Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Vid Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. (VII.28.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról

2009.08.27.
Vid Önkormányzatának Képviselő‐testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés a) pontja szerint a következő rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A szabályzat hatálya és alkalmazása
1.§
/1/ E rendelet hatálya Vid községek közigazgatási területére terjed ki.
/2/ A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú, SZT‐1 jelű belterületi és az M=1:10000 méretarányú, SZT‐2 jelű külterületi Szabályozási tervekkel (továbbiakban: Szabályozási terv) együtt alkalmazható.
/3/ Jelen építési szabályzat mellékletei:
1. sz. melléklet: Fogalommagyarázat
2. sz. melléklet: Természetvédelem – helyi védelem
3. sz. melléklet: Szabályozási Terv
A szabályozás elemei
2.§
/1/ Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:
a) szabályozási vonal;
b) belterület határa;
c) területfelhasználási egység határa, besorolása;
d) építési övezet, övezet határa;
e) telek be nem építhető része;
f) közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó része;
g) meglévő, megtartandó fasor;
h) a kötelező erejű megszüntető jel;
i) tömbönként kialakítható maximális telekszám;
j) helyi védelem alatt álló területek és értékek;
k) védőtávolságok.
/2/ Az /1/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.
Telekalakítás engedélyezési eljárás
3.§
/1/ Telekalakításra engedély kiadható, ha:
a) a telekalakítás / telekosztás a Szabályozási terven jelölésre került és a kialakítandó telekszám Szabályozási terven jelölteknek megfelel,
b) a Szabályozási terven nem került kijelölésre, de az övezet paraméterei alapján a telekalakítás végrehajtható.
/2/ Építési telek alakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként nem jön létre:
a) nyúlványos (nyeles) telek (lásd: fogalommagyarázat),
b) olyan telek, amely közútról, vagy jelen jogszabály jóváhagyását megelőzően kialakított magánútról gépjárművel nem közelíthető meg,
s a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
/3/ A település területén közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
/4/ Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja az 550 m2‐t, s a telek beépítése az szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
/5/ A beépítésre szánt területeken a K‐val, kialakult telekként (lásd: fogalommagyarázat) jelölt legkisebb kialakítható telekméret esetén a telek tovább nem osztható.
Építési és használatbavételi engedélyezési eljárás
4.§
/1/ A település beépítésre szánt területein,
a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 12 m
b) szabadon álló beépítés esetén: 16 m
szélességű telek is beépíthető.
/2/ Belterületen, amennyiben egy meglévő telek nagysága nem elégíti ki az építési övezet teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de nagyobb mint 550 m2, és a /1/ bekezdésében foglalt minimális szélességi méreteket eléri, úgy beépíthető.
/3/ Ha egy építési telek területe és szélességi mérete a /1/,/2/ bekezdésben foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy:
a) a meglévő épület felújítható, tetőtere beépíthető, és alapterülete az építési helyen belül bővíthető;
b) új épület nem építhető.
/4/ Amennyiben kialakult lakóterületen két épület közötti távolság nem éri el az OTÉK alapján számított telepítési távolságot, a meglévő épület felújítható, az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető a tűzvédelmi előírások figyelembe vételével.
/5/ Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti ‐ felújítható, tetőtere beépíthető, az építési helyen belül bővíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti építési helyre építhető.
/6/ Amennyiben egy épület külterületen ipari gazdasági terület építési övezetbe kerül, elvi építési engedélyt kell kérni a telek beépítésével kapcsolatos, valamint a településképi és építészeti követelmények tisztázására.
/7/ A beépítésre szánt területen a belterülethez közvetlenül nem kapcsolódó gazdasági és különleges területek kivételével – a csatornahálózat kiépítést követően ‐ új épület építése csak teljesen közművesített építési telken lehetséges.
/8/ A csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett szennyvíztároló vagy alternatív szennyvíztisztító technológia (lásd: fogalommagyarázat) alkalmazása esetén is építhető épület.
/9/ A csatornahálózat kiépítését követően a teljes közművesítettség kötelezettsége azokat az építési telkeket nem érinti, ahol olyan alternatív szennyvíztisztító technológiát (lásd: fogalommagyarázat) alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.
Építmények elhelyezése
5.§
/1/ A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m‐nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop:
a) belterületen, illetve a belterület 200 méteres környezetében, valamint helyi természetvédelmi területen kivételes esetben sem helyezhető el,
b) egyéb területeken csak látványterv alapján helyezhető el,
/2/ 5,0 m‐es vagy annál nagyobb előkertben és 6,0 m‐es vagy annál nagyobb oldalkertben:
a) kerti építmény;
b) a terepszintnél 0,5 m‐nél nem magasabbra kiemelkedő, lefedés nélküli terasz;
c) közműbecsatlakozás építménye;
d) terepszint alatti háztartási tüzelőanyag tároló;
e) zárt szennyvíztároló;
f) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.
/3/ Az 5 m‐nél kisebb előkertben csak:
a) közműbecsatlakozás építménye;
b) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.
Beépítési mód, építési hely
6.§
/1/ A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:
- O oldalhatáron álló,
- SZ szabadon álló,
/2/ Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:
a) az északi telekhatár;
b) észak‐nyugati telekhatár;
c) a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult telekhatár, mely esetben a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet.
/3/ Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.
/4/ Az előkert, mely egyben építési vonal is:
a) túlnyomórészt beépített telektömb esetén a tömb érintett utcaszakaszán kialakult állapothoz igazodó kell legyen,
b) új beépítés esetén:
- lakóterület és kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület esetében: legalább 5 m;
- ipari gazdasági terület esetében: legalább 10 m;
- egyéb esetben: legalább 5 m.
/5/ Amennyiben az utcában jellemző beépítés előkert nélküli, úgy az új épület építési vonala legfeljebb 2,0 m‐ig hátrahúzható, amennyiben az utca felől az épületet legalább 90 %‐ban áttört kerítés határolja.
II. FEJEZET
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI
KÖRNYEZET VÉDELMÉRE
Országos védelem
7.§
/1/ Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.
/2/ Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók.
Helyi védelem
8.§
/1/ A településen a helyi értékvédelmi rendelet szerinti területek, épületek, építmények részesülnek helyi védelemben.
/2/ A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.
/3/ A helyi védelem alatt álló épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.
/4/ A helyi védelem alatt álló épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
/5/ A helyi védelem alatt álló épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
/6/ Helyi védett épület bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
/7/ Az utcaképet meghatározó kialakult telek és épületritmus megőrzése érdekében helyi értékvédelmi területen védelem alatt áll az érintett telkek homlokvonala.
/8/ A helyi értékvédelmi területen lévő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg‐ és tetőformája, külső homlokzatát egymáshoz illeszkedően kell kialakítani.
/9/ A helyi értékvédelmi területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel építhető.
/10/ A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a helyi védett területen
a) alagsori helyiség, emelet, valamint tetőtér – a padlástér szintemeléssel nem járó beépítésének kivételével nem alakítható.
b) a főépületben pinceszinti helyiség abban az esetben alakítható, amennyiben a főépület földszinti padlóvonalának magassága az útkorona szintjéhez (±0,00 m) viszonyítva nem haladja meg a +0,45m‐t.
Nyílászáró a pinceszinti helyiség utcai homlokzatán nem alakítható.
c) új épület építése esetén a főépület földszinti padlóvonala az útkorona szintjéhez képest (±0,00 m) viszonyítva +0,45m‐nél magasabban nem lehet.
/11/ Helyi értékvédelmi területen az épületek egyik homlokzati felületre számított építmény magasság sem haladhatja meg a 4,5 m‐t.
Általános építészeti előírások
9.§
/1/ A település közigazgatási területén két vagy több szintes tetőterű épület nem létesíthető.
/2/ Bitumenes lemez és hullámlemez tetőhéjazatként nem alkalmazható.
/3/ Az épületek utcai homlokzati felületre számított építmény magassága nem haladhatja meg az övezetben előírt építménymagasság + 1,00 m‐t.
/4/ Az oldal és hátsó telekhatáron épített kerítés magassága sem haladhatja meg az 1,80 m‐t.
/5/ A település területén támfalgarázs nem építhető.
/6/ A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
/7/ Falusias lakóterületen új épület építése esetén az épületszélesség (lásd: fogalommagyarázat) nem lehet több, mint 7,0 m.
/8/ A településeken kialakult zárt kerítések védendők, felújítandók a lakóépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően.
/9/ Falusias lakóterületen kizárólag magastetős épület építhető 37‐42° közötti tetőhajlásszöggel.
Régészeti területek
10.§
/1/ A település régészeti területeit a Szabályozási terv tartalmazza.
/2/ A régészeti érintettségű területen, a Szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
Reklám, hirdetőtábla
11.§
/1/ A település területén reklámhordozó óriásplakát (lásd: fogalommagyarázat) nem létesíthető.
/2/ Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.
/3/ A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.
Táj‐ és természetvédelem
12.§
/1/ Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
/2/ A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását.
/3/ A településkép, a települések zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a települések közterületein és közcélú zöldfelületein élő fát kivágni csak fakivágási engedély alapján szabad.
/4/ A település külterületén, az árutermelő mező‐ és erdőgazdasági területeket kivéve, csak a tájra jellemző, őshonos növényfajok telepíthetők.
/5/ Külterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó őshonos fajokból álló fasor telepítendő.
/6/ Belterületen új közutak, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig el kell telepíteni. A fasorok telepítéséhez – az utca műszaki kialakítását figyelembe véve – honos fás növényzet alkalmazható. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2‐nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos
zöldsávot kell kialakítani és fenntartani. A gyorsan öregedő, könnyen törő, illetve szemetelő vagy allergiakeltő fafajok telepítése tilos.
/7/ Külterületen, beépítésre nem szánt területen a vízfolyások mellé, a Szabályozási terven jelöltek szerint, fás növényzetet kell telepíteni, illetve a meglévő galéria növényzetet meg kell őrizni. A partvonaltól számított 100 méteren belül épület nem helyezhető el.
/8/ A település területén szélerőműpark nem építhető.
/9/ Külterületen a főbb utak mentén telepítendő mezővédő erdősávok állományát őshonos fás növények kell hogy alkossák.
/10/ Az ökológiai hálózatba tartozó területen, helyi természetvédelmi területen:
a) bányanyitás nem engedélyezhető,
b) a természetes vagy természetközeli erdők, vizes élőhelyek nem szüntethetők meg,
c) csak extenzív jellegű természet‐ és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
/11/ A kedvezőtlen látványt nyújtó építményeket az ingatlanokon oly módon kell elhelyezni és takarásukról gondoskodni kell, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől közterületekről ne legyenek láthatóak, érzékelhetőek.
/12/ Helyi természetvédelmi területen elsődlegesen természetközeli állapotú gyep, illetve galérianövényzet telepíthető, művelhető. A tájhasználat csak a természetközeli állapot felé való közelítés érdekében lehetséges, építeni kizárólag természetvédelmi, illetve ökoturisztikai célból lehetséges.
Környezetvédelem
13.§
/1/ A települések igazgatási területén az egyes területek használata úgy engedélyezhető, illetve úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) a környezetszennyezés megelőzését eredményezi,
c) kizárja a környezetkárosítást,
d) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik vagy legalább csökken.
/2/ Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra ‐ a telek határán teljesülniük kell.
/3/ A rombolt és szennyezett felszínű területeket, a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknekmegfelelően tájrendezési terv alapján kell helyreállítani.
/4/ A roncsolt területek szabályozási terv szerinti rekultiválása a tulajdonosok feladata.
/5/ A település teljes területén be kell tartani a „helyes mezőgazdasági gyakorlatra” vonatkozó előírásokat.
/6/ Nagy‐ és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épülettől 15 m‐nél, kishaszonállat esetében 5 m‐nél távolabb kell elhelyezni.
/7/ Állattartó építmények élelmiszertároló, ‐feldolgozó és ‐forgalmazó létesítményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
Felszíni és felszín alatti vizek védelme
14.§
/1/ A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.
/2/ A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított. Közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabálynak megfelelő szennyvizek vezethetők.
/3/ A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik.
/4/ A felszíni, felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében, veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot kizárólag engedélyezett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóedényben, fedett helyen, építményben lehet elhelyezni.
/5/ A település a hatályos, felszín alatti víz minőségvédelmi előírásokat tartalmazó jogszabály szerint a felszín alatti víz minőségvédelmi szempontból az „érzékeny”, illetve felszíni szennyeződés‐érzékenységi szempontból „C” kevésbé érzékeny kategóriába tartozik, s e besorolásnak megfelelő előírások alkalmazandók.
/6/ Külterületen állattartó épület, mezőgazdasági telephely felszíni vizek part‐élétől számított 100 méteren belül nem létesíthető.
/7/ Kisvízfolyások, árkok rendszeres karbantartásáról, medrük tisztításáról a tulajdonosnak folyamatosan gondoskodni kell.
/8/ A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét biztosítani kell.
A levegő védelme
15. §
/1/ Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a települések közigazgatási területén csak a helyi állattartási és környezetvédelmi rendeletben előírt és rögzített módon folytathatók.
/2/ A település belterületén a levegő védelmével kapcsolatos jogszabály alapján telken kívüli védelmi övezetet igénylő tevékenység nem engedélyezhető.
A termőföld védelme
16.§
/1/ Talajmozgatással járó tevékenység végzése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell, amelynek engedélyezése és ellenőrzése az építési és talajvédelmi hatóság feladata.
/2/ A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.
/3/ Építés előkészítési munkák, tereprendezés során minőség‐tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.
/4/ A település területén tilos a tisztítatlan szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni, a kertek szennyvízzel történő öntözése tilos.
/5/ A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés
17.§
/1/ A hulladék gyűjtése, tárolása, csak a környezet veszélyeztetését kizáró módon történhet.
/2/ A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.
/3/ A település veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
/4/ Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely a település igazgatási területén nem létesíthető.
/5/ A hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási, technológiai, gazdasági lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni.
Zaj elleni védelem
18.§
/1/ A település belterületén a tényleges zajszintet és rezgésszintet évenkénti rendszeres mérésekkel ellenőrizni kell.
Tűzvédelem
19.§
/1/ A településen a mértékadó tűzszakasz nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz‐intenzitással ellátható terület.
/2/ A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
/3/ Az utak kialakításánál a tűzvédelmi szempontokat a 38.§ /12,13/ bekezdés alapján be kell tartani.
/4/ Amennyiben a szomszédos építmények egymás közti telepítési távolság nem elégíti ki az előírásokat, úgy jelen rendelet 4. § (4) szerint kell eljárni.
Védőterületek, védőtávolságok
20.§
/1/ A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő
létesítményeket jelöl:
a) közlekedési területek;
b) közművek, közműlétesítmények;
c) temető;
d) ipari gazdasági terület;
/2/ A káros hatású tevékenység nem közelítheti meg a már kialakult más rendeltetésű övezeteket a védőtávolságnál jobban.
/3/ A temető telkétől megtartandó védőtávolság 30m. A védőtávolságon belül új épület, építmény nem helyezhető el, állattartó tevékenység nem folytatható, vízkivételi hely nem létesíthető, valamint étkezési célra történő növénytermesztés, illetve a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható. Meglévő épület esetén az
épület felújítható ‐ amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti – meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, alapterülete bővíthető, tetőtere beépíthető, de új épület nem helyezhető el.
III. FEJEZET
TERÜLETFELHASZNÁLÁS
Beépítésre szánt terület
21.§
/1/ Vid területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:
a) Lakóterület
- falusias lakóterület (Lf)
b) Településközpont vegyes terület (Vt)
c) Gazdasági terület
- agráripari terület (Gip‐a)
- energiaszolgáltatási terület (Gip‐e)
d) Különleges területek
- temető, kegyeleti park (K‐T, K‐Kgy)
- szabadidőark (K‐Sz)
Falusias lakóterület
22.§
/1/ Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m‐es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.
/2/ Falusias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
c) szálláshely szolgáltató épület;
d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
e) kézműipari építmény;
/3/ Falusias lakóterületen önálló főépületként kivételesen elhelyezhető mező‐ és erdőgazdasági (üzemi) építmény.
/4/ Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:
a) sportépítmény;
b) üzemanyagtöltő állomás.
/5/ A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

Építési övezet jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe (m2)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építmények legnagyobb építménymagassága (m9

Minimális zöldfelület aránya (%)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója

Lf1

O

1000

16

30

4,5*

60

0,5

Lf2

O

1000

16

30

4,0*

60

0,5
O ‐ oldalhatáron álló beépítés
* ‐ lásd /12/ bekezdés
/6/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be a 4.§ /7‐9/ bekezdések figyelembe vételével.
/7/ Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. helyezhető el.
/8/ Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése
a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;
b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat elfogadását megelőzően épített főépület esetén;
történhet.
/9/ Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. Az állattartási rendelet megalkotásáig állattartó épület elhelyezhető.
/10/ A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részén épület nem helyezhető el (lásd: fogalommagyarázat). Kizárólag a telkek utcafronttól számított 60 m mély telekrésze építhető be. A beépítési százalék és a minimális zöldfelület megállapításakor a telek be nem építhető részét figyelmen kívül kell hagyni.
/11/ A Szabályozási terven a telek be nem építhető részeként (lásd: fogalommagyarázat) jelölt területen fóliás technológiájú kertészeti építményeken kívül más épület, építmény nem helyezhető el, a terület házikertként (lásd:
Fogalommagyarázat) használható.
/12/ Az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság gazdasági épületek esetében 3,0 m‐rel túlléphető, amennyiben az a főépület által a közterület irányából takart és nem rontja a településképet.
Településközpont vegyes terület
23.§
/1/ A településközpont vegyes terület a Szabályozási terven Vt jellel szabályozott építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó‐ és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények
elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
/2/ Településközpont vegyes területen önálló épületként elhelyezhető:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;
b) igazgatási épület;
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
d) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület;
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
f) sportépítmény;
/3/ Településközpont vegyes kivételesen elhelyezhető:
a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény;
b) termelő kertészeti építmény.
/4/ Településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás;
b) parkolóház;
c) önálló épületként egyéb gazdasági építmény;
d) önálló főépületként termelő kertészeti építmény.
/5/ A településközpont vegyes építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

Építési övezet jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe (m2)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építmények legnagyobb építménymagassága (m9

Minimális zöldfelület aránya (%)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója

Vt1

O

1000

16

35

4,5

50

0,7

Vt2

K

K

14

K

4,5

30

0,9

Vt3

SZ

3000

20

35

6,0

40

0,9
O ‐ oldalhatáron álló beépítés
K ‐ Kialakult érték
/6/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, az 4.§ /7‐9/ bekezdések figyelembevételével.
/7/ Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető, amennyiben legalább az egyik közfunkciót lát el.
/8/ Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:
a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;
b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat elfogadását megelőzően épített főépület esetén;
történhet.
Ipari gazdasági terület
24.§
/1/ Ipari gazdasági terület, a Szabályozási terven Gip jellel szabályozott építési övezet, mely olyan gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.
/2/ Az ipari gazdasági területen az építmények elhelyezése és használata szerint az alábbi területekre osztható:
a) Jelentős mértékű zavaró hatású terület
- agráripari
b) Egyéb nem jelentősen zavaró hatású terület
- Energiaszolgáltatási terület
Ipari gazdasági terület ‐ agráripari terület
25.§
/1/ Az ipari gazdasági terület agráripari terület, a Szabályozási terven Gip‐a jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.
/2/ Ipari gazdasági terület agráripari területen önálló épületként elhelyezhető:
a) állattartó épület és kiszolgáló épületei;
b) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló szociális épület;
c) egyéb mezőgazdasági üzemi létesítmények;
d) egyéb ipari épület;
e) igazgatási és egyéb irodaépület.
/3/ Ipari gazdasági terület agráripari területen üzemanyagtöltő állomás kivételesen elhelyezhető.
/4/ Ipari gazdasági terület agráripari területen kivételesen sem helyezhetőek el gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
/5/ Az ipari gazdasági terület agráripari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

Építési övezet jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe (m2)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építmények legnagyobb építménymagassága (m9

Minimális zöldfelület aránya (%)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója

Gip-a

SZ

2 ha

60

30

6,0

40

0,8
SZ ‐ szabadonálló beépítés
/6/ Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.
/7/ Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.
/8/ Az építési övezet területén legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.
/9/ Ipari gazdasági terület agráripari területen épület csak a telekhatártól legalább 10 m‐re helyezhető el.
/10/ A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén legalább 10m‐es sávban többszintű növényzet telepítése kötelező.
/11/ Az építési övezetben a teljes telekméret minden 200 m2‐e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18‐as törzskörmérettel.
/12/ Az építési övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 4.§ /6/ bekezdésekben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.
Ipari gazdasági terület ‐ energiaszolgáltatási terület
26.§
/1/ Az ipari gazdasági terület energiaszolgáltatási terület, a Szabályozási terven Gip‐e jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban az energiaszolgáltatás építményeinek elhelyezésére szolgál.
/2/ Ipari gazdasági terület energiaszolgáltatási területen önálló épületként elhelyezhető:
a) biogáz üzem üzemeltetéséhez szükséges építmények;
b) jelentős zavaró hatású ipari tevékenységi célú épületek közül a nagy zajt keltő épületek.
/4/ Ipari gazdasági terület energiaszolgáltatási területen kivételesen sem helyezhető el:
a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási épület,
b) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
/5/ Az energiaszolgáltatási terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

Építési övezet jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe (m2)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építmények legnagyobb építménymagassága (m9

Minimális zöldfelület aránya (%)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója

Gip-e

SZ

2 ha

60

40

7,5*

40

0,6
SZ ‐ szabadonálló beépítés
* ‐ lásd /9/ bekezdés
/6/ Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.
/7/ Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.
/8/ Az építési övezetek területén legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.
/9/ Ha az alkalmazott technológia nagyobb építmény magasságot követel meg az építési övezetben előírt megengedhető maximális építménymagasság legfeljebb 3 méterrel túlléphető.
/10/ Ipari gazdasági terület energiaszolgáltatási területen az építési telek beépíthetőségét a 4.§ /6/ bekezdésben foglaltaknak megfelelően, elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni.
/11/ Az övezet területén épület csak a telekhatártól legalább 10 m‐re helyezhető el.
/12/ Az építési övezetben a teljes telekméret minden 200 m2‐e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18‐as törzskörmérettel.
/13/ Az építési övezetek területén a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén a szabályozási terven jelölt 5‐20 méteres sávban többszintű növényzet (gyep‐, fa‐ és cserjeszint) telepítése kötelező.
Különleges területek
27.§
/1/ Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:
a) temetők területe (K‐T, K‐Kgy)
b) szabadidőpark (K‐Szp)
/2/ A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem megengedett.
Különleges terület ‐ Temető terület
28.§
/1/ Különleges terület temető terület a Szabályozási terven K‐T jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.
/2/ A különleges terület temető terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

Építési övezet jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe (m2)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építmények legnagyobb építménymagassága (m9

Minimális zöldfelület aránya (%)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója

K-T

SZ

5000

60

10

4,5*

70

0,15
SZ ‐ szabadonálló beépítés
* ‐ Lásd /7/ bekezdés
/3/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be a 4. § /7‐9/ bekezdések figyelembe vételével.
/4/ Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.
/5/ Különleges terület temető területen legfeljebb 1 építményszintű épület helyezhető el.
/6/ A temető körül min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó, területe nem szolgál temetkezési helyként.
/7/ Harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság legfeljebb 3 méterrel túlléphető.
Különleges terület ‐ Szabadidőpark
29.§
/1/ Különleges terület szabadidőpark terület a Szabályozási terven K‐szp jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a szabadidő eltöltését szolgáló, sport, kulturális, szórakoztató, szociális és kereskedelmi vendéglátó építmények elhelyezésére szolgál.
/2/ A szabadidőpark területén kizárólag
a) sportépítmények;
b) kulturális építmények;
c) egyéb közösségi szórakoztató épületek;
d) a sport építmények kiszolgáló létesítményei;
e) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények;
f) valamint igazgatási épületek helyezhetők el.
/3/ A különleges terület szabadidőpark építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

Építési övezet jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe (m2)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építmények legnagyobb építménymagassága (m9

Minimális zöldfelület aránya (%)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója

K-SZp

SZ

4000

40

15

4,5

70

0,15
SZ‐ szabadonálló beépítés
/4/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be a 4. § /7‐9/ bekezdések figyelembe vételével.
/5/ Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.
/6/ Különleges terület turisztikai területen a megengedhető legnagyobb szintszám F+T.
Beépítésre nem szánt területek
30.§
/1/ A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:
a) Erdőterületek
Védelmi (védett és védőerdő) (Ev, Emv)
Gazdasági erdő (Eg)
Egészségügyi, szociális, turisztikai (Et)
b) Mezőgazdasági területek:
Általános mezőgazdasági terület ‐ szántó (Má1, Má3)
Általános mezőgazdasági terület ‐ gyep (Má2, Má4)
c) Vízgazdálkodási terület
Vízfelszín (Vv)
Vízbeszerzési hely (Vb)
d) Közlekedési és közmű terület
Közúti (Köu)
Közműterület (Kmű)
Erdőterület
31.§
/1/ A Szabályozási terven erdőterület az „E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, illetve a terv szerint erdősítésre javasolt ingatlanok területe.
/2/ A közigazgatási területen lévő erdőterületek elsődleges rendeltetésük szerint:
a) védelmi erdők (Ev), (Emv)
b) gazdasági erdők (Eg),
c) egészségügyi – szociális, turisztikai (Et) erdők lehetnek.
/3/ Az erdő művelési ág létrejöttéig a területeken az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.
/4/ Az erdőterületen kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi vagy természetvédelmi céllal létesíthető.
/5/ A védelmi célú erdőterületeken tarvágás csak kivételesen indokolt esetben – betegség, viharkár stb. – végezhető.
/6/ Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb más tevékenység folytatható, amely az erdő rendeltetését nem zavarja.
Erdőterület – védelmi terület
32.§
/1/ A védelmi rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven Ev, illetve Emv (mezővédő erdősáv) jellel jelölt területek, melyek elsődlegesen a természeti környezet és különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.
/2/ Az Ev, illetve Emv övezeti jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el és épített, aljzatszerű beton‐ vagy kőfelületek sem létesíthetőek.
/3/ Az OTÉK‐ban felsorolt építmények – távközlési és energetikai magas építmény, adótorony, antenna – kivételével akkor helyezhetők el, ha az erdő természeti értékeit és védelmi rendeltetését nem zavarják és létesítésüket az erdészeti, illetve természetvédelmi hatóság engedélyezi.
/4/ A védelmi rendeltetésű erdőterületeken bánya nem nyitható. A folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, az erdő többcélú rendeltetését (természetvédelem, talajvédelem, tájképvédelem, turisztikai funkció
stb.) figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás és természetes módszerű erdőfelújítás végezhető.
/5/ Az övezetbe tartozó erdőterületeken zárt faállományú erdők telepítendők. Az új telepítésnél kizárólag honos fajok használhatók.
/6/ Az Emv jelű mezővédő erdősávot legalább 15 méter szélességben, 3 szintű fás növényzetből kell létesíteni.
Erdőterület – gazdasági erdők területe
33.§
/1/ A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven Eg jellel jelölt területek, amelyeken a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
/2/ Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdőrendeltetésének megfelelő erdő‐ és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján. Az épület elhelyezés feltételei:
a) a beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10 ha),
b) a beépítés módja: szabadon álló,
c) a beépítés mértéke legfeljebb 0,5%,
d) az építménymagasság legfeljebb 4,5 m.
/3/ A gazdasági erdőterületen szakszerű, természetkímélő erdőgazdálkodást kell folytatni.
Erdőterület – egészségügyi, szociális, turisztikai erdők területe
34.§
/1/ Az egészségügyi – szociális, turisztikai erdők a Szabályozási terven Et jellel jelölt területek.
/2/ Az Et övezeti jelű turisztikai erdők területén elhelyezhetők a vadászatot, pihenést, testedzést, az erdőhöz kötődő rekreációt, valamint az oktatást, bemutatást, szállást és vendéglátást szolgáló épületek.
/3/ Az Et övezeti jelű turisztikai erdők területén épületek, építmények elhelyezésének feltételei:
a) a beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10 ha),
b) a beépítés módja: szabadon álló,
c) a beépítés mértéke legfeljebb 3,0%,
d) a megengedett max. építménymagasság 4,5 m.
Mezőgazdasági terület
35.§
/1/ A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint meghatározott esetekben lakó funkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.
/2/ Az egyes mezőgazdasági övezetekben az övezeti szabályozásnál kisebb telkeken épület nem helyezhető el és az építmények közül is csak az OTÉK‐ban felsorolt építmények helyezhetők el.
/3/ A mezőgazdasági területen a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők. A lakóépületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 métert.
/4/ A mezőgazdasági területen az új épületek körül takaró fásítást kell létesíteni.
/5/ A mezőgazdasági területen a szélerózió elleni védelem és a helyi klíma javítása céljából mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők. Az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerinti pótlásukról gondoskodni kell.
/6/ Az övezetben lévő meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható.
/7/ Az általános mezőgazdasági területen az illetékes hatóságok, illetve a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság egyetértése esetén gyep, erdő, vízfelület, sportolási célú gyep létesíthető.
Általános mezőgazdasági terület (Má)
36.§
/1/ Általános mezőgazdasági területbe az Má jellel szabályozott árutermelésre alkalmas szántó, gyümölcsterületek, egyéb ültetvényterületek, illetve az elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyepterületek tartoznak.
/2/ Az általános mezőgazdasági területek a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás szerint:
a) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má1)
b) általános mezőgazdasági terület – gyep (Má2),
c) általános mezőgazdasági terület – szántó, ültetvény (Má3),
/3/ Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben bármely épület csak a környezeti hatásokat feltáró eljárás szerint helyezhető el.
/4/ Az Má1 jelű általános mezőgazdasági terület:
a) A Szabályozási terven Má1 jellel jelölt övezet szántóföldi művelésre, illetve ültetvény létesítésére kijelölt terület,
b) Az Má1 jelű övezetben épületek, építmények elhelyezése – a szélerőmű‐torony elhelyezésére vizsgálat alá vonható terület kivételével ‐ tilos.
/5/ Az Má2 jelű általános mezőgazdasági terület:
a) A Szabályozási terven Má2 jellel jelölt övezet elsődlegesen a gyepművelés céljára kijelölt terület,
b) Az Má2 jelű övezetben épületek, építmények elhelyezése tilos.
/6/ Az Má3 jelű általános mezőgazdasági terület:
a) A Szabályozási terven Má3 jellel jelölt övezet elsődlegesen nagyüzemi jellegű árutermelésre alkalmas terület, amely elsősorban szántóföldi művelés, illetve ültetvény telepítés, gondozás céljára kijelölt terület,
b) Az Má3 jelű övezetben a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan a növénytermesztés és az azzal kapcsolatos szolgáltatás, terményfeldolgozás, tárolás építményei, valamint lakófunkciójú épület létesíthető,
c) Az Má3 jelű övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők:
- a legkisebb beépíthető telek 10.000 m2 (1 ha),
- a beépítés módja szabadon álló (több épület létesíthető),
- a beépítés mértéke legfeljebb 2%,
- a megengedett maximális építménymagasság 4,5 m.
d) Az Má3 jelű övezetben a beépíthető alapterület a birtokközpontot kivéve legfeljebb 1000 m2,
e) Az Má3 jelű övezetben az OTÉK szerinti birtokközpont kialakítható, amennyiben a mezőgazdasági birtoktest bizonyítottan létezik és legalább 30 ha (300.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10.000 m2 (1 ha) kell legyen, a beépítés mértéke legfeljebb 20% lehet,
f) A birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza és a telek közútról megközelíthető,
g) A birtokközpont épületegyüttese körül 15 méter széles, többszintű erdősáv ültetendő a tájra jellemző, őshonos fajokkal.
Vízgazdálkodási terület
37.§
/1/ Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet.
/2/ A Vv jellel szabályozott övezet a folyóvizek, vízelvezető csatornák medre és parti sávja.
/3/ A Vb jellel szabályozott övezet vízbeszerzési terület.
/4/ A vízgazdálkodási területeken a vízgazdálkodással és a természetvédelemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
/5/ A vízfolyások, csatornák karbantartása érdekében a vízfolyások mellett 6,0‐6,0 méter szélességű kezelősáv biztosítandó, amelybe a galéria‐növényzeten kívül semmilyen más létesítmény nem helyezhető el.
/6/ A vízgazdálkodási területeken kiemelt figyelemmel kell lenni a vizek védelmére és a természetközeli állapot kialakítására. A vizek minőségét veszélyeztető tevékenység nem folytatható.
Közlekedési területek általános előírásai
38.§
/1/ Közlekedési terület a szabályozási terven a „Köu” jellel jelölt övezet, melyhez közlekedést szolgáló területek, közlekedési területek tartoznak.
/2/ A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.
/3/ Utat létesíteni, átalakítani, megszüntetni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, Útügyi Műszaki Előírások az OTÉK‐nak és jelen tervnek megfelelően szabad.
/4/ A magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. 6,0 m szélesség alatt magánút nem alakítható ki.
/5/ A közforgalom elől el nem zárt magánút létesítése engedély köteles tevékenység, így az csak abban az esetben engedélyezhető, ha azt a község Szabályozási terve tartalmazza.
/6/ Magánút kialakítása esetén az út‐ és közműépítési terveket engedélyeztetni kell az eljáró hatósággal.
/7/ Az építési (szabályozási) szélességen belül a – a közlekedésbiztonságot figyelembe véve ‐ közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
/8/ Vid közlekedési területeinek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv tartalmazza:

Út

Közlekedési terület jele

kategória

Közlekedési terület szélessége

Védőtávolság

belterület

külterület

8403 j.összekötő út

Köu-2

összekötőút K.V.A

Tervezett (30 m)

-

50 m – 50 m

8411 j.összekötő út

Köu-2

összekötőút K.V.A

Meglévő (12-16 m)

-

50 m – 50 m

Somlóvecse-Vid között összekötő út

Köu-2

összekötőút K.V.A

Meglévő (15-18 m)

-

-

Úttörő utca

Köu-4

gyűjtőút B._V. c-C-D.

Meglévő (12-18 m)

-

-

Petőfi Sándor utca

Köu-4

gyűjtőút B._V. c-C-D.

Meglévő (14-22 m)

-

-

Lakó és kiszolgáló utak

Köu-10

lakóút B.VI.d-A,B , C

Meglévő (8-16 m)

-

-

Egyéb feltáró mezőgazdassági és ipari kiszolgáló utak

Köu-8

Egyéb kiszolgáló út K.VIII.B.C

Meglévő
(14-16 m)

-

-
/9/ Az országos utak külterületi szakaszai mentén a védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyenépítési tevékenység csak az illetékes közlekedési hatóság és a közútkezelő hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.
/10/ A mező‐ és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0‐6,0 m sávon belül építmény, műtárgy nem helyezhető el.
/11/ Közterületi parkolók csak az alábbi helyeken létesíthetők parkolók:
a) élelmiszer bolt (15 hrsz) előtt 6 parkoló állás.
/12/ A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére, megfordulására.
/13/ Az utak burkolatának kialakításakor és a tűzcsapok elhelyezésekor figyelemmel kell lenni, hogy a tűzcsapról a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.
IV. FEJEZET
KÖZMŰ TERÜLETEK, KÖZMŰELLÁTÁS
39.§
/1/ Közterületen a közműhálózatokat, közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak, eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, az adott szabályozási szélességen belül.
/2/ A közműlétesítmények térszín alatti elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK, valamint a vonatkozó szabványok előírásait kell figyelembe venni.
/3/ A vonatkozó előírások értelmében a területen szükséges oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. A tűzcsapok távolsága a védendő létesítménytől 100 m‐nél nagyobb és 5 m‐nél kisebb nem lehet.
/4/ A község területén kút csak az egyéb jogszabályokban rögzített feltételek megléte esetén létesíthető.
/5/ A felszíni vizek minősége védelmében a vonatkozó jogszabályokban előírtakat kell figyelembe venni.
/6/ A Hajagos‐patak teljes vízgyűjtő területére kiterjedő vízrendezési tervet el kell készíteni.
/7/ A Hajagos‐patak, valamint mellékágaik mindkét oldalán 6‐6 méteres üzemeltetési és fenntartási sáv biztosítandó. Időszakos vízfolyások, árkok esetében ez az érték 3‐3 méter.
/8/ Gázellátó rendszerek létesítése esetében az vonatkozó szabványban megfogalmazottakat be kell tartani. Nagyközépnyomású vezetékek védőtávolsága épületektől 5‐5 m, középnyomású vezetékeknél ez az érték 4‐4 m.
/9/ A villamosművek biztonsági övezetében végezhető tevékenységeket, azok mikéntjét, a tilalmakat és korlátozásokat a vonatkozó jogszabály szerint kell megállapítani.
/10/ Az új beépítések közvilágítási hálózata kizárólag földkábeles kivitelű lehet. Hálózati rekonstrukció során a meglévő légvezetékeket földkábelre kell kiváltani.
/11/ A közterületek megvilágítását kategóriába sorolásuknak megfelelő módon kell biztosítani.
/12/ A távközlési létesítmények elhelyezését a vonatkozó jogszabályok alapján lehet engedélyezni.
/13/ Az új beépítések vezetékes távközlési hálózata és a kábeltelevíziós rendszer földkábeles kiépítettségű legyen.
/14/ A meglévő nem közterületen vezetett közüzemű ellátó vezetékek, vízelvezető árkok helyigényét ‐ ha azok építési korlátozást nem jelentenek ‐ szolgalmi jogos bejegyzéssel kell fenntartani. Építési korlátozás esetén azokat közterületre kell áthelyezni. A szolgalmi átvezetés tényét az illetékes földhivatalokban, a földrészletek tulajdoni lapjára be kell jegyezteti.
/15/ Bármilyen okból feleslegesé vált közműhálózatot el kell bontani. Funkcióját vesztett vezeték a földben nem maradhat.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40.§
/1/ E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
/2/ Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
1. SZ. MELLÉKLET ‐ FOGALOMMAGYARÁZAT
E rendelet alkalmazásában:
1. Alternatív szennyvíztisztító technológia: olyan szennyvízkezelési technológia, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére‐tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel‐és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyvizek tisztítása biológiai módszerekkel történik.
2. Birtokközpont: A mezőgazdasági területen több önálló telekből az 1. számú melléklet 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%‐os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtok‐központ), ha a telek területe legalább a 10 000 m2‐t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtok‐központ telkén a beépítettség a 45%‐ot nem haladhatja meg.
3. Egészségügyi‐szociális, turisztikai erdő: Egészségügyi‐szociális, turisztikai erdőnek minősül ‐ az 1996. évi LVI. törvény (Erdőtörvény) értelmében ‐ a gyógyintézet területén, valamint annak környezetében levő erdő (gyógyerdő), valamint a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt üdülőerdő (parkerdő).
4. Erdei termékek: Fa erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally. „Nem fa” erdei termékek: gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.
5. Építési hely (telek beépíthető része): az építési teleknek az elő‐, oldal‐ és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen ‐ a védőtávolságok megtartásával ‐ az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k).
6. Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatvonalának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú kiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal síkjára állított 45°‐os egyenes érint.
7. Főépület: fő rendeltetés szerinti funkciójú épület.
8. Házikert: a lakótelek Szabályozási tervben kertként szabályozott, be nem építhető része, amelyen elsődlegesen a saját ellátást szolgáló kerti növények (zöldségfélék, gyümölcs, szőlő) és az állatok takarmányául szolgáló növények
(kukorica) termeszthetők, illetve a lakók pihenését szolgáló díszkert alakítható ki.
9. Jelentős zavaró hatás: különlegesen veszélyes (tűz‐, robbanás‐, fertőző‐veszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó tevékenységből eredő hatás
10. Jó mezőgazdálkodási gyakorlat: célja a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése oly módon, hogy biztosítani lehessen a növények optimális tápanyagellátását, valamint a talajok termékenységének fenntartását, ugyanakkor be kell tartani a trágyázásra, trágyakezelésre, erózióvédelemre, öntözésre vonatkozó előírásokat.
11. Kertészeti szakvélemény (fakivágásról): Okleveles kertészmérnök által készített dokumentáció, melynek tartalma: műszaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágandó fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás oka és a pótlás módja.
12. Nem jelentős zavaró hatás: minden olyan tevékenységből fakadó hatás, mely a környezetét kevésbé zavarja zajjal, bűzzel, környezetszennyező kibocsátással.
13. Nyúlványos (nyeles telek): olyan telek, mely telekmegosztás során jön létre, úgy hogy a megosztást követően kialakul egy, a közterülettel továbbra is homlokvonalával kapcsolódó telek (visszamaradó telek) és egy „hátsó” telek (nyeles telek), mely a közterülethez mindössze egy, min. 3 m széles teleknyúlvánnyal kapcsolódik.
14. Óriásplakát: elemeiben vagy összességében a DIN AO méretet meghaladó méretű plakát.
15. Rekultivációs terv: hulladéklerakók, tájsebek környezetvédelmi előírásoknak megfelelő felszámolására, tájba illesztésére és további hasznosítására vonatkozó dokumentáció, amelyet a területileg illetékes hatóságok számára kell benyújtani.
16. Rendezett telek: rendezettnek tekinthető egy telek, ha a Szabályozási tervekben előírt telekalakítási eljárást (közterület céljára való területlejegyzés) maradéktalanul elvégezték, s azt végrehajtották (kerítésáthelyezés, épületbontás,)
17. Tájképvédelmi‐tájesztétikai szakvélemény: Okleveles tájépítészmérnök által készített dokumentáció, mely szakmai szempontok értékelése alapján megállapítja, hogy az adott meglévő, vagy tervezett objektumtájesztétikai‐tájképvédelmi szempontok alapján a tájban megtartható, illetve elhelyezhető‐e. Amennyiben az objektum megtartható, a szakvéleménynek megalapozott szakmai szempontok alapján meg kell határozni, hogy
milyen beavatkozások szükségesek a tájba illesztéshez, illetve a kedvezőtlen hatások milyen módon csökkenthetők. Az értékelés, tájba illesztés fő szempontjai: helykiválasztás, formaválasztás, színválasztás, anyaghasználat,növényalkalmazás
18. Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el.
2. SZ. MELLÉKLET – TERMÉSZETVÉDELEM – HELYI VÉDELEM
Hrsz 06/3, 06/7‐8, 07/1, 07/5‐8, 08/1‐2, 09, 010, 011/1‐2, 014/4, 014/10‐11, 030/1, 030/4
Hrsz 42/5, 44.45, 47‐50, 51/1, 52‐58, 60, 63‐66, 72‐73, 830‐84, 98, 100, 106‐109, 111‐114
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás