268/2008. (XI. 18.) Korm. rendelet

az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet módosításáról¹

2008.11.26.

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdésének v) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli:

1. § (1) Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

„4. Bizottság: az Európai Közösségek Bizottsága.”

(2) Az R. 1. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

„6. Csoportmentességi rendelet: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet.”

(3) Az R. 1. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

„15. Kis- és középvállalkozás (a továbbiakban: KKV): a csoportmentességi rendelet 1. számú melléklete szerinti vállalkozás.”

(4) Az R. 1. §-ának 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

„20. Referencia alapkamatláb: az egyéni referencia kamatláb, a diszkont kamatláb és a visszafizettetési kamatláb alapja. A referencia alapkamatlábról, a diszkont kamatlábról és a visszafizettetési kamatlábról az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a pénzügyminiszter közleményt ad ki, illetve azt a Pénzügyminisztérium honlapján közzéteszi.”

(5) Az R. 1. §-a a következő 36. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

„36. Diszkont kamatláb: a különböző években folyósított támogatások, illetve a több év alatt megvalósított projektek felmerült költségei jelenértékének kiszámításához használt kamatláb, amely egyenlő a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értékével.”

(6) Az R. 1. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

„37. Egyéni referencia kamatláb: különösen a kedvezményes kamatú és kamatmentes kölcsönök, továbbá a változó kamatlábon alapuló kamattámogatások támogatástartalmának kiszámításához használt, a referencia alapkamatlábból számított, a hitelkockázattól függően eltérő összehasonlító kamatláb.”

(7) Az R. 1. §-a a következő 38. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

„38. Visszafizettetési kamatláb: a 794/2004/EK bizottsági rendeletben foglaltak alapján megállapított, a jogellenesnek minősített támogatás esetén alkalmazott késedelmi kamatláb.”

(8) Az R. 1. §-a a következő 39. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

„39. Megfelelő intézkedés: a 659/1999/EK tanácsi rendelet 18. cikke szerinti intézkedés.”

(9) Az R. 1. §-a a következő 40. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

„40. Nehéz helyzetben levő vállalkozás: e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott vállalkozás.”

(10) Az R. 1. §-a a következő 41. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

„41. Mezőgazdasági termék: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontja szerinti termék.”

(11) Az R. 1. §-a a következő 42. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

„42. Mezőgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontja szerinti művelet.”

(12) Az R. 1. §-a a következő 43. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

„43. Mezőgazdasági termék forgalomba hozatala: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti művelet.”

2. § Az R. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. Mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, feldolgozásához és forgalomba hozatalához nyújtott, valamint a halászati, erdészeti és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra.”

3. § Az R. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § A pénzügyminiszter eljárása során – határidő megjelölésével – kiegészítő információt kérhet a 9. § (2) bekezdésében meghatározott felelős szerv vagy szervezeti egység vezetőjétől, illetve a potenciális kedvezményezettől. Ebben az esetben a 10. § (3) bekezdésében, a 12. § (1) bekezdésében, valamint a 17. § (2) bekezdésében meghatározott határidő a kiegészítő információ kézhezvételétől kezdődik.”

4. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § Támogatást tartalmazó jogszabálytervezetet csak az állásfoglalás, illetve a Bizottság felé történő bejelentési kötelezettség esetén az előzetes vélemény kiadását követően lehet véleményezésre bocsátani.”

5. § Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatás esetében a támogatást nyújtó a támogatást tartalmazó jogszabály, illetve támogatási szerződés hatálybalépésétől számított tíz munkanapon belül magyar nyelven kitölti a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett weboldalon a pénzügyminiszter által biztosított hozzáférés (bejelentkezési név és jelszó) alapján a csoportmentességi rendelethez kapcsolódó formanyomtatványt.”

6. § (1) Az R. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénzügyminiszter jóváhagyás céljából – a Bizottság részére bejelenti

a) közúti, vasúti és vízi szállítási ágazatnak nyújtott támogatásokat a közúti, vasúti és vízi szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatásokról szóló, többször módosított 1107/70/EK tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint;

b) a csoportmentességi rendelet 6. cikkében felsorolt esetekben nyújtott támogatást;

c) azokat a nagyberuházáshoz nyújtott támogatásokat, amelyekre nagyobb összegű támogatást nyújtanának mint amennyit a regionális iránymutatás 64. pontjában meghatározott számítási módszer szerint egy olyan beruházás kaphatna, amelynek elszámolható költsége 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg;

d) azokat a támogatásokat, amelyek nyújtása során egy létesítmény, a regionális iránymutatás 35. pontja szerinti felvásárlása esetén a támogatást a megvásárlás által megőrzött vagy újonnan létrehozott munkahelyek (becsült) bérköltsége alapján számolják ki;

e) bármely más támogatást, amely esetében a közösségi jog a Bizottság részére történő bejelentési kötelezettségről rendelkezik.”

(2) Az R. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pénzügyminiszter a vonatkozó közösségi szabály rendelkezései alapján tájékoztatja a Bizottságot

a) a szénbányászatnak nyújtott támogatásokról, a szénbányászatnak nyújtott állami támogatásokról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelet 9. cikkében foglaltak szerint;

b) a közúti, vasúti és vízi szállítási ágazatnak nyújtott támogatásokról, a közúti, vasúti és vízi szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatásokról szóló, többször módosított 1107/70/EK tanácsi rendelet 5. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint;

c) a (3) bekezdés c) pontja alá nem tartozó nagyberuházásokról a támogatási szerződés megkötését, illetve a támogatásról rendelkező államigazgatási határozat elfogadását követő harminc napon belül, a regionális iránymutatás – a támogatást nyújtó által kitöltött – III. mellékletének megküldésével;

d) a kutatás-fejlesztési projekteknek nyújtott 3 millió eurót meghaladó támogatásokról a csoportmentességi rendelet 9. cikk (4) bekezdésében foglaltak szerint;

e) bármely más támogatásról, amely esetében a közösségi jog a Bizottság részére történő tájékoztatási kötelezettségről rendelkezik.”

7. § Az R. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A támogatási tervezetnek az előzetes véleményben foglalt javaslattétel eredményeként kialakított változatát a támogatást nyújtó szerv ismételten megküldi a pénzügyminiszternek, amelyről a pénzügyminiszter a kézhezvételtől számított 30 napon belül újabb előzetes véleményben nyilatkozik.”

8. § Az R. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a Bizottság a közösségi eljárási rendelet 14. cikke szerinti határozattal elrendeli a támogatás visszafizettetését, a pénzügyminiszter felhívja a támogatást nyújtó szervet a visszafizetés elrendelésére visszafizettetési kamattal növelten. A visszafizetendő támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”

9. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § A központi költségvetésből, illetve az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás esetében a pénzügyminiszter az előzetes véleményét, illetve állásfoglalását, azok kiadását követő harminc napon belül megküldi a Magyar Államkincstárnak.”

10. § Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

11. § Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

12. § Az R. kiegészül az e rendelet 3. számú mellékletével.

13. § Az R. 7. § (2) bekezdésének a) pontjában, 11. §-át követő címében, 12. §-ának (3) bekezdésében, a 28. §-ának (1) bekezdésében, illetve 30/B. §-ának (1) bekezdésében a „csoportmentességi rendeletek” szövegrész helyébe a „csoportmentességi rendelet” szöveg, továbbá 10. §-ának (1) bekezdésében, 12. §-ának (1) bekezdésében, 13. §-ának (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában, illetve 15. §-ának (2) bekezdésében a „valamely csoportmentességi rendelet” szövegrész helyébe az „a csoportmentességi rendelet” szöveg, illetve a 13. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában az „egyik csoportmentességi rendelet” szövegrész helyébe az „a csoportmentességi rendelet” szöveg lép.

14. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

1. számú melléklet a 268/2008. (XI. 18.) Korm. rendelethez

[1. számú melléklet a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez]

Az egyes támogatási kategóriák

A. Horizontális célok

AA. Kutatás-fejlesztés és innováció

AB. Környezetvédelem

AC. Kockázati tőkebefektetés

AD. Megmentés és szerkezetátalakítás

AE. Kultúra

AF. Filmgyártás

AG. Exporthitel-biztosítás és exporthitel-garancia

AH. Közszolgálati műsorszolgáltatás

B. Regionális támogatás

BA. Beruházás

BAA. Regionális beruházási támogatás

BAB. Foglalkoztatási támogatás

BB. Regionális hátrány csökkentése érdekében nyújtott, időben korlátozott, mértékében csökkenő működési támogatás

BC. Újonnan létrehozott kisvállalkozások számára nyújtott támogatás

C. Ágazati támogatások

CA. Gépjárműipar

CB. Szénbányászat

CC. Acélipar

CD. Szintetikusszál-ipar

CE. Hajóépítő-ipar

CF. Szállítás

CFA. Vasúti, közúti és belvízi közlekedés és szállítás

CFB. Légi közlekedés és szállítás,

CFC. Tengeri közlekedés és szállítás

D. Csekély összegű támogatás

E. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján: magánszemély fogyasztónak nyújtott szociális jellegű támogatás

F. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján: természeti csapás és egyéb rendkívüli események kompenzálása

G. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének e) pontja alapján történő mentesítés

H. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének 3. albekezdése alapján történő rendkívüli mentesítés

I. Közszolgáltatásért nyújtott kompenzáció

IA. A közszolgáltatásról szóló határozat hatálya alá tartozó kompenzáció

IB. A közszolgáltatásról szóló határozat hatálya alá nem tartozó közszolgáltatásért járó kompenzáció

J. Csoportmentesség alapján nyújtott támogatások (800/2008/EK bizottsági rendelet alapján)

JA. Regionális támogatás

JB. KKV-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás

JC. Női vállalkozóknak nyújtott támogatás

JD. Környezetvédelmi támogatás

JE. KKV-k részére tanácsadáshoz és a KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatások

JF. Kockázati tőke formájában nyújtott támogatás

JG. Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás

JH. Képzési támogatás

JI. A hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás

K. Egyéb

2. számú melléklet a 268/2008. (XI. 18.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez]

Útmutató a támogatástartalom számításához

Az alábbiakban a leggyakoribb támogatási formák fogalma és támogatástartalmának számítása kerül bemutatásra, számítási példákon keresztül. Az alábbiaktól eltérő képletek alkalmazása is elfogadható, amennyiben azt

a) a Bizottság közzétette,

b) a pénzügyminiszter a Bizottsággal egyezteti és azt a Bizottság jóváhagyja, vagy

c) a támogatást nyújtó a pénzügyminiszterrel egyezteti és azt a közösségi jog állami támogatásokra vonatkozó szabályaival összhangban a pénzügyminiszter jóváhagyja.

A) Vissza nem térítendő támogatás

Fogalom: a kedvezményezett olyan direkt pénztranszferben részesül, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség.

Támogatástartalom: a kapott támogatás teljes összegének jelenértéke,

ahol

Q₁= a több részletben folyósított támogatás első évi részösszege (az 1. év a támogatás megítélésének éve)

Q₂= a több részletben folyósított támogatás második évi részösszege

Q₃= a több részletben folyósított támogatás harmadik évi részösszege

(...)

Q_n= a több részletben folyósított támogatás n. évi részösszege

i = diszkont kamatláb

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás 200 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kap az alábbi ütemezésben: a támogatásról szóló döntés évében 100 millió Ft, következő évben 100 millió Ft.

Diszkont kamatláb = i = 9,58%

A fenti konstrukció támogatástartalma 191,258 millió Ft.

B) A Kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön, változó kamatlábon alapuló kamattámogatás

Az e bekezdésbe tartozó konstrukciók támogatástartalmának számítására vonatkozóan a Pénzügyminiszter közleményt ad ki.

Fogalom: a kedvezményezett a piaci kamatnál kedvezőbb feltételekkel (alacsonyabb kamatláb mellett) kap hitelt.

Támogatástartalom: a kedvezményes kamattal ténylegesen megfizetendő kamatelemek és tőketörlesztési elemek jelenértékeinek összege levonva a piaci kamatlábbal számított elvi kamatelemek és tőketörlesztési elemek jelenértékeinek összegéből.

C) Kezességvállalás

Fogalom: a kezességvállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a kezesség jogosultja részére a kezességvállalás mértékének megfelelően helyt áll, ha a kezesség kedvezményezettje a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

Támogatástartalom: a kezességvállalás eredményeképpen a kedvezményezett a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb mellett jut hitelhez, ezenkívül a támogatást nyújtó a piaci kezességvállalási díjnál alacsonyabb díjat is kiköthet. A kezességvállalással fedezett hitel törlesztő részletei, valamint ugyanennek a hitelnek az egyéni referencia kamatlábbal számított törlesztő részletei közötti különbség, jelenértékre számítva, illetve a kezességvállalásért feltételesen fizetendő piaci (számított) díj és a ténylegesen fizetendő díj különbsége jelenértékének összege. (A kamatláb-különbözet miatti támogatás és a díjkülönbözet összege.)

A támogatástartalomnak a számítása az alábbi képlet szerint történik:

ahol

i = diszkont kamatláb a támogatás odaítélésének napján

PD = (számított) százalékos piaci kezességvállalási díj

GD = tényleges százalékos (kezességvállalási szerződés szerinti) garanciadíj

PR₁= a kezességvállalásért az első évben fizetendő piaci (számított) díj

PR₁’ = a kezességvállalásért az első évben ténylegesen fizetendő díj

PR_n= a kezességvállalásért az n. évben fizetendő piaci (számított) díj

PR_n’ = a kezességvállalásért az n. évben ténylegesen fizetendő díj

TT = kamatláb-különbözet miatti támogatástartalom + díjkülönbözetből adódó támogatástartalom

Amennyiben a kezességvállalással fedezett hitel kamatlába meghaladja a hitelhez kockázata alapján tartozó egyéni referencia kamatlábat, akkor a kamatláb-különbözet miatti támogatástartalom összege nullának tekintendő és csak a kezességvállalásért feltételesen fizetendő piaci (számított) díj, illetve a ténylegesen fizetendő díj különbségének számítása szükséges.

Ellenkező esetben a fenti képlet jobb oldala kiegészül a Pénzügyminisztérium által a kedvezményes kamatú hitelek támogatástartalmának számítására vonatkozóan kiadott közleményben foglaltaknak megfelelően.

A díjkülönbözet kiszámításánál a kezességvállalás által lefedett töredékéveket a garantált töredékidőszak hosszának a teljes évhez viszonyított arányában kell figyelembe venni.

A százalékban kifejezett piaci (számított) kezességvállalási díj (PD) megállapítása például az alábbiak (I.) szerint történhet:

I. Az utolsó 10 teljes auditált beszámolóval lezárt évre meg kell határozni a kezességvállaló szervezet átlagos veszteségét és átlagos kötelezettségállományt, valamint elvárt profitját. Amennyiben a kezességet nyújtó szervezet nem rendelkezik minimum tíz évre vonatkozóan ilyen adatokkal, akkor a rendelkezésre álló időszak, de minimum öt év adatait kell figyelembe venni. Az öt év elérése után minden évben hosszabbodik a figyelembe vett időszak a 10. év eléréséig.

Példa a piaci kezességvállalási díj kiszámítására:

	Megnevezés	Egység	2004	2005	2006	2007	2008	Átlag
1	Függő jövőbeni kötelezettségek	M Ft	30 000	40 000	50 000	80 000	100 000	60 000
2	Tárgyévi beváltás	M Ft	550	650	1 850	2 550	3 600	1 840
3	Megtérülések	M Ft	50	350	350	550	1 100	480
4	Veszteség (2–3)	M Ft	500	500	700	2 000	2 500	1 240
7	Elvárt profit	M Ft	150	250	350	400	450	300
5	Működési költségek	M Ft	350	450	500	700	800	560
6	Veszteség + Működési költségek (4+5)	M Ft	850	950	1 200	2 700	3 300	1 800
8	Piaci díj ((6+7)/1)	%						4%

A függő jövőbeni kötelezettségek állománya (1):	a garantált hitelállomány.
Kezességvállalási kifizetések (2):	a tárgyévben beváltott kezességek összege.
Megtérülések (3):	a beváltott (nem csak a tárgyévben beváltott) kezességből a tárgyévben behajtás és követelésértékesítés során befolyt összeg.
Működési költségek (4):	pénzügyi vállalkozás esetén 2001-től az eredménykimutatás 8., 9. és 10. sorának összege, 2000-ig a 11. „Pénzügyi és befektetési szolgáltatás költségei” sor.

A fenti számítás általános képlet formájában:

PR_n= PD × Q_n

PR_n= GD × Q_n

ahol k az utolsó auditált beszámolóval lezárt év.

II. Amennyiben a kezességvállalást nyújtó szervezet esetében a fenti számítási metódus nem követhető, a kezességvállalási díjból adódó támogatástartalom-rész: a fizetett kezességvállalási díj jelenértékének és a hitelt érdemlően bizonyított piaci kezességvállalási díj jelenértékének különbsége.

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás 100 millió Ft-os hitelt vesz fel 75%-os (25%-ig fokozatosan csökkenő) kezességvállalással 3 éves futamidőre, július 1-jei kezdettel. A hitelkamat piaci. A díjfizetés évenként történik. A tényleges díjmérték évi 1%. A piaci díj mértéke évi 3%. A diszkont kamatláb 11%. A támogatástartalom ez esetben nem tartalmaz kamatkülönbözeti részt, mivel a hitelkamatlába meghaladja a hozzá tartozó egyéni referencia kamatlábat. Csak a kezességvállalási díj kedvezményes.

A kalkuláció menete a következő:

A kedvezményes kezességvállalási díjból adódó támogatástartalom a fenti példában 3,096 millió Ft.

D) Kamattámogatás

Fogalom: a kedvezményezett által fizetendő kamat egészének vagy egy részének átvállalása.

Támogatástartalom: az átvállalt kamatösszeg jelenértéke. Amennyiben a kamattámogatás időszakonkénti elemeinek nagysága előzetesen ismert a támogatástartalom számítása a vissza nem térítendő támogatás analógiájára történik,

ahol

Q₁= az első évben nyújtott kamattámogatás

Q₂= a második évben nyújtott kamattámogatás

Q₃= a harmadik évben nyújtott kamattámogatás

(...)

Q_n= az n. évben nyújtott kamattámogatás

i = diszkont kamatláb

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás 200 millió Ft hitelt vesz fel. A fizetendő kamatból 10 százalékpontot az állam vállal át. A hitelt türelmi idő nélkül kell törlesztenie 2 év alatt, egyenlő részletekben.

Q₁= 200 × 0,1 = 20

Q₂= (200–100) × 0,1 = 10

i = 15%

E konstrukció támogatástartalma 28,7 millió Ft.

E) Adókedvezmény

Fogalom: a kedvezményezettnek a törvényben meghatározott általánosan érvényes adónál kevesebb adót kell fizetnie az adó alapjának, illetve az adó mértékének csökkentése vagy elengedése miatt.

Támogatástartalom: az adókedvezmény támogatástartalmának kiszámítása a vissza nem térítendő támogatáshoz hasonlóan történik. A számítás során a kapott támogatás, vagyis az adókedvezmény teljes összegének jelenértékét kell kiszámítani.

Az adókedvezmény formájában adott támogatás jelenértékének kiszámítása az alábbi képlettel történik:

ahol

TT = Aj: támogatástartalom, az igénybe vehető / az igénybe vett összes adókedvezmény jelenértéken

X₁= a kérelem, illetve a bejelentés adóévében igénybe vehető / igénybe vett adókedvezmény folyó áron (ha az adókedvezmény igénybevételének kezdő éve kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő adóév: X1=0).

X_n= a kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő n. adóévben igénybe vehető / igénybe vett adókedvezmény folyó áron

r₂= a kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő adóévben érvényes diszkont kamatláb

r_n= a kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő n. adóévben érvényes diszkont kamatláb és 2≤n≤15

Az adókedvezmény támogatástartalmának kiszámítása során az egyes adóévek utolsó napján hatályos diszkont kamatlábat kell figyelembe venni.

F) Tőkejuttatás

Fogalom: a kedvezményezett vállalkozásnak tőkejuttatást biztosít az államháztartás alrendszeréhez tartozó szerv, annak ellenére, hogy a juttatást a piaci magánbefektető elvével nem lehet alátámasztani.

Támogatástartalom: amennyiben a piaci magánbefektető elvének érvényesülése esetén nem került volna sor támogatás nyújtására, akkor a támogatástartalmat a következőképpen kell számítani. A tőkejuttatás megfelelően diszkontált értékéből (beleszámítva a nyújtott tőkét és a tőkejuttatással kapcsolatban felmerült költségeket) le kell vonni a tőkejuttatással megszerzett befektetés diszkontált értékét. A befektetés értékénél közvetlenül a befektetésből származó, a jövőben elvárt eredményeket (veszteséget vagy nyereséget) kell figyelembe venni, amelyeket a várható kockázattal kell módosítani. A befektetés költségeinek, illetve eredményének diszkontálása a vissza nem térítendő támogatáshoz hasonlóan történik, majd a diszkontálással kapott két értéket kell kivonni egymásból.

T₁= az első évben nyújtott tőkejuttatás részösszege (az 1. év a támogatás megítélésének éve)

T₂= a második évben nyújtott tőkejuttatás részösszege

T_n= az n. évben nyújtott tőkejuttatás részösszege

K₁= az első évben a tőkejuttatással közvetlen kapcsolatban felmerülő egyéb költségek

K_n= az n. évben a tőkejuttatással közvetlen kapcsolatban felmerülő egyéb költségek

E₁= a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított első évi eredménye

E₂= a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított második évi eredménye

E_n= a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított n. évi eredménye

i = diszkont kamatláb

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás az első évben 100 millió Ft, majd a második évben 50 millió Ft tőkejuttatásban részesül. A támogatást nyújtónak a tőkejuttatás miatt az első évben további 2 millió Ft közvetlen kiadása merül fel. A beruházás eredményeként az első évben 12 millió Ft veszteség, a második évben 5 millió veszteség, a harmadik és negyedik évben 10-10 millió Ft nyereség keletkezik.

Diszkont kamatláb = i = 12%

T₁= 100

T₂= 50

K₁= 2

E₁= –12

E₂= –5

E₃= 10

E₄= 10

TT = [102 + 44,64] – [(–12) + (–4,46) + (7,97) + (7,12)]

TT = [146,64] – [–7,55] = 148,01

A fenti konstrukció támogatástartalma 148,01 millió Ft.

G) Egyéb, nem pénzbeli juttatás

Fogalom: a kedvezményezett a piaci árnál alacsonyabb áron és/vagy kedvezőbb feltételekkel jut valamely ingó vagy ingatlan vagyontárgyhoz, illetve szolgáltatáshoz.

Támogatástartalom: a piaci ár és a fizetett ár különbözetének jelen értéke.

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás ingyen jut egy olyan építési telekhez, melynek piaci értéke 100 millió Ft.

E konstrukció támogatástartalma 100 millió Ft.

3. számú melléklet a 268/2008. (XI. 18.) Korm. rendelethez

[8. számú melléklet a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez]

A „nehéz helyzetben lévő vállalkozás” fogalma

1. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás² 2.1 pontjának megfelelően akkor tekinthető egy vállalkozás nehéz helyzetben lévőnek, ha az képtelen – akár saját erejéből, akár pedig a tulajdonosai/részvényesei vagy a hitelezői által biztosított források révén – arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, amely a hatóságok külső beavatkozása nélkül szinte teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy rövid vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét.

2. Valamely vállalkozás, méretétől, illetve a körülményektől függetlenül, akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha:

a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság³ esetén jegyzett tőkéjének több mint a fele nincs meg⁴, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; vagy

b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében⁵, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; vagy

c) az adott vállalkozás – függetlenül a vállalkozási formától – megfelel a felszámolási eljárás kritériumainak⁶.

3. Egy vállalat a 2. pontban hivatkozott feltételek hiányában is nehéz helyzetben lévőnek tekinthető, amennyiben egy vállalkozás nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint a növekvő veszteségek, a csökkenő forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvő adósságok, az emelkedő kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték. Súlyos helyzetben nem kizárt, hogy a vállalkozás már fizetésképtelenné vált, vagy kollektív felszámolási eljárást indítottak ellene. Az utóbbi esetben ez az iránymutatás az ilyen eljárással összefüggésben nyújtott valamennyi olyan támogatásra vonatkozik, amelynek eredményeként a vállalkozás folytatni tudja üzleti tevékenységét. Egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás mindenesetre csak akkor jogosult támogatásra, ha igazolni lehet, hogy képtelen saját erejéből, illetve a tulajdonosai/részvényesei vagy a hitelezők által biztosított források bevonásával talpra állni.

4. Az újonnan alapított vállalkozások még akkor sem jogosultak megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, ha induló pénzügyi helyzetük bizonytalan. Ennek tipikus esete, ha egy korábbi vállalkozás felszámolásából új vállalkozás jön létre vagy pusztán átveszi egy ilyen vállalkozás teljes eszközállományát. Elvileg egy vállalkozást a vonatkozó tevékenységi területen elkezdett műveleteitől számított első három éven keresztül tekintenek újonnan alapítottnak. Csak ezen időszak után válik jogosulttá megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, feltéve ha:

a) e melléklet értelmében egy nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, és

b) nem tartozik egy nagyobb üzleti csoporthoz⁷, kivéve a 5. pontban megállapított feltételeket.

5. Egy nagyobb vállalatcsoporthoz tartozó vagy azáltal átvett vállalat rendszerint nem jogosult megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, kivéve, ha a vállalat igazoltan saját működése, és nem a csoporton belüli önkényes költségfelosztás eredményeként jutott bajba, és a nehézségek túl súlyosak ahhoz, hogy csoportszinten megoldhatóak legyenek. Amennyiben a nehéz helyzetben lévő vállalat leányvállalatot hoz létre, a leányvállalat az őt ellenőrző nehéz helyzetben lévő vállalattal együtt csoportnak tekintendő és az e bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelően támogatásban részesülhet.

6. Amennyiben a támogatási intézkedés a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül, egy KKV-t csak akkor kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni, ha megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

¹

A rendelet – a 14. § (2) bekezdése alapján – hatályát vesztette 2008. november 27. napján.

²

HL 2004/C 244/02

³

Ez különösen a legutóbb a 2003/51/EK irányelvvel (HL L 178., 2003.7.17., 16. o.) módosított 78/660/EGK tanácsi irányelv (HL L 222., 1978.8.14., 11. o.) 1. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett társasági formákra vonatkozik.

⁴

A 2003. évi csatlakozási szerződéssel legutóbb módosított 77/91/EGK tanácsi irányelv (HL L 26., 1977.1.30., 1. o.) 17. cikkében foglalt rendelkezésekhez hasonlóan.

⁵

Ez főként a módosított 78/660/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett társasági formákra vonatkozik.

⁶

Amely kritériumokat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény határoz meg.

⁷

Annak megállapítására, hogy egy vállalkozás független vagy egy csoport részét képezi-e, a 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3., 2008.8.9., 38. o.) I. mellékletében megállapított feltételeket veszik figyelembe annak meghatározásához.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}