1. § E rendelet hatálya kiterjed a jogi személyre és a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, annak gazdasági tevékenységére vonatkozóan (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatók).
2. § (1) Az adatszolgáltatók az e rendelet 1. mellékletében felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben szolgáltatják a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.
(2) A hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló PM rendeletben2 20A, illetve F20A sorkód alatt meghatározott információkat a bank, a szakosított hitelintézet, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel rendelkező ezen típusú pénzügyi intézmények magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: EGT fióktelep) az ott meghatározott gyakorisággal és határidőben, az MNB elektronikus adatbefogadási rendszerén (a továbbiakban: EBEAD) keresztül szolgáltatja az MNB részére is.
3. § (1) A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) A 2. § (2) bekezdése szerinti információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket az ott hivatkozott jogszabály tartalmazza.
(3) Az információk szolgáltatásához szükséges – e rendelet 3. mellékletében meghatározott – technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé.
5. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 13/2008. (XI. 18.) MNB rendelet, valamint a módosításáról szóló 29/2009. (X. 22.) MNB rendelet azzal, hogy a 2009. évre mint tárgyidőszakra vonatkozó adatszolgáltatásokat az azokban foglaltak szerint kell teljesíteni.
1. melléklet a 32/2009. (XII. 1.) MNB rendelethez3
A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk
I.
Azono-
sító
kód
Megnevezés
Az adatszolgáltatók köre
Az adatszolgáltatás
gyakorisága
teljesítésének módja
határideje
címzettje
D01
Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
napi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgynapot követő munkanap
11:30 óra
MNB Statisztika
D24
Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról (forgalmi adatok)
kijelölt hitelintézetek és befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek
egyszeri
elektronikus úton (EBEAD)
2010. május 18.
MNB Statisztika
D25
Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról (nyitott kötésállomány)
kijelölt hitelintézetek és befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek
egyszeri
elektronikus úton (EBEAD)
2010. július 30.
MNB Statisztika
E04
Napi jelentés az értékpapír állományokról
központi értéktári tevékenységet végző, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti elszámolóház, központi értéktár, az ezen típusú EGT fióktelepek
napi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgynapot követő munkanap 9:00 óra
MNB Statisztika
E06
DVP értékpapír-számla transzfer és elsődleges piaci ügyletek adatai
Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek
napi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgynapot követő munkanap 9:00 óra
MNB Statisztika
E14
Határidős részvényügy-letek a BÉT-en
Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek
napi
elektronikus úton (EBEAD)
tőzsdenapot követő munkanap 14:00 óra
MNB Statisztika
E20
A befektetési vállalkozások tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban
befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
8. munkanap
MNB Statisztika
E21
A bankok és szakosított hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
8. munkanap
MNB Statisztika
E23
A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok
központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, az ezen típusú EGT fióktelepek
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
3. munkanap
MNB Statisztika
E27
Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai
központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, az ezen típusú EGT fióktelepek
napi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgynapot követő munkanap 9:00 óra
MNB Statisztika
E43
Opciós részvényügyletek a BÉT-en
Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek
napi
elektronikus úton (EBEAD)
tőzsdenapot követő munkanap 14:00 óra
MNB Statisztika
E45
A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett állampapírok állománya tulajdonosi bontásban
Magyar Államkincstár (a továbbiakban MÁK)
havi
elektronikus úton EBEAD
tárgyidőszakot követő hónap
8. munkanap
MNB Statisztika
E48
A BÉT-es részvények kapitalizációja és forgalma, részvények tőzsdei be- és kivezetése
pénzügyi eszközök kereskedését lebonyolító tőzsdék, az ezen típusú EGT fióktelepek
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
5. munkanap
MNB Statisztika
E50
Az állampapírok és az államadósság felhalmozott és eredményszemléletű kamata
Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK Zrt.)
pénzügyi eszközök kereskedését lebonyolító tőzsdék, az ezen típusú EGT fióktelepek
eseti
elektronikus úton (e-mail)
01. tábla esetén az új kibocsátás dokumentációjá-
nak a kibocsátótól a tőzsdére érkezését követő
2. munkanap
11:30 óra;
02., 03. tábla esetén az információnak a tőzsde tudomására jutását (keletkezését) követő
1. munkanap
11:30 óra
MNB Integrált kockázat
kezelés (keodata@
mnb.hu)
E58
A forgalomban lévő magyar államkötvények és kamatozó kincstárjegyek cash-flow és kamatadatai
ÁKK Zrt.
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
5. munkanap
MNB Statisztika
E60
Adatszolgáltatás repó-típusú és egyéb értékpapír ügyletekről
bankok, szakosított hitelintézetek, befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
5. munkanap
MNB Statisztika
E61
A Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek adatai
jelzálog-hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
8. munkanap
MNB Statisztika
E62
Az állampapírnak nem minősülő, Magyarországon és külföldön kibocsátott kötvények adatai
kötvényt kibocsátó önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezetek magyarországi fióktelepei
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
8. munkanap
MNB Statisztika
E64
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások által kibocsátott értékpapírok adatai, illetve az általuk letétkezelt egyes értékpapírokra vonatkozó árinformációk
bankok, szakosított hitelintézetek, befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
8. munkanap
MNB Statisztika
F01
Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (hó végi záró állomány)
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
havi, illetve intézményi változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap
11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap
11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap
20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap
MNB Statisztika
F02
Biztosítók statisztikai mérlege
biztosítók, az ezen típusú EGT fióktelepek
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap 13. munkanap
MNB Statisztika
F03
Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (hó végi záró állomány)
szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
havi, illetve intézményi változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap
11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap
20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap
MNB Statisztika
F07
Befektetési alapok statisztikai mérlege
befektetési-alapkezelők, az ezen típusú EGT fióktelepek
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
6. munkanap
MNB Statisztika
F08
Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi záró állomány)
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
éves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő év
március 31.
MNB Statisztika
F09
Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi auditált záró állomány)
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
éves, illetve változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
záró-közgyűlést követő
15. munkanap, változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap
MNB Statisztika
F14
Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi záró állomány)
szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
éves, illetve változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
záró-közgyűlést követő
15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap
MNB Statisztika
F19
A Felügyeleti mérleghez kapcsolódó negyedéves jelentés
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
negyedéves, illetve változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő
11. munkanap
Társadalombiztosítási alapok költségvetési jelentése
Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
25. napja
MNB Statisztika
F28
A helyi önkormányzatok összesített költségvetési jelentése
MÁK
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
a feldolgozást követő munkanap
MNB Statisztika
F32
A központi költségvetés bruttó adóssága
ÁKK Zrt.
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
F33
A Felügyeleti mérleghez kapcsolódó negyedéves jelentés
szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
negyedéves, illetve változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő
11. munkanap
MNB Statisztika
F39
Nem monetáris pénzügyi közvetítők statisztikai mérlege
kijelölt – az e rendelet
2. mellékletének I.A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
30. napja
MNB Statisztika
F57
A Magyar Államkincstár napi gyorsjelentése
MÁK
napi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgynapot követő munkanap
11:00 óra
MNB Statisztika
F58
A Magyar Államkincstár havi jelentése az állami költségvetés alrendszereinek adatairól
MÁK
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
5., illetve 15. napja
MNB Statisztika
F66
A pénzpiaci alapok nem rezidensekkel szembeni követelés- és tartozásállományának országbontása
Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (hó végi záró állomány)
külföldön fióktelepe(ke)t működtető bankok, szakosított hitelintézetek
havi, illetve intézményi változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap
11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap
20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap
MNB Statisztika
F78
Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (hó végi záró állomány)
külföldön fióktelepe(ke)t működtető szövetkezeti hitelintézetek
havi, illetve intézményi változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap
20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap
MNB Statisztika
F79
Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (tárgyév végi záró állomány)
külföldön fióktelepe(ke)t működtető bankok, szakosított hitelintézetek
éves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő év
március 31.
MNB Statisztika
F80
Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (tárgyév végi auditált záró állomány)
külföldön fióktelepe(ke)t működtető bankok, szakosított hitelintézetek
éves, illetve változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
záró-közgyűlést követő
15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap
MNB Statisztika
F81
Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (tárgyév végi auditált záró állomány)
külföldön fióktelepe(ke)t működtető szövetkezeti hitelintézetek
éves, illetve változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
záró-közgyűlést követő
15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap
MNB Statisztika
F82
Átsorolások az F01-es jelentésre vonatkozóan
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
havi
elektronikus úton (EBEAD)
a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap
11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap
11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap
20. munkanap
MNB Statisztika
F83
Átsorolások az F03-as jelentésre vonatkozóan
szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
havi
elektronikus úton (EBEAD)
a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap
11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap
11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap
20. munkanap
MNB Statisztika
F84
Átsorolások az F09-es jelentésre vonatkozóan
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
éves, illetve változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
záró-közgyűlést követő
15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap
MNB Statisztika
F85
Átsorolások az F14-es jelentésre vonatkozóan
szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
éves, illetve változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
záró-közgyűlést követő
15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap
MNB Statisztika
F86
Átsorolások az F19-es jelentésre vonatkozóan
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
negyedéves, illetve változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő
11. munkanap
MNB Statisztika
F87
Átsorolások az F33-as jelentésre vonatkozóan
szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
negyedéves, illetve változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő
11. munkanap
MNB Statisztika
F97
Állami, önkormányzati, illetve közszolgáltató vállalatok főbb pénzügyi adatai
kijelölt – többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetve közszolgáltatást nyújtó, pénzügyi intézménynek nem minősülő – gazdálkodó szervezetek
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
30. napja
MNB Statisztika
F98
Részletes éves beszámolót készítő vállalatok mérlege
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
éves
elektronikus úton (elektro-
nikus adathor-
dozó)
tárgyidőszakot követő év december 31.
MNB Statisztika
H01
A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai
bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú, 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező EGT fióktelepek
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
20. munkanap
MNB Statisztika
H09
A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai
6 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező szövetkezeti hitelintézetek
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
20. munkanap
MNB Statisztika
H34
A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú, 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező EGT fióktelepek
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
20. munkanap
MNB Statisztika
K01
Jelentés a nem pénzügyi vállalatok betéteinek és hiteleinek kamatlábáról
kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
egyedi elrendelés alapján, havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
9. munkanap
MNB Statisztika
K02
Napi jelentés a bankközi
Ft-hitelek és Ft-betétek kamatlábáról
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
napi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgynapot követő munkanap
10:00 óra
MNB Statisztika
K03
Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények betéteinek és hiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról
kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
egyedi elrendelés alapján, havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
9. munkanap
MNB Statisztika
K12
Napi jelentés a bankközi overnight Ft-hitelek és Ft-betétek kamatlábáról
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
napi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgynapot követő munkanap 8:00 óra
MNB Statisztika
K13
Jelentés a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások betéteinek és hiteleinek kamatlábáról
bankok, – Tpt. szerinti elszámolóházak kivételével – a szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
éves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő év
február 28.
MNB Statisztika
K14
Napi jelentés a kamatderivatíva ügyletekre vonatkozóan
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
napi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgynapot követő munkanap
11:30 óra
MNB Statisztika
AL1
Napi jelentés az egyes követelések és kötelezettségek könyv szerinti bruttó állományáról
kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
egyedi elrendelés alapján, napi
elektronikus úton (EBEAD)
elrendelést követő első alkalommal a tárgynapot követő
1. munkanap
12:00 óra; az elrendelést követő második naptól a tárgynapot követő
1. munkanap
11:00 óra
MNB Statisztika
AL2
Napi jelentés a cash-flow adatokról
kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú EGT fióktelepek
egyedi elrendelés alapján, napi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgynap
12:00 óra
MNB Statisztika
L10
Felvett vállalati, illetve késedelemben lévő háztartási hitelek adatai
központi hitelinformációs rendszert működtető pénzügyi vállalkozás
havi
elektronikus úton
a tárgyidőszakot követő hónap
5. munkanap
MNB Statisztika
SL1
Önkormányzati finanszírozás
kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú EGT fióktelepek
egyedi elrendelés alapján negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
12. munkanap 12:00 óra
MNB Statisztika
SL2
Fogyasztási hitelezés
kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú EGT fióktelepek és pénzügyi vállalkozások
egyedi elrendelés alapján negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
12. munkanap 12:00 óra
MNB Statisztika
SL3
Vállalati hitelezés
kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú EGT fióktelepek
egyedi elrendelés alapján negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
12. munkanap 12:00 óra
MNB Statisztika
SL4
Üzleti célú ingatlanhitelek
kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú EGT fióktelepek
egyedi elrendelés alapján negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
12. munkanap 12:00 óra
MNB Statisztika
SL5
Lakáscélú hitelezés
kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú EGT fióktelepek
egyedi elrendelés alapján negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
Tárgyidőszakot követő hónap
12. munkanap 12:00 óra
MNB Statisztika
P04
Fizetési számlák száma
bankok, pénzforgalmi szolgáltatást végző szakosított hitelintézetek és szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, Magyar Államkincstár
éves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap
MNB statisztika
P05
Forint és deviza fizetések jóváírási és terhelési forgalma
bankok, pénzforgalmi szolgáltatást végző szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, Magyar Államkincstár
negyedéves, a Magyar Takarékszö-
vetkezeti Bank Zrt. levelezettjeinek belső köri adatai tekinteté-
ben féléves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap
MNB statisztika
P07
Bankkártya elfogadói üzletág
hitelintézetek, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását végző pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT fióktelepek, pénzügyi intézménynek nem minősülő, ATM szolgáltatást közvetlenül nyújtó vagy készpénzfelvételi funkcióval rendelkező POS berendezést üzemeltető jogi személyek
féléves
elektronikus úton
(EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap
MNB statisztika
P26
Kimutatás a pénzfeldolgozási tevékenységről
pénzfeldolgozási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
P27
Bankkártya kibocsátói üzletág
hitelintézetek, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását végző pénzforgalmi szolgáltató, az ezen típusú EGT fióktelepek
féléves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap
MNB Statisztika
P34
Visszaélések a bankkártya üzletágban
hitelintézetek, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását végző pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT fióktelepek
féléves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő negyedik hónap utolsó munkanap
MNB statisztika
P37
Havi jelentés a levelező banknál számlát vezető levelezett hitelintézetek pénzforgalmi (elszámolási) számla egyenlegéről
hitelintézetek számára számlát vezető bankok, az ezen típusú EGT fióktelepek
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
1. munkanap
10:00 óra
MNB Statisztika
P38
Fizetési forgalom statisztikák
pénzforgalmi elszámolóházak
havi
elektronikus úton (GiroHáló
Mail vagy EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Pénzfor-
galom és értékpapír- elszámolás
P39
Fizetési rendszer statisztikák
pénzforgalmi elszámolóházak
havi
elektronikus úton (GiroHáló
Mail vagy EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Pénzfor-
galom és értékpapír- elszámolás
P40
BKR statisztikák
pénzforgalmi elszámolóházak
havi
elektronikus úton (GiroHáló
Mail vagy EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
5. munkanap
MNB Pénzfor-
galom és értékpapír- elszámolás
P41
Felvigyázói statisztikák
Tpt. szerinti elszámolóházak, központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, Tpt. szerinti központi szerződő fél és az ezen típusú EGT fióktelepek
havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
P42
Elektronikus pénz
hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
féléves
elektronikus úton (EBEAD
tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap
MNB Statisztika
P44
Értékpapír-elszámolási rendszer statisztikák
központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, az ezen típusú EGT fióktelepek
éves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő év
március 31.
MNB Statisztika
P45
Visszaélések a pénzforgalomban
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap
MNB Statisztika
P46
Adatszolgáltatás a mobiltelefonos vásárlásokról
mobiltelefon szolgáltatók
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap
MNB Statisztika
P47
Postai fizetési forgalom
Posta Elszámoló Központot működtető intézmény
féléves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap
MNB Statisztika
P48
Készpénzátutalási forgalom
a készpénzátutalási rendszerhez közvetlenül csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók
féléves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap
MNB Statisztika
P49
Központi szerződő fél statisztikák
Tpt. szerinti központi szerződő fél, központi szerződő fél által garantált ügyletek elszámolását végző Tpt. szerinti elszámolóház, az ezen típusú EGT fióktelepek
éves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő év
február 28.
MNB Statisztika
P50
A pénzfeldolgozási tevékenységgel összefüggő egyéb információk
bankjegyfeldolgozási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek
éves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő év
február 28.
MNB Statisztika
P51
Napi euro valutaforgalmi jelentés
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
havi és eseti
elektronikus úton (EBEAD)
havi adatszolgáltatás esetén a tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap, eseti adatszolgáltatás esetén a tárgynapot követő munkanap 12:00 óra
MNB Statisztika
R01
Tőkebefektetésben érintett adatszolgáltatók nem rezidens partnereinek törzsadatai
az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett gazdasági szervezetek
az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgál-
tatás első alkalommal történő teljesítése-
kor, ezt követően változás esetén
elektronikus úton (EBEAD)
az R02, R03, R12 vagy R13 adatszolgáltatás-
hoz kapcsolódóan azok tárgyidőszakát követő hónap
9. munkanap;
az R29 adatszolgáltatás-
hoz kapcsolódóan annak tárgyidőszakát követő év
június 20.
MNB Statisztika
R02
Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények
kijelölt – az e rendelet
2. mellékletének
I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok,
F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak,
G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok, I) Társadalombiztosítási alapok, valamint
K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek
egyedi elrendelés alapján, havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R03
Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők
kijelölt – az e rendelet
2. mellékletének
I. A. pontja szerinti
C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények,
D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek
egyedi elrendelés alapján, havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R04
Értékpapír befektetések
kijelölt gazdasági szervezetek, a befektetési vállalkozások, bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú EGT fióktelepek és a Magyar Államkincstár kivételével
egyedi elrendelés alapján, havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R05
Pénzügyi derivatívák havi adatszolgáltatása
kijelölt gazdasági szervezetek
egyedi elrendelés alapján, havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R06
Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények
kijelölt – az e rendelet
2. mellékletének
I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok,
F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek
egyedi elrendelés alapján, havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R07
Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények
kijelölt – az e rendelet
2. mellékletének
I. A. pontja szerinti
C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek
egyedi elrendelés alapján, havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R08
Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők
kijelölt – az e rendelet
2. mellékletének
I. A. pontja szerinti
D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek
egyedi elrendelés alapján, havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R09
Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok
kijelölt – az e rendelet
2. mellékletének
I. A. pontja szerinti
G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok és I) Társadalombiztosítási alapok szektorába sorolt – gazdasági szervezetek
egyedi elrendelés alapján, havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R10
Konzorciális hitelek
kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
egyedi elrendelés alapján, havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R11
Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak havi adatszolgáltatása
kijelölt gazdasági szervezetek
egyedi elrendelés alapján, havi
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R12
Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények
az R02 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I.A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok,
F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak,
G) Központi korrmányzat, H) Helyi önkormányzatok, I) Társadalombiztosítási alapok, valamint
K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek, illetve amelyeknek
– a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi befektetőkre jutó saját tőke összege legalább 1 milliárd forint vagy kisebb, mint mínusz
1 milliárd forint, vagy
– egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkeznek és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke eléri a 100 millió forintot,
vagy
– a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, a külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, a külföldi fióktelepekkel vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttagokkal szemben fennálló, tulajdonosi viszonyon kívüli követelés vagy tartozás állománya eléri a
250 millió forintot, vagy
– a tárgyidőszakban
250 millió forintot elérő értékben vásároltak nem rezidenstől vagy értékesítettek nem rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os részesedést.
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
12. munkanap
MNB Statisztika
R13
Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők
az R03 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti
C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények,
D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek, illetve amelyeknek
– a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi befektetőkre jutó saját tőke összege legalább 1 milliárd forint vagy kisebb mint mínusz
1 milliárd forint, vagy
– egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkeznek és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke eléri a 100 millió forintot, vagy
– a tárgyidőszakban
250 millió forintot elérő értékben vásároltak nem rezidenstől vagy értékesítettek nem rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os részesedést
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R14
Pénzügyi derivatívák negyedéves adatszolgáltatása
az R05 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon gazdasági szervezetek, amelyeknek a nem rezidens partnerekkel kötött pénzügyi derivatív megállapodásaikhoz kapcsolódóan
– a tárgynegyedév folyamán lebonyolított, illetve elszámolt tranzakcióik (bevételek és kiadások) összege eléri a 250 millió Ft-ot, vagy
– a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a pénzügyi derivatíva pozícióik (követelések és tartozások) piaci értékének összege eléri az 50 millió Ft-ot
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R15
Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények
az R06 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok,
F) Biztosítók és nyugdíj-pénztárak, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a
250 millió Ft-ot
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R16
Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények
az R07 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti
C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a
250 millió forintot
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R17
Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők
az R08 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti
D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a
250 millió Ft-ot.
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R18
Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők
az R11 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok,
F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak,
C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények,
D) Egyéb pénzügyi közvetítők, valamint
E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek adatszolgáltatásban szereplő tárgynegyedévi összes bevételi vagy összes kiadási forgalma eléri a
100 millió Ft-ot
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R19
Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai
kijelölt, a jelen melléklet szerinti valamely más fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett – az e rendelet
2. mellékletének
I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok szektorába sorolt – gazdasági szervezetek
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
30. napja
MNB Statisztika
R20
Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, háztartásokat segítő nonprofit intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők
az R06, R08, R15 vagy R17 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett, éven túli lejáratú tartozással rendelkező gazdasági szervezetek
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R21
Éven túli lejáratú követelések és tartozások esedékességi bontása – egyéb monetáris intézmények
az R07, R10 vagy R16 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett, éven túli lejáratú követeléssel vagy tartozással rendelkező gazdasági szervezetek
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R22
Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása – központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok
az R09 adatszolgáltatás teljesítésére kijelölt, éven túli lejáratú tartozással rendelkező gazdasági szervezetek
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R24
Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak negyedéves adatszolgáltatása
éven túli külföldi adóssággal rendelkező költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R25
Állam által vállalt kezességek
MÁK
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő 51. nap
MNB Statisztika
R26
Az euróban vezetett
ÁFA számlák miatt nem rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állománya és forgalma
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (továbbiakban APEH)
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap
MNB Statisztika
R27
Belföldi magánszemélyek külföldi ingatlanbefektetései
azon ingatlanforgalmazási tevékenységet végző gazdasági szervezetek, amelyek közvetítésével a rezidens magánszemélyek külföldi ingatlan vásárlásaira vonatkozóan a tárgyidőszakban megkötött szerződések szerinti vételárak összege eléri az 500 millió Ft-ot
éves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő év március 10. munkanap
MNB Statisztika
R28
Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak éves adatszolgáltatása
éven túli külföldi adóssággal rendelkező költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek
éves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő év
február 10. munkanap
MNB Statisztika
R29
Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása
azon gazdasági szervezetek, amelyek
– külföldi befektetővel rendelkeznek és a külföldi befektetőre jutó összes saját tőke összege a tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év mérlegforduló-napján eléri a 500 millió forintot vagy kisebb, mint mínusz
500 millió forint vagy a tárgyévi eredmény-kimutatásban a külföldi befektetőre jutó összes osztalék összege eléri a 500 millió forintot, vagy
– egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os részesedéssel vagy külföldi fiókteleppel rendelkeznek és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke a tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év mérlegforduló-napján eléri a 10 millió forintot.
éves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő év
június 30.
MNB Statisztika
R38
Rezidens, nem-bank ügyfelek külföldi (forint és deviza) fizetési forgalom miatti jóváírásai és terhelései
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
negyedéves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap
MNB Statisztika
R39
Éven túli lejáratú hiteltartozások előtörlesztései
az R06-R10 vagy az R15-R17 adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett, éven túli külföldi adósággal rendelkező és a tárgyidőszakban előtörlesztést végrehajtó gazdasági szervezetek
éves
elektronikus úton (EBEAD)
tárgyidőszakot követő év
február 10. munkanap
MNB Statisztikai
W06
A hitelintézetek szöveges jelentése aktuális témákban
kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
egyedi elrendelés alapján, eseti
papíron
az egyedi elrendelésben foglaltak szerint
MNB Pénzügyi stabilitás
W08
Jelentés krízis/katasztrófahelyzetről, jelentős és ismétlődő üzemzavarokról
Tpt. szerinti és a pénzforgalmi elszámolóházak, központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, a Tpt. szerinti központi szerződő fél, az ezen típusú EGT fióktelepek
eseti
Elektronikus úton és (GiroHáló
Mail vagy EBEAD) és papíron
az esemény, (ismétlődő üzemzavar esetén az ismételt előfordulás) kivizsgálását követő
5. munkanap, de legkésőbb az eseményt követő 20. munkanap
MNB Pénzfor-
galom és értékpapír- elszámolás
W09
Rendkívüli események
Tpt. szerinti központi szerződődő fél, az ezen típusú EGT fióktelep
eseti
elektronikus úton (titkosított e-mail vagy EBEAD)
az eseményt követő munkanap
MNB Pénzfor-
galom és értékpapír- elszámolás
W11
Jelentés a banki pénzforgalmat érintő üzemzavarokról
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
eseti
elektronikus úton (GiroHáló
Mail vagy EBEAD)és papíron
az esemény kivizsgálását követő
5. munkanap, de legkésőbb az eseményt követő 20. munkanap
MNB Pénzfor-
galom és értékpapír- elszámolás
W12
Jelentés nagyértékű visszaélésről
bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek
eseti
elektronikus úton (GiroHáló
Mail vagy EBEAD)és papíron
az esemény kivizsgálásának befejezésétől számított 2 hét
MNB Pénzfor-
galom és értékpapír- elszámolás
W13
Stressz tesztek
Tpt. szerinti központi szerződő fél, az ezen típusú EGT fióktelep
havi és eseti
elektronikus úton (titkosított e-mail vagy EBEAD)
havi adatszolgáltatás esetén a tárgyidőszakot követő hónap
10. munkanap, eseti adatszolgáltatás esetén az MNB felhívásának kézhezvételét követő
3. munkanap
MNB Pénzfor-
galom és értékpapír- elszámolás
II.
Azono-
sító
kód
Megnevezés
Az adatszolgáltatók köre
Az adatszolgáltatás
gyakorisága
teljesítésének módja
határideje
címzettje
Z01
Munkaerő-felmérés anonimizált adatai
Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH)
negyedéves
elektronikus úton (elektro-
nikus adathor-
dozó)
megállapodás szerint
MNB Monetáris stratégia és közgazda-
sági elemzés
Z02
A háztartások jövedelmére és fogyasztására vonatkozó anonimizált adatok
KSH
éves
elektronikus úton (elektro-
nikus adathor-
dozó)
megállapodás szerint
MNB Monetáris stratégia és közgazda-
sági elemzés
2. melléklet a 32/2009. (XII. 1.) MNB rendelethez4
I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (a továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó előírásokban (a továbbiakban: kitöltési előírás) használt kifejezések tartalmára – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.
Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint az EGT fióktelep is köteles, a kitöltési előírások alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson – adatszolgáltatói vonatkozásban – az ugyanezen típusú EGT fióktelepet is érteni kell.
A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési előírásokra érvényesek.
A. Szektor-meghatározások
1. Változások a szektor-meghatározásokban
A szektor-meghatározások módszertana tekintetében 2010. évre vonatkozóan a korábbiakhoz képest változás nem történt.
2. A szektorok
Az adatszolgáltatásokban – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a következő szektorok szerepelnek:
Szektorkód Szektor
Rezidensek:
A) Nem pénzügyi vállalatok
B) Központi bank
C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények
D) Egyéb pénzügyi közvetítők
E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők
F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak
G) Központi kormányzat
H) Helyi önkormányzatok
I) Társadalombiztosítási alapok
J) Háztartások
K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények
Nem-rezidensek:
L) Külföld
Egyes adatszolgáltatásokban bizonyos szektorok összevontan vagy további alábontásokkal szerepelnek. Az ezekre vonatkozó előírásokat jelen melléklet I.A.4., I.H. 6. pontja, illetve az érintett adatszolgáltatások kitöltési előírásai határozzák meg.
3. Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése
Rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja Magyarország gazdasági területén van. Ennek megfelelően rezidensnek minősül:
1. a Magyar Köztársaság területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó, illetve ide érkező személyt,
2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek, azok magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és az említett személyek családtagja, a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományának külföldön szolgálatot teljesítő tagja, továbbá a Magyar Állam alkalmazásban külföldön munkát végző egyéb természetes személy,
3. a Magyar Köztársaság területén – ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is – székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet).
4. Amennyiben egy szervezet rezidensi státusza – a fizikai jelenlét hiányában –, nem állapítható meg a székhelye alapján, a szervezet bejegyzésének helyét kell figyelembe venni, azaz a magyar cégbíróságnál bejegyzett szervezet minősül rezidensnek.
Nem rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes személy és szervezet. Nem rezidensnek minősül az a szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja nem a Magyar Köztársaság területén – ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is – van és magyar cégbíróságnál nincs bejegyezve. Nem rezidensnek minősül – többek között – az a szervezet, amelyre egyidejűleg igaz, hogy adószáma 51-re végződik, gazdálkodási forma kódja (az egységes statisztikai számjel 13–15. karaktere) 931 és magyar cégbíróságnál nincs bejegyezve.
4. A rezidens szektorok leírása
Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul.
A) Nem pénzügyi vállalatok
A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint – a pénzügyi szolgáltatást nyújtók kivételével – ide tartoznak:
– a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve azokat, amelyeket közgazdasági szempontok alapján, az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba kell sorolni,
– a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek kivételével),
– egyéb jogi személyiségű vállalkozások,
– jogi személyiség nélküli vállalkozások,
– a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.
B) Központi bank
Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.
C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények
Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort.
Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek (együtt: hitelintézetek) tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A hitelintézetek között szerepel (az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően) a Hpt. szerint hitelintézetnek minősülő valamennyi intézmény, függetlenül az egységes statisztikai számjele (ESS) részét képező szakágazati (TEÁOR) kódtól. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.)
D) Egyéb pénzügyi közvetítők
Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon.
Ide sorolandók például a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelő társaságok, a kockázatitőke-társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedők.
E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők
Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Ide tartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják.
Ide tartoznak például a tőzsde, a központi szerződő fél, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények és a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-bizományosok.
F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak
Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek (e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F1 és F2 alcsoportkód alatti listák), a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak (e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F3-F6 alcsoportkód alatti listák), valamint a biztosítóként és pénztárként működő magyarországi fióktelepek (e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F7 alcsoportkód alatti lista) tartoznak.
G) Központi kormányzat
A központi kormányzat magába foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat és azokat a gazdasági társaságokat, amelyek közgazdasági szempontok alapján, az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett külön listának megfelelően a központi kormányzatba sorolandók. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást.
Amennyiben az adatszolgáltatásban elkülönítendő a központi kormányzaton belül a központi költségvetés valamint a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények csoportja, a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények alatt az e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listákban szereplő, a központi kormányzatba sorolt gazdasági társaságok (G2) és nonprofit intézmények (G1) értendők.
H) Helyi önkormányzatok
A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.
I) Társadalombiztosítási alapok
Ide tartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.
Az államháztartás az érintett adatszolgáltatásokban a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok együttesét jelenti (G+H+I).
J) Háztartások
A háztartások szektora a természetes személyeket és az egyéni vállalkozókat foglalja magába. Az egyéni vállalkozók a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező és egyéb egyéni vállalkozók (mezőgazdasági őstermelők, mezőgazdasági kistermelők, kisiparosok, magánkereskedők stb.).
K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények
A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.
A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.
5. A szektor meghatározásának módja
Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni:
5.1. Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e egységes statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében PSZÁF engedély számmal vagy MNB által adott technikai törzsszámmal. Ha igen, akkor a jelen pont 5.2. alpontjában leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 5.4. alpont előírásait.
5.2. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel, illetve PSZÁF engedély számmal vagy MNB technikai törzsszámmal, akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásánál gazdálkodási forma kódjukat, azaz egységes statisztikai számjelük 13–15. számjelét nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor a jelen pont 5.3. alpontja szerint kell eljárni.
Az MNB listát készített azokról a pénzügyi vállalatokról, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak.
Ugyancsak listát készített az MNB azokról a non-profit intézményekről, amelyeket az A) Nem pénzügyi vállalatok, a G) Központi kormányzat vagy H) Helyi önkormányzatok szektorába kell besorolni.
Lista készült továbbá azokról a gazdasági társaságokról is, amelyeket a G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni.
A fentiekben említett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (az egységes statisztikai számjel első nyolc számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB egy fájlba összevonva, a honlapján teszi közzé. A fájlt az MNB havonta, a hónap utolsó előtti munkanapján frissíti és ezt kell alkalmazni valamennyi, a frissítést követő hónapban beküldendő adatszolgáltatás elkészítéséhez.
5.3. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel és nincs egy listán sem, akkor az egységes statisztikai számjele alapján a jelen melléklet I.A.6. pontjában leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor a jelen pont 5.4. alpontjában leírtakat kell követni.
5.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs egységes statisztikai számjele, (ami a magánszemélyeknél és a nem rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet) vagy az egységes statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a jelen melléklet I.A. 3., 4. pontjaiban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort.
6. Az egységes statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában
Az ESS első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. Az ESS 9–12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a négy számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a B)-F) szektorba sorolt pénzügyi vállalatokat az MNB külön listákon határozza meg. Az ESS 13–15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában.
Az ESS 16–17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.
6.2. A listákon nem szereplő, egységes statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása az ESS segítségével
6.2.1. Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:
a) Az ESS 13–14. számjegye 11, 12, 13, 21, 22, 54, 61, 71, 72, 73, 92
b) Az ESS 13–15. számjegye 571, 591, 592.
6.2.2. A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:
a) Az ESS 13–14. számjegye 31, 34, 35.
b) Az ESS 13–15. számjegye 561, 562, 911, 912.
6.2.3. A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:
Az ESS 13–14. számjegye 32, 36, 95.
6.2.4. Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:
a) Az ESS 13–14. számjegye 33.
b) Az ESS 13–15. számjegye 913, 914.
6.2.5. A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:
a) Az ESS 13–14. számjegye 23.
b) Az ESS 13–15. számjegye 811.
6.2.6. A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket:
Az ESS 13–14. számjegye 51, 52, 53, 55, 69.
Az ESS 13–15. számjegye 569, 599.
6.2.7. Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:
Az ESS 13–15. számjegye 931 (adószámuk 51-re végződik), 941.
B. Számítástechnikai segédlet (általános leírás)
Az általános számítástechnikai leírás célja, hogy az adatszolgáltatások készítőit ellássa azon információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adatszolgáltatásokat elektronikus formában be tudják nyújtani az MNB-be.
1. Általános tartalmi tudnivalók
1.1. Egy adatszolgáltatás egy vagy több táblából áll, a táblák sorokból, a sorok rovatokból állnak.
– Egy fájlban egy adatszolgáltatónak eredeti („E” jelű) adatszolgáltatás esetén egy adott adatgyűjtési egység egy konkrét vonatkozási idejéhez tartozó összes adatát kell beküldenie.
– Amennyiben módosított („M” jelű) adatszolgáltatást tartalmaz a fájl, akkor is teljes adatszolgáltatást kell mindig beküldeni, azaz a beküldött módosított adatszolgáltatásnak az adott adatszolgáltatáshoz tartozó összes táblára vonatkozó adatszolgáltatást tartalmaznia kell. Módosításkor az adott adatszolgáltatást teljes egészében a módosított értékekkel együtt kell megküldeni.
– Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása (azaz minden táblája) nemleges, ekkor a ,,bizonylat jellege” mező értéke „N”.
– Az adatszolgáltató egy adatszolgáltatásban jelentendő teljes táblára jelezheti, hogy nem rendelkezik adattal, azaz a táblára „nemleges” jelentést küldhet. Ekkor a rendszer az adott tábla minden celláját „nincs adat” információval veszi.
– A nem beküldött sorok (illetve a beküldött sorok adatot nem tartalmazó celláinak) adatait minden jelentett táblára üresnek veszi a rendszer, ami azt jelenti, hogy numerikus típusú adat esetén nullát, karakteres és dátum típus esetén null adatot tárol le.
– Ha a számértéket tartalmazó rovat értéke nulla és a tizedesjegy jelentése nincs meghatározva, akkor ezek a rovatok üresen hagyhatók, de tetszés szerint a nulla érték be is írható. Amennyiben a tizedesjegyek jelentése előírás, akkor a nulla értéket a meghatározott számú tizedesjeggyel kell megadni.
– Ha a tizedesjegyek száma meghatározott, akkor kevesebb megadása hibának számít, több esetén a befogadó rendszer kerekít az előírt tizedesjegy számra.
1.2. Az elektronikus állományban a táblák adatrovatait tartalmazó információkon kívül azonosító információk is szerepelnek. Ezek adnak információt a feldolgozó rendszer számára arról, hogy az adatok:
– melyik adatgyűjtésből származnak,
– melyik időszakra/időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma),
– melyik adatszolgáltatótól érkeznek,
– az adatszolgáltató mely napon készítette az adatszolgáltatást (kitöltés dátuma),
– a bizonylat eredeti, módosító vagy nemleges jellegű-e,
– melyik tábla melyik sorában szerepelnek.
1.3. A vonatkozási idő jelzésére az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni:
200⬜
0–9
éves gyakoriság esetén
200⬜ F ⬜
1 vagy 2
féléves gyakoriság esetén
200⬜ N ⬜
1–4
negyedéves gyakoriság esetén
200⬜⬜⬜
01–12
havi gyakoriság esetén
200⬜ H ⬜⬜
01–52
heti gyakoriság esetén
200⬜⬜⬜⬜⬜
01–31
napi gyakoriság esetén
200⬜⬜⬜⬜⬜
...
egyszeri*
200⬜⬜⬜⬜⬜
...
eseti*
* Az adatgyűjtés konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni.
2. Az adatszolgáltatások EBEAD-on történő beküldésére vonatkozó alapvető szabályok
2.1. Az EBEAD rendszer használatának feltételei:
– az internetre közvetlenül vagy proxy kiszolgálón keresztül kapcsolódó számítógép,
– HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program,
– Microsoft Excel szoftver vagy ennek fájljait megjeleníteni képes program,
– E-mail postafiók,
– HTTPS alapú kommunikáció,
– sikeres felhasználói teszt,
– a bejelentkezés módjától függően a 2.2.1. vagy a 2.2.2. alpontokban felsorolt többletkövetelmények teljesítése.
2.2. Az EBEAD rendszerbe történő bejelentkezés tanúsítvány vagy felhasználónév és jelszó használata útján történik.
2.2.1. A tanúsítvány alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:
– a tanúsítvány alapú azonosítást biztosító eszközök,
– az alkalmazott WEB böngészőre telepített, minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott, OCSP alapú lekérdezhetőséggel rendelkező, fokozott biztonságú tanúsítvány.
2.2.2. A felhasználónév és jelszó alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:
– postai úton történő regisztráció az MNB-nél,
– a regisztráció elektronikus úton, felhasználónév és jelszó megadásával történő érvényesítése.
2.3. Az adatszolgáltatónak az EBEAD rendszerben, az általa teljesítendő minden egyes adatszolgáltatás vonatkozásában meg kell adnia az adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos értesítések fogadására szolgáló elektronikus elérhetőségét (e-mail cím).
2.4. Az EBEAD használatához szükséges további információkat, így különösen a rendszerhez történő csatlakozás lépéseit, a támogatott fájl típusokat, a fájl típusok megnevezésére és szerkezetére vonatkozó szabályokat, valamint a rendszer funkcióinak részletes leírását e rendelet 3. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
C. Eljárás bankszünnap esetén
A Hpt. 215. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak alapján a hitelintézeteknek a PSZÁF-nál, illetve az MNB-nél tett bejelentésében pontosan fel kell tüntetniük, hogy a bankszünnap
a) könyvelési szünnapot,
b) pénztári szünnapot, vagy
c) könyvelési és pénztári szünnapot együttesen
jelent-e.
A b) esetben valamennyi aznapra, mint tárgynapra vonatkozó és az aznapi határidős adatszolgáltatást is teljesíteni kell.
Az a) és c) esetben a napi gyakorisággal elrendelt adatszolgáltatásokra az alábbiak érvényesek:
– Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.
– Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.
– Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatások a megelőző nap 22 óráig beérkezzenek az MNB-hez.
Havi, negyedéves, féléves vagy éves adatszolgáltatásnál, amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az e rendelet 1. mellékletében rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.
D. Az adatszolgáltatások kísérőlevele
A fizetési mérleg (R jelű) adatszolgáltatások esetén – a nemleges adatszolgáltatásokat kivéve – az adatszolgáltatások részeként, azok első táblájaként az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell megküldeni:
ELOLAP tábla
Sor-
szám
Megnevezés
Adatok
a
01
Az adatszolgáltatást kitöltő személy neve:
02
telefonszáma:
03
e-mail címe:
04
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerinti aláírásra kötelezett:
az MNB felé kapcsolattartással megbízott vezető, ennek hiányában a szervezet ügyvezetését/vezetését ellátó személy neve:
05
telefonszáma:
06
e-mail címe:
07
Az adatszolgáltatás kitöltésének dátuma
E. Nemleges adatszolgáltatás, eljárás az adatszolgáltatások módosítása esetén
Amennyiben az adott tárgyidőszakra valamely adatszolgáltatás egyetlen táblájában sincs jelentendő adat, akkor az adatszolgáltatónak adatszolgáltatási kötelezettségét – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – nemleges jelentés beküldésével kell teljesítenie. Az adatszolgáltató a nemleges jelentést az adott adatszolgáltatásra irányadó, e rendelet 1. mellékletében meghatározott gyakorisággal és határidőre, a jelen melléklet I.B. 1.1. pontjában, továbbá az e rendelet 3. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltaknak megfelelően köteles beküldeni.
Amennyiben az adatszolgáltató bármely okból kifolyólag módosító adatszolgáltatást küld, a módosítás beküldéséről az adatszolgáltató – a fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokat kivéve – köteles írásban (postai úton, faxon vagy elektronikus levélben), az adatszolgáltatás megküldésével egyidejűleg tájékoztatni az e rendelet 3. mellékletének 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben az adott adatszolgáltatás bankszakmai felelőseként megjelölt személyt.
F. Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz
A statisztikai információk helyessége érdekében:
– teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. azon adatszolgáltatásoknál, amelyekben teljes mérleg adatait kell jelenteni, a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);
– egy adatszolgáltató azonos tartalmú, de különböző gyakoriságú adatainak egymással konzisztensnek kell lenniük;
– a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük.
G. A fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatások teljesítésének közös szabályai
1. Becslés alkalmazása
Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál nem állnak időben rendelkezésére, akkor becslés alapján ideiglenes adatokat kell közölnie. Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezésének hiányában az adatok véglegessé válása esetén az adatszolgáltatónak módosító jelentést kell beküldenie az MNB részére.
2. Az adatszolgáltatás beküldési határidejének módosítására irányuló kérelem
Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál becslés alkalmazásával sem állnak időben rendelkezésre, az adatszolgáltatónak írásbeli kérelmet kell benyújtania határidő hosszabbítás érdekében az MNB Statisztika részére, legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal.
3. Az adatszolgáltatási kötelezettség időbeli hatálya
A kijelöléses adatszolgáltatás (R02, R03, R04, R05, R06, R07, R08, R09, R10, R11 adatszolgáltatás) tekintetében fennálló adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.
A küszöbértékes adatszolgáltatás (R12, R13, R14, R15, R16, R17, R18, R27, R29 adatszolgáltatás) azon tárgyidőszaktól kezdődően teljesítendő, amelyre vonatkozóan első ízben teljesülnek az e rendelet 1. mellékletében az adott adatszolgáltatás adatszolgáltatói körénél meghatározott feltételek, ezt megelőzően nemleges adatszolgáltatást beküldeni nem kell. Az adatszolgáltatási kötelezettség ezen tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely további tárgyidőszak vonatkozásában már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek.
4. Tárgyidőszak meghatározása
Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezésének hiányában a tárgyidőszak havi adatszolgáltatásoknál a naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatásoknál a naptári negyedév, éves adatszolgáltatásoknál a naptári év.
Amennyiben az adatszolgáltató könyvvezetés szerinti pénzügyi hónapja nem egyezik meg a naptári hónappal, ebben az esetben azon pénzügyi hónap szerint kell jelenteni, amelynek a vége a legközelebb van az adott naptári hónap végéhez. Az előírt jelentési gyakoriságot és határidőt ebben az esetben is be kell tartani.
5. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek
Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatszolgáltatást minden adatszolgáltatónak a saját ügyleteire vonatkozóan, a magyar számviteli jogszabályoknak megfelelően vezetett számviteli nyilvántartásai és beszámolói, továbbá az üzleti okmányai alapján kell kitöltenie. Az adatszolgáltatásban szereplő adatok más adatszolgáltató adataival nem vonhatóak össze, az adatok kizárólag az adatszolgáltató törzsszáma alatt megjelenő önálló gazdasági egység működésére vonatkozhatnak.
Ez alól kivételt a befektetési alapkezelők képeznek, akiknek saját ügyleteikkel együtt az általuk kezelt alapok nem rezidensekkel szemben fennálló követeléseit és tartozásait is jelenteniük kell.
6. Országonkénti bontás
Az országonkénti bontás azt jelenti, hogy az adatszolgáltató követelése vagy tartozása mely országgal vagy nemzetközi szervezettel szemben áll fenn. Ezen adatok megadásakor az e rendelet 3. mellékletének 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott országkódokat kell alkalmazni.
Amennyiben a nem rezidens fél nemzetközi szervezet vagy nemzetközi intézmény (pl. Világbank, EIB, EBRD, IMF, ECB), úgy azt nem a székhelynek megfelelő országkódon, hanem a szervezetnek vagy intézménynek megfelelő kódon kell jelenteni, melyet szintén az előző bekezdésben hivatkozott technikai segédlet tartalmaz.
H. Fogalmak
1. Az „Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról” (D01) adatszolgáltatás tábláiban és kitöltési előírásában használt fogalmak
1. Azonnali pozíció: az adatszolgáltatók spot konverziói által generált pozíciók, beleértve a swap ügyletek spot, illetve termin lábai által generált pozíciót is, amennyiben ezek nem képezik részét a nettó határidős pozíciónak
2. Eladási deviza: az eladott deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb eladási oldalának devizaneme
3. Eladott összeg: az eladott deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb eladott összege
4. Értéknap: az üzlet értéknapja, swap üzlet esetén az üzlet induló lábának értéknapja
5. Kötésnap: az üzletkötés napja
6. Opciós díj: az adatszolgáltatók által kötött opciók (vett és eladott egyaránt) díja
11. Törlés/módosítás: amennyiben a tranzakció egy korábbi ügylet törlése vagy módosítása
12. Vételi deviza: a vásárolt deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb vételi oldalának devizaneme
13. Vételi összeg: a vásárolt deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb megvásárolt összege.
2. Az értékpapír statisztikai (E jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak
1. ISIN-kód: az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.
2. Tárgynap: az üzlet elszámolási műveletének lebonyolítási napja
– KELER Zrt.-nél nyilvántartott értékpapírok esetében: a KELER Zrt. szabályzata szerinti „Elszámoló nap”.
– KELER Zrt.-nél nem nyilvántartott értékpapírok esetében: a számviteli elszámolás időpontja.
3. Jelentő letétkezelő: a jelentő letétkezelők körébe tartozik valamennyi rezidens befektetési vállalkozás, bank, szakosított hitelintézet, valamint a Magyar Államkincstár. A jelentő letétkezelők körének listáját az e rendelet 3. mellékletének 12. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza és az megtalálható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján is.
4. Letétkezelt értékpapír: az adatszolgáltatónál értékpapír-számlán, valamint értékpapír-letétkezelés, letéti őrzés vagy felelős őrzés keretében elhelyezett értékpapírok, abban az esetben is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, letéti őrzésbe vagy értékpapír számlára
5. Kibocsátó törzsszáma: az adott kibocsátó szervezet KSH törzsszáma, amely az adószám első 8 számjegye.
6. Értékpapír-sorozat: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.
7. Pénzügyi teljesítés időpontja: a kibocsátott állományok elszámolási értéknapja.
8. Állomány névértéken: a tárgyhónap végén forgalomban lévő állomány névértéken.
9. Névérték és kibocsátási érték különbsége: a tárgyhó végén forgalomban lévő állampapírok névértéke csökkentve azok kibocsátási értékével, figyelembe véve valamennyi kibocsátás (aukció, jegyzés, hálózati értékesítés) tényleges eladási árát.
10. Felhalmozott kamat állománya: a tárgyhó végén forgalomban lévő állományon a névértéktől eltérő kibocsátási ár, illetve a névleges kamatozás miatt felhalmozódott kamat összege.
11. Elszámolt nettó pénzforgalmi kamatkiadás: a tárgyhónap során elszámolt kamatkiadás és bevétel egyenlege, figyelembe véve a kibocsátás, visszaváltás, kamatfizetés kapcsán könyvelt költségvetési pénzforgalmat, függetlenül attól, hogy az a névleges kamat halmozódásából vagy árfolyamváltozásból adódott-e.
12. Eredményszemléletű kamatkiadás: a tárgyhónap során az egyes állampapírokra fizetett/fizetendő kamat összege.
13. ISMA konvenció: a nemzetközi értékpapír-piaci szövetség (ISMA) ajánlása alapján számított belső megtérülési ráta.
14. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír: a nemzetközi terminológia szerint „equity”-típusú értékpapíroknak minősülnek a részvények, a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek, a certifikátok, valamint a warrantok.
15. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom. A nemzetközi terminológia szerint „debt”-típusú értékpapíroknak minősülnek a kötvények, kincstárjegyek, takarékjegyek, jelzáloglevelek és a letéti jegyek.
3. A kamatstatisztikai (K jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak
1. Aktuális kamatláb: az állományokra a tárgyhónap utolsó napján alkalmazott tényleges (nem a meghirdetett) kamatlábbal egyenlő. Sávos kamatozású betétek esetében a hó végi állományokra vonatkozó táblánál mindig azon sávhoz tartozó kamatlábat kell figyelembe venni, amilyen sávba az állomány tartozik.
2. Amortizálódó kamatcsere ügylet: olyan kamatcsere ügylet, amelynél a névérték (ténylegesen vagy névlegesen elcserélt tőke) csökken a futamidő során.
3. Évesített kamatláb: a kamatláb éves szintre való kivetítése, éves százalékos mértékben való kifejezése. Az évesített kamatláb számítására két képletet lehet alkalmazni. Az évesített kamatláb számítására a következő jelenérték számítási képletet lehet alkalmazni, amely képlet minden betét- és hitelkonstrukcióra alkalmazható. A képlet az ügylet kezdő időpontjában keletkező pénzmozgást teszi egyenlővé a későbbi időpontok cash-flow-inak jelenértékével. Az évesített kamatláb az a belső megtérülési ráta, ahol a cash-flow-k jelenértéke megegyezik.
a) A képletek szempontjából a kamattőkésítés rendszeressége a meghatározó. (A kamattőkésítés csak a betéti konstrukcióknál értelmezhető. A továbbiakban a kamattőkésítés a kamatmegállapítást, illetve a kamatfizetést is jelenti.) Amennyiben a kamattőkésítés és a tőketörlesztés is szabályos időközönként történik, a kamattőkésítés és a tőketörlesztés viszonyára három fő eset különböztethető meg.
– A kamattőkésítés és a tőketörlesztés is azonos időközönként történik, rendszerességük megegyezik.
– A kamattőkésítés gyakoribb, mint a tőketörlesztés. (Ide tartozik az az eset is, amikor a tőketörlesztés csak a futamidő végén egy összegben történik.)
– A tőketörlesztés gyakoribb, mint a kamattőkésítés.
b) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés nem szabályos időközönként történik. Az a) esetben, amikor a kamattőkésítés legalább olyan gyakori, mint a tőketörlesztés (a/1, a/2. eset), a két képlet azonos eredményt ad, ekkor a 2. képlet is alkalmazható. Az a/3. esetben valamint a b) esetben csak az 1. képletet lehet alkalmazni. (Például ide tartoznak azok a kamattámogatásos konstrukciók is, amikor a kamattámogatás és a kamatfizetés periódusa nem esik egybe.
1. képlet
Ak: a k sorszámú hitelrészlet, illetve betételhelyezés összege, a képlet akkor is alkalmazható, ha a hitelt egy részletben veszik igénybe, illetve egyszerre helyezik el a betétet. Ilyenkor a képlet bal oldalán az elhelyezett betétösszeg, illetve a felvett hitel összege található.
A’k: a k’ sorszámú törlesztőrészlet összege, illetve a betétvisszafizetés összege (kamatokkal növelve),
m: a hitelfolyósítások, betételhelyezések száma,
m’: a törlesztőrészletek, betétvisszafizetések száma,
tk: a k-adik hitelfolyósítás, betételhelyezés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,
t’k: a k’-adik törlesztőrészlet, betétvisszafizetés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,
i: az évesített kamatláb századrésze.
Az állományokra vonatkozó évesített kamatláb számításánál kezdő időpontnak az állomány megfigyelésének időpontját kell tekinteni és nem a hitel-, illetve a betétszerződés megkötésének időpontját kell figyelembe venni. Az évesített kamatláb számítására az alábbi képlet csak azoknál a betét-, illetve hitelkonstrukcióknál alkalmazható, ahol betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatfizetés és a tőkeösszeg törlesztése is szabályos időközönként történik és a kamattőkésítés (kamatfizetés) legalább olyan gyakori, mint a tőkeösszeg törlesztése. Ez magában foglalja azokat az eseteket is, amikor a tőkeösszeget az ügylet végén egyösszegben törlesztik. Ez a képlet alkalmazható a látra szóló és folyószámlabetétekre, a folyószámlahitelekre is, amennyiben a betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatok megállapítása szabályos időközönként történik.
2. képlet
X: az évesített kamatláb
rsz: a szerződésben meghatározott éves kamatláb
N: az éven belüli kamattőkésítések száma, pl. féléves gyakoriságú kamattőkésítés esetén 2, negyedéves gyakoriságú kamatfizetés esetén 4 stb.
A szerződésben meghatározott kamatláb, illetve az évesített kamatláb sem tartalmazza az utólag felszámított büntetőkamatot, késedelmi kamatot, valamint mellékköltségeket (pl. felszámított egyszeri költségeket, rendelkezésre tartási jutalékot). Kivétel: a folyószámlahitelek esetében az adatszolgáltató meghatározhat egy limitet és ha az ügyfél folyószámlájának negatív egyenlege ezt meghaladja, büntetést számol fel. Amennyiben a büntetés külön fizetendő költségekben jelenik meg, az évesített kamat számításánál nem kell figyelembe venni. Ha azonban a büntetőkamat a kamatláb része, a limitet meghaladó részre a magasabb, büntetőkamatot is tartalmazó kamatlábat kell alkalmazni a számítás során.
A változó kamatozású konstrukciók esetében a képletben az utolsó ismert kamatlábbal kell számolni a teljes kamatozási periódusra.
Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) az évesített kamatláb számításánál a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamatlábat kell a számítás alapját képező szerződéses kamatlábnak tekinteni.
Az évesített kamatláb számításánál a törtévet négy tizedesjegy pontossággal kell figyelembe venni. A kamatperiódusok számának meghatározása során 365 napos évvel kell számolni.
4. Fedezett hitel: a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007 (VII. 30) Korm. rendelet által elismert fedezettel biztosított hitel, amennyiben a fedezet értéke meghaladja a hitel összegét vagy azzal egyenértékű.
5. Határidős kamatláb megállapodás (FRA, forward rate agreement): az üzletkötési szerződésben a felek rögzítik egy meghatározott összeg után fizetendő vagy kapott kamat mértékét, mely pénzáramlás egy adott, jövőbeni időpontban kezdődő időszakra szól.
6. Fixing kockázat: a fixing napok eltérése miatti kockázat. Az FRA és IRS ügyletek OTC jellegéből fakadóan a folyamatos ügyletkötéseik eredményeképpen a piaci szereplők gyakran kerülhetnek olyan pozícióba, hogy a különböző időpontokban megkötött, egymással ellentétes irányú, de más paramétereiben (névérték, futamidő) megegyező ügyletek fixing napja (általában az elszámolási napot megelőző második munkanap) között marad néhány nap eltérés. Így bár közel fedezett az adott bank pozíciója, a fedezés nem tökéletes.
– Egydevizás kamatcsere ügylet (interest rate swap): a két fél egy adott devizára vonatkozó rendszeres kamatáramlást cserél el. Ez a csere vonatkozhat egy fix és egy változó kamatozással meghatározott pénzáram cseréjére, illetve két változó kamatozású kötelezettség kicserélésére.
– Devizacsere ügylet (currency swap): két, különböző devizához kapcsolódó kamatáramlás cseréje egy adott időperiódusban, illetve induláskori és lejáratkori tőkecsere, egy előre meghatározott árfolyamon. Az FX swapokhoz képest az jelenti a fő különbséget, hogy a FX swapok esetében csak a névleges tőkeérték kétszeri cseréjére kerül sor, a két időpontban általában más árfolyamot alkalmazva, míg a devizacsere ügyletnél a kamatáramlásokat is kicserélik. Devizacsere ügyletnek kell tekinteni azon ügyleteket is, ahol nincs tőkecsere, hanem egy névleges összeg alapján cserélnek el a felek eltérő devizában denominált vagy eltérő devizákra vonatkozó referenciakamatokhoz indexált kamatáramlást.
8. Kamatfixálás: a kamatláb előre rögzítése bizonyos időtartamra.
9. Lezárt (likvidált) ügylet: olyan ügylet, amelyet a lejárat előtt egy ellenkező irányú ügylettel vagy nettósítással zárnak le.
10. Referenciakamat: olyan széles körben használt kamatláb, amelyhez a szerződések változó kamatát indexálják.
12. Rövid lejárat: az instrumentum eredeti lejárata kisebb vagy egyenlő, mint 1 év
13. Szerződéses kamatláb: az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott kamatláb.
Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, a szerződéses kamatláb megegyezik az első hitelfolyósítás kamatlábával.
Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) a szerződéses kamatláb megegyezik a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamattal.
A lekötési idő függvényében sávosan kamatozó betétek esetében, ha már a szerződéskötéskor is egyértelmű a lekötés futamideje, akkor a szerződéses kamatláb megegyezik az egyes sávokhoz tartozó kamatlábak súlyozott átlagával. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem egyértelmű, hogy az ügyfél mennyi időre fogja lekötni a betétet, a szerződéses kamatláb megegyezik a legrövidebb futamidőhöz tartozó kamatlábbal.
A lekötött összeg függvényében sávos kamatozású betétek esetében a szerződéses kamatláb megegyezik a súlyozott átlagkamatlábbal, mivel a szerződéskötéskor minden esetben ismert a lekötött összeg és az összeghatárokhoz tartozó kamatlábak is.
14. Új szerződés: minden olyan új pénzügyi jellegű megállapodás az adatszolgáltató és az ügyfelek között, amely
– elsőként határozza meg a betétek, illetve a hitelek kamatlábát,
– a meglévő hitelekre és betétekre vonatkozó új megállapodás, ha a hitel típusa megváltozik,vagy ha a kamatkondíciókban – beleértve az egyéb költségeket is – változás van.
Az adatszolgáltatás szempontjából újnak tekintendők az átárazott szerződések is, kivéve az az átárazás, mely
– automatikusan – az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül – történik és ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem (például a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg.), vagy
– fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá vagy fordítva, amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették.
Új szerződésnek tekintendők a tárgyhónapban kötött új betétszerződések akkor is, ha azok a tárgyhónapban lejárnak, illetve az ügyfél a tárgyhónapban felmondja a betétet.
Új szerződésnek tekintendő, ha az adatszolgáltató az ügyfél bankszámlájáról rendszeresen – az ügyféllel kötött egyszeri szerződés alapján – növeli a már meglévő lekötött betétet.
Amennyiben egy lekötött betéthez az ügyfél tetszőleges gyakorisággal fizethet be újabb összegeket, minden befizetés új szerződésnek minősül.
Új szerződésnek minősül a meglévő hitelkeret növelése is (kivéve a folyószámla-hitel soron jelentendő rulírozó és roll-over hiteleket). Ebben az esetben csak a hitelkeret-növekményt kell jelenteni.
Új szerződésnek minősül a hitel devizanemének megváltozása vagy ha lineáris kamatozásból annuitásossá válik a hitel. Ha a hitel devizanemének megváltoztatására már az eredeti szerződéskötéskor lehetőséget kap az ügyfél, akkor a futamidő alatti devizanemváltás nem minősül új szerződésnek.
Egy kombinált termék (pl. lakáshitel lakástakarék megtakarítással vagy életbiztosítással) módosítása normál annuitásos hitellé vagy fordítva nem minősül új szerződésnek, kivéve, ha a kamatkondíciókban vagy az egyéb költségekben is változás van.
Új szerződésnek minősül továbbá a ,,lakásmentő” konstrukcióban folyósított, a 10–20 ezer forinton felüli meg nem fizetett lakáshitel törlesztőrészletére folyósított hitel (áthidaló hitel). Az állami áthidaló hitelek esetében is az új szerződést az eredeti szerződésben rögzített teljes összeggel kell jelenteni.
A hitelek esetében új szerződésnek minősül az eredeti szerződésben rögzített teljes összeg (hitelkeret) akkor is, ha a hitelt részletekben veszik igénybe.
Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, az új szerződés összege megegyezik a teljes hitelkerettel az első folyósítás időpontjában.
Az ún. multicurrency hitelek esetében az első lehíváskor kell új szerződést jelenteni a lehívás devizanemében, ahol is az új szerződés összege megegyezik a szerződésben szereplő teljes hitel/hitelkeret összegével.
15. Változó kamatozás: a szerződésben a hitelintézet fenntartja magának a jogot, hogy a futamidő alatt a kamatlábat egyoldalúan, előre nem ismert mértékben megváltoztassa.
4. A pénzforgalmi (P jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak
Bankkártya adatszolgáltatások (P07, P27, P34)
Bankkártyákkal kapcsolatos általános fogalmak:
1. Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított hazai forgalom: az adatszolgáltató kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarország.
2. Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított külföldi forgalom: az adatszolgáltató kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa bármely más hazánkon kívüli ország.
3. Készpénz funkcióval rendelkező kártya: a kártya birtokosát készpénz felvételére és befizetésére feljogosító kártya, amelyet ATM, valamint bankfióki-, postai- és kereskedői POS, berendezéseknél lehet használni.
– Fizetési funkcióval rendelkező kártya: áru, illetve szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére alkalmas kártya, amely minimum a következő funkciók valamelyikével rendelkezik: debit (betéti) funkció, delayed debit (terhelési) funkció, credit (hitel) funkció, előrefizetett funkció. Ugyanaz a kártya rendelkezhet a felsoroltak közül több funkcióval is. Ennek alapján a következő kategóriák különböztethetők meg a fizetési funkcióval rendelkező kártyákon belül:
– Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya; ezen belül hitelkerethez kapcsolódó debit funkcióval rendelkező kártya
– Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya
– Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya
– Egyéb, a két utóbbi kategóriába nem sorolható, több funkcióval rendelkező kártya
A három utóbbi alkategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani aszerint, hogy mikor használjuk a kártyát debit, credit, delayed debit vagy előrefizetett funkcióval rendelkező kártyaként.
Bizonyos esetekben külön lehet a forgalmi adatokat választani aszerint, hogy mikor használják például a debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyát debit és mikor delayed debit kártyaként. Ilyenkor a fizikailag egyetlen kártyát nem a kombinált, vagyis a debit és/vagy delayed debit, alkategóriában kell jelenteni, hanem mind a debit funkcióval rendelkező kártyáknál, mind pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyáknál, de azoktól elkülönítve, azaz külön sorban.
4. Készpénz és fizetési funkcióval rendelkező kártya: fizikailag ugyanaz a kártya a fent definiált készpénz funkcióval és fizetési funkcióval egyaránt rendelkezik.
5. Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos fizetési számlájához kapcsolódó kártya, amely feljogosítja őt arra, hogy a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglalt feltételekkel, számlaegyenlege erejéig készpénzt vegyen fel, illetve vásároljon. Minden egyes művelet összegével automatikusan megterhelik a kártyabirtokos fizetési számláját. A betéti funkcióval rendelkező kártya mögött állhat olyan fizetési számla is, amelyhez folyószámlahitel kapcsolódik. Minden kártyát, amely debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezenkívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a debit és/vagy delayed debit funkcióval ellátott kártyák között kell jelenteni.
6. Hitelkerethez kapcsolódó debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a debit funkcióval rendelkező kártyákon belül egy alkategória; egy olyan debit kártya, amely nem fizetési számlához, hanem hitelszámlához kapcsolódik, az ezen jegyzett keret erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat a kártya birtokosa. Minden művelet összegével automatikusan megterhelik a hitelkeretet, nincs kamatmentes hitelperiódus.
7. Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya, amellyel az ügyfél kerete erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat. A számlázási periódus (általában egy hónap) végén, a kártya birtokosa dönti el, hogy a kibocsátó által megküldött értesítőben meghatározott határidőig teljes egészében kifizeti tartozását vagy csak annak szerződésben meghatározott mértékét. A költések abban az esetben kamatmentesek, ha a teljes tartozás visszafizetésre kerül a fizetési határidő végéig. Amennyiben nem a teljes tartozás kerül visszafizetésre, akkor vagy a teljes tartozásra vagy annak fennmaradó részére számítják fel a kamatot. A fennmaradó tranzakciókra azok értéknapjától kerül felszámításra a kamat. Általában nem vonatkozik a kamatmentesség a készpénzfelvételi műveletekre, ezek ugyanis a tranzakció keltétől kamatoznak. Minden kártyát, amely credit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezenkívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni.
8. Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya. A kártya készpénz felvételére és vásárlásra alkalmas. A számlázási periódus végén a kártyabirtokos tartozása teljes összegét köteles kiegyenlíteni. Minden kártyát, amely delayed debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezenkívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya credit funkcióval is rendelkezik és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint szétválasztani, a credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor a kártya debit funkcióval is rendelkezik és a forgalmi adatok az egyes funkciók szerint nem szétválaszthatók. Ilyen esetekben a kártyát a debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák alkategóriában kell jelenteni.
9. Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya: egy előre kifizetett összeghez kapcsolódó kártya, amelyet a kibocsátó egy fizetési számlán tart nyilván. A kártya birtokosa a fizetési számlán lévő összeg erejéig használhatja a kártyáját készpénz felvételére és/vagy áru, szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére. Ide tartoznak azok a konstrukciók is, amelyeknél a kártya mögött álló számla újra feltölthető és azok is, amelyek esetében ez nem lehetséges (azaz csak addig érvényes a kártya, amíg a kártya igénylésekor előre kifizetett összeget fel nem használja a kártyabirtokos). Nem tartoznak ide azok a kártyák, amelyeknél az előre fizetett összeget maga a kártya tárolja, ezeket az elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártyáknál kell jelenteni.
10. Debit és/vagy delayed debit (betéti és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani debit funkcióval rendelkező kártyákra és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a debit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.
Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyát az adatszolgáltató által vezetett számla megterhelésére használja a kártyabirtokos, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és kibocsátó közötti szerződésből, hogy:
– a megterhelt számla a kártyabirtokos fizetési számlája, amelyhez esetenként folyószámlahitel is kapcsolódhat (vagyis debit funkcióval ellátott kártyáról van szó), vagy
– a megterhelt számla a kártyabirtokos részére nyújtott hitelkeret, amelyre terhelt összeget a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles csak kiegyenlíteni (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó).
11. Credit és/vagy delayed debit (hitel és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a credit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.
Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyához egy hitelkeret kapcsolódik, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésből, hogy:
– a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles kiegyenlíteni a teljes tartozását (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó), vagy
– csak annak egy, a szerződésben előre meghatározott hányadát köteles kiegyenlíteni (ebben az esetben credit funkcióval rendelkező kártyáról van szó); a kártyabirtokos azonban ebben az esetben is dönthet úgy, hogy tartozása teljes összegét kiegyenlíti.
12. Egyéb funkcióval rendelkező kártya: egy olyan több funkciós kártya, amely sem a debit és/vagy delayed debit, sem pedig a credit és/vagy delayed debit kombinált kategóriákba nem illeszthető funkciókkal rendelkezik. Például: credit, debit és delayed debit funkcióval egyaránt rendelkező kártya; vagy credit és debit funkcióval rendelkező kártya. Az Egyéb kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra és debit funkcióval rendelkező kártyákra.
13. Elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amelyen ténylegesen tárolható elektronikus pénz, függetlenül attól, hogy a kártyabirtokos feltöltötte-e már legalább egyszer a kártyáját vagy sem, illetve, hogy a tárgyidőszak utolsó munkanapján tárol-e a kártya elektronikus értékeket vagy sem. Azok a kártyák, amelyek csak technikailag alkalmasak e-pénz tárolására, de gyakorlatilag nincs hozzájuk kapcsolható e-pénz kibocsátás, nem tartoznak ide. Azok a kártyák sem tartoznak ide, amelyek nem maguk tárolják az elektronikus értékeket, hanem csupán hozzáférést biztosítanak egy máshol (pl. bankszámlán) tárolt előre kifizetett pénzösszeghez.
14. Business, illetve corporate kártya: a vállalatok és egyéb szervezetek alkalmazottai részére kibocsátott kártya.
15. Lakossági kártya: privát ügyfelek részére kibocsátott kártya.
16. Co-branded kártya: A kártya arculatán a kibocsátó védjegye mellett szerepel a partner védjegye is és a kibocsátás mögött gazdasági érdekközösség húzódik meg. Nemzetközi védjeggyel ellátott kártyák esetében az is feltétel, hogy a nemzetközi kártyatársaság co-branded termékként engedélyezze a konstrukciót.
17. GBC logoval ellátott kártya: A kártya arculatán a kibocsátó védjegye vagy bármely nemzetközi védjegy mellett a GBC védjegy is szerepel.
Bankkártya visszaélésekkel kapcsolatos fogalmak:
1. Felmerült kár: a beszámolási időszakban az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában az adatszolgáltató tudomására jutott visszaélés, amely vagy még ugyanabban a beszámolási időszakban leírt veszteségként megjelenik a kártyaüzletág valamely szereplőjénél vagy végleges rendezése áthúzódik egy következő beszámolási időszakra.
2. A kártyaüzletág valamely szereplőjénél jelentkező veszteség: a jelen vagy egy korábbi beszámolási időszakban, az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában felmerült kár veszteségként történő leírásának jelentése, kárviselőként bontva.
3. On-us forgalomban felmerült kár: az adatszolgáltató saját hálózatában a saját kártyái használatához kapcsolódó kár.
4. Belföldi bankközi forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáihoz kapcsolódóan más hazai bankok hálózatában felmerült kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó bank hálózatában más hazai bank által kibocsátott kártyák használatához tapadó kár.
A következő meghatározásokban, zárójelben szerepelnek a kártyatársaságok által használt fogalmak is:
5. Határon átnyúló (Cross-border) forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáinak külföldi használatához kapcsolódó kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó hálózatában a külföldi kibocsátású kártyák használatához tapadó kár.
6. Elveszett/ellopott kártyákkal okozott kár (Lost/Stolen): azokat a káreseményeket és leírt veszteséget kell jelenteni, amelyeket a kártya jogos birtokosa által elvesztett vagy a tőle ellopott kártyákkal követtek el.
7. Meg nem kapott kártyákkal okozott kár (Card not received): azokkal a kártyákkal elkövetett visszaélést és a belőle származó veszteséget kell feltüntetni, amelyeket a kibocsátó bank postai úton továbbít a kártyabirtokos részére, de a kártya nem érkezik meg jogos birtokosához, illetéktelen személy bonyolít le vele jogtalan tranzakciókat.
8. Hamis adatokkal igényelt kártyával okozott kár (Fraudulent application): azokat az eseteket kell itt jelenteni, amikor a kártyabirtokos hamis adatokkal kér és kap kártyát a kibocsátótól és ezzel jogtalan műveleteket bonyolít le.
9. Hamisított kártyákkal okozott kár (Counterfeit): mindenféle kártyahamisítás ide értendő, például: duplikált (skimming) kártyákkal elkövetett visszaélések, valódi kártyák megszemélyesítési adatainak megváltoztatása.
10. Mail/telefon/internet útján okozott kár (Card not present): azok a visszaélések tartoznak ide, amikor a kártya adatainak felhasználásával (függetlenül attól, hogy ezek az adatok esetleg lopott, elvesztett vagy hamisított kártyához tartoznak), annak nem jogos birtokosa bonyolít le műveleteket telefonon, postán vagy interneten keresztül történő vásárlás esetén, vagyis amikor a kártya fizikailag nincs jelen a tranzakciónál.
11. Egyéb visszaélésekkel okozott kár (Other): mindazon visszaélések ide tartoznak, amelyek a fenti hat csoport egyikébe sem sorolhatók. Nem tartozik azonban ide a kártyabirtokos ügyfél számlaegyenleg túllépéséből eredő kár, valamint azok a visszaélések, amikor a kártyabirtokos saját maga él vissza a saját kártyájával. Ez utóbbi esetben, abban a kár kategóriában kell szerepeltetni az összeget, amelybe az ügyfél bejelentése alapján besorolható. A veszteségek között azonban egyik esetben sem kell szerepeltetni a tételt (függetlenül attól, hogy kár értéke behajtható vagy sem az ügyféltől), ugyanis az ilyen esetek a hitelezési veszteség kategóriájába és nem a bankkártyás veszteségek közé tartoznak.
12. Kártya adatszerzés (Card Skimming): a bankkártya használatához szükséges bármely adat (pl. mágnescsík vagy chip adatai, PIN) jogosulatlan megszerzése ATM és POS berendezéseknél abból a célból, hogy az adatok birtokában hamisított kártyát gyártsanak és azzal jogosulatlan műveleteket hajtsanak végre.
13. Kártya plasztik megszerzése (Card Trapping): az ATM tranzakció végrehajtása során fizikailag megszerzik a kártyát és a hozzá tartozó PIN kódot. Később a kártyát jogosulatlanul használják készpénz felvételére.
14. Tranzakció reverzálás (Transaction reversal fraud): a kártyabirtokos sikeres készpénzfelvétel kapcsán az ATM működését úgy befolyásolja, hogy az a tranzakciót sikertelennek minősítse és törölje, miközben a készpénz egy része vagy az egésze kiadásra kerül.
15. Készpénz illetéktelen megszerzése (Cash Trapping): az ATM művelet során a kártyabirtokos nem jut hozzá a készpénzhez, annak ellenére, hogy a bizonylat szerint a gép kiadta azt. Miután a kártyabirtokos a berendezés meghibásodását feltételezve távozik, a csalók megszerzik az általuk „manipulált” gépbe ragadt pénzt.
Az elektronikus pénz (P42) adatszolgáltatás
1. Elektronikus pénz fogalma: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom.
2. Elektronikus pénzeszköz fogalma: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom.
3. Kártya alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénzt tároló eszköz egy kártya, általában chip kártya. Elektronikus pénztárca néven is ismert.
4. Hálózat alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénzt tároló eszköz egy személyi számítógépre telepített speciális software. Digitális pénz néven is ismert
5. A fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokban használt fogalmak
1. A könyv szerinti értéket korrigáló tételek (ingatlan): a terv szerinti értékcsökkenés tárgyévi összege, továbbá a terven felüli értékcsökkenésként, terven felüli értékcsökkenés visszaírásaként, illetve az értékhelyesbítésként a tárgyévben elszámolt összegek (előjelhelyesen) és az értéknövelő beruházás (felújítás).
2. A szerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan értéke: az adatszolgáltató által megszerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan szerződés szerinti értéke, amely összeget az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében kell megadni.
3. Adósság elengedés: a hitelező és az adós közti megállapodás, amely alapján az adós fizetésképtelenné válása miatt a hitelező eltekint a fennálló adósság egy részének vagy egészének törlesztésétől
4. Államilag garantált hitel: államilag garantált hitel akkor keletkezik, ha az állam (Pénzügyminisztérium) az adós által nem rezidenstől felvett hitel adósságszolgálatára (tőketörlesztés és/vagy kamatfizetés) kezességet vállal.
5. Állományváltozást eredményező tranzakciók (ingatlan): a tárgyév tranzakciói (adásvétel, csere, apportba vétel, apportba való átadás, térítés nélküli átvétel, átadás stb.) által előidézett állományváltozások ingatlanonként összesített összege.
6. Az érintett rezidens vállalkozás megnevezése és törzsszáma: annak a rezidens vállalkozásnak a neve és törzsszáma, amelyben lévő részesedést az adatszolgáltató nem rezidens féltől megszerzett vagy nem rezidens fél részére átruházott.
7. Egyéb nem rezidens vállalatcsoporttag: az adatszolgáltatóval azonos vállalatcsoporthoz tartozó, de az adatszolgáltatóval közvetlen részesedési viszonyban nem álló gazdasági szereplő. (Azaz a vállalatcsoport mindazon tagjai, akik nem minősülnek közvetlen tőkebefektetőnek vagy tőkebefektetésnek). A vállalatcsoport azon vállalatok összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon (végső) befektető tulajdonában, illetve ellenőrzése alatt állnak.
8. Egyéb változások (a derivatíva adatszolgáltatásokat kivéve): minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, követelés elengedés, átsorolás, hibás jelentés, követelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés, ár- és árfolyam miatti átértékelődés.
9. Egyéb változások – kamatok: minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás (pl: kamatkövetelések leírása, kamattartozások elengedése). A kamattőkésítés nem tartozik ide.
10. Egyedileg azonosított hitel: egyéb befektetések esetén a konzorciális-, államilag garantált, a Világbanktól felvett, valamint a többségi állami tulajdonba tartozó adatszolgáltatók azon hiteltartozásai, amelyek esetében az adott táblában előírt egyedi azonosító adatok is kötelezően kitöltendők.
11. Eredeti devizanem: azon devizanem, amelyben a követelés, illetve tartozás fennáll, illetve visszafizetendő (ez eltérhet a szerződés szerinti devizanemtől)
12. Eszmei, szellemi javak: a vagyonértékű jogok (szabadalom, találmány, szerzői jog, franchise, védjegy, bányászati jog stb.), beleértve az emissziós kvótákat is.
13. Hitelazonosító vagy adósságazonosító: többségi állami tulajdonú, államilag garantált, illetve Világbankkal szemben fennálló hiteltartozással rendelkező adósok éven túli hiteleinek saját nyilvántartásában szereplő azonosító adat.
14. Hosszú lejáratú (éven túli) követelések és tartozások: az egy évnél hosszabb eredeti lejárattal rendelkező követelések és tartozások.
15. Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: a tárgyidőszakra vonatkozóan számított, állományt növelő kamatösszegek függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét).
16. Kamathátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett kamat összege.
17. Kereskedelmi hitel: áru- és szolgáltatás export vagy import miatti, nem rezidensekkel szemben fennálló vevőkövetelés vagy szállítói tartozás, valamint ezen ügyletekkel kapcsolatos előleg- (előre) fizetések
18. Készenléti (stand-by) hitel: beruházási hitelek esetében gyakori, hogy a beruházás pénzügyi ellenőrzését és a hitelcél megvalósulását a bank úgy végzi, hogy csak a teljesítés függvényében folyósítja a hitelt. A készenléti hitel tehát csak egy ígérvény, amit meghatározott feltételek megvalósulása esetében folyósít a bank.
19. Konzorciális (szindikált) hitel: rezidensek és nem rezidensek együttes részvételével nyújtott hitel
20. Követelés leírás: A behajthatatlannak minősített követelések számviteli szabályok alapján történő kivezetése a hitelező könyveiből.
21. Közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetés: olyan nem rezidens vállalat, amely az adatszolgáltató valamely többségi tulajdonú külföldi közvetlen tőkebefektetésének (amelyben az adatszolgáltató 50%-ot meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik) többségi tulajdonú leányvállalata, illetve annak többségi tulajdonú leányvállalata, mindaddig figyelembe véve a tulajdonosi láncban következő cégeket, amíg többségi tulajdoni hányad áll fenn. Minden közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetés egyidejűleg egyéb cégcsoporttag.
22. Külföldi ingatlan országa: a külföldi ingatlan fekvése szerinti ország.
23. Külföldi közvetlen tőkebefektetés: olyan nem rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik.
24. Külföldi közvetlen tőkebefektető: az adatszolgáltató társaságban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező nem rezidens befektető (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet)
25. Lehívatlan állomány: a tárgyidőszak végén a szerződésben szereplő összeg azon része, amely még nem került lehívásra. Az R28-as adatszolgáltatásban már korábbi évben jelentett hitelek esetén a jelenleg lehívatlan állomány = előző éves adatszolgáltatásban szereplő lehívatlan állomány + szerződés szerinti új összeg –lehívások – törlések.
26. Nettó tranzakció: a pénzügyi eszköz állomány növekedésének és csökkenésének egyéb változások nélkül számított különbsége.
27. Osztalékkövetelés növekedése: külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén a külföldi vállalat által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból az adatszolgáltatóra jutó rész; külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló követelés esetén az adatszolgáltató által a tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg.
28. Osztalékkövetelés csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés a külföldi vállalat által az adatszolgáltató részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló követelés esetén a tőkebefektető által az adatszolgáltatónak visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó követelésnek a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.
29. Osztaléktartozás növekedése: külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló tartozás esetén a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg; külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból a külföldi tőkebefektetőre jutó rész.
30. Osztaléktartozás csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a külföldi tőkebefektető részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó tartozásnak a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.
31. Partner, kibocsátó, letétkezelő törzsszáma: a rezidens vállalkozás, szervezet KSH-törzsszáma (adószámának első nyolc karaktere). Befektetési alap esetén az MNB által adott, a KELER Zrt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszám. Új, induló befektetési alapnál az MNB törzsszámot képzéséig az ¨FB000000¨ – szám helyettesíti. Nem-rezidens esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma vagy az MNB és a KELER Rt. által közösen rögzített „fiktív” törzsszáma) a ,,00000001” nyolc karakteres kód. Rezidens magánszemély esetében a ,,00000004” nyolc karakteres kód.
32. Pénzügyi derivatíva pozíció: a tárgyidőszak kezdetén vagy végén nyitott pénzügyi derivatíva ügyletek szerződésenként kiértékelt, piaci értéken számított állománya:. Ha a nyitott pénzügyi derivatív ügylet értéke negatív, akkor az adatszolgáltatónak nettó tartozása, ha pozitív, akkor nettó követelése van a nem rezidens partnerrel szemben.
33. Pénzügyi derivatíva tranzakció: minden olyan fizetés, illetve elszámolás, amely az ügyletek kötésével, zárásával, valamint az ügyletek élettartama alatt az ügyletekből eredő kötelezettségek és követelések teljesítésével kapcsolatos, ide nem értve a különböző költségek és jutalékok összegét
34. Roll-over hitel: egy adott pozíció (hitelügylet) lejáratkori lezárása és egyidejű megújítása további időszakokra.
35. Rövid lejáratú követelések és tartozások: egy évnél nem hosszabb eredeti lejáratú követelések és tartozások
36. Rulírozó (revolving) hitel: a rulírozó hitelkeret terhére felvett kölcsön csökkenti a hitelkeretet, de a visszafizetett kölcsönt a jogosult a hitelkeret nyitvatartási idején belül a hitelkeret felső határáig újból igénybe veheti.
37. Szerződés szerinti devizanem: a hitelszerződésben rögzített devizanem, amelyben a hitelkeret megállapítása történt
38. Szerződés szerinti összeg: a hitelszerződésben (commitment) rögzített hitelkeret nagysága
39. Tárgyév során a külföldi ingatlanokból nem rezidenstől származó nettó jövedelem: a külföldi ingatlan nem rezidens fél vagy felek részére történő bérbeadásából származó tárgyévi jövedelem és tárgyévi működési költség (pl. ingatlan fenntartási költségek, helyi ingatlan adó) egyenlege.
40. Többdevizás (multicurreny) hitel: a multicurrency hitel esetén a szerződés szerinti összeg megállapítása egy devizanemben történik, ugyanakkor az adós a szerződésben rögzített (akár egyszerre) több devizában veheti igénybe a hitelt és annak devizanemét pedig menet közben részben vagy egészben váltogathatja.
41. Tőkehátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett tőke összege
42. Törlés: a felek megállapodása alapján a szerződés szerinti összeg lehívatlan részét csökkentő tétel
43. Tranzakció piaci értéke: a tranzakció szerződés szerinti értéke.
44. Tranzakciók: a nem rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, ami az ügyletből eredő követelések és tartozások növekedését és csökkenését eredményezi, – függetlenül attól, hogy kapcsolódott-e hozzá pénzmozgás vagy sem – de nem tartozik az egyéb változások közé.
45. Úton lévő tételek: egy pénzügyi eszközben történő növekedés és csökkenés és annak pénzügyi teljesítése közti eltérésből származó tételek
46. Végső befektető: a vállalatcsoport tulajdonosi láncai csúcsán lévő befektető, amely fölött más befektető nem gyakorol tulajdonosi ellenőrzést. Végső befektető csak az lehet, aki egyébként külföldi közvetlen tőkebefektető vagy egyéb cégcsoporttag.
6. A Felügyeleti mérlegben és az eredménykimutatásban használt rövidítések, fogalmak
1. GBC: Giro Bankkártya Zrt.
2. Hitkr.: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.
3. MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények. Ide tartoznak a központi bankok és az egyéb monetáris pénzügyi intézmények.
7. Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. A Hitkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része.
9. Betét a Felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely betétszerződés, bankszámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent. Betétnek minősül a hitelintézet által kibocsátott utazási csekk, valamint az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszeg (elektronikus pénz) is. A Treasury által kötött ún. bankközi ügyletek szintén betétnek minősülnek a Felügyeleti mérleg szempontjából.
10. Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejáratától, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (pl. a hitelintézet által kibocsátott takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy).
11. Bruttó érték: az értékvesztésekkel, céltartalékkal stb. nem csökkentett, értékelési különbözettel nem módosított, de a törlesztésekkel csökkentett beszerzési, bekerülési, nyilvántartási (szerződés szerinti) érték (hitelintézet által kötött szerződésből fakadó követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg, vásárolt követeléseknél a bekerülési értékből még nem törlesztett rész). Mérlegtételek esetén a könyv szerinti bruttó érték, mérlegen kívüli tételek esetében a nyilvántartási érték.
12. Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel, értelmezése szektoronként eltérő.
13. Elszámolási számla: A nostro és loro számlák közös megnevezése.
14. Eredeti lejárat: (kibocsátáskori, illetve szerződéskötéskor meghatározott futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött „élettartamát” jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai), illetve nyújtott hitelek szerződésben meghatározott lejárata.
15. Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt. szerinti értékpapír átruházás.
16. Értékpapírosítás: olyan művelet, amely során a monetáris pénzügyi intézmény a mérlegében lévő hitelt
– vagy az eredeti adós által kibocsátott új, forgatható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra cseréli (közvetítő részvétele nélkül), amelyeket ezzel egy időben vagy később befektetőknek elad (a hitel ebben az esetben megszűnik);
– vagy egy – rendszerint az értékpapírosított hitel tartására létrehozott – közvetítőnek (Financial Vehicle Corporation /FVC/) adja el, amely azt új hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásával finanszírozza. Ennek során két megoldás lehetséges:
a) A hitelező monetáris pénzügyi intézmény a hitelt az új értékpapírokra cseréli, melyeket ezzel egy időben vagy később befektetőknek elad.
b) Az új értékpapírokat a közvetítő közvetlenül befektetőknek adja el, a hitelező monetáris pénzügyi intézmény pedig pénzt kap az eladott hitel fejében.
17. Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.
18. Felmondásos betét: Olyan lejárat nélküli nem transzferálható betétek, amelyek csak egy előzetes felmondási időszak letelte után válthatók pénzre, illetve a felmondási idő előtti készpénzre váltás csak szankció ellenében lehetséges (kamatveszteség).
19. Felmondott felvett hitelek: azok a hitelintézet által felvett hitelek, amelyeket rendes felmondás keretében mondtak fel.
20. Fizetési számla: A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szerinti számla.
21. Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (például áruvásárlási, gépjárművásárlási, személyi hitel). A fogyasztási hitelek között kell jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.
22. Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft), valamint az ezen számlákhoz kapcsolódóan nyújtott kényszerhitel. Folyószámlahitelnek minősül az a kártyahitel is, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azt a kártyahitelt, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni. A folyószámlahitelek között kell kimutatni a határozott futamidővel nem rendelkező újratöltődő (rulírozó, rollover) hiteleket is.
23. Hátralévő futamidő: A hitel, betét, illetve egyéb instrumentum szerződésben meghatározott eredeti lejárata és a jelentés vonatkozási ideje között fennálló időtartam.
24. Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg, amelynek terhére a hitelintézet – meghatározott szerződési feltételek megléte esetén – a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.
25. Hitelleírás: (a tranzakciók kiszámításához szükséges adatokat tartalmazó 04. táblában): az előző hónap végén még a mérlegben szereplő hitel- és hiteljellegű követelések leírása, valamint azok törlesztésekkel csökkentett szerződés szerinti, illetve bruttó könyv szerinti értéke alatti eladása a tárgyhónapban.
26. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. szerinti értékpapír, ide nem értve a befektetési jegyet.
27. Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé.
28. Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást.
29. Jelzáloglevél: a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény szerinti értékpapír.
30. Kockázati tőkealap jegy: a Tpt. szerinti értékpapír.
31. Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.
32. Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére hitelintézetek egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől (szindikált hitel, klub hitel, loan participation stb.)
33. Könyv szerinti bruttó érték: az eszközök, valamint azok mérlegen kívüli tételeinek beszerzési, illetve bekerülési, nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal stb. nem csökkentett, értékelési különbözettel nem módosított) értéke. A hitelintézet által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg. Megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.
35. Külföld (L szektor): A GMU országai külön szektort képeznek az adatszolgáltatásokban. A külfölddel kapcsolatos állományokat GMU tagországokra és egyéb külföldre bontva kell jelenteni.
GMU tagországok
A GMU tagországokra ugyanazt a szektorbontást kell alkalmazni, mint a belföld esetében. Az ettől való eltérések a következők:
A GMU monetáris pénzügyi intézmények szektora az alábbi két alszektorra bomlik5:
– GMU jegybankok, EKB és tartalékolási kötelezettség alá eső GMU monetáris pénzügyi intézmények, valamint
– tartalékolási kötelezettség alá nem eső GMU egyéb monetáris pénzügyi intézmények.
A Felügyeleti mérlegben szereplő „GMU hitelintézetek” kifejezés a GMU tagországok pénzpiaci alapok nélküli egyéb monetáris pénzügyi intézményeit jelenti.
Az államháztartás (ÁHT) négy alszektorra bomlik a GMU tagországok esetében:
– központi kormányzat,
– tagállami/tartományi kormányzat,
– helyi önkormányzatok,
– társadalombiztosítási alapok
Az egyes alszektorokba értendők a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények is.
Egyéb külföld
Az egyéb külföld szektorát a GMU tagországok kivételével az összes külföldi ország, valamint a nemzetközi intézmények (ideértve az EKB kivételével az EU intézményeit is) alkotják. Az egyéb külföldnél a következő bontást kell alkalmazni:
– bankok,
– nem bankok,
= ÁHT (idesorolandók a fent említett nemzetközi intézmények is),
= egyéb szektorok
36. Látra szóló és folyószámla betét: a folyószámla betét a hitelintézet által vezetett fizetési számla és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számla pozitív egyenlege. Látra szóló betétnek minősül a fenti számlákhoz kapcsolódó lekötetlen betét, az egy munkanapra lekötött betét, a hitelintézet által kibocsátott utazási csekk, az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszeg (elektronikus pénz), valamint a látra szóló takarékbetét is. Látra szóló betétnek kell tekinteni a futamidő nélküli betétet is (a betéti okiratokat kivéve).
37. Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy napnál hosszabb időre lekötött betétek, amelyeket nem lehet vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat is. A futamidő nélküli betéteket (a betéti okiratokat kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.
38. Megvásárolt követelés: faktorálásból és forfetírozásból eredő követelés. A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent. A nem pénzügyi vállalatok esetében külön soron, a többi szektornál az egyéb hitelek között jelentendő. Nem értendők ide a megvásárolt hitelek.
39. Multicurrency (többdevizás) hitel: olyan hitel, amelyben a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.
40. Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. szerinti ügylet.
41. Nettó érték: a könyv szerinti bruttó érték értékvesztéssel csökkentett, illetve értékelési különbözettel módosított összege.
43. Repó- és fordított repóügylet: a Tpt. szerinti ügyletek.
44. Sajátos szállításos repó ügylet: a Tpt. szerinti repóügylet Hitkr.-ben meghatározott speciális típusa.
45. Számla-összevezetés: A fogalom alatt alapvetően kétféle ügylet-típus értendő:
– A cash pool, amely esetében az ügyfélcsoport bankszámláinak – általában nap végi – összevezetése egy főszámlára ténylegesen megtörténik, s az egyes pool-tagok a főszámla egyenlege erejéig egymást hitelezik, a bank pedig csak a főszámla mínuszba menetele esetén nyújt hitelt az ügyfélcsoportnak. E konstrukciónak léteznek különböző altípusai (zero balancing, target balancing stb.), de az ügylet lényegét tekintve azok egységesen kezelhetők.
– A kamat pool, azaz a virtuális vagy notional pool konstrukció, amely nem jár tényleges számla-összevezetéssel, kizárólag arra irányul, hogy bizonyos szempontból kapcsolatban álló ügyfélcsoport (vagy egy ügyfél több számlája esetén) kedvezőbb kamatot érhessen el a bankszámláik egyenlegeinek virtuális összevezetése segítségével megállapítható egyenleg alapján.
46. Valódi penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. szerinti ügylet.
II. A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
MNB azonosító: D01
Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról
01. Állományi adatok külföld
Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _
Az állomány típusa: K (külföld)
(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)
Sorkód
ISO
kód
Nostro
számlák
állománya
Bankközi
kihelyezések
Egyéb
kihelyezések
Érték-
papír
követelés
Egyéb
eszköz
Pénztári
valuta-
készlet
Loro
számlák
állománya
Bankközi
felvétek
Egyéb
felvétek
Érték-
papír
tartozás
Egyéb
forrás
Rövid
Hosszú
Rövid
Hosszú
Bank
Egyéb
Rövid
Hosszú
Rövid
Hosszú
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
01
USD
02
CHF
03
CAD
04
GBP
…
…
02. Állományi adatok belföld
Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _
Az állomány típusa: B (külföld)
(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)
Sorkód
ISO
kód
Nostro
Számlák
állománya
Bankközi
kihelyezések
Egyéb
kihelyezések
Érték-
Papír
követelés
Egyéb
eszköz
Loro
Számlák
állománya
Bankközi
felvétek
Egyéb
felvétek
Érték-
papír
tartozás
Egyéb
forrás
Rövid
Hosszú
Rövid
Hosszú
Bank
Egyéb
Rövid
Hosszú
Rövid
Hosszú
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
01
USD
02
CHF
03
CAD
04
GBP
…
…
MNB azonosító: D01
Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról
03. Nyitott pozíciók (külföldi állomány + belföldi állomány)
Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _
(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió Ft-ban)
Sorkód
ISO
kód
Nettó
számla-
állomány
Nettó bankközi
kihelyezések/
felvétek
Nettó egyéb
kihelyezések/
felvétek
Nettó egyéb
eszköz/forrás
Mérleg szerinti
nettó nyitott
pozíció
Azonnali
pozíció
Nettó határidős
pozíció
Visszavonhatatlan
garanciák
pozíciója
Jövőbeli
bevételek/
kiadások
pozíciója
Opciós
ügyletek
pozíciója
Mérleg szerinti + mérlegen kívüli
nettó nyitott
pozíció
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
01
USD
02
CHF
03
CAD
04
GBP
…
…
04. Nyitott pozíciók összesen (külföldi állomány + belföldi állomány)
Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _
(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió Ft-ban)
Sorkód
Megnevezés
Mérleg szerinti
nettó nyitott
pozíció
Mérleg szerinti + mérlegen kívüli
nettó nyitott
pozíció
a
b
01
Összesített hosszú pozíció
02
Összesített rövid pozíció
03
Teljes nyitott pozíció
04
Szavatoló tőke
MNB azonosító: D01
Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról
05. Tranzakciós adatok
(adatok ezerben, 6 tizedesjeggyel)
Sorkód
Kötésnap
Értéknap
Üzlettípus
Vételi deviza ISO kódja
Vételi
összeg
Eladási deviza ISO kódja
Eladott
összeg
Swap termin értéknap
Swap termin vételi összeg
Swap termin eladási összeg
Bankközi/ ügyfél
Külföldi/ belföldi
Partner azonosítója
OTC / Tőzsde
Opciós
díj
Törlés / módosítás
Határidős ügylet leszállítása / opció lehívása
Belső, összevont, féloldalas tételek
Technikai tranzakciók
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
01
02
03
04
…
MNB azonosító: D01
Kitöltési előírások
Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról
I. Általános előírások
1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek
Az adatszolgáltatásnak a benyújtását megelőző napra, mint értéknapra vonatkozó deviza állományi adatokat és alapesetben az e napra, mint kötésnapra vonatkozó forgalmi adatokat kell tartalmaznia. A külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelep adatszolgáltatónak azokat a tranzakciókat kell megjeleníteni, amelyeket ténylegesen ő köt (még ha helyzetéből adódóan jogilag a külföldi központ nevében teszi is). A ténylegesen a külföldi központ által kötött tranzakciókat nem kell jelenteni
2. Az adatok számbavétele
Az adatszolgáltatás elkészítésekor e rendelet 3. mellékletének 4.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben felsorolt devizákat külön-külön kell megjeleníteni, míg az ott nem szereplő devizákra, illetve az aranyra vonatkozó állományi és forgalmi adatokat forintra átszámítva, EGY ISO kóddal (egyéb deviza) kell jelenteni.
A forintra történő átszámításhoz valamennyi esetben a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet] 8. §-ában meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Állományi és nyitott pozíciós adatok esetén az értéknapra, tranzakciós adatok esetén a kötésnapra vonatkozó árfolyamot kell használni.
Az adatokat a 01 és 02. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve ezerben kell megadni, a 03 és 04. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió forintban. A 05. forgalmi tábla tranzakciós értékeit (ideértve az opciós díjat is) ezres nagyságrendben, 6 tizedesjegy kiírásával kell megadni.
3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 1. és I. H. 3. 7. pontjai tartalmazzák.
II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások
A táblák között fennálló összefüggéseket, egyedi ellenőrzési szempontokat e rendelet 3. mellékletének 5. pontja szerinti, a táblák oszlopainak tartalmát, a helyes kitöltését segítő módszertani útmutatást pedig e rendelet 3. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
A táblák kitöltésénél használható kódokat e rendelet 3. mellékletének 4.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
01-es tábla: Állományi adatok külföld és 02-es tábla: Állományi adatok belföld
1. A 01. táblában a nem rezidensekkel, a 02. táblában a rezidensekkel szembeni követeléseket és kötelezettségeket kell szerepeltetni. A rezidens, nem-rezidens kör pontos meghatározását e melléklet I.A.3. pontja tartalmazza.
2. A táblák elkészítésénél – jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában – a Felügyeleti mérlegnél előírt értékelési elveket kell alkalmazni. A Felügyeleti mérleg sorai és az operatív napi jelentés állományi adatai közötti tartalmi összefüggéseket e rendelet 3. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
3. Az állományi adatok között a forint állományokat nem kell feltüntetni.
4. Az állományi adatoknak értéknapos egyenlegeket kell tükrözniük. Ennek megfelelően, a nem értéknapos könyvelést alkalmazó adatszolgáltatóknak a mérlegen kívüli nyitott deviza pozíciót eredményező tranzakciók lekönyvelt állományával is korrigálni kell a mérleg tételeket.
5. A deviza eredmény számláikat hónap közben devizában vezető adatszolgáltatók a deviza eredmény tételeket is szerepeltethetik a deviza mérlegtételek között, amíg azokat devizában tartják nyilván.
03-as tábla: Nyitott pozíciók
1. Mind a mérleg szerinti, mind a mérlegen kívüli deviza nyitott pozíció számításának keretében devizanemenként kell meghatározni és külön sorban feltüntetni a deviza nyitott pozíciós adatokat.
A pozíció meghatározást a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 40. §-ában meghatározottak szerint kell elvégezni, azzal a kiegészítéssel, hogy az azonnali ügyletek nyitott pozícióját is meg kell határozni. Az azonnali pozíciós adatokat a mérlegen kívüli nyitott pozíciók között, a nettó határidős pozíciótól elkülönítetten kell megjeleníteni.
04-es tábla: Nyitott pozíciók összesen
1. A tábla a mérleg szerinti, illetve a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozícióra vonatkozó adatokat tartalmazza, külön-külön oszlopokban.
2. A teljes nyitott pozíciót előjelhelyesen kell megjeleníteni.
3. A mérleg szerinti adatok meghatározásához a 03. nyitott pozíciós tábla f oszlopában szereplő adatokat kell felhasználni, míg a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciós oszlop értékeinek a 03. nyitott pozíciós tábla l oszlopában szereplő adatokkal kell konzisztensnek lenniük.
4. A szavatoló tőke soron a tábla mindkét oszlopában ugyanannak az értéknek kell szerepelnie. Mivel a külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelepnek nincs külön szavatoló tőkéje, a jelen adatszolgáltatás vonatkozó adathelyein nullát kell jelentenie.
05-ös tábla: Tranzakciós adatok
1. A táblában a jelentés benyújtását megelőző munkanapon kötött, valamennyi deviza-deviza és deviza-forint tranzakciót (spot, határidős, swap, opció) szerepeltetni kell, beleértve a belső, nem treasury által kötött konverziókat is. A táblában szerepeltetni kell a devizacsere (currency swap) ügyleteket is, amikor mind tőkeösszegek, mind kamatáramlások cseréjére sor kerül a felek között. A valuta-deviza, valuta-valuta, valuta-forint ügyleteket nem kell feltüntetni.
Abban az esetben, amikor az adatszolgáltatásból kimaradnak bizonyos előző munkanapon kötött ügyletek (pl. a jelentés beküldésének időpontját követően könyvelt ügyletek), akkor az adatszolgáltatónak ezeket az ügyleteket a következő napi jelentésében fel kell tüntetnie. Egyben indoklást kell küldeni a tranzakciók jelentése csúszásának okáról. A jelen táblához kapcsolódó 6. pontban részletezett, módosító jelzővel ellátott tranzakciók esetén nem kell indokolni a lejelentett tranzakció visszamenőleges értéknapját.
2. Az adatszolgáltatásban az alábbi kivételektől eltekintve tranzakciónként külön soron kell feltüntetni az ügyleteket.
a) Az 5 millió forint értékhatár alatti ügyleteket az adatszolgáltatóknak összevontan kell szerepeltetniük az adatszolgáltatásban. Az összevonást abban az esetben kell megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a ”törlés/módosítás”, a ”határidős ügylet leszállítása/opció lehívása” és a ”technikai tranzakciók” oszlopokban szereplő kódok. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni.
b) Az 5 millió forint értékű vagy 5 millió forint értékhatár fölötti, nem treasury által kötött belső konverziók esetén az adatszolgáltatóknak lehetőségük van az összevont megjelenítésre. Az összevonást abban az esetben lehet megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a „törlés/módosítás”, a ”határidős ügylet leszállítása/opció lehívása” és a „technikai tranzakciók” oszlopokban szereplő kódok. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni. Tranzakciónkénti megjelenítés esetén sem kötelező a tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopainak a kitöltése.
3. Rendkívüli esetekben, amikor az adatszolgáltató nem tudja összepárosítani bizonyos tranzakciók vételi és eladási oldalát és amennyiben az egyik oldalon forint szerepel, úgy az adatszolgáltatónak lehetősége van a következőre. A forint oldali összeg és devizanem megfelelő oldalon történő feltüntetése mellett azt kell megadni, hogy a másik oldalon, forinton kívüli másik devizanem szerepel. Értékét ezer forintban kell megjeleníteni, ISO kódja DEV (mint deviza). Az említett tranzakciókat megkülönböztetett jelző alkalmazásával kell jelenteni.
4. A határidős ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat, a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, szerződés szerinti értéken. Leszállításos (nem eredmény elszámolásos) teljesítés esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet „kötésnapjára” vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.
5. Az opciós ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat, a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepelteti, szerződés szerinti értéken. A korábban kötött opciók lehívása esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet „kötésnapjára” vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.
6. A már korábban lejelentett ügyletek későbbi törlését, illetve módosítását meg kell jeleníteni az adatszolgáltatásban. Tranzakciók törlésekor az eredeti tranzakciót ismételten le kell jelenteni, törlési jelzővel ellátva. Tranzakció módosításakor az eredeti ügyletet szintén ismét le kell jelenteni, ugyanazon törlési jelzővel ellátva. Emellett az új, módosított tranzakciót, szintén megkülönböztetett jelzéssel ellátva, újonnan szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban.
7. Korábban már lejelentett ügyletekkel kapcsolatos (pl. korábbi adatszolgáltatási) hiba feltárása esetén a már lejelentett tranzakciókat korrigálni kell, szükség esetén törlési, módosító tranzakciók segítségével.
8. A deviza eredmény számláikat az adatszolgáltatásban szerepeltető adatszolgáltatóknak az állományi adatként lejelentett eredménytételek forintosításához kapcsolódó konverziókat is szerepeltetniük kell a tranzakciós adatok között, megkülönböztetett jelző használatával. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait üresen kell hagyni. Amennyiben az eredmény számlára könyvelt tétel nem kerül be a jelentésbe, akkor a vele szemben lekönyvelt deviza mérleg tételhez nem kell konverziót jelenteni.
9. A fentiekben nem jelzett technikai ügyleteket nem kell szerepeltetni a jelentésben, amennyiben azokat mégis jelentik, a technikai jelző használata kötelező. A táblának a partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait üresen kell hagyni.
MNB adatgyűjtés azonosító: D24
Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról
A rendeletet a 19/2010. (XII. 10.) MNB rendelet 5. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2011. január 1. napjával azzal, hogy a 2010. évre mint tárgyidőszakra vonatkozó adatszolgáltatásokat az ebben foglaltak szerint kell teljesíteni.
Az egyes intézmények két alszektor szerinti besorolásához segítséget ad az Európai Központi Bank honlapján elhelyezett ún. MFI lista, amelynek pontos elérési útvonala az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listát tartalmazó file-ban található.
6
További részletek: 2003 ISDA Credit Derivatives Definitions. Itt található az elszámolásos és a fizikai teljesítéses ügyletek névleges értékének megkülönböztetése részletesen.
