95/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet
a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról1
2009.05.01.
„1. § (1) A Kat. 9. §-ának megfelelően a Kormány katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntései előkészítéséért, a döntések összehangolásáért a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) mint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 25. § (1) bekezdése szerinti tárcaközi bizottság a felelős. 2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
a) elnöke: a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,
b) tagjai: az agrárpolitikáért, az államháztartásért, a bányászati ügyekért, az egészségügyért, az elektronikus hírközlésért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az energiapolitikáért, a gazdaságpolitikáért, a határrendészetért, a honvédelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a kormányzati, közigazgatási informatikáért, a környezetvédelemért, a közlekedésért, a külpolitikáért, az oktatásért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a rendészetért, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszter, vagy az általa megbízott állami vezető.
(2) A KKB ülésén állandó jelleggel, tanácskozási joggal részt vesz:
a) a KKB Titkársága vezetője,
b) a KKB Tudományos Tanács elnöke,
c) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) főigazgatója.
(3) A KKB ülésén a KKB elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal vesz(nek) részt:
a) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója,
b) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka,
c) a Honvéd Vezérkar főnöke,
d) a KKB Operatív Törzs vezetője,
e) a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke,
f) a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke,
g) az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) főigazgatója,
h) az országos főállatorvos,
i) az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke,
j) az Országos Mentőszolgálat főigazgatója,
k) az országos rendőrfőkapitány,
l) az országos tisztifőorvos,
m) a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka,
n) a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főigazgatója,
o) azon megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, akit a KKB napirendjén szereplő kérdés érint, továbbá
p) a KKB elnöke által meghívott szakemberek.
(4) A (3) bekezdésben felsoroltak meghívására a napirend által érintett KKB-tag kezdeményezésére, és a KKB elnökének döntése alapján is sor kerülhet. (5) A KKB elnökét akadályoztatása esetén – általános helyettesítési jogkörrel – a rendészetért felelős miniszter helyettesíti. A rendészetért felelős miniszter az általános helyettesítési jogkörében végzett tevékenységéről a KKB elnökét tájékoztatja.
(6) A KKB tagjait akadályoztatásuk esetén a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, a tanácskozási joggal rendelkező személyeket szervezetszerű helyettesük képviseli, akiket a KKB ülésén a helyettesített személlyel azonos jogok illetnek meg.”
„(1) A KKB állandó jelleggel Titkárságot, Veszélyhelyzeti Központot, valamint katasztrófahelyzetben Operatív Törzset és védekezési munkabizottságot működtet.
(2) A KKB Titkársága és a KKB Operatív Törzse a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bázisán, Veszélyhelyzeti Központja az OKF bázisán működik. A KKB Titkársága működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a KKB Veszélyhelyzeti Központ működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az OKF, míg a KKB Operatív Törzs működését együttesen biztosítják. A (8) bekezdésben meghatározott esetben a KKB Operatív Törzs az OKF-en is működhet. (3) A KKB Titkársága és a KKB Operatív Törzs vezetőjét a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a KKB Veszélyhelyzeti Központ vezetőjét az OKF főigazgatója nevezi ki.
a) előkészíti a KKB üléseit, gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról,
b) figyelemmel kíséri a jogszabályokban és a KKB éves feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásának helyzetét, melyről havonta tájékoztatja a KKB elnökét és az üléseken a KKB-t,
c) összeállítja a KKB elnökének a Kormány részére szóló éves beszámolóját.”
„(7) A KKB Operatív Törzs a védekezési munkabizottság működésének megkezdéséig végzi a katasztrófa következményeinek elhárítására vonatkozó operatív döntések előkészítését, és javaslatot tesz a végrehajtásra az érintett miniszterek részére.”
„(8) A KKB Operatív Törzs a védekezési munkabizottság működésének megkezdését követően a KKB elnöke által meghatározott, a katasztrófákkal összefüggő lakosságvédelmi feladatok koordinálásával kapcsolatos feladatokat látja el.”
„(1) Katasztrófahelyzetben a KKB döntés-előkészítő szerveként a szakmai feladatok ellátását védekezési munkabizottság koordinálja.
(2) Az a miniszter, akinek az adott katasztrófatípus kezelése az első helyi felelősségébe tartozik, védekezési munkabizottságot hoz létre és működtet – különösen – a következő esetekben:
a) az ár- és belvizek elleni védekezés irányítására, a vízügyi infrastruktúrát ért károk felszámolására a vízgazdálkodásért,
b) a rendkívüli időjárási helyzetben történő védekezés irányítására a közlekedésért,
c) a veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás – felszíni, a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződése, légszennyezettség, veszélyes hulladékok – felszámolásának irányítására a környezetvédelemért,
d) a nukleárisbaleset-elhárításra a katasztrófák elleni védekezésért,
e) a földrengés következményeinek felszámolására a katasztrófák elleni védekezésért,
f) a Kat. 3. § w) pontja szerinti veszélyes ipari üzem működése során keletkezett katasztrófa következményei felszámolásának irányítására a katasztrófák elleni védekezésért, g) a Kat. 3. § w) pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos – ipari létesítményekben, veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező – veszélyhelyzeti szintet elérő esemény (ipari katasztrófa) következményei felszámolásának irányítására az iparügyekért, h) a Kat. 3. § w) pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos – szénhidrogén kitermelésben bekövetkező – veszélyhelyzeti szintet elérő esemény (ipari katasztrófa) következményei felszámolásának irányítására a bányászati ügyekért, i) a tömeges méretű migráció kezelésére az idegenrendészetért és menekültügyért,
j) a humán járványok megelőzésének és felszámolásának irányítására az egészségügyért,
k) a veszélyhelyzeti szintű hőhullám időszakára az egészségügyért,
l) az állati eredetű járványok, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos események megelőzésének és felszámolásának irányítására az élelmiszerlánc-felügyeletért,
m) a veszélyhelyzeti szintet elérő légi, közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek, valamint a katasztrófák kezelése és a nemzetközi segítségnyújtás során szükséges szárazföldi, vízi és légi szállítási feladatok, kapacitások biztosítására és a közlekedési, hírközlési infrastruktúrát ért károk felszámolására a közlekedésért,
n) a kormányzati, közigazgatási informatikai rendszerek zavarai, leállása vagy összeomlása miatt bekövetkező események kezelésére, valamint következményei felszámolásának irányítására a kormányzati, közigazgatási informatikáért
való felelőssége körében.”
„(1) A védekezési munkabizottság vezetője az 5. § szerint védekezési munkabizottságot létrehozó és működtető miniszter által kijelölt vezető beosztású személy. Az 5. § (2) bekezdés d) pontja szerinti védekezési munkabizottságot az OAH főigazgatója, az 5. § (2) bekezdés e)–f) pontja szerinti védekezési munkabizottságot az OKF főigazgatója vezeti. A védekezési munkabizottság tagjai az érintett minisztériumok és más központi államigazgatási szervek vezetői által kijelölt szakemberek.” „(5) A védekezési munkabizottság és a KKB Operatív Törzs nukleáris veszélyhelyzetben a KKB elnökének intézkedésére a KKB összehívása nélkül is működhet.”
„(6) A védekezésre való felkészülés érdekében a KKB Operatív Törzs és a védekezési munkabizottságok a KKB által meghatározottak szerint gyakorlatot, illetve a teljes katasztrófavédelmi irányítási rendszert érintően rendszergyakorlatot tartanak.”
„A KKB működése. A KKB elnökének és tagjainak a KKB működésével kapcsolatos feladatai
6/A. § (1) A KKB – tagjai kétharmadának szavazatával – maga határozza meg ügyrendjét. (2) A KKB szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tart ülést.
(3) A KKB tevékenységét a KKB elnöke irányítja.
b) felügyeli a rendelkezésére bocsátott költségvetési források felhasználását, irányítja a bizottsági szintű nemzetközi együttműködést,
ca) a KKB határozatainak és az érintett szervek, szervezetek együttműködésének megvalósulását,
cb) a Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettségére, a katasztrófák hatásai elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégia, valamint a megelőzés és a felkészülés éves nemzeti terve előkészítését, a kapcsolódó költségvetések tervezését,
cc) az országos katasztrófavédelmi információs rendszer létrehozásáról, a KKB Kommunikációs és Információs Központjának kiépítéséről és működtetéséről szóló javaslatok megvalósulását,
cd) a tudományos kutató, elemző és értékelő tevékenységet,
ce) a védekezés irányítása során a kialakult veszélyhelyzetről beérkező információk folyamatos elemzését és az ezek alapján tett intézkedéseket,
cf) a következmények felszámolása és a helyreállítás során jelentkező feladatok végrehajtását, a kárfelmérést, továbbá a kormányzati pénzeszközök, valamint a segélyek hatékony felhasználását,
cg) az Országos Sugárfigyelő Jelző és Ellenőrző Rendszer tevékenységét,
ch) a lakossági tájékoztatási feladatok végrehajtását, különös tekintettel a médiával való együttműködésre.
a) irányítják szakterületükön a megelőzés védelmi feladatai ágazati végrehajtását, a védekezési tervek elkészítését,
b) a költségvetési tervezés rendszerében javaslatot tesznek az ágazati katasztrófavédelmi rendszer és szervek működéséhez szükséges pénzügyi feltételek biztosítására,
c) biztosítják a katasztrófavédelmi célú távközlési, informatikai, valamint ágazati mérő- és ellenőrző rendszerek összehangolt működtetését,
d) javaslatot tesznek az ágazat katasztrófavédelemben részt vevő szerveinek és a katasztrófavédelembe bevonható gazdálkodó, valamint az önkéntesen jelentkező civil szervezetek közül a tevékenységénél és szervezeténél fogva állandó együttműködésre alkalmas és a helyi részvételnél átfogóbb tevékenységre is képes szervezeteknek a kijelölésére, a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladataik meghatározására,
e) folyamatosan figyelemmel kísérik a szakterületükön jelentkező katasztrófaveszélyt jelentő jelenségeket, folyamatokat, intézkednek a veszély elhárításáról, illetőleg megteszik a szükséges intézkedéseket a feladatok kimunkálására, végrehajtására, és ezekről tájékoztatják a KKB elnökét,
f) folyamatosan ellenőrzik ágazatuk katasztrófa elhárítással kapcsolatos feladatainak végrehajtását,
g) irányítják az ágazat katasztrófavédelmi tevékenységével kapcsolatos nemzetközi együttműködést,
h) kijelölik a védekezési munkabizottságok vezetőit,
i) intézkednek az adott minisztériumban létrehozott védekezési munkabizottságok működési okmányainak elkészítésére,
j) biztosítják a védekezési munkabizottságok működésének feltételeit, és meghatározzák működésük helyét.”
(A védekezésre való felkészülés és a megelőzés során a KKB:)
„c) értékeli az előző év súlyos balesetei, katasztrófái kezelésének, a nemzetközi együttműködésnek és a kölcsönös segítségnyújtásnak, valamint az előző évi felkészülés tapasztalatait, erről, illetve a következő év katasztrófavédelmi, felkészülési, megelőzési feladatairól, a központi államigazgatási szervek katasztrófavédelmi gyakorlatairól, a következő évek ezirányú tevékenységének fő irányairól évente előterjesztést készít a Kormány részére,”
„(1) A KKB-t a védekezésre való felkészülés időszakában az éves feladattervnek megfelelően a KKB elnöke hívja össze.”
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
(3) Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
10. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 8. § (1) bekezdés a) pontjában, 13. § (2) bekezdés k) pontjában „az önkormányzati és területfejlesztési” szövegrész helyébe „a katasztrófák elleni védekezésért felelős” szöveg, 12. § (1) bekezdés felvezető szövegében „Az önkormányzati és területfejlesztési” szövegrész helyébe
„A katasztrófák elleni védekezésért felelős” szöveg, 17. § (1) bekezdésében, 17. § (2) bekezdés f)–g) és j) pontjában az „az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium” szövegrész helyébe „a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg, 17. § (2) bekezdés felvezető szövegében „Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium” szövegrész helyébe „A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg, 4. §-ában az „Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) vezetője” szövegrész helyébe az „OAH főigazgatója” szöveg, 6. § (2) bekezdésében az „Országos Atomenergia Hivatal” szövegrész helyébe az „OAH” szöveg, 11. § (3) bekezdés a) pontjában a „Koordinációs Titkárságon” szövegrész helyébe a „KKB Titkárságán” szöveg, 17. § (2) bekezdés i) pontjában a „KKB állandó Koordinációs Titkárságának” szövegrész helyébe a „KKB Titkárságának” szöveg, 8. § (2) bekezdés d) pontjában a „minisztériumok, országos hatáskörű szervek” szövegrész helyébe a „minisztériumok és más központi államigazgatási szervek” szöveg, 17. § (1) bekezdésében, 17. § (3) bekezdés felvezető szövegében „az országos hatáskörű szervek” szövegrész helyébe a „más központi államigazgatási szervek” szöveg, 17. § (3) bekezdés a) pontjában az „(országos hatáskörű szervek) és” szövegrész helyébe a „ ,más központi államigazgatási szervek, valamint” szöveg, 14. § (1) bekezdés c) pontjában „a megyei” szövegrész helyébe „az illetékes” szöveg, 3. § (5) bekezdésében a „Veszélyhelyzeti Központ” szövegrész helyébe a „KKB Veszélyhelyzeti Központ” szöveg, 3. § (6) bekezdésében „Az Operatív Törzs” szövegrész helyébe „A KKB Operatív Törzs” szöveg, 10. § (1) és (2) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében „az Operatív Törzs” szövegrész helyébe „a KKB Operatív Törzs” szöveg lép.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Korm. rendelet 4. §-át megelőző „A Kormányzati Koordinációs Bizottság vezetőjének illetékes helyettese” cím helyébe „A miniszter (kormánybiztos) feladatai” cím, 4. § (1) bekezdésében „a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: árvízvédelmi biztos)” szövegrész helyébe „a kormánybiztos” szöveg, 4. § (3) bekezdés felvezető szövegében „a miniszter – akadályoztatása esetén az államtitkár – mint a KKB vezetője illetékes helyettesének” szövegrész helyébe „a kormánybiztos” szöveg lép.
