Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2010. (IV.15.) önkormányzati rendelete

az állattartásról

2013.09.18.

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete annak céljából, hogy a városban egységesen érvényesüljenek az állattartással kapcsolatos közegészségügyi, állategészségügyi és szomszédjogi előírások, az állattartás helyi szabályainak megállapítására a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 36. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I.

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed – a Magyar Állam tulajdonában és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kezelésében álló területek kivételével – Szentendre Város közigazgatási területén minden olyan természetes személyre, valamint székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező azon jogi személyekre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, akik tulajdonában (használatában, kezelésében) lévő ingatlanon állat él, továbbá a tulajdonos által az állat felügyeletével megbízott személyre, valamint e rendelet 10. § (14) bekezdésében, valamint a 11. § (2) meghatározott üzlet/intézmény vezetőjére vagy dolgozójára, aki az említett helyre az eb/macska bevitelét megengedte.

(2) E rendelet hatálya kiterjed Szentendre Város közigazgatási területén

a) a mezőgazdasági haszonállatokra,

b) a verseny és sport céljából tartott állatokra,

c) a tenyésztési célból tartott állatokra,

d) a kedvtelésből tartott állatok tartásának és az állatokkal való bánásmódnak azon körülményeire, amelyekre magasabb szintű jogszabály előírásai nem vonatkoznak,

e) a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóbor állat),

(3)1 A rendelet hatálya nem terjed ki: a kedvtelésből tartott állatok, valamint mezőgazdasági haszonállatok tartásának és az állatokkal való bánásmódnak azon körülményeire, amelyekre magasabb szintű jogszabály előírásai vonatkoznak, a kedvtelésből tartott állatok forgalmazására, cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, állatkertre, vadaskertre, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósporttelepre, állattenyésztő és állattartó telepre, állatorvosi rendelőre, állatklinikára, állatkórházra, gyepmesteri telepre, valamint laboratóriumi kísérleti állat, a veszélyes állat, a vadállat, a vadon élő állat tartására, a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra, valamint a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok segítésére tartott őrző-védő, a pásztor, a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, és terápiás kutyák, méhek és veszélyes ebek tartására. A jelen rendelet hatálya alá nem tartozó állatok tartására vonatkozó, jelen rendeletben hivatkozott, valamint az állatok tartásával kapcsolatos egyéb jogszabályok jegyzékét a rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A veszélyes állat tartására, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására és a tartás engedélyezésére, valamint a hazánkban nem honos, továbbá a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

(5) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, legfeljebb 2 napig a lakásban, illetve a hozzá tartozó melléképületben tartott baromfi.

II.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

2. § (1) A Képviselő-testület e rendeletben szabályozott állattartással kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben a hatáskörét a Polgármesterre ruházza.

(2) A Polgármester hatáskörében eljárva :

a)2

b)3

c) a verseny és sport céljából tartott posta- és díszgalamb tartás esetén a tartható egyedek számától való eltérést engedélyezheti, szükség esetén az engedélyt visszavonhatja,

d) az eb- és macskatartást megtilthatja,

e) a rendeletben tartható eb és macska egyedek számától való eltérését engedélyezheti vagy szükség esetén az engedélyt visszavonhatja,

f) eb- és macskatenyészet létesítését engedélyezi, vagy szükség esetén az engedélyt visszavonja,

g) a kedvtelésből tartott egyéb/díszállatok tartását megtilthatja,

h) gondoskodik a település belterületén a gyepmesteri feladatok ellátásának megszervezéséről.

Ezen bekezdés b), c) és e) pontjában szabályozott engedély olyan személynek adható, akivel szemben állattartási szabályok megszegése miatt az engedély benyújtását megelőző két éven belül szabálysértési eljárás nem indult.

(3) A Polgármester jelen rendeletben meghatározott feladat-és hatásköreit a Polgármesteri Hivatal útján látja el.

(4) Az e rendeletben szabályozott állattartással kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben másodfokon a Képviselőtestület jár el.

III.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3. § (1)4 Szentendre Város közigazgatási területén állatot tartani – a hatályos állat-egészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, környezetvédelmi, közbiztonsági, építésügyi jogszabályok betartása mellett, valamint Szentendre Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló hatályos rendeletének (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaira tekintettel – a jelen rendeletben meghatározott előírások figyelembevételével lehet.

(2) A jelen rendeletben hivatkozott építésügyi fogalmak alatt (különösen: belterület, külterület, nem szabályozott terület, övezeti meghatározások) a HÉSZ-ben és a magasabb szintű építésügyi jogszabályokban meghatározottakat kell érteni.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása a következő:

I. Mezőgazdasági haszonállatok:
a) nagytestű mezőgazdasági haszonállat (ló, öszvér, szamár, szarvasmarha, bivaly)
b) közepes-testű mezőgazdasági haszonállat (sertés, juh, kecske)
c) kistestű mezőgazdasági haszonállat (a kisállatfajok köre)
II. Kedvtelésből tartott állatok

IV.5

4. §

V.6

5. §

VI.

MÉHTARTÁS VALAMINT A VERSENY ÉS SPORT CÉLJÁBÓL TARTOTT POSTA- ÉS DÍSZGALAMB TARTÁS SZABÁLYAI

6. § (1) Méhcsaládok a méhészetről szóló külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően tarthatók.

(2) Egyesületi tagsági jogviszonnyal rendelkező verseny és sport célból tartott posta- és díszgalamb tartók részére maximum 100 db galamb tartása – az állattartási övezeti besorolástól eltérően – egyedi kérelem alapján engedélyezhető. A tartás körülményeiben beállt változás esetén az engedély visszavonható.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a közvetlenül szomszédos ingatlantulajdonosok többségének írásbeli hozzájárulását, és a tagsági jogviszony igazolását. A hatósági eljárás során a Polgármester beszerzi az építésügyi, a környezetvédelmi, a közegészségügyi, valamint az állategészségügyi hatóság írásbeli szakvéleményét.

VII.

KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI

EB- ÉS MACSKATARTÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

7. § (1) Az eb/macska tulajdonosa köteles állatát úgy tartani, hogy az a környezetében élők nyugalmát – sem szag, sem zajártalommal – ne zavarja, anyagi kárt, félelmet ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

(2) Az eb/macska által a többlakásos lakóépületek közös használatra szolgáló helyiségeiben és területein okozott szennyeződést az állattartó köteles azonnal eltakarítani.

(3) Az eb/macska által okozott szennyeződéseket a tulajdonos vagy az állat felügyeletével megbízott személy köteles a közforgalom céljait szolgáló épületben, illetőleg közforgalmú közlekedési eszközön azonnal eltávolítani.

(4) Aki természetellenesen viselkedő kóbor ebet, macskát, vagy egyéb állatot észlel, köteles azt a hatósági állatorvosnak bejelenteni (veszettség szempontjából aggályosnak kell tekinteni a kóbor állatot).

(5) Ebek és macskák rendeletben meghatározott számától való eltérés kérelemre akkor engedélyezhető, ha a kérelmező

- többlakásos lakóingatlan lakásai, társas nyaraló lakrészei vonatkozásában rendelkezik a közvetlen szomszédok többségének írásbeli hozzájárulásával, és azt az érintett társasház szervezeti és működési szabályzata sem tiltja;
- családi házas ingatlan esetén rendelkezik a közvetlen szomszédok többségének írásbeli hozzájárulásával.
(6) A tartás körülményeiben beállt változás esetén az engedély visszavonható.

EBTARTÁS

8. § (1) Lakótelepeken, társasházakban, többlakásos lakóingatlanon lakásonként 1 eb tartható, valamint ennek szaporulata 8 hetes korig. Amennyiben a közvetlenül érintett szomszédok többsége az eb tartását – az eb veszélyt okozó természete vagy indokolatlan ugatása, vonyítása, ill. kellemetlen szaga, egészségi állapotával összefüggő undort keltő megjelenése, vagy egyéb ok miatt – tartósan zavarónak tartja, az eb tartása megtiltható. A társasház szervezeti és működési szabályzatában előírható, hogy az ebtartás tilos.

(2) Külterületi ingatlanon 3 eb, belterületi ingatlanon 2 eb tartható, és ezek szaporulata, 8 hetes korig.

(3) Tilos az eb tartása:

- a többlakásos lakóház közös használatra szolgáló helyiségeiben és területein,
- bekerítetlen ingatlanon, kivéve, ha az eb számára külön elkerített részt létesítenek.
(4) Társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az eb tartáshoz szükséges a társbérlő, főbérlő, vagy a bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása.
(5) Bekerített ingatlanon az eb szabadon csak úgy tartható, ha onnan sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre nem juthat át. Az utcafronti kerítésnek olyan zártnak kell lenni, hogy azon az eb kinyúlni, kibújni ne tudjon.
(6) Az állat felügyeletét ellátó jogosult állatorvos véleménye alapján harapós, támadó, vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén a ház bejáratánál veszélyre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni, és csengőt kell felszerelni.
(7) Ebet szabadon engedni Szentendre város közigazgatási területéhez tartozó külterületen tilos, kivéve a vadászkutyát a vadászterületen.
(8) A kutya idomítása, futtatása, szabadon engedése a város belterületén található közterületen tilos, kizárólag az erre a célra kijelölt forgalommentes, elkülönített területen (futtató) a tulajdonos vagy az általa megbízott személy felügyelete mellett lehet. A kijelölt területet táblával jelölni kell. (A futtatásra kijelölt területet a 5 sz. melléklet tartalmazza).
(9) Az ebet közterületen, lakóépület közös használatra szolgáló helyiségeiben, közösségi helyiségeiben, közös használatra szolgáló területein biztonságos, olyan hosszúságú pórázon kell tartani, vezetni, amely megakadályozza, hogy az eb kárt, félelmet okozzon az emberekben és az állatokban, illetve amely őt is megvédi az esetleges veszélyektől. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.
(10) Az állat felügyeletét ellátó jogosult állatorvos véleménye alapján harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű ebek esetében a (9) bekezdésben meghatározott területeken, illetve helyiségekben a rövid póráz mellett a szájkosár alkalmazása is kötelező.
(11) Az ebtartó vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni a közterületen, az eb által keletkezett szennyeződés (ürülék, hányadék, stb.) haladéktalan eltávolításáról, köteles az ehhez szükséges eszközöket magánál tartani.
(12) Vendéglátó, illetve vendégforgalmat lebonyolító helyiségbe, élelmiszer-árusító üzlet, piac, vásárcsarnok területére, óvodába, bölcsődébe, napközi otthonba, iskolába, egészségügyi intézménybe, közfürdő területére, játszótérre, sportpályára és táblával jelzett közparkok területére, továbbá ügyfélforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe ebet beengedni, illetve bevinni, tartani, bent tartózkodását tűrni tilos. A fenti tilalmak betartásáról – a közterületek kivételével – a fentiekben meghatározott intézmény, szolgáltató vezetője köteles gondoskodni.
(13) Az eb tartója köteles:
a) minden 3 hónaposnál idősebb ebet saját költségén a jogosult állatorvossal veszettség ellen beoltatni: a 3 hónapos életkort elérteket 30 napon belül, majd az oltást 6 hónapon belül megismételtetni, ezt követően pedig évenként elvégeztetni a jogosult állatorvos rendelőjében vagy az állat tartás helyén (a veszettség szempontjából aggályos ebnek minősül a veszettség ellen be nem oltott eb)
b) a külön jogszabály alapján az eb széles spektrumú féreghajtó szerrel való kezeléséről saját költségén évente legalább egyszer gondoskodni,
c) 7
d) az eb-oltási könyv megrongálása, elvesztése esetén az utolsó veszettség elleni védőoltás beadását végző állatorvostól annak pótlását kérni;
e) 8 tűrni a közterület-felügyelet, valamint a jogszabályban erre feljogosított hatóság állatot azonosító tevékenységét,
f) 9
g) az állatot felügyelő állatorvosnak bejelenteni, ha az eb
- a 3 hónapos életkort elérte,
- elhullott vagy elveszett,
- tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott.
(14) Az embert mart eb (veszettség szempontjából aggályos ebnek minősül, amely embert mart meg, és /vagy amelynek nyála sérült bőrfelületre vagy nyálkahártyára jutott) tartója, a marás megtörténtéről - a megmart személy adataival – a hatósági állatorvost köteles haladéktalanul értesíteni.
(15) 10
(16) 11
(17) 12
(18) 13

MACSKATARTÁS

9. § (1) Külterületi ingatlanon 3 macska, belterületi ingatlanon vagy lakásban 2 macska tartható, és ezek szaporulata, 8 hetes korig. A társasház szervezeti és működési szabályzatában előírható, hogy a macskatartás tilos.

(2) Nem szabad macskát beengedni, bevinni, továbbá tartani, illetve a macska bent tartózkodását tűrni:

a) élelmiszert árusító helyiségben, piac, vásárcsarnok területén,

b) egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területén,

c) ügyfélforgalmat bonyolító középületben,

d) uszodában,

e) bekerített játszótéren,

f) önkormányzati intézményben

A fenti tilalmak betartásáról – a közterületek kivételével – a fentiekben meghatározott intézmény, szolgáltató vezetője köteles gondoskodni.

(3) Tilos többlakásos lakóház, közös használatban álló helyiségeiben és területein macskát tartani és etetni a tulajdonostársak beleegyezése nélkül.

(4) A lakóépületekben szabadon élő macskák utáni köztisztaságért a tulajdonosi közösség felelős.

(5) Az épületben elszaporodott kóbor macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni az állatvédő szervezetek bevonásával.

EB- ÉS MACSKATARTÁS SPECIÁLIS SZABÁLYAI

10. § (1) Eb- és macskatenyészet Szentendre város közigazgatási területén a Polgármester engedélyével létesíthető.

(2) Az eb- vagy macskatartás, amennyiben célja a jövedelemszerzés, és az állatok tudatos szaporításával az egyedek száma meghaladja a jelen rendeletben meghatározott darab számot, tenyészetnek minősül.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a közvetlenül szomszédos ingatlantulajdonosok többségének írásbeli hozzájárulását. A hatósági eljárás során a Polgármester beszerzi az építésügyi, a környezetvédelmi, a közegészségügyi, valamint az állategészségügyi hatóság írásbeli szakvéleményét.

(4) Az engedély – kártalanítási kötelezettség nélkül – visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévő jogszabályi előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértő állapotot, felhívás ellenére, 15 napon belül nem szünteti meg.

(5) Állatpanzió és állatmenhely külön jogszabály előírásai alapján létesíthető.

A TÖBBLAKÁSOS LAKÓÉPÜLETEKBEN TÖRTÉNŐ KEDVTELÉSBŐL TARTOTT EGYÉB/DÍSZÁLLAT TARTÁSA

11. § (1) A többlakásos lakóépületekben egyéb/díszállat csak lakáson belül tarthatók és tenyészthetők, az állatokat külső teraszra, erkélyre, az épület közös használatú helységeibe és területeire kitenni, ott tartani tilos.

(2) A többlakásos lakóépületek lakásaiban egyéb/dísz állatok nem zavarhatják a szomszédok nyugalmát, ellenkező esetben az állattartás megtiltható.

(3) A többlakásos lakóépületekben állatoknak - különös tekintettel a galambokra, egyéb kóbor állatokra - a lakásokhoz tartozó erkélyekre, teraszokra, az épület közös használatra szolgáló helységeibe, területeire történő odaszoktatása, etetése (szűk bejárattal rendelkező, zárt madáretetőben történő etetés kivételével) tilos.

VESZÉLYES, ILLETVE VESZÉLYESNEK NYILVÁNÍTOTT ÁLLATOK TARTÁSA

12. § Veszélyes, illetve veszélyesnek nyilvánított állatot kizárólag a külön jogszabályban meghatározott előírások betartásával lehet tartani.

VIII.

AZ ÁLLATTARTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

AZ ÁLLATTARTÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

13. § (1)14 Haszonállat tartására szolgáló építmény (ól, istálló, kifutó, trágyatároló) elhelyezésére

I. Szentendre Város belterületén megállapított védőtávolságok:
a) nagytestű mezőgazdasági haszonállat esetén:
- saját lakóépülettől 15 m
- szomszéd lakóépülettől 25 m
- ásott kúttól 20 m
- fúrt kúttól 20 m
- úttól 10 m
b) közepes- és kistestű mezőgazdasági haszonállat esetén, ideértve a verseny és sport célból tartott posta- és díszgalamb tartást is:
- saját lakóépülettől 15 m
- szomszéd lakóépülettől 25 m
- ásott kúttól 20 m
- fúrt kúttól 20 m
- úttól 10 m
c) 15 zárt trágyatároló legkisebb távolsága:
- saját lakóépülettől: 15 m
- szomszéd lakóépülettől 30 m
- ásott kúttól 20 m
- fúrt kúttól 20 m
- úttól 10 m
II. Szentendre Város külterületén megállapított védőtávolságok:
a) nagytestű mezőgazdasági haszonállat esetén:
- saját lakóépülettől 10 m
- szomszéd lakóépülettől 15 m
- ásott kúttól 15 m
- fúrt kúttól 5 m
- úttól 5 m
b) közepes- és kistestű mezőgazdasági haszonállat esetén, ideértve a verseny és sport célból tartott posta- és díszgalamb tartást is:
- saját lakóépülettől 10 m
- szomszéd lakóépülettől 10 m
- ásott kúttól 15 m
- fúrt kúttól 5 m
- úttól 5 m
c) 16 zárt trágyatároló legkisebb távolsága:
- saját lakóépülettől: 15 m
- szomszéd lakóépülettől 20 m
- ásott kúttól 15 m
- fúrt kúttól 5 m
- úttól 0 m
(2) A védőtávolság mérésénél a lakóépület legközelebb lévő nyílását (ajtó/ablak) kell figyelembe venni.
(3) Az állattartásra szolgáló épületek elhelyezésére megállapított védőtávolságok megtartása alól kérelemre eltérés engedélyezhető, az 5. § (6)-(9) bekezdésében foglaltak szerint.
(4) Állattartás céljára szolgáló épület az építésügyi előírások betartásával létesíthető.
Állattartásra szolgáló építmény az ebtartás célját szolgáló építmény kivételével a HÉSZ-ben definiált előkertben nem, csak a lakóépület mögött, annak takarásában építhető meg, de a szomszédos telekre semmiféle nyílása nem lehet az építménynek. Az állatkifutót, ha telekhatárra kerül elhelyezésre, a szomszédos ingatlantól bokrosítással, élő, gyorsan növekvő sövénykerítéssel vagy az építésügyi előírásoknak megfelelő tömör kerítéssel vagy egyéb megoldással el kell választani.
(5) Az állattartás céljára szolgáló épület padozatát szivárgásmentes szilárd burkolattal kell ellátni (a ló és tehénistálló padozatát deszka-pallók lefektetésével kell megoldani), és a trágyalé elvezetéséről megfelelő lejtésű zárt elfolyóval kell gondoskodni. A trágyalét – vízzáró szigeteléssel és résmentes fedéllel ellátott – gyűjtőaknába kell bevezetni.
(6) Az állattartó köteles az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények karbantartásáról, azok környékének folyamatos tisztántartásáról, naponkénti takarításáról, havonta legalább egyszeri fertőtlenítéséről, a rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról gondoskodni. A bűz áramlásának csökkentése érdekében az ingatlanok állattartásra használt részét bokrosítással, élő, gyorsan növekvő sövénykerítéssel vagy az építésügyi előírásoknak megfelelő tömör kerítéssel vagy egyéb megoldással el kell választani. A bűz csökkentése érdekében környezetbarát szagtalanító anyagot kell használni.
(7) 17 A trágyát (híg, almos) szivárgásmentes, zárt trágyatárolóban kell tárolni, amelynek vízzáró aljzatúnak kell lennie. A trágyatárolót - jól záródó fedéllel - lezárva kell tartani.
(8) A trágyalé- és trágyagyűjtőt szükség szerint ki kell üríteni.
(9) Amennyiben a trágyát külterületen, vagy nem szabályozott területen a termőföld termőerejének növelésére használják, be kell tartani a következő szabályokat:
a) a trágyát a közúttól 30 méteren belül nyitottan nem lehet ideiglenesen sem elhelyezni, sem tárolni,
b) a trágyát a technológiailag lehetséges legrövidebb időn belül szét kell teríteni, és be kell forgatni a földbe.
(10) Trágyalevet közcsatornába (csapadék- és szennyvízcsatornába), időszakos- és élővízfolyásba, ásott kútba bevezetni tilos.
(11) Belterületen trágyát nyitottan az udvaron, kertben tárolni tilos, a trágyát a szétterítése után azonnal be kell forgatni a termőföldbe.
(12) Az állat tartásának higiéniai előírásait a jelen rendelet 6. sz. melléklete rögzíti.

IX.

AZ ÁLLATTARTÓ KÖTELEZETTSÉGEI, AZ ÁLLATVÉDELEM

14. § (1) Az állattartó köteles az állat károsodásának, vagy károkozásának megelőzése, a szökés és az eltulajdonítás megakadályozása céljából megteremteni a megfelelő és biztonságos őrzés feltételeit.

(2) Az állat számára biztosítani kell fajtájának, egészségügyi állapotának és természetes mozgás igényének figyelembe vételével, a megfelelő teret és mozgási lehetőséget.

(3) A megkötve tartott, mozgásában korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. Az állandó kipányvázás, kikötés és korlátozás tilos.

(4) Tilos az állat kínzása, bántalmazása, sanyargatása.

(5) A szabadban tartott állatot védeni kell (tetővel, óllal) a számára kedvezőtlen időjárás (pl. nyári forróság, a téli hideg és a csapadék) káros hatásaitól és természetes ellenségeitől.

(6) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertőzésveszély, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás.

(7) Állatot elhagyni tilos. Amennyiben az állat tulajdonosa nem szándékozik vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, választása szerint eladhatja, elajándékozhatja, átadhatja bármely állatvédő szervezetnek.

(8) Az elhullott állat tetemét tilos szeméttárolóba, vízfolyásba, csatornába, közterületre kitenni. Az állat tulajdonosa a tetem elszállításáig köteles a tetemet jól záródó göngyölegben tartani.

(9) Az elhullott állat tulajdonosa köteles az állat tetemét a gyepmesterrel elszállíttatni, és annak díját megfizetni. Ez alól kivételt képez a külön jogszabályban meghatározott járványügyi eset.

(10)18 Tilos mind a külterületi, mind a belterületi közterületen állatot legeltetni, etetni, felügyelet nélkül hagyni.

X.

GYEPMESTERI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

15. § (1) A gazdátlan vagy gazda nélkül kóborló ebek/macskák, a város belterületére bekóborolt vadállatok befogásáról, valamint közterületen elhullott állatok tetemének elszállításáról a gyepmester gondoskodik, a bejelentéstől számított 48 órán belül. A gyepmester lakossági bejelentésre, magánterületről az elhullott állatokat, térítés ellenében köteles elszállítani.

(2) A befogott ebek/macskák megőrzése 14 napig a gyepmesteri telepen történik.

(3) A befogott ebek/macskák állatorvosi vizsgálat után – a felmerült befogási, állatorvosi és tartási költségek térítése ellenében – kiválthatóak. A gyepmester tevékenységével összefüggő díjak mértékét Szentendre Város és a gyepmesteri tevékenységet ellátó szolgáltató honlapján közzé kell tenni.

(4) A befogott eb/macska életének kioltását az állatorvos, a tulajdonos, illetve a természetvédelem területi szerve kezdeményezheti.

(5) A gyepmester, évente kétszer, az egész városra kiterjedő, meghirdetett befogási akciót szervez a kóbor állatok begyűjtésére. A gyepmester heti egy alkalommal a város területén köteles szemlét tartani és begyűjteni a közterületről az őrizet nélküli állatokat.

XI.19

A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése esetén alkalmazandó intézkedések

16. § (1) A méhészeti előírások be nem tartása; a közterületek tisztántartására vonatkozó állattartással kapcsolatos rendelkezések megszegése; az időszakos- és élővízfolyások, ásott kutak szennyezése; az eb kötelező veszettség elleni védőoltásának elmulasztása, az élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre való bevitele vagy beengedése a külön jogszabályban meghatározottak szerinti jogkövetkezmények alkalmazását vonja maga után.

(2) Aki

a) a trágya és trágyalé tárolására és elhelyezésére vonatkozó előírásokat megszegi,

b) az elhullott állat szállításig történő tárolására, a tetem megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegi, az állati hullát közterületen lerakja, vagy elhagyja,

c) nem biztosítja vagy akadályozza ingatlanán az állattartás ellenőrzését,

d) az állattartási rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

e) állatot erkélyen, loggián, lakóépület közös használatra szolgáló helyiségeiben, területein tart, odaszoktat, élelmiszert árusító helyiségbe, piac területére, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére, ügyfélforgalmat bonyolító középületbe, uszodába, bekerített játszótérre, önkormányzati intézmény helyiségébe beenged, illetve bevisz,

f) eb- és/vagy macska tenyészetet engedély nélkül létesít, illetve fenntart,

g) állata által a közterületen vagy közforgalmú járművön okozott szennyeződés eltávolításához nem tart magánál megfelelő eszközt,

h) közterületen állatot legeltet, etet, felügyelet nélkül hagy,

i) ebet közterületre a tulajdonost és a veszettség elleni oltást jelző azonosító biléta nélkül kivisz

és magatartása nem minősül szabálysértésnek, vagy súlyosabb büntető rendelkezések hatálya alá tartozó cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg és helyszíni vagy közigazgatási bírsággal sújtható.

(3) A közigazgatási eljárás a tulajdonos állattartási jogának korlátozása, illetve megszüntetésére irányuló egyéb hatósági intézkedés mellett is lefolytatható, ismételt szabályszegés esetén az állat elkobzása is elrendelhető

(4)20

(5)21

(6)22

(6a)

16/A. §23 (1) A jelen rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértője helyszíni bírsággal vagy közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő jogosult.

(3) Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból, a Hivatal ügyintézőjének, vagy a közterület-felügyelőnek az észlelése alapján indul, ideértve azt az esetet is, amikor állampolgári vagy más szervezet, hatóság által tett bejelentés alapján győződik meg a közterület-felügyelő vagy Hivatal ügyintézője a magatartás megvalósításáról.

(5) A bírságot úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az elkövető személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók.

(6) A közigazgatási bírság mértékének meghatározásakor érvényesíteni kell a fokozatosság követelményét.

(7) Pénzbírság kiszabása helyett a jogsértő állapot megszüntetése iránti felhívás is alkalmazható, amennyiben a hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabály illetve a hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható.

(8) A helyszíni bírság összegét az erre szolgáló készpénz átutalási megbízás átvételének, vagy a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 15 napon belül a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni.

XII.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

17. § (1)24 A rendelet alkalmazása szempontjából:

mezőgazdasági haszonállat: bármely állat, amelyet élelmiszer (hús, tej, tojás, méz), gyapjú, toll, bőr, vagy más állati eredetű termék termelésére tenyésztenek, tartanak, vagy hizlalnak, az igásállatok, valamint a hátasló
kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat.
állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli, illetve ha az eb tulajdonosa kiskorú személy, abban az esetben állattartónak a kiskorú törvényes képviselőjét kell tekinteni
kisállatfajok:
a) baromfi: tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb;
b) házinyúl;
c) prémes állat: nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc és görény.
A felsorolt kisállatfajok körének kiterjesztése külön jogszabály alapján a földművelésügyi miniszternél kezdeményezhető.
őrző-védő kutya: egyéni vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő tevékenység során alkalmazott eb, amelynek az őrző - védő feladatra történő igénybevételét az őrzött objektum felelős vezetője igazolja
jelző kutya: a halláskárosultat segítő eb, amely tartásának indokoltságát szakorvos igazolja
vakvezető kutya: eb, amely a kölcsönös elismerés elve alapján bármely EU- tagállamban vakvezető kutyának minősül
rokkantsegítő kutya: rokkant személy segítségnyújtására speciálisan kiképzett munkakutya, amely rendelkezik a kiképző, illetve vizsgáztató szervezet igazolványával, valamint megkülönböztető jelzésével
terápiás kutya: a fogyatékkal élő emberek speciális terápiájában, rehabilitációjában, illetve más, rászoruló emberek szintén speciális oktatásában alkalomszerű jelleggel történő segítségség nyújtásra speciálisan kiképzett kutya, amely rendelkezik a kiképző, illetve vizsgáztató szervezet igazolványával, valamint megkülönböztető jelzésével
veszélyes állat: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt állat
veszélyes, veszélyesnek minősített eb: a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II.26.) Korm. rendelet által veszélyes és veszélyesnek minősített ebként meghatározott eb; a pitbull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezéséből származó keveréke; valamint az állategészségügyi szakhatósági közreműködés alapján az önkormányzat jegyzője által embernek, vagy állatnak – ingerlése nélkül – okozott súlyos sérülés miatt veszélyesnek minősített eb,
kutyafuttatás: az ebnek az arra kijelölt területen történő szabadon engedése
kutyasétáltatás: az ebnek közterületen, az állattartó felelőssége mellett történő vezetése
kutyatulajdonos: az a személy, aki a jegyző által vezetett eb nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan terület, amely a rendeltetéséből eredően bárki használhat, /pl.: út járda, közpark, tér, stb./
lakóépület közös használatra szolgáló helyiségei: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös WC (árnyékszék), a gyermekkocsi-és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástér, az épületben lévő lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben
lakóépület közös használatra szolgáló területei: a lift, a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó, stb., az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, tovább az épülethez tartozó udvarnak, kertnek a lakóközösség közös használatában álló része
lakóépület közösségi helyisége: az olyan közösségi célt szolgáló helyiség, amelyet a kezelő megállapodás alapján enged át a lakóközösségnek (pl. barkácsműhely, hobbiszoba)
mikrochip: a 11784 ISO szabványnak vagy a 11785 ISO szabvány A. mellékletében foglaltaknak megfelelő elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas
jogosult állatorvos: az a magán-állatorvosi tevékenységet végző állatorvos, aki a Magyar Állatorvosi Kamarától magán-állatorvosi tevékenység végzésére szóló érvényes működési engedéllyel és a területileg illetékes (megyei, fővárosi) állategészségügyi hatóságnak az ebek veszettség elleni védőoltásának végzésére vonatkozó érvényes engedélyével rendelkezik regisztrálás: az állat szervezetébe helyezett mikrochippel megjelölt eb adatainak az arra jogosult (pl.: önkormányzati vagy önkormányzat által megbízott személy, szervezet) által történő nyilvántartásába vétele.

XIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. § (1) A rendeletben nem szabályozott, az állattartással kapcsolatos kérdésekben az egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(2) A rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba, kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik. Azon állattartók, akik a kihirdetéskor e rendelet rendelkezéseibe ütköző módon folytatnak állattartást, a hatályba lépés napjáig kötelesek tevékenységüket a rendelet előírásainak megfelelően megváltoztatni.

(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartásról szóló 26/2003. (V. 19.) Önk. sz. rendelete valamint az annak módosításáról szóló 50/2006. (XII. 15.) Önk. sz. és 41/2008. (X. 31.) Önk. sz. rendelet.

1. melléklet 25

2. melléklet 26

3. melléklet 27

4. melléklet28

5. melléklet

Kijelölt kutyafuttató helyek

- Radnóti Miklós utca – Pomázi út – Hamvas Béla utca – Széchenyi tér által körülhatárolt terület elkerített része - Sziget utca végén kijelölt terület

6. melléklet 29

Útmutató az állattartás higiéniájához belterületen, külterületen, valamint a nem szabályozott területen

1. Az állatok tartására szolgáló gazdasági udvart a lakóház környékétől elkerítve, tisztán kell tartani.

2. Az állattartáshoz szükséges istállót, akolt, ketrecet, ólat, stb., rendszeresen, naponta egyszer, de szükség esetén többször kell takarítani.

3. A trágyatárolóba szállításig a trágyát fedett trágyagyűjtőben kell tartani. A trágyát folyamatosan keverni kell szuperfoszfáttal (5 dkg/négyzetméter).

4. Az állati trágyát a gyűjtőből szükség szerint, az ingatlanon létesített, szivárgásmenetes trágyatárolóba kell elhelyezni és a trágyatárolóból legalább havonta, rendszeresen üríteni.

5. Saját és a szomszéd lakóháza felől a bűzt élő sövénnyel, sűrű falombbal, gyorsan növő futónövényekből létesített lugassal, stb., kell elszigetelni.

6. A rovarok elszaporodását napi rendszeres takarítással, kéthetente rovarirtó szerek használatával kell megakadályozni.

7. A rágcsálók irtásáról szükség szerint kell gondoskodni.

7. melléklet

A jelen rendelet hatálya alá nem tartozó állatok tartására vonatkozó, jelen rendeletben hivatkozott, valamint az állatok tartásával kapcsolatos egyéb jogszabályok jegyzéke

- 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
- 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
- 1995. évi XCIV. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról
- 1995. évi XCI. törvény az állategészségügyről
- 1993. évi CXIV. törvény az állattenyésztésről
- 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
- 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól
- 334/2006. (XII.23.) Korm. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről
- 113/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a jogosult állatorvos hatásköréről és a működésével kapcsolatos részletes szabályokról
- 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről
- 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról
- 243/1998. (XII.31.) Korm. rendelet az állatkísérletek végzéséről
- 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről
- 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről
- 31/2009. (III.27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól
- 164/2008. (XII.20.) FVM rendelet a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól
- 127/2008. (IX.29.) FVM rendelet a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről
- 113/2008. (VIII.30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről
- 93/2008. (VII.24.) FVM rendelet a védett őshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjéről
- 88/2008. (VII.18.) FVM rendelet az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelmére vonatkozó 1/2005/EK rendelet végrehajtásáról
- 37/2008. (III. 27.) FVM rendelet az európai közösségi jog hatálya alá tartozó állatorvosi oklevelek elismeréséről
- 121/2007. X.18.) FVM rendelet a baromfikeltető állomások üzemeltetésének engedélyezéséről és működésüknek rendjéről
- 4/2007. (I.18.) FVM-KvVM együttes rendelet a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról
- 61/2006. (VIII. 22.) FVM rendelet a kerületi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok illetékességi területéről
- 66/2006. (IX.15.) az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokról
- 123/2005. (XII.27.) FVM rendelet a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről
- 106/2005. (XI.14.) FVM rendelet harmadik országból származó élő patás állatok behozatalának és átszállításának szabályairól
- 162/2004. (XI. 6.) FVM rendelet az állatorvosi bizonyítványminták közzétételi rendjéről
- 147/2004. (X. 1.) FVM rendelet a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásának állat-egészségügyi szabályairól
- 128/2004. (VIII. 19.) FVM rendelet az állatok és állati eredetű termékek bizonyítványainak kiállításáról
- 114/2004. (VII. 9.) FVM rendelet az Európai Bizottság szakértői által az állategészségügy területén végrehajtott helyszíni ellenőrzések szabályairól
- 79/2004. (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól
- 54/2004. (IV. 24.) FVM rendelet az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állat-egészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről
- 53/2004. (IV. 24.) FVM rendelet a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt termékek állat-egészségügyi ellenőrzéséről
- 52/2004. (IV. 24.) FVM rendelet az állati eredetű termékek Európai Unión belüli kereskedelmének állat-egészségügyi ellenőrzéséről
- 24/2004. (III. 2.) FVM rendelet az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagok és a béta-agonisták állattenyésztésben történő felhasználásának tilalmáról
- 116/2003. (XI.18.) FVM rendelet a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről
- 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet az afrikai sertéspestis elleni védekezésről
- 74/2003. (VII. 1.) FVM rendelet a tojótyúktartó telepek nyilvántartásba vételének szabályairól
- 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól
- 70/2003. (VI 27.) FVM rendelet a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről ás leküzdéséről
- 7/2003. (II. 4.) FVM rendelet a ló fertőző arteritise elleni védekezésről
- 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről
- 65/2002.(VIII. 9.) FVM rendelet a gümőkór elleni védekezésről
- 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának ás kivitelének állat-egészségügyi feltételeiről
- 21/2002. (III. 20.) FVM rendelet a szarvasmarhák enzootikus leukózisától való mentesítés szabályairól
- 3/2001. (II.23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól
- 29/2000. (VI. 9) FVM rendelet az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről
- 46/1999. (V. 19.) FVM rendelet egyes állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról
- 36/1999. (IV.2.) FVM-KöM-GM együttes rendelet a kísérleti állatok tenyésztésének (szaporításának), tartásának, szállításának és forgalomba hozatalának szabályairól
- 32/1999. (III.31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól
- 10/1999. (I. 27.) FVM rendelet az Állatvédelmi Tanácsadó Testületről
- 9/1999. (I.27.) FVM rendelet a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól
- 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól
- 64/1998. (XII.31.) FVM rendelet a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól
- 41/1997. (V.28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról
- 15/1997. (III.5.) FM rendelet az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról
- 21/1996. (VII.9.) FM rendelet a marhalevél kiváltásáról ás kezeléséről
- 42/1994.(VI.28.) FM rendelet a méhanyanevelő telep üzemeltetésének engedélyezéséről, valamint a méhanya és szaporítóanyag előállításáról, felhasználásáról
- 41/1994.(VL 28.) FM rendelet a halkeltető állomás üzemeltetésének engedélyezéséről és működésének szabályozásáról
- 38/1994. (VI. 28.) FM rendelet az állattenyésztésről szóló törvény hatálya alá tartozó kisállatfajok körének meghatározásáról
- 32/1994. (VI. 28.) FM rendelet a tenyészállatok teljesítményvizsgálatáról és tenyészérték-becsléséről
1

Módosította a 37/2012. (X.18.) Önk. sz. rendelet, hatályos 2012. október 19-től.

2

Hatályon kívül helyezte a 37/2012. (X.18.) Önk. sz. rendelet, hatályos 2012. október 19-től.

3

Hatályon kívül helyezte a 37/2012. (X.18.) Önk. sz. rendelet, hatályos 2012. október 19-től.

4

Módosította a 36/2013. (IX.17.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. szeptember 18-tól.

5

Hatályon kívül helyezte a 37/2012. (X.18.) Önk. sz. rendelet, hatályos 2012. október 19-től.

6

Hatályon kívül helyezte a 37/2012. (X.18.) Önk. sz. rendelet, hatályos 2012. október 19-től.

7

Hatályon kívül helyezte az 1/2013. (I.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. február 1. napjától.

8

Módosította az 1/2013. (I.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. február 1. napjától.

9

Hatályon kívül helyezte az 1/2013. (I.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. február 1. napjától.

10

Hatályon kívül helyezte az 1/2013. (I.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. február 1. napjától.

11

Hatályon kívül helyezte az 1/2013. (I.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. február 1. napjától.

12

Hatályon kívül helyezte az 1/2013. (I.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. február 1. napjától.

13

Hatályon kívül helyezte az 1/2013. (I.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. február 1. napjától

14

Módosította az 1/2013. (I.29.) Önk. sz. rendelet, hatályos 2013. február 1-től. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően létesített építmények esetében kell alkalmazni.

15

Módosította az 1/2013. (I.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. február 1. napjától

16

Módosította az 1/2013. (I.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. február 1. napjától

17

Módosította az 1/2013. (I.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. február 1. napjától

18

Módosította az 1/2013. (I.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. február 1. napjától.

19

A címet módosította a 36/2013. (IX.17.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2013. szeptember 18-tól

20

Hatályon kívül helyezte a 23/2012. (IV.20.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2012. április 21-től

21

Hatályon kívül helyezte a 23/2012. (IV.20.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2012. április 21-től

22

Hatályon kívül helyezte a 23/2012. (IV.20.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2012. április 21-től

23

Beillesztette a 36/2013. (IX.17.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2013. szeptember 18-tól

24

Módosította a 37/2012. (X.18.) Önk. sz. rendelet, hatályos 2012. október 19-től.

25

Hatályon kívül helyezte a 37/2012. (X.18.) Önk. sz. rendelet, hatályos 2012. október 19-től.

26

Hatályon kívül helyezte a 37/2012. (X.18.) Önk. sz. rendelet, hatályos 2012. október 19-től.

27

Hatályon kívül helyezte a 37/2012. (X.18.) Önk. sz. rendelet, hatályos 2012. október 19-től.

28

Hatályon kívül helyezte a 37/2012. (X.18.) Önk. sz. rendelet, hatályos 2012. október 19-től.

29

Módosította az 1/2013. (I.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. február 1. napjától

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás