Tagyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. (VII.31.) önkormányzati rendelete

Tagyon község Önkormányzatának Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban TeTv.) 42. §-ban kapott felhatalmazása alapján – a TeTv. végrehajtására kiadott 145/1999.(X.1.)Korm. rendelet előírásaira is figyelemmel - az alábbi rendeletet alkotja:

1. § (1) A szabályozás célja, hogy Tagyon község területén a helyi viszonyok figyelembe vételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében, szabályozza a temető működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

(2) A rendelet hatálya a községben lévő Római Katolikus Egyházközség Tagyon tulajdonában és Tagyon község Önkormányzata kezelésében lévő temetőre terjed ki, melynek helyrajzi száma: 07 hrsz.

(3) Az önkormányzat a köztemető közös használatú területeinek karbantartásáról saját alkalmazottai útján gondoskodik.

(4) A temetkezési szolgáltatásokat erre engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók látják el.

2. § (1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella) kell osztani.

(2) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek számára az egységes gondozás céljából külön táblát lehet kijelölni.

(3) A hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet: urnasírhely. vagy koporsós temetési hely.

(4) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet: egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt.

3. § (1) A temetés időpontjáról az eltemettető és az üzemeltető közösen állapodnak meg.

(2) Az elhunytat az eltemetésre kötelezett az általa megjelölt temetési helyre temettetheti.

(3) Az elhaltak szállítását, ravatalozását, eltemetését a legnagyobb körültekintéssel, kímélettel, a kegyeleti szokások megtartásával kell végezni.

4. § A köztemető infrastrukturális létesítményei: ravatalozó, vízvételi lehetőség és úthálózat.

5. § (1) Az egyes temetési helyeket – a díszsírhelyek kivételével – az eltemettetést végző(k) az üzemeltetőnek kötelesek bejelenteni és ezzel a temetési hely felett rendelkezési jogosultságot szereznek.

(2) A rendelkezési jogosultság kezdő napja a bejelentés napja. A rendelkezési jogosultság a temető fenntartásáig tart.

6. § (1) A felnőtt sírhelynek

a) egyes sírhely esetén 220 cm hosszúnak, 100 cm szélesnek és 200 cm mélynek

b) kettős sírhely esetén 220 cm hosszúnak, 200 cm szélesnek és 200 cm mélynek kell lennie.

(2) A gyermeksírhelynek 160 cm hosszúnak, 100 cm szélesnek és 200 cm mélynek kell lennie.

(3) Az urnasírhelynek 60 cm hosszúnak, 60 cm szélesnek, és 80 cm mélynek kell lennie.

7. § (1) Egy felnőtt sírhelyre az ÁNTSZ előzetes állásfoglalása alapján az üzemeltető engedélyével

a) még egy gyermek koporsó

b) a sír mélyítése mellett még egy felnőtt koporsó temethető.

(2) A kettős sírhely egy-egy részébe az (1) bekezdésben meghatározottak szerint történhet rátemetés.

(3) A rátemetésre vonatkozó engedélyt az üzemeltető a sírnyitásra vonatkozó szabályok betartása mellett adhatja meg.

(4) Sírhelyeket kifalazni, kibetonozni, kideszkázni, más el nem bomló anyaggal kibélelni tilos.

8/A. § (1) A szociális temetés céljára szociális parcellát, temetkezési helyet a köztemetőben ki kell jelölni.

(2) Az önkormányzat a temetőgondnok útján köteles ellátni a szociális temetéssel kapcsolatos a TTv. 16. §-16/A. §-ban meghatározott tevékenységeket.

16. § (1) Az önkormányzat nevében az eltemettetésre kötelezett szociális temetés lehetőségéről szóló értesítési és tájékoztatási feladatát a jegyző a hivatal közreműködésével köteles ellátni. Az értesítéssel együtt, a gyorsabb ügyintézés céljából megküldi a szociális temetés iránti kérelem nyomtatványt is.

(3) Az Önkormányzat képviselő-testülete a polgármesterre ruházza a szociális temetésre való jogosultság megállapításával kapcsolatos feladat- és hatásköreit. A szociális temetés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. A döntésről határozatot kell hozni. A szociális temetésre való jogosultságot megállapító határozatnak tartalmaznia kell az eltemettető, és ha vannak a személyes közreműködők jogait és kötelezettségeit. Ez a határozat az alapja a szociális temetés megszervezése érdekében tett intézkedéseknek, kötelezettségvállalásoknak.

(4) Az Önkormányzat képviselő-testülete a polgármesterre ruházza a szociális temetés megszervezése érdekében a 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 17/B. §-ban meghatározott feladatok ellátási kötelezettségét, valamint feljogosítja a polgármestert a szociális temetés során az önkormányzat nevében történő egyéb szervezési, és lebonyolítási feladatok ellátására.

(5) A polgármester, a szociális parcella kijelölésével érintett köztemető üzemeltetője, valamint az eltemettető folyamatos kapcsolatot tart a szociális temetés megszervezése és lebonyolítása érdekében. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed különösen:

a) a temetés megszervezéséhez szükséges okmányok átadás-átvételére,

b) a sírhely meghatározására,

c) a szállítás koordinálására,

d) a temetési kellékek büntetés-végrehajtási szervtől történő átvételére, a temetésig való tárolására, majd a temetésre történő rendelkezésre bocsátására,

e) a személyes közreműködők nyilatkozat tételére, a személyes közreműködők személyében történő változásra,

f) a temetőben a személyes közreműködés keretében végzett egyes tevékenységek, munkavégzés tervezett és tényleges időpontjára,

g) a személyes közreműködők tevékenységének ellenőrzése során tett olyan megállapításra, mely alapján az üzemeltető, illetve az önkormányzat intézkedése indokolt.

(6) A polgármester köteles a szociális temetés megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok nyomon követése érdekében nyilvántartást vezetni.

8. § (1) A temetőben sírbolt építési engedély alapján és csak felépítményként létesíthető.

(2) Az engedély meglétét az építési munka megkezdésekor az üzemeltető köteles ellenőrizni.

(3) A sírbolt felett rendelkezőnek az tekinthető, aki a rendelkezői minőségét a sírbolt könyvbe bejegyeztette.

(4) Ha a sírbolt létesítője nem rendelkezett arról, hogy kik temetkezhetnek a sírboltba, annak házastársát, egyenes ági rokonait, továbbá az utóbbiak házastársait lehet benne eltemetni.

9. § (1) Tagyon község Önkormányzata azon elhunyt személyeknek, akik a település érdekében kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, díszsírhelyet adományozhat.

(2) A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart.

(3) A díszsírhelyre – a sírnyitás és a rátemetés szabályainak megtartásával és költségeinek viselésével – az elhunyt özvegye is rátemethető.

(4) A díszsírhelyek gondozásáról és ápolásáról az elhaltak hozzátartozói, ilyenek hiányában az önkormányzat köteles gondoskodni.

(5) A díszsírhely adományozásáról az elhalt legközelebbi hozzátartozóját írásban kell értesíteni.

10. § (1) A temetési hely megjelölésére sírjel (síremlék) használható, illetőleg létesíthető.

(2) A 150 cm-nél magasabb sírjel (síremlék) elhelyezését és tervezett méreteit a temető üzemeltetőjének útján az építési hatóságnak is be kell jelenteni, aki 15 napon belül nyilatkozhat, hogy a tervezett méret építési szabályzatba ütközik-e. Amennyiben az építési hatóság e határidőn belül nem nyilatkozik, egyetértését megadottnak kell tekintetni. Az építési hatóság nyilatkozatának beszerzéséről a temető üzemeltetője gondoskodik.

(3) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet (síremléket) elhelyezni nem szabad, a polgármester az ilyenek lebontatását kezdeményezheti az építésügyi hatóságnál.

(4) A sírhely használati ideje alatt a sírjelet (síremléket) eltávolítani vagy arról a halott nevét törölni tilos.

(5) A meglévő sírjelet (síremléket) kicserélni csak a kegyeleti igények tiszteletben tartásával a (2) bekezdésben foglaltak betartásával lehet.

11. § A köztemetőben a temetkezési szolgáltatásokról az eltemettető gondoskodik az azok végzésére engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltató útján.

12. § (1) A köztemetőben a nyitva tartás nem korlátozott.

(2) Az érintettek a sírok gondozását, díszítését szabad belátásuk szerint végezhetik. Ezen kívül miden temetői tevékenységet (pad elhelyezése, fa ültetése stb.) be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének. A sírhely birtokosa köteles a sírhely és környékének gondozásáról, gyomtalanításáról gondoskodni.

(3) A temetőben munkát végző vállalkozók (kőfaragó, kertész, temetkezési szolgáltató stb.) tevékenységük során az e rendeletben foglaltakat kötelesek betartani. Tevékenységük gyakorlása során a temető-látogatók kegyeleti érzéseit nem sérthetik, a szomszédos sírokban, a temető infrastrukturális létesítményeiben kárt nem okozhatnak, zajkeltéssel a szertartásokat nem zavarhatják

(4) A temetőkben és azok közvetlen környezetében tilos minden olyan magatartás, amely a kegyeleti érzést és a szertartások rendjét sérti, valamint a látogatókat megbotránkoztatja.

(5) A temetőben 12 éven aluli gyermek csak szülői felügyelettel tartózkodhat.

(6) Kutyát – vakvezető kutya kivételével – a temetőbe bevinni tilos.

(7) Építőanyagot a temetőbe beszállítani, építési vagy bontási munkát megkezdeni vagy bontási anyagot elszállítani csak az üzemeltető hozzájárulásával szabad. Az építési hulladékot a keletkezésétől számított 3 napon belül el kell szállítani.

(8) A temetőbe járművel behajtani és azzal közlekedni – a mozgáskorlátozottak és a bejelentett, illetve engedélyezett munkálatokat végzők kivételével – tilos.

(9) A temetőben szemetelni, a kegyeleti tárgyakat, a növényeket és egyéb díszítő anyagokat bepiszkítani, rongálni, eltávolítani tilos.

13. § (1) A temetőben avart, elszáradt koszorút, virágmaradványt és egyéb anyagokat égetni tilos.

(2) A temetőben keletkezett hulladékot csak az üzemeltető által arra kijelölt helyre lehet lerakni.

14. § A temető területéről sírkövet, síremléket kiszállítani – vagyonvédelmi okokból – csak az üzemeltetőhöz történő előzetes bejelentés után szabad.

15. § (1) A temetői munkák során (így különösen: rátemetés, exhumálás, áthelyezés) talált értékekről (pld. ékszer, nemesfémből készült protézis stb.) és a találás körülményeiről az üzemeltetőnek jegyzőkönyvet kell felvennie és a jogosult részére történő átadásig gondoskodnia kell a talált érték biztonságos megőrzéséről.

(2) Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült értéket képező dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az üzemeltető értesíti a jegyzőt.

15/A. §² (1) Az e rendeletben foglalt, temetőfenntartással és üzemeltetéssel összefüggő feladatok ellenőrzésére a jegyző jogosult.

(2) Megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, aki

a) engedély nélkül, temetőként ki nem jelölt területen halottat eltemet;

b) a temetőben a temetési hely gazdálkodás szabályait megszegi;

c) a temető nyitvatartási rendjére, továbbá a sírok díszítésére nem szolgáló tárgyak temetőbe való bevitelére, illetve elhelyezésére vonatkozó előírásokat megszegi;

d) olyan magatartást tanúsít, amely a szertartások rendjét, a temetőlátogató közönség kegyeleti érzéseit sérti, a kegyeleti jog gyakorlását akadályozza vagy gátolja;

e) a temetőbe – a vakvezető kutya kivételével – állatot visz be;

f) a sírt, síremléket vagy a temetőben lévő egyéb tárgyat, illetve növényzetet megrongálja, beszennyezi, továbbá a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat jogtalanul eltávolítja, vagy nem a sírhelyhez tartozó tárgyat helyez el;

g) a síremlék felállításakor, felújításakor keletkezett sírkőmaradványok elszállítására vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget;

h) a síremléket nem a rendeletben előírt szabályok betartásával építette meg;

i) a közvetlen veszélyt okozó síremlék, sírjel karbantartásáról, helyreállításáról a felhívás ellenére sem intézkedik;

j) a temetés időpontját a temetőgondnoknál nem jelenti be;

k) síremléket hozzájárulás nélkül állít, vagy állíttat, illetve a hozzájárulástól eltérő időpontban, vagy nem az előírt módon építette meg;

l) síremlék állítása, felújítása, javítása, tisztítása vagy bármely, a sírhely felújításával, állagmegóvásával kapcsolatos munka elvégzésének időpontját a temetőőrrel nem egyezteti.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő az a szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősülő magatartás, amelyet e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősít.

(4) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.

(6) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás a magatartás észlelésétől számított 30 napon belül indítható meg.

(8) Aki az e rendeletben meghatározott módon a közösségi együttélés alapvető szabályait megsérti, ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(9) A kiszabásra kerülő közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét.

(10) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetése miatt kiszabott közigazgatási bírságot átutalási postautalványon vagy banki utalással Tagyon Község Önkormányzata 73200031-11259590 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.

17. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

18. § Ez a rendelet 2009. augusztus 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a 11/2005. (X.30.) rendelet hatályát veszti

A kihirdetés napja: 2009. július 31.

Sólyom Gyuláné dr. s.k.

körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

2014. január 3.

Lukács Ánges

jegyző