből legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó 20 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

4. számú melléklet a 26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelethez

[3. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

4. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: európai és nemzetközi igazgatás

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Arts in European and International Administration

3. Képzési terület: jogi és igazgatási

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a jogi és igazgatási képzési terület alapképzési szakjai.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: politológia, nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi kommunikáció, nemzetközi tanulmányok alapképzési szakok, továbbá a gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágának alapképzési szakjai.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév.

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit.

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 12-18 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 75-85 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 8-12 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 10 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi, különösen az európai uniós szervezetek, a hazai külügyi, illetve a magyar központi és helyi közigazgatás megfelelő feladatait ellátni. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a szervezési és irányítási szakismereteket;

– a nagyvállalatok és a közigazgatási szervek közötti kapcsolattartás fontosabb elemeit;

– az igazgatásban meghonosodott informatikai és elektronikus irányítási, továbbá jogszabály-nyilvántartó rendszereket;

– a nemzetközi tárgyalásokhoz, illetve kapcsolattartáshoz szükséges protokolláris viselkedéskultúrát és tárgyalástechnikát;

– az európai és nemzetközi kapcsolatrendszer szakmai ismeretanyagát,

– az EU támogatási és pályázati rendszerét, az egyes uniós pályázatok gyakorlati megvalósításának menetrendjét;

– a hatósági eljárások Európában alkalmazott legfontosabb szabályait;

– az európai és nemzetközi kapcsolatokban alkalmazott munkanyelvek legalább egyikét tárgyalóképes szinten.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a nemzetközi szervezetek – különös tekintettel az Európai Unió szervezeteinek – munkájában való részvételre,

– nemzetközi, illetve európai vonatkozású döntések előkészítésére,

– nemzetközi tárgyalások előkészítésére és megszervezésére,

– nemzetközi tárgyalásokon való (idegen nyelven történő) részvételre,

– külkapcsolatokat gondozó szervezetek, szervezeti egységek munkájának megszervezésére és vezetésére, továbbá ezen szervezetek, szervezeti egységek nemzetközi képviseletére,

– hatósági eljárások lefolytatására,

– nemzetközi vállalatokban és a külföldi kapcsolatokkal rendelkező magánigazgatási szférában szervezési és irányítási feladatok ellátására,

– az európai és a hazai jogalkotó és kodifikációs (szabályozó) munkában való részvételre,

– hatósági eljárás lefolytatására,

– szervezeti egységek irányítására, humánerőforrás-gazdálkodási feladatok megtervezésére és irányítására,

– az igazgatásban meghonosodott informatikai és elektronikus irányítási és kommunikációs rendszerek alkalmazására,

– nemzetközi vonatkozású szakmai kapcsolattartásra, levelezésre és tárgyalásra.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– megfelelő kommunikációs ismeretek és kapcsolatteremtő képesség,

– viselkedési kultúra,

– a nemzetközi kapcsolatok fontosságához és sajátosságaihoz igazodó fokozott felelősségtudat.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 12-18 kredit

politikatudományi ismeretek, az európai alkotmány- és közigazgatás történetének ismerete, összehasonlító alkotmánytani ismeretek, a világ nagy térségeinek gazdasági, politikai, társadalmi jellemzőinek ismerete, kommunikációs alapismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 75-85 kredit

- közigazgatási és pénzügyi ismeretek: összehasonlító és európai közigazgatási jog, ezen belül regionális igazgatás és területi önkormányzati rendszerek az EU tagállamaiban, európai uniós és összehasonlító közigazgatási eljárásjog, közszolgálati jog és közszolgálati rendszerek az EU-ban és az egyes tagállamokban, a kelet-közép európai országok közigazgatási rendszerének összehasonlítása, a külügyi igazgatás különös szabályai, valamint közpénzügyek és államháztartás az EU-ban;

- Európai uniós ismeretek: az EU döntéshozatali eljárása és egyes szakpolitikái, továbbá az EU támogatási és pályázati rendszere, valamint az európai közigazgatási büntetőjog ismeretanyaga,

- nemzetközi köz- és magánjogi ismeretek: univerzális és regionális nemzetközi szervezetek, külügyi igazgatás és a diplomáciai, valamint a konzuli kapcsolatok joga, az emberi jogok nemzetközi védelme, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal összefüggő ismeretanyag,

- kommunikációs ismeretek: kultúraközi kommunikáció, a nemzetközi tárgyalások menedzsmentje, tárgyalástechnika és protokoll (az idegen nyelvi felkészítő tárgyak a szabadon választható tantárgyak körébe tartoznak),

- szervezéstani ismeretek: menedzsment-ismeretek a közcélú szervezetek vonatkozásában, EU projektmenedzsment.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 18-22 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 8-12 kredit

a kisebbségek jogai, az esélyegyenlőség biztosításának nemzetközi eszközrendszere, a külkereskedelemre vonatkozó ismeretek, a nemzetközi versenyjog, a migráció problémái;

diplomamunka: 10 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat 4 hetes gyakorlat, amelynek legalább felét idegen nyelvi vagy a nemzetközi igazgatással, illetve a humanitárius vagy fejlesztési segélyezéssel kifejezetten foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből szakmai ismeretekkel bővített, felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga vagy két idegen nyelvből államilag elismert vagy azzal egyenértékű középfokú C típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

- társadalomtudományi alapismeretek (társadalomelméleti, politikaelméleti, szociológiai ismeretek); jogtudományi ismeretek (jogi alapismeretek, közjogi és magánjogi ismeretek); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (közgazdasági, szervezési és vezetési, számítástechnikai ismeretek);

- igazgatástörténeti ismeretek (alkotmány– és közigazgatástörténet); általános igazgatási ismeretek (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei); szakigazgatási ismeretek (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra); pénzügyi jogi és pénzügytani ismeretek (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek, államháztartástani alapismeretek); közszolgálati és munkajogi ismeretek; nemzetközi ismeretek (nemzetközi közjog alapintézményei, a diplomácia elmélete és gyakorlata, nemzetközi magánjog, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga); európai uniós ismeretek (az EU története, szervezete, EU közjog és politika, uniós kereskedelmi jog); kommunikációs ismeretek (idegen nyelvi ismeretek);

- továbbá legalább egy idegen nyelvből legalább középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó 10 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

5. számú melléklet a 26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelethez

[3. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

7. TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: táplálkozástudományi

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles táplálkozástudományi szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Nutrition and Food Sciences

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: ápolás és betegellátás alapképzési szak ápoló, dietetikus szakiránya, egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő, népegészségügyi ellenőr szakiránya, orvos, fogorvos, gyógyszerész egységes osztatlan szakok, élelmiszermérnöki alapképzési szak, állatorvosi egységes osztatlan szak, biológia alapképzési szak, továbbá az 1993. évi törvény szerinti főiskolai szintű ápoló, dietetikus, közegészségügyi-járványügyi felügyelő, védőnő, élelmiszer technológus mérnöki, biológiatanári, biológus laboratóriumi operátor, egyetemi szintű ápoló, védőnő, népegészségügyi felügyelő, egészségügyi tanár, általános orvostudományi, fogorvos-tudományi, gyógyszerésztudományi, élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki, élelmiszermérnöki, alkalmazott növénybiológus, alkalmazott zoológus, biofizikus, biológus, molekuláris biológus, biológiatanári, állatorvosi szakok.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: humánkineziológia, rekreáció-szervezés és egészségfejlesztés alapképzési szak egészségfejlesztés szakiránya, növénytermesztő mérnöki, állattenyésztő mérnöki, kertészmérnöki, mezőgazdasági mérnöki, kémia, biomérnöki, környezetmérnöki alapképzési szakok.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 25-35 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-38 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-40 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan multidiszciplináris ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik egészségügyi, élelmiszeripari és természettudományos szemléletük, tudásuk birtokában képesek a világszerte fokozódó igénynek megfelelően az egészségmegőrzés szempontjait is figyelembe vevő minőségi élelmiszerek, funkcionális élelmiszerek, táplálék-kiegészítők, speciális tápszerek, gyógytermékek, gyógyhatású termékek fejlesztésére és magas szintű táplálkozástudományi kutató, tanácsadó, egészségnevelő munkára, az élelmiszerbiztonsággal és toxikológiai vizsgálatokkal kapcsolatos jelenleg átalakulóban levő szabályozási rendszer kialakítására ágazatközi és társadalmi együttműködésben hazánkban és az Európai Unióban. A mesterszakon elsajátított kellő mélységű ismeretek alapján a végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

- a modern táplálkozás- és élelmiszertudományi, egészség- és orvostudományi ismereteket,

- a statisztikai és epidemiológiai elemző módszereket,

- a szervezetbe kerülő anyagok élettani-farmakológiai hatásait, toxikológiai ismereteket,

- dietetikai ismereteket, a táplálkozásterápia lehetőségeit, gyakorlati alkalmazását a termékfejlesztés szempontjából,

- élelmiszeripari ismereteket,

- a termékfejlesztés folyamatát, gazdasági környezetbe illesztését, élelmiszercímkézés törvényi szabályozását, élelmiszerjogi ismereteket,

- élelmiszerek minőségének vizsgálatára alkalmas analitikai, biológiai, mikrobiológiai, farmakológiai módszereket,

- élelmiszerbiztonságot, minőségügyi rendszereket, minőségbiztosítás kérdéseit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- minőségi, funkcionális élelmiszer, táplálékkiegészítő, tápszer és egyéb gyógytermék fejlesztésére, egészségügyi hatásainak lemérésére és toxikológiai vizsgálatára,

- élelmiszeripari technológiai újításokra,

- az élelmiszerek minőségének meghatározására, egészségügyi szempontok érvényesítésére,

- hazai és nemzetközi szervezetekben a táplálkozástudománnyal, élelmezéssel kapcsolatos területeken szakértői és szaktanácsadási feladatok ellátására, vállalati, kutatóintézeti és szakigazgatási szinten, egészségpolitikai döntések előkészítésére,

- az előbbieket szolgáló szabványok, jogalkotási gyakorlat és intézményi rendszer kialakításában való részvételre,

- az egészséges táplálkozás és a kórállapotoknak megfelelő élelmiszerek és étrendek összetételének meghatározására,

- az európai uniós pályázati rendszerek által preferált innovatív kutató-fejlesztő munka végzésére,

- önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, tudomány- és munkaterületük alkotó művelésére, továbbfejlesztésére és eredményeik gyakorlati hasznosítására,

- a megoldandó problémák megértésére, szakterületük speciális problémáinak biztonságos megoldására, eredeti ötletek felvetésére, innovatív tevékenység folytatására,

- multidiszciplináris team tagjaként tevékenykedni,

- szakmai elvárásoknak megfelelő hiteles döntések meghozatalára,

- egészségiparban, a wellness- és gyógyturizmus, szállodaipar területén helyes táplálkozási gyakorlatnak megfelelő étrendek összeállítására, a dietetikai gyakorlat javítására az egészség fenntartása és betegségmegelőző céllal,

- táplálkozási és élelmezési szaktanácsadóként egészségmegőrző és betegségmegelőző célból csoportos dietetikai szaktanácsadásra, a hozzájuk fordulók esetében el tudják dönteni kiket kell klinikai dietetikushoz, orvoshoz irányítaniuk,

- a táplálkozástudomány eredményeinek népszerűsítésére a lakosság népegészségügyi mutatóinak javítása érdekében,

- ismereteik folyamatos bővítésére magyar és idegen nyelvű szakirodalom felhasználásával.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás,

- önálló véleményalkotás,

- jó szervező és koordináló készség, menedzselési képesség,

- kezdeményező, döntéshozatali képesség, alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára, etikus magatartás,

- képesség és készség a tudomány eszköztárával problémák felismerésére és megoldására,

- motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új ismeretek alkalmazására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök: 25-35 kredit

tudományos kiértékelés módszerei: biostatisztika, epidemiológia, orvosi biokémia, orvosi mikrobiológia, humán élettan, molekuláris neurobiológia, gyógyszertan és toxikológia, genomika, nutrigenomika.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 25-38 kredit

klinikai ismeretek, klinikai immunológia, funkcionális élelmiszertudomány, táplálkozásterápia, klinikai dietetika, dietetika gyakorlat, etika, pszichológiai ismeretek, élelmiszer nyersanyagismeret, élelmiszertechnológia, termékfejlesztés, biológiai, élettani, farmakológiai hatás vizsgálómódszerei, toxikológiai, klinikai vizsgálatok, innovatív és gazdasági ismeretek.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 30-40 kredit:

táplálkozás és energiaháztartás szabályozása, táplálkozás és anyagcsere biokémiája, táplálkozás egészségtan és epidemiológia, élelmezésbiztonság, gyógynövények, gyógyszer-élelmiszer interakciók, egészségmegőrző diéták és konyhatechnikai gyakorlat, funkcionális élelmiszerek, génmódosított élelmiszerek, élelmiszeranalitika, élelmiszerhigiénia, élelmiszerbiztonság, agrokemikáliák és élelmiszerbiztonság, minőségügy, minőségbiztosítás, élelmiszerjog.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat négyhetes diplomaírással kapcsolatos laboratóriumi, dietetikai vagy termelési gyakorlat.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú angol C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányaiból az alábbi ismeretkörökben:

– természet- és egészségtudományi ismeretek: 40 kredit az alábbi ismeretkörökből: biológia, sejtbiológia, mikrobiológia, genetika, kémia, biokémia, anatómia;

– agrártudományi és gazdasági ismeretek: 10 kredit az alábbi ismeretkörökből: élelmiszer kémia, élelmiszeripari alapműveletek, gazdasági-gazdálkodási ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A további 10 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan a felvételtől számított két féléven belül a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint szerezze meg.

6. számú melléklet a 26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelethez

[3. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

10. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterszak megnevezése: okleveles informatikus könyvtáros

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

- szakképzettség: okleveles informatikus könyvtáros

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Library and Information Science

- választható szakirányok: humán informatika (tartalomszolgáltató); információ- és tudásmenedzsment; internet-technológia; iskolai könyvtáros; könyvtári minőségmenedzsment; közszolgáltató könyvtáros; különgyűjtemények; médiamatika; nyelvészeti informatika; orvosi könyvtáros; régi nyomtatványok feldolgozása; szaktudományi (kutatás-fejlesztési) információmenedzser; tartalomfejlesztő menedzser; üzleti információmenedzser; webtechnológia,

- szakirányok angol nyelvű megnevezése: human informatics (content supplier); information and knowledge management; internet technology; school libraries; library quality management; public libraries; special collections; mediamatics; linguistic informatics; medical librarian; cataloguing of old prints; subject area (research and development) information management; content producer; business information management; webtechnology.

3. Képzési terület: társadalomtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: informatikus könyvtáros alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű könyvtáros, informatikus könyvtáros alapképzési szakok.

4.2. A 11. pontban meghatározott feltételekkel vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 8-12 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 34-46 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-50 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditek száma: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett informatikai és könyvtártudományi ismereteik birtokában az információs társadalom alapintézményeiben: könyvtárakban, gazdasági, üzleti, közigazgatási, államigazgatási, valamint kulturális információszolgáltató intézményekben és központokban, továbbá egyéb informatikus könyvtáros képzettséget igénylő területeken – a korszerű információs technológia teljes eszköztárát hasznosítva – képesek az információs tartalmak előállításával, szervezésével, feldolgozásával, tájékoztatásával kapcsolatos feladatok elvégzésére és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások tervezésére és menedzselésére, a kultúra közvetítésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a könyvtár- és információtudomány korszerű elméleti alapismereteit,

– az információkezelés technológiáját,

– az információ gazdaságtanát, pénzügyi és jogi szabályozásának, valamint szabványosításának korszerű elméleti alapismereteit,

– a potenciális könyvtár- és információhasználók szokásainak, igényeinek, elvárásainak felmérésével kapcsolatos alapos szakmai és módszertani ismeretanyagot,

– a tudásreprezentáció hagyományos és modern könyvtári technológiáit (bibliográfiai adatfeldolgozás, az információkereső nyelvek használata, szövegfeldolgozás, stb.),

– a könyvtárak működésével, az informatikai rendszerek és alkalmazások használatával, valamint a tartalomszolgáltatással kapcsolatos jogi szabályozást,

– az információs gazdaság és az információs piac elemző ismeretanyagát,

– a tudományos kutatómunka alapvető módszereit és technikáját, továbbá a tudományos gondolkodás alapjait.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a korszerű internetalapú technológiák alkalmazására, például dinamikus weblapok készítésére,

– a meglevő információk új szempontok szerinti feldolgozására, valamint új információk előállításával hagyományos és webes tartalomszolgáltatás nyújtására,

– hatékony tájékoztatásra és információszolgáltatásra a hagyományos információforrások és a korszerű információs technológiák felhasználásával,

– adatbázisok tervezésére, létrehozására és karbantartására,

– szöveges és multimediális információk archiválására, szervezésére és közreadására elektronikus formában,

– piacképes könyvtári szolgáltatások szervezésére, menedzselésére, működtetésére, minőségbiztosítására és folyamatos fejlesztésére (innovációra),

– a könyvtárakban keletkezett és kezelt információk szolgáltatására a társadalmi elvárásoknak és az információs piac igényeinek megfelelően,

– felhasználói tanácsadásra,

– a megfelelő gyakorlati és menedzsment-technikák alkalmazására a fenntartókkal, piaci szereplőkkel és felhasználókkal való kapcsolatokban,

– az információhasználat eredményeinek értékelésére és kutatások végzésére az információ-menedzsment problémáinak megoldása érdekében,

– az információelemzés és információtervezés módszereinek alkalmazására,

– idegen nyelvek ismeretének birtokában a hazai és a külföldi, a magyar és az idegen nyelvű dokumentumok gyűjtésére, analitikus és szintetikus feldolgozására, tárolására és rendszerezett közreadására,

– a gazdasági, politikai, igazgatási, kulturális, tudományos és más (pl. szolgáltatási, egészségügyi stb.) területeken jelentkező szakirodalmi információs igények magas szintű kielégítésére, számítógépes információs rendszerfejlesztési feladatok végzésére,

– a különböző könyvtártípusok, szaktájékoztatási és dokumentációs intézmények, vállalatok, intézményi részlegek megfelelő végzettséget igénylő munkaköreinek az ellátására,

– külföldi szakmai kapcsolatok építésére,

– az üzleti és közigazgatási információmenedzser, az iskolai könyvtáros és más szakterületek feladatainak az ellátására, informatikai szolgáltatások előállítására, tervezésére, szervezésére és működtetésére, számítógépes szakirodalmi információs és információkereső rendszerek alkalmazására, adaptálására és fejlesztésére,

– tudományos munkavégzésre, önmaguk művelésére és a megszerzett szakműveltség továbbfejlesztésére, megújítására, az újabb tudományos eredmények és eszközök megismerésére és alkalmazására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– személyes képességek: hatékony kommunikáció, felelősségtudat, szolgálatkészség, empátia, önállóság,

– interperszonális készségek: kapcsolatteremtés, szervezés, tárgyalás, csoportban való dolgozás, team-vezetés,

– problémamegoldás: rugalmas és kreatív gondolkodás, soktényezős rendszerek felmérése, összefüggések meglátása, lényeglátás, alternatív gondolkodás,

– szakmai attitűdök: fejlett kritikai érzék, amely lehetővé teszi a könyvtár- és információtudomány egyes területein jelenleg meghonosodott gyakorlat hiányosságainak a feltárását; továbbá megfelelő vita- és kommunikációs készségek a feltárt problémák közös megoldása érdekében; egészséges önbizalom és dinamizmus a munkakör feladatainak elvállalásához; kezdeményező készség új feladatok és az ezekhez szükséges hatáskör kijelöléséhez; döntési képesség konfliktushelyzetekben, valamint felelősségvállalás a kitűzött célok elérése érdekében; képesség és kellő motiváció az állandóan változó társadalmi igények felismerésére, reflexiójára, a folyamatos önképzésre, az életen át tartó tanulásra; megfelelő önismeret, képesség a meglevő tudás és képességek (ön)kritikus értékelésére; minőségtudat és sikerorientáltság; stratégiai látásmód és szolgáltatás-orientáltság.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1 Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 8-12 kredit

a mesterképzési szak képzési profiljához illeszkedő elméleti és gyakorlati alapozó kurzusok (pl. társadalomtörténet, társadalomismeret, kommunikáció, közgazdaságtan, filozófia, jog).

8.2 A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 34-46 kredit

könyvtári szolgáltatások menedzselése, könyvtári feldolgozás és szolgáltatás modern eszközei, tartalomszolgáltatás a könyvtárakban.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 60-70 kredit

differenciált szakmai ismeretek 40-50 kredit

a) választható szakirányok ismeretei: 30-40 kredit

humán informatika (tartalomszolgáltató) szakirány: alkalmazott matematika, számítástudomány, alkalmazott statisztika, informatikai algoritmusok, adat- és rendszermodellek, ismeretalapú technológia, szemantikus Web, adatbányászat, E-learning, E-menedzsment, számítógépes felhasználói ismeretek (ECDL szinten), könyvtári adatbázisok szervezése, elektronikus dokumentumok és formátumok, információgazdaság, olvasásszociológia, -pedagógia és -pszichológia, természetes nyelvű szövegek feldolgozása, a tartalomszolgáltatás jogi keretei, tanulás- és kutatásmódszertan, emberi erőforrás-menedzsment, önismeret, pályaválasztás, karrier, illem, etikett, protokoll könyvtári környezetben, mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásai, az információs rendszerek architektúrái, alakfelismerés, térinformatika, genetikus algoritmusok;

információ- és tudásmenedzsment szakirány: elméleti és menedzsment ismeretek, az információ- és tudásmenedzsment fogalom- és kapcsolatrendszere, információ- és tudásmenedzsment projektek menedzselése, e-tanulás, médiadidaktika, online közösségfejlesztés, tudástechnológiák és eszközök, infokommunikációs rendszerek és hálózatok, információ- és tudásszervezési technológiák, információ- és tudásmenedzsment eszközök, tudástársadalom alkalmazások, szakmai angol;

internet technológia szakirány: IT stratégia, az információs társadalom stratégiája, jogi és etikai kérdései, stratégiai tervezés, információ- és projektmenedzsment, az információmenedzsment, információmenedzsment a gyakorlatban, projektmenedzsment, a projektmenedzsment gyakorlata, hálózati rendszerek tervezése és fejlesztése, internet szabványok és protokollok, webszolgáltatások tervezése és fejlesztése, internet technológia, IT biztonság, adatvédelem, titkosítás, elektronikus kereskedelem, elektronikus kormányzat, adat- és szövegbányászat, szakmai angol;

iskolai könyvtáros szakirány: pedagógiai, pszichológiai törzsanyag, neveléstörténet, neveléselmélet, tantervelmélet, tantervfejlesztés, e-learning, menedzsment és információszervezés, a pedagógiai információ rendszere, az iskolai könyvtár működéséhez szükséges irányítási ismeretek, tudásmenedzsment iskolai környezetben, tananyagszervezés, az iskolai könyvtár vezetése, szolgáltatásmenedzsment, minőségirányítási program (MIP), médiapedagógia, tantárgypedagógia, a gyermek- és ifjúsági irodalom története és sajátosságai, olvasáskutatás, olvasáspedagógia, média- és taneszközismeret, médiaelemzés, médiakutatás;

könyvtári minőségmenedzsment szakirány: hazai és nemzetközi fejlesztési törekvések, minőségirányítási rendszerek és modellek, minőségügyi dokumentáció, szabványok és jogi szabályozás, stratégiai tervezés, erőforrás-gazdálkodás, szakértői, szakfelügyeleti tevékenység, szervezetmenedzsment, teljes körű minőségmenedzsment, teljesítménymérés, szolgáltatásmenedzsment, használói igényfelmérés, használóképzés, kommunikációs stratégiák, probléma- és konfliktuskezelés, minőségi stratégiák, minőségmenedzsment módszertana, minőségellenőrzés, marketing és projektmenedzsment;

közszolgáltató könyvtáros szakirány: társadalom és közszolgáltatás, hazai és külföldi fejlesztési stratégiák, tudásmenedzsment, kistérségi együttműködés menedzsmentje, közszolgáltató intézményrendszer, hálózatközpontú közszolgáltatási modellek, kettősfunkciójú könyvtárak menedzsmentje, kistelepülések szolgáltatási rendszere, közszolgálati és kulturális adatbázisok és szolgáltatásaik, informatika és webfejlesztés, audiovizuális tartalomszolgáltatás, könyvtárak, teleházak, e-pontok, dokumentumszolgáltatás, e-ügyintézés, jogszabályok, szakfelügyeletek, módszertani ismeretek;

különgyűjtemények szakirány: tematikus különgyűjtemények, zenei gyűjtemények, audiovizuális és elektronikus dokumentumok, helytörténeti gyűjtemények, kis- és aprónyomtatványok, egyedi, speciális szempontú dokumentumok gyűjteménye, különgyűjtemények formai és tartalmi feltárása (retrospektív, kurrens), információ- és tudásszervezési kutatási módszerek és technológiák, állományvédelemi szempontok, megoldások, kiállítás- és rendezvényszervezés, erőforrás-gazdálkodás a digitalizálási folyamatokban, különgyűjtemények projektmenedzsmentje, különgyűjtemények digitalizálása;

médiamatika szakirány: médiakommunikáció, multimédia rendszerek, eContent – uniós irányelvek, programtervezés, szerzői jog, információfeldolgozás, információs folyamatok irányítása, digitális megőrzés, szélessávú szolgáltatások, webszolgáltatások fejlesztése, médiatartalom-menedzsment, virtuális referensz szolgáltatások, tudásmenedzsment;

nyelvészeti informatika szakirány: nyelvészeti alapfogalmak, nyelvészet területei, fonológia, laboratóriumi fonológia, szintaxis, formális nyelvek, szemantika, formális szemantika, pragmatika, bevezetés a mesterséges intelligenciába, szakértői rendszerek, logikai programozás, a kísérletes nyelvészet alapjai, számítógépes szövegfeldolgozás;

orvosi könyvtáros szakirány: orvosi nyelv, élettan, kórélettan alapjai, orvosi szaktájékoztatás, alkalmazott pszichológia, könyvtáros etika, mentordidaktika, tudományos forrásanalízis, értékelemzés, kiadványszerkesztés, bibliometria, az internet szakirányú használata, kutatásszervezés;

régi nyomtatványok feldolgozása szakirány: régi nyomtatványok feltárása, a tartalmi feltáró munka segédletei, európai és magyar könyvtártörténet, szellemi irányzatok története, olvasmánytörténet, a könyvtörténet rokon területei, levéltári és térképészeti ismeretek, az írás és az olvasás története, könyvkiadói stratégiák, a cenzúra története, a könyvillusztráció története, a nyomdatechnika története, antikvár és restaurátori ismeretek, paleográfia, latin nyelv;

szaktudományi (kutatás-fejlesztési) információmenedzser szakirány: a mai magyar makro- és mikrogazdaság, tudománypolitika, könyvtári innovációk a tudományos és kulturális információk menedzselésében, a tájékoztatási intézmények és eszközök itthon és külföldön, orvosi, egészségtudományi tájékoztatás, társadalomtudományi és bölcsészettudományi tájékoztatás, közgazdaságtudományi és jogi tájékoztatás, természettudományi és műszaki tájékoztatás, művészeti tájékoztatás, környezettudományi és agrártudományi tájékoztatás;

tartalomfejlesztő menedzser szakirány: internet és PR, a „hálózati társadalom”, non-profit szervezetek menedzsmentje, speciális kollégium, webtechnológia, programozási ismeretek, HTML ismeretek, multimédia ismeretek, hálózati ismeretek, hálózati szolgáltatások, adatbázisok szervezése, digitális szövegek kezelése, strukturált szövegek, metaadatok, teljes szövegű adatbázisok;

üzleti információmenedzser szakirány: piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban, üzleti és jogi ismeretek, professzionális információkutatás- és közvetítés, az üzleti információ elmélete és gyakorlata, korszerű információmenedzsment és marketing módszerek, szervezeti információgazdálkodás, információs tanácsadás, térítéses információszolgáltatás a könyvtárban, forrásszerzési, pályázatkészítési műhelymunka, információvédelmi alapismeretek, vállalkozásalapítás, ügyviteli rendszerek;

webtechnológia szakirány: webfejlesztési irányelvek, adatbázistervezés, SQL, szemantikus Web, névterek, ontológiák, XML, CSS, Flash, design megoldások, CMS megoldások áttekintése, programnyelvek – (PHP/PERL/egyéb), Javascript, AJAX megoldások, keretrendszerek áttekintése, adatbiztonság, e-kereskedelem, e-kormányzat, alkalmazásfejlesztés;

b) szakmai gyakorlat: 10 kredit;

diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat követelményeit a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg, amelynek kreditértéke 10 kredit.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, továbbá egy alapfokú C típusú nyelvvizsga szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

11. KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kommunikáció- és médiatudomány

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles kommunikáció- és médiaszakértő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Communication and Media Studies

3. Képzési terület: társadalomtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű kommunikáció alapképzési szak.

4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a bölcsészettudományi és a társadalomtudományi képzési területek alapképzési szakjai.

4.3. A 10. pontban meghatározott feltételek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 8-15 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 15-25 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 50-80 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan munkaerőpiac-képes szakemberek képzése, akiknek áttekintése van a társadalmat működtető kulturális rendszerek kommunikációs és mediális meghatározottságairól, következésképp a kommunikáció és a média fontosabb színtereiről és intézményeiről, s akik ennek alapján felkészültek a fenti intézmények adekvát működtetésére, illetőleg működésük értékelő elemzésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a médiához kapcsolódó alapfogalmakat és alapelveket,

– a társadalmi kommunikáció különböző területeinek problémáit a társadalmi kommunikáció összefüggésein belül,

– a társadalom mibenlétével és működésével kapcsolatos alapfogalmakat és alapelveket,

– a társadalmat működtető kommunikációs és mediális rendszereket,

– a társadalmi kommunikáció fontosabb intézményeit és színtereit,

– a kommunikációs és mediális rendszerek különböző területeinek problémáit és összefüggéseit (így többek között a média és a populáris kultúra összefüggéseit, a globális médiapiac működési elveit, a kulturális csere globális szabályait),

– a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait,

– az állami szabályozás eszközeit,

– az Európai Unió által definiált kulturális tér mibenlétét,

– a digitális konvergencia jogi, technológiai, kulturális és gazdasági természetét,

– a kommunikáció és a média történetiségét,

– a társadalmi kommunikáció területének összefüggésein kívül eső alapfogalmakat és alapelveket,

– az ismeret megszerzésének módjait és a kommunikációkutatás fő módszereit a kommunikáció területén.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– hogy a kommunikáció területén és/vagy munkájukban a kommunikáció szakma gyakorlásához szükséges követelményeknek megfeleljenek,

– a felmerülő problémák megoldására,

– önállóan vagy szervezett kurzusok keretében továbbtanulásra és/vagy további szakmai készségek kifejlesztésére,

– az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának felhasználására,

– az elemzés során felmerülő problémákra különböző megoldások kidolgozására,

– az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre,

– rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, hiányos rendelkezésre álló adatok esetében is helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára érthetően kommunikálni,

– választott szakterületük szakmai és etikai normáinak betartására,

– egy idegen nyelven (javasoltan angolul) is szakmájuk gyakorlására,

– idegen nyelvű szakszöveg helyes értelmezésére,

– a megszerzett tudás önálló alkalmazására és gyakorlati hasznosítására,

– egy szervezeten belül – kellő szakmai gyakorlat után – vezetői munkakör betöltésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– olyan együttműködési és kezdeményező készség, melyek szükségesek a személyes felelősséggel járó munkakörök betöltéséhez,

– önismeret,

– egyéni döntéshozatalra való képesség,

– hatékonyságra való törekvés,

– minőségtudat és sikerorientáltság,

– kritikai önreflexió és értéktudat,

– más területekre is átvihető ismeretek,

– önfegyelem,

– önbizalom,

– önállóság,

– felelősségvállalás,

– kezdeményezőkészség,

– rugalmasság,

– rendszerszemlélet,

– döntéshozatalra való képesség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,

– önálló tanulásra való képesség.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök: 8-15 kredit

társadalomtörténet és -elmélet (például társadalomfilozófia, társadalomtörténet); megismerés-elméletek (például kognitív pszichológia, tudományfilozófia); a kommunikáció és a média különböző típusú (például történeti, etológiai, szociálpszichológiai, kulturális antropológiai, szociológiai) leírásai; a kommunikáció és a média szabályozáselméletei (például jogi, etikai, gazdasági, politikai, kulturális).

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15-25 kredit

a közvetlen emberi kommunikáció elméletei; a társadalmi kommunikáció elméletei (például társadalmi konfliktusok elemzése, kultúraközi konfliktusok története, medializációtörténet, medializált társadalom); reprezentációelméletek (például a nyelv tudománya, a jelek tudománya, tudásreprezentáció, vizuális reprezentáció).

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 60-90 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 50-80 kredit

a) választható szakterületi modulok ismeretei: 20-30 kredit

– humánorientáció: nemverbális kommunikáció (vizuális és auditív kommunikáció, mediális kommunikáció stb.); szervezeti és csoportkommunikáció; pragmatika; identitás és másság (története, elméletei); kommunikációs hálózatok (története, elméletei) stb.;

– médiaorientáció: technológiai médiumok elméletei (műsorszerkesztés, media programming stb.); kritikai kultúrakutatás; az információs társadalom és a hálózati kommunikáció elméletei (például új médiumok); az identitás és a másság (története, elméletei) stb.;

b) választható szakirányú modulok ismeretei: 30-50 kredit

kommunikáció- és médiatörténet, egyházi kommunikáció, hálózati kommunikáció, kommunikációtudomány, közéleti kommunikáció, kultúraközi kommunikáció, kultúratudomány, mediáció, médiatudomány, szervezeti kommunikáció, nemzetközi kommunikáció, vizuális kommunikáció, újságírás: nyomtatott, rádiós, televíziós, online stb.;

diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú C típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges volt nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vgy oklevél szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit értékű társadalomtudományi, kommunikáció- és médiatudományi ismeret. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

12. KISEBBSÉGPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kisebbségpolitika

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles kisebbségpolitikai szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ethnic and Minority Studies MA

3. Képzési terület: társadalomtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalmi tanulmányok, a szociológia, a szociális munka, a politológia, a kulturális antropológia, a szociálpedagógia alapképzési szakok.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az andragógia, a néprajz, a pszichológia, a romológia, a nemzetközi tanulmányok, az emberi erőforrások, a kommunikáció és médiatudomány, a igazságügyi igazgatási, az egészségügyi gondozás és prevenció, az egészségügyi szervező, a gyógypedagógia, a tanító, az óvodapedagógia, a konduktor, a katonai vezető, a nemzetbiztonsági, a büntetés-végrehajtási nevelő, a bűnügyi igazgatási alapképzési szakok.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 14-18 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 14-18 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 50-60 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 25 kredit;

6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 54%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik az Európai Unió etnikai, nemzeti és kisebbségi problémáit. Megszerzett jogi, politikai, szociológiai, antropológiai, közpolitikai és történeti ismereteik birtokában képesek a kisebbségpolitika területén önállóan vagy teamben végzendő döntéshozói, irányítási, szervezési és szakértői feladatok ellátására önkormányzatoknál, tömegkommunikációs szerveknél, stb. A végzettek megfelelő elméleti és gyakorlati tudással, interdiszciplináris ismeretekkel és nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek a kisebbségpolitika vonatkozásában. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a kisebbségek, az etnicitás, az interetnikus és csoportközi viszonyok nemzetközi és hazai tudásanyagát és kutatásmódszertanát,

– a folyamatok és jelenségek egymásra hatásának megértését segítő interdiszciplináris ismereteket,

– az alkalmazói szintű számítógépes elemzési módszereket,

– a kvalitatív elemzési technikák professzionális szintű alkalmazását,

– a legjelentősebb hazai etnikai és szociális csoportok helyzetét, a többségi társadalommal való együttélésük különféle konfliktusait és a konfliktusok kezelésének lehetséges módozatait,

– a kutatáshoz és a tudományos munkához szükséges problémamegoldó technikákat,

– szakmai etikai normákat és alkalmazásukat.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– az elméleti ismeretek professzionális szintű alkalmazására,

– a kisebbségekkel kapcsolatos fogalmak rendezésére és értelmezésére,

– a kisebbségekkel kapcsolatos kutatások tervezésére, irányítására és szervezésére,

– önálló és a csoport keretek közt történő kutatómunka végzésére,

– a tanult kvalitatív és kvantitatív kutatási technikák gyakorlatban történő problémamegoldó alkalmazására,

– a kutatási eredmények interpretálására, illetve a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítésére,

– szakmai tanácsadásra, döntések előkészítésére,

– elméleti és gyakorlati kutatómunkára, valamint innovatív fejlesztési feladatok elvégzésére,

– új problémák, új jelenségek feldolgozására,

– integrált ismeretek széles körű alkalmazására a kisebbségszociológia és kisebbségpolitika területén.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– önálló szakmai álláspont kialakításának képessége,

– kritikai attitűd,

– nyitottság az új társadalomtudományi eredmények, illetve a kisebbségpolitika új jelenségei iránt,

– idegen nyelv tudása, jó kommunikációs képességek,

– kreativitás, nyitottság, rugalmasság, empátia,

– intuíció és módszeresség,

– tanulási készség és jó memória,

– széles műveltség, önképzés,

– információ feldolgozási képesség,

– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

– problémacentrikus látásmód, problémamegoldó gondolkodás,

– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

– kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 14-18 kredit

a nacionalizmus és etnicitás elmélete, a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek története Közép-Kelet-Európában, csoportközi viszonyok, migrációelmélet, a kisebbségi jogok magyar és nemzetközi története, a kisebbségvédelem európai és magyar intézményrendszere.

8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 64-78 kredit

8.2.1. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 14-18 kredit

az összehasonlító közpolitika, a szociális védőháló és kisebbségpolitika összefüggése, a munkaerőpiac, szegregáció és diszkrimináció kérdése, a kisebbségpolitika és a média, a multikulturalizmus, a kisebbségpolitika és az európai integrációs normák, valamint a politikai pszichológia és kommunikáció.

8.2.2. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei

választható ismeretek: 50-60 kredit

a nemzeti identitás, a kisebbségi nyelvhasználat, kisebbség és többség a régióban, etnopolitikai konfliktusok, összehasonlító jóléti állam, önkormányzatiság, oktatáspolitika, kisebbségek az egészségügyben, roma kisebbség Közép-Kelet-Európában, a sikeres romák, deviancia, zsidóság Magyarországon, az antiszemitizmus, vallási kisebbségek, feminizmus, szexuális kisebbségek, családpolitika, hajléktalanság, fogyatékosok, menekültek, lakóhelyi szegregáció, döntéselmélet, konfliktuskezelési technikák, diskurzusanalízis; doktori programra felkészítő elméleti és módszertani tárgy, a többváltozós statisztikai elemzés, a konfliktuskezelés, a tanulmányíró szeminárium, a diskurzus-analízis, a pályázatírási gyakorlat megszerzése, valamint valamilyen kisebbségi nyelv elsajátítása.

Az itt felsorolt témakörökből az intézmény által meghirdetett kurzusok alapján a hallgató választ úgy, hogy 50-60 kreditet összegyűjtsön.

diplomamunka: 25 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat terepmunka, amelynek időtartama legalább 3 hét a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerint.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez két államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. A két nyelv közül az egyik az angol, német, francia, olasz vagy spanyol nyelvek egyike.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A 4.2 pontban felsorolt alapképzési szakokról érkező hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján korábbi tanulmányai szerint elismerhető legyen legalább 60 kredit az alábbi ismeretkörökben:

– társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, pszichológia, filozófia, antropológia, politológia (25 kredit);

– gazdasági és jogi ismeretek: közgazdaságtan, jogtudomány (12 kredit);

– kommunikációs, kulturális, piac- és közvélemény-kutatási ismeretek (8 kredit);

– kutatásmódszertan (15 kredit).

A 4.3. pontban meghatározott szakokon szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen 20 kredit a szociológia és társadalomtudományi ismeretkörökből. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

13. EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS

MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségpolitika, tervezés és finanszírozás

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles egészségpolitikai szakértő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Health Policy

– választható szakirányok: egészségpolitika tervezés és elemzés; egészség-gazdaságtan (Health Policy Planning, Health Economics)

3. Képzési terület: társadalomtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a társadalmi tanulmányok, az egészségügyi gondozás és prevenció, az ápolás és betegellátás, az egészségügyi szervező, az alkalmazott közgazdaságtan és a szociológia alapképzési szakok, továbbá a közszolgálati alapképzési szak közgazdálkodási szakiránya.

4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-26 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 34-40 kredit

6.2. A differenciált szakmai, kötelezően választható anyaghoz rendelhető kreditek száma: 36-42 kredit;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma: legalább 10 kredit;

6.4. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 12 kredit.

6.5. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészségügy területén képesek önálló egészségpolitikai, tervezési és finanszírozási szakértői (elemző, tervező-fejlesztő és programmenedzseri) feladatokat ellátni és ezáltal hozzájárulni a tevékenységük színterét jelentő intézmény, térségi (országos, regionális, kistérségi) rendszer teljesítményének, eredményességének javításához. Megfelelő ismerettel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az egészségügy makro- és mezo-szintű rendszereinek, intézményeinek és szolgáltatásainak elemzéséhez és a tervezéshez szükséges módszertant, továbbá

az egészségpolitika tervezés és elemzés szakirányon

– az egészségügyi rendszerek teljesítménye értékelésének elméleteit,

– az egészségpolitikai célok elérését szolgáló fejlesztéseket, intézményi kapacitásokat, a munkaerő mennyiségét és minőségét, a szolgáltatások kínálatát, keresletét és árát, a szolgáltatások minőségét befolyásoló eszköztárat, valamint alkalmazásának feltételeit és korlátait,

– a kormányzat, önkormányzatok, a magánszektor, a szakmai és civil szerveződések lehetséges szerepét az egészségpolitikai célok elérésében,

– a regionális és kistérségi multiszektorális egészségpolitika, egészségügyi fejlesztés, stratégiai tervezés elméleti kérdéseit, nemzetközi és hazai tapasztalatait,

– a forrásteremtés és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása elméleti kérdéseit, nemzetközi és hazai tapasztalatait,

– a térségi ellátásszervezés elméleti kérdéseit, nemzetközi és hazai tapasztalatait,

– a nemzetközi kooperációk tervezésének és elemzésének módszereit,

– a minőség mérésének módszereit, a minőség és hatékonyság összefüggéseit, a klinikai kockázatkezelést,

– az egészségügy emberi erőforrásainak térségi és intézményi szintű elemzését és menedzsmentjét,

– az egészségügyi intézményekben megvalósítandó stratégiai tervezésének és minőségmenedzsmentjének elméleteit, módszereit;

az egészség-gazdaságtan szakirányon

– a bizonyítékokon alapuló orvoslás alapelveit,

– az egészségnyereség mérésének módszereit,

– a gazdasági elemzések nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszereit,

– a gazdasági elemzésekben alkalmazott modellezés alaptípusait,

– az egészségügyi kiadások elemzési módszereit,

– a forrásteremtés, a fejlesztések és a szolgáltatás-finanszírozási módszerek elméleteit és módszertani kérdéseit,

– a gyógyszergazdaságtan elméleteit és módszertani kérdéseit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– az egészségügy nemzetközi folyamatainak és a magyar egészségügyre gyakorolt hatásuknak az elemzésére,

– a magyar egészségügy teljesítményének értékelésére, folyamatainak, lehetséges jövőbeli alternatíváinak – társadalmi-gazdasági és nemzetközi összefüggéseikben történő – elemzésére,

– az egészségügyi ellátás mezo-szintű rendszerei teljesítményének, problémáinak sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, elemzésére, döntési alternatívák kidolgozására, hatástanulmányok készítésére,

– az egészségügyi finanszírozó és szolgáltató intézmények gazdálkodásának, teljesítményének és működési problémáinak elemzésére, döntési alternatívák kidolgozására, az intézmények stratégiai és rövid távú tervei elkészítésében való közreműködésre,

– mezo- és intézményi szintű egészségügyi programok menedzselésében való közreműködésre,

– nemzetközi szintű egészség-gazdaságtani ismeretek birtokában a szolgáltatások minőségére, az egészségügyi technológiák, terápiák és gyógyszerek költség-hatékonyságára vonatkozó elemzések megtervezésére és a releváns programok menedzselésére,

– az elért eredmények szakmai nyilvánosság előtti szakszerű, meggyőző írásbeli és szóbeli megjelenítésére, továbbá

az egészségpolitika tervezés és elemzés szakirányon

– a gazdasági, társadalmi és demográfiai folyamatokból eredő hatások elemzésére regionális és kistérségi rendszerek, egészségügyi intézmények szintjén,

– országos és térségi (regionális, kistérségi) egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelésére, az azon alapuló egészségpolitikai döntési alternatívák megfogalmazására;

– az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelésére vonatkozó módszerek hiányosságából fakadó problémák megfelelő bemutatására, interpretálására,

– a lakosság egészségi állapotának javulását, az ellátórendszer hatékonyságát és minőségének javítását, az egyenlőtlenségek csökkentését és a finanszírozhatóság céljainak elérését szolgáló egészségpolitikai eszköztár kritikus értékelésére és az adott régió, kistérség vagy intézmény sajátos körülményeire való adaptálására,

– a kormányzat, önkormányzatok, a magánszektor, a szakmai és civil szerveződések lehetséges szerepének elemzésére, javaslatok megfogalmazására az egészségpolitikai célok elérésében,

– az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási módszerei hazai alkalmazásának elemzésére, a magyar egészségügy finanszírozási adatbázisain alapuló elemzések készítésére,

– egy adott régió, kistérség, intézmény finanszírozási helyzetének elemzésére, javaslatok megfogalmazására,

– térségi (regionális, kistérségi) stratégiai tervek és cselekvési programok elkészítésére,

– a térségi ellátásszervezést szolgáló programok elemzésére, tervezésére és menedzselésére,

– az egészségügyi intézmények stratégiai tervezéséhez, az orvos-szakmai és a gazdasági érdekek összeegyeztetéséhez szükséges ismeretek és szemlélet alkalmazására,

– a nemzetközi kooperációk tervezésére és elemzésére az egészségügy országos, regionális, kistérségi és intézményi szintjén;

az egészség-gazdaságtan szakirányon

– az életminőség mérési módszereinek alkalmazására,

– költséghatékonysági elemzés megtervezésére és kivitelezésére,

– az egészségügyi technológiák költséghatékonyságára vonatkozó szakirodalom kritikus értékelésére,

– modellezési módszerek alkalmazására,

– az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási módszereinek a minőségre, a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és a hatékonyságra gyakorolt lehetséges hatásainak elemzésére,

– a gyógyszerágazat működésének, gyógyszer-támogatási rendszerek gazdasági és társadalompolitikai szempontok alapján történő elemzésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– önálló szakmai álláspont kialakítása,

– jó együttműködési készség,

– nyitottság az új jelenségek, új tudományos eredmények iránt,

– igény a folyamatos önképzésre,

– a szakmai-etikai normák tisztelete.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök: 20-26 kredit

bevezetés az egészség-gazdaságtanba; egészségpolitika; egészségszociológia; egészségügyi etika és jog; epidemiológiai alapismeretek; népegészségügyi medicina.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 34-40 kredit

egészség-gazdaságtani elemzések alapjai; egészségügy az Európai Unióban; egészségügyi rendszerek finanszírozása; komplex regionális elemzés és fejlesztés; magyar egészségügyi rendszer; népegészségügyi programok tervezése és menedzsmentje; vállalkozás-gazdaságtan; egészségügyi informatika; statisztikai módszerek az egészségügyi elemzésekben; kommunikáció.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 48-54 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 36-42 kredit

szakirányok ismeretei:

egészségpolitika tervezés és elemzés szakirányon: a magyar egészségügy finanszírozása; térségi fejlesztés és ellátásszervezés az egészségügyben; emberi erőforrás-menedzsment; minőségmenedzsment; pénzügyi és számviteli ismeretek; stratégiai tervezés és menedzsment az egészségügyi intézményekben; szociális munka és egészségügy; közigazgatási ismeretek,

egészség-gazdaságtan szakirányon: egészség-gazdaságtani elemzések módszertana, egészségnyereség mérése; egészségügyi rendszerek finanszírozása; gyógyszer-gazdaságtan;

diplomamunka: 12 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat a harmadik képzési időszak szorgalmi időszakában végzett, átlagosan heti kétnapos gyakorlat. A szakmai gyakorlat színterei lehetnek: egészségügyi szolgáltató intézmények (elsősorban kórházak), Országos Egészségbiztosítási Pénztár, regionális egészségügyi tanácsok, Egészségügyi Minisztérium, önkéntes egészségpénztárak, kutatóintézetek, egészségügyi technológiák fejlesztői és beszállítói, stb.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit az alábbi ismeretkörökből: közgazdasági ismeretek, társadalompolitika, statisztika, politikatudomány, szociológia, pszichológia, kommunikáció, számítástechnika, epidemiológia, népegészségügyi medicina, egészségügyi informatika, egészségügyi igazgatás.

7. számú melléklet a 26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelethez

[3. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

22. KLASSZIKUS BALETTMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: klasszikus balettművész

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles klasszikus balettművész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Classical Ballet Artist

3. Képzési terület: művészet, táncművészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: táncművész alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti balettművész szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10-14 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 50-70 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 4-40 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához (színpadi előadás és szakdolgozat) rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 60%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan komplex művészi megnyilatkozásra képes balettművészek képzése, akik tánctechnikai felkészültségüket megszerzett elméleti tudásukkal egységben tudják kezelni. A balettművészek a „testükben tárolt” koreográfiákból alkotnak szintézist, ami a művészi fejlődés alapját jelenti mind saját maguk számára, mind a bemutatandó művet megalkotó koreográfus számára. A kulturális élet intézményeiben szolgáló és kezdeményező szerepet tudnak betölteni, képviselve a táncművészet sajátos értékeit. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a professzionális táncművész szakmai tudásához szükséges magas szintű táncművészeti ismeretanyag elméleti, történeti, gyakorlati vonatkozásait,

– a magasabb technikai igényű balettrepertoárt,

– a balettművészetben megjelenő különböző stílusokat s a hozzájuk kapcsolódó előadóművészeti ismereteket,

– a magyar, az európai és a nemzetközi táncművészeti élet hagyományait és a balettművészet kortárs törekvéseit,

– a koreográfia művészetének előadói aspektusból történő értelmezését,

– a képzés folytatásához szükséges táncművészeti ismeretanyagot és annak alkotó módon történő használatát.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a balettművészet régi és új alkotásainak saját egyéniségük gazdagításával történő, a közönség számára élményszerű interpretálására,

– a balettművészet értékeinek megőrzésére és annak élményszerű tolmácsolására, továbbá az újító törekvésekben való részvételre,

– egyéni szakmai fejlődésük érdekében az önálló tanulásra, önképzésre,

– önállóan és másokkal együttműködve szakmai kutatási tevékenység vezetésére, illetve abban való kreatív részvételre,

– a balettművészet iránt érdeklődő közönség, valamint az amatőr, félhivatásos és hivatásos együttesek, továbbá táncművészeti intézmények munkájának alkotó módon történő segítésére,

– a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára,

– további repertoár elsajátítására,

– táncművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai és esztétikai kontextusában.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– mesterfokú tánctechnika, előadói biztonság elsősorban a klasszikus balett táncnyelvén,

– együttműködési készség (mind tánckarban, mind pas de deux feladatokban),

– a rendezői koreográfiához alkalmazkodó, de önálló koncepció kialakítására is képes szerepformálási készség,

– készség a saját és mások művészi teljesítményének megítélésére,

– a saját működési területre és az ország egész tánckultúrájára vonatkozó felelősségérzet.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 10-14 kredit

a gyakorlati tudás elméleti feldolgozásához szükséges technikai és reflektív-elemző tantárgyak (kutatásmódszertan, táncesztétika, a színház művészete).

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 50-70 kredit

előadóművészi gyakorlat; a balettrepertoár – személyre szabott – gyakorlati és elméleti feldolgozása; a táncművészi életpályához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek (egészségtan, kondicionálás, rehabilitáció).

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek 4-40 kredit:

az előadóművészi gyakorlathoz kapcsolódó, azt kiegészítő ismeretek: műelemzés, szerepelemzés, balettzene, színpadismeret, továbbá a tánc- (és ezen belül a balett) művészet elhelyezése a nemzetközi művészeti életben,

a balettművészet formanyelvét használó kortárs alkotók és alkotások ismerete;

diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat személyre szabott szakmai-színpadi gyakorlat 28 kredit értékben.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A mesterképzésbe való felvétel feltétele a 4. pont szerinti alapfokozat vagy főiskolai szintű végzettség birtokában megszerzett legalább három éves professzionális balettművészi színpadi gyakorlat.

23. NÉPTÁNCMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: néptáncművész

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles néptáncművész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Hungarian Folk Dance Artist

3. Képzési terület: művészet, táncművészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: táncművész alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti néptánc – színházi táncművész szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10-14 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 60-80 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 4-40 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit;

6.5. A diplomamunkához (színpadi előadás és szakdolgozat) rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 60%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan komplex művészi megnyilatkozásra képes néptáncművészek képzése, akik tánctechnikai felkészültségüket megszerzett elméleti tudásukkal egységben tudják kezelni. A néptáncművészek a tánc mellett komoly énektudással, népzenei és néprajzi ismeretekkel is rendelkeznek. Együttesi tagként és szólóművészként a magyar és az egyetemes tánckultúrát szolgálják és terjesztik. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a professzionális táncművész szakmai tudásához szükséges magas szintű táncművészeti ismeretanyag elméleti, történeti és gyakorlati vonatkozásait,

– a magasabb technikai igényű néptáncrepertoárt,

– a néptánc különböző stílusait és a hozzájuk tartozó előadóművészeti ismereteket,

– a magyar, az európai és a nemzetközi táncművészeti élet néptáncra vonatkozó hagyományait és a kortárs törekvéseket,

– a koreográfia művészetének előadói aspektusból történő értelmezését,

– a képzés folytatásához szükséges táncművészeti ismeretanyagot és annak alkotó módon történő használatát.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a néptáncművészet régi és új alkotásait saját egyéniségük gazdagításával, együttesi együttműködéssel történő, a közönség számára élményszerű interpretálására,

– a néptáncművészet és ezzel együtt a népzene, a népszokások, az öltözködési hagyományok stb. értékeinek megőrzésére és azok alkotó módon történő továbbvitelére,

– egyéni szakmai fejlődésük érdekében az önálló tanulásra, önképzésre,

– önállóan és másokkal együttműködve szakmai kutatási tevékenység vezetésére, illetve abban való kreatív részvételre,

– további repertoár elsajátítására,

– a néptáncművészet iránt érdeklődő közönség, valamint az amatőr, félhivatásos és hivatásos együttesek, továbbá táncművészeti intézmények munkájának alkotó módon történő segítésére,

– a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára,

– táncművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai és esztétikai kontextusában,

– a kulturális élet intézményeiben szolgáló és kezdeményező szerep betöltésére, képviselve a táncművészet sajátos értékeit,

– a néptáncművészetet a kapcsolódó népzenei, néprajzi közeggel együtt alkotó módon éltetni, bemutatni és megszerettetni.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– mesterfokú tánctechnika, előadói biztonság, elsősorban a magyar néptánc táncnyelvében,

– együttműködési készség a közvetlen partnerrel és a teljes együttessel,

– a rendezői koreográfiához alkalmazkodó, de önálló koncepció kialakítására is képes szerepformálási készség,

– készség a saját és mások művészi teljesítményének megítélésére,

– saját működési területére és az ország egész tánckultúrájára vonatkozó felelősségérzet.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz

szükséges alapozó ismeretkörök: 10-14 kredit

a gyakorlati tudás elméleti feldolgozásához szükséges technikai és reflektív-elemző tárgyak (kutatásmódszertan, táncesztétika, a színház művészete).

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 60-80 kredit

előadóművészi gyakorlat; a néptáncreperoár – személyre szabott – gyakorlati és elméleti feldolgozása; a táncművészi életpályához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek (egészségtan, kondicionálás, rehabilitáció).

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek 4-40 kredit:

az előadóművészi gyakorlathoz kapcsolódó, azt kiegészítő ismeretek: népszokások, népviselet, népzene, táncjelírás, néprajzi ismeretek, a néptáncművészet hagyományőrző és kortárs színpadi jelenlétének ismerete, nemzetközi kitekintésben is;

diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat személyre szabott szakmai-színpadi gyakorlat 28 kredit értékben.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A mesterképzésbe való felvétel feltétele a 4. pont szerinti alapfokozat vagy főiskolai szintű végzettség birtokában megszerzett legalább hároméves professzionális néptáncművészi színpadi gyakorlat.

8. számú melléklet a 26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelethez

[3. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

8. ELMÉLETI NYELVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: elméleti nyelvészet

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles elméleti nyelvész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Theoretical Linguistics

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsész alapképzési szak elméleti nyelvészet szakiránnyal és a magyar alapképzési szak nyelvtechnológia szakiránnyal.

4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 18-22 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 28-32 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-50 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 4 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek arány: az intézményi tanterv szerint legalább 60%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) és a kapcsolódó tudományágak (szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika, stb.) területén megszerzett szakmai ismereteik birtokában képesek önálló tudományos munka végzésére. Ismerik a megfelelő nyelvleírási szinteket és a modern nyelvészeti irányzatokat. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a nyelvészeti kutatások nemzetközi eredményeit és sztenderdjeit,

– a különféle nyelvészeti elméletek, modellek, valamint kutatási módszertanok széles körét,

– a különféle nyelvekre vonatkozó empirikus adatok feldolgozásának, analízisének és az elméleti modellek kereteiben történő értelmezésének lehetőségeit,

– az önálló tudományos munka szakmódszertanát,

– a modern nyelvtanelmélet kurrens irányzatait és modelljeit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– nyelvészeti ismereteik tudományos fórumokon való megjelenítésére,

– elméleti nyelvészeti problémák felvetésére és megoldására,

– a mai magyar nyelv szerkezetének és rendszerének a modern elméletek, illetve modellek kereteiben történő leírására,

– a megjelenített eredmények társadalmi célok érdekében történő alkalmazására (pl. anyanyelvi nevelési koncepciók kidolgozása, gépi fordítás elvégzése, nyelvi zavarok diagnosztizálása és terápiája, nyelvi adatbázisok és szoftverek fejlesztése, stb.)

– kutatási módszertanok megfelelő alkalmazására,

– innovatív kutatások és önálló tudományos munka végzésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás,

– problémamegoldó gondolkodás,

– önállóság,

– kritikai attitűd,

– absztrakció képessége,

– jó kommunikációs képesség magyar és idegen nyelven.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 18-22 kredit

- fonológia, szintaxis, logika, formális szemantika, a nyelvleírás alapvető módszerei;

- szabadon választható bölcsészettudományi vagy társadalomtudományi ismeretek,

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei:

Szakmai elméleti modul: 28-32 kredit

- fonológia, morfológia, szintaxis, szemantika, grammatikai modellek, lexikon; aktuális kutatási irányzatok, eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, nyelvfejlesztési, valamint módszertani ismeretek: legalább 20 kredit;

- terepmunka, nyelvészeti gyakorlat, szakdolgozatíró szeminárium.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 60-70 kredit:

8.3.1. differenciált ismeretek 40-50 kredit:

a) szakirány választása nélkül:

morfológia, haladó fonológia, haladó szintaxis, haladó szemantika, grammatikaelmélet, grammatikai modellek, lexikon, neurolingvisztika, pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, számítógépes nyelvészet, számítógépes ismeretek, nyelvfilozófia, fonetika, valamely nyelv szerkezete, valamely nyelv története, szociolingvisztika, pszicholingvisztika, diskurzuselemzés, pragmatika, a nyelvtudomány története, kutatási gyakorlat;

b) speciális program választása esetén:

ba) választható speciális programok ismeretei:

- nyelvelmélet (morfológia, haladó fonológia, haladó szintaxis, haladó szemantika, grammatikaelmélet, grammatikai modellek, lexikon)

- számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika (neurolingvisztika, pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, számítógépes nyelvészet, számítógépes ismeretek, nyelvfilozófia);

bb) egyéb, speciális programokhoz nem kapcsolódó választható ismeretek:

fonetika, valamely nyelv szerkezete, valamely nyelv története, szociolingvisztika, pszicholingvisztika, diskurzuselemzés, pragmatika, a nyelvtudomány története, kutatási gyakorlat.

8.3.2. Diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A nyelvészeti gyakorlat során a hallgató egy féléven át heti 4 órában aktívan bekapcsolódik egy kutatóhely munkájába. A gyakorlat eredményes teljesítésének feltétele a félév végén egy önálló nyelvészeti előadás megtartása.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú C típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga vagy egy további (az alapképzés nyelvétől eltérő) nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításánál alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen olyan specializáció, amely legalább 50 kredit értékű és a korábbi tanulmányai szerint a szabad bölcsész alapképzési szak elméleti nyelvészet szakirányának vagy a magyar alapképzési szak nyelvtechnológia szakirányának nyelvészeti ismeretköreiből áll.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy az alább felsorolt ismeretkörökben legalább 19 kredittel rendelkezzen a hallgató: bevezető fonológia, bevezető szintaxis, bevezető logika, bevezető formális szemantika ismeretkörökből. Az 50 kredithez – a legalább 19 kredit elismerése után – a még hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

9. NÉDERLANDISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: néderlandisztika

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles néderlandisztika szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Dutch Language and Literature

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: germanisztika alapképzési szak néderlandisztika szakiránnyal.

4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: bölcsészettudományi képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 8-12 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 28-32 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 45-65 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a holland nyelvet szóban és írásban magas szinten képesek használni és a holland nyelv és irodalom, kultúra és történelem területén megfelelő elméleti és gyakorlati tájékozottsággal rendelkeznek. Behatóan ismerik Magyarország és a célország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét, problémáit és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során. Képesek megfelelni az Európai Unió intézményeiben támasztott követelményeknek. Alkalmasak irányító és szervező feladatok ellátására az idegenforgalom, a gazdasági élet, a média, a sajtó, a kultúra és a közigazgatás területén. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a holland nyelv grammatikai szabályrendszerét,

– a holland, flamand nyelvtörténetet,

– a holland, flamand irodalmat és kultúrát,

– a néderlandisztikai irodalomtudomány, kultúratudomány, valamint nyelvtudomány elméletét és módszertanát, legmodernebb irányzatait,

– a kultúratudomány kutatási irányzatait, eredményeit,

– a holland és belga állam politikai és kulturális intézményrendszerét.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a holland/flamand nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,

– szakmai és szépirodalmi szövegek magas szintű fordítására, tolmácsolására,

– holland nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikációra, továbbá információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint történő magas szintű bemutatására,

– önálló kutatásra,

– a holland/flamand és a magyar kultúra közti nyelvi közvetítésre, a kulturális, gazdasági, politikai élet különböző területein,

– különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére,

– kritikai vélemény megfogalmazására,

– alternatív megoldások felvetésére,

– saját tudásuk fejlesztésére,

– képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére,

– kritikai gondolkodásmódra.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– a holland/flamand nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,

– minőségtudat,

– a holland/flamand nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,

– absztrakt gondolkodás képessége,

– jó kommunikációs képességek,

– önállóság,

– jó együttműködési készség,

– önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítása,

– kritikai látásmód,

– érzékenység és aktív kritikai attitűd a másság diszkriminációjával, az esélyegyenlőségi problémákkal, a társadalom kirekesztő mechanizmusaival szemben.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök (8-12 kredit):

a néderlandisztikai irodalom- és nyelvtudomány elmélete és módszertana: aktuális kutatási irányzatok, eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: (28-32 kredit)

néderlandisztikai szaknyelvi ismeretek: leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, az akadémiai írásmód elsajátítása, referátumok, szakdolgozatok, értekezések stilisztikája és retorikai szabályai, a terminológia pontos használata, hivatkozások, bibliográfia, névmutató, tartalomjegyzék; továbbá a holland nyelv- és irodalomtudomány szaknyelvi ismereteinek elsajátítása, magas szintű szakirodalom olvasása és értelmezése;

néderlandisztikai irodalomtudományi ismeretek: irodalomtörténeti és irodalomkritikai ismeretek Hollandiában és Flandriában társadalmi kontextusban, egymással és az európai irodalmakkal összehasonlításban, továbbá a képzőművészet történetével párhuzamban vizsgálva előadás és szeminárium kereteiben;

néderlandisztikai nyelvtudományi ismeretek: szótan, jelentéstan, a lexikai egység fogalma, típusai, a holland-flamand nyelv szókincsének eredetbeli, időbeli, földrajzi, társadalmi, stilisztikai, gyakorisági szempontok szerinti rétegei;

néderlandisztikai kultúratudományi ismeretek: a holland és belga társadalom felépítésének szerkezete, intézményrendszere, kultúrpolitikája, a média világa, a kulturális identitás szerepe a multikulturális társadalomban, a migránsok helyzete, szociokulturális sajátosságai, gender-problémák, a posztkolonialitás kultúrája, az EU és a holland nyelv és a holland nyelvű kultúra kapcsolatrendszere, a kultúraközvetítés fajtái és lehetőségei Hollandiában, Belgiumban és Magyarországon, kortárs művészetek, kiállításelemzések, múzeumpolitika.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 65-85 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 45-65 kredit

a) választható speciális programok ismeretei (35-45 kredit)

néderlandisztikai irodalomtudomány, nyelvtudomány, kultúratudomány;

b) az intézmény által meghatározott, a szakhoz kötődő területen választható ismeretek (10-20 kredit);

diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert középfokú C típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges angol nyelvből. Amennyiben a hallgató rendelkezik C típusú államilag elismert középfokú angol nyelvvizsgával, akkor német vagy francia államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a germanisztika alapképzési szak néderlandisztika szakirányának ismeretköreiből. Továbbá felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga holland nyelvből.

10. ALKALMAZOTT NYELVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: alkalmazott nyelvészet

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles alkalmazott nyelvész szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Applied Linguistics

3. Képzési terület: bölcsészettudományok

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a magyar, az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, a romológia és a szlavisztika alapképzési szakok.

4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a pedagógia, a pszichológia és a szabad bölcsészet alapképzési szakok.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- és mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai, egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 18-22 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 28-32 kredit;

6.3. Kötelezően választható szakirány: 38-42 kredit;

6.4. A szabadon választható ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint: legalább 50%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti és nyelvészeti kutatás-módszertani ismereteik birtokában képesek a társadalom bármely szegmensében felmerülő nyelvi problémákhoz kapcsolódó igények kielégítésére, ezek kezelésére, aktuális társadalmi igények szerinti alakítására, fejlesztésére. A végzett szakemberek előmozdítják a társadalmi szintű információáramlást, segítve ezzel az információhoz való jutáshoz fűződő jogot. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a nyelv és a gondolkodás/megismerés, illetve a nyelv/nyelvhasználat társadalmi kapcsolatának szerteágazó kérdéseit,

– a személyes, intézményi (társadalmi) és kultúrák közötti kommunikáció sajátosságait,

– a nyelvi teljesítmény/hatás mérését és a szaknyelvek legfontosabb ismérveit,

– egy-egy szakmai közösség általános kommunikációs szokásait, jellegzetességeit,

– a nyelvészeti kutatások módszertanát,

– a lingvisztikai részdiszciplínákat.

b) A mesterfokozat birtokában a végzettek alkalmasak:

– nyelvfejlesztési munkálatok végzésére, irányítására egyéni és intézményes szinten,

– nyelvi tervezésre mind az anyanyelv, mind az idegen nyelv (nemzetiségi, környezeti, regionális) vonatkozásában,

– tantervfejlesztésre és nyelvi tanácsadásra,

– alap és alkalmazott anya- és idegen nyelvi kutatások és elemzések végzésére,

– a nyelvi szocializáció sokoldalú és sokirányú segítésére,

– mind a civil, mind a politikai szféra számára médianyelvészeti ismereteik révén helyzetértékelésre,

– a szakterület tudományos életébe való bekapcsolódásra (konferenciai részvétel, publikációs tevékenység),

– ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására,

– a szakterület problémáinak és eredményeinek a szélesebb közönséggel történő megismertetésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– a szakterület iránti magas fokú érdeklődés, elkötelezettség és motiváció,

– tanulási készség,

– széles műveltség, problémafelismerő és -megoldó képesség,

– kreativitás, intuíció és módszeresség,

– információfeldolgozási képesség,

– a szakmai továbbképzéshez való pozitív hozzáállás,

– igény az elmélyült és minőségi munkára,

– kritikai szemlélet,

– rugalmasság és jó kommunikációs készség.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretek: 18-22 kredit

lingvisztikai részdiszciplínák: a nyelvleírás elmélete, leíró nyelvtani ismeretek (fonetika-fonológia, grammatika, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, szemantika, pragmatika, diskurzuselemzés, kontrasztív nyelvészet, nyelvtipológia, a nyelvészeti kutatások módszertana, a nyelvtudomány/alkalmazott nyelvészet története, nyelvészeti statisztika.

8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 86-94 kredit

A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 28-32 kredit:

– nyelv és gondolkodás: pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, neurolingvisztika, alkalmazott pszicholingvisztika, kétnyelvűség;

– nyelv és társadalom: szociolingvisztika, nyelvpolitika, nyelvi jogok, kétnyelvűség, alkalmazott szociolingvisztika, kommunikációelmélet (interperszonális, társadalmi, intézményi);

– a nyelvi kód: számítógépes nyelvészet, korpuszlingvisztika, az írott nyelv.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 38-42 kredit:

A szakképzettséghez szükséges követelmények mindhárom témakör ismeretköreiből teljesíthetők:

– nyelv és gondolkodás: beszédretardáció, pedagógiai grammatika, jelnyelv, a nyelvi teljesítmény mérése/értékelése, nyelvi evolúció;

– nyelv és társadalom: etnolingvisztika, nyelvészeti antropológia, ökolingvisztika, verbális agresszió, nyelvi kontaktusok, nyelvtervezés, hungarológiai ismeretek, szaknyelvek;

– a nyelvi kód: terminológia, nyelvtechnológia.

Diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat – a felsőoktatási intézmény lehetőségeitől és szakmai kapcsolataitól függően, a tantervben meghatározottak szerint – a közoktatásban, a médiában, az üzleti világban, az igazságszolgáltatásban végzett gyakorlat, amelynek kreditértéke 2 kredit.

10. Az idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú C típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 10 kredit a lingvisztikai részdiszciplínák (nyelvtudomány) ismeretkörből.

A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

11. ANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: andragógia

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles andragógus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Andragogy

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: andragógia alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű művelődésszervező, személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó, egyetemi szintű művelődési és felnőttképzési menedzser, művelődésszervező, humánszervező szakok, illetve ezekkel megfeleltethető korábbi főiskolai, egyetemi szintű szakok (népművelés, közművelődési).

4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a pedagógia, a pszichológia és az emberi erőforrások alapképzési szakok, továbbá bármely pedagógus szakképzettséget adó szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: legalább 16-22 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-55 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 32-45 kredit

6.4. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 10 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 35%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan andragógusok képzése, akik megszerzett társadalomtudományi ismereteik birtokában alkalmasak az európai közösséghez, a fejlett országokhoz való felzárkózás támogatására és a felnőttoktatás és képzés feltételeinek differenciált fejlesztésére. Ismerik a leghátrányosabb helyzetű rétegek és csoportok társadalmi beilleszkedésének problémakörét és képesek oktatási–képzési intézmény-, eszköz- és módszerfejlesztésére, valamint a tanulási lehetőségekhez való fizikai és virtuális hozzáférés támogatására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az egész életen át tartó tanulás szerepét a társadalom és az egyén életében,

– a felnőttképzés gazdasági, politikai és etikai vonatkozásait,

– a felnőttképzés elméletét és módszertanát,

– a felnőttek tanulásával kapcsolatos elméleteket,

– a felnőttképzés speciális célcsoportjait és a velük való foglalkozás különleges eljárásait,

– a felnőttképzés területén szerzett tapasztalataik rendszerezésének eljárásait,

– az andragógia kutatásmódszertanát,

– az andragógia területén folyó aktuális kutatásokat,

– a legfontosabb tudományos munkákat,

– az Európai Unió felnőttképzéssel kapcsolatos dokumentumait és stratégiáját,

– a különböző nemzetközi felnőttképzési rendszereket.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– rendszerszerűen és kreatívan foglalkozni az andragógia új és összetett problémáival,

– a felnőttképzésben társadalmi, politikai, gazdasági döntések előkészítésére,

– következtetéseiket és javaslataikat szakmai és nem szakmai közönségnek bemutatni,

– önálló tudományos munkák létrehozására,

– az andragógia mélyebb összefüggéseinek megértéséhez szükséges információ-források felkutatására, a társtudományok eredményeinek értelmezésére és felhasználására,

– új információk gyűjtésére, a felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására,

– eredeti ötletekkel és önálló tevékenységgel hozzájárulni a felnőttképzéssel kapcsolatos speciális problémák megoldásához,

– felnőttképzések és képző intézmények menedzselésére,

– a felnőttképzésben adekvát célok megfogalmazására,

– a célok elérését szolgáló andragógiai folyamatok megtervezésére és kivitelezésére,

– teljesítményértékelési és minőségbiztosítási rendszerek működtetésére,

– önműveléssel és folyamatos önfejlesztéssel ismereteik magasabb szintre emelésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek

– alkalmazkodóképesség,

– előítélet-mentesség,

– empátia,

– tolerancia,

– rugalmasság,

– objektivitás,

– személyes felelősségvállalás,

– a csoportvezetés, moderálás, animálás, mentorálás képessége,

– összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben döntéshozatali képesség,

– kritikai attitűd.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: legalább 16-22 kredit

az andragógia közgazdaságtani, politológiai és jogi aspektusai (6-10 kredit), az andragógia filozófiai, antropológiai, társadalomelméleti, tudományelméleti és etikai kérdései (5-6 kredit), kutatás a felnőttoktatásban (statisztikai elemzések) 5-6 kredit.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40-55 kredit

andragógiai elméletek (gazdasági, humán erőforrás-fejlesztési, tanuláselméleti, kommunikációs aspektusok) (9-12kredit), a felnőttképzés mentálhigiénéje és ergonómiája (5-7 kredit), pályaorientáció-pályakorrekció (5-7 kredit), felnőttképzési curriculum-tervezés, kompetencia-alapú és moduláris képzések fejlesztése (6-8 kredit), a felnőttoktatás didaktikája és módszertana (tanítási, tanulási módszerek, ICT, teljesítményértékelés, APL, APEL) (10-14 kredit), a képzés értékelése, minőségfejlesztése (5-7 kredit).

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 42-55 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 32-45 kredit

szociálandragógia (a felnőttképzés speciális célcsoportjai) (10-14 kredit), a felnőttoktatás menedzsmentje (felnőttképzési intézmények vezetése és irányítása, projektmenedzsment) (6-8 kredit), andragógiai kompetenciák (moderálás, csoportvezetés, mentorálás, animálás) fejlesztése (10-14 kredit), európai dimenzió a felnőttoktatásban, felnőttoktatási rendszerek (6-9 kredit);

diplomamunka: 10 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú, C típusú, valamint egy idegen nyelvből államilag elismert, alapfokú, C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit, amelyből

- 10 kredit a bölcsész képzési területen a közös stúdiumainak ismeretei (filozófiatörténet, társadalomismeret, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret);

- 20 kredit pedagógiai és/vagy pszichológiai ismeret.

A hiányzó krediteket (max. 30 kredit) a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

12. EMBERI ERŐFORRÁS TANÁCSADÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: emberi erőforrás tanácsadó

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles emberi erőforrás tanácsadó

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Human Resources Counsellor

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: andragógia, emberi erőforrások alapképzési szakok, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó, művelődésszervező, egyetemi szintű művelődési és felnőttképzési menedzser, humán szervező szakok.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a pedagógia és a pszichológia alapképzési szak, továbbá bármely pedagógus szakképzettséget adó szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-20 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-35 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 45-60 kredit;

6.4. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 8-12 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 10 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett humán és gazdasági ismereteik, valamint kialakult interdiszciplináris szemlélet birtokában képesek a munka, a munkavállalás világában, illetve az ennek megfelelő iskoláztatás, képzés és továbbképzés rendszerében orientáló, támogató és tervezési tevékenységre. Segítik az egyéneket pályatervezési döntéseik meghozatalában és a terület irányítóinak döntés-előkészítési munkáját támogatják a munkaerő-gazdálkodás és az oktatás makroszintű folyamatainak rendszerezésével, illetve összefüggéseinek feltárásával. A végzettek alkalmasak a szociális kapcsolatrendszerek működtetésére és a munka világához kapcsolódó problémamegoldási folyamatok tervezésére, illetve irányítására. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az andragógia elméletének rendszerébe illeszkedő pszichológiai megalapozottságú szociálpszichológiai összefüggéseket,

– a munkaerőpiaci és foglalkoztatáspolitikai folyamatokat, a munkatudományokat, a pályák osztályozási rendszereit, a képzés és a munkavállalás jogi szabályrendszerét,

– a pálya-munka világához kapcsolódó rétegspecifikus, regionális, térségi összefüggéseket, illetve az ezekhez kapcsolódó támogató informatikai rendszereket,

– a tanácsadási és pályatervezési tevékenységet megalapozó alkalmazott pszichológiai, andragógiai ismereteket, azok gyakorlati alkalmazását, a tervező munka stratégiáit, az önellenőrzés módszereit,

– a szervezeti, intézményi humánpolitika céljaival összefüggésben tervező, fejlesztő és támogató tevékenységeket a munkavállalók képzettségi szintje és karrierigénye vonatkozásában.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– hiteles írásbeli és szóbeli kommunikációra,

– váratlan helyzetek megoldására,

– a nemzetközi tapasztalatok, jó példák (gazdasági, szociálpszichológiai) hazai követelményeknek megfelelő adaptálására,

– önálló és felelősségteljes munkára a hozzájuk fordulók individuális céljainak megvalósításáért, egyéni tervezési készségük fejlődésének támogatása érdekében,

– interperszonális kapcsolatokban az érdekek és az értékek összhangjának megteremtésére az aktuális foglalkoztatáspolitikai lehetőségek figyelembevételével,

– a különböző szintű és tartalmú konfliktusok megoldásához való hozzájárulásra,

– folyamatos önképzésre, a hosszú távú stratégiák jelentőségének felismerésére, ennek érvényesítésére támogató jelleggel az egyéni, illetve csoportos tanácsadási tevékenységben.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– jó kapcsolatteremtési, együttműködési és konfliktusmegoldási képességek,

– előítélet-mentesség,

– szociális érzékenység,

– az egyéni és a társadalmi érdekek összeegyeztetésének igénye,

– értékalapú megközelítés, amelynek középpontjában a munka, a pálya, mint alkotó és kreatív tevékenység jelenik meg,

– öndefiníciós képesség, melynek alapján képesek szakmai tevékenységüket és személyes karrier esélyeiket folyamatosan értékelni, elemezni és fejleszteni,

– megfelelő nyitottság a különböző kultúrák iránt,

– elkötelezettség az interkulturális kapcsolatok építésére, törekvés a munka-magatartás tradícióinak megismerésére,

– a társszakma képviselőivel való együttműködés képessége,

– a csapatmunka fontosságának elfogadása,

– a szakma érdekeinek képviselete hazai és nemzetközi szervezetekben.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 15-20 kredit

foglalkoztatáspolitikai, közgazdasági ismeretek, speciális andragógia ismeretek, etika, kutatásmódszertan.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 25-35 kredit

szervezetpszichológia, szociálpszichológia, pályalélektan, tervezés elmélete, tanácsadás elmélete – gyakorlata, emberi erőforrással foglalkozó szervezetek felépítése – jogállása.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 55-70 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 45-60 kredit

informatikai rendszerekkel támogatott tanácsadás, konfliktuskezelés módszerei, felnőttképzési szolgáltatások, foglalkozás speciális helyzetű csoportokkal, egyénekkel, tanácsadási módszerek, pályaorientáció irányai az EU-ban, emberi erőforrás menedzsment, szakmai gyakorlat;

diplomamunka: 10 kredit.

9. Szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat az ifjúsági korosztályok, valamint a felnőtt korosztályok tanácsadásával foglalkozó olyan intézményekben végzett gyakorlat, ahol a tanácsadáshoz kapcsolódóan nemzetközi kutatási vagy projekttevékenységet végeznek.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit, amelyből

- 10 kredit a bölcsész képzési területen, a közös stúdiumok ismeretei (filozófiatörténet, társadalomismeret, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret);

- 20 kredit pedagógiai és/vagy pszichológiai ismeret.

13. ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: esztétika

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, röv. MA)

- szakképzettség: okleveles esztétika szakos bölcsész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Aesthetics and Art Theory

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szabad bölcsészet alapképzési szak esztétika szakiránnyal.

4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a bölcsészettudományi képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehető figyelembe: azok az alap- és mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit;

6.1. Alapozó ismeretekhez rendelhető kreditérték: 10-20 kredit;

6.2. Szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditérték: 20-24 kredit;

6.3. Differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditérték: 55-70 kredit;

6.4. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;

6.5. Diplomamunkához rendelet kreditérték: 20 kredit;

6.6. Gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 50%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett művészetelméleti, esztétikai, kultúra– és médiatudományi ismereteik birtokában többféle megközelítési módot felhasználva alkalmasak művek elemzésére. Elmélyült ismeretekkel rendelkeznek a szakirányú magyar és idegen nyelvű szövegek feldolgozásában és fordításában. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az esztétika elméleti és történeti, valamint ennek az irodalom és a kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket,

– az esztétikai elmélet és történet alapvető kérdéseit,

– az esztétika történetének meghatározó alakjait,

– az esztétikai elméleteket.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– ismereteik tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenység kifejtésére és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására,

– az esztétikai megközelítések, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére,

– eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában a művészeti jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására,

– saját tudásuk magasabb szintre emelésére, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására,

– különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,

– alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az esztétikával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,

– esztétikai ismereteik alapján a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– motiváció, elkötelezettség és minőségtudat a kultúra egészét és az esztétikai megközelítést illetően,

– az esztétikai kérdésfeltevések és a kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,

– együttműködési készség,

– kezdeményezőkészség és személyes felelősségvállalás,

– fogalmi gondolkodás,

– az absztrakció képessége,

– kritikai attitűd,

– értékközpontúság.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 10-20 kredit:

az esztétikai, valamint művészet és kultúra- és médiatudományi ismeretek: esztétika elméleti alapproblémái, ágazati esztétikák alapvető kérdései, a műértelmezés alapvető stratégiái, aktuális kutatási irányzatok, eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-24 kredit

a) szakmai elméleti ismeretek: esztétikai, művészetelméleti, valamint kultúra- és médiatudományi tárgykörök valamint alternatív megközelítésmódok; esztétikai irányzatok és iskolák; a művészeti jelenségek interpretációjának kérdései és módszerei, valamint az esztétika elmélet-történeti ismeretek;

b) gyakorlati készségek fejlesztését szolgáló ismeretek: idegen nyelvű szakszöveg-olvasás, íráskészség-fejlesztés.

8.3 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 75-90 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 55-70 kredit

a) választható speciális programok ismeretei: 40-50 kredit

három modul választása az alábbi témakörökből:

antik és reneszánsz művészetelméletek, a felvilágosodás esztétikája, a német idealizmus és a romantika esztétikája, a 19. század esztétikája, a 20. század első felének esztétikai gondolkodása, kortárs művészetelméletek/ ágazati gyakorlat;

b) egyéb, speciális programokhoz nem kapcsolódó, választható ismeretek: amelynek kreditértéke 15-20 kredit.

Diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a szabad bölcsészet alapképzési szak esztétika ismeretköreiből. Továbbá középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga valamely élő nyelvből.

14. KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: klasszika-filológia

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles klasszika-filológia szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Classical Philology

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ókori nyelvek és kultúrák alapszak klasszika-filológia szakiránya.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit;

6.2. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 60-75 kredit;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit;

6.4. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek a klasszikus antikvitásról vagy az annak örökségét folytató középkori – adott esetben kora újkori – európai kultúráról. A választott szakiránynak megfelelő nyelvet (latin, ógörög, középkori latin, újkori latin vagy bizánci görög) magas szinten ismerik. Képesek az adott nyelven született kiemelkedő irodalmi művek sokoldalú elemzésére és ismerik a megfelelő történeti és kultúrtörténeti forrásokat. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– felsőfokon a latin és/vagy az ógörög nyelvet,

– a klasszikus (antik) latin és/vagy görög (vagy az antik örökségre építő közép- és újkori latin és/vagy görög) nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket,

– áttekintő módon az antikvitás (vagy az annak örökségére építő középkor) irodalmának és kultúrájának egészét,

– a fentebbiek jelentőségét az európai kultúrában és az ókortól máig terjedő gondolkodástörténetben és egyetemes civilizációs folyamatokban,

– a premodern és a modern nyelv-, irodalom- és kultúratudomány (különböző módszereinek) alkalmazhatóságát a fenti nyelvek, irodalmi alkotások, műfajok, kulturális jelenségek stb. megismerésében.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére,

– eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására,

– különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,

– alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a klasszikus (antik) latin és/vagy görög nyelvvel és kultúrával (vagy az antik örökségre építő közép- és újkori latin és/vagy görög nyelvvel) összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,

– a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– motiváció, elkötelezettség és minőségtudat a klasszikus (vagy a középkori) latin és/vagy görög nyelv és kultúra vonatkozásában,

– a klasszikus (vagy a középkori) latin és/vagy görög nyelvvel, irodalommal és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,

– együttműködési készség,

– kezdeményezőkészség és személyes felelősségvállalás,

– fogalmi gondolkodás,

– az absztrakció képessége,

– kritikai attitűd,

– értékközpontúság,

– jó kommunikációs képesség.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 20-30 kredit:

filológia (paleográfia, szövegkritika-szövegkiadás), irodalomtörténet, irodalmi művek értelmezése, leíró nyelvészet (fonológia, morfológia, szintaxis), nyelvfejlesztési ismeretek, történeti és összehasonlító nyelvtudomány, nyelvtörténet, a görögséggel (Bizánccal) és Rómával (a középkori Nyugat-Európával) érintkező népek, nyelvek, kultúrák, filozófia, esztétika, vallástörténet, egyháztörténet, régészet-művészettörténet, retorika és poétika, természettudomány, kultúrtörténet (a fentieken túl a kultúra további területei, pl. jog, színháztörténet).

8.2. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 80-95 kredit:

Differenciált szakmai ismeretek:

a) választható speciális programok ismeretei 40-45 kredit:

választható programok (latin, ógörög, antik örökség) szerint: nyelvfejlesztés (ógörög, latin grammatika, stilisztika, stb.), különböző műfajú, az alapfokon tanultakhoz képest nehezebb irodalmi és egyéb szövegek elemző olvasása (szövegolvasás, auktorolvasás), speciálkollégiumok, szakszemináriumok, kutatószemináriumi munka, konferencia-részvétel beszámolóval;

b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 20-30 kredit;

diplomamunka: 20 kredit

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú C típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele szükséges angol/német/francia/olasz/orosz/ spanyol nyelvből vagy egy további nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak latin vagy (ó)görög szakirányának nyelvi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.

15. SKANDINAVISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: skandinavisztika

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles skandinavisztika szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Scandinavian Languages, and Literatures

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: germanisztika alapképzési szak skandinavisztika szakiránnyal.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 8-12 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 28-32 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 45-65 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6.. A gyakorlati foglalkozások aránya 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a skandináv országok irodalmáról, kultúrájáról, nyelveiről és társadalmáról átfogó ismeretekkel rendelkeznek. Megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúratudományi ismereteik birtokában alkalmasak a kulturális élet számos területén és a közigazgatásban nyelvi és kulturális közvetítői feladatok ellátására. Képesek megszerzett ismereteik továbbfejlesztésére és magas szintű gyakorlati alkalmazására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a dán, norvég, svéd nyelv egyikének a Közös Európai Referenciakeret szerinti C2-es szintjét,

– a dán, norvég, svéd nyelv egyikének nyelvtani szerkezetét és fejlődési tendenciáit,

– a dán, norvég, svéd irodalom és kultúra megfelelő ismeretanyagát,

– a tudományos kutatás területeit és módszertanát,

– a dán, norvég és svéd nyelvű társadalmak politikai intézményrendszerét,

– a tudományos kutatás területeit és módszertanát.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– ismereteik tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására,

– önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,

– a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére,

– az irodalomtudományban és a nyelvtudományban illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére,

– alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a dán, norvég, svéd nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,

– dán, norvég és svéd nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– fogalmi gondolkodás és az absztrakció képessége,

– a dán, norvég, svéd nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,

– minőségtudat,

– eredeti látás- és gondolkodásmód a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségek vonatkozásában,

– a dán, norvég, svéd nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,

– együttműködési készség,

– kezdeményezőkészség és személyes felelősségvállalás,

– döntéshozatali képesség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,

– a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességek,

– kritikai attitűd.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 8-12 kredit:

az adott nyelvhez kapcsolódóan nyelvtudományi, irodalomtudományi, valamint a kultúra- és médiatudományi kutatási irányzatok és eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 28-32 kredit:

nyelvtudományi, irodalomtudományi, valamint kultúra- és médiatudományi ismeretek; nyelvtudományi megközelítésmódok; az adott (a dán, norvég és svéd) nyelv rendszerszemléletű szerkezete; leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, irodalomtudományi irányzatok és iskolák; az irodalmi interpretáció kérdései és módszerei; irodalomtörténeti ismeretek; a dán, norvég és svéd kultúra egyes, szinkrón és diakrón szemlélettel tárgyalt területei; a nyelv, a kultúra, az irodalom kölcsönhatása.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 65-85 kredit

differenciált szakmai ismeretek 45-65 kredit:

a) választható speciális programok ismeretei 35-45 kredit:

aa) választható programok: dán, norvég vagy svéd kultúra

az adott filológiai diszciplína (nyelv-, irodalom- és kultúratudomány) elméleti és gyakorlati vetületei, a tudományos kutatás területei és módszerei;

ab) az adott program keretében választható specializációk:

irodalomtudomány, nyelvtudomány, kultúra- és médiatudomány, komparatisztika, textológia, fordítástudomány, szakfordítás, gyakorlati kultúratudomány stb.

b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 10-20 kredit;

diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy, az alapképzési szak nyelvétől eltérő középfokú C típusú, illetve azzal egyenértékű államilag elismert nyelvvizsga megszerzése szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a germanisztika alapképzési szak skandinavisztika szakirányának ismeretköreiből. Továbbá felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga dán vagy norvég vagy svéd nyelvből.

16. IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: irodalom- és kultúratudomány

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

- szakképzettség: okleveles irodalom- és kultúratudomány szakos bölcsész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Literary and Cultural Criticism

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: magyar alapképzési szak irodalomtudomány vagy a művelődéstudomány szakiránnyal.

4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: anglisztika, germanisztika, romanisztika, szlavisztika, szabad bölcsészet.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 8-12 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 38-42 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 48-52 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 25%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak irodalmi és kulturális jelenségek, művészi szövegek tudományos elemzésére, azok esztétikumának és poétikai-retorikai létmódjának figyelembevételével. Ismerik a modern kommunikáció közegeit, a nyelvi-közvetítési rendszereket, a nyelv művészetének és médiumainak sajátosságait, valamint az irodalmiság legaktuálisabb társadalmi funkciójára és feltételeire összpontosító kutatásokat. Alkalmasak a közoktatásban, a könyvkiadásban, a művelődésszervezés legkülönbözőbb szintjein, a kulturális kapcsolatok hazai és nemzetközi csatornáin feladatok ellátására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az irodalom- és kultúratudomány elmélyült és hatékony műveléséhez, a napjaink igényei által meghatározott elméleti és gyakorlati elemző készségekhez szükséges szakmai tudásanyagot és kutatási módszereket a szövegértelmezés, az alapkutatás, az irodalomtörténet és az irodalomelmélet terén,

– az irodalom- és kultúraközvetítés különböző ágazataihoz szükséges szaktudás nélkülözhetetlen elemeit (médiumok szerkesztői tevékenysége, újságírás, kulturális igazgatás, reklám, társadalomtudományi és kultúrapolitikai elemzés), valamint a kulturális szolgáltatásokban végzendő munka fontos összetevőit: rendezvényszervezés, intézmények és programok tervezése és irányítása,

– az interdiszciplináris együttműködésre épülő kulturális feladatok lényegi követelményeit és elvégzésük módozatait: kapcsolattartás külföldi intézményekkel, projektek szervezése,

– a könyvszakma, az igényes és kreatív kiadói munka elvárásait: az irodalmi, kulturális és társadalomtudományi kiadók és folyóiratok szerkesztésének alapjait.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a tudományág szakmailag számottevő, nemzetközi szintű művelésére, diszciplináris összetevőinek aktuális újrafogalmazására, napjaink kihívásainak megfelelő konkretizálására és a kulturalitás tekintetében is korszerű távlatra helyezésére: publikálás, konferenciaelőadás, részvétel nemzetközi projektekben, oktatás,

– a jelenkori kultúra mediális összefüggéseinek átlátására, konkrét feladatainak kreatív és társadalmilag hasznosítható megoldására: irodalmi reprezentáció, kapcsolat a tömegmédiumokkal,

– piacképes szakmai-kiadói-kommunikációs stratégiák tervezésére, nemzetközi kapcsolattartásra,

– pályázati tevékenység folytatására,

– irodalmi szövegek és társadalomtudományi ismereteket igénylő szakmunkák fordítására, lektorálására, gondozására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– a modern európai kultúra hagyományainak és normáinak megfelelő hozzáállás: tisztelet, tolerancia, etikus együttműködés,

– szakmai motiváció az irodalomnak és kulturális közegeinek kutatása iránt,

– megfelelő műveltség (főleg az irodalom és társművészetei, a filozófia, az esztétika a történelem és a mediológia terén),

– kreativitás a tudományág sajátos problémaköreinek átlátásához és kezeléséhez,

– a tudományos munkához és annak közösségi formáihoz általában szükséges gondolkodási és habituális tulajdonságok: elméleti érzék, szellemi nyitottság és értéktudat, kezdeményezési és együttműködési képesség, felelősségvállalás.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 8-12 kredit:

Az irodalomtudomány újabb, kultúraelméleti orientációjával megjelent területeinek áttekintése és módszereinek elemző elsajátítása. Mű- és diskurzuselemző gyakorlati ismeretek a kulturális médiumok, illetve a különböző kulturális szintek viszonya és ennek történeti alakulása tekintetében.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 38-42 kredit:

a) esztétikai és filozófiai ismeretek (az esztétikai-filozófiai diskurzus és az irodalom viszonya, szakszövegolvasás); irodalomtörténeti és elméleti alapfogalmak (irodalomelméleti iskolák, módszerek elemzése, szakmai alapfogalmak újragondolása); műfajelmélet és műfajtörténet; az interpretáció gyakorlata a műelemzéstől a kritikaírásig, a szépirodalmi szövegek megértését és az interpretáció hatékonyságát befolyásoló, történetileg változó feltételek reflektálása (28-30 kredit);

b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei. (10-12 kredit)

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 68-72 kredit:

Differenciált szakmai ismeretek 48-52 kredit:

választható speciális programok: irodalom- és kultúratudomány, régi magyar irodalom, klasszikus magyar irodalom, modern magyar irodalom, összehasonlító irodalom- és kultúratudomány.

Diplomamunka: 20 kredit

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú C típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga vagy egy további (az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő) nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

Az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, a szlavisztika, a szabad bölcsészet alapképzési szakok ismeretkörei mellett továbbá 10 kredit irodalomtudományi ismeret is szükséges. A 60 kredithez – a legalább 50 kredit elismerése után – még hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

17. TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: történelem

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles történész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in History

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a történelem alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: bölcsészettudományi, társadalomtudományi, természettudományi, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai képzési terület, valamint a gazdaságtudományi képzési terület közgazdasági képzési ág alapképzési szakjai.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10-20 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10-50 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz (speciális programok) rendelhető kreditek száma: 30-70 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6.. A gyakorlati foglalkozások aránya: minimum 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egyetemes és a magyar történelem, a rokon és segédtudományok területén megszerzett ismereteik birtokában képesek a történész mesterség gyakorlására. Felkészültek történelmi, illetve társadalmi és politikai kérdésekben egyaránt. Ismerik a magyar és az egyetemes történet nagy korszakait és fontos összefüggéseit. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– egy történelmi korszak vagy szakterület történeti problémáit,

– a történeti folyamatokat,

– a forrásolvasás és elemzés módszereit,

– a historiográfiai ismeretanyagot,

– a történelmi kutatásokhoz vagy tudományos munkák megalkotásához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– szakmai irányítás mellett a történelem egyes részterületein kutatásra, publikációra, érett ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására,

– a történettudomány eredményeinek és problémáinak megismertetésére a szélesebb közönség számára,

– a történettudomány ismereteinek alkalmazására a gyakorlatban,

– szakmai önképzésre legalább egy idegen nyelven is,

– rendszerszerűen és kreatívan új és összetett történelmi témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai ellenére is a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni,

– a megoldandó történelmi szakterületi problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére,

– szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani történeti korszakok, történelmi események bemutatását, szakmai és nem szakmabeli közönség számára,

– saját tudásukat magasabb szintre emelni, a történelmi képzési terület, egyes történelmi korszakok társadalmi, gazdasági belső törvényszerűségeinek megértését elmélyíteni és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket kialakítani,

– történelmi folyamatok elemzésére és összefüggések feltárására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– korrekt, szakszerű és érthető kifejezőkészség szóban és írásban,

– a problémamegfogalmazás, önálló ítéletalkotás képessége,

– együttműködési készség,

– kezdeményezőkészség és személyes felelősség felvállalása,

– döntéshozatali képesség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,

– a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességek,

– kritikai attitűd.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök (10-20 kredit):

historiográfia, történetfilozófia, kutatásmódszertan, történelemelmélet.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: (10-50 kredit)

politikai struktúrák, államok, gazdaság, társadalom, demográfia, életmód, kultúra, gondolkodás.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 50-90 kredit

Differenciált szakmai ismeretek: 30-70 kredit

Kötelezően választandó speciális programok

A szakképzettséghez szükséges követelmények a három témakör bármelyik ismeretköréből teljesíthetők:

kronológia szerinti: őstörténet, ókor, középkor, kora újkor, újkor, jelenkor; középkori magyar és egyetemes történet, medievisztika, interdiszciplináris medievisztika, ókor-középkor, koraújkori magyar és egyetemes történet 16-18. század, 19. századi magyar történet, 19. századi egyetemes történet (Európa és Európán kívüli világ), 20. századi magyar történet, 20. századi egyetemes történet (Európa és Európán kívüli világ);

terület szerinti: magyar történet, Európa történet, Európán kívüli világ, helytörténet – országtörténet – Kárpát-medence története, A Pannon régió története, Európa tanulmányok, Mediterráneum története (ókor-középkor), Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa történetének komparatív vizsgálata (A nemzeti királyságok megszületésétől az EU tagság elnyeréséig), Kelet-, Kelet-Közép-Európa és a Balkán története, Balkanisztika és iszlám országok története, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa összehasonlító története, Ibero-Amerika története;

tematika szerinti: gazdaság- és társadalomtörténet, politikai eszmék és intézmények, diplomáciatörténet, művelődéstörténet, hadtörténet, egyház- és vallástörténet, klasszikus és modern segédtudományok, gazdaság, társadalom, életmód, gazdaság- és településtörténet, társadalmi krízisek és uralmi technikák, technikatörténet, társadalom- és életmódtörténet a 16-18. században, politikai eszmék, államrendszerek, politikai intézmények, szervezetek, eszmetörténet a 16-20. században, egyetemes és magyar hadtörténet, egyháztörténet, vallás-, egyház- és művelődéstörténet, történeti forráskiadás, kapcsolódó kontinensek,

globalizáció és regionalizmus, interetnikus kapcsolatok és konfliktusok, történeti ruszisztika, modern szovjetológia, kremlinológia.

Diplomamunka: 20 kredit

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlatot a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

18. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: magyar nyelv és irodalom

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Hungarian Language and Literature,

– választható szakirányok: régi magyarországi irodalom; klasszikus magyar irodalom; modern magyar irodalom; összehasonlító irodalom- és kultúratudomány; irodalomtudomány; általános nyelvészet; történeti nyelvészet; leíró nyelvészet; beszédtudomány; szövegtan és stilisztika; nyelv-társadalom-kultúra; funkcionális kognitív nyelvészet; alkalmazott nyelvészet,

– szakirányok angol nyelvű megnevezése: Early Hungarian Literature; Classical Hungarian Literature; Modern Hungarian Literature; Comparative Literary and Cultural Studies; Literary Studies; General Linguistics; Historical Linguistics; Descriptive Linguistics; Speech Studies; Text Linguistics and Stylistics; Language, Society, Culture; Functional Cognitive Linguistics; Applied Linguistics.

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: magyar nyelv és irodalom alapképzési szak, továbbá a főiskolai szintű magyar nyelv és irodalom szak.

4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a modern filológia, a szabad bölcsészet és a történelem képzési ág alapszakjai, valamint az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak.

4.3. A 10. pontban meghatározott ismeretkörökben szerzett kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 2-6 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 24-48 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-60 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 60%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett irodalomtudományi és nyelvtudományi ismereteik birtokában képesek az irodalmi olvasás technikáinak alkalmazására, elkülönítve azt más olvasásmódoktól; átfogóan ismerik a magyar és a világirodalom történetét, a hazai és a nemzetközi irodalomelmélet jelentős eredményeit, elmélyültebben ismerik egy korszak vagy jelenség irodalmi problémáit. Ismerik a nyelvhasználat, a társadalom és kultúra egymást föltételező összefüggésrendszerét, a nyelvhasználat társadalmi és területi tagolódását, a mai kommunikációs formák és területek időszerű kérdéseinek kifejtő-leíró közvetítési módjait. Birtokolják az egyetemes és a magyar nyelvtudomány valamennyi elméleti és történeti részterülete alapvető ismereteit. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a nyelv és az irodalom mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket,

– a magyar és az európai irodalom és kultúra kiemelkedő alkotásait,

– a mai nyelvhasználati és nyelvi kulturális kihívásokra adható válaszokat,

– a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit,

– a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseit és azok kapcsolatait,

– a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, mely képessé teszi őket az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére,

– eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására,

– különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,

– alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az irodalommal, a nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– motiváció, elkötelezettség és minőségtudat az irodalom, a nyelv és a kultúra vonatkozásában,

– a nyelvvel, irodalommal és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,

– együttműködési készség,

– kezdeményezőkészség és személyes felelősségvállalás,

– fogalmi gondolkodás,

– az absztrakció képessége,

– kritikai attitűd,

– értékközpontúság.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 2-6 kredit:

a nyelv- és irodalomtudománynak a társadalommal mint kulturális rendszerrel kialakított kapcsolatrendszere, a tudomány gyakorlati alkalmazásának, eredményei elfogadtatásának feltételei és módszerei; a nyelv- és irodalomtudomány szervezeti keretei, legfontosabb színterei, az információt szolgáltató intézmények ismeretei.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 24-48 kredit:

a magyar irodalomtudomány történeti és elméleti hagyományai európai kontextusban, korszak- és diskurzusformációk az irodalomtudományban, az irodalomtudomány diszkurzív alakzatai (kánon, korszak, episztémé, paradigma), kritika és tanulmányírás, papír alapú és digitális szöveggondozás, újabb nyelvelméletek, nyelvtörténeti és névtani kutatások, nyelv és társadalom, beszédtudományok, a magyar nyelv leírása, leíró nyelvtani ismeretek (fonológia, morfológia, szintaxis), nyelvfejlesztési ismeretek, kulturális nyelvészet, alkalmazott nyelvészet.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 60-80 kredit:

Differenciált szakmai ismeretek: 40- 60 kredit

Választható szakirányok:

régi magyarországi irodalom: propedeutika: kritikatörténet, textológia; műfaj- és eszmetörténet, hatástörténet; szövegolvasás, interpretáció; az irodalom medialitása, társművészetek;

klasszikus magyar irodalom: propedeutika: kritikatörténet, textológia; műfaj- és eszmetörténet, hatástörténet; szövegolvasás, interpretáció; az irodalom medialitása, társművészetek;

modern magyar irodalom: propedeutika: kritikatörténet, textológia; műfaj- és eszmetörténet, hatástörténet; szövegolvasás, interpretáció; az irodalom medialitása, társművészetek;

összehasonlító irodalom és kultúratudomány: nyelv, szöveg, irodalom; technika, médium, művészet; irodalom és társművészetek; a kultúra intézményei és regiszterei; komparatisztika;

irodalomtudomány: az irodalom- és kultúratudomány története és elmélete; irodalom és medialitás, kulturális praxisok; poétika és retorika; a szöveg- és diskurzuselemzés módjai; az interpretáció elmélete és gyakorlata; irodalomtudományi irányzatok a hermeneutika után;

általános nyelvészet: kutatásmódszertan; a nyelvleírás elméletei; nyelvtipológia; szemantika és szemiotika; nyelvi szintek; kontrasztív nyelvészet; lexikológia; korpusz- és számítógépes nyelvészet; speciális nyelvészeti ismeretek;

történeti nyelvészet: kutatásmódszertan; uralisztika; a magyar nyelv rendszertörténete; a nyelvtörténet forrásai; a szókészlet története; történeti dialektológia és szociolingvisztika; történeti névtan; névelmélet; speciális nyelvészeti ismeretek;

leíró nyelvészet: kutatásmódszertan; a nyelvleírás elméletei; szemantika és szemiotika; nyelvi szintek; kontrasztív nyelvészet; a diskurzusok grammatikája; korpusz- és számítógépes nyelvészet; speciális nyelvészeti ismeretek;

beszédtudomány: kutatásmódszertan; a beszéd folyamata; beszédelemzések; kommunikáció és retorika; leíró dialektológia és szociolingvisztika; speciális nyelvészeti ismeretek;

szövegtan és stilisztika: kutatásmódszertan; pragmatika; a szöveg nyelvészeti leírása; stíluselméletek; az irodalom nyelvisége; diskurzuselemzés; szöveg- és stíluselemzés; speciális nyelvészeti ismeretek;

nyelv-társadalom-kultúra: kutatásmódszertan; geolingvisztika; történeti dialektológia és szociolingvisztika; leíró dialektológia és szociolingvisztika; kommunikáció és retorika; nyelvi tervezés, nyelvpolitika; nyelv, média, informatika; élőnyelvi terepgyakorlat; speciális nyelvészeti ismeretek.

Diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú C típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges vagy egy további (az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő) nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a magyar alapképzési szak világirodalom, régi magyarországi irodalom, klasszikus magyar irodalom, modern magyar irodalom, irodalomelmélet, nyelvtörténet, finnugrisztika, nyelv és társadalom, kommunikáció szóban és írásban, helyesírás, fonetika, leíró magyar nyelvtan ismeretköreiből. A hiányzó krediteket (legfeljebb 20 kredit) a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

19. NÉMET NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: német nyelv, irodalom és kultúra

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

- szakképzettség: okleveles német nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in German Language, Literature and Culture

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: germanisztika alapképzési szak német szakiránnyal, germanisztika alapképzési szak német nemzetiségi szakiránnyal, továbbá a főiskolai szintű német nyelv és irodalom és német nyelvtanár szakok.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 8-12 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 28-32 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 45-65 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan német nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész szakemberek képzése, akik a német nyelv, irodalom és kultúra tudományának átfogó ismeretével és a német nyelvben, a német nyelvű országok kultúrájában speciális jártassággal és felkészültséggel rendelkeznek. Megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúratudományi ismereteik birtokában képesek a közigazgatásban és a kulturális élet számos területén nyelvi közvetítői feladatok ellátására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a Közös Európai Referenciakeret C2 szintjének megfelelően a német nyelvet,

– a német nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket,

– a német nyelvű országok irodalmának és kultúrájának egészét,

– a német nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat,

– a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás – eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában történő – gyakorlati alkalmazását,

– az intermediális jelenségek elemzését, a nyelvhasználat elméleti és gyakorlati kérdéseit, a német nyelvi változatok szerepét,

– a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére,

– a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,

– eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására,

– különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,

– alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a német nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,

– német nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– motiváció, elkötelezettség és minőségtudat a német nyelv és kultúrát illetően,

– a német nyelvvel, irodalommal és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,

– együttműködési készség,

– kezdeményezőkészség és személyes felelősségvállalás,

– fogalmi gondolkodás,

– az absztrakció képessége,

– kritikai attitűd,

– értékközpontúság.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 8-12 kredit:

a német nyelvhez kapcsolódó nyelvtudományi, irodalomtudományi valamint kultúra- és médiatudományi ismeretek: aktuális kutatási irányzatok, eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 28-32 kredit:

nyelvi, irodalom- és nyelvtudományi, valamint kultúra- és médiatudományi tárgykörök: felsőfokú nyelvi elmélyítő képzés; nyelvtudományi megközelítésmódok; a német nyelv rendszerszemléletű szerkezete; leíró nyelvtani ismeretek (fonológia, morfológia, szintaxis), nyelvfejlesztési ismeretek, irodalomtudományi irányzatok és iskolák; az irodalmi interpretáció kérdései és módszerei; irodalomtörténeti ismeretek; a német kultúra egyes szinkrón és diakrón területei; nyelv, kultúra és irodalom kölcsönhatása.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 65-85 kredit:

Differenciált szakmai ismeretek 45-65 kredit:

a) választható speciális programok ismeretei 35-45 kredit:

választható programok: irodalomtudomány, nyelvtudomány, kultúra- és médiatudomány, komparatisztika, textológia, fordítástudomány, szakfordítás, műfordítás, gyakorlati kultúratudomány stb.

b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei (10-20 kredit);

diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy (az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő) államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű a korábbi tanulmányok szerint a germanisztika alapképzési szak német szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből. További felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga német nyelvből.

20. NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: német nemzetiségi nyelv és irodalom

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in German as a Minority Language and Literature

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 8-12 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 28-32 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 45-65 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos bölcsész szakemberek képzése, akik a hazai német kisebbség története, nyelve, nyelvhasználata, irodalma, szellemi és tárgyi kultúrája, valamint identitása vonatkozásában átfogó, magas szintű és speciális ismertetekkel, emellett azonban a német nyelv, irodalom valamint a német nyelvű országok kultúrája területén is jelentős jártassággal rendelkeznek. Megszerzett interdiszciplináris ismereteik birtokában képesek magyarországi német, illetve általában kisebbségi intézményekben, szervezetekben (önkormányzatok, múzeumok, könyvtárak, sajtóorgánumok, kulturális szervezetek, egyesületek, kutatóintézetek), valamint a közigazgatásban és a kulturális élet számos területén való magas szintű munkavégzésre. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a Közös Európai Referenciakeret C2 szintjének megfelelően a német nyelvet,

– a német nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket,

– a hazai német kisebbség történetét, nyelvét, nyelvhasználatát, irodalmát, tárgyi és szellemi kultúráját,

– a német nyelvű országok irodalmának és kultúrájának egészét,

– a német nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat,

– a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás – eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában történő – gyakorlati alkalmazását,

– a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát,

– az elmúlt évtizedekben tapasztalható politikai-gazdasági, valamint társadalmi folyamatokat, amelyek a hazai németség életében is komoly változásokat hoztak és felgyorsították a nyelvi, illetve kulturális asszimilálódást.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken, így a kisebbségtudományban is az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére,

– a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,

– eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában a nyelvi, irodalmi, kulturális valamint kisebbségspecifikus jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására,

– különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,

– alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a hazai német kisebbséggel és általában a német nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– motiváció, elkötelezettség és minőségtudat a hazai német kisebbség nyelvének, irodalmának, kultúrájának ápolását, megtartását és közvetítését valamint a német nyelvet és kultúrát illetően,

– a német nyelvvel, irodalommal és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,

– együttműködési készség,

– kezdeményezőkészség és személyes felelősségvállalás,

– fogalmi gondolkodás,

– az absztrakció képessége,

– kritikai attitűd,

– értékközpontúság.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 8-12 kredit:

a német nyelvhez kapcsolódó nyelvtudományi, irodalomtudományi, valamint kultúra- és médiatudományi ismeretek: aktuális kutatási irányzatok, eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 28-32 kredit:

8.3. A szakmai törzsanyag kötelező és kötelezően választandó ismeretkörei 65-85 kredit:

Differenciált szakmai ismeretek 45-65 kredit:

a) választható speciális programok ismeretei 35-45 kredit:

az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, a kultúra- és médiatudomány, a történettudomány, a kontaktológia, a szociálpszichológia, a szociolingvisztika, a sajtótörténet és a komparatisztika tárgykörében;

b) a német nyelv, irodalom és kultúra mesterszak, mint rokonszak által meghirdetett kurzusok közül választható nyelv-, irodalom- és kultúratudományi ismeretkörök (10-20 kredit);

diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy (az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő) államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

21. OLASZ NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: olasz nyelv, irodalom és kultúra

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles olasz nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Italian Language, Literature and Culture

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: romanisztika alapképzési szak olasz szakiránnyal, továbbá a főiskolai szintű olasz nyelv és irodalom, olasz nyelvtanár szakok.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 6-20 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10-24 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 50-80 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúrtörténeti ismereteik birtokában az olasz nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik Olaszország kultúráját, történelmét és politikai berendezkedését. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával a kulturális élet számos területén. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a Közös Európai Referenciakeret C2 szintjének megfelelően az olasz nyelvet,

– az olasz nyelv grammatikai rendszerét,

– az írásbeli és szóbeli kommunikáció sajátosságait,

– az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályait, valamint rendelkeznek az ehhez szükséges aktív és passzív szókinccsel,

– az olasz irodalom és kultúra főbb ismeretanyagát,

– az olasz nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket,

– azokat az új nyelvészeti, irodalmi és kultúrával kapcsolatos kutatási irányzatokat, amelyek szükségesek lehetnek egy jövendő kutatási stratégia kialakítása vagy kutatási együttműködés szempontjából.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– saját tudásuk magasabb szintre emelésére, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére,

– a szűkebb szakterületükön jelentkező újabb ismeretek, irányzatok megítélésére, szakmai horizontjukba, mindennapi szakmai gyakorlatukba történő beépítésére és használatára,

– önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására,

– alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az olasz nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakörök ellátására,

– olasz nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására,

– a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– az olasz nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,

– minőségtudat és sikerorientáltság,

– az olasz nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,

– eredeti látás- és gondolkodásmód,

– fogalmi gondolkodásra és absztrakcióra való képesség,

– kritikai attitűd,

– együttműködési készség,

– kezdeményezőkészség,

– személyes felelősségvállalás,

– döntéshozatali képesség,

– önálló tanulási képességek,

– értékközpontúság.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 6-20 kredit

a nyelvtudomány, az irodalomtudomány és a művelődéstörténet kutatási irányzatai és eredményei, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10-24 kredit

általános és szaknyelvi fejlesztés, leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, a nyelvtudomány, az irodalomtudomány és az irodalmi interpretáció valamint a művelődéstörténet kérdései, irányzatai, eredményei.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 70-100 kredit.

Differenciált szakmai ismeretek 50-80 kredit:

a) választható speciális programok ismeretei: 40-60 kredit:

aa) a romanisztika (francia/olasz/portugál/román/spanyol) szakok közös specializációi:

újlatin nyelvészet; újlatin lexikográfia; középkori újlatin irodalmak.

ab) választható speciális programok:

olasz nyelvészet; olasz irodalom és művelődéstörténet; a szak- és műfordítás alapjai;

b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 10-20 kredit;

diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy (az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő) államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a romanisztika alapképzési szak olasz szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga olasz nyelvből.

22. SPANYOL NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: spanyol nyelv, irodalom és kultúra

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles spanyol nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Spanish Language, Literature and Culture

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: romanisztika alapképzési szak spanyol szakiránnyal, továbbá a főiskolai szintű spanyol nyelv és irodalom, spanyol nyelvtanár szakok.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 6-20 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10-24 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 50-80 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúrtörténeti ismereteik birtokában a spanyol nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik a spanyol nyelvű országok kultúráját, történelmét és politikai berendezkedését. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával a kulturális élet számos területén. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a Közös Európai Referenciakeret C2 szintjének megfelelően a spanyol nyelvet,

– a spanyol nyelv grammatikai rendszerét,

– az írásbeli és szóbeli kommunikáció sajátosságait,

– az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályait, valamint rendelkeznek az ehhez szükséges aktív és passzív szókinccsel,

– a spanyol és spanyol nyelvű irodalmak és kultúrák főbb ismeretanyagát,

– a spanyol nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket,

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– saját tudásuk magasabb szintre emelésére, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére,

– a szűkebb szakterületükön jelentkező újabb ismeretek, irányzatok megítélésére, szakmai horizontjukba, mindennapi szakmai gyakorlatukba történő beépítésére és használatára,

– önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására,

– alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a spanyol nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakörök ellátására,

– spanyol nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására,

– a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– a spanyol nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,

– minőségtudat és sikerorientáltság,

– a spanyol nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,

– eredeti látás- és gondolkodásmód,

– fogalmi gondolkodásra és absztrakcióra való képesség,

– kritikai attitűd,

– együttműködési készség,

– kezdeményezőkészség,

– személyes felelősségvállalás,

– döntéshozatali képesség,

– önálló tanulási képességek,

– értékközpontúság.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 6-20 kredit

a nyelvtudomány, az irodalomtudomány és a művelődéstörténet kutatási irányzatai és eredményei, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10-24 kredit

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 70-100 kredit.

Differenciált szakmai ismeretek 50-80 kredit:

a) választható speciális programok ismeretei: 40-60 kredit:

aa) a romanisztika (francia/olasz/portugál/román/spanyol) szakok közös specializációi:

újlatin nyelvészet; újlatin lexikográfia; középkori újlatin irodalmak, iberoromán filológia.

ab) választható speciális programok:

spanyol nyelvészet; spanyol irodalom és művelődéstörténet; a szak- és műfordítás alapjai;

b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 10-20 kredit;

diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy (az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő) államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a romanisztika alapképzési szak spanyol szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga spanyol nyelvből.

23. FRANCIA NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: francia nyelv, irodalom és kultúra

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles francia nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in French Language, Literature and Culture

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: romanisztika alapképzési szak francia szakiránnyal, továbbá a főiskolai szintű francia nyelv és irodalom, francia nyelvtanár szakok.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 6-20 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10-24 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 50-80 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúrtörténeti ismereteik birtokában a francia nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik a francia nyelvű országok kultúráját, történelmét és politikai berendezkedését. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával a kulturális élet számos területén. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a Közös Európai Referenciakeret C2 szintjének megfelelően a francia nyelvet,

– a francia nyelv grammatikai rendszerét,

– az írásbeli és szóbeli kommunikáció sajátosságait,

– az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályait, valamint rendelkeznek az ehhez szükséges aktív és passzív szókinccsel,

– a francia/frankofón irodalom és kultúra főbb ismeretanyagát,

– a francia nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket,

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– saját tudásuk magasabb szintre emelésére, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére,

– a szűkebb szakterületükön jelentkező újabb ismeretek, irányzatok megítélésére, szakmai horizontjukba, mindennapi szakmai gyakorlatukba történő beépítésére és használatára,

– önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására,

– alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a francia nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakörök ellátására,

– francia nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására,

– a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– a francia nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,

– minőségtudat és sikerorientáltság,

– a francia nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,

– eredeti látás- és gondolkodásmód,

– fogalmi gondolkodásra és absztrakcióra való képesség,

– kritikai attitűd,

– együttműködési készség,

– kezdeményezőkészség,

– személyes felelősségvállalás,

– döntéshozatali képesség,

– önálló tanulási képességek,

– értékközpontúság.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 6-20 kredit

a nyelvtudomány, az irodalomtudomány és a művelődéstörténet kutatási irányzatai és eredményei, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10-24 kredit

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 70-100 kredit.

Differenciált szakmai ismeretek 50-80 kredit:

a) választható speciális programok ismeretei: 40-60 kredit:

aa) a romanisztika (francia/olasz/portugál/román/spanyol) szakok közös specializációi:

újlatin nyelvészet; újlatin lexikográfia; középkori újlatin irodalmak.

ab) választható speciális programok:

francia nyelvészet; francia irodalom és művelődéstörténet; francia nyelvű kommunikáció, nyelvészet, irodalom és művelődéstörténet; francia nyelv, francia-frankofón irodalom és kultúra; a szak- és műfordítás alapjai;

b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 10-20 kredit;

diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy (az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő) államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a romanisztika alapképzési szak francia szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga francia nyelvből.

24. ROMÁN NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: román nyelv, irodalom és kultúra

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles román nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Romanian Language, Literature and Culture

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: romanisztika alapképzési szak román szakiránnyal, továbbá a főiskolai szintű román nyelv és irodalom szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 6-20 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10-24 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 50-80 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúrtörténeti ismereteik birtokában a román nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik Románia kultúráját, történelmét és politikai berendezkedését. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával a kulturális élet számos területén. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a Közös Európai Referenciakeret C2 szintjének megfelelően a román nyelvet,

– a román nyelv grammatikai rendszerét,

– az írásbeli és szóbeli kommunikáció sajátosságait,

– az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályait, valamint rendelkeznek az ehhez szükséges aktív és passzív szókinccsel,

– a román irodalom és kultúra főbb ismeretanyagát,

– a román nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket,

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– saját tudásuk magasabb szintre emelésére, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére,

– a szűkebb szakterületükön jelentkező újabb ismeretek, irányzatok megítélésére, szakmai horizontjukba, mindennapi szakmai gyakorlatukba történő beépítésére és használatára,

– önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására,

– alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a román nyelvvel és – kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakörök ellátására,

– román nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására,

– a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– a román nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,

– minőségtudat és sikerorientáltság,

– a román nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,

– eredeti látás- és gondolkodásmód,

– fogalmi gondolkodásra és absztrakcióra való képesség,

– kritikai attitűd,

– együttműködési készség,

– kezdeményezőkészség,

– személyes felelősségvállalás,

– döntéshozatali képesség

– önálló tanulási képességek,

– értékközpontúság.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 6-20 kredit

a nyelvtudomány, az irodalomtudomány és a művelődéstörténet kutatási irányzatai és eredményei, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10-24 kredit

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 70-100 kredit.

Differenciált szakmai ismeretek 50-80 kredit:

a) választható speciális programok ismeretei: 40-60 kredit:

aa) a romanisztika (francia/olasz/portugál/román/spanyol) szakok közös specializációi:

újlatin nyelvészet; újlatin lexikográfia; középkori újlatin irodalmak, iberoromán filológia.

ab) választható speciális programok:

román nyelvészet; román irodalom és művelődéstörténet; a szak- és műfordítás alapjai;

b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 10-20 kredit;

diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy (az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő) államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a romanisztika alapképzési szak román szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga román nyelvből.

25. PORTUGÁL NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: portugál nyelv, irodalom és kultúra

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles portugál nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Portuguese Language, Literature and Culture

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: romanisztika alapképzési szak portugál szakiránnyal, továbbá a főiskolai szintű portugál nyelv és irodalom szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 6-20 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10-24 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 50-80 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúrtörténeti ismereteik birtokában a portugál nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik a portugál nyelvű országok kultúráját, történelmét és politikai berendezkedését. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával a kulturális élet számos területén. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a Közös Európai Referenciakeret C2 szintének megfelelően a portugál nyelvet,

– a portugál nyelv grammatikai rendszerét,

– az írásbeli és szóbeli kommunikáció sajátosságait,

– az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályait, valamint rendelkeznek az ehhez szükséges aktív és passzív szókinccsel,

– a portugál és portugál nyelvű irodalmak és kultúrák főbb ismeretanyagát,

– a portugál nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket,

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– saját tudásuk magasabb szintre emelésére, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére,

– a szűkebb szakterületükön jelentkező újabb ismeretek, irányzatok megítélésére, szakmai horizontjukba, mindennapi szakmai gyakorlatukba történő beépítésére és használatára,

– önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására,

– alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a portugál nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakörök ellátására,

– portugál nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására,

– a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– a portugál nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,

– minőségtudat és sikerorientáltság,

– a portugál nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,

– eredeti látás- és gondolkodásmód,

– fogalmi gondolkodásra és absztrakcióra való képesség,

– kritikai attitűd,

– együttműködési készség,

– kezdeményezőkészség,

– személyes felelősségvállalás,

– döntéshozatali képesség,

– önálló tanulási képességek,

– értékközpontúság.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 6-20 kredit

a nyelvtudomány, az irodalomtudomány és a művelődéstörténet kutatási irányzatai és eredményei, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10-24 kredit

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 70-100 kredit.

Differenciált szakmai ismeretek 50-80 kredit:

a) választható speciális programok ismeretei: 40-60 kredit:

aa) a romanisztika (francia/olasz/portugál/román/spanyol) szakok közös specializációi:

újlatin nyelvészet; újlatin lexikográfia; középkori újlatin irodalmak, iberoromán filológia.

ab) választható speciális programok:

portugál nyelvészet; portugál irodalom és művelődéstörténet; a szak- és műfordítás alapjai;

b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 10-20 kredit;

diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy (az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő) államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a romanisztika alapképzési szak portugál szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga portugál nyelvből.

26. PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: pszichológia

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles pszichológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Psychologist

– választható szakirányok: kognitív pszichológia, társadalom- és szervezetpszichológia, munka- és szervezetpszichológia, klinikai és egészségpszichológia, tanácsadás- és iskolapszichológia, fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia, interperszonális és interkulturális pszichológia

– szakirányok angol nyelvű megnevezése: Cognitive Psychology, Social and Organizational Psychology, Work and Organizatonal Psychology, Clinical and Health Psychology, Counselling and Educational Psychology, Developmental and Clinical Child Psychology, Interpersonal and Intercultural Psychology

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a pszichológia alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű pszichológia szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 16-24 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 6-16 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 60-70 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan pszichológus szakemberek képzése, akik megszerzett pszichológiatudományi ismereteik birtokában tájékozottak a pszichológia több ágában. Ismerik a pszichológus szakma módszereit és eszközeit és képesek ezeket az egyének, csoportok vagy szervezetek megismerése és fejlesztése érdekében használni. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a pszichológiatudomány történetét és meghatározó elméleti nézőpontjait,

– az alkalmazott pszichológiai területek és a társtudományok alapismereteit,

– a pszichológiatudomány módszereit, az adatok feldolgozásának, kezelésének szakmai-etikai szabályait,

– a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit,

– a választott szakirány speciális ismereteit és módszertanát;

továbbá

a kognitív pszichológia szakirányon végzettek ismerik:

– az alapvető kognitív rendszereket, működésüket, a magatartásszabályozás és a viselkedésvezérlés folyamatait,

– a neuropszichológia, a pszicholingvisztika, az evolúciós és biológiai pszichológia alkalmazásását a kognitív pszichológiában,

– a kognitív rendszerek fejlődését, a szocializáció és a mentalizáció folyamatait, a fejlődéslélektan felhasználási lehetőségeit,

– a kognitív idegtudomány, a pszichiátria, a neuorgenetika és a viselkedésgenetika kognitív pszichológiában hasznosítható eredményeit;

a társadalom- és szervezetpszichológia szakirányon végzettek ismerik:

– a közgondolkodás, a társadalmi kommunikáció és reprezentáció szabályszerűségeit, vizsgálatuk elméleteit és módszereit,

– a történeti és politikai pszichológiát, a kulturális és társadalmi kérdések pszichológiai vetületét, a csoportdinamika és a csoportközi viszonyok meghatározóit,

– a szervezetek pszichológiai tényezőit, szervezetfejlesztést, munkapszichológiát, emberi erőforrás-gazdálkodást, szervezeti konfliktusokat, konfliktusmenedzsmentet,

– a gazdaságpszichológiát, a szervezeti és egyéni döntés folyamatait, a reklám, a marketing és a PR társadalom- és szervezetpszichológiai aspektusait,

– a közgazdaságtan, a szociológia, a történettudomány, a kommunikációkutatás és a közvéleménykutatás társadalom és szervezetpszichológiában is hasznosítható eredményeit;

a munka- és szervezetpszichológia szakirányon végzettek ismerik:

– a munkapszichológiai elméleteket, a munkaalkalmasság, kiválasztás, munkahelyi szocializáció, munkahelyi képességfejlesztés módszereit,

– az ergonómia és a munkahelytervezés eredményeit,

– a szervezetpszichológiai kutatásokat, a szervezetfejlesztést, a vezetéspszichológiát, a szervezeti kultúra meghatározóit,

– a közgazdaságtan, a munkajog, a szociológia és a közvéleménykutatás munka- és szervezetpszichológiában hasznosítható eredményeit;

a klinikai és egészségpszichológia szakirányon végzettek ismerik:

– a klinikai pszichológia és tanácsadás elméleteit, a pszichopatológiát, a klinikai pszichodiagnosztikát,

– a személyiség fejlődésének elméleteit, az életkorhoz kötődő pszichopatológiát és a pszichodiagnosztikát,

– a pszichoterápiás elméleteket és az intervenciós módszereket,

– az egészségpszichológia elméleteit, a klinikai egészségpszichológiát, az egészségmagatartás, egészségfejlesztés és egészségkommunikáció jellemzőit,

– a stressz és a stresszel való megküzdés pszichológiáját,

– az egészség-pszichofiziológia anatómai és élettani alapjait, a magatartástudomány, a neuropszichológia, a pszichofarmakológia és az addiktológia klinikai és egészségpszichológiában hasznosítható eredményeit,

a tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon végzettek ismerik:

– a tanácsadás különféle elméleti irányzatait, az életvezetési, pálya és munkatanácsadás elméleteit, a krízis-elméleteket,

– a tanácsadás és az iskolapszichológia különböző területein használt diagnosztikai eljárásokat,

– az iskolapszichológia elméleti irányzatait, feladatát és munkamódszereit, az oktató-nevelő intézmények szervezeti sajátosságait,

– a pedagógia, a gyermekvédelem, a gyermek és serdülő pszichiátria tanácsadásban és iskolapszichológiában hasznosítható eredményeit;

a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia szakirányon végzettek ismerik:

– a fejlődéspszichológia alapvető elméleteit, az érzelmi, motoros, kognitív és szociális fejlődési modelleket,

– a pszichopatológia alapjait, a fejlődési pszichopatológiát, a fejlődési zavarokat, a trauma lélektanát, az emlékezeti és elaborációs mechanizmusok működését gyermekeknél,

– a gyermekpszichodiagnosztikai eljárásokat és terápiás módszereket,

– a humánetológia és a kognitív idegtudomány fejlődés- és gyermekklinikai pszichológiában hasznosítható eredményeit;

az interperszonális és interkulturális pszichológia szakirányon végzettek ismerik:

– az interperszonális kapcsolatok pszichológiai elméleteit és vizsgálati módszereit,

– a kultúra pszichológiai kutatásának elméleteit és módszereit, a kisebbségek pszichológiai kutatásának módszereit,

– a mediáció, a konfliktuskezelés, a pár- és családterápiás technikák alapjait,

– a csoportkutatás, a kommunikációtudomány és a kultúrakutatás interperszonális és interkulturális pszichológiában használható eredményeit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– szakterületükön kutató-fejlesztő munka végzésére,

– a pszichológiában alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára,

– a pszichológusi tevékenység gyakorlására – megfelelő szakmai szupervízió mellett – olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol szakirányuknak megfelelő munka folyik,

– szakmájuk interdiszciplináris és multidisziplináris elméleti és gyakorlati művelésére,

– az alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására,

– a természettudományi és társadalomtudományi partnertudományok új eredményeinek követésére;

továbbá

a kognitív pszichológia szakirányon végzettek alkalmasak:

– a modern kísérleti pszichológia, a kognitív pszichológia szemléletének, az ehhez kapcsolódó módszereknek és alkalmazási készségeknek birtokában önálló kutatómunka megtervezésére és kivitelezésére, valamint gyakorlati, alkalmazott munkára;

a társadalom- és szervezetpszichológia szakirányon végzettek alkalmasak:

– a társadalmi-politikai-gazdasági folyamatokkal kapcsolatos kutatómunka végzésére,

– a közgondolkodás és a társadalmi kommunikáció területén, valamint a gazdasági és más társadalmi célú szervezetekben szakértői-tanácsadói tevékenység folytatására,

– társas-társadalmi konfliktusok, problémák feltérképezésére és a megoldásukhoz segítő mediátori, fejlesztői közreműködésre;

a munka- és szervezetpszichológia szakirányon végzettek alkalmasak:

– a munkatevékenység pszichológiai vonatkozásait egységes integrált formában alkalmazni a munka- és szervezetpszichológiai feladatok megoldásakor,

– a munka világában felmerülő különböző pszichológiai problémák (személyzetkiválasztás, kompetenciaelemzés és -fejlesztés, karriertervezés, ösztönzés és értékelés, emberierőforrás-fejlesztés, kockázatkezelés, munkahelyi egészségfejlesztés, stb.) szakszerű megoldására;

a klinikai és egészségpszichológia szakirányon végzettek alkalmasak:

– szaktudásuk szakszerű és hatékony alkalmazására az egészséges és kórosan megváltozott pszichés folyamatok tudományos igényű vizsgálatában, a pszichés és testi betegségekkel küzdő emberek diagnosztikájának és kezelésének pszichológiai támogatásában, valamint a betegségmegelőzéssel és az egészségfejlesztéssel foglalkozó teamek munkájában;

a tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon végzettek alkalmasak:

– diagnosztikai és tanácsadási módszerek alkalmazására a gyakorlatban, a különböző életkorú kliensekkel való foglalkozás keretében,

– az egyéni-, csoport – és családi tanácsadásra, a fejlődés és a változás elősegítésére,

– a prevenció különböző szintjein pszichológiai ellátás nyújtására;

a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia szakirányon végzettek alkalmasak:

– klinikai kutatási ismereteik, valamint módszertani jártasságuk hasznosítására a gyermekpszichológusi munkában, a szupervízió alatt folytatott diagnosztikai és terápiás tevékenységre;

az interperszonális és interkulturális pszichológia szakirányon végzettek alkalmasak:

– a társadalmi és a társas érintkezés elméletében és jelenségvilágában szerzett átfogó, gyakorlati és kutatási ismereteiket és alapvető módszertani jártasságukat a különböző szintű társadalmi és társas együttműködések szolgálatába állítani.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– magas szintű szakmai motiváltság, elkötelezettség, felelősségtudat és etikai érzék,

– fejlett elemzőképesség a magatartás és a pszichés működés különböző területein,

– nyitottságra, együttműködésre törekvés, tolerancia,

– reális önismeret, kreativitás és kezdeményezőkészség az emberi kapcsolatokban,

– önreflexió a szakmai tevékenységek során, a folyamatos szakmai megújulás képessége,

– érzések és gondolatok világos kifejezésének képessége.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzési ismereteket bővítő, a mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök: 16-24 kredit

fejlődéslélektani, kognitív pszichológiai, személyiséglélektani, szociálpszichológiai alapozó mesterkurzusok.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 6-16 kredit

pályaszocializáció, pszichológus etika, módszertani készségfejlesztés, kommunikációs készségfejlesztés.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

Differenciált szakmai ismeretek: 60-70 kredit

– Kognitív pszichológiai szakirányon: kognitív rendszerek (észlelés; emlékezet; nyelv, gondolkodás, tudat; magasabb rendű kognitív folyamatok), magatartásszabályozás, viselkedésvezérlés, neuropszichológia, pszicholingvisztika, kognitív rendszerek fejlődése (észlelés; emlékezet; nyelv, gondolkodás, tudat; magasabb rendű kognitív folyamatok), evolúciós és biológiai pszichológia, alkalmazott fejlődéslélektan, szocializáció és mentalizáció, kognitív idegtudomány, neurogenetika és viselkedésgenetika, pszichiátria (fejlődés- és neuro-), módszerspecifikus gyakorlatok, kísérlet és tesztfejlesztés, adatelemzés módszertana a kognitív pszichológiához kapcsolódó területeken; módszerspecifikus gyakorlatok fejlődés és evolúciós pszichológiából, fejlődéskutatás; kognitív fejlődés és zavarai.

– Munka- és szervezetpszichológiai szakirányon: munkapszichológiai elmélete (pszichológiai alkalmasság és kiválasztás, munkahelyi képesség- és készségfejlesztés, ergonómia, munkahelytervezés, munkahelyi szocializáció, munkahelyi egészségfejlesztés, munkapszichológiai kutatások módszertana, közlekedéspszichológia), szervezetpszichológia elmélete (humán erőforrás gazdálkodás, szervezeti kultúra, szervezetfejlesztés, vezetéspszichológia, szervezeti igazságosság, szervezetpszichológiai kutatások módszertana, reklámpszichológia), társtudományi alapozás (közgazdaságtan, munkajog, szociológia, közvéleménykutatás), szakmai/gyakorlati tevékenység terepen ill. intézményen belül (munkapszichológiai gyakorlat; szervezetpszichológiai gyakorlat).

– Klinikai és egészségpszichológiai szakirányon: a klinikai pszichológia és a tanácsadás alapjai, pszichopatológia és klinikai pszichodiagnosztika, a személyiségfejlődés, életkorhoz kötődő pszichopatológia és pszichodiagnosztika, pszichoterápiás elméletek és intervenciós módszertan, az egészségpszichológia alapkérdései és társadalmi kontextusa, klinikai egészségpszichológia, egészség-pszichofiziológia és pszichoneuroimmunológia, egészségmagatartás, egészségfejlesztés és egészségkommunikáció, stressz és megküzdés, társtudományi alapozás (az egészség-pszichofiziológiai anatómiai és élettani alapjai, idegrendszer anatómiája, élettana és működési zavarai, neuropszichológia, pszichofarmakológiai és addiktológia alapismeretek, pszichiátria), szakmai/gyakorlati tevékenység terepen illetve intézményen belül (klinikai pszichológia és az egészségpszichológia területén, klinikai esetprezentációk, az egészség szociális reprezentációja, egészségpszichológiai empirikus kutatások, dinamikus interjú, egészségpszichológiai edukációs programok, szuggesztív hatások egészségügyi vonatkozásai, klinikai diagnosztika, komplex esetelemzések, választható módszertani specializáció), vezetett kutatómunka.

– Tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon: a tanácsadás elméleti irányzatai, életvezetési tanácsadás, krízis-elméletek, diagnosztikai módszerek az egyéni tanácsadásban, pálya- és munkatanácsadás elmélete, diagnosztikai módszerek a pálya- és munkatanácsadásban, az iskolapszichológia elméleti irányzatai, feladatai, munkamódszerei, preventív iskolai programok, az oktatató-nevelő intézmények szervezeti sajátosságai, diagnosztikai módszerek az iskolapszichológiában, társtudományi alapozás, szakmai gyakorlati tevékenység terepen ill. intézményen belül (iskolai konzultáció, életvezetési és pályatanácsadás, pszichológus identitás és pályaszocializáció és jövőképtervezés, tanácsadás a felsőoktatásban, egészségpszichológia, fejlődés- és kognitív pszichodiagnosztika, családi tanácsadás), vezetett kutatómunka (nevelés- és oktatáspszichológiai vizsgálatok, tanulás tanítása, személyiségfejlesztő csoportmunka az iskolában, iskolai szervezet vizsgálatai, kutatások a tanácsadás területén).

– Fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia szakirányon: érzelmi, kognitív, motoros és szociális fejlődést bemutató, a fejlődési modellekkel megismertető mesterkurzusok, mesterkurzusok a pszichopatológia alapjairól (általános pszichopatológia, fejlődési pszichopatológia, trauma és emlékezet, elaborációs mechanizmusok gyerekeknél: rajz, mese, játék), a kognitív fejlődés zavarai, evolúciós és neuropszichológiai összefüggések, klinikai gyerekpszichológiai speciális kurzusok (addiktológia, narratív technikák a személyiség vizsgálatában, trauma és emlékezet), társtudományi alapozás (evolúciós szemlélet a pszichológiában, fejlődéstani kognitív idegtudomány), szakmai gyakorlati tevékenység terepen ill. intézményen belül; kutatómunka, diagnosztikai eljárások (gyermek pszichodiagnosztika, projektív technikák, diagnosztikai gyakorlatok, fejlődéspszichológiai empirikus kutatások).

– Interperszonális és interkulturális pszichológia szakirányon: csoportdinamika, interperszonális krízisek, kisebbségek pszichológiája, családterápiás elmélet, módszerek, kommunikáció, konfliktuskezelés, az intézmények világa: döntés, fejezetek az interperszonális pszichológiához kapcsolódó területekből, társadalmi konfliktusok, kultúra és identitás, kultúra és tömegkommunikáció, közvéleménykutatás, reklámpszichológia, környezetpszichológia, vallásos jelenségek, valláspszichológia története, vallás- és családpszichológia, társtudományi alapozás, szakmai/gyakorlati tevékenység terepen ill. intézményen belül (módszerspecifikus gyakorlatok az egészségügy területén, családterápiás centrikus megközelítésben, az alapellátásban fölmerülő problémák kezelésére, pszichológiai tesztek fejlesztésének módszertana, gyakorlatfeldolgozó szeminárium, módszerspecifikus gyakorlatok tanácsadó cégeknél, kommunikációs tréning).

– Társadalom és szervezetpszichológia szakirányon: közgondolkodás, csoportdinamika és csoportközi viszonyok, társadalmi kommunikáció és reprezentáció, történeti és politikai pszichológia, kulturális és társadalmi kérdések pszichológiai vetületben, narratív pszichológia, pszichoanalitikus szociálpszichológia, művészetpszichológia, szervezetek pszichológiai tényezői, szervezetfejlesztés, munkapszichológia, emberi erőforrás gazdálkodás és ergonómia, reklám, PR, marketing, gazdaságpszichológia, szervezeti kultúra, szervezeti konfliktusok, konfliktus menedzselés, krízisintervenció, társtudományi alapozás, szakmai gyakorlati tevékenység terepen ill. intézményen belül (közgondolkodás vizsgálati módszerei; médiaelemzés; társadalmi programok értékelésének módszerei; ergonómia és ember-számítógép interakció, tréning- és alkalmasságvizsgáló módszerek; emberi erőforrás gazdálkodás és munkahelyi szocializáció), vezetett kutatómunka (közgondolkodás, társadalmi kommunikáció, szervezet- és döntéskutatás, társadalmi programok értékelése, kulturális összehasonlító vizsgálatok).

Diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat a képzőhelyen vagy külső intézményben, megfelelő tudományos fokozattal, illetve gyakorlati szakképesítéssel rendelkező pszichológus irányításával végzett gyakorlat. A terepgyakorlat formájában végzett szakmai gyakorlat és kutatómunka legalább 120 óra és kreditértéke minimum 10 kredit, melyet a felsőoktatási intézmény tantervében határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez két középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, közülük az egyik angol nyelvből.

27. FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: filozófia

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles filozófia szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Philosophy

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia szakirányon.

4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a bölcsészettudományi képzési terület alapképzési szakjai.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 4-12 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 12-32 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 50-90 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati foglalkozások aránya: legalább 20%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felkészültek a filozófia művelésére, valamint a filozófia és a kultúra, illetve a filozófia és a tudományok közötti kölcsönhatás elemzésére és e területek közötti párbeszéd folytatására. Megszerzett ismereteik birtokában képesek az analitikus gondolkodásra, a szövegek elemzésére, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésére és értékelő elemzésére. Ismerik a klasszikus és jelenkori kultúra alapjait. A végzettek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a filozófiatörténet, az ismeretelmélet, a nyelvfilozófia, a metafizika, a politikai filozófia, az etika, az esztétika, az elmefilozófia, a történelemfilozófia, a tudományfilozófia és a vallásfilozófia megfelelő ismeretanyagát,

– az alkalmazott filozófia fő területeit,

– a filozófia belső összefüggésrendszerét és a filozófia és a rokon tudományok kapcsolatrendszerét,

– a filozófia és a kultúra, valamint a filozófia és a tudományok közötti kölcsönhatás alapvető sajátosságait,

– a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát,

– az összetett tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges módszertani ismereteket.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– saját tudásuk magasabb szintre emelésére, képzési területükön belül további elmélyült kutatások művelésére, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására,

– a filozófia és a kultúra, illetve a filozófia és a tudományok közötti párbeszéd folytatására,

– az aktuális filozófiai kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére,

– alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,

– a filozófia területén szerzett tudás alkalmazására, továbbá mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információk beszerzésére és a kutatási módszerek alkalmazására,

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– analitikus gondolkodás, a szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésének és értékelő elemzésének képessége,

– filozófia egészével ill. annak egy-egy részdiszciplínájával, továbbá ezek alkalmazásával kapcsolatos problémák felismerésének és kreatív kezelésének képessége,

– az önálló gondolkodás és problémamegoldás képessége,

– megfelelő szintű nyelvtudás a hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásához,

– olyan munkakörökhöz szükséges tulajdonságok és más területekre is átvihető ismeretek, valamint az ezek alkalmazását lehetővé tevő együttműködési készség, melyek megkövetelik a kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlását, a döntéshozatalt összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben, valamint a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességeket,

– saját tevékenységükre vonatkozó kritikus értékelés képessége, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás,

– kritikai érzékenység.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök (4-12 kredit):

logika, filozófiai alapozó, filozófiatörténeti alapozó: propedeutika, szakszövegolvasás, módszertani alapozó.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 12-32 kredit

a filozófiatörténet fő korszakai, a kortárs filozófiai áramlatok, ismeretelmélet, nyelvfilozófia, metafizika, politikai filozófia, társadalomfilozófia, etika, esztétika.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 70-110 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 50-90 kredit

a) kötelezően választandó szakirányú modul 30-50 kredit

– filozófiatörténet: ókori, középkori, újkori, 19. századi vagy 20. századi filozófia

– szisztematikus filozófia: pl. logika, ismeretelmélet, nyelvfilozófia, metafizika, politikai filozófia, etika, esztétika, elmefilozófia, történelemfilozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia, a társadalmi nemek filozófiája, analitikus filozófia, hermeneutika, fenomenológia;

– alkalmazott filozófia: orvosi etika, üzleti etika vagy környezeti filozófia;

b) a szakhoz kötődő további választható ismeretek: 20-40 kredit

– az elméleti alapozás és a törzsanyag témakörei, továbbá pl. elmefilozófia, etika, történelemfilozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia, jelenkori filozófia (az analitikus ill. posztanalitikus irányzatok, a fenomenológia ill. a hermeneutika) ismeretkörei. A filozófia területén kívül eső tárgykörök filozófiailag releváns ismeretei;

diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű filozófiai ismeret (logika, filozófiai alapozó, filozófiatörténeti alapozó, propedeutika, szakszövegolvasás, módszertani alapozó, filozófiatörténet, kortárs filozófia, ismeretelmélet, nyelvfilozófia, metafizika, politikai filozófia, társadalomfilozófia, etika, esztétika, elmefilozófia, történelemfilozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia, a társadalmi nemek filozófiája, más ismeretkörökön belül folytatott filozófiailag releváns tanulmányok, orvosi etika, üzleti etika vagy környezeti filozófia). A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

28. ALTAJISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: altajisztika

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles altajisztika szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Altaic Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak altajisztika vagy török szakiránya.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 12-15 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 24-27 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 48-51 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 16 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 60%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az altajisztika területén szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség birtokában képesek fogalmi és absztrakt gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására, szakmájuk mesterszintű, sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére, valamint az önálló kutatásra. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a törökországi török nyelvet felsőfokú szinten,

– egy másik mai török nyelvet (volgai török, kazak) középfokú szinten,

– a nyelvi és nyelvészeti, valamint filológiai elemzés módszertanát,

– az altaji nyelven beszélő népek történelmét, mai helyzetét,

– a régi török-mongol kapcsolatokat,

– az altaji nyelvcsalád összefüggéseit,

– a régi magyar-török kapcsolatokat, valamint a magyar nyelv korai török elemeit,

– a török nyelven beszélő népek történelmét,

– a török-török nyelvi kontaktusokat.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– az ótörök rovás- és ujgur írásos nyelvemlékek feldolgozására,

– az arab írásos közép-török szövegemlékek készség szintű kezelésére,

– a klasszikus török irodalmak kezelésére, elemzésére,

– a turkológia egyes területein szerzett speciális jártasságok és műveltség birtokában gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására,

– a törökországi török nyelvre, kultúrára és társadalomra vonatkozó ismeretek közvetítésére,

– önálló tudományos és publicisztikai munka végzésére a török népek kultúrájának, történelmének és irodalmának területén,

– az önálló kutatómunkára, kritikai vélemény megfogalmazására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– jó kommunikációs képesség az elsajátított török nyelveken,

– a török nyelveket beszélő népek kultúrájával kapcsolatos problémák felismerésének és kezelésének képessége,

– az egyes kultúrák közötti különbségek és hasonlóságok feltárásának képessége,

– problémamegoldó gondolkodás,

– fejlett elemzőképesség,

– új ismeretek megszerzésének képessége önműveléssel, önfejlesztéssel.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 12-15 kredit

- török nyelv, török nyelvgyakorlatok, mongol nyelv, leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek,

- szabadon választható nyelvészeti ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei:

A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 24-27 kredit

török fordítási és stílusgyakorlatok, török országismereti nyelvgyakorlatok, altaji nyelvű népek története, összehasonlító altajisztika; aktuális kutatási irányzatok, eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 68-71 kredit

differenciált szakmai ismeretek:48-51 kredit

- török nyelvemlékek, összehasonlító török nyelvtörténet, ó- és középtörök források,

- török irodalmak, a török népek története,

- a török népek vallásai, török művelődéstörténet,

- török fordítás- és stílusgyakorlatok,

diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez a törökországi török nyelv felsőfokú és egy második választott török nyelv középfokú ismerete szükséges (melyek megszerezhetők a szakos órák megfelelő szintű teljesítésével, illetve kiválthatók államilag elismert azonos fokozatú C típusú nyelvvizsgákkal).

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit értékű ismeret szükséges:

a) altajisztika vagy turkológia (50 kredit),

b) a keleti népek története, művelődéstörténete (min. 4 kredit),

c) szabadon választott nyelvészeti stúdiumok (min. 6 kredit).

A b)–c) ismeretek esetében a történelem alapképzési szak vagy a magyar alapképzési szak elméleti nyelvészeti, illetve finnugor szakiránya vagy a szlavisztika alapképzési szak ismeretei beszámíthatók.

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a mesterképzésbe felvételt lehet nyerni államilag elismert középfokú C típusú (vagy azzal egyenértékű) török nyelvvizsga megszerzésével és 18 kredit összegyűjtésével is a keleti népek története, művelődéstörténete (min. 4 kredit), valamint a második török nyelv (min. 10 kredit) és bevezetés az altajisztikába (4 kredit) ismeretkörökből.

29. MŰVÉSZETTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: művészettörténet

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles művészettörténész

– a szakképzettség angol nyelvű megnevezése: MA in History of Art

– választható szakirányok: középkori művészet, újkori művészet, legújabbkori művészet, muzeológia-műemlékvédelem

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szabad bölcsészet alapképzési szak művészettörténet szakiránya.

A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: a művészeti képzési terület képzőművészeti, iparművészeti képzési ágak alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakjai, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti képzőművészeti és iparművészeti egyetemi szintű alapképzési szakok.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelt kreditek száma: 18-22 kredit;

6.2. Szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 28-32 kredit,

6.3. Differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 45-55 kredit,

6.4. Szabadon választható ismeretekhez rendelhető kreditek száma: legalább 6 kredit,

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 20 kredit;

6.6. Az elméleti órák és a gyakorlati foglalkozások aránya: 70% elmélet és 30% gyakorlat.

7. A mesterképzési szak célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a festészet, a szobrászat, az építő- és az iparművészet, valamint a modern média területén megszerzett ismereteik birtokában tájékozottak az egyetemes képzőművészet és az általános művészetelmélet fő kérdéseiben. Ismerik az egyetemes művészettörténet anyagát és különösen jártasak a magyarországi művészettörténet területén. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait,

– az egyes művészeti iskolák tevékenységét,

– a kiemelkedő alkotók munkásságát,

– a művészeti örökség védelmével, a műalkotások közvetítésével és gondozásával kapcsolatos ismeretanyagot,

– a modern kutatásmódszertani ismereteket.

b) A mesterszakon végzettek alkalmasak:

– művészettörténeti tudományos tevékenység végzésére,

– önálló kutatómunka végzésére,

– művészettörténészi munka végzésére múzeumokban, galériákban, kiállítási intézményekben,

– szakfeladatok ellátására médiában, kulturális intézményekben, műemléki hivatalokban,

– a legkorszerűbb kutatási módszerek alkalmazására,

– művészetkritikusi tevékenység folytatására,

– a művészettörténeti ismeretterjesztésre,

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– megfelelő idegen nyelvi ismeretek a külföldi szakirodalom használatához,

– jó szervezőkészség a múzeumok, galériák és más szakmai gyakorlati intézményekben –folyó gyakorlati tevékenység bonyolításához,

– vizuális memória,

– problémamegoldó gondolkodás,

– alkalmasság elmélyült kutatómunkára,

– folyamatos önképzésre való készség,

– minőségre való érzékenység,

– jó íráskészség.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 18-22 kredit

tudománytörténet, metodika, muzeológia, műemlékvédelem, szabadon választható ismeretek a rokon tudományágak köréből.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 28-32 kredit

magyar (középkori, újkori és legújabb kori) művészet, egyetemes (középkori, újkori és legújabb kori) művészet, módszertani és gyakorlati ismeretek.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 65-75 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 45-55 kredit

a) választható szakirányok ismeretei: 35-40 kredit

választható szakirányok: középkori magyar és egyetemes művészet speciális kérdései, újkori magyar és egyetemes művészet speciális kérdései, legújabbkori magyar és egyetemes művészet speciális kérdései, muzeológia-műemlékvédelem;

b) kiegészítő speciális stúdiumok: 10-15 kredit

a választott szakiránynak megfelelő szakmai ismeretek és készségfejlesztő tárgyak;

diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat múzeumban, galériában, illetve más, művészeti jellegű vagy műemlékvédelmi intézményben végzett 120 órás gyakorlat, amelynek kreditértéke 6 kredit.

10. Idegennyelv-ismereti követelmények:

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei

30. NÉPRAJZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: néprajz

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magiszter, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles néprajz mesterszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in European Ethnology and Folkloristics

választható szakirányok: folklorisztika, anyagi kultúra, társadalomnéprajz, európai etnológia, kulturális antropológia, vallási néprajz/vallásantropológia, táncfolkorisztika, /táncantropológia, kulturális örökség, néprajzi muzeológia (Folkloristics, Material Culture, Social Anthropology, European Ethnology, Cultural Anthropology, Ethnology of Religion/Anthropology of Religion, Dance Folkloristics/Anthropology of Dance, Cultural Heritage, Museum Studies)

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: néprajz alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit.

6.1. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit;

6.2. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 60-80 kredit;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit;

6.4. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzés célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett néprajzi, folklorisztikai és kulturális antropológiai ismereteik birtokában képesek a saját és mások kultúrájának elemzésére és értelmezésére. Jártasak a kultúrakutatásban és ismerik a kultúra működési törvényszerűségeit a múltban és a jelenben. Elmélyült ismeretekkel rendelkeznek a néprajz valamely szűkebb, speciális területén. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

- a népi és nemzeti kultúra összefüggéseit,

- az európai és az Európán kívüli népek kultúráját,

- a modern filológia módszereit,

- a társtudományok és a szaktudomány (folklorisztika, néprajz, kulturális antropológia) tudománytörténetét és problématörténetét Magyarországon, Európában és Európán kívül,

- az etnikai/nemzetiségi/kisebbségi kérdések történeti és jelen vonatkozásait Európában és a nagyvilágban,

- a kulturgeográfiai ismeretanyagot (annak táji, ökológiai, gazdálkodási tényezők néprajzi vonatkozásait),

- a szövegfilológia megfelelő ismeretanyagát,

- a hazai nemzetiségek hagyományos kultúráját a múltban és a jelenben,

- a művelődéspolitikához szükséges népismeret hazai és nemzetközi vonatkozásait,

- az adatkezelés, -feldolgozás, archiválás módszereit,

- vallástudomány, néphit, népi vallásosság, vallási néprajz megfelelő ismeretanyagát.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a szaktudomány önálló művelésére, szakmai-módszertani továbbfejlesztésére, reflexív társadalomtudományi kutatómunka végzésére,

- a néprajz hazai és nemzetközi kortárs irányzataihoz kapcsolódó elméleti-módszertani elvek, gyakorlat alkalmazására,

- néprajzi terepmunka végzésére,

- múzeumi források kezelésére és értelmezésére,

- muzeológiai tevékenység végzésére,

- a kulturális örökség feltárására, megőrzésére és védelmére a néprajz területén annak eszközeivel,

- néprajzi ismeretek oktatására,

- a közművelődési tevékenységek végzésére,

- történeti források kezelésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek, kompetenciák:

- tájékozódási készség az összehasonlító kutatások különböző területein,

- készség és jártasság a tudományos kutatás általános módszertanában és a folklorisztikai/néprajzi/kulturális antropológiai szakmódszertanban,

- jártasság a múzeumok, archívumok anyagának felhasználását illetően,

- gyakorlati jártasság a kép- és hangfelvétel, digitalizálás, számítógépes kutatás, adatbázis építése területén,

- mások kultúrájával szembeni tolerancia,

- jó együttműködési készség.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-30 kredit

– magyar és összehasonlító folklorisztika: a folklór és a folklorisztika legfontosabb problémái, tudománytörténet, módszertani alapok elmélyítése, folklórjelenségek elemzése;

– az anyagi kultúra kutatása: az életmód és a tárgyi kultúra recens és történeti kérdései, archivális, muzeológiai és egyéb források elemzése, értelmezése alapján;

– társadalomnéprajz: tárgyának tekinti a magyar, az európai és az Európán kívüli társadalmak társadalomnéprajzi vizsgálatát, az iparosodás előtti időszaktól kezdve a jelenkorig;

– kulturális antropológia: a kultúrák és a társadalmak megismerésének legfontosabb fogalmai, elméleti és tudománytörténeti problémái, a kutatás módszerének alapvető kérdései, példáiban az Európán kívüli népekre és a modern városi társadalmakra fókuszálva.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező és kötelezően választandó ismeretkörei: 80-100 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 60-80 kredit

folklorisztika szakirány: a folklór jelenségvilágával kapcsolatos kutatásmódszertani aspektusok, összehasonlító folklorisztika (fogalma, területei, tudománytörténete, hatások és kölcsönhatások, imagológia, rokon komparatív tudományok); európai folklór (rendszerezése, területei); a szövegfolklór műfajai, hiedelmek, népi vallásosság, szokásvilág, zene, tánc, népművészet, az egyes népek/népcsoportok folklórja, szokás, mentalitás (fogalma és főbb területei, szokáscselekvések, a szokások az élet egyes területein), néphit, népi vallásosság: (hiedelemrendszerek, magyar és európai néphit, a népi vallásosság), szövegfolklorisztika (fogalmak, tartalmi és formai rendszerezések, az egyes műfajok történeti és jelenkori vizsgálata, stilisztikai, poétikai és esztétikai elemzések), történeti folklorisztika (történetiség a folklórban és a folklorisztikában, kapcsolat a rokontudományokkal, tudománytörténet, korszakolás, társadalomtörténeti keretek);

anyagi kultúra szakirány: az életmód és a tárgyi kultúra összefüggéseinek recens és történeti kérdései szóbeli gyűjtések, archivális és muzeális források, gyűjtemények feldolgozása alapján; a hagyományos paraszti és a modern társadalom tárgyi világa és a kultúra közötti összefüggésrendszerek (tárgy és fogyasztás, tárgy és identitás, tárgy és szimbólum, múzeumi gyűjtemények, a műgyűjtés kultúrtörténete és motivációi, a múzeumi tárgy); a paraszti és polgári háztartások tárgykészlete, a tárgyak készítésének technológiája (kézművesség, kisipar), beszerzése (javak cseréje), használata (életmód); munka- és eszköz-néprajz; tárgy és életmód; ökológia és anyagi kultúra: a természeti erőforrások, tájlehetőségek kiaknázása a gazdálkodásban; táj és település, természeti környezet és építészeti kultúra;

A rendelet – a 28. §-ának (1) bekezdése alapján – hatályát vesztette 2008. szeptember 14. napján.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelet

az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelet

az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról¹