Kifejezéskereső
Kunhegyes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2009. (II.13.) önkormányzati rendelete
Kunhegyes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2009. (II.13.) önkormányzati rendelete
a pénzben és természetben nyújtott, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról
Általános rendelkezések
1. § [1] (1) A rendelet hatálya kiterjed a Kunhegyes Város Önkormányzata közigazgatási területén élő, az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében:
a) a szolgáltatást igénybe vevőnek,
b) hozzátartozójának, (Ptk. 685. § b) pontja)
c) a szolgáltatást igénybe vevő tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személynek, vagy
d) a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személynek a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn.
Hatásköri rendelkezések
2. § [2] (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.
(2) [3][4][5]Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az önkormányzat képviselő-testülete az Sztv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint:
a) rendkívüli települési támogatást,
b) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást (lakásfenntartási települési támogatás),
c) önkormányzati segélyt, és ennek kiegészítésére
d) mezőgazdasági termék ellátást
állapít meg.
(3) A szociálisan rászorult személy részére természetben nyújtott szociális ellátásként:
a)
b) a polgármester e rendeletbe foglalt feltételek szerint az Sztv. 48. §-ában meghatá-rozott köztemetést állapít meg.
(4) [6] [7][8]Az önkormányzat képviselő-testülete döntésétől függően a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási települési támogatás, az önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény keretein belül meghatározott feltételek mellett.
(5) [9][10] Az önkormányzat képviselő-testülete:
a) a rendkívüli települési támogatás megállapításának jogát,
b) a lakásfenntartási települési támogatás megállapításának jogát, továbbá
c) az önkormányzati segély megállapításának jogát, és
d) a mezőgazdasági termékellátás megállapítása tekintetében hatáskörét
a Polgármesterre ruházza át.
(6) [11]
3. § [12][13] (1) Az e rendeletben foglalt juttatások igénylése esetén kérelmet kell benyújtani a Kunhegyesi Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájánál. Az eljárás megindítása indokolt esetben hivatalból is történhet. A rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati hatósági ügyekben az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyféllel történő elektronikus kapcsolattartás kizárt.
(2) A kérelmező köteles a kérelemhez csatolni az alábbiakat:
a) Ha a családban illetve háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a tanulmányok folytatásáról kiállított iskolalátogatási bizonyítványt (igazolást)
b) A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelemről, azok tartalmának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát az alábbiak szerint:
ba) munkabérről (munkáltató által fizetett táppénzről) a munkáltató által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző havi nettó jövedelmét tartalmazó igazolást,
4. § [25](1) A kérelmek elbírálásakor – amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik – a polgármester dönt.
(2)
(3)
(4) [26] [27]
5. §[28]
6. § (1) [29] A havi rendszeres szociális ellátások folyósítása utólag, minden hónap 5-éig az ügyfél kérése szerint:
a) Polgármesteri Hivatal házipénztárán keresztül, vagy
b) postautalványon, vagy
c) lakossági folyószámlára utalással.
történik.
(1a) [30][31] Az önkormányzat által folyósított lakásfenntartási települési támogatás kifizetése utólag, minden hónap 5-éig, az ügyfél kérése szerint:
a) Polgármesteri Hivatal házipénztárán keresztül, vagy
b) lakossági folyószámlára utalással, vagy
c) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján biztosító szolgáltató számlájára történő utalással
kerül teljesítésre.
(2) Az egyszeri ellátások kifizetése a döntésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül átutalással, illetve pénztári kifizetéssel történik.
(3) A szociális támogatás folyósításának módjáról (postautalvány, pénztári kifizetés, átutalás) a kérelmező a kérelem benyújtásakor nyilatkozik, illetve az eljárás során bármikor nyilatkozhat.
(4) Ha a megállapított támogatás térítési díj vagy egyéb kötelezettség fedezeteként szolgál, azt közvetlenül az arra jogosult intézmény, szerv számlájára kell utalni a határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül.
7. § (1) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben, vagy az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy azok megsértésével megállapított szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell:
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;
c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt esetben a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el
a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és
b) a kamat összegét
a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztető helyzet miatt méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, vagy részletekben megfizettetheti.
(3) [32]
(4) [33] A képviselőtestület a (2) bekezdésben foglaltak szerint méltányosságból akkor lehet elengedni a megtérítést, ha a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg. Egyedülélő személy esetén a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg.
(5) A képviselőtestület a (2) bekezdésben foglalt esetben a megtérítés összegét méltányosságból a felére lehet csökkenteni annál a megtérítésre kötelezett személynél, akinél az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg.
Pénzbeli ellátások
8. § [35] (1) A Polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.
(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.
(4) Rendkívüli települési támogatásra az jogosult, akiknek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át.
(5) Rendkívüli települési támogatás évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg.
(6) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 1.000 Ft-nál, de nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét.
(7) A rendkívüli települési támogatást vissza nem térítendő támogatásként kapja a rászoruló. Az önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás lehet: Erzsébet-utalvány, élelmiszer, tankönyv és tanszer vásárlás, tandíj, közüzemi díjak valamint egyéb a családi szükségletek kielégítését szolgáló termékek.”
9. § [37] (1) A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A Polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt.
(2) A lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) A lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(4) A lakásfenntartási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(5) Ha a háztartás
a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7) A lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege: 2015. évben a költségvetési törvényben megállapított összeg.
(8) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(9) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 2000 Forint, és nem lehet több, mint 5000 Forint azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(10) A TM kiszámítása a következő módon történik:
|
TM = 0,3 - |
J - 0,5 NYM ------------------- NYM |
× 0,15, |
10. § .[39]
11. § (1) [41] [42] A polgármester önkormányzati segélyt nyújt azoknak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyeknek, akiknek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 150%-át.
(2) [43][44]Elsősorban azokat a személyeket indokolt önkormányzati segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
(2a) [45] Önkormányzati segély igényelhető:
a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére,
b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen:
ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy
bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy
c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra, vagy
d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.
(3) [46] Az átmeneti segély összege nem haladhatja meg a 10.000 Ft-ot.
(4) [47] A rászoruló személyek részére évente maximum egy alkalommal állapítható meg átmeneti segély.
(5) [48] A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben – elemi kár, létfenntartást veszélyeztető lopás, rablás, betegség – jövedelemhatártól függetlenül átmeneti segélyt állapít meg, ha az igényjogosult a rendkívüli körülményt igazolja, arra vonatkozóan nyilatkozatot tesz, illetőleg, ha az köztudomású. Ebben az esetben alkalmanként vagy legfeljebb a rendkívüli élethelyzet megszűnéséig adható átmeneti segély. E bekezdés alkalmazásában a 11/A. §-ban szabályozott feltételeket vizsgálni nem kell.
(6) [49]A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.
(7) [50] [51]Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül a Kunhegyes Város Polgármesteri Hivatala Gazdasági Osztálya gondoskodik.
(8) [52] A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell a jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.
(9) [53] A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40%-át, a az adott naptári évben gyermekenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, tartósan beteg gyermek esetén annak 200 %-át.
(10)
11/A. § (1) Amennyiben a kérelmező a kérelem beadásakor jelen rendeletben szabályozott bármely juttatásban részesül, részére átmeneti segély nem állapítható meg.[54]
(2) Amennyiben a kérelmező a kérelem beadásakor Kunhegyes Város Önkormányzata Képviselőtestületének a gyermekek védelméről és a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról szóló 30/2007. (XII.14.) rendeletében szabályozott bármely juttatásban részesül, részére eseti átmeneti segély nem állapítható meg.[55]
11/B. § [56] (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott:
a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
b) tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át, és aki nem részesült a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban.
(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés 10 %-nál.
(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 70.000 Ft.
(4) [57] Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül lehet benyújtani Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájához.
(5) A kérelemhez a benyújtással egyidejűleg csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, az eltemettető nevére kiállított temetési számlákat, valamint az eltemettető és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóinak jövedelemigazolásait.
(6) A kérelmező az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély természetbeni megállapítását is kérheti. Ebben az esetben a temetési segély összegét a kérelemben és a határozatban megjelölt temetési szolgáltatást végző számlájára kell átutalni.
(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély a temetés költségeit igazoló számla hiányában is - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - megállapítható.
12. § (1) [58] Nem állapítható meg önkormányzati segély, ha kérelmező családjának tulajdonában lévő vagyon
a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát,
b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
13. § (1) [59] [60]A megállapított önkormányzati segély adható
14. § [69]
Természetben nyújtott szociális ellátások
15. § [70](1) A polgármester - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről az Sztv. 48. §-ában foglaltaknak megfelelően.
(2) A képviselő-testület az eltemetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól legfeljebb 50 %-ban mentesítheti, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át.
(3) A képviselő-testület a köztemetés teljes költségének megfizetése alól mentesítheti a temetésre köteles személyt, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimumot.
(4) Abban az esetben is mentesíthető a köztemetés költségeinek visszafizetése alól a temetésre kötelezett személy, ha az elhunyt jövedelmének kiesése miatt a család összjövedelme legalább 50 %-os mértékben csökken.
(5) A köztemetés költsége a helyben szokásos legolcsóbb temetés összege, de legfeljebb 70.000,- Ft.
(6) A köztemetés összegét 2011. évtől kezdődően a mindenkori költségvetési rendelet szabályozza.
16/A. § Kunhegyes Város Önkormányzat Képviselő-testülete a városban lakóhellyel rendelkező 65. életévét betöltött lakosa, valamint a tartósan beteg és hátrányos helyzetű gyermekek részére a karácsonyi ünnepet megelőzően csomagot ad.
Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások
17. § (1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások fenntartásáról gondoskodik:
18. § (1) Étkeztetést kell biztosítani azoknak a szociálisan rászorult személyeknek és eltartottjaiknak, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt önmaguk ellátásáról gondoskodni nem tudnak.
(2) Szociális helyzete miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt,
19. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:
a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak.
b) Azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek.
c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,
d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését
b) az önálló életvitel fenntartásában az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
20. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
(2) A szakmai tevékenységi körét részletesen az Sztv., valamint a Gyvt. szabályozza.
(3) Az időskorúak nappali ellátását nyújtó szolgáltatás keretében elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.
(4) [75] Demens betegek nappali ellátása keretén belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó enyhe, középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. A demenciában szenvedő idősek számára nyújtott alapszolgáltatás igénybe vehető bármely olyan szellemi hanyatlással járó betegség esetén, amelyet szakorvos megállapított és Demencia Centrum is alátámasztott.
21. § [76](1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti kérelem az ellátást biztosító intézménynél, annak egyes ellátási formákat biztosító szervezeti egységeinél nyújtható be.
(2) A kérelmek nyilvántartását, elintézési módját az intézményvezető utasításban köteles szabályozni.
(3) A kérelem döntésre való előkészítése – az intézmény szervezeti és működési szabályzata előírásainak figyelembevételével – az intézmény feladata, elbírálása pedig az intézményvezető hatáskörébe tartozik.
(4) A szociális alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában - a családsegítés kivételével – az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel az Sztv.-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.
(5) Házi segítségnyújtást megelőzően az Sztv. 63. § (4)-(8) bekezdése alapján vizsgálni kell a gondozási szükségletet, ez alól kivételt képeznek azok az idősotthoni ellátást igénylő személyek, akiknek gondozási szükséglete a napi négy órát nem haladja meg, vagy a gondozási szükséglet átmeneti jellegű, és a szolgáltatást legfeljebb három hónapig nyújtják.
(6) A gondozási szükségletet a külön jogszabály által létrehozott szakértői bizottság vizsgálja.
(7) [77] Az étkeztetés esetén az ellátás igénylését megelőzően, házi segítségnyújtás esetén a gondozási szükséglet megállapítását követően a kötelező jövedelemvizsgálatot el kell végezni. Az ellátást igénylő személynek az erre vonatkozó iratot a Kunhegyesi Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájához kell benyújtania.
(8) [78] [79]A személyes szociális alapszolgáltatások igénybevételéért fizetendő térítési díjakról Kunhegyes Város Önkormányzatának a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló önkormányzati rendelete rendelkezik.
(9) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani az olyan személy részére, aki önmaga ellátásáról valamilyen okból gondoskodni nem tud.
(10) Külön eljárás keretében abban az eseten nyújtható a rászorult személy számára ellátás, ha az élete, testi épsége közvetlen veszélynek van kitéve, illetve nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodni tudna.
(11) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást meg kell szüntetni:
Szociálpolitikai Kerekasztal
22. § (1) Kunhegyes Város Önkormányzatának Képviselőtestülete helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre a városban meglévő szociális problémák feltárására, kezelésére és annak érdekében, hogy a helyi intézmények, szervezetek összehangoltabban működjenek a szociális problémák kezelése tekintetében.
(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal legalább évente egy alkalommal ülésezik. Összehívásáról az Oktatási, Kulturális, Szociális, Ifjúsági, Egészségügyi és Sport Bizottság elnöke intézkedik. A levezető elnöki feladatokat is a bizottság elnöke látja el. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén feladatait a helyettesítésével megbízott bizottsági tag látja el.
(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal- a jelenlévő tagok szótöbbségével- szociális kérdésekben véleményt alkothat és javaslatot tehet a Kunhegyes Város Önkormányzata Képviselőtestülete felé.
(4) Napirendi pontokra a meghívott tagok közül bárki tehet javaslatot. A Kerekasztal ügyrendjét maga határozza meg.
(5) [80] A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai:
23. § E rendelet alkalmazásában
a) [81]
b)
c)
d)
f)
g)
h) számla: az Általános Forgalmi Adó (ÁFA) értéket is feltüntető ún. készpénzfizetési számla.
i) lakás: kizárólag lakás céljára szolgáló házrész, épület. Nem vonhatók a lakás fogalma alá sem az üzlethelyiségek, sem a kiegészítő gazdasági épületek.
j)
k) életvitelszerű ott-tartózkodás: egy naptári évben 186 nap vagy annál hosszabb idő adott helyen (helyiségben) töltése
l)
m) Sztv.: az 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról, Flt.: az 1991. évi IV. tv. a foglalkoztatásról, Gyvt.: az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
n) minimális lakásnagyság: a méltányolható lakásigény mértéke a kérelmező és a vele együttlakó családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek) számától függően, komfortfokozattól függetlenül:
Záró rendelkezés
24. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Egyidejűleg a 29/2007. (XII. 14.) rendelet hatályát veszti.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet