3/2008. (II. 26.) PM rendelet
a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról1
2008.09.27.
1. § (1) A hitelintézet és az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep) a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenőrzés érdekében az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.
(2) A hitelintézet a Felügyelet által kiadott alapítási engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától a felügyeleti engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.
(3) A fióktelep a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.
2. § (1) A hitelintézet és a fióktelep a felügyeleti jelentését az 1. és 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában, a titokvédelmi rendelkezések megtartásával köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok képezik.
(2) Az e rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva (a továbbiakban: elektronikus úton) a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül kell teljesíteni. A Felügyelet az adatszolgáltatási kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az az adatfogadó rendszerben „elfogadva” megjelölést kap.
3. § (1) A hitelintézet és a fióktelep
a) a havi jelentést a beszámolás napját követő hónap 15. munkanapjáig,
b) a negyedéves jelentést a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig,
c) a hitelintézet törzsadatairól, illetve a fióktelep törzsadatairól szóló rendszeres jelentést a második negyedévre vonatkozó negyedéves jelentéssel egyidejűleg a tárgynegyedévet követő hónap 20. munkanapjáig, az időközi változások miatti törzsadatjelentést a változást követő 15 munkanapon belül
elektronikus úton köteles a Felügyelet részére megküldeni.
(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet a félévenkénti (összevont alapú) jelentését
a) a június 30-i állapot szerint szeptember 15-ig,
b) a tárgy (üzleti) évről a december 31-i állapot szerint, a tárgyévet követő év március 31-ig,
c) a tárgy (üzleti) évről – amely a december 31-i auditált éves beszámoló alapulvételével készül – a tárgyévet követő év július 15-ig
elektronikus úton köteles a Felügyelet részére megküldeni.
(3) A hitelintézetnek az évenkénti jelentést – az auditált éves felügyeleti jelentések kivételével – a negyedik negyedévre vonatkozó negyedéves jelentéssel együtt kell megküldenie.
(4) A hitelintézetnek az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentéseket, valamint az éves beszámolót a jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói záradékkal és jelentésekkel, illetve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozattal együtt magyar nyelven, az adatszolgáltató intézmény elektronikus aláírásával, elektronikus úton, a beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül kell eljuttatnia a Felügyelet részére.
4. § A kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról szóló 307/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében előírt adatszolgáltatást e rendeletben foglaltak szerint a tárgyévet követően az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentésekkel együtt, a közgyűlést követő 15 munkanapon belül kell a Felügyelet részére megküldeni.
Átmeneti és záró rendelkezések
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2008. január hónapra vonatkozó jelentés esetében kell alkalmazni.
(2) 2008. első negyedévben (januárra vonatkozóan februárban, februárra vonatkozóan márciusban, márciusra vonatkozóan pedig áprilisban) a hitelintézet az „MNB-vel közös” táblákat és a 4A Lejárati összhang elemzés táblát, a fióktelep pedig az „Alap” táblákat és az F4A Fióktelep – Lejárati összhang elemzés táblát köteles jelenteni a Felügyeletnek. A hitelintézet és a fióktelep az első negyedéves táblázatokat teljes terjedelemben (kivéve a hitelintézet által küldendő 9F Nyilvántartásba vett panaszügyek, a fióktelepek által küldendő F9F Fióktelep – Nyilvántartásba vett panaszügyek) május hónapban köteles először küldeni az áprilisra vonatkozó táblázatokkal együtt. A 9F Nyilvántartásba vett panaszügyek, valamint a fióktelepek által küldendő F9F Fióktelep – Nyilvántartásba vett panaszügyek táblákat az adatszolgáltatóknak először a második negyedévre vonatkozóan július hónapban kell szolgáltatni. A PSZÁF–MNB közös táblák listáját e rendelet 2. számú melléklete „Hitelintézetek és hitelintézeti fióktelepek jelentései” összefoglaló tábla „MNB-vel közös táblák (monetáris és prudenciális céllal)” című szakasza tartalmazza. A fióktelepek Alap tábláinak listáját e rendelet 2. számú melléklete a „Hitelintézetek és hitelintézeti fióktelepek jelentései” összefoglaló tábla „Külföldiek fióktelepeinek alap táblái” című szakasz tartalmazza.
1. számú melléklet a 3/2008. (II. 26.) PM rendelethez3
1. Az adatszolgáltatás gazdasági és jogszabályi környezete
2006. június 14-én kihirdetésre került az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelve és a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 2006/49/EK irányelve, azaz az Európai Tőkemegfelelési Irányelvek (a továbbiakban: CRD). A CRD-re épülő egységes jelentések (a továbbiakban: COREP) a hitelintézetek nemzeti felügyeleti adatszolgáltatásának alapját képezik.
A Hpt. a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározásánál – az intézmény méretétől, tevékenységének összetettségétől, az általa vállalt kockázatok jellegétől függően – többféle számítási mód alkalmazására ad lehetőséget. A két alapmódszer a sztenderd (a továbbiakban: SA) és a belső minősítésen alapuló módszer (a továbbiakban: IRB) attól függően, hogy a hitelintézet nemteljesítéskori veszteségráta (a továbbiakban: PD) és hitelegyenértékesítési tényező (a továbbiakban: LGD) becslést alkalmaz vagy sem. Az IRB-n belül két módszert alkalmazhat a hitelintézet a tőkekövetelmény meghatározásához, egyrészt a nem saját CCF és LGD becslésen alapuló alap IRB (a továbbiakban: FIRB), másrészt a saját CCF és LGD becslésen alapuló fejlett IRB (a továbbiakban: AIRB) módszert. Az IRB módszert követő hitelintézetek tartós mentesítést vagy fokozatos bevezetést kérhetnek a Felügyelettől meghatározott feltételek teljesülése esetén. Ekkor a tartós mentesítés, illetve fokozatos bevezetés alá eső kitettsége(ke)t SA módszer szerint kell értékelni. A piaci kockázat és tőkekövetelményének számítása alapjaiban nem változik. Jelentősen hat azonban a kockázati kitettségre a piac fejlődése (összetettebb kockázatok, új termékek stb.) és a jogszabályi környezet változása.
A működési kockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény meghatározása alapmutató (a továbbiakban: BIA), sztenderdizált, illetve ennek változataként alternatív sztenderdizált (a továbbiakban: TSA, illetve ASA) és fejlett mérési módszerrel (a továbbiakban: AMA) történhet.
1997. évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről (a továbbiakban: Fkt.), 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (a továbbiakban: Bszt.), 1994. évi XLII. törvény a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról (a továbbiakban: Eximtv.), 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és a nagykockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól (a továbbiakban: Kkr.), 250/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól (a továbbiakban: Hitkr.), 14/2007. (XI. 29.) MNB rendelet a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről (a továbbiakban: MNB rendelet).
A kitöltési útmutatóban használt kifejezéseket – külön magyarázat hiányában – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint a számvitelről szóló jogszabályoknak megfelelően kell érteni.
Az alábbiakban közölt rövidítések az adatszolgáltatásra vonatkozó táblázatokra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.
ÁKK Zrt.: Államadósság Kezelő Központ Zrt.
ÁSZF: Általános Szerződési Feltételek
CT (= ct): céltartalék(ok)
Ebank: az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet (az elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet nem tartozik ebbe a körbe)
EGT állam: Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam
EKB: Európai Központi Bank
ESS: egységes statisztikai számjel
GBC: Giro Bankkártya Zrt.
GDR vagy ADR : letéti igazolás
GIRO: a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. – a Felügyelet által történt bejegyzés és engedélyezés, valamint az egységes szektorbontás alapján – a Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorán belül pénzügyi vállalkozásnak minősül
GMU: Gazdasági és Monetáris Unió (az Európai Unión belüli euróövezet). 2008. elejétől 15 EU-tagország tartozik ide: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Szlovénia, Ciprus és Málta
KBF: kollektív befektetési forma
KKV: mikro-, kis- és középvállalkozások
KSH: Központi Statisztikai Hivatal
Ltp.: lakástakarékpénztárak
MÁK: Magyar Államkincstár
MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények. Idetartoznak a központi bankok és az egyéb monetáris pénzügyi intézmények
MNV Zrt.: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Az ÁPV Zrt. az állami vagyonról szóló törvény alapján 2007. december 1-jétől MNV Zrt.-ként működik
Mód.: módosítás – A jelentő táblákban a „Mód” jelölésű oszlopokban kell jelezni – az „Eredeti” jelentéshez képest az adatban bekövetkezett változást
PBB: a Pénzügyi vállalkozások, a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok összefoglalóan
PEK: Posta Elszámoló Központ
PIBB: a Pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) összefoglalóan
PIBv: a Pénzügyi intézmények (hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások) és a Befektetési vállalkozások összefoglalóan
PIBvJv: a Pénzügyi intézmények, a Befektetési vállalkozások, és a Járulékos vállalkozások összefoglalóan
PSZÁF: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
PvBvJv: a Pénzügyi vállalkozások, a Befektetési vállalkozások, és a Járulékos vállalkozások összefoglalóan
OTIVA: Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap
SPsz: Speciális Pénzügyi szervezetek összefoglalóan
TAKIVA: Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap
TB: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár összefoglalóan
TEÁOR: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere
VJT: vállalkozás jegyzett tőkéje
Az alábbiakban közölt fogalmak az adatszolgáltatásra vonatkozó táblázatokra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek. A COREP-ben ugyanazon néven, de eltérő tartalommal alkalmazott, vagy csak a COREP keretében használatos fogalmak az alábbi fogalomtár után, Fogalmak a COREP táblákban címszó alatt szerepelnek.
Belföldi államháztartás részei: a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok.
GMU tagországok esetében az államháztartás részei: a központi kormányzat, a tagállami/tartományi kormányzatok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítási alapok és a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények.
Egyéb: külföld esetében a központi kormányzat, a tagállami/tartományi kormányzatok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítási alapok és a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények körén kívül idesorolandók a nemzetközi intézmények is (ideértve az EKB kivételével az EU intézményeit).
Államkötvény: az állampapírok [Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontja] közül csak a magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a kincstárjegyek kivételével. Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. A Hitkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része.
Befektetési jegy: a Tpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom. Betét a Felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely betétszerződés, bankszámla-, illetve folyószámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent. A betétek közé sorolandók a hitelintézet által kibocsátott utazási csekkek, valamint az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszegek (elektronikus pénz) is. A treasury által kötött ún. bankközi ügyletek4 szintén betétnek minősülnek a Felügyeleti mérleg szempontjából.
Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejárattól, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (pl. takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy stb.).
Beszámolási idő (másképpen vonatkozási idő): az az időpont, amelyről a hitelintézet adatot szolgáltat.
Bruttó érték (adat): a bekerülési, beszerzési, nyilvántartási – értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenési leírással stb. nem csökkentett, értékelési különbözettel nem módosított – érték. Mérlegtételek esetén az értékvesztéssel nem csökkentett bruttó érték, a mérlegen kívüli tételek esetében a nyilvántartási (szerződés szerinti) érték.
Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel. Itt kell jelenteni az eseti hiteleket, valamint a Széchenyi-kártyához kapcsolódó hiteleket is. (Eseti hitel: nem pénzügyi vállalatoknak, illetve egyéni vállalkozóknak nyújtott ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.) A magánszemélyeknek (lakosságnak) nyújtott szabad felhasználású hitel fogyasztási hitelnek tekintendő.
Egyéni vállalkozók: azok a magánszemélyek, akik egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, továbbá akik egyéb egyéni vállalkozói tevékenységet folytatnak (pl. az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény hatálybalépése előtt kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemélyek, a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemélyek, az ügyvédek, a közjegyzők, az önálló bírósági végrehajtók, továbbá azok a magánszemélyek, akik külön jogszabály alapján egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytatnak). A mezőgazdasági őstermelők is idetartoznak (Szja. 3. § 18. pont). Eladási és visszavásárlási (sell and buy back), valamint szállításos típusú repó ügyletek: olyan ügyletek, amelyek szándéka és gazdasági hatása megegyezik az óvadéki repo ügyletekével, de két elkülönült, különböző értéknapra vonatkozó, egyidejűleg kötött eladási és vásárlási tranzakcióból állnak: közülük az egyik azonnali elszámolásra, a másik határidős elszámolásra vonatkozik (Bszt. 4. § 56. pont). Elvi főösszeg: a határidős kamatlábügyletek és a swapok esetében az a szerződésben szereplő érték, amire a szerződésben meghatározott készpénzkifizetéseket vonatkoztatják.
Eredeti lejárat (kibocsátáskori futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött „élettartamát” jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai). (Lásd továbbá a „Lejárat szerinti bontás” fogalom értelmezését.)
Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom. Értékpapírosítás a Felügyeleti mérlegben: olyan művelet, amely során a monetáris pénzügyi intézmény a mérlegében lévő hitelt
– vagy az eredeti adós által kibocsátott új, forgatható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra cseréli (közvetítő részvétele nélkül), amelyeket ezzel egy időben/vagy később befektetőknek elad (a hitel ebben az esetben megszűnik);
– vagy egy – rendszerint az értékpapírosított hitel tartására létrehozott – közvetítőnek adja el, amely azt új hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásával finanszírozza. Ennek során két megoldás lehetséges:
1. A hitelező monetáris pénzügyi intézmény a hitelt az új értékpapírokra cseréli, melyeket ezzel egy időben/vagy később befektetőknek elad.
2. Az új értékpapírokat a közvetítő közvetlenül befektetőknek adja el, a hitelező monetáris pénzügyi intézmény pedig pénzt kap az eladott hitel fejében.
Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.
Felmondott hitelek: azok a hitelintézet által felvett hitelek, amelyeket rendes felmondás keretében mondtak fel.
Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (például áruvásárlási, gépjárművásárlási, személyi hitel). A szabad felhasználású hitel is fogyasztási hitelnek tekintendő. A fogyasztási hitelek között kell jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja. A Széchenyi-kártyához kapcsolódó hitelek azonban az egyéb hitelek között jelentendők.
Folyószámlabetét: az a folyószámla-szerződés alapján elhelyezett nem lekötött betét, (amelyből kifizetések is teljesíthetők) a folyószámlán kialakult pozitív egyenleg erejéig.
Folyószámlahitel: a folyószámlán kialakult negatív egyenleg (overdraft), ideértve a folyószámlával kapcsolatban nyújtott kényszerhiteleket is. Azok a kártyahitelek is idesorolandók, amelyeknél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azokat a kártyahiteleket, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni.
Háztartások: a lakosság és az egyéni vállalkozók együttesen.
Helyi önkormányzatok: a fővárosi, a megyei, a helyi (területi, nemzetiségi) önkormányzatok és az azok irányítása alatt álló, kezelésében működő intézmények (pl. egészségügyi, művelődési, oktatási intézmények stb.), valamint azok a nonprofit szervezetek, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.
Hitelintézet: E rendelet alkalmazásában a Hpt. szerinti hitelintézet és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás. Hitelleírás: meghatározását e rendelet 1E Tranzakciók számításához szükséges adatok tábla kitöltési útmutatója tartalmazza.
Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott pénzösszeg rendelkezésre tartása az adós részére és a hitelintézet kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. A hitelkeret futamideje az adott hitelkeret rendelkezésretartási idejének vége. A le nem hívott hitelkeretek súlyozására a választott hitelezésikockázat kezelési módszer függvényében a Hkr. 17. §-a, illetve 51. §-a ad iránymutatást. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. 5. § (1) 57. pont szerinti fogalom. A Felügyeleti mérleg eszköz oldalán a kötvény instrumentum alatt gyűjtőfogalomként az összes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt értjük, míg a mérleg forrás oldalán az értékpapírok típusonkénti, részletes bontásban szerepelnek. Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé.
Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást.
Jogi személyiségű vállalkozás: a vállalat, a jogi személyiségű gazdasági társaság (egyesülés, közös vállalat, kft., rt.), a szövetkezet (lakás-, fogyasztási, mezőgazdasági szövetkezet stb.), a víz- és erdőgazdálkodási társulat, a víziközmű társulat, az ügyvédi, a jogtanácsosi iroda, az oktatói munkaközösség stb.
Kereskedési célú származtatott szerződések: azokra az ügyletekre vonatkozó szerződések, amelyeket kereskedési céllal vagy valamely kereskedési célú ügylettel kapcsolatosan fedezeti céllal kötöttek.
Kisvállalkozók: a kisvállalkozók a jogi személyiség nélküli vállalkozók (közkereseti társaság, betéti társaság, polgári jogi társaság, jogi személyiség nélküli munkaközösség, építőközösség, társasház, művészeti alkotóközösség, külföldiek kereskedelmi képviselete, illetve információs és szerviz irodája).
Kisvállalkozás: ez a fogalom nem azonos, és nem tévesztendő össze az előzőben meghatározott kisvállalkozók fogalmával! Csak a 7C Tájékoztató adatok, valamint a 14D Mikro-, kis- és középvállalkozás adatai című jelentőtábla elkészítésénél kell alkalmazni. Az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele legfeljebb vagy mérlegfőösszege 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg és megfelel a KKVtv. 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak, és nem minősül mikro-, illetve középvállalkozásnak. Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.
Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére hitelintézetek egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől (szindikált hitel, klub hitel, loan participation stb.).
Könyvesbetét: a Felügyeleti mérleg jelentésben a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amelynek elhelyezésekor a betétszerződés alapján betétkönyvet állítanak ki (pl. takarékbetétkönyv, nyereménybetétkönyv stb.), nem ideértve a takaréklevelet.
Könyv szerinti bruttó érték: az eszközök, valamint mérlegen kívüli tételeinek bekerülési, beszerzési, illetve nyilvántartási szerződés szerinti (értékvesztésekkel, céltartalékkal stb. nem csökkentett, értékelési különbözettel nem módosított) értéke. A hitelintézet által kötött szerződésből fakadó követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg. Vásárolt követeléseknél a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.
Könyv szerinti nettó érték: az Szmt. és a Hitkr. által meghatározott, értékvesztéssel (illetve a számviteli előírás szerint értékcsökkenéssel, céltartalékkal stb.) csökkentett, értékelési különbözettel módosított érték. Kötési vagy névérték: a határidős (tőzsdei és tőzsdén kívüli) ügylet és opciós ügylet esetén az a szerződéskötéskor meghatározott érték, amelyért a szerződésben szereplő befektetési eszköz meghatározott mennyiségét egy, a szerződésben rögzített egységáron átruházzák, illetve a befektetési eszközre vételi vagy eladási jogot biztosítanak.
Kötvény – a Felügyeleti Mérleg Eszköz oldalán, mint gyűjtőfogalom: lásd a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál.
Kötvény és egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, mint csoportosítási ismérv:
A Tpt.-ben meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül elkülönítve kell megjeleníteni a kötvényeket. A kötvény fix vagy változó kamatozású értékpapír, amely tulajdonosának előre rögzített (vagy valamilyen külső referenciához egyértelműen kötött), a névértékre vonatkoztatott és a kötvényen feltüntetett (köpeny) kamatlábnak megfelelő hozamot biztosít. A kibocsátó kötelezi magát arra, hogy meghatározott időpontban vagy a futamidő alatti törlesztéssel a kötvény névértékét visszafizeti és addig is fizeti a kamatokat. A zárt kibocsátású kötvények speciális formája a kereskedelmi kötvény (CP). A zérókuponos kötvény nem fizet kamatot, a hozamot a kibocsátási ár határozza meg.
Az egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorolandók a hivatkozott jogszabályban felsorolt egyéb értékpapírok – lásd a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál.
Középvállalkozás: az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy mérlegfőösszege 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg és megfelel a KKVtv. 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak, továbbá nem minősül a (2), illetve a (3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak. Központi költségvetés: a központi költségvetés, mint a magyar állam.
Központi költségvetési intézmények (az államháztartáshoz tartozó intézmények): az államhatalom szervei, a Kormány, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek és az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi költségvetésbe sorolt nem pénzügyi vállalatok.
Lakosság: azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az egyéni vállalkozók közé. 2002. év elejétől a mezőgazdasági őstermelők – azaz az őstermelői igazolvánnyal rendelkező 16 éven felüli nem egyéni vállalkozó magánszemélyek – akiknek köre tartalmazza a mezőgazdasági kistermelőket (a bizonyos bevételi korlátot el nem érő őstermelőket) is, az egyéni vállalkozók közé tartoznak.
Látra szóló és folyószámla betét: a folyószámla betét a – nem lekötött – folyószámlán kialakult pozitív egyenleg. A látra szóló betétek közé soroljuk a nem folyószámlához kapcsolódó lekötetlen betéteket, az egy napra lekötött betéteket (az egy napos futamidő munkanapban értendő), a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket, valamint az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszegeket (elektronikus pénzt), valamint a látra szóló takarékbetéteket is. (Az egy napos futamidő munkanapban értendő.) Látra szóló betétnek kell tekinteni a futamidő nélküli betétet is (a betéti okiratokat kivéve).
Lejárat szerinti bontás: A Felügyeleti mérlegben szereplő tételeket – a forrás oldali felmondott hitelek kivételével – mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást sem a szökőév eltérő hossza, sem az, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.
|
Rövid lejárat: |
az instrumentum eredeti lejárata ≤ 1 év |
|
Hosszú lejárat: |
az instrumentum eredeti lejárata > 1 év |
|
Hosszú, legfeljebb 2 éves lejárat: |
1 év < az instrumentum eredeti lejárata > 2 év |
|
Hosszú, 2 éven túli lejárat: |
az instrumentum eredeti lejárata > 2 év |
|
Hosszú, legfeljebb 5 éves lejárat: |
1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 5 év |
|
Hosszú, 5 éven túli lejárat: |
az instrumentum eredeti lejárata > 5 év |
A forrás oldalon szereplő felmondott hitelek lejárati besorolása:
|
Legfeljebb 3 hónapos lejárat: |
a hitel felmondási ideje ≤ 3 hónap |
|
3 hónapon túli, legfeljebb 2 éves lejárat: |
3 hónap < a hitel felmondási ideje ≤ 2 év |
|
Hosszú, 2 éven túli lejárat: |
A hitel felmondási ideje > 2 év |
Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy napnál hosszabb időre lekötött betétek, amelyeket nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betétek tartalmazhatnak nyugdíj- előtakarékossági számlákat is. A futamidő nélküli betéteket (a betéti okiratokat kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.
Letéti igazolás GDR vagy ADR : letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat.
Lombard hitelnyújtás: minden olyan hitelnyújtás a hitel céljától függetlenül, amikor az ügyfél a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezi, hogy ennek fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak. (A Felügyeleti jelentésben az 1C Tájékoztató adatok 1. táblában a kizárólag értékpapír fedezet mellett nyújtott hiteleket kell lombard hitelként jelenteni.)
Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb és megfelel a KKVtv. 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak és nem minősül az (1), illetve (2) bekezdése szerint kis- vagy középvállalkozásnak. Multicurrency hitel: olyan hitel, amelyben a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.
Nem forgatható értékpapír: azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek tulajdonjogának átruházása korlátozott, azaz vagy jogszabály tiltja eladásukat, vagy szervezett piac hiányában tulajdonosuk nem tudja eladni azokat. A magyar gyakorlatban korlátozottan forgalmazhatónak a zárt körű és az átváltoztatható kötvényeket tekintjük.
Nem hitelhelyettesítő garancia: azon garanciavállalás, amely nem az ügyfél valamely hiteltörlesztése vagy pénzügyi tartozása, illetve ezekhez kapcsolódó kötelezettség vállalása (ideértve a lízing törlesztő részleteit is) visszafizetésének teljesítéséhez kötődik. Idetartozik többek között a teljesítési garancia, jól teljesítési garancia, tender garancia, vámgarancia stb.
Nem jogi személyiségű vállalkozók: a közkereseti társaság, betéti társaság, polgári jogi társaság, jogi személyiség nélküli munkaközösség, építőközösség, társasház, művészeti alkotóközösség, külföldiek kereskedelmi képviselete, illetve információs és szerviz irodája.
Nem kereskedési célú származtatott szerződések: olyan fedezeti céllal kötött szerződések (fedezeti derivatívák), amelyek – az eszközök között szereplő befektetési célú vagy forgatási célú, de lejáratig tartani kívánt, illetve veszteségmérséklés céljából szerzett értékpapírok, valamely deviza vagy más – eszköz, illetve forrás meglévő nyitott pozíciójának kiegyenlítését, árfolyamváltozások hatásától való védelmét szolgálják. (Idetartoznak például a kölcsönök kamatkockázatának fedezését szolgáló swap ügyletek.)
Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. szerinti fogalom. Névre szóló betét: a Hpt. szerint – az a betét, amelynek tulajdonosa a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámla-szerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható. Penziós ügylet: az Szmt. szerinti fogalom. Pénzpiaci alapok: azok a befektetési alapok, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik.
Pénzpiaci eszközök: mindazon pénzügyi eszközök és ügyletek, amelyeknek lejárata (hátralévő futamideje) nem haladja meg az egy évet – pénzpiaci eszközök így a kereskedelmi és kincstári váltók, átruházható rövid lejáratú banki letétjegyek, az egy éven belüli bankbetétek és bankhitelek.
Pótlási költség: a szerződésenkénti (bruttó) pozitív piaci érték.
Projektfinanszírozási hitelek: új létesítmény vagy egy már meglévő létesítmény építési, műszaki, technológiai szempontból teljes mértékben különálló új részegységének létrehozásával kapcsolatos, rendszerint több kockázatvállalási ügyletre, és kapcsolódó pénzügyi és befektetési szolgáltatás nyújtására kiterjedő szerződések, amelyek arra a számításra épülnek, hogy a létesítmény a hasznos élettartama alatt fedezi az üzemi költségeket és az adósságszolgálatot.
Speciális Pénzügyi szervezetek: árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámoló házi tevékenységet végző szervezet5, befektetési alapkezelő, tőzsde. Speciális Pénz- és Tőkepiaci Intézmények: az MNB, a hitelintézetek, a pénzügyi, illetve a befektetési vállalkozások, biztosítók kivételével az egyéb pénzügyi közvetítők, illetve a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások közé sorolt speciális szervezetek gyűjtő elnevezése, illetve csoportosítása, amelyek a pénzügyi szektor részei. Idetartoznak: a Budapesti Értéktőzsde, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető Védelmi Alap, biztosító szövetkezetek és egyesületek, magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak, valamint a befektetési alapkezelők.
Ügyfelek: természetes személyek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, állami vállalatok, szövetkezetek, területi önkormányzatok, költségvetési szervek, pártok, érdekképviseleti szervek, alapítványok, alapok, egyesületek, ezeken kívül még az itt fel nem sorolt olyan szervezetek, amelyek gazdálkodásukról az Szmt. alapján mérleget, illetve eredménykimutatást kötelesek készíteni. Valódi penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. szerinti fogalom. Veszteségmérséklő befektetés: a veszteségmérséklési tevékenység révén a hitelintézet birtokába került tulajdoni részesedést jelentő befektetés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tárgyi eszköz, illetve immateriális jószág.
Fogalmak a COREP táblákban:
Garanciák: Olyan előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek, amelyek olyan kötelezettségvállalásokon alapulnak, amelyek kielégítik a Hkr. 108. §, 108/A. §, 120–123. §, 125/A. § és 126. §-okban leírt minimumkövetelményeket (pl. garancia, kézfizető kezesség), és amelyek nem minősülnek hitelderivatívának. Hitelderivatívák: A hitelderivatívák típusai és elismerhetőségének kritériumai meghatározását lásd a Hkr. 110. § és 124–126. §-okban. Kitettségi osztály/alosztály: a COREP táblákban az eszközöket, vagy az azok kötelezettjeit, illetve a kötelezettségeket vagy azok jogosultjait csoportokba kell sorolni.
A COREP táblákban szereplő, a többi táblától eltérő tartalmú kitettségi osztályok:
Nemzetközi szervezetek: a Hkr. 8. §-ban felsorolt intézmények (SA módszer), amelyek az IRB módszer szerint a Központi kormányzat és központi bank kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. § c) pont.
A jelentések tartalmát meghatározó tényezők:
a) A részvénytársasági formában működő hitelintézetek és szakosított hitelintézetek, valamint a szövetkezeti hitelintézetek 2008. évi adatszolgáltatását
– a CRD szabályok hazai implementálása,
– a hazai nyilvánosságra hozatali követelmények,
– a felügyeleti helyszínen kívüli ellenőrzés prudenciális és kockázatelemzéséhez szükséges információigénye, továbbá
– a nemzetközi szervek (CEBS, BIS, ECB) rendszeres adatszolgáltatási igénye
b) A külföldiek fióktelep formájában működő magyarországi hitelintézeteire a COREP adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik.
A fióktelepek adatszolgáltatása (az R. VIII. fejezete) minden fióktelepre – a mérleg és eredménykimutatáson (ún. alaptáblák) kívül – a lejárati összhang és az eszköz fenntartási mutató (fizetőképesség) mérését, a portfolióelemzést és egyéb, jogszabályi kötelezettségeknek történő megfelelést (pl. a panaszügyek, a pénzmosás megelőzés és terrorizmusfinanszírozás monitoringja) támasztja alá. c) Az egységes nemzetközi COREP táblákhoz hazai, de COREP szemléletű kiegészítő táblák kapcsolódnak. Ezek a kiegészítő COREP táblák mind fogalom-használatukban, mind a kitettségi érték, kockázatcsökkentési technikák figyelembevétele tekintetében a rendelkezésre álló szavatoló tőke számítást, valamint a minimálisan szükséges, illetve a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt tőkekövetelmény meghatározását támasztják alá. A nemzetközi COREP táblák és a kiegészítő COREP táblák minden felügyeleti jelentésben a PSZÁF–MNB közös táblák és az egyéb hazai, prudenciális (nem COREP) táblák előtt illeszkednek az adatszolgáltatásba.
d) A 2007. évi LI. törvény 75. § átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve a hitelezési kockázat belső minősítésen alapuló módszerét, illetve a működési kockázat fejlett mérési módszerét választó hitelintézetek szavatoló tőkéjének el kell érnie a 2007. június 30. előtt hatályos jogszabályi előírások alapján számított tőkekövetelmény szintjének meghatározott százalékát. Ezen hitelintézetek számára az egyedi és konszolidált szavatoló tőke (3A, 13A), valamint a fizetőképességi mutató (3B, 13B) táblák beküldése 2008. január 1. napjától 2009. december 31-ig kötelező.
A jelentések típusait meghatározó tényezők
A jelentések típusát a hitelintézet típusa és egy meghatározott táblacsoport jelentési gyakorisága együttesen határozza meg. A jelentések típusairól az R. 2. számú mellékletének „Hitelintézetek és hitelintézeti fióktelepek jelentései” című összefoglaló táblázata ad bővebb információt. Külön csoportot képeznek a külföldiek fióktelepként működő magyarországi hitelintézetei.
– Az egyedi és konszolidált adatszolgáltatás szempontjából a hitelintézetek aszerint kerülnek csoportosításra, hogy a hitelezési és/vagy működési kockázatuk tőkekövetelményét milyen módszerrel határozzák meg, illetve IRB vagy AMA módszer alkalmazása esetén rendelkeznek-e a tartós mentesítés vagy fokozatos bevezetés sztenderd módszerével értékelendő kitettségekkel:
= FIRB és/vagy AMA módszert alkalmazó hitelintézetek,
= FIRB és/vagy AMA módszert alkalmazó hitelintézetek, ha egyidejűleg SA módszert is alkalmaznak,
= AIRB és/vagy AMA módszert alkalmazó hitelintézetek,
= AIRB és/vagy AMA módszert alkalmazó hitelintézetek, ha egyidejűleg SA módszert is alkalmaznak,
= SA módszert alkalmazó hitelintézetek;
– külföldiek fióktelepként működő magyarországi hitelintézetei (a továbbiakban: fióktelepek),
a) Hitelintézetek adatszolgáltatásának gyakorisága:
– Éves és évközi auditált jelentés
b) Fióktelepek adatszolgáltatásának gyakorisága:
5. Az adatszolgáltatás formai követelményei
A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.
A jelentés tábláit és a jelentéshez tartozó szöveges dokumentumokat elektronikus aláírással ellátva kell beküldeni.
Az adatszolgáltatást a Felügyelet akkor tekinti határidőre teljesítettnek, ha az elektronikusan küldött jelentés az adatfogadó rendszerben „elfogadott” státuszt kap.
Abban az esetben, amikor egy jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát nemlegesként is be kell küldeni. A tábla első sorát nulla („0”) értékkel kell kitölteni.
– az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,
– a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.
Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.
Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a pénzügyi intézmény adatszolgáltatása javítást igényel (pl. téves adatközlés), a javított jelentést a felszólítás kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül a Felügyelet részére meg kell küldeni.
Abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény önellenőrzési vagy belső ellenőrzési stb. tevékenysége folytán kiderül, hogy a számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik és a pénzügyi intézmény nyilvántartása alapján szolgáltatott adatok korrekcióra szorulnak, akkor a módosítást visszamenőleg is végre kell hajtani és módosított jelentést be kell küldeni. A hibafeltárásra vonatkozó jegyzőkönyvet, dokumentumot postai úton meg kell küldeni.
Ha az auditált adatok ismeretében az addig megküldött tárgyidőszaki havi és negyedéves jelentések módosításra szorulnak, az auditált jelentések megküldésével egy időben a módosított jelentéseket a Felügyelet részére visszamenőleges hatállyal meg kell küldeni.
A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) „M”-mel kell megjelölni a Mód. oszlopban. Módosítás esetén a teljes jelentést (a javított adatot nem tartalmazó, valamint nemleges táblákkal együtt) meg kell küldeni.
A táblák kitöltésével kapcsolatos szabályok:
A részletes szabályokat az „Adatszolgáltatói jelentés összeállítása, elküldése” című felhasználói kézikönyv tartalmazza. A jelentéskészítéshez a makrózott excel táblák a Felügyelet jelentésfogadó (KIR fogadó) oldalán érhetők el.
A Mérleg azon eszköz és forrás tételeinél, ahol a lejáratok szerinti csoportosítás csak kettő, az utolsó betűjelnél az ,,1” jelzés a rövid lejáratú, a ,,2” jelzés a hosszú lejáratú tételekre utal. A hosszú lejáratú tételek bontásánál az ,,1” a két vagy öt éven belüli, a ,,2” a két vagy öt éven túli lejárat jelölése.
A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.
A törzsszámnál az ügyfél adószámának első nyolc számjegyét kell beírni.
A kisvállalkozók, azaz a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a törzsszám oszlopba.
Ahol az ügyfél nevét fel kell tüntetni a jelentésben, ott a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes nevét meg kell adni. Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében a jelentésben a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes neve mellett az anyja nevét is fel kell tüntetni, a kódjelnél ,S betűjelet kell beírni, a törzsszámnál a születési időpontot kell megadni.
Az olyan magánszemélyek esetében, akik az adott ügylet jellege következtében azonosítatlanok (pl. a záloghitelezésnél anonim ügyfelek), a megnevezéshez „ismeretlen név” megjegyzést, a kódjelnél ,S betűjelet kell beírni, a törzsszámhoz az elektronikus adatszolgáltatáshoz használt 00001333 számjelet kell beírni.
A nem ismert vállalkozásokat „azonosítatlan szervezet” néven 90000025 törzsszámmal kell jelenteni.
Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is és a törzsszám oszlopba ,8 számjelet kell írni. A külföldi hitelintézetek esetében a törzsszám helyébe a SWIFT kódot kell beírni.
Azokban a táblákban, ahol csak kódjel oszlop szerepel, a külföldiek esetében a kódjel oszlopba az ország – MNB által is használt – ISO kódjelét kell tenni. Azon táblák esetében, ahol országkód és „kódjel oszlop is szerepel, a kódjel oszlopban Kf jelzést kell használni, az országkód oszlopban az ISO kódot kell feltüntetni.
Az ág oszlopban belföldi ügyfelek esetében a statisztikai TEÁOR számjel meghatározott PSZÁF betűjelét (lásd X. fejezet) kell feltüntetni. Külföldi vállalkozásnál azt a betűjelet kell alkalmazni, amelyik tevékenységi körbe tartozik – a hitelintézet ismeretei szerint – az adott vállalkozás. (pl. 64–66 pénzügyi tevékenység ág betűjele ,J). Abban az esetben, ha az ügyfél többféle – különböző TEÁOR-csoport alá tartozó – tevékenységet folytat, akkor az alaptevékenység szerinti besorolást kell alkalmazni.
Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében, illetve, ha a külföldi vállalkozás tevékenységi köre (ágazata) nem meghatározható, akkor az ág oszlopba ,NN jelet kell írni.
A kerekítéssel kapcsolatos szabályok
A részvénytársasági formában működő hitelintézeteknél az adatokat millió forintban és kerekítve kell megadni, ha az adott tábla kitöltési útmutatója másként nem rendelkezik. A szövetkezeti formában működő hitelintézetek és a fióktelepek jelentéseiben az adatokat millió forintban három tizedes jegyre kerekítve kell szerepeltetni.
A súlyozott, illetve a szorzott értékek kiszámításánál – a kerekítés általános szabálya szerint – a kapott értékeket 0,5-től felfelé (0,49-től lefelé) kell kerekíteni.
Az arányszámokat egyes esetekben nem két, hanem három tizedes jegyig kell kimutatni az adott tábla kitöltési útmutatója szerint.
6. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei
Az adatszolgáltatásba csak bizonylattal alátámasztott és a pénzügyi intézmény nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerülhet be adat (ezzel egyenértékű pl. a tervadat esetében a Vezetőség által elfogadott terv). A Hpt. által előírt – külön nyilvántartáshoz kötött, illetve elkülönítetten kezelt – korlátok alóli kivételek esetében csak azokat az eszközöket, tételeket, ügyleteket lehet az adatszolgáltatás megfelelő helyén figyelembe venni, amelyekre vonatkozóan a külön nyilvántartás, az elkülönített kezelés (a főkönyvi kivonatban és/vagy az azt alátámasztó analitikus kimutatásokban, nyilvántartásokban) – a hitelintézeteknél rendelkezésre áll. A pénzügyi intézménynek a felügyeleti adatszolgáltatás alapját képező adatok és bizonylatok gyűjtését, az analitikus adatok, ismérvek nyilvántartását (tárolását és archiválását) úgy kell megszervezni, hogy az utólagos felügyeleti vizsgálat során az adatok alátámasztása, visszamenőleges ellenőrzése biztosított legyen.
Ezek az előírások a COREP és kiegészítő COREP táblákra is érvényesek.
Egyes adatszolgáltatások (pl. a mérleg minden sora) forint, euró, illetve egyéb deviza, valamint összesen oszlopokat tartalmaznak. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek forintra átszámított összegét kell a megfelelő devizaoszlopokban szerepeltetni. A valutakészletek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek forintra történő átszámítását a hó utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon kell elvégezni.
Azokon az adatszolgáltatási helyeken, ahol a külföldi devizákat kóddal kell jelölni, ott az MNB által is használt három betűjeles ISO kódot kell alkalmazni.
Az egységes értelmezés érdekében az adatszolgáltatásnál rezidensnek tekintendők a belföldiek, nem-rezidensnek a külföldiek az MNB rendeletben meghatározott szektorbesorolás szerint.
7. Az adatszolgáltatás sajátosságai
Nem COREP táblákra vonatkozó speciális rendelkezések
Általánosságban elmondható, hogy a nem COREP táblákat – függetlenül a hitelintézet által alkalmazott kockázatértékelési módszertől – minden hitelintézetnek meghatározott gyakorisággal jelentenie kell.
A „6”-os számjelzéssel kezdődő táblák szakosított hitelintézetekre vonatkoznak. Egy adott táblában csak az érintett szakosított hitelintézetnek (KELER, Ebank, lakás-takarékpénztár vagy jelzálog-hitelintézet) kell adatokat szolgáltatni, míg a hitelintézeteknek és a nem érintett szakosított hitelintézeteknek a táblát nemlegesen kell beküldeni a Felügyelet részére.
Az Elszámolóház egyrészt, mint szakosított hitelintézet, másrészt, mint kereskedési könyvet vezető hitelintézet szolgáltat adatot. Ezen túlmenően az elszámolóházra vonatkozó adatszolgáltatás követelményeinek is eleget kell tennie.
Az Ebank, mint szakosított hitelintézet a szavatoló tőkéjének számítását a 6H jelzésű táblában köteles jelenteni. Ezen túlmenően az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetre vonatkozó speciális (6I és 6J jelzésű) adatszolgáltatás követelményeinek is eleget kell tenni.
A Negyedéves jelentés készítésekor a negyedév utolsó hónapjára vonatkozóan külön Havi jelentést nem kell beküldeni. Év végi nem auditált jelentésként a IV. negyedévi jelentést, mint előzetes jelentést, továbbá a csak évente szolgáltatandó Éves jelentés tábláit (14A, 14B) kell beküldeni.
Az egyedi és konszolidált auditált jelentés alapja a könyvvizsgáló által hitelesített, a hitelintézet, hitelintézeti fióktelep arra jogosult testülete (pl a fióktelep központjának közgyűlése vagy taggyűlése) által elfogadott éves beszámoló. A számszaki jelentések mellett az éves beszámolót a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói jelentéssel (adott esetben korlátozó záradékkal) együtt magyar nyelven kell megküldeni a Felügyeletnek. A szöveges jelentésekre szintén érvényesek az elektronikus adatszolgáltatás jogszabályi rendelkezései.
A hitelintézet a Felügyelet határozata alapján köteles a Melléklet IX. fejezetében leírt Előkészített jelentés elkészítésére és a Felügyelet részére történő megküldésére. A hitelintézetnek biztosítania kell, hogy nyilvántartásai, informatikai rendszerei alkalmasak legyenek e jelentések előállítására. E jelentések határidejét és időtartamát a Felügyelet egyedi felhívásban határozza meg.
8. A szavatoló tőkével kapcsolatos adatszolgáltatás
A Hpt. szavatoló tőkéhez viszonyítva mérhető előírásai betartásánál a nem helyszíni ellenőrzés során a Felügyelet egyrészt a havi (negyedéves), másrészt az auditált mérleg szerinti szavatoló tőkét veszi figyelembe, szem előtt tartva a Hpt. 76. §-ában és az 5. számú mellékletben foglaltakat. A szavatoló tőkekövetelményeknek az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézeti „csoport” szintjén is folyamatosan meg kell felelni, amelyet a Hpt., a Bszt. és az Öszpr. szabályoz. Az előírásoknak megfelelően év közben a havi (negyedéves), illetve a nem auditált év végi szavatoló tőke számításánál pozitív összegű eredményt figyelembe venni nem lehet. Az auditált évközi és év végi nyereség a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető. A negatív eredményt (veszteséget) minden esetben számításba kell venni. A szavatoló tőke módosulása (pl. jegyzett tőke emelése vagy csökkentése, alárendelt kölcsöntőke juttatás, tőke-, illetve eredménytartalék átadása-átvétele, -képzése stb.) esetén a következő bizonylatokat, iratokat haladéktalanul meg kell küldeni:
a) a tőke emeléséről, csökkentéséről szóló közgyűlési és/vagy alapítói, igazgatósági határozat (jegyzőkönyvi) másolata,
b) az alárendelt (beleértve a kiegészítő alárendelt) kölcsöntőke juttatásról szóló szerződés, illetve módosításának másolata,
c) a tőkebefizetés tényét igazoló bizonylat(ok) (átutalás) másolata, amelyből a jogcím is egyértelműen megállapítható,
d) a hitelintézeti auditor nyilatkozata a tőkejuttatás, -módosulás megvalósulásáról, a hitelintézet számláján, könyvvitelében való megjelenésről, a szavatoló tőke számításának helyességéről,
e) a jegyzett tőke emeléséről, csökkentéséről szóló jegyzőkönyv (határozat) Cégbírósághoz történő benyújtásának igazolása (másolatban), illetve a cégbírósági bejegyzés másolata,
f) az idegen nyelven kötött szerződésnek, jegyzőkönyvnek a magyar nyelvű hiteles fordítása,
g) a szavatoló tőke módosulásával kapcsolatban az új adatok (szavatoló tőke, illetve tőkekövetelmény) megállapítására vonatkozó számítások.
Ha a közgyűlés (alapító) a jegyzett tőke csökkentéséről dönt, a tőke leszállításának értékét a döntést követő naptól a szavatoló tőke számításánál már figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a Cégbíróságra a jegyzett tőke leszállítására vonatkozó jegyzőkönyvet, alapszabály-módosítást benyújtották-e vagy sem.
A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél jegyzett tőke elemek (részjegy, vagyoni hozzájárulás stb.) csak egyszer szerepelhetnek.
A mérleg Jegyzett tőke sorában a bejegyzett tőke összegén kívül a befizetett, és a Cégbíróságra bejegyzésre már benyújtott, de még be nem jegyzett tőkeemelést nem lehet figyelembe venni csak a szavatoló tőke számítása során, és csak akkor, ha a cégbírósági benyújtást dokumentáló közgyűlési (alapítói) határozatot, a befizetést igazoló dokumentumokat egyidejűleg a Felügyelet részére benyújtották.
Az alárendelt kölcsöntőke juttatásnál a Hpt. 5. számú melléklete 11. pontja szerint a visszafizetési időpontot megelőző öt év során fokozatosan, évente egyenlő arányban kell a csökkentést végrehajtani. Ennek megfelelően az alárendelt kölcsöntőkét évente egy alkalommal a szerződés szerinti lejárat időpontjának megfelelő napon az eredeti tőkeösszeg 20%-ával csökkentett összegben kell számításba venni. A devizában nyújtott alárendelt kölcsöntőke esetében a szavatoló tőkébe történő beszámítandó részét, illetve a csökkentés mértékét devizában kell figyelembe venni, és azt kell az előírt árfolyamon forintra átszámítani.
Az utolsó 3 év auditált eredményéből számított működési kockázati tőkekövetelményét a tárgyévet megelőző év eredménykimutatásának auditálása után, az auditálás dátumát követő hó végén, a CAB tőkekövetelmény táblában jelenteni kell. A OP működési kockázati táblát a negyedéves jelentésben kell beküldeni a Felügyelet részére.
A COREP szavatoló tőke tábla kitöltésénél figyelembe kell venni, hogy a szavatoló tőkéből levonandó, a szavatoló tőkét csökkentő tételeket NEGATÍV előjellel kell a táblázatban feltüntetni.
1. Szektor meghatározások
Az adatgyűjtésekben a következő szektorok szerepelnek:
|
Szektorkód |
Szektor |
|
Rezidensek |
|
A |
Nem pénzügyi vállalatok |
|
B |
Központi bank |
|
C |
Egyéb monetáris pénzügyi intézmények |
|
D |
Egyéb pénzügyi közvetítők |
|
E |
Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők |
|
F |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
|
G |
Központi kormányzat |
|
H |
Helyi önkormányzatok |
|
I |
Társadalombiztosítási alapok |
|
J |
Háztartások |
|
K |
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények |
|
Nem-rezidensek |
|
L |
Külföld |
Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése
Rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja Magyarország gazdasági területén van. Ennek megfelelően rezidensnek minősül:
– a Magyar Köztársaság területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó, illetve ide érkező személyt,
– a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint azok magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és az említett személyek családtagja,
– a Magyar Köztársaság területén – ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is – székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
Nem-rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Nem-rezidensnek minősülnek az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyekre egyidejűleg igaz, hogy adószámuk 51-re végződik, gazdálkodási forma kódjuk 931 (a statisztikai számjel 13–15. karaktere) és magyar cégbíróságnál nincsenek bejegyezve.
A rezidens szektorok leírása
Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul.
A) Nem pénzügyi vállalatok
A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak.
Gazdálkodási forma szerint – a pénzügyi szolgáltatást nyújtók kivételével – ide tartoznak:
– a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve azokat, amelyeket közgazdasági szempontok alapján, az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba kell sorolni. – a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek kivételével),
– egyéb jogi személyiségű vállalkozások,
– jogi személyiség nélküli vállalkozások,
– a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.
Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.
C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények
Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort.
Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.)
D) Egyéb pénzügyi közvetítők
Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon.
Ide sorolandók például a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelő társaságok, a kockázatitőke- társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedők.
E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők
Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Ide tartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják.
Ide tartoznak például a tőzsde, a központi értéktár, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények, és a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-bizományosok.
F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak
Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj, egészség és önsegélyező pénztárak tartoznak.
A központi kormányzat magába foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, és azokat a gazdasági társaságokat, amelyek közgazdasági szempontok alapján, az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett külön listának megfelelően a központi kormányzatba sorolandók. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást. A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.
I) Társadalombiztosítási alapok
Ide tartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.
A háztartások szektora a természetes személyeket és az egyéni vállalkozókat foglalja magába. Az egyéni vállalkozók a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező és egyéb egyéni vállalkozók (mezőgazdasági őstermelők, mezőgazdasági kistermelők, kisiparosok, magánkereskedők stb.).
K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények
A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.
A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.
2. Szektor besorolások kiegészítése
A) Nem pénzügyi vállalatok
A nem pénzügyi vállalatok szektora tartalmazza a jogi személyiségű vállalkozókat és nem jogi személyiségű vállalkozókat, kivéve azon gazdasági társaságokat, amelyeket az MNB rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi költségvetésbe kell sorolni. Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.
C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények
Az egyéb monetáris pénzügyi intézmények a hitelintézeteket és a pénzpiaci alapokat tartalmazzák. A hitelintézetek közé a Hpt. szerint hitelintézetnek minősülő valamennyi hitelintézet besorolandó, függetlenül a KSH ESS számban szereplő szakágazati (TEÁOR) kódjától. (Pl. a Földhitel- és jelzálogbank a jelenlegi szakágazati kódja alapján nem a hitelintézetek közé kerülne.) A felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő hitelintézeteket azonban a nem pénzügyi vállalatok közé kell átsorolni.
D) Egyéb pénzügyi közvetítők és
E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők
A D) Egyéb pénzügyi közvetítők és az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorait tovább kell bontani a Pénzügyi és befektetési vállalkozások, illetve az ezeken kívül a szektorokhoz sorolandó Egyéb intézmények alcsoportjára.
Egyéb pénzügyi közvetítők – Pénzügyi vállalkozások: a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Hpt. által meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak (az MNB honlapján közzétett MNB rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja szerinti listában a D1 és D2 csoportban felsorolt pénzügyi vállalkozások és pénzügyi vállalkozásként működő magyarországi fióktelepek. Egyéb pénzügyi közvetítők – Befektetési vállalkozások: ide tartoznak a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Bszt. által meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak (az MNB honlapján közzétett MNB rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja szerinti listában a D6 és D7 csoportban felsoroltak: értékpapír-kereskedelmi társaságok, értékpapír-befektetési társaságok, valamint a D szektorba tartozó, befektetési vállalkozásként működő magyarországi fióktelepek). Egyéb pénzügyi közvetítők – Egyéb intézmények: ide tartoznak a fenti két csoportba nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítők [az MNB honlapján közzétett MNB rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja szerinti listában a D3, D4, D5, D8, D9 és D99 csoportban felsoroltak: befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, befektetésialap-kezelőként működő magyarországi fióktelepek, befektetésialap-kezelők, egyéb, a D) szektorba tartozó magyarországi fióktelepek, kockázatitőke-alapok, -alapkezelők és -társaságok, valamint egyéb, a D) szektorba tartozó intézmények]. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők – Pénzügyi vállalkozások: a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Hpt. által meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak (az MNB honlapján közzétett MNB rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja szerinti listában az E6 csoportban felsorolt pénzügyi vállalkozások). Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők – Befektetési vállalkozások: ide tartoznak a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Bszt. által meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak [az MNB honlapján közzétett MNB rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja szerinti listában az E1 csoportban felsorolt (értékpapír-bizományosi) társaságok és az E8 csoporthoz sorolt, az E) szektorba tartozó, befektetési vállalkozásként működő magyarországi fióktelepek]. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők – Egyéb intézmények: ide tartoznak a fenti két csoportba nem sorolt pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézmények [az MNB honlapján közzétett MNB rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja szerinti listában az E2, E3, E4, E5, E7, E9 és E99 csoportban felsoroltak: befektetési tanácsadók, biztosítási alkuszok, biztosítási szaktanácsadók, ügynökök, az Egyéb, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző magyarországi fióktelepek és az E) szektorhoz tartozó nonprofit és egyéb intézmények].
F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak
A biztosító részvénytársaságok és biztosító egyesületek (az MNB honlapján közzétett MNB rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja szerinti listában az F1 és F2), valamint a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, önkéntes önsegélyező pénztárak és önsegélyező egészségpénztárak, valamint a biztosítóként és pénztárként működő magyarországi fióktelepek (az F3–F7 csoportokban felsoroltak). Helyenként külön szerepel a szektorhoz tartozó két csoport. A központi költségvetést (magyar állam) és a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézményeket tartalmazza.
A központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények soroknál az államhatalom szervein, a Kormányon, a minisztériumokon, az országos hatáskörű szerveken és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szerveken, valamint az elkülönített alapokon kívül az MNB rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listák szerinti, a központi kormányzatba sorolt gazdasági társaságok és nonprofit intézmények adatait kell jelenteni. A Háztartások szektorát Lakosság és Egyéni vállalkozók alcsoportra bontjuk. A mezőgazdasági őstermelők az egyéni vállalkozók közé sorolandók.
A GMU országai külön szektort képeznek az adatszolgáltatásokban. A külfölddel kapcsolatos állományokat GMU tagországokra és egyéb külföldre bontva kell jelenteni.
A GMU tagországokra ugyanazt a szektorbontást kell alkalmazni, mint a belföld esetében. Az ettől való eltérések a következők:
A GMU monetáris pénzügyi intézmények szektora az alábbi két alszektorra bomlik:6
– GMU jegybankok, EKB és tartalékolási kötelezettség alá eső GMU monetáris pénzügyi intézmények, valamint
– tartalékolási kötelezettség alá nem eső GMU egyéb monetáris pénzügyi intézmények.
A Felügyeleti mérlegben szereplő „GMU hitelintézetek” kifejezés a GMU tagországok pénzpiaci alapok nélküli monetáris pénzügyi intézményeit jelenti.
Az ÁHT négy alszektorra bomlik a GMU tagországok esetében:
– tagállami/tartományi kormányzat,
– társadalombiztosítási alapok.
Az egyes alszektorokba értendők a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények is.
Az egyéb külföld szektorát a GMU tagországok kivételével az összes külföldi ország, valamint a nemzetközi intézmények (ideértve az EKB kivételével az EU intézményeit is) alkotják. Az egyéb külföldnél a következő bontást kell alkalmazni:
– ÁHT (idesorolandók a fent említett nemzetközi intézmények is),
10. A Felügyeleti mérleg és a kapcsolódó jelentések kitöltésének általános előírásai
A Felügyeleti mérleg mind az MNB, mind a PSZÁF speciális információ igényeinek kielégítését szolgálja, ezért a mérlegsorok elrendezésekor a következő elveknek kell érvényesülni:
– a mérleg elsődleges rendezési szempontja az instrumentumok csökkenő likviditása, majd ezen belül – szükség, illetve lehetőség szerint – az egyes tételek növekvő kockázata, és ezzel összhangban
– a lejárati bontásnál a rövid lejárattól a hosszabb felé halad,
– további csoportosítási szempontként jelenik meg a nemzetközi szabványokkal összhangban lévő egységes szektorbontás, illetve annak a Felügyelet igényei szerinti alábontása.
Minden olyan instrumentum esetében, ahol nem teljes körű a szektorbontás, ,,egyéb” sorok szerepelnek, amelyek az odatartozó, de nem besorolt tételeket tartalmazzák.
Az egyes sorok elnevezésében elsőnek a szektor neve, majd alábontása és ezt követően az instrumentum neve és esetenként lejárata szerepel.
1. A Felügyeleti mérlegben szereplő tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni.
2. Az adatok tartalmára, értékelésére stb. vonatkozóan – egyéb előírások hiányában – az Szmt.-ben és a Hitkr.-ben előírtak az irányadóak, azonban a Felügyeleti mérleg az adatok felsorolását, tagolását illetően eltér a számviteltől. 3. A Felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival.
A Hitkr. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan – a Felügyelet, valamint az MNB részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából – köteles főkönyvét lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie.
A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:
– az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és
– az állományokba be kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.
4. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.
Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, illetve kötelezettségeket, deviza- és valutakészleteket a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell forintra átszámítani. 5. A Felügyeleti mérleg jelentései, valamint a hozzákapcsolódó 1C, 1E, 1F és 1H táblák minden sora forint (a), euró (b), egyéb deviza (c) és az ezek összegével megegyező összesen (d) oszlopokat tartalmaz.
Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek – a Felügyeleti mérlegnél előírt árfolyam(ok)on – forintra átszámított összegét kell a b) euró, illetve a c) egyéb devizaoszlopokban szerepeltetni.
A deviza alapú forinthiteleket a megfelelő deviza oszlopban kell kimutatni.
A devizaeszközökre képzett értékvesztést és értékelési különbözetet a megfelelő devizaoszlopokban kell jelenteni.
6. A Felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán az Szmt. és a Hitkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat (eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, eszköz oldali értékelési különbözetek, amennyiben a valós érték kisebb, mint a bekerülési érték, illetve forrás oldali be nem fizetett részvénytőke stb.) negatív előjellel kell jelenteni. Amennyiben a hitelintézet – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós értéken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell eljárni és – egyéb előírás hiányában – az adott tétel-csoportban kimutatni az értékelési különbözetet.
7. A Felügyeleti mérlegben szereplő saját vagyontárgyakat – pl. váltót, hiteleket, egyéb követeléseket vagy értékpapírokat (a továbbiakban: vagyontárgyak) – eredeti (szerződés szerinti) lejárattal kell szerepeltetni és nem csökkentve állományukat a valódi penziós ügyletek keretében átadott vagyontárgyak értékével.
8. Az egyes – kockázati, cél-, általános, illetve egyéb – tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.
9. A Felügyeleti mérlegben szereplő egyes tételeket, instrumentumokat a következőképpen kell figyelembe venni.
9.1. A hitelintézeteknél különböző néven vezetett egyéb, az átvezetési számla meghatározásától eltérő tartalmú „átvezetési”, elszámolási, technikai stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között (a megfelelő szektorban, illetve ha nem eldönthető, akkor az „Egyéb” sorokban) kell kimutatni.
9.2. A befektetési jegyek teljes állományát az Szmt.-től eltérően a tulajdoni részesedések között kell kimutatni. 9.3. A hitelintézet által felvett konzorciális hiteleket – a belföldi és a külföldi szervezésűeket is – a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni, az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyező összegben.
9.4. A konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint a lebonyolításra átvett hitelek esetében a hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végső adóssal szembeni követelésként kell kimutatni, a közvetítő (szervező, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a Felügyeleti mérlegben a végső adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részéről neki nyújtott.
A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként, az 1B654 sorban kell a Felügyeleti mérlegben szerepeltetni.
9.5. A hitelintézet tulajdonába került letéti igazolásokat (GDR, ADR) a mögöttes értékpapíroknak megfelelő szektornál kell jelenteni a megfelelő sorban.
9.6. A megbízásból vezetett devizaszámlák esetében a hó végén a megbízott hitelintézetnél maradt valutakészletnél is a lebonyolításra átvett hitelekkel azonos módon kell eljárni: a valutakészletet a megbízott hitelintézetnek a valutakészletében kell jelenteni, s a megbízó hitelintézettel szemben ebből eredő kötelezettségét hitelintézettel szembeni passzív elszámolásként kell kimutatni.
9.7. A megvásárolt követelések és a leszámítolt váltók helyét a Felügyeleti mérlegben az dönti el, hogy a végső adós melyik szektorba tartozik, függetlenül a visszkeresettől. A megvásárolt követelések között a faktorálásból és a forfetírozásból eredő követelések szerepelhetnek. A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni. (A megvásárolt hitelek az eredeti adósnak megfelelő szektorral szembeni hitelek között szerepeltetendők, a hitelek eredeti lejáratának megfelelő helyen, feltéve, hogy eladásakor nem módosították az eredeti szerződést.)
9.8. A pénzügyi eszközök valódi penziós ügylet keretében történt eladásából keletkezett pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között, a vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell hozni. A Felügyeleti mérlegben a valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell a Hitkr. 21. § (3) bekezdésben felsorolt egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket, illetve kötelezettségeket is. 9.9. A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását/átvételét a számviteli előírásoknak megfelelően tényleges eladásként/vételként kell kezelni a Felügyeleti mérlegben is, azaz az ügylet tárgya kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként (a visszavásárlási kötelezettségek között) szerepel. (A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra a belföldön kötött szállításos repó és a külföldön kötött vétel-eladási, illetve eladás-vételi repó ügylet is.)
9.10. Az értékpapírok kölcsönzése esetén az értékpapír kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelést nyújtott hitelként, az értékpapírok kölcsönbevételéből eredő értékpapír-kötelezettséget felvett hitelként kell jelenteni.
9.11. Ha az adott garancia beváltására sor kerül, akkor a beváltástól kezdődően a garancia összegét az ügyféllel szembeni rövid lejáratú követelésként kell nyilvántartani, ennek megfelelően a mérlegen kívüli tétel mérlegtétellé alakul át – nem a nyújtás, hanem – a beváltás napján.
A kapott garancia a követelés fedezetéül szolgál. Beváltása azt jelenti, hogy vagy az ügyféltől, vagy a garantőrtől a hitelintézet hozzájut a követeléséhez. A kapott garanciához kapcsolódó követelésnek az adatszolgáltató hitelintézet Mérlegében már a beváltás előtt kell szerepelni.
10. A lejárt lekötött betéteket az alábbiak szerint kell számításba venni:
– amennyiben az ügyfél megújítja a betétet, akkor annál a lejáratnál kell jelenteni, ahová a megújítás után sorolandó;
– a folyamatos lekötésű betéteket (amelyek az ügyfél közreműködése nélkül kerülnek újra lekötésre) továbbra is a lekötött betétek állományában kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;
– ha a betétet a folyószámláról kötötték le, és lejárat után a hitelintézet visszahelyezi a betétösszeget a folyószámlára, akkor a lejárt betétet a látra szóló és folyószámlabetétek között kell jelenteni;
– ha az ügyfél nem újítja meg a betétet, de a hitelintézet újralekötés nélkül is az eredeti betétszerződésben rögzített változatlan feltételeket biztosít, a lejárt betétösszeget a lekötött betétek között kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;
– ha az ügyféllel kötött eredeti szerződés értelmében a határozott időre lekötött betét a lejárat után futamidő nélküli betétté alakul át, a lekötött betétek között kell jelenteni, eredeti lejárata szerint.
11. Kártyaelszámolásokkal kapcsolatosan a szabályozás az alábbi:
A különböző elszámolási körökben, szinteken kialakult, pénzügyileg rendezendő nettó pozíciókat az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, annál a szektornál kell kimutatni, ahová az elszámolást végző intézmény tartozik:
Az I. szint esetében (bankon belüli kör; mind a kártya birtokosa, mind a kártyát elfogadó kereskedő ugyanazon hitelintézet ügyfele, vagy a birtokos a kártyáját a kibocsátó bank/illetve annak megbízottja által üzemeltetett ATM-ből, illetve POS berendezésen keresztül vesz fel készpénzt) az érintett bank elszámolja a saját ügyfeleit érintő műveleteket az ügyfélszámlákon, tehát pénzügyileg a bankon kívül elrendezendő nettó pozíció nem keletkezik.
A II. szint esetén [GBC (Giro Bankkártya Rt.) kör] a GBC-vel szembeni nettó követelés, illetve tartozás az E. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkön belül a Pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal szembeni egyéb elszámolások között jelentendő.
A III. szint [magyarországi kibocsátású (Visa, illetve MasterCard) bankkártyával magyarországi elfogadóhelyen lebonyolított olyan tranzakciók, amelyek az I. és II. szintbe nem tartoznak bele], valamint a szponzorált bankok esetében hitelintézetekkel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolásként jelentendő a fennálló nettó összeg.
A IV. szint (nemzetközi elszámolási körök: Magyarországon kibocsátott kártyával külföldön, vagy külföldi kibocsátású kártyával Magyarországon lebonyolított tranzakciók) esetében az ilyen jellegű követelés, illetve tartozás a VISA-val, illetve az MasterCard-dal szemben áll fenn, tehát a külfölddel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolások közé kerül.
11. A COREP táblák kitöltésének általános szabályai
1. COREP szavatoló tőke táblák
A COREP szavatoló tőke táblái a rendelkezésre álló szavatoló tőke (CAA), és a szavatoló tőkekövetelmény (CAB) táblák.
A tőkekövetelmény tábla első részében a minimális szavatoló tőke szükséglet, a második részében a tőkemegfelelés belső értékelés (ICAAP) és a felügyeleti felülvizsgálat (SREP) tőkekövetelménye jelenik meg.
A hitelintézeti tőkekövetelmény tábla megfeleltetési kapcsolatban van a kockázati táblákban számított tőkekövetelmény adatokkal.
A nemzetközi megfeleltethetőség érdekében a hazai CAA és CAB táblák az eredeti CA COREP tábla sorkódjait követik. Ezért a szavatoló tőke táblák sorkódozása nem folyamatos.
2. COREP kockázati táblák
A COREP kockázati táblákban a különböző hitelintézeti kockázattípusok megfelelő kitettségi osztályonkénti kitettség értékeket, a tőkekövetelményt befolyásoló tényezőket és a kockázat lefedésére számított szavatoló tőke követelményt (a továbbiakban: tőkekövetelmény) kell megjeleníteni.
A táblastruktúra felépítésének szempontjai:
a) A kitettségi osztályok, a nyilvánosságra hozatali követelményeknek, a kockázati és gazdasági elemzéseknek, a hazai és nemzetközi adatszolgáltatási igényeknek megfelelő alábontással;
b) A banki könyvi hitelkockázatok tőkekövetelmény számításának módszerei:
– IRB módszer (–, melynek két változata az
c) Az IRB-t alkalmazó hitelintézetek jogszabályi keretek között felügyeleti engedéllyel a kitettségeik meghatározott hányadánál a tőkekövetelmény számítás sztenderd módszerét alkalmazhatják az IRB kitettségi osztályaikra. Az SA módszer alkalmazásának két oka lehet
Mindkét mentesség figyelemmel kísérését a COREP táblák alábontása biztosítja.
d) Külön táblák támasztják alá az elszámolási és partnerkockázati tőkekövetelményt.
A tőke, illetve jövedelem jelenbeli és/vagy jövőbeli változásának azon kockázata, amely a
– hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
árfolyamának megváltozásából adódik, illetve ezekre vonatkozó származtatott termékek árjegyzéséből, megbízásos kereskedéséből és a hozzájuk kötődő pozícióvállalásból.
Az alkalmazott kockázatkezelési gyakorlat mellett valószínűsíthető anyagi károk ellentételezésére képzendő tőke szükséges mértékének meghatározásához
– az alapmutató módszer (BIA módszer)
– a sztenderdizált/alternatív sztenderdizált módszer (TSA/ASA módszer) vagy
– a működési kockázat fejlett mérési módszere (AMA módszer) használható.
3. COREP Kiegészítő táblák
Az egyedi és összevont szavatoló tőke, tőkekövetelmény és a kockázati táblák alátámasztására és alábontására szolgálnak.
4. COREP Konszolidált táblák
Intézménycsoport esetén konszolidált adatokat kell szolgáltatni az összevont felügyelet alá tartozó intézményi körre a csoportszinten számított kockázati tőkekövetelményekre, illetve az összevont szavatoló tőkére és tőkekövetelményre, hogy megfelelően tükröződjön az egyes leányvállalatok kockázata és a konszolidált tőkekötelezettséghez való hozzájárulása.
A konszolidált adatokat tartalmazó szavatoló tőke, tőkekövetelmény, továbbá a hitel- és partnerkockázati, a piaci kockázati és a működési kockázati táblák táblakódjában a konszolidált jelleget a kód első karakterében szereplő „K” betű mutatja. Az adatszolgáltatási rendeletben a formailag és szerkezetében teljesen egyező egyedi és konszolidált kockázati táblákhoz csak egy kitöltési útmutató tartozik, szemben a szavatoló tőkével és tőkekövetelménnyel, amelyeknél a táblaszerkezet eltérése miatt külön egyedi és konszolidált kitöltési útmutató is készült.
1TCIF, 2TCIF, 3TCIF és 4TCIF
1TCIA, 2TCIA, 3TCIA és 4TCIA
M1T, M1H, M1E, M1C, M1G, M1U, M1J
1 AB, AN, B, C, D, F, G, H
6 DA, DB, GA, GB, H, I, J
PM2 – Terkától (vtáblázatok)
HAVI COREP TÁBLÁK KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓI
HITELINTÉZETEK SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA (CA)
|
SOR |
MEGNEVEZÉS |
HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK |
|
CAA1 |
KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN |
=CAA11+ CAA12+ CAA13+ CAA16
illetve = CAA14+ CAA15+ CAA16
Hpt. 9. §, 70–76. §, a szövetkezetekre vonatkozóan a
Hpt. XXX. Fejezet, továbbá a Hpt. 5. számú mellékletben foglaltak. |
|
CAA11 |
ALAPVETŐ TŐKE |
=CAA111+ CAA112+ CAA113+ CAA114+ CAA115
Hpt. 5. számú melléklet 1. és 2. pontjai |
|
CAA111 |
ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK |
=CAA1111 +CAA1112+ CAA1113+CAA1115
Hpt. 5. számú melléklet 3. a) és b) pontok, 4. a), 5. és 6. pontok |
|
CAA1111 |
Befizetett jegyzett tőke |
=CAA11111+ CAA11112+ CAA11113+CAA11114
Hpt. 9. §, 10. §, 71–73. §-ok, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 3., 4., 5., 6. pontok
Névértéken számított érték.
Az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények értékének levonását a CAA1115 soron kell végrehajtani a Hpt. 5. számú melléklet
4. c) pontjának megfelelően.
A visszavásárolt saját részvényeket a CAA1112 soron névértéken kell negatív tőkeelemként figyelembe venni, a Hpt. 5. számú melléklet 4. i) pontjában foglaltak alapján a visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke és névértéke különbözetének összegét a CAA112112 soron kell negatív előjellel szerepeltetni. |
|
CAA111101 |
ebből: Osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére fel nem jogosító, jegyzett és befizetett részvények |
A Hpt. 5. számú melléklet 3. a) és 4. a) pontjaiban szereplő jegyzett tőkéből azok az osztalék-elsőbbségi részvények, amelyek nem tartoznak a Hpt. 5. számú melléklet 4. c) pont hatálya alá. |
|
CAA11111 |
a) Cégbíróságon bejegyzett tőke |
Hpt. 9. §, 71–73. §-ok, 5. számú melléklet 3.a) pont
Számv. tv. 35. § (3)–(6) és (9) bekezdések |
|
CAA11112 |
b) Felügyeletnek bejelentett, dokumentált jegyzett tőkeemelés összege, amelyet a Cégbíróság még nem jegyzett be |
Hpt. 71–73. §, illetve a Hpt. 5. számú melléklet 5. pontja szerint a Felügyeletre történő benyújtástól számítva |
|
CAA11113 |
c) (–) Cégbíróságon még nem bejegyzett tőkeleszállítás összege |
Hpt. 71–73. §, illetve a Hpt. 5. számú melléklet 6. pontja szerint a közgyűlési (alapítói) döntést követően |
|
CAA11114 |
d) (–) Jegyzett tőke be nem fizetett része |
Hpt. 5. számú melléklet 4. a) pontja.
Számv. tv. 35. § (8) bekezdés |
|
CAA1112 |
(–) Visszavásárolt saját részvények névértéke |
Hpt. 5. számú melléklet 4. i) pont.
Kapcsolódó tétel CAA112112 soron. |
|
CAA1113 |
Tőketartalék |
=CAA11131+ CAA11132+ CAA11133
Hpt. 9. §, 71–73. §, valamint a Hpt. 5. számú melléklet
3. b), 5., és 6. pontjai |
|
CAA11131 |
a) Számviteli tőketartalék |
Hpt. 5. számú melléklet 5., 6. pontjai – a befizetett jegyzett tőkével (CAA1111) összhangban
Számv. tv. 35. § (9) bekezdés és 36. §. |
|
CAA11132 |
b) (–) Tőketartalék csökkenése a Felügyeletnek bejelentett, dokumentált, Cégbíróságon még nem bejegyzett jegyzett tőke emelés miatt |
Hpt. 5. számú melléklet 5. pontja |
|
CAA11133 |
c) Tőketartalék növekedése a Cégbíróságon még nem bejegyzett jegyzett tőke leszállítás miatt |
Hpt. 5. számú melléklet 6. pontja |
|
CAA1115 |
(–) Osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére feljogosító, jegyzett és befizetett részvények |
Hpt. 5. számú melléklet 4. c) pontja |
|
CAA112 |
ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK |
=CAA1121+ CAA112301+ CAA1124101+
CAA1124201+CAA1125 |
|
CAA1121 |
Tartalékok |
=CAA11211+ CAA11212+ CAA11213
A Hpt. 5. számú melléklet 3. c), d), f), g) pontok és
4. d) pontok szerinti tartalékok |
|
CAA11211 |
Lekötött tartalék alapvető tőkeként figyelembe vehető része |
=CAA112111+CAA112112
|
|
CAA112111 |
Számviteli lekötött tartalék |
Hpt. XXX. Fejezet, Hpt. 5. számú melléklet 3.c) pont.
Számv. tv. 38. § (1) bekezdés |
|
CAA112112 |
(–) Visszavásárolt saját részvények könyv szerinti érték és névértékének különbözete |
Hpt. 5.számú melléklet 4.i) pont
Itt kell figyelembe venni negatív előjellel a visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékének és a CAA1112 soron figyelembe vett névértékének különbözetét. |
|
CAA11212 |
Általános tartalék |
Hpt. 75. § és Hpt. 5. számú melléklet 3. d) pont |
|
CAA11213 |
Eredménytartalék |
=CAA112131+ CAA112132+ CAA112133+ CAA112134
Hpt. 71–73. §-ok, Hpt. 5. számú melléklet
3. f), 4. d), 5., 6. pontok – a befizetett jegyzett tőkével (CAA1111) összhangban |
|
CAA112131 |
a1) Számviteli eredménytartalék, ha pozitív |
Hpt. 71–73. §-ok, Hpt. 5. számú melléklet 3. f)
Számv. tv. 37. §, 35. § (9) bekezdés |
|
CAA112132 |
a2) (–) Számviteli eredménytartalék, ha negatív |
Hpt. 71–73. §-ok, Hpt. 5. számú melléklet 4. d) pontok, Számv. tv. 37. §, 35. § (9) bekezdés |
|
CAA112133 |
b) (–) Eredménytartalék csökkenése a Felügyeletnek bejelentett, dokumentált, Cégbíróságon még nem bejegyzett jegyzett tőke emelés miatt |
Hpt. 5. számú melléklet 5. pont |
|
CAA112134 |
c) Eredménytartalék növekedése a Cégbíróságon még nem bejegyzett jegyzett tőke leszállítás miatt |
Hpt. 5. számú melléklet 6. pont |
|
CAA112301 |
Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív |
Hpt. 73. §, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 3. g) pont |
|
CAA1124101 |
(–) Könyvvizsgáló által nem hitelesített évközi eredmény, ha negatív |
Hpt. 73. §, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 4. e) pont |
|
CAA1124201 |
(–) Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív |
Hpt. 73. §, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 4. e) pont |
|
CAA1125 |
(–) Értékpapírosított eszközökből származó jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított pozíciókra |
Hpt. 5. számú melléklet 3A. pont |
|
CAA113 |
ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-áig |
= Min [(CAA1131+CAA1132); CAA1133]
Hpt. 5. számú melléklet 3. e) pont
Ezen a soron a megképzett általános kockázati céltartalék adótartalommal csökkentett összegét kell figyelembe venni, legfeljebb a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-ig. |
|
CAA1131 |
Általános kockázati céltartalék |
Hpt. 5. számú melléklet 7. pont
Tájékoztató adat |
|
CAA1132 |
(–) Általános kockázati céltartalék adótartalma |
Hpt. 5. számú melléklet 7. pont
Tájékoztató adat |
|
CAA1133 |
Kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-a |
Hpt. 5. számú melléklet 7. pont
Tájékoztató adat
A kockázattal súlyozott kitettség értéket a hitelezési kockázattal összefüggésben, az alábbi táblahivatkozások adattartalma alapján kell meghatározni:
Kockázattal súlyozott kitettség érték= CS0,m + CIF0,q + CIA0,q + CQ0,j + 1SECSA0,r + 2SECSA0,r + 1SECIRB0,t + 2SECIRB0,t + (CAB2125/0,08) |
|
CAA114 |
ALAPVETŐ KÖLCSÖNTŐKE teljes összege |
Hpt. 5. számú melléklet 7/A. és 7/B., 8. e) pontok
Ezen a soron kell kimutatni az alapvető kölcsöntőke teljes összegét megjelenési formájától függetlenül
(így pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír), amelyek kielégítik a Hpt. 5. számú melléklet 7A. pontjában leírt feltételeket. |
|
CAA115 |
(–) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL |
CAA115=CAA1151+CAA1153+CAA1154 |
|
CAA1151 |
(–) Immateriális javak |
Hpt. 5. számú melléklet 4. b) pont |
|
CAA1153 |
(–) Alapvető kölcsöntőke limit feletti része |
A Hpt. 5. számú melléklet 8. e) pontnak megfelelően ez a sor tartalmazza az alapvető kölcsöntőkének az alapvető tőkénél nem figyelembe vehető részét. |
|
CAA1154 |
(–) Egyéb levonások |
CAA1154=CAA115421+CAA115422 |
|
CAA115421 |
(–) Kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya (általános kockázati céltartalék nélkül) |
Hpt. 5. számú melléklet 4. f) pont |
|
CAA115422 |
(–) Kereskedési könyvi, kevésbé likvid tételek értékelési korrekciója miatti veszteségek |
Hpt. 5. számú melléklet 4. h) pont
(az Szmt. szerinti valós értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztésen és megképzett céltartalékon felüli része) |
|
CAA12 |
JÁRULÉKOS TŐKE |
=CAA1211+CAA1213+CAA1216+CAA1217+CAA1218+CAA1222+CAA123+CAA124+CAA1225
Hpt. 5. számú melléklet 1., 8–13. pontok |
|
CAA1211 |
Alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész |
= (–) CAA1153
Hpt. 5. számú melléklet 8. e) pont
Az alapvető tőke limittúllépése (lásd CAA1153), amely a járulékos tőkébe még beszámítható.
Ez a sor tartalmazza az alapvető kölcsöntőkének az alapvető tőke 15%-át meghaladó részét. |
|
CAA1213 |
Értékelési tartalékok |
=CAA12131+ CAA12132
Hpt. 5. számú melléklet 8. b) és 12A. pont, Számv. tv.
39. §, 57. §, 58. §, 59/A–59F. §, 60. § |
|
CAA12131 |
a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka |
Hpt. 5. számú melléklet 8. b) pont
Számv. tv. 39. § (1) bekezdés a) pontja,
57. § (1)–(3) bekezdések, 58. §, 60. § (9) bekezdés |
|
CAA12132 |
b) valós értékelés értékelési tartalékából járulékos tőkében figyelembe vehető rész |
CAA12132=CAA121321+CAA121322 |
|
CAA121321 |
ba) számviteli valós értékelés értékelési tartaléka |
Hpt. 5. számú melléklet 8. b) pont
Számv. tv. 39. §, 59/A–59F. §, 60. § (8) bekezdés |
|
CAA121322 |
bb) (–) bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési tartalék |
Hpt. 5. számú melléklet 12A. pont |
|
CAA1216 |
Lejárat nélküli osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények és alárendelt kölcsöntőke |
Hpt. 5. számú melléklet 8.a) pont
E soron kimutatott járulékos tőkeelemek lejárattal rendelkező részét a CAA1222 és CAA1223 sor tartalmazza. |
|
CAA1217 |
IRB szerinti értékvesztés és céltartalék többlet |
Hpt. 5. számú melléklet 8. f) és 8/A. pontok
Ezen a soron kell figyelembe venni a CAA181 soron feltüntetett összeget, ha pozítív, maximum a kockázattal súlyozott kitettségérték 0,6%-ig. |
|
CAA1218 |
Járulékos kölcsöntőke |
Hpt. 5. számú melléklet 8. d) és 9A. pont |
|
CAA1222 |
Lejárattal rendelkező osztalék-
elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére feljogosító, jegyzett és befizetett részvények |
Hpt. 5. számú melléklet 8. a) pont
Ebben a sorban kell kimutatni a lejárattal rendelkező osztalék-elsőbbségi részvények névértékét és tőketartalékát. |
|
CAA1223 |
Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke |
Hpt. 5. számú melléklet 8. c), 10. és 11. pontok.
A számviteli mérlegben szereplő bruttó alárendelt kölcsöntőke értékét legalább a visszafizetés időpontját megelőző utolsó öt évben évente egyenletesen csökkenteni kell. A szavatoló tőkébe a csökkentett érték számítható be.
A lejárat nélküli alárendelt kölcsöntőkét a
CAA1216 soron kell feltüntetni. |
|
CAA1224 |
Részvénnyé átváltoztatható kötvények |
Hpt. 5. számú melléklet 12. pont
Ebben a sorban kell kimutatni a részvénnyé átváltoztatható kötvények értékét. Járulékos tőkeelemként történő beszámíthatósága, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. (Hpt. 5 számú melléklet 7A., 9A., 10. pont) |
|
CAA1225 |
(–) Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke és osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összegének limit feletti része |
Hpt. 5. számú melléklet 13. b) pont
A szavatoló tőkében figyelembe vehető lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke és osztalék-elsőbbségi részvény összesített értékének az Alapvető tőke 50%-át meghaladó összegét tartalmazza a sor. |
|
CAA123 |
(–) Járulékos tőke limit feletti része |
Hpt. 5. számú melléklet 13. a) pont
A Járulékos tőkének az Alapvető tőke összegét meghaladó értékét tartalmazza a sor. |
|
CAA13 |
(–) LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL ÉS A JÁRULÉKOS TŐKÉBŐL |
CAA13= CAA1301+ CAA1302+ CAA1303+ CAA1304+ CAA1305+ CAA1306+ CAA1307+ CAA1308+ CAA1309+ CAA1310+ CAA1311 CAA13= CAA13001+ CAA13002
Hpt. 79. §, 83. §, 5. számú melléklet 13–14.,14A. pontok
A PIBv-ben, biztosítókban, viszontbiztosítókban fennálló tőkebefektetések, ezen társaságoknak nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke, valamint a szavatoló tőkével fedezendő egyéb tételek és a limittúllépések tőkekövetelményeinek értékeit tartalmazza a sor. |
|
CAA13001 |
Ebből:(–) Levonások az alapvető tőkéből |
Hpt. 5. számú melléklet 14., 14A. és 16. pontja.
CAA13001=CAA130011+CAA130012+CAA130013 |
|
CAA130011 |
(–) Levonás alapvető tőkéből az
50–50% arányú tételek miatt |
Hpt. 5. számú melléklet 14. pont
Ez a sor tartalmazza a CAA1301–CAA1308, valamint CAA1310 sor(ok)on feltüntetett levonások összegének 50%-át. |
|
CAA130012 |
(–) Levonás alapvető tőkéből járulékos tőke hiánya miatt |
Hpt. 5. számú melléklet 14A. pont
Ezen a soron külön kell kimutatni a CAA1301–CAA1308, valamint CAA1310 sor(ok)on feltüntetett levonások járulékos tőkével nem fedezett összegét. |
|
CAA130013 |
(–) Levonás limittúllépés miatt |
Hpt. 5. számú melléklet 16. pont
A CAA1309 és CAA1311 sorok esetén a levonások során nem a 14. és 14A. pontokban foglalt előírásokat, hanem a 16. pontban lefektetett szabályt kell alkalmazni, azaz a levonások során érvényesíteni kell a 13. pontban meghatározott korlátozásokat. |
|
CAA13002 |
Ebből: (–) Levonások a járulékos tőkéből |
Hpt. 5. számú melléklet 14., 14A. és 16. pontja.
CAA13002=CAA130021+CAA130022 |
|
CAA130021 |
(–) Levonás járulékos tőkéből az
50–50% arányú tételek miatt |
Hpt. 5. számú melléklet 14. pont
Ez a sor tartalmazza a CAA1301–CAA1308, valamint CAA1310 sor(ok)on feltüntetett levonások összegének 50%-át. Amennyiben az 50%-os súlyú tételek a korlátozások figyelembe vételével meghatározott járulékos tőke értékét meghaladják, a levonás az alapvető tőkéből történik (ld. CAA130012 sor). |
|
CAA130022 |
(–) Levonás limittúllépés miatt |
Hpt. 5. számú melléklet 16. pont
A CAA1309 és CAA1311 sorok esetén a levonások során nem a 14. és 14A. pontokban foglalt előírásokat, hanem a 16. pontban lefektetett szabályt kell alkalmazni, azaz a levonások során érvényesíteni kell a 13. pontban meghatározott korlátozásokat. |
|
CAA1301 |
(–) PIBv-ben lévő tőkebefektetések korlátozása miatt |
Hpt. 5. számú melléklet 14. a) pont
Befolyásoló részesedésnek minősülő PIBv-ben lévő tőkebefektetések könyv szerinti értéke |
|
CAA1302 |
(–) PIBv-nek nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke korlátozása miatt
|
Hpt. 5. számú melléklet 14. a) pont
Befolyásoló részesedésnek minősülő PIBv-nek nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értéke |
|
CAA1303 |
(–) A PIBv-ben lévő nem befolyásoló tőkebefektetés és alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke limit feletti része |
Hpt. 5. számú melléklet 14. b) pont
Összes nem befolyásoló – 10% alatti – részesedésnek minősülő PIBv-okban lévő részesedés és alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének limit feletti része |
|
CAA1304 |
(–) Biztosítóban lévő tőkebefektetések korlátozása miatt |
Hpt. 5. számú melléklet 14. a) pont
Befolyásoló részesedésnek minősülő biztosítóban, viszontbiztosítóban és biztosító holding társaságban lévő tőkebefektetések könyv szerinti értéke |
|
CAA1305 |
(–) Biztosítónak nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke korlátozása miatt |
Hpt. 5. számú melléklet 14. a) pont
Befolyásoló részesedésnek minősülő biztosítóban, viszontbiztosítóban és biztosító holding társaságban nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értéke |
|
CAA1306 |
(–) A Biztosítóban lévő nem befolyásoló tőkebefektetés és alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke limit feletti része |
Hpt. 5. számú melléklet 14. b) pont
Összes nem befolyásoló – 10% alatti – részesedésnek minősülő biztosítóban, viszontbiztosítóban és biztosító holding társaságban lévő részesedés és alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének limit feletti része |
|
CAA130610 |
Kiegészítő információ:
KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE |
CAA130610=CAA11+(CAA12–CAA1217)+CAA1301+
CAA1302+CAA1303+CAA1304+CAA1305+CAA1306
Hpt. 5. számú melléklet 15. pont
(A Hpt. 5. számú melléklet 14. pont c), d) és e) alpontjában meghatározott követelmény a CAA1308, a CAA1307 és CAA1310 soron szereplő tétel figyelmen kívül hagyásával érvényesül.)
Szavatoló tőke a nagy kockázatok fedezésére (ha a piaci kockázatokat kiegészítő tőkével nem fedezik) továbbá a minősített befektetések fedezetére.
Tájékoztató adat. |
|
CAA1307 |
(–) A kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál figyelembe nem vett, 1250%-os kockázati súlyú értékpapírosítási pozíciók összege |
Hpt. 5. számú melléklet 14. d) pont |
|
CAA1308 |
(–) IRB szerinti értékvesztés és céltartalék hiány, valamint IRB részesedések várható vesztesége |
Hpt. 5. számú melléklet 14. c) pont
|
|
CAA1309 |
(–) A pénzügyi szektoron kívüli befektetési korlátozások miatti limittúllépések összege |
CAA1309= CAA1309101+CAA1309102+CAA1309103
Hpt. 83. §
A pénzügyi szektoron kívüli befolyásoló részesedések limit feletti része. |
|
CAA1309101 |
(–) Hitelintézet egy vállalkozásban lévő befektetése könyv szerinti értékének a hitelintézet szavatoló tőkéje 15% feletti része |
Hpt. 83. § (1) bekezdés |
|
CAA1309102 |
(–) Hitelintézet egy vállalkozásban lévő befektetésének a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-át meghaladó része |
Hpt. 83. § (2) bekezdés |
|
CAA1309103 |
(–) Hitelintézet összes, vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedései nettó könyv szerinti értékének a hitelintézet szavatoló tőkéje 60%-át meghaladó része |
Hpt. 83. §(3) bekezdés |
|
CAA1310 |
(–) Kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értéke a második szerződés szerinti (fizetést vagy szállítást követő) 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig |
Hpt. 5. számú melléklet 14.e) pont, |
|
CAA1311 |
(–) Nagykockázat vállalásának korlátozása miatti limittúllépés |
CAA1311= CAA1311101+CAA1311102+CAA1311103
Hpt. 79. §, 80. § |
|
CAA1311101 |
(–) Hitelintézet egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni nagykockázat-vállalásának a hitelintézet szavatoló tőkéje 25% feletti része |
Hpt. 79. § (1)–(2) bekezdések, 80. § |
|
CAA1311102 |
(–) Hitelintézet által vállalt nagykockázat-vállalásoknak a hitelintézet szavatoló tőkéje nyolcszoros összege feletti része |
Hpt. 79. § (3) bekezdés, 80. § |
|
CAA1311103 |
(–) Hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkező egyedi ügyfeleivel, ügyfélcsoportjaival szembeni nagykockázat-vállalásának a hitelintézet szavatoló tőkéje 20% feletti része |
Hpt. 79. § (7) bekezdés, 80. § |
|
CAA14 |
KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE |
= CAA11+ CAA13001
|
|
CAA15 |
KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE |
= CAA12+ CAA13002
|
|
CAA1510 |
KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE |
= CAA11+ CAA12+ CAA13,
illetve = CAA14 + CAA15
Hpt. 5. számú melléklet 17. pont |
|
CAA16 |
PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉSZÍTŐ TŐKE |
= CAA161+CAA163+CAA166+CAA167
Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont 2. és 3. pontja |
|
CAA161 |
Járulékos tőke szavatoló tőkébe be nem számítható része |
A járulékos tőkének a piaci kockázatok fedezésére szolgáló kiegészítő tőke elemekhez átcsoportosított, limit feletti része (lásd CAA1225+CAA123)
Hpt. 5. számú melléklet 18. pont |
|
CAA163 |
Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke |
Hpt. 48. § d)–e) pontok, az 5. számú melléklet 18. és
19. pontok és 76. § (5) bekezdés |
|
CAA166 |
(–) Hitelintézet kereskedési könyvi nagykockázat-vállalásának limittúllépése miatti tőkelevonás |
Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont 2. pontjának megfelelően |
|
CAA167 |
(–) Elismert, de fel nem használt kiegészítő tőke |
(–) A kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek limit feletti része.
Hpt. 5. számú melléklet 20. pontja |
|
CAA181 |
Kiegészítő információk:
IRB SZERINTI ÉRTÉKVESZTÉS/ CÉLTARTALÉK TÖBBLET (+) / HIÁNY (–) |
CAA181= CAA1811+CAA1812
Tájékoztató adat
A különbség pozitív összegét – Hpt. 5. számú melléklet
8. f) pontjában előírt korlát figyelembe vételével – a CAA1217., a hiány összegét negatív előjellel a CAA1308 soron kell feltüntetni. |
|
CAA1811 |
IRB szerint beszámítható értékvesztés/céltartalék |
A Számv. tv. és a Hitkr. szerint a Hpt. 5. számú melléklet 8. f), 8/A. és 14. c) pontok, valamint a Kkr. 43. § (2) bekezdésében felsorolt kitettségekkel kapcsolatos értékvesztések és céltartalékképzések Tájékoztató adat |
|
CAA1812 |
(–) IRB szerint várható veszteségek |
A Hpt. 76/C. § (7) és (8) bekezdések, illetve a Hpt. 5. számú melléklet 8. f), 8/A és 14. c) pontok, valamint a Kkr. 43. §-ában említett, a Kkr. 39. § (1), (2), (3) bekezdésekben és a 40. § (2) bekezdésében leírtak figyelembevételével számított várható veszteségek.
Tájékoztató adat. |
|
CAA182 |
ALÁRENDELT KÖLCSÖNTŐKE SZÁMVITELI ÉRTÉKE |
Hpt. 5. számú melléklet 10. pont.
Az alárendelt kölcsöntőke törlesztésekkel nem csökkentett értékét tartalmazza a sor.
Tájékoztató adat. |
|
CAA183 |
INDULÓ TŐKEKÖVETELMÉNY |
Hpt. 9. §
Tájékoztató adat. |
HITELINTÉZETEK TŐKEKÖVETELMÉNY-SZÁMÍTÁSA
Sor |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
CAB2 |
TŐKEKÖVETELMÉNY MINIMÁLIS SZINTJE |
=CAB21+CAB22+CAB23+CAB24 + CAB26
Hpt. 14/A. §, 32/A. §, 76. § (1) bekezdés |
CAB21 |
ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A HITELEZÉSI, PARTNER, FELHÍGULÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOKRA |
=CAB211+CAB212 |
CAB211 |
Sztenderd módszer (a továbbiakban: SA) tőkekövetelménye |
A hitelkockázat SA módszer szerinti tőkekövetelménye minden kitettségi osztályra vonatkozóan
=[CAB21111 vagy (CAB21112+CAB21113)] +CAB2112
A Hpt. 76/A. §, 76/E. és 76/F. §-ai és a Hkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai |
CAB21111 |
SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül) |
= CAB2111101+ CAB2111102+ CAB2111103+ CAB2111104+ CAB2111105+ CAB2111106+ CAB2111107+ CAB2111108+ CAB2111109+ CAB2111110+ CAB2111112+ CAB2111114+ CAB2111115,
illetve = CS0, n
Hkr. 2. rész 1–5. fejezet |
CAB2111101 |
Központi kormányok és központi bankok |
= 1CS0,n |
CAB2111102 |
Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok |
= 2CS0,n |
CAB2111103 |
Közszektorbeli intézmények |
= 3CS0,n |
CAB2111104 |
Multilaterális fejlesztési bankok |
= 4CS0,n |
CAB2111105 |
Nemzetközi szervezetek |
= 5CS0,n |
CAB2111106 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
= 6CS0,n |
CAB2111107 |
Vállalkozások |
= 7CS0,n |
CAB21111071 |
ebből: rövid lejáratú követelések |
= 71CS0,n |
CAB2111108 |
Lakosság |
= 8CS0,n |
CAB2111109 |
Ingatlannal fedezett követelések |
= 9CS0,n |
CAB2111110 |
Késedelmes tételek |
= 10CS0,n |
CAB2111112 |
Fedezett kötvények |
= 12CS0,n |
CAB2111114 |
Kollektív befektetési értékpapírok |
= 14CS0,n |
CAB2111115 |
Egyéb tételek |
= 15CS0,n |
CAB21111151 |
ebből: Hkr. 16. § (1)–(2) bekezdése szerinti tételek |
= 151CS0,n |
CAB21112 |
Tartós mentesítés esetén az alap belső minősítésen (továbbiakban FIRB), illetve fejlett belső minősítésen alapuló (továbbiakban AIRB) módszert alkalmazó hitelintézetek SA módszer szerinti tőkekövetelménye IRB kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül) |
= CAB2111201+ CAB2111202+ CAB2111203+ CAB2111204+ CAB2111205+ CAB2111206
A Hpt. 76/D §, 76/E. és 76/F. § és a Hkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai
A FIRB módszert alkalmazó hitelintézetek SA kitettségi osztályonkénti tőkekövetelményét a 2TCIF táblázat, az AIRB módszert alkalmazó hitelintézetekét a 2TCIA táblázat hivatkozott cellái tartalmazzák. |
CAB2111201 |
Központi kormányok és központi bankok |
FIRB: 2TCIF1,q vagy
AIRB: 2TCIA1,q |
CAB2111202 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
FIRB: 2TCIF2,q vagy
AIRB: 2TCIA2,q |
CAB2111203 |
Vállalkozások |
FIRB: 2TCIF3,q vagy
AIRB: 2TCIA3,q |
CAB2111204 |
Lakosság |
AIRB: 2TCIA4,q
CAB2111205 |
CAB2111206 |
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök |
FIRB: 2TCIF5,q vagy
AIRB: 2TCIA6,q |
CAB21113 |
Fokozatos bevezetés esetén az alap belső minősítésen (a továbbiakban: FIRB), illetve fejlett belső minősítésen alapuló (továbbiakban AIRB) módszert alkalmazó hitelintézetek SA módszer szerinti tőkekövetelménye IRB kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül) |
= CAB2111301+ CAB2111302+ CAB2111303+ CAB2111304+ CAB2111305+ CAB2111306
A Hpt. 76/D. §, 76/E. és 76/F. § és a Hkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai
A FIRB módszert alkalmazó hitelintézetek SA kitettségi osztályonkénti tőkekövetelményét a 4TCIF táblázat, az AIRB módszert alkalmazó hitelintézetekét a 4TCIA táblázat hivatkozott cellái tartalmazzák. |
CAB2111301 |
Központi kormányok és központi bankok |
FIRB: 4TCIF1,q vagy
AIRB: 4TCIA1,q |
CAB2111302 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
FIRB: 4TCIF2,q vagy
AIRB: 4TCIA2,q |
CAB2111303 |
Vállalkozások |
FIRB: 4TCIF3,q vagy
AIRB: 4TCIA3,q |
CAB2111304 |
Lakosság |
AIRB: 4TCIA4,q |
CAB2111305 |
Részesedések |
FIRB: 4TCIF4,q vagy
AIRB: 4TCIA5,q |
CAB2111306 |
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök |
FIRB: 4TCIF5,q vagy
AIRB: 4TCIA6,q. |
CAB2112 |
Értékpapírosított pozíciók SA módszer szerinti tőkekövetelménye |
1SECSA0,u + 2SECSA0,u |
CAB212 |
IRB-n alapuló módszer tőkekövetelménye (értékpapírosított pozíció nélkül) |
=CAB2121+CAB2122+CAB2123+CAB2124+ CAB2125
Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont, 76/B–C. §-ok, és a Hkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai |
CAB2121 |
FIRB módszer tőkekövetelménye, azaz nem saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül) |
= CAB212101+CAB212102+CAB212103
Hkr. 152. §, 155. §, 145. § (2) bekezdés, 149. § (1) bekezdés, 151. §, 100–101. §-ok, 137–138. §-ok, 146–148. §-ok, 103–106. §-ok, 109. § és a Hkr. altáblákban hivatkozott további paragrafusai |
CAB212101 |
Központi kormányok és központi bankok |
= C1CIF0,r |
CAB212102 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
= C2CIF0,r
Hkr. 25. § szerinti kitettség |
CAB2121021 |
ebből: hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
= C21CIF0,r
Hkr. 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kitettség |
CAB212103 |
Vállalkozások |
= C3CIF0,r |
CAB2122 |
AIRB módszer tőkekövetelménye, azaz saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül) |
= CAB212201+CAB212202+CAB212203+ CAB212204
Hpt. 81. §, Hkr. 44. § (4) bekezdés, 48. § (4)–(5) bekezdések, 80–82. §-ok, 107. §, 45. § (3) bekezdés, 74. § (5)–(6) bekezdések, és a Hkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai |
CAB212201 |
Központi kormány és központi bank |
= C1CIA0,r |
CAB212202 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
= C2CIA0,r
Hkr. 25. § szerinti kitettség |
CAB2122021 |
ebből: hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
= C21CIA0,r
Hkr. 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kitettség |
CAB212203 |
Vállalkozások |
= C3CIA0,r |
CAB212204 |
Lakosság |
= C4CIA0,r |
CAB2123 |
Részesedések IRB módszer szerint tőkekövetelménye |
= CQ0,k
2007. évi LI. tv Átmeneti rendelkezések 75. § 12–15. pontok, Hkr. 34–36. §-ok, 40. §, 49–50. §-ok, 53. §, 56. § és a Hkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai |
CAB2124 |
Értékpapírosított pozíciók IRB módszer szerinti tőkekövetelménye |
1SECIRB0,x+ 2SECIRB0,x |
CAB2125 |
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök tőkekövetelménye |
FIRB: 2TCIF5, avagy
AIRB: 2TCIA6,a |
CAB22 |
ELSZÁMOLÁSI/SZÁLLÍTÁSI KOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE |
= CTS1,c
Pkkr.szerint |
CAB23 |
ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A POZÍCIÓ-, DEVIZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA |
= CAB231+ CAB232 |
CAB231 |
Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat szenderd módszer szerinti tőkekövetelménye eszközcsoportonként |
= CAB2311+CAB2312+CAB2313+CAB2314
A Kkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai |
CAB2311 |
Kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
= M1T1,j |
CAB2312 |
Részvények |
= M2R1,h |
CAB2313 |
Deviza |
= M3D01,m |
CAB2314 |
Áruk |
= M4A1,i |
CAB232 |
Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat belső modell szerinti tőkekövetelménye |
= M5M1,e |
CAB24 |
ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A MŰKÖDÉSI KOCKÁZATRA |
= CAB241+CAB242+CAB243
Hpt. 76/J. §, 2007. évi LI. tv. Átmeneti rendelkezések 75. § 4. és 10. d) pontok, Átmeneti és záró rendelkezések 74. § 3. p) pont, továbbá az Mkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai |
CAB241 |
Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény (BIA módszer) |
= OP1,g |
CAB242 |
Sztenderdizált/Alternatív sztenderdizált módszer szerinti tőkekövetelmény (TSA/ASA módszer) |
= OP2,g |
CAB243 |
Működési kockázat fejlett mérési módszer szerinti tőkekövetelmény (AMA módszer) |
= OP3,g |
CAB26 |
EGYÉB ÉS ÁTMENETI TŐKEKÖVETELMÉNY |
= CAB261 |
CAB261 |
Átmeneti rendelkezésként előírt tőkekövetelmény minimális alsó korlátjának elérésére vonatkozó tőketöbblet |
Az érték ≥ 0
2007. évi LI. tv. 75. § (3), (5)–(8) bekezdések – Átmeneti rendelkezések |
CAB3 |
ÖSSZEGZŐ ADATOK |
|
CAB31 |
Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt |
= CAA1–(CAB2–CAB26) |
CAB311 |
Tőkemegfelelési mutató (a továbbiakban: TMM) egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt |
= CAA1/(CAB2–CAB26)*8%
Lásd CAB321 algoritmusát, ahol a számláló és nevező tartalmát a CAB31 értékének meghatározásához szükséges szavatoló tőke és tőkekövetelmény értékek tartalmazzák. |
CAB32 |
Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után |
= CAA1–CAB2 |
CAB321 |
TMM egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után |
= (CAA1/CAB2) *8%
A tőkemegfelelés szabályozása a minimális szavatoló tőke szükségletnek megfelelő TMM a Hpt. 5. számú melléklet 17. pontja és a 2007. évi LI. Tv. 75. § (9) bekezdése figyelembevételével.
A tőkemegfelelés szabályozásának különböző szintjeihez (így a belső tőkemegfelelés-értékelés és a felügyeleti felülvizsgálatot követően előírt szavatoló tőke szükséglethez) ugyanez a mutatószám hozzárendelhető a számláló és nevező megfelelő tartalmával. |
CAB33 |
FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉT KÖVETŐEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE |
Hpt. 76. § (2) bekezdés
A felügyeleti felülvizsgálat (SREP) előírásainak figyelembe vételét követően rendelkezésre álló szavatoló tőkét a felügyeleti vizsgálatot záró Prudenciális levél (szükség esetén határozat) előírásainak megfelelően kell meghatározni.
Az első felügyeleti felülvizsgálat időpontjáig a CAA1 sorban szereplő, rendelkezésre álló szavatoló tőke összegét kell szerepeltetni. |
CAB3301 |
FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉT KÖVETŐ TŐKEKÖVETELMÉNY |
Hpt. 145/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében, legfeljebb a 153. §-ban rögzített mértékű többlet- tőke-követelmény
Hpt. 151. § (6) bekezdés – kivételes felügyeleti intézkedések
A tőkekövetelményt a felügyeleti vizsgálatot záró Prudenciális levél (szükség esetén határozat) előírásainak megfelelően kell meghatározni. A többlettőke előírást a Felügyelet a teljes minimális tőkekövetelmény (Hpt. 76. § (1)) vagy az egyes kockázatok, illetve érintett portfóliók tőkekövetelménye %-ában adja meg. A CAB pont 3301. sorban szereplő értéket a %-os tőketöbblet előírásainak megfelelően kell kiszámítani és ezt a %-os emelést a következő felülvizsgálatig folyamatosan be kell tartani.
Az első felügyeleti felülvizsgálat időpontjáig a CAB 2. sorban szereplő minimális szavatoló tőkeszükséglet összegét kell szerepeltetni. |
CAB331 |
Szavatoló tőke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően |
= CAB33–CAB3301 |
CAB332 |
Tőkemegfelelési index felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően |
= (CAB33/CAB3301)*100% |
CAB333 |
TMM felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően |
= (CAB33/CAB3301)*8% |
CAB34 |
|
BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) UTÁN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE |
Hpt. 76/K. §
A belső tőkemegfelelés értékelés (ICAAP) során meghatározott rendelkezésre álló szavatoló tőke összegét kell a sorban megjeleníteni.
Az első ICAAP-ot megelőzően a cella értéke nulla. |
CAB3401 |
BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) SZAVATOLÓ TŐKE SZÜKSÉGLETE |
Hpt. 76/K. §
A belső tőkemegfelelés értékelés (ICAAP) során meghatározott szavatoló tőkeszükségletet kell a sorban megjeleníteni.
Az első ICAAP-ot megelőzően a cella értéke nulla. |
CAB341 |
Szavatoló tőke többlet/hiány belső tőkemegfelelés értékelést követően |
= CAB34–CAB3401 |
CAB342 |
Tőkemegfelelési index belső tőkemegfelelés értékelést követően |
= (CAB34/CAB3401) *100% |
CAB343 |
TMM belső tőkemegfelelés értékelést követően |
= (CAB34/CAB3401) *8% |
CS, 1CS–151CS TÁBLÁK, VALAMINT A KCS, K1CS–K151CS TÁBLÁK
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül |
Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek nyilvántartásbavételét és értékelését a Számv. tv., valamint a Hitkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem ismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe.
A kitettség eredeti értéke a Hpt. 76/A. § (4) bekezdés szerinti értéknek az elszámolt értékvesztéssel vagy céltartalékkal növelt értéke azzal, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében az ügyletkockázati súly (hitelegyenértékesítési tényező -CCF) hatását nem kell figyelembe venni.
A Hkr. 18. §-ában felsorolt származtatott tételek esetében az eredeti kitettség értéket a kockázati céltartalék, hitelegyenértékesítési tényező (CCF) valamint a hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatásainak figyelembevétele nélkül kell meghatározni.
A szabványosított nettósítási megállapodással nem rendelkező (nem beleértve a szerződéses nettósítási megállapodást) származtatott ügyletek, repóügyletek, értékpapír- vagy áru-kölcsönbeadási vagy kölcsönbevételi ügyletek, hosszú elszámolási idejű ügyletek és fedezett kölcsönügyletek esetében a kitettség eredeti értéke egyenlő:
a Pkkr.-ben leírt módszerek (piaci árazás módszere, eredeti kockázat szerinti módszer, sztenderd módszer, belső modell módszer) szerint számított partnerkockázati kitettség értékkel;
A szabványosított nettósítási megállapodásokkal rendelkező repóügyletek és/vagy értékpapír-, illetve áru-kölcsönbeadási vagy kölcsönbevételi ügyletek, és/vagy egyéb tőkepiac vezérelt ügyletek esetében az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek kockázatmérséklő hatását a Hkr. 133. §-a szerint kell meghatározni. |
|
2 |
Ebből: Partnerkockázatból származó hitelkockázat |
A szabványosított nettósítási megállapodással nem rendelkező származtatott ügyletek, repóügyletek, értékpapír- vagy áru-kölcsönbeadási vagy kölcsönbevételi ügyletek, hosszú elszámolási idejű ügyletek és fedezett kölcsönügyletek esetében a kitettség eredeti értékét a Pkkr.-ben leírt módszerek (piaci árazás módszere, eredeti kitettség szerinti módszer, sztenderd módszer, belső modell módszer) szerint kell meghatározni. |
|
3 |
(–) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan |
Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelését a Számv. tv. valamint a Hitkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem ismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe. Az értékvesztésre és kockázati céltartalékra vonatkozó szabályokra a Hitkr. rendelkezései az irányadók. |
|
4 |
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke |
4= 1+3 |
|
5–10 |
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák |
A Hpt. 2. számú melléklet III/A 7. pontjában definiált hitelezésikockázat-mérséklési technikák egy kitettség vagy kitettségek hitelezési kockázatát oly módon csökkentik, hogy kockázatcsökkentő eszköz (a beáramló helyettesítő tétel) a fedezendő pozíció megfelelő hányadának (kiáramló helyettesített tétel) helyébe lép a saját kockázati súlyával. |
|
5–6 |
Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált értékek (GA) |
Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet definícióját a Hpt. 2. számú melléklet III/A 1. pontja definiálja.
A kockázattal súlyozott kitettség érték és várható veszteség összegének kiszámításához teljes fedezet és részleges fedezettség, illetve állami garanciák esetén lásd a Hkr. 154. §-ában leírtakat.
Devizanem eltérés esetén a korrekciót a Hkr. 153. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell számítani. |
|
5 |
Garanciák |
Olyan előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, amely olyan kötelezettségvállaláson alapul, mely kielégíti a Hkr. 108. §, 108/A. § és a Hkr. 120–123. §-ok és 125/A. §, 126. §-okban leírt minimumkövetelményeket (pl. garancia, kézfizető kezesség), amely nem minősül hitelderivatívának.
GA=G*(t-t*)/(T-t*) ahol G*=G(1-HFX).
Lásd még a 9–10 oszlopnál leírtakat. |
|
6 |
Hitelderivatívák |
A hitelderivatívák típusai és elismerhetőségének kritériumai meghatározását lásd a Hkr. 110. § és 124–126. §-okban. |
|
7–8 |
Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet |
Az előre rendelkezésre bocsátott fedezetek definícióját a Hpt. 2. számú melléklet III/A 2. pontja tartalmazza, az ekként elismerhető fedezetek felsorolását pedig a Hkr. 96. § (1)–(2) bekezdések idevonatkozó részei, azzal, hogy a szabványosított nettósítási megállapodások az egyszerű módszernél (azaz a 7. oszlopban) nem vehetők figyelembe. (Hkr. 98. §).
A mérlegen belüli nettósítás, a pénzügyi biztosíték és az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek részletszabályait lásd a Hkr. 97. §, 99. §, 100. § és 107. §-okban.
(Hkr. 128–129. §-ok: Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek között készpénzfedezetnek minősül a kielégítési jog megnyíltát eredményező hiteleseményhez kapcsolódó értékpapírba történő befektetés és hitelnyújtó hitelintézet által a mérlegen belüli nettósítás keretében figyelembe vehető kölcsön és betét egyenlege is.)
Ezen fedezetek értékét a Hkr. 135. §-ban leírtaknak megfelelően kell meghatározni. |
|
7 |
Pénzügyi biztosítékok: Egyszerű módszer |
A módszer leírását és alkalmazásának feltételeit a Hkr. 134–135. §-ok részletesen tartalmazzák.
A pénzügyi biztosítékok hitelkockázati fedezetként való elismerhetőségének feltételeit lásd a Hkr. 114. §-ban. A pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerének alkalmazása esetén (azaz, ha az „f1” oszlopot tölti ki az intézmény), akkor az intézmény az „i” oszlopokban nem szerepeltethet adatot. [Hkr. 134. § (1) bekezdés], ugyanis az egyszerű és átfogó (lásd később) módszer egyidejű alkalmazása nem megengedett.
Ha f1>0, akkor i=0. |
|
8 |
Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet |
Az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek elismerhetőség kritériumait lásd Hkr. 118. §-ban, a kivételekre (amikor garanciaként kezelendő) vonatkozó szabályokat pedig lásd a 152. §-ban. |
|
9–10 |
CRM helyettesítő hatások a kitettségre |
Hkr. 135. § és 154. §
A „beáramló helyettesítő tételek” megegyeznek az értékvesztéssel és a kockázati céltartalékkal csökkentett nettó kitettség összegéből levonásra kerülő azon összeggel, amely az ügyfél kockázati kitettség osztálya és a kockázati súlyozás valamint az ügyfélkategória alapján kerül meghatározásra és hozzárendelésre kerül az ügyfél kockázati kitettség osztályához a kockázati súlyozás és az ügyfélkategória alapján. Ez az összeg kerül figyelembevételre beáramló helyettesítő tételként a fedezet nyújtójának kitettségi osztályánál és kockázati súlyánál és ügyfélkategóriájánál. |
|
9 |
(–) Kiáramló helyettesített tételek összesen |
A kiáramló helyettesített tételek (9g1) oszlopba írjuk azt az értéket, amelyet helyettesítünk (pl. vállalkozói hitelt) valamely CRM technikával. „Beáramlóként” a helyettesítő tétel összegét csak annak a kitettségi osztálynak a táblázatában lehet szerepeltetni, amely kitettségi osztályból (pl. központi kormány, központi bank stb.) a helyettesítő tétel származik.
A beáramló helyettesítő tételt ugyanabban a sorban kell feltüntetni, amely sorban a kiáramló helyettesítő tétel szerepel. Például, ha a beáramló helyettesítő tétel mérlegtétel fedezetéül szolgál, akkor az 1CS11 Mérlegtételek sorban kell feltüntetni. |
|
10 |
(+) Beáramló helyettesítő tételek összesen |
A beáramló helyettesítő tételt a helyettesített tétel típusának megfelelő sorban kell feltüntetni, nem pedig a helyettesítő tétel típusának megfelelő sorban. Így például, ha egy garancia mérlegtételre nyújt fedezetet, akkor azt a beáramló helyettesítő tételek oszlop mérlegtételek sorában kell feltüntetni, és nem pedig a mérlegen kívüli tételek között.
,,Kiáramlóként” a helyettesített tétel összegét csak annak a kitettségi osztálynak a táblázatában lehet szerepeltetni, amely kitettségi osztályból (pl. vállalkozások, lakosság stb.) a helyettesített tétel kikerül.
Minden táblában fennál az alábbi egyezőség:
g1= –(e1+e2+f1+f2).
Az egyezőség az alábbi formában fennáll az összegző tábla CS0, CS11 és CS12 soraira:
g2 = – g1 |
|
11 |
Nettó kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10) |
A megfelelő kockázati súly kategóriába és kitettségi osztályba sorolt kitettség értéke a helyettesítésen alapuló CRM technikák hatásának figyelembevételével. |
|
12–14 |
A kitettség értékét módosító CRM technika: előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere |
A Hkr. 134. § (1) bekezdésnek megfelelően a hitelintézet a pénzügyi biztosítékok hitelezésikockázat-mérséklő hatásának számszerűsítése során vagy a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét, vagy a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét alkalmazhatja, de a két módszer egyidejűleg nem alkalmazható.
A módszer alkalmazásának részleteit lásd a Hkr. 136–144. §-okban. |
|
12 |
Volatilitási korrekciós tényező hatása a kitettségre |
Hkr. 137. §.
A jelentendő érték a volatilitási korrekció kitettségre gyakorolt hatása (Eva-E), ahol E a hitelkockázati fedezet figyelembevétele nélküli kitettség érték,
EVA a kitettség volatilitással korrigált értéke. |
|
13 |
(–) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke (CVAM) |
Megfelel a CVAM= CVA(t-t*)/(T-t*)=C(1-HC-HFX)(t-t*)/(T-t*) képlet alapján, számolt értéknek, ahol CVA = C (1-HC-HFX) amelyhez a C, Hc, HFX, t, T és t* rövidítések jelentését lásd Hkr. 137. § (2) bekezdés és a 158. § (2)–(3) bekezdések meghatározását a Hkr. lásd Lejárati eltérés: Hkr. 156. §.
Lejárat meghatározása: Hkr. 157. §.
Hitelkockázati fedezet értékelése: Hkr. 158. §.
A kereskedési könyvi műveletekre – beleértve a pénzügyi biztosítékokat és árukat – a Pkkr.-ben leírt kereskedési könyvi kockázati kitettségre vonatkozó szabályok az irányadóak. |
|
14 |
(–) Volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére |
A jelentendő összeg a volatilitási és lejárati korrekció együttes hatása (CVAM–C) = C[(1–HC–HFX)–1],
ahol a volatilitási korrekció hatása (CVA–C) = C[(1–HC–HFX)–1],
és a lejárati korrekció hatása (CVAM–CVA)= C(1–HC–HFX)[(t–t*)/(T–t*)–1].
A pénzügyi biztosíték piaci értékének kiszámítása átfogó módszer szerint: Hkr. 136. § és 158. § (2) bekezdés. |
|
15 |
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) |
Hkr. 131. §, 132. §, 133. §, 137. §, 145. § (1) bekezdés. |
|
16–19 |
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása |
Hpt. 2. számú melléklet III/A. 6. pontja; és a Hkr. 17. §-a és a 145. § (1) bekezdése.
A mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált CCF nélküli értékét (15 oszlop) kell szétosztani a 0%, 20%, 50% és 100%-os ügyletkockázati súlyú mérlegen kívüli tételek között (15 oszlop= 16+17+18+19 oszlopok). |
|
20 |
Kitettség értéke |
Kitettség értékének meghatározásához lásd a hitelezésikockázat-mérséklési technikák fejezeteit (Hkr. 127–160. §-ok).
Kitettség értéke az értékvesztés-elszámolás és céltartalékképzés, valamint az összes hitelezésikockázat-mérséklő (CRM) tétel és a hitelegyenértékesítési tényezők (CCF) alkalmazása után, a Hkr. 4–23. §-okban meghatározott kockázati súlyozásnak megfelelően.
A mérlegtételek és a mérlegen kívüli tételek együtt. A mérlegen kívüli értékek (16–19. oszlopok) itt már a mérlegesített értékkel szerepelnek. |
|
21 |
Kockázattal súlyozott kitettség érték |
A Hpt. 76/A. § (2), (3), (5), (6), és (7) bekezdései alapján az egyes tételek kockázati súlyozását
a Hkr. 4–23. §-ok részletezik.
A Hpt. 76/G. § (1) bekezdés alapján a külső hitelminősítő szervezetekkel és export hitelügynökségekkel szembeni követelményeket és a hitelminősítéseik megfeleltetését a Hkr. 19–23. §-ok tartalmazzák.
A Hpt. 76/F § (1) bekezdés alapján a kockázattal súlyozott kitettség érték és várható veszteség érték számításánál a Hkr. 127. § útmutatása szerint kell eljárni.
Ezen oszlop a mérleg és a mérlegen kívüli tételek (amelyek már mérlegesítve szerepelnek) együttes kockázattal súlyozott értéke. |
|
22 |
TŐKEKÖVETELMÉNY |
Hpt. 76. § (1) bekezdés |
|
SOROK |
|
11 |
Mérlegtételek |
A Számvt. tv. 21. § szerinti azon eszközoldali tételek, amelyek nem szerepelnek az alább felsoroltak között. |
|
12 |
Mérlegen kívüli tételek |
A Hkr. 17. §-ában felsorolt tételek, kivéve az értékpapír finanszírozó ügyleteket, a hosszú elszámolási idejű ügyleteket, vagy a termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló ügyleteket. |
|
13 |
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és Hosszú elszámolási idejű ügyletek |
Repó és a fordított repó megállapodások: Tpt. 5. § (1) bekezdés 110. pont,
értékpapírkölcsönzési ügyletek: Tpt. 5. § (1) bekezdés 44. pont,
letéti számla fedezete mellett végzett kölcsönügyletek: Pkkr. 3 §,
hosszú elszámolási idejű ügyletek: Pkkr. 3. § |
|
14 |
Származtatott ügyletek |
Származtatott ügyletek: Hkr. 18. § (1) bekezdés,
származtatott ügyletek értékelése és súlyozása: Pkkr. 3. § |
|
15 |
Termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség |
Azokat a kitettségeket, amelyek a termékek közötti szerződéses nettósítás alapján állnak fenn (Pkkr. szerint) és nem sorolhatók sem a származtatott, sem az értékpapír- finanszírozó és hosszú elszámolási idejű ügyletek közé, ebben a kategóriában kell szerepeltetni. |
|
2051 |
Késedelmes tételek |
Nem töltendő mező. |
|
2052 |
Kijelölt hitelminősítő szervezet általi minősítés nélküli kitettség |
Nem töltendő mező. |
|
2073 |
Ingatlannal fedezett kitettség |
Nem töltendő mező. |
|
2053 |
Nem lakóingatlannal fedezett kitettség |
Nem töltendő mező. |
|
209 |
200% |
Csak IRB-t alkalmazó hitelintézetnél (tartós mentesség, fokozatos bevezetés) az összesen táblában (CS) kollektív befektetési forma portfólióját képező kitettségek (14CS) esetén [Hkr. 33. § (2) bekezdés b) pont] kell kitölteni. |
|
212 |
Egyéb kockázati súlyok |
A Hpt. 75/A. § alapján minden kitettséget be kell sorolni az e paragrafusban felsorolt kitettségi osztályok valamelyikébe. A kitettségek kockázati súlyozását a Hkr. rendelet 4–23. §-a tartalmazza. „Egyéb kockázati súly” a Hkr.-ben nem kerül alkalmazásra. Mindazon kitettségeket, amelyeket a Hkr. nem részletez, a Hpt. 76/A. § (6) bekezdés alapján 100%-os súllyal kell szerepeltetni. |
|
EGYÉB |
|
|
Sztenderd módszer kitettségi osztályai |
A sztenderd módszer kitettségi osztályai a Hpt. 76/A. § (1) bekezdésében definiált kitettségi osztályok, továbbá az összesen tábla.
Alepelv: a sztenderd módszert (SA) választó intézményeknek a hitelezési kockázatok tőkekövetelményének meghatározásához az összes kitettségre vonatkozóan a sztenderd módszer kitettségi osztályai szerinti bontást kell alkalmazniuk.
A szavatoló tőkéből levont tételeket a hitelezési kockázati táblákban nem kell feltüntetni (Hpt. 76/A. § (5) bekezdés) |
|
|
Központi kormány és központi bank |
Hpt. 76/A. § (1) bekezdés a) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 4. § |
|
|
Közszekorbeli intézménnyel szembeni kitettség |
Hpt. 76/A. § (1) bekezdés c), kitettségi osztály tartalma: Hkr. 6. § |
|
|
Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség |
Hpt. 76/A. § (1) bekezdés d),
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 7. § |
|
|
Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség |
Hpt. 76/A. § (1) bekezdés e),
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 8. § |
|
|
Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség |
Hpt. 76/A. § (1) bekezdés f),
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 9. § |
|
|
Vállalkozással szembeni kitettség |
Hpt. 76/A. § (1) bekezdés g) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 10. § |
|
|
Lakossággal szembeni kitettség |
Hpt. 76/A. § (1) bekezdés h) pont
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 11. § |
|
|
Ingatlannal fedezett kitettség |
Hpt. 76/A. § (1) bekezdés i),
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 12. §.
Ide sorolhatók be a lakossággal szembeni, Hkr. 11. § (3)–(4) bekezdés szerinti kitettséget is 75% súllyal. |
|
|
Késedelmes tételek kitettségi osztálya |
Hpt. 76/A. § (1) bekezdés j) pont
kitettségi osztály tartalma: Hkr.13. § |
|
|
Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség |
Hpt. 76/A. § (1) bekezdés k) pont
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 14. § |
|
|
Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség |
Hpt. 76/A. § (1) bekezdés m) pont
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 15. § |
|
|
Egyéb tételek |
Hpt. 76/A. § (1) bekezdés n) pont
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 16. § |
|
|
Kiemelten kockázatos tételek (151CS tábla) |
Hpt. 76/A. § (1) bekezdés n) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 16. § (1)–(2) bekezdések. |
CIF ÉS C1CIF–C32CIF TÁBLÁK, VALAMINT KCIF ÉS A KC1CIF–KC32CIF TÁBLÁK
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Belső minősítési rendszer |
Hkr. 54. § (1)–(2) bekezdések.
Ha az adatszolgáltató hitelintézet egyetlen minősítési rendszert használ egy különböző rendszereket átfogó általános belső skála alapján tud jelentést készíteni, akkor azt alkalmazza.
Egyéb esetben a különböző minősítési rendszereket egyesíteni kell úgy, hogy a következő feltételeknek megfeleljen:
a különböző minősítési rendszerekben a kitettségek minősítési kategóriáinak vagy pooljainak összességét a hozzájuk tartozó nemteljesítési valószínűség (továbbiakban PD) szerint növekvő sorrendbe kell rendezni, függetlenül attól, hogy melyik minősítési rendszerbe tartoznak. |
|
1 |
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) |
Hkr. 72–73. §
Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó ügyfél-kategóriákhoz vagy poolokhoz rendelt PD-t kell szerepeltetni a jelentésben.
A számbavételnél a kitettségek kategóriák vagy poolok mentén történő összegzéshez (pl. 1. Összes kitettség. Mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek, ...; 1.1 Kitettségi kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen; 1.5. Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés) az aggregátumot a kitettségi osztályokhoz tartozó ügyfél-kategóriákhoz és poolokhoz tartozó kitettséggel súlyozott átlagos PD szerint kell felbontani. |
|
2 |
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül |
Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek nyilvántartásba vételét és értékelését a Számv. tv., valamint Hitkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem ismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe.
A kitettség eredeti értéke értékvesztés, kockázati céltartalék a Hpt. 76/C. § (4) bekezdés illetve a Hkr. 51. § szerinti érték, azzal a különbséggel, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében az ügyletkockázati súly hitelegyenértékesítési tényező (CCF) hatását nem kell figyelembe venni.
Az egyenes adós és a garantőr együttes nemteljesítése esetén a kitettségeket a kitettségi kategóriához tartozó PD szerint kell besorolni. |
|
3 |
Ebből: Partnerkockázatból származó hitelkockázat |
Lásd CS tábla kitöltési útmutatóját. |
|
4–8 |
Hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák helyettesítő hatása a kitettségre |
A hitelezési kockázat-mérséklési technikák a Hpt. 2. számú melléklet III/A (7.) definíciója szerint egy kitettség kockázatát oly módon csökkentik, hogy a kockázatcsökkentő eszköz (a beáramló helyettesítő tétel) a fedezendő pozíció megfelelő hányadának (kiáramló helyettesített tétel) helyébe lép a saját kockázati súlyával. |
|
4 |
Garanciák |
Hkr. 120–123. §-ok
A korrigált értéket a Hkr. 155. §-ban definiáltak szerint kell meghatározni. |
|
5 |
Hitelderivatívák |
Hkr. 120. § és 124. §.
A korrigált értéket a Hkr. 155. §-ában definiáltak szerint kell meghatározni.
Ha a hitelderivatívák hatását nem az LGD-ben jelenítik meg, akkor ezeket az 5. oszlopban kell jelenteni.
Ha a hitelderivatívák hatását az LGD-ben jelenítik meg, akkor a 14. oszlopot kell használni. |
|
6 |
Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek |
Hkr. 152. § |
|
7–8 |
CRM helyettesítő hatások a kitettségre |
Hkr. 155. § (1) bekezdés |
|
7 |
(–) Kiáramló helyettesített tételek: összesen |
Az összes helyettesített tétel megegyezik a hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélküli eredeti kitettség azon fedezett részével, amely levonásra kerül az ügyfél kitettségi osztályából, illetve – ahol releváns – a megfelelő kockázati súlyból, vagy ügyfél kategóriából vagy poolból, majd hozzáadódik a hitelkockázati fedezet nyújtójának kitettségi osztályához, és – ahol releváns – a kockázati súlyához vagy ügyfél kategóriájához, pooljához.
Ez az összeg áramlik be helyettesítő tételként a hitelkockázati fedezetet nyújtó kitettségi osztályába és – amennyiben releváns – kockázati súlyába vagy ügyfél kategóriájába.
Az ugyanazon kockázati osztályokon és – ahol releváns – kockázati súlyokon, ügyfél kategóriákon és poolokon belüli helyettesítő és helyettesített tételeket is figyelembe kell venni.
A CIF0 összegző tábla CIF11 és CIF12 soraira az alábbi egyezőségnek fent kell állnia:
f2= –f1 |
|
8 |
(+) Beáramló helyettesítő tételek: összesen |
|
9 |
Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül |
Kitettség összege a megfelelő kockázati kitettségi kategóriában, poolban és kitettségi osztályban az összes helyettesített és helyettesítő tétel figyelembevételével, vagyis az olyan hitelezési kockázat-mérséklési technikák (CRM) alkalmazását követően, melyek helyettesítő hatással bírnak a kitettségre. |
|
10
12 |
Ebből: Mérlegen kívüli tételek |
Lásd a következőkben szereplő „Sorok”-hoz tartozó jogi hivatkozásokat és megjegyzéseket. |
|
11 |
Kitettség értéke |
Hkr. 51–52. §-ok |
|
13–19 |
LGD számítás során figyelembe vett CRM technikák, kivéve az egyenes adós és a garantőr együttes nem teljesítésének esetét |
Nem tartoznak ide azok a hitelezésikockázat-mérséklési technikák, amelyek hatással vannak az LGD-re a 6–10. oszlophoz leírt hitelezési kockázat-mérséklési technikák helyettesítő hatásán keresztül.
Hkr. 145. § (2) bekezdés 149. § (1) bekezdés, és a 151. § |
|
13 |
Garanciák |
Ebben az oszlopban nem szerepeltetendő érték. A garanciák értékét lásd 4. oszlop |
|
14 |
Hitelderivatívák |
Ebben az oszlopban nem szerepeltetendő érték. A hitelderivatívák értékét lásd 5. oszlop |
|
15 |
Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek |
Lásd 6. oszlop |
|
16 |
Pénzügyi biztosítékok |
A kereskedési könyvi tételek/ügyletekhez kapcsolódóan magukba foglalják a kereskedési könyvi kitettségként elismert pénzügyi eszközöket és árukat.
A kielégítési jog megnyíltát eredményező hiteleseményhez kapcsolódó értékpapír típusú hitelderivatívák és a mérlegen belüli nettósítás a Hkr. 128–129. §-ok szerint pénzügyi biztosítékként kezelendő.
Hkr. 100–101. §-ok.
A korrigált értéket a Hkr. 137. § szerint kell jelenteni. |
|
17
19 |
Egyéb biztosítékok |
Hkr. 3. §, 102–107. §,
és a Hkr. 146–148. § |
|
17 |
Ingatlanok |
Az ingatlant terhelő dologi biztosítékot is ideértve:
Hkr. 103. § 115. §
és a Hkr. 146. § |
|
18 |
Egyéb dologi biztosítékok |
Hkr. 104. §, 116. §
a pénzügyi lízinget is ideértve (Hkr. 105. § és 117. §)
és a Hkr. 147. § |
|
19 |
Követelések |
Hkr. 106. §, 119. §
és a Hkr. 148. § |
|
20 |
Az egyenes adós és garantőr együttes nem teljesítése esetén: előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet |
Azok a kitettséget lefedő garanciák és hitelderivatívák, melyek az adós és a garantőr együttes nemteljesítésének esetére vonatkoznak.
Hkr. 109. § és a Hkr. 126. §.
Lásd továbbá a „garanciák” és „hitelderivatívák” oszlopokhoz tartozó jogi hivatkozásokat és megjegyzéseket. |
|
21 |
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) |
Az Nykr. 9. § (5) b) értelmében a FIRB módszert alkalmazó intézmények számára ezen oszlop nem töltendő. |
|
22 |
A Hkr. 47. §- alapján megállapított lejárati érték |
Lásd a Hkr. 47. §. |
|
23 |
Kockázattal súlyozott kitettség érték |
A központi kormánnyal, a központi bankkal, a vállalkozásokkal és hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek esetén a Hkr. 30. § (1)–(3) bekezdésekben leírtak az irányadók.
A lakossággal szembeni kitettségek esetén a Hkr. 31. § (1)–(2) bekezdések az irányadók. |
|
24 |
TŐKEKÖVETELMÉNY |
Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont |
|
25 |
Várható veszteség összege |
A várható veszteség definícióját lásd a Hpt. 2. számú melléklet III/A. 21. pont, számítását lásd a Hkr. 39–40. §-okban. |
|
26 |
(–) Értékvesztés és céltartalék |
Hkr. 43. §, Hitkr. 7. számú melléklete |
|
27 |
Adósok/ügyfelek száma |
Hkr. 59. § (1) bekezdés a) és d) pontok és 60. § |
|
SOROK |
|
11 |
Mérlegtételek |
Lásd CS tábla kitöltési útmutatója |
|
12 |
Mérlegen kívüli tételek |
Lásd CS tábla kitöltési útmutatója |
|
13 |
Értékpapír finanszírozó ügyletek és Hosszú elszámolási idejű ügyletek |
Lásd CS tábla kitöltési útmutatója |
|
14 |
Hitelderivatívák |
Lásd CS tábla kitöltési útmutatója |
|
15 |
Termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség |
Lásd CS tábla kitöltési útmutatója |
|
2 |
Ügyfél kategóriánként vagy poolonként |
A vállalatokkal, hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal, a központi kormányzattal és a központi bankkal szembeni kitettségek esetén lásd a Hkr. 56. § (1) bekezdés d) pont előírásait.
Lakossággal szembeni kitettségek esetén a Hkr. 57. § az irányadó.
A vásárolt követelés felhígulási kockázatának kockázati kitettségét nem a kitettségi kategóriánál vagy poolnál, hanem a „Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés” soron kell jelenteni. |
|
3 |
Különleges hitelezési kitettségek során alkalmazott speciális feltételek |
Hkr. 26. § (2) bekezdés, Hkr. 30. § (5)–(8) bekezdések.
Csak a vállalatokkal szembeni különleges hitelezés kitettségi alosztályra és annak összesenjére vonatkozik. |
|
341 |
Ebből: 1. kategóriában |
Hkr. 30. § (5)–(8) bekezdések tábla. |
|
4 |
Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett |
Hpt. 76/E. és 76/F. §-ok, és a Hkr. 150. § |
|
5 |
Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% |
Nyitvaszállításból származó kockázati kitettségek, melyekre az alternatív eljárás szerinti módszer kerül alkalmazásra.
A 100%-os kockázati súlyozású kitettségekre a Kkr-ben leírtak az irányadók. |
|
6 |
Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés |
Az összes vásárolt követelés felhígulási kockázatának definíciója: Hpt. 2. számú melléklet III/A 4. pont.
Kitettség értéke: Hkr. 51. § (2) bekezdés.
A kockázati súly számítása: Hkr. 38. §. |
|
EGYÉB |
|
|
IRB Kitettségi osztályok |
Hkr. 24–29. §-ok.
A Részesedések kitettség osztályt nem tartalmazza a tábla. A részesedésekről külön, a CQ táblában kell jelenteni. |
|
|
A LGD becslésére alkalmazott módszer és hitelegyenértékesítési tényezők |
A CIF táblázatokat azoknak az intézményeknek kell kitölteni, akik az LGD becslésére nem alkalmaznak saját módszert.
Saját becsült LGD és felügyeleti LGD alkalmazása nem lehetséges egy jelentésen belül. |
|
2101....2199
(az (a) lábjegyzet a tábla alatt eredetileg) |
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL- KATEGÓRIÁNKÉNT, POOLONKÉNT |
A ügyfél-kategóriához, vagy poolhoz tartozó PD szerint növekvő sorrendben.
Nemteljesítés bekövetkeztekor, azaz ha a Hkr. 68–69. §-ok szerint nemteljesítési státuszba került, akkor a PD 100%.
Alternatív módszer esetén az ingatlannal fedezett kitettséghez (csak akkor, ha nem rendelkeznek saját módszerrel az LGD becslésére), nem kerül megjelölésre a kötelezett szerinti PD. |
|
|
Belső minősítésen alapuló módszer kitettségi osztályai |
Az IRB módszer kitettségi osztályai a Hpt. 76/C. § (1) bekezdésében definiált kitettségi osztályok, továbbá az „összesen” tábla.
Alapelv: Hpt. 76/D. § (1) bekezdés alapján az intézmények kitettségeik egy részére a SA módszert alkalmazhatják (tartós mentesítés vagy fokozatos bevezetés keretében). |
|
|
Központi kormány és központi bank |
Hpt. 76/C. § (1) bekezdés a) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 24. § |
|
|
Hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség |
Hpt. 76/C. § (1) bekezdés b) pont, kitettségi osztály tartalma: Hkr. 25. § |
|
|
Ebből hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
A hitelintézet fogalma: Hpt. 5. § (1) bekezdés
A befektetési vállalkozások fogalma: Bszt. 4 § (2) bekezdés 9. pontja.
A kitettségi osztály tartalma: Hpt. 25. § (1) bekezdés a) pont. |
|
|
Vállalkozások |
Hpt. 76/C. § (1) bekezdés c) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 26. § |
|
|
Ebből: különleges hitelezési kitettségek |
Kitettségi osztály tartalma:
Hkr. 26. § (2) bekezdés |
|
|
Lakosság |
Hpt. 76/C. § (1) bekezdés d) pont
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 27. § |
|
|
Részesedések (IRB kategória) |
Hpt. 76/C. § (1) bekezdés e) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 28. § |
CIA ÉS C1CIA-C431CIA TÁBLÁK, VALAMINT A KCIA ÉS KC1CIA-KC431CIA TÁBLÁK
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Belső minősítési rendszer |
Hkr. 54. § (1) (2) bekezdések.
Ha az adatszolgáltató hitelintézet egyetlen minősítési rendszert használ egy különböző rendszereket átfogó általános belső skála alapján tud jelentést készíteni, akkor azt alkalmazza.
Egyéb esetben a különböző minősítési rendszereket egyesíteni kell úgy, hogy a következő feltételeknek megfeleljen: a különböző minősítési rendszerekben a kitettségek minősítési kategóriáinak vagy pooljainak összességét a hozzájuk tartozó PD szerint növekvő sorrendbe kell rendezni, függetlenül attól, hogy melyik minősítési rendszerbe tartoznak. |
|
1 |
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) |
Hkr. 72–73. §-ok
Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó ügyfél-kategóriákhoz vagy poolokhoz rendelt PD-t kell szerepeltetni a jelentésben.
A számbavételnél a kitettségek kategóriák vagy poolok mentén történő összegzéshez
(pl. 1. Összes kitettség. Mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek, ...; 1.1 Kitettségi kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen; 1.5. Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés) az aggregátumot a kitettségi osztályokhoz tartozó ügyfél-kategóriákhoz és poolokhoz tartozó kitettséggel súlyozott átlagos PD szerint kell felbontani. |
|
2 |
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül |
Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek nyilvántartásba vételét és értékelését a Számv. tv., valamint a Hitkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem ismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe.
A kitettség eredeti értéke a Hpt. 76/C. § (4) bekezdés, illetve a Hkr. 51. § szerinti érték azzal a különbséggel, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében az ügyletkockázati súly hitelegyenértékesítési tényező (CCF) hatását nem kell figyelembe venni. Az egyenes adós és a garantőr együttes nem teljesítése esetén a kitettségeket a kitettségi kategóriához tartozó PD szerint kell besorolni. |
|
3 |
Ebből: Partnerkockázatból származó hitelkockázat |
Lásd CS tábla kitöltési útmutatóját. |
|
4–8 |
Hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák helyettesítő hatása a kitettségre |
A hitelezésikockázat-mérséklési technikák a Hpt. 2. számú melléklet III/A 7. pont definíciója szerint egy kitettség kockázatát oly módon csökkentik, hogy a kockázatcsökkentő eszköz (a beáramló helyettesítő tétel) a fedezendő pozíció megfelelő hányadának (kiáramló helyettesített tétel) helyébe lép a saját kockázati súlyával. |
|
4 |
Garanciák |
Hkr. 80–81. § |
|
5 |
Hitelderivatívák |
Hkr. 80–82. §-ok
Ha a hitelderivatívák hatását nem az LGD-ben jelenítik meg, akkor ezeket az 5. oszlopban kell jelenteni.
Ha a hitelderivatívák hatását az LGD-ben jelenítik meg, akkor a 14. oszlopot kell használni. |
|
6 |
Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek |
Azokat a hitelezési kockázat mérséklésére szolgáló eszközöket, melyek megfelelnek a Hkr. 118. §-ában leírtaknak (készpénz vagy betét) a 6. oszlopban kell feltüntetni, ha azok hatását nem az LGD-ben jelenítik meg.
Ha az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek hatását az LGD-ben jelenítik meg, akkor a 15. oszlopot kell használni. |
|
7–8 |
CRM helyettesítő hatások a kitettségre |
A központi kormányzattal és a központi bankkal, intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségekre a Hkr. 44. § (6) bekezdés előírásait kell figyelembe venni.
A lakossággal szembeni kitettségre a Hkr. 48. § (4)–(5) bekezdések az irányadók. |
|
7 |
(–) Kiáramló helyettesített tételek: összesen |
Az összes helyettesített tétel megegyezik a hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélküli eredeti kitettség azon fedezett részével, amely levonásra kerül az ügyfél kitettségi osztályából, illetve – ahol releváns – a megfelelő kockázati súlyból, vagy ügyfél kategóriából vagy poolból, majd hozzáadódik a hitelkockázati fedezet nyújtójának kitettségi osztályához, és – ahol releváns – a kockázati súlyához vagy ügyfél kategóriájához, pooljához.
Ez az összeg áramlik be helyettesítő tételként a hitelkockázati fedezetet nyújtó kitettségi osztályába és – amennyiben releváns – kockázati súlyába vagy ügyfél kategóriájába.
Az ugyanazon kockázati osztályokon és – ahol releváns – kockázati súlyokon, ügyfél kategóriákon és poolokon belüli helyettesítő és helyettesített tételeket is figyelembe kell venni. |
|
8 |
Beáramló helyettesítő tételek: összesen (+) |
|
9 |
Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül |
Kitettség összege a megfelelő kockázati kitettségi kategóriában, poolban és kitettségi osztályban az összes helyettesített és helyettesítő tétel figyelembevételével, vagyis az olyan hitelezési kockázat-mérséklési technikák (CRM) alkalmazását követően, melyek helyettesítő hatással bírnak a kitettségre |
|
10
12 |
Ebből: Mérlegen kívüli tételek |
Lásd a következőkben szereplő „Sorok”-hoz tartozó jogi hivatkozásokat és megjegyzéseket. |
|
11 |
Kitettség értéke |
Hkr. 51–52. §-ok |
|
13–19 |
LGD becslések során figyelembe vett CRM technikák, kivéve az egyenes adós és a garantőr együttes nem teljesítésének esetét |
Nem tartoznak ide azok a hitelezésikockázat-mérséklési technikák, amelyek hatással vannak LGD-re a 6–10. oszlophoz leírt hitelezésikockázat-mérséklési technikák helyettesítő hatásán keresztül.
Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetében a központi kormányzattal, a központi bankkal, hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal, illetve vállalkozásokkal szembeni kitettségekre a Hkr. 45. § (3)–(4) bekezdések, a lakossággal szembeni kitettségekre a Hkr. 48. § (4) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.
Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek esetében a biztosítékot az LGD becslése során a Hkr. 74. § (5)–(6) bekezdések szerint kell figyelembe venni. |
|
13 |
Garanciák |
Lásd 4. oszlop |
|
14 |
Hitelderivatívák |
Lásd 5. oszlop |
|
15 |
Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek |
Lásd 6. oszlop |
|
16 |
Pénzügyi biztosítékok |
A kereskedési könyvi tételek/ügyletekhez kapcsolódóan magukba foglalják a kereskedési könyvi kitettségként elismert pénzügyi eszközöket és árukat.
A kielégítési jog megnyíltát eredményező hiteleseményhez kapcsolódó értékpapír típusú hitelderivatívák és a mérlegen belüli nettósítás a Hkr. 128–129. §-ok szerint pénzügyi biztosítékként kezelendő.
A ráta becslésében a pénzügyi biztosítékot a Hkr. 74. § (5)–(6) bekezdések előírásai szerint kell figyelembe venni.
A jelentendő összeg a biztosíték becsült piaci értéke. |
|
17
19 |
Egyéb biztosítékok |
A Hkr. 74. § (5)–(6) bekezdések szerint kell figyelembe venni az egyéb biztosítékok számbavétele során. |
|
17 |
Ingatlanok |
A jelentésnek a becsült piaci értéket kell tartalmaznia. |
|
18 |
Egyéb dologi biztosítékok |
A jelentésnek a biztosíték becsült piaci értékét kell tartalmaznia. |
|
19 |
Követelések |
A jelentésnek a biztosíték becsült piaci értékét kell tartalmaznia. |
|
20 |
Az egyenes adós és garantőr együttes nem teljesítése esetén: előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet |
Azok a kitettséget lefedő garanciák és hitelderivatívák, melyek az adós és a garantőr együttes nemteljesítésének esetére vonatkoznak.
Hkr. 109. § és a Hkr. 126. §.
Lásd továbbá a „garanciák” és „hitelderivatívák” oszlopokhoz tartozó jogi hivatkozásokat és megjegyzéseket. |
|
21 |
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) |
Az Nykr. 9. § (5) bekezdés b) pont.
Az LGD értékére hatással lévő összes hitelezésikockázat- mérséklési technikánál a Hkr. 30–38. §, 45. §, 74. § (4)–(5) bekezdésekben leírtakat kell figyelembe venni.
Az egyenes adós és a garantőr együttes nem teljesítése esetén az LGD jelentendő összegének meghatározásához a Hkr. 45. (4) bekezdése az irányadó.
A késedelemben lévő kitettségek, tartalékok esetében a Hkr. 74. § (8) bekezdésében leírtakat kell figyelembe venni. |
|
22 |
A Hkr. 47. § alapján megállapított lejárati érték |
Lásd a Hkr. 47. §. |
|
23 |
Kockázattal súlyozott kitettség érték |
A központi kormánnyal, a központi bankkal, a vállalkozásokkal, valamint hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek esetén a Hkr. 30. § (1)–(3) bekezdésekben leírtak az irányadók.
A lakossággal szembeni kitettségek esetén a Hkr. 31. § (1)–(2) bekezdések az irányadók. |
|
24 |
TŐKEKÖVETELMÉNY |
Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont |
|
25 |
Várható veszteség összege |
A várható veszteség definícióját lásd a Hpt. 2. számú melléklet III/A 21. pont, számítását lásd a Hkr. 39–40. §-okban. |
|
26 |
(–) Értékvesztés és céltartalék |
Hkr. 43. § |
|
27 |
Adósok/ügyfelek száma |
Hkr. 59. § (1) bekezdés a), d) pontok és 60. § |
|
SOROK |
|
11 |
Mérlegtételek |
Lásd CS tábla kitöltési útmutatója |
|
12 |
Mérlegen kívüli tételek |
Lásd CS tábla kitöltési útmutatója |
|
13 |
Értékpapír finanszírozó ügyletek és Hosszú elszámolási idejű ügyletek |
Lásd CS tábla kitöltési útmutatója |
|
14 |
Hitelderivatívák |
Lásd CS tábla kitöltési útmutatója |
|
15 |
Termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség |
Lásd CS tábla kitöltési útmutatója |
|
2 |
Ügyfél-kategóriánként vagy poolonként |
A vállalatokkal, hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal, a központi kormányzattal és a központi bankkal szembeni kitettségek esetén lásd a Hkr. 56. § (1) bekezdés d) pont előírásait.
Lakossággal szembeni kitettségek esetén a Hkr. 57. § az irányadó.
A vásárolt követelés felhígulási kockázatának kockázati kitettségét nem a kitettségi kategóriánál vagy poolnál, hanem a „Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés” soron kell jelenteni. |
|
3 |
Különleges hitelezési kitettségek során alkalmazott speciális feltételek |
Hkr. 26. § (2) bekezdés, Hkr. 30. § (5)–(8) bekezdések.
Csak a vállalatokkal szembeni különleges hitelezés kitettségi alosztályra és annak összesenjére vonatkozik. |
|
341 |
Ebből: 1. kategóriában |
Hkr. 30. § (5)–(8) bekezdések tábla. |
|
4 |
Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett |
Hpt. 76/E–76/F. §-ok és a Hkr. 150. § |
|
5 |
Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% |
Nyitvaszállításból származó kockázati kitettségek, melyekre az alternatív eljárás szerinti módszer kerül alkalmazásra.
A 100%-os kockázati súlyozású kitettségekre a Kkr-ben leírtak az irányadók. |
|
6 |
Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés |
Az összes vásárolt követelés felhígulási kockázatának definíciója: Hpt. 2. számú melléklet III/A 4. pont
Kitettség értéke: Hkr. 51. § (2) bekezdés
A kockázati súly számítása: Hkr. 38. § |
|
EGYÉB |
|
|
Az LGD értékére vonatkozó becslés saját módszerrel és hitelegyenértékesítési tényezők |
A CIA táblázatokat azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az LGD becslésére saját módszert alkalmaznak.
Hpt. 76/C. §.
Ha egy intézmény vagy csoport egyes kitettségi osztályokon belül az LGD becslésére többféle módszert alkalmaz, külön-külön jelentést kell készíteni az egyes módszerekre vonatkozóan.
Saját becsült LGD és felügyeleti LGD alkalmazása nem lehetséges egy jelentésen belül. |
|
|
IRB Kitettségi osztályok |
Hkr. 24–29. §-ok
A Részesedések kitettség osztályt nem tartalmazza a tábla. A részesedések kitettségi osztályba tartozó tételeket a CQ táblában kell jelenteni. |
|
CIA2101....
CIA2199
[(a) lábjegyzet a tábla alatt eredetileg] |
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL- KATEGÓRIÁNKÉNT, POOLONKÉNT |
Az ügyfél-kategóriához vagy poolhoz tartozó PD szerint növekvő sorrendben.
Nemteljesítés bekövetkeztekor, azaz ha a Hkr. 68–69. §-ok szerint nem teljesítési státuszba került, akkor a PD 100%.
Alternatív módszer esetén az ingatlannal fedezett kitettséghez (csak akkor, ha nem rendelkeznek saját módszerrel az LGD becslésére), nem kerül megjelölésre a kötelezett szerinti PD. |
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Belső minősítési rendszer |
Lásd CIF tábla |
|
1 |
Ügyfél-kategóriákhoz tartozó nemteljesítési valószínűség (PD) |
Lásd „Ügyfél-kategóriákhoz, poolokhoz tartozó PD (%)” a CIF táblában |
|
2 |
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül |
A PD/LGD és az egyszerű súlyozási módszer esetén lásd a Hkr. 53. §-ában leírtakat.
Egyszerű kockázati súlyozás módszerére vonatkozóan lásd a Hkr. 34. § (2) bekezdésben leírtakat. |
|
3–6 |
Helyettesítésen alapuló hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre |
Lásd a CIF táblát és a Hkr. 34. § (3) bekezdés, 35. § (3) bekezdés és 36. § (3) bekezdésben leírtakat. |
|
3 |
Garanciák |
Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját |
|
4 |
Hitelderivatívák |
Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját |
|
5–6 |
CRM helyettesítő hatások a kitettségre |
Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját |
|
5 |
(–) Kiáramló helyettesített tételek összesen |
Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját |
|
6 |
(+) Beáramló helyettesítő tételek összesen |
Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját |
|
7 |
Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül |
Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját |
|
8, 10 |
Mérlegen kívüli tételek |
Lásd CS tábla kitöltési útmutatóját |
|
9 |
Kitettség értéke |
A PD/LGD módszer esetén lásd a Hkr. 35. § (3) leírtakat. Az egyszerű súlyozási módszer esetén lásd a Hkr. 53. §, 56. § (1) bekezdés j) pont és a 34. § (2)–(3) bekezdésekben leírtakat. |
|
11 |
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) |
Nem töltendő. |
|
12 |
Kockázattal súlyozott kitettség érték |
A PD/LGD módszer esetén lásd a Hkr. 35. §-ban leírtakat.
Az egyszerű súlyozási módszerre vonatkozóan lásd a Hkr. 34. §-ban leírtakat.
Belső modellek módszere esetén lásd a Hkr. 36. §-ban leírtakat. |
|
13 |
TŐKEKÖVETELMÉNY |
Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját |
|
14 |
Várható veszteség értéke |
Az egyszerű súlyozási módszerre vonatkozóan lásd a Hkr. 40. § (1) bekezdésében leírtakat.
A PD/LGD módszer esetén lásd a Hkr. 40. § (2) bekezdésében leírtakat. |
|
15 |
(–) Értékvesztés és céltartalék |
Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját |
|
EGYÉB |
|
1 |
PD/LGD módszer: Összesen |
A PD/LGD módszer esetén lásd a Hkr. 35. §-ban leírtakat. |
|
101–199 |
Ügyfél-kategória |
Lásd „Ügyfél-kategória vagy pool” a CIF táblában és a Hkr. 50. §-ban a PD/LGD módszernél leírtakat a vállalkozásokkal szembeni kitettségnek megfelelően. |
|
2 |
Egyszerű súlyozási módszer |
Hkr. 34. § |
|
3 |
Belső modellek módszer |
Hkr. 36. § |
|
CQ101
...
CQ199
[(a) lábjegyzet a tábla alatt eredetileg] |
ÖSSZES KOCKÁZATI KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁNKÉNT |
Az ügyfél-kategóriához vagy poolhoz tartozó nem teljesítési valószínűség (PD) szerint növekvő sorrendben. Nemteljesítés bekövetkezésekor, azaz ha a a Hkr. 68–69. §-a szerint nem teljesítési státuszba került, akkor a PD 100%.
Alternatív módszer esetén az ingatlannal fedezett kitettséghez (csak akkor, ha nem rendelkeznek saját módszerrel az LGD becslésére), nem kerül megjelölésre a kötelezett szerinti PD. |
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Ki nem egyenlített ügyletek teljesítési ára |
Kkr. 30. § és 6. számú melléklet. |
|
2 |
Ki nem egyenlített ügyletek árkülönbözet kitettsége |
Lásd Kkr. 30. § és 6. számú melléklet. |
|
3 |
Tőkekövetelmény |
Kitettség utáni tőkekövetelmény:
Kkr. 30. § és 6. számú melléklet. |
|
SOROK |
|
1 |
Kereskedési könyvben nyilvántartott ki nem egyenlített ügyletek összesen |
A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek és az elszámolási kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény számítását lásd: Kkr. 30. § és 6. számú melléklet. |
|
11 |
Ki nem egyenlített ügyletek –
4 napon belüli |
Lásd Kkr. 30. § és 6. számú melléklet. |
|
12 |
Ki nem egyenlített ügyletek – 5–15 nap |
Lásd Kkr. 30. § és 6. számú melléklet. |
|
13 |
Ki nem egyenlített ügyletek – 16–30 nap |
Lásd Kkr. 30. § és 6. számú melléklet. |
|
14 |
Ki nem egyenlített ügyletek – 31–45 nap |
Lásd Kkr. 30. § és 6. számú melléklet. |
|
15 |
Ki nem egyenlített ügyletek –
45 napon túli |
Lásd Kkr. 30. § és 6. számú melléklet, |
1SECSA, 2SECSA, K1SECSA, K2SECSA TÁBLÁK
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Értékpapírosításra kerülő kitettség eredeti értéke |
Az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézeteknek jelenteniük kell az értékpapírosítási ügylet alapjául szolgáló kitettség összegét.
Lejárat előtti visszafizetés lehetővé tevő rendelkezés esetén az intézményeknek meg kell adniuk a „befektetőt megillető rész”-t, az Épkr. 25. § és 52. §-okban definiáltak szerint. |
|
2–4 |
Szintetikus értékpapírosítás: az értékpapírosított kitettségre vonatkozó hitelkockázati fedezet |
Épkr. 8. § (3) bekezdés, 9. §, 10. §, 1. számú melléklet |
|
2 |
(–) Előre rendelkezésre bocsátott fedezet (CVAM) |
Lásd CS tábla céltartalékokat érintő részét: Épkr. 10. §, 1. számú melléklet |
|
3 |
(–) Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet korrigált értéke (GA) |
Lásd CS tábla céltartalékokat érintő részét: Épkr. 10. §, 1. számú melléklet |
|
4 |
Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet elvi összege |
A hitelkockázat fedezésében alkalmazott felügyeleti volatilitási korrekciós tényező hatását nem szabad figyelembe venni a visszatartott, illetve visszavásárolt hitelkockázati fedezet kiszámításakor. |
|
5 |
Értékpapírosított pozíciók: Eredeti kitettség a hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül |
Értékpapírosított pozíciók az Épkr. 14. §, 16. § és 17. §-nak megfelelően, a hitelegyenértékesítési tényező (CCF) használata, valamint az értékvesztések és céltartalékok bruttó összege nélkül.
Nettósítás csak ugyanazzal a különleges értékpapírosítási célú gazdasági egységgel (KCGE) kötött összetett származékos ügyletekkel kapcsolatban alkalmazható, elismert nettósítási megállapodás megléte esetén.
Az értékpapírosítást kezdeményezők esetében, a szintetikus értékpapírosítás alkalmazásánál az oszlop számítása: (1) + (2) + (3) + (4). |
|
6 |
(–) Értékvesztés és céltartalékképzés |
Lásd CS táblát |
|
7 |
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) érték |
Értékpapírosított pozíciók az Épkr. 14. §, 16. § és 17. §-nak megfelelően, a CCF-ek használata nélkül. |
|
8–11 |
Hitelezésikockázat-mérséklési technikák helyettesítő hatása a kitettségre |
Lásd CS táblát |
|
8 |
Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált érték (GA) |
Lásd CS táblát |
|
9 |
Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek |
Lásd CS táblát |
|
10 |
Összes kiáramló helyettesített tényező (–) |
Lásd CS táblát |
|
11 |
Összes beáramló helyettesítő tényező |
Lásd CS táblát |
|
12 |
Nettó kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül |
Lásd CS táblát |
|
13 |
(–) Kockázatmérséklési CRM technikák hatása a kitettség összegére: előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (CVAM) |
Lásd CS táblát |
|
14 |
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) |
Értékpapírosított pozíció az Épkr. 14. §, 15. §, 16. §, 17. §-nak megfelelően, azaz az Épkr. 14. § (2) bekezdésében leírt CCF alkalmazása nélkül. |
|
15–18 |
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF-ek szerinti részletezése |
Épkr. 14. § (3) bekezdés.
Hkr. 17. §. |
|
19 |
Kitettség értéke |
Értékpapírosított pozíciók, az Épkr. 14–17. § |
|
20 |
(–) Kitettség értékének levonása a szavatoló tőkéből |
A Hpt. 5. számú melléklete szerint az itt jelentett érték a szavatoló tőkéből levonható. |
|
21 |
Kockázati súlyozás alá tartozó kitettség érték |
=19+20 |
|
22–26 |
Minősített |
Épkr. 2. § (1) bekezdés 14. pont |
|
27 |
Nem minősített |
Épkr. 2. § (1) bekezdés 15. pont |
|
28 |
Épkr. 20. § és 21. § szerinti módszer |
Épkr. 20. § és 21. §. Ezen oszlopok tartalmazzák mindazokat a nem minősített kitettségeket, ahol a kockázati súly a kitettségek mögötti portfólióból származik (a pool átlagos kockázati súlya, a pool legmagasabb kockázati súlya, vagy egy koncentrációs ráta alkalmazása). |
|
29 |
Ebből: Második veszteségviselő kategória az eszközfedezet melletti értékpapír-kibocsátásban (ABCP-ben) |
Kitettségérték, amely az Épkr. 21. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás alá esik. |
|
30 |
Kockázattal súlyozott kitettségérték |
Épkr. 14–53. §, 2–5. számú melléklet az Épkr. 19. § vagy 29. §-ban szereplő tartalékok figyelembevétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre. |
|
31 |
Teljes tőkekövetelmény az Épkr. 19. §, illetve 29. §-ának figyelembevétele nélkül |
A kockázattal súlyozott kitettségértékből származó tőkekövetelmény, az Épkr. 19. § vagy 29. §-ban szereplő tartalékok figyelembevétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre. |
|
32 |
Kiegészítő információ: tőkekövetelmények a sztenderd módszer értékpapírosításból származó kiáramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történő sorolásnak megfelelően |
A kockázatmérséklő fedezet nyújtójának visszaosztott kitettségekből eredő tőkekövetelmények (és ezért a megfelelő táblában számolják), amelyeket figyelembe kell venni az Épkr. 19. §, illetve 29. §-ában foglaltak kiszámításakor. |
|
33 |
Teljes tőkekövetelmény az Épkr. 19. §, illetve 29. §-ának figyelembevételével |
Az értékpapírosításból adódó teljes tőkekövetelmény, ahogyan azt az Épkr. 19. § vagy 29. §-a meghatározza. |
|
SOROK |
|
1 |
Értékpapírosítást kezdeményező |
Épkr. 2. § (1) bekezdés 5. pont |
|
2 |
Befektető |
Hitelintézet, amely értékpapírosítási pozíciót tart egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben nem kezdeményező és nem is szponzor. |
|
3 |
Szponzor |
Épkr. 2. § (1) bekezdés 18. pont. Ha a szponzor a saját eszközeit is értékpapírosítja, akkor az „értékpapírosítást kezdeményező” sorban meg kell adnia a saját értékpapírosított eszközeire vonatkozó információkat. |
|
11, 21, 31 |
Mérlegtételek |
Lásd CS táblát |
|
12, 22, 32 |
Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák |
Lásd a CS táblát. Ez a kategória tartalmazza mindazokat a mérlegen kívüli kitettségeket, amelyek értékpapírosításra kerülnek. A likviditási hitelkereteknél, hitelügyleteknél, készpénz előleg ügyleteknél és általános piaci zavar esetén az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk. A kamatláb- és deviza-swapoknál az Épkr. 15. § szerinti kitettségértéket kell szerepeltetni, a CS táblázatban részletezetteknek megfelelően. |
|
111, 211 |
Legmagasabb prioritású kategória |
Épkr. 4. számú melléklet |
|
112, 212 |
Középső kategória |
Azok az értékpapírszegmensek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek nem minősülnek legmagasabb prioritásúnak, vagy első veszteségviselőnek. |
|
113, 213 |
Első veszteségviselő kategória |
Pozíciók azokban az értékpapírszegmensekben Épkr. 2. § (1) bekezdés 1–6., 17., 19. pontok, amelyek az első veszteségviselő kategóriába kerülnek (például visszafizetendő vásárlási kedvezmények, vagy az ilyen értékpapírszegmenseknek adott hitelkockázati fedezet). Mindamellett, ha ez az értékpapírszegmens nem nyújt érdemleges hitelminőség-javulást [amire az Épkr. 21. § (2) bekezdésére utal] az értékpapírosításnál alkalmazott rangsor következő értékpapírszegmenséhez képest, akkor ez utóbbi értékpapírszegmenst is első veszteségviselő kategóriájúnak kell tekinteni. A hitelminőség-javításnak (a különböző értékpapírszegmensek alkalmazásával történő) ezen értékelését addig kell ismételni, amíg a hitelminőség javítását az első veszteségviselő kategória (kategóriák) alkalmazásával értelmesnek tartják. |
|
13 |
Lejárat előtti visszafizetés |
Épkr. 2. § (1) bekezdés és 11. pont és 16. §. Csak az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozik az olyan rulírozó értékpapírosítások esetében, amelyek lejárat előtti visszafizetési lehetőséget biztosítanak. |
|
EGYÉB |
|
|
Értékpapírosítás típusa |
Az értékpapírosítás típusának megbontása: hagyományos és szintetikus, valamint a két típus összesen, az alábbiakban definiáltak szerint. |
|
|
Hagyományos értékpapírosítás |
Épkr. 2. § (1) bekezdés 6. pont |
|
|
Szintetikus értékpapírosítás |
Épkr. 2. § (1) bekezdés 17. pont |
1SECIRB, 2SECIRB, K1SECIRB, K2SECIRB TÁBLÁK
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Értékpapírosításra kerülő kitettség eredeti értéke |
Az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézeteknek jelenteniük kell az értékpapírosítási ügylet alapjául szolgáló kitettség összegét. A lejárat előtti visszafizetés lehetőségét lehetővé tevő rendelkezés esetén, az intézményeknek meg kell adniuk a „befektetőket megillető részt”, ahogyan az az Épkr. 52. § (2)–(5) pontokban definiálva van. |
|
2–4 |
Szintetikus értékpapírosítás: az értékpapírosított kitettségre vonatkozó hitelkockázati fedezet |
Épkr. 8. § (3) bekezdés, 9. §, 10. §, 1. melléklet |
|
2 |
Előre rendelkezésre bocsátott fedezet (CVAM) (–) |
Lásd CS tábla tartalékokat érintő része: Épkr. 10. § |
|
3 |
(–) Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet (GA) |
Lásd CS tábla tartalékokat érintő része: Épkr. 10. § |
|
4 |
Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet elvi összege |
A hitelkockázat fedezésében alkalmazott felügyeleti volatilitási korrekciós tényező hatását nem szabad figyelembe venni a visszatartott, illetve visszavásárolt hitelkockázati fedezet kiszámításakor |
|
5 |
Értékpapírosított poziciók: Eredeti kitettség a hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül |
Értékpapírosított pozíciók az Épkr. 14. §, 16. §, 17. §-nak megfelelően, a hitelegyenértékesítési tényezők (CCF) használata, valamint az értékvesztés és céltartalék bruttó összege nélkül.
Nettósítás csak ugyanazzal a különleges értékpapírosítási célú gazdasági egységgel (KCGE) kötött összetett származékos ügyletekkel kapcsolatban alkalmazható, elismert nettósítási megegyezés megléte esetén.
Az értékpapírosítást kezdeményezők esetében a szintetikus értékpapírosítás alkalmazásánál az oszlop számítása: (1) + (2) + (3) + (4). |
|
6–9 |
Hitelezésikockázat-mérséklési technikák (CRM) helyettesítő hatása a kitettségre |
Lásd CS tábla |
|
6 |
Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált érték (GA) |
Lásd CS tábla |
|
7 |
Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet |
Lásd CS tábla |
|
8 |
Összes kiáramló helyettesített tétel (–) |
Lásd CS tábla |
|
9 |
Összes beáramló helyettesítő tétel |
Lásd CS tábla |
|
10 |
Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül |
Lásd CS tábla |
|
11 |
(–) Hitelezési kockázatmérséklési (CRM) technikák hatása a kitettség összegére: előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (CVAM) (–) |
Lásd CS tábla |
|
12 |
Kitettség összes hatással korrigált értéke (E*) |
Értékpapírosított pozíció az Épkr. 14. § (1) bekezdés, 14. § (3) bekezdés, 15. §, 16. §, 17. §-nak megfelelően, azaz az Épkr. 14. § (2) bekezdésben leírt számítás alkalmazása nélkül. |
|
13–16 |
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF-ek szerinti részletezése |
Épkr. 14. § (3) bekezdés. |
|
17 |
Kitettség értéke |
Értékpapírosított pozíciók az Épkr. 14–17. § szerint |
|
18 |
(–) Kitettség értékének levonása a szavatoló tőkéből |
A Hpt. 5. számú melléklete szerint az itt jelentett érték a szavatoló tőkéből levonható. |
|
19 |
Kockázati súlyozás alá tartozó érték |
=17+18 |
|
21–27 |
Minősítésen alapuló módszer |
Épkr. 43. §, 4. számú melléklet |
|
28 |
Minősített |
Épkr. 2. § (1) bekezdés 14. pont |
|
29 |
Nem minősített |
Épkr. 2. § (1) bekezdés 15. pont |
|
30 |
Felügyeleti képlet módszere |
Épkr. 44. §, 5. számú melléklet |
|
31 |
Ebből: Átlagos kockázati súly |
A CRM pozícióknál a hitelintézetnek az „effective” kockázati súlyt kell jeleznie, ha a pozíció teljes mértékben rendelkezik hitelkockázati fedezettel az Épkr. 50. §-ban leírtak szerint.
Ha a pozíció részben rendelkezik hitelkockázati fedezettel, a hitelintézetnek a kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súly meghatározásához a „T” korrekciót tartalmazó felügyeleti képlet módszert kell alkalmazni az Épkr. 51. § (2)–(3) bekezdésekben leírtak szerint. |
|
32 |
Épkr. 47. §-a szerinti módszer |
Épkr. 47. § |
|
33 |
Belső értékelési módszer |
Épkr. 37–41. §-ok |
|
34 |
Ebből: Átlagos kockázati súly |
A kitettség értékéhez átlagos kockázati súlyt kell hozzárendelni. |
|
35 |
A kockázattal súlyozott kitettség értékét csökkentő értékvesztés és céltartalék összege (–) |
Épkr. 53. §. A Hpt. 137/A. § (1) bekezdésben leírtak csak a „kezdeményező”-re vonatkoznak, és akkor, ha a kitettség összege nem kerül levonásra a szavatoló tőkéből. |
|
36 |
Kockázattal súlyozott kitettségérték |
Épkr. 14–53. §, 2–5. számú melléklet, Épkr. 41. §-ban szereplő tartalékok figyelembevétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre. |
|
37 |
Teljes tőkekövetelmény az Épkr. 42. §-ának figyelembevétele nélkül |
A kockázattal súlyozott kitettségértékből származó tőkekövetelmény, az Épkr. 42. §-ban szereplő tartalékok figyelembevétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre. |
|
38 |
Kiegészítő információ: tőkekövetelmények az IRB módszer értékpapírosításból származó kiáramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történő sorolásnak megfelelően |
A kockázatmérséklő fedezet nyújtójának visszaosztott kitettségekből eredő tőkekövetelmények (és ezért a megfelelő táblában számolják), amelyeket figyelembe kell venni Épkr. 42. §-ában foglaltak kiszámításakor. |
|
39 |
Teljes tőkekövetelmény az Épkr. 42. §-ának figyelembevételével |
Az értékpapírosításból adódó teljes tőkekövetelmény, ahogyan az Épkr. 42. §-a meghatározza. |
|
SOROK |
|
1 |
Értékpapírosítást kezdeményező
(originator) |
Épkr. 2. § (1) bekezdés 5. pont |
|
2 |
Befektető |
Hitelintézet, amely értékpapírosítási pozíciót tart egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben nem kezdeményező és nem is szponzor. |
|
3 |
Szponzor |
Épkr. 2. § (1) bekezdés 18. pont. Ha a szponzor a saját eszközeit is értékpapírosítja, akkor az „értékpapírosítást kezdeményező” sorban meg kell adnia a saját értékpapírosított eszközeire vonatkozó információkat. |
|
11, 21, 31 |
Mérlegtételek |
Lásd CS tábla |
|
12, 22, 32 |
Mérlegen kívüli tételek és derivatívák |
Lásd a CS táblát. Ez a kategória tartalmazza mindazokat a mérlegen kívüli kitettségeket, amelyek értékpapírosításra kerülnek. A likviditási hitelkereteknél, hitelügyleteknél, a készpénz előleg ügyleteknél és általános piaci zavar esetén az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk. A kamatláb- és deviza-swapoknál az Épkr. 15. § szerinti kitettségértéket kell szerepeltetni, a CS táblázatban részletezetteknek megfelelően. |
|
111, 211 |
Legmagasabb prioritású kategória |
Épkr. 4. számú melléklet |
|
112, 212 |
Középső kategória |
Azok az értékpapírosztályok tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek nem minősülnek legmagasabb prioritásúnak, vagy első veszteségviselőnek. |
|
113, 213 |
Első veszteségviselő kategória |
Pozíciók azokban az értékpapírszegmensekben [Épkr. 2. § (1) bekezdés 1–6., 17., 19. pontok], amelyek az első veszteségviselő kategóriába (például visszafizetendő vásárlási kedvezmények) kerülnek alárendelt kölcsönök, vagy az ilyen értékpapírszegmenseknek adott hitelkockázati fedezet). Mindamellett, ha ez az értékpapírszegmens nem nyújt érdemleges hitelminőség-javulást [amire az Épkr. 21. § (2) bekezdésére utal] az értékpapírosításnál alkalmazott rangsor következő értékpapírszegmenshez képest, akkor ez utóbbi értékpapírszegmenst is első veszteségviselő kategóriájúnak kell tekinteni. A hitelminőség-javításnak (a különböző értékpapírszegmensek alkalmazásával történő) ezen értékelését addig kell ismételni, amíg a hitelminőség javítását az első veszteségviselő kategória (kategóriák) alkalmazásával értelmesnek tartják. |
|
13 |
Lejárat előtti visszafizetés |
Épkr. 2. § (1) bekezdés 11. pont és 16. §. Csak az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozik az olyan rulírozó értékpapírosítások esetében, amelyek lejárat előtti visszafizetési lehetőséget biztosítanak. |
|
EGYÉB |
|
|
Értékpapírosítás típusa |
Az értékpapírosítás típusának megbontása: hagyományos és szintetikus, valamint a két típus összesen, az alábbiakban definiáltak szerint. |
|
|
Hagyományos értékpapírosítás |
Épkr. 2. § (1) bekezdés 6. pont |
|
|
Szintetikus értékpapírosítás |
Épkr. 2. § (1) bekezdés 17. pont |
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Belső azonosító kód |
A belső azonosító kód: az értékpapírosítás (a továbbiakban: ép.) azonosítására szolgáló intézmény által használt kód. |
|
2 |
Értékpapírosítás (Ép.) azonosítója |
Megnevezés vagy kódszám, mely a piacon az ép. azonosítására szolgál. |
|
3 |
Ép. típusa: Hagyományos/Szintetikus |
„T” jelzés a hagyományos, „Sz” jelzés a szintetikus értékpapírosításnál. Lásd a SECSA és a SECIRB táblát. |
|
4 |
Az intézmény szerepe: Szponzor/Ép-t kezdeményező |
„S” jelzés a szponzornál, „O” az értékpapírosítást kezdeményezőnél (originator). Lásd a SECSA és a SECIRB táblát. |
|
5 |
Ép. kezdeményezésének időpontjában |
Értékpapírosítás időpontja: a pool lezárásának dátuma (záró dátum: éééé.hh.nn) |
|
6 |
Az ép. időpontjában kezdeményezett értékpapírosított kitettség teljes összege. |
Több kezdeményező intézmény általi értékpapírosítás esetén csak az adatszolgáltató intézményre vonatkozó összeget kell jelenteni, a 6. oszlopban (Ép. időpontja) rögzített időpontra vonatkoztatva. |
|
7–14 |
Értékpapírosított kitettség |
Több kezdeményező intézmény általi értékpapírosítás esetén csak az adatszolgáltató intézménynek tulajdonított összeget kell jelenteni. Lásd SECSA és SECIRB táblák. |
|
7 |
Teljes összeg |
Lásd a SECSA és a SECIRB táblát |
|
8 |
Intézmények részesedése (%) |
Több kezdeményező intézmény általi értékpapírosítás esetén a hitelintézetnek a teljes értékpapírosított követelésen belül az általa kezdeményezett értékpapírosított követelést kell jelenteni. |
|
9 |
Típus |
A hitelintézetnek a következő kódok közül kell kiválasztani a megfelelőt: |
|
1 – lakóingatlan fedezetű jelzáloglevelek, |
|
2 – nem lakóingatlan fedezetű jelzáloglevelek, |
|
3 – hitelkártya követelések, |
|
4 – lízing, |
|
5 – vállalkozásoknak vagy a vállalkozásokkal egyenértékűen kezelt kis- és középvállalkozásoknak (SME-k) nyújtott hitelek, |
|
6 – fogyasztási hitelek, |
|
7 – kereskedelmi követelések, |
|
8 – értékpapírosítás (visszértékpapírosítás), |
|
9 – egyéb eszközök. |
|
|
|
Abban az esetben, ha a pool többféle eszköztípust tartalmaz, az intézménynek meg kell jelölnie a legfontosabb típust. |
|
10 |
Alkalmazott módszer (Sztenderd/Belső minősítésen alapuló/Mix) |
„SA” jelölést sztenderd módszer esetén |
|
„IRB” jelölést belső minősítésen alapuló módszer esetén kell feltüntetni. |
|
„M”-mel kell jelölni, ha mindkét módszer alkalmazásra kerül az értékpapírosítási eljárás során. |
|
11 |
Kitettségek darabszáma |
Csak a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézeteknek kell értékpapírosítás esetén a megfelelő betűkódokat feltüntetni: |
|
(a) N<6; |
|
(b) 6<=N<34; |
|
(c) 34<=N<=100; |
|
(d) 100<N<=1000; |
|
(e) N>1000. |
|
12 |
ELGD % [kitettséggel súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszteségráta (%)] |
Csak a Felügyeleti képlet módszerét alkalmazó hitelintézeteknek kell kitölteni. A kitettséggel súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszteségráta (ELGD) az Épkr. 5. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell kiszámítani. |
|
13 |
(–) Értékvesztés és céltartalék |
Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat. |
|
14 |
Értékpapírosítás előtti szavatolótőke követelmény (%) |
Szavatoló tőke követelmény, mintha az értékpapírosított kitettség nem lenne értékpapírosítva (kezdeményezett értékpapírosított kitettség a teljes kitettség összegének százalékában). |
|
15 |
Értékpapírosítási struktúra első veszteségviselő kategória |
Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat. Több kezdeményező általi értékpapírosítás esetén csak az adatszolgáltató intézménynek tulajdonított összeget kell jelenteni. |
|
16–26 |
Értékpapírosítási pozíciók: eredeti kitettség CCF-ek nélkül |
Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat |
|
16–21 |
Mérlegtételek |
Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat |
|
16–17 |
Legmagasabb prioritású kategória |
Lásd a SECSA és a SECIRB táblát |
|
18–19 |
Középső kategória |
Lásd a SECSA és a SECIRB táblát |
|
20–21 |
Első veszteségviselő kategória |
Lásd a SECSA és a SECIRB táblát |
|
16, 18, 20 |
Minősített |
Lásd a SECSA és a SECIRB táblát |
|
17, 19, 21 |
Nem minősített |
Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat. |
|
22–24 |
Mérlegen kívüli tételek és derivatívák |
Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat. |
|
22 |
Közvetlen hitelhelyettesítők |
Lásd a teljes kockázatú tételek (Hkr. 17. §) |
|
23 |
Elismert likviditási hitelkeretek |
Az elismert likviditási hitelkeretek kezelését és alkalmazásának feltételeit az Épkr. 16. §-a rögzíti. |
|
24 |
Egyéb |
Az Egyéb mérlegen kívüli tételeket és származtatott ügyleteket a fentiek nem tartalmazzák. |
|
25–26 |
Lejárat előtti visszafizetés |
Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat. |
|
25 |
Ellenőrzött?
(igen/nem) |
Igen-t kell jelenteni, ha az Épkr. 25. § (2) bekezdésben leírtaknak megfelel. |
|
26 |
Alkalmazott CCF |
Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat. |
|
27 |
(–) Kitettség értékének levonása a szavatoló tőkéből |
Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat. A Hpt. 5. számú melléklete szerint az itt jelentett érték a szavatoló tőkéből levonható. |
|
28 |
Teljes tőkekövetelmény az Épkr. 16. §, illetve 26. §
illetve 39. §-ának figyelembevétele nélkül |
Lásd a SECSA és SECIRB táblákat |
|
29 |
Teljes tőkekövetelmény az Épkr. 16. §, illetve 26. §
illetve 39. §-ának figyelembevételével |
Lásd a SECSA és SECIRB táblákat |
KITETTSÉG EREDETI ÉRTÉKE ÖSSZESEN
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül (FIRB módszer – tartós mentesség), ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak
|
AZONOSÍTÓ |
MEGNEVEZÉS |
HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Kitettség eredeti értéke
IRB módszer szerint összesen |
Kitettség eredeti értéke IRB módszer szerint összesen (tartósan mentes sztenderd kitettségek nélkül) 1TCIF0,a≤CIF0,b |
|
2–17 |
Kitettség eredeti értéke
Sztenderd módszer |
Tartósan mentes kitettségek eredeti értékének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke |
|
2 |
Központi kormányok és központi bankok |
1TCIF0,b≤1CS0,a; |
|
3 |
Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok |
1TCIF0,c≤2CS0,a; |
|
4 |
Közszektorbeli intézmények |
1TCIF0,d≤3CS0,a; |
|
5 |
Multilaterális fejlesztési bankok |
1TCIF0,e≤4CS0,a; |
|
6 |
Nemzetközi szervezetek |
1TCIF0,f≤5CS0,a; |
|
7 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
1TCIF0,g≤6CS0,a; |
|
8 |
Vállalkozások |
1TCIF0,h≤7CS0,a; |
|
9 |
Ebből: Rövid lejáratú követelések |
1TCIF0,i≤71CS0,a; |
|
10 |
Lakosság |
1TCIF0,j≤8CS0,a; |
|
11 |
Ingatlannal fedezett követelések |
1TCIF0,k≤9CS0,a; |
|
12 |
Késedelmes tételek |
1TCIF0,l≤10CS0,a; |
|
13 |
Fedezett kötvények |
1TCIF0,m≤12CS0,a; |
|
14 |
Kollektív befektetési értékpapírok |
1TCIF0,n≤14CS0,a; |
|
15 |
Egyéb tételek |
1TCIF0,o≤15CS0,a; |
|
16 |
Ebből: Hkr. 16. § (1)–(2) szerinti tételek |
1TCIF0,p≤151CS0,a; |
|
17 |
Összesen |
Kitettség eredeti értéke tartósan mentes sztenderd kitettségekre összesen |
|
18 |
Kitettség eredeti értéke mindösszesen |
IRB módszer szerinti kitettségek eredeti értéke összesen (beleértve a tartósan mentes sztenderd kitettségeket is)
1TCIF0,r≤CS0,a+CIF0,b |
|
SOROK |
|
1 |
Központi kormány és központi bank |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §). |
|
2 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §). |
|
3 |
Vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §). |
|
4 |
Részesedések |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §). |
|
5 |
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §). |
|
EGYÉB |
|
|
Tartós mentesség és fokozatos bevezetés |
Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja meghatározott feltételek teljesülése esetén.
[Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)–(10) bekezdések] |
|
|
FIRB módszer |
Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az FIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. § (6) bekezdés c) alapján a Hkr. 45. §-ban rögzített nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) értéket, illetőleg a Hkr. 51. §
(12)–(17) bekezdések szerinti hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaz. |
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül (FIRB módszer – tartós mentesség), ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak
|
AZONOSÍTÓ |
MEGNEVEZÉS |
HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Tőkekövetelmény
IRB módszer szerint összesen |
IRB módszerrel meghatározott tőkekövetelmény (tartósan mentes sztenderd kitettségek nélkül)
2TCIF0,a≤CIF0,r |
|
2–17 |
Tőkekövetelmény
Sztenderd módszer |
Tartósan mentes kitettségek tőkekövetelményének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke. |
|
2 |
Központi kormányok és központi bankok |
2TCIF0,b≤1CS0,n; |
|
3 |
Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok |
2TCIF0,c≤2CS0,n; |
|
4 |
Közszektorbeli intézmények |
2TCIF0,d≤3CS0,n; |
|
5 |
Multilaterális fejlesztési bankok |
2TCIF0,e≤4CS0,n; |
|
6 |
Nemzetközi szervezetek |
2TCIF0,f≤5CS0,n; |
|
7 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
2TCIF0,g≤6CS0,n; |
|
8 |
Vállalkozások |
2TCIF0,h≤7CS0,n; |
|
9 |
Ebből: Rövid lejáratú követelések |
2TCIF0,i≤71CS0,n; |
|
10 |
Lakosság |
2TCIF0,j≤8CS0,n; |
|
11 |
Ingatlannal fedezett követelések |
2TCIF0,k≤9CS0,n; |
|
12 |
Késedelmes tételek |
2TCIF0,l≤10CS0,n; |
|
13 |
Fedezett kötvények |
2TCIF0,m≤12CS0,n; |
|
14 |
Kollektív befektetési értékpapírok |
2TCIF0,n≤14CS0,n; |
|
15 |
Egyéb tételek |
2TCIF0,o≤15CS0,n; |
|
16 |
Ebből: Hkr. 16. § (1)–(2) szerinti tételek |
2TCIF0,p≤151CS0,n; |
|
17 |
Összesen |
Tőkekövetelmény tartósan mentes sztenderd kitettségekre összesen |
|
18 |
Tőkekövetelmény mindösszesen |
IRB módszer szerinti összes tőkekövetelmény (beleértve a tartósan mentes sztenderd kitettségeket is)
2TCIF0,r≤CS0,n+CIF0,r |
|
SOROK |
|
1 |
Központi kormány és központi bank |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §). |
|
2 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §). |
|
3 |
Vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §). |
|
4 |
Részesedések |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §). |
|
5 |
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §). |
|
EGYÉB |
|
|
Tartós mentesség és fokozatos bevezetés |
Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja meghatározott feltételek teljesülése esetén.
[Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)–(10) bekezdések] |
|
|
FIRB módszer |
Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az FIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. § (6) bekezdés c) alapján a Hkr. 45. §-ban rögzített nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) értéket, illetőleg a Hkr. 51. §
(12)–(17) bekezdések szerinti hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaz. |
KITETTSÉG EREDETI ÉRTÉKE ÖSSZESEN
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül (FIRB módszer – fokozatos bevezetés) ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak
|
AZONOSÍTÓ |
MEGNEVEZÉS |
HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Kitettség eredeti értéke
IRB módszer szerint összesen |
Kitettség eredeti értéke IRB módszer szerint összesen (fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségek nélkül) 3TCIF0,a≤CIF0,b |
|
2–17 |
Kitettség eredeti értéke
Sztenderd módszer |
Fokozatos bevezetés alá eső kitettségek eredeti értékének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke |
|
2 |
Központi kormányok és központi bankok |
3TCIF0,b≤1CS0,a; |
|
3 |
Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok |
3TCIF0,c≤2CS0,a; |
|
4 |
Közszektorbeli intézmények |
3TCIF0,d≤3CS0,a; |
|
5 |
Multilaterális fejlesztési bankok |
3TCIF0,e≤4CS0,a; |
|
6 |
Nemzetközi szervezetek |
3TCIF0,f≤5CS0,a; |
|
7 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
3TCIF0,g≤6CS0,a; |
|
8 |
Vállalkozások |
3TCIF0,h≤7CS0,a; |
|
9 |
Ebből: Rövid lejáratú követelések |
3TCIF0,i≤71CS0,a; |
|
10 |
Lakosság |
3TCIF0,j≤8CS0,a; |
|
11 |
Ingatlannal fedezett követelések |
3TCIF0,k≤9CS0,a; |
|
12 |
Késedelmes tételek |
3TCIF0,l≤10CS0,a; |
|
13 |
Fedezett kötvények |
3TCIF0,m≤12CS0,a; |
|
14 |
Kollektív befektetési értékpapírok |
3TCIF0,n≤14CS0,a; |
|
15 |
Egyéb tételek |
3TCIF0,o≤15CS0,a; |
|
16 |
Ebből: Hkr. 16. § (1)–(2) szerinti tételek |
3TCIF0,p≤151CS0,a; |
|
17 |
Összesen |
Kitettség eredeti értéke a fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségekre összesen |
|
18 |
Kitettség eredeti értéke mindösszesen |
IRB módszer szerinti kitettségek eredeti értéke összesen (beleértve a fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségeket is)
3TCIF0,r≤CS0,a+CIF0,b |
|
SOROK |
|
1 |
Központi kormány és központi bank |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §). |
|
2 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §). |
|
3 |
Vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §). |
|
4 |
Részesedések |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §). |
|
5 |
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §). |
|
EGYÉB |
|
|
Tartós mentesség és fokozatos bevezetés |
Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja
meghatározott feltételek teljesülése esetén.
[Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)–(10) bekezdések] |
|
|
FIRB módszer |
Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az FIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. § (6) bekezdés c) alapján a Hkr. 45. §-ban rögzített nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) értéket, illetőleg a Hkr. 51. §
(12)–(17) bekezdések szerinti hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaz. |
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül (FIRB módszer – fokozatos bevezetés), ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak
|
AZONOSÍTÓ |
MEGNEVEZÉS |
HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Tőkekövetelmény
IRB módszer szerint összesen |
IRB módszerrel meghatározott tőkekövetelmény (fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségek nélkül)
4TCIF0,a≤CIF0,r |
|
2–17 |
Tőkekövetelmény
Sztenderd módszer |
Fokozatos bevezetés alá eső kitettségek tőkekövetelményének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke. |
|
2 |
Központi kormányok és központi bankok |
4TCIF0,b≤1CS0,n; |
|
3 |
Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok |
4TCIF0,c≤2CS0,n; |
|
4 |
Közszektorbeli intézmények |
4TCIF0,d≤3CS0,n; |
|
5 |
Multilaterális fejlesztési bankok |
4TCIF0,e≤4CS0,n; |
|
6 |
Nemzetközi szervezetek |
4TCIF0,f≤5CS0,n; |
|
7 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
4TCIF0,g≤6CS0,n; |
|
8 |
Vállalkozások |
4TCIF0,h≤7CS0,n; |
|
9 |
Ebből: Rövid lejáratú követelések |
4TCIF0,i≤71CS0,n; |
|
10 |
Lakosság |
4TCIF0,j≤8CS0,n; |
|
11 |
Ingatlannal fedezett követelések |
4TCIF0,k≤9CS0,n; |
|
12 |
Késedelmes tételek |
4TCIF0,l≤10CS0,n; |
|
13 |
Fedezett kötvények |
4TCIF0,m≤12CS0,n; |
|
14 |
Kollektív befektetési értékpapírok |
4TCIF0,n≤14CS0,n; |
|
15 |
Egyéb tételek |
4TCIF0,o≤15CS0,n; |
|
16 |
Ebből: Hkr. 16. § (1)–(2) szerinti tételek |
4TCIF0,p≤151CS0,n; |
|
17 |
Összesen |
Tőkekövetelmény fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségekre összesen |
|
18 |
Tőkekövetelmény mindösszesen |
IRB módszer szerinti összes tőkekövetelmény (beleértve a fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségeket is)
4TCIF0,r≤CS0,n+CIF0,r |
|
SOROK |
|
1 |
Központi kormány és központi bank |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §). |
|
2 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §). |
|
3 |
Vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §). |
|
4 |
Részesedések |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §). |
|
5 |
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §). |
|
EGYÉB |
|
|
Tartós mentesség és fokozatos bevezetés |
Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja
meghatározott feltételek teljesülése esetén.
[Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)–(10) bekezdések] |
|
|
FIRB módszer |
Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az FIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. § (6) bekezdés c) alapján a Hkr. 45. §-ban rögzített nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) értéket, illetőleg a Hkr. 51. §
(12)–(17) bekezdések szerinti hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaz. |
KITETTSÉG EREDETI ÉRTÉKE ÖSSZESEN
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül (AIRB módszer – tartós mentesség), ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak
|
AZONOSÍTÓ |
MEGNEVEZÉS |
HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Kitettség eredeti értéke
IRB módszer szerint összesen |
Kitettség eredeti értéke IRB módszer szerint összesen (tartósan mentes sztenderd kitettségek nélkül) 1TCIA0,a≤CIA0,b |
|
2–17 |
Kitettség eredeti értéke
Sztenderd módszer |
Tartósan mentes kitettségek eredeti értékének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke |
|
2 |
Központi kormányok és központi bankok |
1TCIA0,b≤1CS0,a; |
|
3 |
Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok |
1TCIA0,c≤2CS0,a; |
|
4 |
Közszektorbeli intézmények |
1TCIA0,d≤3CS0,a; |
|
5 |
Multilaterális fejlesztési bankok |
1TCIA0,e≤4CS0,a; |
|
6 |
Nemzetközi szervezetek |
1TCIA0,f≤5CS0,a; |
|
7 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
1TCIA0,g≤6CS0,a; |
|
8 |
Vállalkozások |
1TCIA0,h≤7CS0,a; |
|
9 |
Ebből: Rövid lejáratú követelések |
1TCIA0,i≤71CS0,a; |
|
10 |
Lakosság |
1TCIA0,j≤8CS0,a; |
|
11 |
Ingatlannal fedezett követelések |
1TCIA0,k≤9CS0,a; |
|
12 |
Késedelmes tételek |
1TCIA0,l≤10CS0,a; |
|
13 |
Fedezett kötvények |
1TCIA0,m≤12CS0,a; |
|
14 |
Kollektív befektetési értékpapírok |
1TCIA0,n≤14CS0,a; |
|
15 |
Egyéb tételek |
1TCIA0,o≤15CS0,a; |
|
16 |
Ebből: Hkr. 16. § (1)–(2) szerinti tételek |
1TCIA0,p≤151CS0,a; |
|
17 |
Összesen |
Kitettség eredeti értéke tartósan mentes sztenderd kitettségekre összesen |
|
18 |
Kitettség eredeti értéke mindösszesen |
IRB módszer szerinti kitettségek eredeti értéke összesen (beleértve a tartósan mentes sztenderd kitettségeket is)
1TCIA0,r≤CS0,a+CIA0,b |
|
SOROK |
|
1 |
Központi kormány és központi bank |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §). |
|
2 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §). |
|
3 |
Vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §). |
|
|
Lakosság |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 27. §). |
|
4 |
Részesedések |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §). |
|
5 |
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §). |
|
EGYEBEK |
|
|
Tartós mentesség és fokozatos bevezetés |
Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja meghatározott feltételek teljesülése esetén (Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)–(10) bekezdések). |
|
|
AIRB módszer |
Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az AIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. §. (6) bekezdés
a), b), d) pontok alapján az LGD becslésére saját módszert alkalmaznak. |
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül (AIRB módszer – tartós mentesség) ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak
|
AZONOSÍTÓ |
MEGNEVEZÉS |
HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Tőkekövetelmény
IRB módszer szerint összesen |
IRB módszerrel meghatározott tőkekövetelmény (tartósan mentes sztenderd kitettségek nélkül)
2TCIA0,a≤CIA0,r |
|
2–17 |
Tőkekövetelmény
Sztenderd módszer |
Tartósan mentes kitettségek tőkekövetelményének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke |
|
2 |
Központi kormányok és központi bankok |
2TCIA0,b≤1CS0,n; |
|
3 |
Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok |
2TCIA0,c≤2CS0,n; |
|
4 |
Közszektorbeli intézmények |
2TCIA0,d≤3CS0,n; |
|
5 |
Multilaterális fejlesztési bankok |
2TCIA0,e≤4CS0,n; |
|
6 |
Nemzetközi szervezetek |
2TCIA0,f≤5CS0,n; |
|
7 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
2TCIA0,g≤6CS0,n; |
|
8 |
Vállalkozások |
2TCIA0,h≤7CS0,n; |
|
9 |
Ebből: Rövid lejáratú követelések |
2TCIA0,i≤71CS0,n; |
|
10 |
Lakosság |
2TCIA0,j≤8CS0,n; |
|
11 |
Ingatlannal fedezett követelések |
2TCIA0,k≤9CS0,n; |
|
12 |
Késedelmes tételek |
2TCIA0,l≤10CS0,n; |
|
13 |
Fedezett kötvények |
2TCIA0,m≤12CS0,n; |
|
14 |
Kollektív befektetési értékpapírok |
2TCIA0,n≤14CS0,n; |
|
15 |
Egyéb tételek |
2TCIA0,o≤15CS0,n; |
|
16 |
Ebből: Hkr. 16. § (1)–(2) szerinti tételek |
2TCIA0,p≤151CS0,n; |
|
17 |
Összesen |
Tőkekövetelmény tartósan mentes sztenderd kitettségekre összesen |
|
18 |
Tőkekövetelmény mindösszesen |
IRB módszer szerinti tőkekövetelmény összesen (beleértve a tartósan mentes sztenderd kitettségeket is)
2TCIA0,r≤CS0,n+CIA0,r |
|
SOROK |
|
1 |
Központi kormány és központi bank |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §). |
|
2 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §). |
|
3 |
Vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §). |
|
|
Lakosság |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 27. §). |
|
4 |
Részesedések |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §). |
|
5 |
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §). |
|
EGYEBEK |
|
|
Tartós mentesség és fokozatos bevezetés |
Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja meghatározott feltételek teljesülése esetén (Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)–(10) bekezdések). |
|
|
AIRB módszer |
Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az AIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. §.(6) bekezdés a), b), d) pontok alapján az LGD becslésére saját módszert alkalmaznak. |
KITETTSÉG EREDETI ÉRTÉKE ÖSSZESEN
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül (AIRB módszer – fokozatos bevezetés), ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak
|
AZONOSÍTÓ |
MEGNEVEZÉS |
HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Kitettség eredeti értéke
IRB módszer szerint összesen |
Kitettség eredeti értéke IRB módszer szerint összesen (fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségek nélkül) 1TCIA0,a≤CIA0,b |
|
2–17 |
Kitettség eredeti értéke
Sztenderd módszer |
Fokozatos bevezetés alá eső kitettségek eredeti értékének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke |
|
2 |
Központi kormányok és központi bankok |
1TCIA0,b≤1CS0,a; |
|
3 |
Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok |
1TCIA0,c≤2CS0,a; |
|
4 |
Közszektorbeli intézmények |
1TCIA0,d≤3CS0,a; |
|
5 |
Multilaterális fejlesztési bankok |
1TCIA0,e≤4CS0,a; |
|
6 |
Nemzetközi szervezetek |
1TCIA0,f≤5CS0,a; |
|
7 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
1TCIA0,g≤6CS0,a; |
|
8 |
Vállalkozások |
1TCIA0,h≤7CS0,a; |
|
9 |
Ebből: Rövid lejáratú követelések |
1TCIA0,i≤71CS0,a; |
|
10 |
Lakosság |
1TCIA0,j≤8CS0,a; |
|
11 |
Ingatlannal fedezett követelések |
1TCIA0,k≤9CS0,a; |
|
12 |
Késedelmes tételek |
1TCIA0,l≤10CS0,a; |
|
13 |
Fedezett kötvények |
1TCIA0,m≤12CS0,a; |
|
14 |
Kollektív befektetési értékpapírok |
1TCIA0,n≤14CS0,a; |
|
15 |
Egyéb tételek |
1TCIA0,o≤15CS0,a; |
|
16 |
Ebből: Hkr. 16. § (1)–(2) szerinti tételek |
1TCIA0,p≤151CS0,a; |
|
17 |
Összesen |
Kitettség eredeti értéke a fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségekre összesen |
|
18 |
Kitettség eredeti értéke mindösszesen |
IRB módszer szerinti kitettségek eredeti értéke összesen (beleértve a fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségeket is)
3TCIA0,r≤CS0,a+CIA0,b |
|
SOROK |
|
1 |
Központi kormány és központi bank |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §). |
|
2 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §). |
|
3 |
Vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §). |
|
|
Lakosság |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 27. §). |
|
4 |
Részesedések |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §). |
|
5 |
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §). |
|
EGYEBEK |
|
|
Tartós mentesség és fokozatos bevezetés |
Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja meghatározott feltételek teljesülése esetén (Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)–(10) bekezdések). |
|
|
AIRB módszer |
Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az AIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. § (6) bekezdés a), b), d) pontok alapján az LGD becslésére saját módszert alkalmaznak. |
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül (AIRB módszer – fokozatos bevezetés) ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak
|
AZONOSÍTÓ |
MEGNEVEZÉS |
HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Tőkekövetelmény
IRB módszer szerint összesen |
IRB módszerrel meghatározott tőkekövetelmény (fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségek nélkül)
4TCIA0,r≤CIA0,r |
|
2–17 |
Tőkekövetelmény
Sztenderd módszer |
Fokozatos bevezetés alá eső kitettségek tőkekövetelményének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke |
|
2 |
Központi kormányok és központi bankok |
4TCIA0,b≤1CS0,n; |
|
3 |
Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok |
4TCIA0,c≤2CS0,n; |
|
4 |
Közszektorbeli intézmények |
4TCIA0,d≤3CS0,n; |
|
5 |
Multilaterális fejlesztési bankok |
4TCIA0,e≤4CS0,n; |
|
6 |
Nemzetközi szervezetek |
4TCIA0,f≤5CS0,n; |
|
7 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
4TCIA0,g≤6CS0,n; |
|
8 |
Vállalkozások |
4TCIA0,h≤7CS0,n; |
|
9 |
Ebből: Rövid lejáratú követelések |
4TCIA0,i≤71CS0,n; |
|
10 |
Lakosság |
4TCIA0,j≤8CS0,n; |
|
11 |
Ingatlannal fedezett követelések |
4TCIA0,k≤9CS0,n; |
|
12 |
Késedelmes tételek |
4TCIA0,l≤10CS0,n; |
|
13 |
Fedezett kötvények |
4TCIA0,m≤12CS0,n; |
|
14 |
Kollektív befektetési értékpapírok |
4TCIA0,n≤14CS0,n; |
|
15 |
Egyéb tételek |
4TCIA0,o≤15CS0,n; |
|
16 |
Ebből: Hkr. 16. § (1)–(2) szerinti tételek |
4TCIA0,p≤151CS0,n; |
|
17 |
Összesen |
Tőkekövetelmény fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségekre összesen |
|
18 |
Tőkekövetelmény mindösszesen |
IRB módszer szerinti összes tőkekövetelmény (beleértve a fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségeket is)
4TCIA0,r≤CS0,n+CIA0,r |
|
SOROK |
|
1 |
Központi kormány és központi bank |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §). |
|
2 |
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §). |
|
3 |
Vállalkozások |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §). |
|
|
Lakosság |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 27. §). |
|
4 |
Részesedések |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §). |
|
5 |
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök |
Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §). |
|
EGYEBEK |
|
|
Tartós mentesség és fokozatos bevezetés |
Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja meghatározott feltételek teljesülése esetén (Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)–(10) bekezdések). |
|
|
AIRB módszer |
Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az AIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. § (6) bekezdés a), b), d) pontok alapján az LGD becslésére saját módszert alkalmaznak. |
M1T, M1H, M1E, M1C, M1G, M1U, M1J, KM1T, KM1H, KM1E, KM1C, KM1G, KM1U, KM1JA
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI)
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
OSZLOPOK |
|
1,2 |
Összes pozíció |
Bszt. 103. és 104. §, a Kkr. 3–11. §-ok. Ezek bruttó pozíciók, nincsenek nettósítva az instrumentumokkal, de nem tartalmazzák azokat a jegyzési garanciavállalási pozíciókat, amelyeket lejegyeztek, vagy szindikátusi társult tagsággal harmadik fél jegyzett. (Kkr. 22. §) |
|
3 |
(–) A jegyzési garanciavállalási pozíciókkal kapcsolatos csökkentési hatás |
Nem kell kitölteni. |
|
4, 5 |
Nettó pozíciók |
Kkr. 9. §, 17. § (10) bekezdés |
|
6, 7 |
(–) Engedmények a hitelderivatívákkal fedezett kereskedelmi könyvi pozíciókból adódóan |
Kkr. 24/A. § |
|
8 |
A tőkekövetelmény számításához figyelembe veendő nettó pozíciók |
Azok a nettó pozíciók, amelyekhez tőkekövetelményt kell rendelni, a Kkr. IV. fejezetében szereplő különböző megközelítéseknek megfelelően. |
|
9 |
Kockázati súly (%) |
Nem kell kitölteni, de a számításoknál figyelembe kell venni. |
|
10 |
Tőkekövetelmény |
Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. III–IV. fejezete szerint. |
|
SOROK |
|
1 |
Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a kereskedési könyvben |
Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a kereskedési könyvben és a pozíciókockázatoknak megfelelő tőkekövetelmények a Hpt. 76. § (1) és (3) bekezdések, Kkr. II–IV. fejezet szerint. |
|
11 |
Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés |
A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok pozíciói a lejárati alapú megközelítésben, valamint azok tőkekövetelménye a Kkr. 16. § (1)–(5) bekezdések, és (7) bekezdés, 17. § (10)–(11) bekezdések, valamint 4. számú melléklet 4.1. pontok szerint. |
|
111 |
Első zóna |
Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint. |
|
112 |
Második zóna |
Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint. |
|
113 |
Harmadik zóna |
Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint. |
|
1141 |
Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban |
Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint. |
|
1142 |
Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában |
Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint. |
|
1143 |
Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában |
Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint. |
|
1144 |
Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában |
Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint. |
|
1145 |
Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között |
Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint. |
|
1146 |
Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között |
Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint. |
|
1147 |
Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között |
Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint. |
|
1148 |
Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók |
Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint. |
|
12 |
Általános kockázat. Futamidő alapú megközelítés |
A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok pozíciói a futamidő alapú megközelítésben, valamint azok tőkekövetelménye a Kkr. 16. § (1)–(4) bekezdések és (6)–(7) bekezdések, 17. § (10)–(11) bekezdések, valamint 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint. |
|
121 |
Első zóna |
Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint. |
|
122 |
Második zóna |
Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint. |
|
123 |
Harmadik zóna |
Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint. |
|
1241 |
Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció az összes zónában |
Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint. |
|
1242 |
Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között |
Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint. |
|
1243 |
Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között |
Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint. |
|
1244 |
Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között |
Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint. |
|
1245 |
Maradvány nem kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíciók |
Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint. |
|
13 |
Egyedi kockázat |
A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekövetelménye alá eső pozíciók, valamint a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: 14. § (4) bekezdését. |
|
131 |
A Kkr. 3. számú mellékletének első kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekövetelménye alá eső pozíciók, valamint a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: 14. § (4) bekezdését. |
|
132 |
A Kkr. 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekövetelménye alá eső pozíciók, valamint a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: 14. § (4) bekezdését. |
|
133 |
A Kkr. 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekövetelménye alá eső pozíciók, valamint a nekik megfelelő tőkekövetelmény a 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: 14. § (4) bekezdését. |
|
134 |
A Kkr. 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekövetelménye alá eső pozíciók, valamint a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: 14. § (4) bekezdését. |
|
135 |
Az 1250%-os kockázati súlyozású, illetve levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minősített likviditási lehetőségek |
Épkr. VII. fejezete szerint. |
|
14 |
A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése |
Kkr. 24/B. §-a.
Nem tartalmazza azokat a KBF-ben lévő pozíciókat, amelyek kezelése a Kkr. 24/B. § (2) bekezdése szerint történik.
Akkor alkalmazható, amikor a KBF-ben lévő pozíciókat, illetve a mögöttes termékeket nem a Kkr. IX. fejezetében meghatározott módszerek szerint kezelik. Magában foglalja, adott esetben, a tőkekövetelményeknél alkalmazható felső értékek kihatásait. |
|
17 |
Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok |
Kkr. 24. §, valamint 2. számú melléklet. |
PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
OSZLOPOK |
|
1, 2 |
Összes pozíció |
Bszt. 103. és 104. §, Kkr. 3–11. §-ai
Ezek bruttó pozíciók, nincsenek nettósítva az instrumentumokkal, de nem tartalmazzák azokat a jegyzési garanciavállalási pozíciókat, amelyeket lejegyeztek, vagy szindikátusi társult tagsággal harmadik fél jegyzett. (Kkr. 22. §) |
|
3 |
A jegyzési garanciavállalási pozíciókkal kapcsolatos csökkentési hatás |
Nem kell kitölteni. |
|
4, 5 |
Nettó pozíciók |
Kkr. 9. §, 18. § |
|
6 |
A tőkekövetelmény számításához figyelembe veendő nettó pozíciók |
Azok a nettó pozíciók, amelyekhez tőkekövetelményt kell rendelni, a Kkr. IV. fejezetében leírtak szerint. |
|
7 |
Kockázati súly (%) |
Nem kell kitölteni, de a számításoknál figyelembe kell venni. |
|
8 |
Tőkekövetelmény |
Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. III–IV. fejezete szerint. |
|
SOROK |
|
1 |
Részvények a kereskedési könyvben |
Részvények a kereskedési könyvben és a pozíciókockázatoknak megfelelő tőkekövetelmények a Hpt. 76. § (1) és (3) bekezdések, Kkr. II–IV. fejezete szerint. |
|
11 |
Általános kockázat |
Az általános kockázatnak kitett részvénypozíciók, valamint azok tőkekövetelménye a Kkr. 20. § és 21. §-a szerint. |
|
111 |
Részvényindexekre vonatkozó tőzsdei határidős ügyletek, amelyek széles körűen diverzifikált indexeket reprezentálnak – és külön megközelítés alá esnek |
Kkr. 21. §-a szerint. |
|
112 |
Egyéb részvények, amelyek nem tartoznak 1.1-be |
Kkr. 20. § (1) bekezdése szerint. |
|
12 |
Egyedi kockázat |
Az egyedi kockázatnak kitett részvénypozíciók, és a megfelelő tőkekövetelmények a Kkr. 19. § és 21. § szerint. |
|
121 |
Magas minőségű, likvid és diverzifikált portfóliók, alacsonyabb tőkekövetelményekkel |
Kkr. 19. § (2)–(4) bekezdések és 21. §-a szerint. |
|
122 |
Egyéb részvények, amelyek nem tartoznak 2.1-be |
Kkr.19. § (1) és (4) bekezdések szerint. |
|
13 |
A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése |
Kkr. 24/B. §-a szerint.
Tartalmazza azokat a KBF-ben lévő pozíciókat, amelyek kezelése a Kkr. 24/B. § (2) bekezdése szerint történik.
Akkor alkalmazható, amikor a KBF-ben lévő pozíciókat, illetve a mögöttes termékeket nem a Kkr. IX. fejezetében meghatározott módszerek szerint kezelik. Magában foglalja, adott esetben, a tőkekövetelményeknél alkalmazható felső értékek kihatásait. |
|
16 |
Opciókhoz kapcsolódó egyéb, nem delta kockázatok |
Kkr. 24. §, valamint 2. számú melléklet szerint. |
PIACI KOCKÁZAT: DEVIZAKOCKÁZAT – SZTENDERD MÓDSZER
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Összes hosszú pozíció |
Bruttó pozíciók, az eszközöknek, kinnlévőségeknek és a hozzájuk hasonló olyan tételeknek tulajdoníthatóan, amelyekre utalás történik a Kkr. 40. §-ban. |
|
2 |
Összes rövid pozíció |
Bruttó pozíciók, a forrásoknak, kötelezettségeknek és a hozzájuk hasonló olyan tételeknek tulajdoníthatóan, amelyekre utalás történik a Kkr. 40. §-ban. |
|
5, 6 |
Nettó pozíciók |
Kkr. 40. § és 41. §-a szerint.
A nettó pozíciókat devizánként, az esetleg egyidejűleg létező hosszú és rövid pozícióknak megfelelően kell kiszámítani. |
|
7, 8, 9 |
A tőkekövetelmény számításához figyelembe veendő nettó pozíciók |
Nem kell kitölteni. |
|
10, 11, 12 |
Kockázati súly (%) |
Nem kell kitölteni, de a számításoknál figyelembe kell venni. |
|
13 |
Tőkekövetelmény |
Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. VIII. fejezete szerint. |
|
SOROK |
|
01 |
FORINTON KÍVÜLI ÖSSZES DEVIZAPOZÍCIÓ |
A forinton kívüli devizapozíciók és azok tőkekövetelménye, a Kkr. 3–4. §, továbbá 8. §-a szerint (forintra történő átváltás). |
|
014 |
Egyéb valuták (beleértve a külön devizanemekként kezelt kollektív befektetési formákat is) |
Az általános eljárás alá eső devizapozíciók és azok tőkekövetelménye, a Kkr. VIII. fejezete szerint. |
|
015 |
Arany |
Az általános eljárás alá eső devizapozíciók és azok tőkekövetelménye, a Kkr. VIII. fejezete szerint. |
|
016 |
Deviza-opciókhoz kapcsolódó egyéb, nem delta kockázatok |
Kkr. 24. §, valamint 2. számú melléklete szerint. |
|
|
Kiegészítő rész: devizapozíciók |
A nemzetközi kodifikálást követve. |
|
02 |
EUR |
|
|
03 |
ERM2 valuták |
Az EMU2-ben lévő valuták. |
|
04 |
GBP |
|
|
05 |
SEK |
|
|
06 |
CHF |
|
|
07 |
EGT állam egyéb valutái |
EGT állam egyéb valutái |
|
08 |
USD |
|
|
09 |
CAD |
|
|
10 |
AUD |
|
|
11 |
JPY |
|
|
12 |
Az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok egyéb valutái |
Az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok egyéb valutái |
|
13 |
Külön devizanemekként kezelt kollektív befektetési
formák (KBF-ek) |
Kkr. 40. § (4)–(6) bekezdések szerint. |
PIACI KOCKÁZAT: ÁRUK – SZTENDERD MÓDSZER
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
OSZLOPOK |
|
1, 2 |
Összes pozíció: hosszú/rövid |
Bruttó hosszú/rövid pozíciók az ugyanazon áruban lévő pozíciók, a Kkr. 34. § (2) bekezdés, 36. § (1) bekezdése szerint [lásd 36. § (2) bekezdést is]. |
|
3, 4 |
Kiegészítő rész: tisztán készletfinanszírozásra szolgáló pozíciók |
Nem kell kitölteni. |
|
5, 6 |
Nettó pozíciók |
Kkr. 37. § (1) bekezdése. |
|
7 |
A tőkekövetelmény számításához figyelembe veendő pozíciók |
Valamennyi releváns pozíció, a Kkr. VI. fejezete szerint. |
|
9 |
Tőkekövetelmény |
Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. VI. fejezete szerint. |
|
SOROK |
|
1 |
ÖSSZES ÁRUPOZÍCIÓ |
Árupozíciók és azok piaci kockázatának tőkekövetelménye, a Kkr. 3–4. § és a Kkr. VI. fejezete szerint. |
|
11 |
Lejárat szerinti lépcsőzetes megközelítés |
Árupozíciók a lejárat szerinti lépcsőzetes megközelítésben, a Kkr. 36. §-a szerint. |
|
111 |
Lejárati sáv ≤ 1 év |
Kkr. 11. számú melléklete szerint. |
|
112 |
Lejárati sáv > 1 év és ≤ 3 év |
Kkr. 11. számú melléklete szerint. |
|
113 |
Lejárati sáv > 3 év |
Kkr. 11. számú melléklete szerint. |
|
114 |
Kiegyenlített hosszú és rövid pozíciók az egyes lejárati sávokon belül |
Kkr. 36. § (3) és Kkr. 36. § (5) bekezdés a) pontja. |
|
115 |
Kiegyenlített pozíciók két lejárati sáv között |
Kkr. 36. § (4) és Kkr. 36. § (5) bekezdés b) pontja. |
|
116 |
Maradék kiegyenlítetlen pozíciók |
Kkr. 36. § (5) bekezdés c) pontja. |
|
13 |
Egyszerűsített megközelítés: összes pozíció |
Árupozíciók az egyszerűsített megközelítésben, a Kkr. 37. § szerint. |
|
16 |
Áruopciókhoz kapcsolódó egyéb, nem delta kockázatok |
Kkr. 35. § |
|
181, ..., 184 |
Összes pozíció a 4 fő árucsoportban |
Árupozíciók és azok piaci kockázatának tőkekövetelménye a 4 fő árucsoport esetében, a Kkr. 3–4. § és a Kkr. VI. fejezete szerint.
Az M4A1 sor megbontása a 4 fő árucsoport szerint. |
|
EGYÉB |
|
|
Áru |
Az általános és az egyedi kockázatokra vonatkozó tőkekövetelményeket minden egyes árufajtára külön kell számítani. Ugyanakkor, az árupozíciókat egyetlen táblában, összevontan kell jelenteni. (Figyelem! Az M4A181–M4A184 sorokban az adatok árucsoportonként szerepelnek!) |
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Korrekciós tényező x az előző 60 üzleti nap átlagos kockáztatott értéke (VaR) |
A Kkr. 46. § (1) bekezdés b) pontja és 46. § (2) bekezdése szerint.
Nem tartalmazza sem az egyedi kockázat miatti, sem pedig a nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt abban az esetben, ha a modell azokat külön számszerűsíti. |
|
2 |
Előző napi kockáztatott érték (VaR) |
A Kkr. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerint.
Nem tartalmazza sem az egyedi kockázat miatti, sem pedig a nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt abban az esetben, ha a modell azokat külön számszerűsíti. |
|
3 |
Egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelmény |
Akkor kell megadni, ha a modell az egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt külön számszerűsíti. |
|
4 |
A nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelmény |
A Kkr. 43. § (8) bekezdés i) és k) pontja szerint.
Akkor kell megadni, ha a modell a nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt külön számszerűsíti. |
|
5 |
Tőkekövetelmény |
Az összes kockázati tényező alapján számolt összes kockáztatott érték (VaR).
Kkr. 46. § |
|
6 |
A túllépések száma az előző 250 munkanapban |
Kkr. 45. § |
|
7 |
Korrekciós tényező |
Kkr. 46. § (2) bekezdés. |
|
SOROK |
|
1 |
Összes pozíció |
Kkr. 43. § (1) bekezdés és 44. §. |
|
111 |
Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Összhangban a Kkr. 43. § (1) bekezdésének a pozíciókockázatra vonatkozó részével, és a 44. § (1)–(2) bekezdésekkel (a kamatlábkockázati tényezőkkel). |
|
1111 |
Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – általános kockázat |
Kkr. 2. § (1) bekezdés 1. pontja.
Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti. |
|
1112 |
Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – egyedi kockázat |
Kkr. 2. § (1) bekezdés 7. pontja. Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti. |
|
112 |
Részvények |
Összhangban a Kkr. 43. § (1) bekezdésének a pozíciókockázatra vonatkozó részével, és a 44. § (4) bekezdésével (a részvénykockázati tényezőkkel). |
|
1121 |
Részvények – általános kockázat |
Kkr. 2. § (1) bekezdés 1. pontja. Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti. |
|
1122 |
Részvények – egyedi kockázat |
Kkr. 2. § (1) bekezdés 7. pontja. Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti. |
|
113 |
Devizakockázat |
Kkr. 46. § (1) pontja. |
|
114 |
Árukockázat |
Kkr. 46. § (1) pontja. |
|
121 |
Általános kockázat összesen |
Akkor kell megadni, ha a modell külön számszerűsíti az általános kockázatot.
Kkr. 46. § (1) bekezdés a) pontja vagy 46. § (1) bekezdés b) pontja: az összes kockázati tényező általános kockázatának összesített kockáztatott értéke (VaR). Ha alkalmazható, a korrelációs hatások figyelembevételével [43. § (6) bekezdés]. |
|
122 |
Egyedi kockázat összesen |
Akkor kell megadni, ha a modell külön számszerűsíti az egyedi kockázatot.
Kkr. 46. § (2) bekezdés, 45. § (5)–(9)bekezdések.
A kereskedési könyvben szereplő részvények és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyedi kockázatának megfelelő kockáztatott érték (VaR), a korrelációs hatásokat is figyelembe véve, ha az alkalmazható [43. § (6) bekezdés]. |
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
OSZLOPOK |
|
|
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉS: Ez a jelentési forma előírható minden egyes használt modellre és/vagy az összes egyedi modell aggregálásához. Így, az összes egyedi modell aggregálása esetén, a következő kódok némelyikét – amelyek inkompatibilisek lehetnek egyedi szinten – egyidejűleg lehet jelenteni. Ha a szervezetek egynél több belső modellel rendelkeznek, akkor az M6AM táblában szereplő minden egyes M6AMxy sorra vonatkozóan ki kell tölteni egy M6BxyM táblát.
Az M6AM táblában szereplő minden egyes modellről (sorról) ki kell tölteni egy M6B01M táblát (ahol „nn” helyére 01, 02, 03,... stb. kerül). |
|
1 |
Instrumentum-kód |
Az instrumentum-kód a szabályozási modell által lefedett instrumentum-kategóriá(ka)t mutatja:
1 = részvények;
2 = hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;
3 = devizák;
4 = áruk.
Például, ha a kockáztatott értéket (összesen) a részvényekre, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra és a devizákra számolják, akkor a kód: 123. |
|
2 |
Az egyedi kockázat kiszámításának kódja a részvények esetében |
Az egyedi kockázat kiszámításának kódját mutatja a részvények esetében. A kódok:
1 = az egyedi kockázat nem számszerűsített
2 = az egyedi kockázat számszerűsített, beleértve az esemény- és a nemteljesítési kockázatot
3 = az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával –, a kockáztatott értéknek azzal a részével, ami az egyedi kockázattal kapcsolatos
4 = az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával – a kereskedési könyv egyedi kockázatokat tartalmazó részportfólióira vonatkozó számításokkal |
|
3 |
Az egyedi kockázat kiszámításának kódja a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében |
Az egyedi kockázat kiszámításának kódját mutatja a hitelviszonyt megtestesítő papírok esetében. A kódok:
1 = az egyedi kockázat nem számszerűsített
2 = az egyedi kockázat számszerűsített, beleértve az esemény- és a nemteljesítési kockázatot
3= az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával –, a kockáztatott értéknek azzal a részével, ami az egyedi kockázattal kapcsolatos
4= az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával – a kereskedési könyv egyedi kockázatokat tartalmazó részportfólióira vonatkozó számításokkal |
|
4 |
A túllépések számának meghatározásánál használt nyereség/veszteség kódja |
A nyereség/veszteség kódja mutatja annak az eredménynek a típusát, amelyet a plusz-tényező kiszámításához használnak [vö.: Kkr. 46. § (2) bekezdés]:
1 = tényleges kereskedési eredmények az érintett napokra [vö.: Kkr. 45. § (2) bekezdés a) pontja, (3) bekezdés, (4) bekezdés]
2 = elméleti kereskedési eredmények az érintett napokra, az előző (kereskedési) nap végén rögzített pozíciókon [vö.: Kkr. 45. § (2) bekezdés b) pontja, (4) bekezdés] |
|
5 |
A belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR) konfidencia-intervalluma |
A kockázatkezelési célra használt konfidencia-intervallum (nincs jogi hivatkozás). Akkor kell kitölteni, ha a belső modellnél a kockáztatott érték kiszámításakor 99%-tól eltérő konfidencia-intervallumot alkalmaznak. |
|
6 |
A belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR) tartási periódusa |
A kockázatkezelési célra használt tartási periódus (nincs jogi hivatkozás). Akkor kell kitölteni, ha a belső modellnél a kockáztatott érték kiszámításakor nem 10 napos tartási periódussal számolnak. |
|
SOROK |
|
01, 02, ... |
|
A belső modellek felsorolásához használt kód. Az utolsó két számjegy 01-től kezdődően egyesével növekszik. |
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE
|
Azonosító |
Megnevezés |
Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések |
|
|
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉS: Ha a szervezetek egynél több belső modellel rendelkeznek, akkor az M6AM táblában szereplő minden egyes M6AMxy sorra (vagyis: minden egyes modellre) vonatkozóan ki kell tölteni egy M6BxyM táblát. |
|
OSZLOPOK |
|
1 |
Nap |
Előre meghatározott: 1-től 92-ig. |
|
2 |
Szabályozás szerinti kockáztatott érték (VaR) (konfidencia-intervallum = 99%, T=10) |
Kockáztatott érték (VaR), összhangban a Kkr. 45. §-ban szereplő előírásokkal, a szorzótényező alkalmazása előtt, 10 napos tartási periódussal és 99%-os konfidencia-intervallummal. |
|
3 |
Szabályozás szerinti kockáztatott érték (VaR) (konfidencia-intervallum = 99%, T=1) |
Kockáztatott érték (VaR), összhangban a Kkr. 45. §-ban szereplő előírásokkal, a szorzótényező alkalmazása előtt, 1 napos tartási periódussal és 99%-os konfidencia-intervallummal. |
|
4 |
Egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelmény |
Akkor kell megadni, ha a modell az egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt külön számszerűsíti. |
|
5 |
A nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelmény |
Kkr. 43. § (8) bekezdés i) és k) pontjaival. |
|
6 |
Belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR) |
A VaR eredménye, amit kockázatmenedzselési célokra használnak. A számításoknak az 5. és a 6. oszlopban szereplő információkon kell alapulniuk. |
|
7 |
Belső modell szerinti kockáztatott értékre (VaR) vonatkozó limit |
A belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR) határértéke, összefüggésben a belső modell szerinti kockáztatott értékkel. A számításoknak az M6AM tábla 5. és 6. oszlopában szereplő információkon kell alapulniuk. |
|
|
Az utólagos ellenőrzésnél ténylegesen használt nyereség/veszteség |
A követkető két nyereség/veszteség közül csak az egyik használható. |
|
8 |
Elméleti |
Elméleti napi nyereség/veszteség, a Kkr. 45. §-ában definiáltak szerint. |
|
9 |
Tényleges |
Tényleges napi nyereség/veszteség, a Kkr. 45. §-ában definiáltak szerint. |
|
SOROK |
|
01, 02, ...92 |
|
Egy adott modell esetében a napok felsorolásához használt kód. Az utolsó két számjegy 01-től 92-ig egyesével növekszik. |
COREP KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓI:
C11H, KC11H MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Mérlegen kívüli, értékpapír finanszírozó és hosszú elszámolási idejű, származtatott ügyletek, termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettségek és azonnali ügyletek – sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek számára
C12H, KC12H MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Mérlegen kívüli, értékpapír finanszírozó és hosszú elszámolási idejű, származtatott ügyletek, termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettségek és azonnali ügyletek – IRB módszert alkalmazó hitelintézetek számára
A táblázat célja a mérlegen kívüli tételek, származtatott ügyletek, értékpapír finanszírozó és hosszú elszámolási idejű ügyletek, valamint termékek között szerződésese nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettségek és azonnali ügyletekből származó kitettségek bemutatása a tőkekövetelmény meghatározásának alátámasztására.
A Hpt. 76/A. § (4) bekezdés b) pontja és a Hitkr. V. fejezet (21)–(24) bekezdése szerint a C11H és C12H táblák két részre bomlanak aszerint, hogy a mérlegen kívüli kötelezettség, származtatott ügylet stb. hitelezési kockázatot keletkeztet vagy sem (ellenben pl. piaci kockázatot keletkeztethet). Ezt alapvetően az határozza meg, hogy a tétel megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel vagy veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.
A C11H táblát csak a sztenderd módszert, a C12H táblát pedig csak az IRB módszert alkalmazó hitelintézeteknek kell kitölteni.
A hitelezési kockázattal rendelkező kitettségek közül a mérlegen kívüli tételeket a Hpt. 76/A. § (4) bekezdés b) pont szerinti értéken azzal, hogy nem kell alkalmazni az ügyletkockázati súlyokat és az elszámolt céltartalékot nem kell levonni, a származtatott, és az értékpapír finanszírozó és hosszú elszámolási idejű ügyleteket a Pkkr. 3. §-ában meghatározott módszerek valamelyike szerint számított értéken kell bemutatni a tábla a)–d) oszlopaiban. Az egyes kitettségekhez tartozó céltartalékot, illetve a valós értékelés esetén az értékelési különbözetet a számviteli előírások szerinti értéken külön oszlopban kell szerepeltetni a nettó kitettség érték meghatározásához.
A Hpt. és végrehajtási szabályai értelmezésében az ügyletkockázati súly elnevezés a mérlegen kívüli tételeknél szerepel. A származtatott ügyleteknek nincs ügyletkockázati súlya (hitelegyenértékesítési tényezője). A kitettség értékének megállapítását és az ügyletek kockázati súlyozását a Pkkr. szerint kell elvégezni, és a partnerkockázati C3H táblában a választott módszer szerinti oszlop(ok)ban kell jelenteni.
A C11H1 Mérlegen kívüli tételek a Hkr. 17. §-a szerinti bontásban kerülnek bemutatásra. A Mérlegen kívüli tételekhez mindkét táblában 100%-os kockázati súlyt kell rendelni a Hkr. 17. § (2)–(4), illetve Hkr. 51. § (12)–(16) bekezdésekben foglaltak kivételével. A 1111–1116-os sorokban nem nevesített tételeket a 1117 Egyéb teljes kockázatú tételek soron kell jelenteni. Olyan intézményeknek, amelyek ezekben a sorokban jelentős összegű állományokat tüntetnek fel, a negyedéves szöveges jelentésben röviden be kell mutatniuk az ügyletet.
A sztenderd módszert alkalmazó intézmények számára a Le nem hívott ígérvények, hitelkeretek esetében a következők az irányadók:
– az 50%-os tételek között a Hkr. 17. § (2) bekezdésének d) pontja alapján: a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amelynek eredeti lejárata az egy évet meghaladja, – a 20%-os tételek között a Hkr. 17. § (3) bekezdésének b) pontja alapján: az eredeti lejárata szerint legfeljebb egy éves, a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely feltétel nélkül nem mondható fel, vagy amelynél a hitelfelvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás nem eredményezi automatikusan a megállapodás felmondását, – a 0%-os tételek között pedig a Hkr. 17. § (4) bekezdésének b) pontja alapján: a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, vagy amelynél a hitel felvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi. A kockázatmentes Le nem hívott vagy bármikor feltétel nélkül azonnal felmondható hitelkeret, ígérvény esetében az éven belüliségre vonatkozó időkorlát megszűnt a Hkr. 17. § (4) bekezdésének b) pontja szerint.
A kockázatmentes tételek közé a bármikor feltétel nélkül azonnal felmondható hitelkeret akkor sorolható, ha a Hkr. 51. § (12) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel. Az előzetes értesítés nélkül bármikor, feltétel nélkül felmondható, le nem hívott ígérvény kockázatmentesnek minősül, ha teljesíti a Hkr. 51. § (14) bekezdésében foglaltakat. A 112 soron jelentendő a Hkr. 51. § (15) bekezdésében leírt feltételeknek megfelelő tételek, 75%-os kockázati súllyal. A 142 soron kell jelenteni a Hkr. 51. § (13) bekezedésének megfelelelő áruk mozgásából származó, rövid lejáratú okmányos meghitelezés tételeket, 20%-os súly alkalmazásával. Az Értékpapír finanszírozó ügyleteket és hosszú elszámolási idejű ügyleteket a Pkkr. 3. § -a szerint, a Származtatott ügyleteket a Hkr. 18. §-ának megfelelő bontásban kell bemutatni. A táblában elkülönítetten kell kimutatni a hitelezési kockázattal nem rendelkező tételeket, így kiemelten a Peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségeket, Tőke- vagy hozamígéret, tőke- vagy hozamgarancia kitettség értékét, a Kiírt opciókat, az Azonnali ügyleteket stb.
A Hitkr. 20. § (2), (3) és (5) bekezdésében felsorolt és a C11H, C12H tábla Hitelezési kockázattal rendelkező kitettségei közt nem nevesített, azaz hitelezési kockázattal nem rendelkező tételeket a Hitkr. 20. § előírásainak (és a hivatkozott Szmt rendelkezéseknek) megfelelő nyilvántartási értéken kell kimutatni.
C3H, KC3H: ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS ELSZÁMOLÁSI/NYITVA SZÁLLÍTÁSI ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA
A táblázat a hitelezési kockázatok között megjelenő partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének alátámasztására szolgál. A tábla a kitettség értékeket banki könyvi és kereskedési könyvi bontásban mutatja.
Az elszámolási ügyletek partnerkockázati kitettség értéke a CTS tábla 1 sorában jelenik meg.
A tábla a partnerkockázat kezeléséről szóló rendeletben leírt módszerek szerint számított értékpapír finanszírozó és hosszú elszámolási idejű (C3H1), származtatott ügyletek (C3H2) és termékek között szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség (C3H3) banki könyvi és kereskedési könyvi tételek bemutatását szolgálja. Az elszámolási/nyitva szállítási ügyleteket a kereskedési könyvi kitettségek között kell megjeleníteni.
A banki könyvi tételeket Pkkr., a kereskedési könyvi tételeket a Kkr. alapján kell kitölteni.
A tábla oszlopai szerinti kitettség értékeket (az elszámolási/nyitva szállítási ügyletek kivételével) a partnerkockázati kormányrendeletben leírt következő módszerek szerint kell kiszámítani:
– a) és f) oszlop a piaci árazás módszere, Pkkr. III. fejezet, – b) és h) oszlop az eredeti kitettség módszere, Pkkr. IV. fejezet,
– c) és i) oszlop a sztenderd módszer, Pkkr. V. fejezet, – d és j oszlop a belső modell módszer, Pkkr. VI. fejezet. Az elszámolási és nyitva szállítási ügyletek kitettség értékének meghatározását a Kkr. 27. § és 30. §-ai szabályozzák. Az értékpapírfinanszírozó és hosszú elszámolási idejű ügyleteket (C3H1 alá tartozó sorok) a Pkkr. 3. §-a szerint kell részletezni. A származtatott ügyelteket (C3H2) a Hkr. 18. §-a szerinti bontásban kell jelenteni. A termékek közötti szerződéses nettósítás (C3H3) leírását a Pkkr. VII. fejezete tartalmazza.
HAVI, NEM COREP TÁBLÁK KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓI
Ez a jelentés a Felügyeleti jelentések alapdokumentumát képezi, ezért úgy kell kitölteni, hogy lehetővé tegye a Felügyelet számára a beszámolás napjára vonatkozólag a hitelintézet működéséről különböző mutatók segítségével elemzések végzését, a rendszeres adatszolgáltatás során pedig tendenciák vizsgálatát.
A hitelintézet eszközeiről kétféle adatszolgáltatást kell készíteni.
Az 1AB jelzésű tábla az eszközök könyv szerinti bruttó értékeit tartalmazza.
Az egyes eszköz-soroknál az amortizációval, értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési, beszerzési, szerződés szerinti, nyilvántartási (a továbbiakban: bekerülési) értékeket kell figyelembe venni, az intsrumentum-csoportokon belül pedig szektoronként összevonva egy sorban kell az értékvesztés-, illetve az értékelési különbözet-adatok egyenlegét – megfelelő előjellel ellátva – feltüntetni7.
Az 1AN jelzésű tábla gyakorlatilag ugyanezen sorokat tartalmazza csak az egyes sorokban az eszközök könyv szerinti nettó (értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett), illetve – amennyiben a hitelintézet valós értékelést alkalmaz – valós értéken jelentendők.
A Felügyeleti mérleg eszköz adataihoz a részletező leírást az 1AB rész tartalmazza.
A két eszköztábla kitöltése során biztosítani kell az azonos mérlegtételek megegyező tartalmú adatokkal való kitöltését és a lejárat szerinti bontások összhangját is.
1AB FELÜGYELETI MÉRLEG (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)
Az Eszközök összesen sor megegyezik a Felügyeleti mérleg főbb eszközcsoportjainak összegével.
1 Pénztár és elszámolási számlák
Itt kell kimutatni – a jegybanknál elhelyezett éven belüli betétek kivételével – a Hitkr. szerint pénzeszköznek minősülő eszközöket, valamint a hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi (elszámolási) számlákat, illetve nostro számlákat és értékvesztésüket, függetlenül attól, hogy a nostro számlák számviteli szempontból nem pénzeszközök, hanem hitelintézetekkel szembeni követelések.
A 11 Pénztárkészlet sorban kell kimutatni a hitelintézetnél lévő forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszközül szolgáló nemesfém érméket, azok fizikai elhelyezésétől függetlenül [pénztár, értéktár, pénzkiadó automaták (ATM) stb.], továbbá a hitelintézet központja és fiókja, valamint a fiókok közötti úton lévő készpénz állományát.
Itt kell a hitelintézetnek azokat a pénzeszköznek minősülő megvásárolt csekkeket is kimutatnia, amelyeknek a beváltását a csekkszámlavezető hitelintézetnél még nem kezdeményezte.
A beszedésre már elindított csekket a hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni.
A más bankkal folytatott külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követeléseket, illetve tartozásokat (úton lévő valuta) belföldi, illetve külföldi hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú követelésként, illetve tartozásként kell kimutatni.
A 12 Jegybanki nostro számlák sorba kell felvenni a hitelintézet Magyar Nemzeti Banknál vezetett forint pénzforgalmi (elszámolási) számlájának, betétszámlájának és deviza nostro számlájának hó végi egyenlegét.
A 13 Szövetkezeti hitelintézetek MTB-nél lévő elszámolási számlája sorban azoknak a szövetkezeti hitelintézeteknek kell a Magyar Takarékszövetkezeti Banknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási) számlájuk egyenlegét közölniük, amelyek pénzeszközüket, illetve kötelező jegybanki tartalékjukat az MNB által – az MNB tv. alapján – számlavezetésre felhatalmazott hitelintézetnél helyezik el. A 14 Jegybanki nostro számlákkal és MTB-nél lévő elszámolási számlával kapcsolatos átvezetési számla állomány sorban külön kell szerepelnie a forint és deviza nostro számlákhoz kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegének. Amennyiben az euró és az egyéb devizaoszlopban az egyes nostro számlák (átvezetési számlákkal összevont) egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelfelvételt jelent.
A 15 Nostro számlák belföldi hitelintézeteknél sorban a belföldi, a
161 Nostro számlák GMU hitelintézeteknél sorban a GMU hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni.
A 162 Nostro számlák egyéb külföldi bankoknál sorban az egyéb külföldi bankoknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni. Amennyiben az egyes nostro számlák (átvezetési számlákkal összevont) egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelfelvételt jelent.
A 17 sorban kell feltüntetni a 13, 15, 161 és 162 sorokban szereplő nostro számlák értékvesztését.
2 Forgatási célú értékpapírok
Ebben az eszközcsoportban a szokásos kereskedési célú, illetve spekulációs céllal vásárolt, a Hitkr. szerint forgóeszközként nyilvántartott (rövid és hosszú eredeti lejáratú), nyílt körben kibocsátott, tőkearányosan és nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírokat kell kimutatni szektoronként bontva, függetlenül attól, hogy a vásárlás az elsődleges vagy a másodlagos piacon történt. Értékelésük a számviteli szabályoknak megfelelően történik, de külön kimutatva bruttó könyv szerinti értéküket és – esetenként (összevontan) – értékvesztésük és értékelési különbözetük egyenlegét.
A valós értéken történő értékelés alkalmazása nem érinti a forgatási cél szerinti minősítést (forgóeszközként vagy befektetett pénzügyi eszközként történő elszámolást). A forgóeszközként nyilvántartott rövid lejáratú értékpapírokat akkor is itt kell szerepeltetni, ha a valós értékelést alkalmazó hitelintézet azokat az értékesíthető, vagy a lejáratig tartott kategóriába sorolta.
Itt kell a forgatási célú egyéb részesedéseket és üzletrészeket, valamint a forgatási céllal szerzett, de a cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetéseket is kimutatni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván.
A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt. A forgatási céllal vásárolt, de a számviteli szabályok szerint (például a be nem válthatóság miatt) átsorolt értékpapírokat nem itt, hanem a befektetési célúak között kell figyelembe venni.
A hitelintézet üzletszerű tevékenységét kisegítő saját járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket – függetlenül a befektetési céltól – kizárólag a Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni.
21 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen
2111 Kincstárjegy és 2112 Államkötvény sorok: a 2111 sorba a hitelintézet által megvásárolt kincstárjegyek, a 2112 sorba a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti, államadóssági és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények, a kárpótlási jegyek, valamint az állam által átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény, forgatási céllal tartott állományának értéke kerül. (A TB kötvények állományát az 1C Tájékoztató adatok 1. táblában külön is ki kell mutatni.)
A 2113 Konszolidációs államkötvény sorban a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott államkötvények értékét kell szerepeltetni.
A 2121–2122 Helyi önkormányzati kötvény sorok a hitelintézetek tulajdonában lévő, helyi, megyei és fővárosi önkormányzatok, intézményeik, valamint az idesorolt nonprofit intézmények által kibocsátott kötvényeket tartalmazzák.
A 2123 sorban a 2111–2122 sorokban szereplő értékpapírok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni.
A 2131–2133 Jegybanki kötvény soroknak a hitelintézet tulajdonában lévő, az MNB által belföldön vagy külföldön kibocsátott kötvényeket kell tartalmazniuk. Itt kell szerepeltetni a forgatási céllal tartott KVH Rt. kötvények állományát is. A 2134 sorban a 2131–2133 sorokban kimutatott jegybanki kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni.
A 2141–21422 Belföldi hitelintézetek kötvénye sorokban kell kimutatni a hitelintézetek tulajdonában lévő, belföldi hitelintézetek által belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvényeket megfelelő lejárat szerint bontva. A 2143 sor tartalmazza a 2141–21422 sorokban jelentett hitelintézeti kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).
A 215111–215222 sorok az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők kötvényeit tartalmazzák, pénzügyi és befektetési vállalkozások, illetve egyéb intézmények bontásban, lejárat szerint részletezve.
A 21531–21532 Biztosítók kötvénye sorban a biztosítók által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell szerepeltetni lejárat szerinti bontásban.
A 2154 sorban a 215111–21532 sorokban jelentett – az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és biztosítók által kibocsátott – kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.
A 2161 Járulékos vállalkozások kötvényei sorokban kell feltüntetni a hitelintézet saját járulékos vállalkozásai által kibocsátott kötvényeket megfelelő lejárat szerint bontva.
A 2162 Nem pénzügyi vállalatok kötvénye sorokban a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvényeket kell szerepeltetni a járulékos vállalkozások kötvényei nélkül.
A 2163 sorban a nem pénzügyi vállalatok 2161–2162 sorokban jelentett kötvényének értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.
A 2171–2172 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények kötvénye sorokban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények által kibocsátott kötvényeket kell jelenteni.
A 2173 sorban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények 2171–2172 sorokban jelentett kötvényének értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.
A 2181–2183 Egyéb belföldi kötvény és Egyéb belföldi kötvény értékvesztése sorokban kell feltüntetni a mérlegben más soron nem jelentett, a hitelintézet birtokában lévő forgatási célú kötvényeket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).
A 219111–219222 sorokban a GMU szektorok és egyéb külföldiek által kibocsátott, forgatási céllal tartott külföldi állampapírokat és kötvényeket kell szerepeltetni. A GMU tagországok jegybankjai által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a GMU MPI-k kötvénye között, az egyéb külföldi jegybankok által kibocsátott értékpapírokat az egyéb külföldiek kötvénye soron kell szerepeltetni, mivel azok nem felelnek meg a Tpt. szerint megfogalmazott állampapír kategóriának. A 2193 sorban a 219111–219222 sorokban jelentett külföldi értékpapírok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni.
22 Tulajdoni részesedések összesen
A 2211–2233 sorokba kell kerülniük a hitelintézet által forgatási céllal birtokolt belföldi részvények, részesedések, valamint a számviteli előírásoktól eltérően a forgatási céllal tartott befektetési jegyek teljes állományának, valamint azok értékvesztésének és értékelési különbözetének (összevontan) szektoronként bontva.
Külön soron kell kiemelni a belföldön vagy külföldön értéktőzsdére bevezetett részvények állományát.8 A tőzsdére nem bevezetett részvények sorokban kell a forgatási céllal vásárolt egyéb részesedéseket is kimutatni.
A 22411–2243 sorokban a GMU és egyéb külföldi részvények és befektetési jegyek állományát, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell szerepeltetni. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézmények befektetési jegyeit is a pénzpiaci alapok befektetési jegyei között (a 22411 sorban) kell jelenteni. Az itt kimutatott állományból a PBB vállalkozásokban szerzett befektetések értékeit az 1C Tájékoztató adatok 1. táblában a Forgatási célú részvényekből 1C811–8112 sorokban részletezni kell.
3 Befektetési célú értékpapírok
Ebben az eszközcsoportban azokat a nyílt körben kibocsátott, eredetileg hosszú lejáratú értékpapírokat és részesedéseket kell kimutatni, amelyeket elsősorban befektetésként, vagy hosszabb időre, tartós jövedelemszerzési céllal tart a hitelintézet. Itt kell feltüntetni továbbá a zárt körben kibocsátott valamennyi értékpapírt. Az értékpapírokat, részesedéseket a Hitkr. szerint kell értékelni, de külön kimutatva bruttó könyv szerinti értéküket és – esetenként (összevontan) – értékvesztésüket, és értékelési különbözetük összevont egyenlegét.
A valós értéken történő értékelés alkalmazása nem érinti a befektetési célú minősítést (forgóeszközként vagy befektetett pénzügyi eszközként történő számviteli elszámolást).
A hitelintézet üzletszerű tevékenységét kisegítő saját járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket – függetlenül a befektetési céltól – kizárólag a Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni.
A felsorolás sorrendje követi a forgatási célú értékpapírokét, de külön kell bemutatni a zárt körben kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát és az egyéb részesedéseket, üzletrészeket. A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt.
31 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen
A 3111 Államkötvény sorba a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti, államadóssági és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények befektetési céllal tartott állományának értéke kerül. Az állam által átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény, valamint a kárpótlási jegyek befektetési céllal tartott állományának is itt kell szerepelnie. (A TB kötvények állományát az 1C Tájékoztató adatok 1. táblában külön is ki kell mutatni.)
A 3112 sorban kell közölni a nem forgatási céllal tartott, a hitel, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott konszolidációs államkötvények állományát.
A 3113 Helyi önkormányzati kötvény sorban a befektetési céllal megvásárolt önkormányzati kötvényeket kell kimutatni.
A 3114 sorban a 3111–3113 sorokban szereplő kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni.
A 3121–3123 Jegybanki kötvény és Jegybanki kötvény értékvesztése, értékelési különbözete sorokban a jegybanki kötvényekkel együtt kell a befektetési céllal tartott KVH Rt. kötvényt, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kimutatni.
A 3131–3133 Belföldi hitelintézetek kötvénye és Belföldi hitelintézeti kötvény értékvesztése, értékelési különbözete sorokban a belföldi hitelintézetek által kibocsátott befektetési céllal tartott kötvényeket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.
A 31411–31422 sorok az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők befektetési céllal birtokolt kötvényeit tartalmazzák, pénzügyi és befektetési vállalkozások, illetve egyéb intézmények bontásban.
A 3143 sorban a biztosítók által kibocsátott, befektetési céllal tartott kötvények állományát,
a 3144 sorban a 31411–3143 sorokban jelentett, az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és biztosítók által kibocsátott kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.
A nem pénzügyi vállalatok befektetési céllal tartott kötvényeinek könyv szerinti bruttó értékét a 3151 és a 3152 sorban, értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) a 3153 sorban kell jelenteni.
A 3161–3162 sorokban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények kötvényét, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell szerepeltetni.
A 3171–3172 sorokban az egyéb belföldiek által kibocsátott, befektetési céllal tartott kötvényeket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell szerepeltetni.
A 31811–31822 sorokban a külföldi állampapírok és külföldi kötvények állományát kell szerepeltetni GMU szektorok és egyéb külföldi szektorok szerinti bontásban. A GMU jegybankok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a GMU MPI-k kötvénye között, az egyéb külföldi jegybankok által kibocsátott értékpapírokat az egyéb külföldiek kötvénye soron kell szerepeltetni, mivel azok nem felelnek meg a Tpt. szerint megfogalmazott állampapír kategóriának. A 3183 sor a 31811–31822 sorokban jelentett értékpapírok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) tartalmazza.
A 31911–31933 sorokban a zárt körben kibocsátott kötvényeket kell jelenteni, a 3131–3153 sorok tartalmának megfelelően.
32 Tulajdoni részesedések összesen
Az ebben a részben szereplő szektorbontás megegyezik a forgatási célú részvények, részesedések részletezésével.
A külföldi részesedések itt kimutatott állományból a hitelintézetben, pénzügyi, illetve befektetési vállalkozásban, valamint biztosító részvénytársaságban (PBB) szerzett befektetések (részesedések) értékeit az 1C Tájékoztató adatok 1. táblában a Befektetési célú és vagyoni érdekeltség külföldi részvényekből (1C813–815) sorokban részletezni kell.
Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézmények befektetési jegyeit is a pénzpiaci alapok befektetési jegyei között kell jelenteni.
4 Jegybanki és bankközi betétek
Ebben a részben kell kimutatni a pénzeszközöknél nem szerepeltetett jegybanki betéteket, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket, a hitelintézetekkel kötött valódi penziós ügyletekből eredő követelések állományát, valamint a bankközi betétek értékvesztését. A valódi penziós ügylet sorokban kell jelenteni az Szmt. által előírtakon kívül az egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés]. A 4111–4112 Jegybanknál elhelyezett betétek sorokban kell kimutatni a jegybanknál elhelyezett, a jegybanki nostro számláknál figyelembe nem vett valamennyi forint- és devizabetét állományát, ideértve a jegybanknál elhelyezett fix futamidejű, fel nem mondható forintbetéteket és a hitelintézetek saját fejlesztéseire elkülönített, jegybanknál ténylegesen elhelyezett betéteket is.
A 421–422 Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek sorokban a belföldi hitelintézeteknél betétszerződés alapján elhelyezett forint-, illetve devizaeszközöket kell szerepeltetni lejárati bontás szerint.
A 423 sorban a más belföldi hitelintézettel szembeni valódi penziós ügyletekből eredő követelések állományát, valamint az egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket [Hitkr. 21. § (3) bekezdés] kell szerepeltetni (könyv szerinti bruttó értéken). A 424 sorban a 421–423 sorban szereplő eszközök értékvesztését kell jelenteni.
A 4311–433 sorokba a külföldi hitelintézetek betéteinek állománya – GMU és egyéb külföld szerinti megbontásban – és értékvesztése kerül.
Ez a rész tartalmazza a hitelintézet által nyújtott hitelek és hitel jellegű követelések könyv szerinti bruttó állományát, valamint értékvesztését, és értékelési különbözetét (összevontan) szektoronkénti és eredeti lejárat szerinti bontásban, esetenként hiteltípusok szerint is részletezve. A prolongált hiteleket az eredeti hitelszerződés szerinti lejáratnak megfelelően kell kimutatni. A megvásárolt hiteleket is ebben a részben, az eredeti hitelszerződésben szereplő eredeti lejárat szerint kell szerepeltetni. (Ha azonban a hitel megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződés-módosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.) A rövid lejáratú (a nem pénzügyi vállalatoknál és a háztartásoknál az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell figyelembe venni a nem függővé tett, tehát a mérlegben követelésként a 3-as számlaosztályban kimutatott esedékes, de nem kifizetett kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét is.
A hiteleknek tartalmazniuk kell a halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések, a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelések, valamint az értékpapír kölcsönbevételekor a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadék miatti követelések összegét is, annak a szektornak az egyéb hitelei között, amelyhez az eszközöket halasztott fizetéssel megvásárló vevő, az értékpapírt kölcsönbe vevő, illetve kölcsönbe adó tartozik.
A beváltott bankgaranciák állományát a rövid lejáratú (illetve az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell jelenteni.
A lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések, valamint a tandíjhitelek türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejáratáig elhalasztott kamatainak, kamat jellegű jutalékainak tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett céltartalék állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni.
A valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell az egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket is. [Hitkr. 21. § (3) bekezdés] Az 5111–5112 Központi költségvetésnek nyújtott hitel sorban kell feltüntetni a központi költségvetésnek közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát is. A korábbi TB kötvény-kibocsátásból eredő, 1995. végén átvállalt tartozást nem itt, hanem az államkötvények között kell kimutatni.
Az 51131–51132 sorokban a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények részére nyújtott hitelek állományát kell jelenteni.
Az 5114 sorban az 5111–51132 sorokban jelentett hitelek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.
Az 5121–5123 sorok a helyi, megyei és a fővárosi önkormányzatok, intézményeik, valamint az e szektorba sorolt nonprofit intézmények részére nyújtott hiteleket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) tartalmazzák.
Az 52 Jegybanknak nyújtott hitel sorban kell szerepeltetni a jegybanknak nyújtott konzorciális hitel összegét bekerülési értéken, valamint a hitelintézet tulajdonába került külföldi MNB-tartozások állományát.
Az 5311–5312 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel sorokba kell beállítani a hitelintézetekkel szemben hitelszerződés alapján, illetve (a valódi penziós ügyleteken, a betétszerződéseken és az alárendelt kölcsöntőke-szerződéseken kívül) bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát (ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, valamint a más belföldi hitelintézet számára belföldön szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt is).
Az 5311 sorban kell jelenteni a más belföldi hitelintézetnek eladott, illetve más belföldi hitelintézettől megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a deviza számla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is.
Az 5323 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott külföldi szervezésű hitel sorban kell feltüntetni a belföldi hitelintézetek külföldi tartozásainak a hitelintézet tulajdonába került állományát, valamint a belföldi hitelintézetek külföldi szervezésű konzorciális hiteleiből a hitelintézet által nyújtott részt.
Az 5331 sor tartalmazza a belföldi pénzpiaci alapoknak nyújtott hitelek állományát.
Az 5332 sor tartalmazza a belföldi pénzpiaci alapokkal kötött valódi penziós ügyletekből származó követeléseket.
Az 534 sor tartalmazza a belföldi hitelintézeteknek és pénzpiaci alapoknak nyújtott hitelek (5311–5332 sorok) értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).
Az 54111–544 sorok tartalmazzák az egyéb pénzügyi közvetítőknek, a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőknek, valamint a biztosítóknak és nyugdíjpénztáraknak nyújtott hitelek, kiegészítő alárendelt és alárendelt kölcsöntőke, illetve a velük szemben fennálló, valódi penziós ügyletekből származó követelések állományát lejárat szerinti bontásban, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).
Az 5511–551422 sorban kell bemutatni a hitelintézet saját járulékos vállalkozásainak nyújtott hiteleket instrumentumok és lejárat szerinti bontásban. Az egyes sorokhoz tartozó útmutatást lásd a nem pénzügyi vállalatok (jár. váll. nélkül) rész megfelelő hitelsorainál.
Az 5521–552822 sorban a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket kell részletezni instrumentumok és lejárat szerinti bontásban, a járulékos vállalkozások adatai nélkül.
Az 5521 sor a nem pénzügyi vállalatok folyószámla hiteleit tartalmazza.
Az 5522 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – váltó sorban kell szerepeltetni a hitelintézet által leszámítolt, illetve a belföldi vevőkkel szembeni követelés ellenében kapott, nem leszámítolással szerzett – a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott –, összes váltó értékét (ideértve az óvatolt, valamint a nem forgatható váltókat is) lejárat szerinti bontásban.
Az 55231–552322 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – megvásárolt követelés sorokba a nem pénzügyi vállalatokkal, mint végső adósokkal szembeni megvásárolt követelések (faktorálásból és forfetírozásból eredő követelések) kerülhetnek lejárat szerint megbontva. (A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent.) A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelésmegvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni.
Az 55241–552422 sorokban a nem pénzügyi vállalatoknak értékpapír vásárlásra nyújtott hiteleket kell kimutatni.
Az 55251–552522 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – lakáscélú hitel soroknak a lakásépítő vállalkozások, építőközösségek, lakásszövetkezetek, társasházak stb. részére lakások, illetve lakóparkok építésére nyújtott hitelek állományát kell tartalmaznia lejárat szerint megbontva. A nem lakáscélú ingatlanok építésére, vásárlására nyújtott hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni.
Az 55261–552622 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – egyéb hitel sorokban kell kimutatni a külön sorokban nem jelentett hitelfajtákat, illetve követeléseket, ideértve a halasztott fizetéssel eladott részesedés, illetve követelés még nem kiegyenlített összegét; a hitelintézet által saját kockázatára, visszkereseti kötelezettséggel kihelyezett állami alapjuttatás, az államtól lebonyolításra átvett pénzeszközökből – nem pénzügyi vállalatoknak – történt kihelyezések mérlegben szereplő összegét; a banki alapjuttatás címén fennálló követelések, a beváltott garanciák és az eseti hitelek, valamint a nem pénzügyi vállalatok számára Széchenyi-kártyához kapcsolódóan nyújtott hitelek állományát is. Ezeken a sorokon kell kimutatni a nem lakáscélú ingatlanvásárlási és építési hiteleket is, a jelzálogtól függetlenül. Az 1C Tájékoztató adatok 1. táblában külön sorokon (1C78111–78122) is ki kell mutatni az irodaházak, üzletházak, bevásárlóközpontok stb. építésére nyújtott hitelek állományát az ott pontosított definíciónak megfelelő tartalommal.
Az 55271–55272 sorokban a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseit a Hitkr. által előírt (könyv szerinti bruttó) értéken kell szerepeltetni.
Az 55281–552822 sorok a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni összes valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos követeléseit tartalmazza lejárat szerint bontva.
Az 553 sorban kell feltüntetni a járulékos vállalkozásoknak és az egyéb nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott (az 5511–552822 sorokon jelentett) hitelek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).
Az 5611–5626 sorokban a háztartásokkal szembeni követeléseket (könyv szerinti bruttó értéken), valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontan) kell kimutatni.
Az 5611–5617 sorokban a lakosságnak, az
5621–5626 sorokban az egyéni vállalkozóknak nyújtott hiteleket, valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontan) kell szerepeltetni. A megfelelő lakossági hitel sorokban a hitelintézet saját dolgozói részére nyújtott hitelek állományát is fel kell tüntetni. A bármilyen (devizabetét, értékpapír, egyéb pénzügyi eszköz stb.) fedezet mellett nyújtott hitelt a hitel céljától függően a megfelelő sorban kell szerepeltetni.
Külön sorokban kell jelenteni a háztartások folyószámla hiteleit (5611 és 5621 sorok), a lakossági fogyasztási hitelek) állományát (56121–561222 sorok) és a háztartásoknak értékpapír vásárlására nyújtott hitelek állományát (56131–561322 és 56221–562222 sorok).
Az 56141–561422 Háztartások – Lakosság – lakáscélú hitel sorokban kell közölni mind a támogatott, kedvezményes, mind a piaci feltételekkel nyújtott lakáscélú (építési, lakásvásárlási, ingatlanvásárlási, lakás-felújítási, lakásbővítési) hitel – jelzáloggal való terhelés mellett vagy anélkül nyújtott – összegét, ideértve a bankkölcsön, a lakáscseréhez nyújtott piaci kamatozású (áthidaló) hitelek és a lakás-takarékpénztárakkal kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állományát is. Az üdülő vagy garázs építésére, vásárlására nyújtott hitelek is lakáscélúnak tekintendők. A nem lakáscélú ingatlan hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni.
Az egyéni vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát az 56231–562322 sorokban kell jelenteni.
Az 56151–561522 Háztartások – Lakosság – egyéb hitel és az 56241–562422 Háztartások – Egyéni vállalkozók – egyéb hitel sorok között kell jelenteni a lakosság, illetve az egyéni vállalkozók részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. tandíjhitel, záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási, egyéni vállalkozók egyéb hitelei stb.) A Háztartások – Egyéni vállalkozók – egyéb hitel – rövid sorba kell besorolni az egyéni vállalkozók számára nyújtott, a Széchenyi-kártyához kapcsolódó hiteleket is.
Az 5616 és az 5625 sorokon a lakossággal, és az egyéni vállalkozókkal kötött valódi penziós ügyletekből származó követeléseket kell lejárat szerinti bontásban szerepeltetni (az I. fejezet 11. pont 9.10. pontjában leírt tartalommal). Az 5617 sorban kell jelenteni a lakossági hitelek értékvesztésének és értékelési különbözetének összevont egyenlegén kívül a lakáscélú lakossági hitelek halasztott kamatának és a tandíjhitel kamatának céltartalékát is.
Az 5711–574 sorok a Háztartásokat segítő nonprofit intézmények hiteleit, a valódi penziós ügyletekből eredő velük szembeni követeléseket, illetve ezek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) tartalmazzák.
Az 58111–583 sorokban kell kimutatni a külföldiekkel (nem-rezidensekkel) szemben forintban vagy devizában fennálló valamennyi, máshol nem jelentett követelés állományát (az értékpapírok és érdekeltségek kivételével), valamint értékvesztését és értékelési különbözetét (utóbbi kettőt összevontan).
Itt kell kimutatni a külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkét is, amelyet az 1C Tájékoztató adatok 1. táblában külön ki kell emelni.
Az 58111 és az 58211 sorokban kell jelenteni a GMU hitelintézeteknek és az egyéb külföldi bankoknak eladott, illetve azoktól megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érmekereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. Itt kell szerepeltetni a külföldiekkel kötött valódi penziós ügyletekből származó követelések állományát is. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézményekkel szembeni követeléseket a GMU pénzpiaci alapokkal szembeni követelések között (az 58121–58122 sorokban) kell jelenteni.
Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket szektor szerinti bontásban. A befektetéseket a Hitkr. szerinti értéken kell szerepeltetni, külön kimutatva könyv szerinti bruttó értéküket, valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontabban).
A valós értéken történő értékelés alkalmazása nem érinti a vagyoni érdekeltségi minősítést (forgóeszközként vagy befektetett pénzügyi eszközként történő számviteli elszámolást).
Ide tartoznak a hitelintézet stratégiai, üzletpolitikai (illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési) célját, a banki tevékenységet (pénzügyi vállalkozásként), a banküzem működtetését (járulékos vállalkozásként) tartósan szolgáló, az egyéb pénzügyi közvetítő és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézményekben, valamint a veszteségmérséklés érdekében (hitel-tőke konverzió kapcsán) szerzett, illetve a tartósan a hitelintézet birtokában maradó (nem piacképes, tőzsdén és OTC-n nem forgalmazott), vállalkozásokban lévő részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek, amelyek nem szerepelnek a befektetési célú részvények között.
A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván.
Itt kell minden – a hitelintézet üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt befektetést kimutatni.
Az „egyéb részesedések, üzletrészek” sorokban az olyan befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket kell szerepeltetni, amelyek nem részvények.
A 611–612 sorban az összes belföldi – Hpt. szerint meghatározott – hitelintézeti befektetés bekerülési értékét, valamint a befektetés értékvesztését, és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni. A 62111–62122 és a 62211–62222 sorokban az egyéb pénzügyi közvetítőkkel és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkkel kapcsolatos összes vagyoni érdekeltség közül a pénzügyi vállalkozásokba és a befektetési vállalkozásokba történt befektetéseket kell kimutatni.9
A 62131 és 62232 sorokban kell jelenteni a D), illetve E) szektorokba sorolt egyéb intézményekbe történt összes befektetést.
A 623–624 sorokban a biztosító részvénytársaságokban és a nyugdíjpénztárakban szerzett összes részesedés értékét kell feltüntetni.
A 625 sorban kell feltüntetni az egyéb pénzügyi közvetítőkben és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkben, valamint biztosítókban, nyugdíjpénztárakban lévő részesedés után elszámolt értékvesztést és értékelési különbözetét (összevontan).
6311–6312 sor: itt kell a – hitelintézetek üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést kimutatni.
A 6321–6322 sorokban a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést kell feltüntetni, amely nem veszteségmérséklés során került a hitelintézet tulajdonába.
A 633 sorban csak a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát kell kimutatni. Az egyéb szektorok hitel-tőke konverzióból származó részvényeit, üzletrészeit a megfelelő vagyoni részesedés sorokban kell jelenteni.
A 634 sorban a – 6311–633 sorokban jelentett – nem pénzügyi vállalatokban lévő részesedések, üzletrészek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.
A 6411–6422 sorokban kell a nem-rezidens hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési, valamint járulékos vállalkozásokkal és biztosítókkal kapcsolatos összes külföldi befektetést is jelenteni GMU és egyéb külföld bontásban, (függetlenül a szerzés módjától), és ezek összegét az 1C Tájékoztató adatok 1. táblánál a Külföldi befektetésekből kiemelt részesedések között külön ki kell mutatni. Itt kell továbbá szerepeltetni az egyéb nem-rezidensekkel kapcsolatos összes külföldi befektetést is, a 6413 és 6422 sorban jelentendő veszteség-mérséklő befektetések kivételével.
A 6413 és 6422 Hitel-tőke konverzióból származó külföldi részvények, részesedések, egyéb üzletrészek sorokban kell GMU és egyéb külföld bontásban jelenteni azokat a veszteségmérséklésként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési vagy járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak.
A 643 sorban kell feltüntetni a – 6411–6422 sorokban jelentett – külföldi részvények, részesedések értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).
7 Aktív kamatelhatárolások
A 71–79 Aktív kamatelhatárolások sorokba kell kerülnie a forint- és devizaügyletekkel kapcsolatos, forintban vagy devizában fennálló (a járó, de még nem esedékes) elhatárolt kamatok és kamatjellegű jutalékok összegének, szektoronkénti bontásban.
8 Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök
Az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, illetve devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat (a 71–79 kamatelhatárolások kivételével) és a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is. A halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések összegét a hitelek között kell jelenteni.
81 Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen
Ebben a részben kell jelenteni a megfelelő szektorba besorolva a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező származékos (derivatív) tételek állományát is.
A 811–819 sorokban az aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők:
Központi kormányzat (811 sor):
Ebbe a sorba tartoznak az állami költségvetést illető adók – adónemenként nettósított – állománya, ha az egyes adónemek egyenlege Tartozik jellegű (ha Követel jellegű, akkor a forrás oldalon az 1B651 sorba kerül); a központi kormányzattal szembeni követelések, a Kereskedelempolitikai támogatás elszámolása; az Állami Fejlesztési Intézettel szembeni aktív pénzügyi elszámolások összege és az Állami Fejlesztési Intézettől lebonyolításra átvett, a nem pénzügyi vállalatok részére beruházáshoz állami alapjuttatásként, állami kölcsönként kihelyezett, a Felügyeleti mérlegben máshol még nem kimutatott, de a mérleg részét képező összegek stb.
Helyi önkormányzatok (8121 sor):
Itt kell kimutatni a befizetett helyi adók miatti, valamint az önkormányzatokkal, intézményeikkel és a hozzájuk sorolt nonprofit intézményekkel kapcsolatos egyéb követelések– összegét.
Itt kell jelenteni a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni követelések– összegét.
Nem pénzügyi vállalatok (816 sor):
Ebbe a sorba a Magyar Postával, illetve más nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések, a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos elszámolások miatti követelések, a gazdasági társasággal – a hitelintézetek kivételével – kapcsolatos követelések, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni aktív elszámolások, a vevővel, szállítóval (ha a számlaegyenleg Tartozik jellegű) szembeni követelések kerülnek, ideértve az adásvételi szerződés alapján adott előlegeket is.
Háztartások (lakosság és egyéni vállalkozók) (8171– 8172 sor):
Itt a munkavállalókkal és tagokkal szembeni egyéb, nem hitel jellegű követelések szerepelhetnek.
Itt kell jelenteni a hitelintézet forint bankjegy- és érme forintszámla ellenében történt vételével vagy eladásával kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló követeléseit is.
Szektor szerint nem bontható aktív időbeli elhatárolás (819 sor)
Itt azokat a nem kamat jellegű aktív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamnyeresége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).
82 Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés összesen
Ebbe a részbe a Hitkr. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állománya kerül. A szektorbontás megegyezik a kamatelhatárolásoknál lévő bontással.
A 83 Függő tételek sor a mérleg zárásakor még hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás stb.) véglegesen nem rendezett tételeket tartalmazza.
A 84 Szövetkezeti visszafizetett részjegy sorban a szövetkezeti tagoktól visszavásárolt részjegyek ellenértékét kell szerepeltetni a jegyzett tőke módosítása esetén a Cégbíróság bejegyzéséig, amelyet követően a jegyzett tőke számvitelileg is rendeződik. Itt kell a jegyzett tőkét érintő visszafizetett más vagyoni hozzájárulást is kimutatni.
A 85 Egyéb sorban kell kimutatni a PEK számla állományát Tartozik egyenleg esetén, valamint mindazokat a (nem időbelileg elhatárolt) tételeket, amelyek más eszközsorokban nem szerepelnek.
A 86 sorban az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értékvesztését és értékelési különbözetét (ideértve a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét is) kell jelenteni – összevontan.
Ebben az eszközcsoportban a hitelintézet saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek.
A 9111–912 sorban szerepel a hitelintézet által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és saját részvény állománya, abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján került a hitelintézethez.
A 913 Egyéb saját eszközök sorban a hitelintézet összes olyan készletének állományát kell szerepeltetni, amelyet nem követelés ellenében kapott.
A 921–922 sorokban külön ki kell mutatni a követelés ellenében kapott eszközök állományát, valamint az ezek után és a készletekre képzett értékvesztés fennálló állományát.
A 931–955 sorban az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét az Szmt. által előírt (értékcsökkenési leírással csökkentett bruttó bekerülési) értéken, a felsorolt részletezés szerint kell feltüntetni. A 931 Immateriális javak – vagyoni jogok sorban az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét kell jelenteni. A 932 sorban kell az immateriális javak között elszámolt szoftverállományt kimutatni.
A 933 sorban kell az immateriális javak egyéb – külön soron nem kiemelt – állományát feltüntetni, beleértve az Szmt. 25. § (2) bekezdése szerint az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is. A 934 sorban a 931–933 sorban szereplő immateriális javak értékhelyesbítését kell jelenteni.
A 941 Pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök – elhelyezés bérleti joga sorban az intézmény elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat,
a 942 sorban a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat kell jelenteni.
A 943, illetve a 944 sorban a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét kell jelenteni.
A 945 sorban kell a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket is szerepeltetni.
A 946 sorban kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök értékhelyesbítését.
A 951–954 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök sorokban, és a 955 sorban kell a nem a hitelintézet működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket (beleértve a nem banküzemi ingatlanokat is) és értékhelyesbítésüket szerepeltetni.
A 951 sorban kell kimutatni a szavatoló tőke számítása során levonandó, nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.
1AN FELÜGYELETI MÉRLEG (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)
Az 1AN tábla tartalmilag azonos az 1A táblában részletezett Felügyeleti mérleg eszköz oldalával (1AB tábla), csak az egyes sorokban az eszközök nettó (értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, értékelési különbözettel módosított) értéken jelentendők. Az 1AN tábla kitöltésénél is az 1AB táblához készített kitöltési útmutató az irányadó.10 A két eszköztábla kitöltése során biztosítani kell az azonos mérlegtételek megegyező tartalmú adatokkal való kitöltését és a lejárat szerinti bontások összhangját is.
(Számviteli szempontból a „kereskedési célú pénzügyi eszközök” kategóriájába tartozó eszközök esetében képezi a könyv szerinti értéknek részét az értékelési különbözet, függetlenül attól, hogy magát az értékelési különbözetet mind a számviteli nyilvántartásokban, mind a számviteli mérlegben a bekerülési értéktől elkülönítetten kell kimutatni.)
1B FELÜGYELETI MÉRLEG (Források)
A Források összesen sor megegyezik a felügyeleti mérleg főbb forráscsoportjainak összegével.
Ez a rész szektoronkénti és lejárat szerinti bontásban tartalmazza a hitelintézet által az ügyfelektől gyűjtött betéteket, esetenként betétfajták szerint is részletezve. A saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor pénzben kapott óvadék összegét a lekötött betétek között kell jelenteni.
A háztartások betétein belül a lakossági betétek között kell kimutatni a hitelintézet saját dolgozói számára vezetett betétszámlák állományát is.
A valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell az egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó kötelezettségeket is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés]. A háztartások – lakosság által elhelyezett lakáscélú betéteket (megtakarításokat) a lakáscélú betét (15151– 15152) sorokban, a többi szektor lakáscélú betéteit a hosszú lejáratú lekötött betétek között kell jelenteni a megfelelő futamidő szerint.
A nem pénzügyi vállalatok látra szóló és folyószámla betétei (1411, illetve 1421) sorokban szerepeltetendők a látra szóló és folyószámla betéteken kívül a pénzforgalmi (elszámolási) számlák és a csekkszámlabetétek is.
A nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei (1412– 14132, illetve 1422–14232 sorok) között jelentendő a működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összege is, függetlenül attól, hogy az alapítók belföldiek vagy külföldiek. A működési engedély hatálybalépésétől (azaz az erről szóló PSZÁF határozat keltétől) kezdve az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.11
A névre szóló betéti okiratokat a megfelelő szektoroknál kell kimutatni vagy a külön ilyen néven szereplő sorokban, vagy az egyéb betétek között, illetve külföldiek esetén az egyéb kötelezettségek között. Szintén a megfelelő szektorba kell tenni azoknak a nem névre szóló betéti okiratoknak az állományát, amelyek csak egy meghatározott szektor részére lettek kibocsátva.
A vegyes kibocsátású, nem névre szóló betéti okirattal szerzett források állományát – amennyiben nem megállapítható, hogy milyen szektor felé történt eladásuk – a 171–1722 Szektor szerint nem bontható betéti okirat sorokban kell szerepeltetni. Ha a vegyes kibocsátásúakról az eladáskor mégis eldönthető, hogy milyen szektorba kerültek, azokat is a megfelelő szektornál kell feltüntetni. Az okiratban lekötött betétek állományában szerepeltetni kell a több évre lekötött, takaréklevél és egyéb okiratban lekötött betétekre az egy-egy év elteltével felhalmozódott kamat állományát is, akkor is, ha az egyes évek letelte után összegük nem kerül tőkésítésre. (Az év közben felhalmozódott – az ügyfélnek járó, de nem esedékes – kamatok összegét a passzív kamatelhatárolások között kell ezekre a betétekre is kimutatni.)
2 Monetáris pénzügyi intézményektől származó betétek
Ebben a részben kell jelenteni a más belföldi, illetve a külföldi hitelintézetektől, valamint pénzpiaci alapoktól származó, betétszerződés alapján szerzett források, loro számlák állományát. Amennyiben a loro számlák egyenlege a hó végén Tartozik jellegű, akkor ezt az egyenleget nem negatív előjelű forrásként, hanem monetáris pénzügyi intézményekkel szembeni rövid lejáratú követelésként (hitelként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelnyújtást jelent. A lekötött betét soroknak tartalmazniuk kell a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor monetáris intézményektől pénzben kapott óvadék összegét is.
A 211 és 221 sorokba a loro számlákon kívül a hitelintézetek, illetve a pénzpiaci alapok látra szóló betéteit is bele kell érteni (amelyek az 1/munka/napos betéteket is tartalmazzák). Ugyanilyen tartalommal kell jelenteni a külföldiek loro számláit is. A működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összegét a nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között kell szerepeltetni. A működési engedély hatálybalépésétől (azaz az erről szóló PSZÁF határozat keltétől) kezdve azonban az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.
A már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig – az egyéb passzív elszámolások között (az 1B66 Egyéb soron) kell kimutatnia. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezen összegeket szintén a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé kell áthelyezni.
Itt kell kimutatni (szektor szerint bontva) minden pénzügyi vagy egyéb pénzügyi tevékenységből eredő forrást vagy kötelezettséget, amelyet nem betéti szerződés alapján szerzett, illetve vállalt a hitelintézet, s amely nem sorolható a számviteli előírások, illetve a Hpt. által meghatározott passzív (kamat és egyéb) időbeli elhatárolások, illetve hátrasorolt kötelezettségek, valamint olyan tételek közé, amely a kitöltési útmutató alapján a Felügyeleti mérleg más részeiben jelentendők. A hitelintézet által saját célra kölcsönbe vett értékpapírok miatti értékpapír-tartozást a kölcsönbe adó szektorbesorolásától függően az 1B311– 1B3122, 1B3211–32122, 1B3321–1B33432, 1B351– 1B36122, 1B36141–1B36222, 1B36241–1B36632 sorokban kell jelenteni. A 3651–36532 sorokban jelentendők az EU államban működő nemzetközi intézményektől, valamint az EU államok nemzetközi intézményeitől (kivéve az EKB-t) felvett hitelek is. A külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel, valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos tartozásokat a rövid lejáratú tartozások között – a más belföldi hitelintézettel kapcsolatos állományokat a 3211 sorban, a külföldi bankokkal szembeni tartozásokat a 3611, a 3621, illetve a 3641 sorokban – kell jelenteni.
Az OTIVÁ-tól és a TAKIVÁ-tól felvett hiteleket nem a többi pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző adataival együtt a 3331–333332 sorokban, hanem a 351–3532 sorokban kell szerepeltetni.
A felvett hitel soroknak tartalmazniuk kell a felmondott, de még fennálló hiteltartozások állományát is (eredeti lejárat szerint bontva), kivéve a 2 éven túli eredeti lejáratú, nem belföldi hitelintézetektől felvett hitel-sorokat, mert ezek esetében a felmondott hitelek állományát – a kötelező tartalék kiszámításához – szektor és felmondási idő hossza szerinti bontásban külön sorokon kell jelenteni.
A 34 sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó, más vagyoni hozzájárulását kell feltüntetni
A 351–3532 sorokban az egyéb – pl. takarékszövetkezeteknek az OTIVÁ-tól, illetve a TAKIVÁ-tól – felvett hitel fennálló állományát kell jelenteni lejárat szerinti bontásban.
4 Saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Ebben a forráscsoportban a hitelintézet által kibocsátott kötvények (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) és letéti jegyek, valamint az egyéb, külön jogszabályban meghatározott értékpapírok értékét kell feltüntetni. (A betéti okiratban lévő, nem értékpapírnak számító betéteket a Betétek részben kell kimutatni.) Azoknak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak az állományát, amelyek megfelelnek a Hpt. 5. számú melléklet 7/A. pontjában definiált alapvető kölcsöntőkével, vagy a 9/A. pontjában definiált járulékos kölcsöntőkével szemben támasztott követelményeknek, és kölcsöntőke-elemként a szavatoló tőkébe beszámíthatók, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 12. pontja szerinti átváltoztatható kötvények állományát, amelyeket a szavatoló tőke számítása során járulékos tőkeként vesz figyelembe a hitelintézet, a Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek között kell jelenteni. A 4111–4422 sorokban a belföldi, a 451–4522 sorokban a külföldi kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell szerepeltetni.
Az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát, amelyek jogszabály szerint tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapírokká átalakíthatók, külön (a 4121–4122 Átváltoztatható kötvény) sorokban kell feltüntetni. (A Hpt. 5. számú melléklet 12. pontja szerinti átváltoztatható kötvények állományát a Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek között kell jelenteni.) A 431–4322 Egyéb értékpapírok sorokban kell szerepeltetni a külön jogszabály alapján kibocsátott értékpapírok (pl. jelzáloglevél) állományát.
Külön sorokban kell jelenteni a belföldön, zárt körben kibocsátott értékpapírokat (441–4422). A külföldön kibocsátott értékpapír (451–4522) soroknak mind a nyílt, mind a zárt körben kibocsátottakat tartalmazniuk kell. Ha az értékpapírt külföldön bocsátják ki, abban az esetben is a külföldön kibocsátott értékpapírok között kell jelenteni, ha az ISIN-kódja magyar, azaz a besorolás független az értékpapír ISIN-kódjától.
A belföldön és külföldön kibocsátott értékpapírok szektorális bontását, valamint a külföldön kibocsátott értékpapírok zárt körben kibocsátott részét az 1C Tájékoztató adatok 1. táblában is kell jelenteni.
5 Passzív kamatelhatárolások
Itt kell feltüntetni a Hitkr. szerint elszámolandó passzív időbeli elhatárolások közül a (járó, de még nem esedékes) kamatokat és kamatjellegű jutalékokat (a takaréklevelek és egyéb betéti okiratok állományában szerepeltetett, korábbi években felhalmozódott kamata nélkül) szektoronként bontva.
6 Egyéb passzív elszámolások
Az egyéb passzív elszámolások sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forintban, euróban és egyéb devizában fennálló valamennyi egyéb passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (az 5–592 sorokban kimutatott kamatelhatárolások kivételével), a mérlegben kimutatandó, negatív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is, az úton lévő és a függő tételeket, valamint egyéb tételeket.
A 61 Úton lévő tételek sorban kell szerepeltetni az úton lévő forint- és devizatételeket egyaránt. Ideértendő például a „Giro indított és fogadott tételek elszámolási számla”, valamint a PEK számla állománya Követel egyenleg esetén. Az úton lévő devizatételek, illetve a deviza elszámolásokkal kapcsolatos forintösszegek közé értendők például a hitelintézethez beérkezett, de az ügyfelek számláján még nem jóváírt, illetve az ügyfelek számlájáról már leemelt, de a deviza nostro számlákról még el nem indított összegek. (pl. a hó végét követő értéknappal jóváírandó, illetve elindítandó összegek). A fiókok közti, valamint a központ és a fiókok közti (belső klíring) elszámolási számlák a hónap végére – helyes könyvelés esetén – egyenleget nem mutathatnak. (A mérleg lezárására biztosított 3 napos határidő lehetővé teszi a hibás tételek korrigálását.)
A 62 Függő tételek sor a beszámolás napján a hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás miatt nem ismert ügyfél esetén stb.) véglegesen még nem rendezett tételeket tartalmazza.
63 Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó forrás
Ezeken a sorokon a Hitkr. szerint ilyen címen fennálló kötelezettségeket kell feltüntetni szektor szerinti bontásban.
A 64 Államtól továbbkölcsönzésre folyósított pénzeszköz sorba a hitelintézet mérlegében szereplő, az államtól átvett valamennyi világbanki forrást, valamint azokat az államtól származó egyéb forrásokat kell jelenteni, amelyeket a hitelintézet saját kockázatára továbbkölcsönzött [Hitkr. 5. § (5) bekezdés b) pont]. 65 Passzív elszámolás és egyéb passzív időbeli elhatárolás
A 651–6592 sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, euróval, illetve egyéb devizával kapcsolatos valamennyi passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (az 51–592 sorokban szerepeltetett kamatelhatárolások kivételével), valamint a mérlegben kimutatandó, negatív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is.
A passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők:
Központi kormányzattal szemben (651 sor):
Ebben a sorban szerepel a központi költségvetéstől lebonyolításra átvett, de folyósításra még nem került kölcsön állománya (ha a főkönyvi számla összevont egyenlege Követel jellegű); a központi kormányzattal szembeni tartozások állománya, ideértve az adótartozások adónemenként nettósított összegét, ha az egyes adónemek egyenlege Követel jellegű; a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatban kimutatott kötelezettség értéke; az Állami Fejlesztési Intézettel szemben még fennálló passzív elszámolások összege stb.
Helyi önkormányzatokkal szemben (6521 sor):
Itt a helyi önkormányzatokkal szembeni tartozások (pl. helyi adók) szerepelnek.
TB-vel szemben (6522 sor): Ide kell kerülnie a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni tartozások állományának.
Hitelintézetekkel szemben (654 sor):
Itt a Hitkr. szerint hitelintézeti kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összege (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is, illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét), valamint a hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások szerepelnek.
Nem pénzügyi vállalatokkal szemben (656 sor):
Ide a beruházási szállítókkal, az egyéb belföldi szállítókkal, illetve vevőkkel (ha a számla egyenlege Követel jellegű) szembeni tartozások, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások stb. kerülnek.
Háztartásokkal (lakosság és egyéni vállalkozók) szemben (6571–6572 sor) és Háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szemben (6573 sor):
Itt a munkavállalókkal és tagokkal kapcsolatos passzív elszámolások (jövedelem elszámolás, fel nem vett járandóság és egyéb elszámolások) és egyéb passzív időbeli elhatárolások, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szembeni passzív elszámolások összegét kell feltüntetni.
Itt kell jelenteni a hitelintézet forintszámla ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatban nem rezidensekkel szemben fennálló tartozásait is.
Szektor szerint nem bontható passzív időbeli elhatárolás (6591 sor)
Itt azokat a nem kamat jellegű passzív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamvesztesége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).
Passzív időbeli elhatárolások működési költségekre (6592 sor):
Ebbe a sorba a passzív időbeli elhatárolásokból külön ki kell emelni a beszámolási időszakot érintő működési költségek összegét.
A 66 Egyéb sorba kerülnek mindazok a forrásoldali mérlegtételek (kivéve a passzív időbeli elhatárolásokat), amelyek más forrás sorokban nem szerepelnek.
Itt kell például kimutatni a más munkáltató által a hitelintézethez lebonyolításra átadott munkáltatói hitelekből a címzettnek még nem továbbított összeget, valamint a hitelek törlesztő részleteiből a hitelintézet által a munkáltatónak még nem átadott részt.
Ezen a soron kell nyilvántartania hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelést végrehajtó banknak az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig befolyt összegeket – amennyiben részben vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank.
Itt kell szerepeltetni továbbá a már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő (a tőkeszámlát vezető) hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig.
A Cégbírósághoz történt benyújtást követően ezek az összegek a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé sorolandók, ameddig átutalásuk az alaptőke-emelést végrehajtó hitelintézet számlája javára még nem történt meg.
Itt kell szerepeltetni a számviteli szabályok szerinti valós értéken történő értékelésből adódó forrás oldalon elszámolandó (hitelintézetekkel, illetve ügyfelekkel szembeni, valamint a származékos ügyletek negatív) értékelési különbözeteket is.
7 Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek
Itt kell a hátrasorolt kötelezettségnek számító alapvető, járulékos, alárendelt, kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, átváltoztatható kötvényt, a tulajdonossal szembeni vagyoni kötelezettséget és az egyéb hátrasorolt kötelezettséget kimutatni. A csoportosításnál külön kell választani a külföldiektől és a belföldiektől származó részt. Szintén itt kell szerepeltetni a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek a – Cégbírósághoz bejegyzés céljából be nem nyújtott – részjegy-tőkét, vagyoni hozzájárulást stb.
A 712 és 732 Alárendelt kölcsöntőke – szavatoló tőkénél NEM figyelembe vehető sorokban a törvényi előírásnak megfelelően az alárendelt kölcsöntőkének – a Hpt. 5. számú melléklet 11. pontja szerint – a szavatoló tőke értékébe nem beszámítható részét kell szerepeltetni. Az alárendelt kölcsöntőke fokozatos – a visszafizetési időpontot megelőző öt év során történő évenkénti – csökkentésének összegét a lejárat szerinti időpontban, egy összegben kell számításba venni, és ezt kell ezekben a sorokban feltüntetni. Deviza esetén a csökkentés nagyságát a szerződés szerinti alárendelt kölcsöntőke devizaértéke határozza meg. (A szavatoló tőkébe való beszámíthatóság korlátja nem érinti az alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét, az a visszafizetésig továbbra is a szerződés szerinti értéken szerepel a főkönyvben.)
A 751 Szövetkezeti részjegy, vagyonjegy sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek a tulajdonukat képező részjegy állományt és vagyonjegy-alapot12,
a 752 Szövetkezeti egyéb vagyoni hozzájárulás sorban a bankkonszolidáció során kapott vagyoni hozzájárulást, valamint a fel nem sorolt, de a szövetkezeti hitelintézet számára hátrasorolt kötelezettségnek számító egyéb állományt (pl. a konszolidációhoz nem kapcsolódó vagyoni hozzájárulást) kell jelenteni. A kétszeres számbavétel elkerülése érdekében azok a szövetkezeti jegyzett tőke elemek, amelyek a 911 Jegyzett tőke sorban figyelembe lettek véve, nem szerepelhetnek a 751–752 sorokban.
Ebben a csoportban a forrás oldalon kimutatandó – a Hpt., a számviteli és külön jogszabályi előírások szerinti képzés és felhasználás (illetve felszabadítás) különbségeként előálló – kockázati és egyéb céltartalékok beszámolás napján fennálló állománya szerepel. A 81 Függő és jövőbeni kötelezettség utáni céltartalék sorban a mérlegen kívül nyilvántartott függő és jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékok beszámolás napján fennálló együttes összegét kell jelenteni.
A 82 Általános kockázati céltartalék sorban – a Hpt. és a számviteli szabályok által előírt – általános kockázati céltartalék meglévő állományát kell szerepeltetni. A 83 sorban kell külön feltüntetni a lakás-takarékpénztárak kiegyenlítési céltartalékának állományát.
A 84. Egyéb céltartalék sorban kell a számviteli, illetve az egyéb jogszabály által előírt céltartalékok beszámolás napján fennálló állományát szerepeltetni.
Ebben a sorban kell összesíteni az évközi, illetve év végi saját tőke elemek állományát, amelyet a részletező sorokban a számviteli előírásoknak megfelelően kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézetnek a saját tőkeként kimutatott forrásait kell itt jelentenie.
A 911 Jegyzett tőke sorban – az Szmt. által meghatározottak szerint – a Cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézet esetén a jegyzett tőke sorban a dotációs tőkét kell feltüntetni. A szövetkezeti hitelintézetek esetében itt azt a (részjegy, vagyoni hozzájárulás) tőke összeget kell kimutatni, amelyet a Cégbíróságon már bejegyeztek, függetlenül annak a szövetkezetnél külön nyilvántartott összetételétől. Tőkeleszállítás esetén a cégbírósági bejegyzésig a jegyzett tőke értéke változatlan, de a visszafizetett tőke (részjegy) összeget nem itt, hanem a számviteli előírások szerint (az 1AB tábla 84 sorában) kell kimutatni.
Hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelésnek a Cégbíróságnál történő bejegyzéséig a befolyt összegeket az alaptőke-emelést végrehajtó banknak – amennyiben részben vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank – az egyéb passzív elszámolások között a 66 Egyéb soron kell nyilvántartania.
A 912 Jegyzett, de be nem fizetett tőke sorban a jegyzett tőke még be nem fizetett összegét kell kimutatni negatív előjellel.
A 921–922 Tőketartalék sorok a számviteli szabályok szerinti tőketartalékokat a 921 ázsió és 922 egyéb tőketartalék sorokban részletezve kell feltüntetni.
A 921 Tőketartalék – ázsió sorban azt az ázsió összeget, amely a Cégbíróságnál még be nem jegyzett tőkeemeléssel kapcsolatos, de amelyre vonatkozóan a szükséges dokumentumok benyújtása a Felügyelethez már megtörtént, addig nem lehet itt figyelembe venni, amíg számvitelileg nincs rendezve, azonban a változást a 3A Szavatoló tőke táblában jelezni kell.
A 922 Tőketartalék – egyéb sorban kell a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek az 1994. június 30-ai ingatlanátértékeléshez kapcsolódó tőketartalékot jelenteniük.
A 931–933 Eredménytartalék sorokban külön kell feltüntetni az előző évek után képződött (a 931 sorban), az előző év végi nyereségből tartalékként tervezett, de közgyűlés által még jóvá nem hagyott (a 932 sorban) és az egyéb módon (pl. átvétel útján) keletkezett eredménytartalékot (a 933 sorban).
A 932 Eredménytartalék – előző évi előzetes eredményből sort csak a mérleg fordulónapját követően az előző évet lezáró, a közgyűlés által jóváhagyott, éves beszámoló (auditált mérleg) megjelenéséig lehet kitölteni. Itt a jogszabályi előírások szerint kötelezően elszámolandó tételek (tartalékok, adófizetés) figyelembevétele után az előzetes eredményből megmaradó, de a tervezett osztalékfizetést nem tartalmazó, – a későbbiek során várható eredménytartalékként szereplő – mérleg szerinti eredményt kell kimutatni.
A 94 Lekötött tartalék sorban a számviteli szabályok szerint meghatározott összeg szerepelhet.
A 95 Értékelési tartalék sorban a Hpt. által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett értékelési tartalékokat kell feltüntetni, amelyek egyrészt az értékhelyesbítésből, másrészt a valós értékelésből adódnak. A 96 Általános tartalék sorban a Hpt. 75. § (2) bekezdése által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett és rendelkezésre álló általános tartalékot kell kimutatni. (Az 1997. január 1-jét megelőzően megképzett és veszteségrendezésre még fel nem használt általános tartalékot továbbra is itt kell nyilvántartani.) A 97 Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény) sorba a 2A Eredménykimutatás tábla alapján kiszámított (halmozott) eredményt kell feltüntetni. (A devizaoszlopban nem szerepelhet összeg!)
Év közben ez az eredmény az eredményszámlák lezárása utáni – a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek – a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkentett egyenlege.
Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni.
Az év végi végleges adat az éves beszámoló mérleg szerinti (auditált) eredménye.
A jelentésben közölt adatok az egyes kockázatok felméréséhez, az egyéb információkhoz, számításokhoz szükségesek.
11 Fedezetek, biztosítékok (Teljes értéken)
Az ügyfelektől kapott fedezeteket, biztosítékokat – a szabályok szerinti értékelésnek megfelelően – a hitelintézetnél nyilvántartott teljes értékük figyelembevételével kell kimutatni. (A teljes érték a jogszabálynak, illetve a hitelintézet belső szabályzatának megfelelő aktuális nyilvántartási értéket jelenti.)
A b) és c) euró, illetve egyéb deviza oszlopban a devizában kapott fedezetnek forintban kimutatott értékét kell szerepeltetni.
Az ügyfelekkel (ideértve a pénzügyi intézményeket és a pénzügyi szektorba tartozó többi szervezetet is) szemben a vonatkozási időpontban fennálló összes követelés (azaz a mérlegben kimutatott követelések – köztük a halasztott fizetéssel eladott eszközök utáni követelések –, valamint a mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek) mögé állított fedezeteket és biztosítékokat kell feltüntetni az alábbi részletezésben:
A 111 Pénzfedezet sorban a hitelintézetnél az óvadékként lekötött összeget (zárolt számlát) és az óvadékul kapott (letétbe helyezett) betéti okiratokat kell kimutatni. E soron kell szerepeltetni az óvadékként lekötött devizabetéteket.
A 112 Bankgaranciák között a más hitelintézettől kapott garanciát, illetve a hitelintézeti készfizető kezességet kell szerepeltetni, így ide számít az olyan leszámítolt váltó, amelynek korábbi forgatmányosai között hitelintézet is szerepelt. (Az Eximbank saját kockázatára – és nem a központi költségvetési garanciára – nyújtott bankgaranciáját itt kell feltüntetni.)
A 1131 Központi költségvetés garanciái sorban kell feltüntetni a hitelintézeti követelés mögé – jogszabályban vagy szerződésben biztosított – a központi költségvetés készfizető kezességeként állított fedezeteket. (Itt kell kimutatni a központi költségvetés Eximbank közvetítésével biztosított készfizető kezességét is, de csak az állami garancia mértékéig.)
A 1132 Egyéb állami, illetve állami tulajdonú szerv garanciái sorban kell szerepeltetni az egyéb állami, illetve állami tulajdonú szervek által jogszabályban biztosított vagy szerződésben vállalt garanciákat, illetve készfizető kezességet. (Itt kell feltüntetni pl. a Hitelgarancia Rt. közvetítésével biztosított állami garanciákat is.)
A 1141–1142 Értékpapírok sorban külön kell kimutatni a kapott értékpapír fedezeteket részvény, illetve egyéb értékpapír bontásban.
A 1151–1152 sorban az ügyfelek által nyújtott biztosítékok közül az árbevétel-, illetve az egyéb követelés-engedményezést külön sorban kell részletezni. Itt csak azokat a összegeket lehet figyelembe venni, amelyek az ügyféllel kötött engedményezési szerződés alapján az ügyfél könyveiben a beszámolás időpontjában érvényes vevőkövetelésként szerepelnek. Az „árbevétel engedményezés”, mint kapott fedezet esetében az ügyfél nyilvántartásaiban lévő vevőkövetelésnek a jogilag fennálló hátralévő, még nem törlesztett összegét kell figyelembe venni. Ugyanez vonatkozik a követelésengedményezésre is.
A 116 Árukészletre bejegyzett zálogjog sorban az árukészlettel (közjegyzői okiratba foglalt zálogjogként) biztosított fedezet értékét kell kimutatni.
A 117 Jelzálogok sorban csak az ingatlanra vagy egyéb zálogtárgyra jelzálogjogként bejegyzett és nyilvántartott fedezeteket kell feltüntetni.
A 118 Egyéb sorban szerepelnek az előzőekben nem kiemelt biztosítékok, fedezetek (pl. a hitelek fedezetéül szolgáló egyéb biztosíték, kézizálog, célbetét stb.). A készfizető kezességet legfeljebb a követelés erejéig kell figyelembe venni.
Azoknál a fedezeteknél, amelyeket jogszabály, vagy szerződés alapján nem lehet teljes egészében, egyszerre bevonni a követelés rendezésébe, a beszámolási időszakban rendelkezésre álló fedezetből csak az egy összegben (Pl. munkabérből való levonhatóság erejéig) teljesíthető részt lehet figyelembe venni.
12 Fedezetek, biztosítékok (követelés értékéig)
Itt ugyanazokat a követeléseket kell figyelembe venni, mint az előző részben, de a fedezeteket itt nem teljes értékben, hanem csak a követelés bruttó (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat – ideértve a Hitkr. szerint függővé tett kamatokat is – értékéig kell kimutatni a 11 sor részletezése szerint. Ha egy követelés mögött többféle fedezet áll, akkor a mögöttes fedezetek részletezését a hitelintézet fedezetekre vonatkozó belső szabályzatának és rendszerének megfelelő prioritással és aktuális értékkel kell a követelés erejéig feltüntetni.13 A „túlbiztosított” eszközök esetében a fedezetek értékét legfeljebb a követelés erejéig lehet figyelembe venni. A követelés értékét meghaladó többletfedezetek nem vehetők figyelembe. A követelés értékét el nem érő fedezeteket teljes mértékben, de a fedezetértékelési szabályoknak megfelelő értéken kell számításba venni.14
13 Comfort letter-rel fedezett követelések
A 13. sorban csak azokat az ún. „erős” ígérvényeket lehet figyelembe venni, amelyekben legalább arra vállalnak garanciát, hogy a vállalkozást – minden esetben – a meglévő jó állapotban tartják. Az ilyen ígérvényeket legfeljebb csak a követelés (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat) értékéig szabad kimutatni.
Itt azokat a kizárólag értékpapír fedezet mellett nyújtott hiteleket kell jelenteni a hitel céljától függetlenül, amelyeknél az ügyfél már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezték, hogy annak fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.
A 21 sorban a lombard hitelek könyv szerinti bruttó értékét kell feltüntetni. A 211–213 sorban a hitelek részletező bontását kell adni, részvényfedezet, állampapír fedezet, egyéb értékpapír fedezet bontásban.
A 22 sorban a 21 sorban szereplő hitelek könyv szerinti nettó értékét kell szerepeltetni. A 221–223 sorban a hitelek részletező bontását kell adni részvényfedezet, állampapír fedezet, egyéb értékpapír fedezet bontásban.
3 Függővé tett kamatok, kamatjellegű jutalékok
Ezekben a sorokban a számviteli előírások szerint függővé tett kamatokat és kamatjellegű jutalékokat kell jelenteni a megadott szektorokra.15
4 Összes lejárt hitelállomány
A 41 és a 42 sorba kell beírni az esedékesség napján vissza nem fizetett, illetve esedékesség előtt felmondott összes lejárt hitel tárgyhó végi könyv szerinti nyilvántartási értékét a még nem esedékes kamatok és jutalékok összege nélkül. Ideértendő minden hitel, kölcsön, leszámítolt váltó, beváltott bankgarancia, megvásárolt követelés azon összege, amelyet a szerződésben rögzített esedékesség napján nem fizettek vissza, illetve esedékesség előtt felmondásra került.
Hosszú lejáratú hitelek esetén nem a végső lejáratot, hanem az egyes részletek esedékességét kell figyelembe venni. A rövid lejáratú hitelek között jelentendő, követelésként kimutatott lejárt kamat és kamatjellegű jutalék összegét szintén tartalmaznia kell ennek a sornak.
A 41 sorban könyv szerinti bruttó értéken, a 42 sorban könyv szerinti nettó értéken kell a lejárt hitelállományt jelenteni.
51 Összes leírt kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig) könyv szerinti bruttó értéken
Az 51 sorban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból – szerződés módosítás alapján elengedett és – leírt összes követelésnek (beleértve az értékpapírokat és a nem értékpapír részesedéseket is) a leírás előtti könyv szerinti bruttó (teljes) nyilvántartási értékét összesen és a részletező sorok szerinti bontásban. A többszörös számbavétel elkerülése érdekében e sorokat az eladott követelésekkel kapcsolatos leírások nélkül kell jelenteni. A bármilyen okból kizárólag a nullás számlaosztályban nyilvántartott követelések leírását itt nem kell szerepeltetni.
Az 511–512 Nem pénzügyi vállalatoknál külön sorban kell jelenteni az összes hitelt (511 sor), valamint az egyéb NEM hitel sorban (512 sor) az egyéb követeléseket.
Az 5131–5132 Háztartások, illetve az 5141–5142 Külföld sorokban kell a magánszemélyekkel és egyéni vállalkozókkal, illetve a külföldi ügyfelekkel szembeni leírt követeléseket (utóbbiaknál hitel és egyéb NEM hitel bontásban is) feltüntetni.
Az 515 Egyéb sorban kell a többi, szektorálisan nem részletezett leírt kihelyezést kimutatni hitel és egyéb NEM hitel bontásban.
Az 516 Leírt kamatkövetelések soron egy összegben kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve egyéb okból leírt, a leírás előtt a rövid lejáratú hitelek között nyilvántartott, 1996. január 1-jét megelőzően keletkezett, lejárt kamat és kamatjellegű jutalék összegét, ezért ezt az 511–515 részletező sorok nem tartalmazhatják.
52 Összes leírt kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig) könyv szerinti nettó értéken
Az 52 sorban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített, és leírt, illetve az egyéb okból – pl. szerződés módosítás alapján elengedett és – leírt összes követelésnek a leírás előtti könyv szerinti (nettó) értékét összesen és a részletező sorok szerinti bontásban. Az adatok alapvetően ugyanarra a körre vonatkoznak, mint az 51 sor és részletező sorai, a leírt kamatkövetelések kivételével, mert ezeknek a könyv szerinti nettó értéke nulla.
53, 54, 55 Összes véglegesen eladott kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig)
Az eladott kihelyezéseket attól a hónaptól kell szerepeltetni az érintett sorokban, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből, függetlenül attól, hogy ellenértékük kifizetésére mikor került sor. Az eladott kihelyezéseket azokban az oszlopokban kell jelenteni, amelyekben eredetileg a mérlegben voltak, még akkor is, ha más devizában történt az eladásuk.
Az 53–55 sorokban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig véglegesen eladott – az eladás előtt a mérlegben kimutatott – követelésállományt, (csak a Hitkr.-nek az egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének sajátos szabályairól szóló 7. számú melléklete szerinti minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételeket ideértve), a megadott bontásban könyv szerinti bruttó értéken (531–536 sorok), könyv szerinti nettó értéken (541–5451 sorok), valamint eladási értéken (551–556 sorok). (A bármilyen okból kizárólag a 0-s számlaosztályban nyilvántartott követelések eladását itt nem kell jelenteni.) Az eladott követeléseket – a leírásokhoz hasonlóan – a nem pénzügyi vállalatoknál és a külföldnél meg kell bontani hitel, valamint egyéb NEM hitel sorokra, s az egyéb soroknak kell tartalmazniuk a nem részletezett szektorokkal szembeni véglegesen eladott kihelyezéseket.
Itt is külön kell kimutatni az adott év során a tárgyhó végéig – az eladás előtt a rövid lejáratú hitelek között szerepelt – véglegesen eladott kamat és kamatjellegű jutalékkövetelések összegét.
53 sor Könyv szerinti bruttó értéken
Itt a követelés eladás előtti, könyv szerinti bruttó értéke jelentendő, a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva.
54 sor Könyv szerinti nettó értéken
Itt a követelés eladás előtti, könyv szerinti nettó értékét kell feltüntetni, a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva.
Ez a csoport az eladott követelésnek az adásvételi szerződés szerinti értékét (eladási árát) tartalmazza.
56 Saját érdekeltségnek véglegesen eladott összes kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig)
A véglegesen eladott összes kihelyezés közül azokat kell könyv szerinti bruttó értéken (561 sor), könyv szerinti nettó értéken (562 sor), illetve eladási értéken (563 sor) kimutatni, amelyeket a hitelintézet saját érdekeltségének értékesített. Saját érdekeltségnek az a vállalkozás számít, ahol a hitelintézet a vagyoni vagy a szavazati jogoknak legalább tíz százalékát birtokolja.
Az 57 sorban a hitelintézet által nem monetáris pénzügyi intézményeknek és nem államháztartásnak nyújtott hitelekből a hónap során a nem monetáris pénzügyi intézmény belföldieknek, vagy nem-rezidenseknek véglegesen eladott/értékpapírosított részt kell jelenteni könyv szerinti bruttó értéken. (Az értékpapírosítás definícióját lásd I. rész 8. pontjában.)
6 Saját, belföldön kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen
A Felügyeleti mérleg Forrás oldalán a 4 Saját, kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sorban kimutatott összes – a hitelintézet által kibocsátott – értékpapír értékéből a belföldön kibocsátott állományt a kiemelt szektorok szerint itt kell részletezni. A névre szóló értékpapírokat a megfelelő szektoroknál kell szerepeltetni. Szintén a megfelelő szektorba kell tenni azoknak a nem névre szóló értékpapíroknak az állományát, amelyek csak egy meghatározott szektor részére lettek kibocsátva.
A 641 GMU tagországok és 642 Egyéb külföld sorban a hitelintézet által belföldön kibocsátott értékpapírok közül a nem-rezidensek által megvásárolt állományt kell megbontani a GMU tagországok rezidensei és az Egyéb külföldiek által megvásárolt állományra.
A 65 Szektorálisan nem bontható sorban kell szerepeltetni a vegyes kibocsátású, nem névre szóló értékpapírokkal szerzett források állományát, amennyiben nem állapítható meg, hogy milyen szektor felé történt eladásuk. Ha a vegyes kibocsátásúakról az eladáskor mégis eldönthető, hogy milyen szektorba kerültek, azokat is a megfelelő szektornál kell feltüntetni.
66 Saját, belföldön kibocsátott NEM FORGATHATÓ hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya és 67 A hitelintézet tulajdonában lévő NEM FORGATHATÓ hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya sorok:
Ebben a részben a zártkörű és az átváltoztatható kötvények eszköz és forrásoldali állományait kell részletezni.
A 6611–6672 sorokban a hitelintézet által belföldön kibocsátott zárt körű és átváltoztatható kötvények állományát kell szerepeltetni tulajdonosok és lejárat szerinti bontásban, míg a
6711–6722 sorokban a belföldi nem pénzügyi vállalatok, valamint a belföldi az egyéb pénzügyi közvetítők, a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, és a biztosítók által kibocsátott zártkörű és átváltoztatható kötvényekből a hitelintézet tulajdonában lévő állományokat kell bruttó értéken jelenteni, a megadott lejárati részletezésben.
A 6811–6813 sorokban a külföldön kibocsátott összes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – beleértve a zárt körben kibocsátott papírokat is – állományát kell jelenteni belföld, GMU tagországok és egyéb külföld szerinti bontásban. A 6814 sorban azok az állományok jelentendők, amelyek tulajdonosaira vonatkozóan a hitelintézetnek nincs információja.
A 6821–6823 sorokba a Felügyeleti mérleg forrás oldalán a 451–4522 sorokon szereplő állományokból a külföldön zárt körben kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát kell kiemelni lejárat szerinti bontásban.
7 Egyéb tájékoztató adatok
A 71 Munkáltatói és helyi támogatás állománya sornak kell tartalmaznia a munkáltatók, illetve az önkormányzatok által lakásépítéshez, -vásárláshoz a háztartásoknak nyújtott és a hitelintézet által továbbított hitelek fennálló állományát (nem ideértve a hitelintézet saját dolgozóinak nyújtott hiteleket) nyilvántartási értéken.
A 721–722 LTP-vel kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állománya sorokban a lakás-takarékpénztárakkal kötött szerződéssel rendelkező ügyfelek részére nyújtott azonnali banki hitelek állományát kell feltüntetni könyv szerinti bruttó és nettó értéken. Ezek az állományok az éven túli, lakáscélú hitelek részét képezik, s a hitelnyújtók döntően az 1997-ben megalakult lakás-takarékpénztárak tulajdonosai.
A 731 Adófizetési kötelezettség (halmozott január 1-jétől a tárgyhó végéig) sorban kell feltüntetni a – társasági adótörvény előírásainak figyelembevételével – számított adófizetési kötelezettség időarányos részét. Itt nem a ténylegesen kifizetett adóelőleg összegét kell szerepeltetni, hanem a tárgyévi adatok alapján számított várható társasági adó összegét.
A 732 Adófizetési különbözet (halmozott január 1-jétől a tárgyhó végéig) sorba a ténylegesen befizetett és az – időarányos – adófizetési kötelezettség különbözetét kell beírni. A fizetendő adó-különbözetet előjel nélkül kell feltüntetni. Ha a befizetett adóelőleg meghaladja az – időarányos – adófizetési kötelezettség összegét, a visszatérítendő adót (az adóhatósággal szembeni követelést) negatív előjellel kell szerepeltetni.
A 741 Egyéb aktív időbeli elhatárolás (1AB81-ből) sorban a Felügyeleti mérleg eszköz oldalán a 81. Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen sorból az egyéb aktív időbeli elhatárolásokat kell kiemelni egy összegben.
A 742 Egyéb passzív időbeli elhatárolás (1B65-ből) sorban a Mérleg forrás oldalán az egyéb passzív elszámolások között a 65 sorban kimutatott egyéb passzív időbeli elhatárolások összegét kell kiemelni.
A 743 és 744 sorokban az aktív, illetve passzív kamatelhatárolások között derivatívák miatt szerepeltetett elhatárolásokat kell jelenteni szektorbontás nélkül.
A 751 sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli követelések értékét kell szerepeltetni. Ezeknél az ügyleteknél a hitelintézet az eszköz penzióba vevője, aki jogosult, de nem köteles a penzióba adó részére az eszközt meghatározott áron visszaadni. A nyilvántartásban szereplő követelés azt az összeget tükrözi, amelyet a hitelintézet akkor kap, ha az eszközt visszaadja a penzióba adónak. Ez az eset akkor következik be, ha az eszköz piaci értéke alacsonyabb lesz annál az árnál, amely mellett a penzióba adó visszavásárlási kötelezettséget vállalt.
A 7521 sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli kötelezettségeket kell szerepeltetni nyilvántartási értéken. Ezeknél az ügyleteknél a hitelintézet volt az eszköz penzióba adója, és a partner a penzióba vevő, aki csak jogosult, de nem köteles az eszközt a hitelintézetnek meghatározott áron visszaadni. A kötelezettség nagysága a visszavásárlási árat tükrözi.
A 7522 sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos, mérlegen kívüli kötelezettségeket kell szerepeltetni céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéken. A céltartalék képzési kötelezettség akkor merül fel, ha az eszköz piaci értéke a visszavásárlási árhoz képest alacsonyabb.
A 761 Még be nem jegyzett vállalkozásba fizetett alapítói hozzájárulás sorba az olyan vállalkozásokba befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulásoknak a nettó könyv szerinti összegét kell beírni, amelyeket még nem jegyeztek be a cégnyilvántartásba. (Ezeknek a befektetéseknek szerepelniük kell a Felügyeleti mérleg megfelelő – befektetési célú értékpapírok, vagy vagyoni érdekeltségek című – eszköz-csoportjai között, függetlenül attól, hogy számviteli szempontból ezek az alapítói hozzájárulások – amelyek részvényutalvány formájában testesülnek meg – mindaddig követelésként kerülnek kimutatásra, amíg a cégbejegyzés meg nem történik.)
A 762 Külföldi tulajdonostól alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke sorban a mérleg 731–74 soraiból a külföldi tulajdonos(ok)tól kapott összegeket kell kimutatni.
A 771 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból származó követelések (nettó értéken) sorban a Felügyeleti mérleg Forgatási célú értékpapírok és a Befektetési célú értékpapírok eszköz-soraiban szereplő értékpapírok közül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell jelenteni nettó értéken – az állampapírok és a jegybank által kibocsátott kötvények nélkül –, mivel ezeket – az állampapírokhoz és a jegybank által kibocsátott kötvényekhez hasonlóan – a Hpt. által előírt befektetési korlátnál nem kell figyelembe venni. A 772 sorban kell szerepeltetni mind a forgatási, mind a befektetési céllal szerzett – a Felügyeleti mérlegben az államkötvények között (az 1AB tábla 2112 és a 3111 sorában) kimutatott – az állam által 1995-ben átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvények állományának nettó értékét.
A 773 soron a Visszavásárolt saját részvényeket névértéken kell jelenteni. (A könyv szerinti értékük a mérleg eszközei között szerepel.)
A 78111–78122 Iroda- és üzletházépítésre nyújtott hitel sorokban szerepeltetendő (a Felügyeleti mérleg 55261– 552622 soraiból kiemelve) az egyéb hitelek azon része, melyet iroda- és üzletházépítésre nyújtott a hitelintézet. Olyan egyéb (nem lakáscélú) ingatlanfejlesztési hitelek fennálló állományát kell tartalmazniuk e soroknak (eredeti lejárat szerinti bontásban, könyv szerinti bruttó és nettó értéken), amelyeknél a közvetlen felhasználó és az építtető, fejlesztő személye nem azonos; azaz amelyeket részben vagy egészben eladásra vagy bérbeadásra szánt irodaházak, székházak, üzletházak vagy bevásárlóközpontok stb. építésére, vagy fejlesztésére jelzáloggal, egyéb fedezettel, vagy fedezet nélkül nyújtott a hitelintézet.
A 7821 Lakosságnak jelzálog fedezete mellett nyújtott lakáscélú hitelek összesen sorban a Felügyeleti mérleg 5614 soraiban jelentett lakáscélú hitelek közül az összes (ingatlan és egyéb) jelzálog fedezete mellett nyújtott hitelek állományát kell jelenteni. Ha az adott hitelnél a jelzálog fedezet mellett egyéb fedezetet is kér a hitelintézet, akkor csak abban az esetben kell a hitelt ebben a sorban – de a teljes fennálló hitelállománnyal – szerepeltetni, ha a jelzálog fedezet eléri a fedezetek összes értékének 50%-át. [Amennyiben munkabér (jövedelem) is áll a hitel mögött, akkor azt az összes fedezet kiszámításánál nem kell figyelembe venni.]
A 7822 Lakosságnak jelzálog fedezete mellett nyújtott egyéb hitelek összesen sorban jelentendő az összes lakossági hitelből a nem lakáscélra nyújtott összes (ingatlan és egyéb) jelzálog fedezete mellett nyújtott hitelek állománya. Ha az adott hitelnél a jelzálog fedezet mellett egyéb fedezetet is kér a hitelintézet, akkor csak abban az esetben kell a hitelt ebben a sorban – de a teljes fennálló hitelállománnyal – szerepeltetni, ha a jelzálog fedezet eléri a fedezetek összes értékének 50%-át. [Amennyiben munkabér (jövedelem) is áll a hitel mögött, akkor azt az összes fedezet kiszámításánál nem kell figyelembe venni.]
A 791 Látra szóló takarékbetétek összesen sorba a háztartások látra szóló és folyószámlabetétei közül a lakossági látra szóló takarékbetétek állományát kell feltüntetni.
A 792 Nem névre szóló összes betét sorban kell jelenteni a hitelintézet forrásai között kimutatott valamennyi nem névre szóló betét állományát egy összegben, a betéti okiratok nélkül. A nem névre szóló betéti okirat-állományt a 793 Nem névre szóló betéti okirat összesen, az ugyanilyen letéti jegy-állományt a 794 Nem névre szóló letéti jegy összesen sorban kell jelenteni.
A 7951 sorban a Felügyeleti mérlegben a Központi kormányzat betéte – rövid sorban jelentett összegből a látra szóló és folyószámla betétek állományát kell kimutatni.
A 7952 sorban a GMU központi kormányzat, a 7953 sorban az egyéb nem-bank külföldiek látra szóló és folyószámla betéteinek állományait kell jelenteni a Felügyeleti mérleg forrás oldalán az 18111, 1821 sorokon szereplő összegekből.
A 7961, 7962 sorokban minden, a hitelintézet mérlegén belül az egyéb aktív, vagy passzív elszámolások között jelentett, pénzügyi derivatívákkal kapcsolatos állományt kell jelenteni (a valós értékelést nem alkalmazó hitelintézetek esetében idetartozik pl. az opciós díj vagy az árfolyamveszteség elhatárolása, az árfolyam különbözeti elszámolási számla), az e tábla 743 és 744 soraiban már jelentett, a mérlegben a kamatelhatárolások között szereplő állományok nélkül. (Nem tartoznak ide természetesen a derivatívákkal kapcsolatos céltartalékok.)
81 Külföldi befektetésekből kiemelt részesedések
A forgatási, illetve befektetési célú értékpapírok, valamint a vagyoni érdekeltségek eszközcsoportok külföldi részvények soraiban szereplő befektetések közül itt kell kiemelni és a részletező sorokban külön feltüntetni a PBB-ben, illetve a járulékos vállalkozásokban lévő részesedések nettó könyv szerinti értékét.
A „PBB vállalkozások” sorokban kell kimutatni nettó értéken azokat a részesedéseket is, amelyeket külföldi speciális pénzügyi szervezetekben szereztek, és a Hpt. 83. §-ban foglaltak szerint nem tartoznak az egyedi befektetési korlátozás alá. 82 Külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke nettó értéken
Itt kell könyv szerinti nettó értéken kimutatni, és a részletező sorokban külön feltüntetni a külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkéket, amelyek az 1AN 58111–58112 és 58211–58212 sorokban szerepelnek.
A 825 Egyéb vállalkozások részére sornak a kiemelt szektorokba nem sorolt nem-rezidens egyéb intézményekkel kapcsolatos állományokat kell tartalmaznia.
1D ELADOTT ESZKÖZÖK HALASZTOTT FIZETÉSSEL, ILLETVE VISSZAVÁSÁRLÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL
Ebben a táblában a Hpt. szerint a hitelintézeteknél pénzkölcsön nyújtásának minősülő, halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti – a számviteli mérlegben vevővel szembeni – követelések, valamint a mérlegen kívüli követelések közül a halasztott fizetéssel és/vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló követelés alapján, a lejárati időtartamtól függetlenül. Külön-külön oszlopban kell kimutatni
a) a csak visszavásárlási kötelezettséggel,
b) a halasztott fizetéssel és visszavásárlási kötelezettséggel, valamint
c) a csak halasztott fizetéssel eladott eszközöket.
A felsorolást a saját eszközökre, a hitel (és egyéb) követelésekre, az értékpapírokra, valamint a vagyoni érdekeltségekre vonatkozóan – a csoportosítás szerint – könyv szerinti, eladási és visszavásárlási értéken kell végrehajtani.
A jelentésben az eladott eszközök értékét mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.
A „Saját eszközök” sorokban a Felügyeleti mérleg 9 Saját eszközök csoportban felsorolt eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel történő értékesítését kell feltüntetni. Ezekben a sorokban az ilyen módon eladott saját részvény értékét is mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.
Az Értékpapír sorokban minden olyan értékpapír eladást fel kell tüntetni, amely nem jelent tulajdoni részesedést. (Itt a Felügyeleti mérleg 21 és 31 soraiból eladásra került értékpapírokat, kötvényeket kell kimutatni.)
A Befektetés sorokban a tulajdoni jogokat jelentő értékpapírok (részvények), részesedések és más vagyoni érdekeltség eladását kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy azok forgatási, befektetési céllal, vagy vagyoni érdekeltségként kerültek a hitelintézet birtokába. (Az eladott befektetések a Felügyeleti mérleg 22 és 32, illetve 6 eszköz soraiból kerültek ki.)
A táblában a könyv szerinti értéken az adott eszköznek a Hitkr. előírásainak megfelelő nyilvántartási értéke értendő. Eladási érték alatt a szerződésben rögzített értéknek a teljesített fizetések figyelembevételével vett összegét kell érteni. Részletfizetés esetén az eladási árat a befolyt összegben, a nyilvántartási értéket pedig arányosan (a részletfizetést a teljes eladási árhoz viszonyítottan) kell figyelembe venni.
A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg.
1 Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek szektorbontása
A Felügyeleti mérleg 1B7 sorban szereplő hátrasorolt és vagyoni kötelezettségeket kell itt szektor szerint részletezni. Külön sorokon kell jelenteni a hitel formájában kapott és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása útján szerzett hátrasorolt és vagyoni kötelezettségeket, szektor szerinti bontásban.
A szövetkezeti részjegyekkel kapcsolatos állományokat a 171 – háztartásokkal és háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szemben – hitel sorban kell jelenteni.
A 21–21222 sorokban a lakosságnak ingatlan fedezete mellett nyújtott lakáscélú és egyéb hitelek, a 22–223 sorokban az ingatlan fedezet nélkül nyújtott lakáscélú hitelek hó végi bruttó állományának részletezése jelentendő.
A lakáscélú hitelek felhasználás szerinti alábontásánál az alábbi definíciókat kell figyelembe venni:
– új lakás vásárlása/építése: új lakásnak minősül az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, illetőleg emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély köteles;
– használt lakás vásárlása: használt lakásnak minősül a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, új lakásnak nem minősülő lakóegység;
– egyéb cél: a fenti két kategóriába be nem sorolható lakáscélú felhasználás
21 Lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek bruttó értéken összesen
211 Jelzáloghitelek összesen
A jelzáloghitelek alatt e táblában azon – jelzáloglevél fedezetéül felhasználható – hitelek értendők, amelyeket a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény által szabályozottan jelzálog-hitelintézetek, vagy ugyanezen törvény jelzáloghitelezésre vonatkozó előírásait betartva hitelintézetek nyújtanak. 2111 Lakáscélú jelzáloghitelek
Azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.
21111 Forrásoldali kamattámogatásos lakáshitelek
Jelzálog-hitelintézetek és azon hitelintézetek által kitöltendő sor, amelyek jelzálog-hitelintézetekkel konzorciális és/vagy refinanszírozási konstrukció keretében együttműködnek. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyek kamattámogatása jelenleg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a 12/2001. Korm. rendelet) 12. §-a alapján meghatározott. 21112 Állami kiegészítő kamattámogatású és forrásoldali kamattámogatásos lakáshitelek kombinációja
Itt az eszköz és forrásoldali kamattámogatás kombinált formájában nyújtott hiteleket kell kimutatni. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott. Jelzálog-hitelintézetek és az FHB Jelzálogbankkal (konzorciális és/vagy refinanszírozási konstrukció keretében) együttműködő hitelintézetek által kitöltendő sor. 21113 Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek
Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. Azon hiteleket tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyeket lakáscélú felhasználásra, támogatás nélkül nyújtottak.
2112 Általános célú jelzáloghitelek
Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. A nem lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza.
21121 Ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek
Az általános jelzáloghiteleken belül az ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek állományát tartalmazza.
21122 Egyéb felhasználásra nyújtott hitelek
Azon jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakás- és egyéb ingatlan célú felhasználáson kívül bármely egyéb célra nyújtottak.
212 Ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott, NEM jelzálog-hitelek összesen
Itt a lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek közül azok állománya jelentendő, amelyek a jelzáloghitelek 211. sornál leírt fogalmába nem tartoznak bele.
2121 Lakáscélú hitelek ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett
Azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.
21211 Állami kiegészítő kamattámogatású
Hitelintézetek által nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott. 21212 Egyéb eszközoldali kamattámogatású
Ez a sor a hitelintézetek által nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása a költségvetéstől közvetlenül lehívható, de nem a 12/2001. Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározottak. E sorban kell jelenteni a 2001. februárt megelőzően eszközoldali támogatás mellett nyújtott lakáscélú hiteleket. 21213 Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek
A hitelintézetek által nyújtott azon hiteleket kell itt kimutatni felhasználási cél szerint bontva, amelyeket lakáscélú felhasználásra támogatás nélkül nyújtottak.
2122 Egyéb célra, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek
A hitelintézetek által nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket nem lakáscélra nyújtottak.
21221 Ingatlancélú felhasználás
Ez a sor a jelzálogjog fedezete mellett nem lakáscélú, de ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek állományát tartalmazza.
Itt a bármely célra, jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek állományát kell szerepeltetni, kivéve a lakáscélú és egyéb ingatlancélú felhasználást.
22 Lakosságnak ingatlanfedezet nélkül nyújtott lakáscélú hitelek bruttó értéken összesen
Itt kell jelenteni az ingatlanfedezet nélkül (egyéb fedezettel vagy fedezet nélkül) nyújtott lakáscélú hitelek állományát felhasználási cél szerint bontva.
31 és 32 sorok Háztartások egyes hitel fajtáinak részletezése
Ezekben a sorokban a háztartásoknak nyújtott egyes hitelek hitelfajták szerinti alábontását kell megadni könyv szerinti bruttó és nettó értéken, külön a lakosságra és az egyéni vállalkozókra, eredeti lejárat szerint is megbontva.
A 3111–31422, valamint a 3211–32422 sorokban a lakosságnak nyújtott fogyasztási hitelek további hitelcél szerinti részletezését kell megadni:
A 3111–31122, illetve a 3211–32122 sorokban a személyi hitelek állományát kell jelenteni. (A személyi hitelt a hitelintézet a hitelfelvétel konkrét céljának megjelölése nélkül folyósítja az ügyfélnek.)
A 3121–31222, illetve a 3221–32222 sorokban a gépjármű vásárlási hitelek állománya jelentendő. (A gépjármű vásárlási hitelek közé azon hitelek állománya sorolandó, amelyek új vagy használt gépjárművek megvásárlását finanszírozzák, ideértve a gépjárműként funkcionáló haszonjárműveket is.)
A 3131–31322, illetve a 3231–32322 sorokban a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya jelentendő.
A 3141–31422, illetve 3241–32422 sorokban az áruvásárlási hitelek, valamint az egyéb, fogyasztási hitelnek tekintendő, de a fenti két hitelcélba nem sorolható hitelek állományát kell jelenteni. (Az áruvásárlási hitel tartós fogyasztási cikkek – gépjármű kivételével – lakossági ügyfél által történő megvásárlását finanszírozza.) Az egyéb fogyasztási hitelek közé sorolandó a szabad felhasználású nem jelzáloghitelek állománya is.
A 3151–31522, illetve a 3251–32522 sorokban az egyéni vállalkozóknak gépjárművásárlás finanszírozására nyújtott hitelek állománya jelentendő (beleértve a gépjárműként használt haszonjárműveket finanszírozó hiteleket is).
1G EGYES ESZKÖZ ÉS FORRÁSTÉTELEK HÓVÉGI ÁLLOMÁNYÁNAK DEVIZASZERKEZETE (kiegészítő adatok, hitelek bruttó, értékpapírok nettó könyv szerinti értéken)
Ebben a táblában a Felügyeleti mérleg jelentés tábláinak Egyéb deviza oszlopában szereplő hitel-, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény és egyéb részesedés, valamint betét, felvett hitel és hátrasorolt kötelezettség állományoknak és az egyéb eszközök és források állományának devizanemenkénti részletezését kell jelenteni.
A külön oszlopokban kiemelt devizákat (a JPY kivételével) ezer devizában, a JPY-t millióban, a d és k oszlopok adatait millió forintban kell feltüntetni. Az euróban fennálló állományokat a táblában nem kell jelenteni, mert összegük a mérlegből is megállapítható.
A hitelek, elhelyezett betétek devizaszerkezetét bruttó, az értékpapírokét nettó könyv szerinti értéken kell a táblában szerepeltetni.
A hitel és elhelyezett betét soroknak a mérlegben a valódi penziós ügyletekből származó követelések sorokon jelentett összegeket, a betétek, felvett hitelek, alárendelt kölcsöntőke állományoknak a mérlegben szereplő (óvadéki) repó ügyletekből származó kötelezettségeket is tartalmazniuk kell.
A 1171, 1181 és a 1191 soroknak tartalmaznia kell a GMU monetáris pénzügyi intézményeknek, illetve az egyéb külföldi bankoknak nyújtott hiteleket, valamint a náluk elhelyezett betéteket és a náluk lévő nostro számlákat is.
A 2111–2192 sorokban a betéteken kívül a felvett hitelek és a hitelként kapott hátrasorolt kötelezettségek állományának is szerepelnie kell.
A 22 sornak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásával szerzett hátrasorolt kötelezettségeket is tartalmaznia kell.
A 31 Egyéb eszközök sorban a mérlegben az aktív kamatelhatárolások, az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök, valamint a saját eszközök (visszavásárolt saját kötvények nélkül) sorokban jelentett állományok együttes összegének devizaszerkezetét kell jelenteni
A 32 Egyéb források sorban a mérlegben a passzív kamatelhatárolások, valamint az egyéb passzív elszámolások között jelentett állományok devizabontását kell megadni.
E táblában az Egyéb pénzügyi vállalatok alatt az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak értendők.
A tábla d) oszlopában az egyéb EU államok devizáit kell, millió forintban összesítve kimutatni.
1H ÉRTÉKELÉSSEL KAPCSOLATOS ADATOK
Ha a hitelintézet könyveiben a valós értékelés szabályait alkalmazza, akkor az 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök bruttó értéken) táblában az egyes eszköz-csoportokra vonatkozóan szektoronként egy-egy sorban jelenik meg az értékvesztés és értékelési különbözet összevont egyenlege (szükség szerint negatív előjellel ellátva), illetve a forrástételekre vonatkozó értékelési különbözet értékek más adatokkal együtt szerepelnek.
A tábla részben ezek megbontását tartalmazza értékvesztésre és értékelési különbözetre, eszköz (intsrumentum)-csoportokon belül szektoronként, és külön sorokban jelenik meg a forrásoldali értékelési különbözet.
Az értékvesztés, illetve értékelési különbözet adatokat egyenlegük jellegének megfelelő előjellel ellátva kell jelenteni. A részletezés a mérlegben szereplő sorrendet követi mind az értékvesztés, mind az értékelési különbözet esetében.
Azok a mérlegsorok, ahol csak értékvesztés számolható el, nem szerepelnek a táblában, mert a mérleg sorai is csak értékvesztést tartalmaznak.
A tábla bemutatja továbbá a forrásoldali értékelési különbözet-adatokat (amelyeket a Felügyeleti mérleg 1B66 sorában kell figyelembe venni), valamint az értékhelyesbítés és a valós érékelés tartalékát, amelyeket az 1B66 Értékelési tartalék sor részeként kell jelenteni.
A jelentésben a hitelintézet bevételeinek, illetve ráfordításainak és költségeinek havi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell részletezni a hitelintézet jövedelemtermelő képességének értékelése érdekében, forintban.
A jelentés a hitelintézetnek – az érvényes számviteli előírások alapján összeállított – a főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, szerkezetében alapvetően a Hitkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. szerkezetét követi, de attól helyenként eltér. A jogszabályban előírt egyes céltartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket, általános, illetve egyéb tartalékokat az esedékesség időpontjában (negyedév vége, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én – az előzetes beszámolóban is – meg kell képezni, illetve el kell számolni. Az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett összegek is változhatnak.
A hitelintézetnek évközben a havi eredménykimutatásban a befizetett társasági adóelőleget, az év végi előzetes és végleges kimutatásában a tényleges adófizetési kötelezettséget kell feltüntetnie.
Az eredménykimutatás kamatra vonatkozó sorai – a Felügyeleti mérleg szerkezetét követve – a hitelintézeti tevékenység alaptípusai szerint részleteződnek.
A jelentés első oszlopában a tárgyhavi, a másodikban az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni.
Az eredménykimutatásban alapértelmezésben
a) a bevételek eredményt növelő,
b) a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek,
c) a céltartalék képzés ráfordításként,
d) a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék csökkenés) bevételként,
e) az értékvesztés elszámolása ráfordításként,
f) az értékvesztés visszaírása – az Szmt., illetve a Hitkr. előírásainak megfelelően – bevételként, illetve ráfordítás csökkentő tételként szerepelnek. Amennyiben a hitelintézet – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell az adott tétel-csoportban elszámolni az értékelésből származó nyereséget vagy veszteséget, illetve az értékelési különbözetet, függetlenül attól, hogy az a bevételt vagy a ráfordítást csökkenti, illetve növeli.
A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni.
Ha azonban a hitelintézeti jelentésben – a számlák aggregálása után – valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.
1 Kamat és kamatjellegű bevétel összesen
Ebben a tételcsoportban kell kimutatni mindazokat a kamat és kamatjellegű bevételeket, amelyek a hitelintézetekre vonatkozó számviteli szabályok szerint elszámolhatók.
Külön-külön kell feltüntetni a hitelnyújtásból és betételhelyezésből, az értékpapír ügyletekből származó kamat- és kamatjellegű bevételeket, a késedelmi kamatokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalékbevételeket, amelyekhez kamatbevétel is kapcsolódik. (Kamatjellegű jutalék bevételnek számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, a Hitkr. 22. §-a szerinti határidős fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt bevétel.) A 11 Hitelek kamat- és kamatjellegű bevétele és a 12 Jegybanki és bankközi betétek kamat és kamatjellegű bevétele sorok a Felügyeleti mérleg vonatkozó eszközcsoportjához tartozó – ügylettípus szerint részletezett – bevételeket tartalmazzák.
A 13 Értékpapírok kamat és kamatjellegű bevétele sor tartalmazza a Felügyeleti mérleg eszközei között lévő forgatási és befektetési célú értékpapírokból származó kamat és kamatjellegű bevételeket (a 131–1352 sorokban részletezve).
Ennek megfelelően – az Szmt.-vel összhangban – az értékpapír vásárlásnál megfizetett felhalmozott kamatot és az elszámolt kamatbevételt, illetve az értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét (összevontan), azaz a tényleges kamatjövedelem összegében kell kimutatni. (Az eredménykimutatás kamat- és kamatjellegű ráfordításai között – a 24 Értékpapírok kamat és kamatjellegű ráfordítása sorban – csak a saját kibocsátású értékpapírok kamatráfordításait szabad szerepeltetni.) A 14 Egyéb kamat és kamatjellegű bevétel sor mindazokat a bevételeket tartalmazza, amelyek ügylettípusok szerint (külön sorként) nem kerültek részletezésre. Itt kell szerepeltetni – ha más kamatbevétel sorba nem sorolható – a Hitkr. 2. § (19) bekezdése szerinti kamatarbitrázs célú fedezeti ügyletekhez kapcsolódó, árfolyamkülönbözetből adódó kamatjellegű bevételt – amennyiben az bevételként jelentkezik – (Hitkr. 22. §-a szerint), továbbá a kamatswapok nettó bevételként jelentkező eredményét [Hitkr. 23. § (6) bekezdése szerint].
2 Kamat és kamatjellegű ráfordítás összesen
E tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet passzív bankműveletek után elszámolt kamat és kamatjellegű ráfordításait.
Külön-külön kell feltüntetni a betételhelyezésből és hitelnyújtásból, az értékpapír ügyletekből származó kamat és kamatjellegű ráfordításokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalék ráfordításokat, amelyekhez kamatkiadás is kapcsolódik. (Kamatjellegű jutalék ráfordításnak számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, a Hitkr. 22. §-a szerinti határidős fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt ráfordítás.) A 21 Betétek kamat- és kamatjellegű ráfordítása, valamint a 22 Hitelintézetektől származó bankközi betét kamat- és kamatjellegű ráfordítása sorok a Felügyeleti mérleg vonatkozó forráscsoportjához tartozó – ügylettípus szerint részletezett – ráfordításokat tartalmazzák.
A 23 Felvett hitelek kamat- és kamatjellegű ráfordítása a Felügyeleti mérleg Felvett hitelek soraiban található forrásokkal kapcsolatos ráfordításokat, a 24 Értékpapírok kamat és kamatjellegű ráfordítása sor a saját kibocsátású – a részletezés szerinti – értékpapírok után térített és térítendő kamatokat, és ilyen jellegű ráfordításokat tartalmazza.
A 25 Hátrasorolt kötelezettségek kamat és kamatjellegű ráfordítása sorban kell jelenteni az alárendelt, illetve kiegészítő alárendelt kölcsöntőkeként kapott hitelek után elszámolt kamatokat.
A 26 Egyéb kamat és kamatjellegű ráfordítás sor mindazokat a kiadásokat tartalmazza, amelyek ügylettípusok szerint külön soronként nem kerültek részletezésre, de a hitelintézetnek (a Felügyeleti mérleg többi eszköz sorában kimutatott tételeiből) ilyen jellegű kiadása származik. Itt kell szerepeltetni – ha más kamatráfordítás sorba nem sorolható – a Hitkr. 2. § (19) bekezdés szerinti kamatarbitrázs célú fedezeti ügyletekhez kapcsolódó, árfolyamkülönbözetből adódó kamatjellegű ráfordítást – amennyiben az ráfordításként jelentkezik – (Hitkr. 22. § szerint), továbbá a kamatswapok nettó ráfordításként jelentkező eredményét [Hitkr. 23. § (6) bekezdése szerint].
Ez a sor tartalmazza a hitelintézet összes kamatának és kamatjellegű bevételének, illetve ráfordításának az egyenlegét.
A 411 és 412 részletező soroknak tartalmazniuk kell a befektetési célú részvényekből, részesedésekből származó kapott osztalékot, külön a kapcsolt vállalkozásoktól, külön pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoktól.
A kapcsolt és egyéb részesedés viszonyban lévő vállalkozásoktól kapott osztalékkal összefüggésben a számviteli törvény rendelkezései alapján ezek a részesedések 20%-os mérték alapján határolódnak el egymástól.
A 413 sorban kell szerepeltetni a forgatási célú részvényekből, részesedésekből származó osztalékot.
42 Jutalék és díjeredmény
Itt kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó – nem kamatjellegű – jutalék és díj típusú bevételeket, ráfordításokat, az opciós díj kivételével.
A 421 és a 422 Jutalékért végzett pénzügyi szolgáltatás bevétele, illetve ráfordítása sorokban mindazokat a jutalék, illetve jutalékjellegű bevételeket, díjakat, valamint költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek a pénzügyi16 szolgáltatásokból származnak, de nem kamatjellegűek.
A 4214 és a 4223 sorok tartalmazzák a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatások jutalékbevételeit, illetve ráfordításait. Itt kell szerepeltetni az értékpapír kibocsátás során felmerült bevételeket és ráfordításokat. Ezek például a lebonyolítási-szervezési díj, az ügylethez kapcsolódó szolgáltatások felmerült jutaléka, díja, költsége, alvállalkozói díja, valamint az átruházható értékpapírok forgalomba hozatalával, kereskedelmével kapcsolatban felszámolt díjakból, jutalékokból származó bevételek, illetve az e tevékenységek költségei, ráfordításai. Az értékpapírok értékesítésekor elszámolt árfolyameredményt nem itt kell kimutatni.
43 Pénzügyi műveletek eredménye
Ez a blokk tartalmazza a pénzügyi szolgáltatásból, valamint a befektetési szolgáltatásból származó pénzügyi műveletek nettó eredményét (beleértve a Pénzügyi műveletek egyéb bevételénél és egyéb ráfordításánál elszámolandó tételeket is) – kiegészítve a határidős ügyletek után elszámolt számvitelileg az egyéb eredményben kimutatatott céltartalékkal
A pénzügyi műveletek nettó eredményén belül – a számviteli szabályok alapján – a devizaeszközök és devizakötelezettségek átértékeléséből, árfolyamváltozásából származó eredményben a pénzügyi rendezéshez és a konverzióhoz kapcsolódó realizált árfolyam különbözeteknek meg kell jelenni.
A 431 Pénzügyi szolgáltatásokból származó eredményen belül külön kell szerepeltetni a befektetési célú értékpapírok és a vagyoni érdekeltségek értékesítéséből származó bevételeket és ráfordításokat, valamint ezek értékvesztésének képzését, visszaírását. Továbbá itt kell kimutatni azokat a pénzügyi szolgáltatásból származó egyéb bevételeket és ráfordításokat, amelyeket a számviteli előírások idesorolnak. (Például a devizaeszközök és kötelezettségek átértékeléséből származó nyereséget, veszteséget, valamint az ezekhez kapcsolódó árfolyamnyereséget és árfolyamveszteséget, továbbá a vásárolt követelések értékesítésének nyereségét és veszteségét, valamint értékvesztésük visszaírását.)
A Pénzügyi szolgáltatás egyéb bevétele, illetve egyéb ráfordítása (43151–152) sorokban azokat az értékeket kell szerepeltetni, amelyek máshol, illetve a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre, de a számviteli szabályok szerint a pénzügyi szolgáltatásokból származó eredményen belül számolandók el. Ezekben az egyéb sorokban kell kimutatni a valós értékelésből adódó – számviteli szabályok szerint itt elszámolandó – értékelési különbözetet is.
A valós értékeléshez kapcsolódóan elszámolt értékelési különbözeteket a pénzügyi, valamint befektetési szolgáltatásból származó egyéb bevételek és ráfordítások között kell kimutatni, így a hivatkozott sorokon más különböző típusú tételekkel együtt jelenne meg. Az értékelési különbözetekről a 2C táblában kell külön információt szolgáltatni az értékelési különbözetnek az adott eredmény kategóriára gyakorolt hatásának vizsgálatához.
A Határidős ügyletekhez kapcsolódó céltartalék képzés, felhasználás és felszabadítás értékeit a pénzügyi műveletek eredményében – a megfelelő részletező sorokban – kell kimutatni függetlenül attól, hogy számviteli szempontból az egyéb ráfordításokban és az egyéb bevételekben jelennek meg.
A Forgatási célú értékpapír értékesítéséhez kapcsolódó értékvesztés visszaírás soroknál azt az összeget kell szerepeltetni, ami mint értékvesztés visszaírás jelentkezne, függetlenül attól, hogy számviteli szempontból az értékpapír könyvekből való kivezetésekor nem kell az értékvesztést az eredménnyel szemben visszaírni. E külön kiemelés miatt a kivezetés értékét korrigálni kell, mivel az értékpapír beszerzési értékét tartalmazó számla és az értékvesztés számla eredményének összevezetésével meghatározott (nettó) könyv szerinti értéket kell kivezetni.
A 432 Hitelintézettel, MNB-vel végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből származó eredmény sorban kell összesíteni – a befektetési szolgáltatási tevékenység eredményéből kiemelve – a hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel kapcsolatos bevételeket és ráfordításokat. Ezen belül részletezve kell kimutatni a bankok ilyen tevékenysége keretén belül bonyolított deviza határidős, valamint egyéb határidős ügyletekből származó bevételét és ráfordítását, ideértve az idesorolható opciós ügyletek eredményét és opciós díját is, valamint az ügyletekhez kapcsolódó – a Hitkr. 23–24. §-a szerinti – céltartalék képzését, felhasználását, felszabadítását is. Itt kell szerepeltetni a hitelintézetekkel és az MNB-vel végzett befektetési szolgáltatási tevékenység keretén belüli forgatási célú értékpapírok értékesítéséből származó árfolyamnyereséget, -veszteséget, valamint az értékesítésükhöz kapcsolódó értékvesztés visszaírást is.
A 43241–43242 Hitelintézetekkel, MNB-vel végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből származó egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordítás sorokban azokat a számviteli szabályok szerint elszámolt összegeket kell szerepeltetni, amelyek a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre. Ezekben az „egyéb” sorokban kell kimutatni a valós értékelésből adódó – a számviteli szabályok szerint elszámolandó, ezt az eredmény-csoportot érintő – értékelési különbözetet is.
A 433 Befektetési szolgáltatásból származó tevékenység eredményén belül tételesen kell kimutatni a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység keretén belüli deviza határidős és egyéb határidős ügyletekhez kapcsolódó bevételeket, ráfordításokat, valamint a céltartalék képzését, felhasználását, felszabadítását – a hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel kapcsolatos tevékenységből származó bevételek és ráfordítások előző sorokban kiemelt összegének kivételével. Továbbá itt kell szerepeltetni a forgatási célú értékpapírok értékesítéséből származó árfolyamnyereséget, -veszteséget, valamint az értékvesztést és az értékvesztés visszaírását.
A 43341–43342 Befektetési szolgáltatásból származó egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordítás sorokban azokat az értékeket kell szerepeltetni, amelyek máshol, illetve a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre, de amelyeket a számviteli szabályok szerint befektetési szolgáltatási tevékenységből származó eredményen belül kell elszámolni. Ezekben az „egyéb” sorokban kell kimutatni a valós értékelésből adódó – számviteli szabályok szerint elszámolandó, ezt az eredmény-csoportot érintő – értékelési különbözetet is.
44 Egyéb üzleti tevékenység eredménye
A 44 Egyéb üzleti tevékenység eredményét meg kell bontani 441 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredményre, valamint 442 Egyéb eredményre.
A 441 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredményen belül külön kell szerepeltetni a lízingbe adott eszközök eredményét.
A 442 Egyéb eredményen belül tételesen ki kell mutatni a 44211–213 Saját követelés értékesítés bevételét, ráfordítását, valamint az ezekhez kapcsolódó értékvesztés visszaírását.
A 44221–224 soron kell szerepeltetni a követelés fejében átvett készletek között szereplő eszköz értékesítés bevételét, ráfordítását, értékvesztés elszámolását, visszaírását. Ezen eszközök, illetve a készletek értékesítéséből származó bevételek, illetve ráfordítások sorai kiemelést jelentenek a számviteli szabályok szerinti elszámolást jelentő 44121–122 sorokból.
A 44231–234 sorokon belül kell szerepeltetni a saját készletértékesítés, valamint a 44241–243 csoporton belül a tárgyi eszközök és immateriális javak eredményének elszámolását.
A 44251–2522 sorok tartalmazzák a Hitkr., illetve a Hpt. szerinti általános kockázati céltartalék képzését és ennek felhasználását, illetve felszabadítását, amelyek különbsége a Hitkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 12/A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete sorában szerepel. A 44261 és 442622 Egyéb céltartalék képzése, illetve felhasználása, felszabadítása sorokban kell szerepeltetni a Hitkr. és egyéb jogszabályok szerint képzett, máshova nem sorolható céltartalékok képzését, valamint felhasználását, felszabadítását.
A 4427–44282 soroknak kell tartalmazniuk az egyéb, külön sorokban nem kiemelt bevételeket, ráfordításokat. A hitelintézetek által fizetett különadó, illetve kamatadó összegét a 44282 sorban kell jelenteni.
51 Általános igazgatási költségek
Ebben a tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet működésével (pénzügyi és befektetési szolgáltatásával) kapcsolatos összes általános, banküzemi költséget (az aktivált saját teljesítmények itt nem szerepelhetnek).
Külön sorokban (5111–5114) ki kell emelni a személyi jellegű ráfordítások közül a bérköltségeket, a társadalombiztosítási kiadásokat, az egyéb járulékokat stb.
Az 5113 sorban a társadalombiztosítási kiadásokat összesítve kell kimutatni függetlenül attól, hogy azokat számvitelileg a személyi jellegű egyéb ráfordítások vagy az egyéb bérjárulékok között kell elszámolni.
Részletezni kell még a fizetett bérleti díjakat, a számítástechnikai költségeket, szakértői díjakat, marketing költségeket is (512–515).
Az 516 Egyéb igazgatási költségek között a máshol fel nem sorolt költségeket kell szerepeltetni.
Az 517 Értékcsökkenési leírások közé a számviteli szabályok szerint az immateriális javak, tárgyi eszközök stb. után elszámolt tételek kerülhetnek. Ez a sor kizárólag a költségként elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírásokat foglalja magában.
6 Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye
Ez a sor a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos összes eddigi bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét- nyereségét, illetve veszteségét – mutatja.
61 Értékvesztés és kockázati céltartalék változása
Ebben a csoportban a saját és vásárolt követelések, befektetési célú értékpapírok, valamint vagyoni érdekeltségek értékelése kapcsán elszámolt értékvesztéseket és visszaírásokat, illetve csak a függő és jövőbeni kötelezettségekre elszámolt kockázati céltartalék képzéséből és felhasználásából, illetve felszabadításából adódó eredményt kell kimutatni. [A Hitkr. 23. § (2), (4), (5) bekezdések és 24. § (5) bekezdése alapján a határidős és opciós ügyletekre képzett céltartalék itt nem szerepelhet, azt az előzőekben felsoroltak szerint kell külön sorokban feltüntetni.]
71 Rendkívüli bevétel és 72 Rendkívüli ráfordítás
Itt kell közölni a számviteli szabályok szerint elszámolt, rendkívülinek minősített bevételeket és ráfordításokat. Az itt szereplő tételeket a szöveges tájékoztatóban fel kell sorolni, és be kell mutatni a hozzájuk kapcsolódó – az eredménykimutatás más részeiben megjelenő – értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék változásokat is.
73 Adózás előtti eredmény
E sor tartalmazza a hitelintézeti tevékenységből, működésből eredő összes tárgyévben elszámolt bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét.
81 Befizetett adó (év közben adóelőleg) év végén adófizetési kötelezettség
Év közben e soron a havi eredménykimutatásban a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).
Amennyiben a fizetett adóelőleg meghaladja az adófizetési kötelezettséget, az adóhatósággal szembeni követelés összegét (az adótöbbletet) az 1C Tájékoztató adatok között külön (az 1C732 sorban) fel kell tüntetni.
Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekben azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek – az előzetes számítások szerint – az éves beszámolóban szerepelnie kell.
Az év végi végleges jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével.
9 Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény)
Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie a Felügyeleti mérleg forrás oldalán a 97 Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény) soron jelentett adattal.
Év közben a hitelintézet főkönyvi adatain alapuló, a Hitkr. 12. § (2) bekezdés előírásainak megfelelően havonta (beleértve az előzetes decemberi adatokat is) lezárt eredményének – a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének – ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván). Az előzetes decemberi eredmény kiszámításánál a bevételek és ráfordítások számbavételénél az adott pénzügyi helyzetnek megfelelően az összes (Hpt., Szmt., egyéb jogszabály által előírt) tartalékot el kell számolni, és a kiszámított adófizetési kötelezettség összegét kell figyelembe venni. A végleges decemberi jelentésnél az (auditált) éves beszámoló (a pénzügyi mérleg) adata jelenti a mérleg szerinti eredményt.
91 Általános tartalék képzése
Itt kell feltüntetni a Hpt., illetve a Hitkr. által előírt, az adózott eredmény terhére – az osztalék, illetve részesedés kifizetése előtt – megképzett általános tartalék összegét. 92 Általános tartalék felhasználása
E sorban az általános tartaléknak – a Hpt., illetve a Hitkr. által előírt – a hitelintézet tevékenységéből adódó veszteség rendezésére igénybe vett értékét kell kimutatni. 93 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
Itt kell szerepeltetni az előző években felhalmozott eredménytartalékból a részvényesek osztalékára, részesedésére történő felhasználást. E sor tartalmában megegyezik a Hitkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 23. sorával. 94 Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés
Itt kell feltüntetni az év végi nyereségből a részvényesek osztalékára, részesedésére történő kifizetés összegét, megbontva a 941 sorban a kapcsolt vállalkozásnak, a 942 sorban pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak fizetett osztalék, részesedés összegére.
2C EREDMÉNYADATOK RÉSZLETEZÉSE
A tábla a 2A Eredménykimutatás egyes soraira vonatkozóan tartalmaz kiegészítő, illetve részletező adatokat.
A 11–12 sor a 2A1 Kamat és kamatjellegű bevétel összesen sorból a belföldi háztartásoktól, valamint a belföldi nem pénzügyi vállalatoktól kapott összes kamat és kamatjellegű bevétel összegét tartalmazza (beleértve a 13 sorban szerepeltetendő fedezeti ügyletekhez, illetve a fedezeti ügyletként elszámolható ügyletekhez kapcsolódó tőlük származó kamatjellegű bevételeket is). A háztartásoktól származó kamat- és kamatjellegű bevételek kamattámogatások nélkül jelentendők, míg a 12 sornak a nem pénzügyi vállalatoktól származó összes kamat- és kamatjellegű bevételt tartalmaznia kell (beleértve az esetleges kamattámogatást is).
A 13 sorban a 2A1 Kamat és kamatjellegű bevétel összesen sorban jelentett összegből a Hitkr. 22. § szerinti fedezeti ügyletekhez, illetve a fedezeti ügyletként elszámolható ügyletekhez kapcsolódó kamatjellegű – belföldiektől és külföldiektől származó – bevételeket kell jelenteni. Az 141 Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása sorban a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet 12. §-a alapján, az államtól kapott kamattámogatást kell jelenteni, eredményszemléletben. A 142 Kiegészítő kamattámogatás sorban a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet 13. §-a alapján, az államtól kapott kiegészítő kamattámogatást kell jelenteni, eredményszemléletben. A 143 Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakás építéséhez, a lakóházfelújítási és víziközmű kamattámogatás, kamattámogatás települési önkormányzatok részére sorban a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet 15. §, 16. §, 22. §-a alapján, az államtól kapott kamattámogatást kell szerepeltetni, eredményszemléletben. A 15 sorban a 2A2 Kamat és kamatjellegű ráfordítás összesen sorban szereplő összegből a Hitkr. 22. §-a szerinti fedezeti ügyletekhez, illetve a fedezeti ügyletként elszámolható ügyletekhez kapcsolódó kamatjellegű ráfordítások – belföldiekkel és külföldiekkel kapcsolatos – összegét kell kiemelni. A 21–24 sorok a 4211 Pénzforgalmi és lebonyolítási jutalékok és a 4213 Egyéb jutalékok és díjak sorban jelentett összeg részletezését tartalmazzák.
31 Pénzügyi műveletek egyéb bevételéből értékelési különbözet
A részletező sorokban kell szerepeltetni a Pénzügyi műveletek eredményében elszámolandó, de a pénzügyi szolgáltatásból, a hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel kapcsolatos befektetési szolgáltatási tevékenységből, valamint a befektetési szolgáltatásból származó egyéb bevételekben kimutatott értékelési különbözet összegét.
32 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításából értékelési különbözet
A részletező sorokban kell kimutatni a Pénzügyi műveletek eredményében szereplő, de a pénzügyi szolgáltatásból, a hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel kapcsolatos befektetési szolgáltatási tevékenységből, valamint a befektetési szolgáltatásból származó egyéb ráfordításoknál elszámolandó értékelési különbözetet.
A 4 Ráfordítások terhére elszámolt adók sor b) Halmozott oszlopában kell kimutatni a helyi önkormányzatok által kivetett – a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható – adók (pl. iparűzési adó, építményadó, kommunális adó stb.) év elejétől halmozott értékét. [Az a) Tárgyhavi oszlopot nem kell kitölteni.]
3A SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA – CSAK IRB MÓDSZERT ALKALMAZÓ HITELINTÉZETEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS
Az IRB módszert alkalmazó hitelintézetek rendelkezésre álló szavatoló tőkéjének a 2007. évi LI. tv. 75. §-ában foglalt átmeneti rendelkezések (5)–(7) bekezdéseknek megfelelő, a hivatkozott törvény hatálybalépését megelőző napon érvényes szabályok szerinti minimális tőkekövetelménynek meg kell felelniük. A tőkekövetelmény levezetésére a hatálybalépést megelőző napon érvényes Hpt. 5. számú mellékletében foglaltak az irányadók. A szavatoló tőkének a minimális tőkekövetelményhez mért hiányát a CAB26 sorban, mint „Átmeneti rendelkezésként előírt tőkekövetelmény minimális alsó korlátjának elérésére vonatkozó tőketöbblet” kell beállítani.
A meghatározott szabályok szerint összeállított szavatoló tőkét össze kell hasonlítani a kockázatok fedezéséhez szükséges, minimális tőkekövetelménnyel.
A táblázat részletező soraiban külön kell levezetni a szavatoló tőkében figyelembe vehető alapvető tőkét, járulékos tőkét, illetve a devizaárfolyam-kockázat, árukockázat és a kereskedési könyvi kockázatok fedezéséhez felhasználható kiegészítő tőkét.
Az Ebank, mint szakosított hitelintézet a szavatoló tőkéjének számítását e táblázat helyett a 6H jelzésű táblában köteles jelenteni úgy, hogy a tábla kitöltésekor a 3A táblára vonatkozó meghatározásokat értelemszerűen figyelembe kell venni.
A jegyzett tőke emelésére, illetve leszállítására vonatkozó számítást a Hpt. 5. számú melléklet 5. és 6. pontja, illetve a 73. § figyelembevételével kell végrehajtani. A szavatoló tőke számításánál – a számviteli előírásoktól eltérően nem a Cégbírósági bejegyzés után, hanem – tőke leszállítás esetén a döntést követően, illetve a felemelésénél a meghatározott dokumentumoknak a Felügyeletre történő benyújtásától kell a módosításokat – beleértve a különböző tartalékokat, eredményt érintő adatokat is – elvégezni.
Ebben a sorban az alapvető tőkét kell kimutatni, amelyet a pozitív és a negatív összetevők összege alkot.
A befizetett, de a Cégbíróság által még nem bejegyzett tőkeemelés összegét – a Hpt. szavatoló tőkeszámítással kapcsolatos előírásaival összhangban – ebben a táblában kell szerepeltetni. 11. Alapvető tőke pozitív összetevői
Ebben a sorban a Hpt. szerinti pozitív összetevők összege szerepel, amely a jegyzett tőke, a tőketartalék, a lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész, az általános tartalék, az általános kockázati céltartalék adótartalommal csökkentett része a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-áig, az eredménytartalék és a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény összegét jelenti. Az eredménytartalékot és a mérleg szerinti eredményt csak akkor kell a pozitív összetevők között kimutatni, ha a szavatoló tőke számítás szempontjából ezek pozitív előjelűnek minősülnek. A 111 Jegyzett tőke sorban kell összesíteni a szavatoló tőke számítás szempontjából a Hpt. szerint jegyzett tőkének számító értékeket. A 1111 sorban a Cégbíróságon már bejegyzett és a számviteli előírások szerinti jegyzett tőke értékét kell kimutatni.
A 1112 sorban kell szerepeltetni a Felügyeletnek bejelentett, dokumentált jegyzett tőkeemelés összegét, amelyet a Cégbíróságon még nem jegyeztek be.
