Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

40/2008. (II. 26.) Korm. rendelet

a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításáról1

2008.03.05.

A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdésének p) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek, kezelt iszapok, ideértve a szennyvíziszap komposztokat, mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.”

2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A rendelet szabályozza a szennyvízelvezető művel összegyűjtött és szennyvíztisztító műben tisztított szennyvíz, illetve iszap és kezelt iszap, ideértve a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területre történő kijuttatását, illetve felhasználásának szakmai feltételeit, ideértve a gyűjtött és kezelt települési folyékony hulladékok mezőgazdasági felhasználásának feltételeit is.”

3. § (1) Az R. 3. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában)

„a) iszap: a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből, szennyvízkezelő berendezésekből származó iszap és a települési folyékony hulladék;
b) kezelt iszap (a továbbiakban: szennyvíziszap): biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel vagy más megfelelő eljárással (így különösen szennyvíziszap felhasználásával történő biogáz előállítás, komposztálás révén), továbbá a települési folyékony hulladék tartós, legalább 6 hónapig tartó tárolásával vagy kémiai kezelésével nyert olyan iszapok, melyek szennyezőanyag tartalma e rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám iszap ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken;”

(2) Az R. 3. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában)

„e) mezőgazdasági terület: az a külterületi földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, fásított terület művelési ágban tartanak nyilván;”

(3) Az R. 3. § g), h), i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő j) ponttal:

(A rendelet alkalmazásában)

„g) ökológiai gazdálkodás: a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 1991. június 24-i 2092/91/EGK rendelet alapján történő gazdálkodás;
h) mezőgazdasági felhasználás: olyan tevékenység, ami szennyvíznek, szennyvíziszapnak, valamint szennyvíziszap komposztnak mezőgazdasági terület talajára történő kijuttatását, illetve bedolgozását célozza;
i) engedélyes: a 4. § szerinti hatósági engedéllyel rendelkező földhasználó vagy a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, komposztáló telep üzemeltetője;
j) szennyvíziszap komposzt: olyan szennyvíziszap, amelyhez az e rendelet előírásainak megfelelő minőség elérése érdekében biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevertek, és az a külön jogszabály szerinti komposztáló telepen kerül előállításra.”

4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A mezőgazdasági területen csak az e rendeletnek megfelelő szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt használható fel.
(2) A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve talajvédelmi hatósági jogkörben (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) engedélyez.
(3) A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési eljárása során a talajvédelmi hatóság a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv megküldésével kikéri az illetékes közegészségügyi, állat- egészségügyi, környezetvédelmi, valamint vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását. Az érintett szakhatóságok állásfoglalásukat a talajvédelmi terv ismeretében adják.
(4) A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását a talajvédelmi hatóság engedélyezi, ha annak minősége megfelel e rendelet előírásainak, továbbá a komposztálás során teljesülnek a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet előírásai is.
(5) A talajvédelmi hatóság (5) bekezdés szerinti engedélye a külön jogszabályban meghatározott egyszerűsített talajvédelmi terv alapján elsősorban a területegységre kijuttatható szennyvíziszap komposzt mennyiségét határozza meg.
(6) A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása adott mezőgazdasági területre legfeljebb ötéves időtartamra engedélyezhető.
(7) A talajvédelmi hatóság határozatában csak a földhasználó hozzájárulásával felhasználásra tervezett területre engedélyezi a szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt kijuttatását, és egyidejűleg előírja annak feltételeit. Ha a föld használója és a tulajdonosa nem azonos, akkor a földtulajdonos hozzájárulása is szükséges.
(8) A talajvédelmi hatóság a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználására kiadott engedélyt a földhasználónak, valamint a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, illetve a komposztáló telep üzemeltetőjének megküldi.
(9) A talajvédelmi hatóság a szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására kiadott engedélyt az eljárásban érintettekkel egy időben a jegyzőnek tájékoztatásul megküldi.”

5. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A földhasználónak vagy a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés üzemeltetőjének a mezőgazdasági felhasználási engedély kiadásához szükséges kérelmet a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználására tervezett mezőgazdasági terület fekvése szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz kell – öt példányban – benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a 4. § (3) bekezdése szerinti talajvédelmi tervet.
(3) A földhasználónak vagy a komposztáló telep üzemeltetőjének a mezőgazdasági felhasználási engedély kiadásához szükséges kérelmet a mezőgazdasági terület fekvése szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz kell – egy példányban – benyújtani. Az engedélykérelemhez mellékelni kell a 4. § (6) bekezdése szerinti egyszerűsített talajvédelmi tervet, továbbá a komposztáló telep hulladékkezelési engedélyét.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti engedélykérelem tartalmi követelményei:
a) a kérelmező neve, címe, a felhasználásra tervezett mezőgazdasági terület helyrajzi száma és ingatlan-nyilvántartás szerinti területe hektárban,
b) a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, a komposztálótelep üzemeltetője vagy megbízottja neve (címe, székhelye, telephelye).
(5) Amennyiben a föld használója és a tulajdonosa nem azonos, a földtulajdonos hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a (4) bekezdés a) pontja szerinti mezőgazdasági területen a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, komposztálótelep üzemeltetője, illetve megbízottja a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt tervezett kijuttatását végezze.”

6. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajvédelmi terv és a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását megalapozó egyszerűsített talajvédelmi terv elkészítéséhez
a) a tervezett mezőgazdasági terület talajának és talajvizének az 1. számú mellékletben feltüntetett tulajdonságait,
b) a mezőgazdasági felhasználás előtt a kijuttatandó szennyvíznek, szennyvíziszapnak, szennyvíziszap komposztnak a 2. számú mellékletben foglalt jellemzőit
kell meghatározni.
(2) A talajvédelmi hatóság a talaj, a talajvíz, a szennyvíz, a szennyvíziszap, illetve a szennyvíziszap komposzt vizsgálatát – a 10. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak figyelembevételével – a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM–EüM–FVM–KHVM együttes rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott jellemzőkre is kiterjesztheti az abban foglalt (B) szennyezettségi határértéknek megfelelő egyedi határérték megállapításával.
(3) Egyes mutatók (állati-növényi zsiradék, összes alifás szénhidrogén, policiklusos aromás szénhidrogének, poliklórozott bifenilek) 2. számú melléklet szerinti vizsgálatától a talajvédelmi hatóság eltekinthet, ha külön vizsgálat nélkül is megállapítható, hogy a felhasználandó szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt ezeket az anyagokat nem tartalmazhatja.”

7. § Az R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mintavételét, valamint a 6. §-ban előírt vizsgálatokat csak a mintavételre, illetve a vizsgálatokra akkreditált laboratóriumok végezhetik el.”

8. § Az R. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A felhasználandó szennyvíziszap komposzt a felhasználásra engedélyezett mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónapig tárolható. A tárolás céljára minden évben más helyszínt kell kijelölni.
(4) A szennyvíziszapot a talaj felszíne alá kell juttatni, vagy felszíni kijuttatás esetén szikkadás után haladéktalanul be kell dolgozni. A szennyvíziszap komposztot felszínre történő kijuttatás után azonnal be kell dolgozni.”

9. § Az R. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki és a § (4) bekezdésének számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) A szennyvíziszap komposzt felhasználása során alkalmazni kell az (1)–(3) bekezdésében foglaltakat.”

10. § (1) Az R. 10. § (1) bekezdés a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szennyvíz, szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely)

„a) a 3. számú mellékletben közölt értékeket meghaladó koncentrációban tartalmaz mérgező (toxikus) elemeket és káros anyagokat,”

(2) Az R. 10. § (1) bekezdés f) és g) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szennyvíz, szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely)

„f) talajvizének nitrát koncentrációja az 1. melléklet szerinti mintavétellel vett minta vizsgálata alapján meghaladja az 50 mg/l értéket,
g) fagyott, hóval borított, vízzel telített.”

(3) Az R. 10. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § jelenlegi (3) bekezdése számozása (4) bekezdésre változik:

„(2) A szennyvíziszap komposzt az (1) bekezdés a), e) és g) pontjaiban meghatározott talajon nem használható fel.
(3) Ha a talaj pH-értéke 5,5–6,2 közötti, a szennyvíz és szennyvíziszap felhasználása csak mésztrágya egyidejű kijuttatásával lehetséges.”

(4) Az R. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési eljárása során a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásában a felszíntől számított 5 méteren belüli talajvízszint esetén előírhatja talajvíz észlelő kút létesítését a talajvíz állapotának figyelemmel kísérése érdekében. Az észlelő kút a mezőgazdasági terület rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.”

11. § Az R. 11. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) A szennyvíziszap komposztban megengedhető mérgező (toxikus) elem, káros anyag határértékeket az 5. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben a mérgező (toxikus) elem, valamint káros anyag koncentrációja meghaladja az 5. számú melléklet határértékeit, úgy a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználására a szennyvíziszap felhasználására meghatározott előírások vonatkoznak.
(3) Tilos a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása, ha az nem felel meg az 5. számú melléklet szerinti talajhigiénés mikrobiológiai előírásoknak.”

12. § Az R. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Szennyvizek, szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági felhasználása esetén 300 méter védőtávolságot kell tartani a lakott területtől, lakóépülettől. A szennyvíziszap felszíni kijuttatása esetén a közegészségügyi hatóság a 4. § (3) bekezdése szerinti szakhatósági állásfoglalásában ezt a védőtávolságot legfeljebb a kétszeresére növelheti. Ha a felhasználásra kijelölt mezőgazdasági terület olyan földterülettel érintkezik, ahol a 9. §, valamint a 12. § (1), illetve (3)–(5) bekezdése szerint tilos szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása, szintén 300 méter védőtávolságot kell betartani, amelyet az engedélyező hatóság legfeljebb 100 méterre csökkenthet, ha a talajvédelmi terv, illetve az egyszerűsített talajvédelmi terv igazolja, hogy a kijuttatás nem jár egészségügyi, valamint környezeti kockázattal.
(7) A szennyvíziszap komposzt felhasználása során alkalmazni kell az (1)–(5) bekezdésében foglaltakat.”

13. § Az R. 13. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felhasználható szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mennyiségét az abban levő nitrogén, mérgező (toxikus) elem és károsanyag-tartalom alapján kell meghatározni a talaj tápelem-ellátottsága, valamint a termeszteni kívánt növény tápanyagigénye figyelembevételével.
(4) A felhasználás módját, a területegységre kiadható mennyiséget, az azzal kijutó tápanyagok, mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok mennyiségét
a) szennyvíziszap esetében a (2) bekezdésben meghatározott számítások alapján a talajvédelmi tervben,
b) szennyvíziszap komposzt esetében a 4. § (6) bekezdés szerinti egyszerűsített talajvédelmi tervben
kell meghatározni.
(5) A szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne eredményezze a talajban a 3. számú mellékletben meghatározott határértéknél, felszín alatti vízben – a 10. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott eltérés figyelembevételével – a 6. § (2) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot.”

14. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A mezőgazdasági területre évente, hektáronként kijuttatható mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok mennyisége nem haladhatja meg a 6. számú mellékletben meghatározott értékeket, illetve szennyvíziszap komposzt esetében a mellékletben foglalt értékek betartása mellett a kijuttatható szennyvíziszap komposzt mennyisége nem haladhatja meg a 10 t szárazanyag/ha/év adagot.
(2) A külön jogszabály alapján nitrátérzékenynek minősülő mezőgazdasági területre a szennyvízzel, szennyvíziszappal, illetve szennyvíziszap komposzttal kijuttatott összes nitrogén mennyisége nem haladhatja meg évente a 170 kg/ha értéket. Ha az adott területen a szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt kijuttatásának évében még szervestrágyázást is végeznek, a szennyvíziszappal vagy szennyvíziszap komposzttal és a szerves trágyával évente kijuttatott nitrogén együttes mennyisége nem lehet több, mint 170 kg/ha.”

15. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A talajvédelmi hatósági engedélyben foglaltak alapján a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, illetve a komposztálótelep üzemeltetője köteles a szennyvíz, szennyvíziszap, illetve szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról, átvételéről bizonylatot kiállítani. Szennyvíziszap komposztálás céljára történő átadásáról, átvételéről szintén bizonylatot kell kiállítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bizonylatok mintáit a 7–8. számú mellékletek tartalmazzák.
(3) A bizonylathoz csatolni kell a felhasználásra kerülő szennyvízből, szennyvíziszapból vagy szennyvíziszap komposztból a kijuttatási időszak előtti, a 18. § (3) bekezdése szerinti laboratóriumi vizsgálat eredményeit. A 8. számú mellékletben meghatározott bizonylathoz csatolni kell a komposztálás céljára átadott szennyvíziszap – 2. számú melléklet szerinti – laboratóriumi vizsgálat eredményeit.”

16. § Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, valamint a komposztálótelep üzemeltetője köteles nyilvántartást vezetni a telepen keletkező szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mennyiségéről, azok minőségi jellemzőiről, az alkalmazott iszapkezelés módjáról, a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról.
(2) Az engedélyes a szennyvíz, a szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területen történő felhasználása előtt legalább két munkanappal köteles a hektáronként kijuttatandó mennyiségről, a kijuttatásának tényleges helyéről és időpontjáról értesíteni a talajvédelmi hatóságot. A bejelentésnek tartalmazni kell az érintett földrészlet helyét helyrajzi száma és területe megjelölésével.”

17. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, komposztálótelep üzemeltetője minden év március 31-éig köteles naprakész nyilvántartása alapján a talajvédelmi hatóságnak – az engedélyben foglaltakra hivatkozással – megküldeni az előző évi tevékenységére vonatkozó adatokat a következők szerint:
a) a keletkezett és a mezőgazdasági felhasználásra átadott szennyvíz, szennyvíziszap, valamint szennyvíziszap komposzt mennyiségét (köbméterben, illetve szárazanyag tonnában kifejezve),
b) a szennyvíz, szennyvíziszap kezelésének módját,
c) a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt összetételét és minőségi jellemzőit a 2. számú mellékletben meghatározott paraméterek szerint,
d) a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt kijuttatásának helyét (a földterület helyrajzi száma, területe, a termesztett növény stb. megnevezésével).
(2) Az engedélyező talajvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)–d) pontjai szerinti adatokról összesítést készít, amelyet minden év május 31-ig továbbít a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóságnak, valamint az illetékes környezetvédelmi hatóságnak.”

18. § Az R. 18. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A talajvédelmi hatóság a szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására kiadott engedély meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásához beszerzi a 4. § (3) bekezdésben felsorolt szakhatóságok állásfoglalását. A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra kiadott engedély meghosszabbítását az 5. § (3) bekezdésben foglaltak szerint a talajvédelmi hatóság engedélyezi. A jegyző tekintetében a 4. § (10) bekezdése szerint kell eljárni.
(3) A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, illetve a komposztálótelep üzemeltetője a mezőgazdasági felhasználásra kerülő szennyvízből, szennyvíziszapból, szennyvíziszap komposztból legalább hathavonta, de minden kijuttatási időszak előtt köteles megvizsgáltatni a 2. számú mellékletben meghatározott jellemzőket.
(4) A szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt minőségének kedvezőtlen változása esetén a talajvédelmi hatóság elrendelheti hat hónapnál rövidebb időtartamon belül is vizsgálatok elvégzését.”

19. § Az R. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A talajvédelmi hatóság megtiltja a tevékenység folytatását és elrendeli a szennyező források felszámolását a szennyvíz esetében a 4. számú mellékletben, a szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt esetében pedig az 5. számú mellékletben előírt határértékeik túllépése, továbbá az engedély nélküli felhasználás esetén.”

20. § Az R. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) tájékoztatja a Bizottságot – a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelméről szóló 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 12. cikkében foglaltaknak megfelelően – az irányelvben megadottaknál szigorúbb szabályozásokról.
(2) A minisztérium – a 17. § (2) bekezdés szerint összesített nyilvántartások alapján – három évenként az iszap mezőgazdasági felhasználásáról a felhasznált mennyiségek, az alkalmazott kritériumok és a felmerült nehézségek feltüntetésével az irányelv 17. cikkének megfelelően a Bizottságnak összefoglaló jelentést készít.”

21. § Az R. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ez a rendelet a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelméről szóló 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

22. § (1) Az R. 1–2. számú mellékletének helyébe e rendelet 1–2. számú melléklete lép.

Záró rendelkezés

23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba és a kihirdetését követő 9. napon hatályát veszti.

24. § A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. §-ának (10) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(10) Az MgSzH területi szervének talajvédelmi hatósága a szennyvíz, szennyvíziszap, továbbá a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági felhasználásának engedélyezéséhez megkéri a közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi, valamint vízügyi szakhatóság hozzájárulását.”

1. számú melléklet a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelethez



Szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásának megkezdéséhez
szükséges talaj- és vízvizsgálatok

Vizsgálandó paraméter

Szennyvíz,
folyékony
szennyvíziszap

Szennyvíziszap

Szennyvíziszap
komposzt

Vizsgálati szabvány

Talajból:

pH (H2O)

+

+

X

MSZ–08–0206–2:1978.

Humusztartalom H%

+

+

X

MSZ–08–0210:1977.
MSZ 21470–52:1983.
MSZ–08–0452:1980.

Összes karbonáttartalom

+

+

X

MSZ–08–0206–2:1978.

Összes vízben oldható só-tartalom

+

+

X

MSZ–08–0206–2:1978.

Arany féle kötöttség (KA)

–

–

X

MSZ–08–0205:1978

Mechanikai összetétel

o

o

–

MSZ–08–0205:1978.

Térfogattömeg

o

–

–

MSZ–08–0205:1978.

pF-sor*

o

–

–

MSZ–08–0205:1978.

Kicserélhető kationok

o

o

–

MSZ–08–0214–1:1978
MSZ–08–0214–2:1978.

Toxikus elem tartalom
(As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo,
Ni, Pb, Se, Zn)

X

X

X

MSZ–21470–50:2006.

Talajtoxicitás-vizsgálat
(Azotobacter agile teszt)

XI

XI

–

MSZ–21978–30:1988.

Felvehető tápanyagtartalom
P2O5, K2O, Mg, NO3-NO2,

X

X

X

MSZ–20135:1999.

Aktuális talajvízszint meghatározása 5 m-ig

szükséges

szükséges

–

MSZ 21464:1998.

Talajvízből:

pH, EC, KOI, Ca++, Mg++, Na+, K+, NH4+CO3-, HCO3-, Cl–, SO4-, NO3-, NO2-, toxikus elemek,
ΣPAH**, ΣPCB**, TPH**

XII

XII

–

MSZ–1484–3:2006.

+    Legfeljebb 10 hektáronkénti gyakorisággal 150 cm mélységig feltárt talajszelvény genetikai szintjeiből vett mintákból kell meghatározni.
o    Legfeljebb 50 hektáronkénti gyakorisággal, jellemző fizikai, vízgazdálkodási, kémiai tulajdonságú talajfoltokban feltárt talajszelvények genetikai szintjeiből vett talajmintákból kell meghatározni.
X    Legfeljebb 5 ha-ként kialakított mintatereken 25 leszúrásból átlagmintát kell képezni 0–25 cm-es talajrétegből, melyekből a jelzett paraméterek vizsgálandók. Injektálás esetén 5 ha-ként 25–60 cm-es talajrétegből is átlagmintát kell venni.
XI    Az „X” szerint képzett átlagminták 0–25 cm-es szintjéből vett talajmintákból kell meghatározni.
XII    Amennyiben a talajvíz 5 m-en belül elérhető, 50 ha-ként egy vízmintát, ha a talajvíz 3–1,5 m-en belül elérhető, 50 ha-ként két vízmintát kell venni.
*    A talaj vízgazdálkodási tulajdonságait jellemző méréssorozat.
**    Meghatározásuk előzetes hatósági egyeztetés alapján mellőzhető.

”

2. számú melléklet a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelethez



Szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt vizsgálandó komponensei
és egyéb jellemzői mezőgazdasági felhasználás előtt

Vizsgálandó paraméter

Szennyvíz

Szennyvíz-
iszap

Szennyvíziszap
komposzt

Vizsgálati szabvány

Szennyvíz

Szennyvíziszap +
szennyvíziszap
komposzt

Mintavétel

 

 

 

MSZ ISO 5667–10:1995

MSZ EN ISO 5667–13:2000

pH

+

+

+

MSZ–260–4:1971

MSZ–318–4:1979
MSZ EN 12176:1998

Elektromos vezetőképesség (sótartalom)

+

–

+

MSZ EN 27888:1998

–

Összes szárazanyag

+

+

+

MSZ–260–3:1973

MSZ–318–3:1979

Összes szerves anyag

+

+

+

MSZ–260–3:1973

MSZ–318–3:1979

Összes oldott anyag/
oldott ásványi anyag

+

–

–

MSZ–260–3:1973

–

Ca++, Mg++, Na+, K+

+

–

–

kiegészítő listán (1)

–

CO3- -, HCO3-, Cl-,
SO4- -, NO3-, NO2-

+

–

–

kiegészítő listán (2)

–

KOI

+

–

–

MSZ ISO 6060:1991
MSZ 12750–21:1971
ISO 15705:2002

–

Összes N

+

+

+

MSZ 448–27:1985
MSZ EN 25663:1998
MSZ–08–0478–3:1987

MSZ–318–18:1981
MSZ–08–1744–1:1988

NH4-N

+

–

–

MSZ–260–9:1988
MSZ EN ISO 11732:2005

–

Összes foszfor (P2O5)

+

+

+

MSZ–260–20:1980
MSZ–1484–3:2006
MSZ EN ISO 11885:2000
MSZ EN ISO
15681–1:2005
MSZ EN ISO
15681–2:2005

MSZ–318–19:1981

Összes kálium (K2O)

+

+

+

MSZ–1484–3:2006
MSZ EN ISO
15587–2:2002
MSZ EN ISO 11885:2000
MSZ–08–0478–7:1987

MSZ–318–8:1986
MSZ–08–1744–3:1988
MSZ–08–1933–7:1986
MSZ 21470–50:2006

Pb, Cd, Co, Cr, Cu, Mo, Ni, Hg, Se, Zn, As

+

+

+

MSZ–1484–3:2006
MSZ 260–32:1989
MSZ EN ISO 11969:1998

MSZ–21470–50:2006
és kiegészítő listán (3)

Fe, Al, Mn, B, Ba

+

–

 

MSZ–1484–3:2006

–

Anionos felületaktív anyag

+

–

–

MSZ EN 903:1998
MSZ 448–49:1981
MSZ–260–47:1983

–

Állati-növényi zsiradék (szerves oldószer extrakt) *

+

+

+

 

MSZ–318–6:1979

Összes alifás szén-hidrogén (TPH) *

+

+

+

MSZ 1484–7

MSZ 21470:94

Policiklusos aromás szénhidrogének
(ΣPAH) *

+

+

+

MSZ 21978–90:1999
MSZ 1484–6

MSZ 21978–90:1999
MSZ 21470:84

Poliklórozott bifenilek (ΣPCB) *

+

+

+

MSZ 1484–11

MSZ 21470:98

Fekál coli és fekál
streptococcus

–

+

+

–

MSZ 318–7:1986

Salmonella sp.

 

 

+

 

 

Humán parazita bélféreg pete

 

 

+

 

 

* Meghatározásuk az engedélyező hatósággal történő előzetes hatósági egyeztetés alapján mellőzhető.

Kiegészítő szabványlista:

(1)
K+ és Na+:    MSZ 260–38:1986
Ca++ és Mg++:    MSZ 260–52:1989
Ca++:    MSZ 260–51:1988
Mg++:    MSZ 260–36:1987
K+, Na+, Ca++, Mg++    MSZ EN ISO 15587–1:2002
    MSZ EN ISO 15587–2:2002
    MSZ EN ISO 11885:2000

(2)
HCO3-, CO3- - (karbonát-lúgosság)    MSZ EN ISO 9963–1:1998
    MSZ EN ISO 9963–2:1998
NO2-, NO3-, SO4- -, Cl-:    MSZ EN ISO 10304–1:1998
    MSZ EN ISO 10304–2:1998
NO2-, NO3- egyenként és összesen:    MSZ EN ISO 13395:1999
    MSZ EN 26777:1998
iononkénti meghatározás szabványai:
NO2-:    MSZ 260–10:1985
NO3-:    MSZ 260–11:1971
Cl-:    MSZ 260–7:1977
SO4- -:    MSZ EN ISO 10304–1:1998
    MSZ EN ISO 10304–2:1998

(3)
Ni:    MSZ 318–7:1983
Pb:    MSZ 318–10:1985
Cr:    MSZ 318–11:1983
Cu:    
Zn:    MSZ 318–20:1983
Cd:    MSZ 318–21:1983
Co:    MSZ 318–23:1984
Hg:    MSZ 318–24:1984
Mo:    MSZ 318–25:1984
As:    MSZ 318–28:1992

Átlagmintavétel:

1.    A 4. § (2) bekezdése szerinti engedély beszerzéséhez a reprezentatív vizsgálati eredmény érdekében szúrópróbaszerűen kiválasztott napon, a technológia ismerete alapján meghatározott különböző időpontokban egész napos mintavétel során kell 5 db részmintát venni, majd ezek homogenizálása után 2 db párhuzamos – egyenként 2 liter vagy 2 kg – mintát kell a laboratóriumi vizsgálatra képezni.
2.    A 18. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzéshez a mezőgazdasági felhasználásra előkészített szennyvízből, szennyvíziszapból, illetve szennyvíziszap komposztból kell legalább 5 részmintából homogenizált reprezentatív átlagmintát képezni, majd ebből 2 db párhuzamos – egyenként 2 liter vagy 2 kg – mintát a laboratóriumi vizsgálatra előkészíteni.

”

3. számú melléklet a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelethez


Szennyvízben megengedhető mérgező elemek és káros anyagok határértékei
mezőgazdasági felhasználás esetén

Paraméter

Határérték
mg/l

Al

10,0

As

0,2

B

0,7

Ba

4,0

Cd

0,02

Co

0,05

ΣCr

2,5

Cr VI

0,5

Cu

2,0

Fe

20,0

Hg

0,01

Mn

5,0

Mo

0,02

Ni

1,0

Pb

1,0

Zn

5,0

Cl–

150

Állati és növényi eredetű zsiradék
(szerves oldószer extrakt)

200

Anionos felületaktív anyag

30

ΣPAH

1,0 mg/kg szárazanyag

ΣPCB

0,1 mg/kg szárazanyag

TPH

30


”

4. számú melléklet a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelethez



Szennyvíziszapban és szennyvíziszap komposztban megengedett mérgező elemek
és káros anyagok határértékei mezőgazdasági felhasználás esetén

Paraméter

Szennyvíziszap határérték
mg/kg sza.

Szennyvíziszap komposzt határérték
mg/kg sza.

As

75

25

Cd

10

5

Co

50

50

ΣCr

1000

350

Cr VI.

1

1

Cu

1000

750

Hg

10

5

Mo

20

10

Ni

200

100

Pb

750

400

Se

100

50

Zn

2500

2000

ΣPAH

10

5

ΣPCB

1

0,5

TPH

4000

1000

Mikrobiológiai határértékek:

 

 

Humán parazita bélféreg peteszám

–

25 g negatív

Salmonella sp.

–

2×5 g negatív

Fekál coliform

–

500/g

Fekál streptococcus

 

500/g


”

5. számú melléklet a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelethez



Mezőgazdasági területre szennyvízzel, szennyvíziszappal és szennyvíziszap komposzttal
kijuttatható mérgező elemek és káros anyagok mennyisége

Paraméter

Határérték
kg/ha/év

As

0,5

Cd

0,15

Co

0,5

ΣCr

10

Cu

10

Hg

0,1

Mo

0,2

Ni

2,0

Pb

10

Se

1,0

Zn

30

ΣPAH

0,1

ΣPCB

0,05

TPH

40


”

6. számú melléklet a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelethez


Szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt átadás-átvételi bizonylat

A bizonylat sorszáma: ................

1.    A szennyvíztisztító mű, szennyvíziszap komposzt előállító üzemeltetőjének neve (cége), címe (székhelye), telefon-
száma:     
    

2.    A szennyvíztisztító mű, szennyvíziszap komposzt előállító telephelyének címe, telefonszáma:     
    

3.    A kijuttatással megbízott neve, címe (székhelye), telefonszáma:     
    

4.    A szennyvizet, szennyvíziszapot, szennyvíziszap komposztot fogadó földhasználó neve, címe, telefonszáma:     
    

5.    A kijuttatásra kijelölt termőföld helyrajzi száma, művelési ága, területe (ha):     
    

6.    A felhasznált anyag mennyisége: m3 vagy tonna szárazanyag    
    

Kelt:

    
átadó

    
átvevő földhasználó

 

A bizonylat egy-egy példányát kapja és tíz évig megőrzi:
1. Földhasználó
2. Szennyvíztisztító mű üzemeltetője
3. A kijuttatással megbízott
4. Szennyvíziszap komposzt előállító

”

7. számú melléklet a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelethez


Szennyvíziszap átadás-átvételi bizonylat szennyvíziszap komposzt előállítás céljára

A bizonylat sorszáma: ..................

 

1.    A szennyvíztisztító mű üzemeltetőjének neve (cége), címe (székhelye), telefonszáma:     
    

2.    A szennyvíztisztító mű telephelyének címe, telefonszáma:     
    

3.    A szennyvíziszap komposzt előállító telep neve, címe (székhelye), telefonszáma:     
    

4.    A szennyvíziszap komposzt előállítás céljára átadott szennyvíziszap mennyisége: m3 vagy tonna szárazanyag:     
    

 

Kelt: ............................................

    
átadó

    
átvevő

A bizonylat egy-egy példányát kapja és tíz évig megőrzi:
1. Szennyvíztisztító mű üzemeltetője
2. Szennyvíziszap komposzt előállító

”
1

A rendelet a 23. §-a alapján hatályát vesztette 2008. március 6. napján.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás