Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
317/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet
az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról1
„H) Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásának elszámolása
Ezer forintban
Megnevezés
Sorszám
Összeg
1
2
3
ÖNHIKI támogatás
Kód
A költségvetési törvényben rögzített támogatás-igénylési „alapfeltételeknek” és kapacitás-kihasználtsági feltételeknek meg nem felelés miatti visszafizetések
Felhalmozási és tőkejellegű bevételek
Felhalmozási és tőkejellegű kiadások
Felhalmozási forráshiány
ÖNHIKI I.+II. ütemű támogatás számításánál figyelembe vett működési célú intézményi bevételek
ÖNHIKI I.+II. ütemű támogatás számításánál figyelembe vett önkormányzati sajátos (SZJA nélküli) bevételek
ÖNHIKI I.+II. ütemű támogatás számításánál figyelembe vett működési bevételek
Teljesített működési célú intézményi bevételek
Teljesített önkormányzati sajátos (SZJA nélküli) működési bevételek
017. Üzemeltetésre átvett befektetett eszközök nyilvántartási számlája
044. Többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok adózott eredménye”
2. Az Áhsz. 9. számú mellékletének „A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások” része a következők szerint módosul:
a) Az 1. pont hatodik francia bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:
„– vagy az állományi és a forgalmi számlákat, vagy az analitikus nyilvántartást kell megbontani aszerint, hogy azokat a működés során alap-, kiegészítő, kisegítő, vagy vállalkozási tevékenységhez egyaránt használják.”
b) A 2. pont cf) alpontjának második bekezdése a következő bekezdéssel egészül ki:
„Az Ámr. 140. §-ának (7)–(8) bekezdés előírása alapján, a támogatási program lezárásakor, az Igazoló Hatóság által összeállított, kiküldött végső átutalási igénylés dokumentuma alapján – az Európai Bizottságtól visszaigazolt és az Igazoló Hatóság által elfogadott végső egyenleg kifizetés dokumentumának figyelembevétele mellett –, a finanszírozó szervezet az utólagos elszámolás miatt a könyveiben kimutatott EU-val szembeni követeléseket köteles átadni a nemzetgazdasági elszámolások számára a Kszr. 8. számú melléklete 21. pontjának megfelelően.”
c) A 2. pont c) alpontja a következő ch) alponttal egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi ch) alpont számozása ci) alpontra változik:
„ch) A könyvviteli mérlegben és a nyilvántartásokban a követelést könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (a Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással, eszközátadással) nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. Amennyiben két fél gazdasági kapcsolata során egymással szembeni követelés és kötelezettség is keletkezik és a követelés a másik féllel szemben fennálló kötelezettség Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással történő rendezésében állapodnak meg, a gazdasági események hatását akkor is bruttó módon kell elszámolni. A 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla segítségével kell megjeleníteni az egybeszámítás során érintett költségvetési bevételeket és kiadásokat, majd ezt követően vezethetők ki a tőkeváltozással szemben a beszámítás során érintett követelések és kötelezettségek összegei.”
d) A 2. pont d) alpont első bekezdésének második és harmadik mondata helyébe a következő szövegrész lép:
„A számlacsoporton belül külön számlán kell kimutatni az értékpapírok nyitó állományát és azok tárgyidőszaki forgalmát. A forgatási célú értékpapírok forgalmát az államháztartás szervezete szakfeladatain tilos kimutatni.”
e) A 3. pont b) alpontja nyolcadik bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:
„Amennyiben a helyi önkormányzat, illetve az Áht. 100/I. §-ának (1) bekezdése szerinti költségvetési szerv a fizetőképessége biztosítása érdekében a bevételek ütemkülönbségének és a kiadások ütemkülönbségének eltérése miatt likvid hitelt (folyószámla-hitelt, rulírozó hitelt, munkabér megelőlegezési hitelt stb.) vesz igénybe, a számlavezető hitelintézettel, Kincstárral kötött szerződésben biztosított hitelkeret terhére, az adott napon a kiadások teljesítésére felhasznált összeget hitelfelvételként nem kell elszámolnia. Ebben az esetben a likvid hitellel fedezett kiadást a költségvetési elszámolási számlával, az előirányzat-felhasználási keretszámlával szemben kell könyvelni, s emiatt a költségvetési elszámolási számla, az előirányzat-felhasználási keretszámla adott napi egyenlege mínusz előjelű is lehet. A negyedéves mérlegjelentés, a költségvetési jelentés, a féléves és az éves elemi költségvetési beszámoló fordulónapján (március 31., június 30., szeptember 30., illetve december 31.) a költségvetési elszámolási számla, az előirányzat-felhasználási keretszámla egyenlege csak 0 vagy pozitív lehet, ezért a fordulónapon igénybe vett likvid hitel összegét a likvid hitel számla forgalmi számláján kell nyilvántartásba venni. Az Ámr. 174. §-ának (11) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzat a likvid hitel fedezetére a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó állami hozzájárulások elszámolási számlán elkülönített összeget is felhasználhatja.”
f) A 4. pont a) alpontjának első bekezdése a következő bekezdéssel egészül ki:
„A saját tőkén belül el kell különíteni a tulajdonba kapott, illetve a kezelésbe vett eszközök forrását.
A könyvviteli mérlegben negatív előjelű tartós tőke nem mutatható ki. A tartós tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. Már működő államháztartás szervezete tartós tőkéje átszervezés során akkor növekedhet, amennyiben az alapító (irányító) szerv a közfeladat ellátáshoz további eszközöket is rendelkezésre bocsát. Amennyiben átszervezés során az átadó államháztartás szervezetétől kapott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, forgatási célú értékpapírokat, aktív pénzügyi elszámolásokat) és a kötelezettségek (ide nem értve a rövid lejáratú likvid hiteleket és rövid lejáratú működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettséget) különbségének pozitív összegét tartós tőkeként, negatív összegét tőkeváltozásként kell nyilvántartásba venni. A tartós tőkében kell kimutatni a forgatási célú értékpapírok után elszámolt értékvesztés összegét.”
g) A 4. pont b) alpontja első bekezdésének első és második mondata helyébe a következő szövegrész lép:
„A tartalékok között kell kimutatni az államháztartás szervezeténél a pénzeszközök, a forgatási célú értékpapírok és a rövid lejáratú likvid hitelek (ideértve a rövid lejáratú működési kötvénykibocsátásokat is), illetve az aktív és passzív pénzügyi elszámolások különbözetének azt a forrását, amely jóváhagyás után befektetett eszközök finanszírozására vagy folyó évi kiadások teljesítésére fordítható. A számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatni a költségvetési tartalékot (pénzmaradványt, előirányzat-maradványt) és a vállalkozási tartalékot (vállalkozási maradványt).”
h) A 4. pont d) alpontjának tizedik bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„A támogatási program előlege miatti kötelezettségek csak az IH/KSZ írásbeli értesítését, jóváhagyását követően vezethetők ki a könyvekből.”
i) A 4. pont e) alpontja első bekezdésének első mondata helyébe a következő szövegrész lép:
„A rövid lejáratú hitelek és támogatási kölcsönök számlacsoportban azokat a rövid lejáratú hiteleket, támogatási kölcsönöket, rövid lejáratú likvid hiteleket és rövid lejáratú működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettséget kell kimutatni, amelyek futamideje nem haladja meg az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szervtől vették igénybe. Míg a rövid lejáratú hiteleket (a likvid hitelek kivételével) funkcionális elszámolás során finanszírozási szakfeladaton, a támogatási kölcsönöket alap-, vagy – ha jogszabály lehetővé teszi – vállalkozási szakfeladaton kell elszámolni.”
j) A 4. pont e) alpontja a következő szövegrésszel egészül ki:
„A rövid lejáratú likvid hitelek és a működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettségek számláinak tagolásakor külön alszámlán kell kimutatni azok nyitó állományát és tárgyidőszaki forgalmát. A rövid lejáratú likvid hitelek és működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettségek adott évi forgalmát az államháztartás szervezete szakfeladatain nem szabad kimutatni.”
k) Az 5. pont ötödik és hatodik bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:
„A befektetési célú finanszírozási műveletek közé tartoznak a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítése (beváltása) és vásárlása, a hosszú lejáratú hitelek felvétele és törlesztése, valamint a hosszú lejáratú kötvények kibocsátása és visszavásárlása, eladása. Ezen pénzügyi műveletek hatását az államháztartás szervezete köteles finanszírozási előirányzatként és annak teljesítéseként szerepeltetni a megfelelő kiadási/bevételi jogcímeken.
A forgatási célú finanszírozási műveletek közé tartoznak: a forgatási célú értékpapírok értékesítésével (beváltásával), vásárlásával, a rövid lejáratú hitelek, rövid lejáratú támogatási kölcsönök, a rövid lejáratú működési (likviditási) célú hitelek felvételével és visszafizetésével, valamint a működési célú rövid lejáratú kötvény kibocsátásával és beváltásával kapcsolatos pénzügyi műveletek bevételei és kiadásai. A forgatási célú finanszírozási pénzügyi műveletek (a rövid lejáratú hitelek kivételével) az Áht. és az Ámr. alapján előirányzatként, illetve annak teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthető bevételek és kiadások teljesítésével járnak együtt, a pénzeszközök változását eredményezik. Az államháztartás szervezete a forgatási célú finanszírozási műveletekhez kapcsolódó eszközök és források változását (a rövid lejáratú hitelek kivételével) szakfeladatain nem jelenítheti meg.”
l) A 9. pont b) alpontja helyébe a következő szövegrész lép:
„b) A munkaadókat terhelő járulékok számlacsoportban kell kimutatni a személyi juttatások után elszámolt társadalombiztosítási járulékot (elkülönítve: a nyugdíjbiztosítási járulékot, a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, a START-kártyával rendelkezők utáni járulékot), az egészségügyi hozzájárulást, a táppénz-hozzájárulást, a korkedvezmény-biztosítási járulékot, az államháztartáson kívülre fizetett, munkaadókat terhelő járulékokat és a munkaadókat terhelő egyéb járulékokat.”
m) A 11. pont g) alpontja helyébe a következő szövegrész lép:
„g) A Finanszírozási műveletek kiadásai között finanszírozási szakfeladaton kell kimutatni a költségvetési többlet évközi hasznosítása céljából vásárolt befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, államkötvények, helyi önkormányzatok által kibocsátott kötvények, egyéb értékpapírok) vásárlásának kiadásait. Itt kell kimutatni a költségvetési hiány fedezetére, valamint a fejlesztések, vagy a működés érdekében felvett hosszú lejáratú hitelek, illetve rövid lejáratú hitelek (a likvid hitelek kivételével) törlesztésével kapcsolatos kiadásokat, valamint az önkormányzatok által felhalmozási vagy működési célra kibocsátott hosszú lejáratú kötvények beváltásával kapcsolatos kiadásokat is.”
n) A 14. pont f) alpontjának harmadik mondata helyébe a következő szövegrész lép:
„Finanszírozási műveletek bevételei között finanszírozási szakfeladaton kell kimutatni a költségvetési hiány finanszírozására: a felhalmozási, működési célú hosszú lejáratú hitelfelvétel bevételeit, illetve rövid lejáratú hitelfelvétel bevételeit (a likvid hitelek igénybevétele kivételével), valamint a hosszú lejáratú kötvénykibocsátással kapcsolatos bevételeket, továbbá a költségvetési többlet évközi hasznosítása céljából vásárolt befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, államkötvények stb.) eladásakor, illetve beváltásakor elszámolt bevételeket.”
o) A 15. pont a második bekezdését követően a következő bekezdéssel egészül ki:
„A 016. PPP konstrukcióban lévő befektetett eszközök nyilvántartási számlán és a 025. PPP konstrukcióban lévő készletek nyilvántartási számlán csak azok az idegen tulajdonban lévő eszközök vehetők nyilvántartásba, amelyeknél a közszféra és a magánszféra együttműködésén (public-private partnership = PPP) alapuló szerződéses konstrukció nem meríti ki a pénzügyi lízing, illetve a részletre vétel szerződéstípusok Ptk. szerinti elemeit. Az államháztartás szervezete az Áht. 8. §-a (6) bekezdésének a) pontja szerint a PPP beruházás magánpartner üzembe helyezési jegyzőkönyve (okmánya) alapján köteles az eszközöket nyilvántartásba venni.”
p) A 15. pont – az o) pontban átszámozott – hetedik bekezdését követően a következő bekezdéssel egészül ki:
„A kötelezettségvállalás nyilvántartására szolgáló számlákon vagy az analitikus nyilvántartáson belül el kell különíteni a PPP szerződéshez kapcsolódó kötelezettségek állományát.”
q) Az 1. pont h) alpontja első bekezdés első mondatában „Az egyéb tartós” szövegrész helyébe „A tartós” szövegrész, az 1. pont h) alpontja első bekezdés második mondatában „Az egyéb ” szövegrész helyébe „A tartós” szövegrész, az 1. pont h) alpontja első bekezdés második mondatában az „egyéb tartós” szövegrész helyébe a „tartós” szövegrész, a 2. pont d) alpontja első mondatában az „egyéb részesedéseket.” szövegrész helyébe a „forgatási célú részesedéseket.” szövegrész, a 3. pont első mondatában, a 3. pont b) alpontja első bekezdés első mondatában a „bankszámlák” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlák” szövegrész, a 3. pont b) alpontja harmadik bekezdésben a „bankszámla” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számla” szövegrész, a 3. pont b) alpontja kilencedik bekezdés második mondata a „bankszámlája” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlája” szövegrész, a 3. pont b) alpontja kilencedik bekezdés utolsó mondata a „bankszámlán” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlán” szövegrész, a 3. pont d) alpontja második bekezdés első mondatában „az államigazgatási” szövegrész helyébe „a közigazgatási hatósági eljárási” szövegrész, a 3. pont g) alpontja harmadik bekezdésében, a 4. pont h) alpontja harmadik bekezdés utolsó mondatában a „bankszámlái” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlái” szövegrész, a 4. pont b) alpontja második bekezdés első mondatában „az alaptevékenység (vállalkozási tevékenység) kiadási, illetve bevételi előirányzat teljesítésének elszámolási számláin.” szövegrész helyébe „a költségvetési (vállalkozási) kiadási megtakarítás (túllépés) elszámolási, illetve bevételi lemaradás (többlet) elszámolási számlák év végi egyenlege szerint.” szövegrész, 4. pont d) alpontja tizenkettedik bekezdés harmadik mondatában a „bankszámlakivonat” szövegrész helyébe a „számlakivonat” szövegrész, a 4. pont h) alpontja első bekezdés harmadik mondatában az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szövegrész, a 9. pont f) alpontja első bekezdésében a „maradvány, az eredmény” szövegrész helyébe a „(költségvetési és vállalkozási) maradvány” szövegrész, a 9. pont f) alpontja ötödik bekezdésében „az eredményből” szövegrész helyébe „a vállalkozási maradványból” szövegrész, a 14. pont a) alpontban a „bankbetétek” szövegrész helyébe a „betétek” szövegrész , a 14. pont e) alpontja első bekezdésben az „eredményt” szövegrész helyébe a „vállalkozási maradványt” szövegrész lép.
r) Az 1. pont c) alpontja harmadik bekezdés első és második mondatában, az 1. pont m) alpontja első bekezdés utolsó mondatában, a 4. pont d) alpontja kilencedik bekezdésében „mérlegbe” szövegrész helyébe „könyvviteli mérlegbe” szövegrész, a 3. pont g) alpontja hatodik bekezdés utolsó mondatában, a 4. pont h) alpontja hetedik bekezdés utolsó mondatában „A költségvetési beszámoló” szövegrész helyébe „Az elemi költségvetési beszámoló” szövegrész, a 4. pont b) alpontja első bekezdés utolsó mondatában, a 4. pont d) alpontja harmadik bekezdés első és második mondatában a „költségvetési beszámoló” szövegrész helyébe az „elemi költségvetési beszámoló” szövegrész, a 4. pont b) alpontja második bekezdésében, a 15. pont e rendelettel átszámozott negyedik bekezdésében „mérlegben” szövegrész helyébe „könyvviteli mérlegben” szövegrész lép.
s) Az 1. pont c) alpontja első bekezdés első mondatában a „alaptevékenységét és vállalkozási” szövegrész helyébe a „alap-, kiegészítő, kisegítő, vagy vállalkozási” szövegrész, a 3. pont d) alpontja első bekezdés első mondatában, a 3. pont g) alpontja második bekezdés első mondatában, a 10. pont második mondatában az „alap-” szövegrész helyébe az „alap-, kiegészítő, kisegítő” szövegrész, a 9. pont f) alpontja negyedik bekezdésében, a 14. pont f) alpontja első mondatában az „alaptevékenység” szövegrész helyébe az „alap-, kiegészítő, kisegítő” szövegrész, a 9. pont f) alpontja ötödik bekezdésében az „alaptevékenységre” szövegrész helyébe az „alap-, kiegészítő, kisegítő tevékenységre” szövegrész, a 11. pont a) alpontjában, a 11. pont b) alpontjában az „alapító okiratában meghatározott alaptevékenység” szövegrész helyébe az „alapító okiratában, illetve az Ámr. 12. §-a szerint meghatározott alap-, kiegészítő és kisegítő tevékenység” szövegrész lép.
t) Az 1. pont c) alpontja harmadik bekezdés első mondatában, az 1. pont k) alpontja második bekezdés első mondatában „a felügyeletük” szövegrész helyébe „az irányításuk” szövegrész, a 3. pont c) alpontjának második bekezdésében, a 3. pont e) alpontja második bekezdés második mondatában, a 3. pont e) alpontja harmadik bekezdés első mondatában, a 14. pont e) alpontja második bekezdés negyedik mondatában „a felügyeleti” szövegrész helyébe „az irányító” szövegrész, a 3. pont e) alpontja második bekezdés első mondatában „a felügyeletük” szövegrész helyébe „az irányításuk (felügyeletük)” szövegrész, a 3. pont e) alpontja ötödik bekezdés első mondatában, a 3. pont f) alpontja második bekezdés első mondatában a „felügyeletét” szövegrész helyébe az „irányítását” szövegrész, a 4. pont b) alpontja első bekezdés harmadik mondatában, a 4. pont b) alpontja második bekezdés második mondatában, a 9. pont f) alpontja második bekezdés első és második mondatában a 14. pont e) alpontja második bekezdés első mondatában a „felügyeleti” szövegrész helyébe az „irányító” szövegrész, a 4. pont c) alpont harmadik mondatában a „felügyelete” szövegrész helyébe az „irányítása” szövegrész lép.
u) A 2. pont ce) alpontja második bekezdés második mondatában az „ellátások stb.) esetében” szövegrész helyébe az „ellátások stb.), egyéb közhatalmi követelések (pl. igazságügyi követelések) esetében” szövegrész, a 2. pont cf) alpontja első bekezdés első mondatában az „előlege miatti követeléseket, a szabálytalan” szövegrész helyébe az „előlege miatti követeléseket, az előfinanszírozás miatti követeléseket, a szabálytalan” szövegrész, a 3. pont b) alpontja első bekezdés harmadik mondatában a „támogatási számlák, valamint” szövegrész helyébe a „támogatási számlák, a fejlesztési hitel elszámolási számla, valamint” szövegrész, a 4. pont a) alpontja első bekezdés második mondatában az „induló” szövegrész helyébe a „tartós” szövegrész, a 4. pont d) alpontja hetedik bekezdés harmadik mondatában a „60 napon” szövegrész helyébe a „30 napon, illetve a 60 napon” szövegrész, a 4. pont d) alpontja nyolcadik bekezdésben az „előlege miatti kötelezettségeket, a szabálytalan” szövegrész helyébe az „előlege miatti kötelezettségeket, az előfinanszírozás miatti kötelezettségeket, a szabálytalan” szövegrész, a 15. pont második bekezdésének első mondatában a „szervezet kezelésére” szövegrész helyébe a „szervezetre” szövegrész lép.
146. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
147. Tenyészállatokra adott előlegek
148. Tenyészállatokra adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
149. Tenyészállatok értékhelyesbítése
15. BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK, ÁLLAMI KÉSZLETEK, TARTALÉKOK
151. Befejezetlen intézményi beruházások
152. Befejezetlen központi beruházások
153. Felújítások
155. Állami készletek, tartalékok
156. Beruházások, felújítások, állami készletek, tartalékok terven felüli értékcsökkenése és visszaírása
157. Állami készletekre, tartalékokra adott előlegek
158. Állami készletekre, tartalékokra adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
16. ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT, KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT, ILLETVE VAGYONKEZELÉSBE VETT ESZKÖZÖK
161. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök
162. Koncesszióba adott eszközök
163. Vagyonkezelésbe adott eszközök
164. Vagyonkezelésbe vett eszközök
165. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök terv szerinti értékcsökkenése
166. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök terven felüli értékcsökkenése és visszaírása
169. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése
335. Kincstári egységes számla (KESZ) (nemzetgazdasági elszámolások)
34. NEMZETKÖZI TÁMOGATÁSI PROGRAMOK ELSZÁMOLÁSAI
342. NFT–1-hez tartozó támogatási programok elszámolási számlái
3421–3426. Strukturális alapokhoz tartozó támogatási programok elszámolási számlái
3421. Gazdasági versenyképesség operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3422. Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3423. Humánerőforrás-fejlesztési operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3424. Regionális operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3425. Agrár- és vidékfejlesztési operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3426. Közösségi Támogatási Keret technikai segítségnyújtási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3427. Kohéziós alap támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
34271. Kohéziós Alap közlekedési támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
34272. Kohéziós Alap környezetvédelmi támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
343–344. NFT–2-höz tartozó támogatási programok elszámolási számlái
343. NFT–2-höz tartozó központi támogatási programok elszámolási számlái
3431. Gazdaságfejlesztés operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3432. Közlekedés operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3433. Társadalmi megújulás operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3434. Társadalmi infrastruktúra operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3435. Környezet és energia operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3436. Államreform operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3437. Elektronikus közigazgatás operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3439. Végrehajtás operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
344. NFT–2-höz tartozó regionális támogatási programok elszámolási számlái
3441. Nyugat-dunántúli operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3442. Közép-dunántúli operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3443. Dél-dunántúli operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3444. Észak-magyarországi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3445. Észak-alföldi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3446. Dél-alföldi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3447. Közép-magyarországi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
345. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlái
3451. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) NVT–1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3452. EMVA NVT–2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3454. Európai Halászati Alapból (EHA) finanszírozott operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3455. Méhészeti Nemzeti Program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
346. Egyéb Európai Uniós támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3462. Közösségi kezdeményezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
34621. INTERREG közösségi kezdeményezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
34622. EQUAL közösségi kezdeményezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3463. Belső politikák jogcímen nyújtott támogatások fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
8652. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése
8653. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése
9652. Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése
9653. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése
966. Adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől igényelt (járó) támogatás, juttatás
967. Visszaírt értékvesztés
9671. Készletek visszaírt értékvesztése
9672. Követelések visszaírt értékvesztése
968. Kapott (járó) visszaigazolt kártérítés összege
9681. Alkalmazottaktól kapott (járó) kártérítések összege
9682. Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege
9683. Egyéb kapott (járó) kártérítés összege
969. Különféle egyéb bevételek
9691. Kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözete
9692. Negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeg
9693. Bekerülési értéknek nem minősülő különbözetek
9694. Követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeg
0432. Hosszú lejáratú kötelezettségek után fizetendő kamatok
0433. Rövid lejáratú kötelezettségek után fizetendő kamatok
09. NYILVÁNTARTÁSI ELLENSZÁMLÁK
091. Befektetett eszközök nyilvántartási ellenszámlája
092. Készletek nyilvántartási ellenszámlája
093. Követelések, pénzügyi elszámolások nyilvántartási ellenszámlája
094. Kötelezettségek nyilvántartási ellenszámlája
A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások
1. Az eredményszemléletű egységes számlakeret célja, hogy a 7. § (15) bekezdése szerinti államháztartás szervezete eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény, illetve az e rendelet II. fejezet előírásai szerinti éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.
Az 1–4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1–3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály a forrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat.
– Az 1. számlaosztály a befektetett eszközök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában.
– A 2. számlaosztály a pénzeszközök kivételével a forgóeszközöket: a készletek, a követelések és az értékpapírok nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában.
– A 3. számlaosztály tartalmazza a forgóeszközök közül a pénzeszközök és az aktív időbeli elhatárolások nyilvántartására szolgáló számlákat.
– A 4. számlaosztályban kell kimutatni az eszközök forrásait. Ide tartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások számlái.
Az 1–4. számlaosztály nem tartalmazhat előirányzat, forgalmi és kötelezettségvallási számlákat.
2. Az 1. számlaosztály a mérlegben befektetett eszközként kimutatandó eszközök, az immateriális javak, a tárgyi eszközök (ideértve a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett beruházásokat, felújításokat is), a befektetett pénzügyi eszközök, valamint az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában.
A számlaosztály számlacsoportjain belül külön számlán kell kimutatni:
– az eszközök január 1-jei nyitóállományát és azokat a gazdasági műveleteket, amelyek az eszközök állományának értékét módosítják (állományi számlák),
– az üzembe helyezett (aktivált) eszközök, illetve a folyamatban levő beruházások (felújítások) állományának értékét, továbbá a beruházásokra (felújításokra) adott előlegek állományának összegét,
– az értékcsökkenés, az értékvesztés, illetve az értékhelyesbítés elszámolását.
Vagy az állományi számlákat, vagy az analitikus nyilvántartást kell megbontani aszerint, hogy azok a működés során alap-, kiegészítő, kisegítő, vagy vállalkozási tevékenységhez kerülnek felhasználásra.
Vagy az állományi számlákat, vagy az analitikus nyilvántartást kell megbontani aszerint, hogy azok a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes„, illetve a forgalomképes vagyon részét képező eszközt testesítenek meg.
A számlaosztály számláihoz kapcsolódóan a bruttó értékkel számszerűen megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni.
Az államháztartás szervezete az elkülönített eredményszemléletű beszámoláshoz az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékcsökkenésének meghatározásakor választhatja az Szt. 52. § (1)–(4) bekezdése szerinti leírási módszereket is. Amennyiben eltér a 30. § szerinti kötelező leírási kulcsoktól és az értékelési szabályzatában rögzíti a maradványérték megállapítását és a választott leírási módszert, akkor a kiegészítő mellékletben részletesen be kell mutatnia mérlegsoronként a 30. §, illetve a 44/D. § alapján meghatározott értékcsökkenés nagyságát, eltérését, valamint szövegesen indokolni kell az eltérés alkalmazását.
a) Az immateriális javak számlacsoportban kell kimutatni az alapítás-átszervezés, a kísérleti fejlesztés, a vagyoni értékű jogok – az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével –, a szellemi termékek, az üzleti vagy cégérték, az immateriális javak beszerzésére adott előlegek, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítésének nyilvántartására szolgáló számlákat. A mérlegben a főhivatású kutatóhelyek kísérleti fejlesztés aktivált értéket nem mutathatnak ki.
b) A tárgyi eszközök számlacsoportban kell kimutatni az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek aktivált értékének, a tenyészállatok aktivált értékének, a befejezetlen beruházások, felújítások, a beruházásokra adott előlegek, az állami készletek, tartalékok, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítésének nyilvántartására szolgáló számlákat. A gépek, berendezések, felszerelések és járművek nyilvántartására szolgáló számlán belül elkülönítetten kell kimutatni a gépek, berendezések, felszerelések, valamint a járművek értékét.
c) A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a tartós részesedések, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartósan adott kölcsönök, a hosszú lejáratú betétek, az egyéb hosszú lejáratú követelések, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésének nyilvántartására szolgáló számlákat. A tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) számlacsoportban azokat a kölcsönadott pénzeszközöket, támogatási kölcsönöket kell kimutatni, amelyeknek futamideje meghaladja az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szerv részére folyósították. Az adott kölcsönöket el kell különíteni aszerint, hogy azokat államháztartáson belüli, illetve kívüli kedvezményezett kapja, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra juttatták.
d) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök számlacsoport számláinak tagolására és elszámolására a 9. számú melléklet 1. pont f) alpontban leírtak alkalmazandók.
3. A 2. számlaosztály a készletek, a követelések, valamint a forgóeszközként kimutatandó értékpapírok számláit foglalja magában.
a) A készletszámlák a mérlegben szereplő készletérték alátámasztását szolgálják, anyagok, befejezetlen termelés és félkész termékek, növendék-, hízó- és egyéb állatok, késztermékek, áruk, valamint készletekre adott előlegek számlák szerinti tagolásban.
A készletek számlacsoporton belül külön számlán kell kimutatni:
– a készletek január 1-jei nyitóállományát és azokat a gazdasági műveleteket, amelyek az állomány értékét módosítják (állományi számlák),
– a vásárolt készletekre adott előlegek értékét,
– az értékvesztés, illetve az értékvesztés visszaírásának elszámolását,
– számvitel politikai döntésnek megfelelően a vásárolt készletek árkülönbözetét,
– számvitel politikai döntésnek megfelelően a saját előállítású készletek készletérték-különbözetét.
Az anyagokat, betétdíjas göngyöleget, árukat és késztermékeket raktározó államháztartás szervezete a vásárolt és saját előállítású készletekről részletező nyilvántartást köteles vezetni mennyiségben és értékben. A készletszámlákon a készletek állományában bekövetkezett változást a felmerülés időpontjában kell elszámolni. A raktárral rendelkező államháztartás szervezete készletnyilvántartása során, amennyiben nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban, a készletekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készletváltozási jogcímenként készített összesítő bizonylat (feladás) alapján is történhet. A tárgynegyedévet érintő készletváltozásokat a főkönyvben legalább készletváltozási jogcímenkénti csoportokban a számviteli politikában meghatározott időszakonként kell elszámolni, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig. A készletek állományát érintő valamennyi gazdasági művelet, esemény rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek.
A raktárral nem rendelkező államháztartás szervezete készleteinek mérlegfordulónapi értékét leltározással köteles meghatározni, majd ezt követően nyilvántartásba kell venni a készletet a megfelelő készletszámlákon.
Az államháztartás szervezete a használt készleteiről csak mennyiségi nyilvántartást köteles vezetni, illetve saját hatáskörben meghatározott módon és időszakonként mennyiségi leltározást köteles végrehajtani.
Amennyiben az államháztartás szervezetét év közben megszüntetik, átszervezik, akkor leltározással kell alátámasztania a mérlegben kimutatott készletek értékét.
Év végén mind a raktárral rendelkező, mind a raktárral nem rendelkező államháztartás szervezete leltározás alapján köteles megállapítani a készletek értékét, majd értékelni azokat.
b) A követeléseket követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők), adósok, rövid lejáratú kölcsönök, váltókövetelések, egyéb követelések tagolásban kell kimutatni.
ba) A követelésekről év közben folyamatosan analitikus nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben az államháztartás szervezete nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban, akkor a követelésekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból a követelés változásának jogcíme szerint (követelés előírása, követelés pénzügyi teljesítése, értékvesztése, elengedése stb.) készített összesítő bizonylat (feladás) alapján is történhet. Az előírt követelések (egyenes adózás esetében az általános forgalmi adót is tartalmazó) összegét az állományváltozásnak megfelelően rögzíteni kell a követelés számla egyenlegének növekedéseként, valamint a pénzügyileg rendezett követelések értékével a megfelelő követelés számla egyenlegét kell csökkenteni. A követelések állományát érintő valamennyi gazdasági művelet, esemény rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek. A követelés állományában bekövetkezett valamennyi változást év közben haladéktalanul el kell számolni, ha az államháztartás szervezetét megszüntetik, átszervezik.
bb) Szerződésekből eredő követelések számlacsoport a követeléseket áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) [belföldi vevők, Európai Uniós tagország szerinti (EU-s) külföldi vevőkövetelések, nem Európai Uniós ország szerinti (nem EU-s) külföldi vevőkövetelések, államháztartáson belülre, illetve kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések részletezés szerint], ellátottak térítési díjak miatti tartozása, egyéb térítési díj miatti tartozások, rövid lejáratú támogatási kölcsönök, váltókövetelések, valamint a szerződésekből eredő követelések értékvesztése és annak visszaírása nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza. A rövid lejáratú támogatási kölcsönök számlákon azokat a támogatási kölcsönöket kell kimutatni, amelyeknek futamideje nem haladja meg az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szerv részére folyósították. Az adott kölcsönöket el kell különíteni aszerint, hogy azokat államháztartáson belüli, illetve kívüli kedvezményezett kapja, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra juttatták.
bc) A közhatalmi bevételek miatti követelések számlacsoport az adósok, a szabálytalan kifizetés, illetve jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követelések, valamint a közhatalmi bevételek miatti követelések értékvesztése és annak visszaírása nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza. Az adós követelések értékelése során alkalmazható a 31/A. § szerinti csoportos értékelés.
bd) A közfeladat ellátásához kapcsolódó egyéb követelések számlacsoport a költségvetési támogatáshoz kapcsolódó követelések, a támogatási értékű bevételekhez kapcsolódó követelések, az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközökhöz kapcsolódó követelések, az önkormányzatok egyéb sajátos követelései, a támogatási programhoz kapcsolódó követelések, a garancia- és kezességvállalásból származó követelések és a közfeladat ellátásához kapcsolódó egyéb követelések, és azok értékvesztése, valamint az értékvesztés visszaírása nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza. A költségvetési támogatáshoz kapcsolódó követeléseket, a támogatási értékű bevételekhez kapcsolódó követeléseket és az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközökhöz kapcsolódó követeléseket – függetlenül pénzügyi teljesítésüktől, az előirányzat-, illetve pénzmaradvány-kimutatásban való megjelenítéstől – teljes körűen kell nyilvántartásba venni.
be) A munkavállalókkal szembeni követelések számlacsoportban kell szerepeltetni a munkavállalóknak folyósított előlegek, a munkavállalók felé előírt tartozások és a munkavállalókkal kapcsolatos egyéb elszámolások nyilvántartására szolgáló számlákat.
bf) Az egyéb követelések számlacsoporton belül elkülönítetten kell nyilvántartásba venni a költségvetési kiutalási igények, illetve azok teljesítése, a vásárolt és kapott követelések, a részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követelések, a különféle egyéb követelések, valamint az egyéb követelések értékvesztése és azok visszaírása nyilvántartására szolgáló számlákat.
d) Az értékpapírok számlacsoportban kell kimutatni – azoknál az államháztartás szervezeteinél, ahol erre a jogszabály lehetőséget ad – a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, kötvények, egyéb értékpapírok és a forgatási célú részesedések nyilvántartására szolgáló számlákat.
4. A 3. számlaosztály a pénztárak és betétkönyvek, a költségvetési pénzforgalmi számlák, a belföldi és a nemzetközi támogatási programok elszámolási számláit, a belföldi és a nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközei, illetve a pénzeszközökhöz kapcsolódó átvezetés, valamint az aktív időbeli elhatárolás számláit tartalmazza.
A 31–36. számlacsoport tagolása megegyezik a 9. számú melléklet ezen számlacsoportjainak tagolásával.
a) A pénztárak és betétkönyvek számlacsoportban kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait, valamint az elektronikus pénzeszközöket. A valutában eszközölt kifizetéseket és befizetéseket elkülönített számlán kell kimutatni. A készpénzállományról, valamint a készpénz forgalmáról a pénztárszámlához kapcsolódóan – az államháztartás szervezete által szabályozott módon – analitikus nyilvántartást kell vezetni.
b) A költségvetési pénzforgalmi számlák számlacsoport számlái a költségvetésben meghatározott gazdálkodási feladatok pénzforgalmának lebonyolítására szolgálnak. Ebben a számlacsoportban kell elszámolni a költségvetés végrehajtásaként teljesített valamennyi bevételt és kiadást. A számlacsoport számlái között kell megjeleníteni a kincstári körbe nem tartozó államháztartás szervezeteinek a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatási számlák, a fejlesztési hitel elszámolási számlák, valamint az adóbeszedési számlák pénzforgalmát. Az adóbeszedési számlák forgalmáról és egyenlegéről küldött hitelintézeti értesítés alapján a megfelelő adósköveteléssel szemben a jóváírásokat követelés csökkenésként, a terheléseket pedig követelés növekedéseként az Ámr. 174. §-ának (8)–(9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell elszámolni. Az adózó részére történő éven belüli, illetve éven túli visszatérítést a megfelelő adóbevétellel szemben, mint bevételcsökkenést kell elszámolni. A devizával rendelkező államháztartási szervezet, függetlenül attól, hogy a kincstári körbe tartozó, vagy kincstári körön kívüli költségvetési szervnek minősül, ebben a számlacsoportban köteles devizaszámláját, illetve annak forgalmát elszámolni. Ebben a számlacsoportban kell megnyitni a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek a Kincstárnál, illetve a Kincstár elnöke által kapott engedély alapján a hitelintézeteknél vezetett devizaszámláikat. Azoknak a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek, amelyek a pénzintézetnél devizaszámlával, fejlesztési hitel elszámolási számlával rendelkeznek, könyvvitelüket úgy kell kialakítaniuk, hogy a számlához kapcsolódóan a külön jogszabályban meghatározott információkat a Kincstár részére szolgáltatni tudják.
c) A belföldi és a nemzetközi támogatási programok elszámolásai számlacsoportokban kell kimutatniuk a kincstári körbe tartozó államháztartás szervezeteinek a Kincstári Egységes Számlához (KESZ) kapcsolódó elszámolási számláik forgalmát. A belföldi elszámolási számlák számlacsoportban mutatják ki a központi költségvetési szervek a tevékenységük végzése során a költségvetésükhöz kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlák és a hozzájuk kapcsolódó különféle elkülönített számlák, valamint a felügyeleti szervek (fejezetek) a Kincstárnál vezetett fejezeti számlák forgalmát.
d) A belföldi és a nemzeti támogatási programokhoz kapcsolódó idegen pénzeszközök számlacsoportokban olyan feladatoknak a pénzforgalmát kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az államháztartás szervezetének alap-, kiegészítő, kisegítő vagy vállalkozási tevékenységéhez, de az államháztartás szervezetének sajátos feladatát képezik. Az államháztartás szervezete számára kötelező ezen sajátos feladatok ellátásához kapcsolódó pénzforgalom –, illetve az ehhez kapcsolódó követelések és kötelezettségek – változásának részletes, teljes körű (analitikus és főkönyvi) kimutatása és elszámolása. A számlákhoz kapcsolódóan vezetendő analitikus nyilvántartás rendjét – ha jogszabály külön nem rendelkezik – az államháztartás szervezete saját hatáskörében szabályozza. A belföldi idegen pénzeszközök számlacsoportban kell kimutatni többek között a társadalombiztosítási támogatás és a különféle belföldi feladatokhoz kapcsolódó lebonyolítási számlák, letétek, idegen betétkönyvek, az közigazgatási hatósági eljárási illetékbeszedési számlák, az idegen bevételek elszámolási számlák, illetve a kincstári körbe tartozó államháztartás szervezeténél a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatási számlák pénzforgalmát. A nemzeti támogatási programokhoz kapcsolódó idegen pénzeszközök számlacsoportban kell kimutatni a nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó lebonyolítási számlák, illetve közösségi forrás számlák pénzforgalmát. A nemzeti támogatási programokhoz kapcsolódó forrás számlák az Európai Uniótól átutalt, forintban vagy devizában lévő, még fel nem használt pénzeszközök állományának kimutatására, illetve az ehhez kapcsolódó pénzforgalom elszámolására szolgálnak.
e) Az átvezetési számla segítségével kell elszámolni az államháztartás szervezetének saját elszámolási és pénzforgalmi számlái, valamint előirányzat-felhasználási keretszámlái közötti pénzforgalmat.
5. Az aktív időbeli elhatárolás számlacsoport tartalmazza a bevételek, a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása, a halasztott ráfordítások, valamint a követelés-jellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztése és annak visszaírása elszámolására szolgáló számlákat.
6. A 4. számlaosztály tartalmazza az eszközök forrásainak kimutatására szolgáló számlákat. Itt kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékot, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket, a passzív időbeli elhatárolást, valamint az évi mérlegszámlákat.
7. A 4. számlaosztály saját tőke számlacsoport számlái a tartós tőke (tulajdonban, illetve kezelésben lévő eszközök tartós tőkéje tagolás szerint), az eredménytartalék (költségvetési, illetve vállalkozási eredménytartalék tagolás szerint), a lekötött tartalék (költségvetési, illetve vállalkozási lekötött tartalék tagolás szerint), az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint a mérleg szerinti eredmény (költségvetési, illetve vállalkozási mérleg szerinti eredmény tagolás szerint) nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
Az értékelési tartalék összege megegyezik az 1. számlaosztályban az adott befektetési eszközök értékhelyesbítési számláinak összegével. Az államháztartás szervezete értékelési tartalékként csak a Tv. 58. §-a szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítésnek megfelelő összeget mutathatja ki (az 59/A–59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelést az államháztartás szervezete nem alkalmazhatja!).
A saját tőkén belül el kell különíteni a tulajdonba kapott, illetve a kezelésbe vett eszközök forrását.
8. A 4. számlaosztályban a céltartalékok számlacsoport számláit a várható kötelezettségekre, a jövőbeni költségekre, valamint egyéb címen képzett céltartalék tagolás szerint kell nyilvántartani.
9. A 4. számlaosztályban a kötelezettségeket hosszú és rövid lejáratú tagolás szerint kell elkülöníteni.
a) Hosszú lejáratú kötelezettségek között az egy évnél hosszabb lejáratra felvett hiteleket és kapott támogatási kölcsönöket, ideiglenesen átvett pénzeszközöket, valamint a kötvénykibocsátásból származó kötelezettséget fejlesztési és működési célú bontásban kell kimutatni. A számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatni a pénzügyi vállalkozásoktól, egyéb belföldi hitelezőktől és külföldről felvett hitelek, valamint az államháztartáson belüli és kívüli szervezetektől kapott felhalmozási célú támogatási kölcsönök állományát. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vett, az önkormányzatoknál a vagyonkezelésbe vett kincstári eszközök forrását, továbbá az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget, amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó önkormányzat felügyelete alá.
b) A rövid lejáratú kötelezettségeket rövid lejáratú kölcsönök, rövid lejáratú hitelek, vevőktől kapott előlegek, kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók), váltótartozások és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek tagolásban kell kimutatni.
ba) A kötelezettségekhez kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a kötelezettség fajtája, keletkezésének időpontja és összege, a kedvezményezett személye, a kötelezettség teljesítésének időpontja, továbbá minden olyan adat, amely a pénzügyi, valamint a vezetői információs rendszerhez kapcsolódik. Az analitikus nyilvántartásnak biztosítania kell a pénzügyileg teljesített tételek egyeztethetőségét a kapcsolódó főkönyvi számlákkal. A kincstári körbe tartozó intézményeknek nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük, hogy abból a 30 napon, a 60 napon túli kiegyenlítetlen kötelezettségek állománya az előírt adatszolgáltatási rendszernek megfelelően rendelkezésre álljon.
bb) A szerződésből eredő tartozások számlacsoport a kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók), a rövid lejáratú hitelek, kölcsönök, a vevőktől kapott előlegek, a váltótartozások, valamint a részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza. A kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) számlákat el kell különíteni belföldi, Európai Uniós tagország szerinti, illetve nem Európai Uniós ország szerinti külföldi szállító bontásban. Ezeket a számlákat tovább kell tagolni beruházási, államháztartáson belülre, illetve kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó, egyéb szállítói tartozás szerint, valamint be kell mutatni a nem számlázott szállításokat is. A szállítói kötelezettségekről év közben folyamatos analitikus nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben az államháztartás szervezete nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban, a szállítói kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból változási jogcímenként (kötelezettség előírása, kötelezettség pénzügyi teljesítése stb.) készített összesítő bizonylat (feladás) alapján is történhet. A beérkezett szállítói számlákat az összesítő bizonylat (feladás) alapján a főkönyvi könyvelésben a szállítók számlájának növekedéseként kell rögzíteni, illetve a kiegyenlített szállítói tartozásokkal a szállítók számlát kell csökkenteni legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig. A szállítókat érintő gazdasági műveletek, események rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek. A szállítók számláján az állományban bekövetkezett változást év közben haladéktalanul rögzíteni kell, ha az államháztartás szervezetét megszüntetik, átszervezik. Év végén leltározással kell a szállítók állományát alátámasztani, majd ezt követően kell értékelni. A rövid lejáratú hitelek és támogatási kölcsönök számlák között azokat a hiteleket, támogatási kölcsönöket és működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettséget kell kimutatni, amelyeknek futamideje nem haladja meg az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szervtől vették igénybe. A rövid lejáratú hiteleket el kell különíteni aszerint, hogy azokat pénzügyi vállalkozástól, egyéb belföldi forrásból, a központi költségvetésből vagy alaptól vette igénybe az államháztartás szervezete. A támogatási kölcsönöket aszerint kell elkülönítetten vezetni, hogy azokat államháztartáson belüli, illetve kívüli szervezettől, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra kapta az államháztartás szervezete.
bc) A személyi juttatásokkal kapcsolatos kötelezettségek számlacsoport a jövedelemelszámolási számlát, a fel nem vett járandóságok, a személyi jövedelemadó elszámolása, a társadalombiztosítási kötelezettség, az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatos befizetési kötelezettségek, valamint a rövid lejáratú egyéb a munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
bd) A jogszabályi előíráson, hatósági döntésen alapuló kötelezettségek számlacsoport a központi költségvetési befizetési kötelezettségek, és azok teljesítése, a vám- és pénzügyőrség elszámolása, a helyi önkormányzati befizetési kötelezettségek, az előzetesen felszámított általános forgalmi adó, a fizetendő általános forgalmi adó, valamint az általános forgalmi adó elszámolásának nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
be) A közfeladat ellátásához kapcsolódó kötelezettségek számlacsoport a költségvetésből nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségek, a támogatási értékű bevételekhez kapcsolódó kötelezettségek, az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek, az önkormányzatok egyéb sajátos kötelezettségei, a támogatási programhoz kapcsolódó kötelezettségek, a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettség, az idegen pénzeszközök miatti kötelezettségek, az átvállalt kötelezettségek és az egyéb különféle rövid lejáratú kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza. A költségvetésből nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségként, a támogatási értékű bevételekhez kapcsolódó kötelezettségként az államháztartás szervezete valamennyi fennálló elismert tartozását köteles kimutatni, nem csak azokat, amelyeknek az esedékességi ideje a tárgyév végéig lejárt, függetlenül attól, hogy ezen költségvetésből járó állami hozzájárulásokat, támogatásokat az év végi elszámolás során a pénzmaradvány-, az előirányzatmaradvány-kimutatásban a korrekciós tételek között be kell-e mutatni, mint visszafizetési kötelezettséget. Az államháztartás szervezetei kötelesek teljes körűen kimutatni az adóhatóssággal szembeni kötelezettségeket. A munkavállalókkal szembeni kötelezettségként a mérlegben ki kell mutatni a december hónapra járó, de a következő költségvetési évben esedékes személyi juttatás összegét is.
10. A passzív időbeli elhatárolások számlacsoport a bevételek passzív időbeli elhatárolása, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása és a halasztott bevételek nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
11. A 4. számlaosztályban az évi mérlegszámlák számlacsoport számlái technikai jellegű számlák. A számlák vezetésének célja az év eleji nyitó és az év végi zárlati tételek világos, áttekinthető kimutatása.
12. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5–9. számlaosztály számlái tartalmazzák.
13. Az államháztartás szervezetének a költségeket elsődlegesen az 5. számlaosztályban, ezt követően másodlagosan a 6–7. számlaosztályokban kötelező elszámolnia.
14. Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az 5. számlaosztályon belül a költségnemek: személyi juttatások bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetések, személyi juttatások járulékai, anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei, értékcsökkenési leírás. A számlaosztályon belül – az eredménykimutatás összköltség eljárással történő elkészítéséhez – elkülönítetten kell kimutatni az – egyébként költségnemnek, költségmegtérülésnek nem minősülő – aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékének változását, mint a vele azonos nagyságú közvetlen költségek fedezetét, és az értékesítésre nem került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét. Az 5. számlaosztály tartalmazza a technikai átvezetést szolgáló költségnem átvezetési számlákat is.
a) A Személyi juttatások bérköltsége számlacsoportokban kell kimutatni a rendszeres, a nem rendszeres, valamint a külső személyi juttatások költségeit, kivéve azon költségeket, amelyek a Tv. 3. § (7) bekezdésének 3. pontja szerint személyi jellegű egyéb kifizetéseknek minősülnek.
b) A Személyi jellegű egyéb kifizetések számlacsoportban a Tv. 3. § (7) bekezdésének 3. pontja szerinti költségeket kell elszámolni.
c) A Személyi juttatások járulékai számlacsoportban kell kimutatni a személyi juttatások bérköltsége, valamint a személyi jellegű egyéb kifizetések költségei után elszámolt társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást, táppénz-hozzájárulást, korkedvezmény-biztosítási járulékot, államháztartáson kívülre fizetett, munkaadókat terhelő járulékokat és a munkaadókat terhelő egyéb járulékokat.
d) Az Anyagköltség számlacsoport a vásárolt anyagok költségei, az egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei, a felhasznált, igénybevett energiahordozók, víz- és csatornadíjak költségei, az egyéb anyagköltség, valamint az anyagköltség megtérülés nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza. A raktárral nem rendelkező államháztartás szervezete készleteinek mérlegfordulónapi értékét minden évben tételes mennyiségi felvétellel köteles meghatározni, majd amennyiben a leltári érték nagyobb, mint a megfelelő készletszámlákon kimutatott nyitó érték, akkor az elszámolt anyagköltség egyidejű csökkentése mellett kell nyilvántartásba venni a megfelelő készletszámlákon a leltározás során fellelt új vásárolt készletek értékét. Csökkenteni kell a vásárolt készletek állományának értékét, ha a leltározás során fellelt új vásárolt készlet értéke kisebb, mint a vásárolt készletek nyitó értéke az anyagköltség egyidejű növelése mellett.
e) Az Igénybe vett szolgáltatások költségei számlacsoportban el kell különíteni a kommunikációs szolgáltatások, a vásárolt közszolgáltatások, a szállítás-rakodás, a raktározás költségei, a bérleti és lízingdíjak, a karbantartás, kisjavítás költségei, az utazási, kiküldetési költségek (napidíj nélkül), a reklám, propaganda költségek, az oktatás és továbbképzés költségei, a tanácsadási költségek és az egyéb igénybe vett szolgáltatás költségei nyilvántartására szolgáló számlákat.
f) Az Egyéb szolgáltatások költségei számlacsoport költségvetési befizetési kötelezettségek, költségként elszámolandó adók, díjak, egyéb befizetési kötelezettségek, pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak, biztosítási díjak és különféle egyéb költségek tagolásban mutatja be a máshová be nem sorolható költségeket.
g) Az Értékcsökkenési leírás számlacsoport a terv szerinti értékcsökkenés és a használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenés nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza. Az államháztartás szervezete – ha erről a számviteli politika keretében döntött – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál e rendelet 30. §-ában meghatározott leírási kulcsoktól eltérhet, a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása mellett. Amennyiben az államháztartás szervezete az elkülönített eredményszemléletű beszámoláshoz és könyvvezetéshez a 44/D. §-ban lévő előírások szerint is meghatározza az immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenését, akkor a kiegészítő mellékletben részletesen be kell mutatnia mérlegsoronként a kétféleképpen meghatározott értékcsökkenés nagyságát, eltérését, valamint szövegesen indokolni kell alkalmazásának okait.
h) Az Aktivált saját teljesítmények értéke számlacsoportban elkülönítetten kell elszámolni a saját termelésű készletek állományváltozását és a saját előállítású eszközök aktivált értékének változásait.
i) A Költségnem átvezetési számla technikai jellegű, a költségek 8. számlaosztályba történő átvezetésére szolgál, biztosítva a költségek elszámolásának áttekinthetőségét.
15. A költségek egy részéről a felmerülésükkor nem állapítható meg, hogy azok melyik szakfeladat érdekében merültek fel, ezek a költségek a közvetett (általános) költségek körébe tartoznak. A közvetett költségeket a saját előállítású eszközökre, szolgáltatásokra, illetve az ellátott szakfeladatra történő felosztásukig a 6. számlaosztályban kell kimutatni. Az államháztartás szervezete saját hatáskörében dönt arról, hogy kimutatja-e a 6. számlaosztályban a közvetett (általános) költségeket azok felmerülésének helye szerinti csoportosításban. Döntéstől függően itt kell kimutatni az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység ellátását biztosító kisegítő részlegek, a szakmai egységek, a szakágazatok, az épületek fenntartásának, a központi irányításnak a költségeit. A közvetett költségek szakfeladatokra történő felosztásának módját és a felosztáshoz alkalmazott mutatókat és vetítési alapokat az államháztartás szervezete saját hatáskörében határozza meg.
16. A 7. számlaosztály a tevékenységek költségeinek, illetve a ráfordítások szakfeladatok szerinti elszámolására szolgáló, illetve ezek technikai átvezetését segítő számlákat tartalmazza.
a) A Saját előállítású eszközök, szolgáltatások költségei számlacsoport az államháztartás szervezete által előállított immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, illetve szerződésen alapuló szolgáltatásnyújtás költségeinek gyűjtésére szolgáló számlákat tartalmazza. A saját előállítású eszközök [immateriális jószág, tárgyi eszköz, saját előállítással létrehozott és vásárolt készletként nyilvántartásba eszközök (göngyölegek, gyártóeszközök, javak stb.)] állományba vételét év közben elsődlegesen az 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben kell nyilvántartásba venni, ezzel egyidejűleg másodlagosan a 78. Aktivált saját teljesítmények átvezetési számlájával szemben kell a 71. Saját előállítású eszközök, szolgáltatások költségei számlacsoport megfelelő számlájának egyenlegét csökkenteni a közvetlen önköltségek összegével. A saját termelésű készletek állományváltozását elsődlegesen az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben kell nyilvántartásba venni, ezzel egyidejűleg másodlagosan a 71. Saját előállítású eszközök, szolgáltatások költségei számlacsoport megfelelő számláján kell elszámolni a változást a 78. Aktivált saját teljesítmények átvezetési számlával szemben.
b) Az Alaptevékenységek ráfordításai számlacsoportokban kell kimutatnia az államháztartás szervezetének az alap-, kiegészítő és kisegítő tevékenysége végzése során felmerült költségeket, illetve ráfordításokat. Az adott szakfeladat érdekében felmerült költségeket, illetve ráfordításokat a 79. Szakfeladatok átvezetési számlájával szemben kell másodlagosan nyilvántartásba venni. A szakfeladatokra elszámolt és kimutatott tételek azok közvetlen és közvetett költségeiből, valamint a közvetlenül a 8. számlaosztályba elszámolt ráfordításokból tevődnek össze. A közvetlen költségek azok, amelyekről felmerülésükkor megállapítható, hogy melyik szakfeladatra számolhatók el. A közvetett költségeket a felosztás után kell átvezetni a 6. számlaosztályból a 7. számlaosztályba. A számlaosztályban a számlákat a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a költségvetésében meghatározott szakfeladatoknak megfelelően nyitja meg és vezeti év közben.
c) A Vállalkozási tevékenység ráfordításai számlacsoportokban kell kimutatnia az államháztartás szervezetének a vállalkozási tevékenységei végzése során felmerült költségeket, illetve ráfordításokat. Az adott vállalkozási szakfeladat érdekében felmerült költségeket, illetve ráfordításokat a 79. Szakfeladatok ráfordításainak átvezetési számlájával szemben kell másodlagosan nyilvántartásba venni.
d) A 78. Aktivált saját teljesítmények átvezetési számlát a saját előállítású eszközök aktiválásakor, illetve állományváltozásakor a másodlagos elszámolás technikai ellenszámlájaként kell alkalmazni.
e) A 79. Szakfeladatok átvezetési számla technikai számla, év közben és év végén a szakfeladatok ráfordításainak másodlagos elszámolása során az ellenszámla.
17. A 8. számlaosztály az összköltség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az anyagjellegű ráfordításokat [ezen belül az anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét], a személyi jellegű ráfordításokat (ezen belül a személyi juttatások bérköltségét, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a személyi juttatások járulékait) és az értékcsökkenési leírást, valamint az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, a rendkívüli ráfordításokat, az eredményt terhelő adót.
a) Év végén az 5. számlaosztályban elszámolt (személyi juttatások, azok járulékai, vásárolt anyagok, igénybe vett szolgáltatások, egyéb szolgáltatások, valamint az értékcsökkenési leírás) költségeit a 8 számlaosztályba az 59. Költségnem átvezetési technikai számlán keresztül kell átvezetni.
b) Közvetlenül az Anyagjellegű ráfordítások számlacsoportban kell elszámolni az eladott áruk beszerzési értékét, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Ezeket a ráfordításokat is meg kell jeleníteni másodlagosan a szakfeladatokra elszámolt ráfordítások között a 792. Szakfeladatok egyéb ráfordításainak átvezetési számlája segítségével.
c) Az Egyéb ráfordítások számlacsoportokban elkülönítve kell nyilvántartani a működési célra adott (fizetendő) támogatást, a működési célra adott (fizetendő) támogatásértékű ráfordítást, az államháztartáson kívülre adott pénzeszközt és az egyéb különféle ráfordításokat.
d) A Működési célra adott (fizetendő) támogatás számlacsoportban, az előirányzattal átadott, a pénzügyileg teljesített, illetve a járó, de pénzügyileg nem rendezett nyújtott támogatásokat kell szerepeltetni. Év végén a következő éve(ke)t illető tárgyévben pénzügyileg rendezett támogatásokat át kell vezetni az aktív időbeli elhatárolások közé.
e) A Működési célra adott (fizetendő) támogatásértékű ráfordítás, államháztartáson kívülre adott pénzeszköz számlacsoport a működési célú adott (fizetendő) támogatási értékű ráfordítások, a működési célra átadott (fizetendő) pénzeszközök ráfordításai államháztartáson kívülre, a szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások, társadalombiztosítás pénzbeli juttatások, valamint az ellátottakkal kapcsolatos ráfordítások nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza. Év végén a következő éve(ke)t illető, tárgyévben pénzügyileg rendezett kifizetéseket át kell vezetni az aktív időbeli elhatárolások közé.
f) Az Egyéb különféle ráfordítások számlacsoport tartalmazza az értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke, az értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke, valamint a különféle egyéb ráfordítások (a káreseménnyel kapcsolatos fizetések, bírságok, utólag adott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmények, a céltartalék képzéshez kapcsolódó ráfordítások, a terven felüli értékcsökkenés, a készletek és követelések értékvesztése, az adók, illetékek, hozzájárulások ráfordításai, a behajthatatlan követelés leírt összege, a készletek, áruk, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök veszteségjellegű leltárértékelési különbözete) nyilvántartására szolgáló számlákat.
g) A Pénzügyi műveletek ráfordításai számlacsoport biztosítja az eredménykimutatás ezzel kapcsolatos részének számviteli alátámasztását.
h) A rendkívüli ráfordítások számlacsoport a véglegesen fejlesztési célra adott (fizetendő) támogatás, a véglegesen fejlesztési célra adott (fizetendő) támogatásértékű kiadás, a véglegesen fejlesztési célra adott (fizetendő) pénzeszköz államháztartáson kívülre, a tulajdonosi jogokhoz kapcsolódó rendkívüli ráfordítások, az elengedett követelések, a tartozásátvállalás és az egyéb vagyoncsökkenéssel járó rendkívüli ráfordítások) nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
i) A nyereséget terhelő adó számla az adófizetési kötelezettségként kimutatott összeg elszámolására szolgál.
18. A 9. számlaosztályban kell kimutatni a bevételeket bevételi jogcímeként (ezen belül értékesítés árbevétele, egyéb bevétele, pénzügyi műveletek bevétele, rendkívüli bevétel bontásban) és szakfeladatonkénti tagolás szerint.
a) Az Értékesítés nettó árbevétele számlacsoportokban az értékesítési bevételeket részletezni kell belföldi és export értékesítés tagolás szerint is. A belföldi értékesítés árbevételén belül elkülönítve is be kell mutatni az ellátottak térítési díjbevételét, az alkalmazottak térítési díjbevételét az egyéb belföldi értékesítés árbevételétől. Az Értékesítés nettó árbevétele számlacsoporton belül elkülönítve kell elszámolni és kimutatni az értékesítés árbevételének minősülő kapott (jóváhagyott) támogatás számlacsoportban az értékesítés árbevételének minősülő kapott (jóváhagyott) támogatást, támogatási értékű bevételt, valamint az államháztartáson kívülről kapott (járó) pénzeszközöket.
b) Az Egyéb bevételek számlacsoport a közhatalmi bevételek, a működési célra kapott (jóváhagyott) támogatások, a költségek, ráfordítások ellentételezésére felhalmozási célra kapott (jóváhagyott) támogatások, az egyéb különféle bevételek tagolás szerint mutatja be az üzemi (üzleti) tevékenység érdekében kapott (járó) azon bevételeket, amelyek nem tartoznak az értékesítés nettó árbevételébe.
c) Közhatalmi bevételek számlacsoport a hatósági jogkörhöz köthető működési bevételek, a központi költségvetés közvetlen bevételei, a társadalombiztosítási és az elkülönített alapok sajátos bevételei, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
d) A Működési célra kapott (jóváhagyott) támogatás számlacsoport a központi költségvetésből, az önkormányzati alrendszertől kapott támogatás, juttatás, a működési célra kapott (jóváhagyott) támogatási értékű bevétel, a működési célra kapott (járó) pénzeszközök államháztartáson kívülről nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza. Az Önkormányzatok sajátos működési bevételei számlákon az adó- és illetékbevételeket, az átengedett központi adókat, illetve az egyéb sajátos (önkormányzati lakások lakbérbevétele, önkormányzati egyéb helyiségek bérbeadásából származó bevétel) bevételeket kell kimutatni.
e) A Költségek, ráfordítások ellentételezésére felhalmozási célra kapott (jóváhagyott) támogatás számlacsoport a központi költségvetésből, az önkormányzati alrendszertől felhalmozási célra kapott támogatás, juttatás, támogatási értékű bevétel, illetve az államháztartáson kívülről költségek, ráfordítások ellentételezésére felhalmozási célra kapott (járó) pénzeszközök nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
f) Az Egyéb különféle bevételek számlacsoport tartalmazza az értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele, az értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke, a káreseményekkel, bírságokkal kapcsolatosan kapott bevételek, a behajthatatlannak minősített és leírt követelésekre kapott összegek, az utólag kapott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény, a céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése), a visszaírt terven felüli értékcsökkenés, a visszaírt értékvesztés, a kapott (járó) elismert kártérítés összege, valamint a különféle egyéb bevételek nyilvántartásra szolgáló számlákat.
g) A Pénzügyi műveletek bevételei számlacsoport biztosítja az eredménykimutatás ezzel kapcsolatos részének számviteli alátámasztását.
h) A Rendkívüli bevételek számlacsoport tartalmazza a véglegesen fejlesztési célra kapott (jóváhagyott) támogatás, támogatásértékű bevétel, az államháztartáson kívülről véglegesen fejlesztési célra kapott (járó) pénzeszköz, a véglegesen nem fejlesztési célra, nem a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott (jóváhagyott) pénzeszközök, a tulajdonosi jogokhoz kapcsolódó rendkívüli bevételek, a kötelezettségekhez kapcsolódó rendkívüli bevételek (tartozásátvállalás, elengedett, elévült kötelezettség), valamint az egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételek (térítés nélkül átvett eszközök, kapott szolgáltatások, ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke) nyilvántartására szolgáló számlákat.
i) A Bevételek szakfeladatok szerinti elszámolása számlacsoport a bevételi jogcímek elsődleges elszámolását követően az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységei szerinti másodlagos elszámolását biztosítja a 998. Szakfeladatok bevételeinek átvezetési számlájával szemben.
19. A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek az adott költségvetési év mérleg szerinti eredményét, a mérlegfordulónapi saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. A 0. számlaosztály tartalmazza a befektetett eszközök, a forgóeszközök és a kötelezettségek nyilvántartási számláit és ellenszámláit.
a) A befektetett eszközök, készletek, követelések, pénzügyi elszámolások nyilvántartási számlái azon idegen eszközök nyilvántartására szolgálnak, melyeket az adott szervezetre bíztak (bérbe vett, üzemeltetésre, bizományba átvett eszközök stb.), illetve a nyilvántartásba vételük időpontjában, illetve a mérlegfordulónapján még függő, jövőbeni követelést képeztek (le nem zárt függő peres ügyekkel kapcsolatos követelések, hagyatéki eljárás alatt lévő követelések stb.), ezért az 1–3. számlaosztály megfelelő számláin, illetve a beszámolás során a könyvviteli mérlegben a saját eszközök között értékkel nem szerepeltethetők.
b) A kötelezettségek nyilvántartási számláin csak azok az egyéb mérlegen kívüli, illetve biztos jövőbeni kötelezettséget képező idegen források mutathatók ki, melyeket a mérlegben a 4. számlaosztály kötelezettségek között értékkel nem szerepeltetheti az államháztartás szervezete. Ilyen kötelezettségei közé tartoznak a garanciavállalással, kezességvállalással, opciós ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek.”
13. számú melléklet a 317/2009. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A kincstári éves beszámolóhoz az analitikus nyilvántartó helyek által szolgáltatott adatok
Sorszám
Adatszolgáltatásra kötelezett analitikus helyek
Adatok köre, illetve tartalma
1.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Az adózók állammal szembeni kötelezettségei és az adóhatóság adózókkal szembeni tartozásai adónemenként.
Az ÁFA deviza bevételi számlával kapcsolatos követelések és kötelezettségek.
2.
Vám- és Pénzügyőrség
Adó- és vámtartozások, illetve túlfizetések.
Az EU költségvetéséhez való hozzájáruláshoz kapcsolódó kötelezettségek.
3.
Államadósság Kezelő Központ Zrt.
Adósságkezelési célú devizaszámlák kivonatai naponta.
A központi költségvetés belföldi és külföldi hitelei, a belföldi és külföldi értékpapír kibocsátásából származó kötelezettségek.
4.
Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány
Az állam által vállalt kezesség és viszont-garancia érvényesítéséből származó követelések és kötelezettségek.
5.
GarantiqaHitelgarancia Zrt.
Az állam által vállalt kezesség és viszont-garancia érvényesítéséből származó követelések és kötelezettségek.
6.
Gazdasági Versenyhivatal
Versenyfelügyeleti eljárási díj és bírság miatti követelések.
7.
Magyar Export Import Bank Zrt.
Állami kezességbeváltásból eredő követelések, a kamatkiegyenlítési rendszer keretében fennálló követelések és kötelezettségek.
8.
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
Kárkintlévőség devizában és forintban, egyéb állammal szembeni követelések és kötelezettségek.
9.
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
Bányajáradék miatti követelések.
Energiagazdálkodási célelőirányzat befizetésével kapcsolatos követelések.
10.
Központi Igazságügyi Hivatal
Kibocsátott kárpótlási jegyek be nem váltott állománya.
11.
Magyar Nemzeti Bank
Auditált éves beszámoló az állami részesedés értékeléséhez.
12.
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
A rábízott vagyonnal kapcsolatos állammal szembeni követelések és kötelezettségek.
Auditált éves beszámoló a saját vagyonról az állami részesedés értékeléséhez.
13.
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülésével kapcsolatos követelések, illetve kötelezettségek.
Területfejlesztési kölcsönök visszatérülésével kapcsolatos követelések, illetve kötelezettségek.
14.
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Környezetvédelmi bírságokkal (légszennyezési, veszélyes hulladék, természetvédelmi, zaj- és rengésvédelmi, szennyvíz) kapcsolatos követelések és kötelezettségek.
Környezetvédelmi támogatások visszatérülésével kapcsolatos követelések, illetve kötelezettségek. Vízkészlet-járulék miatti követelések, illetve kötelezettségek.
Vízügyi támogatások visszatérülése miatti követelések, illetve kötelezettségek.
15.
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Erdészeti bevételek, halgazdálkodási bevételek, vadgazdálkodási bevételek, állattenyésztési és tenyésztésszervezési bevételek, termőföld védelmével, hasznosításával kapcsolatos bevételek miatti követelések, illetve kötelezettségek.
16.
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási támogatás visszatérülésével kapcsolatos követelések, illetve kötelezettségek.
Koncessziós díj miatti követelés devizában és forintban.
17.
Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyező Iroda
Az Európai Unióval szembeni követelések és kötelezettségek.
Az Európai Uniós támogatások lebonyolításában részt vevő Irányító hatóságokkal szembeni követelések és kötelezettségek támogatási programonként.
18.
Pénzügyminisztérium
Az Európai Unió költségvetéséhez való hozzájárulások.
19.
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
A cukorágazati hozzájárulással összefüggésben az Európai Unióval szembeni követelések és kötelezettségek, valamint a kötelezettekkel szemben kimutatott követelések és kötelezettségek.
20.
Európai Uniós támogatások pénzügyi lebonyolításában, illetve ehhez kapcsolódó beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítésében részt vevő azon Közreműködő Szervezetek, melyek részt vesznek:
a) a Schengen Alap,
b) a Phare,
c) az Átmeneti támogatás,
d) a TEN-T támogatás jogcímen nyújtott támogatások finanszírozásban,
e) egyéb közreműködő szervezetek, amelyek nem költségvetési rend szerint gazdálkodnak.
Európai Uniós támogatások fel nem használt, pénzforgalmi számlán lévő állománya devizában és forintban. A kedvezményezettekkel szembeni követelések és kötelezettségek.
21.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
A központi költségvetés által korábban megelőlegezett, lezárt EU-s támogatási konstrukciókhoz kapcsolódó átadásra kerülő Európai Unióval szembeni követelések.
22.
Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága
Schengen Alap támogatással összefüggésben az Európai Unióval szembeni követelések és kötelezettségek.
23.
Külügyminisztérium
Konzuli- és vízumdíjjal összefüggő követelések és kötelezettségek.
24.
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Cégközzétételi költségtérítés miatti követelések és kötelezettségek.
25.
Lakástakarék-pénztárak
Lakás-előtakarékosság jogtalanul igénybe vett állami támogatásával kapcsolatos követelések és kötelezettségek.