Apácatorna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (IX.17.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról

2015.11.30.

Apácatorna Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés a) pontja szerint a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya és alkalmazása

1. §

/1/ E rendelet hatálya Apácatorna község közigazgatási területére terjed ki.

/2/ A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú, SZT-1 jelű belterületi és az M=1:10000 méretarányú, SZT-2, SZT- 2M/1, jelű külterületi szabályozási tervekkel (továbbiakban: Szabályozási terv) együtt alkalmazható.

/3/ Jelen építési szabályzat mellékletei:

1. sz. melléklet: Fogalommagyarázat

2. sz. melléklet: Sajátos jogintézmények

3. sz. melléklet: Szabályozási Terv

A szabályozás elemei

2. §

/1/ Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

a. szabályozási vonal;

b. belterület határa;

c. építési övezet, övezet határa és paraméterei;

d. telek be nem építhető része;

e. meglévő, megtartandó fasor;

f. a kötelező erejű megszüntető jel;

g. tömbönként kialakítható maximális telekszám;

h. sajátos jogintézmények;

i. védőtávolságok.

/2/ Az /1/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

Telekalakítás engedélyezési eljárás

3.§

/1/ Telekalakításra engedély kiadható, ha:

a. a telekalakítás a Szabályozási terven jelölésre került és a kialakítandó telekszám a Szabályozási terven jelölteknek megfelel,

b. a Szabályozási terven nem került külön kijelölésre, de az övezet paraméterei alapján a telekalakítás végrehajtható.

/2/ Építési telek alakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként nem jön létre:

a. nyúlványos (nyeles) telek (lásd: fogalommagyarázat),

b. olyan telek, amely közútról, vagy jelen jogszabály jóváhagyását megelőzően kialakított magánútról gépjárművel nem közelíthető meg, a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

/3/ Amennyiben egy építési övezetben a legkisebb kialakítható telekméret K-val jelölt, úgy a már kialakult telek tovább nem osztható, kizárólag telekhatárkorrekció lehetséges, legfeljebb 1 alkalommal, a telek területének legfeljebb 10%-át igénybe véve.

/4/ A település területén közműterület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

/5/ Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha a kialakuló építési telek, telek - minimális telekméretre, maximális beépítettségre és minimális zöldfelületre vonatkozó - paraméterei az építési övezet, övezet előírásaitól eltérnek./6/ Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

Építési és használatbavételi engedélyezési eljárás

4.§

/1/ Beépítésre szánt területen,

a. oldalhatáron álló beépítés esetén: 10 m

b. szabadon álló beépítés esetén: 16 szélességű telek is beépíthető.

/2/ Amennyiben egy belterületi, meglévő építési telek nagysága nem elégíti ki az építési övezet teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de nagyobb mint 550 m², és a /1/ bekezdésében foglalt minimális szélességi méreteket eléri, úgy beépíthető.

/3/ Ha egy építési telek területe vagy szélességi mérete az /1/,/2/ bekezdésben foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy:

a. a meglévő épület felújítható, tetőtere beépíthető és alapterülete az építési helyen (lásd: Fogalommagyarázat) belül bővíthető;

b. új épület nem építhető.

/4/ Ha egy épület önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken áll, s azon belül önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégíti ki a /1/ és /2/ bekezdésben foglalt minimális telekméreteket, s közterületi kapcsolata sincs, úgy:

a. a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül, felújítható, tetőtere beépíthető;

b. új épület nem építhető.

/5/ Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti - felújítható, tetőtere beépíthető, az építési helyen (lásd: Fogalommagyarázat) belül bővíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti építési helyre (lásd: Fogalommagyarázat) építhető.

/6/ Amennyiben egy épület külterületen ipari gazdasági terület építési övezetbe kerül, elvi építési engedélyt kell kérni a telek beépítésével kapcsolatos, valamint a településképi és építészeti követelmények tisztázására.

/7/ Beépítésre szánt területen a belterülethez közvetlenül nem kapcsolódó gazdasági és különleges területek kivételével – a csatornahálózat kiépítést követően - új épület építése csak teljesen közművesített építési telken lehetséges.

/8/ A közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége azokat a telkeket nem érinti, ahol az ivóvízellátás egyedileg, az ÁNTSZ által elfogadott módon megoldott.

/9/ A csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett szennyvíztároló vagy alternatív szennyvíztisztítási technológia (lásd: fogalommagyarázat) alkalmazása esetén is építhető épület.

/10/ A közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás kötelezettsége azokat az építési telkeket nem érinti, ahol olyan alternatív szennyvíztisztítási technológiát (lásd: fogalommagyarázat) alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.

Építmények elhelyezése

5. §

/1/ A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop:

a. belterületen, illetve a belterület 200 méteres környezetében, valamint tájképvédelmi területen és az országos ökológiai hálózat magterületén kivételes esetben sem helyezhető el,

b. egyéb területeken csak látványterv alapján helyezhető el.

/2/ 5 m-es vagy annál nagyobb előkertben és 6 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben:

a. kerti építmény;

b. a terepszintnél 0,5 m-nél nem magasabbra kiemelkedő, lefedés nélküli terasz;

c. közműbecsatlakozás építménye;

d. terepszint alatti háztartási tüzelőanyag tároló;

e. zárt szennyvíztároló;

f. kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

/3/ Az 5 m-nél kisebb előkertben csak:

a. közműbecsatlakozás építménye;

b. kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

Beépítési mód, építési hely

6. §

/1/ A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:

O oldalhatáron álló,

SZ szabadon álló,

/2/ Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely (lásd: Fogalommagyarázat) egyik határvonala:

a. az északi telekhatár;

b. észak-nyugati telekhatár;

c. észak-keleti telekhatár;

d. a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult telekhatár, mely esetben a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet.

/3/ Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet (lásd: fogalommagyarázat) az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához (lásd: fogalommagyarázat) igazodjon.

/4/ Az előkert, mely egyben építési vonal is:

a. túlnyomórészt beépített telektömb esetén a tömb érintett utcaszakaszán kialakult állapothoz igazodó kell legyen,

b. új beépítés esetén:

lakóterület esetében: 5 m;

ipari gazdasági terület esetében: legalább 10 m;

egyéb esetben: legalább 5 m.

/5/ Amennyiben az utcában jellemző beépítés előkert nélküli, úgy az új épület építési vonala legfeljebb 2,0 m-ig hátrahúzható, amennyiben az utca felől az épületet legalább 90 %-ban áttört kerítés határolja.

/6/ Fekvő telek (lásd: fogalommagyarázat) esetében az építési hely (lásd: Fogalommagyarázat) meghatározásánál a hátsókert 0 méterrel vehető figyelembe.

II. FEJEZET

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

Országos védelem

7.§

/1/ Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.

/2/ Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók.

Helyi védelem

8.§

/1/ A településen a helyi értékvédelmi rendelet szerinti területek, épületek, építmények állnak helyi védelem alatt.

/2/ A helyi védelem alatt álló épületek helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.

/3/ A helyi védelem alatt álló épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva, illetve helyreállítva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve, illetve helyreállítva a homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

/4/ A helyi védelem alatt álló épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

/5/ A helyi védelem alatt álló épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

/6/ Helyi védett épület bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor. A bontási engedélyhez részletes épületfelmérés és fotódokumentáció készítendő.

/7/ Helyi védelem alatt álló keresztek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

Általános építészeti előírások

9.§

/1/ A település belterületén nem alkalmazhatók az alábbi építési anyagok:

a. műanyag hullámlemez;

b. aluminium trapézlemez (gazdasági területeken kívül);

c. mesterséges pala;

d. bitumenes zsindely.

/2/ A település közigazgatási területén két vagy több szintes tetőterű épület nem létesíthető.

/3/ Az épületek egyik homlokzati felületre számított építménymagassága sem haladhatja meg az övezetben előírt építménymagasság + 1,50 m-t.

/4/ Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága sem haladhatja meg az 1,80 m-t.

/5/ A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

Régészeti területek

10.§

/1/ A település régészeti területeit a Szabályozási terv tartalmazza.

/2/ A régészeti érintettségű területen, a Szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

Reklám, hirdetőtábla

11.§

/1/ A település közigazgatási területén a 8.sz. főút külterületi szakasza menti 10 m-es területsáv kivételével óriásplakát (lásd: fogalommagyarázat) nem helyezhető el.

/2/ Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe vévehelyezhető csak el.

/3/ A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

Táj- és természetvédelem

12.§

/1/ A település területén az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges.

/2/ A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását. Az ingatlanok és épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a meglévő tájkarakterhez kell illeszkedni.

/3/ Külterületen az árutermelő mező- és erdőgazdasági területeket kivéve csak a tájra jellemző, őshonos növényfajok telepíthetők. A könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése tilos.

/4/ A település külterületén a szerkezeti jelentőségű utak, vízfolyások, időszaki csatornák mellé a Szabályozási terv szerint fasorokat, védősávokat kell telepíteni és a vízparti galéria-növényzetet fel kell újítani, ki kell egészíteni.

/5/ A helyi védett természeti értékeket és területeket a szabályozási terv tartalmazza.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

13. §

/1/ A település a felszíni víz állapota szerint érzékeny, a felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából érzékeny besorolású területhez tartozik, ahol a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.

/2/ A beépítésre szánt területen új létesítmények abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvizek megfelelő módon történő kezelése megoldott és biztosított. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők.

/3/ A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. Nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát károsan befolyásolják.

/4/ A Torna- patak mellett a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak védelmét, illetve létrehozását a vízfolyások két oldalán 50-50 méteres sávban biztosítani kell.

/5/ Állattartó telep működtetése esetén a telepet és a trágyatárolót a vonatkozó rendeletben előírtak szerint kell kialakítani.

A levegő védelme

14.§

/1/ A település levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendő, ezért tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

/2/ A település területén a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló rendelet szerint telken kívüli védelmi övezetet igénylő tevékenység csak a szabályozási terven ábrázolt helyen engedélyezhető.

/3/ A levegő védelme érdekében a rendeletben előírt légszennyezettségi ökológiai határértéket kell figyelembe venni.

A termőföld védelme

15.§

/1/ A település területén a kertek szennyvízzel történő öntözése tilos.

/2/ Épületek, létesítmények elhelyezésekor a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról kötelező gondoskodni.

Zaj elleni védelem

16.§

/1/ A gazdasági tevékenységből, illetve a közlekedésből származó környezeti zaj- és rezgésszint a lakóépületek környezetében a vonatkozó rendeletben meghatározott határértéket nem haladhatja meg.

/2/ A tervezett gyorsforgalmi út zajvédelmét úgy kell megoldani, illetve a nyomvonalat úgy kell megtervezni, hogy a vonatkozó jogszabályokban előírt határértékek teljesülése biztosított legyen.

Védőterületek, védőtávolságok

17.§

/1/ A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

a. közlekedési területek,

b. közművek, közműlétesítmények,

c. szennyvíztisztító,

d. ipari gazdasági területek,

/2/ A káros hatású tevékenység hatása nem közelítheti meg a már kialakult más rendeltetésű övezeteket a védőtávolságnál jobban.

/3/ A szennyvíztisztító körül kijelölt 150 méteres védőtávolságon belül lakóépület nem helyezhető el.

/4/ Az ipari gazdasági–agráripari övezet védőterületen (védőövezet, védősáv területén) belül épület, építmény csak az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával létesíthető. A beépíthetőség feltételeit az építésügyi hatóság állapítja meg a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján. A káros hatású tevékenység nem közelítheti meg a már kialakult más rendeltetésű övezeteket a védőtávolságnál jobban.

/5/ Az ipari gazdasági terület építési övezetben új építmény létesítése esetén – amennyiben a szabályozási terv védőtávolságot nem jelöl - a vonatkozó jogszabályokban előírt köenyezetvédelmi határértékeknek a telekhatáron belül kell teljesülnie.

III. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Beépítésre szánt terület

18.§

/1/ Apácatorna területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

a. Lakóterület

falusias lakóterület (Lf)

b. Gazdasági terület

ipari terület (Gip)

c. Különleges területek

mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)

sportterület (K-Sp)

Falusias lakóterület

19.§

/1/ Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, ahol gazdasági épületek is elhelyezhetők.

/2/ Falusias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető:

a. legfeljebb kétlakásos lakóépület;

b. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

c. szálláshely szolgáltató épület;

d. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

e. kézműipari építmény;

/3/ Falusias lakóterületen önálló főépületként kivételesen elhelyezhető:

a. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény.

/4/ Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

a. sportépítmény;

b. üzemanyagtöltő állomás.

/5/ A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb építménymagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
Lf1	O	1000	18	30	4,5*	60	0,5
Lf2	O	K	K	K	K	30	0,5

O - oldalhatáron álló beépítés

* - lásd /13/ bekezdés

/6/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be a 4.§ /7-10/ bekezdések figyelembe vételével.

/7/ Az Lf1 építési övezet építési telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben, az Lf1* övezetben legfeljebb 2 épületben helyezhető el.

/8/ Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

a. járműtároló;

b. háztartással kapcsolatos tárolóépület;

c. barkács műhely;

d. műterem;

e. a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye;

f. a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei;

g. kereskedelmi-, szolgáltató épület

helyezhető el.

/9/ Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

a. új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;

b. önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat elfogadását megelőzően épített főépület esetén;

történhet.

/10/ Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. Az állattartási rendelet megalkotásáig állattartó épület elhelyezhető.

/11/ A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részén (lásd: fogalommagyarázat) épület nem helyezhető el. Kizárólag a telkek utcafronti telekrésze építhető be a Szabályozási terven jelöltek szerint. A beépítési százalék és a minimális zöldfelület megállapításakor a telek be nem építhető részét figyelmen kívül kell hagyni.

/12/ Az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság földszintes gazdasági épületek esetében 7,5m, amennyiben az a főépület által a közterület irányából takart és nem rontja a településképet.

Ipari gazdasági terület

20.§

/1/ Az ipari gazdasági terület ipari terület a Szabályozási terven Gip jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.

/2/ Ipari gazdasági terület ipari területen önálló épületként elhelyezhető:

a. ipari tevékenységi célú épületek;

b. az ipari tevékenységhez kapcsolódó igazgatási és szociális épület.

/3/ Ipari gazdasági terület ipari területen önálló főépületként kivételesen elhelyezhető:

a. a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület.

/4/ Az ipari gazdasági terület ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb építménymagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
Gip	SZ	2ha	60	30	6,0*	40	0,8

SZ - szabadonálló beépítés

* - lásd /7/ bekezdés

/5/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, az 4.§ /7-10/ bekezdések figyelembevételével.

/6/ Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

/7/ Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság, ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb építménymagasság szükséges 9,0m.

/8/ Az építési övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását az 4.§ /6/ bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.

/9/ Ipari gazdasági terület ipari területen épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.

/10/ Az építési övezetben a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel.

/11/ Az építési övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (gyep-, fa- és cserjeszint) telepítése kötelező.

ülönleges területek

21.§

/1/ Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

a. mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)

b. sportterület (K-Sp)

Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület

22.§

/1/ A mezőgazdasági üzemi terület, a Szabályozási terven K-mü jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban az állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.

/2/ Az építési övezetben önálló épületként elhelyezhető:

a. állattartó épület és kiszolgáló épületei;

b. a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület;

c. egyéb mezőgazdasági üzemi létesítmények;

d. a területen folytetott tevékenységhez kapcsolódó igazgatási és szociális épület.

/3/ A mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb építménymagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
K-mü	SZ	2ha	60	30	6,0	40	0,8

SZ - szabadonálló beépítés

* - lásd /8/ bekezdés

/4/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, az 4.§ /7-10/ bekezdések figyelembevételével.

/5/ Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

/6/ Az építési övezet területén legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.

/7/ Ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg az övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság földszintes épület esetén 9,0m.

/8/ Az építési övezetben épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.

/9/ Az építési övezetben a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel.

Különleges terület - Sportterület

23.§

/1/ Különleges terület sportterület a Szabályozási Terven K-Sp jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

/2/ Különleges terület sportterületen kizárólag:

a. sportépítmények;

b. sportépítmények kiszolgáló létesítményei;

c. szálláshely szolgáltató épületek a beépíthető szintterület legfeljebb 20%-án;

d. a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények a beépíthető szintterület legfeljebb 20%-án;

helyezhetők el.

/3/ Különleges terület sportterületen lakóépület kivételesen sem helyezhető el.

/4/ A különleges terület sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb építménymagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
K-Sp	Sz	1ha	60	10	4,5*	70	0,15

SZ szabadonálló beépítés

* Lásd /7/ bekezdés

/5/ Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be az 4. § /7-10/ bekezdések figyelembe vételével.

/6/ Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

/7/ Sportcsarnok építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 10,0m.

/8/ Különleges terület sportterületen legfeljebb 2 építményszintű épület építhető.

Beépítésre nem szánt területek

24.§

/1/ A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

a. Különleges beépítésre nem szánt területek

Temető (Kk-T)

Bánya (Kk-B)

Szennyvíztisztítómű (Kk-Sz)

b. Zöldterület Zkp, Zkk)

c. Erdőterületek

Védelmi (védett és védőerdő) (Ev1, Ev2)

Gazdasági erdő (Eg)

d. Mezőgazdasági területek:

Általános mezőgazdasági terület - szántó (Má1, Má3)

Általános mezőgazdasági terület - gyep (Má2, Má4)

e. Vízgazdálkodási terület

Vízfelszín (Vv)

f. Közlekedési és közmű terület

Közúti (Köu)

Kötöttpályás (Kök)

Különleges beépítésre nem szánt terület - Temető

25.§

/1/ Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kk-T jellel szabályozott övezet, amely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

/2/ Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb építménymagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
Kk-T	SZ	K	K	2	4,5*	70	0,02

SZ - szabadonálló beépítés

* - Lásd /6/ bekezdés

/3/ Az övezet telkein több fő funkciójú épület építhető.

/4/ Az övezetben legfeljebb F+T építményszintű épület helyezhető el.

/5/ A temető körül min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó, területén csak urnasíros temetkezés végezhető.

/6/ Harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 3 méterrel túlléphető.

/7/ A meglévő temetők telke tovább nem osztható.

Különleges beépítésre nem szánt terület - Bánya

26.§

/1/ Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya a Szabályozási terven Kk-B jellel szabályozott övezet, amely kizárólag az ásványvagyon (homok, kavics) kitermeléséhez szükséges építmények, valamint a termelő tevékenységet kiszolgáló gazdasági, igazgatási és szociális épületek elhelyezésére szolgál.

/2/ Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb építménymagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
Kk-B	SZ	1ha	50	2	4,5	30	0,02

SZ - szabadonálló beépítés

/3/ Az övezet területén bányászati tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha a bányászati tevékenység felhagyását követően a terület bányatóként való hasznosíthása rekultivációs tervben rögzített.

Különleges beépítésre nem szánt terület – Szennyvíztisztító

27.§

/1/ Különleges beépítésre nem szánt terület - szennyvíztisztító a Szabályozási terven Kk-Sz jellel szabályozott övezet, amely kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás törvényben előírt módon történő elvégzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

/2/ A különleges terület szennyvíztisztító terület övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb építménymagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
Kk-Sz	SZ	1500	30	2	4,5	60	0,05

SZ- szabadonálló beépítés

/3/ Az övezet területén minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 5 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező.

Zöldterület

28.§

/1/ Zöldterület, közpark, közkert a Szabályozási terven Zkp és Zkk jellel szabályozott övezet, mely növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játszást szolgáló közterület.

/2/ Zkp övezetben elhelyezhető:

a. a pihenést, szabadidő eltöltést és testedzést szolgáló építmény;

b. a terület fenntartásához szükséges épület, építmény és közművek,

c. vendéglátó épület.

/3/ Zkp jelű övezetben az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel (lásd: fogalommagyarázat), 4,5 m-es építménymagassággal helyezhetők el.

/4/ Zkk jelű övezetben a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő pihenési, sportolási célú és játszótéri létesítmények és köztárgyak helyezhetők el.

/5/ Zkk jelű övezetben épület nem helyezhető el.

/6/ A zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át többszintű növényzetnek kell alkotnia.

/6/ Az övezet területein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

/7/ A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – betegséget nem okozó – növények telepíthetők.

/8/ A településen található zöldterületek területe nem csökkenthető, fel nem osztható.

/9/ Az övezet területén csak az EU-s szabványoknak megfelelő létesítmények és köztárgyak helyezhetők el.

Erdőterület

29.§

/1/ A szabályozási terven erdőterület az E jellel szabályozott erdő művelési ágú, illetve a terv szerint erdősítésre javasolt ingatlanok területe.

/2/ A közigazgatási területen lévő erdőterületek elsődleges rendeltetésük szerint

a. védelmi (Ev),

b. gazdasági (Eg)

erdők lehetnek.

/3/ Az erdő művelési ág létrejöttéig a területeken az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

/4/ Az erdőterületen kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi vagy természetvédelmi céllal létesíthető.

/5/ Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb más tevékenység folytatható, amely az erdő rendeltetését nem zavarja.

Erdőterület – védelmi erdők terül

30.§

/1/ A védelmi rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven Ev jellel jelölt területek (Ev1 – védőerdő, Ev2 - védett erdő), melyek elsődlegesen a természeti környezet és különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

/2/ Az övezetben épület nem helyezhető el.

Az OTÉK-ban felsorolt építmények – távközlési és energetikai magas építmény, adótorony, antenna kivételével – akkor helyezhetők el, ha az erdő természeti értékeit és védelmi rendeltetését nem zavarják.

/3/ Az Ev2 övezetben, a folyamatos borítottság érdekében, csak természetszerű, az erdő többcélú rendeltetését figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás és természetes módszerű erdőfelújítás végezhető, amennyiben a talajadottságok lehetővé teszik.

/4/ Az övezetbe tartozó erdőterületeken legkevesebb 85%-ban zárt faállományú erdők telepítendők. A fennmaradó rész gyepes, cserjés felületként alakítható ki. Ev2 övezetben, amennyiben a talajadottságok lehetővé teszik, az új telepítésnél kizárólag honos fajok használhatók.

Erdőterület – gazdasági erdők területe

31.§

/1/ A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven Eg jellel jelölt területek, amelyeken a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek (lásd: Fogalommagyarázat) előállítása és hasznosítása.

/2/ Gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el. Az épület elhelyezés feltételei:

c. a beépíthető telek területe legalább 100.000 m² (10 ha),

d. a beépítés módja: szabadon álló,

e. a beépítés mértéke legfeljebb 0,5%,

f. az építménymagasság legfeljebb 4,5 m.

/3/ A gazdasági erdőterületen szakszerű, természetkímélő erdőgazdálkodást kell folytatni.

Mezőgazdasági terület

32.§

/1/ A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint esetenként lakó funkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.

/2/ Az egyes mezőgazdasági övezetekben az övezeti szabályozásnál kisebb telkeken épület nem helyezhető el.

/3/ A mezőgazdasági területen a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők.

/4/ A mezőgazdasági területen az új épületek körül takaró fásítást kell létesíteni.

/5/ A mezőgazdasági területen a szélerózió elleni védelem és a helyi klíma javítása céljából mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők.

/6/ Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, de bővíteni csak az adott övezet előírásainak megfelelően lehetésges.

/7/ Mezőgazdasági területen gyep, erdő, vízfelület, sportolási célú gyep létesíthető.

Általános mezőgazdasági terület (Má)

33.§

/1/ Általános mezőgazdasági területbe az Má jellel szabályozott árutermelésre alkalmas szántó, gyümölcsterületek, egyéb ültetvényterületek, illetve az elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyepterületek tartoznak.

/2/ Az általános mezőgazdasági területek a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás szerint:

a. általános mezőgazdasági terület – szántó (Má1)

b. általános mezőgazdasági terület – gyep (Má2),

c. általános mezőgazdasági terület – szántó (Má3),

d. általános mezőgazdasági terület – gyep (Má4),

/4/ A Szabályozási terven Má1 jellel jelölt övezet szántóföldi művelésre, illetve ültetvény létesítésére kijelölt terület. Az övezetben épületek, építmények tilos.

/5/ A Szabályozási terven Má2 jellel jelölt övezet elsődlegesen a gyepművelésű terület. Az övezetben épületek, építmények elhelyezése tilos.

/6/ A Szabályozási terven Má3 jellel jelölt övezet elsődlegesen nagyüzemi jellegű árutermelésre kijelölt terület, ahol elsősorban szántóföldi művelés, illetve ültetvény telepítés, gondozás végzhető. Az övezetben a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan a növénytermesztés és az azzal kapcsolatos szolgáltatás, terményfeldolgozás, tárolás építményei, valamint lakófunkciójú épület létesíthető.

/7/ Az Má3 jelű övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők:

a. a legkisebb beépíthető telek 20.000 m² (2 ha),

b. a beépítés módja szabadon álló (több épület létesíthető),

c. a beépítés mértéke legfeljebb 2%,

d. a megengedett maximális építménymagasság 4,5 m,

e. a beépíthető alapterület legfeljebb 1000 m²,

/8/ Az Má3 jelű övezetben az OTÉK szerinti birtokközpont (lásd: Fogalommagyarázat) kialakítható, amennyiben a mezőgazdasági birtoktest bizonyítottan létezik és legalább 30 ha (300.000 m²) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10.000 m² (1 ha) kell legyen, a beépítés mértéke legfeljebb 20% lehet,

/9/ A birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza és a telek közútról megközelíthető,

/10/ A birtokközpont épületegyüttese körül 15 méter széles, többszintű erdősáv ültetendő a tájra jellemző, őshonos fajokkal.

/11/ A Szabályozási terven Má4 jellel jelölt övezet elsődlegesen gyepművelés, legeltető állattartás végezhető. Az övezetben a gyepgazdálkodás a környezetet nem károsító állattartás, továbbá az állattartáshoz kapcsolódó szolgáltatás, tárolás termékfeldolgozás építményei, valamint lakófunkciójú épületek létesíthetők. Az eltérő funkciók hagyományos tanya jelleggel több épületben is elhelyezhetők.

/12/ Az Má4 jelű övezetben az épület elhelyezés feltételei a következők:

a. a beépíthető telek területe legalább 30.000 m² (3 ha),

b. a beépítés módja szabadon álló (több épület is építhető),

c. a beépítés mértéke legfeljebb 2,0%,

d. a megengedett építménymagasság 4,5 m,

a. e beépíthető alapterület legfeljebb 800 m².

/13/ Az Má4 jelű övezetben az OTÉK szerinti birtokközpont (lásd: Fogalommagyarázat) nem alakítható ki.

Vízgazdálkodási terület

34.§

/1/ Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet.

/2/ A Vv jellel szabályozott övezet a folyóvizek, tavak, időszakosan vízzel borított területek és vízelvezető csatornák medre és parti sávja.

/3/ A vízgazdálkodási területeken a vízgazdálkodással és a természetvédelemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

/4/ A vízfolyások, csatornák mellett 6,0-6,0 méter szélességű kezelősáv biztosítandó, amelybe a galéria-növényzeten kívül más nem helyezhető el.

/5/ A vízgazdálkodási területeken kiemelt figyelemmel kell lenni a vizek védelmére és a természetközeli állapot kialakítására. A vizek minőségét veszélyeztető tevékenység nem folytatható.

Közlekedési terület

35.§

/1/ Közlekedési terület a szabályozási terven a „Köu” vagy „Kök” jellel jelölt területfelhasználási egység, melyhez közlekedést szolgáló területek, közlekedési területek tartoznak.

/2/ A magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A települések területén 6,0 m szélesség alatt magánút nem alakítható ki.

/3/ Az építési (szabályozási) szélességen belül a – a közlekedésbiztonságot figyelembe véve - közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

/4/ Apácatorna közlekedési területeinek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv (belterületi SZT-A1 és külterületi SZT-2 tervlap) tartalmazza:

Út	Közlekedési terület jele	kategória	Közlekedési terület szélessége	Védőtávolság
Út	Közlekedési terület jele	kategória	Közlekedési terület szélessége	belterület	külterület
8 sz. főút	Köu-1	I. rendű főút K.IV.A	Meglévő (14-20 m)	-	100m-100m
7326 j. összekötő út	Köu-2	összekötőút K.V.A.	Meglévő (12 22 m)	-	50m-50m
8414 j. összekötő út	Köu-2	összekötőút K.V.A.	Meglévő (12 14 m)	-	50m-50m
73183 j. bekötő út	Köu-2	összekötőút K.V.A.	Meglévő (12 20 m)	-	50m-50m
Kossuth Lajos utca	Köu-4	gyűjtőút B.V. c-C,D.	Meglévő (12-22 m)	-	-
Lakó és kiszolgáló utak	Köu-10	lakóút B. VI. d-A,B,C.	Meglévő (8-18 m)	-	-
Egyéb feltáró mezőgazdasági és ipari kiszolgáló utak	Köu-8	Egyéb kiszolgáló út K.VI. B,C	Meglévő (4-12 m)	-	-

/5/ A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény, műtárgy nem helyezhető el.

/6/ A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, ill. területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére, megfordulására.

/7/ Az utak burkolatának kialakításakor és a tűzcsapok elhelyezésekor figyelemmel kell lenni, hogy a tűzcsapról a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.

/8/[3]

IV. FEJEZET

Közmű területek, közműellátás

36.§

/1/ Közterületen a közműhálózatokat, közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak, eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, az adott szabályozási szélességen belül.

/2/ A közműlétesítmények térszín alatti elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK, valamint a vonatkozó szabványok előírásait kell figyelembe venni.

/3/ Az elkészült közcstornába csapadékvizet, állati eredetű hígtrágyát vezetni tilos.

/4/ A területen szükséges oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. A tűzcsapok távolsága a védendő létesítménytől 100 m-nél nagyobb és 5 m-nél kisebb nem lehet.

/5/ Kút csak az egyéb jogszabályokban rögzített feltételek megléte esetén létesíthető.

/6/ Az élővízfolyások és mellékágaik mindkét oldalán 6-6 méteres üzemeltetési és fenntartási sáv biztosítandó. Időszakos vízfolyások, árkok esetében ez az érték 3-3 méter.

/7/ A közterületek megvilágítását kategóriába sorolásuknak megfelelő módon kell biztosítani.

/8/ A meglévő nem közterületen vezetett közüzemű ellátó vezetékek, vízelvezető árkok helyigényét - ha azok építési korlátozást nem jelentenek - szolgalmi jogos bejegyzéssel kell fenntartani. Építési korlátozás esetén azokat közterületre kell áthelyezni. A szolgalmi átvezetés tényét az illetékes földhivatalokban, a földrészletek tulajdoni lapjára be kell jegyezteti.

/9/ Bármilyen okból feleslegesé vált közműhálózatot el kell bontani. Funkcióját vesztett vezeték a földben nem maradhat.

V. FEJEZET

A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló

Sajátos jogintézmények

37.§

/1/ Apácatorna Község Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg Szabályozási terven és az 3. sz. mellékletben jelölt területen.

/2/ Az elővásárlási jogot az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

/3/ A beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlanokat a Szabályozási terv és az 2. sz. melléklet tartalmazza.

Vi. FEJEZET

Záró rendelkezések

38.§

/1/ E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

/2/ Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

[3] Hatályon kívül helyezte a 10/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan 2015. november 30. napjától.

1. sz. melléklet

- Fogalommagyarázat

E rendelet alkalmazásában:

1. Beépítettség: a bruttó földszinti alapterület és a telekterület hányadosa.

2. Birtokközpont: A mezőgazdasági területen több önálló telekből az 1. számú melléklet 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtok-központ), ha a telek területe legalább a 10 000 m²-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtok-központ telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.

3. Erdei termékek: Fa erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally. „Nem fa” erdei termékek: gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.

4. Építési határvonal: a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak.

5. Építési hely (telek beépíthető része): az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k).

6. Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal széllességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal síkjára állított 45 fokos egyenes érint.

7. Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.

8. Házikert: a lakótelek Szabályozási tervben kertként szabályozott, be nem építhető része, amelyen elsődlegesen a saját ellátást szolgáló kerti növények (zöldségfélék, gyümölcs, szőlő) és az állatok takarmányául szolgáló növények (kukorica) termeszthetők, illetve a lakók pihenését szolgáló díszkert alakítható ki.

9. Homlokzatmagasság (H): az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

a. a kémények, szellőzőkürtök, tetőszerelvények magasságát,

b. a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

c. a vizsgálat homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságútetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak,

d. terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá

e. a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmények”) homlokzatmagasságát, ha az a 12 m magasságot nem haladja meg.

10. Jelentős zavaró hatás: különlegesen veszélyes (tűz-, robbanás-, fertőző-veszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó tevékenységből eredő hatás

11. Jó mezőgazdálkodási gyakorlat: célja a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése oly módon, hogy biztosítani lehessen a növények optimális tápanyagellátását, valamint a talajok termékenységének fenntartását, ugyanakkor be kell tartani a trágyázásra, trágyakezelésre, erózióvédelemre, öntözésre vonatkozó előírásokat.

12. Kialakult telek: Azon tömbbe tartozó építési telkek vagy telkek összessége, amelyek felosztása már megtörtént, tovább nem oszthatók, telekalakítás telekegyesítésen kívül nem végezhető. Telekhatárkorrekció esetén az érintett telek területe maximum 10%-ban módosulhat.

13. Kialakult beépítési mód: A település már beépült részén történelmileg kialakult beépítési mód, mely nem határozható meg egyértelműen, oldalhatáron álló, vagy szabadon állóként. A kialakult beépítési módhoz való alkalmazkodás új épület építése esetén is megengedett.

14. Nem jelentős zavaró hatás: minden olyan tevékenységből fakadó hatás, mely a környezetét kevésbé zavarja zajjal, bűzzel, környezetszennyező kibocsátással.

15. Nyúlványos (nyeles telek): olyan telek, mely telekmegosztás során jön létre, úgy hogy a megosztást követően kialakul egy, a közterülettel továbbra is homlokvonalával kapcsolódó telek (visszamaradó telek) és egy „hátsó” telek (nyeles telek), mely a közterülethez mindössze egy, min. 3 m széles teleknyúlvánnyal kapcsolódik.

16. Óriásplakát: elemeiben vagy összességében a DIN AO méretet meghaladó méretű plakát.

17. Rekultivációs terv: hulladéklerakók, tájsebek környezetvédelmi előírásoknak megfelelő felszámolására, tájba illesztésére és további hasznosítására vonatkozó dokumentáció, amelyet a területileg illetékes hatóságok számára kell benyújtani.

18. Alternatív szennyvíztisztítási technológia: olyan szennyvízkezelési technológia, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel-és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyvizek tisztítása biológiai módszerekkel történik.

19. Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el.

1. Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határolt. (Építési tv. 2.§, 25. pont.)A tömb határait jelentheti tehát a közterületi határ (meglévő szabályozási vonal), a belterülethatár, az igazgatási határ, valamint beépítésre nem szánt terület határa is.

21. Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

21. Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal, melyek áttetsző felületeinek arány max. 70%.

2. sz. melléklet – Sajátos jogintézmények

Elővásárlási jog: Kossuth utca 28., hrsz 29., falumúzeum kialakítása céljából

Beültetési kötelezettség:

0107/4,5 és 074/1 hrsz

3.sz.melléklet

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

Apácatorna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (IX.17.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak