Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
Dabrony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009 (VII.1.) rendelete
a környezet védelméről, a klíma védelméről, a köztisztaság fenntartásáról és települési szilárd és folyékony hulladékkezelésről
2015.03.03.
Dabrony község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ban, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 21. és 23. §-ában, és a 2003. évi CXX. törvény 28. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII.23.) Korm. rendelet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet rendelkezéseire figyelemmel, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, a 21/2001.(II.14) korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról, valamint a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet alapján az alábbi rendeletet alkotja:
A RENDELET CÉLJA
1. §.
A Magyar Köztársaság Alkotmányában 70/D. § (1) rögzítetteknek megfelelően, mely szerint „a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez”, alapjog megvalósulását elősegíteni és ehhez a helyi feltételeket megteremteni.
A rendelettel a településünk és annak képviselő-testülete nemcsak a törvényi kötelezettségeinek tesz eleget, hanem a helyi lakosok életminőségét kívánja magasabb szintre emelni, és egyben hozzájárulni a Magyar Köztársaság EU tagságából származó környezetvédelmi, klímavédelmi kötelezettségeinek a teljesítéséhez.
A globális klímaváltozással összefüggésben egyre nagyobb jelentőséget kap az aktív megelőzés, a passzív környezetvédelemmel szemben, a természeti háztartás forrásainak kiméletes használata, az ember és a környezete harmonikus kapcsolatának megteremtése.
A rendelet útmutató és egyben betartandó jogszabály ahhoz az állampolgári magatartáshoz, amelynek segítségével elérhetőek a fenti célok, azaz a fenntartható környezethasználat.
A RENDELET HATÁLYA
2. §
.
A rendelet hatálya kiterjed: a) Az e rendeletben meghatározottak szerint, a Dabrony községben a természeti és épített környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységre. b) A Dabrony községben lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezőkre, a községben tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.
ALAPFOGALMAK
3. §.
E rendelet alkalmazásában használt fogalmak értelmezése azonos a Környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. tv.-ben meghatározottakkal.
A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ALAPELVEI
4. §.
(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; b) megelőzze a környezetszennyezést;
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti erőforrások kíméletes, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.
(3) A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást kell alkalmazni.
5. §
.
A 4. §-ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabályok rögzítik a környezethasználat feltételeit, illetőleg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket.
6. §
.
(1) A környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszélyeztető vagy károsító tevékenységet.
(2) A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról.
7. §
.
A környezethasználó az e rendeletben meghatározott és az 1995. évi LIII. tv.-ben és más jogszabályokban szabályozott módon felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.
A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME
8. §.
(1) Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelően kell szabályozni.
(2) A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét.
A FÖLD VÉDELME
9. §.
(1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira.
(2) A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is.
10. §
.
(1) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.
(2) Az anyagok elhelyezésének környezetvédelmi feltételeit jogszabály állapítja meg.
11. §
.
Beruházás folytatása során, annak megkezdése előtt – jogszabály rendelkezése szerint – gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajkénti felhasználásáról.
A VÍZ VÉDELME
12. §.
(1) A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára és a víztartó képződményekre.
(2) A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízi életközösségek megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni.
(3) Felszíni vizekben (patak, folyó, tó) autót mosni, vegyszeres mosási tevékenységet folytatni, a víz élővilágától idegen tárgyakat (bármiféle hulladék) elhelyezni tilos.
(4) A mezőgazdasági tevékenységet a felszíni vizek közelében fokozott gondossággal kell végezni. A mezőgazdasági művelést korlátozott vegyszer és műtrágya használat mellett környezetkímélő vagy extenzív módszerekkel úgy lehet csak folytatni, hogy a vízfolyásokba műtrágya és trágyalé ne kerülhessen.
(5) Tilos a szennyvizet elhagyott kútba, árokba, természetes vízfolyásba, nyílt vízbe bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni
(6) Tilos kutak, vízkivételi művek kijelölt hidrogeológiai védőterületén mindennemű hulladék elhelyezése, vegyszerek, szerves műtrágyák alkalmazása, állattartás, trágyatároló elhelyezése, hulladék keletkezését eredményező tevékenység végzése.
(7) A csapadékvíz elvezető csatornákba, felszíni vízfolyásokba kizárólag tiszta csapadékvíz vezethető.
13. §
.
Az ivóvízellátást biztosító, vízkészleteket fokozott védelemben kell részesíteni.
A LEVEGŐ VÉDELME
14. §.
(1) A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára.
(2) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.
(3) A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.
„ A 21/2001.(II.14) korm. rendeletben megfogalmazottak szerint:
4. §A levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek kidolgozása során, valamint az önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben - a külön jogszabályokban foglaltak szerint - érvényesíteni kell.
5. § (1)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
14. §Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Az elérhető legjobb technika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetőleg a lakosságot zavaró bűzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján a környezetvédelmi hatóság hatósági határozatban írja elő.
A tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kiindulópontja a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § (1) és (4) bekezdésével elrendelt általános tilalom:
(4) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
(5) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(6) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető, minden egyéb anyag elégetése tilos.
A HÁZTARTÁSI TEVÉKENYSÉGGEL OKOZOTT LÉGSZENNYEZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
15. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelő-berendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyag, illetve kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék égetése végezhető.
(2) A fűtőberendezésen egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.
(3) A tüzelőberendezések karbantartásáról, a megfelelő magasságú kéményről a tökéletes égés biztosítása érdekében, a tulajdonos köteles gondoskodni.
AZ ÉLŐVILÁG VÉDELME
16. §.
(1) Az élővilág védelme – az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével – valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki.
(2) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME
17. §.1
18. §2
19. §3
20. §4
HULLADÉKOK
21. §.
(1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre – ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is –, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik.
(2) A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni.
(3) A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.
AVAR ÉS KERTI HULLADÉK ÉGETÉS
22. §
.
(1) Az avar és kerti hulladék ártalmatlanításáról elsősorban hasznosításával kell gondoskodni (pl. komposztálás), amennyiben ez nem lehetséges, az ingatlantulajdonosnak saját költségén kell gondoskodnia az engedélyezett hulladéklerakóhelyre történő szállításáról. Az elszállítás során a közterületek tisztántartását biztosítani kell, az okozott szennyezést az okozónak kell eltakarítania.
(2) Az avar és kerti hulladék égetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha kezelése az (1) bekezdésben foglalt módon nem lehetséges.
(3) A kerti hulladékot csak oly módon szabad égetni, hogy az környezeti kárt ne okozzon és emberi egészséget ne veszélyeztessen.
(4) Kerti hulladék közterületen történő égetése tilos!
(5) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari és veszélyes hulladékot.
(6) Az avar és kerti hulladék égetés égetés csak szélcsendes időben, nagykorú személy felügyelete mellet történhet, naponta 16 – 20 óra között, kivétel vasárnap és ünnepnapokon. Az égetést úgy kell végezni, hogy meglegyen a megfelelő tűzbiztonsági távolság a lakott épületektől és gyúlékony növényzettől.
(7) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelő berendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanás veszélyt ne jelenthessen.
(8) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem lehet, veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
(9) A tüzelés, a tüzelő berendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
23. §
.
A hatóságilag elrendelt tűzgyújtási tilalom alól ez a rendelet nem ad felmentést.
ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM
24. §
.
(1) E rendelet alkalmazásában veszélyes mértékű az a zaj, amely meghaladja a jelenleg erre vonatkozó 8/2002. (III.22.) KöM-EüM. együttes rendeletben megállapított zajterhelési és rezgésterhelési határértéket.
(2) A község belterületén belül tilos:
- akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai és egyéb eszközzel történő indokolatlan zaj okozása, amely eredeténél és mértékénél fogva, időtartamában a lakosság nyugalmát zavarja,
- zajt keltő munkák (kapálógép, betonkeverő, fűrészgép stb.) végzése 20,00 – 7,00 óra között, illetve vasárnap és ünnepnapon 18,00 – 7,00 óra között
(3) Közterületre irányuló hangszórás – hangosító berendezéssel – csak a polgármester
engedélyével folytatható, kivéve, ha tevékenységével összefüggésben a településen
erre engedéllyel rendelkezik.
A PARLAGFŰ IRTÁSA
25. §.
(1) A tulajdonos illetve a használó köteles ingatlanát folyamatosan parlagfűtől mentesíteni.
(2) A parlagfű irtását a lehetséges eszközök, illetve engedélyezett növényvédőszerek felhasználásával kell elvégezni
(3) Az (1), (2) pontban foglal kötelezettség elmulasztása esetén a hatályos jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni.
A HÁZTARTÁSI HULLADÉK SZERVEZETT SZÁLLÍTÁSA
26. §5 27.§ - 34.§6
.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI
35. §
.
(1) Az önkormányzat a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;
b) a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete hagy jóvá;
c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz;
d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel;
e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot;
f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.
36. §
.
A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint – de legalább 2 évente – felülvizsgálja.
AZ ÁLLAMPOLGÁROK RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN
37. §
.
(1) Az állampolgárok – e rendeletben és jogszabályban meghatározott módon – jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásban.
(2) Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a rendeletben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.
(3) Az állampolgári részvétel gyakorolható:
a) személyesen vagy képviselő útján,
b) társadalmi szervezetek révén.
FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT
38. §
.
(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetőleg tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja (a továbbiakban együtt: jogsértő tevékenység) az e rendeletben foglalt és jogszabályokban meghatározott (büntetőjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi stb.) felelősséggel tartozik.
(2) A jogsértő tevékenység folytatója köteles
a) az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg környezetszennyezést megszüntetni, illetőleg környezetkárosítást abbahagyni;
b) az általa okozott károkért helytállni;
c) a tevékenységet megelőző környezeti állapotot helyreállítani.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt intézkedés elmaradása vagy eredménytelensége esetén az erre jogosult hatóság, illetve a bíróság a tevékenység folytatását korlátozhatja, az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggesztheti vagy megtilthatja.
(4) A környezethasználó – külön jogszabály szerint – tevékenységének megkezdéséhez kötelezhető környezetvédelmi biztosíték adására, céltartalék képzésére vagy felelősségbiztosítás megkötésére.
39. §
.
(1) A jogsértő tevékenységért való felelősség a büntetőjogi és szabálysértési jogi felelősség kivételével – az ellenkező bizonyításáig – annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetőleg folytatták.
(2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem helyhez kötött (mozgó) környezetszennyező forrás tulajdonosára és birtokosára (használójára) is.
KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG
40. §
.
A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül és arra a Polgári Rendeletkönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait (Ptk. 345–346. §-ai) kell alkalmazni.
KÖRNYEZETVÉDELMI BÍRSÁG
41. §
.
(1) Aki jogszabályban, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, vagy azokban megállapított határértéket túllép – az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó – környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.
(2) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni.
42. §
.
A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43. §
.
(1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályok irányadóak.
(2)7
(3) Ez a rendelet 2009. július 1-én lép hatályba.
JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK
44. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és tagállamai között a társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban van.
Az Európai Unió legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
