Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008.(IV.1.) önkormányzati rendelete

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008.(IV.1.) önkormányzati rendelete a pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

2014.01.01.

Pétfürdő Nagyközség Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, (továbbiakban: Sztv.), a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.), valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (továbbiakban: Öt.) foglalt felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

A rendelet célja és hatálya

1. § A rendelet célja, hogy Pétfürdő Önkormányzat Képviselő-testülete megteremtse a nagyközség lakóinak a szociális ellátás feltételeit, a magasabb szintű jogszabályokban, a nemzetközi egyezményekben és az Alkotmányban foglaltak alapján a meghatározott szociális jogokat érvényre juttassa a közigazgatási határán belül, továbbá lehetőségei szerint további ellátásokat biztosítson a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése és a szociálisan segítségre szorulók támogatása érdekében. E rendeletben a település lakói áttekinthetően és egységes szerkezetben találják azokat a szabályokat, amelyek alapján tájékozódni tudnak a különböző ellátási formák, pénzbeli és természetbeni juttatások között.

2. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, hatálya kiterjed:

a) az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

- magyar állampolgárokra;

- bevándoroltakra és letelepedettekre,

- hontalanokra,

- a magyar hatóság által menekültként elismert személykre;

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szanad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

c) az Sztv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a-b) pontokban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

d) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van.

(2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak támogatást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) E rendeletet kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a település közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek esetében is, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

II.FEJEZET

Eljárási szabályok

3. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló eljárás kérelemre, hivatalból, oktatási intézmények vagy társadalmi szervezetek kezdeményezésére indítható.

(2) Az e rendeletben szabályozott eljárások elektronikusan nem intézhetők, eljárási cselekmények elektronikusan nem teljesíthetők. A kérelmet Pétfürdő Nagyközség Polgármesteri Hivatalánál kell benyújtani szóban vagy írásban, lehetőleg az e célra rendszeresített nyomtatványon. A nyomtatványok mintáit e rendelet 1/a – 1/i mellékletei tartalmazzák.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja, illetve a vele közös háztartásban élő személyek

a) e rendelet 2. melléklete szerinti nyilatkozatot, és a nyilatkozat alapjául szolgáló igazolásokat, melyek különösen:

aa. munkáltatói igazolás

ab. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt) 4.§ (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátást igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, ennek hiányában az ellátást megállapító határozat, vagy az ellátást folyósító által kiállított hatósági bizonyítvány

ac. munkahellyel nem rendelkezők esetében a munkaügyi központ igazolása a nyilvántartásba vételről

ad. vállalkozó esetében a NAV illetékes megyei igazgatósága igazolása a kérelem benyújtását megelőző év személyi jövedelemadó alapjáról

ae. egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata.

b) a Szotv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyoni körre vonatkozó e rendelet 3. melléklete szerinti nyilatkozatát az alábbi ellátások esetében

ba) lakhatási támogatás

bb) létfenntartási támogatás

bc) gyermekétkeztetési támogatás

bd) rendszeres támogatásként igényelt önkormányzati segély.

(4) Amennyiben a kérelmező egyedülálló, a kérelemhez csatolnia kell az egyedülállóság tényére vonatkozó, e rendelet 4. melléklete szerinti nyilatkozatát. A támogatások igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

(5) Amennyiben a munkaképes aktív korú kérelmező vagy annak munkaképes aktív korú családtagja nem rendelkezik jövedelemmel, az illetékes munkaügyi központ igazolását kell csatolnia arról, hogy a munkavállalásra jelentkezett és a munkaügyi központtal együttműködik.

(6) Nappali rendszerű iskolai oktatásban részesülő, nem tanköteles korú kérelmező vagy családtagja esetén az iskolalátogatási bizonyítványt is csatolni kell.

4. § Amennyiben hivatalos tudomás vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel kétség merül fel a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jövedelemnyilatkozat tekintetében,

a) az elbíráló szervnek joga van a benyújtott jövedelemnyilatkozatok eredetét és tartalmát ellenőrizni.

b) az elbíráló szerv felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető

5. § A havi jövedelem számításánál az Sztv. jövedelemszámításra vonatkozó rendelkezései az irányadók.

6. § Az Önkormányzat által biztosított ellátások igénybe vételének feltétele, hogy a kérelmező minden tőle telhetőt megtegyen annak elősegítésére, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak. Ezek a lehetőségek elsősorban:

a) munkaképes korú egyén a mielőbbi munkába állása érdekében az illetékes Munkaügyi Központtal működjön együtt;

b) a szülő a gyermektartásdíjat igényelje meg és annak rendszeres folyósítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket.

7. § (1) Amennyiben szükséges, az eljáró szerv felhatalmazására az eljáró szerv tagja vagy/és az ügyben eljáró ügyintéző a kérelmező lakásán környezettanulmányt végez.

Környezettanulmányt kell végezni különösen abban az esetben, ha a rászorultság ténye más bizonyítási eszközökkel nem állapítható meg.

A környezettanulmány kiterjed:

- a jövedelemnyilatkozatban és a kérelemben szereplő adatok valódiságára,

- az igénylő, illetve családja életkörülményeire, szociális körülményeire, vagyoni helyzetére,

A kérelmező köteles a szociális helyzetéről való tájékozódást elősegíteni, annak feltárásában közreműködni.

(2) A környezettanulmány készítés szabályaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 57. § (1)-(2) bekezdésének szabályai az irányadók.

8. § Azonnali intézkedést igénylő körülmények esetén a szociális ellátás a kérelmező nyilatkozata alapján jövedelemigazolás és egyéb bizonyíték nélkül is biztosítható. Ebben az esetben a jövedelemigazolásokat és más bizonyítékot 15 napon belül pótolni kell.

9. § Az e rendeletben szabályozott ellátások kifizetéséről Pétfürdő Nagyközség Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Csoportja gondoskodik az alábbiak szerint:

a) a rendszeres pénzbeli ellátásokat havonta utólag, a tárgyhót követő hó 5. napjáig kell a kérelmező részére kifizetni.

b) A természetben nyújtott rendszeres pénzbeli ellátásokat havonta utólag, a tárgyhót követő hó 5. napjáig kell utalni, illetve a határozat szerint kifizetni.

c) A nyugdíjasok közlekedési támogatását havonta utólag, a tárgyhót követő hó 10. napjáig, a bérlet egyidejű leadásával kell a jogosult részére kifizetni.

d) Az eseti pénzbeli ellátásokat a határozat kézhezvételét követően a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejében veheti fel a jogosult.

9/A. § (1) Rendszeres szociális segély csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező – az egészségkárosodott személy kivételével – nyilatkozatban vállalja az együttműködést a Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Családsegítő Szolgálatával (a továbbiakban: családsegítő).

(2) Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata a családsegítővel megállapodást köt.

(3) Az együttműködés célja a rendszeres szociális segélyben részesülő és családja önfenntartó képességének szinten tartása és fejlesztése.

(4) Az (1) bekezdésben előírt együttműködés keretében a kérelmező

a) a családsegítőnél nyilvántartásba veteti magát a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül,

b) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik a családsegítővel a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül,

c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(5) A (4) bekezdésben említett beilleszkedést segítő program keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles

a) a családsegítővel 3 havonta kapcsolatot tartani,

b) szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programokban

c) tanácsadásokon (jogi, munkaügyi, egészségügyi tanácsadás stb.),

c) csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozáson,

e) egyéni képességeket fejlesztő, életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozáson,

részt venni.

(6) Akadályoztatása esetén – amennyiben az akadályoztatás nem felróható ok miatt következett be – köteles az akadályoztatást követő 5 napon belül hitelt érdemlően igazolni a mulasztás okát. Betegség esetén a háziorvos igazolását kell csatolni.

(7) Ha a szociális segélyben részesülő a (4)-(5) bekezdésében szabályozott együttműködési kötelezettségének második alkalommal nem tesz eleget, akkor a családsegítő a kötelezettség megszegését követő 5 napon belül értesíti a jegyzőt.

9/B. § (1) Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segély folyósítását, ha a családsegítővel az együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

(2) Az együttműködési kötelezettségének megszegése akkor felróható, ha a 9/A. § (4) - (5) bekezdései szerinti együttműködési kötelezettségét nem teljesíti határidőben, illetve határnapra, és mulasztását írásban előre nem jelzi.

(3) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő a (1) bekezdése szerinti kötelezettségét azért szegte meg, mert önhibáján kívül az előírt határidőben vagy határnapon nem tudott megjelenni, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66. §-a szerinti igazolási kérelmet terjeszthet elő.

(4) A rendszeres szociális segély folyósítását a kötelezettség megszegése napját követő naptól kell megszüntetni.

9/C. § (1) A rendszeres szociális segély részben természetbeni szociális ellátásként nyújtható, ha a családban védelembe vett gyermek él és egyedi mérlegelés alapján indokolt, továbbá ha azt a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság javasolja. Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20-%-a, de összesen legfeljebb 60 %-a nyújtható természetben.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni juttatásként

a) étkezési térítési díj befizetésére,

b) tandíj befizetésére,

c) tankönyv, tanszervásárlásra

d) egyéb, a gyermekek érdekeit szolgáló költségek kifizetésére

használható fel (pl.: közüzemi számlák).

(3) A rendszeres szociális segély természetben megállapított részét

a) vagy a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójának kell kifizetni, aki az összeg felhasználásáról a készpénz felvételétől számított 15 napon belül a segélyezett nevét is tartalmazó számlákkal köteles elszámolni,

b) vagy közvetlenül a gyermek-és ifjúsági intézmény által megadott számlára kell utalni.

9/D. §[1]

[1] Hatályon kívül helyezte a 18/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelet 15. § d) pontja 2014. január 1-től

9/E. § (1) Az első alkalommal nyújtott óvodáztatási támogatást a gyermekjóléti szolgálat vagy az óvodai ifjúságvédelmi felelős javaslatára elszámolási kötelezettséggel természetbeni támogatásként kell nyújtani. A támogatás felvételére a gyermekjóléti szolgálat családgondozója jogosult.

(2) A természetben nyújtott óvodáztatási támogatás a gyermek rendszeres óvodába járását segíti elő, különösen

a) utcai ruha és cipő,

b) váltó ruha és cipő,

c) tisztasági csomag

biztosításával.

III. FEJEZET

Pénzbeni ellátások

10. § Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata a rendeletben meghatározott feltételek esetén a jogosult részére

a)[1]

b) lakhatási támogatás,

c) ápolási díj,

d) önkormányzati segély,

e)[2]

f) nyugdíjasok közlekedési támogatása,

g) beiskolázási segély

h)[3]

i)[4]

j) létfenntartási támogatás

formában pénzbeli támogatást nyújt.

[1] Hatályon kívül helyezte az 1/2011.(II. 4..) önkormányzati rendelet 21. §-a, 2011. február 7-től.

[2] Hatályon kívül helyezte a 18/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelet 15. § e) pontja 2014. január 1-től

[3] Hatályon kívül helyezte a 18/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelet 15. § e) pontja 2014. január 1-től

[4] Hatályon kívül helyezte az 1/2011.(II. 4..) önkormányzati rendelet 21. §-a 2011. február 7-től.

11. § - 14. §[1]

[1] Hatályon kívül helyezte az 1/2011.(II. 4..) önkormányzati rendelet 21. §-a 2011. február 7-től.

Lakhatási támogatás

15.§ (1) A települési önkormányzat a lakással kapcsolatos terhek enyhítése érdekében szociális rászorultság alapján lakhatási támogatást nyújt. A kérelemnyomtatvány e rendelet 1/a melléklete.

(2) Lakhatási támogatást lehet megállapítani

a) annak

aa. a 65 éven felüli,

ab. a rokkantsági ellátásban részesülő

egyedülálló személynek, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át,

b) egyéb esetben annak, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300% -át.

(3) Lakhatási támogatás ugyanarra a lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az Szt 39.§ (2) bekezdésében felsoroltakat.

16. § Nem állapítható meg lakhatási támogatás annak a személynek, akinek a háztartásában a Szoctv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyon van.

17. § A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

18. § (1) A lakhatási támogatás összege 6.000.- Ft, függetlenül a lakással felmerülő költségek mértékétől.

(2) Amennyiben a kérelmező Szt 38. §-a alapján is támogatásban részesül, a lakhatási támogatás összege 5000.- Ft, függetlenül a lakással felmerülő költségek mértékétől.

19. § (1) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell biztosítani és a támogatás összegét annak a szolgáltatást nyújtónak a számlájára kell utalni, melynek elmaradása a legnagyobb mértékben veszélyezteti a lakhatást.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakást bérlő lakhatási támogatásra jogosult esetén a bérleti díj minden közüzemi szolgáltatást megelőz, a támogatást elsősorban a bérleti díj kiegyenlítésére kell fordítani.

20. § Amennyiben a vagyoni, jövedelmi viszonyokban tartós változás áll be, azt 15 napon belül be kell jelenteni. A bejelentés alapján a jogosultságot felül kell vizsgálni. A jövedelmi viszonyokban bekövetkezett tartós változás tekintetében a Szoctv. 25.§ (7) bekezdésében foglaltak az irányadók.

21. § Meg kell szüntetni a lakhatási támogatást, ha a támogatott

a) más címre költözik, a költözést követő hó 1. napjától,

b) jövedelme olyan mértékben emelkedik, hogy rászorultsága már nem állapítható meg, a felülvizsgálatot követő hó 1. napjától,

c) meghal.

22. § A lakhatási támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

Méltányossági ápolási díj

23. § (1) A települési önkormányzat méltányosságból ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve hogy

a) a családban az egy főre számított nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

b) két ápolt esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ápolási díjra való egyéb jogosultsági feltételek megállapítására, felülvizsgálatára és megszüntetésére az Sztv. 40-44. §-ai, valamint a végrehajtási rendelkezései az irányadóak.

(3) Az ápolási díj havi összege:

a) egy ápolt esetén: a mindenkori éves központi költségvetési törvény által meghatározott alapösszeg 100 %-a,

b) két ápolt esetén: a mindenkori éves központi költségvetési törvény által meghatározott alapösszeg 150 %-a.

23/A. § Ha a háziorvos, a Humán Bizottság vagy a Polgármesteri Hivatal tudomására jut olyan jelentős tény, adat, mely alapján feltételezhető, hogy az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti, a Polgármesteri Hivatal kezdeményezi az ápoló ellenőrzését.

Az ellenőrzési tevékenységre az önkormányzat házi segítségnyújtást végző intézményének munkatársa is jogosult.

24. § A méltányossági ápolási díj megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

Önkormányzati segély

25. § (1) Önkormányzati segélyre jogosultak azok a rászorulók, akik a létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek. Önkormányzati segélyre jogosultak elsősorban, akik önmaguk, illetve családjuk, különösen kiskorú gyermekük létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak, vagy nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. Az önkormányzati segély alkalmanként nyújtott egyszeri vagy rendszeres támogatásként is megállapítható.A kérelem nyomtatvány e rendelet 1/b melléklete.

(2) A rendszeres támogatásként megállapított önkormányzati segély maximum 6 hónapra folyósítható. Rendszeres támogatásként való megállapítás esetén az összeget a támogatási időszakra arányosan elosztva kell megállapítani úgy, hogy a támogatás havi összege 5000 Ft-nál kevesebb és 15.000 Ft-nál több nem lehet. A támogatás féléves összege a 45.000.- Ft-ot nem haladhatja meg.

(3) Nem állapítható meg rendszeres támogatásként az önkormányzati segély annak a családnak vagy személynek, amely (aki) a Sztv. 4. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.

4) A rendszeres támogatásként megállapított önkormányzati segélyt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell folyósítani.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából létfenntartást veszélyeztető helyzetek különösen:

a) krónikus, hosszantartó betegségekből eredő jövedelem kiesés,

b) a létfenntartáshoz szükséges nagyobb összegű váratlan kiadások,

c) elemi károsultság,

d) tüzelővásárlás

e) ha a kérelmező gyógyszerei

ea. közgyógyellátásra nem írhatók fel vagy azonos hatásfokú, közgyógyellátásra felírható gyógyszerekkel nem helyettesíthetőek

eb. kérelmező nem részesíthető közgyógyellátásban és a gyógyszerköltség havi vagy alkalmankénti összege meghaladja az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 30 %-át,

f) közeli hozzátartozó halála,

g) ha a nagykorúvá vált gyermek Gyvt. 20.§ (3) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott tanulmányokat folytat,

h) ha a kiskorú gyermek részére a szükséges ellátást, különösen a beiskolázással kapcsolatos többletkiadásokat, intézményi térítési díjat, alapvető ruházat költségeit biztosítani nem tudja.

26. § (1) Az önkormányzati segély azon rászorultak részére biztosítható, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) családban élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) egyedül élő személy esetében öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól eltérőn közeli hozzátartozó halála esetén az eltemettetés költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély azon rászorult eltemettető részére biztosítható, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) családban élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,

b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270%-át.

(3) Az egyedülálló szülő esetében a kérelem benyújtásakor csatolni kell

a. egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,

b. a gyermek elhelyezésére vonatkozó vagy ideiglenes hatályú elhelyezésére vonatkozó bírósági döntést, amely a gyermektartásdíj megállapításáról rendelkezik vagy az egyezséget jóváhagyó bírósági ítélet vagy egyezség másolatát és a rendszeresen folyósított, átutalt, készpénzbe kapott tartásdíj összegéről szóló igazolást vagy nyilatkozatot,

c. a gyermeket nevelő és a különélő szülő közös nyilatkozatát abban az esetben, ha a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról vagy a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy milyen intézményes lehetőséggel élt, vagy szándékozik élni – határidő megjelölésével – annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek tartásához és

d. gyámszülők esetében a gyámkirendelés tárgyában hozott gyámhatósági vagy bírósági döntést.

(4) Amennyiben a segélyezett a (3) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozatában vállalt határidőt elmulasztja, a határidő leteltétől számított 6 hónapon belül önkormányzati segélyben nem részesülhet, kivéve a közeli hozzátartozó halála esetén a temettetéséhez igényelt segélyt és azt az esetet, ha a segély megállapításának elmaradása az életét veszélyeztetné. E joghátrányra az önkormányzati segélyről rendelkező határozatban a segélyezett figyelmét fel kell hívni.

(5) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartói számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 60 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély - kivéve a közeli hozzátartozó halála esetén a temettetéséhez igényelt segélyt - nem állapítható meg.

(6) Az önkormányzati segély egyszeri összege nem haladhatja meg a 20.000,- Ft-ot, éves összege a 90.000,- Ft-ot.

(7) A 25. § (5) bekezdés h) pontjára hivatkozással nyújtott önkormányzati segély estében a támogatás felhasználását a kérelmet benyújtó szülő nevére kiállított számla bemutatásával a felvételt követő 15 napon belül igazolni kell.

(8) Különösen sürgős esetben, azonnal kifizethető önkormányzati segélyként ugyanazon személy, illetve családja esetében évente egy alkalommal, maximum 5.000,- Ft állapítható meg.

(9) Az Sztv. 7. § alapján maximum 2.000,- Ft önkormányzati segély adható.

27. § (1) Amennyiben a segélykérelem elbírálása ügyében eljáró szerv véleménye szerint tartani kell attól, hogy a kérelmező az önkormányzati segélyt nem a kérelemben előadottaknak megfelelően használja fel, akkor az eljáró szerv egyedi mérlegelése alapján

a) a segélyezett kötelezhető arra, hogy az átmeneti segély felhasználását 15 napon belül számlával igazolja, vagy

b) a segélyt a Gyermekjóléti és Szociális Gondozási Központ családgondozójának vagy szociális gondozójának kell kifizetni, aki az önkormányzati segély felhasználásáról a készpénz felvételétől számított 15 napon belül a segélyezett nevét is tartalmazó számlákkal köteles elszámolni.

(2) Az önkormányzati segély felhasználásának igazolására elfogadható különösen: élelmiszer, ruhanemű, tisztítószer, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgok, tüzelő, közüzemi díj, lakbér, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, tankönyv, térítési díj kifizetését, illetve megvásárlását igazoló számla vagy irat.

(3) Amennyiben a segélyezett az általa kézhez vett segéllyel kapcsolatos elszámolási kötelezettségének maradéktalanul nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő leteltétől számított 6 hónapon belül önkormányzati segélyben nem részesülhet, kivéve

a) a közeli hozzátartozó halála esetén a temettetéséhez igényelt segélyt

b) ha a segély megállapításának elmaradása az életét veszélyeztetné.

(4) Életet veszélyeztető helyzetnek minősül különösen az alapvető élelmiszer és ruházat hiánya, azonnali orvosi ellátás, vagy kórházi beutalás elmaradása. Ebben az esetben azonban a segélyt csak természetbeni ellátás formájában a családgondozó, illetve szociális gondozó közreműködésével vagy közvetlenül a Polgármesteri Hivatal által történő átadással lehet biztosítani.

(5) Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban a (3) bekezdés szerinti joghátrányra a segélyezett figyelmét fel kell hívni.

(6) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak a személynek, akinek a rendszeres szociális segélyezését e rendelet 13. § (3) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségek nem teljesítése miatt kellett megszüntetni, vagy akinek ugyanezen indokok miatt a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát nem lehetett megállapítani.

(7) A (6) bekezdés szabályait nem lehet alkalmazni

a) közeli hozzátartozó halála esetén a temettetéséhez igényelt segély esetében,

b) ha a segély megállapításának elmaradása a kérelmező életét veszélyeztetné.

28. § (1) A 26. § (6) bekezdésében meghatározott összegtől eltérően a közeli hozzátartozó elhalálozása esetén az eltemettetés költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének

a) 16%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270%át;

b) 18 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%át, egyedül esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át;

c) 20%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át;

d) 25%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át

e) 30%-a ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át

nem haladja meg.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a köztemetőt üzemeltető KEGYELET 2000 Veszprém Megyei Temetkezési Kft. által évente adott tájékoztatás alapján kerül megállapításra.

(3) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be

29. § (1) Különös méltánylást érdemlő esetben, illetve elemi kár esetén az önkormányzati segély megállapítható akkor is,

a) ha az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 26. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat,

b) az önkormányzati segély egyszeri összege meghaladhatja a 26. § (6),(8),(9) bekezdésben, valamint a 28. § (1) bekezdésében foglalt összeget,

c) az önkormányzati segély gyakorisága meghaladhatja a 26. § (5),(8) bekezdésben foglaltakat.

(2) A különös méltánylás gyakorlását minden esetben indokolni kell.

30. § (1) Az önkormányzati segélyekről való döntés - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Humán Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A 26. § (2), (8) és (9) bekezdései szerinti döntés a polgármester hatáskörébe tartozik.

Létfenntartási támogatás

30/A. § (1) Az önkormányzat létfenntartási támogatásban részesíti azt a rászorulót,

a) aki egyedülálló és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

b) közös háztatásban élő esetében, ahol a közeli hozzátartozók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

A kérelem nyomtatvány e rendelet 1/h melléklete.

(2) Nem állapítható meg létfenntartási támogatás annak a személynek, akinek a háztartásában az Szt. 4.§ (1) b) pontja szerinti vagyon van.

(3) A létfenntartási támogatást a kérelem benyújtásától a jogosultsági feltételek fennállásig kell folyósítani. A folyósítás feltételeit évente felül kell vizsgálni.

(4) Meg kell szüntetni a létfenntartási támogatás folyósítását, ha a jogosult

a) pétfürdői lakóhelye vagy tartózkodási helye megszűnik,

b) jövedelme olyan mértékben emelkedik, hogy rászorultsága már nem állapítható meg,

c) a felülvizsgálat során jövedelméről 15 napon belül nem nyilatkozik,

d) meghal.

(5) A (4) bekezdésben rögzítettek miatt a bejelentést, illetve a felülvizsgálatot követő hó 1. napjától kell a folyósítást megszüntetni.

(6) A létfenntartási támogatás összege 10.000.- Ft.

(7) A létfenntartási támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

31. § - 33. § [1]

34. § - 37. § [2]

[1] Hatályon kívül helyezte a 18/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelet 15. § f) pontja 2014. január 1-től

[2] Hatályon kívül helyezte a 8/2010.(III.29.) önkormányzati rendelet 9. §-a, 2010. március 30-tól

Nyugdíjasok közlekedési támogatása

38. § Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata autóbuszbérlet támogatásban részesíti mindazon nyugdíjasokat, akik Pétfürdő-Várpalota között közlekednek és saját nyugdíja nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át és egyéb jövedelme nincs. A kérelem nyomtatvány e rendelet 1/e melléklete.

39. § (1) A támogatás összege a bérlet árának 50 %-a.

(2) A támogatást egy évre kell megállapítani és havonta utólag, a bérletjegy egyidejű leadása mellett folyósítható.

40. § A támogatás elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

Beiskolázási segély

41. § Beiskolázási segélyben részesülhet az a család, ahol az általános-, közép-, szakiskolai és nappali rendszerű felsőfokú intézménybeli tanévkezdés miatti kiadások a család létfenntartását veszélyezteti, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át. A kérelem nyomtatvány e rendelet 1/f melléklete.

42. § A beiskolázási segély összege:

a. általános vagy középiskola 1-8. évfolyamán tanuló gyermek részére 7.000,- Ft/gyermek

b. a középfokú oktatási intézményben nappali oktatásban részt vevő - és az a) pont hatálya alá nem tartozó tanuló - gyermek részére 10.000,- Ft/tanuló

c. felsőfokú intézmény nappali tagozatos 25 évnél fiatalabb hallgatója részére 10.000,- Ft/hallgató.

43. § A beiskolázási segély iránti kérelmeket iskolalátogatási igazolással együtt legkésőbb szeptember 30-ig kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.

43. §

A beiskolázási segély iránti kérelmeket iskolalátogatási igazolással együtt legkésőbb szeptember 30-ig kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.

44. § A támogatások elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

45. §- 46. § [1]

[1] Hatályon kívül helyezte a 18/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelet 15. § g) pontja 2014. január 1-től

IV. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

47. § A szociális ellátások közül

a ) csak természetbeni ellátásként nyújtható

a.a) a gyermekétkeztetési támogatás,

a.b) a járdatakarítási támogatás,

ac) a méltányossági jogcímen járó közgyógyellátás.

b) a hatáskört gyakorló döntésének megfelelően egészben vagy részben természetbeni ellátásként nyújtható

b.a ) a lakhatási támogatás,

b.b) az önkormányzati segély,

b.c) a létfenntartási támogatás,

b.d) a beiskolázási segély.

48. § - 49. § [1]

[1] Hatályon kívül helyezte az 1/2011.(II. 4..) önkormányzati rendelet 21. §-a 2011. február 7-től.

Gyermekétkeztetési támogatás

49/A. § (1) A települési önkormányzat gyermekétkeztetési támogatás címen támogatást nyújt, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a Gyvt. 19.§ (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító jövedelemhatárt, de nem ér el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át, egyedülálló szülő esetében a 150%-át feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a Gyvt. 19.§ (6)-(8) bekezdésében szabályozott és meghatározott vagyoni értéket. A vagyoni helyzet vizsgálata során „A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról” szóló, 149/1997. (IX.10.) Korm rendelet (Gyer.) 65.§ (5)-(7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A támogatás keretében az önkormányzat átvállalja a bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek után fizetendő, normatív kedvezményre való jogosultság esetén a normatív kedvezmény igénybevétele után fennmaradó, gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díjat.

(3) A gyermekétkeztetési támogatásra való jogosultság kezdő időpontja – annak megállapítása esetén – a kérelem benyújtásának a napja.

(4) A támogatást az adott gondozási,- nevelési, vagy tanév végéig terjedő időszakra, azaz augusztus 31. napjáig kell megállapítani.

(5) A gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő, közeli hozzátartozóként (gondozó családként) a Gyvt. 19.§ (4) bekezdésében felsorolt személyeket kell figyelembe venni, alapul véve Gyer. 66.§-át is.

(6) A térítési díj támogatást havonta utólag, az intézmény által leszámlázott igénybevétel alapján, a számla beérkezését követően kell folyósítani az intézménynek vagy annak pénzügyeit bonyolító szervezetnek.

(7) A gyermekétkezetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az e rendelet mellékletében foglalt vagyonnyilatkozatot, valamint egyedülálló kérelmező esetében az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot. A kérelemnyomtatvány e rendelet 1/i melléklete.

(8) A támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni

a) család jövedelmi, vagyoni helyzetében beállt változás esetén, amennyiben a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

b) ha a gyermek 100%-os normatív kedvezményre szerez jogosultságot,

c) ha a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét rendelték el.

(9) A jogosultság (8) bekezdésben meghatározott bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultság a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával szűnik meg.

(10) Az ellátás jogosultatlan és rosszhiszemű igénybe vétele esetén a Gyvt. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

(11) A támogatás elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

Járdatakarítási támogatás

49/B. § (1) A települési önkormányzat a családi házas ingatlanban élő, arra egészségi állapotuk és szociális helyzetük alapján rászorultak részére – kérelemre – természetbeli járdatakarítási támogatást nyújt. A kérelemnyomtatvány e rendelet 1/j melléklete.

(2) A támogatás az önkormányzat köztisztasági rendelete szerint az ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg a járda mellett zöldsáv) továbbá a járda és a közút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület (tisztántartási sáv) támogatásra jogosultat terhelő általános takarítására, fűnyírásra, lomb összegyűjtésére, a hó eltakarítására és csúszásmentesítésre, valamint az ingatlan előtti árok tisztítására, a csapadékvíz lefolyását akadályozó anyagok eltávolítására (a továbbiakban együtt: járdatakarítás) terjed ki, melyet a polgármester által meghatározott ütemezés szerint a Pétkomm Kft. – elsősorban a közfoglalkoztatás keretében – végez el.

(3) Egészségügyi állapota miatt rászorult az, aki

a) rokkantsági ellátásban részesül, vagy

b) háziorvosa, szakorvos vagy fekvőbeteg gyógyintézmény által kiállított igazolás, lelet, kezelőlap vagy zárójelentés szerint a járdatakarítási munka elvégzésére fizikailag tartósan vagy átmenetileg képtelen.

(4) Szociális helyzete miatt rászorult az,

a) aki az ingatlanban egyedül él és a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,

b) aki az ingatlanban nem egyedül él és az ingatlanban élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200% -át.

(5) A (3) bekezdés szerinti egészségügyi feltételek valamelyikének és a (4) bekezdés szerinti szociális feltételnek egyidejűleg kell fennállnia.

(6) Egy ingatlan esetén csak egy személy részére állapítható meg a támogatás.

(7) A (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem állapítható meg a támogatásra való jogosultsága annak, akivel az ingatlanban olyan személy él, aki egészségi állapota alapján a járdatakarítási munka elvégzésére képes.

(8) A járdatakarítási támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik. A polgármester a támogatott egészségi állapotától függő egyéni mérlegelés alapján, maximum a tárgyévet követő év május 31-ig állapítja meg. Döntéséhez beszerzi a Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Családsegítő Szolgálatának véleményét és a kérelem elbírálására vonatkozó javaslatát.

Közgyógyellátás méltányossági jogcímen

49/C. § (1) Méltányossági jogcímen közgyógyellátásra jogosult az a rászoruló, akinél a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át és

a) a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) egyedül élő esetében pedig az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át.

(2) A méltányossági jogcímen közgyógyellátásra jogosultság egyéb feltételeinek megállapítására, felülvizsgálatára és megszüntetésére az Sztv. 49-50. §-ai, valamint a végrehajtási rendelkezései az irányadóak.

(3) A közgyógyellátás méltányossági jogcímen történő megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

50. § (1) Ez a rendelet 2008. április 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

- a pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 18/2005.(XI.1.) önkormányzati rendelet, valamint

- a 18/2005.(XI.1.) önkormányzati rendeletet módosító 21/2005.(IX.1.), 27/2005.(XII.16.), 7/2006.(III.31.), 8/2006.(III.31.), 11/2006.(VI.29.), 2/2007.(II.28.) és a 8/2007.(VI.29.) önkomrányzati rendeletek.

51. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, valamint a végrehajtásukra kiadott Kormány rendeletekben és miniszteri rendeletekben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

1_a_mell_4_2008_IV_1_rend_lakhatasi tamogatas

1_a_mell_4_2008_IV_1_rend_word formátumban

1_b_mell_4_2008_IV_1_rend_onkormanyzati segely

1_b_mell_4_2008_IV_1_rend_word formátumban

1_e_mell_4_2008_IV_1_rend_nyugdijasok közlekedesi tamogatasa

1_e_mell_4_2008_IV_1_rend_word formátumban

1_f_mell_4_2008_IV_1_rend_beiskolazasi segely

1_f_mell_4_2008_IV_1_rend_word formátumban

1_h_mell_4_2008_IV_1_rend_letfenntartasi tamogatas

1_h_mell_4_2008_IV_1_rend_word formátumban

1_i_mell_4_2008_IV_1_rend_gyermeketkeztetesi tamogatas

1_i_mell_4_2008_IV_1_rend_word formátumban