29/2009. (VIII. 19.) OKM rendelet
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról1
2009.08.27.
„(1) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában (a továbbiakban: Kollégiumi Program) részt vehetnek azok a kollégiumok és középiskolák, amelyeknek célja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megkezdhessék és sikeresen befejezhessék a középfokú tanulmányaikat, középiskolai végzettséget szerezhessenek, továbbá esélyt kapjanak a felsőfokú tanulmányok megkezdésére.”
„(5) A pályázathoz csatolni kell
a) a Kollégiumi Program indítására és az alapító okirat ennek megfelelő módosítására vonatkozó szándéknyilatkozatot,
b) a fenntartó – a pályázaton való részvételt támogató – nyilatkozatát,
c) a kollégium – az Oktatási Közlöny 2005. évi XLIX. évfolyam 4/1. számában közzétett „Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában” meghatározottak szerint elkészített – pedagógiai programjának tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó módosítja a pedagógiai programját,
d) a Kollégiumi Programban partnerként közreműködő középiskola nyilatkozatát arról, hogy a résztvevők középiskolai tanulmányokra történő felkészítését, a tanulmányok megkezdését és a tanulmányok alatti felkészítést biztosítja.
(6) A Kollégiumi Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki – abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül –
a) tanulói jogviszonyban áll és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik, és
b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel,
ba) a közoktatási törvény szerint halmozottan hátrányos helyzetű,
bb) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett, bc) a törvényes felügyeletét ellátó szülője a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága nem állapítható meg, bd) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, és a törvényes felügyeletét ellátó szülők egyike a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, a másik szülő legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik, c) a bc), bd) pontokban szereplő feltételek szerint felvehető tanulók aránya együttesen nem haladhatja meg az adott osztályba felvett tanulók húsz százalékát.”
„(12) A pályázathoz csatolni kell
a) a Kollégiumi-Szakiskolai Program indítására és az alapító okirat ennek megfelelő módosítására vonatkozó szándéknyilatkozatot,
b) a fenntartó – a pályázaton való részvételt támogató – nyilatkozatát,
c) a szakiskola és a kollégium – az Oktatási Közlöny 2007. évi LI. évfolyam 11. számában közzétett „Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában” – meghatározottak szerint elkészített és egymással pedagógiai szempontból összeghangolt pedagógiai programjának a fenntartóval egyeztetett tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó a fenntartó egyetértésével módosítja a pedagógiai programját.”
„(5) A pályázathoz csatolni kell
a) a Tehetséggondozó Program indítására és az alapító okirat ennek megfelelő módosítására vonatkozó szándéknyilatkozatot,
b) a fenntartó – a pályázaton való részvételt támogató – nyilatkozatát,
c) a középiskola és a kollégium – az Oktatási Közlöny 2006. évi L. évfolyam 14. számában közzétett „Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában” meghatározottak szerint elkészített és egymással pedagógiai szempontból összehangolt – pedagógiai programjának tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó módosítja a pedagógiai programját.
(6) A Tehetséggondozó Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki
a) tanulói jogviszonyban áll, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, és
b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel,
ba) a közoktatási törvény szerint hátrányos helyzetű,
bb) a Gyvt. 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett, bc) a Gyvt. 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgálat – az általános iskola és a szülő kezdeményezésére elkészített – javaslata alapján rászorult. A gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e a Tehetséggondozó Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie.” 6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) Ez a rendelet a hatálybalépését követő 15. napon veszti hatályát.
1. számú melléklet a 29/2009. (VIII. 19.) OKM rendelethez
„16. A kerettanterv neve: Katolikus kerettanterv 2008.
A kerettanterv benyújtója: a Patrona Hungariae Általános Iskola, Gimnázium, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Gyakorlóiskolája Budapest”
2. számú melléklet a 29/2009. (VIII. 19.) OKM rendelethez
„Katolikus kerettanterv 2008.”
3. számú melléklet a 29/2009. (VIII. 19.) OKM rendelethez
„A Magyar Waldorf Szövetség által kiadott név használati jogával rendelkező iskolák – a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján – nyolc, illetve tizenhárom évfolyammal működő egységes iskolaként ellátják az általános iskola, a gimnázium és az alapfokú művészetoktatási intézmény feladatait.”
4. számú melléklet a 29/2009. (VIII. 19.) OKM rendelethez
„A fenti tanszakok mindegyike szerepel a Waldorf-iskolák művészeti nevelésének 12 éves programjában, minden tanuló számára kötelező tantárgyként (a keret- és a helyi tanterv felkínálta kötelező választási lehetőségekkel) a kerettantervben megjelölt évfolyamokon és kidolgozott tartalmakkal. A Waldorf-iskolák az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott több művészeti ág több tanszakát egyidejűleg érintő komplex művészetoktatási tevékenységet valósítanak meg egy művészeti képzés keretében, és az alapfokú művészetoktatás követelményeinek meghatározásánál az ebben foglaltaktól e kerettantervük szerint eltérhetnek. A „Waldorf művészeti nevelés”-t a művészetoktatásra és finanszírozására vonatkozó jogszabályok alkalmazásánál egy művészeti ág egy tanszakán megvalósuló csoportos művészeti képzésként kell figyelembe venni. A Waldorf-iskolák alapító okiratában és működési engedélyében a művészeti ág és a tanszak megnevezésénél a „Waldorf művészeti nevelés”-t kell feltüntetni.” 5. számú melléklet a 29/2009. (VIII. 19.) OKM rendelethez
„10. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkező tanulók a programba történő beválogatás után jelentkezési lapjukat elküldik abba az „Arany János” programot indító iskolába, amelyikbe a pályázat elbírálása folyamán bekerültek. A programba jelentkező tanuló az adatlapján első helyen rangsorolja ezen iskola „Arany János” tanulmányi területét. A tanulónak jogában áll más iskolát, tagozatot megjelölni, illetve a programba való jelentkezésével kapcsolatos döntését módosítani. A programba bevont intézmények a hátrányos helyzetű tanulókat a felvétel során azonos felvételi pontszám esetén kötelesek előnyben részesíteni. A felvételi eljárással kapcsolatos időpontokat a tanév rendjéről szóló rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.”
KATOLIKUS KERETTANTERV 2008
I. A katolikus kerettanterv koncepciója
II. Műveltségterületek és tantárgyak
I. A katolikus kerettanterv 2008 koncepciója
A kerettantervi koncepció strukturája:
A KATOLIKUS KERETTANTERV KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, ARCULATA
1. A Katolikus Kerettanterv és a NAT 2007 kapcsolata
a. A kulcskompetenciák és a kerettanterv
b. A NAT 2007-ben szereplő kiemelt fejlesztési feladatok és a kerettanterv
3. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése
4. Egészségfejlesztés, környezettudatosságra nevelés, fogyasztóvédelmi oktatás
5. A nem szakrendszerű oktatásról
7. A taneszközök kiválasztásának elvei
A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI ÉS A KERETTANTERV TANTÁRGYI RENDSZERE
1. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei és formája
2. Tantárgyrendszer és óraterv
A KATOLIKUS KERETTANTERV 2008 KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, ARCULATA
1. A Katolikus kerettanterv 2008 és a NAT 2007 kapcsolata
a) A kulcskompetenciák és a kerettanterv
A 2007. évi NAT szerint az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.
A katolikus nevelő a tanulók személyiségfejlesztése folyamán ennél többet kíván megvalósítani. A neveléssel a diákot el kívánja vezetni a teljes személyiség kiteljesedésére, ami a közösségben megélt hit által valósulhat meg. A katolikus iskola olyan intézmény, amely a személyiség javáért tevékenykedik, s ezért az emberi személyek iskolája. Az emberi személyiség anyagi és lelki igényével központi helyet foglal el Jézus tanításában: ezért annak kibontakoztatása a katolikus iskola legfőbb célja. Az önmagával és a világgal egyensúlyban élő ember ezáltal lesz képes a jelen kihívásaira is megfelelő választ adni. Ezért az általunk készített kerettanterv úgy kíván teljes mértékben megfelelni a NAT kompetenciafejlesztési követelményeinek, hogy eközben nem veszíti el a keresztény nevelés évszázados értékeit, hanem megtalálva a megfelelő kapcsolódási pontokat és arányokat, összhangba hozza a jelen kihívásait a katolikus nevelés hagyományos rendszerével. Meggyőződésünk, hogy ezzel jelentős mértékben segítjük a NAT-ban megfogalmazott célok elérését is.
A kerettanterv elsősorban a katolikus iskolák számára készült, ezért csak megfelelő adaptációval alkalmazható állami, önkormányzati, világnézetileg el nem kötelezett és más felekezethez tartozó egyházi iskolában. A gyakorlati használhatóságot azzal kívántuk biztosítani, hogy készítésére gyakorló pedagógusokat kértünk fel.
A Nemzeti alaptanterv szerint a kompetencia a vonatkozó ismeret, képesség és attitűd rendszere. A kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos kompetencia; digitális kompetencia; a hatékony, önállótanulás; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ezért kerettantervünkben minden egyes tantárgy minden témakörénél meghatároztuk azokat a kulcskompetenciákat, amelyek fejlesztésére az adott témakörnél kiemelt hangsúlyt fektetünk. A fejlesztendő feladatok, fejlesztendő kompetenciák oszlopban ezeket vastag betűvel jelöltük.
b) A NAT 2007-ben szereplő kiemelt fejlesztési feladatok és a kerettanterv
A 2007. évi NAT kiemelt fejlesztési feladatokat is meghatároz. Tantervkészítőink tudatosan törekedtek arra, hogy ezeket a kerettanterv minden olyan fejezeténél hangsúlyosan szerepeltessék, ahol erre lehetőség adódik. Ezért a kiemelt fejlesztési feladatok valamennyi tantárgyban megjelennek. A fejlesztendő feladatok, fejlesztendő kompetenciák oszlopban ezeket dőlt betűvel jelöltük.
Sajátossága kerettantervünknek a 12 év során mindvégig az osztályfőnöki óra. Mivel a keresztény nevelés a legeredményesebb egyéni fejlesztést közösségben valósítja meg, így a nevelésben az osztályfőnöki órák is kiemelt szerepet kapnak. Ezek az órák kiválóan alkalmasak az aktív állampolgárságra, a demokráciára nevelés megvalósítására. Változatos módszertannal teremtenek lehetőséget a felnőtt lét szerepeire való felkészüléshez éppúgy, mint a mai társadalomban annyira domináns igénnyel megjelenő gazdasági nevelésre is. Az osztályfőnöki órákon a többi tantárgyhoz hasonlóan fejleszthető a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia is. Az osztályfőnöki órák tantervében jelennek meg a közlekedéssel, társadalmi bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő nevelési feladatok is.
A sokszínű tanuláselméletek értékeinek elismerése mellett tantervünk szakmai szabadságot ad a leginkább eredményre vezető tanítási-tanulási módszerek kiválasztásában (szemléltetés, tanári magyarázat, cselekvés pedagógiája, konstruktivista pedagógia módszerei) a tananyag, a tanulócsoport és az egyes diákok sajátosságainak figyelembe vételével.
A tanulás célja a tartós, elmélyült tudás kialakítása, ami az ismeretanyag mellett a hangsúlyt a tudás minőségi jellemzőire teszi: a szervezettségre, a megértés mélységére, az alkalmazhatóságra. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni az ismeretek, összefüggések és a képességfejlesztés egyensúlyát, egyik sem válhat egyoldalúvá és öncélúvá. Így a tudás rugalmas továbbépítése biztosított, a tanulási cél és az alkalmazhatóság egységet alkot.
A kerettanterv fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosságot, amely az alacsonyabb évfolyamokon különösen nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon. A játékosság motiválja a diákokat és elősegíti a tanulás sikerességét. Emellett fontos mindenkor a differenciálásra, az egyéni képességek, egyéni tudás- és képesség fejlesztésére törekedni.
A tanulást segítő pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák
A kerettanterv sokszínű pedagógiai módszereket és szervezési munkaformákat ajánl az élményszerű és változatos tanulói és tanári tevékenység megvalósításához. Hangsúlyosan fontosnak tartjuk a diákok aktivitásának növelését.
Tanulói tevékenységek: tankönyvi szövegek, ábrák, képek (egyéni vagy közös) elemzése, feldolgozása, értelmezése; ismeretterjesztő irodalmi és dokumentum szövegek (egyéni vagy közös) feldolgozása, elemzése; (irányított) információk gyűjtése és elemzése vizuális, akusztikus forrásokból; adatsorok, grafikonok, térképek, források, szemelvények irányított elemzése; információgyűjtés írott szövegekből (forrásfeldolgozás); vizuális anyagok (pl. diaképek, fotók, videofilm) irányított feldolgozása, elemzése; információk (szövegek, képek stb.) összehasonlítása; adatsorok alapján grafikon, tematikus térkép rajzolása; adatok, tények alapján modellek készítése, rajzolása; illusztráció, ábra készítése; tanulói kísérlet, mérés; tanulói kiselőadás; tanulói prezentáció; önálló (számításos, írásos, gyűjtéses stb.) feladatmegoldás; dokumentáció elemzése, értelmezése; játék, szimuláció, szerepjáték, drámajáték; vita, disputa; verseny, vetélkedő; projekt; portfolió; könyvtári gyűjtőmunka.
Tanári tevékenységek: közös osztályszintű feldolgozás (megbeszélés, kérdve kifejtő módszer stb.), tanári magyarázat, előadás, prezentáció (ppt, interaktív tábla, internet), tanári szemléltetés pl. képek, irodalmi szövegek videofilm segítségével, tanári kísérlet, tanári mintaadás, bemutatás.
Szervezési és munkaformák: egyéni munka, pármunka, csoportmunka, projekt.
Tanórán kívüli formák: terepgyakorlat, kirándulás, erdei iskola/i foglalkozás, könyvtári óra, múzeumlátogatás, múzeumi óra, tanulmányi kirándulás, tanulói séta.
3. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése
A katolikus iskolákban jelentős arányban tanulnak sajátos nevelési igényű tanulók is. Fejlesztésükhöz a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálásnál nagyobb mértékű differenciálásra, speciális eljárások alkalmazására és pedagógiai szolgáltatások igénybe vételére van szükség. A Nemzeti Alaptanterv külön pontban rögzíti is a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztésének kötelezettségét, a differenciált tanulás fontosságát.
A katolikus iskola – az SNI tanulók számának sajnálatos növekedését felismerve – vállalja integrált oktatásukat-nevelésüket abban a reményben, hogy ezzel elősegítheti eredményes szocializációjukat, iskolai pályafutásukat.
Ezek a gyermekek több figyelmet és törődést igényelnek, mint az átlag. Elsősorban őszinte, feltétel nélküli, hangsúlyosabban továbbított szeretetre éhesek. Ha ezt megkapják, eredményesebben tudnak fejlődni.
A közös tantestületi döntés alapján befogadó intézménnyé váló, így az együttnevelést megvalósító katolikus iskola az SNI tanulók fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjeleníti a Pedagógiai Programban, a Helyi Tantervben a műveltségi területek, tantárgyak programjában, az egyéni fejlesztési tervekben és az óratervében.
Alapító Okiratában megjelöli az erre vonatkozó feladatokat. Ez a biztosítéka annak, hogy az intézmény rendelkezzék a sajátos nevelési igény szükségleteit kielégítő feltételekkel. Az iskola a dokumentációi elkészítésénél figyelembe veszi a Közoktatási törvényt, a Nemzeti alaptantervet, az OM Irányelv ide vonatkozó előírásait, mely tartalmazza az SNI tanulók iskolai oktatásának célját, habilitációs, rehabilitációs célú ellátásának közös elveit, feladatait, a tevékenységet meghatározó tényezőket, a szükséges feltételeket.
Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál. Ennek érdekében:
• Szoros kapcsolatot tart az érintett szülőkkel
• Az iskolai fejlesztés alkalmazkodik a SNI gyermekek lehetséges fejlődési üteméhez, az eltérő képességekhez és viselkedéshez.
• Speciális módszereket, terápiát és eszközöket ismer és alkalmaz, amelyek a pedagógiai program tartalmi elemei.
• A SNI gyermekek integrált tanítását és nevelését magas szintű pedagógiai és pszichológia ismeretekkel rendelkező pedagógusok végzik, akiknek jellemzője az elfogadás, a tolerancia, az empátia, a hitelesség, az elhivatottság, tehát az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkeznek.
• Egyéni fejlesztési terv készül, mely lehetővé teszi az egyéni fejlődési ütemet.
• Együttműködik a segítő szakemberekkel (gyógypedagógus, terapeuta, konduktor, pszichológus, egyházi személyek), azaz létrehozza és működteti az integrációs protokollt.
• Ha teheti, gyógypedagógiai asszisztenst alkalmaz.
A SNI tanulók befogadása közös nevelőtestületi döntés alapjára épülő, tudatosan választott út. A befogadó intézmény pedagógusai egyéni differenciálás alapján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik, vállalják minden hozzájuk érkező, rászoruló gyermek nevelését és oktatását a helyi célkitűzéseknek és lehetőségeknek figyelembe vételével.
4. Egészségfejlesztés, környezettudatosságra nevelés, fogyasztóvédelmi oktatás
A kerettanterv az iskolai nevelés egészében és minden egyes tantárgyban szerepelteti az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem sajátos társadalmi feladatait. Kiemelten szerepelnek ezek a fejlesztési területek az osztályfőnöki órák programjában is.
Az egészségnevelés átfogó célja a tanulók egészségfejlesztő életvitelének kialakítása. Fontos, hogy minden tanuló képes legyen nyomon követni saját egészségi állapotát, érzékelje az egészségi állapotot érintő hatásokat, képessé váljon a testi és lelki egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Ehhez személyi és tárgyi környezetével is segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. A helyi egészségnevelési program elkészítésekor az iskola átgondolja, rendszerbe foglalja egészségnevelési tevékenyégét. A kerettantervben az egyes tantárgyakban és hangsúlyosan az osztályfőnöki órákon térnek ki az egészségfejlesztés lehetséges területeire, formáira.
Az iskolának a tanórákon kívül is számos lehetősége van az egészségfejlesztésre, így például önismereti csoportfoglalkozások szervezése, lelki programok, szakmai segítők igénybe vétele, részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése.
A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék tisztelje a teremtett világot, képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek bolygónk környezeti válságjelenségeihez vezettek. A környezeti nevelés akkor lesz hatékony. ha a tanulók bekapcsolódnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.
A környezettudatosságra nevelés természetes színtere az iskolában az összes tantárgy tanórái, az osztályfőnöki óra, a hittan és a nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások), továbbá a tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek), esetleg hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, az iskola környezetében lévő vállalkozásokkal). A kerettanterv tantárgyi dokumentumai utalnak a környezettudatosságra nevelés lehetséges területeire, formáira.
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Ezek között kap helyet a fogyasztóvédelmi oktatás, amelynek célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, valamint a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítása (fogyasztói önvédelmi ismeretek, jogorvoslati módok). Szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: környezettudatos fogyasztás, mint egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között; a kritikus fogyasztói magatartás (a fogyasztói jogok érvényesítése); élelmiszerbiztonság, vásárlási szokások. A fogyasztóvédelmi oktatás színtere lehet a tantárgyi tanórai foglalkozás, az osztályfőnöki óra, a tanórán kívüli tevékenységek, hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). A kerettanterv tantárgyi dokumentumai utalnak a fogyasztóvédelmi nevelés lehetséges területeire, formáira.
A fogyasztóvédelmi oktatás sajátos módszerei: pl. tanulmányi séta, interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól; vásárlási számlák tanulmányozása, egy pénzintézet és egy energiaszolgáltató tevékenységének megismertetése, a tapasztaltak kiértékelése; szituációs játékok; fogyasztói kosár készítése; érdekérvényesítő kommunikációs gyakorlatok; a fogyasztásra ösztönző reklámok hatásának elemzése.
5. A nem szakrendszerű oktatásról
A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik, így hangsúlyozottabb szerepe van az alapvető készségek és képességek fejlesztésének, és nincs szükség az átadásra kerülő ismeretek tantárgyi tagolására.
E kerettanterv a nem szakrendszerű oktatás számára szánt időkeret helyi felhasználását nem rögzíti, azt az egyes intézmények a helyi adottságaiknak (megfelelő képesítésű pedagógusok) figyelembevételével tehetik meg annak függvényében, hogy mely pedagógusok rendelkeznek a nem szakrendszerű oktatáshoz szükséges végzettséggel.
Az értékelés iskolai elveinek kidolgozása az iskola pedagógiai programjának, műveltségterületi, tantárgyi szinten pedig a helyi tantervének feladata. Ugyanakkor a központi mérések országos szinten, teljes körűen, azonos követelményekre épülő feladatsorokkal vizsgálják a tanulók képességeit. Ezért meghatározó a tanulók fejlesztésében, hogy az iskola és az egyes tanár is figyelemmel kísérje az évente egy alkalommal történő központi mérések eredményeit: így a fejlesztő tevékenységében alkalmazza a kezdő szakaszban történő diagnosztikus mérés, majd a 6. és 8. évfolyamon az Országos Kompetenciamérés (szövegértés és matematika) az iskolára, a tanulócsoportokra, az egyes tanulókra érvényes eredményeinek tanulságait.
A tantervek készítői a tanulói teljesítmények értékeléséhez minden második év végén ajánlásokat fogalmaznak meg. Általános elv, hogy a kompetenciafejlesztő tantervben az értékelés funkciói közül domináns szerepet kap a formáló, a motiváló, az irányt adó, a továbblépést segítő értékelés. Fontos, hogy ez lehetőleg személyre szóló, fejlesztő, ösztönző jellegű legyen. A tanulói teljesítmények értékelésében alkalmazott szempontok legyenek összhangban a NAT-ban megfogalmazott fejlesztési követelményekkel, valamint az iskolai pedagógiai programban, illetve a helyi tantervben meghatározottakkal. Az értékelés pozitív hatásához hozzájárul, ha az folyamatos és tárgyszerű, azaz megnevezi a teljesítmény erősségeit és gyengéit, valamint az utóbbiak javításához szükséges teendőket is.
Szóbeli értékelés: A nevelés és oktatás egyik fő jellemzője a személyesség. A tanár, a tanórai munka és a nevelés egész folyamata során intenzív kapcsolatban van a tanulókkal. Állandósul a formatív, szóbeli értékelés. Nem minősítés, hanem az egyéni előmenetelt segítő biztatás, illetve a hiányosságok feltárása, ami segíti a tanulóban az önértékelés kialakulását, fejleszti önismeretét. Nagyon előnyös az óra végi közös, a tanulók bevonásával történő szóbeli értékelés is.
Írásbeli értékelés: Az írásos tanári értékelésben egyaránt megjelenhetnek a formatív és a szummatív értékelés elemei. Az osztályzatoknál a mégoly rövid (lapszéli) írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak bizonyos problémákra, és javaslatokat tehetnek a fejlesztésre. A tanulók írásos önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet.
Osztályozás: Azokon az évfolyamokon, ahol lehetőség van osztályozásra, fontos, hogy az osztályzattal történő értékelés szummatív, a tantervi követelmények megvalósulását számon kérő értékelés legyen. A szummatív típusú felmérő, összegző, záró minősítések pontosan meghatározott kritériumok alapján történnek.
7. A taneszközök kiválasztásának elvei
A kompetenciafejlesztés, a tudásszerzés eredményességét biztosító tankönyv és taneszköz főbb szakmai jellemzői: a szakmai hitelesség, szakmai megbízhatóság. Emellett alapvető minőségi összetevő a tanulási folyamat támogatása, irányítása, a tanulási stratégiák közvetítése, valamint az adott korosztály motiválása, gondolkodásra, olvasásra, tanulásra ösztönzése. Ennek egyik eszköze a tankönyv vizuális formája, megszerkesztettsége, illusztrációs anyaga. Az eredményes és motiváló ismeretközvetítés feltétele az életszerűség, az önértékelés elősegítése például a kérdések, feladatok rendszere által.
A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI ÉS A KERETTANTERV TANTÁRGYI RENDSZERE
A NAT 2007 műveltségterületeit a kerettanterv tantárgyakra bontja. A tantárgyrendszer három választható változatban készül: humán, reál és általános változatban, hogy nagyobb választékot biztosítson az iskolák számára. Mindegyik óraterv megfelel a NAT 2007 előírásainak.
1. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei és formája
Az egyes tantárgyak tantervei évfolyamonként meghatározzák a kompetenciafejlesztés jellegzetességeit, a tematikai egységeket a főbb tanulói tevékenységeket és a kapcsolódási pontokat. A fejlesztendő kompetenciák és fejlesztési feladatok címszó alatt vastagon szedett betűvel emeltük ki a kulcskompetenciákat és dőlt betűvel a NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatokat. A tantervek tematikai egységenként tartalmazzák a javasolt tanulói tevékenységeket. A tanterv ezzel is hangsúlyozni kívánja a személyiségfejlesztő jelleget. Ezeket azonban az iskolák a helyi tanterv készítése során rugalmasan a maguk igényei szerint alakíthatják, módosíthatják. A konkrét ismeretek és követelmények szempontjából is a kerettanterv ajánlást fogalmaz meg, szakmai támogatást nyújt az iskolák tervező munkájához.
A kapcsolódási tartalmi koncentráció megvalósulását elősegítve a kerettantervek felhívják a figyelmet az egyes témakörök tanulásával érintkező más műveltségterületekre, illetve tantárgyakra.
Az egyes évfolyamok végén a továbbfejlesztéshez szükséges alapvető feltételek vagy a továbbhaladás feltételei címszó alatt bemutatják, hogy melyek azok a képességjellegű követelmények, amelyeket a gyengén teljesítő tanulók esetében is el kell érni.
A kerettantervi tartalmak tantárgyanként a következő szerkezetben jelennek meg:
Célok, feladatok, fejlesztendő területek:
(kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek, stb.)
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör
sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
X |
n óra |
|
2. |
Y |
n óra |
|
3. |
Z |
|
|
X (1. témakör)
|
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
|
|
|
|
2. Tantárgyrendszer és óraterv
A kerettanterv az 1-8. évfolyamra egy változatban, a 9-12. évfolyamokra három (humán, reál és általános) változatban készült. Ennek oka az alacsony kötelező óraszám, ami szükségessé teszi, hogy kijelöljük a kerettantervben a sajátos fejlesztési prioritásokat.
Igyekeztünk a reáloktatás óraszámait kissé növelni, hiszen a kiegyensúlyozott személyiségfejlesztés nem valósítható meg enélkül. A természettudományos oktatás hangsúlyának növelése az Európai Unió által megfogalmazott célok között is szerepel az Európai Unió Oktatás és képzés 2010 munkaprogramjában.
A digitális kompetencia fejlesztése kerettantervünkben valamennyi tantárgyban kiemelten szerepel, ezért az informatika műveltségterület aránya nagyobb az informatika órák számának megfelelő aránynál, így teljesíti a kerettanterv a NAT ajánlásait.
Az élő idegen nyelvek oktatását magasabb évfolyamon kezdjük, de óraszáma összességében nagyobb a NAT által előírtnál.
Az ember és társadalom műveltségterület 1-4. évfolyam követelményei a magyar nyelv és irodalom, a hittan és az osztályfőnöki órák anyagában szerepelnek.
Az 5. és 6. évfolyamon a földünk és környezetünk műveltségterület fejlesztési követelményei a természetismeret tantárgyban jelennek meg.
A NAT műveltségi területei alapján az alábbi tantárgyrendszerrel és óraszámokkal dolgoztunk:
Tantárgyrendszer és óraszámok az 1-8. évfolyamokon
|
Műveltség terület |
Tantárgy |
Évfolyam |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
Magyar nyelv és irodalom |
magyar nyelv és irodalom |
8 |
8 |
8 |
8 |
4 |
4 |
3 |
3 |
|
Élő idegen nyelv |
élő idegen nyelv 1. |
|
|
|
2 |
3 |
3 |
3 |
3 |
|
Matematika |
matematika |
4 |
4 |
4 |
4 |
3 |
3 |
3 |
3 |
|
Ember és társadalom |
történelem és állampolgári ismeretek |
|
|
|
|
2 |
2 |
2 |
2 |
|
Ember a természetben |
környezetismeret |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
|
|
természetismeret |
|
|
|
|
2 |
2 |
|
|
|
fizika |
|
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
kémia |
|
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
biológia |
|
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
Földünk-környezetünk |
földrajz |
|
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
Művészetek |
ének-zene |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
rajz |
1 |
1 |
1 |
1 |
1,5 |
1,5 |
1 |
1 |
|
mozgókép és médiaismeret |
|
|
|
|
|
|
0,5 |
0,5 |
|
dráma és tánc |
|
|
|
|
0,5 |
0,5 |
|
|
|
Informatika |
informatika |
|
|
|
0,5 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
Életvitel és gyakorlati ismeretek |
életvitel |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
Testnevelés és sport |
|
3 |
3 |
3 |
3 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
|
Osztályfőnöki |
|
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
Összesen |
|
20 |
20 |
20 |
22,5 |
22,5 |
22,5 |
27 |
27 |
|
Hittan |
|
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
szabadon választható |
|
2 |
2 |
2 |
2 |
3 |
3 |
2 |
2 |
Megjegyzés: 7. és 8. osztályban a nem kötelező óraszámból is felhasználtunk 2-2 órát a természettudományos oktatásra
Tantárgyrendszer és óraszámok az 9-12. évfolyamokon
|
Műveltség terület |
Tantárgy |
Humán osztály |
Reál osztály |
Általános osztály |
|
9 |
10 |
11 |
12 |
9 |
10 |
11 |
12 |
9 |
10 |
11 |
12 |
|
Magyar nyelv és irodalom |
magyar nyelv és irodalom |
4 |
4 |
4 |
4 |
3 |
3 |
4 |
4 |
3 |
3 |
4 |
4 |
|
Élő idegen nyelv |
élő idegen nyelv 1. |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
|
élő idegen nyelv 2. |
2 |
2 |
3 |
3 |
2 |
2 |
2 |
3 |
2 |
2 |
3 |
3 |
|
Matematika |
matematika |
3 |
3 |
4 |
4 |
3 |
3 |
4 |
4 |
3 |
3 |
4 |
4 |
|
Ember és társadalom |
történelem és társadalomismeret |
2 |
2 |
3 |
4 |
2 |
1,5 |
3 |
3 |
2 |
2 |
3 |
3 |
|
Ember a természetben |
fizika |
2 |
1,5 |
2 |
|
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
|
kémia |
2 |
1,5 |
|
|
2 |
2 |
2 |
|
2 |
2 |
|
|
|
biológia |
|
1 |
2 |
2 |
1 |
2 |
2 |
2 |
|
1 |
2 |
2 |
|
Földünk-környezetünk |
földrajz |
1,5 |
1,5 |
|
|
1,5 |
1,5 |
|
|
1,5 |
1,5 |
|
|
|
Művészetek |
ének-zene |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
1 |
1 |
1 |
|
|
rajz |
1 |
1 |
|
|
1 |
1 |
|
|
1 |
1 |
|
|
|
művészettörténet |
|
|
1 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
mozgókép és médiaismeret |
|
|
1 |
|
|
|
1 |
|
|
|
1 |
|
|
dráma és tánc |
|
|
|
1 |
|
|
|
1 |
|
|
|
1 |
|
Informatika |
informatika |
1,5 |
1,5 |
1,5 |
1,5 |
1,5 |
1,5 |
1,5 |
1,5 |
1,5 |
1,5 |
1,5 |
1,5 |
|
Életvitel és gyakorlati ismeretek |
életvitel |
1 |
1 |
|
|
1 |
1 |
|
|
1 |
1 |
|
|
|
Testnevelés és sport |
|
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
|
Osztályfőnöki |
|
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
Érettségi felkészítés |
|
|
|
1 |
2 |
|
|
2 |
3 |
|
|
2 |
5 |
|
Összesen: |
|
27,5 |
27,5 |
30 |
30 |
27,5 |
28 |
30 |
30 |
26,5 |
27,5 |
30 |
30 |
|
Hittan |
|
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
szabadon választható |
|
4 |
4 |
4 |
4 |
4 |
3,5 |
4 |
4 |
4 |
4 |
4 |
4 |
1. Az érettségi felkészítés és a szabadon választható órakeret felhasználásáról az iskola dönthet
2. A reál 10. osztályban ennek terhére 1/2 órát már lekötöttünk, ezért ennyivel több a kötelező óraszám
3. A hittan nem számít bele a kötelező óraszámba, de természetesen kötelező
II. Műveltségi területek és tantárgyak
1. Műveltségterületek és tantárgyak struktúrája
1. Műveltségi területek és tantárgyak struktúrája
1. Műveltségi területek és tantárgyak struktúrája
2. Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület
2.1. Magyar nyelv és irodalom
2.1.1. Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam
2.1.2. Magyar nyelv 5-8. évfolyam
2.1.3. Magyar nyelv 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)
2.1.4. Magyar irodalom 5-8. évfolyam
2.1.5. Magyar irodalom 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)
3. Élő idegen nyelv műveltségi terület
3.1.1. Angol nyelv 4. évfolyam
3.1.2. Angol nyelv 5-8. évfolyam
3.1.3. Angol nyelv 9-12. évfolyam
3.1.3.1. Angol – első idegen nyelv (humán, reál, általános)
3.1.3.2. Angol – második idegen nyelv (humán, általános)
3.1.3.3. Angol – második idegen nyelv (reál)
3.2.1. Német nyelv 4. évfolyam
3.2.2. Német nyelv 5-8. évfolyam
3.2.3. Német nyelv 9-12. évfolyam
3.2.3.1. Német – első idegen nyelv (humán, reál, általános)
3.2.3.2. Német – második idegen nyelv (humán, általános)
3.2.3.3. Német – második idegen nyelv (reál)
3.3.1. Francia nyelv 9-12. évfolyam
3.3.1.1. Francia – második idegen nyelv (humán, általános)
3.3.1.2. Francia – második idegen nyelv (reál)
4. Matematika műveltségi terület
4.1.1. Matematika 1-4. évfolyam
4.1.2. Matematika 5-8. évfolyam
4.1.3. Matematika 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)
5. Ember és társadalom műveltségi terület
5.1. Történelem és állampolgári ismeretek
5.1.1 Történelem és állampolgári ismeretek 5-8. évfolyam
5.2. Történelem és társadalomismeret
5.2.1. Történelem és társadalomismeret 9-12. évfolyam
5.2.1.1. Történelem és társadalomismeret (humán)
5.2.1.2. Történelem és társadalomismeret (reál)
5.2.1.3. Történelem és társadalomismeret (általános)
6. Ember a természetben műveltségi terület
6.1.1. Környezetismeret 1-4. évfolyam
6.2.1. Természetismeret 5-6. évfolyam
6.3.1. Fizika 7-8. évfolyam
6.3.2. Fizika 9-12. évfolyam
6.3.2.3. Fizika (általános)
6.4.1. Kémia 7-8. évfolyam
6.4.2. Kémia 9-11. évfolyam
6.4.2.3. Kémia (általános)
6.5.1. Biológia 7-8. évfolyam
6.5.2. Biológia 9-12. évfolyam
6.5.2.1. Biológia (humán, általános)
7. Földünk-környezetünk műveltségi terület
7.1.1. Földrajz 7-8. évfolyam
7.1.2. Földrajz 9-10. évfolyam (humán, reál, általános)
8. Művészetek műveltségi terület
8.1.1. Ének-zene 1-4. évfolyam
8.1.2. Ének-zene 5-8. évfolyam
8.1.3. Ének-zene 9-12. évfolyam
8.1.3.1. Ének-zene (humán)
8.1.3.2. Ének-zene (reál)
8.1.3.3. Ének-zene (általános)
8.2.1. Rajz 1-4. évfolyam
8.2.2. Rajz 5-8. évfolyam
8.2.3. Rajz 9-10. évfolyam (humán, reál, általános)
8.3.1. Művészettörténet 11-12. évfolyam (human)
8.4. Mozgókép- és médiaismeret
8.4.1. Mozgókép- és médiaismeret 7-8. évfolyam
8.4.2. Mozgókép- és médiaismeret 11. évfolyam (humán, reál, általános)
8.5.1. Dráma és tánc 5-6. évfolyam
8.5.2. Dráma és tánc 12. évfolyam (humán, reál, általános)
9. Informatika műveltségi terület
9.1.1. Informatika 4. évfolyam
9.1.2. Informatika 5-8. évfolyam
9.1.3. Informatika 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)
10. Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület
10.1.1. Életvitel 1-4. évfolyam
10.1.2. Életvitel 5-8. évfolyam
10.1.3. Életvitel 9-10. évfolyam (humán, reál, általános)
11. Testnevelés és sport műveltségi terület
11.1.1. Testnevelés 1-4. évfolyam
11.1.2. Testnevelés 5-8. évfolyam
11.1.3. Testnevelés 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)
12.1.1. Osztályfőnöki 1-4. évfolyam
12.1.2. Osztályfőnöki 5-8. évfolyam
12.1.3. Osztályfőnöki 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)
12.2.1. Hittan 1-4. évfolyam
12.2.2. Hittan 5-8. évfolyam
12.2.3. Hittan 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)
2. Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület
2.1. Magyar nyelv és irodalom
2.1.1. Magyar nyelv és irodalom 1–4. évfolyam
A NAT 7 fejlesztési területet sorol fel.
E kerettantervi ajánlásunk témakörei valamennyi fenti területet lefedik, illetve annál bővebb a Tánc és dráma, a Társadalmi ismeretek és a
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás témakörökkel.
Alsó tagozat (bevezető és kezdő szakasz)
Célok, feladatok, fejlesztendő területek:
(kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek)
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységben örökíti át nyelvi és kulturális hagyományainkat. Célja, hogy megismertessen új nyelvhasználati módokat (olvasás, írás, szövegalkotás) ugyanakkor a gyermek ösztönös nyelvhasználatát tudatosítsa, vagyis, hogy elindítsa a gyermeket az ösztönöstől a tudatos felé. Továbbá, hogy a beszédet a gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezőeszközévé tegye, megtanítsa a kommunikációs helyzethez alkalmazkodó közlést. Mindezt a gyerekek életkori sajátosságához igazodva, játékos módon teszi, maximálisan figyelembe veszi a gyerekek eltérő képességeit.
A tantárgy feladata a kommunikáció szóbelei és írásbeli eszközrendszerének elsajátíttatása, a nyelvi és kulturális hagyományok átadása, befogadtatása. A magyar nyelv és irodalom tantárgy komplexitásából adódóan megalapozza az anyanyelvi kompetencia fejlesztését, de párhuzamosan többféle kulcskompetencia elsajátításához is feltételeket teremt. Az anyanyelvi kompetencia hat a tanulók ismeretszerzésére, gondolkodására, hiszen a többi tantárgy tanulása elképzelhetetlen a szóbeli és írásbeli szövegértés-szövegalkotás megfelelő színvonala nélkül. Ugyanakkor más tantárgyaknak is feladata az anyanyelvi kultúra gondozása.
A nyelv az egymással való érintkezés alapja, ezért nagy szerepe van a szocializációban is.
A tananyag többféle szövegformát és szövegtartalmat kínál. Megismeri a természet, haza, család, nemzeti hősök, szentek, emberi kapcsolatok témaköreit. Az igényes irodalmi művek olvasása, élményszerű feldolgozása lehetőséget ad erkölcsi, esztétikai és történeti érzékük, ítélőképességük fejlődésére.
Tanulóinkat a környezetből érkező információk kritikus szemléletére, szűrésére buzdítjuk. Ezek segítik elő a szociális és állampolgári kompetenciák fejlődését.
A célok megvalósulását a kezdő szakaszban hatékonyan támogatják a drámapedagógiai eljárások, melyek a verbális és non verbális kifejezésmód gyakorlásával történnek. Alkalmazott eljárásai lehetőséget adnak a kapcsolatteremtés és együttműködés egyre tudatosabb megélésére.
Az anyanyelvi kompetencia eszközszintű használata megalapozza a hatékony, önálló tanulási kompetenciát is.
Az alsó tagozatban - a kerettanterv szerkezete alapján - a magyar nyelv is irodalom tanításában a következő fejlesztési feladatokat emeljük ki.
Beszédművelés, artikulált nyelvi magatartás: (Szóbeli szövegalkotás, beszédkészség, beszédértés) E feladaton belül meghatározó a beszédtevékenység fejlesztése, a szókincs gyarapítása, aktivizálása, alapvető kommunikációs és illemszabályok kialakítása. Magabiztos fellépés kialakítása különféle szituációkban. Nyelvi tevékenységek gyakorlása a tanulók aktív közreműködésével.
Irodalomolvasás-szövegértés: Elsősorban az írott jelrendszer elsajátítására, eszközszintű alkalmazására terjed ki.
Jelenti a némán és hangosan olvasott és megértett szövegből információk megértését, kiemelését, a meglévő ismeretekhez való kapcsolásának képességét. Megalapozza az irodalmi ismereteket. Ezen kívül feladata az olvasási kedv felkeltése, az olvasás megszerettetése. Lehetőséget biztosít a kritikus véleményalkotásra.
Íráskészség: Alapja a kézírás megtanítása, gyakorlása az egyéni adottságok figyelembevételével. Az írás jelrendszerének automatizálása lehetővé teszi az egyéni önkifejezés differenciált megvalósítását. Az íráskép legyen esztétikus, az írástempó tegye lehetővé az eredményes írásbeli szövegalkotást.
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: Az anyanyelvi szó és írásbeliség szabályainak megismerését jelenti. Fejlesztése szövegminták megfigyelésével és elemzésével kezdődik, és a szövegalkotási szabályok megtanulása után eljut a képzelet, érzelmek, gondolatok önálló kifejezéséhez. Megismertet, megtanít különféle szövegtípusokat és műfajokat.
Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás: Az ösztönös nyelvhasználatra épülő tevékenységek eredményeként jutunk el a tudatos nyelvhasználatig, a magyar nyelv rendszerére vonatkozó ismeretek tapasztalati úton való megismeréséhez. Az elemi szintű helyesírási készség folyamatos gyakoroltatással, javíttatással alakítható, fejleszthető. Eredményeképp a tanulók önállóan alkalmazzák a megismert nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismereteket. A nyelvtani jelenségek felismerése, a szabályok önálló alkalmazása az önkifejezés eszközévé válnak.
Tanulási képesség fejlesztése, könyv-, könyvtárhasználat: E feladat keretében használtatjuk a megtanult ismeretfeldolgozási technikákat. Megtanulják a nyomtatott és elektronikus adatbázisban való eligazodást, rendszerezést.,az információk felhasználását. A könyvtárhasználat gyakorlása során eljutnak az önálló ismeretszerzés képességéig. A memoriterek fejlesztik emlékezetüket, megkezdődik az egyéni tanulási stílusok kialakulása.
Ítélőképesség, jellemformálás: Önálló véleményalkotást jelent a különböző szövegekben fellelhető történeti, esztétikai, morális kérdésekben.
Teret kap a mindennapi konfliktushelyzetek kezelése, megoldási javaslatok megfogalmazása, a vélemények ütköztetése, kompromisszumkeresés. Az olvasmányok szereplőinek jelleme, cselekedeteinek elemzése által erkölcsi fogalombővítés is történik. A választott esztétikai nézőpontot művészeti és zenei alkotások alapozzák meg.
Társadalmi ismeretek: Megkezdődik a felelős állampolgári magatartás megalapozása. A történelmi múlt megismerésére és tiszteletére nevelünk az állami és egyházi ünnepek méltó megemlékezésével.
Cél, hogy a tanulók találják meg helyüket szűkebb és tágabb környezetükben, állandó és alkalmi közösségekben, életkornak megfelelő felelősségvállalással.
Tánc és dráma: Sajátos eszközeivel komplexszé és élményszerűvé teszi a magyar nyelv és irodalom tartárgy fejlesztési feladatainak megvalósítását.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása során megjelennek a következő kulcskompetenciák ( Anyanyelvi kommunikáció, Idegen nyelvi kommunikáció, Matematikai kompetencia, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, A hatékony önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, Esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség) és kiemelt fejlesztési feladatok (énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat-egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire).
Az általános iskola első négy éve két kisebb eltérő képzésű szakaszra tagozódik: a bevezető szakaszra (1-2. évfolyam) és a kezdő szakaszra
Bevezető szakasz (1-2. évfolyam):
Nem önálló képzési szakasz. Célja, hogy megkönnyítse az óvodából az iskolába való átmenetet az eltérő fejlődési ütemek maximális figyelembevételével. Kihasználva a gyermek természetes kíváncsiságát átvezet a játék, mint meghatározó tevékenységből a tanulás tevékenységébe, melyek során a közösen szerzett élmények megerősítésre kerülnek, a tanulók átélik az ismeretszerzés örömét. Érdeklődésüket folyamatosan ébren tartva fejlődnek akarati tulajdonságaik. Eligazodnak a teremtett világ kérdéseiben, saját környezetükben, társadalmi kérdésekben, tapasztalati úton sajátítanak el feladat és problémamegoldó technikákat. A játék tevékenység során alakul ki szabálykövető képességük. A tanulók terhelése és a munkaszervezés módjai az életkori sajátosságokon túl, igazodik az egyéni képességekhez.
Kezdő szakasz (3-4. évfolyam):
E szakaszt meghatározóan az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok jellemzik. Feladata az olvasás-szövegértés, a nyelvhasználati, a szóbeli és írásbeli kommunikáció alapkészségeinek fejlesztése, mely során a tanulókban kialakul az elvárásnak való megfelelés igénye. Problémák felvetésével, megoldási javaslatok keresésével, érdeklődésük fejlesztésével, minél több tapasztalással sajátítják el az ismereteket, melyek elsősorban a tanulói képességek fejlesztését szolgálják.
Életkornak megfelelően ezt a tanulók együttműködésére építve, korszerű tanulási technikák alkalmazásával, kreatív feladatokkal segítjük. A tanulási sikerekkel megerősödik önbizalmuk, fejlődik reális önismeretük, önállóságuk. Továbbfejlődnek koncentrációs és akarati tulajdonságaik, melyek a közös munka sikerének zálogai. A rendszeres, tudatos cselekvések sora a szabálykövető képességük továbbfejlődéséhez vezet.
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
|
Témakör
|
Óraszám
|
|
1. |
Beszédművelés, artikulált nyelvi magatartás |
18 óra |
|
2. |
Olvasás és írástanítás előkészítése |
48 óra |
|
3. |
Olvasás jelrendszerének megtanítása |
58 óra |
|
4. |
Az írás jelrendszerének megtanítása |
68 óra |
|
5. |
Irodalomolvasás-szövegértés |
44 óra |
|
6. |
Ítélőképesség, jellemformálás |
4 óra |
|
7. |
Tanulási képesség fejlesztése, könyv- könyvtárhasználat |
14 óra |
|
8. |
Ismeretek az anyanyelvről |
14 óra |
|
9. |
Társadalmi ismeretek |
8 óra |
|
10. |
Tánc és dráma |
8 óra |
|
|
Összefoglalásra, rendszerezésre, ellenőrzésre adható órák |
12 óra |
|
Beszédművelés, artikulált nyelvi magatartás (1. témakör)
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Szókincsfejlesztés, önkifejezés fejlesztése
Szociális és állampolgári kompetencia
Együttműködés fejlesztése
A hatékony önálló tanulás kompetencia
Érdeklődés, figyelem tartósságának fejlesztése.
|
Beszédlégzés, artikuláció, hanghallás, hangképzés, hanglejtés,
mozgáskoordináció.
Szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák helyes ejtése. Non verbális kommunikáció használata.
Népdalok, népi játékok, népmese dramatikus feldolgozása.
Társas kapcsolatok nyelvi fordulatai.
Közösségi beilleszkedés, empátia, segítőkészség, jellemformálás.
Fogalmak:
köszönés, kérés, megszólítás
hang, betű, magánhangzó, mássalhangzó, hangerő, szünet |
Bemutatkozás, ismerkedés a tanító nénivel, társakkal.
Egyszerű, majd összetett légző- és artikulációs gyakorlatok.
Ritmikus mondókák, versek tanulása, eljátszása. Szituációs játékok.
Köszönés, udvarias kérés.
Önismereti és improvizációs gyakorlatok bábjátékkal, szerepjátékkal.
Képolvasás. Mesemondás.
Munkaformák, módszerek:
Hangutánzó és hangerőjátékok, nyelvtörők, ritmusgyakorlatok szerepjáték, bábjáték, árnyjáték, némajáték, közös körjáték, mondókázás, szituációs helyzetgyakorlatok
memoriterek, versmondás |
Dráma
Tánc
Ének-zene
Testnevelés
Hittan
|
Olvasás és írástanítás előkészítés (2. témakör)
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
Anyanyelvi kommunikáció
Képi információ feldolgozása
Finommozgások fejlesztése.
Szociális és állampolgári kompetencia
Etikai érzék fejlesztése
A hatékony önálló tanulás
Énkép és önismeret
Testi és lelki egészség
|
Beszéd, beszédészlelés, beszédértés fejlesztése.
A mondat felbontása szavakra, szótagokra, hangokra.
A jelfunkció. A hangok sorrendisége a szavakban.
Tájékozódás a testsémán térben és síkban.
Alakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Írószerhasználat.
Csoportmunka szabályai: egymásra figyelés, szabályok betartása.
Érdeklődés felkeltése.
Az önálló feladatvégzés lépéseinek megismerése tapasztalati úton.
Pozitív beállítódások és szokások kialakítása.
Higiénés szokások kialakítása
Fogalmak:
mondat, szó, szótag, hang
irányok
betűelemek neve
testséma |
Mesehallgatás.
Szintetizáló és analizáló gyakorlatok. Mondatalkotás eseményképről. A helyzetet meghatározó kifejezések megismerése és használata. Azonosságok, különbözőségek megállapítása.
Nagymozgásos és finommozgást fejlesztő gyakorlatok
Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartásra szoktatás.
A megfelelő írásszokások alapozása.
Írástevékenység megkezdése: betűelemek írása, kapcsolása
Csoportalakítás
Munkaformák, módszerek:
Mesehallgatás, képek kirakása,
családrajz, testséma gyakorlatok,
játékos énekes és mondókás ujjgyakorlatok,
tájékozódási és nagymozgásos gyakorlatok (tükörjáték, láthatatlan karmester),
betűelemek lejárása, megformálása testtel, dróttal, gyurmával,
tájékozódás a vonalrendszerben kis házikó rajzával |
Dráma
Tánc
Ének-zene
Testnevelés
Vizuális kultúra |
Olvasás jelrendszerének megtanítása (3. témakör)
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
Anyanyelvi kommunikáció
Az olvasás pontosságának fejlesztése
Figyelem, emlékezet fejlesztése
Szociális és állampolgári kompetencia
Digitális kompetencia
A hatékony önálló tanulás
|
Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatása.
A hang és betű megfelelésének megtanítása, a betűt jelölő hangok helyes ejtése, az abc.
Az összeolvasás megtanítása.
Szavak, egyszerű szószerkezetek és szövegek szó szerinti értelmezése, megértése.
Hangos olvasás gyakorlása szövegeken.
A nyelvtani összefüggések megláttatása, és tapasztalati úton való felismertetése.
Az értő olvasás megalapozása néma olvasással és szövegértelmezési, szövegmegértési feladatok megoldásával.
Aktív szókincs gazdagítása, beszédkészség fejlesztése.
Olvasási kedv felkeltése.
Együttműködés, páros munka, követő és párbeszédes olvasás.
Munkamegosztás a csoportban.
Egyénre szabott tanulási módszerek kialakítása.
Elektronikus segédanyagok használata.
Az önálló feladatvégzés megismert lépéseinek gyakorlása.
Fogalmak:
magánhangzó, mássalhangzó, egy- kettő- háromjegyű, rövid, hosszú, írásjelek, szereplők, cím
|
Hangleválasztás, hangokra bontás és a hang helyének megállapítása.
Mondatok szavakra, szavak szótagokra bontása
Hangösszevonás, játékos összeolvasási gyakorlatok
Betűkirakó használata
Rövid szövegek hangos szótagoló olvasása,
A szöveg megértésének megjelenítése, rajzzal, színezéssel, dramatizálással, válaszadással.
Egyéni olvasási hibák javítása
A tanulók által olvasott rövid történetek, mesék
elmondása
Az életkornak megfelelő gyakorló programok megismerése és használata
Munkaformák, módszerek:
Hangkeresési játékok (Mit visz a kishajó?),
hang helyének koronggal való kirakása,
betűkirakó használata, szógyűjtés az adott hanggal, a szó mondatba visszahelyezése, didaktikai játékok
differenciálás elkezdése, önálló csendes csoportmunka szabályainak rögzítése és megalapozása, memóriajátékok, szó- kép egyeztetése, karban olvasás, dramatizálás, szituációs játékok
|
Matematika Környezetismeret
Tánc és dráma
Informatika |
Az írás jelrendszerének megtanítása (4. témakör)
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
Anyanyelvi kommunikáció
Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőkészség
A hatékony önálló tanulás
Megfigyelés fejlesztése
Testi és lelki egészség
Környezettudatosságra nevelés |
Kis és nagybetűk írásának elsajátítása
Tájékozódás a vonalrendszerben
Szabályos betűalakítás és kapcsolás
Magán és mássalhangzók időtartamának jelölése
Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott mintáról.
Tollbamondása emlékezetből írása
Nevek és mondatok kezdés nagybetűvel.
Szabályosan alakított rendezett, tiszta íráskép
Helyesírás alapozása a kiejtés szerinti írás esetében
Mintakövetés
Helyes testtartás és ceruzafogás
A fáradtság egyéni felismerése és feloldása
Reklámok elemzése, tudatos vásárlói szokások alapozása
Fogalmak:
írott- nyomtatott, kapcsolás, vonalrendszer, tollbamondás, sordísz, javítás, ellenőrzés, önellenőrzés
|
Betűk vázolása, kapcsolásának megtanulása
A betűk elhelyezése a vonalrendszerben
Hang és betűsorok reprodukálása, a különböző írásformák elsajátítása (másolás, tollbamondás, emlékezetből írás)
Írott szöveg olvasása
Betűelemek és betűk megjelenítése különböző technikákkal
Írástechnikai hibák önálló javítása
Nagymozgásos és a két agyféltek összehangolását célzó gyakorlatok
A finommotorikát segítő feladatok végzése
Pihentető kézlazító gyakorlatok
Munkaformák, módszerek:
Iránygyakorlatok, verses testséma-gyakorlatok,
A betűk megjelenítése testtel, zseníliával
Vázolás nagy alakban, csomagoló papírra, lisztbe,
megjelenítés széles vonalazású, majd keskenyebb vonalközbe, végül a füzetbe, azonos alakítású illetve azonos kapcsolású betűcsoportok gyakorlása
Gépes feladatok a magán és mássalhangzók időtartamának felismerésére
|
Matematika
Környezetismeret |
|
Irodalomolvasás-szövegértés (5. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Szókincs fejlesztése
Természettudományos kompetencia
Szociális és állampolgári kompetencia
Lényegkiemelés képességének fejlesztése
Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőkészség
Testi és lelki egészség
Hon- és népismeret
|
Nép és műköltészeti alkotások, mesék, mondókák, népi játékok.
Szépirodalmi és ismeretközlő rövid szövegek.
Mindennapi élet szövegi (hirdetések reklámok stb.).
Vers és próza különbsége.
Szövegek értelmezése és megértése.
Az olvasás, mint műélvezet.
Ismeretközlő szövegek.
Olvasmányrészletek feldolgozása csoportmunkában. Tartalomelmondás, dramatikus megjelenítés.
Illusztrációk megfigyelése, művészeti alkotások bemutatása.
Erkölcsi ítéletalkotás az olvasottak alapján.
Magyar és más népek meséi hangulatának átérzése, tanulságának megfogalmazása.
Fogalmak:
vers, próza, rím, mondatvégi írásjelek, szöveg, bekezdés, szereplő, hangsúly |
Szereplők, helyszín, események megfigyelése
Kapcsolat a saját élmény és az olvasottak között
Tartalom és cím összefüggéseinek felismerése
Szóban és írásban adott utasítások megértése
Valóság és mese megkülönböztetése
Költői nyelv sajátosságainak megfigyelése
Ismeretközlő szövegek olvasása, elemzése, természettudományos fogalmak értelmezése életkornak megfelelően
Illusztráció készítése
Történet folytatása, más befejezés kitalálása
Munkaformák, módszerek: Válogató olvasás, dramatizáló olvasás, hibakereső olvasás
szövegértési gyakorlatok: színezés, rajzolás, kérdések megválaszolása, kérdésfeltevés, szereplők kiválasztása, csoportosítás,
új befejezés kitalálása, a cselekmény megjelenítése bábbal, mimikával, dramatizálással,
véleményalkotás, egyéni élmények elmondása, versek ritmizálása |
Rajz és vizuális kultúra
Nemzetiségi nyelv
Osztályfőnöki
Hittan
Ének-zene
Életvitel |
Ítéletalkotás, jellemformálás (6. témakör)
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
Anyanyelvi kommunikáció
Környezettudatos nevelés
Szociális és állampolgári kompetencia
Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőkészség
|
A szép-csúnya, szomorú-vidám, jó- rossz fogalmak megkülönböztetése és használata.
A mindennapi konfliktusok átélése és megoldása dramatikus játékkal.
Fogalmak:
szép-csúnya, jó-rossz, helyes- helytelen, vélemény, tanács, elismerés, tisztelet |
A jó és a rossz a képi megjelenítésről alkotott véleményben
Munkaformák, módszerek:
beszélgetés, dramatikus formák, tervkészítés, környezetrendezés, dramatizálás
|
Rajz és vizuális nevelés
Ének-zene
Hittan
|
Tanulási képesség fejlesztése, könyv-, könyvtárhasználat (7. témakör)
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
Anyanyelvi kommunikáció
Digitális kompetencia
Szociális és állampolgári kompetencia
Együttműködés fejlesztése
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
|
Gyermeklexikon használata, önálló feladatvégzés, az olvasás megszerettetése.
Könyvtár szolgáltatásai, könyvkölcsönzés módja.
Páros és csoportmunkában végrehajtható
gyűjtőmunka.
Olvasási szokások és helyes viselkedés a könyvtárban.
Információ keresése, segítségkérés.
Füzetvezetés, tartalomjegyzék használata.
Önálló ismeretszerzés.
Fogalmak:
kölcsönzés, keresés-betűrend, vázlat, gyermeklexikon |
Az utasítások, szövegek önálló megértése és feldolgozása Egyszerű algoritmusok felismerése
Könyvtárlátogatás, az érdeklődési körnek megfelelő könyvek kikölcsönzése, osztálykönyvtár létrehozása
Vázlatkészítés tanítói irányítással
Ismerkedés gyermekfolyóiratokkal
gyermek és bábszínházi előadások megtekintése
Szavak, fogalmak magyarázata a gyermeklexikon segítségével, az abc használata
Hangzó és képi információk válogatása, feldolgozása
Munkaformák, módszerek:
Páros és csoportmunka, önálló búvárkodás,
színházlátogatás |
Informatika
Hittan
Környezetismeret |
Ismeretek az anyanyelvről (8. témakör)
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció |
Helyes ejtés, helyesírás
Szövegek, azon belül a mondatok tapasztalati úton való megismerés e(szó, szótag, hang/ betű).
Mondathangsúly, írásjel összefüggése.
Magán és mássalhangzók hosszúsága szóban és írásban.
j és ly gyakorlása.
A szótagolás gyakorlása belső lüktetés alapján.
Az anyanyelv és idegen nyelv felismerése.
Fogalmak:
szótagolás-elválasztás, pont, kérdőjel, felkiáltójel, a hangok hosszúsága |
Szövegelemzés, szómagyarázat, szógyűjtés, válogatás, elválasztás, nyelvi jelenségek felismerése, megnevezése
Munkaformák, módszerek:
szövegelemzés, másolás, szógyűjtés, kiegészítés, lényegkiemelés, szómagyarázat, szótagolás megjelenítése tapssal, szókincsbővítő gyakorlatok |
Ének-zene
Tánc-dráma
|
|
Társadalmi ismeretek (9. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Szociális és állampolgári kompetencia
Nyitottság, empátia fejlesztése
Énkép-önismeret
Testi és lelki egészség
|
Beilleszkedés, köszönés, megszólítás.
Szűkebb és tágabb családtagok, kapcsolatai, a gyerek helye a családban, iskolában.
Hatékony konfliktusmegoldás.
Másokra való odafigyelés, türelem
segítés a beteg társaknak.
Részvétel közösségi tevékenységben.
Fogalmak:
nagyszülők, nagybácsi, nagynéni, unokatestvérek, keresztszülők, hetes, feladat, kötelesség |
A gyerek környezetében élők cselekedeteinek megfigyeltetése, összevetése
Udvarias viselkedés normáinak betartása
Beszámoló saját életéről
Az olvasottak és a mindennapok tapasztalatainak párhuzamba állítása
Beszélgető-körök
Figyelmes hallgatás gyakorlása
Felelősi rendszer kiépítése és folyamatos fenntartása
Beteg társak látogatása és segítése
Munkaformák, módszerek:
Beszélgetés frontálisan és csoportban,
kérdés-felelet játék, szituációs játékok, konkrét segítségadás és beszámolás az ehhez tartozó érzelmekről
|
Hittan
Osztályfőnöki
Környezetismeret
Testnevelés |
|
Tánc és dráma (10. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Emlékezet-memóriafejlesztés.
Szociális kompetencia
Társas aktivitás fejlesztése |
Báb és dráma eszközeivel történetek feldolgozása.
Önkifejezés.
Együttjátszás, a játék közben keletkező konfliktus önálló megoldása.
Fogalmak:
ritmus, dallam, játékszabály, játékvezető, rendező |
Memoriterek tanulása
Utánzó játékok teremben és szabadtéren
Az olvasottak dramatizálása társakkal
Énekes és népi játékok
Vezetői és vezetetti szerep gyakorlása
Szerepjátékok, a szereppel való felszabadult azonosulás, szabályok betartása
Munkaformák, módszerek:
Közös körjátékok, népi játékok tanulása, tanítása
Néptánc lépéseinek megtanulása, népi hangszerekkel való megismerkedés |
Ének-zene
Tánc és dráma
Testnevelés |
Memoriterek: A tanulóközösség és az egyének képességeinek figyelembevételével választott mennyiségű vers, mondóka, nyelvtörő, népköltészeti alkotás, találós kérdés.
A továbbfejlesztéshez szükséges alapvető feltételek 1. évfolyamon: A NAT az 1. és a 2. évfolyamot, vagyis a bevezető szakaszt egy fejlesztési szakasznak tekinti. A kerettantervi ajánlásban rögzítettük ugyan a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket, de azok mindössze tájékoztató jellegűek, illetve szempontokat adhatnak a szöveges értékeléshez.
– Igyekezzen a szavakat, szószerkezeteket, mondatokat helyesen hangsúlyozni, megfelelő hangerővel, tempóval kiejteni
– Értse az egyszerű szóbeli közléseket, utasításokat
– Igazodjon a kommunikációs helyzetekhez
– Ismerje a mindennapi kommunikáció alapformáit, és alkalmazza őket a következő helyzetekben: bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás
– Tudjon értelmezni a nem nyelvi jeleket a gyakorolt kommunikációs helyzetekben
– Tudjon 2-3 összefüggő mondatot alkotni szóban képek, élmény és olvasmány alapján
– Tudjon tájékozódni az első osztályos vonalrendszerben
– Az írott kis- és nagybetűk, valamint a leggyakoribb írásjelek ismeretében tudjon olvashatóan (betűi és azok kapcsolása legyen felismerhető, a szabályoshoz közelítő), kevés hibával 6-7 szót vagy legfeljebb 6-7 szóból álló rövid mondatot lemásolni
– Legyen képes tanítói segítséggel írásmunkáját esztétikusan elhelyezni és önellenőrzéssel javítani
– Alkalmazza a mondatkezdő nagybetűket, a mondatvégi írásjelet, a szókezdő nagybetűt
– Készségszinten jelölje az „ly”-t 15-20 szóban
– Írásának terjedelme 4-6 sor
– Teljesítményszintje érje el a 8-11 betű/perc sebességet
– Legyen képes a kis és nagy nyomtatott betűk ismeretében előzetesen megbeszélt és gyakorolt rövid, egyszerű (3-4 mondatos) szöveget hangosan, kevés hibával felolvasni. Olvasás közben képezze helyesen a hangokat.
– Tanítói segítséggel tudja javítani olvasási hibáit.
– Tudjon némán 3-4 mondatból álló, ismert szavakat tartalmazó rövid szöveget olvasni
– Tanuljon meg néhány verset, mondókát kívülről utánmondással
– Tudjon felszabadultan, a szereppel azonosulva szerepeket megformálni
– Tudjon az adott helyzetnek megfelelően viselkedni spontán és megrendezett szituációkban
– Fegyelmezetten hallgassa végig mások beszédét és jelezze, ha mondanivalója van
– Ismerje családi kapcsolatait, a családban elfoglalt helyét, kötelességeit
– Legyen képes önállóan tájékozódni a saját tankönyveiben. Látogasson el az iskolai vagy a helyi könyvtárba. tanítójával, majd önállóan is
– Tudjon helyesen viselkedni, ismerje meg a könyvtár használati szabályait.
– Tudja használni a gyermeklexikont
– Aktívan vegyen részt közös játékokban, szereplésekben
– Tartsa be a szabályokat
Értékelési szempontok a bevezető szakasz 1. évfolyamára:
– Udvarias érintkezési formák alkalmazása
– Utasítások megértése és végrehajtása
– Együttmunkálkodás a kooperatív technikáknál, aktív részvétel
– Szavak, mondatok pontos dekódolása, az olvasottak megértése
– A némán olvasott szöveg megértésének bizonyítása, önálló munkálkodás a szöveggel
– A tanult memoriterek elmondása
– Olvasmányok, mesék szereplőinek felismerése
– Szavak, rövid mondatok másolása írott mintáról betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül
– Saját nevének önálló leírása
– Kiejtés szerint írandó szavak írása tollbamondással
– A j hang jelölése a tanult esetekben
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör
|
Óraszám |
1. |
Beszédművelés, artikulált nyelvi magatartás |
10 óra |
2. |
Irodalomolvasás, szövegértés |
45 óra |
3. |
Olvasási készség |
55 óra |
4. |
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás |
28 óra |
5. |
Íráskészség |
32 óra |
6. |
Ítélőképesség, jellemformálás |
4 óra |
7. |
Tanulási képesség fejlesztése, könyv- könyvtárhasználat |
10 óra |
8. |
Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás |
82 óra |
9. |
Társadalmi ismeretek |
8 óra |
10. |
Tánc és dráma |
8 óra |
|
Összefoglalásra, rendszerezésre, ellenőrzésre adható órák |
14 óra |
Beszédművelés, artikulált nyelvi magatartás (1. témakör)
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
Anyanyelvi kommunikáció
Szókincsfejlesztés
Szóbeliség fejlesztése
Egyszerű, hatékony közlés képességének fejlesztése
Szociális és állampolgári kompetencia
Empátia átélése a közösségi életben
Kulturált önkifejezés fejlesztése
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
|
Helyes beszédlégzés.
A hangkapcsolatok helyes ejtése, hangok időtartama. A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepe.
Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása.
Mondatalkotások, mondatok összekapcsolása, események sorrendisége, üzenetek megértése és megválaszolása.
Udvarias szokások a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás. Saját vélemény megfogalmazása.
Telefonálás. |
Légző gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondása.
A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban.
Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és hangos olvasáskor.
Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtése, értelmezése. A gyűjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos szövegek kiegészítése.
Beszélgetés adott vagy választott témáról
Történetmesélés élmény, olvasmány, film, képzelet alapján
Mozgásos utánzójátékok, memóriafejlesztő gyakorlatok
Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására.
A telefonálás technikája és illemszabályai
Munkaformák, módszerek:
Időtartam és kiejtési gyakorlatok, mondókák, nyelvtörők, hangszín és hangmagasság váltó felolvasás, hangsúlygyakorlatok, szituációs gyakorlatok |
Környezetismeret Osztályfőnöki Hittan |
|
Irodalomolvasás, szövegértés (2. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Irodalmi élmény befogadása képességének fejlesztése
Hon- és népismeret
Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőkészség
Matematikai kompetencia
Természettudományos kompetencia
Szociális és állampolgári kompetencia
Testi és lelki egészség
Pozitív gondolkodás képességének fejlesztése
|
Az olvasástechnika megszilárdítása, a hangos olvasás és a felolvasás gyakorlása nép és műköltészeti alkotások, valamint hazai, nemzetiségi és etnikumi kultúrából vett meséken keresztül.
Mese és valóság különbsége.
Cím és tartalom viszonya.
A mesefajták tapasztalati úton való megismerése.
Népek, etnikumok meséi, azonosságok, különbözőségek.
Vers- ritmus- rím.
Összefüggések felfedeztetése.
Történetek a természeti és társadalmi környezetből.
Esztétikai, erkölcsi értékek közvetítése az olvasmányok alapján
Egészséges életmóddal kapcsolatos témák olvasása
Fogalmak:
vázlat, mesekezdés, mesei befejezés, mesei számok, tündérmese, népmese, műmese, csalimese, láncmese, állatmese, ritmus, rím, szünet |
Ismerkedés a nép- és műköltészeti alkotásokkal A mű témájának, eseményeinek, szereplőinek megállapítása, tartalmának megértése. A szereplők cselekedeteinek értékelése. A szereplők cselekedeteiből való következtetés a tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolatok kiemelése.
Az olvasott művek szóhasználatának megfigyelése
A cím és a tartalom összefüggéseinek megfigyeltetése. Címadás
Rövid szóbeli beszámolás az olvasottakról
Kommunikációs szempontú verselemzés (Ki beszél? Kihez szól? Mit mond?) a ritmus jelzése tapssal
Ismeretlen kifejezések értelmezése.
Illusztrációk készítése
Előzmény, esemény és következmény megláttatása
Események és befejezések, más befejezés kigondolása
A szövegben kifejtett információk visszakeresése
Beleélés, tartalom elmondás a szereplő szemszögéből
A közmondások, a szólások átvitt jelentésének magyarázata.
Munkaformák, módszerek:
hangos olvasás gyakorlása különböző játékos módokon (szerepek szerint, visszhangolvasással, páros olvasással, stafétaolvasással, válogató olvasással)
Mesék megjelenítése rajzzal, mozgással, dramatizálással
szereplők viselkedésének reprodukálása, tartalommondás, tartalommondás változtatással |
Ének-zene
Tánc-dráma
Rajz és vizuális kultúra
Környezetismeret
Hittan |
|
Olvasási készség (3. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
A szövegértő olvasás képességének fejlesztése.
Természettudományos
kompetencia
Digitális kompetencia |
A helyes hangsúlyozás és hanglejtés.
A szünettartás és a ritmus.
Hangos és néma olvasás.
A folyamatos olvasás.
Dramatizált szövegek megszólaltatása szereposztással.
A könyv információforrás értékének felismerése.
Rövid ismeretterjesztő írások önálló feldolgozása.
Olvasást fejlesztő tanulóprogramok. |
Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hang-súlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása.
Szünettartás a mondatokon belül és a mondatok között.
Helyes hanglejtés gyakorlása a kijelentő és a kérdő mondatokban.
A hangos és néma olvasás gyakorlása. Hangos olvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok helyes olvasása.
A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása.
A természetes beszéd tempójának megfelelő hangos olvasás.
Néma olvasás gyakorlása feladatvégzéssel, az önállóság fokozatos növelésével.
Szövegértés igazolása kérdésekre adott válaszokkal
Olvasásgyakorlás Sünivel, Manóval stb. Az olvasást és szövegértést segítő programon eszközszintű használata
Munkaformák, módszerek:
Jelentésváltozás megfigyelése a magánhangzók időtartamváltása esetén, azonos szótő- különböző toldalékkal, szószerkezetek begyakorlása, mondatpiramis olvasása, mondatbővítés- mondatszűkítés, kérdések fogalmazása az olvasottakról, egyéni olvasmányélmények megosztása könyvajánlással |
Matematika
Környezetismeret
Hittan
Ének-zene
Életvitel
Informatika |
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás (4. témakör)
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
Anyanyelvi kommunikáció
A tanulás tanítása
Oksági gondolkodás képességének fejlesztése
|
Mondatalkotás.
Két mondat összekapcsolása.
Történetalkotás szóban.
Vázlatkészítés segítséggel.
A figyelem megosztásának megtanulása és gyakorlása.
Tudatos közlés kialakítása.
Fogalmak:
cím, tartalom, téma, tagolás, vázlat
|
Szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása eseményképről.
Szövegek elemzése, a mondatok kapcsolódásának megfigyeltetése. Szóbeli és rövid írásbeli válaszadás, kérdésekre.
Személyes élményről, vagy feldolgozott olvasmányról szóbeli beszámoló és két – három mondatos írásbeli fogalmazás.
A gondolkodás és a beszéd kapcsolata.
Tapasztalatok megfogalmazása Az olvasott művekről vázlatkészítés tanítói segítséggel. Vázlatok kiegészítése, vázlatpontok rendezése.
Írás- és helyesírási hibák javítása tanítói utasításra és önellenőrzéssel.
A tartalom elmondás a vázlatpontok segítségével
A társas kommunikáció gyakorlása, udvarias, illemtudó kapcsolatteremtés
Munkaformák, módszerek:
Különböző élethelyzetek eljátszása, csoportos szereplés ünnepeken, |
|
|
Íráskészség (5. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Az önálló írásbeli feladatok megoldására való képesség fejlesztése
A hatékony önálló tanulás
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
|
Betűismeret és -kapcsolás.
Az eszközszintű íráshasználat alapozása.
Az eszközjellegű íráshasználat kialakí-tásának elkezdése. Az írás automatizálása.
Figyelem és igényesség kialakítás az írásmunkákban
Fogalmak:
másolás, tollbamondás, szószerkezetek |
A betűismeret megerősítése.
Betűalakítás, betűkapcsolások gyakorlása.
Szavak, szószerkezetek, két-három mondat leírása másolással, tollbamondással és emlékezetből.
Válogató másolás és önálló írás.
Helyes írásszokások megszilárdítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).
A képi közlés szerepének vizsgálata (tagoltság,
tipográfia eszközök, ábrák, jelek figyelembe-
vétele a szöveg jelentésének megértésében.)
Lendületes írás kialakításának elkezdése.
Az írásmunka gazdaságos és esztétikus
elhelyezése a papíron
Az írás és a tartalmi tevékenységek fokozatos összekapcsolása
Munkaformák, módszerek:
Tematikus szógyűjtés, csoportosítások, válogatások, kiegészítések, betűrendbe sorolás, mondatbővítés - szűkítés, válaszadás kérdésekre,
képről mondatalkotás |
Matematika
Környezetismeret
Életvitel
Hittan
|
Ítéletalkotás, jellemformálás (6. témakör)
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
Anyanyelvi kommunikáció
Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőkészség, esztétikai érzék fejlesztése
Környezettudatos nevelés |
Műélvezet átélése, a játék, kaland révén.
A szép-csúnya, szomorú-vidám, jó-rossz fogalmak megkülönböztetése és használata A szép fogalma, mint a – szép, a jó, az igaz, a szent – alaptörvény része.
Fogalmak:
művészet, múzeum, gyűjtemény, reklám, példa, példakép |
A tv műsor kínálatának megbeszélése
A szépség megláttatása a természeti környezetben, a mindennapi életben, a művészetekben, a teremtett világban
Munkaformák, módszerek:
Szituációs és helyzetgyakorlatok, reklám és ellenreklám írása, előadása, olvasmányrészletek eljátszása, a mai korba helyezése |
Ének-zene
Múzeumlátogatás
Erdei iskola
Hittan |
Tanulási képesség fejlesztése, könyv-, könyvtárhasználat (7. témakör)
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
Anyanyelvi kommunikáció
Önálló szövegértelmezés képességének fejlesztése
Digitális kompetencia |
A kép és a szöveg kapcsolata.
A könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok jellemzői.
Könyvtárhasználat alapvető szabályai.
Ismerkedés különböző információhordozókkal (internet, CD- ROM, DVD,)
Fogalmak:
tartalomjegyzék, folyóirat, napilap, újság, szerző, író, költő, CD, DVD, |
Szövegekben kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása.
A könyvek jellemző adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve.)
Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében.
Ismerkedés gyermekújságokkal a könyvtárban.
Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával a
tanult anyag bővítése
Munkaformák, módszerek:
Kölcsönzés, válogatás, csoportosítás, beszámoló olvasmány és filmélményekről |
Informatika
Környezetismeret |
Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás (8. témakör)
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
Anyanyelvi kommunikáció
Analógiák felismerésének fejlesztése
A hatékony önálló tanulás
A szabályismeret alkalmazásának fejlesztése |
A beszéd / írás részei: mondat, szó, hang és betű.
A magyar ábécé, a betűrend, a magán-
és mássalhangzók megkülönböztetése.
Az időtartam jelölése.
A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. A j hang kétféle jelölése.
A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék.
A szótagolás, elválasztás.
Kijelentő és kérdő mondat, „-e” kérdőszócska.
Az ösztönös nyelvhasználat tudatossá tétele, hangtani, szótani és mondattani ismeretekkel.
Önálló ismeretszerzés
Fogalmak:
szótag, elválasztás, szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat, közmondás, kérdőszó |
Tagolatlan szöveg mondatra tagolása.
Tagolatlan mondatok szavakra tagolása.
A szavakat alkotó hangok megfigyelése.
A társak nevének ábécébe állítása.
Hangoztatási, helyesejtési, beszédművelési gyakorlatok.
A hosszú és rövid hangok felismerése a beszédben, megfelelő jelölésük írásban.
A kiejtéstől eltérő írásképű szavak egyszerűbb eseteinek helyesírása szótagolással és szóelemzés segítségével.
Egyszerű szavak elválasztása. Az egyalakú szótövek és a toldalék megkülönböztetése egyszerűbb szavakban
A kijelentő és kérdő mondatok felismerése és képzése.
A tanult helyesírási szabályok alkalmazása írástevékenység közben.
Lexikonok, szótárak, helyesírási tanácsadó használata, a betűrend gyakorlása
Munkaformák, módszerek:
Megfigyelés, tapasztalati úton való ismeretszerzés, mondatok szavakra vágása, hiányos mondat kiegészítése, kérdőszóra válaszadás, mondatbővítés, gyűjtőmunka,
Team- munka, kooperatív technikák, prezentáció, helyesírási szótár használata, |
Matematika
Környezetismeret
Életvitel |
Társadalmi ismeretek (9. témakör)
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
Szociális és állampolgári kompetencia
Társas aktivitás, nyitottság, empátia képességének fejlesztése
Testi-lelki egészség
Felelősségérzet megtapasztalása
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
|
A barátok, a baráti kör, az iskola és egyéb
kisebb közösségek.
Részvétel a keresztény kis közösségek életében.
Karitatív tevékenység.
Fogalmak:
barátság, közösségek, emberséges, keresztényi magatartás |
Felnőttek és gyermekek társas kapcsolatának gyakorlása
Kapcsolatfelvétel családtagokkal és ismerős felnőttekkel
Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről
Beszélgetés az iskolai életről, az osztályközösségről, felelősi rendszer
Részvétel a mindennapi élet különböző helyzeteit
felidéző szerepjátékokban.
Közös ünnepi készülődés
Az életkornak megfelelő konkrét segítségnyújtás a környezetben élő rászorulóknak
Munkaformák, módszerek:
Szituációs gyakorlatok, drámapedagógiai elemek, konkrét feladatmegoldások, beszámolás a z elvégzett munkáról, tervezés, felelősi munka önértékelése |
Környezetismeret
Hittan
Életvitel
Osztályfőnöki |
Tánc és dráma (10. témakör)
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
Anyanyelvi kommunikáció
Hon- és népismeret |
Érzékelő-, utánzó és memóriafejlesztő játékok.
Dramatizált mesék.
történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel. Improvizációs játékok.
Népi mondókák, gyermekjátékok. Népszokások.
|
A szövegmondás összekötése ritmikus mozgással. Egyszerű lépésekkel kísért énekes népi gyermekjáték előadása.
Rövid mesék, történetek dramatizálása, a szereplők és a főszereplő megkülönböztetése.
Improvizációs játékok tanári irányítással
Hagyományápolás
Munkaformák, módszerek:
ritmikus játékok, lépés és mozgássorok kitalálása, ünnepi készülődés, szólások megjelenítése rajzzal, mimikával, testmozgással |
Életvitel
Tánc és dráma
Ének-zene
Testnevelés |
Memoriterek: Kölcsey: Himnusz 1. vsz., Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Itt van az ősz.. József Attila: Altató, valamint a tanulóközösség és az egyének képességeinek figyelembevételével 2-3 szabadon választott vers, mondóka, nyelvtörő, népköltészeti alkotás, találós kérdés
(Ajánlott szerzők: Csanádi Imre, Kányádi Sándor, Kassák Lajos, Kormos István, Nemes Nagy Ágnes, Rónay György, Arany János, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Weöres Sándor)
A továbbfejlesztéshez szükséges alapvető feltételek 2. évfolyamon:
– Értse meg az egyszerű szóbeli közléseket
– Kérdésekre adjon értelmes, rövid válaszokat
– Szokás szintjén alkalmazza a mindennapi kommunikáció alapformáit: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés
– Folyamatos olvasásában törekedjen a pontosságra
– Tudja elmondani az olvasmány tartalmát kérdések segítségével
– Használja az ábécé-t feladatmegoldáshoz
– Jelölje helyesen a hangok hosszúságát a begyakorolt szókészlet körében
– Írja biztosan helyesen a kiejtéssel megegyezően írt rövid szavakat
– Jelölje biztosan a j hangot kb.30 – a tanulók által gyakran használt – szóban
– Alkalmazza az elválasztás szabályait egyszerű szavak írásakor
– Tudja, hogy a mondatot nagybetűvel kezdjük, alkalmazza a tanult mondatzáró írásjeleket
– Tudjon egyszerű mondatokat, rövid szövegeket írni másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondással és emlékezetből
– Javítsa hibáit tanítói irányítással.
Értékelési szempontok a bevezető szakasz 2. évfolyamára:
– Ismert utasítások megértése és végrehajtása
– Kérdésekre válaszok megfogalmazása
– A mindennapi udvarias érintkezési formák betartása
– Tanult memoriterek szöveghű elmondása
– Ismert és gyakorolt szöveg lassú pontos folyamatos olvasása (pontosság, helyesejtés, folyamatosság, hanglejtés)
– Tartalomelmondás kérdések segítségével
– 8-10 soros ismert témájú szöveg önálló néma olvasása, megértésének bizonyítása kérdések megválaszolásával, feladatok elvégzésével
– Betűk alakítása és kapcsolása: olvashatóság, folyamatosság, tetszetősség;
– Az írásmunka elhelyezése (margó, bekezdések), tisztasága
– Az abc ismerete, betűrendbe rendezés
– Mondatok nagybetűvel való kezdése és szavakra tagolása
– Szavak elválasztása a szótagolás szabályai szerint
– Nyelvtani ismeretekkel kapcsolatos helyesírási tudnivalók alkalmazása
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
|
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
Beszédművelés, artikulált nyelvi magatartás |
10 óra |
|
2. |
Irodalomolvasás, szövegértés |
30 óra |
|
3. |
Olvasási készség |
28 óra |
|
4. |
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás |
40 óra |
|
5. |
Íráskészség |
37óra |
|
6. |
Ítélőképesség, jellemformálás |
4 óra |
|
7. |
Tanulási képesség fejlesztése, könyv- könyvtárhasználat |
15óra |
|
8. |
Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás |
97óra |
|
9. |
Társadalmi ismeretek |
10 óra |
|
10. |
Tánc és dráma |
8 óra |
|
|
Összefoglalásra, rendszerezésre, ellenőrzésre adható órák |
17 óra |
|
Beszédművelés, artikulált nyelvi magatartás (1. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Aktív és passzív szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzeteknek megfelelően
Szociális és állampolgári kompetencia
|
A különféle mondatfajták jelentésének és a mondatfonetikai eszközöknek az összefüggése.
A szavak jelentésárnyalata, stílusértéke, szerepe a beszédben.
Szólások, közmondások jelentése.
A szavak és a nem verbális eszközök (testbeszéd) szerepe különféle kommunikációs helyzetben.
Fogalmak:
mimika, gesztus, arckifejezés, stílus, egymás közötti kapcsolatok hangneme
|
Mondatfajták megfelelő ejtésének gyakorlása felolvasással és az élőbeszédben
Helyes beszédlégzés a különféle mondatok felolvasása és élőbeszédbeli használata során. Helyes beszédlégzés a bővülő mondatokban
Versek, mesék kifejező felolvasása, előadása
Szókincsbővítés
A szavak jelentése, stílusértéke
A szavak jelentésének vizsgálata
Tanult közmondások, szólások használata az élőbeszédben és a fogalmazásban
Szóbeli szövegalkotás különféle kommunikációs helyzetekben
Ismert mese bővített és tömörített elmondása
Rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak gyűjtése
A gyűjtött szavak mondatba foglalása
A nem verbális eszközök megismerése
Szerepük felismerése, azok értelmezése mások megnyilatkozásaiban.
A nem verbális eszközök összehangolása a tartalommal szövegmondáskor
Munkaformák, módszerek:
Ellentétes és rokonértelmű szavak jelentésének bemutatása cselekedtetéssel, szólások szószerinti eljátszása - átvitt értelem magyarázata,
szómagyarázat rajzzal, bemutatással, audio és vizuális segédanyaggal |
Matematika
Környezetismeret
Osztályfőnöki
Hittan
|
|
Irodalomolvasás, szövegértés (2. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Az olvasás iránti igény felkeltése
Hon- és népismeret, a kulturális másság felismerése
Gazdasági nevelés
Oksági gondolkodás fejlesztése
Természettudományos kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
Felkészítés az irodalmi kifejezésformák befogadására |
Prózai művek és versek a magyar és külföldi nép- és műköltészetből.
Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések, valamint s gyerekek mindennapi életéről szóló elbeszélések, regényrészletek klasszikus és kortárs szerzőktől.
Történetek nemzeti múltunkról, történelmi hősökről, szentekről - példaképállítás
Népi játékok, dramatizált szövegek, ismeretterjesztő művek, a mindennapi kommunikáció szövegei (meghívó, recept, hirdetés).
Versek feldolgozása, elemi poétikai és verstani ismeretek
Fogalmak:
nemzet, nemzeti múlt, példakép, motívum, refrén
|
A szereplők megnevezése, cselekedeteik, tulajdonságaik megfigyelése, az események időrendje.
A mű szerkezetének fölismerése.
Lényegkiemelés – vázlat készítése tanítói segédlettel.
Kérdések és válaszok megfogalmazása.
A mesék bevezető és befejező fordulatainak, jellemző szókapcsolatainak felismerése, használata. Az ismétlődő motívumok megfigyelése.
Kérdések és válaszok megfogalmazása.
Néhány jellegzetes irodalmi téma felismerése az olvasott művekben. (Például: hazaszeretet, család, iskola, barátság, szülői szeretet.)
Szövegek, mesék, elbeszélésrészletek dramatizálása.
Ismeretterjesztő és mindennapi gyakorlati szövegek értelmezése, az ebben rejlő információ megkeresése
Versek művészi eszközeinek felfedezése: ritmus, rím, refrén, hasonlat.
Munkaformák, módszerek:
Ismeretlen szavak értelmezése a szövegösszefüggés alapján, időrend megfigyeltetése összekeveredett mondatok segítségével, lényegkiemelés aláhúzással, kulcsmondatok keresése, tömörítéssel vázlatkészítés, címadás, az állítások igazságtartalmának megkeresése és bizonyítása szövegrészlettel, véleménynyilvánítás, |
Életvitel
Matematika
Környezetismeret
Hittan
Osztályfőnöki |
|
Olvasási készség (3. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Törekvés a pontosságra, kifejezőkészségre
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
Környezettudatosságra nevelés
Környezeti érzékenység és felelősségérzet fejlesztése
Testi és lelki egészség
Önértékelés, önfejlesztés |
A pontos és folyamatos olvasás.
Felolvasás.
Helyes tagolás és hangsúlyozás.
Értelmező és folyamatolvasás.
Művészek élményt adó felolvasása.
Természetet bemutató olvasmányok, kisregények.
Példaképadás irodalmi műveken
keresztül.
Fogalmak:
mondanivaló, jelzés-visszajelzés, napló |
Az olvasás pontosságának, folyamatosságának fejlesztése beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatokkal
Néma olvasás, a megértést vizsgáló feladatok megoldásával
Az összetett mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása mintakövetéssel
Az értelmező (interpretáló) olvasás fejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével
Hosszabb szövegek (házi olvasmányok)
olvasására való felkészítés folyamatolvasással.
A kötelező olvasmányok közös, majd önálló feldolgozása. Olvasónapló.
Munkaformák, módszerek:
Felolvasás gyakorlása ismert szövegeken keresztül, a helyes hangsúlyozás és szünetvétel előzetes bejelölésével, szereplő, helyszín, esemény megfigyeltetése, ok-okozati összefüggések feltárása, olvasottak reprodukálása, páros olvasás,
folyamatolvasás technikájának megbeszélése- kötelező olvasmányok kiválasztása |
Hittan
Osztályfőnöki
Környezetismeret
Matematika
Rajz és vizuális kultúra |
|
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás (4. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Törekvés a nyelvileg igényes kifejezésre
Szövegtípusok felismerésének fejlesztése
Személyes és olvasmányélmény megfogalmazása szóban és írásban
Szociális és állampolgári kompetencia
A mondanivaló kifejezését segítő nem verbális eszköztár használata
|
Szóbeli szövegalkotás, mint az írásbeli fogalmazás alapozása.
A szövegalkotás műveletei: anyaggyűjtés, címadás, a megfelelő lényeges gondolatok kiválogatása és elrendezése.
A fogalmazás kommunikációs szándékának tudatosítása.
Időrend megállapítása.
A szöveg tagolása, bekezdések.
Az elbeszélő fogalmazás írásának tanítása.
Az elbeszélés részei: bevezetés, tárgyalás, befejezés.
A párbeszéd szerepe a szövegben.
Önismeret
Fogalmak:
időrend, bevezetés, tárgyalás, befejezés, tükörjavítás, piszkozat, egyeztetés, előzmény, következmény, színhely, cím, szereplők, esemény sorrendje, párbeszéd, stílus, hangnem
|
Szövegalkotás szóban
Az olvasókönyv szövegmintáinak megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból
A szövegek szerkezeti elemzése, tagolás, mondatkapcsolások megfigyeltetése
Címek vizsgálata, a jó cím ismérveinek összegyűjtése
Események elrendezése időben
Bevezetés (előzmény, színhely, időpont) és befejezés (következmény, tanulság, egyéni vélemény) készítése szóban és írásban
A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával
Stilisztikai tevékenységek, a témának megfelelő szavak gyűjtése, felesleges szóismétlés elkerülése
A párbeszéd beillesztése a történetmondásba Megkezdett párbeszéd folytatása adott témában
A fogalmazás ellenőrzésének megtanítása, a javított változat (piszkozat) tisztázása
Hibajavítás gyakorlása tanítói útmutatás alapján
Típushibák közös megbeszélés utáni egyéni javítása - tükörjavítás
Munkaformák, módszerek:
Szógyűjtés, szinonima keresés, időrend gyakorlása összekeveredett mondatok rendezésével, elbeszélés részeinek megfigyeltetése, íratása külön- külön,
szóbeli fogalmazás, élő fogalmazás,elbeszélés írása kép, élmény képzelet alapján, elbeszélés párbeszéddel, mindennapi élethelyzetek elbeszélése, tréfás, a gyerekekhez közel álló témák választása, monologikus szövegek átírása dialógussá |
|
|
Íráskészség (5. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Képesség a másolásra, tollbamondásra, az emlékezet utáni írásra, az önálló írásbeli feladatok megoldására
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
Problémamegoldás fejlesztése
|
Gazdaságos írásszokások magtanítása.
Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás)
elrendezése a lapon.
Kérelmek, bemutatkozások írása, nyomtatványok, csekkek kitöltése.
Fogalmak:
hibajelölések jelentése, gazdaságos elrendezés, tartalom-forma egysége |
Betűkapcsolások gyakorlása, típushibák kiküszöbölése
Tempógyorsító gyakorlatok az írás eszközszintű használatának, a figyelem megosztásának fejlesztésére
Szósorok, bővülő mondatok írása másolással, tollbamondásra, emlékezetből és önálló írással Fogalmazások javított leírása
Meghívók készítése.
Nyomtatványok kitöltése.
A rendezett, tiszta és olvasható írás gyakorlása
Az írás automatizálása Szabályos betűtípusok
egyéni vonások megjelenése
Igényes füzetvezetés
Ábrák, jelek figyelembevétele, a hibajavítási jelek jelentésének megértése és használata
Olvasónapló vezetése
Munkaformák, módszerek:
Tempófejlesztő gyakorlatok, szósorok, szócsaládok írása, másolás időre, szöveg kiegészítése,mondatok átalakítása, gondolatok önálló megfogalmazása, közmondások és szólások párosítása jelentésük szerint, összekeveredett közmondások leírása helyesen |
Matematika Környezetismeret
Hittan
Életvitel
|
|
Ítéletalkotás, jellemformálás (6. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Környezettudatos nevelés
Kritikus gondolkodás fejlesztése
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
|
Tudatos nézői és vásárlói szokások kialakítása
Kommunikációs helyzetgyakorlatok: véleménynyilvánítás és a vitatkozás
Fogalmak:
vélemény, vita, nézőpont, meglátás, veszekedés, meggyőzés, ok-okozat |
Válogatás a média nyújtotta kínálatból A szempontok megbeszélése
Véleménynyilvánítás és a vitatkozás viselkedési szabályai
Olvasmányélmények alapján vitakörök létrehozása
Erkölcsi értékek befogadása
Munkaformák, módszerek:
Csoport tevékenységek, kooperatív technikák
Egy esemény mellett és ellen való érvelés, „bírósági tárgyalás” ügyészi és védői szerepek |
Osztályfőnöki
Hittan
Környezetismeret |
|
Tanulási képesség fejlesztése, könyv-, könyvtárhasználat (7. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Önálló ismeretszerzés képességének megtapasztalása és fejlesztése különböző információhordozók használata során
Matematikai kompetencia
Osztályozás, rendszerezés képességének fejlesztése |
Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai.
Szövegfeldolgozó technikák és gyakorlatok.
Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről.
A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom.
A szótárak szerkezeti jellemzői.
A szótárhasználat módja.
A szótár és a lexikon eltérő vonásai.
Fogalmak:
állomány, katalógus, fülszöveg |
Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztő műből egyéni vagy csoportos anyaggyűjtésből
Az olvasott szövegben előforduló ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon, vagy szótár segítségével
Tetszés szerint választott helyesírási szótár használata tanítói segédlettel
Könyvek keresése szabadpolcon szerző és cím szerint
Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján
Az olvasott könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, kiadó, a kiadás éve
A gyűjtött adatokat elrendezése, megjelenítése pl. grafikonnal
Munkaformák, módszerek:
jegyzetkészítés, tételmondatos vázlatírás, a sajtó szövegeinek értelmezése, adatok gyűjtése és elemzése, kielőadás tartása
Csoportmunka, prezentáció |
Életvitel
Környezetismeret
Osztályfőnöki |
|
Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás (8. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Az ösztönös nyelvhasználat tudatossá tétele szófajok és mondatfajták ismeretével |
A felkiáltó, a feltételes, óhajtó és felszólító mondat és azok mondatvégi írásjelei.
Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés).
Rokon és ellentétes jelentésű igék.
Az ige személyragjai és a személyes névmások.
Az igeidők és jelentésük.
Igealakok helyesírása szótagolással és/vagy szóelemzéssel.
Az igekötő szerepe az ige jelentésében.
Az ige és az igekötő kapcsolásának esetei.
A főnév jelentése, fajtái: köznév, tulajdonnév.
A főnév toldalékolásai. A tulajdonnevek helyesírása. A -ba, -be,
-ban, -ben rag helyes használata.
A –ból, -ből, tól, -től, -ról, -ről rag helyesírása.
A melléknév és fokozása. A fokozott melléknév helyesírása.
-i képzős melléknevek helyesírása
A j hang kétféle jelölése igékben, főnevekben.
A helyesírás nyelvtani alapozása
Fogalmak:
szófajok, ige, főnév, köznév, tulajdonnév, melléknév, márkanév, földrajzi név, előtag, utótag, összetett szó, igekötők, igeidők, személyes névmás, névelő, névutó, névszók, alap-közép- felsőfok, múlt- jelen- jövő idő
|
A felkiáltó, a feltételes, óhajtó és felszólító mondat felismerése
A mondatvégi írásjelek használata az egyszerű mondatok végén
Az igeidők megfigyelése és helyes használatuk gyakorlása történet elmondásakor
Adott ige mondatba helyezése változó igekötőkkel, az igekötő jelentésmódosító szerepének megfigyelése
Az igealakok helyesírásának, valamint az igekötő és az ige egybe - illetve különírásának gyakorlása
Főnevek felismerése a szövegben, megkülönböztetése, helyesírásuk gyakorlása
A tulajdonnevek helyesírásának alapos gyakorlása.
A főnév t ragjának és a múlt idő jelének felismerése, megkülönböztetése
A melléknév fölismerése, az összehasonlítás és fokozás alkalmazása szóbeli és írásbeli szövegalkotásban
A fokozott melléknév helyesírásának gyakorlása
A nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazásának gyakorlása a nyelvhasználatban
A tanított helyesírási ismeretek begyakorlása, és készségszintű alkalmazása
Munkaformák, módszerek:
mondatfajták felismerése, megkülönböztetése, szófajok felismerése, gyűjtése adott szövegből, mondat kiegészítés, szóalkotás képzők segítségével, szövegek átalakítása igeidők megváltoztatásával, ragos főnevek és névutós főnevek párosítása, összetett főnevek képzése,
j hang jelölésének gyakorlása, totóval, rejtvénnyel,
hibás szöveg javítása, kiegészítéssel, páros munka, kooperatív technikák |
Matematika
Környezetismeret
|
|
Társadalmi ismeretek (9. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Hon- és népismeret
Kritikus gondolkodás képességének fejlesztése
Szociális és állampolgári kompetencia
Alternatíva állítás, kapcsolatba hozás ,önálló ítéletalkotás képességének fejlesztése a meglévő ismeretek alapján |
A magyar nemzet nagy történelmi eseményei, például, honfoglalás, államalapítás.
Mátyás kora, a török idők.
Ünnepeink: családi, egyházi, nemzeti ünnepek.
A magyar nemzet jelképei.
A lakóhely hagyományai, emlékei.
Nemzeti emlékhelyeink
Fogalmak:
címer, zászló, himnusz, nemzeti jelképek, nemzeti ünnepek,
államalapítás, köztársaság, állampolgár, jog, kötelesség |
Versek, legendák, történetek olvasása a nemzeti múlt nagy eseményeiről
Az olvasottak, látottak reprodukálása, szóban, illusztrálása, csoportos megjelenítése szituációjátékokkal
Műsorok összeállítása nemzeti és egyházi ünnepeinkre
Szóbeli beszámoló a családi ünnepekről, megünneplése az osztályban
Beszámoló nemzeti jelképeinkről
Állampolgári jogok és kötelességek
A Szózat két versszakának megtanulása
Részvétel a nemzeti és egyházi ünnepekre készített műsorok összeállításában.
Munkaformák, módszerek:
műsorok, ünnepi faliújságok, tablók készítése,
anyaggyűjtés csoportokban, jelmez és díszletkészítés
ünnepi műsorok előadása szűkebb és tágabb körben,
név és születésnapok ünneplése osztálykeretben |
Rajz és vizuális kultúra
Ének-zene
Osztályfőnöki
Környezetismeret |
|
Tánc és dráma (10. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Esztétikai érzék, kreativitás fejlesztése |
Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok.
Fantáziajátékok.
Történetek feldolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal.
Dramatizált elbeszélések, népszokások.
Fogalmak:
testbeszéd, rögtönzés, ritmusváltás, mozgássor |
Ritmikus mozgással és szöveggel összekapcsolt gyakorlatok
Gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással
Játék elképzelt tárgyakkal, tárgyfelidéző gesztusok, elképzelt személyek megjelenítése
Csoportos improvizációs játékok, rögtönzések alapszintű elemző megbeszélése
Munkaformák, módszerek:
Az ünnepekhez kapcsolódó táncok, játékok megtanulása |
Testnevelés
Ének- zene |
Memoriterek: Vörösmarty: Szózat 1.2. vsz., Arany: Rege a csodaszarvasról (részlet), Nagy László: Dióverés, valamint a tanulóközösség és az egyének képességeinek figyelembevételével 3-5 szabadon választott vers, szövegrészlet vagy népköltészeti alkotás (Pl.: Szabó Lőrinc: Esik a hó
Mátyás anyja (részlet), Nagy László: Balaton-parton…, Szent István intelmei)
Kötelező olvasmányra ajánlott irodalom: Móra Ferenc: Kincskereső kis ködmön, Erich Kästner: A két Lotti, Fekete István: Vuk, vagy más hasonló terjedelmű kisregény, elbeszélés-gyűjtemény a tanulóközösség egyéni képességeit és érdeklődését figyelembe véve.
A továbbfejlesztéshez szükséges alapvető feltételek 3. évfolyamon:
– Képes az életkorának megfelelő témájú és színvonalú beszédfolyamatok közvetítésére
– Tudja a különféle mondatfajtákat helyes beszédlégzéssel felolvasni
– Versek, mesék felolvasása során törekedik a hallgatósággal való kapcsolattartásra
– Tud egyszerű szerkezetű meséket, elbeszéléseket reprodukálni
– Értelmezi a mindennapi kommunikáció szövegeit
– Képes a földolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések és válaszok megfogalmazására
– Fél oldal terjedelmű ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő szöveg néma olvasása után bizonyítja az olvasott szövegek megértését egyszerűbb feladatok önálló elvégzésével
– Képes öt-tíz mondatos (kb. 1 oldal) elbeszélő fogalmazás írására ismert témáról
– A tanult fogalmazási ismereteket igyekszik felhasználni a szövegalkotó feladatok megoldás során
– Mondatai értelmesek, sorrendjük megfelel az események időrendjének
– A fogalmazás tartalmi egységeit bekezdéssel jelzi
– Fogalmazási hibáit tanítója útmutatásai alapján önállóan javítani tudja
– Tud egyéni tempóban rendezett külalakkal írásbeli munkát készíteni
– Írása lendületes, jól olvasható, füzetvezetése rendezett, munkái tiszták.
– Felismeri és megnevezi a mondatfajtákat
– Készségszinten alkalmazza, hogy a mondatot nagybetűvel kezdi és a megfelelő írásjellel zárja
– Jelentés alapján felismeri és megállapítja, megnevezi a szavak szófaját a tanult szófajok körében.
– Helyesírási hibáit, a tanító jelzései, illetve önellenőrzés alapján felismeri, azokat javítja.
– Begyakorolt szókészletben helyesen jelöli a j hangot.
– Tudjon adatokat gyűjteni a könyvtárból.
– Tudja megnevezni az olvasottak alapján nemzeti múltunk nagy eseményeit.
– Vegyen részt az iskolai, nemzeti és egyházi ünnepeken
– Tudja a Szózat két versszakát fejből, tiszteletadással
– Vegyen részt a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban
– Vegyen részt a történetek feldolgozásában, azok megjelenítésében
Értékelési szempontok a kezdő szakasz 3. évfolyamára:
– A tanult nyelvi fordulatok használata
– Memoriterek szöveghű, tagolt előadása
– Témával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása
– Utasítások megértése és elvégzése
– Fél oldal terjedelmű szöveg néma olvasása, megértésének bizonyítása feladatok megoldásával
– Ismert szöveg felolvasása, a lassú beszéd tempójában a szószerkezetek egyben tartásával
– Cselekvést jelentő igék és a főnevek felismerése, szófajának megnevezése
– Többes számú főnevek, igék felismerése
– Tanult tulajdonnevek helyes írása
– 6-8 értelmes, összefüggő mondat írása adott vagy választott témában
– Az időrend megtartása, a 3-as tagolás alkalmazása
– Olvasható, tetszetős írásmunkák, eszközszintű használathoz szükséges tempóban
– Önálló javítás segítséggel
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
|
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
Beszédművelés, artikulált nyelvi magatartás |
8 óra |
|
2. |
Irodalomolvasás, szövegértés |
30 óra |
|
3. |
Olvasási készség |
28 óra |
|
4. |
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás |
42óra |
|
5. |
Íráskészség |
37óra |
|
6. |
Ítélőképesség, jellemformálás |
8 óra |
|
7. |
Tanulási képesség fejlesztése, könyv- könyvtárhasználat |
13óra |
|
8. |
Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás |
92óra |
|
9. |
Társadalmi ismeretek |
10 óra |
|
10. |
Tánc és dráma |
8 óra |
|
|
Összefoglalásra, rendszerezésre, ellenőrzésre adható órák |
20 óra |
|
Beszédművelés, artikulált nyelvi magatartás (1. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Társas együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek folyamatos fejlesztése
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
Felelet, előadás technikájának elsajátítása és fejlesztése |
A szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel.
A szöveg jelentésének megfelelő helyes dallam és nem verbális eszközök
(testbeszéd) használata.
Szóbeli információ továbbadása és lejegyzetelése
Párbeszéd a mindennapi kommunikációban.
Aktív és passzív szókincs gyarapítása, tantárgyak szakkifejezésének szakszerű használata
Fogalmak
előadó-hallgató, vita, tárgyak szaknyelve
|
Az élőbeszéd és a fölolvasás tagolása helyes beszédlégzéssel, szünetekkel a szöveg jelentésének megfelelően
Az aktív és a passzív szókincs folyamatos gyarapítása különféle szövegekből és más tantárgyakban előforduló szakkifejezésekkel
Állandó szókapcsolatok gyűjtése.
Részvétel a tanulócsoport beszélgetéseiben, vitáiban
Párbeszédben a kommunikációs szerephez, szerepcseréhez való alkalmazkodás
Munkaformák, módszerek:
Hiányos mondatok kiegészítése, szinonimák gyűjtése és kiválasztása, közlések közvetítése, továbbadása, emlékeztetők készítése, társalgási gyakorlatok, állandó szókapcsolatok gyűjtése
Frontálisan és csoportban végzett mozgásos és utánzó játékok, önismereti és beszédértési gyakorlatok |
Matematika
Környezetismeret
Rajz és vizuális kultúra
Idegen nyelv |
|
Irodalomolvasás, szövegértés (2. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
A kulcskompetenciák részét képező kognitív képességek fejlesztése
Szociális és állampolgári kompetencia
Szociális érzékenység és harmónia fejlesztése
Hon- és népismeret
Oksági gondolkodás fejlesztése
Énkép és önismeret
Környezettudatosságra nevelés
Társadalmi érzékenység és felelősségérzet fejlesztése
Digitális kompetencia
|
Prózai és verses népköltészeti alkotások a magyar és a hazai etnikumok népköltészetéből.
Népmesék, mondák, legendák, népdalok, népi játékok, népszokások. Irodalmi mesék. A mesék szerkezeti és nyelvi jellemzői, mesemotívumok. Mondák, teremtéstörténetek.
A magyar nép történelmét bemutató olvasmányok, mondák.
A népdalok jellegzetes témái. Ritmus, rím, refrén.
Elbeszélések, regényrészletek, versek a klasszikus és kortárs magyar irodalomból.
Egyszerű szerkezetű gyermekregény.
Ismeretterjesztő szövegek Magyarország tájairól, hagyományairól védett természeti értékeiről, a Világörökség részeiről.
Publicisztikai szövegek, a hétköznapi írásbeliség szövegei (receptek, menetrend, térkép stb.).
Az irodalmi szöveg művészi eszközei: megszemélyesítés, ritmus, rím, refrén.
Fogalmak: népmesegyűjtők, fordulópont, tetőpont,
szimbólum, műfajok, kooperatív technikák során alkalmazott fogalmak |
Érzelmek, sorsok, emberi kapcsolatok felismerése, értékelése a művekben
Szövegelemző műveletek bővítése: szerkezet, tér, idő, összefüggések, kulcsszavak kiemelése, tömörítés, bővítés
Hangulatok, érzelmek felfedezése, megfogalmazása
Érzékenység, nyitottság az irodalmi élményekre
Személyiségek és események megismerése a magyar történelemből
A házi olvasmány előkészítése folyamatolvasással, otthoni elolvasása és megbeszélése közösen
Az olvasmányélmény megosztása a társakkal
Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében
Olvasónapló
Művészi eszközök felismerése lírai és elbeszélő művekben
Nyelvi eszközök megfigyelése, gyűjtése.
Ismerkedés néhány klasszikus magyar író, költő életével
A népköltészetről és a műköltészetről tanultak összefoglaló rendszerezése
Szimbólumok felismerése a népdalokban
Munkaformák, módszerek:
Ismeretlen szavak, kifejezések értelmezése szótárak, lexikonos segítségével, műfajok felismerésének gyakorlása rejtvénnyel, közmondások, szólások párosítása a történettel, új befejezés kitalálása, tartalomelmondás az egyik szereplő nevében, tömörítés, önálló vázlatírás, fürtábra
Véleményalkotás – ennek vitája, szövegértés bizonyítása egyre változatosabb módon, önálló ismeretszerzés könyvekből, internetről, kiselőadások tartása önálló és csoportmunka
kooperatív technikák –.„kettéosztott napló, kockázás, ötsoros, sarkok” |
Környezetismeret
Osztályfőnöki
Életvitel
Hittan |
|
Olvasási készség (3. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
A szöveghű olvasás képességének fejlesztése.
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
Kritikus gondolkodás képességének fejlesztése |
A kifejező olvasás előkészítése olvasástechnikai gyakorlatokkal.
Kritikai és kreatív olvasás.
|
A kifejező olvasás gyakorlása és a szövegben rejlő érzések kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel
Párbeszédek és közbeékelődések elkülönítése fölolvasáskor mintakövetéssel
Az értelmező, a bíráló és az alkotó olvasás fejlesztése
A szöveg tagolásának jelölése, tartalmi elemzés és a jelölések összekapcsolása
Munkaformák, módszerek:
A tagolás előzetes jelölése segítséggel, kifejező felolvasása a hallgatókra való kitekintéssel, ok- okozati viszony megkeresése, hiányzó szavak pótlása, az olvasottak összehasonlítása a mindennapi tapasztalatokkal, tény és vélemény elkülönítése, kifejezések gyűjtése, gyorsolvasási gyakorlatok |
Környezetismeret
Matematika
Hittan
Osztályfőnöki
|
|
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás (4. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Az önkifejezés (gondolatok, vélemények, érzelmek,) képességének fejlesztése a különböző szövegalkotási műfajokban
Lényegkiemelés képességének fejlesztése
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőkészség
Hon- és népismeret
Énkép és önismeret
|
Tájékoztató szövegek: hír, hirdetés, értesítés, meghívó, reklám.
Az elbeszélés készségszintű gyakorlása.
A leírás, jellemzés tartalmi, szerkezeti jellemzői, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje. A szemléletes leírás.
Elbeszélés jellemzéssel.
A levél, levelezőlap tartalmi és formai jellemzői, megszólítás, elbúcsúzás, dátum. A levélboríték címzése.
A tartalomnak megfelelő szóhasználat kialakítása.
Fogalmak:
leírás, közelítő, távolodó, jellemzés, külső és belső tulajdonságok, címzés, címzett, feladó, hír, hirdetés, értesítés, meghívó, reklám |
Az elbeszélő fogalmazás kiegészítése párbeszéddel
Olvasmányok reprodukálása szóban, tömörítéssel, nézőpontváltással
Tudósítás, riport
Hirdetés, értesítés, meghívó megfogalmazása és tolmácsolása élőszóval társnak vagy közösségnek
A leírás, jellemzés megfigyelése irodalmi példákon
Szemléletes leírás készítése tárgyról, növényről, állatról, emberről, tájról
A bemutatás sorrendje az egésztől a rész felé
Történelmi esemény - történelmi hős
Saját magam bemutatása
Levél, levelezőlap írása választott partnernek. A címzésre vonatkozó szabályok megtartása
A címzetthez alkalmazkodó stílus
Szokásos nyelvi fordulatok, megszólítások használata
Fogalmazástechnikai gyakorlatok, szövegjavítás segítséggel
Munkaformák, módszerek:
Hiányos szövegek pótlása, szócsaládok gyűjtése, szókincsbővítés,vázlat átalakítása tételmondatokból kérdéssé vagy állítássá,
szóismétlések elkerülésének módjai - szinonimagyűjtés, névmások alkalmazása,
kooperatív technikák - vándorló csoportok |
Életvitel
Környezetismeret
Osztályfőnöki
Matematika |
|
Íráskészség (5. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Képesség a másolásra, tollbamondásra, az emlékezet utáni írásra, az önálló írásbeli feladatok megoldására
|
Eszközszintű egyéni írás.
Fogalmak:
esztétikus elrendezés, áttekinthetőség, lényeg kiemelése, táblázatos rögzítés |
Olvasható, tetszetős és rendezett írás
Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás) elrendezése.
Lapszél, betű-és sortávolság megtartása
Eszközszintű írástechnika
Munkaformák, módszerek:
Emlékezetből való írás, szó és mondatok kiegészítése, gyűjtőmunka, analógiás sorok folytatása, szó és mondatok átalakítása, |
Matematika
Környezetismeret
Életvitel
Hittan
Idegen nyelv
Ének-zene |
|
Ítéletalkotás, jellemformálás (6. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
Szociális és állampolgári kompetencia
Együttműködési és szociális kommunikáció fejlesztése
Önálló döntés és ítéletalkotás képességének fejlesztése a meglévő etikai, etnikai és esztétikai ismeretek birtokában
Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőkészség
|
Esztétikai nézőpont megtapasztalása
a különféle művészeti ágakhoz tartozó műalkotásokban.
Humoros történetek olvasása.
Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal, a múltbeli események lejátszása a mai korban.
Vita illemszabálya.
Fogalmak: bizonyíték, tanú, beismerés,
humor, vicc, tapintat, kérdezés technikája |
Élményszerzés, jegyzetelés, egy művészeti ágban szerzett élmény más megfogalmazása Pl. zenei élmény megjelenítése képzőművészeti alkotással
Érzékenység,nyitottság zenei és képzőművészeti élményekre
Múzeum, hangverseny látogatás
A vita során tanúsított kommunikáció megfigyelése és elemzése
Érvelés, vélemények ütköztetése, meggyőzés
Gondolatok, érzelmi reakciók kifejezése
Munkaformák, módszerek:
kooperatív technikák Pl. sarkok, kettős kör, szerepjáték
|
Ének- zene
Rajz és vizuális kultúra
Tánc és dráma
Testnevelés
Osztályfőnöki
Hittan |
|
Tanulási képesség fejlesztése, könyv-, könyvtárhasználat (7. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
A könyvekből való önálló tanulás képességének fejlesztése
A tanulás tanítása
Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése különféle ismerethordozók által
Digitális kompetencia
Idegen nyelvi kommunikáció |
Különböző információhordozók a lakóhelyi és iskolai könyvtárban.
Ismerkedés a folyóiratokkal.
A katalógus, tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információhordozók keresésében.
Közmondások, szólások, állandó szókapcsolatok jelentésének megismerések könyvekből, önállóan.
Szótárak használata
Fogalmak:
szótár, enciklopédia, grafikon, Venn- diagramok |
Információk gyűjtése ismeretterjesztő művekből, folyóiratokból
A gyűjtött adatokkal a tanultak kiegészítése
Beszámoló egyéni olvasmány-élményekről
Mesegyűjtemények, gyermekek részére készült verseskötetek keresése a szabadpolcon
Eligazodás a gyermekek részére készült segédkönyvek használatában
Munkaformák, módszerek:
médiafigyelői rendszer,
jegyzet és vázlatkészítés,
|
Matematika
Életvitel
Környezetismeret
Osztályfőnöki |
|
Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás (8. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
A nyelvtani problémaészlelés és problémamegoldás képességének fejlesztése
Matematikai kompetencia
Osztályozás, rendszerezés képességének fejlesztése, a rendszerszemlélet tapasztalati úton való kialakítása |
A szófajokról tanult ismeretek
összefoglalása és kibővítése.
Az igemódok.
A tulajdonnév fajtái- történelmi nevek.
A főnév ragos alakjai. -val, -vel ragos, névelős, névutós főnevek.
A tulajdonnévből képzett melléknév egyszerűbb esetei.
Kérdő és mutató névmások.
A számnév fajtái. Határozott, határozatlan számnevek. A határozatlan számnevek fokozása.
Főnévi igenév.
Mondatfajták ismétlése, kapcsolatuk az igemódokkal.
Szóképzés, szóalkotás.
Fogalmak:
számnév, tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév, határozott számnév, határozatlan számnév, keltezés, kijelentő mód, feltételes mód, felszólító mód,
mutató és kérdő névmások, rag, jel, képző |
A tanult szófajok felismerése, megnevezése
A jövő idő változatos kifejezése
A különböző módú igealakok felismerése és helyesírásuk gyakorlása
Az olvasmányokban és a tanulók környezetében előforduló tulajdonnevek fajtáinak ismeret, helyesírásuk gyakorlása, helyes alkalmazása a fogalmazásokban.
A leggyakoribb névutók ismerete, a névutós főnév helyesírása
A tanult hagyományos írásmódú személynevek biztos helyesírása, a lakóhely földrajzi nevének helyes lejegyzése
-val, -vel ragos, névelős, névutós főnevek felismerése, helyesírásuk gyakorlása
A tulajdonnevekből képzett egyszerűbb
-i képzős melléknevek helyesírása
A határozott és határozatlan számnév fölismerése, a számok betűkkel való leírása
Keltezés írása
Az állító és a tagadó mondat
Az igemódok tudatos használata a különféle mondatfajtákban
A ly-s szavak körének bővítése
A szóalakok helyesírásának gyakorlása szótagolással és/vagy szóelemzéssel
Szójelentések, szavak átvitt értelme
Az alsó tagozat anyanyelvi ismereteinek rendszerező összefoglalása, rögzítése
Munkaformák, módszerek:
Szófajok csoportosítása, szógyűjtés megadott szempontok szerint, mondatok kiegészítése, mondatok átalakítása más igemódba, szövegalkotás meghatározott szófajokkal, szófajok keresése a közmondásokban, nyelvhelyességi gyakorlatok,
rendszerezés, csoportosítás
|
Matematika
Életvitel
Hittan
Osztályfőnöki
|
|
Társadalmi ismeretek (9. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Hon- és népismeret
Társadalmi érzékenység fejlesztése
|
A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Rákóczi kora és alakja.
A XIX. és XX. század nagy államférfijai, művészei, tudósai, felfedezői, utazói.
Nemzeti ereklyék, emlékhelyek.
Fogalmak:
Szent jobb, Feszty kőrkép, szabadságharc, hazaszeret, honvágy, nép, nemzet, nemzetiség,
|
Történetek megismerése a magyarság múltjának nevezetes eseményeiről, tetteiről
Tájékozódás a történelmi időben, évezred, évszázad
Szembesülés emlékezetes történelmi eseményekkel
Munkaformák, módszerek:
Híres személyeket és eseményeket ábrázoló portrék, történelmi festmények gyűjtése, a kort megjelenítő zene hallgatása, kirándulás nemzeti emlékhelyekre, múzeum és kiállítás látogatása, részvétel ünnepi műsorokon, ünnepi műsorok megtervezése, betanulása, előadása |
Osztályfőnöki
Ének-zene
Rajz és vizuális kultúra
Életvitel
|
|
Tánc és dráma (10. témakör) |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Esztétikai érzék fejlesztése, önkifejezés, önfejlesztés |
Ritmus-, mozgás és beszédgyakorlatok, kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok.
Fantáziajátékok. Egyszerűbb drámai konvenciók megismerése. A színházi formanyelv alapjai.
Történetek feldolgozása a dráma eszköztárával. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése.
Fogalmak:
jelmez, díszlet, világítás, felvonás,
hangosítás |
Szöveggel összekapcsolt mozgásos gyakorlatok
Egész csoportos és kiscsoportos játékok
Állóképek
A szerkezet érzékelése ( jelenet, felvonás)
A kezdet és a vég felismerése térbeli és időbeli struktúrákban
A színházi előadás formai elemei
Munkaformák, módszerek:
Színházlátogatás, dramatikus játékok, improvizálások, önismereti és személyiségfejlesztő játékok |
Ének-zene
Tánc és dráma |
Memoriterek: Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet), Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Csatadal, Tisza (részlet) József Attila: Mama,
valamint a tanulóközösség és az egyének képességeinek figyelembevételével 6-8 szabadon választott vers, szövegrészlet vagy népköltészeti alkotás (Áprily Lajos, Arany János, Nagy László, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc Weöres Sándor olvasott költeményeiből, Dobó esküje, Kossuth beszéde)
Kötelező olvasmányra ajánlott irodalom: Móra Ferenc: Kincskereső kis ködmön, Tatay Sándor: Kinizsi Pál, Eric Knight: Lassie hazatér,
Fekete István: Tüskevár vagy más hasonló terjedelmű kisregény, elbeszélés-gyűjtemény a tanulóközösség egyéni képességeit és érdeklődését
A továbbhaladás feltételei 4. évfolyamon:
– Tudjon az életkorának megfelelő témájú és színvonalú beszédfolyamatokat közvetíteni
– Legyen képes folyamatos, érthető beszédre a mindennapi kommunikációban
– használja a tanult udvarias nyelvi fordulatokat a mindennapi beszédhelyzetekben
– Tudjon alkalmazkodni a kommunikációs szerepcseréhez
– Mutasson elemi tájékozottságot legnagyobb költőink, íróink és műveik körében (szerző – mű címe – témája)
– Tudja a művek által keletkezett élményeit megfogalmazni
– Tudjon egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveget néma olvasás után megérteni
– Tudja az olvasottak megértése után a tartalmat értelmesen elmondani
– Tudja az olvasottakkal kapcsolatos véleményét 1-2 mondatban önállóan megfogalmazni
– Bizonyítsa a szövegértés a lényeg kiemelésével és az ezt célzó feladatok megoldásával
– Legyen képes a tartalmilag tisztázott és megértett szöveg szöveghű felkészülés utáni olvasására
– Ismerje fel és fogalmazza meg népdalok üzeneteit
– Legyen képes mondanivalója értelmes megfogalmazására
– Ismerje a leírás és a jellemzés sajátosságait
– Vegyen részt csoportos történetalkotásban
– Tudjon adott témáról 6-10 értelmes, összefüggő mondatot írni olvasható formában, elfogadható helyesírással.
– Ismerje fel és nevezze meg a tanult szófajokat
– Tudja a szavakat csoportosítani jelentésük szerint.
– Ismerje a tulajdonnevek tanult eseteinek helyesírását.
– Legyen képes a szótő és a toldalékok felismerésére.
– Tudjon pontosan keltezést írni.
– Legyen képes munkájának önkorrekciójára
– Tudjon az iskolai könyvtárban könyveket önállóan kikeresni
– Tudja a tankönyvek tartalomjegyzékét önállóan használni.
– Tudjon a történelmi időben tájékozódni
– Aktívan vegyen részt a ritmus-, mozgás-, és beszédgyakorlatokban, a csoportos, kiscsoportos játékokban csoportos munkaformákban
Értékelési szempontok a kezdő szakasz 4. évfolyamára:
– Feladatok utasítás szerinti végrehajtása
– Érthető, helyesen tagolt beszéd a mindennapi kommunikációban
– A mondanivaló értelmes megfogalmazása
– Memoriterek szöveghű előadása
– Együttműködés a társakkal munkában dramatizálásban, népi játékokban
– Előzetes felkészülés után szöveghű, folyamatos, kifejező felolvasás, az élőbeszédhez közelítő tempóban
– Egy- másfél oldal terjedelmű, életkornak megfelelő szöveg néma olvasása, a szöveg megértésének bizonyítása feladatokkal
– Legnagyobb költőink nevének, a tanult műveik címének ismerete
– Tájékozódás lexikonokban, szótárakban
– Az ábécé ismerete, használata
– Tulajdonnevek, mondatkezdő nagybetűk, mondatvégi írásjelek készségszintű használata
– A j hang jelölése a gyakorolt esetekben
– A szavak jelentés alapján való csoportosítása
– 6-8 összefüggő mondat terjedelmű fogalmazás írása adott témában
– Az elbeszélés, leírás, levél tartalmi, szerkezeti és formai sajátosságainak ismerete, használata
– Az életkornak és a témának megfelelő szókincs használata
– Írásbeli feladatok a kívánt helyesírási és külalaki normák szerint
– Önellenőrzés, hibajavítás
A tankönyvkiválasztás szempontjai:
– Motiváltság = illusztrációk, szín, érdekesség
– Ismeretátadás = érthetőség, egyszerűség, tudományos pontosság, életszerűség
– Koordináció = összehangolás a többi tantárggyal
– Differenciálás = lineáris haladást biztosító, egyéni differenciálásra alkalmas feladatokkal
– Önálló tanulás segítése = ismereteket gyakoroltató illetve összefoglaló kérdések, feladatok
– Értékekre nevelés = keresztény értékek megléte, érzelmi hatásokat kiváltó eszközök
– Takarékosság = több éven át használható tartós könyv
2.1.2. Magyar nyelv 5–8. évfolyam
A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé.
Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja.
Anyanyelvünk, a magyar nyelv, műveltségünk elengedhetetlen feltétele, nemzeti kultúránk hordozója és biztosítéka, nemzeti létünk folyamatosságának kifejezője. Az anyanyelv a személyiség legbelsőbb sajátossága: gondolkodásunk, értelmi gazdagodásunk nélkülözhetetlen feltétele, érzelmi és közösségi életünk kiteljesedésének legfontosabb eszköze.
Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl.: internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény.
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént a kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és a mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.
Az anyanyelvi nevelés sokrétű hatásával tudatosítanunk kell, hogy a nyelv használata, a beszéd nem pusztán tevékenység, hanem tett is: az ember megnyilatkozásainak hatása és következményei vannak, és ebben az embernek nagy a felelőssége.
Semmiképpen sem szabad elfelejteni azt, hogy talán az irodalom és az anyanyelvi oktatás szól leginkább az érzelmekről és az érzésekhez, ezért tud igen sokrétűen és mélyrehatóan beleszólni a személyiség alakulásába. Talán napjainkban úgy tűnik, hogy elsősorban a tárgyi tudás a legfontosabb, mégis fontos tudni, hogy az irodalom a lélek nevelése is, ezért nagy a felelőssége minden irodalmat és anyanyelvet oktató tanárnak, nevelőnek abban, hogy milyen lelki útravalóval bocsájtja el az érettségi után az iskolából kikerülő diákokat.
A kerettantervben javasoltak a Pethőné Nagy Csilla- és a Mohácsi Károly-féle tankönyvcsaládokon, illetve az Antalné-Rácz- és a Balázs-Benkes-féle tankönyvcsaládokon alapulnak.
Célok, feladatok, fejlesztendő területek
(Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek)
Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség, digitális kompetencia.
Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, a tanulás tanítása.
Egyéb fejlesztési területek: rendszeres olvasóvá nevelés, szövegértő hangos és néma olvasás szépirodalmi szövegekkel, közös műértelmezés, egyéni műértelmezés tanári előkészítéssel, irodalmi művek szó szerinti és metaforikus jelentésének elkülönítése, a költői nyelv sajátosságai, hibátlan helyesírás, igényes nyelvhasználat írásban és szóban, esztétikus megjelenítés, a leíró nyelvtan rendszerének ismerete, a szaknyelv megfelelő szintű használata, kapcsolatteremtés más tudományágakkal, az informatika gyakorlati felhasználásának és a könyvtárhasználatnak a gyakorlása, a kommunikatív készség és képesség fejlesztése, a mindennapi élet szóbeli és írásbeli megnyilatkozásformáinak ismerete, alkalmazása, a nem nyelvi kifejezőeszközök helyhez és időhöz kötött ismerete és alkalmazása, az egyetemes és a regionális kultúra ismerete iránti igény, az önművelés igényének (színház, mozi, múzeum, folyóiratok, stb.) felébresztése. A modern informatikai eszközök beépítése a mindennapi munkába.
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
Bevezetés, ismétlés |
3 |
|
2. |
Hangtan |
20 |
|
3. |
A magyar helyesírás alapelvei |
20 |
|
4. |
Hangalak és jelentés kapcsolata |
8 |
|
5. |
Kommunikáció |
10 |
|
6. |
Állandósult szókapcsolatok |
10 |
|
|
Összefoglalás |
2 |
|
1. témakör
Bevezetés, ismétlés |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: a tantárgyhoz kötött szóhasználat, a nyelvtani fogalmak biztos ismerete, feladatközpontú előhívása, igényes nyelvhasználat, szókincsbővítés, a helyesírás fejlesztése
Hatékony, önálló tanulás: a tanult nyelvtani ismeretek alkalmazása, önálló feladatmegoldás, a rendszerezett tudás felidézése, elmélyítése, lényegkiemelés, kreatív feladatmegoldás, az elemzési készség fejlesztése, esztétikus szövegelrendezés, az íráskép olvashatóságára törekvés
Énkép, önismeret: rendszeres munka- és feladatvégzés, tiszta, rendezett külalak, a kudarc elviselése, önellenőrzés |
A témakör elemei:
A tanult nyelvtani ismeretek rendszerezése: a magánhangzók, a mássalhangzók, a szótő, a toldalékok, a szófajok, a mondatfajták, helyesírási ismeretek
Elsajátítandó ismeretek: az anyanyelv, a beszédhangok osztályozása, a szóelemek: képzők, jelek, ragok, a szófajok, a mondatok a kommunikációs tartalom és szándék szerint, helyesírási ismeretek az áttekintett grammatikai ismeretek körében
Fogalmak: az előző években tanult fogalmak felidézése a témakör elemeihez kapcsolódóan |
Rendszerező ismétlés: a korábbi évek tudását előhívó feladatok megoldása, a meghatározások felidézése, a magánhangzók és a mássalhangzók csoportosítása, gyakorlása feladatokkal, a szóelemek: a szótő a képző, a jel és a rag elkülönítése, felismerése, helyes sorrendjük megállapítása példák sorozatának segítségével, a szófajok tanult csoportjainak felidézése, gyakoroltatása, a felidézett szófajok ismeretének elmélyítése szépirodalmi és más tantárgyakhoz köthető szövegekben, a mondatfajták beszédet színesítő szerepének vizsgálata példaszövegekben és szépirodalmi művekben (líra, epika), a szándék, a tartalom és a nyelvi forma összefüggésének vizsgálata a mondatfajtákban, a helyesírás szakadatlan gyakorlása, számonkérése
Ellenőrzés: az ismételt tananyagrészek, majd a témakör végén a teljes rendszerező ismétlés után anyagrészenkénti, ill. komplex feladatlapok megoldása |
|
|
2. témakör
Hangtan |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: a szakszavak alkalmazása, a szókincs fejlesztése, igényes nyelvhasználat, a helyesírás fejlesztése, szövegértő olvasás, a tanult fogalmak alkalmazása
Hatékony, önálló tanulás: szakszavak és jelentésük elsajátítása, a definíciók megfogalmazása, lényegkiemelés, a rendszerezett tudás felidézése, elemzési készségfejlesztés, önállóságra való törekvés, tanórai vázlat nyomán otthon feleletterv készítése, önálló szövegválasztás a nyelvtani ismeretek gyakorlásához, esztétikus szövegelrendezés, a helyesírás javításának igénye, önellenőrzés
Énkép, önismeret: önellenőrzés, fegyelmezett, rendszeres munka, a logikus gondolkodás öröme |
A témakör elemei: beszélőszervek, magánhangzók, mássalhangzók, a magánhangzó- és a mássalhangzótörvények
Elsajátítandó ismeretek: a már ismert a témával kapcsolatos tudásanyag felidézése, bővítése, az új ismeretek áttekintése, rendszerezés, a szabályok értelmezése, a szófajok helyes használata a szövegben, nyelvhelyességi kérdések, helyesírási ismeretek
Fogalmak: hang, beszédhang, beszélőszervek (tüdő, légcső, gégefő a hangszalagokkal, garatüreg a nyelvcsappal, az orrüreg és a szájüreg: fogak, ajkak, szájpadlás, nyelv), hangszalagok, nyitott állás zárállás, résállás, ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzó, felső, középső és alsó nyelvállású magánhangzó, mély és magas magánhangzó, hangrend: magas, mély és vegyes, illeszkedés: egyalakú, kétalakú és háromalakú toldalékok esetén, a mássalhangzók felosztása; a képzés helye szerinti csoport: ajakhang, foghang, szájpadláshang, gégehang, a képzés módja szerinti csoport; zárhang, orrhang, réshang, zár-réshang, réshang, pergőhang, a hangszalag működése szerinti csoport: zöngés és zöngétlen mássalhangzók, hasonulás: részleges, teljes, képzés helye szerinti, jelölt és jelöletlen hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés |
Rendszerező ismétlés, a már megszerzett tudás felelevenítését előhívó feladatok megoldása, a magán- és mássalhangzók képzése, csoportosításuk, a hangkapcsolati törvényszerűségek felidézése, gyakorlása feladatokkal, a tanult szabályok, ismeretek alkalmazása más tantárgyak szövegeinek megfigyelésével, szépirodalmi szövegek részleteinek elemzésével, a magán- és mássalhangzók rövidítéseinek készségszintre emelése, a helyes hangképzés jelentőségének felismertetése beszédgyakorlatok, hangképzési feladatok kapcsán |
|
|
3. témakör
A magyar helyesírás alapelvei |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: a szakszókincs használata, a szókincs fejlesztése, a fogalmak biztos ismerete, igényes nyelvhasználat, a helyesírás fejlesztése, az önkifejezés fejlesztése
Hatékony, önálló tanulás: a szakszavak ismerete, definíciók megfogalmazása, lényegkiemelés, elemzési készségfejlesztés, önállóságra törekvés, esztétikus szövegelrendezés, olvasható és áttekinthető íráskép
Énkép, önismeret: fegyelmezett, rendszeres munka, az életkori sajátosságoknak megfelelő elvárható helyesírási ismeretek) |
A témakör elemei: helyesírás, a magyar helyesírás jellemzői, segédkönyvek, ábécé, elválasztás, alapelvek
Elsajátítandó ismeretek: a már tanult ismeretek felidézése, a helyesírás fogalma, a helyesírási kézikönyvek használata, a magyar ábécé betűkészlete, az elválasztás szabályai és a magyar helyesírás négy alapelve, részfeladatok, komplex elemzések a tantárgyhoz köthető és más szaktárgyakhoz köthető szövegekben
Fogalmak: helyesírás, betűíró, hangjelölő, latin betűs és értelemtükröző jelleg, kézikönyv, szabályzat, tárgymutató, egyjegyű, kétjegyű és háromjegyű betű, régies betűkapcsolatok, elválasztás, alapelv, kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve, alakváltoztató szó alakőrző szó, stb. |
Rendszerező ismétlés, a már megszerzett tudást alkalmazó feladatok, a helyesírás jellemzőinek felismertetése, gyakoroltatása nem a szaktárgyhoz köthető szövegekben, a betűrendbe sorolás és az elválasztás szabályainak alkalmazása a munkafüzet és más kreatív feladatsorok segítségével, önálló feladatok alkotása a betűrend és az elválasztás témacsoport körében, A magyar helyesírás szabályai használatának segítségével, a helyesírási alapelvek és a szabályok csoportosítása után önálló feladatalkotás bármely segédkönyv alkalmazásával
Ellenőrzés: A témakörhöz tartozó anyagrészek lezárása közben és után elméleti és gyakorlati dolgozatok írása, a témakör befejeztével komplex ellenőrzés |
|
|
4. témakör
Hangalak és jelentés kapcsolata |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: helyes nyelvhasználat szóban és írásban, szókincsbővítés, szakszóhasználat, igényes nyelvhasználat, kombinációs képesség, a helyesírás fejlesztése, az egyes definíciók, fogalmak magyarázatának elmélyítése, a hangzás és jelentés összefüggésének vizsgálata
Hatékony, önálló tanulás:
Adott szövegből a tanult kategóriákra való példák gyűjtése, kifejező szövegmondás, a definíciók, ábrák ismerete, szabatos és pontos megfogalmazása, szakszavak használata, lényegkiemelés, esztétikus ábraelrendezés, az íráskép rendezettsége
Énkép és önismeret: módszeres, rendszeres munka, esztétikus kivitelezés, az elvárható szintű helyesírási ismeretek alkalmazása)
|
A témakör elemei: a hangalak és jelentés lehetséges kapcsolatai,
Elsajátítandó ismeretek: a már tanult elemek felidézése, a hangalak és jelentés megkülönböztetése, a témakörhöz tartozó csoportok megismerése, alkalmazása, ábraképe
Fogalmak: hangalak, jelentés, egyjelentésű szó, többjelentésű szó, azonos alakú szó, rokon értelmű szó, ellentétes jelentésű szó hangutánzó- és hangulatfestő szó, a jelentésmező, a hangalak és jelentés ábrái |
Rendszerező ismétlés, az új elemek elsajátítása, gyakorlati alkalmazása, a hangalak és jelentés csoportjai, felismerésük, a tudás készségszintre emelése munkafüzeti feladatok, irodalmi szövegek segítségével, az ábrák gyakoroltatása szógyűjtéssel, önálló feladatmegoldás a tanórán értelmezett szövegekkel, a Magyar nyelv értelmező kéziszótárának használata
Ellenőrzés. A témakör egyes elemeinek befejeztével, majd a témakör lezárása után elméleti és gyakorlati tudást felmérő dolgozatok íratása |
|
|
5. témakör
Kommunikáció |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: helyes nyelvhasználat szóban és írásban, az önkifejezés fejlesztése, szókincsbővítés, kulturált magatartás ismerősökkel és idegenekkel, a sikeres kommunikáció feltételei, a szóbeli kifejezés erejének felismertetése irodalmi és mindennapi szövegekben, a fogalmazási műfajok megjelenése az irodalmi művekben, az egyes meghatározások magyarázatának elmélyítése
Hatékony és önálló tanulás:
A szakszavak és jelentésük elsajátítása, a szövegműfajok otthoni, alkalmazása tanári útmutató alapján, tanórai segítség után kreatív helyzetgyakorlatok megírása, bemutatása, esztétikus szövegelrendezés, szövegértő olvasás |
A témakör elemei: kommunikáció, folyamat, tényezők, irányok, az írásbeli és szóbeli kommunikáció műfajai
Elsajátítandó ismeretek: a kommunikációs folyamat ábrája, a kommunikációs kapcsolat megnyitó formái, szabályai, az információkérés módjai, az iskolai számonkérési formák lehetséges változatai, az írásbeli kommunikáció szerkesztésének állomásai és műfajai, fogalmazási műfajok
Fogalmak: kommunikáció, folyamat: adó, vevő, kód, valóság, ismeretek, üzenet, kapcsolat, csatorna, beszédhelyzet, köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, kérés, tudakozódás, felelet, beszámoló, a szövegszerkesztés állomásai: téma, szövegtípus, a szövegalkotás célja, anyaggyűjtés, elrendezés, vázlatírás, kidolgozás, címadás, önellenőrzés, fogalmazási műfajok: elbeszélés, leírás, jellemzés, levél |
A már megszerzett ismeretek előhívása, a kommunikáció folyamatának gyakorlása különböző beszédhelyzetekben, a mindennapi beszédhelyzetek gyakorlása kreatív helyzetgyakorlatok kapcsán, a szövegszerkesztés állomásainak és az alapvető fogalmazási műfajoknak a rendszerezése, a tudás elmélyítése különböző irodalmi szövegek segítségével, fogalmazási gyakorlatok íratása
Ellenőrzés: szóbeli feleletek, helyzetgyakorlatok, feladatlap megoldása az elméleti ismeretekből |
|
|
6. témakör
Állandósult szókapcsolatok |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: biztos fogalomhasználat, az új fogalmak ismerete, igényes nyelvhasználat, a tanult fogalmak feladatközpontú előhívása, a szövegértő olvasás fejlesztése, a helyesírás fejlesztése, a sikeres kommunikáció, a változatos szóbeli megfogalmazás szövegélénkítő hatásának vizsgálata
Hatékony, önálló tanulás:
A szakszavak és jelentésük elsajátítása, lényegkiemelés, önállóságra törekvés, a rendszerezett tudás felidézése, elmélyítése, a színes, élénk stílus szövegre gyakorolt hatásának felismertetése
Énkép és önismeret: figyelmes, igényes munkavégzés, esztétikus szövegelrendezés, a megszerzett tudás alkalmazásának öröme |
A témakör elemei: az állandósult szókapcsolatok fogalma, formái
Elsajátítandó ismeretek: Az állandósult szókapcsolatok formái, jelentőségük felismertetése, szövegbeli szerepük, a színes és változatos szóhasználat elemei
Fogalmak: állandósult szókapcsolat, szokványos kifejezésmód, közhely, szólás, közmondás, szállóige |
A már tanult ismeretek felidézése, irodalmi példák gyűjtése, a népköltészeti ismeretek felelevenítése, a készen kapott szókapcsolatok szövegbeli alkalmazása, változatos felhasználásuk megfigyeltetése, a nyelvi közhelyek, klisék elkerülésének módjai
Ellenőrzés: A témakör elemeinek befejeztével, majd a témakör végén elméleti és gyakorlati ismeretet számonkérő dolgozatok íratása |
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások |
A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimumszint az 50% elérése.
Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
Ismétlés, a kommunikáció |
4 |
|
2. |
A szófajok |
40 |
|
3. |
A szóképzés |
20 |
|
4. |
Gyakorlati szövegtípusok |
6 |
|
|
Összefoglalás |
4 |
|
1. Témakör
Ismétlés, a kommunikáció |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
Önkifejezés fejlesztése, szabatos megfogalmazás, helyes nyelvhasználat szóban és írásban,
Szókincsbővítés, kulturált magatartás ismerősökkel és idegenekkel, a sikeres kommunikáció feltételei, a nem nyelvi kommunikáció lehetőségei.
Hatékony, önálló tanulás:
A tanult nyelvtani ismeretek alkalmazása, önálló feladatmegoldás, rendszerezett tudás felidézése, elmélyítése, kreatív hozzáállás a faladatokhoz, a tanórai vázlat nyomán való otthoni, önálló felkészülés (feleletterv készítése) gyakorlása.
Énkép, önismeret: A helyes magatartásformák és viselkedésnormák felismertetése, szituációs feladatokkal való illusztrálása, a rendezett külalak és a hatékonyabb tanulás összefüggésének felismerése, az életkori sajátosságoknak megfelelően elvárható helyesírási ismeretek gyakorlati alkalmazása. |
A tartalom elemei: a tanult nyelvtani elemek rendszerezése (abc, elválasztás, magánhangzók, mássalhangzók, hangtörvények, a toldalékok, a magyar helyesírás alapelvei, jelentéstan, állandósult szókapcsolatok)
Az eddig tanult kommunikációs ismeretek rendszerezése.
A kommunikáció jelei, nem nyelvi jelei (hangjelek, tekintet, arcjáték, taglejtés, testtartás, térköz, külső megjelenés, csend)
Elsajátítandó ismeretek: a nem nyelvi jelek típusai, szerepük a mindennapi kommunikációban.
Új fogalmak: a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi jelei, eszközei, hangjelek, tekintet, arcjáték, taglejtés, testtartás, térköz, külső megjelenés, csend.
|
Rendszerező ismétlés, a tudást előhívó feladatok megoldása, definíciók felidézése, a magánhangzók és a mássalhangzók képzése, csoportosításuk, a hangkapcsolati törvényszerűségek felidézése, gyakorlása feladatokkal, a magyar helyesírás alapelveinek felsorolása, példákkal való illusztrálása, helyesírási problémák megbeszélése.
A hangalak és jelentés lehetséges kapcsolatainak átismétlése, az ábrák értelmező felidézése, példákra épülő gyakorlással.
Az állandósult szókapcsolatok típusainak felsorolása, példák gyűjtése, feladatokkal való tudás elmélyítés.
A kommunikáció témakörében, a régi ismeretekre építő új ismeretek előkészíttetése, elsajátítása,
A testbeszéd különböző megnyilvánulásainak bemutatása, értelmezése különféle kommunikációs helyzetekben.
Ellenőrzés: feladatlapok és szóbeli feleletek a tanult elméleti és gyakorlati ismeretekből
|
Irodalom (szólások, közmondások, szállóigék), képzőművészet (a mimika, a gesztusok megfigyelése festményeken, szobrokon) |
|
2. Témakör
A szófajok |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: az önkifejezés képességének fejlesztése szóban és írásban, a tudatos nyelvhasználatra való törekvés igényének kialakítása, a szófajok kifejezőerejének felismertetése irodalmi és mindennapi szövegekben.
A hatékony, önálló tanulás:
A tanult ismeretek felidézése, elmélyítése kreativitást igénylő feladatok segítségével, a szófajok felismerésének gyakorlása az irodalomórán tanult szövegeken, a két tárgy élményszerű összekapcsolása.
|
A témakör elemei: A szófaj fogalma, a szófaji csoportok, az altípusok és a hozzájuk kapcsolódó helyesírási ismeretek
Elsajátítandó ismeretek: a már ismert szófajokkal kapcsolatos ismeretek felidézése, majd bővítése, az új ismeretek áttekintése, rendszerezése, a helyesírás gyakorlása, a szabályok értelmezése, alkalmazása, a szófajok helyes használata a szövegben, a mindennapi beszédben, nyelvhelyességi kérdések
Fogalmak: szófaj, az alapszófajok, az ige (csoportosítása és a fajtái), főnév (köznév, és típusai, a tulajdonnevek fajtái, melléknév (fokozása), számnév (típusai), névmások, (felosztásuk) határozószók, igenevek (fajtái), a viszonyszók, névelő, névutó, igekötő, segédige, kötőszó, szóértékű módosítószók, mondatszó (indulatszavak, mondatértékű módosítószavak), szövegben való használatuk |
Rendszerező ismétlés, a tanult ismeretanyag alkalmazása feladatok megoldásával, a főbb csoportok világos elkülönítése az alcsoportoktól. A helyesírási definíciók alkalmazása kreatív feladatokkal, a szófajok helyes használatának gyakorlása szöveges példákkal, a nyelvhelyességi kérdések tisztázása, a súlyosabb nyelvhelyességi hibák megnevezése.
Fogalmazások készítése az egyes szófajok szerepének megfelelően (pl: verbális és nominális stílus érzékeltetése)
Ellenőrzés: a helyesírás és a nyelvhelyesség ellenőrzése, továbbá a nagy szófaji csoportok lezárásaként elméleti és gyakorlati dolgozatok írása, a témakör végén szófaji és komplex szófajtani elemző feladatlapok megoldása. |
Szótárak: Szinonima szótár, A magyar nyelv értelmező szótára,
Könyvtárhasználat,
Szépirodalom: irodalmi szövegek az irodalom tankönyvből (pl.: Arany János stb)
Mindennapi élet: reklámok szövegei, szófaji sajátosságaik
Földrajz, történelem, térképhasználat: földrajzi nevek gyűjtése |
|
3. Témakör
Szóképzés |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
A helyes nyelvhasználat és a változatos köznyelvi beszédmód igényének kialakítása, az írásbeli kommunikáció fejlesztése, a szóképzés változatos módjainak ismerete, alkalmazása, az irodalomban való megjelenésének tettenérése, szókincsbővítés, játékos formában. |
A témakör elemi: a toldalékok típusai, képző, jel, rag, szóalkotási módok
|
A fogalmak tisztázása, ismeretük elmélyítése, gyakorlatban való alkalmazásuk, szegmentálás, kivételes esetek vizsgálata, a nem használt toldalékok (a, á, vala, stb), nyelvhelyességi problémák tisztázása (-ba, -be, -ban, -ben, ikes, iktelen ragozás megkülönböztetése, suk-sükölés, nákozás, szuk-szükölés, stb.) |
Földrajz, történelem, térképhasználat: földrajzi nevek gyűjtése és azok toldalékolása. |
|
Hatékony, önálló tanulás: a tanult ismeretek önálló alkalmazása, a tanórai minták nyomán való önálló feladatalkotás, feladatmegoldás, szógyűjtéssel való ismeretbővítés, szókincsbővítés, helyesírási fejlesztés. |
Elsajátítandó ismeretek: A szóképzés nyelvbővítő hatása, a toldalékok típusainak felismertetése, a toldalékolás szabályai, a kötőhang és az előhangzó felismerése, az egyes szófajokhoz kapcsolódó toldalékok
Fogalmak: szótő, toldalék, képző, jel, rag, igeképzés, névszóképzés, igenévképzés, |
|
|
|
4. témakör
Gyakorlati szövegtípusok |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
TÉMÁK, TARTALMAK |
TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
önkifejezés, önálló gondolkodás, a meglévő ismeretek előhívása, összekapcsolása az új ismeretekkel, minőségi nyelvhasználat, az egyes szövegtípusoknak megfelelő nyelvhasználat, szakszavak beépítése a szövegbe
Hatékony, önálló tanulás:
Az elméleti tudás gyakorlati alkalmazása, anyaggyűjtés, rendszerezés, kreativitás, memorizálás, aktualizálás, a megszerzett ismeretek beépítése a mindennapi életbe
Digitális kompetencia:
Anyaggyűjtés, alapvető szövegszerkesztési ismeretek |
A témakör elemei: véleménynyilvánítás, jegyzetelés, ismeretterjesztő szövegek
Elsajátítandó ismeretek: a szöveg típusai (írott, beszélt), a formai követelményeknek megfelelő szöveghasználat szóban és írásban, a mindennapi élet szövegtípusainak elméleti és gyakorlati ismerete
Fogalmak: kommunikáció, vélemény, állítás, tagadás, vita, vitatkozás, jegyzet, jegyzetelés, kulcsszó, jelölések, ismeretterjesztés, ismeretterjesztő szöveg, anyaggyűjtés, időrend, elbeszélő és leíró részek, térbeli elhelyezkedés, tudományos jellemzés, közvetlen jellemzés, tételmondat, érv, érvelés, logikai rend |
A fogalmak tisztázása, tanári irányítással a különböző szövegtípusok jellemzőinek összegyűjtése, a jellemzők alapján önálló szövegalkotás tanári útmutató segítségével (anyaggyűjtés, nyelvi jellemzők meghatározása, hibák megfigyeltetése), a kulturált véleménynyilvánítás, vitatkozás szabályinak rögzítése helyzetgyakorlatok segítségével, a jegyzetelés alapvető technikáinak ismertetése, gyakoroltatása, különféle arculatú sajtótermékek a témához illő szövegeinek tanulmányozása |
A mindennapi élet szövegei, lexikonok szócikkeinek tanulmányozása, különböző szövegfajták az irodalmi művekben,
Szövegszerkesztési ismeretek (inf.) mozgósítása |
A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimumszint az 50% elérése.
Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni meg a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
Bevezetés, ismétlés |
3 |
|
2. |
A szószerkezetek |
18 |
|
3. |
A szóösszetételek |
9 |
|
4. |
Kommunikáció, kommunikációs helyzetek |
5 |
|
|
Összefoglalás |
2 |
|
1. témakör
Bevezetés, ismétlés |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: helyes nyelvhasználat szóban és írásban, igényes nyelvhasználat, az egyes nyelvi funkciók és fogalmak biztos ismerete, feladatközpontú előhívása, az összevetési képesség ellenőrzése szövegértő olvasási feladatok kapcsán, a helyesírás fejlesztése, önkifejezés fejlesztése, a szófajok kifejezőerejének felismertetése irodalmi és mindennapi szövegekben
Hatékony, önálló tanulás:
a tanult nyelvtani ismeretek alkalmazása, önálló feladatmegoldás, a rendszerezett tudás elmélyítése, feleletterv készítése az egyes anyagrészekhez kapcsolódóan, irodalmi szövegek felhasználása a témakör egyes csoportjainak felelevenítésekor
Énkép, önismeret: az életkori sajátosságoknak megfelelő helyesírási ismeretek alkalmazása, a rendezett külalak és az eredményes tanulás összefüggésének felismerése |
A témakör elemei: az anyanyelv, a kommunikáció, a nyelvi szintek; hangok, szóelemek, szavak, szófajok, a szavak jelentése, helyesírás
Elsajátítandó ismeretek: a beszéd és a nyelv közti különbség, a nyelvváltozatok: köznyelv, nyelvjárás, csoportnyelv, a kommunikációs folyamat tényezői, a beszédhangok osztályozása, a szóelemek: képzők, jelek, ragok, a szófajok, a szavak jelentése, helyesírás
Fogalmak: az előző évben tanult fogalmak felidézése a témakör elemeihez kapcsolódóan |
Rendszerező ismétlés, a tudást előhívó faladatok megoldása, a definíciók felidézése, az anyanyelvről tanultak és a beszéd és a nyelv fogalmát elkülönítő ismeretek felelevenítése, a magán- és mássalhangzók képzése, csoportosításuk, a hangkapcsolati törvényszerűségek felidézése gyakorló feladatokkal, a szóelemek típusainak számbavétele, felismertetése gyakorló feladatokkal, a szófajok csoportjainak felidézése, példákkal való illusztrálása, helyesírási problémák megbeszélése, a hangalak és jelentés lehetséges kapcsolatainak átismétlése, az ábrák értelmező felidézése, példákra épülő gyakorlása
Ellenőrzés: a témakör végén a szófajok ismeretét és a tulajdonnevek helyesírását számonkérő dolgozat íratása |
Szépirodalmi szövegek (pl. Mikszáth), ifjúsági folyóiratok (IM, Bravo stb), szakkönyvek, szakmai szótárak |
|
2. témakör
A szószerkezetek |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: a tantárgyhoz kötött szóhasználat, a szókincs fejlesztése, a nyelvtani szakszavak biztos használata, feladatközpontú előhívása, variációs képesség, önkifejezés fejlesztése, igényes nyelvhasználat
Hatékony, önálló tanulás:
Szakszavak és jelentésük elsajátítása, definíciók megfogalmazása, lényegkiemelés, az elemzési készség fejlesztése, önállóságra törekvés, az esztétikus elrendezés igényének fejlesztése, az íráskép rendezettségének igénye, a házi feladatok, fejlesztő hatásának felismerése, kreatív hozzáállás a feladatokhoz
Énkép, önismeret: a rendszerező gondolkodás értelmének megvilágítása, rendszeres munka és feladatvégzés, igényes kivitelezés, a sikertelenség elviselése |
A témakör elemei: a szószerkezet fogalma, csoportjai, az altípusok és a hozzájuk kapcsolódó nyelvhelyességi kérdések
Elsajátítandó ismeretek: a korábbi években megszerzett, a témával kapcsolatos ismeretek felidézése, bővítése, az új ismeretek áttekintése, rendszerezése, szabályok értelmezése, alkalmazása, a szószerkezetek mondatbeli szerepének meghatározása, nyelvhelyességi kérdések, az un. ágrajz alkalmazása
Fogalmak: a szószerkezet, a szintagma, szószerkezetek típusai; az alárendelő szószerkezet: az állítmányi, az alanyi, a tárgyas szószerkezet, a határozós szintagma; helyhatározós, időhatározós, számhatározós, módhatározós, eszközhatározós, okhatározós, célhatározós, fok-mértékhatározós, állapothatározós, eredethatározós, eredményhatározós, társhatározós, részeshatározós, és az állandó határozós szószerkezet, a mellérendelő szószerkezet: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető és magyarázó |
Tanuló tevékenységek: rendszerező ismétlés, a már ismert fogalmak, ábrák, jelek felidézése, az új ismeretanyag alkalmazása feladatok megoldásával, a főbb szószerkezeti kategóriák elkülönítése, a szószerkezetek beépítése a mondatba, a nyelvhelyességi kérdések tisztázása, az "ágrajz" és a szószerkezet elemeinek aláhúzása, térbeli elhelyezése és készségszintre emelése, a szószerkezetek felismertetése egyszerű, mindennapi szövegekben, majd a különböző tantárgyak szakszövegeiben
Ellenőrzés: a témakör egyes részeinek, majd egészének lezárásakor, részismereteket, ill. komplex ismereteket számonkérő dolgozatok íratása, kreatív feladatok megoldása |
|
|
3. Témakör
A szóösszetételek |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
A tantárgyhoz kötött szóhasználat, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók és fogalmak biztos ismerete, feladatközpontú előhívása, igényes nyelvhasználat, összevetési képesség fejlesztése a szövegértő olvasási feladatok kapcsán, különféle szaktárgyakhoz köthető szövegek használata, az önkifejezés fejlesztése
Hatékony, önálló tanulás: a szakszavak és jelentésük elsajátítása, a definíciók megfogalmazása, elemzési készségfejlesztés, helyesírási készségfejlesztés, esztétikus ábraelrendezés, szövegelrendezés, önálló feladatmegoldás, kreatív hozzáállás a feladatokhoz, tanórai vázlat nyomán otthon, önálló felkészülés, feleletterv készítése, a tanult ismeretek alkalmazása ismeretlen szövegekben
Énkép, önismeret: fegyelmezett munka, rendszeres munka és feladatvégzés, a tanult helyesírási ismeretek önálló alkalmazása ismeretlen szövegekben |
A témakör elemei: a szóösszetétel fogalma, a szóösszetételek típusai, helyesírási ismeretek, a rövidítések csoportosítása, a ritkább szóalkotási módok
Elsajátítandó ismeretek: a már ismert a témával kapcsolatos ismeretek felidézése, bővítése. Az új ismeretek áttekintése, rendszerezése, a szabályok értelmezése, alkalmazása, a szóösszetételek helyes alkalmazása a különféle műfajú szövegekben, a mindennapi nyelvben, nyelvhelyességi kérdése k, helyesírási ismeretek
Fogalmak: szóösszetétel, egyszerű szó, összetett szó, többszörösen összetett szó, szerves összetétel, szervetlen összetétel, alanyos, tárgyas, határozós, jelzős és jelentéstömörítő összetétel, jelölt- és jelöletlen összetételek, a hat szótagos szabály, a jelentésváltozás, szóismétlés, ikerszó és valódi összetétel, mozaikszó, betűszó, szóösszevonás, szóelvonás, szóhasadás, szóvegyülés, szóértelmesítés |
Tanulói tevékenységek
Rendszerező ismétlés, a tudást előhívó faladatok megoldása, a definíciók felidézése, ábrák, jelek felidézése, az új ismeretanyag alkalmazása feladatok megoldásával, a főbb szóösszetételi kategóriák elkülönítése, a szóösszetételek beépítése a mondatba, a nyelvhelyességi kérdések tisztázása, a szóösszetételek elemeinek jelölése, a szóösszetételek felismertetése egyszerű, mindennapi szövegekben, majd a különböző tantárgyak szakszövegeiben
Ellenőrzés: a témakör egyes részeinek, majd egészének lezárásakor, részismereteket, ill. komplex ismereteket számonkérő dolgozatok íratása |
|
|
4. Témakör
Kommunikáció, kommunikációs helyzetek |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: szakszóhasználat, az önkifejezés fejlesztése, helyes nyelvhasználatra való törekvés, szókincsbővítés, a sikeres kommunikáció fejlesztése, szókincsbővítés, a helyes nyelvhasználatra és változatos köznyelvi beszédmód igényének kialakítása, az írásbeli kommunikáció fejlesztése
Hatékony, önálló tanulás:
Önálló feladatmegoldás, kreatív feladatmegoldás, a tanult ismeretek felidézése, elmélyítése, a szaktárgyakhoz kötődő szövegekben a tanult ismeretek felidézése, önálló feladatmegoldás, alkotás, a házi feladatok fejlesztő hatásának felismertetése
Énkép és önismeret: rendszeres, fegyelmezett munka, az elsajátított tudás öröme, a kudarc elviselése |
A témakör elemei: az eddig tanult kommunikációs ismeretek rendszerezése, a új kommunikációs helyzetek megismertetése, alkalmazásuk a mindennapi életben
Elsajátítandó ismeretek: a magyarázat, az ismertetés, a párbeszéd, a vita és a megbeszélés kommunikációs helyzete, gyakorlati alkalmazásuk
Fogalmak: monológ, dialógus, vita, cédulázás, érvelés |
Tanulói tevékenységek: rendszerező ismétlés, a meghatározások felidézése, a z elsajátított ismeretek alkalmazása mindennapi beszédhelyzetekben és más kommunikációs helyzetekben, a kulturált vitatkozás szabályainak alkalmazása különféle beszéd- és szövegműfajokban
Ellenőrzés: az egyes szövegtípusok befejezése után elméleti és gyakorlati ismereteket kívánó dolgozatok íratása |
|
A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimumszint az 50% elérése.
Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni meg a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
Bevezetés, ismétlés |
2 |
|
2. |
Mondattani ismeretek |
23 |
|
3. |
Kommunikáció, tömegkommunikáció |
9 |
|
|
Összefoglalás, rendszerező ismétlés |
3 |
|
1. Témakör
Bevezetés, ismétlés |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: a tantárgyhoz kötött szakszóhasználat, a szókincs, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók és fogalmak biztos ismerete, feladatközpontú alkalmazása, az önkifejezés képességének fejlesztése szóban és írásban, szókincsbővítés, a változatos köznyelvi beszédmód igényének kialakítása, a szóösszetételek alkalmazása az irodalmi szövegekben, mint a szókincsbővítés egyik lehetősége, a helyesírás fejlesztése
Hatékony, önálló tanulás:
A tanult szakszavak jelentésének magyarázata, a definíciók megfogalmazása, lényegkiemelés, elemzési készségfejlesztés, esztétikus szöveg- és ábraelhelyezés, a tanórai vázlat nyomán önálló felkészülés: feleletterv alkotása
Énkép és önismeret: fegyelmezett, rendszeres munka az életkori sajátosságoknak megfelelő helyesírási ismeretek gyakorlati alkalmazási, áttekinthető, tiszta szövegalkotás |
A témakör elemei: a szószerkezetek, a szóösszetételek és a kommunikáció témaköreiben szerzett ismeretek felelevenítése, helyesírási gyakorlatok
Elsajátítandó ismeretek: szószerkezetek, hozzárendelő, alárendelő és mellérendelő szószerkezet, alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző, kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető és magyarázó szószerkezet, a szóösszetételek lehetséges módjai: szerves és szervetlen összetétel, alárendelő szóösszetétel: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős és jelentéstömörítő összetétel, valódi szóösszetétel, ikerszó és szóismétlés, helyesírási ismeretek, ágrajz kommunikációs beszédhelyzetek: a magyarázat, az ismertetés, a párbeszéd, a vita és a megbeszélés
Fogalmak: az előző évben tanult fogalmak felidézése a témakör elemeihez kapcsolódóan |
Rendszerező ismétlés, a tudást előhívó feladatok megoldása, a definíciók felidézése, a szószerkezetek típusainak számbavétele, felismertetésük, gyakoroltatásuk különféle feladattípusokkal, a kétféle szószerkezetet megkülönböztető gyakorlatok megoldása, a szerves és szervetlen összetételek megkülönböztetése, helyesírási ismeretek, a kommunikációs beszédhelyzetek alkalmazása mindennapi élethelyzetekben, más tantárgyak témaköreihez kapcsolódóan a tanult beszédhelyzetek alkalmazása
Ellenőrzés: szóbeli és írásbeli feleletek a témakör végén: fogalomismeret, elemzési készség, ágrajz stb. |
Irodalmi és természettudományos tárgyakhoz köthető szövegek |
|
2. Témakör
Mondattani ismeretek |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: a tantárgyhoz kötött szakszóhasználat, a szókincs, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók és fogalmak biztos ismerete, feladatközpontú alkalmazása, igényes nyelvhasználat, szókincsbővítés, helyes nyelvhasználat szóban és írásban, helyesírás fejlesztése, önkifejezés fejlesztése
Hatékony, önálló tanulás: a szakszavak és jelentésük elsajátítása, a meghatározások megfogalmazása, lényegkiemelés, elemzési készségfejlesztés, önállóságra törekvés, az íráskép rendezettségének igénye, tanári útmutató alapján feleletterv készítése, önálló felkészülés, kreatív feladatok megoldása, alkotása, esztétikus szövegelrendezés, ábraelhelyezés
Énkép és önismeret: rendszeres, fegyelmezett munka, az életkornak elvárható helyesírási ismeretek alkalmazása, önellenőrzés |
A témakör elemei: a mondatok lehetséges csoportosításai, az egyszerű és összetett mondat, a többszörösen összetett mondat, ábraelhelyezés, a mondatfonetikai eszközök
Elsajátítandó ismeretek: a korábbi években megszerzett a témával kapcsolatos ismeretek áttekintése, az új ismeretek elsajátítása, rendszerezése. A szabályok értelmezése, alkalmazása, a mondatcsoportosítási módok elkülönítése, az egyszerű és összetett mondatok megkülönböztetése, a többszörösen összetett mondatok felismerése, egyszerűbb típusok elemzése, a sajátos jelentéstartalom felismerése, a mondatfonetikai eszközök jelentőségének megértetése
Fogalmak: mondatfajták, kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondat, állító és tagadó mondat, egyszerű-, összetett-, és többszörösen összetett mondat, hiányos mondat, tagmondat főmondat, mellékmondat, alanyi, állítmányi, tárgyas, határozós és jelzői alárendelés, sajátos jelentéstartalom: hasonlítás, feltételesség, következmény, megengedés, kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó és következtető mellérendelés, mondatfonetikai eszközök: hangsúly, hanglejtés, beszédszünet, beszédtempó, a mondatzáró írásjelek típusai, |
Rendszerező ismétlés, a már ismert fogalmak felidézése, az új ismeretanyag alkalmazása feladatok megoldásával, a főbb mondatfelosztási módok elkülönítése, az alá- és mellérendelő összetett mondatok típusainak gyakoroltatása, a tanult ábrázolási mód készségszintre emelése, a hiányos mondat felismertetése, a hiány érzékeltetése, a tanult mondatfelosztási módok megfigyeltetése más tantárgyakhoz kapcsolódó szövegekben, nyelvhelyességi kérdések, helyesírási feladatok, a mondatfonetikai eszközök jelentésárnyaló ill. értelmező vagy értelemzavaró szerepének megfigyeltetése
Ellenőrzés: az egyes anyagrészek lezárása után elméleti és gyakorlati dolgozatok írása, a témakör végén komplex elemző feladatlapok megoldása |
Szépirodalmi és más stílusú szövegek |
|
3. Témakör
Kommunikáció, tömegkommunikáció |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: a témához és a szaktárgyhoz kötődő szakszavak használata, igényes nyelvhasználat, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvhasználat, a szövegértő olvasás fejlesztése, szókincsbővítés, kulturált magatartás ismerősökkel és ismeretlenekkel
Hatékony, önálló tanulás: a szakszavak és jelentésük elsajátítása, a definíciók megfogalmazása, lényegkiemelés, önálló feladatmegoldás, kreatív szövegalkotás, a sajtóműfajnak megfelelő esztétikus szövegelrendezés, a helyes erkölcsi magatartás, a tisztességes tájékoztatás ismeretének rögzítése
Digitális kompetencia:
szövegszerkesztési ismeretek, táblázatkezelés, ábrabeillesztés, szövegformálás
Énkép és önismeret: rendszeres és fegyelmezett munka, önellenőrzés, az életkori sajátosságoknak megfelelően elvárható helysírási ismeretek alkalmazása |
A témakör elemei: a kommunikációs folyamat lépései, a tömegkommunikációs műfajok csoportosítása, a belsőbb csoportok megismerése, helyesírási, szövegszerkesztési ismeretek
Elsajátítandó ismeretek. a korábbi években megismert fogalmak, a témával kapcsolatos ismeretek felidézése, a tömegkommunikáció fogalmának megismerése, az egyes alcsoportok műfajainak elméleti és gyakorlati elsajátítása
Fogalmak: kommunikációs modell, tömegkommunikáció, közszolgálat, média, sajtóműfaj, kézzel írt vagy nyomtatott média, hangos média, hangos-képes média, tömegtájékoztató műfajok, hír: kishír, kifejtett hír, gyorshír, tudósítás, riport, interjú, reklámok, kommentár, jegyzet, kritika, főcím, szalagcím, alcím, rovat, napilap, hetilap, periodika, tájékoztató- és szórakoztató műjaj, a bulvársajtó |
Rendszerező ismétlés, a már megszerzett tudást előhívó gyakorlatok, megoldása, a definíciók felismerése, az új ismeretek elsajátítása, az újságok csoportosítása a megjelenés ideje és a belső tartalom szerint, napilapok és hetilapok megtekintése, a megismert sajtóműfajok felismerése, elemzése, önálló alkotása, a csúsztatás felismerése az írott sajtóban és a hangos-képes médiában, a reklámok tömegeket befolyásoló szerepének felismertetése, a manipulatív reklám, az etikus és etikátlan újságírói magatartás megismerése, a szenzáció hajszolása, az igényes nyelvhasználat alkalmazása a házi feladatok és a tanórák kapcsán
Ellenőrzés: A résztémák és a témakör lezárásakor a műfaj és fogalomismeretet ellenőrző dolgozatok írása |
Informatika Szépirodalmi és más stílusú szövegek (pl. ismeretterjesztő, publicisztikai) a tömegkommuniká-ció területéről |
A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimumszint az 50% elérése.
Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni meg a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.
2.1.3. Magyar nyelv 9–12. évfolyam (humán, reál, általános)
A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé.
Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja.
Anyanyelvünk, a magyar nyelv, műveltségünk elengedhetetlen feltétele, nemzeti kultúránk hordozója és biztosítéka, nemzeti létünk folyamatosságának kifejezője. Az anyanyelv a személyiség legbelsőbb sajátossága: gondolkodásunk, értelmi gazdagodásunk nélkülözhetetlen feltétele, érzelmi és közösségi életünk kiteljesedésének legfontosabb eszköze.
Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl.: internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény.
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént a kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és a mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.
Az anyanyelvi nevelés sokrétű hatásával tudatosítanunk kell, hogy a nyelv használata, a beszéd nem pusztán tevékenység, hanem tett is: az ember megnyilatkozásainak hatása és következményei vannak, és ebben az embernek nagy a felelőssége.
Semmiképpen sem szabad elfelejteni azt, hogy talán az irodalom és az anyanyelvi oktatás szól leginkább az érzelmekről és az érzésekhez, ezért tud igen sokrétűen és mélyrehatóan beleszólni a személyiség alakulásába. Talán napjainkban úgy tűnik, hogy elsősorban a tárgyi tudás a legfontosabb, mégis fontos tudni, hogy az irodalom a lélek nevelése is, ezért nagy a felelőssége minden irodalmat és anyanyelvet oktató tanárnak, nevelőnek abban, hogy milyen lelki útravalóval bocsájtja el az érettségi után az iskolából kikerülő diákokat.
A kerettantervben javasoltak a Pethőné Nagy Csilla- és a Mohácsi Károly-féle tankönyvcsaládokon, illetve az Antalné-Rácz- és a Balázs-Benkes-féle tankönyvcsaládokon alapulnak.
Célok, feladatok, fejlesztendő területek
(Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek)
Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség, digitális kompetencia.
Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, a tanulás tanítása, felkészülés a felnőttlét szerepeire.
Egyéb fejlesztési területek: rendszeres olvasóvá nevelés, szövegértő hangos és néma olvasás szépirodalmi szövegekkel, közös műértelmezés, egyéni műértelmezés, irodalmi művek szó szerinti és metaforikus jelentésének elkülönítése, a költői nyelv sajátosságai, hibátlan helyesírás, igényes nyelvhasználat írásban és szóban, esztétikus megjelenítés, a nyelv rendszerének átfogó ismerete, a szaknyelv használata, tájékozottság a modern nyelvtudományban (leíró nyelvtan, szövegtan, stilisztika, retorika, kommunikáció, stb.), kapcsolatteremtés más tudományágakkal, az informatika gyakorlati felhasználásának és a könyvtárhasználatnak a gyakorlása, a kommunikatív készség és képesség fejlesztése, a mindennapi élet szóbeli és írásbeli megnyilatkozásformáinak ismerete, alkalmazása, a nem nyelvi kifejezőeszközök helyhez és időhöz kötött ismerete és alkalmazása. Továbbá a regionális kultúra ismerete, az egyetemes kultúra ismerete iránti igény, az önművelés igényének (színház, mozi, múzeum, folyóiratok, stb.) felébresztése. A kortárs irodalom és a kortárs művészetek vonulatainak figyelemmel kísérése, a tömegkommunikáció eszközeinek kritikus használata, a modern informatikai eszközök beépítése a mindennapi munkába.
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
Bevezetés
A nyelvi szintek grammatikája |
8 óra |
|
2. |
Szövegtan |
15 óra |
|
3. |
Kommunikáció, tömegkommunikáció |
11 óra |
|
|
Összefoglalás |
3 óra |
|
1. témakör – Bevezetés, a nyelvi szintek grammatikája |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- a tantárgyhoz kötött szakszóhasználat,
- a szókincs, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók és fogalmak biztos ismerete, feladatközpontú előhívása,
- igényes, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvhasználat
- kombinációs képesség
- szövegértő olvasás
- helyesírás fejlesztése
- önkifejezés fejlesztése
Hatékony, önálló tanulás:
- szakszavak és jelentésük elsajátítása
- definíciók megfogalmazása, elsajátítása
- lényegkiemelés,
- elemzési készség fejlesztése
- önállóságra való törekvés
- esztétikus szöveg elrendezés és ábrakészítés
- íráskép rendezettségének igénye
- a házi feladatok fejlesztő hatásának felismerése
- Információk feldolgozása és megítélése
- Információk célirányos és kritikus használata
- A tantárgyak közötti kapcsolat megtalálása
- Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése, igazolása példákkal.
Digitális kompetencia:
Anyaggyűjtés, megfelelő honlapok felkutatása, kutatómunka.
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés:
- a magyar nyelv és a haza értékeinek felismertetése, elmélyítése,
- a hazaszeretet, a nyelvszeretet, a kultúra szeretet, a kulturáltság fejlesztése, alakítása
- viselkedés- és nyelvi kultúra.
Énkép és önismeret:
- fegyelmezett, rendszeres munka és feladatvégzés
- esztétikus kivitelezés
- az elsajátított tudás öröme, a kudarc elviselése |
Bevezetés, a nyelvi szintek grammatikája
A témakör elemei:
nyelv, anyanyelv, nyelvtudomány, nyelvtan, grammatika, jelek, jelrendszerek, nyelvi szintek, jelentéssel nem bíró nyelvi elemek, szóelemek szintje, szavak szintje, szókapcsolatok szintje, mondatok szintje
Elsajátítandó ismeretek:
a nyelvi kategóriák, definíciók ismerete, részelemzések, komplex elemzések, felismerés, alkalmazás szintű tudás
Fogalmak:
nyelv, anyanyelv, nyelvtudomány, nyelvtan, grammatika, nyelvi szintek, jelek, jelrendszerek, nyelvi jelek, index, ikon, szimbólum, mesterséges és természetes jelek, jelentéssel nem bíró elemek, beszédhang, fonéma, szótagok, magánhangzók kapcsolódási törvényei, mássalhangzók kapcsolódási törvényei, hang és jelentés, hangkapcsolatok, szóelemek, morfémák, morfémakapcsolatok, szófajok, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. szóképzés, szóösszetétel, mozaikszók, szókapcsolatok, szintagmák, denotatív jelentés, konnotatív jelentés ,kontextuális jelentés, szótári jelentés, egyeztetés a szintagmákban, egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szavak, mondatok, osztályozásuk, mondatfajták, modalitás, egyszerű és összetett mondat, többszörösen összetett mondat, alárendelő és mellérendelő összetett mondat, teljes, hiányos mondat, sajátos jelentéstartalom,: feltétel, következtetés, hasonlítás, megengedés,rendszermondat és szövegmondat, mondat és szöveg elhatárolása. |
- a meglévő ismeretek előhívása
- aktualizálása
- új ismeretek, szakszavak elsajátítása, gyakorlati alkalmazása
- a megszerzett, elsajátított kompetenciák készségszintű alkalmazása
- kreatív gondolkodás alkalmazása
- komplex elemzési feladatok megoldása
- a nyelvi szinteket és azok részeit illető tájékozottság
- a leíró nyelvtan (a nyelvi szintek) megfelelő részeihez kapcsolódó feladatok
Szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok a definíciókból, szakszavakból és a megfelelő elemzési gyakorlatokból.
|
Könyvtár, (lexikonok, szótárak),
informatika: anyaggyűjtés a jelek, jelrendszerek, a nyelvi rendszerek témakörében
Idegen nyelvek: összehasonlító vizsgálatok – a magyar nyelv rendszere más nyelvek rendszerének tükrében
- a nyelvek néhány közös tulajdonsága
- a magyar nyelv néhány – a más nyelvektől eltérő – jellemző vonása
- Az Európai Unió nyelvei
Fizika, kémia, matematika – sajátos jelrendszerek
Képzőművészet, festészet: egyházi, vallásos szimbólumok a festészetben, a szobrászatban
|
|
2. témakör - Szövegtan |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció
- Az új szakszavak beépítése a szókincsbe,
- a szövegtani ismeretek integrálása a mindennapi életbe,
- a kifejező olvasás fejlesztése,
- szövegértés fejlesztése,
- a szöveg kohézióját biztosító elemek felismerése, alkalmazása - szövegszerkesztés,
- elméleti és gyakorlati tudás összeépítése,
- írásbeli kommunikáció fejlesztése,
- helyesírás, önkifejezés, gondolatátadás fejlesztése
- szövegformálási, szövegalkotási technikák ismerete.
Hatékony, önálló tanulás:
- Szövegértelmezési, szövegelemzési feladatok gyakorlása,
- önállóságra való törekvés,
- az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása,
- igényes külalak,
- hibátlan helyesírás,
- elmélyült, pontos tudás iránti igény
Hon- és népismeret, ön- és emberismeret:
- a szövegtani ismeretek gyakorlására kiválasztott szövegek, szövegrészletek segítségével (pl.: Márai Sándor, Kosztolányi Dezső, népmesék, Örkény, Nagy Lajos, Nemes Nagy Ágnes, stb.) |
Szövegtan
A témakör elemei:
A szöveg meghatározása, fogalma, szöveg és mondat elhatárolása, a szöveg szintjei, pragmatika szintje, szemantika és a szintaktika szintje, szövegszerkezet típusok, szövegfonetikai eszközök
Elsajátítandó ismeretek:
a szöveg szintjeinek, azok jellemzőinek ismerete, a fogalmak biztos használata, beépítése a szövegelemzésekbe, részelemzések, komplex elemzések, szövegvizsgálati és szövegalkotási feladatok megoldása.
Fogalmak:
rendszermondat, szövegmondat, szöveg, szövegkohézió (lineáris és globális), globális szövegkohézió, kontextus, mikroszerkezeti és makroszerkezeti egységek, pragmatika (tárgy-, tény-, eseményleírások, a kommunikációs partnerek, szereplők, nézőpontok, a kommunikációs kapcsolat, szándék, cél, háttérismeret, tudáskeret, nem szándékos és szándékos félreértések, koherencia), szemantika (a jelentés nyelvi kifejezésformái, a visszatérő utalás nyelvi kifejezőeszközei, alá- és fölérendeltségi viszonyok kifejezésének nyelvi eszközei, felosztás, részletezés, nemfogalom, fajfogalom, tartalmi és logikai kapcsolatok, közbevetett kapcsolóelemek, aktuális mondattagolás) szintaktika (határozott névelős főnév főnévi szintagma, alany és az állítmány egyeztetése, anafora, katafora, deixis, konnexió), időrendre épülő, térbeli rendre épülő, érvelő típusú, párhuzamos, ellentétező, keretes, képzettársításos szerkezettípusok, szövegfonetikai eszközök. |
- Szövegértő olvasás,
- szövegfelismerés,
- mondatfonetikai eszközök hibátlan és a szövegértést segítő alkalmazása,
- a szöveg szintjeinek elkülönítése,
- a szöveg jellemzőinek felismerése,
- a fogalmak biztos ismerete, értelmezése, használata,
- az idegen szakszavak ismerete,
- szövegelemzési gyakorlatok a szöveg egyes szintjeinek vizsgálatára,
- komplex szövegelemzési feladatok végzése,
- hivatalos írásművek szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása,
- a beszédhelyzetnek, a műfajnak, az adott szövegtípusnak megfelelő nyelvi norma követése |
Irodalom: irodalmi szövegek a szövegfajták és a szövegtípusok felismerésére
Mindennapok szövegtípusai: használati utasítás, receptek, stb.
Informatika: szövegszerkesztés |
|
3. témakör - Kommunikáció, tömegkommunikáció |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- Szókincsfejlesztés,
- önkifejezés,
- véleményformálás,
- a sikeres kommunikáció feltételeinek elméleti és gyakorlati ismerete, alkalmazása,
- kommunikációs helyzetgyakorlatok,
- a kommunikációs készség fejlesztése,
- viselkedéskultúra,
- vitatkozás képessége,
- igaz és hamis megkülönböztetése,
- média-csapdák felismerése,
- a metakommunikáció felismerése, megértése.
A hatékony, önálló tanulás
- Fogalmak ismerete, alkalmazása szóban és írásban,
- újságolvasás,
- a sajtó jellemző szövegtípusainak, szövegfajtáinak felismerése, készítése,
- lényegkiemelés,
- szövegértés,
- értelmező olvasás,
- kérdezéskultúra fejlesztése,
- távolságtartás, függetlenítés a hatásvadász tömegkommunikációtól,
- lényeglátás és igazlátás erősítése.
Énkép és önismeret, emberismeret:
- kulturált vitatkozás,
- a más vélemény kezelése, elfogadása,
- a saját vélemény megformálása,
- a másik fél tisztelete,
- önértékelés,
- önkontroll,
- hírértékelés,
- igaz és hamis elkülönítése,
- a csapdák felismerése,
- a sajtó, a média felelőssége, hatása, lehetőségei,
- sajtó, a média szerepe a mindennapi életben. |
Kommunikáció, tömegkommunikáció:
A témakör elemei:
kommunikáció, folyamat, tényezők, iránya, tömegkommunikáció, formái.
Elsajátítandó ismeretek:
a kommunikáció fogalma, tényezői, formái, a tömegkommunikáció fogalma, jellemző szövegtípusainak, szövegfajtáinak ismerete, felismerése, elkülönítése, a különbségek felismerése, tömegtájékoztató eszközök és műfajaik, példák keresése a mindennapi életből, írásbeli és szóbeli tömegkommunikáció
Fogalmak:
kommunikáció, adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, valóság, verbális és nonverbális kommunikáció, metakommunikáció, tömegkommunikáció, közszolgálatiság, média, médiaműfajok, hír, tudósítás, interjú, jegyzet, riport, cikk, kritika, esszé, jegyzet, glossza, televíziós műfajok (híradó, vita, stúdióbeszélgetés, dokumentumriport, stb.), kevert műfajok. |
- a tanult műfajok jellemzőinek felismerése, adott esetben alkalmazása is
- szövegértési, szövegértelmezési feladatok megoldása
- szövegalkotási feladatok
- a publicisztikai műfajokban való jártasság elmélyítése
- hatáskeltő eszközök, a tömegkommunikációs csapdák felismerése
- a tisztességes média lehetőségének, a média hatásának és a mindennapi életben való realitásának vizsgálata
- nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök ismerete, alkalmazása
- a sajtó szövegtípusainak felismerése, jellemzőiknek és a reklámok nyelvi és képi sajátosságainak, hatásmechanizmusuknak az ismerete
|
Tévé, rádió, napilapok, hetilapok, reklámok, internet |
A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimum szint az 50% elérése. A fogalomtárban a dőlt betűvel szedettek az emelt szintű érettségi követelményeit jelzik.
Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
Nyelvváltozatok |
7 óra |
|
2. |
Alapvető retorikai ismeretek |
15 óra |
|
3. |
Szövegtípusok |
12 óra |
|
|
Összefoglalás |
3 óra |
|
1. témakör - Nyelvváltozatok |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- A tananyaghoz kötött szókincshasználat,
- új szakszavak beépítése a szókincsbe,
- önkifejezés, véleménynyilvánítás fejlesztése,
- probléma látás fejlesztése,
- a nyelvről való ismeretek bővítése,
- helyesírás, önkifejezés, gondolatátadás, kérdezéskultúra, vitatkozás kultúra fejlesztése,
- az egyes nyelvjárások legfontosabb jellemzőinek ismerete, ezáltal a nyelvvel kapcsolatos ismeretek bővítése,
- alkalmasint új szavak és kifejezések elsajátítása,
- a nyelv műveléséről való gondolkodás alakítása.
Hatékony és önálló tanulás:
- az elméleti és a gyakorlati ismeretek ötvözése, egymáshoz való kapcsolása,
- a téma aktualitásának, a személyes érintettségnek a felismerése,
- ismeretek elmélyítéséhez
Digitális kompetencia: számítógépes alkalmazások: információkeresés, feldolgozás, táblázatkészítés.
Énkép és önismeret:
- a nyelvről és a minket körülvevő világról való elmélyült, érett gondolkodás,
- véleményformálás,
a tananyaggal kapcsolatos ismeretek aktualizálása,
- a saját élethelyzetre való vonatkoztatása,
- a nyelvjárást beszélőkhöz való viszonyulás kérdése,
- a nyelvváltozatokhoz való viszonyulások kérdése,
- előítéletek, tévedések, tények a kérdéssel kapcsolatban. |
A nyelvváltozatok
A témakör elemei: a nyelvek tagolódása, magyar nyelvváltozatok, a nyelvi rétegződés, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása, a nyelvek területi tagolódása, a nyelvváltozatok rendszere
Elsajátítandó ismeretek: a nyelvváltozatok, a nyelvek rétegeződése, a szókészlet meghatározó szerepe, nyelvi rétegek és stílusszintek, a nyelv függőleges és vízszintes tagolódása, nemzeti nyelv, irodalmi nyelv, köznyelv, sztenderd, nyelvjárások, regionális köznyelv, nyelvművelés, egy adott társadalomban élő ember nyelvi szintjei, stílus, stílusréteg, nyelvváltozatok
Fogalmak:
nyelv, nyelvi jelrendszer, beszéd, nyelvváltozat, szókészlet, nyelvi rétegződés, stílus, stílusszint, nemzeti nyelv, irodalmi nyelv, köznyelv, sztenderd, nyelvjárás, tájszók, hangtani és szótani jellemzők, regionális köznyelv, anyanyelv, nyelvművelés, idiolektus, familiáris nyelvhasználat,dialektus, korosztályi, rétegnyelvek, szaknyelvek, szociolektus (csoportnyelvek), hobbinyelvek, regionális köznyelvek, szleng, sztenderd, köznyelv, irodalmi nyelv, nemzeti nyelv, rokon nyelvek, területileg kapcsolódó nyelvek, nyelvi kisebbség, emberi nyelv, stílus, stílusréteg, stílustípus, a stílus és a nyelvváltozat kapcsolata, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása, kettősnyelvűség, kétnyelvűség,nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvi norma, nyelvváltozat, nyelvtörvény, nyelvi érintkezés.
|
- A tananyaggal kapcsolatos szakszavak elsajátítása,
- az egyes fogalmak megértése, jelentésük tisztázása,
- az elsajátítandó ismeretek feldolgozása,
- a témával kapcsolatos előzetes ismeretek segítségével az új információk és nézőpontok megértése,
- a témával kapcsolatos kérdések, problémák körbejárása.
- Egyéni vagy csoportos anyaggyűjtés a nyelv függőleges és vízszintes tagolódását illetően. |
Földrajz: tájegységek, nyelvjárások,
Szociológia, szociolingvisztika
|
|
2. témakör - Alapvető retorikai ismeretek |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- A tananyaghoz kötött szókincshasználat,
- új szakszavak beépítése a szókincsbe,
- önkifejezés, véleménynyilvánítás fejlesztése,
- probléma látás fejlesztése.
- A nyelvről való ismeretek bővítése,
- helyesírás,
- önkifejezés, gondolatátadás, kérdezéskultúra, vitatkozás kultúra fejlesztése, alakítása.
- Az elméleti és a gyakorlati ismeretek összekötése.
- Az érzések megfelelő, pontos nyelvi formába való öntése,
- a megfogalmazás fejlesztése.
- Egy-egy beszéd elkészítésekor a helyes mondatszerkesztés, szövegszerkesztés, szóhasználat szem előtt tartása,
- az önkifejezés fejlesztése.
- A sablonok, hibás kifejezések, szerkezetek felismerése, tudatos elkerülése,
- a nyelvi manipuláció eszközeinek, megoldásainak tudatosítása, felismertetése,
- az érvelés és a cáfolás módszereinek begyakoroltatásával a szókincs bővítése,
- nyelvi fordulatok alkalmazása,
- a retorikai ismeretek integrálása a hétköznapi ismeretekbe, a mindennapi életbe.
- A szövegértés, a mögöttes tartalom megértésének fejlesztése,
- a szövegfonetikai, a metakommunikatív eszközök tudatos alkalmazása, mögöttes jelentésük tudatosítása.
Szociális és állampolgári kompetencia:
- a retorika fontossága a társadalmi kapcsolatok, a közélet, a politika szintjén,
- normatudat,a viselkedést és magatartást illető szabályrendszer és a retorika kapcsolata,
- manipulálás és manipulálhatóság,
- hatékony kommunikáció az egyéni és a közéletben, kommunikáció,
- retorika a kereskedelemben, a jogi életben, gazdasági, pénzügyi, stb. életben.
- A retorikához szorosan kapcsolódó, de az állampolgári kompetencia körébe is tartozó alapvető magatartásformák elsajátítása, megértése (pl.: szolidaritás, előítéletektől való mentesség, empátia, együttműködés, érdeklődés, elfogadás, őszinteség, korrektség, tisztelet, felelősségérzet, bizalom, a stressz és a frusztráció kezelése, más kultúrák ismerete,elfogadása, stb.)
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia:
- a retorikai ismeretek az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez is kapcsolhatók (tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, elemzés, kommunikálás, értékelés, kockázatfelmérés, a csapatra vagy a munkatársakra gyakorolt hatás, meggyőzés, stb.).
- Ide tartozó attitűdök: kreativitás, függetlenség, lényeglátás, határozottság, motiváció, stb.
Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség:
- A retorika kapcsolatba hozható számos művészeti ággal, a szobrok, festmények által ábrázolt szónokok, mozdulataik, környezetük az esztétikai érzék fejlesztésére is szolgálhat, de a metakommunikatív eszközök felismerésében is segíthet.
- A filmművészet (mozgókép kultúra), a fotó
és az irodalom egyes alkotásaiból kiemelt szónoklatok egyrészt tanulságos minták lehetnek, másrészt az elméletben említettek gyakorlativá, kézzelfoghatóvá tételében segíthetnek.
Az ide sorolható attitűdök: Nyitottság, fogékonyság, érdeklődés, kreativitás, összehasonlító képesség.
Digitális kompetencia:
számítástechnikai ismeretek alkalmazása (szövegszerkesztés, képbeillesztés, számítógépes helyesírás ellenőrzés, javítási módok, nyelvi beállítások, szinonimaszótár, internetes anyaggyűjtés, digitális könyvtárak, irodalmi honlapok, művészeti alkotások fényképei, stb.)
Hatékony, önálló tanulás
- jegyzetkészítés,
- vázlatkészítés,
- anyagyűjtés,
- összegzés,
- rendszerezés,
- memorizálás,
- forrásfeldolgozás,
- idézési technikák,
- bibliográfiakészítés,
- meglévő ismeretek beépítése,
- tantárgyak közti kapcsolatok előhívása,
- önálló felkészülés egy előadásra,
- a retorikai ismeretek gyakorlati alkalmazása,
- beszédek, szónoklatok, reklámok, stb. önálló figyelése, értékelése,
- a manipulatív eszközök önálló kiemelése, megfigyelése, megnevezése.
- Az elsajátított ismeretek aktivizálása, aktualizálása,
- a retorika tárgykörével kapcsolatos tények, adatok, ismeretek, információk aktualitásának, a mindennapi élethez való kapcsolódásának felismerése, motiváló ereje.
Felkészülés a felnőttlét szerepére:
- a retorika a mindennapokban:
- társadalmi szerepek,
- kompromisszumok és elvek,
- önazonosság kérdése,
- karrier,
- emberi kapcsolatok,
- életelvek,
- fontossági sorrendek,
- erkölcs, erkölcsösség, erkölcstelenség,
- manipulálni és manipulálva lenni,
- elvárások, célok, lehetőségek
- a retorikai ismeretek nélkülözhetetlensége a 21. században.
Énkép, önismeret, emberismeret:
- Értékítélet, életelvek, magatartásformák,
- problémamegoldás technikák.
- Igazságok, részigazságok,
- ellentmondások,
- társadalmi és emberi igazságtalanságok.
- Helytállás,
- önazonosság,
- elvhűség,
- konfliktus megoldások,
- vitatkozás kultúra,
- empátia, elfogadás,
- önelfogadás,
- véleménykülönbség problematikája.
- Az érzések és a gondolatok verbalizálásának nehézségei.
- A hatalmi viszonyok megnyilvánulása szóban és metakommunikatív eszközökben,
- a magunkról alkotott kép és a magunkról átadott kép,
- a hatásosság, hatékonyság, sikeresség és retorika a mindennapi, a gazdasági és a politikai életben. |
Alapvető retorikai ismeretek
A témakör elemei:
A retorika története, retorika és szövegtan, a szónoki beszéd előkészítése és előadása, a szónoki beszéd részei és típusai, politikai, törvényszéki, egyházi, ünnepi és alkalmi beszéd, az érvelés és a cáfolás módszerei, logikai következtetésfajták, az érvelés megértése, a cáfolás, az ellenvetés módszerei, a meggyőzés.
Elsajátítandó ismeretek:
a retorika és a rétor szó jelentése, a retorika története, tárgykörének bővülése, a magyar retorika legnagyobb képviselői, a retorika és a szövegtan kapcsolata, szónoklatok előkészítése, előadása, a szónoki beszéd részei, típusai, az egyes típusok jellemzői, az érvelés módszerei (helyes és hibás érvelés), a következtetés fajtái (deduktív, induktív, abduktív következtetés),az érvelés megértése, a cáfolás módszerei, a meggyőzés (az érvelés és a cáfolás eredménye).
Fogalmak:
retorika, rétor, érvelés, meggyőzés, cáfolat, kulturált vitatkozás, manipulálás, hazugság, tisztességes előadói magatartás, filippika, cicerói körmondat, felkészülés, elrendezés, megfogalmazás, stílus, előadás, kívülről való megtanulás, stílusfajták, stílusnemek, szóképek, alakzatok, szövegtagolás, a szöveg megszólaltatásának eszközei, nonverbális, metakommunikatív eszközök, nyelven túli csatornák, bevezetés, elbeszélés, tétel, bizonyítás, cáfolás, befejezés, kitérő (principium, narratio, divisio, confirmatio, confutatio, conclusio, egressio), politikai szónoki beszéd, törvényszéki szónoki beszéd, egyházi szónoki beszéd, ünnepi és alkalmi beszéd, érvelés (argumentatio), tautológia, analógia, hamis analógia, okoskodás, hamis okoskodás, személyeskedés, címkézés, csúsztatás, logikai következtetésfajták (deduktív, abduktív, induktív következtetés), a cáfolás módszerei (kisebbítés, kételkedés, tagadás, viszontellenvetés, rámutatás, fenntartás, pótlás, figyelmeztetés, gúny), a meggyőzés. |
- az előzetes ismeretek felidézése, összegyűjtése, kapcsolása az új információkhoz.
- Kreatív, probléma felvető /meglátó gondolkodásmód és megközelítés.
- A klasszikus és korunk retorikájának összevetésekor a tanulók saját korukra vonatkozó ismereteinek, meglátásainak előhívása,
- korunk retorikai műfajainak megnevezése, az ezekhez kapcsolódó problémák felvetése, megbeszélése,
- a manipuláció kérdésének megvitatása.
- Korunk szónokainak értő, retorikai szempontú értékelése ( bizonyos aktuális szónoki beszédeknek az esetleges vizsgálata)
– becsaphatóság, és becsapás kérdésének, a hazugság és az átverés, a „megvezetés” nyelvi és nem nyelvi eszközeinek megbeszélése.
- Iskolai retorika – hogyan felelünk, tartunk előadást:
- hogyan hat egy szónoklat?
- manipulálhatóság kérdésének vizsgálata,
- a szónoki beszéd részeinek elkülönítése, szerepük meghatározása,
- egy-egy beszéd műfajának meghatározása, jellemzőinek összegyűjtése.
- A retorikával kapcsolatos aktuális kérdések felvetésekor önálló vélemény kialakítása, a vélemények kulturált ütköztetése.
- A kapcsolódó témaköröket illető anyaggyűjtés (képzőművészeti, irodalmi, filmművészeti alkotások). |
Történelem, egyháztörténet: nagyobb rétorok, retorikák (pl.: Pázmány)
Mindennapjaink: retorika a hétköznapi életben
Politikai élet:
mai szónokok és szónoklatok
Informatika: anyaggyűjtés – képek, szövegek a témával kapcsolatban
Kommunikáció, metakommunikáció:
Allan Pease: Testbeszéd c. könyve
Képzőművészet: nagy szónokok – szobrok, szobrok, festmények
Irodalom: szónokok, szónoklatok irodalmi művekben
Film:
- híres szónoklatok / szónoki jelenetek
- A reklámok sajátos retorikája – manipuláció a reklámokkal, a reklámokban
Szakirodalom a retorika témaköréből
|
|
3. témakör – Szövegtípusok |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- Önkifejezés,
- minőségi nyelvhasználat,
- önálló gondolkodás,
- összegzés,
- rendszerezés,
- a meglévő ismeretek összekapcsolása az újakkal,
- gyakorlat és elmélet összekötése,
- az egyes szövegtípusoknak megfelelő nyelvhasználat
Hatékony, önálló tanulás:
- Anyaggyűjtés,
- összegzés,
- rendszerezés,
- memorizálás,
- kreativitás,
- az elsajátítandó ismeretek összekötése a mindennapi élettel,
- az aktualitás és a személyes érintettség felismerése,
- az elmélet tudás gyakorlatba való átültetése – begyakorlása.
Digitális kultúra: anyaggyűjtés, szövegszerkesztés, hivatalos formanyomtatványok a neten, e-mail-kultúra
Szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozó kompetencia:
Hivatalos ügyintézés hazánkban és Európában, önéletrajz, pályázat, hivatalos és magánlevél – jellemzők hazánkban, az európai országokban. |
Szövegtípusok
A témakör elemei:
a szöveg alaptípusai, leírás, elbeszélés, érvelés, hivatalos (formai követelményeknek megfelelő) szövegtípus, értekezés, tanulmány, előadás, kiselőadás, hozzászólás, pályázat, szakmai önéletrajz, hivatalos levél, jegyzőkönyv, meghatalmazás, elismervény
Elsajátítandó ismeretek:
Szövegfajták/altípusok (elbeszélő, leíró, érvelő, formai követelményeknek megfelelő szövegfajták),az értekezés, a tanulmány, az előadás, a kiselőadás, hozzászólás szerkezeti sajátosságai, jellemzői, fajtái, a hivatalos írásművek (pályázat, életrajz, levél, jegyzőkönyv, meghatalmazás, elismervény, stb.) jellegzetességei, formai követelményei, nyelvi hibák.
Fogalmak:
szövegfajta, leírás, elbeszélés, érvelés, tárgyleírás, személyleírás, meghatározás, lexikonszócikk, történetmondás, élménybeszámoló, útirajz, bizonyítás, cáfolás, magyarázat, véleménykifejtés, pályázat, önéletrajz, szakmai önéletrajz, hivatalos levél, kérvény, melléklet, keltezés, terjengősség, terpeszkedő kifejezések, jegyzőkönyv, meghatalmazás, elismervény, újabb formai követelményeknek megfelelő szövegtípus: névjegy, hirdetés.
|
- Tanári vezetéssel és segítséggel a különböző szövegtípusok jellemzőinek összegyűjtése,
- a jellemzők alapján egyéni szövegkészítés (elmélet és gyakorlat összekötése),
- kapcsolódó témában anyaggyűjtés,
- nyelvi jellemzők meghatározása,
- hibák, kerülendő fordulatok kiszűrése. |
Mindennapi élet:
Kiselőadás készítése az iskolában, tanulmányok és értekezések olvasása, vita és vitavezetés az iskolában, hivatalos levelek a diákok és a felnőttek világában.
Lexikonok, szótárak jellemzői.
Irodalom:
A különböző szövegfajták az irodalmi művekben.
Informatika: szövegszerkesztés, hivatalos levelek a különböző portálokon, e-mail és hagyományos levél. |
A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimum szint az 50% elérése. A fogalomtárban dőlt betűvel szedett szavak az emelt szintű érettségi követelményeit jelzik.
Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni meg a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
Bevezetés: stílus és stilisztika |
8 óra |
|
2. |
Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban |
11 óra |
|
3. |
Szépirodalmi stílus (hangalak és stílus, szóképek, alakzatok) |
10 óra |
|
4. |
Stílustörténet |
4 óra |
|
|
Összefoglalás |
4 óra |
|
1. témakör – Bevezetés, stílus és stilisztika |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- A jelentéstani szakszókincs bővítése,
- az egyes definíciók, fogalmak magyarázatának elmélyítése,
- a hangzás és jelentés összefüggéseinek élményszerű vizsgálata, felismerése.
- irodalmi és nem irodalmi szövegek elemzése stilisztikai szempontok alapján
- stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése,
A hatékony, önálló tanulás:
- Adott szövegből a tanult kategóriákra való példák gyűjtése,
- kifejező szövegmondás,
- a definíciók, ábrák ismerete, szabatos, de pontos megfogalmazása. |
Bevezetés: a stílus és a stilisztika fogalma
A témakör elemei:
a stílus, a stilisztika meghatározása, stílus és jelentés viszonya, jelentéstani és stilisztikai alapfogalmak.
Elsajátítandó ismeretek:
hangalak, jelentés, denotatív és konnotatív jelentés, stíluselem, stílushatás, jelentéstöbblet.
Fogalmak:
hangalak és jelentés viszonya (azonos alakúság, többjelentésű szavak, rokon értelmű szavak, hasonló alakú szavak, hangutánzó és hangulatfestő szavak), motiváltság, motiválatlanság, nominális stílus, verbális stílus, denotatív jelentés, konnotatív jelentés,alkalmi, állandósult stílusérték, kontextus, stílus, stilisztika, stíluselem, stílushatás.
|
- A már tanult jelentéstani ismeretek előhívása és alkalmazása,
- az új fogalmak értelmezése, példákon való felismerése, begyakorlása.
- A hangalak és a jelentés lehetséges viszonyainak megállapítása
- A szóhasználat stilisztikai szerepének vizsgálata, példák gyűjtése
- A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése
|
Irodalom:
- Queneau Stílusgyakorlatok c. műve
- epikus és lírikus művek (példalehetőségek a stilisztikai vizsgálódásokhoz)
Az egyházi énekek stilisztikai szépségei
Az Ószövetség és az Újszövetség metaforái, allegóriái, parabolái
Krisztus- és Madonna-ábrázolások a festészetben, szentek és szentek attribútumai a festészetben |
|
2. témakör - Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- Az adott stílusrétegek vizsgálatával a szókincs, a beszédstílus, a nyelvi kultúra fejlesztése,
- a mindennapi megnyilatkozásfajták stilisztikai vizsgálatával a köznapi kommunikáció fejlesztése.
Hatékony, önálló tanulás:
- Az egyes stílusrétegek jellemzőinek önálló felismerése,
- adott stílusrétegnek megfelelő szövegek alkotása,
- a helyes és a helytelen szétválasztása,
- nyelvhelyességi hibák tudatos mellőzése, elhagyása,
- a stílusárnyalatok tudatos alkalmazása,
- a hivatalos szövegek önálló értelmezése.
Énkép és önismeret:
- Az egyéni stílus felismerése,
- a társadalomban betöltött szerep és a stílus összefüggései,
- felnőttlét és stílus,
- szerepek és stílusok,
- norma, egyéniség, egyediség, különcködés, elfogadás és elfogadtatás.
Aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés:
- hazaszeretet,
- emberszeretet,
- viselkedés- és nyelvi kultúra,
- megfelelő stílus megfelelő közegben, megfelelő helyen, megfelelő emberek között,
- kulturáltság,
- magyarság, magyar-tudat, európaiság.
|
Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban
A témakör elemei:
stílus, stílusréteg, nyelvhasználat, a stílusrétegek osztályozása, szövegtípus szempontú osztályzás
Elsajátítandó ismeretek:
A stílusréteg fogalma, az osztályzás szempontjai, szövegtípusok, magánéleti (társalgási), hivatalos, tudományos, publicisztikai stílus.
Fogalmak:
Stílusréteg, bizalmas, közömbös, választékos, stílusárnyalatok, pozitív és negatív erejű szavak, magánéleti, közéleti, hivatalos, tudományos, publicisztikai, szépirodalmi stílus, viselkedéskultúra. |
- Szövegvizsgálat,
- az adott stílusréteg jellemzőinek megfigyelése, összegyűjtése,
- stílusgyakorlatok, kreatív feladatok
- Viselkedéskultúra: kulturált nyelvhasználat, nyelvi igényesség fejlesztése.
- Az egyes irodalmi művek segítségével a stílusárnyalatok, a stílusparódia, az egyéni stílus megismerése.
- Szituációs gyakorlatokkal egymás egyedi, egyéni stílusának felismerése, összetevőinek vizsgálata. (A stílus maga az ember)
- A tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő beszélt és írott nyelvi közlésmódoknak, a stílusrétegeknek a vizsgálata.
|
Irodalom:
Queneau: Stílusgyakorlatok
Mozgókép kultúra:
Filmekből vett részletek
Szakirodalom a stilisztika, a beszéd, a metakommunikáció, a nyelvi illemtan témakörével kapcsolatban.
(Pl.: Szathmári István: Stílusról, stilisztikáról napjainkban
Wacha Imre: Beszélgessünk a beszédről
Deborah Tannen: Miért értjük félre egymást?
Deme-Grétsy-Wacha: Nyelvi illemtan ) |
|
3. témakör - Szépirodalmi stílus |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- Az új szakszavak beépítése a szókincsbe,
- a már ismert szakszavak használatának elmélyítése,
- a műalkotások stilisztikai elemzésének begyakorlása.
- A szövegértés,
- a választékos megfogalmazás,
- önkifejezés fejlesztése.
Hatékony, önálló tanulás:
- Az új szakszavak elsajátítása, alkalmazása,
- értő és immáron komplex verselemzés készítése,
- értő és megértő szövegolvasás,
- a szóképek, alakzatok felismerése hétköznapi szövegekben,
- ismeretlen szöveg stilisztikai elemzése (az érettségire való felkészülés egyik legfontosabb lépése),
- az elmélet és a gyakorlat összekötése.
Digitális kompetencia:
A példák gyűjtésekor a megfelelő honlapok megtalálása, a honlapokról a megfelelő példák gyűjtése.
Esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája:
- A szépirodalmi szövegek, idézetek olvasásakor a szóképek, alakzatok felismerésekor a művészi önkifejezés szépségének, különlegességének felismerése,
- a költői nyelv mögöttes mondanivalót közvetítő erejének felismerése,
- az anyanyelv kifejezőerejére, szépségére, gazdagságára való ráeszmélés,
- a szóképek és alakzatok köznapi alkalmazási lehetőségeinek megértése, felismerése. |
A szépirodalmi stílus
A témakör elemei:
A hangalak szerepe a szépirodalomban, hangszimbolika, az íráskép jelentéstöbblet adó szerepe (a látható nyelv), a szóképek és típusaik, az alakzatok.
Elsajátítandó ismeretek:
a hangalak jelentéstöbbletet adó szerepe, tulajdonsága, hangszimbolika, íráskép, látható nyelv, szóképek (metafora, metonímia, szinesztézia, szinecdoché, a metaforából származó szóképek), alakzatok.
Fogalmak:
hangalak, hangszimbolika, íráskép (képvers), szóképek – metafora, metonímia, szinesztézia, szinecdoché (névátvitel), metaforából származó szóképek- megszemélyesítés, allegória, szimbólum, komplex kép, szóképekhez csatlakozó, de nem névátvitelen alapuló stiláris eszközök – hasonlat, eufemizmus, körülírás, alakzatok (hangalakzat, mondatalakzat, gondolatalakzat), hozzáadás, elhagyás, felcserélés, párhuzam, ellentét, kérdés, felkiáltás, paradoxon, oximoron, figura etymologica, |
- Szépirodalmi szövegeken, idézeteken keresztül az új - illetve a vélhetőleg már sok szempontból ismert - szóképek, alakzatok felismerésének, megnevezésének gyakorlása.
- A felismerés gyakorlása köznapi szövegeken, szólásokon, közmondásokon, reklámokon, sajtószövegeken, címeken is.
- A stílusérték vizsgálata (szólások, közmondások, állandósult szókapcsolatok, közhelyek, nyelvi panelek gyűjtése).
- A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése
- A képszerűség lehetséges elemeinek vizsgálata
- A szövegelrendezés stílushatásának vizsgálata
|
Szépirodalom, sajtó, reklámok, szólások, közmondások.
Informatika: gyűjtőmunka (reklámok, mondások, szólások, stb.) |
|
4. témakör - Stílustörténet |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- Az önkifejezés fejlesztése,
- szókincsbővítés,
- választékos önkifejezés,
- az elméleti tudás gyakorlativá tételével, az ismeretek bővülésével, az egyes tantárgyak tanulása során szerzett ismeretek összekötésével a világról alkotott tudásról való megnyilatkozás fejlesztése.
Hatékony és önálló tanulás:
- Az egyes tantárgyak tanulásakor megszerzett tudás összekötése,
- komplex ismeretek elmélyítése,
- az egyes tantárgyak közti kapcsolat felismerése,
- átfogóbb látásmód elsajátítása
- a komplex verselemzés módszerének elsajátítása, ezáltal felkészülés a középszintű érettségire.
Digitális kompetencia:
A tananyaggal kapcsolatos honlapok megkeresése, képek letöltése, összefoglalás, táblázat készítése. |
Stílustörténet
A témakör elemei:
a stílustörténet nyelvi szempontból, stíluskorszakok és stílusirányzatok.
Korunk helyesírása mint stilisztikai lehetőség.
Elsajátítandó ismeretek: stílustörténet, stíluskorszak, stílusirányzat, az egyes korszakok, irányzatok nyelvi jellemzői, példákkal a magyar irodalomból. A helyesírás értelemtükröző lehetőségei, az írásjel, mint értelemtükrözői segítség, alapvető és intellektuális írásjelek, korunk képi jelrendszere.
Fogalmak:
stílustörténet, stíluskorszak, stílusirányzat, betűíró, hangjelölő, értelemtükröző helyesírás, szóelemzés alapelve, szóalak, szóelem, kiejtett és leírt forma, szókapcsolat és szóösszetétel, egyelemű és többelemű nevek, emotikon, mondat- és szórövidítő jelek.
|
- A már tanult stíluskorszakok és irányzatok jellemzőinek együttes összegyűjtése, megfogalmazása, rögzítése,
- a nyelvi jellemzők összegyűjtése,
- példák keresése
- A jellemzők rögzítése több irányból is lehetséges:
az egyes jellemzőkre, korszakokra, irányzatokra való példa gyűjtésével és példák segítségével, a jellemzők meghatározásával a korszakba, irányzatba való besorolással.
- az elmélet és a gyakorlat összekötése.
- A különböző tantárgyak (történelem, művészettörténet, zenetörténet, kultúrtörténet, irodalom, nyelvtan) összekötése. |
Szépirodalom, képzőművészet, divattörtének, zenetörténet, mozgókép kultúra (filmek, dokumentumfilmek, egy-egy kor jellemzőinek összegyűjtése lehet egyéni munka) |
A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimum szint az 50% elérése. A fogalomtárban a dőlt betűvel szedettek az emelt szintű érettségi követelményeit jelzik.
Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni meg a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
Általános nyelvismeretek |
5 óra |
|
2. |
A magyar nyelv története |
15 óra |
|
3. |
Nyelv és társadalom |
5 óra |
|
|
A középszintű érettségi témakörei |
12 óra |
|
1. témakör - Általános nyelvismeretek |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- a már részben begyakorolt, elsajátított szókincs alkalmazása,
- választékos önkifejezés, véleményformálás,
- bonyolultabb szinten való gondolkodás és problémakezelés.
- a nyelvtani, jeltudományi és kommunikációs ismeretek összekötése
- a nyelvről való gondolkodás érett megvalósítása.
A hatékony önálló tanulás:
- az előző évek során tanultak ötvözése,
- az egyes részanyagok összekapcsolása, magasabb szinten való kezelése
- önálló kutatómunka, az eredmény összekapcsolása a tanultakkal
- a magyar nyelvről való ismeretek bővítése
Digitális kompetencia:
Kutatómunka (információkeresés, feldolgozás, szövegszerkesztés, táblázatkészítés)
Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra:
- az európai társadalmakat, nyelveket illető tájékozottság,
- a magyar nyelv történelmi, földrajzi meghatározottságának ismerete,
- a magyar nép és a magyar nyelv helyének meghatározása az európai népek és nyelvek között. |
Általános nyelvismeretek
A témakör elemei:
ember és nyelv, a nyelv mint jelrendszer, a beszéd mint cselekvés, nyelv és gondolkodás, az európai nyelvcsaládok típusai.
Elsajátítandó ismeretek:
a nyelv mint a kommunikáció eszköze, nyelvtudás és nyelvhasználat összefüggései, közösségi és egyéni nyelvhasználat, elsődleges, másodlagos kommunikáció/élőnyelvi és rögzített kommunikáció. A nyelv mint jelrendszer, a beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd, a nyelv és a gondolkodás kapcsolata, a kapcsolat megközelítésének lehetséges módjai. Nyelv és kultúra, nyelv és társadalom, területi meghatározottság, az európai nyelvcsaládok típusai, az indoeurópai nyelvcsalád és ágai, a magyar nyelv a világ nyelvei között.
Fogalmak:
a nyelv, jelrendszer, kommunikációs eszköz, nyelvtudás, nyelvi kompetencia, nyelvhasználat, ikon, index, szimbólum, nyelv és beszéd, beszéd és cselekvés, beszédtett, lokúció, propozicionális aktus, illokúció, perlokúció, a beszédtevékenységek öt fajtája. A nyelv és a gondolkodás, univerzális tartalom, racionalista nézet, relativista nézet, a nyelv mint a gondolat képzőszerve, a nyelv és a gondolkodás egymást kölcsönösen meghatározó kapcsolata. Indoeurópai nyelvcsalád, uráli-finnugor nyelvek, kulturális és areális nyelvrokonság, nyelvek eltűnése, a nyelvek osztályozási szempontjai, tipológiai szempont, alaktani, mondattani, szórendi viselkedés, az Európai Unió hivatalos nyelvei. |
- A már tanultak felelevenítése, magasabb szintről való szemlélése, átfogóbb vizsgálata.
- A nyelv, a beszéd, a gondolkodás, a cselekvés sokrétű kapcsolatának vizsgálata tanári vezetéssel, közös probléma felvetéssel, közös megállapításokkal.
- A nyelv és a kultúra, a nyelv és a társadalom, a területi meghatározottság kapcsolatának vizsgálata a tanulók tapasztalatai, véleménye, meglátásai alapján,
- a konklúzió, a tények felsorolása
- a nyelvcsaládokkal kapcsolatos tudásanyag és a tanult idegen nyelv(ek) jellemzőinek összehasonlító vizsgálata. |
Informatika:
Kutatómunka (nyelvcsaládok, nyelvek keletkezése, a nyelv és a gondolkodás kapcsolatát kutató nyelvészek)
Irodalom:
Biblia, Bábel tornya
Földrajz:
Nyelvcsaládok, nyelvrokonok, földrajzi területek
Idegen nyelvek:
Az egyes nyelvek jellegzetességei, hasonlóságok és különbségek más nyelvek és a magyar nyelv között.
|
|
2. témakör - A magyar nyelv története |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- A szókincs és a választékos önkifejezés fejlesztése,
- helyes és kreatív nyelvhasználat,
- a történelemből, irodalomból tanultak összekötése a magyar nyelvtörténet kapcsolatos ismeretekkel.
- A tanultaknak magasabb szinten való megértése, értelmezése és elmélyítése.
Hatékony és önálló tanulás:
- A már elsajátított ismeretek összekötése az elsajátítandó ismeretekkel,
- a magyar nép történetének állomásai és a magyar nép történetének állomásai,
- a magyar nyelvrokonság máig vitatott pontjai,
- Az előző évek során tanultak ötvözése, az egyes részanyagok összekapcsolása, magasabb szinten való kezelése.
- Önálló kutatómunka, az eredmény összekapcsolása a tanultakkal.
Digitális kompetencia:
Kutatómunka (információkeresés, feldolgozás, szövegszerkesztés, táblázatkészítés).
Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra:
- Az európai társadalmakat, nyelveket illető tájékozottság,
- a magyar nyelv történelmi, földrajzi meghatározottságának ismerete,
- a magyar nép és a magyar nyelv helyének meghatározása az európai népek és nyelvek között.
Hon- és népismeret:
- a magyar nép történelme,
- a magyarság kialakulása, vándorlása, fejlődése |
A magyar nyelv története
A témakör elemei:
változás és állandóság a nyelvben, a magyar nyelv eredete és rokonsága, a magyar nyelv történetének főbb szakaszai, a nyelvtörténeti kutatások főbb forrásai,a magyar hangállomány, grammatikai rendszer és szókészlet kialakulása, az írott norma kialakulása, a magyar helyesírás történetének főbb állomásai.
Elsajátítandó ismeretek:
változás és állandóság a nyelvben, szinkrónia és diakrónia, a nyelvi változások okai és eredményei, a magyar nyelv eredete és rokonsága, hasonlóságok az egyes nyelvek között, nem bizonyító és bizonyító erejű hasonlóságok, a nyelvrokonság, uráli-finnugor nyelvcsalád, uráli-finnugor nyelvrokonság, a nyelvrokonság kutatói, egyéb rokonítási elméletek (kiegészítő anyagként érdekes lehet az aktuális eredmények és vélemények megvitatása). A magyar nyelv történetének főbb szakaszai, előmagyar kor, ősmagyar kor, ómagyar kor, középmagyar kor, újmagyar kor. A nyelvújítás, a mai magyar nyelv, az informatika hatása a magyar nyelvre, a nyelvtörténeti kutatások forrásai, a magyar nyelvemlékek és nyelvemléktípusok. A magyar nyelv hangállományának kialakulása, a nyelvtani rendszer kialakulása, mondatszerkezeti változások, a magyar szókészlet rétegei, a jelentésváltozások típusai, az írott norma kialakulása, a magyar irodalmi nyelv születése, egységesülése napjainkig (kiegészítő anyag lehet a regionalizmusok témája),a magyar helyesírás történetének főbb állomásai, középkori rendszerek, újkori rendszerek, legújabb kori rendszerek.
Fogalmak:
szinkrónia, diakrónia, konzervativizmus, megújulás, összehasonlító nyelvtudomány, nem bizonyító erejű hasonlóságok, nyelvi univerzálék, nyelvrokonság, a nyelvrokonság bizonyítékai, az uráli-finnugor nyelvrokonság, uráli alapnyelv, finnugor alapnyelv, ugor alapnyelv, ősmagyar, magyar, ősobi-ugor, vogul, osztják, manysi, hanti, az uráli-finnugor nyelvrokonság bizonyítékai, rokon szavak jelentésköre, a szavak, szóelemek egyes hangjainak szabályos megfelelése, a nyelvtani rendszer hasonlósága. A magyar nyelv történetének korszakai, előmagyar, ősmagyar, ómagyar, középmagyar, újmagyar kor. A nyelvújítás, neológusok, ortológusok, szórövidítés, szóelvonás, szóösszerántás, szóteremtés, szóképzés, szóösszetétel, tájszók átvétele, régi magyar szavak felújítása, szóalkotás, képzőalkotás. Kódex, anyakódex, vendégszöveg, nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kéziratos szövegemlék, glossza, szójegyzék, ősnyomtatvány, nyomtatott szövegemlék. Nyelvemlékes, nyelvemléktelen kor. Hangállomány változásai, a nyelvtani rendszer kialakulása, mondatszerkezeti változások, a magyar szókészlet rétegei, jövevényszó, idegen szó, nemzetközi műveltségszavak, tükörszavak, jelentésbővülés, jelentésszűkülés, jelentésátvitel. Az írott norma, az irodalmi nyelv, nyelvi regionalizmus. A magyar helyesírás jellemzői, története, helyesírás-ellenőrző programok, szabályzatok, egynyelvű és kétnyelvű szótárak, a magyar helyesírás napjainkban, új jelenségek – emotikonok, mondat- és szórövidítő jelek. |
- történelmi előismereteknek, a magyarság történetének, az irodalmi előismereteknek, a gestákról , krónikákról mondákról, nyelvemlékekről tanultaknak, a nyelvújítási mozgalomról, a felvilágosodásról tanultaknak az összekötése az új ismeretekkel.
- A magyar helyesírást illető ismeretek összekötése a szókészlet rétegeinek vizsgálatával
- napjaink helyesírásának változásai: emotikonok, e-mail- és sms-kultúra, stb. |
Történelem:
a magyar nép történelme, a magyarság kialakulása és vándorlása, nyelvrokonság, területi rokonság, finnugor vagy török származás kérdése, őstörténettel foglalkozó tudományok. A magyarság kialakulásának és a magyar nyelv történetének főbb szakaszai, azok jellemzői.
Irodalom: Anonymus és Kézai Simon Gestája, magyar mondák, Arany János: Csaba-trilógia, Buda halála, a magyar nyelvemlékek, a magyar felvilágosodás, annak programja, hatása a magyar nyelvre, Bessenyei és Kazinczy munkássága.
Informatika: kutatómunka, emotikonok,
e-mail- és chat-kultúra.
Könyvtár:
Szótárak és lexikonok, magyar és idegen nyelvű egynyelvű és kétnyelvű szótárak |
|
3. témakör - Nyelv és társadalom |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- Választékos szókincshasználat,
- választékos, igényes önkifejezés,
- a nyelvjárások megismerésével a magyar nyelvvel kapcsolatos ismeretek bővítése.
- Önálló gondolkodásra nevelés,
- problémaérzékenység fejlesztése.
Szociális és állampolgári kompetencia:
- európai társadalmakat, népeket, kultúrákat, nyelveket illető tájékozottság, aktualitások iránti érdeklődés,
- emberi jogok kérdéseiben való tájékozottság,
- a határon túli magyarok helyzete iránti szociális érzékenység,
- a kisebbségi politikát illető főbb kérdésekben, pontokban való tájékozottság,
- európai és magyar identitástudat.
Digitális kompetencia:
Internetes kutatómunka, táblázatok, térképek,ábrák készítése, értelmezése.
Önálló és hatékony tanulás:
- Jegyzetkészítés,
- anyaggyűjtés,
- rendszerezés,
- memorizálás,
- tantárgyak közti kapcsolat előhívása,
- aktuális problémák iránti érzékenység, motiváltság,
- a motiváltság érzésének fenntartása,
- az ismeretek elmélyítése, összekötése más ismeretekkel.
Hon- és népismeret:
- Határon belüli és határon túli nyelvváltozatok,
- a magyar nyelv rétegződése,
- a határon túli magyarság helyzete,
- a nyelvművelés és a nyelvpolitika aktuális nehézségei, problémái.
Énkép és önismeret:
- a magyarság, a „magyarnak lenni” érzése,
- a magyarságunkkal járó kötelezettségeink,
- a „nyelvében él a nemzet” gondolat aktualitása,
- a határon túli magyarok helyzetének átérzése. |
Nyelv és társadalom
A témakör elemei:
Nyelvváltozatok a magyar nyelvben, a határon túli nyelvváltozatok, nyelvpolitika, a magyar nyelvkultúra az ezredfordulón.
Elsajátítandó ismeretek:
nyelvjárások, nyelvjárási régiók Magyarországon, a nyelvjárások változása, jövője, a magyar nyelvhasználat társadalmi és stílus szerinti rétegződése, a nyelvváltozatok osztályozása. A határon túli nyelvváltozatok, többközpontú magyar nyelv, kétnyelvűség. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés, nyelvművelés, nyelvkultúra.
Fogalmak:
A nyelv vízszintes, függőleges tagolódása,argó, csoportnyelv, köznyelv, nyelvi norma, kisebbségi nyelvhasználat, regionális köznyelv, szaknyelv, szleng, sztenderd, területi nyelvváltozatok,
nyelvjárás, regionális nyelvváltozatok, nyelvjárási régiók, nyelvjáráskutatás, szociolingvisztika, szenderd nyelvváltozat, nyelvpolitika, kétnyelvűség, kettősnyelvűség, nyelvi tervezés. |
- A tanulók ismereteire, tapasztalataira támaszkodó ismeretbővítés,
- a nyelvjárásokat illető gyűjtőmunka (család, rokonság, ismerősök, stb.).
- a határon túli magyarság helyzetére való érzékenység felkeltése, a nyelvművelés iránti igény fejlesztése. |
Irodalom:
Kányádi Sándor költészete, Sütő András művei, a határon túli magyar irodalom, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Illyés Gyula művei (a nyelvjárásokkal kapcsolatba hozható)
Földrajz:
Magyarországgal szomszédos országok, a magyarok területi elrendeződése a határon kívül, nyelvjárási régiók Magyarországon
Történelem: Trianon és következményei, kisebbségek, nemzetiségek, népcsoportok Magyarországon.
Informatika:
Gyűjtőmunka – nyelvjáráskutatás, nyelvjáráskutatók régen és ma, nyelvjárási régiók, térképek és táblázatok. |
A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimum szint az 50% elérése. A fogalomtárban a dőlt betűvel szedettek az emelt szintű érettségi követelményeit jelzik.
Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni meg a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal
2.1.4. Magyar irodalom 5–8. évfolyam
A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé.
Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja.
Anyanyelvünk, a magyar nyelv, műveltségünk elengedhetetlen feltétele, nemzeti kultúránk hordozója és biztosítéka, nemzeti létünk folyamatosságának kifejezője. Az anyanyelv a személyiség legbelsőbb sajátossága: gondolkodásunk, értelmi gazdagodásunk nélkülözhetetlen feltétele, érzelmi és közösségi életünk kiteljesedésének legfontosabb eszköze.
Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl.: internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény.
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént a kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és a mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.
A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak, mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében segíti megérteni az emberi, a társadalmi problémákat, tudatossá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és a művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz.
Az irodalomtanítás különösen fontos abból a szempontból is, hogy az irodalmi szövegek igényes kiválasztásával lehetőség nyílik olyan igazodási pontok, erkölcsi alapvetések, erkölcsi normát adó értékek és magatartásformák, szabályok megmutatására, melyek a mindennapi (egyre nehezebbé váló, egyre áttekinthetetlenebb) életben, a környező világban való tájékozódásban segítséget nyújthatnak. Az elemzésre vagy elolvasásra szánt művek a keresztény értékrendet is közvetítik, illetve azzal kapcsolatos kérdéseket vethetnek fel, állásfoglalásra, elgondolkodásra késztetve a diákokat. Az irodalomtanítás szervesen kapcsolódik a történelem, a zene, a képzőművészet, filozófia és az informatika, de a különböző korszakok kulturális állapotának bemutatásakor akár a biológia, földrajz, kémia, matematika, fizika tantárgyakhoz is, így átfogó ismereteket tud közvetíteni a tanulók számára az egyes művelődéstörténeti korszakokról és az egyetemes emberi kultúráról. Mindez segíti a diákokat a múlt, a gyökerek megismerésében, a világ fejlődésének érzékelésében és a rájuk váró jövő kialakításában, felépítésében.
Az irodalmi művek alapvető tájékozódási pontok az igényes köznyelv használatához, a különféle írásbeli műfajok megalkotásához, értelmezéséhez, ugyanakkor szinte korlátlan lehetőségét adják a szókincs bővítésének, az önkifejezés színvonalas, változatos megvalósításnak fejlesztéséhez. Az elemző munkák a gondolkodásmód fejlesztését és többsíkú formálását teszik lehetővé: általánosítás, elvonatkoztatás, konkretizálás, rendszerezés, részekre bontás, rendszerbe helyezés, konkrét és mögöttes, elvont jelentések felfedezése, stb.
Az irodalomtanítás része a memoriterek ismeretének megkövetelése is, mellyel nemcsak a gondolkodás, a figyelem fejleszthető, hanem egy-egy mű, egy-egy gondolat személyesebbé tételével a diák személyisége, lelke is gazdagítható.
Az irodalomoktatás lehetőséget ad az olvasási kedv felébresztésére is, hogy aztán rendszeres olvasóvá lett diákok, ily módon váljanak a kulturális élet változásaival lépést tartó és lépést tartani kívánó felnőttekké.
Mindazonáltal semmiképpen sem szabad elfelejteni azt, hogy talán az irodalom és az anyanyelvi oktatás szól leginkább az érzelmekről és az érzésekhez, ezért tud igen sokrétűen és mélyrehatóan beleszólni a személyiség alakulásába. Talán napjainkban úgy tűnik, hogy elsősorban a tárgyi tudás a legfontosabb, mégis fontos tudni, hogy az irodalom a lélek nevelése is, ezért nagy a felelőssége minden irodalmat és anyanyelvet oktató tanárnak, nevelőnek abban, hogy milyen lelki útravalóval bocsájtja el az érettségi után az iskolából kikerülő diákokat.
A kerettantervben javasoltak a Pethőné Nagy Csilla- és a Mohácsi Károly-féle tankönyvcsaládokon, illetve az Antalné-Rácz- és a Balázs-Benkes-féle tankönyvcsaládokon alapulnak.
Célok, feladatok, fejlesztendő területek
(Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek)
Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség, digitális kompetencia.
Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, a tanulás tanítása.
Egyéb fejlesztési területek: rendszeres olvasóvá nevelés, szövegértő hangos és néma olvasás szépirodalmi szövegekkel, közös műértelmezés, egyéni műértelmezés tanári előkészítéssel, irodalmi művek szó szerinti és metaforikus jelentésének elkülönítése, a költői nyelv sajátosságai, hibátlan helyesírás, igényes nyelvhasználat írásban és szóban, esztétikus megjelenítés, a leíró nyelvtan rendszerének ismerete, a szaknyelv megfelelő szintű használata, kapcsolatteremtés más tudományágakkal, az informatika gyakorlati felhasználásának és a könyvtárhasználatnak a gyakorlása, a kommunikatív készség és képesség fejlesztése, a mindennapi élet szóbeli és írásbeli megnyilatkozásformáinak ismerete, alkalmazása, a nem nyelvi kifejezőeszközök helyhez és időhöz kötött ismerete és alkalmazása, az egyetemes és a regionális kultúra ismerete iránti igény, az önművelés igényének (színház, mozi, múzeum, folyóiratok, stb.) felébresztése. A modern informatikai eszközök beépítése a mindennapi munkába.
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
Bevezetés |
3 |
|
2. |
Népköltészeti műfajok: a népmese, a népdal |
5 |
|
3. |
Petőfi Sándor: János vitéz |
25 |
|
4. |
Petőfi Sándor és Arany János művei |
5 |
|
5. |
Mítoszok |
12 |
|
6. |
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk |
10 |
|
7. |
Híres írók műveiből |
10 |
|
|
Összefoglalás |
4 |
|
1. témakör
Bevezetés |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: a megfelelő szókincs használata, szakszavak beépítése a mondatba, a szóbeli kapcsolattartás főbb típusainak gördülékeny alkalmazása, a hibátlan szövegolvasás elsajátítása
Esztétikai-művészeti tudatosság:
Önkifejezés képessége, a tanult műnemi és műfaji sajátosságok felidézése tanórai munka alapján, mások véleményének meghallgatása, összevetés saját gondolattal, a kulturált vitatkozás szabályainak betartása |
A témakör elemei: az alsó négy évfolyamon tanult műfajok, művek, fogalmak áttekintése, az olvasási készség felmérése |
Tanulói tevékenységek: hangos olvasás, néma olvasás, válogató olvasás, vázlatkészítés a tanult műfajokról, a megismert szerzők felsorolása műveikkel együtt, a tanult fogalmak számbavétele, rendszerezése: kérdések és válaszok a tanult irodalmi művekből
Ellenőrzés: fogalomismeret, cselekményismeret, műfajismeret, stilisztikai és verstani fogalmak |
|
|
2. témakör
Népköltészeti műfajok: a népmese, a népdal |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: hibátlan olvasásra törekvés, szakszóhasználat, folyamatos szövegmondás, az életkornak megfelelő szóhasználat és mondatfűzés, a szókincs fejlesztése, a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak ismerete, információkeresés, rendszerbeillesztés, felhasználás, vázlatkészítés, tanári útmutató alapján, önkifejezés fejlesztése, a tanult ismeretek felidézése, alkalmazása, mások megismerésének igénye
Esztétikai-művészeti tudatosság:
A szépség felismerése, a nyelvi sokszínűség tudatosítása, érzések és élmények megfogalmazása, saját nézőpont összevetése, a művészi alkotás értő ismerete
Hatékony, önálló tanulás: saját tanulás megszervezése tanári segítséggel, az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás, figyelem összpontosítása, saját munka értékelése, önállóságra törekvés
Hon- és népismeret: a magyar nép kulturális örökségének megismerése, a haza irodalmának, történelmének és földrajzának a megismerése, a szülőföld megbecsülése, a falusi élet hagyományainak megismerése |
A témakör elemei: Fehérlófia, Tündérszép Ilona és Árgyélus, Csalimese, Erdő nincsen zöld ág nélkül, Amerre én járok, Aki dudás akar lenni, Hej, halászok, halászok…
Elsajátítandó ismeretek: műnemek, népköltészet, a népköltészeti műfajok, a műfajok jellemzői, szerkezeti jellemzők, az írói eszközök, verstani ismeretek
Fogalmak: líra, epika, népköltészet, műköltészet, népmese, tündérmese, csalimese, mesés helyszínek, mesekezdés, mesezárás, fabula, népdal, népdalküszöb, népnyelv, cselekményszerkezet, műköltészet |
Hangos olvasás, néma olvasás, válogató olvasás, a mese szerkezeti elemeinek elkülönítése, a jellegzetes mesei motívumok kiemelése, a cselekményszerkezeti vázlat elkészítése, meseírás megadott elemek alapján, rajzok készíttetése
A népdalok jellemző szóhasználatának megfigyelése, az érzelmek sokszínűségének megnyilvánulási, a nép életmódjához, foglalkozásához kötött tárgyak, eszközök megnevezése, a gondolatpárhuzam megfigyeltetése, a melléknevek színesítő, árnyaló szerepének megfogalmazása, a rímek megfigyelés
Ellenőrzés: a tanult fogalmak, műfaji jellemzők számonkérése, meseírás tanári útmutató alapján (pl. állatmese), cselekményismeret
Memoriter: két tanult népdal szövegének ismerete |
Ének-zene
Meseillusztrációk képeskönyvekből |
|
3. témakör
Petőfi Sándor: János vitéz |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
Hibátlan olvasásra törekvés, szakszóhasználat, folyamatos szövegmondás, az életkornak megfelelő minőségi nyelvhasználat, lényegkiemelés, a szókincs fejlesztése, a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak ismerete, információkeresés, rendszerbeillesztés, felhasználás, vázlatkészítés, tanári útmutató alapján, önkifejezés fejlesztése, a tanult ismeretek felidézése, alkalmazása, mások megismerésének igénye, összegzés
Esztétikai-művészeti tudatosság:
Élmények és érzések kreatív kifejezése, önkifejezés, a műalkotás elemzése a tanult szempontok szerint az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten, nézőpontok összevetése, az esztétikai érzék fejlesztése, a műalkotás ismerete
Hatékony, önálló tanulás: saját tanulás megszervezése, az idővel és az erővel történő hatékony gazdálkodás, a figyelem összpontosítása, képesség a közös munkára
Digitális kompetencia: információ keresése, tárolása, bemutatása, életrajz összeállítása megnevezett honlapokról, képek beszerkesztése szövegbe
Énkép, önismeret: a hűség, hűtlenség, tisztesség, becstelenség, képmutatás, egyszerűség jellemzőinek felismerése, a követendő és elvetendő jellemvonások elkülönítése, az értékítélet fejlesztése |
A témakör eleme: Petőfi Sándor: János vitéz
Elsajátítandó ismeretek: életrajz, keletkezéstörténet, műismeret, műfajismeret, cselekményszerkezet, műelemzési szempontok, a jellemábrázolás módszerei, az elbeszélői stílus
Fogalmak: líra, epika, életút, elbeszélő költemény, életkép, tündérmese, konfliktus, elbeszélés, leírás, visszanyúló szerkezet, párbeszéd, epizód, obsitos, fordulópont, jellem, humor, vers, próza, hangsúlyos verselés, felező tizenkettes, rím, megszemélyesítés, metafora, hasonlat, allegória, költői jelző, cselekményszerkezeti vázlat: előkészítés, bonyodalom, a cselekmény kibontakozása, tetőpont, megoldás, |
A már tanult ismeretek felelevenítése, az írói életrajz összeállítása tanári elbeszélés után, családfakészítés, műolvasás, válogató olvasás, a cselekmény összefoglalása, az egyes szereplők mozaikos cselekedeteinek folyamatos szöveggé alakítása, a mellékszereplők cselekménybefolyásoló szerepének felismerése, az emberi tulajdonságok megfigyelése, a jó és rossz
elkülönítése, a becsületesség, a becstelenség, a haszonlesés, a szerelem, a barátság, a hűség tulajdonságának megfogalmazása, példákkal alátámasztása, a tiszta gondolkodás, a fizikai erő megnyilvánulásainak megfogalmazása, a szélsőséges emberi indulatok sorsmódosító szerepének megfogalmazása, a valószerű és valószerűtlen elemek szétválasztása, a leíró részek háttérismeretet gazdagító szerepének felismerése, a kitartás, céltudatosság jellemformáló erejének megfogalmazása, rajzok készíttetése a leginkább megkedvelt részekhez, cselekménydarabokhoz stb.
Ellenőrzés, elbeszélő, leíró fogalmazások írása, a cselekmény ismeretét ellenőrző feladatlap kidolgozása, a főbb szereplők megismert tulajdonságainak összegyűjtése, a költői eszközök és a verstani tudnivalók ismeretének számonkérése
Memoriter: részletek a János vitézből (15-20 versszak)
|
Történelem, képzőművészet, Kacsóh Pongrác: János vitéz |
|
4. témakör
Petőfi Sándor és Arany János művei |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
A műolvasási képesség fejlesztése, a meglévő ismeretek aktualizálása, önkifejezés, minőségi nyelvhasználat, összefüggések megfogalmazása, véleményformálás, az elemzési képesség fejlesztése, együttműködés, vitatkozás, szókincsfejlesztése, szakszavak ismerete, helyesírás fejlesztése
Esztétikai-művészeti tudatosság: a szépség felismerése, a művészi alkotás szerkezetének elsajátítása, a költői nyelvhasználat tettenérése, a tanult műnemi és műfaji sajátosságok felidézése, saját nézőpont kialakítása, összevetése másokéval
Hatékony, önálló tanulás: gondolkodási kultúra fejlődése, előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása, rendszerezés, az olvasási igény kialakítása, koncentráció, lényegkiemelés, elemző feldolgozás tanári segítséggel, vázlatkészítés előzetes megbeszélés után, kulcsszavak, tételmondatok kiemelése
Hon- és népismeret: a haza földrajzának irodalmi megfogalmazása, a szülőföld megismerése, a történelem és a haza irodalmi összefonódása, a falusi élet hagyományainak megismerése
|
A témakör elemei: Arany János: Családi kör, Petőfi Sándor: Egy estém otthon, Petőfi Sándor: Az alföld, Petőfi Sándor: A négyökrös szekér, Petőfi Sándor: A tintásüveg
Elsajátítandó ismeretek: lírai műfajok ismerete, a műalkotások szerkezetének megfigyelése, verselemzési szempontok elsajátítása, költői eszközök kiemelése, verstani ismeretek
Fogalmak: líra, idill, életkép, jellemkép, tájlíra vagy tájleíró líra, keretes szerkezet, refrén, líra, időmértékes verselés, rövid és hosszú szótagok, verslábak, gúny, irónia, |
Hangos olvasás, néma olvasás, válogató olvasás, a líra műnemi sokszínűségének megfigyeltetése, a családi élet nélkülözhetetlen szerepének igazolása irodalmi példákkal, a történelmi esemény kiemelése a tanult művekben, a humor nyelvi megjelenésének tettenérése az irodalmi szövegekben, a hazai táj és a szabadság gondolatának megfogalmazódása, a refrén és a keret szerkezeti megfigyeltetése, az érzelmek születési pillanatának rögzítése a lírai művekben, a költői eszközök szövegszínesítő hatásának kiemeltetése, a verstani ismeretek alkalmazása
Ellenőrzés: az elsajátított fogalmak számonkérése, tájleíró és elbeszélő fogalmazás íratása a tanult művekhez kapcsolódóan
Memoriterek: a témakörhöz tartozó művek közük két mű |
|
|
5. témakör
Mítoszok |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: a szövegértő olvasás képességének fejlesztése, önkifejezés fejlesztése, szókincsbővítés, szabatos megfogalmazás, az önkifejezés képességének fejlesztése, a tantárgyhoz kötött szóhasználat, igényes nyelvhasználat, kombinációs képesség alkalmazása, az egyes fogalmak magyarázatának elmélyítése, önálló véleményalkotás, lényegkiemelés, összegzés, elvonatkoztatás, szó szerinti és metaforikus jelentések elkülönítése
Esztétikai-művészeti tudatosság: a szépség és a különlegesség észrevétele, a tanult műnemi és műfaji ismeretek felidézése, igényes nyelvhasználat, élmények és érzések önálló kifejezése kerek mondatokban, a tanult műalkotások elemzése a megismert szempontok alapján
Digitális kompetencia: más népek mítoszainak megismerése az internet használatának segítségével tanári útmutató alapján, képek keresése, szövegbe illesztése, képzőművészeti alkotások megtekintése
Hatékony, önálló tanulás: könyvtári és más információs források használata, kitartó tanulás, az idővel való hatékony gazdálkodás tanulása, figyelem összpontosítása, saját munka értékelése, önállóságra törekvés, lényegkiemelés, kulcsszavak, tételmondatok kiemelése
Egyetemes kultúra: a különböző európai irodalmi alkotások értő befogadása, nyitottság különböző korok és népek szokásait, életmódját világszemléletét illetően, érdeklődés más kultúrák iránt tolerancia |
A témakör elemei: Arany János: Rege a csodaszarvasról, Ég szülte Földet… (népi imádság), Kalevala: A világ keletkezése, Homérosz: Odüsszeia (feldolgozott részlet - a Küklopsznál), Biblia; Ószövetség: Teremtéstörténet, Mózes, Újszövetség: csodák - a kánai menyegző, a csodálatos kenyérszaporítás, Jézus a vízen jár
Elsajátítandó ismeretek: világkeletkezési mítoszok, az elképzelések sokszínűségének összevetése; azonosságok, eltérések, szerkezet jellemzők, nyelvhasználati sokszínűség, műnemi változatosság, az ember létrejötte, a homéroszi emberkép és más mítoszok emberképének összehasonlítása
Fogalmak: népköltészet, műköltészet, monda, rege, eposz, világfa, Biblia, Ószövetség, Újszövetség, csoda |
Elsajátítandó ismeretek: hangos olvasás, néma olvasás, válogató olvasás, a tanult műfajok jellemzőinek elkülönítése, a Föld keletkezésének megfigyelése egymástól térben és időben távoli népek történeteiben, párhuzamok és különbözőségek kerestetése az azonos témájú alkotásokban, Odüsszeusz jellemzése a megismert részlet alapján, az Odüsszeia cselekményének ismerete tanári elbeszélés után, a mítoszok, mondák fontosságának felismertetése egy-egy nép történetében, a szájhagyományozó epika múltat felidéző szerepe, A Biblia keletkezésének elhelyezése térben és időben, a már megszerzett bibliai ismeretek felidézése, a Biblia megismert alakjai, a hozzájuk kapcsolódó történetek felelevenítése, a legkedvesebb részlet elmondása, leírása, a bibliai teremtéstörténet összevetése más népek világkeletkezési mítoszaival stb.
Ellenőrzés: a megismert művek cselekményének ismerete, a szereplők jellemző tulajdonságainak kiemelése, a világkeletkezés közös elemeinek ismerete, elbeszélő fogalmazás íratása, mítosz fogalmazása előre megbeszélt elemek segítségével
Memoriter: Arany János: Rege a csodaszarvasról - részlet, 10-15 versszak, a Bibliából választott összefüggő (10-15 mondatnyi) szöveg vagy bibliai idézetek ismerete hasonlón számban a Biblia különböző, a témához kapcsolódó szövegeiből |
Michelangelo: Éva teremtése, Bosch: A vízözön, Michelangelo: Dávid és Góliát,
Odüsszeia (film- részletek) |
|
6. témakör
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: A szövegértő olvasás fejlesztése, lényegkiemelés, az irodalmi nyelv és az ifjúság nyelve közti különbség felismerése, a korhoz köthető szavak ismerete, az irodalmi nyelv használata, szakszavak használata, kritikus gondolkodás, elvonatkoztatás, önkifejezés, szókincsfejlesztés
Esztétikai-művészeti tudatosság: saját nézőpont összevetése mások nézőpontjával, élmények és érzések kreatív kifejezése, a műalkotás elemzése a tanult szempontok alapján
Hatékony, önálló tanulás: az olvasási igény fejlesztése, az önművelés igényének kialakítása, lényegkiemelés, rendszerezés, döntéshozatal, vázlatkészítés tanári útmutató alapján, forrásfeldolgozás, idővel és erővel történő hatékony gazdálkodás, a figyelem összpontosítása,
(Énkép, önismeret): a hűség, hűtlenség, tisztesség, becstelenség, képmutatás, őszinteség felismerése, helyes értékítélet kialakítása, magatartásformák felismerése, a társadalmi különbségek megfogalmazódása, család, konfliktusok, korlátozás, önkorlátozás, a munkahelyen és a családban |
A témakör eleme: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Elsajátítandó ismeretek: Molnár Ferenc élete, a mű társadalmi háttere, az ifjúsági regény, szerkezeti jellemzők, főszereplők, mellékszereplők, epizódok, a szereplők jelleme, a mű stílusa
Fogalmak: életrajz, regény, ifjúsági regény, dokumentum, cselekményszerkezeti vázlat |
Tanulói tevékenységek: hangos olvasás, néma olvasás, válogató olvasás, életrajz szerkesztése a tanórán elhangzottak alapján, forrásmunkák használata az írói életmű összegyűjtéséhez, vázlatkészítés, a főszál és a mellékszálak elkülönítése, a szereplők csoportosítása, a főszereplő és a mellékszereplők összegyűjtése, a kategórián belüli csoportok megalkotása, a vörösingesek és a Pál utcaiak jellemzése, pozitív és negatív tulajdonságaik számbavétele, a mű nyelvhasználata, az idegen szavak magyarázata, a legkedvesebb cselekményrészek, alakok összegyűjtése, a kiválasztás okának indoklása, a kamaszvilág boldogsága, idézetek gyűjtése, olvasónapló írása előre megbeszélt vázlatpontok alapján stb.
Ellenőrzés: szövegismeretet ellenőrző dolgozatok, íratása, a szereplők jellemző tulajdonságainak összegyűjtése a tárgyalás sorrendjében, az olvasónapló elkészítése a kívánt szempontok szerint
Memoriter: kb. 10-12 mondatos kedvenc részlet megtanulása |
Fábri Zoltán: A Pál utcai fiúk (film), Füvészkert megtekintése (Budapest, VIII. kerület)
A Grund meglátogatása (Budapest, VIII. kerület), képek, illusztrációk a 20. század első felének életéből, Sárközi Mátyás: Színház az egész világ. Századvég, 1995. (életrajz) |
|
7. témakör
Híres írók műveiből |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: a meglévő ismeretek aktualizálása, kiegészítése, lényegkiemelés, összefüggések meghatározása, tipikus jellemzők megnevezése, szakszavak használata, azok ismerete, véleményformálás, elemzés, szókincsfejlesztés
Esztétikai-művészeti tudatosság: a szépség megragadása, élmények és érzések kreatív kifejezése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a tanult műfaji és műnemi sajátosságok felidézése
Hatékony, önálló tanulás: kitartó tanulás, az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, gondolkodási kultúra fejlesztése, rendszerezés, kombináció, saját munka értékelése,
Énkép, önismeret: értékítélet kialakítása, különféle magatartásformák összevetése, társadalmi ellentmondások felismertetése, helytállás, önazonosság, elvhűség
|
A témakör elemei: Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül?, Fekete István: A tölgyfa, Lázár Ervin: Szamárfül, Antoine De Saint-Exupery: A kis herceg
Elsajátítandó ismeretek: A 19. és 20. századi novella, a meseregény, a történelem és az irodalom kapcsolata, a társadalmi rétegek megjelenése a szépirodalmi alkotásokban, a mese és a valóság összefonódása
Fogalmak: novella, valóságmese, meseregény, regény, epizód,
|
Hangos olvasás, néma olvasás, válogató olvasás, a szerzők életéből a legfontosabb elemek ismerete, cselekménymondás, cselekményszerkezeti vázlat készítése, a szerelők jellemének megfigyelése, rendszerbe foglalása, a leíró részek kiemelése, szerepük meghatározása, a tájbemutatás sorrendjének megfigyeltetése, az örök emberi értékek megfigyelése, hangsúlyozása, a metaforikus jelentések megfejtése, a valós és valószerűtlen események elkülönítése stb.,
|
|
A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimumszint az 50% elérése.
Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
Bevezetés, ismétlés |
3 |
|
2. |
Arany János: Toldi |
20 |
|
3. |
Népköltészet, műköltészet |
15 |
|
4. |
A XV-XVII. század irodalmából |
10 |
|
5. |
Gárdonyi Géza: Egri csillagok |
8 |
|
6. |
A kuruc kor irodalmából |
5 |
|
7. |
A felvilágosodás irodalmából |
10 |
|
|
Összefoglalás |
3 |
|
1. témakör
Bevezetés, ismétlés |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: a megfelelő szókincs használata, segédeszközök alkalmazása, szakszavak beépítése a mondatba, a szóbeli kapcsolattartás főbb típusainak gördülékeny alkalmazása
Esztétikai-művészi tudatosság: önkifejezés képessége, a tanult műnemi és műfaji sajátosságok felidézése, vázlatkészítés a tanórai munka alapján, mások véleményének meghallgatása, összevetése saját gondolattal, a kulturált vitatkozás szabályinak betartása |
A témakör elemei: az 5. Osztályban megismert népköltészeti és műköltészeti műfajok, művek felelevenítése, Petőfi Sándor: János vitéz, mítoszok
Fogalmak, műfajok, verstani jellemzők |
Tanulói tevékenységek: kérdések és válaszok a tanult irodalmi művekből, vázlatkészítés
Ellenőrzés: cselekményismeret, műfajismeret, verstani és stilisztikai alapfogalmak számonkérése feladatlap alkalmazásával |
Történelem,
ének-zene, földrajz |
|
2. témakör
Arany János: Toldi |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: a műolvasás képességének fejlesztése, az olvasásszeretet megszilárdítása, az irodalomelméleti ismeretek értő megfogalmazása, a műelemzés és műértés képességének kialakítása, és megszilárdítása, az önálló irodalmi tájékozódás, a szakkönyvek, a szótárak, lexikonok, a könyvtár alkalmazásának megalapozása, majd igénnyé tétele, a műalkotás üzenetének megértése, igényes nyelvhasználat, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvhasználat, az önkifejezés fejlesztése,
Esztétikai-művészeti tudatosság: a Miért szép és értékes? kérdésének felvetése és megválaszolása, a megszerkesztettség felismerése és megfogalmazása, a beleérző-képesség fejlesztése, a
tapasztaltak megfelelő formába öntése. A tanult műnemi ás műfaji sajátosságok megfogalmazása, igényes nyelvhasználat, a világismeret gazdagítása
Hatékony, önálló tanulás: a szakszavak elsajátítása, a szövegrészek értő összefoglalása, nagyobb cselekménydarabok átlátása, megszövegezése, a fogalmazási műfajok ismerete, azokban tanári útmutató alapján szövegalkotás, a műelemző képesség fejlesztése kreatív írásbeli és szóbeli feladatokkal
Énkép és önismeret: a rendszeres munkavégzés jellemformáló erejének felismerése, az idővel való gazdálkodás jelentőségének felismerése, áttekinthető szövegelrendezés, tiszta, jól olvasható betűformálás, a megismert irodalmi hős jellemének összevetése a saját énképpel
Hon- és népismeret: a magyar irodalom kulturális értékének felismertetése, a haza megbecsülése, a falusi és városi életforma megismerése, a természet megjelenítő erejének hangsúlyozása |
A témakör elemei: Arany János: Toldi
Elsajátítandó ismeretek: életrajz, műismeret, műfajismeret, műelemzési szempontok, a jellemábrázolás módszerei, az elbeszélői stílus
Fogalmak: életút, elbeszélő költemény, trilógia, forrás, életkép, konfliktus, szállóige, párbeszéd, epizód, gúny, gesztus, középkor, lovagkor, vers, próza, mottó, hangsúlyos verselés, felező tizenkettes, megszemélyesítés, metafora, hasonlat, allegória, költői jelző, cselekményszerkezeti vázlat: előkészítés, bonyodalom, a cselekmény kibontakozása, tetőpont, megoldás, jellem, jellemzés, |
A már tanult ismeretek felelevenítése, az írói életrajz összeállítása tanári elbeszélés után, családfakészítés, műolvasás, válogató olvasás, a jelige fontosságának az olvasói elvárás szerepének megfogalmazása, a cselekmény összefoglalása, az egyes szereplők mozaikos cselekedeteinek folyamatos szöveggé alakítása, az emberi tulajdonságok megfigyelés, a jó és rossz elkülönítése, a becsületesség, a becstelenség, a haszonlesés, a feltétlen anyai szeretet érzésének megfigyelése, a barátság, a hűség tulajdonságának megfogalmazása, példákkal alátámasztása, a tiszta gondolkodás, a fizikai erő megnyilvánulásainak megfogalmazása, a lelkiismeret jellemformáló szerepének hangsúlyozása, az uralkodói tisztánlátás, a méltóság megfigyelése, cselekménymódosító szerepének megfogalmazása, a szélsőséges emberi indulatok sorsmódosító szerepének megfogalmazása, zárt terek - nyílt terek megfigyeltetése, fordulópontok a cselekményben, a "bűn" és következménye, a helyszín változás, az időpont, a szerkezet szerepe az olvasási érdeklődés fenntartásában, remény és csüggedés, párhuzamok más művekkel, a katonaélet szavainak összegyűjtése, rajzok készíttetése
Ellenőrzés, elbeszélő, leíró fogalmazások írása, a levél műfajának felidézése, a cselekmény ismeretet ellenőrző feladatlap kidolgozása, jellemzés alkotása a főbb szereplők megismert tulajdonságainak alapján, a költői eszközök és a verstani tudnivalók ismeretének számonkérése |
Történelem, földrajz
Kulcsár Zsuzsanna: Így éltek a lovagkorban, Képes Krónika |
|
3. témakör
Népköltészet, műköltészet |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: az önkifejezés fejlesztése, a meglévő ismeretek aktualizálása, kiegészítése, tipikus jellemzők kiemelése, lényegkiemelés, az irodalmi nyelv és a köznyelv közötti különbség megjelölése, a szakszavak használata, szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése, összehasonlítás, szókincsfejlesztés, a költői nyelvhasználat lehetőségei, a helyesírás fejlesztése
Esztétikai-művészi tudatosság: a szépség megfogalmazása a szépség sokféleségének kiemelése,
igényes nyelvhasználat, a tanult műnemi és műfaji sajátosságok felidézése, az eltérő stílusrétegek különbségeinek felismerése, megfogalmazása
Hatékony, önálló tanulás: a tanult ismeretek alkalmazása tanári segítséggel, majd önállóan, tanórai vázlat nyomán, önálló felkészülés, szakszavak elsajátítása, lényegkiemelés, az értő olvasás alkalmazása házi feladatok kapcsán, elemzési készségfejlesztés ismeretlen szövegekkel tanári szempontok alapján, esztétikus szövegelrendezés, az íráskép rendezettségére törekvés, az életkori sajátosságoknak megfelelő helyesírás alkalmazása
Énkép, önismeret: rendszeres munkavégzés, a helyes magatartás- és viselkedésformák felismertetése, feladatokkal való illusztrálása
Aktív állampolgárságra nevelés: a magyar nyelv és a haza értékének felismertetése, elmélyítése, hazaszeretet, nyelvszeretet |
A témakör elemei: népköltészeti és műköltészeti műfajok és művek; Népköltészet: Megrakják a tüzet, Ej-jaj gyöngyvirág, Annyi bánat, Elindultam szép hazámból, Felszállott a páva, Kőmíves Kelemenné, Júlia szép leány,
Műköltészet: Petőfi Sándor: Befordultam a konyhára, József Attila: Betlehemi királyok, Vörösmarty Mihály: A buvár Kund, Arany János: A walesi bárdok,
Elsajátítandó ismeretek: a már ismert, a témával kapcsolatos tudás felidézése, az új ismeretek áttekintése, rendszerezése, a népköltészeti alkotások méltó helyének tudatosítása, műnemi és műfaji ismeretek, költői eszközök, az érzelmek sokféleségének megfogalmazódása a megismert művekben,
Fogalmak: műnem, műfaj, líra, népköltészet, műköltészet, népdal; szerelmi dal, virágének, táncszó, találós vers, kesergő, bujdosóének, ballada; népballada, műballada, időmértékes verselés, verslábak, jambus, spondeus, népdalgyűjtők |
Tanulói tevékenységek: hangos olvasás, néma olvasás , válogató olvasás, rendszerező ismétlés, a tanult definíciók felidézése, az új ismeretek rendszerezése, vázlatírás, a népköltészeti alkotásokra jellemző szavak gyűjtése, a műfajra jellemző motívumok csoportosítása, rendszerbe foglalása, a kimondott és kimondatlan szavak mögött megbújó jelentéstöbblet megfogalmaztatása, az elhallgatás szerepének megfogalmazása, a társadalmi különbségek sorsmódosító szerepének megfogalmazása, a tiszta szerelem érzésének és a természetnek a párhuzamos megjelenése, a jó és a rossz, a becsület és becstelenség erkölcsi kategóriájának elkülönítése, a hősiesség, az árulás, a hazaszeretet, a nemzeti öntudat megjelenése a népköltészeti és műköltészeti alkotásokban, a népi találékonyság megfogalmazódása, a jókedv és a gyász, elkeseredettség ellentétes érzésének megfigyeltetése alapvető összehasonlítási szempontok kiemelésével, a hangsúlyos verselés és a rímek szerepe
Ellenőrzés: a tanult műfaji és elméleti ismeretek számonkérése feladatlap formájában, jellemzés és leíró fogalmazás alkotása a megismert balladák alapján |
Ének-zene, földrajz. Történelem,
Zichy Mihály illusztrációi Arany János balladáihoz |
|
4. témakör
A XV-XVII. század irodalmából |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: A szakszavak ismerete, igényes nyelvhasználat, szókincsbővítés, az önkifejezés képességének fejlesztése szóban és írásban, önálló gondolkodás, véleménynyilvánítás, műolvasó képesség fejlesztése, verselemzési ismeretek elsajátítása, a költői nyelvhasználat lehetőségei, helyesírási ismeretek
Esztétikai-művészi tudatosság: a művészi alkotás lényegének megfogalmazása és helyes nyelvi formába öntése, a tanult műnemi és műfaji sajátosságok felidézése, vázlatkészítés, kulturált, minőségi nyelvhasználat, a művészi nyelv sokszínűségének felfedezése
Hatékony, önálló tanulás: Szakszavak és jelentésük elsajátítása, lényegkiemelés, önállóságra törekvés, vázlatkészítés, jegyzetkészítés tanári útmutató alapján kulcsszavak, tételmondatok kiemelése, a helyesírási ismeretek alkalmazása, esztétikus szövegelrendezés
Énkép, önismeret:
fegyelmezett munka, igényes kivitelezés, a siker és a kudarc érzéseinek feldolgozása |
A témakör elemei: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, Békéért, Mátyás kettős győzelmét ünnepli és más epigrammák, Heltai Gáspár: A farkasról és a bárányról, La Fontaine: A farkas és a bárány, Bornemisza Péter: Siralmas énnéköm, Balassi Bálint: Egy katonaének, Borivóknak való, Búcsúja hazájától, Hogy Júliára talála, így köszöne néki, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek)
Elsajátítandó ismeretek:
az új ismeretek áttekintése, rendszerezése, műnemi és műfaji ismeretek, költői eszközök, verstani ismeretek, az érzelmek sokféleségének megfogalmazódása a megismert művekben
Fogalmak: reneszánsz, humanizmus, epigramma, műfordítás, időmértékes verselés, verslábak; jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, pyrrichius, spondeus, hexameter, pentameter, disztichon, reformáció, fabula, Balassi-strófa, bordal, barokk, eposz, epizód,
|
Tanulói tevékenységek: hangos olvasás, néma olvasás, válogató olvasás, az írói életrajzok elhangzása után vázlatírás tanári segítséggel, majd a tankönyv és jegyzetek alapján önállóan is, a művelődéstörténeti korszakok megismerése után különféle szempontok alapján önálló kutatómunka, a művekben fellelhető szerkezeti elemek kiemelése tanári segítséggel, a műfaj jellemzőinek kiemelése a tanult definíció alapján, a költői eszközök és verstani jellemzők megnevezése, az új ismeretek készségszintre emelése, otthoni önálló gyakorlása,
Ellenőrzés: A témakör lezárása után és a részegységek között ellenőrző dolgozatok írása: kortörténeti ismeretek, fogalomismeret, alapvető életrajzi tudás, verstani elemzések, a tanult művek gondolati lényegének megfogalmazása |
Történelem, földrajz
Képes történelem, Kodály Zoltán: Pünkösdölő, Balassi megzenésített versei, Magyarország története |
|
5. témakör
Gárdonyi Géza: Egri csillagok |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: a szöveghű olvasás képességének fejlesztése, a szakszavak ismerete, az önkifejezés fejlesztése, helyes nyelvhasználat szóban és írásban, szövegértési feladatok megoldása, önálló véleményalkotás, önálló gondolkodás, együttműködés, vitatkozás, az összegző képesség fejlesztése, elvonatkoztatás, általánosítás
Esztétikai-művészi tudatosság: élmények és érzések kreatív fejlesztése, a művészi alkotás értő és beleérző ismerete, művészi önkifejezés, a műalkotás egyes részeinek elemzése, a tanult műfaji sajátosságok felidézése, igényes nyelvhasználat
Hatékony, önálló tanulás: a kitartó tanulás elsajátítása, az idővel történő hatékony gazdálkodás, a figyelem összpontosítása, képesség a közös munkára, önállóságra törekvés, előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása
Digitális kompetencia: információ felismerése, visszakeresése, tárolása, előhívása, bemutatása tanári útmutató alapján, megnevezett irodalmi honlapokban anyaggyűjtés, a keresés eredményének bemutatása
Énkép, önismeret: fegyelmezett munka, rendszeres munka, a rendezett külalak és a hatékony tanulás összefüggésének felismerése |
A témakör eleme: Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Elsajátítandó ismeretek: Gárdonyi Géza élete, a mű történelmi háttere, a történelmi regény, szerkezeti jellemzők, főszereplők, mellékszereplők, epizódok, a szereplők jelleme, a mű stílusa
Fogalmak: életrajz, regény, történelmi regény, forrásmű, dokumentum, cselekményszerkezeti vázlat, visszatérő motívum |
Tanulói tevékenységek: hangos olvasás, néma olvasás, válogató olvasás, életrajz szerkesztése a tanórán elhangzottak alapján, forrásmunkák használata az írói életmű összegyűjtéséhez, más történelmi regények ismerete, megnevezése; gyűjtőmunka, a regény történelmi hátterének ismerete, vázlatkészítés, a főszál és a mellékszálak elkülönítése, a szereplők csoportosítása, a főszereplő és a mellékszereplők összegyűjtése, a kategórián belüli csoportok megalkotása, a török és a magyar alakok jellemzése, pozitív és negatív tulajdonságaik számbavétele, a mű nyelvhasználata, az idegen szavak magyarázata, a legkedvesebb cselekményrészek, alakok összegyűjtése, a kiválasztás okának indoklása, idézetek gyűjtése, olvasónapló írása előre megbeszélt vázlatpontok alapján stb.
Ellenőrzés: szövegismeretet ellenőrző dolgozatok, íratása, jellemzések alkotása a tárgyalás sorrendjében, történelmi és az írói életmű ismeretét ellenőrző munkák íratása |
Történelem,
ének-zene (Tinódi, és más históriás énekek)
Gárdonyi Géza Emlékház, (Gárdony,
Agárd-puszta)
Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, Eger |
|
6. témakör
A kuruc kor irodalmából |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: a hallott és olvasott szöveg értése, helyes és kreatív nyelvhasználat, szókincs fejlesztése, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak megfigyelése, az internet és könyvtár használata különféle irodalmi segédanyagok összegyűjtéséhez, minőségi nyelvhasználat, tipikus jellemzők megragadása, lényegkiemelés, véleményformálás, elemzés
Esztétikai-művészi tudatosság: a megtapasztalt élmények és érzések kreatív kifejezése,
a műalkotás ismerete,
a mondanivaló megértése, műalkotások elemzése,
a sokszínűségre való nyitottság
Hatékony, önálló tanulás: figyelem összpontosítása, tanulási módszerek kialakítása, előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, könyvtári és más információs források használata, a gondolkodási kultúra fejlesztése, jegyzet- és vázlatkészítés
Digitális kompetencia: szövegszerkesztési alapismeretek, képek keresése, megnevezett honlapokból anyaggyűjtés, az információk tárolása,
Hon- és népismeret: a hazaszeretet elmélyítése, más népek népcsoportok értékeinek, történelmének ismerete, megbecsülése |
A témakör elemei: Csínom Palkó, Két szegénylegény egymással való beszélgetése (rövidített mű), Megjártam a hadak útját, Mikes Kelemen: 77., 88. És 207. Levél
Elsajátítandó ismeretek. a kuruc költészet létrejöttének történelmi háttere, népköltészettel való viszonya, műfajai, a Rákóczi szabadságharc, a műelemzési képesség fejlesztése, verstani ismeretek, stilisztikai ismeretek
Fogalmak: kuruc költészet, népköltészet, Rákóczi-nóta, a bujdosó- és szegénylegényének, a metafora, a félrím,
irodalmi levél, emlékirat |
Tanulói tevékenységek: hangos olvasás, néma olvasás, válogató olvasás, a kor történelmi ismereteinek bővítéséhez kapcsolódó anyaggyűjtés, a mikesi életmű más darabjai, az emlékirat műfajának további alkotói; gyűjtőmunka, szerkezeti jellemzők kerestetése, párbeszédes részek elkülönítése, a kurucokat és a labancokat jellemző részek kiemelése, a tanult költői eszközök kerestetése, megnevezése, a rímek kiemelése,
A fiktív levél és a valódi levél különbségének kiemelése, a tájleírás ismétlése, a sajátos, más népeket jellemző szokások megfigyeltetése, a honvágy megfogalmazódása stb. |
Történelem,
ének-zene, földrajz |
|
7. témakör
A felvilágosodás irodalmából |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
A meglévő ismeretek aktualizálása, önkifejezés, minőségi nyelvhasználat, szakszavak ismerete, szókincsbővítés, a tudatos nyelvhasználatra való törekvés erősítése, tipikus jellemzők kiemelése, az irodalmi nyelv és a köznyelv közötti különbségek megfogalmazása, összegzés, általánosítás, szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése, vitatkozás, véleménynyilvánítás
Esztétikai-művészi tudatosság: élmények és érzések kreatív kifejezése, művészi önkifejezés, a műalkotás értő és beleérző ismerete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság
Hatékony, önálló tanulás: kitartó tanulás, a saját tanulás megtervezés, figyelem összpontosítása, saját munka értékelése, önállóságra törekvés, az életkornak megfelelő helyesírás alkalmazása, rendszerezés, kombináció, problémamegoldó gondolkodás
|
A témakör elemei:
Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem, Zsugori uram, Az estve, Szegény Zsuzsi a táborozáskor, A boldogság, A Reményhez, Jövendőlés az első oskoláról Somogyban, Főhadnagy Fazekas úrhoz (rövidített mű), Fazekas Mihály: Csokonai Vitéz Mihály halálára, Lúdas Matyi, Kazinczy Ferenc: Epigrammák a Tövisek és virágokból
Elsajátítandó ismeretek: a felvilágosodás korszaka, történelmi háttér, szellemi áramlatok, alkotók, írói életrajzok, klasszicizmus, rokokó, műfajismeret, műelemzések stilisztikai ismeretek, verstani ismeretek
Fogalmak: felvilágosodás, klasszicizmus, rokokó, Voltaire és Rousseau alakja, munkásságuk, elégia, dal, helyzetdal, csalimese, versciklus, mecénás, jellemkép, gúny, irónia, időmértékes verselés, anakreóni vers, allegória, szónoki kérdés,
Vándormotívum, elbeszélő költemény,
Nyelvújítás; ortológus, neológus, epigramma, emlékirat, |
Tanulói tevékenységek:
írói életrajzok összeállítása a tankönyv és tanári útmutató segítségével, idegen szavak magyarázatának megfejtése szótárak, lexikonok segítségével, hangos olvasás, néma olvasás, válogató olvasás, a témakör íróinak más művei, gyűjtőmunka, szerkezeti jellemzők felismerése, a különféle stílusok jellemzőinek felismerése, költői eszközök és verstani tudnivalók keresése, elemzése, egy választott vers legfontosabb jellemzőinek összegyűjtése, leírása (a verselemzés kezdeti lépései) tanári irányítással, műelemzése tanári útmutató alapján
Ellenőrzés: a témakör tárgyalása közben és a témakör végén alapvető életrajzi, kortörténeti, verselemzési, verstani és fogalomismereti dolgozatok íratása
Memoriter: Csokonai Vitéz Mihály két verse, Kazinczy Ferenc két választott epigrammája |
Történelem, földrajz, művészettörténet
Lúdas Matyi - film, 1979. |
A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag, a fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimumszint, az 50% elérése.
Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembevevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák; a tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
Bevezetés |
2 |
|
2. |
Irodalmunk a reformkorban |
10 |
|
3. |
Irodalmunk a negyvenes évektől a kiegyezés koráig |
17 |
|
4. |
A magyar széppróza kibontakozása |
19 |
|
5. |
Irodalmunk a századfordulón |
14 |
|
6. |
Ízelítő a 19. század költészetéből |
10 |
|
|
Összefoglalás |
2 |
|
1. témakör
Bevezetés |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
Megfelelő szókincs használata, segédeszköz használata, szóbeli érvhasználat, a szóbeli kapcsolattartás főbb típusainak használata
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: önkifejezés képessége, a tanult műnemi és műfaji sajátosságok felidézése, vázlatkészítés, saját nézőpont összevetése más nézőpontokkal |
Ismétlés, rendszerezés |
Tanulói tevékenységek: kérdések és válaszok a tanult irodalmi művekből, vázlatkészítés, lírai és prózai művek értelmezése |
Történelem, művészettörténet, ének-zene, informatika |
|
2. témakör
Irodalmunk a reformkorban |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
A meglévő ismeretek aktualizálása, lényegkiemelés, önálló véleményalkotás, műelemzési technikák, irodalmi nyelv, az irodalmi szaknyelv fejlesztése, szó szerinti és
metaforikus nyelv megkülönböztetése, szókincsfejlesztés, önkifejezés, minőségi nyelvhasználat, együttműködés, vitatkozás, műolvasás, elemzés
Esztétikai-művészi tudatosság:
A művészi alkotás érző és beleérző ismerete, a művészi alkotás sokszínűségére való nyitottság, tanult műnemi és műfaji ismeretek felidézése, vázlatkészítés, igényes nyelvhasználat, stílusismeret
Hatékony, önálló tanulás:
Rendszerezés, gondolkodási kultúra fejlesztése, olvasási igény és öröm, lényegkiemelés, jegyzet és vázlatkészítés, megadott kulcsszavakra építkező témakifejtés, feleletterv készítése, címértelmezési technikák, memorizálás, forrásfeldolgozás,
Digitális kompetencia:
Számítógépes adatkeresés, irodalmi honlapok, folyóiratcikkek olvasása tanári útmutató alapján, kiselőadás készítéséhez segédanyag keresése, képbeillesztés, helyesírási ellenőrző program használata
Énkép, önismeret: hűség, hűtlenség, életelvek, igazságok, részigazságok, helytállás, önazonosság, elvhűség, becsület, kitartás, család |
A témakör elemei: Kölcsey Ferenc élete, Himnusz, Huszt, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
Vörösmarty Mihály élete, az epigrammákból, Szózat, Ábránd, Fogytán van napod
Elsajátítandó ismeretek: a 19. század első felének történelme, jelentős alakjai, irodalmi törekvései, műfaji és műnemi ismeretek, verstani ismeretek, a szerkezet jellemzői, a romantika korstílusának megfelelő ábrázolás, stilisztika
Fogalmak: reformkor, romantika, himnusz, óda, epigramma, parainesis keretes szerkezet, allegorikus ábrázolásmód, időmértékes verselés: hexameter, pentameter, disztichon, rímek |
Önálló, értelmező olvasás, önálló kérdésfeltevés, értelmezési kísérletek, önálló anyaggyűjtés, vázlatkészítés, jegyzetkészítés, önálló feleletterv, verselemzés tanári irányítással, műfaji sajátosságok elemzése, a lírai formanyelv változásának vizsgálata: Szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei, az éneklés öröme, verstani ismeretek alkalmazása, a verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismertetetése és értelmezése, a szó szerinti és az átvitt értelmű jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése és felfedezése, szóképek, alakzatok felismerése, gyűjtése, verstani ismeretek alkalmazása, verselemző fogalmazás készítése tanári útmutató alapján
Ellenőrzés: szóbeli feleletekkel és feladatlapokkal a tanult fogalmak, szerzők, művek, elemzési szempontok ismeretének számonkérése
Memoriterek: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Vörösmarty Mihály: Szózat |
Történelem, művészettörténet, zenetörténet, informatika |
|
3. témakör
Irodalmunk a negyvenes évektől a kiegyezés koráig |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
A meglévő ismeretek aktualizálása, lényegkiemelés, irodalmi nyelv, irodalmi szaknyelv, önkifejezés, minőségi nyelvhasználat, önálló gondolkodás, vitatkozás, elfogadás, összegző, rendszerező képesség, műolvasó képesség, műnembeli és műfajbeli meglátások, szókincsfejlesztés, szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése, verstani ismeretek, verselemzési ismeretek, költői nyelvhasználat
Esztétikai-művészeti tudatosság: A művészi alkotás értő és érző ismerete, a sokszínűségre való nyitottság, saját nézőpont összevetése más nézőpontokéval, a művészet iránti fogékonyság felkeltése, a tanult műnemi és műfaji sajátosságok felismerése, igényes nyelvhasználat, saját nézőpont kialakítása
Hatékony, önálló tanulás: gondolkodási kultúra fejlesztése, rendszerezés, kommunikáció, memorizálás, adott kulcsszavak alapján műelemzés készítése, cselekmény összefoglalás, lényegkiemelés, jegyzet és vázlatkészítés, feleletterv készítése, kulcsszavak, tételmondatok önálló kiemelése, jelentésrétegek feltárása, a cím értelmezése, forrásfeldolgozás, memorizálás
Digitális kompetencia:
Számítógépes életrajzkészítés, irodalmi honlapok megismertetése, felfedeztetése, összeállított szövegbe képbeillesztés, helyesírási ellenőrző program használata
Énkép, önismeret:
Emberi méltóság, hűség, hűtlenség, hazaszeretet, tisztesség, becsület, értékítéletek, magatartásformák, önazonosság, elvhűség, helytállás |
A témakör elemei: Petőfi Sándor élete, Fa leszek, ha…, Az alföld, Úti levelek, 11. Levél, a Felhők ciklusból, Reszket a bokor, mert…, Szeptember végén, Egy gondolat bánt engemet, A XIX. század költői, Vasúton, A nép nevében, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger, Forradalom, Négy nap dörgött az ágyú…, Pacsirtaszót hallok megint, Szörnyű idő…
Arany János élete, A szegény jobbágy, Nemzetőr-dal, Mátyás anyja, Szondi két apródja, A walesi bárdok, A tölgyek alatt, Vásárban
Tompa Mihály: A madár fiaihoz, Vajda János: A virrasztók, Nádas tavon
Elsajátítandó ismeretek: Petőfi, Arany és Tompa helye a magyar irodalomban, életrajz, műnemi és műfaji ismeretek, előmodernség, a tájlíra megújítói, verstani ismeretek, szerkezet, stilisztika, verselemzési gyakorlatok
Fogalmak: népiesség, realizmus, dal, gondolatritmus, hangszimbolika, bimetrikus verselés, úti levél, versciklus, elégia, rapszódia, programvers/ars poetica, szónoki kérdés, alkalmi vers, allegória, sorátvetés, életkép, ballada, történelmi ballada, lélektani ballada, szimbólum, látomásos líra, időmértékes verselés |
Önálló, értelmező olvasás, értelmezési kísérletek, vitában való részvétel, önálló anyaggyűjtés, vázlatkészítés, jegyzetkészítés, feleletterv készítése, verselemzés készítése adott szempontok alapján, szóképek, alakzatok önálló felismerése, gyűjtése, verstani ismeretek alkalmazása, szerkezeti jellemzők kiemelése önálló munkával
A verstípusnak megfelelő nyelvezet megfigyeltetése, rokon értelmű szavak gyűjtése, a mindennapi nyelv és az irodalmi nyelv közti különbség kiemelése, a hitvesi szerelem irodalmi megfogalmazásának kiemelése.
Az elmúlás, a halál megfogalmazódásának megfigyelése, a lélek megbomlásának folyamata Arany balladájában, a párhuzamos szerkesztés, a látomásos líra újszerű megfogalmazásának
megfigyeltetése, hagyományos tájlíra - új típusú tájszemlélet
Ellenőrzés: elbeszélő fogalmazás íratása, életkép készíttetése tanári útmutató alapján, memoriterek |
Történelem, zenetörténet, művészettörténet
Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest), Mednyánszky László: Virágzó fák, Szőnyi István: Zebegényi temetés, Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival, Paál László: Erdőben |
|
4. témakör
A magyar széppróza kibontakozása |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
Szókincsfejlesztés, lényegkiemelés, tipikus jellemzők megragadása, önkifejezés, minőségi nyelvhasználat, önálló gondolkodás, együttműködés, vitatkozás, véleményformálás, összegző- rendszerező képesség, műnemi és műfaji sajátságok, értékelés, kritika, az irodalmi nyelv, az irodalmi szaknyelv, szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése
Esztétikai-művészeti tudatosság: a művészi kifejezés sokszínűségére való nyitottság, a tanult műnemi és műfaji sajátságok felidézése, vázlatkészítés, igényes nyelvhasználat, saját nézőpont összevetése más nézőpontokkal, stílusrétegek,
Hatékony és önálló tanulás: gondolkodási kultúra fejlesztése, önművelés igényének felkeltése, olvasási igény és öröm, rendszerezés, kommunikáció, konkretizálás, elvonatkoztatás, általánosítás, döntéshozatal, kulcsszavak, cselekmény összefoglalása, lényegkiemelés, jegyzet és vázlatkészítés, értékelés, felelettervek készíttetése, jelentésrétegek feltárása, regény- és novella értelmezés módszerek, forrásfeldolgozás, idézési technikák
Digitális kompetencia: elektronikus könyvtárhasználat, segédanyagok keresése tanári útmutatóval, irodalmi emlékhelyek leltároztatása, életrajzok készíttetése, képbeillesztés, helyesírási ellenőrző program ismerete
Énkép, önismeret: hazaszeretet, becsület, becstelenség, hazaszeretet, tisztesség, szülői szeretet, tisztelet, helytállás, emberi igazságok, felismerések, a nő helyzete a 19. század első felének Magyarországában, hatalmi viszonyok a társadalomban és a családban, konfliktusok és kezelésük
Hon- és népismeret: a 19. század második felének Magyarországa, vidék és város, Felvidék. |
A témakör elemei: Jókai Mór élete, A kőszívű ember fiai, Mikszáth Kálmán élete, A néhai bárány, Bede Anna tartozása, A Balóthy-domínium, Szent Péter esernyője
Elsajátítandó ismeretek: Műismeret, regényelemzési én novellaelemzési szempontok, romantikus és realista ábrázolásmód, balladaiság, a jellemábrázolás módszerei, a természetábrázolás újszerűsége, kapcsolata a természettel, és cselekménnyel, a címek szerepe, az
elbeszélői stílus, a társadalomkritika
Fogalmak: romantika, realizmus, legenda, karcolat, szabadságharc, forradalom, életút, regény, főszál, mellékszál, ellentétező, párhuzamos és visszatérő szerkesztés, eszményítő, anekdotázó és humoros ábrázolás, epizód, jellem, tabló, patetikus stílus, a leírás formái |
Hangos és válogató olvasás, a cselekmény összefoglalása, vázlatírás, jellemzés tanári irányítással, majd önállóan, összehasonlítás, az írói nyelv megfigyeltetése, (szóképek, alakzatok), véleményalkotás, a regényelemek megfigyeltetése, a regény helye a magyar irodalomban, a történelem és a magánélet összefonódásának kiemelése, valós történelmi események a műben, az írói fantázia megmutatkozása, a főalakok és a mellékalakok társadalmi osztályai, a beszélő nevek megfigyeltetése, az időjárás sorsfordító szerepének kiemelése, anekdota és humor a szereplők cselekedeteiben és a megfogalmazás
módjában, a szeretet, szerelem és a gyűlölet, rosszindulat tettei a műben, nemesség és aljasság szembenállása a női és férfi szereplők jellemében, az ellenfelek nemes tulajdonságainak nemtelen cselekedeteinek megfigyeltetése, a kisember szerepe a műben a passzivitás ás az aktivitás, a múlt a jelen és a jövő hármasságának megfigyeltetése, archaikus megfogalmazásmód, olvasási, szövegértési nehézségek kiemelése, magyarázata, filmadaptáció részleteinek összevetése az olvasottakkal, a szövevényes cselekményszövés titka, szerkesztési okai, a balladaiság kiemelése, a legenda középkori műfaja a 19. század irodalmában, anekdoták a jellemzés szolgálatában, falu és kisváros a 19. századvég Magyarországában, a hiedelmek, mesebeli vonások szerepe a regényben, a "beszélő" természet szerepe Mikszáth novelláiban
Ellenőrzés: olvasásellenőrző dolgozatok íratása, jellemzés készíttetése, elbeszélő és leíró fogalmazások íratása, napló készíttetése egy regény vagy novellaalak szerepében, az életrajzok sarkpontjainak számonkérése, elemző fogalmazás íratása tanári útmutató alapján |
Történelem, művészettörténet, film, fotográfiák,
Jókai Emlékmúzeum, Balatonfüred,
Várkonyi Zoltán: A kőszívű ember fiai (film, 1965)
Than Mór: Buda ostroma
Bán Frigyes,
Ladislav Pavlovic: Szent Péter esernyője (magyar-cseh film, 1958) |
|
5. témakör
Irodalmunk a századfordulón |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: irodalmi nyelv, szaknyelv, önkifejezés, szókincsbővítés, irodalmi nyelvhasználat, önálló gondolkodás, együttműködési készség, vitatkozás, véleménynyilvánítás, elvonatkoztatás, általánosítás, összehasonlítás, műolvasás,
összegző, rendszerező képesség, irodalmi nyelvhasználat, szó szerinti és metaforikus jelentés, verstani ismeretek, költői nyelvhasználat, elfogadás műnemi és műfaji sajátosságok
Esztétikai-művészeti tudatosság:
A különleges szépség megragadása, a nyelvi forma különlegességének felismerése, az érző és beleérző képesség fejlesztése, A művészi sokszínűségre való nyitottság, a művészet iránti fogékonyság iránti nyitottság fejlesztése
Digitális kompetencia: szövegszerkesztési ismeretek alkalmazása írói életrajz elkészítésekor, irodalmi honlapok használata, Magyar Elektronikus Könyvtár használata, képbeillesztés önálló kiselőadás elkészítésekor, helyesírási program használata
Hatékony, önálló tanulás: gondolkodási kultúra fejlesztése, önművelés iránti igény felkeltése, konkretizálás, elvonatkoztatás, általánosítás,
lényegkiemelés, jegyzet és vázlatkészítés, feleletterv készítése, kulcsszavak, gondolatok kiemelése, verselemzési technikák alkalmazása, memorizálás, forrásfeldolgozás, idézési technikák
Énkép és önismeret: értékítélet, életelvek, magatartásformák, ellentmondások, helytállás, önazonosság, őszinteség, egyszerűség, hűség |
A témakör elemei: Krúdy Gyula élete, Az ősök, Ady Endre élete, Hazamegyek a falumba, Az Értől az Óceánig, A befalazott diák, Mátyás bolond diákja, Szent Margit legendája, A föl-földobott kő, Az én magyarságom, Magyar jakobinusok dala, Lédával a bálban, Őrizem a szemed, A nagy Pénztárnok, Hiszek hitetlenül istenben, Dózsa György unokája, A tűz csiholója, Két kuruc beszélget, Párisban járt az ősz, Ifjú szívekben élek
Elsajátítandó ismeretek: Nyugat, Műismeret, novella és verselemzési ismeretek, a komikum típusai, új típusú költői nyelv, szimbolikus költői ábrázolásmód, a szülőföld és költői szerepe, formai gazdagság, verstani ismeretek, magyarságtudat, hívő hitetlenség, háborúellenesség, forradalmár életérzés, élet és halál kérdései, szenvedélyesség és erőtlenség
Fogalmak: komikum, jellemkomikum, helyzetkomikum, szimbolizmus, szimbolista látásmód, versciklus, gondolatritmus, istenkereső vers, pénzvers, Léda-versek, Csinszka-versek, jelképiség, |
Önálló, értelmező versolvasás, értelmezési kísérletek, önálló anyaggyűjtés, vázlatkészítés, önálló feleletterv összeállítása, verselemzés tanári segítséggel, majd önállóan, szóképek, alakzatok önálló felismerése, kikeresése, verstani ismeretek alkalmazása
Összehasonlító-szempontok alapján a tanult Mikszáth és Krúdy mű összevetése, a hazához való kötődés formáinak tanulmányozása Ady
műveiben, a szerelmi líra nyelvének megújulása, nyers, őszinte megfogalmazása, ellentétek kerestetése, istenhit és hit nélküliség, istenkeresés, vágyakozás, gyermekkor, Ószövetség, zsoltározós megfogalmazás, az indulatok, a pénz, a hatalom megfogalmazódása, élet és mulandóság
Ellenőrzés: memoriterek, verselemző fogalmazások íratása tanári szempontok alapján, a költői eszközök és alakzatok biztos felismerése, verstani ismeretek, stílusjellemzők a tanult művekben |
Történelem, művészettörténet, fotográfiák, Ady Emlékmúzeum (Budapest) |
|
6. témakör
Szemelvények a XIX. század költészetéből |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
A meglévő ismeretek aktualizálása, önálló véleményalkotás, összefüggések megfogalmazása, lényegkiemelés, összegzés, elvonatkoztatás, műelemzési technikák alkalmazása tanári segítséggel, összehasonlítás, önkifejezés, minőségi nyelvhasználat, együttműködés,
vitatkozás, összegző, rendszerező képesség, elfogadás, tolerancia, műolvasás, műnemi és műfaji sajátságok elkülönítése önálló munkával
Esztétikai, művészi tudatosság:
A szépség felismerése, a kompozíció rendjének megfogalmazása, a nyelvi formák változatosságának felismerése, a tanult műfaji sajátosságok felismerése, elemzési vázlatkészítés, jegyzetek, feleletterv megfogalmazása
Hatékony, önálló tanulás: gondolkodási kultúra fejlődése, az önművelés igényének felkeltése, rendszerező, ismétlő gyakorlatok, kulcsszavak kerestetése, jegyzet és vázlatkészítés, feleletterv íratása, jelentésrétegek feltérképezése, forrásfeldolgozás, idézési technikák
Digitális kompetencia: szövegszerkesztési ismeretek alkalmazása összefoglaló munkák készíttetésekor, táblázatkezelési ismeretek alkalmazása rendszerező
munkák végzésekor, helyesírási program ismerete és alkalmazása, képkeresés és képbeillesztés |
A témakör elemei: Goethe: Vándor éji dala, Burns: Falusi kislány, Falusi randevú, Berzseny Dániel: Búcsúzás Kemenesaljától, Shelley: Szabadság, Heine: 1849 októberében, Puskin: Ismerlek, harc, Vörösmarty: Előszó, Hugo: Amit a költő 1848-ban gondolt Poe: Lee Annácska, Baudelaire? Az albatrosz, Őszi dal,
Elsajátítandó ismeretek: a műfordítás és az eredeti mű kapcsolata, azonos motívumok, témák más nemzetek irodalmában, témakapcsolás, a nyugat- és kelet-európai nemzetek látásmódja a történelem eseményeiről
Fogalmak: A tanult fogalmak alkalmazása |
A tanult műfaji ismeretek felelevenítése, beépítése az új ismeretanyagba, kapcsolódási pontok kerestetése és megfogalmaztatása a magyar és más népek irodalma között, a tanult verstani és stilisztikai ismeretek alkalmazása, a műfordítás fogalmának és lényegének felismerése (a tanult idegen nyelv ismeretének felhasználása), műelemzések készíttetése tanári segítséggel, kulcsszavak kerestetése után lényeges gondolatok megfogalmaztatása az olvasott műből, párversek felismertetése a tanév irodalmi anyagából, közös-
és eltérő megfogalmazási módok kiemelése, memoriterválasztás, számonkérés
Ellenőrzés: műelemzés írása tanári útmutató alapján, szóbeli feleletek feladatlapok megoldása a tanult fogalmak, írói alkotások kapcsán |
Történelem, földrajz, idegen nyelv |
|
Idegen nyelvi kommunikáció:
Az "eredeti" és a műfordított vers összevetése, hangoztatása
Énkép, önismeret: értékítélet, magatartásformák, életelvek, emberi igazságok, helytállás, önazonosság, vallomás, önkorlátozás, szenvedélyesség felismertetése
Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra: A különböző európai irodalmi alkotások értő befogadása, nyitottság más nemzetek, világszemléletére, a műfordítás jelentőségének felismertetése, érdeklődéskeltás más népek irodalma iránt egyetemes értékek felismertetése |
|
|
|
A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimumszint az 50% elérése.
Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni meg a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
1. |
Ismétlés, bevezetés |
2 |
|
2. |
A Nyugat nemzedékeinek irodalmából |
28 |
|
3. |
Móricz Zsigmond |
4 |
|
4. |
Írók a két világháború között |
20 |
|
5. |
Portrék és művek a 20. század magyar irodalmából |
11 |
|
6. |
Kitekintés a világirodalomba |
6 |
|
|
Összefoglalás |
3 |
|
1. témakör
Ismétlés, bevezetés |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: A meglévő ismeretek előhívása, kiegészítése, lényegkiemelés, az irodalmi nyelv használata, a szaknyelv használata, értékelés, kritika, a szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a megfelelő szókincs használata, a szóbeli kapcsolattartás főbb típusainak használata, segédeszköz-használat, szóbeli érvhasználat
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: önkifejezés képessége, a tanult műnemi és műfaji sajátosságok felidézése, vázlatkészítés, igényes nyelvhasználat, saját nézőpont összevetése más nézőpontokkal |
Ismétlés, bevezetés
Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály, Vajda János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Ady Endre |
Kérdések és válaszok a tanult irodalmi művekről
Vázlatkészítés, lírai és prózai művek értelmezése prózában |
Történelem, művészettörténet, ének-zene |
|
2. témakör
A Nyugat nemzedékeinek irodalmából |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció: lényegkiemelés, tipikus jellemzők megfogalmazása igényes nyelvhasználat szóban és írásban, a szóbeli kapcsolattartás főbb típusainak ismerete és használata, önálló véleményalkotás, az irodalmi nyelv és a szaknyelv fejlesztése, kritika, értékelés, szókincsfejlesztés
Esztétikai-művészi tudatosság: saját nézőpont kialakítása, nézőpontok ütköztetése, a világismeret gazdagítása, a művészet iránti fogékonyság elmélyítése, az empátia érzésének elmélyítése, a művészi alkotás sokszínűségére való nyitottság
Hatékony, önálló tanulás: gondolkodási kultúra fejlesztése, olvasási igény és öröm,
rendszerezés, általánosítás, elemző feldolgozás tanári útmutató alapkán, cselekmény összefoglalása, kulcsszavak, tételmondatok kiemelése, címértelmezés, regényelemzés tanári útmutató alapján segédeszközök használata, vázlatkészítés, jegyzetkészítés, rendszerezés
Hon- és népismeret:
(a 20. század első évtizedeinek Magyarországa) |
A témakör elemei: Babits Mihály: Új leoninusok, A csengettyűs fiú, Fiatal katona, Balázsolás
Juhász Gyula: Magyar nyár 1918, Magyar táj, magyar ecsettel, Milyen volt, Anna örök
Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai (részletek), Ó én szeretem a bús pesti népet…, Ötévi fegyház
Tóth Árpád: Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú
Karinthy Frigyes: Így írtok ti, Én és énke, Tanár úr kérem (házi olvasmány)
Elsajátítandó ismeretek: A 20. század elejének irodalmi törekvései, verstani ismeretek, műfaji és műnemi ismeretek, a látomás, a tájlíra újszerűsége, impresszionizmus, költői eszközök és alakzatok, a humor megnyilvánulásai
Fogalmak: Nyugat, "nemzedékek", versciklus, képszerűség, látomásos líra,
elégia, novella, humanizmus, idill, leoninus, disztichon, soráthajlás, esszé, szinesztézia, hangulatlíra, impresszionizmus, asszonánc, szonett, rímek, gondolati költemény, humoreszk, sci-fi, karcolat, kroki, paródia, irónia, groteszk, kisregény, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi humor, belső monológ |
Hangos és néma olvasás, válogató olvasás, kérdések és válaszok irodalmi művekről, vers- és prózamondás, lírai és epikai művek értelmezése szóban és írásban tanári segítséggel, majd önállóan, önálló anyaggyűjtés, műelemzés, jegyzetkészítés, vázlatírás, feleletterv készítése
Verselemzés íratása tanári útmutató alapján, leíró fogalmazás alkotása önállóan, elbeszélő fogalmazás készíttetése saját gyermekkori emlékeiből, élményeiből, fogalmak, összefüggések számonkérése
Ellenőrzés: szóbeli feleletek: verselemzés tanári kérdésekkel, a tanult fogalmak ismeretének ellenőrzése feladatlapok segítségével
Memoriter: két vers, szabad választás alapján |
Történelem, zeneirodalom (impresszionizmus) |
|
3. témakör
Móricz Zsigmond |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
Lényegkiemelés, összegzés, elvonatkoztatás kérdések segítségével, tipikus jellemzők megfogalmazása, az irodalmi nyelv használata, a szaknyelv használata, értékelés, kritika, kritikus gondolkodás, összehasonlítás, kapcsolatba
hozás, igényes nyelvhasználat szóban és írásban, érvek és ellenérvek ütköztetése kulturált formában, a nem nyelvi jelek szerepének megfigyeltetése, elsajátítása
Esztétikai-művészi tudatosság: művek elemzése, a nyelvhasználat újdonságainak felismerése, stílusrétegek a szépirodalomban (megfigyeltetés), az irodalom iránti érzékenység elmélyítése, az ábrázolásmód sokszínűségének felfedeztetése
Hatékony és önálló tanulás, vázlatkészítés, jegyzetkészítés gyűjtőmunka, könyvtárhasználat
Hon- és népismeret: (a 20. század elejének Magyarországa, társadalmi rétegződések) |
Móricz Zsigmond
A témakör elemei: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig
Elsajátítandó ismeretek: az ábrázolás módszerei, az írói világ sokszínűsége, a társadalombírálat irodalmi megnyilvánulásai, a mélyszegénység ábrázolása az irodalomban, a gyermek és
a felnőtt világa, szegénység és tehetősség, a diákélet a 19-20. Század határán, jó és rossz, család és külvilág
Fogalmak: regény, novella, naturalizmus, realizmus, tipizálás, drámaiság, társadalombírálat,
|
Válogató olvasás, a cselekményszerkezeti vázlat elkészítése, a jellemábrázolás módszereinek megfigyeltetése, összehasonlító elemzés a felnőtt és a gyermeki látásmódról, a férfi és nő kapcsolata a gyermek szemszögéből, a korabeli iskolai és kollégiumi élet megfigyeltetése, nemzedékek eltérő viselkedésmódjának kiemelése, a lélek finom rezdülései, elbeszélő fogalmazás készíttetése, novellaelemzés alkotása |
Történelem
Múzeum: iskolatörténeti kiállítás (pl. Sárospatak, Ópusztaszer)
Ranódy László: Légy jó mindhalálig (film, 1960)
|
|
4. témakör
Írók a két világháború között |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolatok |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
Lényegkiemelés, műelemzési technikák elsajátítása és alkalmazása tanári segítséggel, az irodalmi nyelv használata, a szaknyelv használata, összegzés, elvonatkoztatás, összehasonlítás, értékelés, kritika, a szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, igényes nyelvhasználat szóban és írásban, kulturált beszédhasználat a mindennapi kommunikációban
Esztétikai-művészi tudatosság: a szépség bemutatása, műelemzési technikák, művek elemzése, vélemények ütköztetése, a világszemlélet gazdagítása, a nyitottság az érdeklődés és önkifejezés képességének fejlesztése, a magány tükröződése az irodalmi művekben, a szerelem kettőssége a lírai művekben, a hit utáni vágy, az emlékezés a lírai művekben
Hatékony és önálló tanulás: vázlatkészítés, jegyzetkészítés, anyaggyűjtés
Énkép, önismeret: emberismeret, világismeret: (a szabadság vágya a hiány kézzelfoghatósága, elnyomás, behódolás, lázadás, igazság, látszatigazság, hazugság stb.)
|
A témakör elemei:
Kassák Lajos: Egy ember élete, Mesteremberek; Nagy Lajos: Mi az, hogy munkáskülsejű? A szakadék, Képtelen természetrajz; Szabó Lőrinc: Szénásszekér, Egy pohár víz, Tücsökzene;
József Attila: Curriculum vitae, Mikor az uccán átment a kedves, Áldalak búval, vigalommal, Tiszta szívvel, Istenem, Nem emel föl, Favágó, Altató, Születésnapomra;
Radnóti Miklós: Októbervégi hexameterek, Tétova óda, Nem tudhatom, Erőltetett menet; Gelléri Andor Endre, A szállítóknál, Kisgerezdek; Tamási Áron: Ábel a rengetegben; Illyés Gyula: Nem menekülhetsz, Egy mondat a zsarnokságról; Déry Tibor: A Dunánál; Weöres Sándor: Szán megy el az ablakod alatt, Robogó szekerek, Majomország; Pilinszky János: Harbach, 1944, Francia fogoly; Nagy László: elmentek tejfogaim, Ki viszi át a szerelmet, Tűz
Elsajátítandó ismeretek: önéletrajz, költői, írói nyelvhasználat, realista ábrázolásmód, a külvárosi munkásemberek világának megfigyelése, a karakterrajz, a regényciklus jellemzői, a hősök fejlődő, alakuló tulajdonságai, az idő, a hely változásai a művekben, a székely szokások és nyelvhasználat, a humor megnyilvánulásai, "gógéságok", jellemábrázolás, a szociográfia jellemzői, a kétértelműség, az időmértékes verselés, emberi tartás és meg nem alkuvás, küzdés, szabadság, a hangokkal történő játék, a ritmus és rím szerepe a költői műben, a részvét, a részvétkeltés megfigyeltetése, a látomásosság, a hangsúlyos verselés, szerepe a lírai művekben, az összetett (komplex kép),
|
Hangos és néma olvasás, lírai és epikai művek értelmezése, a társadalomrajz megfigyeltetése, a humor eszközei, a versciklus jellemzői, az önéletrajz és az irodalmi mű kapcsolatának kiemelése, a szerelem sokszínű érzésének megfigyeltetése, a hit utáni vágy tettenérése, gyermekszerep és felnőtt-lét a költői alkotásokban, az önéletrajz és az életrajz egységének kiemeltetése, a hitvesi szerelem, a hazaszeretet és a háború testet és lelket nyomorító hatásának megfigyeltetése, a testi szenvedés és a költői nyelvhasználat kapcsolata, a regény jellemzőinek megfigyeltetése, cselekményvázlat készíttetése, a kisebbségben élők nyelvhasználata és a tájszavak stilisztikai hatása, a népmese, és a népballada műfaji jellemzőinek felismerése, és ezek „otthonos” jelenlétének megfigyelése, a történelem és az irodalom kapcsolata, az emelkedettség érzésének megfogalmazódása, a ritmus és a rímek szerepének kiemelése
Verselemzések íratása tanári előkészítéssel, életrajz szerkesztése szabadon választott irodalmi hősről, interjúkészítés: Ábel
Ellenőrzés: szóbeli - és írásbeli feleletek; a tanult fogalmak, elemzési szempontok ismerete, elemzés alkotása tanári útmutató alapján
Memoriterek: József Attila és Radnóti Miklós művei közül 2-2 |
Történelem, képzőművészet (Kassák Lajos), megzenésített versek (József Attila Weöres Sándor) színház, film: Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Halász Judit énekelt versei, Kriza János: Erdélyi tájszótár |
|
Hon- és népismeret: (a 20. század második felének Magyarországa;
a II. világháború, a holocaust,
az üldöztetés, a kisebbségi lét,
a politika és az irodalom kapcsolata)
|
Fogalmak: curriculum vitae, vallomás, helyzetdal, istenes vers, párhuzam, altatódal, önirónia, hexameteres verselés, óda, elégikus-óda, regényciklus, fejlődésregény, pikareszkregény, szociográfia, gyermekdal, ütemhangsúlyos verselés, ritmus, prózavers, látomásos líra, részvét, szimultán ritmus, jelképiség |
|
|
|
5. témakör
Portrék és művek a 20. század világirodalmából |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolatok |
|
Anyanyelvi kommunikáció: Igényes nyelvhasználat szóban és írásban, kulturált és kifejező nyelvhasználat a mindennapi kommunikációban,
Esztétikai-művészeti tudatosság:
művek elemzése, vélemények ütköztetése, a világszemlélet gazdagítása, a nyitottság az érdeklődés és önkifejezés képességének fejlesztése, a költői nyelv egyediségének tettenérése és jelentéstöbblete
Hatékony és önálló tanulás: vázlatkészítés, jegyzetkészítés, anyaggyűjtés
Hon- és népismeret: (a 20. század második felének Magyarországa; a II. világháború, a holocaust, az üldöztetés, a kisebbségi lét,
A politika és az irodalom kapcsolata) |
A témakör elemei: Áprily Lajos: Március, Örkény István: Egyperces novellák, Kálnoky László: Egy modern zsarnokhoz; Jékely Zoltán: Futballisták; Benjámin László: Nem adhatsz többet; Csanádi Imre: Az 56-os évre, Nemes Nagy Ágnes: A szabadsághoz; Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér; Kertész Imre: Sorstalanság
Elsajátítandó ismeretek: a ritmus és a rím költői "feladata", az abszurd ábrázolásmód, a groteszk bemutatás, az elégia műfajának modernkori értelmezése, az önmegszólító költemény irodalmi alkalmazása, a stílusgyakorlat sokrétű alkalmazása, a gondolati vers érzelmi szerepe, a kivetettség, a veszélyeztetettség megfogalmazódása, az írói elismertség jutalma
Fogalmak: egyperces novella, groteszk, abszurd, önmegszólító költemény, elégia, ars poetica, Nobel-díj, holocaust, Auschwitz |
Hangos olvasás és válogató olvasás, lírai és epikai művek értelmezése, a groteszk ábrázolásmód megfigyeltetése, összehasonlító elemzés készítése tanári segítséggel, az elégia hangulatának megfigyeltetése, a költői hitvallás jelentősége, a költői nyelvhasználat jelentéstöbblet-adó szerepe, a gyermekkor, a család, a napló hagyományőrző feladata az irodalomban és az emberi életben
Elbeszélő fogalmazás és jellemzés íratása |
Történelem képzőművészet, karikatúrák |
|
6. témakör
Kitekintés a világirodalomra |
|
Fejlesztési kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák és tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolatok |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
Lényegkiemelés, műelemzési technikák tanári segítséggel, a költői/írói nyelvhasználat megfigyeltetése, a mindennapi nyelv és a költői nyelv közti különbségek megfigyelése, megfogalmazása, a műfajok korokon átívelő szerepének észrevétele, tipikus jellemzők kiemelése, az irodalmi nyelv használata, a szakszókincs használata, összehasonlítás, értékelés, kritika, a szó szerinti és a metaforikus jelentések elkülönítése, szókincsfejlesztés
Esztétikai-művészeti tudatosság: A művészi kifejezés sokszínűségére való nyitottság, a tanult műnemi és műfaji sajátosságok felidézése, igényes nyelvhasználat, a különböző stílusrétegekből eredő szövegek észrevétele, a látható nyelv
Hatékony és önálló tanulás: gondolkodási kultúra fejlesztése, önművelés igénye, olvasási igény és öröm, elemző feldolgozás tanári segítséggel, cselekmény összefoglalás önállóan, kulcsszavak használata, tételmondatok kiemelése, címértelmezések, novella és verselemzési technikák használata kevés segítséggel
Énkép, önismeret: értékítélet, magatartásformák megfigyelése, a metaforák jelentése a mindennapi életben
Egyetemes emberi kultúra:
a különböző világirodalmi alkotások befogadása, nyitottság a különféle népek kultúrája és szokásai iránt, a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése |
A témakör elemei: Franz Kafka: A keselyű; Gabriel Garcia Marquez: Öregúr - hatalmas szárnyakkal; Arthur Rimbaud: A magánhangzók szonettje; Guillaume Apollinaire: Kikericsek
Elsajátítandó ismeretek: a parabolának mint kisepikai műfajnak a megfigyelése, a jellemzők kiemelése, az állatmese műfajának más jeles művelői, a történet jelképes rétegének feltérképezése, a látomás és a csoda világának megfigyeltetése, a meseszerű stílus, a realista nyelv, a hangszimbolika,
Fogalmak: parabola, állatmese, hangszimbolika, képvers |
Hangos olvasás és válogató olvasás, összehasonlító elemzés az állatmesék műfajában, a jelképek megfigyeltetése, az átvitt értelmű nyelvhasználat megfigyeltetése, a hangszimbolika költői nyelvbéli szerepe, az érzelmek és gondolatok kifejezésének bemutatása a modern irodalmi nyelvben, a pillanat ábrázolása |
|
A továbbhaladás feltételei: A felsorol témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimumszint az 50% elérése.
Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni meg a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.
2.1.5. Magyar irodalom 9–12. évfolyam (humán, reál, általános)
A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé.
Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja.
Anyanyelvünk, a magyar nyelv, műveltségünk elengedhetetlen feltétele, nemzeti kultúránk hordozója és biztosítéka, nemzeti létünk folyamatosságának kifejezője. Az anyanyelv a személyiség legbelsőbb sajátossága: gondolkodásunk, értelmi gazdagodásunk nélkülözhetetlen feltétele, érzelmi és közösségi életünk kiteljesedésének legfontosabb eszköze.
Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl.: internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény.
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént a kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és a mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.
A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében segíti megérteni az emberi, a társadalmi problémákat, tudatossá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és a művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz.
Az irodalomtanítás különösen fontos abból a szempontból is, hogy az irodalmi szövegek igényes kiválasztásával lehetőség nyílik olyan igazodási pontok, erkölcsi alapvetések, erkölcsi normát adó értékek és magatartásformák, szabályok megmutatására, melyek a mindennapi (egyre nehezebbé váló, egyre áttekinthetetlenebb) életben, a környező világban való tájékozódásban segítséget nyújthatnak. Az elemzésre vagy elolvasásra szánt művek a keresztény értékrendet is közvetítik, illetve azzal kapcsolatos kérdéseket vethetnek fel, állásfoglalásra, elgondolkodásra késztetve a diákokat. Az irodalomtanítás szervesen kapcsolódik a történelem, a zene, a képzőművészet, filozófia és az informatika, de a különböző korszakok kulturális állapotának bemutatásakor akár a biológia, földrajz, kémia, matematika, fizika tantárgyakhoz is, így átfogó ismereteket tud közvetíteni a tanulók számára az egyes művelődéstörténeti korszakokról és az egyetemes emberi kultúráról. Mindez segíti a diákokat a múlt, a gyökerek megismerésében, a világ fejlődésének érzékelésében és a rájuk váró jövő kialakításában, felépítésében.
Az irodalmi művek alapvető tájékozódási pontok az igényes köznyelv használatához, a különféle írásbeli műfajok megalkotásához, értelmezéséhez, ugyanakkor szinte korlátlan lehetőségét adják a szókincs bővítésének, az önkifejezés színvonalas, változatos megvalósításnak fejlesztéséhez. Az elemző munkák a gondolkodásmód fejlesztését és többsíkú formálását teszik lehetővé: általánosítás, elvonatkoztatás, konkretizálás, rendszerezés, részekre bontás, rendszerbe helyezés, konkrét és mögöttes, elvont jelentések felfedezése, stb.
Az irodalomtanítás része a memoriterek ismeretének megkövetelése is, mellyel nemcsak a gondolkodás, a figyelem fejleszthető, hanem egy-egy mű, egy-egy gondolat személyesebbé tételével a diák személyisége, lelke is gazdagítható.
Az irodalomoktatás lehetőséget ad az olvasási kedv felébresztésére is, hogy aztán rendszeres olvasóvá lett diákok, ily módon váljanak a kulturális élet változásaival lépést tartó és lépést tartani kívánó felnőttekké.
Mindazonáltal semmiképpen sem szabad elfelejteni azt, hogy talán az irodalom és az anyanyelvi oktatás szól leginkább az érzelmekről és az érzésekhez, ezért tud igen sokrétűen és mélyrehatóan beleszólni a személyiség alakulásába. Talán napjainkban úgy tűnik, hogy elsősorban a tárgyi tudás a legfontosabb, mégis fontos tudni, hogy az irodalom a lélek nevelése is, ezért nagy a felelőssége minden irodalmat és anyanyelvet oktató tanárnak, nevelőnek abban, hogy milyen lelki útravalóval bocsájtja el az érettségi után az iskolából kikerülő diákokat.
A kerettantervben javasoltak a Pethőné Nagy Csilla- és a Mohácsi Károly-féle tankönyvcsaládokon, illetve az Antalné-Rácz- és a Balázs-Benkes-féle tankönyvcsaládokon alapulnak.
Célok, feladatok, fejlesztendő területek
(Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek)
Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség, digitális kompetencia.
Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, a tanulás tanítása, felkészülés a felnőttlét szerepeire.
Egyéb fejlesztési területek: rendszeres olvasóvá nevelés, szövegértő hangos és néma olvasás szépirodalmi szövegekkel, közös műértelmezés, egyéni műértelmezés, irodalmi művek szó szerinti és metaforikus jelentésének elkülönítése, a költői nyelv sajátosságai, hibátlan helyesírás, igényes nyelvhasználat írásban és szóban, esztétikus megjelenítés, a nyelv rendszerének átfogó ismerete, a szaknyelv használata, tájékozottság a modern nyelvtudományban (leíró nyelvtan, szövegtan, stilisztika, retorika, kommunikáció, stb.), kapcsolatteremtés más tudományágakkal, az informatika gyakorlati felhasználásának és a könyvtárhasználatnak a gyakorlása, a kommunikatív készség és képesség fejlesztése, a mindennapi élet szóbeli és írásbeli megnyilatkozásformáinak ismerete, alkalmazása, a nem nyelvi kifejezőeszközök helyhez és időhöz kötött ismerete és alkalmazása. Továbbá a regionális kultúra ismerete, az egyetemes kultúra ismerete iránti igény, az önművelés igényének (színház, mozi, múzeum, folyóiratok, stb.) felébresztése. A kortárs irodalom és a kortárs művészetek vonulatainak figyelemmel kísérése, a tömegkommunikáció eszközeinek kritikus használata, a modern informatikai eszközök beépítése a mindennapi munkába.
Általános és reál tantervű osztály: 74/év, 2/hét
Humán tantervű osztály: 111/év, 3/hét
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
Általános |
Reál |
|
1. |
Szemelvények a mítoszok világából |
6 |
6 |
|
2. |
Az antikvitás irodalma |
20 |
12 |
|
3. |
A Biblia |
10 |
8 |
|
4. |
A középkor irodalma |
13 |
8 |
|
5. |
A reneszánsz irodalma |
25 |
20 |
|
6. |
A barokk irodalma |
14 |
10 |
|
7. |
A klasszicizmus irodalma |
22 |
9 |
|
|
Összefoglalás |
1 |
1 |
|
1. témakör: Szemelvények a mítoszok világából |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- Szókincsfejlesztés,
- önkifejezés,
- minőségi nyelvhasználat,
- önálló gondolkodás, együttműködés.
- Vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák, összegző, rendszerező képesség.
- Más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése,
- műértelmezés, műolvasás.
- Műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete.
- Szövegértelmezés, szövegértés,
- folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése.
- Az irodalom jelentőségének, mindannapjainkra gyakorolt hatásának felismerése,
- az olvasásnak a nyelvre, a kifejezőképességre,
- az írásbeli és a szóbeli megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése.
- A műveltség, az olvasottság, a tájékozottság, a nyelvi igényesség kapcsolatának megértése, az ezen a téren való önfejlesztés igényének megfogalmazása, átérzése.
|
Szemelvények a mítoszok világából
A témakör elemei:
Bevezetés az irodalomba, műnemek, műfajok, mítoszok, mitológia.
Az elsajátítandó ismeretek:
az irodalom eredete, kezdetei, irodalom és írásbeliség kapcsolata, ember-világ-művészet-irodalom, mítoszok, mitológia. Sumér és akkád mítoszok (esetleg: Kalevala, ősi magyar hitvilág, önálló gyűjtés más népek mítoszairól), a görög mítoszok világa. Az istenek születése, harca. A legfontosabb istenek, a legfontosabb mítoszok (pl.: Prométheusz, Perszeusz, Héraklész, Az Argonauták, Kadmosz és utódai, Dionüszosz, Niobé, Thézeusz, Daidalosz és Ikarosz, Philémón és Baukisz, Orpheusz és Euridiké, Midasz király, Arakhné, Pügmalión, Adónisz, Narkisszosz és Ékhó) – az egyes istenek megfelelői a római mitológiában.
Fogalmak:
szóbeliség, írásbeliség, irodalom, művészet, varázslás, mágia, fikció, szépség, esztétikum, időbeliség,, történetiség, műnem ,műfaj, líra, dráma, epika, mítosz, mitológia., irodalmi hagyomány, szöveghagyomány, irodalomtörténet, téma, motívum, vándormotívum, archetípus, toposz, érték, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás, érzelmi hatás, képzelet, képzettársítás, értelmezés, hős, hőstípus, jellem. |
- A cél az irodalomról és az olvasásról való gondolkodás átformálása, az irodalom, az olvasás, a műveltség iránti igény megteremtése. Ehhez feltétlenül szükséges a különböző vélemények ütköztetése, a saját vélemény kifejezésének lehetősége.
- A mítoszok világában való barangoláshoz a tanulók előzetes ismeretei is segítséget nyújthatnak.
- A szemelvények olvasásakor a tanuló szövegértési, szövegértelmezési képességei fejlődnek, az önálló szövegfeldolgozás, tartalmi összefoglalás elvárható teljesítmény.
- Az egyes mítoszok, mitológiai alakok ismerete műveltségbeli kérdés, az irodalom későbbiekben való tanulmányozásához is elengedhetetlenül szükséges.
- A más művészeti alkotásokkal való összekapcsolás inkább a humán osztályokban lehetséges, magasabb óraszámban, a reálosztályokban vagy alacsonyabb óraszám mellett inkább csak utalás szintjén, esetleg a diákok kutatómunkáján keresztül valósítható meg
Ellenőrzés írásban és szóban: tényanyagra rákérdező feleletek, írásbeli munkák. |
Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék
Képzőművészet:
Isteneket ábrázoló
festmények és szobrok
Mozgókép-kultúra:
Mítoszok a mozivásznon, a képernyőn: Héraklész (Herkules), Mátrix (Niobé, Morpheusz), Orpheusz és Euridiké
Opera:
Orpheusz és Euridiké
Költészet, regényirodalom:
Vörösmarty: Emberek
Babits: A Danaidák, Himnusz Irishez, Héphaisztosz, Protesilaos, Laodameia
Ambrus Zoltán: Midász király,
Rilke: Orpheusz, Euridiké, Hermész
|
|
Hatékony és önálló tanulás:
- jegyzetkészítés,
- vázlatkészítés,
- anyagyűjtés,
- összegzés, rendszerezés,
- memorizálás,
- forrásfeldolgozás,
- idézési technikák,
- bibliográfiakészítés,
- meglévő ismeretek beépítése,, tantárgyak közti kapcsolatok előhívása,
- az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése).
Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség:
- a művészi önkifejezés lehetőségei,
- önismeret, világismeret gazdagítása,
- a művészet iránti fogékonyság felkeltése,
- az irodalom történetének és az emberiség történetének összefonódásának, a művészi önkifejezés „ősiségét”, mágikusságát , a művészetnek a napjainkra gyakorolt hatásának felismerése.
- Az olvasás, az irodalom, a mítoszok, a világról alkotott elképzelések, az egyes alkotók gondolkodásának megismerése - A műveltség, az olvasás, a szövegértés fejlesztése |
|
|
|
|
- az igényes nyelvhasználat fejlesztése.
- A művészi kifejezés sokszínűségére való nyitottság fejlesztése,
- a szépség összetettségének vizsgálata,
- a festészet, a zene, az irodalom találkozásának élménye: zene és festészet az irodalomban.
|
|
|
|
|
Digitális kompetencia:
- Anyaggyűjtés, kutatómunka – ókori görög és római istenek a képzőművészetben.
- Megfelelő honlapok, keresőprogramok használata,
- képek rögzítése adathordozóra,
- információgyűjtés az ókori birodalmakról, kultúrákról, mítoszokról.
Európai azonosságtudat -egyetemes kultúra:
- a különböző az európai irodalmi és képzőművészeti alkotások értő befogadása,
- nyitottság a különböző korok és népek szokásait, életmódját, világszemléletét illetően,
- a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, az önművelés részévé emelése,
- tolerancia, másság elfogadása,
- egyetemes értékek felismerése.
|
|
|
|
|
2. témakör: Az antikvitás irodalma |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- Szókincsfejlesztés,
- önkifejezés,
- minőségi nyelvhasználat,
- önálló gondolkodás, együttműködés.
- Vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák,
- összegző, rendszerező képesség.
- Más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése,
- műértelmezés, műolvasás.
- Műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete.
- Szövegértelmezés, szövegértés,
- folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése.
- Az irodalom jelentőségének, mindennapjainkra gyakorolt hatásának felismerése,
- az olvasásnak a nyelvre, a kifejezőképességre, az írásbeli és a szóbeli megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése.
- A műveltség, az olvasottság, a tájékozottság, a nyelvi igényesség kapcsolatának megértése, az ezen a téren való önfejlesztés igényének megfogalmazása, átérzése.
|
Az antik irodalom kezdetei
A témakör elemei:
1. Az ókori sumér és görög irodalom
Az akkád-sumér kultúra,
a Gilgames-eposz, az antik görög irodalomtörténeti, szellemi, művészeti környezete, Homérosz, az eposz, Iliász ,Odüsszeia, a görög líra, Szapphó, Anakreón, a görög dráma és színház, Szophoklész, az antik görög irodalom néhány kiemelkedő alakja, az ókori görög bölcselet nagy alakjai.
Elsajátítandó ismeretek:
az akkád-sumér kultúra sajátosságai, Gilgames alakja, a Gilgames eposz írásos változatai, Gilgames és Enkidu alakja, az eposz mögöttes mondanivalója. Az Iliász mitológiai háttere, a trójai mondakör, keletkezési ideje, a történelmi esemény valós ideje, Homérosz alakja, a homéroszi kérdés. Az időmértékes verselés. Az Iliász kapcsán az eposz jellemzői, az Iliász története, szereplői, szerkezete, a műből tükröződő világkép és embereszmény. Az Odüsszeia története, szerkezete, szereplői, a műből tükröződő világkép és embereszmény,a két eposz összevetése. A görög líra alakulása, elégia, epigramma, iamboszköltészet, kardalköltészet, disztichon, Szapphó, Anakreón költészete, jelentősegük. A görög dráma és színház története, kialakulásának körülményei, a színház és a drámai versenyek, a legjelentősebb drámaírók, Szophoklész alakja, a thébai mondakör, a Labdakidák története, a görög dráma szerkezete, versmértékei, az Antigoné mint konfliktusos dráma, a konfliktus lényege, összetettsége, az emberi és az isteni világ összeütközése, a drámai hős, Antigoné, Iszméné jelképessé vált alakjai, Oidipusz jelképessé vált alakja. |
- A tanári munka támaszkodhat a tanulók előismereteire, gyűjtőmunkájára. Az Ilász és az Odüsszeia esetében pedig a szemelvények (esetleg valamelyik mű ) elolvasására.
- A tanulói tevékenységek közé tartozik az értő, értelmező szövegolvasás, az egyes szemelvényekből szóbeli vagy írásbeli tartalmi összefoglalás készítése, a szereplők jellemzése, a cselekménynek és a szerkezet jellegzetességeinek ismerete.
- Az időmértékes verselés jellemzőinek, szabályainak, az eposzi kellékeknek a felismerése Memoriter (pár soros) az eposzokból
Ellenőrzés: értekező típusú írásbeli dolgozatok (fogalmazások) , olvasást ellenőrző dolgozatok írása (címértelmezés, epizódok, szereplők felidézése).
Írásbeli és szóbeli ellenőrzés lehet kifejtendő feladatokkal is: szerkezeti különbségek, világképet, embereszményt illető különbségek, a homéroszi kérdés, stb.
A görög líra témakörén belül:
- Szapphó és Anakreón verseinek ismerete, a versek rövid, lényegre törő elemzése.
- A témakör tárgyalásakor a tanári munka ismét támaszkodhat az egyéni gyűjtőmunkára (Szapphó alakja, leszboszi költészet, Orpheusz mitikus alakja, kapcsolata a leszboszi költészettel, Szapphótól ismert versek, Anakreón alakja, stb.)
A görög dráma és színház témakörénél:
- a tanulók rendelkezhetnek előismeretekkel (történelem, földrajz, esetleg a Görögországban tett utazások), de támaszkodhatnak különböző, a görög mítoszokkal, mitológiával foglalkozó szakirodalomra is.
- Antigoné tárgyalásakor azonban a tanulók értő, értelmező szövegolvasására, szövegfeldolgozására támaszkodik a tanári munka. |
Korunk irodalma:
Korunk eposzai, hősi epikája, hősei (A Gyűrűk Ura, Harry Potter, Csillagok háborúja, stb.)
Mozgókép kultúra: a trójai mondakör filmen: Trója, Odüsszeusz, Az aranygyapjú legendája, Herkules (jó és rossz megoldások a filmes adaptációkban).
Képzőművészet:
Az Iliász és az Odüsszeia hősei festményeken, szobrokon
Irodalom:
A két mű feldolgozásai, rokon-művei (pl.: Fénelon: Télémakhosz, Joyce: Ullysses, Márai: Béke Ithakában)
Irodalom:
Szapphó kapcsán Babits: Régen elzengtek Sappho napjai
|
|
Hatékony és önálló tanulás:
- jegyzetkészítés,
- vázlatkészítés,
- anyagyűjtés,
- összegzés, rendszerezés,
- memorizálás,
- forrásfeldolgozás,
- idézési technikák,
- bibliográfiakészítés,
- meglévő ismeretek beépítése,
- tantárgyak közti kapcsolatok előhívása,
- az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése).
Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség:
- a művészi önkifejezés lehetőségeinek megismerésével az önismeret, a világismeret gazdagítása, a művészet iránti fogékonyság felkeltése.
- az irodalom történetének és az emberiség történetének összefonódásának, a művészi önkifejezés „ősiségének”, mágikusságának, a művészetnek a napjainkra gyakorolt hatásának felismerése.
- Az olvasás, az irodalom, a mítoszok, a világról alkotott elképzelések, az egyes alkotók gondolkodásának megismerése - - A műveltség, az olvasás, a szövegértés fejlesztése
- az igényes nyelvhasználat fejlesztése..
- A művészi kifejezés sokszínűségére való nyitottság, |
Az antik irodalom kiemelkedő alakjai: Alakiosz, Türtaiosz, Mimnermosz, Szólón, Szimónídész, Pindarosz, Theszpisz, Aiszkhülosz, Euripidész, Arisztophanész, Aszklépiadész, Theokritosz. Az ókori görög bölcselet: Szókratész, Platón és Arisztotelész.
Fogalmak:
ékírásos agyagtábla, ninivei könyvtár, hősi epika. Művelődéstörténeti korszak,, történelmi korszak, stíluskorszak,stílusirányzat, Az antikvitás, a homéroszi, az archaikus, a klasszikus, a hellenisztikus kor, ókori görög szépségeszmény. Eposz, invokáció, propozíció, in medias res, enumeráció, epikus hasonlat, állandó jelző, csodás elemek (isteni beavatkozások), ismétlődő sorok, szövegrészek, késleltetés, előreutalás. Ritmus, időmértékes verselés, verslábak,sorfajták, strófaképletek, hexameter.
Világkép, embereszmény, utazástoposz, egyén és család, közösség, értékváltás, szerkezet, idővezetés, elbeszélésmód. Szubjektivitás, elégia, epigramma, iamboszköltészet, kardalköltészet, disztichon, himnusz, pentameter. Lírai én, költői magatartás, szerep, élménylíra, vershelyzet, keretes szerkezet, idősíkváltás, szapphói strófa, dal, anakreóni dal.
Kardal, dithürambosz, karvezető, szatírjáték, drámaverseny, „tragikus triász”, Dionüszosz-kultusz, akció, dikció, thébai mondakör, Labdakidák, tragédia, komédia, konfliktusos dráma, konfliktusos tragédia, a konfliktus, érvrendszer, drámai alaphelyzet, katarzis, expozíció, bonyodalom, tetőpont, (válság) késleltetés (sorsfordulat), katasztrófa, prologosz, sztaszimon, epeiszodion, kommosz, exodosz, exodikon, kórus, sorstragédia, sorsával szembenéző ember.
|
- A tanulói tevékenységek közé tartozik a cselekmény ismerete, a szerkezeti sajátosságok ismerete, a szereplők jellemrajzának elkészítése, a konfliktus lényegének megragadása.
- A téma aktualitásának kérdése, megvitatása a tanulók között lezajló párbeszéd, vita formájában is lehetséges.
Az ókori bölcselet témakörének tárgyalásakor:
- a tanulók Szókratész védőbeszédének olvasásával, feldolgozásával, értelmezésével vehetnek részt a tanulási folyamatban.
Az ókori római irodalom témakörénél:
- Catullus, Horatius, Vergilius verseinek elemzése szóban és írásban,
- az Aeneis jelentőségének ismerete, a cselekmény lényegének összefoglalása.
Phaedrusnak, Ovidiusnak az irodalomra gyakorolt hatása –lehet a példák gyűjtése önálló munka.
- Memoriternek javasolt legalább egy költemény Catullustól, Horatiustól. Vergilius IX. eclogájából egy hosszabb részlet.
Írásbeli ellenőrzés: értekező típusú írásbeli dolgozatok (fogalmazások) írása.
Olvasást ellenőrző dolgozatok írása (címértelmezés, epizódok, szereplők felidézése).
Írásbeli ellenőrzés, lehet kifejtendő feladatokkal is.
- A magyar költészet darabjaival való összekapcsolás inkább a humán osztályokban lehetséges, magasabb óraszámban, a reálosztályokban vagy alacsonyabb óraszám mellett inkább csak utalás szintjén, esetleg a diákok kutatómunkáján keresztül valósítható meg. |
Anakreón kapcsán: Radnóti fordítása
(a két kor összekötése, a mondanivaló átértelmeződése, a költészet kezdete és vége, ill. a halál kérdése Anakreón és Radnóti korában)
Horatius, Vergilius kapcsán: Horatius és Vergilius a magyar költészetben (önálló kutatómunka vagy közös összehasonlító elemzések is lehetségesek: pl.: Berzsenyi, Babits, Vas István, Orbán Ottó, Petri György. Horatius – és Vergilius- fordítások 1936-ban és 38-ban)
Phaedrus, Ovidius „utóélete az irodalomban, korunkban.
Szabó Magda: Pillanat
Mozgókép kultúra: az antik Róma a filmvásznon: Gladiátor
Színház:
ha van lehetőség valamelyik ókori görög dráma színpadi adaptációja |
|
- a szépség összetettségének felismerése,
A festészet, a zene, az irodalom találkozásának élménye: zene és festészet az irodalomban.
- A hősi epika napjainkra is hatást gyakorló jelentőségének felismerése: hősök, ideálok régen és ma, a költészet ereje, az önkifejezés velünk született vágya, a költészet és az ember, az emberiség kapcsolata, a szépség kérdése, különbség az epika, a líra és a dráma kifejezési módjai között.
Digitális kompetencia:
- Anyaggyűjtés, kutatómunka – ókori görög és római istenek a képzőművészetben.
- Megfelelő honlapok, keresőprogramok használata,
- képek rögzítése adathordozóra,
- információgyűjtés az ókori birodalmakról, kultúrákról, mítoszokról, költőkről, drámaírókról, filozófusokról, a műveik utóéletéről, korunkig érezhető hatásáról.
Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra:
- a különböző az európai irodalmi és képzőművészeti alkotások értő befogadása,
- nyitottság a különböző korok és népek szokásait, életmódját, világszemléletét illetően,
- a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése,
- az önművelés részévé emelése,
- tolerancia, másság elfogadása, |
Milétoszi filozófusok, dialektikus gondolkodás, filozófiai párbeszéd, athéni iskola, Akadémia, idea-tan, Poétika, hellenisztikus bölcseleti irányzatok, epikureusok, sztoikusok,szkeptikusok.
Esztétika, etika, filozófia, színház, színházi hatás összetevői, esztétikai érték, választás, ítéletalkotás, értékelés, erkölcsi érték, jelentésrétegek, szerkezet, jellem, hős, hőstípus, drámai műfajok, tragédia, komédia,dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetőpont, megoldás,prológus, epilógus, deus ex machina, helyzetkomikum, jellemkomikum
2. Az ókori római irodalom
A témakör elemei:
A római irodalom történelmi, szellemi és művészeti környezete, Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius, Phaedrus munkássága, a római irodalom néhány kiemelkedő alakja.
Elsajátítandó ismeretek:
az archaikus kor, a latinok letelepedése, a latin nyelv fejlődése, a görög hatás, a Római Köztársaság mint hellenisztikus birodalom, a neoterikusok (Catullus,), a klasszikus kor, az aranykor (Vergilius, Horatius, Ovidius, Titus Livius), az ezüstkor ( Tacitus, Seneca), a késő császárkor . A latin bölcselet (Cicero, Seneca, Marcus Aurelius). Catullus költészete (Éljünk, Lesbia…, Gyűlölök és szeretek), Catullus hatása. Vergilius munkássága (eclogák, az ekloga műfaj, az Aeneis ), (esetleg: az Aeneis és az Iliász/Odüsszeia kapcsolata, Radnóti ecloga-fordítása, az ekloga műfaj Radnóti költészetében, 1938. Pásztori magyar Vergilius). Óraszámtól függően javasolt: ókori hősök: Akhilleusz, Hektór, Aeneas – hogyan változik az eszménykép? Pokoljárás- történetek: Odüsszeia, Aeneis: hogyan gondolkodtak az ókori görögök és rómaiak a halál utáni életről (előreutalás Dantéra). Horatius |
|
Szakirodalom:
Sándor Iván: Nem Oidipusz, nem Antigoné, bizony Iszménénk a főalak. Miért? (tanulmány)
Történelem:
Az ókori görög színház – régészeti leletek .
Az ókori Róma, Augustus kora.
|
|
- egyetemes értékek felismerése.
- A hősök mindenhol hősök, a hősi epika, a líra és a dráma egyetemes vonásai, egyetemes érvényű kifejezőereje.
- Az állatmesék, az átváltozás történetek mögöttes (egyetemes) üzenete.
Énkép és önismeret, felkészülés a felnőtt létre.
- Hősök, példaképek – kikhez szeretnének hasonlítani korunk fiataljai.
- Van-e aktualitásuk a régi eposzoknak?
- Miért olyan magukkal ragadóak korunk eposzai?
Antigoné és Oidipusz története kapcsán:
- a többség és az egyén konfliktusai
- igazság és megalkuvás kérdése,
- bátorság, félelem kérdése, sorsunk felismerése, vállalásának nehézségei.
A római költészet kapcsán:
- a horatiusi életelvek értékelése, - tarthatóak-e ezek az elvek napjainkban,
- mit jelenthettek akkor, mit jelenthettek a 30-as, 40-es évek Magyarországán?
- Mit jelenthettek Vergilius eclogái a második világháború idején, mi a IX: ecloga soha el nem évülő üzenete?
- Mit jelent a költői sorsvállalás, feladatvállalás? |
munkássága (Licinius Murenához, carmenek, óda, az arany közép elve, a hajótoposz, Thaliarchushoz, Melpomenéhez, ” élj a mának” gondolat). (Esetleg: Horatius a magyar költészetben – Berzsenyi, Babits, Vas István, Orbán Ottó, Petri György, 1936. Horatius noster)
Phaedrus munkássága, Aiszóposz mintája, fabula,állatmese, mögöttes mondanivaló, Phaedrus hatása – La Fontaine, Heltai Gáspár, Pesti Gábor, Örkény István, Romhányi József.
Ovidius munkássága,
Átváltozások (esetleg: hatása – Shakespeare, Goethe, Kafka, Babits, Shaw. Napjaink „szuperhősei”.)
Fogalmak:
Neoterikusok, epigramma, ekloga, bukolika, eposz, alvilág, óda, carmen, értékszembesítés, toposz, intelem, arany közép, intertextualitás, interkulturalitás, irodalmi hagyomány, szöveghagyomány, allúzió. |
|
|
|
- Miért népszerűek
a mai napig az átváltozás történetek? Mi az üzenetük? |
|
|
|
|
3. témakör: A Biblia |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- Szókincsfejlesztés,
- önkifejezés,
- minőségi nyelvhasználat, önálló gondolkodás,
- együttműködés.
- Vitatkozás, vélemény-nyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák,
- összegző, rendszerező képesség.
- Más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése,
- műértelmezés, műolvasás.
- Műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete.
- Szövegértelmezés, szövegértés,
- folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése.
- A Biblia jelentőségének, a művészetekre, az irodalomra, sőt a mindannapjainkra gyakorolt hatásának felismerése,
- a bibliai történetek, alakok ismerete mint a műveltség, az anyanyelvi kommunikáció, sőt általában véve a kommunikáció szükséges része.
Hatékony és önálló tanulás:
- jegyzetkészítés,
- vázlatkészítés,
- anyagyűjtés,
- összegzés, rendszerezés,
- memorizálás,
- forrásfeldolgozás,
- idézési technikák,
- bibliográfiakészítés,
- meglévő ismeretek beépítése, |
A Biblia
A témakör elemei:
a Biblia mint az európai kultúra egyik alappillére, az Ószövetség, az Újszövetség, szemelvények az ószövetségi könyvekből, szemelvények az újszövetségi írásokból.
Elsajátítandó ismeretek:
a Biblia szó jelentése, fogalma, jelentősége, világa, szerkezete, metaforikussága, részei, a kanonizáció, a legfontosabb ószövetségi könyvek, Mózes öt könyve, a teremtés története, a bibliai teremtéstörténet összevetése más ókori teremtéstörténetekkel, szimbólumok, számmisztika, számszimbolika az ószövetségi történetekben. Javasolt szemelvények: Teremtéstörténet, Bűnbeesés, Káin és Ábel története, Az özönvíz, Bábel tornya, József története, esetleg Jónás könyve, a zsoltárok közül pedig a 23. zsoltár.
Az újszövetségi történetek jobbára ismerősek a katolikus iskolák tanulói számára, ezért az Újszövetségről való összefoglaló, átfogó és legfontosabb tudnivalók elegendőek. Ráfordítható idő esetén javasolt: Máté evangéliuma (Jézus születése, élete, halála), a magvető példázata, Pál I. levele a korinthusbeliekhez, János jelenéseiből részletek.
Az ószövetségi és újszövetségi szemelvényeket ajánlott úgy megválogatni (hiszen mindegyik történet ismert történet a tanulók számára), hogy azok – ezúttal – irodalmi szempontból is érdekessé váljanak, a korabeli emberek gondolkodásmódjának tükreivé. Ugyanakkor kiemelendő az egyes történetek óriási kulturális hatása, a történetek beépültek az egyetemes kultúrtörténet rendjébe, általánosan ismert jelképekké válva. |
- Az egyes szemelvények értő és értelmező olvasása, tartalmuk választékos, kifejező összefoglalása,
- az egyes történetek metaforikusságának megfejtése,
- a Biblia kulturális jelentőségének felismerése, legalább egy ószövetségi elbeszélés (pl.: József története vagy Izsák feláldozása) elemzése, jelképek kiemelésével, a korabeli emberek életére, világára vonatkozó részletek kiemelésével.
- Legalább egy zsoltár elemzése (pl.: 23. zsoltár), szerkezeti, stilisztikai elemzéssel.
- A Biblia, a bibliai történetek más művészeti ágakkal ( de közöttük az irodalommal is) való összekapcsolása támaszkodhat önálló kutatómunkára is.
Ellenőrzés írásban és szóban: zsoltárelemzés, elbeszélés elemzés, tényanyagra rákérdező feleletek írásban és szóban. |
Képzőművészet:
A Biblia alakjai, történetei a képzőművészetben
Mozgókép kultúra: a Biblia, a bibliai történetek filmes adaptációi
(pl.: Pasolini, Zefirelli, stb.)
Babel (Alejandro Gonzalez, Innarritu filmje)
Földrajz: a Biblia tájai
Történelem: a Biblia történelmi háttere
Informatika: önálló gyűjtőmunka |
|
- tantárgyak közti kapcsolatok előhívása,
- az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése).
Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség:
- Cél a művészi önkifejezés változatos lehetőségeinek megismerésével az önismeret, a világismeret gazdagítása, a művészet iránti fogékonyság felkeltése.
- az irodalom történetének és az emberiség történetének a Bibliával való összefonódásának felismerése.
- A Biblia, a korabeli emberek gondolkodásmódjának, világképének, a világról alkotott elképzeléseinek, hitvilágának a megismerése.
- A szövegértés fejlesztése, a nyelvhasználat fejlesztése.
-A művészi kifejezés sokszínűségére, a szépség összetettségére, festészet, zene, irodalom találkozásának élményére való nyitottság kialakítása, ami a lélek fejlődésének elengedhetetlen része.
Digitális kompetencia:
- Anyaggyűjtés, kutatómunka – a Biblia, a bibliai történetek, alakok a képzőművészetben. Megfelelő honlapok, keresőprogramok használata, képek rögzítése adathordozóra, információgyűjtés. |
Az apostolok és attribútumaik, a képzőművészeti alkotásokon, a legfontosabb Bibliafordítások (Szeptuaginta, Vulgata, Luther-fordítások, Huszita Biblia, Sylvester-fordítás, Károlyi-fordítás, Káldi-fordítás.
Fogalmak:
Biblia, Ószövetség, Újszövetség, létértelmezési keret, biblosz, metaforikusság, retorikusság, genezis, apokalipszis, kanonizáció, kánon, apokrif, szimbólum, számszimbolika, archetípusok, elbeszélés, példázat, parabola, zsoltár, ABA szerkezet, metafora, metonímia, gondolatritmus, mondatpárhuzam, evangéliumok, evangélisták, apostolok, attribútumok, Messiás, példabeszéd, példázat, többrétegű jelentés, prédikáció, zsoltár, evangélium, példázatos történet, prófécia,apokalipszis, bibliafordítások. |
|
|
|
Európai azonosságtudat -egyetemes kultúra:
- a különböző az európai irodalmi és képzőművészeti alkotások értő befogadása,
- nyitottság a különböző korok és népek szokásait, életmódját, világszemléletét illetően,
- a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, az önművelés részévé emelése,
- tolerancia, másság elfogadása,
- egyetemes értékek felismerése).
- Felismerni, hogy a Bibliának mint az egyetemes kultúra részének, mint az európai civilizáció kódjának, mint általános létértelmezési keretnek az ismerete hozzátartozik a művelt,teljes értékű európai léthez.
Énkép és önismeret, felkészülés a felnőttlétre:
- A Biblia olyan általános érvényű, a lét minden síkjára vonatkoztatható gondolatokat, irányelveket tartalmaz, melyek nemcsak a hívők, hanem a nem hívők számára is érthetőek, elfogadhatóak, a Biblia által közvetített értékek örökérvényűek. Mindennek a megértetése, elfogadtatása feltétlenül fontos az énkép és az önismeret fejlesztéséhez, hiszen az az erkölcsi norma, melyhez viszonyulnunk kell, mely minden ember számára követendő kell, hogy legyen, itt körvonalazódik leginkább. |
|
|
|
|
- Az a tény, hogy a Biblia nemcsak a hívők szent könyveként vizsgálható és értékelhető, új megvilágításba is helyezheti a témakört a keresztény tanulók számára (is): az Ószövetség mint az ókori héberek történelmi, irodalmi, kultúrtörténeti, hitvilágát illető gyűjtemény, mint az európai kultúra egyik alapköve, mint összekötő kapocs az egyes népek és kultúrák között, messze föléemelkedik a Bibliát „pusztán” keresztényi szempontokból megítélő álláspontnak.
- A Biblia, a bibliai történetek tanításakor számos olyan kérdés vetődik, vetődhet fel, mely a tanulók lelki formálódásának, értékes felnőtté válásának szempontjából igencsak fontos: igazság, hazugság, becsület, szeretet, sorsvállalás, hűség, kitartás, másokkal szembeni állásfoglalás, gyengébbek felkarolása, lopás, árulás kérdése, tolerancia, elfogadás, stb.
- Fontos annak a felismerése is, hogy a bibliai történetek, alakok ismerete nélkül számos irodalmi alkotás érthetetlen, bizonyos jelentésrétegek ismeretlenek, megfejthetetlenek maradnának.
Digitális kompetencia:
- Anyaggyűjtés,
- kutatómunka – ókori görög és római istenek a képzőművészetben.
- Megfelelő honlapok, keresőprogramok használata, képek rögzítése adathordozóra, információgyűjtés. |
|
|
|
|
Európai azonosságtudat -egyetemes kultúra:
- a különböző az európai irodalmi és képzőművészeti alkotások értő befogadása,
- nyitottság a különböző korok és népek szokásait, életmódját, világszemléletét illetően,
- a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, az önművelés részévé emelése,
- tolerancia, másság elfogadása,
- egyetemes értékek felismerése.
- Az ókeresztény és a latin nyelvű egyházi irodalom, a trubadúrlíra és a lovagi epika az európai kultúra része.
- Dante műve pedig mind a mai napig az egyetemes kultúra egyik legkiemelkedőbb alkotása, melyre minden európai nép irodalma épít, melynek motívumai, sorai újra és újra felbukkannak a különböző irodalmi és képzőművészeti alkotásokban.
Énkép és önismeret, felkészülés a felnőttlétre:
- Az ókeresztény
és a latin nyelvű egyházi irodalom alkotásai a korabeli kereszténység gondolkodásmódját tükrözik, csakúgy, mint Dante Isteni színjátéka.
- A művek mondanivalója, a művekben kifejeződő félelmek, remények a mai embert is foglalkoztatják, a mai kor emberére is hatnak, ily módon a felnőttlétre is irányadók lehetnek azok a tanulságok, gondolatok, melyek a |
|
|
|
|
művek elolvasásakor megszületnek a tanulókban. |
|
|
|
|
4. témakör: A középkor irodalma |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- Szókincsfejlesztés,
- önkifejezés,
- minőségi nyelvhasználat,
- önálló gondolkodás, együttműködés.
- Vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák,
- összegző, rendszerező képesség.
- Más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése,
- műértelmezés, műolvasás.
- Műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete.
- Szövegértelmezés, szövegértés, folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése.
- A nyelvemlékek kapcsán a magyar nyelv korabeli állapotának ismerete a magyar nyelvhez (az anyanyelvhez) való viszonyulást fejleszti.
Hatékony és önálló tanulás:
- jegyzetkészítés,
- vázlatkészítés,
- anyagyűjtés,
- összegzés, rendszerezés,
- memorizálás,
- forrásfeldolgozás,
- idézési technikák,
- Bibliográfiakészítés |
A középkor irodalma
A témakör elemei:
A középkor irodalmának történelmi, szellemi, művészeti környezete, az ókeresztény irodalom, Szent Ágoston, Assisi Szent Ferenc, Jacopone da Todi, Ómagyar Mária-siralom, Halotti beszéd, Margit-legenda, Lovagi irodalom, trubadúrlíra, vágánsköltészet. A középkor és a reneszánsz határán: Dante és Villon.
Elsajátítandó ismeretek:
a középkori kultúra kezdete, a középkor világképe, a patrisztika és a skolasztika kora, román és gót stílus, az ókeresztény irodalom, kiemelkedő himnuszköltők, az ókeresztény irodalom legfontosabb műfajai, Szent Ambrus jelentősége, Szent Ágoston és a Vallomások, szerzetesrendek és jelentőségük, latin nyelvű egyházi irodalom (templomos énekek, prédikációk, imádságok, passiók, példák, látomások, himnuszok, legendák ), a magyar irodalom kezdetei (a Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd Ómagyar Mária-siralom, , gesták, krónikák,, legendák (Margit-legenda). A virágzó középkor irodalma, a világi irodalom, a nemzeti nyelvű lovagi irodalom, lovageposz, lovagregény, mondák, mondakörök legendák,Trisztán és Izolda, Roland-ének, trubadúrlíra, Vogelweide, latin nyelvű diákköltészet, vágánsköltészet, Carmina Burana. A középkor és a reneszánsz határán: Dante és Villon. |
- Értő, értelmező szövegolvasás.
- Értő, elmélyült tartalmi összefoglalás, a himnuszok átfogó elemzése.
- Emelt óraszámnál a Trisztán és Izolda elolvasása elvárható.
- Dante művéből szemelvények olvasása, a pokol beosztásának ismerete.
- Az egyes művek mögöttes üzenetének, metaforikusságának megfejtése. A kapcsolódási lehetőségeket illetően a tanári munka támaszkodhat a tanulók kutatómunkájára, olvasásélményeire.
Memoriter: Villon egyik balladája, részlet az Isteni színjátékból.
Ellenőrzés írásban és szóban: megadott szempontok alapján való értelmező-kifejtő, tényanyagra rákérdező szóbeli és írásbeli munkák. |
Irodalom – a középkor világa:
Halotti beszéd: Kosztolányi, Márai Sándor verse
Vogelweide kapcsán: Radnóti-fordítás, Radnóti: Erőltetett menet
Villon kapcsán: Faludi-fordítás
Dante kapcsán: Babits, az Isteni színjáték fordítója.
A középkor témaköréhez több regény is kapcsolható, melyek jelenleg is kaphatóak a könyvesboltokban pl.:(Juliette Benzoni: Jeruzsálem lovagjai sorozat, Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka, Ken Follet: A katedrális, Umberto Eco: A rózsa neve, stb.)
A középkori színjátszáshoz: Akárki
Zene: középkori gregorián énekek, Orff: Carmina Burana, |
|
- meglévő ismeretek beépítése,
- tantárgyak közti kapcsolatok előhívása,
- az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése). |
|
|
Képzőművészet: Dante-illusztráciok (Doré, preraffaelita festők, stb.), a középkori világ a képzőművészetben
|
|
Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség
- a művészi önkifejezés változatos lehetőségeinek megismerésével az önismeret, a világismeret gazdagítása, a művészet iránti fogékonyság felkeltése.
- A középkori kultúra gazdagságának felismerése,
- a magyar irodalom kialakulásának nyomon követése, nyelvemlékeink, a korabeli magyar nyelv állapotának, kifejezőképességének ismerete,
- az irodalom és a művészi önkifejezés fejlődésének nyomon követése
- az esztétikai érzék, az értékítéletét, az értékes és az értéktelen közt való különbség-tétel képességének fejlesztése.
Hon- és népismeret:
A középkori Magyarország
|
Az Isteni színjáték, Odüsszeia-Aeneis-Isteni színjáték, Villon balladái,
Nagy Testamentum. A középkori színjátszás.
Fogalmak:
középkor, patrisztika, skolasztika, ókeresztény irodalom, vallomás-irodalom, szerzetesrendek, hét szabad művészet, román stílus, gótika, gregorián, himnuszköltészet, szekvencia, alliteráció, figura etymologica, intelmek, legendák, geszták, krónikák, prédikációk, lovagi irodalom,lovagi eposzok, lovagregények, trubadúrlíra, trubadúrok, touvéres-ek, minnesangerek, nibelungizált alexandrin, vándordiák, goliard, ballada forma, oktáva, rondó, testamentum, haláltánc, tolvajnyelv, tercina, allegorikus kifejezésmód, Misztériumok, moralitások, mirákulumok.
|
|
Mozgókép kultúra: -középkori lovagi történetek filmes adaptációi: Arthur király, Trisztán és Izolda.
-középkor a filmvásznon: Mennyei királyság, Napfivér, Holdnővér, Lovagregény, Ben-Hur, stb.
Informatika:
Anyaggyűjtés |
|
5. témakör: A reneszánsz irodalma |
|
Fejlesztendő kompetenciák,
fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- Szókincsfejlesztés,
- önkifejezés,
- minőségi nyelvhasználat,
- önálló gondolkodás,
- Együttműködés, vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák,
- összegző, rendszerező képesség.
- Más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése,
- műértelmezés, műolvasás.
- Műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete.
- Szövegértelmezés, szövegértés,
- folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése.
- Az irodalom jelentőségének, mindannapjainkra gyakorolt hatásának felismerése,
- az olvasásnak a nyelvre, a kifejezőképességre, az írásbeli és a szóbeli megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése.
- A műveltség, az olvasottság, a tájékozottság, a nyelvi igényesség kapcsolatának megértése, az ezen a téren való önfejlesztés igényének megfogalmazása, átérzése.
Hatékony és önálló tanulás:
- jegyzetkészítés,
- vázlatkészítés,
- anyagyűjtés,
- összegzés, rendszerezés, |
A reneszánsz irodalma
A témakör elemei:
A reneszánsz irodalmának történelmi, szellemi, művészeti környezete, Petrarca munkássága, Boccaccio munkássága, Humanizmus és reformáció Magyarországon, a Janus Pannonius költészete, Balassi Bálint költészete, az angol reneszánsz, az angol reneszánsz színház, Shakespeare, Rómeo és Júlia, Hamlet, (Vihar), a spanyol reneszánsz, Cervantes, a reneszánsz és a reformáció néhány kiemelkedő alakja.
Elsajátítandó ismeretek:
A reneszánsz szó jelentése, elterjedése, a reneszánsz korának viszonyulása a középkorhoz, a humanizmus, a reformáció, Gutenberg és a könyvnyomtatás, bibliafordítások, tragédiák, fabulák, históriás énekek,széphistóriák, iskoladrámák és hitvitázó drámák, a reneszánsz festészet nagy alakjai, a reneszánsz korának zenéje. Petrarca Daloskönyve, Petrarca hatása, Boccaccio Dekameronjának jelentősége, Dante-életrajza. A humanizmus és a reneszánsz Magyarországon, Janus Pannonius költészete (Búcsú Váradtól, Egy dunántúli mandulafáról, Mars istenhez békességért), Balassi Bálint költészete, a Balassa-kódex, (Hogy Júliára talála…,Júlia-versek, Anna-versek, Célia-versek, Egy katonaének,Kiben bűne bocsánatáért…,Adj már csendességet…).
Az angol reneszánsz, az angol reneszánsz színház, Shakespeare pályaképe, legfontosabb drámái, szonettjei, a petrarcai és a shakespeare-i szonett közti különbségek, Shakespeare drámáinak nyelvezete, Romeo és Júlia, témája, szerkezete, reneszánsz vonásai, múlhatatlan időszerűségének, népszerűségének titka. Hamlet, a téma, a szerkezet, a hamleti jellem, a tragédia |
- A történelemből, művészettörténetből tanultak összekötése az irodalmi ismeretekkel.
- Önálló anyaggyűjtés a témával kapcsolatban: internet (képek, cikkek, információk), könyvtár (albumok, életrajzok, témával kapcsolatos regények, irodalmi művek, szakirodalmak).
- Komplex verselemzések készítése: Petrarca, Janus Pannonius, Balassi verseiből.
- Shakespeare tragédiáinak (Romeo és Julia, Hamlet, esetleg A vihar) értő, értelmező olvasása, tartalmuk átfogó ismerete, szerkezetük ismerete. A drámai hősök lelki vívódásának, tragédiájának összetettségét, lényegét, a drámák aktualitásának okát illető egyéni és az órán elsajátított, megbeszélt vélemény kifejtése. A drámák szereplőinek, jellemüknek ismerete.
Memoriter: legalább egy vers Balassitól és Janus Pannoniustól, esetleg egy szonett Shakespeare-től.
Ellenőrzés írásban és szóban – elemző, kifejtendő és feladatmegoldó feleletek és írásbeli dolgozatok. |
Történelem: az itáliai reneszánsz, városállamok
Képzőművészet,
művészettörténet: Reneszánsz festészet, szobrászat (Giotto, Masaccio, Botticelli, Mantegna, Leonardo, Michelangelo, Tiziano, Donatello, Van Eyck, Dürer, Bosch, Breughel) építészet.
Dante és Boccaccio a képzőművészetben
A manierizmus és képviselői (Tiziano, Raffaello,).
Zenetörténet: a reneszánsz zene ( Lassus, Palestrina)
Shakespeare kapcsán – Irodalom:
John Mortimer: Will Shakespeare
Kultúrtörténet: Machiavelli, Thomas More, Campanella, Kopenikusz, Giordano Bruno, Galilei, Kepler, Gutenberg.,
Film, mozgókép kultúra:
Szerelmes Shakespeare, Sok hűhó semmiért, Hamlet-feldolgozások, Romeo és Júlia-feldolgozások.
Képzőművészet: Shakespeare-hősök a festészetben |
|
- memorizálás,
- forrásfeldolgozás,
- idézési technikák,
- bibliográfiakészítés,
- meglévő ismeretek beépítése,
- tantárgyak közti kapcsolatok előhívása,
- az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése).
- Komplex verselemzések előkészítése, előadása, verselemző írásbeli munkák készítése,
- drámai művek elemzésének előkészítése, a drámák kompozíciós vizsgálata, a konfliktusok összetettségének vizsgálata, kifejtése, értelmezése, jellemrajzok készítése.
Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség:
- a művészi önkifejezés változatos lehetőségeinek megismerése,
- az önismeretet, a világismeretet gazdagítása,
a művészet iránti fogékonyság felkeltése.
- az irodalom történetének és az emberiség történetének összefonódásának, a művészi önkifejezés mágikusságának, a művészet napjainkra gyakorolt hatásának felismerése. |
többrétűsége, szó, gondolat és tett diszharmóniája, Hamletnek, mint a reneszánsz embernek a vágyai és a vágyak megvalósíthatatlanságából eredő sajátos tragédiája. Hamlet utóélete, népszerűségének, időszerűségének titka. Shakespeare szonettjei.
A spanyol reneszánsz jellemzői, Cervantes különleges alakja, a Don Quijote különleges helye az irodalmi művek sorában. Kiemelkedő reneszánsz szerzők, alakok: Chaucer, Thomas Kyd, Marlowe, Lope de Vega, Heltai Gáspár, Szkhárosi Horvát András, Sztárai Mihály, Bornemissza Péter, Szenci Molnár Albert, Rimay János.
Fogalmak:
reneszánsz, humanizmus, szonett, canzone, ballata, novella, epigramma, búcsúvers, poeta doctus, elégia, újplatonizmus, reformáció, fólió, bibliafordítások, prédikátor-költők, tragédia, fabula, históriás ének, széphistóriák, udvarló költemények, versciklus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, vitézi ének, pilléres szerkezet, istenes énekek. Az angol reneszánsz, színház, dráma, tragédia, komédia, színmű, drámai hős. |
|
Színház: ha van lehetőség, egy Shakespeare- darab megtekintése
Janus Pannounius kapcsán:
Történelem, régészet: Mátyás és kora, a visegrádi vár, Szent László-herma
Irodalom: Arany János: Toldi estéje, 5. ének
Balassi kapcsán:
Történelem:
A reformáció Magyarországon, a török elleni küzdelem.
Informatika: önálló kutatómunka a reneszánszhoz kapcsolódó témakörökben
Könyvtár: albumok, irodalmi alkotások, kapcsolódó irodalmi alkotások, szakirodalmak. |
|
- Az olvasás, az irodalom, a mítoszok, a világról alkotott elképzelések, az egyes alkotók gondolkodásának megismerése.
- A műveltség, az olvasás, a szövegértés, az igényes nyelvhasználat fejlesztése.
- A művészi kifejezés sokszínűségére való nyitottság kialakítása,
- a szépség összetettségére, a festészet, a zene, az irodalom találkozásának élményére való nyitottság fejlesztése (zene és festészet az irodalomban).
Digitális kompetencia:
Anyaggyűjtés – képek, információk, szakirodalmak.
Hon- és népismeret:
A reneszánszkori Magyarország
Énkép és önismeret:
A reneszánsz korának különlegessége, kapcsolata korunkkal,
Janus Pannonius és Balassi mint korunkból, környezetükből kiemelkedő emberek, a különlegesség, a másság kérdése.
A korának problémáira érzékeny emberek sorsa. Hamlet és a Romeo és Júlia c. drámák kapcsán számos, a tizenéveseket is nagyon érdeklő, érintő kérdés megtárgyalása az énkép és z önismeret kompetenciájának fejlesztését szolgálhatja. |
|
|
|
|
teljes emberként létezni, szó, gondolat és tett összhangjában létezni,
a barátság, a szerelem, az áldozatvállalás, az önfeláldozás, az igazságosság kérdései,
az állandóság és a változás kérdése,
a másság kérdése,
önmagunk vállalásának kérdése,
szembeszállás vagy behódolás az adott társadalmi rendet, hatalmat illetően,
a szeretet lehetőségei, határai – ezek mind aktuális kérdései korunknak is.
Az erre való ráébredés, a kérdéseken való gondolkodás elengedhetetlen része a felnőttlétre való felkészülésnek.
Európai azonosságtudat -egyetemes kultúra:
- a különböző az európai irodalmi és képzőművészeti alkotások értő befogadása,
- nyitottság a különböző korok és népek szokásait, életmódját, világszemléletét illetően,
- a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, az önművelés részévé emelése,
- tolerancia, másság elfogadása,
- egyetemes értékek felismerése. - A reneszánsz festészet, szobrászat, építészet alkotásai, Shakespeare művei mint az európai kultúra részei,melyekre minden európai nép kultúrája, irodalma épít, motívumaik, újra és újra felbukkannak a különböző irodalmi és képzőművészeti alkotásokban. |
|
|
|
|
6. témakör: A barokk irodalma |
|
Fejlesztendő kompetenciák,
fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- Szókincsfejlesztés,
- önkifejezés,
- minőségi nyelvhasználat,
- önálló gondolkodás,
- együttműködés.
- Vitatkozás, vélemény-nyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák,
- összegző, rendszerező képesség.
- Más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése,
- műértelmezés, műolvasás
- Műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete.
- Szövegértelmezés, szövegértés, folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése.
Hatékony és önálló tanulás:
- jegyzetkészítés,
- vázlatkészítés,
- anyagyűjtés,
- összegzés, rendszerezés,
- memorizálás,
- forrásfeldolgozás,
- idézési technikák,
- bibliográfiakészítés,
- meglévő ismeretek beépítése,
- tantárgyak közti kapcsolatok előhívása,
|
A barokk korszak irodalma
A témakör elemei:
a barokk, az irodalmi barokk, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Tasso, a barokk eposz, a barokk eszménykép, A szigeti veszedelem, politikai esszék, a kuruc kor irodalma. (Kiegészítő anyag lehet emelt óraszám esetén a humán osztályban: a spanyol barokk: Calderón: az élet álom c. műve)
Elsajátítandó ismeretek:
a barokk jellemzői, az irodalmi barokk jellemzői, a barokk irodalmának nagy alakjai – Tasso, Milton. Pázmány Péter és vitairatai, Prédikációi. Zrínyi Miklós életpályája, a barokk eposz jellemzői, Az Adriai tengernek Syrenaia, embléma, a barokk eszménykép és Zrínyi Szigeti veszedelme, a Szigeti veszedelem mintái, forrásai, az eposz megírásának célja, fogadtatása, utóélete, kapcsolata Zrínyi politikai írásaival. A kuruc kor költészete, Mikes Kelemen törökországi levelei.
Fogalmak: a barokk, eposz, elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció, cselekmény, belső monológ, leírás, egyenes beszéd, függő beszéd, szabad függő beszéd, dialógus, vitairat, prédikáció, retorika, körmondat, a barokk eposz, athleta Christi, imitatio Christi, história és fikció, heroizált tárgy és hős, embléma, táncdalok, bujdosóénekek, levél, napló, fiktív levél. |
- A szöveggyűjteményben található szemelvények értő, értelmező elolvasása,
- a barokk eposz és a Szigeti veszedelem barokk jellemzőinek ismerete, a barokk eposz alapvető fogalmainak ismerete,
- a Szigeti veszedelem cselekményének ismerete,
- a tartalom összefüggő, logikus előadása élőszóban.
- A Szigeti veszedelem elhelyezése saját korában, a Zrínyi-életműben.
- A kuruc költészetet., irodalmat, Mikes alakját illető előzetes ismeretek összekötése az új információkkal, ismeretekkel.
- A kapcsolódási lehetőségek felkutatása (építészet, festészet, szobrászat, zen, irodalom) lehet önálló vagy csoportos munka is. |
Történelem:
A barokk korának történelme,
Magyarország a kuruc korban, szigetvár ostroma.
Képzőművészet, művészettörténet:
Barokk építészet, szobrászat, festészet, a magyar festészet és a magyar barokk kapcsolata, Zrínyi, Mikes, Rákóczi alakja a magyar képzőművészetben
a barokk kor, a 17. és a 18. század metszetei, miniatúrái.
A rokokó festészete: Fragonard, Watteau
Neoklasszicizmus: David festészete
A 17. századi flamand festészet (Van Dyck, Rembrandt, Vermeer, Velazquez)
Zene: Monteverdi, Vivaldi, Bach, Handel
Földrajz:
A korabeli Spanyolország, a korabeli Magyarország, Horvátország, Törökország, Rodostó |
|
- az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése).
- Elemzési szempontok alapján a Szigeti veszedelem elemzésének, vizsgálatának előkészítése, az eredmény előadása írásban vagy szóban, ,
- az eposz kompozíciós vizsgálata, a történet, a jellemek, a cél és a megvalósítás, a valóság és a fikció összetettségének vizsgálata, kifejtése, értelmezése, jellemrajzok készítése.
- A véleményalkotás fejlesztése, egy-egy irodalmi mű, alak, alkotó megközelítést illető lehetséges nézőpontok többszintűségének felismerése.
Digitális kompetencia:
Anyaggyűjtés – képek, információk, szakirodalmak.
Énkép és önismeret:
- Zrínyi Miklósnak
a magyar irodalomban elfoglalt különös helye:
harcos és író egyszerre.
- A hazáért sorsot vállaló váteszség első alakja – hagyományteremtő, útnyitó ember.
- Ennek felismerése, a becsület kérdésének, fontosságának körbejárása fontos lépése. állomása az önismeretnek, énképalakításnak. |
|
|
Zenetörténet:
A barokk zene
Irodalom:
Tasso: A megszabadított Jeruzsálem, Milton: Az elveszett paradicsom, Calderón: Az élet álom, a spanyol reneszánsz és barokk ideje: Arthuro Pérez-Reverte: Alatriste kapitány, Tracy Chevalier: Leány gyöngyfülbevalóval
|
|
- Önmagunk felvállalása, mások buzdítása, másokért való felelősség érzet és vállalás, Isten, haza, család szolgálata mint múlhatatlan értékek és erkölcsi elvek – mindez fontos a becsületes és tiszta felnőttlét megéléséhez is. Ezek felismerése nélkülözhetetlen a mai fiatalság számára.
Hon- és népismeret:
A barokk Magyarországa |
|
|
|
|
7. témakör: A klasszicizmus irodalma |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- Szókincsfejlesztés,
- önkifejezés,
- minőségi nyelvhasználat,
- önálló gondolkodás, együttműködés.
- Vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák,
- összegző, rendszerező képesség.
- Más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése,
- műértelmezés, műolvasás.
- Műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete.
- Szövegértelmezés, szövegértés, folyamatos |
A klasszicizmus irodalmából
A témakör elemei:
A francia klasszicizmus, a racionalizmus, a klasszicista dráma, Corneille, Racine, Moliére, Tartuffe
Elsajátítandó ismeretek:
A francia klasszicizmus, Descartes és a racionalizmus, a Napkirály udvara, a klasszicizmus és a felvilágosodás kora, Boielau,Corneille és Racine alakja a francia klasszicista tragédiák korában, Moliére életpályája, legfontosabb vígjátékai, forrásai, hősei, a Tartuffe cselekménye, szereplői, kompozíciója, tanulsága.
(emelt óraszám esetén: Corneille: Cid vagy Racine: Phaedra, Moliére: A fösvény)
Fogalmak:
klasszicizmus, racionalizmus, józan ész, hármas egység szabálya, felvilágosodás, |
- A történelmi, művészettörténeti előismeretek összekapcsolása az irodalmi ismeretekkel.
- Önálló, egyéni kutatómunka a témákat és a lehetséges kapcsolódási témákat illetően.
- A Tartuffe vagy A fösvény értő, értelmező elolvasása, tartalmának megfelelő, kifejező ismerete, élőszóbeli ismertetése, a kompozíció, a jellemek ismerete, az új fogalmak beépítése a szókincsbe.
- A mű tanulságainak levonása, a mű aktualitásának tisztázása, humor és kritika kapcsolatának felfedezése.
- Elgondolkodás: korunk irodalmából (irodalmi mű, tévé- vagy rádióműsor, stb.) lehet-e példát hozni humor és kritika összekapcsolására?
Ellenőrzés írásban és szóban: értelmező, kifejtő és/vagy feladatközpontú, rákérdező típusú dolgozatok, feleletek formájában. |
Képzőművészet, művészettörténet:
A klasszicizmus festészete, építészete, a rokokó,
A klasszicizmus korának divatja, öltözködése.
Versailles.
Színház: Egy Moliére-darab megtekintése
Film, mozgókép kultúra: A fösvény (Louis de Funés előadásában), Moliére ( Romain Duris előadásában), Minden reggel (Dépardieu), Cyrano (Dépardieu),stb. |
|
szövegmondás, történetek elbeszélése.
- jegyzetkészítés,
- vázlatkészítés, |
komédia, commedia dell’arte, farce, alexandrín, rezonőr, helyzetkomikum, jellemkomikum, jelenet, motívumismétlés, fordulat. A Tartuffe utóélete, hatása. |
|
Irodalom:
Corneille, Racine és Moilére kortársai, alkotásaik utóélete. |
|
- anyagyűjtés, összegzés, rendszerezés,
- memorizálás,
- forrásfeldolgozás,
- idézési technikák, bibliográfiakészítés,
- meglévő ismeretek beépítése,
- tantárgyak közti kapcsolatok előhívása,
- az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése).
Digitális kompetencia:
Anyaggyűjtés – képek, információk, szakirodalmak.
Énkép és önismeret:
- A klasszicista drámák és a hősök által közvetített értékek időszerűsége: hűség, hazaszeretet, dicsőség, áldozathozatal, nemeslelkűség, mai is meglevő értékek..
- A Tartuffe erkölcsi tanulsága: hazugság, álnokság, beképzeltség, önteltség, fanatizmus, rend és harmónia utáni vágy, valósi és megjátszott hit, hit és hiszékenység, erkölcs és erkölcstelenség, szeretet és kihasználás, közös és önös érdek, érvényesülés, stb. Mindezen problémák körbejárása, napjainkra vonatkoztatása fontos lehetőség a fiatalság nevelésére, érzékenyebbé, figyelmesebbé tételére. |
|
|
|
A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalom-tár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimum szint az 50% elérése.
A fogalomtárban dőlt betűvel az emelt szintű érettségi követelményeit, vastagon szedett betűkkel a középszintű érettségi követelményeit jelöltük. A továbbiakban csak az előzőekben még elő nem fordult fogalmakat jelöljük dőlt vagy vastagon szedett betűkkel.
Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.
Általános és reál tantervű osztály: 74/év, 2/hét
Humán tantervű osztály: 111/év, 3/hét
Ajánlás az éves óraszám felosztására
|
Témakör sorszáma |
Témakör |
Óraszám |
|
Általános
és reál |
Humán |
|
1. |
Az európai felvilágosodás irodalmából |
15 |
20 |
|
2. |
A magyar felvilágosodás irodalmából |
20 |
25 |
|
3. |
Az európai romantika irodalmából |
12 |
25 |
|
4. |
A reformkorszak és a magyar romantika irodalmából |
25 |
38 |
|
|
Összefoglalás |
2 |
3 |
|
1. témakör: Az európai felvilágosodás irodalmából |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- A meglévő ismeretek előhívása, kiegészítése,
- lényegkiemelés,
- az irodalmi nyelv használata,
- a szaknyelv használata,
- értékelés, |
Az európai felvilágosodás irodalmából
A témakör elemei:
a felvilágosodás, klasszicizmus, a szentimentalizmus, az angol próza és a modern regény születése, Defoe, Swift, a francia próza, Voltaire, Rousseau, a német felvilágosodás |
- A szöveggyűjteményben található szemelvények értő, értelmező elolvasása, átfogó ismerete.
- A lehetséges kapcsolódási anyagokat, témákat illető kutatómunka, megfelelő tájékozottság elérése a kor más művészeti ágait, területeit illetően.
- Voltaire Candide-jának elolvasása és / vagy |
Történelem:
A felvilágosodás kora Európában, a francia forradalom és hatása.
Képzőművészet, művészettörténet: a |
|
- kritika,
- a szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése,
- a megfelelő szókincs használata, Szókincsfejlesztés,
- önkifejezés, minőségi nyelvhasználat,
- önálló gondolkodás, együttműködés, vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák
- összegző, rendszerező képesség.
- Más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése,
- műértelmezés, műolvasás.
- Műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete.
- Szövegértelmezés, szövegértés,
- folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése.
- Az irodalom jelentőségének, mindannapjainkra gyakorolt hatásának felismerése, az olvasásnak a nyelvre, a kifejezőképességre, az írásbeli és a szóbeli megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése.
- A műveltség, az olvasottság, a tájékozottság, a nyelvi igényesség kapcsolatának megértése, az ezen a téren való önfejlesztés igényének megfogalmazása, átérzése.
Hatékony és önálló tanulás:
- jegyzetkészítés, |
irodalma, Goethe, Schiller.
Elsajátítandó ismeretek:
a felvilágosodás eszmerendszere, Bacon, Hume gondolatai, Descartes racionalizmusa, az Enciklopédia, az enciklopédisták (Diderot, D’Alembert, Montesquieu, Rousseau, stb.), az empirizmus, a klasszicizmus, , a klasszicizmus műfajai, alapelvei, a szentimentalizmus, a szentimentalizmus műfajai. Az angol felvilágosodás és a modern regény megszületése, a pikareszk regény, Defoe, Swift, Richardson, Fielding, Sterne. Defoe Robinsonja mint az angol kispolgár hőskölteménye, a robinzonád mint a kalandregény új válfaja, Swift regénye mint társadalmi szatíra, paródia, kegyetlen kritika. A francia felvilágosodás irodalma: Voltaire Candide-ja, tézisregény, pikareszk (utaztató) regény, társadalomkritika. Rousseau értekezései, pedagógiai regénye, szépirodalmi művei, Rousseau és a felvilágosodás, az enciklopédisták, Rousseau és a szentimentalizmus. Az angol és a francia felvilágosodás hatása.
A német felvilágosodás és klasszika, Lessing és Winckelmann gondolatai, a Sturm und Drang, Goethe kiemelkedő művei: Az ifjú Werther szenvedései (szentimantalista levélregény), Faust (drámai költemény), a Faust hatása, utóélete, A vándor éji dala (lied),/ Emelt óraszám esetén: Schiller (drámái mint a polgári dráma alapjai)/.
Fogalmak:
felvilágosodás, racionalizmus, empirizmus, enciklopédia, didaktikus irodalom, tanköltemény, államregény, nevelődési regény, szatíra, pikareszk regény, robinzonád, szatíra, szarkazmus,
társadalmi paródia, tézisregény, szentimentalizmus, naplóregény, levélregény, fejlődésregény, dal, lied, drámai költemény, emberiség-dráma, világirodalom (Goethe). |
Az ifjú Werther szenvedései – mint két reprezentatív műve a felvilágosodás korának.
- Vázlatkészítés, tanári szempontok alapján való értekező típusú írásbeli munkák készítése,
- olvasmány feldolgozás megadott szempontok figyelembevételével,
- önálló véleményalkotás, a művek mögöttes mondanivalójának, üzenetének megfejtése, korunkra való vonatkoztatása, igazságtartalmuk vizsgálata, értékelése.
- Az egyes művek jelentőségének, az irodalomtörténet későbbi szakaszaira gyakorolt hatásának felismerése, a megszerzett és elsajátított tudásanyagba való integrálása.
Ellenőrzés írásban és szóban: kifejtő-értelmező, tényanyagra rákérdező, megadott szempont alapján készült elemző típusú feleletek és írásbeli munkák. |
klasszicizmus és a szentimentalizmus a képzőművészetben
Faust alakja a képzőművészetben
Irodalom: a felvilágosodás , a klasszicizmus irodalmi alkotásai (Diderot, Montesquieu, Schiller, La Rochefoucauld, Laclos,Mme de Lafayette, stb.)
Informatika: gyűjtőmunka, anyaggyűjtés, képek, információk, kutatás
Matematika, fizika, kémia, biológia (botanika, , kertészet) földrajz (felfedezések), csillagászat, stb. A felvilágosodás korának nagy felfedezései.
Zenetörténet: a felvilágosodás és a klasszicizmus idejének zeneszerzői, művei, hangszerei.
(pl.: a Faust feldolgozásai)
Divattörténet, kultúrtörténet: a felvilágosodás korának öltözködése, szokásai. |
|
- vázlatkészítés,
- anyagyűjtés, összegzés, rendszerezés,
- memorizálás,
- forrásfeldolgozás,
- idézési technikák,
- bibliográfiakészítés,
- meglévő ismeretek beépítése,
- tantárgyak közti kapcsolatok előhívása,
- az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése).
- Motiváló erő lehet annak megértése, hogy a felvilágosodás korának felfedezései egészen napjainkig éreztetik hatásukat, illetve az a tény, hogy szinte egyedül-álló módon kapcsolhatók össze a más tantárgyakkal kapcsolatban tanult információk, tények az irodalomórán tanultakkal.
Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség:
- a művészi önkifejezés lehetőségeit illető ismeretek,, az önismeret, a világismeret gazdagítása,
- a művészet iránti fogékonyság felkeltése.
- A művészet társadalomformáló, igazság kimondó szerepének felismerése a művészi alkotások megítélésnek formálásában is segítséget nyújthat.
Digitális kompetencia: |
|
|
|
|
- Önálló vagy csoportos kutatómunka egy-egy megadott témával, témakörrel kapcsolatban – megfelelő honlapok megnyitása, információ és képanyag rögzítése, szövegszerkesztés, beszámoló készítése, stb.
Énkép és önismeret:
- A felvilágosodás korának művészi alkotásait vizsgálva számos olyan kérdés merülhet fel az irodalomórán, melynek megtárgyalása, megvitatása a világról, az emberről, az ember világban betöltött, betöltendő szerepéről, helyéről szól.
- A Faust kapcsán a boldogság, a munka, a másokért való áldozathozatal, felelősség vállalás kérdése, a szerelem, szeretet, az önzés kérdése, a pénz, a politika, a hatalom szerepe világunkban.
- A francia felvilágosodás tárgyalásakor sor kerülhet az értelemnek és az érzelemnek az emberi életben betöltött szerepéről elgondolt vélemények megvitatására, a tudomány lehetőségeire, korlátaira, korunk tudománnyal kapcsolatos problémáira, a tudósok felelősségére.
- Mindezek megbeszélése sok tekintetben segítheti a tanulók megfelelő lelki fejlődését.
Európai azonosságtudat -egyetemes kultúra:
- A felvilágosodás korának felfedezései, gondolatai átívelnek az országhatárokon, minden európai országban a fejlődés (nyelvi, tudományos) fontos lépcsőfoka volt.
Ennek a kornak a gondolkodói mind az egész európai civilizáció minőségét, |
|
|
|
|
formálódását meghatározó emberek.
Mindennek felismerése az európai azonosságtudatot, az egyetemes kultúra iránti elkötelezettséget erősíti. |
|
|
|
|
2. témakör: A magyar felvilágosodás irodalmából |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási
lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- A meglévő ismeretek előhívása, kiegészítése,
- lényegkiemelés,
- az irodalmi nyelv,a szaknyelv használata,
- értékelés, kritika,
- a szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése,
- Szókincsfejlesztés, önkifejezés, minőségi nyelvhasználat,
- önálló gondolkodás, együttműködés.
- Vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák,
- összegző, rendszerező képesség.
- Más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése,
- műértelmezés, műolvasás.
- Műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete.
- Szövegértelmezés, szövegértés,
- folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése.
- Az irodalom jelentőségének, mindannapjainkra gyakorolt hatásának felismerése, az olvasásnak a nyelvre, a kifejezőképességre, az írásbeli és a szóbeli megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése.
- A műveltség, az olvasottság, a tájékozottság, a nyelvi igényesség kapcsolatának megértése, az ezen a téren való önfejlesztés igényének megfogalmazása, átérzése.
- A nyelvújítás és a felvilágosodás korának irodalmi és nyelvi programjainak jelentősége korunkban is érezteti hatását, ez a felismerés összekapcsolható a nyelvművelés, a nyelvápolás aktuális problematikájával.
- Csokonai, Berzsenyi verseiből kiválóan érezhető a felvilágosodás kori magyar nyelvállapot, a bravúros nyelvi megoldásokra, nyelvi szépségekre való rácsodálkozás a magyar nyelv iránti szeretetet növelheti.
Hatékony és önálló tanulás:
- jegyzetkészítés,
- vázlatkészítés,
- anyagyűjtés, összegzés, rendszerezés,
- memorizálás,
- forrásfeldolgozás,
- idézési technikák,
- bibliográfiakészítés,
- meglévő ismeretek beépítése,
- tantárgyak közti kapcsolatok előhívása, az olvasott szövegek megértése, feldolgozás, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése).
- Motiváló erő lehet annak felfedezése, hogy a felvilágosodás korának felfedezései egészen napjainkig éreztetik hatásukat, illetve az a tény, hogy szinte egyedülálló módon kapcsolhatók össze a más tantárgyakkal kapcsolatban tanult információk, tények az irodalomórán tanultakkal.
Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség:
- a művészi önkifejezés lehetőségeit illető ismeretek,, az önismeret, a világismeret gazdagítása,
- a művészet iránti fogékonyság felkeltése.
- A művészet társadalomformáló, igazság kimondó szerepének felismerése a művészi alkotások megítélésnek formálásában is segítséget nyújthat.
Digitális kompetencia:
- Önálló vagy csoportos kutatómunka egy-egy megadott témával, témakörrel kapcsolatban – megfelelő honlapok megnyitása, információ és képanyag rögzítése, szövegszerkesztés, beszámoló készítése, stb.
Hon- és népismeret:
A felvilágosodás korának Magyarországa
|
A magyar felvilágosodás irodalmából
A témakör elemei:
A felvilágosodás szellemi, történelmi, művészeti háttere Magyarországon, Bessenyei György jelentősége, Batsányi, Kazinczy munkássága /Kármán József/, Csokonai Vitéz Mihály költészete, Berzsenyi Dániel költészete, a magyar felvilágosodás néhány kiemelkedő alakja.
Elsajátítandó ismeretek:
a felvilágosodás eszméinek megkésettsége Kelet-Európában, a felvilágosult abszolutizmus, felvilágosulatlan abszolutizmus, fellendülés, megtorpanás, a francia forradalom hatása, a magyar felvilágosodás két korszaka, a magyar irodalmi élet alakulása, fontosabb hírlapok, kezdeményezések, a testőrírók jelentősége, Bessenyei György kulturális programja, irodalmi műveinek jelentősége, a magyar felvilágosodás jelképes kezdete. Batsányi tanulmányai, költészete (A látó, A franciaországi változásokra). Kazinczy Ferenc pályája, irodalmi programja, a nyelvújítás és jelentősége, hatása, Kazinczy naplója, Széphalom kulturális szerepe. Csokonai pályája, költészete, horatiusi hagyományok, Rousseau gondolatai. Költői program (A vidám természetű poéta), Lilla-szerelem. Kiemelkedő alkotásai: Dorottya, Konstancinápoly, Az estve, Tartózkodó kérelem, Anakreoni dalok, A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz. Stílusirányok és hangnemek sokfélesége Csokonai költészetében: klasszicista gondolati líra, rokokó dalok, szentimentalizmus, népiesség (Jövendölés az első oskoláról a Somogyban, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor, stb.). Berzsenyi Dániel életpályája: klasszicizmus és romantika határán, Horatius hatása, ódái (A magyarokhoz…I,II.). A megelégedettség illúziója (Osztályrészem), elégiái (A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz). Kapcsolata Kölcseyvel és a nyelvújítással, Berzsenyi jelentősége.
Orczy, Báróczy, Gvadányi, Baróti, Barcsay, Révai, Virág, Ányos, Fazekas, Dayka.
Fogalmak:
felvilágosult abszolutizmus, felvilágosulatlan abszolutizmus, kulturális program, röpirat, értekezés, epigramma, vátesz, nyelvújítás, ortológus, neológus, legáció, ars poetica, manierizmus, rokokó, sententia, pictura, klasszicista gondolati líra, hangulati líra, intonáció, melankólia, negatív festés módszere, szimultán, bimetrikus verselés, amorettek, miniatűr forma, anakreoni dalok, anakreóni sor, elégia, helyzetdal, vígeposz, óda, alkaioszi versszak, aszklepiadeszi strófa, tájleíró versek szerkesztésmódja, szinesztézia, cím és a műegész viszonya,episztola, elégia, műfajváltás,,visszautalás, létösszegző vers.
|
A szöveggyűjteményben található szemelvények értő, értelmező elolvasása, átfogó ismerete. A lehetséges kapcsolódási anyagokat, témákat illető kutatómunka, megfelelő tájékozottság elérése a kor más művészeti ágait, területeit illetően.
Vázlatkészítés, tanári szempontok alapján való elemző írásbeli és szóbeli munkák készítése, komplex verselemzések, önálló véleményalkotás, a művek mögöttes mondanivalójának, üzenetének megfejtése, korunkra való vonatkoztatása, igazságtartalmuk vizsgálata, értékelése.
A költemények verstani, stilisztikai elemzésének összekötése a mű hangulatával, gondolatiságával.
Az egyes művek jelentőségének, az irodalomtörténet későbbi szakaszaira gyakorolt hatásának felismerése, a megszerzett és elsajátított tudásanyagba való integrálása.
Memoriter: Legalább egy Berzsenyi- és egy Csokonai-vers.
Számonkérés írásban és szóban: tényekre rákérdező, komplex verselemző feleletek, írásbeli munkák. |
Történelem: a magyar felvilágosodás kora, Mária Terézia, II. József, II. Lipót.
A Martinovics-összeesküvés.
Kultúrtörténet: iskolák, oktatás a felvilágosodás korában Magyarországon
Képzőművészet, művészettörténet: a felvilágosodás korának képzőművészete Magyarországon
Informatika: kutatómunka, anyaggyűjtés.
|
|
3. témakör: Az európai romantika irodalmából |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási
lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- A meglévő ismeretek előhívása, kiegészítése,
- lényegkiemelés,
- az irodalmi nyelv a szaknyelv használata,
- értékelés, kritika,
- a szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése
- Szókincsfejlesztés, önkifejezés, minőségi nyelvhasználat,
- önálló gondolkodás, együttműködés.
- Vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák,
- összegző, rendszerező képesség.
- Más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése,
- műértelmezés, műolvasás.
- Műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete. Szövegértelmezés,
- szövegértés,
- folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése.
- Az irodalom jelentőségének, mindannapjainkra gyakorolt hatásának felismerése, az olvasásnak a nyelvre, a kifejezőképességre, az írásbeli és a szóbeli megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése.
- A műveltség, az olvasottság, a tájékozottság, a nyelvi igényesség kapcsolatának megértése, az ezen a téren való önfejlesztés igényének megfogalmazása, átérzése.
Hatékony és önálló tanulás:
- jegyzetkészítés,
- vázlatkészítés,
- anyagyűjtés,
- összegzés, rendszerezés,
- memorizálás,
- forrásfeldolgozás,
- idézési technikák,
- bibliográfiakészítés,
- meglévő ismeretek beépítése,
- tantárgyak közti kapcsolatok előhívása,
- az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése).
- Motiváló erő lehet annak felfedezése, hogy a romantika korának gondolatai egészen napjainkig éreztetik hatásukat, motívumai, megoldásai, világának jellemzői korunk számos irodalmi alkotásában felfedezhetők, a romantika korának irodalmi művei, regényei újra és újra megjelennek a könyvesboltok polcain, kedvelt olvasmányok maradtak, számos regényt megfilmesítenek, megfilmesítettek – sikerrel.
Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség:
- a művészi önkifejezés lehetőségeit illető ismeretek, az önismeret, a világismeret gazdagítása,
- a művészet iránti fogékonyság felkeltése.
- A művészet társadalomformáló, igazság kimondó szerepének felismerése a művészi alkotások megítélésnek formálásában is segítséget nyújthat.
- A művészi önkifejezés változatosságának, a szépség összetett és egyre összetettebb kifejezési módjainak felismerése,
- az ember, az emberi lehetőségek megítélésén való elgondolkodás az irodalmi művekhez való viszonyuláson, önmagunk és a világ értékelésén, az esztétikai érzék fejlődésén segíthet.
Digitális kompetencia:
- Önálló vagy csoportos kutatómunka egy-egy megadott témával, témakörrel kapcsolatban – megfelelő honlapok megnyitása, információ és képanyag rögzítése, szövegszerkesztés, beszámoló készítése, stb.
Énkép és önismeret:
- A romantika korának művészi alkotásait vizsgálva számos olyan kérdés merülhet fel az irodalomórán, melynek megtárgyalása, megvitatása a világról, az emberről, az ember világban betöltött, betöltendő szerepéről, helyéről való gondolkodást fejleszti, formálja. Pl.: a boldogság, a munka, a másokért való áldozathozatal, felelősség vállalás kérdése, a szerelem, szeretet, az önzés kérdése, a pénz, a politika, a hatalom szerepe világunkban, a múlt és a jelen szembenállása, a menekülés, elfordulás kérdése, az elmúlás megítélése, a különlegesség, a magány, stb.
Mindezek megbeszélése sok tekintetben segítheti a tanulók megfelelő lelki fejlődését.
Európai azonosságtudat -egyetemes kultúra:
- A romantika korának gondolatai átívelnek az országhatárokon, minden európai országban a fejlődés (nyelvi, kulturális) fontos lépcsőfoka volt.
- - Ennek a kornak a gondolkodói mind az egész európai civilizáció minőségét, formálódását meghatározó emberek. Mindennek felismerése az európai azonosságtudatot, az egyetemes kultúra iránti elkötelezettséget erősíti.
|
Az európai romantika irodalmából
A témakör elemei:
a romantika jellemzői, a német romantika, Novalis, Hoffmann, Heine, Kleist. Az angol romantika, Bleke, Burns,Wordsworth, Coleridge, Byron, Shelley, Keats, Poe, Bronte. A francia romantika, Lamartine, Hugo, Dumas, Alfred de Vigny, Gérard de Nerval. Az orosz romantika, Puskin
Elsajátítandó ismeretek:
a romantika világképének jellemzői , a romantikus festészet, építészet, zene, irodalom), elnevezése. A német romantika nagy alakjai: Hölderlin, Novalis, Hoffmann, Heine (jelentőségük). Jénai, heidelbergi iskola, Herder elmélete. Az angol romantika előzményei – Blake, Burns -, az első korszak – Wordsworth és Coleridge -, a második korszak – Byron, Shelley , Keats. (Shelley: Óda a nyugati szélhez, Keats: Óda egy görög vázához. A romantika Amerikában: Poe munkássága (novellák, versek), Poe írói, költői programja- egy-egy reprezentatív mű kiválasztása javasolt. A francia romantika kezdetei – Lamartine Költői elmélkedések c. műve, az Hernani-csata, Hugo regényei (Pl: A nyomorultak /A párizsi Notre-Dame).
Az orosz romantika, Puskin, Anyegin, a felesleges ember mint az orosz irodalom jellegzetes figurája.
Fogalmak:
romantika,egyéniségkultusz, személyesség, történetiség, természetkultusz, szabadságeszmény, elvágyódás, egzotikum iránti fogékonyság, műfajkeveredés, allegorikusság, szimbolikusság, spleen, irónia, humor, szándékolt töredékesség, mítoszok szubjektivizálódása, magánmitológiák, múlt felé fordulás, jövő felé fordulás, képzelet világa, fantasztikum, az álom felértékelődése,nemzeti múlt, nemzeti irodalom iránti érdeklődés, mítoszok legendák, a középkor iránti érdeklődés, valószerű és valószerűtlen keveredése, látomásosság, dandy,dandyzmus, különleges hősök, tragikus hősök, kiválasztottság, többszólamú elbeszélési mód, halál, elmúlás iránti érdeklődés, verses regény, anyegin-versszak, kommentár, allúzió, felesleges ember, realista vonások, szövegköztiség. |
- Az európai romantika regényirodalmából javasolt legalább egy mű elolvasása (Pl: Hoffmann: Az arany virágcserép vagy Bronte: Üvöltő szelek vagy Hugo: A nyomorultak vagy Hugo: A párizsi Notre-Dame), emellett Puskin Anyeginjének az elolvasása is..
- A regény elemzése (romantikus vonások, cselekmény, kompozíció, cím és tartalom, regényegész összefüggései, szereplők, stb.) tanári irányítással a tanulók feladata.
- A szöveggyűjteményben található szemelvények értő és értelmező olvasása, a szövegek értő elemzése (novella, vers) szintén a tanulói tevékenységek közé tartozik.
- (A romantika olyan széles választékot nyújthat a regényirodalmat illetően, hogy a tanulók a kötelező olvasmányokon túl is választhatnak maguknak olvasnivalót.)
- Önálló vagy csoportos kutatási munka lehet a képzőművészeti alkotások között való keresgélés, a romantikus festészet, építészet, zene témakörében, de akár a kultúrtörténeti információkat, érdekességeket illetően is.
- A kapcsolódó filmművészeti alkotások értékelése, a romantika korával való összefüggésbe hozása is lehet önálló vagy csoportos tanulói feladat.
Ellenőrzés írásbeli, szóbeli – olvasásellenőrző, tényekre rákérdező, megadott szempont alapján kifejtendő, elemző típusú feleletek, dolgozatok.
Memoriter: a romantika költészetéből egy szabadon választott vers megtanulása javasolt.
|
Irodalom:
Tracy Chevalier: Ártatlanok (Blake kora)
Poe – Arany János-fordítás
Walter Scott regényei
Jane Austin regényei
Kleist munkái
Romantikus művek a kelet-európai irodalomban
Dumas regényei
Hugo regényei
Alfred de Musset, George Sand írásai
Rostand: Cyrano
Manzoni, Leopardi művei
Verne művei
Mary Shelley: Frankenstein
Cooper: Bőrharisnya, stb.
Lewis Caroll: Alice csodaországban
J. M. Barrie: Peter pan
H. G. Welles művei
Karl May regényei
Wallace: Ben hur
H. James regényei
Stevenson: a kincses sziget, Dr. Jekyll és Mr. Hyde
Oscar Wilde művei
Kipling művei
Doyle novellái
Képzőművészet, művészettörténet: a romantikus festészet, építészet, zene nagy alakjai, alkotásai (Pl.: C. D. Friedrich, Turner, Constable, Delacroix, Goya, Géricault,), (Liszt, Schopin, Verdi, Mendelssohn, Wagner, Berlioz, Rossini, Donizetti)
Neoklasszicizmus: David és Ingres, festészete
Film, mozgókép kultúra, musical: A nyomorultak (film, musical), Anyegin (film), A párizsi Notre-Dame (film, musical), Az évszázad gyermekei (film), Cyrano (film), Büszkeség és balítélet, Értelem és érzelem (film), Üvöltő szelek (film), Camille Caludel (film) stb.
|
|
4. témakör: A reformkorszak és a magyar romantika irodalmából |
|
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok |
Témák, tartalmak |
Tanulói tevékenységek |
Kapcsolódási lehetőségek |
|
Anyanyelvi kommunikáció:
- Szókincsfejlesztés,
- önkifejezés, minőségi nyelvhasználat,
- önálló gondolkodás, együttműködés
- . Vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák, összegző, rendszerező képesség.
- Más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése,
- műértelmezés, műolvasás.
- Műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete
- . Szövegértelmezés, szövegértés,
- folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése.
- Az irodalom jelentőségének, mindannapjainkra gyakorolt hatásának felismerése, az olvasásnak a nyelvre, a kifejezőképességre, az írásbeli és a szóbeli megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése.
- A műveltség, az olvasottság, a tájékozottság, a nyelvi igényesség kapcsolatának megértése, az ezen a téren való önfejlesztés igényének megfogalmazása, átérzése. Példaértékű lehet a magyar reformkori írók, költők elkötelezettsége a magyar nyelv, a magyar kultúra, a haza iránt. Mindez a tanulóknak az anyanyelv, a magyar irodalom, a kultúra iránti érzéseit alakíthatja, formálhatja.
Hatékony és önálló tanulás:
- jegyzetkészítés,
- vázlatkészítés,
- anyagyűjtés,
- összegzés, rendszerezés,
- memorizálás,
- forrásfeldolgozás,
- idézési technikák,
- bibliográfiakészítés,
- meglévő ismeretek beépítése,
- tantárgyak közti kapcsolatok előhívása, az olvasott szövegek megértése, feldolgozás, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése).
- Komplex verselemzés, dráma elemzés gyakorlása.
- Az olvasottak értelmezése, a mondanivaló, a mögöttes üzenet megfejtése, átérzése, esetleges aktualizálása.
Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség
- a művészi önkifejezés lehetőségeit illető ismeretek, az önismeret, a világismeret gazdagítása,
- a művészet iránti fogékonyság felkeltése.
A művészet társadalomformáló, igazság kimondó szerepének felismerése a művészi alkotások megítélésnek formálásában is segítséget nyújthat.
- A művészi önkifejezés változatosságának, a szépség összetett és egyre összetettebb kifejezési módjainak felismerése, az ember, az emberi lehetőségek megítélésén való elgondolkodás az irodalmi művekhez való viszonyuláson, önmagunk és a világ értékelésén, az esztétikai érzék fejlődésén segíthet.
Digitális kompetencia:
- Önálló vagy csoportos kutatómunka egy-egy megadott témával, témakörrel kapcsolatban – megfelelő honlapok megnyitása, információ és képanyag rögzítése, szövegszerkesztés, beszámoló készítése, stb.
Énkép és önismeret:
- A romantika korának művészi alkotásait vizsgálva számos olyan kérdés merülhet fel az irodalomórán, melynek megtárgyalása, megvitatása a világról, az emberről, az ember világban betöltött, betöltendő szerepéről, helyéről való gondolkodást alakítja, formálja. - Pl.: a boldogság, a munka, a másokért való áldozathozatal, felelősség vállalás kérdése, a hazaszeretet, az anyanyelvszeretet, a hithez való hűség. Érdekes problematika a pénz, a politika, a hatalom, a tudományok szerepe világunkban.
- Összehasonlíthatóak a múlt és a jelen értékei, a költők és írók szerepe, szerepvállalása a reformkorban és ma.
- Mindezek megbeszélése sok tekintetben segítheti a tanulók megfelelő lelki fejlődését, énképének alakulását, a felnőttlétre való felkészülését.
Európai azonosságtudat –egyetemes kultúra:
- A romantika korának gondolatai átívelnek az országhatárokon, minden európai országban a fejlődés (nyelvi, kulturális) fontos lépcsőfoka volt.
- Ennek a kornak a gondolkodói mind az egész európai civilizáció minőségét, formálódását meghatározó emberek. Mindennek felismerése az európai azonosságtudatot, az egyetemes kultúra iránti elkötelezettséget erősíti.
- A reformkori törekvések számos más nyugat-és kelet-európai törekvéshez is kapcsolhatóak. A magyar romantika teljes mértékben bekapcsolta a magyar irodalmat az európai irodalom vérkeringésébe, Jókai, Petőfi Franciaországban is ismertek voltak, a reformkori magyar írók és költők pedig számos fordítással járultak hozzá ahhoz, hogy az európai irodalom számos alkotása magyar nyelven is ismert lehessen.
Hon- és népismeret:
A reformkori Magyarország |
A reformkorszak és a magyar romantika irodalma
A témakör elemei:
a magyar reformkor, a magyar reformkor irodalmi élete, a magyar színjátszás kezdetei, Katona József élete, pályája, a Bánk bán, Kölcsey Ferenc élete és pályája, kiemelkedő versei (Vanitatum vanitas, Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második éneke), Parainesis. Vörösmarty Mihály élete, pályája, kiemelkedő versei Világos előtt és Világos után (Szózat, A Guttenberg-albumba, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Előszó, A vén cigány), a Csongor és Tünde. Petőfi Sándor élete, költészete, népies költészete, tájköltészete, ars poeticus versei, forradalmi látomásköltészete, szerelmi/hitvesi költészete, politikai versek, elbeszélő költeményei: A helység kalapácsa, János vitéz, Az apostol. Petőfi jelentősége, hatása. Arany János élete, pályája,epikus és lírikus költészete. A pályakezdés éveinek, a nagykőrösi korszaknak, az irodalomszervezés időszakának és az Őszikék idejének kiemelkedő alkotásai. (líra, elbeszélő költemények, balladák, tanulmányok) Jókai és a magyar romantikus regény, Jókai élete, pályája, regényköltészete, Az arany ember c. regény.
Elsajátítandó ismeretek:
a magyar reformkor sajátosságai, romantika és népiesség, az irodalmi élet a reformkorban, jelentősebb folyóiratok, a reformkor építészete, zenéje, a reformkor színjátszásának helyzete. Katona József élete, pályája, a Bánk bán megírása, forrásai, fogadtatása, kompozíciója, szereplői, mögöttes üzenete. Kölcsey Ferenc élete, pályája, szerepe a magyar irodalmi életben. Verselemzések: Vanitatum vanitas, Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második éneke. Szónoki beszédei, a Parainesis, tanulmánya: Nemzeti hagyományok. Vörösmarty élete, pályája, költészete. Romantikus eposza: a Zalán futása. Versek elemzése: Szózat, A Guttenberg-albumba, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Előszó, a vén cigány. Drámai költeménye: a Csongor és Tünde. A drámai mű forrása, szereplői, kompozíciója, gondolati-filozofikus rétege, mondanivalója, jelképessége, romantikus vonásai, versformája,üzenete, sikerének, aktualitásának titka, kapcsolata a János vitézzel, a Fausttal. Petőfi Sándor élete, pályája, életműve. A tankönyv(ek) által elemzett versek tárgyalása javasolt, emellett - tetszés szerint – más versek is elemezhetők, tárgyalhatók. Elbeszélő költemények: A helység kalapácsa (eposzparódia), János vitéz, Az apostol. Lírikus alkotások tematikus felosztásban: indulás a népiesség jegyében , helyzetdalok, életképek , a humor, a komikum forrásai, családi líra mint új témakör a magyar lírában – pl.: A borozó, Szeget szeggel, Ez a világ amilyen nagy, Megy a juhász… Tájköltészet – Pl.: Az alföld, A puszta, télen, Kiskunság. A művészi válság „modern” versei: Felhők c. versciklus. Ars poeticus versek – pl.: A természet vadvirága , A XIX: század költői ( a költői szerep módosulása: Az aposol) Forradalmi látomásköltészet – pl.: Szabadság, szerelem!, Egy gondolat bánt engemet, Az ítélet, A XIX. század költői. Hitvesi, szerelmi költészet – pl.: reszket a bokor, mert…, Beszél a fákkal a bús őszi szél, Szeptember végén, Minek nevezzelek?. Politikai versek – pl.: Nemzeti dal, Föltámadott a tenger…, Respublica, Megint csak beszélünk és beszélünk…., Európa csendes, újra csendes, Szörnyű idő… Arany János élete, pályája, életműve .Az epikus Arany: elbeszélő költeményei, Az elveszett alkotmány a Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, Buda halála. A trilógia jelentősége, mondanivalója, helye a magyar irodalomban, Arany életművében. A balladaíró Arany: a nagykőrösi és a pesti évek balladái – pl.: Ágnes asszony, A walesi bárdok, Szondi két apródja, V. László, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Tetemre hívás, Híd-avatás. A lírikus Arany: Az ötvenes évek , a nagykőrösi évek költészete. Pl.: Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó. Az irodalomszervezés időszakának költészete – pl.: Vojtina Ars poetikája. Az Őszikék korszakának költészete – pl.: Epilógus, Naturam furca expellas, Tölgyek alatt, Tamburás öregúr, Mindvégig.
Arany költészetének alap problémája: „közönséges embernek lenni” vagy költőnek lenni. A költői sorsvállalás kérdése: a Letészem a lantot c. verstől a Mindvégig c. versig. Petőfi és Arany barátsága. Meghatározó szerepük a magyar lírában.
Jókai és a magyar romantikus regény: a magyar regény kezdetei (Dugonics, Kármán, Fáy, Jósika, Eötvös, Kemény Zsigmond), Jókai élete, pályája, regényköltészete,Az arany ember szerkezete, szereplői, jelképessége, mögöttes üzenete, népszerűségének titka.
A magyar romantika néhány kiemelkedő alakja: Kisfaludy Károly, Bajza József, Eötvös József, Erdélyi János, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál.
Fogalmak:
Reformkor,modernizáció és nemzeti gondolat, historizmus, verbunkos, opera, romantikus triász, divatlap, színtársulat, színikritika, vándormotívum,középpontos dráma,.Nemzeti hagyományok, archaizáló nyelv- és rímhasználat, prédikátorszerep, krónikás énekmondó szerep, retorikus érvelés, bimetrikus verselés, vanitas-irodalom, retorikus szerkezet, szerepvers, időszembesítő, értékszembesítő vers, belső párbeszéd, parainesis, gnóma, istenszeretet, emberiségszeretet, hazaszeretet, önművelés. Drámai költemény, kétszintes dráma, vándormotívum, allegorikus alakok, archetípusok, toposzok. Epigramma, embléma, szentenciaszerűség, látomásosság, a körforgás gondolata, rapszódia. Népies helyzetdal, életkép, zsánerkép, eposzparódia, negatív festés, váteszszerep, elbeszélő költemény, célelvszerű történelemszemlélet. Ballada, románc, lélektani ballada, egyszólamú, többszólamú ballada, skót balladaforma, epilógus, elégico-óda, elégia. Romantikus regény, regénytípusok, családregény, fejlődésregény, lélektani regény, életrajzi regény, próbatételes kalandregény, anekdota, romantikus teljességelv, szentimentális idill, jelképes szereplők, elbizonytalanító zárlat. |
- Az órán tárgyalt versek komplex elemzése. A Bánk bán, a Csongor és Tünde, Az apostol, a Toldi és a Told estéje c. művek értő, értelmező elolvasása, ismerete.
- Arany balladáiból az órán tárgyaltak elemzése, ismerete.
- Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany életpályájának, költészetének, kiemelt verseinek ismerete.
- Jókai regényei közül legalább egynek az elolvasása, értelmező, értő feldolgozása, elemzése.
- A reformkori Magyarország kulturális viszonyainak, sajátosságainak ismerete.
- A költemények verstani, stilisztikai elemzésének összekötése a mű hangulatával, gondolatiságával.
- A kapcsolódó témákat illető anyaggyűjtés és kutató munka lehet önálló vagy csoportos tanulói tevékenység.
Memoriter: Mindegyik reformkori költőtől legalább egy költemény.
Ellenőrzés írásban és szóban:
értelmező-kifejtő, átfogóan elemző,
megadott szempontok alapján elemző, tényekre, adatokra rákérdező feleletek és írásbeli munkák. |
Zenetörténet: A Himnusz, a Szózat megzenésítése
Erkel Bánk bánja
Kacsóh Pongrác János vitéze
Történelem, kultúrtörténet: a reformkori Magyarország, a forradalom és a szabadságharc ideje, a Világos utáni Magyarország
Film és mozgókép kultúra:
János vitéz (rajzfilm)
Képzőművészet, művészettörténet:
Zichy Mihály: Arany balladáinak illusztrációi
Orlai Petrics Soma festményei
Fadrusz János szobrai
Than Mór festményei
Irodalom:
Zrínyi: Szigeti veszedelem
Mitológia –
Kadmosz-mítosz Vörösmarty Az emberek c. verséhez
Mídász király mítosza Jókai Az arany ember c. regényéhez
Goethe Faustja – a boldogságkereső ember: János vitéz, Csongor és Tünde, mindezek kapcsolata Mozart Varázsfuvolájával
Hoffmann: Az arany virágcserép, Shakespeare: Szentivánéji álom
Osszián-dalok
Ingres festménye: Osszián álma
Jókai regényei
Jókai-regények filmes adaptációi
Informatika:
Anyaggyűjtés, kutatómunka
|
A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimum szint az 50% elérése.
A fogalomtárban szereplő fogalmak közül a ferdén szedettek az emelt szintű érettségi követelményeit, a vastagon szedettek pedig a középszintű érettségi követelményeit jelzik. Az előző évfolyamon már előfordult (középszintű és emelt szintű) fogalmakat már nem emeltük ki.
Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.
Ajánlás az éves óraszám felosztására
