Szalánta Község Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2010. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Szalánta Önkormányzatának Képviselőtestülete a többször módosított 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján, a területi sajátosságok és a helyi viszonyok figyelembe vételével az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet területi hatálya Szalánta teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építési telket vagy területet kialakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló jogszabály előírásai mellett e rendelet és a hozzá tartozó tervlapok (Dévényi és Társa Kft. D-2003-7 munkaszámú, V-2 és V-3 jelű tervlapja, valamint D-2010-5 munkaszámú módosításai) együttes alkalmazásával szabad.
Szabályozási elemek
2. § (1) A szabályozási tervek és jelen szabályozási előírások kötelező elemeit csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. Kötelezőnek kell kezelni a 2) bekezdésben nem említett elemeket.
(2) a) Az irányadó szabályozási elemek közül az irányadó telekhatár a szabályozás egy lehetséges változatát jelenti, módosítása jelen rendelet keretei között a szabályozási terv módosítása nélkül történhet.
Az építési engedélyezés általános és sajátos szabályai
3. § 1) Az elvi építési, építési engedélyezési és bejelentési terv készítése során ki kell kérni az önkormányzati, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét a helyi építészeti értékvédelem alatt lévő területet érintő engedélyezési és bejelentési tervhez.
4. § (1) A településeken végzett tervezési, építési munkálatok során keletkező földtani, talajmechanikai és geotechnikai adatok MBFH-hoz történő adatszolgáltatása kötelező.
(2) A terven jelölt felszínmozgás-veszélyes területeken építési telek alakításának feltétele a beépítési feltételeket tisztázó mérnökgeológiai és geotechnikai szakági alátámasztó munkarész elkészítése.
(3) A szabályozási terv előírásai szerint egyébként engedélyezhető építmény nem építhető, ha létesítése a felszíni vizek természetes elfolyását gátolja.
(4) A településen 1,50 m-nél magasabb támfal csak növényzettel takartan létesíthető.
5. § (1) Termőföld más célú hasznosítását csak a területileg illetékes Földhivatal engedélyezheti.
(2) Azokon a jelenleg mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken, amelyeket a terv beépítésre szánt területként kezel, a mezőgazdasági művelést mindaddig folytatni kell, amíg a tervezett beruházás tényleges megvalósítása el nem kezdődik.
6. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, átalakítása esetében is alkalmazni kell, de szabályos bővítés esetén a jelenlegi szabályozásnak meg nem felelő épületek, ill. épületrészek megtarthatók, meglévő alaprajzi kontúrjukon belül felújíthatók, korszerűsíthetők az országos szabályoknak megfelelően.
(3) A javasolt új közterületekkel határos telkeken a kerítés csak a tervezett közterületi határvonalon építhető.
(4) Beépítésre szánt területen az építési telkek legalább az alábbi közműellátással építhetők be:
Közterületek használata
7. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat vonatkozó rendelete szerinti hozzájárulása szükséges.
Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok
8. § (1) Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi.
(2) Nem vízzáró megoldással kialakított trágya- és trágyalétároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerő helytől 100 m-en belül.
Belterületi határ
9. § (1) A belterületi határvonalat a V-3 jelű tervlap tünteti fel.
(2) A település belterületébe az alábbi helyrajzi számú, beépítésre szánt területbe sorolt földrészletek bevonhatók:
Településszerkezet, területfelhasználás
10. § (1) A szabályozási terv
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Lakóterületek
Falusias lakóterület (Lf)
11. § (1) A falusias lakóterület 6 építési övezetbe sorolt.1 Az egyes övezetek lehatárolását a V-3 jelű tervlap ábrázolja.
a) A lakóterületen a megengedett minimális teleknagyságnál nagyobb, de annak kétszeresét el nem érő telken újonnan legfeljebb két különálló épület, ezen belül egy lakóépület helyezhető el.
b) A megengedett minimális teleknagyság kétszeresénél nagyobb telken újonnan legfeljebb három különálló épület, de legfeljebb két lakóépület elhelyezése engedélyezhető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatási engedélyezésének esetében is alkalmazni kell.
c) Az övezetben meghatározott kialakítható telekméretet el nem érő, de az előírások alapján még beépíthető telken csak egy épület, ezen belül legfeljebb két önálló rendeltetési egység, illetve egy lakás építhető.
d) Az egyes építési övezetekben meghatározott építménymagasságok értékét az utcai homlokzat magassága külön sem lépheti túl.
e) Az LF-1, Lf-3, Lf-4, és Lf-5 jelű övezetekben az egymás melletti főrendeltetésű épületek utcai homlokzatmagassága legfeljebb 1,5 m-rel térhet el egymástól.
(2) Az Lf-1 és Lf-2 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:
a) Az Lf-1 jelű építési övezet a szalántai falurész kialakult, hagyományos, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű része.
b) Az Lf-2 jelű építési övezet a védett településszerkezetű németi falurész kialakult, hagyományos, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű része.
c) Az építési övezetek telkein elhelyezhető:
|
A beépítés módja |
oldalhatáron álló |
||
|
A beépítettség legnagyobb mértéke |
|
||
|
Legkisebb zöldfelület |
40 |
% |
|
|
A kialakítható telek legkisebb szélessége |
16 |
m |
|
|
Előkert mérete |
0 – 5,0 (kialakulthoz illeszkedően) |
m |
|
|
Oldalkert legkisebb mérete |
|
m |
|
|
Hátsókert legkisebb mérete |
min. 6,0 |
m |
|
|
Az elhelyezhető főrendeltetésű építmények |
|
|
m |
|
legnagyobb épületszélessége |
10,0 |
m |
|
|
tetőidoma |
|
||
|
Terepszint alatti építmény |
elő- oldal- és hátsókert minimális méretébe nem nyúlhat |
||
|
Kerítések kialakítása |
max. 1,8 m magas, tömör, vagy áttört jellegű |
||
|
A beépítés módja |
oldalhatáron álló |
||
|
A beépítettség legnagyobb mértéke |
|
||
|
Legkisebb zöldfelület |
40 |
% |
|
|
A kialakítható telek legkisebb szélessége |
16 |
m |
|
|
Előkert mérete |
terv szerint, vagy 0,0 |
m |
|
|
Oldalkert mérete |
|
m |
|
|
Hátsókert mérete |
min. 6,0 |
m |
|
|
Az elhelyezhető építmények |
|
|
|
|
legnagyobb épületszélessége |
8,0 |
m |
|
|
tetőidoma |
szomszédokhoz igazodó magastető |
||
|
Terepszint alatti építmény |
elő- oldal- és hátsókert minimális méretébe nem nyúlhat |
||
|
Kerítések kialakítása |
szomszédoshoz igazodó, max. 1,8 m magas, áttört jellegű |
||
|
A kialakítható legkisebb telekterület |
1200 |
m² |
|
|
A kialakítható telek legkisebb szélessége |
16 |
m |
|
|
A kialakítható telek legkisebb mélysége |
40 |
m |
|
|
A beépítés módja |
kedvezőtlenebb oldalhatáron álló |
||
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
20 |
% |
|
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
45 |
% |
|
|
Előkert mérete |
5,0 |
m |
|
|
Oldalkert legkisebb mérete |
6,0 |
m |
|
|
Hátsókert legkisebb mérete |
6,0 |
m |
|
|
|
legnagyobb építménymagassága |
5,5 |
m |
|
legnagyobb épületszélessége |
9,0 |
m |
|
|
tetőidoma |
|
||
|
Kerítések kialakítása |
max. 1,8 m magas, áttört jellegű |
||
|
Önálló terepszint alatti építmény |
elő- oldal- és hátsókert minimális méretébe nem nyúlhat |
||
|
A kialakítható legkisebb telekterület |
1000 |
m² |
|
|
A beépítés módja |
szabadon álló |
||
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
25 |
% |
|
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 |
% |
|
|
Előkert mérete |
5,0 |
m |
|
|
Oldalkert legkisebb mérete |
3,0 |
m |
|
|
Hátsókert legkisebb mérete |
6,0 |
m |
|
|
|
legnagyobb építménymagassága |
5,0 |
m |
|
legnagyobb épületszélessége |
10,0 |
m |
|
|
tetőidoma |
|
||
|
Önálló terepszint alatti építmény |
elő- oldal- és hátsókert minimális méretébe nem nyúlhat |
||
|
A beépítés módja |
szabadon álló |
|
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
45 |
% |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
7,5 |
m |
|
A beépítés módja |
oldalhatáron álló, zártsorú |
|
|
A kialakítható legkisebb telekméret |
800 |
m2 |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
% |
|
Megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
4,5/7,5 |
m |
Kertvárosias lakóterület (Lke)
12. § (1) Az építési övezet a település új beépítésre szánt nagytelkes területe.
(2) A belterületbe vonandó területekre telekalakítási tervet kell készíteni.
(3) Az építési övezet telkein elhelyezhető:
|
A kialakítható legkisebb telekterület |
2000 |
m² |
|
|
A kialakítható telek legkisebb szélessége |
25 |
m |
|
|
A kialakítható telek legkisebb mélysége |
60 |
m |
|
|
A beépítés módja |
szabadon álló |
||
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
20 |
% |
|
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 |
% |
|
|
Előkert mérete |
7,0 |
m |
|
|
Oldalkert legkisebb mérete |
5,0 |
m |
|
|
Hátsókert legkisebb mérete |
6,0 |
m |
|
|
|
legnagyobb építménymagassága |
6,0 |
m |
|
legnagyobb épületszélessége |
12,0 |
m |
|
|
tetőidoma |
|
||
|
Önálló terepszint alatti építmény |
elő- oldal- és hátsókert minimális méretébe nem nyúlhat |
||
Településközpont vegyes terület (Vt)
13. § (1) A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető:
|
A kialakítható legkisebb telekterület |
1200 |
m² |
|
|
A beépítés módja |
szabadon álló |
||
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
% |
|
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
30 |
% |
|
|
Előkert mérete |
7,0 |
m |
|
|
Oldal- és hátsókert |
OTÉK és tűzrendészeti előírások szerint |
||
|
|
legnagyobb épületszélessége |
10,0 |
m |
|
legnagyobb építménymagassága |
6,0 |
m |
|
|
tetőidoma |
|
||
Gazdasági terület
Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
14. § (1) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. § (2) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Az építési telkek szabályozási terven jelölt más területfelhasználási egységgel érintkező telekhatárai mellett, kertészeti terv alapján védőfásítás telepítendő, melyet az építési engedélyezési eljárás során kell előírni.
(4) Több épület egy építési telken történő elhelyezési igénye esetén az építési engedély kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2. lépcső: építési engedélyezési terv).
(5) A Gksz jelű építési övezetre vonatkozó beépítési előírások:
|
A kialakítható legkisebb telekterület |
2000 |
m² |
|
A kialakítható telek legkisebb szélessége |
30 |
m |
|
A beépítés módja |
szabadon álló |
|
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
% |
|
Előkert mérete |
min. 5,0 |
m |
|
Oldalkert mérete |
min. 6,0 |
m |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
8,0 |
m |
|
Közterületi kerítés |
áttört, magassága max. 2,0 |
m |
Ipari terület
Zavaró hatású ipari terület (Gip)
15. § (1)3 A Gip-1 jelű építési övezet a védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. Az építési övezet részletes telekalakítási és beépítési előírásai:
a) A kialakítható legkisebb telekterület: 2500 m2
b) A beépítés módja: szabadon álló
c) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%
d) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság 8,0 méter, a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetén 18 méter.
f) Az építési övezetben a szabályozási terven meghatározott telekhatár mentén a háromszintes növénytelepítésről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
(2) A Gip-2 jelű építési övezet a tervezett ipari zóna területe.
a) Az építési övezetben telekalakítási igény esetén a teljes tömbre kiterjedő telekalakítási tervet kell készíteni.
b) Egy telken több épület elhelyezésének igénye esetén az engedélyezés csak kétlépcsős engedélyezési eljárással történhet. ki (1. lépcső: a telek kialakítását, a beépítés építészeti követelményeit tisztázó, a települési (ennek hiányában a megyei) főépítésszel véleményeztetett elvi építési engedélyezési terv; 2. lépcső: építési engedélyezési terv).
c) Az építési telkek más területfelhasználási egységbe tartozó telekkel érintkező határai mellett, saját területen belül, kertészeti terv alapján védőfásítás telepítendő és tartandó fenn, amelyet bármely, a HÉSZ érvénybe lépése után engedélyezett építés részeként kell előírni.
d) A Gip-2 jelű építési övezetre vonatkozó irányadó telekalakítási és beépítési előírások:
|
A kialakítható legkisebb telekterület |
5000 |
|
|
A beépítés módja |
szabadon álló |
|
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
% |
|
Előkert mérete |
|
m |
|
Oldalkert méret |
min. 10,0 |
m |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
% |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
10,0 |
m |
|
Közterületi kerítés |
áttört, magassága max. 2,0 |
m |
Üdülőterület
Üdülőházas terület
16. § (1) A külterületi építési övezetben az OTÉK 22. § (1)-(2) bekezdése szerinti épületek, valamint olyan építmények helyezhetők el, amelyek az üdülési rendeltetést nem zavarják.
(2) Telekalakítás csak kétlépcsős eljárással engedélyezhető, első lépésben elvi építési engedélyt kell beszerezni a beépítési lehetőségek tisztázására.
(3) A területen állattartó épület nem helyezhető el.
(4) Az épületek által elfoglalt terület nem haladhatja meg az övezet területének 5 %-át építménymagasságuk nem haladhatja meg a 6,0 m-t. A zöldfelület minimális étéke a vízfelület nélküli terület 80 %-a. Terepszint alatti létesítmény építése csak a talajvíz várható szintjét tisztázó alátámasztó munkarész alapján engedélyezhető.
Különleges területek
17. § (1) A Ki-1 jelű, különleges intézményi építési övezetbe a település kialakult, intézmények elhelyezésére használt és a bővítésükre szolgáló területek területei tartoznak.
a) Az építési övezetben telekalakítás és a jelenlegi funkciótól eltérő hasznosítású épület építése csak kétlépcsős engedélyezési eljárással történhet. ki (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó, a települési (ennek hiányában a megyei) főépítésszel véleményeztetett elvi építési engedélyezési terv; 2. lépcső: építési engedélyezési terv).
b) A telkek beépítettsége nem haladhatja meg a 25 %-ot, a zöldfelület értéke min. 30 % legyen.
c) Az elhelyezhető épületek formálását és építménymagasságát a környezethez igazodóan kell meghatározni.
(2) A Ki-s jelű építési övezet a település elsősorban sporttevékenység céljára szolgáló területe.
a) A területen elhelyezhető:
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműelhelyezési terület
18. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) Közúti közlekedési területek szabályozása:
|
Út |
Közlekedési terület jele |
Kategória |
Közlekedési terület szélessége |
|
|---|---|---|---|---|
|
jelenleg |
távlatban |
|||
|
|
|
|
|
|
|
5828.sz. Szalánta – Görcsöny összekötő út |
|
|
|
|
|
57111. sz. németi bekötőút |
Köu-3 |
külterületi mellékút bekötőút (K.VI.B.) |
belterületi mellékút gyűjtőút (B.V.c.B.) |
|
|
mezőgazdasági utak |
|
külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C) |
külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Köu-6 |
(B.VI.d.D.) |
|
|
|
Kerékpárút |
Köu-7 |
(K.IX.) |
6- 20 m |
|
Zöldterület
19. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A közparkok legalább 75 %-át zöldfelülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani.
a) A Z-1 jelű övezetben csak pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint kilátó helyezhető el.
b) A Z-2 jelű övezetben az OTÉK 27. §-ban foglalt épületek és építmények helyezhetők el legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m-es építménymagassággal.
c) Németi falurész központi, településszerkezetileg védett zöldterületén építményt elhelyezni, növényzetet telepíteni csak a teljes területre készített kertészeti terv alapján lehet.
Erdőterület
20. § (1) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint
Mezőgazdasági terület
21. § (1) A település mezőgazdasági területeinek övezetei:
Vízgazdálkodási terület
22. § (1) A területbe
Különleges terület
22A. §
|
A kialakítható legkisebb telekterület |
2000 |
|
|
|
A beépítés módja |
szabadon álló |
||
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
5 2 |
% |
|
|
Elő- oldal- és hátsókert mérete |
min. 10,0 |
m |
|
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
80 |
% |
|
|
Az elhelyezhető építmények |
legnagyobb építménymagassága |
6,0 |
m |
|
legnagyobb épületszélessége |
10,0 |
m |
|
|
tetőidoma |
|
||
|
Terepszint alatti építmény |
nem építhető |
||
Védelmi rendelkezések
A környezet védelme
Általános követelmények
23. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(3) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területen a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(5) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(6) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.
Környezetterhelési határértékek
24. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
(2) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.
(3) A kiépítendő közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani.
(4) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(5) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését
(6) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
(7) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
Speciális eljárási szabályok
25. § (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
(2) Szalánta a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján – történhet.
(3) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell.
(4) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(5) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
(6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
(7) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
Az élővilág, a táj- és a természet védelme
26. § (1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Szalántán az OTRT szerinti országos ökológiai hálózatba tartozó területek az ökológiai (zöld) folyosó övezetbe tartoznak, elhelyezkedésüket a 2. sz. melléklet tünteti fel.
Kulturális örökségvédelem
27. § (1) Országos műemléki védelem alatt áll:
Tűzvédelem
28. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amelyhez a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból az oltóvíz-intenzitás biztosítható.
(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
29. § (1a) 1) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítás érdekében – azok aktualitása esetén – az ÉTV 17. §-ában foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül.
a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés:
Záró rendelkezés
31. § E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv az elfogadásától számított 60. nap után lép hatályba. Rendelkezéseit, a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet4
2. melléklet
Megállapította a 7/2018. (VII. 31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018.08.15.
Megállapította a 7/2018. (VII. 31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018.08.15.
A 15. § (1) bekezdése a Szalánta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (IX. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította a 7/2018. (VII.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018.08.15.