Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (IV. 1.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályozásáról

2008.04.01.

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. §(3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D (5) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (3) bekezdésében, és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

1. §

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Kozármisleny Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) Az Szt.6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Kozármisleny város közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4) Az Szmtv. szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B. §ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

2. §

Eljárási rendelkezések

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalban lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet a Szoceg Kht. Szent Erzsébet Alapellátási Központ intézményvezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2) A jogosultság megállapításakor

a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

Jövedelem igazolható:

havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,

vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4§

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta átutalással minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

6. § (1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

9. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

10. § Kozármisleny Város területén az e rendeletben leírt szociális ellátások ügyében a Kozármislenyi Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága (továbbiakban: bizottság) jár el.

11. § A bizottság határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezéseket a hivatalhoz kell benyújtani. A bizottság a fellebbezést – ha az alapján határozatát nem vonja vissza, illetőleg nem módosítja – a szükséges iratok becsatolásával a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti.

12. § A Ket. 71. § (3) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló egyszerűsített határozatot hozhat a következő ügyekben:

átmeneti segély

temetési segély

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

ba) lakásfenntartási támogatást,

bb) átmeneti segély,

bc) temetési segélyt,

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

13. §

Rendszeres szociális segély

(1) A rendszeres szociális segély jogosulti körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Kozármisleny város Önkormányzata a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Kozármisleny város Polgármesteri Hivatalával és a települési önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel köteles együttműködni.

14. §

Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása, továbbá az együttműködés eljárási szabályai

(1) Az önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közfoglalkoztatás biztosításával teljesíthető.

(2) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap.

(3) Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:

a ) környezetvédelmi, kommunális munka ( pl: hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű írtása, ároktisztítás)

b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari tevékenység

(4) A kérelmező, illetve a segélyben részesülő a számára felajánlott megfelelő munkát legkésőbb három munkanapon belül köteles megkezdeni.

(5) Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást benyújtja írásban, vagy személyesen a polgármesteri hivatalba.

(6) Egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát a polgármesteri hivatal ügyintézője vizsgálhatja. Az egészségügyi alkalmasságról a háziorvos vagy szükség esetén a szakorvos által kiállított igazolást kell benyújtani.

(7) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított öt munkanapon belül köteles a munkaügyi központtal a kapcsolatot felvenni.

(8) Az együttműködési kötelezettség előírásáról, valamint az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményeiről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt intézményt, az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit.

(9) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettség keretében köteles teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(10) A nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

a) az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra

b) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,

c) a felajánlott és számára – az Szt. 37/H. § (6) bekezdése szerinti – megfelelő munkalehetőség elfogadására

d) a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre.

(11) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a.) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személy a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,

b.) tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt az Sztv. 37/D § (3) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d.) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(12) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles:

a.) jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

b.) e rendelet 14. § (11) e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatni a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

15. §

Az együttműködési kötelezettség megszegése

Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:

a) e rendelet 14. § (1)- (3) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,

b) a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,

c) az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,

d) a segélyezett az együttműködésre kijelölt kirendeltséggel az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot,

e) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget,

f) a segélyben részesülő a foglalkoztatása esetén az alkalmi munkavállalói könyvet a tárgyhónapot követő hónap első munkanapján nem mutatja be.

16. §

Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegése

Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha az érintett személy:

a) az önkormányzat vagy a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti,

b) a munkaviszonya a személyében rejlő ok miatt, önhibájából szűnik meg,

c) a képzést önhibából nem fejezi be.

17. §

Az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményei

(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 1 hónapig (maximum 6 hónap lehet) 75 %-os mértékben kell folyósítani.

(2) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. (A megszüntetést követően a rendszeres szociális segély iránti igényét a kérelmező 6 hónap múlva nyújthatja be.)

18. § A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.

19. §

Időskorúak járadéka

(1) Az időskorúak járadékának megállapítására Kozármisleny önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a nyomtatványban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot.(pl: nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás).

(3) Az időskorúak járadékának havi összege az Szt-ben kötelezően előírt összeg. (Szt. 32/C §)

20. §

Lakásfenntartási támogatás

Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt.

(1) Kozármisleny Képviselő-testülete lakásfenntartási támogatásban részesíti:

a) azt a személyt- lakásonként 1 fő – akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja,

b) azt a személyt, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül,

c) azokat a személyeket, akik helyi lakásfenntartási támogatásra jogosultak e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén.

(2) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén Kozármisleny Képviselő-testülete a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. szabályait változtatás nélkül alkalmazza.

(3) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a bizottság gyakorolja.

21. § (1) Kozármisleny Képviselő-testülete helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200%-át és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem

30%-át elérő költséghányad.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni:

- lakbér vagy albérleti díj

- lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete

- közös költség

- csatornahasználati díj

- szemétszállítás költsége

- villanyáram költsége

- víz-és gázfogyasztás díja

- tüzelőanyag költsége.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2500 Ft.

(4) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet Polgármesteri Hivatalánál lehet benyújtani.

(5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot (a lakásban tartózkodásának jogcíméről, a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, valamint annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli), a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, s a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a bérleti szerződést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása.

(6) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

22. § (1) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élõ személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

23. § (1) Megszűnik a támogatás:

- a megállapított idő elteltével,

- a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a bizottság gyakorolja.

24. §

Ápolási díj

(1) Az ápolási díj megállapítására Kozármisleny önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 4.számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

25. §

Átmeneti segély

Kozármisleny Képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

26. § (1) Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt:

a.) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át nem haladja meg.

b.) egyedülálló esetén a havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

c.) gyermekét egyedül nevelő személy esetén a havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át nem haladja meg.

(2) Az átmeneti segély - rászorultsághoz igazodva, legalább 5.000,-Ft, maximum 20.000,-Ft.

(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján e rendeletben meghatározott összeghatároktól el lehet térni.

27. § (1) Az átmeneti segély megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a hivatal bármely más ügyben vizsgálta, s nem feltételezhető lényeges változás.

28. § Az átmeneti segély iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban lehet benyújtani.

Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört bizottság gyakorolja.

29. § Átmeneti segélyt egy naptári éven belül legfeljebb 3 alkalommal lehet megállapítani.

30. § A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben, vásárlási utalványban, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával valósulhat meg. (Közüzemi díjak, - villany, víz, gyermekintézményi térítési díjak kifizetése)

31. §

Temetési segély

Kozármisleny Képviselő-testülete temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át nem éri el, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban.

32. § A temetési segély összege 10.000,-Ft-tól 30.000,-Ft-ig állapítható meg. A differenciálás mértéke a szociális rászorultság.

33. § (1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatalban. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

(3) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a bizottság gyakorolja.

34. § Köztemetés

Az Szt. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

III. Fejezet

35. §

Természetben nyújtott szociális ellátások

Közgyógyellátás

(1) Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át,

továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

(2) A közgyógyellátás iránti iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9.számú melléklet szerinti formanyomtatványon a polgármesteri hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35. §-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

IV. Fejezet

36. §

Szociális szolgáltatások

Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:

- étkeztetés

- házi segítségnyújtás

- családsegítés

- a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

- nappali ellátás

37. §

Az ellátások igénybevétele

(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történõ felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezésérõl és az ellátás iránti kérelemről a SZOCEG Kht. Szent Erzsébet Alapellátási Központ intézményvezetője dönt.

38. §

Étkeztetés

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) A települési önkormányzat e feladatát a Szociális és Egészségügyi Közhasznú Társasággal (továbbiakban: SZOCEG Kht.) megkötött ellátási szerződéssel biztosítja.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemrőla SZOCEG Kht. Szent Erzsébet Alapellátási Központ intézmény vezetője dönt.

39. §

Házi segítségnyújtás

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(7) A települési önkormányzat e feladatát ellátási szerzősdés megkötésével a SZOCEG Kht-val látja el.

(8) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(9) Az ellátás iránti kérelemről a SZOCEG Kht. Szent Erzsébet Alapellátási Központ intézményvezetője dönt.

A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(10) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a fent nevezett intézményvezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

40. §

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenést,

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.

(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

a) az egyedül élő 65 év feletti személy

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni).

(5) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.

(6) Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.

(7) Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

(8) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(9) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

(10) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(11) Az ellátás iránti kérelemről a SZOCEG Kht. Szent Erzsébet Alapellátási Központ intézmény vezetője dönt.

41. §

Családsegítés

(1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében Kozármisleny Képviselő-testülete az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselő-testület a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás, illetve Pécs Megyei Jogú Várossal kötött Társulási Megállapodás alapján biztosítka.

(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz kell benyújtani.

(5) Az ellátás iránti kérelemről a fent nevezett intézmény vezetője dönt.

42. §

Nappali ellátás

(1) Az ellátás szabályozása a Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően.

(2) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről a SZOCEG Kht. Szent Erzsébet Alapellátási Központ intézmény vezetője dönt.

V. Fejezet

43. §

A fizetendő személyi térítési díj

(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,

c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 25%-át étkeztetés,

b) 20%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

esetében.

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.

(4) Az intézményvezető térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be:

a) egészségében állapotrosszabodás következett be

b) családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. haláleset), amely miatt az ellátott a térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni

c) havi gyógyszerköltsége meghaladja a havi jövedelmének 50%-át.

(5) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

44. §

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

(1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára;

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre;

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

45. §

Az intézményi jogviszony megszűnése

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § -ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

a) a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

b) elhalálozik,

c) kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

(4) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

VI. Fejezet

46. §

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a 12/2003. (X.01.) Ök. sz. rendelet.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására kihirdetett magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

A rendeletet a Képviselő-testület a 2008. március 31-i ülésén fogadta el.

Völgyesi Gyula dr. Bíró Károly

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetve:

Kozármisleny, 2008. április 1.

P.H. dr. Bíró Károly jegyző