Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 46/2009 (XI.3.) önkormányzati rendelete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 42. § (4) bekezdése alapján a helyi sajátosságokra tekintettel az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja

A rendelet célja Székesfehérvár Megyei Jogú Város hagyományainak, építészeti értékeinek, idegenforgalmi nevezetességeinek védelme, valamint a város arculatának megőrzése érdekében a városképi, közlekedési, vagyonbiztonsági, környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével a hirdető-berendezések, reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételi rendjének szabályozása.

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a. Székesfehérvár Megyei Jogú Város (továbbiakban: város) közigazgatási területén, valamint a fölötte lévő alacsony légtérben (környezetében lévő legmagasabb épület gerincmagasságát meg nem haladó magasságban) szabadtéri reklámhordozók útján folytatott, közterületen közzétett, vagy közterületről észlelhető, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben (a továbbiakban: Grtv.) meghatározott gazdasági reklámtevékenységre (a továbbiakban: reklám), továbbá az egyéb hirdetményezési (a továbbiakban együtt: hirdetményezési) tevékenységre.

a. Valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre, aki/amely Grtv.-ben meghatározott reklámozóként (hirdetményezőként), reklámszolgáltatóként (hirdetményszolgáltatóként), reklámközzétevőként (hirdetmény-közzétevőként) hirdetményezési vagy reklám tevékenységet végez, valamint a Reklámhasznosító Társaságra.

(2) A magántulajdonban lévő ingatlanokon elhelyezett reklámra jelen rendelet 4. § /2/ bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) A város területe - a rendelet alkalmazása tekintetében – e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott 3 övezetre oszlik.

Értelmező rendelkezések

(1) E rendelet alkalmazásában hirdető-berendezésnek minősülnek az alábbiak:

a. Cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla.

b. Cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az üzlethelyiségnél nem a falsíkra kihelyezett tábla is, amely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amelyek cégtáblán kerülhetnek elhelyezésre. Cégérnek minősül a kerítés síkjával szöget bezáróan kihelyezett, a cégér leírásának megfelelő tábla.

c. Cégérszerű reklámtábla: A fal felületével szöget bezáróan kifüggesztett árureklám. Cégszerű reklámnak minősül a cégér abban az esetben is, amennyiben az ott található kereskedelmi egység az adott árut nevében szerepelteti.

d. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla).

e. Hirdetőoszlop: elsősorban vizuális információt kettőnél több irányba közvetítő, általában hengeres alakú építmény.

f. Reklámtábla körébe tartozik:

fa) Hirdetőtábla: hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló, közterületről látható építmény, illetve építményen elhelyezett felület vagy hirdetővitrin.

fb) Egyedi címfestett tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt.

fc) Belső világítású reklámtábla: hirdetések elhelyezésére alkalmas világító hirdető berendezés.

fd) Óriásplakát: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú hirdetések elhelyezésére alkalmas, 12 m² vagy annál nagyobb felületű reklámberendezés.

fe) Plakát: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú hirdetések elhelyezésére alkalmas, 12 m2-nél kisebb felületű reklámberendezés.

ff) Megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett ideiglenes hirdetőeszköz,amelyet nyitáskor kihelyeznek, záráskor eltávolítanak.

fg) Totemoszlop: általában autószalonok, benzinkutak, bevásárlóközpontok bejáratánál elhelyezett oszlop.

a. g)Útbaigazító táblarendszer: Az ÚT 2-1.140:1998 ("Közterületi információs táblák megtervezése, alkalmazása, és elhelyezése") útügyi műszaki előírásnak megfelelő, elsősorban közérdekű és idegenforgalmi célok elérését segítő egységes felépítésű eszközrendszer.

b. Villanyoszlop reklám: villanyoszlopokra konzolosan rögzített hirdetőeszköz.

c. Fényreklám: rendszerint az épületek tetején vagy homlokzatán elhelyezett, saját fényforrással rendelkező, világító felületű megvilágított reklám célokat szolgáló felirat, ábra.

d. Transzparens: kifeszített vagy közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.

a. Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik: a reklámozás céljait is szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy rokon technológiával készített reklámcélú felület, grafikai mű.

b. Építési reklámháló: homlokzatot érintő építési tevékenység esetén a homlokzat előtti állványra rögzített, reklámfelületként is használt védőháló.

c. Reklámvitrin: egyedi megjelenésű, üveglappal borított, jellemzően termék elhelyezésével a vállalkozás, üzlet áruválasztékának bemutatását szolgáló hirdető berendezés, amely nem minősül kirakatnak.

d. Kirakat: a kereskedelmi egység vagy műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre nyíló, üvegezett felület.

e. Plakáttábla: kisplakátok kihelyezésére alkalmas tábla.

(2) E rendelet alkalmazásában hirdető-berendezéshez nem kötődő reklámozási lehetőségek az alábbiak:

a)Szórólap: jellemzően A/5-ös vagy annál kisebb méretű, általában papír alapú, kizárólag kézbe osztható reklámhordozó.

b)Reklámkiadvány: a szórólapnál nagyobb méretű vagy több lapból álló ingyenes, reklámcélokat szolgáló kiadvány.

c)Hangreklám: hallható információt közvetítő reklámberendezés.

d)Vetített reklám: falra, úttestre, levegőbe vetített információt közvetítő reklám.

e)Mozgó reklám: közterületen folytatott hirdetési tevékenység, amelyet gépjárműből, hangosító berendezés használatával kereskedelmi célból azért folytatnak, hogy a lakosság figyelmét felkeltsék. Továbbá mozgóreklámnak minősül, ha a forgalmi engedéllyel rendelkező gépjármű, - amelyre a hirdetés, reklám külön van felszerelve – a KRESZ szabályai szerint részt vesz a forgalomban, illetve parkol és ennek célja a reklámtevékenység folytatása. Mozgóreklám a „szendvicsemberek” (olyan személyek, akik hirdetési céllal a testükre erősített hirdetést, reklámtáblát, egyéb eszközt hordoznak, kezükben tartanak a hirdetés vagy a reklámtábla anyagától függetlenül) által folytatott reklámtevékenység is.

(3) Hirdetés: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére vagy szolgáltatás igénybevételére, illetve ennek fokozására irányul, illetve valamely kereskedelmi vagy fogyasztói tevékenységet népszerűsít.

(4) Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít.

(5) Választási plakát: a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben meghatározott hirdetés.

(6) Reklámhasznosító Társaság: az a jogi személy, amely Székesfehérvár Városgondnokságával kötött szerződés alapján, a közterületeken, a reklám szakterületen hatósági eljárásnak nem minősülő ellenőrzési, üzemeltetési feladatokat végez. Reklámhasznosító Társaságnak minősül a Székesfehérvári Városgondnoksága Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Városgondnokság) is mindaddig, amíg más gazdasági társasággal szerződést nem köt a feladat ellátására.

(7) Reklámfelület nagysága: értelemszerűen egybefüggő, a reklám tartalmát egészében mutató felület befogadó formája. A kétoldalas hirdetés nem minősül egybefüggő felületnek. Minden megkezdett négyzetméter újabb teljes négyzetméternek számít.

(8) Közérdekű helyi információ:

a. Hirdetmények azon csoportja, amely épület házszámát, az épületről, vagy az épületben történtekről közérdekű, illetve megemlékezés jellegű tájékoztatást, különösen közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai, kémiai állapotát, a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjeleníti.

b) Azon aktuális közérdekű – különösen kulturális, művészeti, oktatási, sport – eseményekről történő tájékoztatás, amelynek az épület helyt ad.

c) Olyan, nem nyereségérdekelt, művészeti, közművelődési, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális, jótékonysági, vagy más társadalmi eseményről szóló, közvetlenül az esemény színhelyén megjelenő tájékoztatás – ide nem értve a politikai szervezetek rendezvényeit és az ahhoz kapcsolódó egyéb rendezvényeket –, amely állami, önkormányzati, alapítványi, vagy más szervezet, szerveződés, természetes személy pénzbeli, illetve tárgyi támogatása, illetve természetes személyek térítés nélküli munkája nélkül nem lenne megvalósítható.

A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésének általános szabályai

1. A hirdető-berendezés a közterület-használati engedélyben, építési engedélyben, valamint a reklámozó és a Reklámhasznosító Társasággal között létrejött szerződésben (továbbiakban: Szerződés) foglaltaknak megfelelően létesíthető, és a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie.

2. Az épületeken elhelyezett hirdető- és reklámberendezésnek, hirdetménynek, kialakításának az építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie. Egységes épülethomlokzaton, kerítésen, támfalon, tűzfalon elhelyezett hirdető- és reklámberendezéseknek, hirdetményeknek egymással és az építménnyel összhangban kell lenniük, azok felülete összességükben nem haladhatják meg a homlokzat felületének 30 %-át.

3. A kihelyezett hirdető-berendezésen tartós, az azonosításhoz szükséges kivitelben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét, illetve amennyiben a hirdető-berendezés építésiengedély-köteles az építési engedély számát.

4. ¹

5. Hirdetés és hirdetmény a szórólap, a szendvicsember és a vetített reklám kivételével kizárólag hirdető-berendezésen helyezhető el.

(6)A vendéglátó-ipari egységek napi aktuális ajánlatát feltüntető megállító táblák, amennyiben azok a vendéglátó-ipari egység közterületen fekvő teraszán kerülnek kihelyezésre, nem tartoznak jelen rendelet hatálya alá. Az ilyen elhelyezés esetén a kitehető táblák számát és nagyságát a vendéglátó teraszra vonatkozó közterület-használati engedélyben kell meghatározni.

7. Reklámtábla a közúti űrszelvényen kívül helyezhető el úgy, hogy a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, figyelembe véve a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglaltakat.

8. Hirdető-berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

9. ²

10. Az egyéb funkciójú közterületi építményeken továbbá kapcsolószekrényen, pavilonon, építési hálón elhelyezett reklámhordozókat úgy kell tekinteni, mintha az elhelyezésre szolgáló építmény a reklám tartószerkezete lenne. Az ilyen típusú reklámokra a tartószerkezet engedélyétől függetlenül szerződést kell kötni és a hirdető-berendezés után díjat kell fizetni.

11. Egyéb funkciójú közterületi építményeken elhelyezett reklámhordozókra az ugyanazon típusú szabadon – egyéb funkciójú építménytől függetlenül – álló reklámhordozók elhelyezési szabályai érvényesek.

12. Nem helyezhető el hirdető-berendezés:

a)út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben,

b)közterületen álló fákon, kivéve egységes szempontok szerint megtervezett és kivitelezett favédőrácson,

c)emlékműveken és szobrokon, illetve azok talapzatain,

d)közparkokban,

e)védett természeti területeken és fákon,

f)közterületen lévő szökőkutakon, díszkutakon, csobogókon, illetve ivó kutakon,

g)virágágyásokban,

h)játszótéri eszközökön,

i)közterületi kerítéseken, köztemető kerítésein és az attól számított 50 méteren belül, ide nem értve az autóbuszvárókat,

j)nyilvános illemhelyek építményein,

k)lakóterületen kéményeken, magaskéményeken, illetve műemléki épületeken, helyi védelem alatt álló épületeken és középületek falain (cégér, cégtábla, címtábla kivételével).

13. Tilos hirdetményt a nem hirdetést szolgáló köztéri berendezéseken elhelyezni.

(14)A mozgóreklám alkalmazása során:

a) be kell tartani a KRESZ szabályait,

b) parkolóban, vagy fél óránál hosszabb ideig egy helyben nem tartózkodhat,

c) forgalmat nem akadályozhatja, forgalmi jelzést nem takarhat el.

(15)12 m²/oldal hirdetési felületnél nagyobb hirdető berendezés nem helyezhető el a helységnévjelző táblán belül.

16. Hirdetések kandeláberre történő elhelyezéséhez szükséges a kandeláber tulajdonosának illetőleg kezelőjének a hozzájárulása.

17. Transzparens elhelyezéséhez szükséges azon berendezési tárgyak, ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulása, akiknek a tulajdonában lévő berendezésekhez a transzparens rögzítésre kerül. A transzparens mérete nem haladhatja meg a 4 m2-t, és csak áttört anyagból készülhet.

Hirdető-berendezéshez nem kötődő reklámozás szabályai

(1)

(2)

(3)

4. Nem minősül utcai terjesztésnek a szórólapok postaládába való behelyezése.

5. A történelmi belváros területén mobil hangreklámozási tevékenység nem folytatható.

A választási plakát elhelyezésére a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezései az irányadók azzal, hogy a választási plakátokat élő fára, növényzetre, országos vagy helyi védett épületre, köztéri szobrokra, valamint e rendelet 4. § (12) bekezdésében foglaltak szerint kihelyezni tilos.

Eljárási szabályok

1. Hirdető-berendezés közterületen történő elhelyezése, továbbá hirdető-berendezéshez nem kötődő reklámozási tevékenység kizárólag közterület-használati engedély, szükség esetén építési engedély valamint a Szerződés alapján végezhető. A közterület-használati engedélyt kizárólag a Városgondnokság jogosult megkérni. A Szerződés megkötésére a Városgondnokság és Reklámhasznosító Társaság között létrejött szerződésben foglaltak, valamint jelen rendelet szabályai szerint jogosult a Reklámhasznosító Társaság. A Reklámhasznosító Társaság jelen rendeletben leírtakat köteles a Szerződésekben érvényesíteni.

2. A Szerződések meglétét és érvényességét a Reklámhasznosító Társaság, és a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Közterület Felügyelete jogosult ellenőrzi.

3. A hirdető-berendezés kihelyezése előtt a hirdető-berendezés elhelyezője – beleértve a Reklámhasznosító Társaságot is – köteles beszerezni:

a külön jogszabályban előírt tervdokumentáción kívül a pontos helyszínrajzot, valamint a színes nézeti rajzot,

közút esetén az út kezelőjének hozzájárulását,

óriásplakátok esetén statikai tervet.

4. Hirdető-berendezés elhelyezésére a Szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig lehet kötni. A Reklámhasznosító Társasággal legfeljebb a közte és a Városgondnokság között létrejött szerződés időtartamáig köthető Szerződés.

5. Nem kell Szerződést kötni cég- és címtábla, valamint 1 m² egyoldali felületet meg nem haladó cégér épülethomlokzaton történő elhelyezéséhez. E kivétel cégérszerű reklámtábla elhelyezésére nem vonatkozik.

6. A Szerződésben ki kell kötni, hogy azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha:

a)a hirdető-berendezés elhelyezését szolgáló közterület más célú felhasználásra kerül,

b)azt egyéb fontos közérdek, különösen közbiztonsági, közegészségügyi ok, kiemelt városi rendezvény lebonyolítása, infrastruktúra fejlesztési-korszerűsítési beruházás lebonyolítása, közmű hibaelhárítás indokolja,

c)a hirdető-berendezés és környezete nincs karbantartva és erről a hirdető-berendezés

7. A Reklámhasznosító Társaság Szerződéseiben köteles kikötni, hogy amennyiben a hirdető-berendezés elhelyezője a szerződés megszűnését, megszüntetését követően a hirdető-berendezését nem távolítja el, úgy a Reklámhasznosító Társaság e rendelet 9. §-ában foglaltak szerint jogosult eljárni.

8. Ha a szerződés megszűnik, a hirdető-berendezés elhelyezője köteles saját költségén az eredeti állapotot minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani.

(1) A közterület reklámcélú használatáért a Szerződésben meghatározott díjat kell fizetni, melynek ajánlott mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A hirdetmény, közérdekű helyi információ elhelyezője – amennyiben a hirdetmények hirdetője és közzétevője azonos személy – mentesül a díjfizetési kötelezettség alól.

1. Azokat a közterületen lévő reklámhordozókat,

a) amelyek létesítésére, fenntartására vonatkozóan nincs érvényes Szerződés, vagy

b) amelyeken e rendelet 4. § (5) bekezdés szerinti adatok jól látható módon nem szerepelnek, vagy

c) amelyekre vonatkozóan díjfizetéssel 15 napot meghaladó késedelembe estek, valamint

d) a jogszabályi előírásokba ütköző tartalmú vagy az így kihelyezett, illetve a közerkölcsöt sértő plakátot, hirdetést, feliratot,

a tulajdonos részére kiadott, vagy ismeretlen tulajdonos esetén a helyben szokásos módon közzétett, a reklámhordozó eltávolítására, illetve a díj megfizetésére vonatkozó felszólításban megjelölt 15 napos határidő eredménytelen elteltét követően a Reklámhasznosító Társaság a reklámhordozó létesítőjének és a hirdetmény közzétevőjének egyetemleges költségviselése mellett és veszélyére eltávolíttathatja. Amennyiben a tulajdonos és a Reklámhasznosító Társaság között megkötött Szerződés megszűnt, és a tulajdonos a reklámeszközt a Szerződésben meghatározott módon nem távolította el, a Reklámhasznosító Társaság a Szerződésben meghatározottak szerint jár el a felszólítással és a reklámeszköz lebontásával kapcsolatban. Ugyanezen szabályok irányadóak a megszűnt üzletek, intézmények reklámhordozóinak eltávolítására is.

2. Amennyiben a hirdető-berendezés tulajdonosa Szerződéssel nem rendelkezik, kérelmére – amennyiben e rendelet, valamint a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelel – Szerződés köthető.

3. Azzal szemben, aki jelen rendeletben foglalt hirdetményezési tevékenységet Szerződés nélkül végzi a Reklámhasznosító Társaság kártérítési igényt érvényesíthet.

4. A hirdető-berendezés akkor tekinthető elbontottnak, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is – kivéve a 4.§ (10) bekezdésében meghatározott építményeket – elbontásra kerül, és a terület a környezetéhez illeszkedően helyreállításra került.

5. Az idejét múlt hirdetést vagy hirdetményt a tulajdonosnak a Reklámhasznosító Társaság felhívását követő 15 napon belül el kell távolítania. Idejét múltnak minősül különösen az olyan hirdetés vagy hirdetmény, amely meghatározott időpont(ok)hoz, évszak(ok)hoz kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, akciókról nyújt tájékoztatást, vagy amelynek információ tartalma az idő múlása következtében aktualitását és célját vesztette és ez a hirdetés vagy hirdetmény tartalmából nyilvánvalóan megállapítható.

6. Az idejét múlt hirdetést vagy hirdetményt a Reklámhasznosító Társaság a kötelezett(ek) részére kiadott, a hirdetmény eltávolítására vonatkozó felszólításban megjelölt 15 napos határidő eredménytelen elteltét követően a hirdetmény közzétevőjének és a reklámozónak az egyetemleges költségviselése mellett és veszélyére eltávolíttathatja.

7. Az eltávolított dolgok őrzésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. A jogosult csak az eltávolítás, a terület eredeti állapotának helyreállítása és a tárolás költségeinek a megfizetése után veheti át az eltávolított dolgokat.

9. Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 15 napon belül nem jelentkezik, írásban értesíteni kell a tárolás helyéről. Ha a dolog tulajdonosa ismeretlen, a felszólítást a Polgármesteri Hivatalban, a Városgondnokságnál hirdetményként, valamint a Városgondnokság honlapján kell közzétenni.

10. Ha a dolog tulajdonosa a (10) bekezdés szerinti értesítést követő 30 napon belül nem jelentkezik, a dolgot a Reklámhasznosító Társaság értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt, a Reklámhasznosító Társaság a reklámhordozót megsemmisítheti.

11. A Reklámhasznosító Társaság e §-ban leírtak során Ptk. szabályai, a Szerződés szerint jogosult eljárni.

(1) A Városgondnokság a város közterületeinek reklámcélú hasznosítása érdekében legalább 1 évtől legfeljebb 10 évig terjedő időtartamra pályázatot ír ki. A pályázati kiíráshoz Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Pénzügyi, Költségvetési Bizottsága, és az Ügyrendi, Igazgatási és Jogi Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a. a közterületek, valamint az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok felsorolását, melyeken hirdető berendezés elhelyezhető, hirdetményezés folytatható,

b. a szerződés időtartamát,

c. a pályázati felhívás megvásárlásával kapcsolatos rendelkezéseket,

a. az ajánlattevők körére vonatkozó előírásokat,

b. az ajánlattevőktől megkövetelt gazdasági-, műszaki- és szakmai alkalmasságára vonatkozó adatok, nyilatkozatok, ajánlatok körét,

c. a pályázatok benyújtásával kapcsolatos alaki és tartalmi követelményeket,

d. a Szerződésben alkalmazható ajánlott díj mértékét,

e. e rendelet módosításának lehetőségét,

f. a pályázati alapdíj mértékét, a megajánlott összegmegfizetésének módját, helyét és határidejét,

g. a pályázatok elbírálásával kapcsolatos rendelkezéseket, a nyertes pályázó kiválasztásának módját és a szerződéskötéssel kapcsolatos lényeges rendelkezéseket,

(3) A (2) bekezdés g) pontjában megjelölt pályázati alapdíj összege nem lehet alacsonyabb a pályázat kiírását megelőző naptári évben az Önkormányzat által beszedett reklámcélú közterület-használati díjak összegének 50 %-ánál. A pályázatban megajánlott összeg az alapdíjnak, az ajánlott beruházások továbbá az ajánlott szolgáltatások értékének összege.

(4) A pályázatok elbírálása során az ajánlatokat a pályázati felhívásban meghatározottak szerint kell értékelni, s az összességében legelőnyösebb ajánlattevőt kell kiválasztani. Ezzel együtt meg kell határozni azt a soron következő ajánlattevőt is, akivel szerződést kell kötni, ha a nyertes ajánlattevővel – az előírt határidőn belül – a szerződés nem jön létre. A nyertes ajánlattevőről Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének előzetes kötelező állásfoglalását követően a Városgondnokság jogosult dönteni.

(5) A Városgondnokság, amennyiben a közterületek reklámcélú hasznosítása során közbeszerzési eljárást köteles lebonyolítani, úgy a (1-4) bekezdésben leírtakat értelemszerűen köteles alkalmazni.

1. ³Ez a rendelet 2010. május 1. napján lép hatályba.

2. Aki

a) a 4. § (12) bekezdésében meghatározott helyeken hirdető-berendezést helyez el,

b) a 6. §-ban meghatározott helyeken választási plakátot helyez el,

c) vagy tevékenységével a jelen rendelet szabályait más módon megszegi

szabálysértést követ el, és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

3. A (3) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 134. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultak helyszíni bírságot szabhatnak ki.

(4)Jelen rendeletet a hatályba lépését követően kért és kiadott közterület-használati engedélyekben meghatározott közterületek reklámcélú hasznosítása esetében kell alkalmazni.

Székesfehérvár, 2009. november 3.

ZÁRADÉK:

A rendeletet 2011. december 29-én közzétettem.

Dr. Bóka Viktor

jegyző