2008. évi LXXIV. törvény
a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról1
2008.11.24.
[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében – az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]
„k) a Kormány határozata alapján – a piaci elégtelenségek mérséklése érdekében – gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok részére éven túli lejáratú forgóeszköz hitelek és kölcsönök finanszírozásában. A finanszírozási konstrukciónak elsősorban a piaci elégtelenségek miatt kárt szenvedő, termelő tevékenységet folytató piaci szereplők forráshoz jutását kell biztosítania.”
„251. § (1) A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti az adott sorozatot alkotó befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének. (2) A befektetési alapkezelő kérelmére a Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb száznyolcvan napra felfüggesztheti a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek folyamatos visszaváltását, ha azt a befektetők érdekeinek védelme szükségessé teszi, így különösen, ha:
a) tíz egymást követő forgalmazási nap alatt a visszaváltott és visszaváltani kért befektetési jegyek összértéke eléri a befektetési alap – adott időszak első napján érvényes – nettó eszközértékének tíz százalékát, mely számítás során a visszaváltani kért, és még vissza nem váltott befektetési jegyet a visszaváltásra szóló megbízás felvétele napján érvényes nettó eszközértéken kell figyelembe venni,
b) húsz egymást követő forgalmazási nap alatt a forgalomban levő befektetési jegyek darabszáma tíz százalékkal csökkent, vagy
c) a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközök aránya a visszaváltások következtében a befektetési alap saját tőkéjének tizenöt százaléka alá csökkent.
A befektetési alapkezelő a befektetési jegy folyamatos visszaváltás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet az a)–c) pontban meghatározott valamelyik feltétel bekövetkeztét követő öt forgalmazási napon belül kezdeményezheti.
(3) A Felügyelet a befektetők érdekében az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül bármikor, erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a visszaváltás felfüggesztésének megszüntetéséről, meghatározva a visszaváltás kezdőnapját. Ha a felfüggesztés megszüntetését az alapkezelő az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül kéri, azt a Felügyelet elrendeli. (4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés alapján előterjesztett kérelem elbírálásáról legkésőbb két forgalmazási napon belül dönt. (5) Ha a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott felfüggesztési feltételek bármelyike alapján elhatározott felfüggesztés fennállásának időtartama eléri a száznyolcvan napot, a Felügyelet határozatban elrendeli a befektetési alap megszüntetését.” „(2) A 255. § a)–c) pontjában meghatározott esetben a portfólióban lévő ingatlant tizenkét hónapon belül, az egyéb eszközt egy hónapon belül kell értékesíteni.” „(5) A (2) bekezdésben meghatározott határidő a Felügyelet engedélyével egy alkalommal meghosszabbítható, ingatlan esetén hat hónappal, egyéb eszköz esetében három hónappal.” „(2) Nyíltvégű nyilvános befektetési alap – az ingatlanalap kivételével – nem alakulhat zártvégű nyilvános befektetési alappá.”
„(9) A nyíltvégű nyilvános ingatlanalap zártvégű nyilvános ingatlanalappá történő átalakulása esetén az alapkezelő a (6) bekezdésben meghatározott tájékoztató Felügyelethez történő benyújtásával egyidejűleg dokumentálható módon tájékoztatja a befektetési jegyek tulajdonosait a zártvégűvé átalakulás indokáról, tervezett időpontjáról és feltételeiről. (10) A nyíltvégű nyilvános ingatlanalap az átalakulás napját megelőzően kezdeményezett befektetési jegyek visszaváltását követően alakulhat át zártvégű nyilvános ingatlanalappá.
(11) A Felügyelet a nyíltvégű nyilvános ingatlanalap zártvégű nyilvános ingatlanalappá történő átalakulásához kiadott engedélyt visszavonhatja, ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi.”
„(6) Az alapkezelő az ingatlanbefektetési alap nettó eszközértékének számításakor figyelembe vehető ingatlanok, ingatlan beruházások összértékének ötven százalékáig ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából kölcsönt vehet fel az alap nevében, ha ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön fedezeteként az alap
a) a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon,
b) az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezésén,
túlmenően egyéb biztosítékot nem nyújthat.”
3. § (1) E törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) A befektetési alapkezelő kérelmére a Felügyelet a Tpt. e törvénnyel módosított rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárás során is alkalmazhatja.
(3) E törvény 2009. március 31-én hatályát veszti.
