Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

2008. évi LXXX. törvény

az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról1

2009.01.08.

1. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXX. törvény) 4. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[4. § Az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni:]

„c) ha a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a büntetés elévült, feltéve, hogy az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §);”

2. § A 2003. évi CXXX. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A Magyar Köztársaság területén elfogott személyt őrizetbe kell venni és a Fővárosi Bíróság elé kell állítani, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetve ha ellene más tagállam nemzetközi körözést bocsátott ki. Ez az őrizet hetvenkét óráig tarthat.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a Magyar Köztársaság területén elfogott személyre vonatkozóan a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzést helyeztek el, és ez a figyelmeztető jelzés a 12. § (2) bekezdése szerint az európai elfogatóparanccsal egyenértékű.”

3. § A 2003. évi CXXX. törvény 12. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, valamint a (2) és (3) bekezdések számozása (3) és (4) bekezdésre módosul:

„(2) A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés az európai elfogatóparanccsal egyenértékű, ha a figyelmeztető jelzés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő információ tartalmazza a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének a)–e) pontjaiban, valamint 14. §-ában meghatározott adatokat.”

4. § A 2003. évi CXXX. törvény 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az európai elfogatóparancsot e törvény 2. számú mellékletében szereplő formanyomtatványnak megfelelően, az 1. számú melléklet figyelembevételével kell kibocsátani.”

5. § (1) A 2003. évi CXXX. törvény 50. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész a büntetőeljárással kapcsolatban a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének avagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem tűrő más okból a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy a tagállami bűnüldöző szervtől közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat. A tájékoztatás tényéről, valamint a tájékoztatás tartalmáról a magyar nyomozó hatóság az ügyészt haladéktalanul értesíti.”
„50/A. § (1) Ha az 50. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kérés eredménytelen vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész e törvény 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon előterjesztett tájékoztatás iránti kérelemmel fordulhat a tagállami illetékes bűnüldöző hatósághoz vagy ügyészhez. Ha a kérelmet a nyomozó hatóság terjeszti elő, erről a tényről, valamint annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell.
(2) A magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett a tagállami bűnüldöző szerv számára tizennégy napos határidőt állapít meg.
(3) Ha a tájékoztatás iránti kérelem az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett
a) hét napos határidőt,
b) sürgősségi megkeresés esetén nyolc órás határidőt
állapíthat meg.

50/B. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy a tagállami bűnüldöző szervtől az 50. § (2) bekezdésében meghatározott adatra vonatkozó, e törvény 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon érkezik megkeresés, a magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész a rendelkezésére álló információt átadja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást e törvény 8. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell megadni. Ha az információról a nyomozó hatóság ad tájékoztatást, erről, valamint a tájékoztatás tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell.
(3) A tájékoztatás iránti megkeresést a nyomozó hatósághoz vagy az ügyészhez érkezésétől számított tizennégy napon belül kell teljesíteni.
(4) Ha a tájékoztatás iránti megkeresés e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére vonatkozik, és a kért információ a megkeresett nyomozó hatóság vagy ügyész számára közvetlenül hozzáférhető, a megkeresést annak érkezésétől számított hét napon belül teljesíteni kell.
(5) A (4) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, ha a megkeresés sürgős, azt a megkeresett nyomozó hatóság vagy az ügyész, a megkeresés érkezésétől számított nyolc órán belül teljesíti.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás teljesítése aránytalan terhet jelent, azt a megkeresett nyomozó hatóság vagy az ügyész legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát e törvény 8. számú melléklete megfelelő részének kitöltésével indokolja.
(7) Ha a (3)–(5) bekezdésben meghatározott határidőn belül a tájékoztatás-adás nem teljesíthető, a megkeresett nyomozó hatóság vagy az ügyész erről a tagállami megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem indokát e törvény 8. számú melléklete megfelelő részének kitöltésével indokolja.
(8) A megkeresés teljesítését meg kell tagadni, ha
a) a teljesítés
aa) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy
ab) folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve valamely személy biztonságát veszélyezteti, vagy
b) a kért információ
ba) jelentősége nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen, vagy
bb) csak külön engedély alapján hozzáférhető, és ezen engedély hiányzik, vagy
bc) átadása csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.
(9) A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő.

50/C. § (1) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből származó jövedelmek és bűncselekményekhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése érdekében az erre a feladatra kijelölt tagállami közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságtól közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.
(2) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság által előterjesztett tájékoztatás-kérésre az 50/A. §, az általa történő tájékoztatás-adásra az 50/B. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 7. számú mellékletben meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a vélhetően érintett természetes vagy jogi személyekkel összefüggő ismert adatokat is. A kérelemről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell.
(3) Ha a külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság olyan tény, vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményből származó jövedelmek és bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb vagyon felkutatásának és azonosíthatóságának elősegítése céljából a kijelölt tagállami hatóságnak feladata ellátásához erre szüksége van, a birtokába jutott adatról vagy tényről, az (1) bekezdésben meghatározott kérelem nélkül is tájékoztatást adhat.”

6. § A 2003. évi CXXX. törvény 51. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(6) A (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell arra a tárgyra, okmányra vagy hatósági jelzésre is, amelyre nem követtek el bűncselekményt, de külön törvény, illetve az Európai Unió jogi aktusa alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés eredményeként találták meg. Az így megtalált tárgyat, okmányt vagy hatósági jelzést – a tagállami igazságügyi hatóság erre vonatkozó külön megkeresése nélkül – a NEBEK-en keresztül, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam figyelmeztető jelzés kibocsátását elrendelő hatóságának kell átadni.”

7. § A 2003. évi CXXX. törvény VI. Fejezetének címe és 68–75. §-ai helyébe a következő cím és rendelkezések lépnek:


AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ELRENDELT VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSA, VALAMINT
A VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSA
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN

1. Cím

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ELRENDELT VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSA

68. § (1) Az Európai Unió tagállamaiban lefolytatott büntetőeljárásban,
a) bűncselekményből származó vagy azzal egyenértékű vagyon,
b) bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon, illetőleg
c) bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt, vagy arra szánt dolog
végleges tulajdonvesztését elrendelő szankciót tartalmazó bírósági határozat (a továbbiakban e Fejezet alkalmazásában: vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat) végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság a végrehajtást átveszi, ha a határozat jogerőre emelkedett, és azt e törvény 6. számú melléklete szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, valamint a határozatból megállapítható, hogy a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, illetőleg megalapozott feltételezés szerint vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik.
(2) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján a végrehajtásról
a) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alá eső vagyon vagy dolog helye,
b) ha a vagyon vagy a dolog helye nem ismert
ba) a terhelt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye,
bb) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot jogi személlyel szemben hozták, a jogi személy székhelye
szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy a végleges tulajdonvesztést jelentő szankció alá eső vagyon több helyen található, a megkeresést a Budai Központi Kerületi Bíróság fogadja, és intézkedik a végrehajtás iránt.
(3) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghozatalát megelőzően a kibocsátó tagállam annak a dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetőleg az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozatot bocsátott ki, és azt a Magyar Köztársaság igazságügyi hatósága a IV. Fejezet 1. címe alapján végrehajtotta, akkor a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásáról a IV. Fejezet 1. címe szerint eljárt igazságügyi hatóság székhelye szerint illetékes bíróság intézkedik.
(4) Ha a bírósághoz vagy más igazságügyi hatósághoz az Európai Unió valamely tagállamából olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságra, és erről egyidejűleg a tagállami bíróságot tájékoztatja.
(5) Az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények esetében a végrehajtásról a cselekmény kettős büntethetőségének mérlegelése nélkül intézkedni kell.
(6) Az e törvény 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekmények esetében a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekmény.
(7) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának biztosítása érdekében lefoglalást (Be. 151. §) vagy zár alá vételt (Be. 159. §) rendel el akkor is, ha erre vonatkozóan korábban a IV. fejezet 1. címe szerinti megkeresés nem érkezett.

69. § A tagállami határozat végrehajtása céljából hozott bírósági határozat végrehajtása vagyonelkobzás esetén a megyei bírósági végrehajtó feladata.

70. § (1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni
a) a 68. § (6) bekezdésében meghatározott esetben, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;
b) ha a Magyar Köztársaságban, vagy egy másik tagállamban a határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a végleges tulajdonvesztést jelentő szankciót végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, illetőleg a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;
c) ha a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy a végleges tulajdonvesztést jelentő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetőleg a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;
d) ha a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt határozatra vonatkozik;
e) ha a terhelt közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet (Be. 551. §), illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. §) élvez, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel;
f) ha a vagyonelkobzást a határozathoz csatolt tanúsítvány i. pontjának 1.2. iii vagy iv alpontja szerinti vagyonra kell elrendelni, de a Btk. 77/B. §-a (1) bekezdésének b) pontja a vagyonelkobzásra nem ad lehetőséget;
g) ha a határozatot a terhelt távollétében hozták, úgy, hogy jogi képviselettel sem rendelkezett, kivéve, ha a tanúsítványból megállapítható, hogy a terheltet közvetlenül, vagy annak a határozatot kibocsátó tagállam jogának megfelelően meghatalmazott képviselője útján a büntetőeljárásról tájékoztatták, vagy ha a terhelt jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot;
h) ha a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §), és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki.
(2) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha a tagállami bíróság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetőleg a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges. A hiánypótlásra a 67/D. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.
(3) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a megkeresés olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben a Magyar Köztársaság területén követtek el.
(4) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami bíróság részére megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a megtagadás okáról.
(5) A (4) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(6) E Cím alkalmazásában a kibocsátó tagállami bíróság alatt a kibocsátó tagállamban kijelölt hatóságot is érteni kell.

71. § (1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását a bíróság határozatában – ha a 70. § szerinti megtagadási okok nem állnak fenn – a 68. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott vagyonra vonatkozó határozat esetén vagyonelkobzásként, a 68. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott dologra vonatkozó határozat esetén elkobzásként rendeli végrehajtani.
(2) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott vagyontárgyra vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot kibocsátó tagállam ehhez hozzájárult, a bíróság a vagyonelkobzást a vagyontárgy értékének megfelelő pénzösszegben kifejezve is elrendelheti.
(3) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a bíróság a vagyonelkobzást a pénzösszeg értékének megfelelő vagyon elkobzására is elrendelheti.
(4) A pénzösszeget a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat kibocsátásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegben kell meghatározni.
(5) A bíróság a határozatában rendelkezik arról, hogy ha az elkobzás, illetve vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt összeg a (4) bekezdés szerinti átszámítási szabályok figyelembevételével
a) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti;
b) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor a végrehajtásból befolyt összeg 50%-a magyar államot, 50%-a pedig a vagyonelkobzást elrendelő tagállamot illeti.
(6) Ha több vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat
a) azonos dologra vagy vagyontárgyra vonatkozóan, vagy
b) azonos természetes vagy jogi személyre nézve pénzösszegben meghatározva
tartalmaz rendelkezést, és a b) pont esetében a természetes vagy a jogi személy a Magyar Köztársaság területén nem rendelkezik elegendő vagyonnal valamennyi vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásához, akkor a bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével dönt arról, hogy melyik vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot hajtja végre. A döntés meghozatalakor figyelemmel kell lenni különösen a bűncselekmény súlyára, a bűncselekmény elkövetésének helyére, valamint a bűncselekmény elkövetésének, az érintett határozatok meghozatalának, valamint továbbításának idejére.
(7) A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a megyei bíróság tanácsülésen bírál el. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A fellebbezésben a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat nem támadható. A fellebbezés tényéről az első fokon eljárt bíróság értesíti a kibocsátó tagállami bíróságot.

72. § (1) A bíróság az eljárást felfüggeszti,
a) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot egyidejűleg több tagállamnak küldték meg, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a Magyar Köztársaság és az érintett többi tagállam területén történő végrehajtásból származó teljes összeg meghaladja a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatban meghatározott pénzösszeget;
b) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha a Magyar Köztársaság területén olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelynek sikerét a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása veszélyeztetné;
c) a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő leteltéig, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot kibocsátó tagállami bíróság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik;
d) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett személy igazolja, hogy a határozat szerinti szankciót bármely államban részben vagy egészben már végrehajtották;
e) ha megalapozottan feltehető, hogy az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme.
(2) Az eljárás felfüggesztéséről a bíróság határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami bíróság részére értesítésként megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a felfüggesztés okáról.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság
a) az eljárást megszünteti, ha a kibocsátó tagállami bíróság arról értesíti, hogy a határozatában meghatározott pénzösszeg a többi tagállam területén történt végrehajtás eredményeként teljes összegben végrehajtásra került, vagy a kibocsátó tagállami bíróság a (2) bekezdés szerinti értesítésre harminc napon belül nem válaszol;
b) az eljárást folytatja és a vagyonelkobzást a kibocsátó tagállami bíróság értesítésében megjelölt pénzösszeg erejéig rendeli végrehajtani, ha a kibocsátó tagállami bíróság arról értesíti, hogy határozatának teljes összegre történő végrehajtásához az értesítésében megjelölt összeg még hiányzik.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a büntetőeljárás jogerős befejezését követően a bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását
a) elrendeli, ha a büntetőeljárásban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását nem rendelték el;
b) megtagadja, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását a büntetőeljárásban elrendelték.
(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság
a) az eljárást folytatja, ha a hiánypótlást, kijavítást a kibocsátó tagállami bíróság a megadott határidőig teljesítette;
b) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadja, ha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány alapján a végrehajtás továbbra sem lehetséges.
(6) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a kibocsátó tagállami bíróságot, hogy a határozata végrehajtásának tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidőn belül a kibocsátó tagállami bíróság igazolja határozata végrehajtásának tényét, vagy a megadott határidőn belül nem válaszol, a bíróság határozatában a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadja. Ha a kibocsátó tagállami bíróság azt igazolja, hogy határozatának végrehajtása nem történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.
(7) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt annak megállapítása céljából, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme-e. Ha a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megállapítja, hogy az adott dolog vagy vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme, a bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtását úgy rendeli el, hogy a tárgy a Magyar Állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön, és ezzel egyidejűleg értesíti a kibocsátó tagállami bíróságot, hogy az a dolog vagy vagyontárgy, amelyre a kibocsátó tagállami bíróság határozata vonatkozik, nemzeti kulturális örökséghez tartozó tárgy, így annak átadását megtagadja. Ha a dolog vagy a vagyontárgy nem a kulturális örökség védett eleme, akkor a bíróság az eljárást folytatja.

73. § A kibocsátó tagállami bíróságnak a határozat hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.

2. Cím

A VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSA
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN

74. § (1) A bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt dolog elkobzásának, vagy a Btk. 77/B. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontja alapján elrendelt vagyonelkobzásnak az Európai Unió valamely tagállamában való végrehajtása iránt az a bíróság, amelynek eljárásában az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkező és illetékes tagállami bírósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet.
(2) A bíróság kiállítja az e törvény 6. számú mellékletében szereplő tanúsítványt, amelyet – a megkeresés alapjául szolgáló határozattal együtt – a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbít. A számítástechnikai rendszer útján továbbított tanúsítványt és határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.
(3) A határozatot és a tanúsítványt egyidejűleg – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – csak egy tagállamba lehet továbbítani.
(4) Ha a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben rendelte el, a határozatot és a tanúsítványt annak a tagállamnak az illetékes bíróságához továbbítja, amelynek területén a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy megalapozottan feltehetően vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik.
(5) Ha a bíróság a vagyonelkobzást nem pénzösszegben rendelte el, illetve határozata elkobzásra vonatkozik, a határozatot és a tanúsítványt annak a tagállamnak az illetékes bíróságához továbbítja, amelynek területén megalapozottan feltehető, hogy
a) a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy vagyonnal rendelkezik,
b) meghatározott vagyontárgyra vonatkozó vagyonelkobzás, illetve elkobzás esetén, a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy, illetve az elkobzás alá eső dolog található.
(6) Ha a (4) és (5) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy melyik tagállam bírósága illetékes a bíróság határozatának végrehajtására, akkor a határozatot és a tanúsítványt annak a tagállamnak az illetékes bíróságához kell továbbítani, amelynek területén az elkobzással, illetve vagyonelkobzással érintett természetes személy utolsó ismert tartózkodási helye, illetve jogi személy nyilvántartott székhelye található.
(7) A tanúsítvány egyidejűleg több tagállam illetékes bíróságához is továbbítható, ha a bíróság megalapozottan feltételezi, hogy
a) a határozata alapján elkobzás alá eső több dolog, vagy vagyonelkobzás alá eső több vagyontárgy különböző tagállamokban található;
b) a határozata alapján elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy elkobzása több tagállam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé;
c) a határozata alapján elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy több meghatározott tagállam egyikében található;
d) a határozata alapján pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás teljes összegének fedezésére a Magyar Köztársaság és bármelyik további tagállam területén található vagyon értéke nem elegendő.
(8) Ha a bíróság a tanúsítványt több tagállamnak küldi meg, akkor a tanúsítványban ennek okát megjelöli.
(9) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó tagállamban a határozat végrehajtására melyik tagállami bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.
(10) Ha az Európai Unió valamely tagállamában a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatok fogadására nem bíróságot jelöltek ki, e Cím alkalmazásában a közvetlen megkeresést a tagállam által kijelölt illetékes hatósághoz kell továbbítani.

75. § A bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtására vonatkozó eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetőleg a vagyonelkobzás alá eső pénzösszeg vagy vagyon csökkentésére okot adó körülményről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó tagállamban eljáró bíróságot. A vagyonelkobzás alá eső pénzösszeg vagy vagyon csökkentésére okot adó körülményről szóló tájékoztatással egyidejűleg a bíróság meghatározza azt az összeget, amelyre nézve határozatának végrehajtása még nem történt meg.”

8. § A 2003. évi CXXX. törvény 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„102. § E törvény az Európai Unió következő jogi aktusainak való megfelelést biztosítja:
a) az Európai Unió 2000. május 29-én elfogadott egyezménye az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről;
b) az Európai Uniónak az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezménye 2001. október 16-án elfogadott Kiegészítő jegyzőkönyve;
c) az Európai Uniónak az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezményének 2002. november 28-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyve;
d) a Tanács 2002/465/IB kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról;
e) a Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról;
f) a Tanács 2002/946/IB kerethatározata (2002. november 28.) a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről;
g) a Tanács 2003/577/IB kerethatározata (2003. július 22.) a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról;
h) a Tanács 2005/214/IB kerethatározata (2005. február 24.) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról;
i) a Tanács 2006/783/IB kerethatározata (2006. október 6.) a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról;
j) A Tanács 2006/960/IB kerethatározata (2006. december 18.) az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről;
k) a Tanács 2002/90/EK irányelve (2002. november 28.) a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról;
l) a Tanács 2002/187/IB határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról;
m) Tanács 2007/845/IB határozata (2007. december 6.) a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről.”

9. § A 2003. évi CXXX. törvény 1. számú mellékletének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„E törvény 3. §-ának (2) bekezdése, 50/A. §-ának (4) bekezdése, 50/B. §-ának (4) bekezdése és 67/B. §-ának (3) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak:”

10. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[10. § A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

„d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzmellékbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése,”

(2) A Vht. a 210/B. §-t követően a következő új XIII. Fejezettel és 210/C–G. §-sal egészül ki, és a jelenlegi XIII–XXI. fejezet számozása XIV–XXII. Fejezetre módosul:


VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSA

Közös szabályok

210/C. § A vagyonelkobzás végrehajtása során végrehajtást kérőnek az állam minősül, amelynek nevében – e törvényben foglalt kivételekkel – a vagyonelkobzásról szóló értesítést kiállító bíróság gazdasági hivatala jár el.

Pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása

210/D. § (1) Ha a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben rendelte el, annak végrehajtását – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – a pénzkövetelés behajtásának szabályai szerint kell foganatosítani.
(2) A pénzkövetelés behajtásának szabályai szerint kell foganatosítani a vagyonelkobzást a másik európai uniós tagállamban (e fejezetben a továbbiakban: másik tagállam) elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során is, ha azt a vagyontárgy értékének megfelelő összegű pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásként rendeli el a bíróság.
(3) Ha e § alkalmazása során ingatlanra vezetnek végrehajtást, a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a pénzösszeg behajtására irányuló vagyonelkobzást (a pénzösszeggel együtt), végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni, amelynek nevében a vagyonelkobzásról szóló értesítést kiállító bíróság gazdasági hivatala jár el.

Meghatározott vagyontárgyra vagy az elkövető teljes vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása

210/E. § (1) Ha
a) a bíróság a vagyonelkobzást az adós ingóságára, adóst megillető, pénzügyi intézménynél kezelt pénzösszegre stb. rendelte el, vagy
b) az adós egész vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során megállapították, hogy a vagyonhoz ingóság, adóst megillető pénzösszeg is tartozik,
az adós vagyontárgyait a pénzkövetelés végrehajtásának szabályai szerint – a 7. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül – kell végrehajtás alá vonni, és az államot a végrehajtás során befolyt összeg illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján történő foglalás során a 87. § alkalmazásának nincs helye; a végrehajtó az ingóságot – a mentesség szabályaitól függetlenül – lefoglalja, a pénzösszeget teljes összegben végrehajtás alá vonja. A végrehajtó azonnal intézkedik a lefoglalt ingóság elszállítása iránt.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a végrehajtó az adós valamennyi ingóságát – ide nem értve a végrehajtás alól mentes vagyontárgyakat – lefoglalja, és azonnal intézkedik a lefoglalt ingóságok elszállítása iránt. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni. Zár alá kell venni azt a dolgot is, amelyre nézve már korábban igénypert indítottak.

210/F. § (1) Ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén, továbbá ha az adós egész vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során megállapították, hogy a vagyonhoz ingatlan is tartozik, a végrehajtó – ha e törvény másként nem rendelkezik – haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy az ingatlanra az állam tulajdonjogát jegyezze be. A megkeresésben az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.) kell megjelölni, és erről az MNV Zrt.-t értesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a másik tagállamban elrendelt vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása nemzeti kulturális örökséghez tartozó ingatlanra történik, vagy a másik tagállammal kötött nemzetközi szerződés zárja ki a vagyonelkobzásból származó állami bevétel megosztását.
(3) Ha a másik tagállamban a vagyonelkobzást nem pénzösszegben rendelték el, és azt a bíróság sem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásként rendelte el Magyarországon, úgy a vagyonelkobzást az ingatlanra a (4)–(7) bekezdés szerint kell végrehajtani.
(4) A végrehajtó a pénzkövetelés behajtására irányadó szabályok szerint intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt, egyúttal adó- és értékbizonyítványt beszerezve megállapítja az ingatlan becsértékét. A végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a vagyonelkobzást, végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni, amelynek nevében az MNV Zrt. jár el.
(5) A végrehajtó a becsértéket közli az MNV Zrt.-vel, és nyilatkozattételre hívja fel arról, hogy a vagyonelkobzás végrehajtásának keretében az ingatlan tulajdonjogára vagy az értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt az állam.
(6) Ha az állam az ingatlan tulajdonjogára tart igényt, a végrehajtó a becsérték jogerős megállapítását követően az (1) bekezdés szabályainak alkalmazásával intézkedik a tulajdonjog bejegyzése iránt. Ha az ingatlan becsértéke a tízezer eurót meghaladja, a végrehajtó egyben felhívja az MNV Zrt.-t a végrehajtási költségek és a becsérték 50%-ának a megyei bírósági letéti számlára történő befizetésére.
(7) Ha az állam az ingatlan értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, úgy a pénzkövetelés behajtásának szabályai szerint kell az eljárást folytatni; ebben az esetben a végrehajtási költségek, valamint a 165. § a)–c) pontjaiban és a 170. §-ban foglalt követelések kielégítése után fennmaradó pénzösszeg illeti meg az államot.

Vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt összeg megosztása másik tagállammal

210/G. § Ha a másik tagállamban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt, a végrehajtási költségek fejében behajtott összegek levonása után fennmaradó, az államot megillető összeg meghaladja a tízezer eurót, a bírósági gazdasági hivatal az összeg 50%-át átutalja a másik tagállam részére.”

11. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(3) Külön törvény rendelkezik:]

„e) a büntetőeljárás vagy a szabálysértési eljárás során elkobzott dolgokról vagy vagyonról.”

12. § (1) E törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2003. évi CXXX. törvény az e törvény I–III. melléklete szerinti 6–8. számú melléklettel egészül ki.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a 2003. évi CXXX. törvény 26. §-a hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a 2003. évi CXXX. törvény 67/M. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „67/L. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „67/L. § (5) bekezdésében” szöveg lép.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vht.

c) 163. §-a és az azt megelőző alcím

hatályát veszti.

(5) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott tanúsítvány kiállítása során a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárást elektronikus úton történő kapcsolattartással nem lehet lefolytatni.”

(6) A Kjtv. 135. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Végrendeletek Országos Nyilvántartása tartalmazza a végintézkedő nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, valamint a végintézkedés egyedi azonosításához szükséges adatokat.”

(7) A Kjtv. 183. §-a g) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – rendelettel állapítsa meg:]

„g) a Végrendeletek Országos Nyilvántartása vezetésére vonatkozó szabályokat és a nyilvántartásban szereplő adatok körét,”

(8) E törvény a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

I. számú melléklet a 2008. évi LXXX. törvényhez


E törvény 75. §-ának (2) bekezdése értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza:

a) Kibocsátó és végrehajtó államok

Kibocsátó állam: 

Végrehajtó állam: 

b) A vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátó bíróság:

Hivatalos név: 

Cím: 

Ügyszám: 

Telefonszám: (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám)

Fax szám: (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám)

E-mail cím (amennyiben rendelkezésre áll):

A bírósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:

 

Azon kapcsolattartó személy(ek) elérhetőségei, aki(k) további felvilágosítást tudnak adni a vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásával vagy adott esetben a két vagy több végrehajtó államnak továbbított vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásának összehangolásával vagy a végrehajtásból származó pénzeszközök vagy vagyontárgyak a kibocsátó államnak történő megküldésével kapcsolatban (név, beosztás/besorolás, telefonszám, fax szám és, amennyiben rendelkezésre áll, e-mail cím)

c) A kibocsátó államban a vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásáért felelős hatóság [amennyiben eltér a
b) pontban szereplő bíróságtól]:

 

 

Hivatalos név:    

Cím:    

    

Telefonszám: (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám)    

Fax szám: (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám)    

E-mail cím (amennyiben rendelkezésre áll):    

    

A végrehajtásért felelős hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:    

    

Azon kapcsolattartó személy(ek) elérhetőségei, aki(k) további felvilágosítást tudnak adni a vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásával vagy adott esetben a két vagy több végrehajtó államnak továbbított vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásának összehangolásával vagy a végrehajtásból származó pénzeszközök vagy vagyontárgyak a kibocsátó államnak történő megküldésével kapcsolatban (név, beosztás/besorolás, telefonszám, fax szám és, amennyiben rendelkezésre áll, e-mail cím)
    
    

 

d) Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozatok továbbítása és fogadása a kibocsátó államban valamely központi hatóság hatáskörébe tartozik:

A központi hatóság megnevezése:     
    

Kapcsolattartó személy, amennyiben alkalmazandó (beosztás/besorolási fokozat és név):     

    

Cím:    

    

Ügyszám:    

Telefonszám: (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám)    

Fax szám: (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám)    

E-mail cím (amennyiben rendelkezésre áll):    

 

e) A hatóság vagy hatóságok, amely(ek)hez megkereséssel lehet fordulni [amennyiben a c) és/vagy d) pontokat kitöltötték]:

 

 

 

⬜ A b) pontban feltüntetett hatóságot

 

a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:

 

 

 

⬜ A c) pontban feltüntetett hatóságot

 

a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:

 

 

 

⬜ A d) pontban feltüntetett hatóságot

 

a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:

 

f) Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat egy biztosítási intézkedést elrendelő határozatnak a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározat88 értelmében a végrehajtó államnak továbbított folytatását képezi, a biztonsági intézkedést elrendelő határozat azonosításához szükséges információt meg kell adni (a biztonsági intézkedést elrendelő határozat kibocsátásának és továbbításának dátuma, azon hatóság, amely részére a határozatot továbbították, hivatkozási szám, ha rendelkezésre áll):

 

 

88 Hl L 196., 2003.8.2., 45. o.

 

g) Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozatot több, mint egy végrehajtó államnak továbbították, a következő információkat kell megadni:

 

1. A vagyonelkobzást elrendelő határozatot a következő egyéb végrehajtó államoknak továbbították (ország és hatóság):

 

 

 

2. A vagyonelkobzást elrendelő határozatot több, mint egy végrehajtó államnak továbbították az alábbi ok miatt (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

 

 

 

2.1. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat egy vagy több meghatározott vagyontárgyat érint:

 

⬜ A vagyonelkobzást elrendelő határozatban foglalt különböző vagyontárgyak vélhetően különböző végrehajtó államokban találhatók.

 

⬜ A meghatározott vagyontárgy elkobzása több mint egy állam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé.

 

⬜ A vagyonelkobzást elrendelő határozatban foglalt meghatározott vagyontárgy vélhetően két vagy több meghatározott végrehajtó állam egyikében található.

 

 

 

2.2. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat pénzösszegre vonatkozik:

 

⬜ Az érintett vagyonnal kapcsolatban nem került sor biztosítási intézkedés elrendelésére a 2003. július 22-i 2003/577/IB kerethatározat szerint.

 

⬜ A kibocsátó államban és bármelyik végrehajtó államban elkobozható vagyon értéke valószínűsíthetően nem elegendő a vagyonelkobzást elrendelő határozatban megnevezett teljes összeg fedezésére.

 

⬜ Egyéb ok(ok) (éspedig):

 

 

 

h) A vagyonelkobzást elrendelő határozat által kötelezett természetes vagy jogi személyre vonatkozó információ:


1. Természetes személy esetén:

Név:     

Keresztnév, keresztnevek:     

Leánykori név (amennyiben alkalmazandó):     

Felvett nevek (amennyiben alkalmazandó):     

Nem:     

Állampolgárság:     

Személyi azonosító szám vagy szociális biztonsági azonosító szám (amennyiben lehetséges):     

Születési idő:     

Születési hely:     

Utolsó ismert lakcím:     

    


A természetes személy által értett nyelv(ek) (amennyiben ez az adat rendelkezésre áll):     

    

 

1.1. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat pénzösszegre vonatkozik:

 

A vagyonelkobzást elrendelő határozatot az alábbi okból továbbítják a végrehajtó államnak (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

 

⬜

a) a kibocsátó állam alapos okkal feltételezi, hogy az a természetes személy, aki ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik a végrehajtó államban. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

 

Azon indokok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a természetes személynek vagyona/jövedelme van: 

 

A természetes személy vagyonának/jövedelem-forrásának leírása:

 

 

A természetes személy vagyonának/jövedelem-forrásának fellelhetősége (amennyiben ez nem ismeretes, legutóbbi ismert fellelhetősége):

 

 

⬜  b) nincsen olyan, az 1.1.a. pontban említett ésszerű indok, amely alapján a kibocsátó állam megállapíthatná, hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat mely tagállamnak küldhető meg, azonban a természetes személynek, aki ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották, a szokásos tartózkodási helye a végrehajtó államban található. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

 

A végrehajtó államban található szokásos tartózkodási hely:

 

 


1.2. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat meghatározott vagyontárgy(ak)ra vonatkozik:

 

A vagyonelkobzást elrendelő határozatot az alábbi okból továbbítják a végrehajtó államnak (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

 

⬜  a) a meghatározott vagyontárgy(ak) a végrehajtó államban található(k) [lásd az i) pontot]:

 

⬜  b) a kibocsátó állam joggal feltételezi, hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat alá eső meghatározott vagyontárgy(ak) egésze vagy annak egy része a végrehajtó államban található(k). Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

 

Azon okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a meghatározott vagyontárgy(ak) a végrehajtó államban található(k):

⬜  c) nincsen olyan, a b) pontban említett ésszerű indok, amely alapján a kibocsátó állam megállapíthatná,
hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat mely tagállamnak küldhető meg, azonban a természetes személynek, aki ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották, a szokásos tartózkodási helye
a végrehajtó államban található. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

 

A végrehajtó államban található szokásos tartózkodási hely:

 

 


 

2.  Jogi személy esetén:

Név:     

Jogi személy formája1:     

Nyilvántartási szám (amennyiben rendelkezésre áll)1:     

A jogi személy nyilvántartott székhelye (amennyiben rendelkezésre áll):     

A jogi személy címe:     

2.1. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat pénzösszegre vonatkozik:

 

A vagyonelkobzást elrendelő határozatot az alábbi okból küldik meg a végrehajtó államnak (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

 

⬜  a) a kibocsátó állam joggal feltételezi, hogy az a jogi személy, amely ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik a végrehajtó államban. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

Az okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a jogi személynek vagyona/jövedelme van:     

A jogi személy vagyonának/jövedelem-forrásának leírása:     

    

A jogi személy vagyonának/jövedelem-forrásának fellelhetősége (amennyiben ez nem ismeretes, legutóbbi ismert fellelhetősége):    

    

1 Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozatot azért küldik meg a végrehajtó államnak, mert annak a jogi személynek a nyilvántartott székhelye, amely ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották ebben az államban található, úgy a nyilvántartási számot és a nyilvántartott székhelyet fel kell tüntetni.

⬜ b) nincsen olyan, az a) pontban említett ésszerű indok, amely alapján a kibocsátó állam megállapíthatná,
hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat mely tagállamnak küldhető meg, azonban a jogi személynek, amely ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották, a nyilvántartott székhelye a végrehajtó államban található. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

 

A végrehajtó államban nyilvántartott székhely: 

 

 

 

 

2.2. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat meghatározott vagyontárgy(ak)ra vonatkozik:

A vagyonelkobzást elrendelő határozat a lefoglalási határozatot az alábbi okból továbbítják a végrehajtó
államnak (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

 

⬜ a) a meghatározott vagyontárgy(ak) a végrehajtó államban található(k) [lásd az i) pontot]:

 

⬜ b) a kibocsátó állam joggal feltételezi, hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat alá eső meghatározott vagyontárgy(ak) a végrehajtó államban található(k). Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

 

Az okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a vagyon a végrehajtó államban található: 

 

⬜    c) nincsen olyan, a 2.1.b. pontban említett ésszerű indok, amely alapján a kibocsátó állam megállapíthatná,
hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat mely tagállamnak továbbítható, azonban a jogi személynek, amely ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották, a nyilvántartott székhelye a végrehajtó államban található. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

 

A végrehajtó államban nyilvántartott székhely:

 

 

i)  A vagyonelkobzást elrendelő határozat

A vagyonelkobzást elrendelő határozat -án/-én kelt (dátum)     

A vagyonelkobzást elrendelő határozat -án/-én emelkedett jogerőre (dátum)     

A vagyonelkobzást elrendelő határozat hivatkozási száma (amennyiben rendelkezésre áll)     

1.    A vagyonelkobzást elrendelő határozatra vonatkozó információk

1.1.    Kérjük [a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével] jelezze, hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat az
alábbiak közül melyekre vonatkozik:

 

⬜ pénzösszegre

A végrehajtó államban a végrehajtás tárgyát képező összeg a pénznem megjelölésével (számmal és betűvel): 
    

A végrehajtás tárgyát képező teljes összeg a pénznem megjelölésével (számmal és betűvel):     
    

 

⬜  meghatározott vagyontárgy(ak)ra

 

A meghatározott vagyontárgy(ak) leírása:

 

A meghatározott vagyontárgy(ak) fellelhetősége (amennyiben ez nem ismeretes, legutóbbi ismert fellelhetősége): 

 

 

 

Amennyiben a meghatározott vagyontárgy(ak) elkobzása egynél több végrehajtó állam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé, a fellépés leírása: 

 

 


 

1.2. A bíróság az alábbi kérdésekről határozott a vagyonnal kapcsolatban (kérjük, a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével jelezze):

 

⬜

i. a jövedelem bűncselekményből származik, vagy értéke az ilyen jövedelemmel részben vagy egészben megegyező,

 

⬜

ii. ilyen bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak,

 

⬜

iii. az alábbi a), b) és c) pontban meghatározott kiterjesztett vagyonelkobzásnak a kibocsátó államban történő alkalmazása eredményeképpen elkobzás alá esik. A határozat alapjául szolgál, hogy a Bíróságnak meghatározott tények alapján teljes mértékben az a meggyőződése, hogy a szóban forgó vagyon a következőkből származik:

⬜    a) az elítélt személy által a szóban forgó bűncselekményért történő elítélését megelőző időszakban
elkövetett bűncselekményekből, amelyeket a Bíróság ésszerűnek tekint az egyedi eset körülményei között,
vagy

⬜    b) az elítélt személy által a szóban forgó bűncselekményért történő elítélését megelőző időszakban
elkövetett hasonló bűncselekményekből, amelyeket a Bíróság ésszerűnek tekint az egyedi eset
körülményei között, vagy

 

⬜

c) az elítélt személy által elkövetett bűncselekményből, és bebizonyosodott

 

⬜

iv. elkobzás alá esik a kibocsátó állam jogának bármely egyéb, a kiterjesztett vagyonelkobzással kapcsolatos rendelkezése értelmében.

 

Amennyiben kettő vagy több elkobzási kategória érintett, kérjük, részletezze, mely vagyonnak mely kategória szerinti elkobzására kerül sor:

 

 

2. A vagyonelkobzást elrendelő határozathoz vezető bűncselekmény(eke)t érintő információk:

 

 

 

2.1. A vagyonelkobzást elrendelő határozathoz vezető bűncselekmény(ek) elkövetésével kapcsolatos tények összefoglalása és körülmények leírása, az elkövetés idejét és helyét is beleértve

 

 

 

 

 

 

2.2. A vagyonelkobzást elrendelő határozathoz vezető bűncselekmény(ek) természete és jogi minősítése és a határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések

    
    
    
    

 

2.3. Amennyiben alkalmazandó, az alábbiak közül kérjük jelöljön meg egy vagy több bűncselekményt, amely a fenti 2.2. pontban meghatározott bűncselekménnyel vagy bűncselekményekkel kapcsolatos, ha a bűncselekmény(ek) a kibocsátó államban maximálisan legalább 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető(k) [kérjük, a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével jelezze]:

 

⬜ bűnszervezetben való részvétel;

 

⬜ terrorizmus;

 

⬜ emberkereskedelem;

 

⬜ gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;

 

⬜ kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;

 

⬜ fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;

 

⬜ korrupció;

 

⬜ csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is;

 

⬜ a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása;

⬜ pénzhamisítás, beleértve az euró hamisítását is;
⬜ számítógépes bűncselekmények;

 

⬜ környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is;

 

⬜ segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz;

 

⬜ szándékos emberölés, súlyos testi sértés;

 

⬜ emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;

 

⬜ emberrablás, jogellenes fogvatartás és túszejtés;

 

⬜ rasszizmus és idegengyűlölet;

 

⬜ szervezett vagy fegyveres rablás;

 

⬜ kulturális javak, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat, tiltott kereskedelme;

 

⬜ csalás;

 

⬜ befolyással üzérkedés és zsarolás;

 

⬜ termékhamisítás és szabadalombitorlás;

 

⬜ hivatalos okiratok hamisítása és az azokkal való kereskedelem;

 

⬜ fizetőeszközök hamisítása;

 

⬜ hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;

 

⬜ nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;

 

⬜ lopott gépjárművek kereskedelme;

 

⬜ erőszakos közösülés;

 

⬜ gyújtogatás;

 

⬜ a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;

 

⬜ légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése;

 

⬜ szabotázs.

 

2.4. Amennyiben a 2.2. pontban felsorolt, vagyonelkobzást elrendelő határozathoz vezető bűncselekmény(ek) nem a 2.3. pontban leírt bűncselekményeket valósítja/valósítják meg, kérjük írja le pontosan az érintett bűncselekmény(eke)t [a leírás magában foglalja a tényleges érintett bűncselekményt (például a jogi minősítéssel szemben)]:

 

 

 

 

 


j)  A vagyonelkobzást elrendelő határozat meghozatalához vezető eljárás

A vagyonelkobzást elrendelő határozat meghozatalához vezető eljárással kapcsolatban jelezze az alábbiakat
[a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével]:

 

⬜

a) Az érintett személy személyesen járt el.

 

⬜

b) Az érintett személy nem személyesen járt el, de jogi képviselettel rendelkezett.

 

⬜

c) Az érintett személy nem személyesen járt el, és nem rendelkezett jogi képviselettel. Megerősítést nyert, hogy:

⬜    az illetőt személyesen vagy a nemzeti jogának megfelelően meghatalmazott képviselője útján vagy a
kibocsátó állam jogával összhangban tájékoztatták az eljárásról,
vagy

 

⬜

az illető jelezte, hogy nem vitatja a vagyonelkobzást elrendelő határozatot.

k) Átváltás és vagyon továbbítása

 

1. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat iránti kérelem meghatározott vagyontárgyat érint, kérjük jelezze, hogy a kibocsátó állam engedélyezi-e, hogy az elkobzást a végrehajtó állam a vagyon értékével megegyező pénzösszeg-fizetési kötelezettség formájában teljesítse.

 

⬜ Igen

 

⬜ Nem

2. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelőhatározat pénzösszeget érint, kérjük jelezze, hogy a vagyon-
elkobzást elrendelő határozat végrehajtásából származó pénzen kívül más vagyon is továbbítható-e a kibocsátó államnak.

 

⬜ Igen

 

⬜ Nem

l) Alternatív intézkedések, beleértve a szabadságelvonással járó szankciókat

 

1. Kérjük jelezze, hogy a kibocsátó állam engedélyezi-e, hogy a végrehajtó állam alternatív intézkedéseket alkalmazzon abban az esetben, ha a határozat teljes mértékű vagy részleges végrehajtására nincsen lehetőség:

 

⬜ Igen

 

⬜ Nem

 

2. Amennyiben igen, kérjük jelölje meg, hogy melyik szankció alkalmazható (a szankció jellege, a maximálisan kiszabható büntetés)

 

⬜ Fogvatartás. Maximális időtartama:

 

⬜ Közérdekű munka (vagy annak megfelelő büntetés). Maximális időtartama:

 

 

⬜ Egyéb szankciók. Megnevezés:

 

m) Az ügy egyéb lényeges körülményei (fakultatív információ): 

 

 

n) A vagyonelkobzást elrendelő határozat a tanúsítvány mellékletét képezi.

 

A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a tanúsítvány tartalmának pontosságát igazoló aláírása: 

 

 

 

Név: 

 

A betöltött tisztség (beosztás/besorolási fokozat): 

 

 

Dátum: 

 

 

Hivatalos pecsét (amennyiben rendelkezésre áll)

”

II. számú melléklet a 2008. évi LXXX. törvényhez


E törvény 50/A. §-ának (2) bekezdése szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:

INFORMÁCIÓCSERE A(Z) 2006/960/IB TANÁCSI KERETHATÁROZAT SZERINT A KÉRELMEZŐ TAGÁLLAM ÁLTAL
KITÖLTENDŐ FORMANYOMTATVÁNY INFORMÁCIÓRA ÉS BŰNÜLDÖZÉSI OPERATÍV INFORMÁCIÓRA
VONATKOZÓ KÉRELEM
Ez a formanyomtatvány információknak és bűnüldözési operatív információknak a(z) 2006/960/IB kerethatározat* szerinti kérelmezésére szolgál.
– Adminisztratív információ

Kérelmező hatóság (név, cím, telefon, fax, e-mail, tagállam):

 

Ügyintéző adatai (opcionális):

 

A kérelem címzettje a következő tagállam:

 

Ezen kérelem dátuma és időpontja:

 

E kérelem hivatkozási száma:

 

Előző kérelmek

◻ Erre az ügyre vonatkozóan ez az első kérelem

◻ A kérelem az ugyanarra az ügyre vonatkozó előző kérelmeket követ

Előző kérelem / kérelmek

Válasz(ok)

 

Dátum

Hivatkozási szám (a kérelmező tagállamban)

Dátum

Hivatkozás szám (a megkeresett tagállamban)

1.

 

 

 

 

2.

 

 

 

 

3.

 

 

 

 

4.

 

 

 

 

Amennyiben a kérelmet a kérelmező tagállamban egynél több hatóságnak küldik meg, kérjük valamennyi felhasznált csatorna megnevezését.

 

◻

ENU/Europol összekötő tisztviselő

◻    Információért
◻    Végrehajtásért

◻    Interpol nemzeti központi iroda
(NCB)

◻    Információért
◻    Végrehajtásért

 

◻

Sirene

◻    Információért
◻    Végrehajtásért

 

◻

Összekötő tisztviselő

◻    Információért
◻    Végrehajtásért

 

◻

Egyéb (kérjük, nevezze meg):

◻    Információért
◻    Végrehajtásért

Amennyiben ugyanazt a kérelmet egy másik tagállamnak is megküldik, kérjük a másik tagállam és a felhasznált csatorna megnevezését (opcionális)

 


II – Határidők


Emlékeztető: A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerinti határidők
A – A bűncselekmény a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésének hatálya alá tartozik
és
A kért információ vagy bűnüldözési operatív információ valamely bűnüldöző hatóság számára közvetlenül hozzáférhető adatbázisban található
🡢 Sürgősségi kérelem    🡢 Határidő: 8 óra, amely meghosszabbítható
🡢 Nem sürgősségi kérelem    🡢 Határidő: 1 hét (.
B – Egyéb esetek: határidő: 14 nap (..

◻

Sürgősségi kérelem

◻

NEM sürgősségi kérelem

.A sürgősség okai (például: a gyanúsított személyek őrizetbe vétele, az ügyet meghatározott időpont előtt a Bíróság elé kell utalni).

A kért információ vagy bűnüldözési operatív információ:

 

A VIZSGÁLT BŰNCSELEKMÉNY(EK) VAGY BŰNÖZŐI TEVÉKENYSÉG(EK) TÍPUSA.

Azon körülmények leírása, amelyek között a bűncselekmény(eke)t elkövették, beleértve annak / azoknak időpontját, helyét és azon személy bűncselekmény(ek)ben való részvételének mértékét, akivel kapcsolatban az információt vagy bűnüldözési operatív információt kérik:

A bűncselekmény(ek) természete:

A – A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke (1) vagy (3) bekezdésének alkalmazása

◻ A.1. A bűncselekmény a kérelmező tagállamban legalább három éves maximális időtartamú szabadságvesztéssel büntethető

ÉS

A.2. A bűncselekmény(ek) az alábbiakban felsoroltak közé tartozik / tartoznak:

◻    Bűnszervezetben való részvétel

◻    Terrorizmus

◻    Emberkereskedelem

◻    Gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia

◻    Kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme

◻    Fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott
kereskedelme

◻    Korrupció

◻    Csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is

◻    Szervezett vagy fegyveres rablás

◻    Kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme

◻    Csalás

◻    Zsarolás és védelmi pénz szedése

◻    Termékhamisítás és szerzői jogbitorlás

◻    Hivatalos okmányok hamisítása és az azokkal való kereskedés

◻    Fizetőeszközök hamisítása

◻    Hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme

◻    Bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása

◻    Pénzhamisítás, ideértve az euro hamisítását is

◻    Számítógépes bűncselekmények

◻    Környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is

◻    Segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz

◻    Szándékos emberölés, súlyos testi sértés

◻    Emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme

◻    Emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés

◻    Rasszizmus és idegengyűlölet

◻    Nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme

◻    Lopott gépjárművek kereskedelme

◻    Erőszakos közösülés

◻    Gyújtogatás

◻    A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények

◻    Légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése

◻    Szabotázs

🡢 A bűncselekmény ezért az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozik 🡢
így a(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikkének (1) bekezdése (sürgős esetek) és (3) bekezdése (nem sürgős esetek)
alkalmazandó az ezen kérelem megválaszolására kiszabott határidők tekintetében

◻    B – A bűncselekmény(ek) nem tartozik / tartoznak az A. pont hatálya alá.
         Ez esetben, a bűncselekmény(ek) leírása:

 

Az információra vagy bűnüldözési operatív információra vonatkozó kérelem célja

 

 

Kapcsolat a kért információ vagy bűnüldözési operatív információ célja és azon személy között, akire az információ vagy bűnüldözési operatív információ vonatkozik

 

 

Azon személy(ek) személyazonossága (amennyiben ismert), aki(k)re az a bűnügyi nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet irányul, amely az információra vagy bűnüldözési operatív információra irányuló kérelem alapjául szolgál

 

 

Azon okok, amelyek alapján vélhető, hogy az információ vagy bűnüldözési operatív információ a megkeresett tagállamban található

 

 

Az e kérelemben található információ felhasználásának korlátozása a kérelem benyújtásának okától eltérő okokból, illetve a közbiztonságot közvetlenül fenyegető komoly veszély megelőzése érdekében.

◻

a felhasználás engedélyezett

◻

a felhasználás engedélyezett, de az információ szolgáltatójának említése nélkül

◻

az információ szolgáltatójának felhatalmazása nélkül nem használható fel

◻

a felhasználás nem engedélyezett

III. számú melléklet a 2008. évi LXXX. törvényhez


E törvény 50/B. §-ának (2) bekezdése szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:


INFORMÁCIÓCSERE A(Z) 2006/960/IB TANÁCSI KERETHATÁROZAT SZERINT A MEGKERESETT TAGÁLLAM
ÁLTAL KITÖLTENDŐ FORMANYOMTATVÁNY AZ INFORMÁCIÓ ÁTADÁSA/KÉSEDELME/ELUTASÍTÁSA ESETÉN


E formanyomtatvány rendeltetése a kért információ és/vagy bűnüldözési operatív információ átadása, illetve a kérelmező hatóság tájékoztatása, amennyiben a rendes határidő betartása lehetetlen, amennyiben a kérelmet engedélyezés céljából be
kell nyújtani valamely igazságügyi hatósághoz, vagy amennyiben az információ átadását elutasítják.

Ez a formanyomtatvány az eljárás folyamán többször használható (például ha a kérelmet először be kell nyújtani egy igaz-
ságügyi hatósághoz, majd a későbbiekben a kérelem végrehajtását el kell utasítani).

Megkeresett hatóság (név, cím, telefon, fax, e-mail,
tagállam)

 

Ügyintéző adatai (opcionális):

 

E válasz hivatkozási száma

 

Az előző válasz dátuma és hivatkozási száma

 

 

A válasz a következő kérelmező hatóságnak szól

 

A kérelem dátuma és időpontja

 

A kérelem hivatkozási száma

 

A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerinti rendes határidők a következők lettek volna

A bűncselekmény a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2)
bekezdésének hatálya alá tartozik

és

a kért információ vagy bűnüldözési operatív információ a megkeresett
tagállam bűnüldöző hatósága számára közvetlenül hozzáférhető adatbázisban található

Sürgősségi kérelem    è ⬜ 8 óra

Nem sürgősségi kérelem    è ⬜ 1 hét

Egyéb esetben

    è ⬜ 14 nap

A 2006/960/IB kerethatározat szerint átadott információ; a megadott információ és a bűnüldözési operatív információ

1. Az átadott információ vagy bűnüldözési operatív információ felhasználása

⬜     kizárólag az információ megadásának alapjául szolgáló célra, vagy a közbiztonságot azonnal és súlyosan fenyegető esemény megakadályozására használható fel;

⬜     egyéb célokra való felhasználás is engedélyezett, a következő feltételekre is figyelemmel (választható):

2. A forrás megbízhatósága

⬜     megbízható

⬜     többé-kevésbé megbízható

⬜     nem megbízható

⬜     nem megállapítható

3. Az információ vagy bűnüldözési operatív információ pontossága

⬜     bizonyos

⬜     a forrástól származik

⬜     másodkézből való – megerősített

⬜     másodkézből való – nem megerősített

4. A bűnügyi nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet eredményét, amelynek keretében az információcsere létrejött, jelenteni

kell az információt átadó hatóságnak

⬜     nem

⬜     igen

5. Spontán információcsere esetében: okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy az információ vagy bűnüldözési operatív

információ segíthet a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésében említett bűncselekmények felderítésében,

megelőzésében vagy kivizsgálásában:

KÉSEDELEM – A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerint alkalmazandó határidőn belül válaszadás nem lehetséges

Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadása a megadott határidőn belül nem lehetséges az alábbiakban szereplő

okok miatt

Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadásának valószínű ideje:

⬜     1 nap    ⬜     2 nap    ⬜     3 nap

⬜     … hét

⬜     1 hónap

⬜     Az igazságügyi hatóság engedélyének kérelmezése megtörtént.

    Az engedély megadásához / elutasításához vezető eljárás várhatóan (…) hetet vesz igénybe.

ELUTASÍTÁS – Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadása:

⬜ nem lehetséges és nem kérelmezhető nemzeti szinten; vagy

⬜ nem lehetséges az alábbiakban szereplő okok miatt:

A – A bírósági felülvizsgálathoz kapcsolódó ok, amely nem teszi lehetővé az információ átadását, vagy kölcsönös jogsegély igénybevételét teszi szükségessé

 

⬜

az illetékes igazságügyi hatóság nem engedélyezte az információhoz vagy bűnüldözési operatív információhoz való hozzáférést és annak cseréjét

 

⬜

A kért információt vagy bűnüldözési operatív információt korábban kényszerítő intézkedések révén szerezték meg, és annak rendelkezésre bocsátása a nemzetközi jog szerint nem engedélyezett

 

⬜

az információ vagy bűnüldözési operatív információ

•    nincs a bűnüldöző hatóságok birtokában; vagy

•    nincs hatóságok vagy magánszervek birtokában olyan formában, amely a bűnüldöző hatóságok számára kényszerítő intézkedések megtétele nélkül elérhetővé teszi azokat

⬜    B – Az információ vagy bűnüldözési operatív információ rendelkezésre bocsátása alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene vagy folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet sikerét, vagy egyének biztonságát veszélyeztetné, vagy nyilvánvalóan nem állna arányban a kérelemben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen lenne.

Az „A” vagy „B” pont választása esetén, amennyiben szükségesnek ítéli, adjon további információt, vagy indokot (…) az elutasításra vonatkozóan (kitöltése nem kötelező):

⬜    D – A megkeresett hatóság a kérelem végrehajtásának elutasítása mellett dönt, mivel a kérelem a következő, a megkeresett állam jogszabályai szerint egy év vagy annál rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményre vonatkozik (a bűncselekmény jellegének és jogi besorolásának megadása):

⬜    E – Az információ vagy bűnüldözési operatív információ nem áll rendelkezésre

⬜    F – A kérelmezett információt vagy bűnüldözési operatív információt más tagállam vagy harmadik állam bocsátotta rendelkezésre, arra a specialitás elve vonatkozik, és az érintett állam nem járult hozzá annak átadásához.
1

A törvényt az Országgyűlés a 2008. december 1-jei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2008. december 8. A törvény – a 12. §-ának (8) bekezdése alapján – hatályát vesztette 2009. január 9. napján.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás