230/2009. (X. 16.) Korm. rendelet
a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról
2009.10.24.
„2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 2. Állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 85/2004. Korm. rendelet) 1. §-ának 5. pontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás (a továbbiakban együtt: támogatás); 9. Eljárási innováció: új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is;
11. Innováció: magában foglalja a technológiai, az eljárási és a szervezési innovációt;
12. Innovációs klaszterek: független vállalkozások – innovatív induló vállalkozások, kis- és középvállalkozások, nagyvállalkozások, valamint kutatási szervezetek – csoportosulásai, amelyek egy adott ágazatban és régióban működnek és céljuk az innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttműködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdításán keresztül, hatékonyan hozzájárulva a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti technológiaátadáshoz, hálózatépítéshez és információterjesztéshez;
16. Kis- és középvállalkozás: az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a
18. Kutatási szervezet: olyan szervezet (például egyetem vagy kutatóintézet), amelynek – jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül – elsődleges célja az alapkutatás, ipari kutatás és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján;
19. K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás;
22. Nagyberuházás: az a beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg; ennek meghatározásakor egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni az egy vagy több adózó által egy 3*365 napos időszakon belül megkezdett, gazdaságilag oszthatatlan beruházásokat;
25. Projekt: meghatározott kutatás-fejlesztési feladat, technológiai innovációs folyamat végrehajtására irányuló tevékenység az abban érdekeltek által meghatározott terv alapján;
27. Saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett állami támogatást nem tartalmazó forrás;
29. Szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén;
30. Szervezési innováció: új szervezési módszer alkalmazása a vállalkozás üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban;
31. Szinten tartást szolgáló eszköz: az az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné;
33. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve;
35. Támogatott terület: az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint támogatott régiók: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl; az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja szerint támogatott régió: Közép-Magyarország;
(2) A 2. § 9. pontjának alkalmazásában nem minősülnek eljárási innovációnak: kisebb változtatások vagy fejlesztések; a termelési vagy szolgáltatási képességek növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek hozzáadása révén, melyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévőkhöz; egy eljárás használatának befejezése; az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés; a kizárólag az értékesítési árak megváltoztatásához köthető változások; az egyedi igényekhez igazítás; a rendes szezonális és ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem. (3) A 2. § 18. pontjának alkalmazásában a kutatási szervezet megítélésekor figyelembe kell venni, hogy ezen szervezetek minden nyereséget ismét ilyen tevékenységekbe, eredményeik terjesztésébe vagy oktatásba fektetnek; azok a vállalkozások, melyek befolyással lehetnek adott kutatási szervezetre, így például a részvényesek vagy tagok, nem élveznek preferenciális hozzáférést a szervezet kutatási kapacitásaihoz vagy az általa elért kutatási eredményekhez. (4) A 2. § 22. pontjának alkalmazásában a beruházás gazdasági oszthatatlanságának megállapításakor figyelembe kell venni a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget; ezt úgy kell meghatározni, hogy a kérelemben, illetve a bejelentésben szereplő beruházás elszámolható költségéhez hozzá kell adni és együttesen kell figyelembe venni az e beruházás megkezdése napját megelőző 3*365 napos időszakon belül megkezdett, olyan gazdaságilag oszthatatlan beruházások jelenértéken számított értékét, amely(ek)hez az adózó igénybe vett (igényelt) állami támogatást. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének időpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyeknek – a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerinti – egyedi bejelentése szükséges, a bejelentés időpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó. (5) A 2. § 30. pontjának alkalmazásában nem minősülnek szervezési innovációnak: az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi szervezetben vagy külső kapcsolatokban eszközölt olyan változtatások, amelyek a vállalkozáson belül már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak, a vezetési stratégia megváltoztatása, a fúziók és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag az értékesítési árak megváltoztatásához köthető változások, az egyedi igényekhez igazítás, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem.”
[Az Alapból nyújtható támogatások kategóriái és jogcímei:]
[Az Alapból nyújtható támogatások kategóriái és jogcímei:]
[Az Alapból nyújtható támogatások kategóriái és jogcímei:]
(4) Az R. 3. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
[Az Alapból nyújtható támogatások kategóriái és jogcímei:]
„(1) K+F projekttámogatás esetén az egyes projektekhez nyújtott, ugyanazon elszámolható költségekre vonatkozó, bármely támogatás intenzitása (konzorcium esetében konzorciumi tagonként) nem haladhatja meg a (2)–(4) bekezdésekben meghatározott mértékeket.”
4. § Az R. 28–29. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezése lép:
A regionális beruházási és foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó szabályok
28. § (1) E rendelet alapján regionális beruházási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás az alábbi célt szolgálja: a tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy
b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel és az eszközöket független beruházó vásárolja meg.
(2) A támogatási intenzitás
a) a támogatástartalom és a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadosa százalékos formában kifejezve, illetve
b) közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén, a támogatástartalom és az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének hányadosa százalékos formában kifejezve, vagy
c) az a) és a b) módszer együttes alkalmazásával kiszámított érték százalékos formában kifejezve, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő a támogatott számára kedvezőbb értéket.
(4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (3) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig;
b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre;
c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.
(5) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor
a) kisvállalkozásnak minősül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak minősül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 10 százalékponttal növelt értéke a (3) bekezdésben meghatározott mértéknek. A támogatott beruházás elszámolható költségei
29. § (1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani. (2) Elszámolható költségek:
a) a beruházás célját szolgáló
ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor;
ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke, (a továbbiakban: támogatható immateriális javak); ad) pénzügyi lízinggel kapcsolatos költségek;
ae) ingatlan bérletének költségei; vagy
b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (3) A (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció – a pályázati program céljainak megfelelően – az elszámolható költségek körét az (1)–(2) bekezdésben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja. (4) A támogatott beruházás kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben kis- és középvállalkozás részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve kis- és középvállalkozás által vásárolt használt eszköz támogatása esetén a felvásárlás vagy az eszköz vásárlása kizárólag szokásos piaci áron történhet.
(5) A földterülettől és épülettől eltérő eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg kis- és középvállalkozások esetében három évig kell folytatódnia.”
„31. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, amennyiben a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig – kis- és középvállalkozások esetében legalább három évig – fenntartja (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban. (2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz és azok cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy az eszköz cseréjére támogatásban nem részesülhet. (3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzésekor, illetve felvásárlás esetén az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.
(4) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(5) Az immateriális eszközök költségként csak akkor számolhatóak el, ha
a) kizárólag a regionális beruházási támogatásban részesülő létesítményben használják fel;
b) amortizálható eszköznek minősülnek;
c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs;
d) a kedvezményezett immateriális eszközeként tartja nyilván azokat, a kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalatok esetén legalább öt, kis- és középvállalkozások esetében legalább három éven keresztül.
(6) Nagyvállalatok esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(7) A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége számolható el. Az ingatlan megvásárlása feltétlenül szükséges eseteinek körét a pályázati dokumentáció határozza meg.
(8) A támogatott beruházással létrehozott vagyon vagy beszerzett vagyonelem hasznosítására, illetve átruházására a Rendelet 18. § (8)–(9) bekezdésében meghatározott feltételek mellett kerülhet sor. (9) Amennyiben a támogatás kiszámítása a bérköltségek alapján történik, a támogathatóság feltétele, hogy a munkahelyeket közvetlenül a beruházási projekt hozza létre, valamint a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított 3 éven belül létre kell hozni és a munkahelyeket legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén 3 évig fenn kell tartani.
(10) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott nettó munkavállalói létszám a kérelem (pályázat) benyújtását megelőző 12 hónap átlagában a kedvezményezett adott székhelyén, telephelyén, fióktelepén közvetlenül teljes munkaidőben alkalmazott személyek számához képest növekedjen. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak – munkaidejükhöz mérten – a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg.
32. § (1) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a beruházással kapcsolatos munkálatok vagy tevékenységek megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Egyedi támogatás megítélését megelőzően nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani azt, hogy az alábbiak közül legalább egy kritérium teljesül: a) a támogatás következtében lényegesen megnövekszik a projekt mérete,
b) a támogatás következtében lényegesen kiszélesedik a tevékenység köre,
c) a támogatás összegénél lényegesen nagyobb mértékben növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó teljes összeg,
d) a támogatás következtében lényegesen felgyorsult a projekt végrehajtási üteme,
e) vagy regionális beruházási támogatás esetében a beruházás a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg.
(2) Regionális beruházási támogatás nem nyújtható e rendelet alapján azon beruházásokhoz, amelyek esetében a pályázati program közzététele előtt merültek fel költségek.
(3) Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre:
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor;
b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe;
c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;
d) személygépkocsi bekerülési értéke;
33. § (1) A támogatott beruházások megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó beruházás esetén:
aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),
ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan;
b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó beruházás esetén az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése;
c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó beruházás esetén, amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja;
d) amennyiben a pályázatban ismertetett beruházást több célterületre (építés, gépbeszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a beruházás megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.
(2) A beruházás előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének.”
„39. § (1) Képzési támogatást általános és speciális képzéshez lehet nyújtani. (2) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható.
(3) Elszámolható költségek:
a) az oktatók személyi jellegű költségei,
b) az oktatók és képzésben részt vevők utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is,
c) egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök,
d) az eszközök és berendezések amortizációja, olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,
e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei,
f) a képzésben részt vevők személyi jellegű költségei és elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)–e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig. Csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után.
(4) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.
(5) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás – beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is – intenzitása nem haladhatja meg a (6)–(7) bekezdésben meghatározott mértékeket. (6) A maximális támogatási intenzitás
a) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a;
b) speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás azonban az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető 10 százalékponttal, ha a támogatást közép-vállalkozásoknak, és 20 százalékponttal, ha a támogatást kisvállalkozásnak nyújtják. (8) Ha valamely támogatási projektben mind speciális, mind általános képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása céljából egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés speciális, illetve általános jellege nem állapítható meg, a (6) bekezdés b) pontja szerinti speciális képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.”
„AZ ÁTMENETI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
40/A. § (1) A pénzügyi válság kapcsán nyújtott átmeneti támogatásnak (a továbbiakban: átmeneti támogatás) elő kell segítenie, hogy a támogatások eredményeként a K+F és innovációs tevékenységek köre a támogatott vállalkozás esetében ne csökkenjen. (2) Az átmeneti támogatásként nyújtott összes támogatás támogatástartalma vállalkozásonként nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra. (3) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.
(4) Egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt, a jelen § hatálya alá tartozó, és csekély összegű támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget.
(5) Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem kumulálható csekély összegű támogatással.
(6) Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az adott állami támogatásra vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.
(7) Átmeneti támogatás nem nyújtható
b) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. Mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak;
c) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. Mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásoknak:
(i) amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;
(ii) amennyiben a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;
d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen amikor a támogatás mértéke az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódik; illetve értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez, vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz kapcsolódik;
e) amennyiben az átmeneti támogatás az importáruk helyett hazai áru használatától függ.
(8) Átmeneti támogatással csak olyan vállalkozás támogatható, amely 2008. július 1-jén nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.
(9) A támogatás nyújtását megelőzően a vállalkozás írásban tájékoztatja a támogatást nyújtót az e § alapján, illetve csekély összegű támogatás formájában 2008. január 1-jét követően neki odaítélt támogatásokról és a még el nem bírált támogatási kérelmeiről.
(10) A támogatást nyújtó kötelessége, hogy felhívja a kedvezményezett figyelmét arra, hogy pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatásban részesült, és egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt, a jelen § hatálya alá tartozó és csekély összegű támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget.
(11) A kedvezményezett köteles, az átmeneti támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követő tíz évig megőrizni és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni.
A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE TANÁCSADÁSHOZ NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
40/B. § (1) E rendelet alapján a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások tanácsadói költségei támogathatók. A maximális támogatási intenzitás 50 százalék. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatás nem lehet folyamatos, visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadás, rendszeres jogi szolgáltatás vagy hirdetés. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK VÁSÁROKON VALÓ RÉSZVÉTELÉHEZ NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
40/C. § (1) E rendelet alapján vásárokon, kiállításokon való részvételre kizárólag kis- és középvállalkozások részére, az adott kiállításon, vásáron való első megjelenéshez nyújtható támogatás. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység tekintetében elszámolható költségek kizárólag a kiállító helyiség bérlete, kialakítása és működtetése költsége. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységre nyújtható maximális támogatási intenzitás maximum 50 százalék.”
[Nem nyújtható támogatás:]
„b) csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek és nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.”
„(3) E rendeletben meghatározott támogatások tekintetében – a 40/A. §-ban foglalt átmeneti támogatásokat kivéve – döntés 2013. december 31-ig hozható.”
– az EK-Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008. EK bizottsági rendelet (HL 214/3 2008.08.09. 3–47. o.); – a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretszabály (HL C 323; 2006.12.30.)
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba és kihirdetését követő 9. napon hatályát veszti.
Bajnai Gordon s. k.,
miniszterelnök