16/2009. (I. 30.) Korm. rendelet
egyes kormányrendeleteknek a szmogriadóval összefüggő módosításáról1
2009.02.02.
„15. § (1) Környezetveszélyeztetést okozó légszennyezettség kialakulása esetén rendkívüli intézkedést kell tenni. (2) Rendkívüli intézkedést igénylő légszennyezettség alakulhat ki:
a) ha egy vagy több légszennyező forrás által okozott tartós levegőterhelés következtében a légszennyezettség egészségügyi határértékét tartósan, nagy mértékben meghaladó, az emberi egészséget közvetlenül veszélyeztető légszennyezettség (veszélyes légszennyezettség) alakul ki;
b) ha kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között, több forrásból származó szennyezőanyag-kibocsátás következtében a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási, illetőleg riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet);
c) váratlan meghibásodás, üzemzavar esetén.
15/A. § (1) Veszélyes légszennyezettség esetén a környezetvédelmi hatóság a közegészségügyi hatóság állásfoglalásának figyelembevételével a veszélyes légszennyezettséget okozó, helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjének tevékenységét – a kibocsátásnak a veszélyes légszennyezettséget megszüntető mértékűre való csökkentéséig – korlátozza vagy felfüggeszti, hatósági intézkedéséről a települési önkormányzatot is értesíti. (2) A közlekedési hatóság és a közlekedésrendészeti szerv – a környezetvédelmi hatóság vagy a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére – azokon a területeken, ahol a mozgó légszennyező források használata veszélyes légszennyezettséget okoz, forgalomkorlátozást vagy más intézkedést rendelhet el.
15/B. § (1) Azokon a területeken (településeken), ahol a szmoghelyzet kialakulásával kell számolni és a légszennyezettség folyamatos mérésének feltételei adottak, a veszélyhelyzet elkerüléséhez és az esemény tartósságának csökkentéséhez – beleértve a tájékoztatást és riasztást – füstködriadó tervet (a továbbiakban: szmogriadó terv) kell kidolgozni és végrehajtani. (2) A szmogriadó terv készítésének feltételeit és tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza. (3) A szmoghelyzet kialakulásának megelőzésére, illetőleg a szmoghelyzet megszüntetésére a szmogriadó tervben foglaltak szerint a lakosságot tájékoztatni kell, továbbá a szmoghelyzet megszüntetéséhez, illetve hatásainak enyhítéséhez szükséges mértékben, arra alkalmas módon a helyhez kötött és a mozgó légszennyező források működését korlátozni kell vagy meg kell tiltani. A riasztási fokozat esetén légszennyező anyagonként elrendelhető intézkedéseket az 5. számú melléklet függeléke tartalmazza. A polgármester (főpolgármester) az 5. számú melléklet függelékében foglaltakon túl más – a szmogriadó tervben meghatározott – intézkedéseket is elrendelhet. (4) A szmogriadó tervben foglalt korlátozásokat a szmoghelyzet jellegének, súlyosságának, valamint a meteorológiai előrejelzésnek a figyelembevételével a közegészségügyi hatóság, a közlekedési hatóság, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség véleményére tekintettel kell elrendelni.”
„A levegőtisztaság-védelmi hatósági feladatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – első fokon a környezetvédelmi felügyelőség, illetőleg e rendeletben meghatározott esetekben, a települési önkormányzat jegyzője (a fővárosban a kerületi jegyző) látja el.”
(4) Az R. 8. számú melléklete 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
|
„8. |
Szmogriadó elrendelése esetén nem, késve vagy részben hajtja végre a szmogriadó intézkedési tervben előírt intézkedéseket a szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal való megsértésének kivételével |
500 000 Ft |
|
|
gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy esetében a szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal való megsértésének kivételével |
100 000 Ft” |
„Szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal való megsértése
66/A. § (1) Aki szmogriadó elrendelése esetén vagy annak megelőzése érdekében bevezetett, a mozgó légszennyező forrás használatára vonatkozó forgalomkorlátozásokat vagy intézkedéseket megsérti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.”
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
Melléklet a 16/2009. (I. 30.) Korm. rendelethez
A szmogriadó terv tartalmi követelményei
1. A szmogriadó terv készítésének feltételei
(1) A határérték feletti, rendkívüli intézkedést igénylő légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetére szmogriadó tervet kell készíteni:
a) minden 200 ezer főt elérő népességszámú városban;
b) minden olyan településen, amelynek belterületén (belterületének egyes részein) valamely légszennyezőanyag koncentrációja
ba) a hosszú időtartamú egészségügyi határértéket, vagy
bb) a rövid időtartamú (60 perces, 24 órás) egészségügyi határértéket legalább két mérőponton az esetek 30%-ában
c) minden olyan településen, illetve térségben, ahol a riasztási küszöbértékek tartós túllépésének veszélye fennáll.
2. A szmogriadó terv tartalmi követelményei
(1) A szmogriadó tervnek tartalmaznia kell a szmoghelyzet megelőzésére irányuló intézkedéseket (készültségi fokozat), valamint
a) a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket;
b) a szmogriadó terv által érintett területek határait;
c) a szmoghelyzet megállapításának módját és eszközrendszerét;
d) a szmoghelyzetet észlelő, megállapító szervezetet(eket) és feladatait;
e) a jelzés, értesítés szervezetét, feladatait és rendjét, a folyamatos ügyeleti szolgálat megszervezését;
f) a szmogriadó elrendelésére, illetőleg megszüntetésére feljogosított tisztségviselők megjelölését (név, cím, telefon stb.), feladatait;
g) a szmogriadó elrendelésének módját;
h) a szmogriadó terv végrehajtásában érintettek felsorolását, feladatait és értesítésének (bevonásának) rendjét;
i) a település és térség lakosságának, intézményeinek és üzemeinek folyamatos tájékoztatását, értesítését;
j) a bevezetendő, megelőző és korlátozó intézkedéseket:
ja) a helyhez kötött források,
működésének szabályozását, korlátozását és azok elrendelésére jogosultakat és az elrendelés módját;
k) a bevezetett korlátozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzési módját és végrehajtásának rendjét;
l) a közfeladatok ellátásának rendjét.
(2) Ha a levegő szennyezettsége a tájékoztatási küszöbértéket eléri, gondoskodni kell a lakosság és a légszennyezők tájékoztatásáról, és önkéntes önkorlátozó intézkedésekre kell felkérést kiadni.
(3) A riasztási küszöbérték elérése esetén kötelező korlátozó intézkedéseket kell bevezetni (pl. a magángépjárművek forgalmának részleges korlátozása, vagy megtiltása, lehetőség szerint alacsonyabb kéntartalmú tüzelőanyag használata stb.).
(4) Több települést érintő térségi szmogriadó terv elkészítésekor és végrehajtásakor a térségben lévő önkormányzatoknak együttes tervet kell készíteniük.
3. A szmogriadó terv végrehajtása
(1) A szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát legalább két (a főváros esetén három) folyamatosan működő automatikus mérőállomás adatai alapján kell bejelenteni. A szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozata elrendelhető egy mérőállomás mérése alapján is, ha a településen csak egy mérőállomás működik.
(2) A szmogriadó terv végrehajtása során különösen a következő feladatokat kell végrehajtani:
a) el kell rendelni a szükséges mértékű levegőtisztaság-védelmi korlátozásokat, illetőleg kezdeményezni kell azok elrendelését az illetékes szerveknél;
b) fokozott készenlétbe kell helyezni a közbiztonsági és közlekedésrendészeti szerveket;
c) készültségbe kell helyezni az egészségügyi (mentő) szervezeteket;
d) biztosítani kell a település lakosságának ellátását, az alapvető szolgáltatások, valamint a közlekedési és áruszállítási igények kielégítését;
e) a tájékoztatási küszöbérték túllépését követően egy órán belül, szálló por (PM10) esetén 5 órán belül tájékoztatni kell a lakosságot és az intézményeket;
f) a szmoghelyzetről folyamatosan tájékoztatni kell a lakosságot és az intézményeket;
g) a riasztási küszöbérték túllépését követő két órán belül, szálló por (PM10) esetén 5 órán belül be kell jelenteni a szmogriadó riasztási fokozatát. Szálló por esetén a bejelentés lehetőségéről előző nap legkésőbb 18 óráig a lakosságot és az intézményeket tájékoztatni kell, amely tájékoztatásnak ki kell terjednie a szmogriadó tervben foglalt korlátozások bevezetésének várható időpontjára, illetve a várható korlátozásokra. A bejelentést a Magyar Távirati Irodán keresztül és a helyben szokásos, a szmogriadó tervben meghatározott módon kell megtenni;
h) a riasztási fokozat és a riasztási fokozatban hozott intézkedések megszüntethetők, ha a külön jogszabályban meghatározott légszennyező anyag (kivéve ózon) koncentrációja valamennyi folyamatosan működő automata mérőállomáson 3 egymást követő egyórás átlagában, illetve szálló por (PM10) esetében egy nap 24 órás átlagában nem lépi túl a riasztási küszöbérték számszerű értékét és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon nem várható a levegőminőség romlása. Ózon esetében a riasztási fokozat megszüntethetőségének feltétele, hogy a megszüntetés előtti 36 óra alatt az ózon koncentráció egyik folyamatosan működő automata mérőállomáson sem lépi túl a riasztási küszöbértéket.
A szmogriadó riasztási fokozatában elrendelhető intézkedések
1. A szmoghelyzet megszüntetésének elősegítése céljából riasztási fokozatban a következő intézkedések bevezetését kell mérlegelni az aktuális helyzet jellege, súlyossága szerint, az érintett légszennyező anyagok forrásait figyelembe véve, a helyi viszonyokhoz történő adaptálással. Amennyiben a riasztási küszöbértéket egyidejűleg több szennyezőanyag koncentrációja is túllépi, az intézkedések együttesen is bevezethetők.
2. Kén-dioxid (SO2) szennyezettség esetén:
A kén-dioxidot kibocsátó, helyhez kötött légszennyező források üzemeltetőit tevékenységük mérséklésére kell felszólítani, illetve tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni. A lakosságot és a közintézményeket (az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, valamint óvodák és bölcsődék kivételével) a település egész területén a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezés használatának mérséklésére kell felszólítani, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. El lehet rendelni az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát.
3. Nitrogén-dioxid (NO2) szennyezettség esetén:
A település teljes közigazgatási területén a helyhez kötött, nitrogén-dioxidot kibocsátó források üzemeltetőit tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni. A lakosságot és a közintézményeket (az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, valamint óvodák és bölcsődék kivételével) a település egész területén a fosszilis tüzelőanyagú fűtőberendezések használatának mérséklésére kell felszólítani, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. A 7. pont szerint közlekedést érintő intézkedéseket kell bevezetni. El lehet rendelni az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát.
4. Szén-monoxid (CO) szennyezettség esetén:
A település teljes közigazgatási területén a helyhez kötött, szénhidrogéneket kibocsátó források üzemeltetőit tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni. A lakosságot és a közintézményeket (az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, valamint óvodák és bölcsődék kivételével) a település egész területén a fosszilis tüzelőanyagú fűtőberendezések használatának mérséklésére kell felszólítani, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. A 7. pont szerint közlekedést érintő intézkedéseket kell bevezetni. El lehet rendelni az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát.
5. Szálló por (PM10) szennyezettség esetén:
A szálló port kibocsátó, helyhez kötött légszennyező források üzemeltetőit tevékenységük mérséklésére kell felszólítani, illetve tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni. A porkibocsátással járó tevékenységeket (építkezési munkálatok, építési anyagok szállítása stb.) fel kell függeszteni. A lakosságot és a közintézményeket (az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, valamint óvodák és bölcsődék kivételével) a település egész területén a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezés használatának mérséklésére kell felszólítani, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. A 7. pont szerint közlekedést érintő intézkedéseket kell bevezetni. Megfelelő helyzetben javasolható a közterületek vízzel történő tisztítása. El lehet rendelni az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát.
6. Ózon (O3) szennyezettség esetén:
A település teljes közigazgatási területén a helyhez kötött, nitrogén-dioxidot és/vagy szénhidrogéneket kibocsátó források üzemeltetőit tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni. A lakosságot és a közintézményeket fel kell szólítani a (főként szerves oldószer felhasználása miatt) szénhidrogének kibocsátásával járó tevékenységek (pl. festés, mázolás, bitumenolvasztás stb.) megszüntetésére. Főként a 10–18 óra közötti időszakban a 7. pont szerinti közlekedést érintő intézkedések bevezethetőek. El lehet rendelni az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát.
7. Közlekedést érintő intézkedések:
a) átmenő forgalom korlátozása, illetve kitiltása, az elkerülő útvonal(ak) kijelölése;
b) általános (környezetvédelmi) sebességkorlátozás ideiglenes bevezetése;
c) gépjárműforgalom korlátozása a gépjárművek környezetvédelmi besorolása alapján, figyelembe véve, hogy szálló por szennyezettség esetén a dízel, ózonszennyezettség esetén a benzin üzemű gépjárművek fokozottabb korlátozása indokolt; illetve a legszennyezőbb gépjárművek használatának megtiltása;
d) a gépjárműhasználat további korlátozása például a rendszám páros-páratlan besorolása szerint, a 22 órától 6 óráig tartó időszak kivételével;
e) a tömegközlekedés használatának előnyben részesítése;
f) a parkolási lehetőségek időleges bővítése;
g) a gépjárművek indokolatlan – álló helyzetben történő – alapjárati üzemeltetésének lehetőség szerinti mérséklésére történő felszólítás.