DABRONC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2008 (X.14.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A védetté nyilvánítás célja

2. § A rendelet célja Dabronc község képe, történelme, identitása szempontjából megőrzendő, meghatározó épített értékek védelme, a község építészeti örökségének megtartása, védett értékeinek fenntartása és jó karbantartottságának biztosítása, elsősorban azokban az esetekben, amelyekben a műemlék-védelemre vonatkozó jogszabályok nem védenek, de ezen értékek helyi védelemre érdemesek. A rendelet célja továbbá a helyi védelem segítségével az általános környezetkultúra, építészeti kultúra terjesztése, az erre történő nevelés támogatása és segítése.

3. § A helyi védelem feladata a községkép védelme, a védelmet érdemlő építészeti, községtörténeti és

kultúrtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, építészeti elemek, köztéri alkotások, épület

együttesek:

a.) felkutatása, nyilvántartása, történeti elemzése, dokumentálása és a közvéleménnyel történő

megismertetése.

b.) a védendő és védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és

hasznosításának elősegítése.

c.) a különböző védelmi fajták - mint pl. a műemléki, történelmi és a helyi építészeti örökség védelme,

egymást segítő-kiegészítő kapcsolatának biztosítása.

d.) a helyi általános környezetkultúra szemléletformáló terjesztése, támogatása.

A helyi védelem fajtái

[2]

4. § (1) A helyi védelem - az Étv. 57. §-a (1) bekezdésének figyelembevételével - a település és

környezetének egészére vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint

egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjedhet ki.

(2) A helyi területi védelem

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal,

településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),

b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),

c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód,

növényzet és természetes környezet),

d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága

együttesen)

védelmére terjed ki.

(3) A helyi területi védelem a műemléki környezetet (MK) közvetlenül határoló terület, valamint a műemléki

jelentőségű terület (MJT) közvetlen környezetére is kiterjeszthető.

(4) A helyi egyedi védelem

a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére

(anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,

d) egyedi tájérték védelmére

terjedhet ki.

5. § (1)^[12]

(1)^[13] A védetté nyilvánítás szakmai megalapozására a településrendezési terv értékvizsgálati

munkarésze szolgál.

(2)^[14] A védetté nyilvánítást a tulajdonjog nem befolyásolja.

(3)^[15] Védetté nyilvánításra hivatalból, lakossági kezdeményezésre, társadalmi szervezetek javaslatára,

egyéni kezdeményezésre egyaránt sor kerülhet.

(4)^[16] A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a.) a védett érték megnevezését, leírását

b.) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám)

c.) természeti védelem esetén a védett terület határát feltüntető, a településrendezési tervvel

azonosítható helyszínrajzot

d.) a védelem rövid indoklását

e.) a védett érték fotóját

f.) a kezdeményező nevét, címét

(5)^[17] A védelemben részesítést hivatalos helyen közzé kell tenni és erről írásban értesíteni kell:

a.) a védett érték tulajdonosát, kezelőjét, használóját

b.) az illetékes építésügyi hatóságot

c.) építmények esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes kirendeltségét, természeti

érték esetén az illetékes természetvédelmi hatóságot

d.) az illetékes földhivatalt

e.) a megyei és az állami főépítészt.

(6)^{[4]; [18]}a.) A helyi védelem alatt álló értékről – az építésügy körébe tartozó tevékenységek

ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és működésének

feltételeiről szóló 241/1997.(XII.19.) Korm. Rendelettel összhangban – nyilvántartást

kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

a.a) a védelem szakszerű, rövid indokolását,

a.b) fotódokumentációt,

a.c.) a helyi védelem 4. § (2)-(4) bekezdés szerinti védettségi kategóriáját,

a.d.) a helyrajzi számot.

b.) Egyedi védettség esetében az a.) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak

tartalmaznia kell:

b.a.) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

b.b.) helyszínrajzot,

b.c.) a védett érték rendeltetését és használatának módját.

c.) Területi védelem esetén az a.) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak

tartalmazni kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a

szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő

helyszínrajzot.

d.) A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a

helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és

közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.

6. § A község területére készített településrendezési tervben a természeti értékek helyi védelme alá eső

terület, a védett településszerkezet, településrész határát fel kell tüntetni.

7. § A védelem alatt álló területek, építmények, természeti értékek megjelöléséről az önkormányzat

gondoskodik annak teljes költségviselésével, de a tulajdonos belegyezésével.

A védett területet táblával kell jelölni.

8. § (1) A helyileg védett értékeket a használat nem veszélyeztetheti, ennek érdekében biztosítani kell

elsősorban az eredeti rendeltetésnek megfelelő, vagy azt nem ellehetetlenítő használatot, ha az nem

lehetséges, közcélú hasznosítást.

(2) Az épületek állagának megóvása, jókarban-tartása a tulajdonos feladata, kötelessége. A tulajdonos

kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden elemére és részletére, attól függetlenül,

hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek –e, vagy sem.

Elmulasztása esetén a hatóság kötelezi a tulajdonost az építmény helyreállítására, jó karban

tartására.

(3) A fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét meghaladó költségéhez, a védelem miatt

előírt (szükséges) többletmunkához (pl. homlokzatdíszek helyreállítása, épületrészek eredeti

formában történő visszaállítása) a tulajdonos kérheti az önkormányzat anyagi támogatását.

9. § (1) A helyi védelem alatt álló épületen építési (állagmegóvási, korszerűsítési, átalakítási, bővítési) munkák

a védettség szempontjaival összhangban az épület jellegének megváltoztatása nélkül végezhetők.

(2) Bővítés esetén elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatása kötelező.

a.) Külső felújítás során az eredeti állapot visszaállítását kell szem előtt tartani az épület

tömegét, tetőformáját, tagozatait, nyílásrendjét, anyagát megtartva.

b.) Belső átalakítás, korszerűsítés végezhető az építési előírások figyelembe vételével kivéve,

ha a védettség konkrét belső terekre, szerkezetekre (pl. boltozatok) is kiterjed.

c.) Bontást csak indokolt esetben, az épület teljes műszaki avulásának bekövetkezése

esetén, az építmény előzetes felmérési dokumentációjának elkészülése után lehet

végezni.

10. § (1) Helyi védettségű (településszerkezeti, településképi) területen a meglévő épületek, épületcsoportok,

zöldfelületek megtartását kell szem előtt tartani, megőrizve az utcák vonalvezetését, beépítési módját,

rendszerét.

Új beépítés csak a kialakult beépítéshez alkalmazkodó lehet.

A helyileg védett területekre a helyi építési szabályzatban egyedi részletes előírások tehetők, melyek

kitérhetnek a reklámok elhelyezésére, a színezésre, anyagfelhasználásra, kerítésekre is.

(2) Helyi védettségű természeti területeken végzendő munkák a terület jellegét nem változtathatják meg.

Védett növények kivágása csak biológiai pusztulás, természeti katasztrófa elhárítása, életveszély

esetén engedélyezhető.

11. § (1) Mind a helyileg védett épületeken, mind a helyi védettségű területeken - beleértve a műemléki

környezetet határoló, valamint a műemléki jelentőségű területeket is – építési munkát végezni az

illetékes főépítész szakmai véleményére alapozva az illetékes I. fokú építési hatóság engedélyével

szabad.

(2) Az illetékes építési hatóság elrendelheti:

a.) az épület építéstörténeti kutatását

b.) az épületben lévő művészi értékű építészeti elemek helyreállítását, vagy a nem odaillő

elemek eltávolítását.

c.) az épületben található művészi értékű részletek (pl. freskók, címerek) szakértővel történő

felújíttatását.

d.) a környező épületeket is feltüntető utcakép készítését.

e.) szakértői vélemények beszerzését.

(3) Védett területen a terület burkolatát, berendezését (világítótestek, kandeláberek) készíteni, parkokat,

buszvárókat építeni, hirdetést elhelyezni, csak a környezethez alkalmazkodva, az illetékes főépítész

szakmai véleményére alapozott, illetékes építési hatósági engedéllyel szabad.

12. § Műemléki védettségű épületekre, természeti védelemben részesülő területekre, értékekre az önkormányzati

képviselőtestület csak a műemlék, illetve a természet védelmére vonatkozó mindenkori jogszabályoknak

megfelelően rendelkezhet.

13. § (1) Eseti anyagi támogatásról kérelemre az önkormányzat képviselőtestülete dönt.

(2) A támogatásról szerződést kell kötni. A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának

módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait és

visszatérítendő támogatás esetében a visszafizetés részleteit.

(3) A visszatérítendő támogatás biztosítása érdekében az ingatlan tulajdoni lapjára jelzálogot kell

bejegyezni.

14. § (1) A helyi védelem alá vont épületeken, építményeken és területen a védelem alatt álló épület

rendeltetését megváltoztatni csak engedély alapján lehet.

(2) Amennyiben a helyi védett érték fennmaradása és védelmének biztosítása a rendeltetés

megváltoztatásával inkább biztosítható, akkor a rendezési terv előírásainak betartásával a rendeltetés

változását engedélyezni kell. A rendeltetés változása azonban nem lehet a védett érték „méltóságát”,

jelentőségét csökkentő.

15. § A helyi védelem alá vont épületeken, építményeken és területen az egyébként engedély nélkül végezhető

munkák is építési engedély kötelesek.

16. § (1) A jegyző elrendelheti a védett területen lévő valamennyi épület egyidejű, kötelező karbantartását,

felújítását, homlokzatának és a védelem elrendelését indokoló értékének a javítását a tulajdonos

költségére.

(2) Amennyiben a kötelezést a tulajdonos anyagi ereje folytán nem képes végrehajtani, akkor az

Önkormányzat költségére azt el lehet végeztetni, és a tulajdoni lapon ennek értékét jelzálogként be kell

jegyeztetni.

17. § A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény bontására engedély csak a védelem feloldását követően

adható ki. A bontási engedélyben egyes épületrészek, vagy tartozékok megőrzése, illetve azoknak a bontási

helyen építendő új épületbe történő illeszkedő beépítése, elhelyezése is előírható.

Ha a visszahelyezés - „beépítés” - egyéb okok miatt nem lehetséges, akkor a védelem alól történő törlés

határozatában a védelem indokát jelentő értékek dokumentálási kötelezettségét elő kell írni. Ennek költségei

a védelem törlését kérőt terhelik.

Helyi védelem alatt álló építményre bontási engedély - a védelem alól történő „levétel” döntésének

meghozatala után - csak életveszély, bizonyíthatóan gazdaságtalan felújítási lehetőség, illetve rendezési terv

azt megalapozó elfogadása alapján adható.

19. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó épületek, építmények és területek esetében a jegyző évente, a tárgyév

költségvetését megállapító képviselő testületi döntésig köteles megvizsgálni, hogy melyek

javasolhatók magasabb szintű (műemléki) védettségre. A javaslatról az illetékes műemléki hatóság

véleményét is figyelembe véve a Képviselő- testület dönt.

(2) Ha a helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség aláhelyeztek, az erről szóló határozat

jogerőre emelkedését követően a Képviselő-testület a helyi védettséget megszünteti.

(3) Amennyiben egy épület, építmény, vagy terület műemléki védettsége megszűnik, a jegyző azzal

egyidejűleg köteles megvizsgálni a helyi védettség alá helyezésének lehetőségét, és javaslatát a

műemléki védettség megszűnését követő 60 napon belül a Képviselőtestület elé terjeszteni.

20. § A védetté nyilvánítás megszűntetésére e rendelet 5.§, 6.§, 7.§, 8.§, 9.§ és 10.§-ában foglalt eljárási

szabályokat kell alkalmazni.

Helyi védelemmel kapcsolatos hatósági jogkörök

21. § A jegyző gondoskodik a védetté nyilvánítással vagy annak megszűntetésével kapcsolatos iratok

beszerzéséről, közléséről, nyilvántartásáról és vezetéséről, lefolytatja az előzetes egyeztetéseket. A helyi

védelem eldöntésének kérdésében lehet kérni szakértő és helyi civil szervezetek közreműködését.^[5]

22. § A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.^[6]

Záró rendelkezések

[

20]

Simon Lajos Dr. Juhász Márta

polgármester körjegyző

Kihirdetés napja: 2008. október 14. Dr. Juhász Márta

körjegyző

^[[1]] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (XI.28.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2008. november 28-tól.

^[2] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (XI.28.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2008. november 28-tól.

^[3] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (XI.28.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2008. november 28-tól.

^[4] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (XI.28.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2008. november 28-tól.

^[5] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (XI.28.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2008. november 28-tól.

^[6] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (XI.28.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2008. november 28-tól.

^[7] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (XI.28.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2008. november 28-tól.

^[8] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (XI.28.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2008. november 28-tól.

^[9] Hatályon kívül helyezve: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (XI.28.) önkormányzati rendeletével. Hatályon kívül: 2008. november 28-tól.

^[[1]0] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (II.08.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2016. február 08-tól.

^[11] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (II.08.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2016. február 08-tól.

^[12] Hatályon kívül helyezve: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (II.08.) önkormányzati rendeletével. Hatályon kívül: 2016. február 08-tól.

^[13] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (II.08.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2016. február 08-tól.

^[14] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (II.08.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2016. február 08-tól.

^[15] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (II.08.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2016. február 08-tól.

^[16] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (II.08.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2016. február 08-tól.

^[17] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (II.08.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2016. február 08-tól.

^[18] Módosítva: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (II.08.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2016. február 08-tól.

^[19] Hatályon kívül helyezve: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (II.08.) önkormányzati rendeletével. Hatályon kívül: 2016. február 08-tól.

^[20] Hatályon kívül helyezve: Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (II.08.) önkormányzati rendeletével. Hatályon kívül: 2016. február 08-tól.