Murony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2008.(IV.3.) önkormányzati rendelete

1. § (1) A rendelet hatálya Murony Község Önkormányzat vagyonának részét képező tulajdonra (ingatlanokra, ingókra) és a vagyoni értékű jogokra terjed ki (továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint az éves költségvetés által jóváhagyott pénzeszközökkel való gazdálkodásra.

2. § (1) Murony Község Önkormányzat e rendeletben szabályozott ingatlanvagyon nyilvántartását a 147/1992.(XI.6.) Kormány rendelet alapján, valamint e rendelet szabályai szerint a Polgármesteri Hivatal Pénzügy i Csoportja látja el (továbbiakban: általános vagyonkezelő).

(2) Az általános vagyonkezelő hatásköre a működtetés során felmerülő hatósági eljárásokban a testület képviselete.

3. § (1) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely körébe tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek.

(2) A törzsvagyon tárgyait törvények, valamint e rendelet állapítja meg.

(3) Törzsvagyonná olyan önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak nyilváníthatók, amelyek közvetlen közszolgáltatás céljára, vagy a közhatalom gyakorlására szolgálnak.

(4) Az egyes vagyontárgyak önkormányzati vagyon részeibe való besorolásának alapja a vagyontárgy jellege, használatai módja.

(5) Az új ingatlanvagyon szerzésre feljogosított egyidejűleg dönt a vagyon besorolásáról, valamint működtetőjéről.

(6) A 100 E Ft forgalmi értékhatár alatti (5) bekezdésbeli jogkört a Polgármester gyakorolja. 100 E Ft forgalmi értékhatár felett a Képviselő-testület jár el.

(7) Az intézményi gazdálkodás során keletkezett többletbevétel terhére történő ingóság vételére, épület felújításra, beruházásra jogosult:

4. § (1) A vagyonleltár a muronyi Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év végén (záró napján) meglévő vagyon hiteles állapot szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak számbavétele értékben, vagy naturális jellemzők alapján.

(2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.

(3) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon –ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon- valamint forgalomképes vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyontárgyak közül a tárgyi eszközöket és immateriális javakat tételesen, a készleteket, vagyontárgyakat pénzértékben vagy mennyiségben veszi számba a vonatkozó számviteli szabályok szerint.

(4) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva a képviselő-testületnek be kell mutatni.

(5) A vagyonleltár tartalmi adatait a mindenkori hatályos számviteli törvény, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló szabályai szerint kell meghatározni.

(6) A képviselő-testület által jóváhagyott vagyonleltár nyilvános.

5. § (1) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyző köteles biztosítani a vagyonleltárban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezőséget.

6. § (1) Forgalomképtelen mindaz a vagyon, amelyet törvény vagy a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít így a helyi közutak és műtárgyaik, terek, parkok.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis.

(3) Murony község Önkormányzat forgalomképtelen ingatlanvagyonát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

7. § (1) Korlátozottan forgalomképesek

8. § (1) Forgalomképes mindaz a vagyon, amely nem tartozik az 6. § (1) bekezdése, valamint a 7. § (1) bekezdésének hatálya alá, így különösen az önkormányzati vagyon részét képező:

(2) Murony község Önkormányzatának forgalomképes ingatlanvagyon-tárgyait a 3. számú melléklet tartalmazza.

9. § (1) A tulajdonosi jogok az önkormányzatot illetik.

(2) Az önkormányzatot ennek következtében megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelességek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(3) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

(4) A vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlása során figyelemmel kell lenni az idevonatkozó jogszabályok –így különösen az önkormányzati törvény, az államháztartási törvény – rendelkezésire. A törzsvagyont azok az intézmények használják, amelyek az adott ingatlanban az e rendeletek hatálybalépésekor közszolgáltatást tejesítettek, illetve amely intézményt használatra a képviselő-testület feljogosítja. Az intézmény ennek keretében köteles gondoskodni az üzemeltetésről és az állagmegóvásról.

10. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, s nem lehet követelés biztosítéka tartozás (hitelfelvétel, kötvénykibocsátás) fedezete sem.

(2) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, alapítványba és gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület rendelkezik.

(3) A képviselő-testület az önkormányzati intézmény, hivatal használatában lévő korlátozottan forgalomképes vagyonnak tulajdon-változással és megterheléssel nem járó hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében intézményére, hivatalára bízza.

(4) Az intézmény, hivatal a rábízott törzsvagyont határozott idejű (legfeljebb 5 évre szóló) bérbeadás útján, az alapfeladatok sérelme nélkül hasznosíthatja, az ebből származó bevétel az intézményt, hivatalt illeti meg. Az alkalmi hasznosításból eredő bevétel teljes egészében az intézményt, hivatalt illeti meg. A hasznosításból az intézményt, hivatalt megillető bevételt a hasznosító saját feladatainak ellátására, a munka színvonalának javítására használhatja fel.

(5) A bérbeadással kapcsolatos okmányok egy példányát az intézmény vezetője köteles a jegyzőnek a megkötés után – tájékoztatásul - haladéktalanul megküldeni.

(6) Az öt évet meghaladó, vagy határozatlan idejű bérbeadáshoz a képviselő-testület döntése szükséges.

(7) A képviselő-testület és hivatala használatában lévő vagyontárgyak tekintetében e § (6) bekezdése szerint bérleti szerződés megkötésére – képviselő-testület döntése alapján – a polgármester jogosult.

11. § (1) Az intézmények a feleslegessé váló eszközök értékesítését vagy selejtezését 100.000.- Ft egyedi könyv szerinti bruttó értékhatár felett a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhetik.

(2) Az intézmények, a hivatal a használatukba lévő önkormányzati vagyont, a részükre nyújtott támogatást és saját bevételüket –az alapító okirat szerinti tevékenység keretében- önállóan használhatják fel működésük érdekében.

(3) A polgármester korlátozottan forgalomképes vagyonnak használatba adásra, bérbeadásra kötött, illetve egyéb tulajdonjog korlátozással járó, 5 évet meg nem haladó megállapodásról, szerződésről a megkötést követő soros ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

12. § (1) A vagyon gazdasági társaságba, alapítványba történő bevitelével kapcsolatos döntés –értékhatártól függetlenül- a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az önkormányzat intézménye használatában gazdasági társasági tulajdonrész, üzletrész nem lehet, gazdasági társaságban tulajdonrészt, üzletrészt csak az önkormányzat szerezhet.

(3) Forgalomképes ingatlant csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni, továbbá ingyenesen használatba adni a képviselő-testület döntése alapján.

(4) Az 100.000.- Ft-ot meghaladó értékű ingatlant nyilvános hirdetés vagy pályázat útján lehet értékesíteni, tartósan bérbe adni.

(5) A döntés meghozatalában kiemelt szempontként kezelendő a mennyiségi szemlélet (bérleti díj nagysága), valamint a vállalkozás tárgya. Ez utóbbi alapján előnyben részesítendők azok a vállalkozások, amelyek a település hiányellátásai és a helyi munkanélküliség csökkentésére alkalmasak.

13. § Az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági rendeltetésű földek haszonbérbe adását a polgármesteri hivatal végzi a képviselő-testület ez irányú döntése alapján.

14. § a. Az önkormányzati vagyont elidegeníteni, a használat, illetve a hasznosítás jogát átengedni – az értékesítési célt szolgáló dolgok és a szokásos kereskedelmi kapcsolatok kivételével – 100.000,- forint értékhatárt meghaladó értékű vagyontárgy esetében, eltérő törvényi rendelkezés hiányában nyilvános hirdetés útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

15. § (1) A Pénzügy i Csoport, nyilvántartást vezet az önkormányzati vagyon hasznosítására kötött szerződésekről és gondoskodik a hasznosítás jogi iratnyilvántartásának felfektetéséről.

(2) A nyilvántartás nyilvános, tartalmáról az 1992. évi LXIII. Törvény szerinti eljárásnak megfelelően a jegyző intézkedése szerint szolgáltatható közérdekű adat.

16. § (1) Az önkormányzati vagyon részét képező vagyontárgy forgalmi értékét ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni, amennyiben az más módon nem határozható meg.

(2) A vagyontárgy értékétől függő tulajdonosi jogkör gyakorlóját, amennyiben a hasznosítás a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(3) Ha szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

17. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a tulajdonosi jogok gyakorlása körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát. Az Önkormányzat jogi képviseletének ellátásáról a Polgármester intézkedik.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat megillető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait, teljesíti a használatba adó vagy használatba vevő kötelezettségeit.

18. § (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen átruházni ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén, ezen kívül elsősorban az 1991. évi XXXIII. Törvény végrehajtását elősegítendő közszolgáltatást, illetve államigazgatási feladatot ellátó állami szerv részére, továbbá ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon átengedésére e rendelet 3. § szabályait kell alkalmazni.

19. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az önkormányzatot megillető követelések közül azokról lehet lemondani:

(2) A követelések érvényesítése (behajtása) érdekében tett intézkedéseket igazolni kell. A behajthatatlan követeléseket elengedni (törlés) – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Polgármester, helyi adók esetében a jegyző vagy az általa megbízott személy jogosult.

21. § (1) Az önkormányzat vagyona felett a használati jogot azon intézmények gyakorolják, melyek a vagyon felett a kezelői joggal rendelkeznek.

(2) Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat tulajdonába és a szerző intézmény használatába kerül, melynek használatba adásáról a vagyon megszerzője dönt.

(3) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére.

(4) A használók kötelesek a rájuk bízott vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani.

22. § (1) Az ingatlanvagyon elidegenítésének, apportálásának, biztosítékául adásának engedélyezése a Hivatal előterjesztése alapján – az érintett ágazat illetékes bizottsága véleményének kikérése után – a 3. §-ban szabályozottak szerint történik.

(2) Az önkormányzat intézményei használatában lévő ingók értékesítésére, ingyenes átadására, apportálására, biztosítékul adására, selejtezésére vagy egyéb módon történő megterhelésére a 3. § (7) bekezdés szabályait kell alkalmazni.

(3) Az intézménynél feleslegessé vált ingóságok köréről – értékhatárra tekintet nélkül – az elidegenítést, ingyenes átadást megelőzően a Polgármesteri Hivatal hozzájárulását köteles kikérni.

(4) A használó intézmény a (3) bekezdésben írt vagyontárgyakra, azok elidegenítésére, ingyenes átadása más szervekkel és személyekkel szemben köteles elsőbbséget biztosítani az önkormányzat többi intézményének.

(5) Az önkormányzat intézményei használatában lévő üzletrészek, részesedések elidegenítéséről, megterheléséről külső vállalkozásba fektetéséről, illetve gazdasági társaságban készpénzzel való részvétel szándékáról értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt. A döntésre vonatkozó javaslatot a Polgármesteri Hivatal terjeszti a Képviselő-testület elé az Ügyrendi Pénzügy i és Gazdasági bizottság véleményezése mellett.

(6) Az önkormányzat intézménye használatába adott ingatlan bérletre és haszonbérletre adása tekintetében – a hasznosításból jogügyletként származó éves szintre vonatkoztatott bevételre tekintettel – döntésre jogosult a 3. § (7) bekezdésében meghatározott személy vagy szervezet.

23. § (1) A forgalomképes ingatlanvagyon tulajdonváltozást érintő jog gyakorlása a 3. § -ban szabályozottak szerint történik.

(2) A forgalomképes vagyon körébe tartozó, e rendelet 3. számú mellékletében szereplő tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a Polgármester gondoskodik a (3) – (4) bekezdésekben foglaltak szerint.

(3) A forgalomképes vagyon hasznosítására vagyonkezelőként a Polgármesteri Hivatalt bízza meg (továbbiakban: vagyonkezelő szervezet).

(4) A vagyonkezelő szervezet a hasznosítás előkészítése során előzetesen köteles egyeztetni a Polgármesterrel, köteles megkérni az Ügyrendi Pénzügy i és Gazdasági bizottság véleményét.

24. § A megfelelő nyilvánosság biztosítása végett az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon elidegenítése során – az ingatlan értékétől függően – az alábbi hirdetményi eljárási feltételeknek kell eleget tenni:

24/A.  § (1) A képviselő-testület a közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint, az ott meghatározott személyekkel az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolva ellenérték fejében, vagy ingyenesen lehet megszerezni vagy gyakorolni.

(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladat ellátásával kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket átvegye.

(4) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges, amelyről a vagyonkezelői jog jogosultja saját költségén köteles gondoskodni.

(5) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonkezelési szerződés megkötéséről, megszüntetéséről, tartalmának megállapításáról, valamint módosításáról hozandó döntés.

24/B.  § A vagyonkezelési szerződésnek – a magasabb szintű jogszabályokban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:

25. § (1) E rendelet alkalmazásában: