Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
137/2010. (IV. 28.) Korm. rendelet
a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközből társfinanszírozott Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program végrehajtásáról szóló 228/2008. (IX. 12.) Korm. rendelet és a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosításáról1
1. § A 2007–2013. programozási időszakban az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközből társfinanszírozott Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program végrehajtásáról szóló 228/2008. (IX. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az előirányzatok tervezésénél figyelembe kell venni:)
„a) a költségvetési tervezés ütemezésével összhangban a programozási időszak kötelezettségvállalási keret- előirányzataira vonatkozó adatait és az elmúlt év tényleges kifizetéseinek, a várható teljesítés és a Program pénzügyi zárásáig várható kifizetési ütemére vonatkozó kifizetési előrejelzését, valamint a hazai partnerek részére a végső egyenleg megelőlegezéséből fakadó kiadásokat,”
(A pályáztatásra és a pályázatok elbírálására vonatkozó főbb előírásokat a pályázati kiírásokban kell meghatározni. A pályázati kiírásokban meg kell jelölni:)
„(12) A (7) bekezdés b)–e) pontja alapján nyújtott biztosíték értékének el kell érnie a hazai partner számára a projekt keretében nyújtandó közösségi hozzájárulás és a hazai társfinanszírozás összegét.
(13) Nem köteles a (7) bekezdés szerinti biztosítékot nyújtani
a) a központi költségvetési szerv,
b) az egyház és intézménye, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat-ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult,
c) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, az önkormányzatok egyéb társulása, ha
ca) a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, vagy
cb) a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon vagy törzsvagyonná válik,
d) a Nemzeti Hatóság döntése alapján az állami többségű tulajdonban lévő gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül.”
„(4) A hazai partner által lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás esetében a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet jogosult a közbeszerzési eljárás valamennyi dokumentumát a hazai partnertől bekérni. A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében a hazai partner
a) a közbeszerzési eljárás megindítása előtt legalább 15 munkanappal,
b) a rendkívüli sürgősség miatt alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlat benyújtását megelőző 5 munkanapon belül
köteles megküldeni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére az eljárást megindító ajánlati (ajánlattételi) felhívást, valamint – amennyiben annak készítése a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint kötelező – az ajánlati dokumentációt, vagy kétszakaszos eljárás esetén, ha a hazai partner készített részvételi dokumentációt.”
„(2) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a 200 ezer eurót, a projektrész befejezése és a hazai partner által benyújtott záró jelentés elfogadása között legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. Ezen felül a helyszíni ellenőrzést akkor is le kell folytatni, ha azt a kockázatelemzés eredménye indokolja.
(3) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege nem éri el az 1 millió eurót, de meghaladja a 200 ezer eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseken felül a projektrész megvalósítása során legalább egy alkalommal kell helyszíni ellenőrzést lefolytatni.
(4) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege eléri, vagy meghaladja az 1 millió eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseken felül a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a projektrészt minden, a hazai partner által benyújtott jelentés elfogadása előtt a helyszínen ellenőrzi, de ettől eltekinthet, ha a hazai partner által benyújtott jelentés elfogadása előtti 12 hónapban már történt helyszíni ellenőrzés.”
„b) a szabálytalanság megtörténtét megállapító, és – amennyiben szükséges – további, a szabálytalansággal arányos intézkedést elrendelő döntéssel, így különösen a hazai partner részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetésének elrendelésével.”
„(7) Közbeszerzést érintő szabálytalanság megállapítása esetén a szabálytalansággal érintett közbeszerzési eljárásban, az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárásba bevont személyek részére a támogatásból kifizetendő díj összegére eső támogatás kifizetése megtagadható, visszakövetelhető, és a támogatói döntés meghozataláig az igényelt támogatási összeg csökkenthető.”
„(1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a megállapított szabálytalanságokról, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről – a döntést követő 5 munkanapon belül – az Európai Bizottság által meghatározott formában és tartalommal jelentést küld a nemzeti hatóság részére. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a kezdeti jelentést követően a szabálytalan összeg teljes behajtásáig minden negyedévet követő két héten belül nyomon követési jelentést küld a nemzeti hatóság részére az államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről és azok eredményéről.”
9. § A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az előirányzatok tervezésénél figyelembe kell venni:)
„a) a költségvetési tervezés ütemezésével összhangban a programozási időszak kötelezettségvállalási keretelőirányzataira vonatkozó adatait és az elmúlt év tényleges kifizetéseinek, a várható teljesítés, és a programok pénzügyi zárásáig várható kifizetési ütemére vonatkozó kifizetési előrejelzését, valamint a hazai partnerek részére a végső egyenleg megelőlegezéséből fakadó kiadásokat;”
(A pályáztatásra és a pályázatok elbírálására vonatkozó főbb előírásokat a pályázati kiírásokban kell meghatározni. A pályázati kiírásokban meg kell jelölni:)
„i) a panasz benyújtásának lehetőségét,
j) a támogatási intenzitás mértékét,
k) a Kijelölő Rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott program esetében közösségi hozzájárulásból nyújtott előleg mértékét és az előleggel történő elszámolás részleteit.”
„(5) A Kijelölő Rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott program keretében meghirdetett pályázatokon támogatásra jóváhagyott projektek esetén az előleg mértéke legfeljebb a projekt megítélt közösségi hozzájárulásának 15%-a lehet. Az előleg folyósítására több részletben is sor kerülhet.
(6) A Kijelölő Rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott program esetében a közösségi támogatási szerződésben elő kell írni a közösségi hozzájárulásból nyújtott előleggel történő elszámolás részleteit.”
„(2) A lebonyolítási euró fizetési számla a vezető partner által benyújtott és jóváhagyott fizetési kérelem alapján közösségi támogatásra jogosult költségek Alapokból történő megtérítésére, az Egyetértési Nyilatkozatban – az 5. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – meghatározott mértékben a vezető partner részére folyósítandó előleg kifizetésére és a vezető partner által bármilyen jogcímen történő visszafizetésére, valamint a TA források kifizetésére szolgál. Ezen lebonyolítási euró fizetési számlák fölött az Irányító Hatóság és a Nemzeti Hatóság rendelkezési jogot biztosíthat a pénzügyi átutalási egységnek, a TA források átutalásának kivételével.”
13. § Az R2. 14. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A közösségi hozzájárulás forráslehívása és kifizetése”
„(1) A Közös Technikai Titkárság az alábbiak szerint jár el:
a) a Kijelölő Rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott program esetén rögzíti az előleg mértékét és összegét az IMIR 2007–2013-ban és kezdeményezi a pénzügyi átutalási egységnél a közösségi hozzájárulás kifizetési folyamatának elindítását,
b) ellenőrzi a vezető partner által benyújtott projekt előrehaladási jelentést, a partnerszintű hitelesítési nyilatkozatok és számlaösszesítők alapján projektszinten összesített fizetési kérelmet az IMIR 2007–2013-ban és kezdeményezi a pénzügyi átutalási egységnél a közösségi hozzájárulás visszatérítési folyamatának elindítását.
(2) A Közös Technikai Titkárság kezdeményezése alapján a pénzügyi átutalási egység összeállítja az IMIR 2007–2013-ban a programonként összesített közösségi hozzájárulás forráslehívási dokumentációt, amely az IMIR 2007–2013-ban rögzített, még le nem hívott közösségi támogatásra jogosult hitelesített költségek és az előlegek adatainak összesítését jelenti, majd elektronikusan és nyomtatott formában benyújtja jóváhagyásra az Irányító Hatósághoz.”
„(5) A pénzügyi átutalási egység a fizetési számlán történt jóváírásról szóló fizetési számla kivonatának kézhezvételét követő 5 munkanapon belül indítja a vezető partnerek fizetési számláinak javára a közösségi támogatások jóváhagyott összegét euróban.”
„(11) A (6) bekezdés b)–e) pontok alapján nyújtott biztosíték értékének el kell érnie a hazai partner számára a projekt keretében nyújtandó közösségi hozzájárulás és a hazai társfinanszírozás összegét.
(12) Nem köteles a (6) bekezdés szerinti biztosítékot nyújtani
a) a központi költségvetési szerv,
b) az egyház és intézménye, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat-ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult,
c) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, az önkormányzatok egyéb társulása, ha
ca) a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, vagy
cb) a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik,
d) a Nemzeti Hatóság döntése alapján az állami többségű tulajdonban lévő gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül.”
„(4) A hazai partner által lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás esetében a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet jogosult a közbeszerzési eljárás valamennyi dokumentumát a hazai partnertől bekérni. A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében a hazai partner
a) a közbeszerzési eljárás megindítása előtt legalább 15 munkanappal,
b) a rendkívüli sürgősség miatt alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlat benyújtását megelőző 5 munkanapon belül
köteles megküldeni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére az eljárást megindító ajánlati (ajánlattételi) felhívást, valamint – amennyiben annak készítése a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint kötelező – az ajánlati dokumentációt, vagy kétszakaszos eljárás esetén, ha a hazai partner készített részvételi dokumentációt.”
„(6) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a 200 ezer eurót, a projektrész befejezése és a hazai partner által benyújtott záró jelentés elfogadása között legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. Ezen felül a helyszíni ellenőrzést akkor is le kell folytatni, ha azt a kockázatelemzés eredménye indokolja.
(7) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege nem éri el az 1 millió eurót, de meghaladja a 200 ezer eurót, a (6) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseken felül a projektrész megvalósítása során legalább egy alkalommal kell helyszíni ellenőrzést lefolytatni.
(8) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege eléri, vagy meghaladja az 1 millió eurót, a (6) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseken felül a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a projektrészt minden, a hazai partner által benyújtott jelentés elfogadása előtt a helyszínen ellenőrzi, de ettől eltekinthet, ha a hazai partner által benyújtott jelentés elfogadása előtti 12 hónapban már történt helyszíni ellenőrzés.”
19. § Az R2. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A lebonyolítási euró fizetési számla szolgál a hazai partner részére hazai társfinanszírozásból folyósítandó előleg kifizetésére és annak a hazai partner által bármilyen jogcímen történő visszafizetésére is.”
„(3) A hazai társfinanszírozás terhére elszámolható költségeket minden esetben euróban kell megállapítani. A forintban vagy az eurótól eltérő külföldi pénznemben kiállított számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat esetén a számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget a társfinanszírozási szerződésben, TA projekt esetén a TA kézikönyvben megadott módon – alapelvként az elszámolási időszak utolsó hónapjában érvényes, az Európai Bizottság által meghatározott havi árfolyam figyelembevételével – kell euróra átszámítani. A Kijelölő Rendelet 1. § (3) bekezdés e)–f) pontja szerinti programok esetében a felmerült költségeket a 718/2007/EK rendelet 127. cikk (3) bekezdésében meghatározott módon kell euróra átszámítani.”
27/A. § (1) A programok keretében meghirdetett pályázati kiírások keretében közösségi támogatásra jóváhagyott projektek hazai partnerei számára a Nemzeti Hatóság – központi költségvetési szerv hazai partner részére kérelem nélkül, nem központi költségvetési szerv hazai partner részére kérelemre – megelőlegezést biztosít.
(2) A megelőlegezés iránti kérelmet a hazai társfinanszírozási szerződés megkötését megelőzően kell benyújtani.
(3) A megelőlegezés iránti kérelmet nem központi költségvetési szerv partner akkor nyújthat be, ha a projektrész elszámolható összköltsége eléri vagy meghaladja az 550 ezer eurót.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a hazai partner nevét és címét,
b) az adószámát,
c) a közösségi támogatási szerződés számát,
d) a projektrész elszámolható összköltségét,
e) a projektrészre eső közösségi hozzájárulás összegét,
f) a projektrész pénzügyi tervét, valamint
g) a megelőlegezés indokainak részletes, számszerűsített bemutatását.
27/B. § (1) A megelőlegezésről szóló szerződést írásba kell foglalni.
(2) A megelőlegezés – a projektrész pénzügyi tervéhez igazodóan – részletekben történik.
(3) A megelőlegezés mértéke nem haladhatja meg a projekt 5. § (5) bekezdésében meghatározott előleggel csökkentett közösségi hozzájárulásának hazai partnerre eső értékét.
(4) A nem központi költségvetési szerv hazai partner – ide nem értve a nem költségvetési szerv formában működő közszféra szervezet hazai partnert – bankgaranciát nyújt be a Nemzeti Hatóság részére. A bankgarancia értékének fedeznie kell a megelőlegezés értékét. Ennek hiánya esetén a megelőlegezésről szóló szerződés nem köthető meg.
(5) A nem központi költségvetési szerv hazai partnernek az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével nyújtható megelőlegezés.
(6) Szabálytalansággal érintett összegek visszafizetésére a megelőlegezésről szóló szerződés alapján kifizetett összeg nem használható. A szabálytalansággal érintett összegek visszafizetéséről a hazai partnerek önerőből kötelesek gondoskodni, a központi költségvetési szerv partnerek ezen összegek visszafizetésére pótlólagos központi költségvetési forrást nem vehetnek igénybe.
27/C. § (1) A hazai partner – ide nem értve a központi költségvetési szerv hazai partnert – gondoskodik elkülönített fizetési számla projektrészenkénti megnyitásáról.
(2) Az elkülönített fizetési számla a Nemzeti Hatóság által átutalt megelőlegezés fogadására szolgál.
(3) A megelőlegezés igénybevételéhez a hazai partner gondoskodik arról, hogy a közösségi hozzájárulás összege az elkülönített fizetési számlára érkezzen. Ennek hiánya esetén a megelőlegezésről szóló szerződés nem köthető meg.
(4) A hazai partner köteles az elkülönített fizetési számlán keletkezett esetleges kamatbevételt, valamint a számlavezetéssel kapcsolatos költségeket nyilvántartani. Amennyiben ezek egyenlege a közösségi hozzájárulás záró kifizetésének időpontjában pozitív, úgy ezt az összeget a hazai partner köteles a Nemzeti Hatóság részére a záró kifizetés visszautalásával egyidejűleg átutalni.
(5) Az időközi kifizetésnek nem feltétele a folyósított megelőlegezés teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történő elszámolás.
(6) A megelőlegezett összeget a közösségi hozzájárulás kifizetésének a hazai partner fizetési számláján történt jóváírását követő 5 napon belül vissza kell utalni a Nemzeti Hatóság részére a megelőlegezési szerződésben meghatározott módon. A megelőlegezett közösségi hozzájárulást a hazai partner a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára utalja vissza.”
„b) a szabálytalanság megtörténtét megállapító, és – amennyiben szükséges – további, a szabálytalansággal arányos intézkedést elrendelő döntéssel, így különösen a hazai partner részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetésének elrendelésével.”
„(7) Közbeszerzést érintő szabálytalanság megállapítása esetén a szabálytalansággal érintett közbeszerzési eljárásban, az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárásba bevont személyek részére a támogatásból kifizetendő díj összegére eső támogatás kifizetése megtagadható, visszakövetelhető és a támogatói döntés meghozataláig az igényelt támogatási összeg csökkenthető.”
„(2) Az Igazoló Hatóság a vonatkozó közös programszámláján jóváírt összeggel csökkentett átutalás igénylési dokumentációt nyújt be az Európai Bizottságnak.”
„(1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a megállapított szabálytalanságokról, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről – a döntést követő 5 munkanapon belül – az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 2006. december 8-i 1828/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1828/2006/EK rendelet) 28. cikke szerinti tartalommal jelentést küld a Nemzeti Hatóság részére. Az 1828/2006/EK rendelet 30. cikke szerinti jelentéseket negyedévente, a negyedévet követő két héten belül kell megküldeni. A Közös Technikai Titkárság a beérkezéstől számított 10 munkanapon belül megküldi a Kijelölő Rendelet 1. § (3) bekezdés e) és f) pontjaiban megnevezett programok esetén a partnerországtól kapott jelentéseket a Nemzeti Hatóság részére.
(2) A Nemzeti Hatóság az 1828/2006/EK rendelet alapján a jelentéstételi kötelezettség alá tartozó szabálytalanságokról a szabálytalanság megállapítását követő 15 munkanapon belül jelentést küld az Igazoló Hatóság részére.
(3) Minden negyedévet követő négy héten belül a Nemzeti Hatóság az államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről és azok eredményeiről szóló, az 1828/2006/EK rendelet 30. cikke szerint nyomon követési jelentéseket, továbbá a Kijelölő Rendelet 1. § (3) bekezdés e) és f) pontjaiban megnevezett programok esetén a partnerországtól kapott kezdeti és nyomon követési jelentéseket megküldi az Igazoló Hatóság részére.
(4) A Nemzeti Hatóság a megállapított szabálytalanságokról, a megtett intézkedésekről és azok eredményeiről az Európai Bizottság által meghatározott formában a szabálytalanságról hozott döntést követő 5 munkanapon belül jelentést küld az Igazoló Hatóság részére abban az esetben, ha a szabálytalanság újfajta jogellenes gyakorlat elkövetésére utal vagy Magyarország területén kívül is hatásai vannak.”
„(8) Az Irányító Hatóság minden év február 1-ig kimutatást küld programonként az Irányító Hatóságot működtető központi költségvetési szerv részére a tárgyévet megelőző évben visszavont összegekről, továbbá a behajtott, a behajtásra váró és a behajthatatlan összegekről a behajtási eljárások megindításának éve szerinti csoportosításban és tájékoztatja a behajtott összegek újrafelhasználásának módjáról. Az Igazoló Hatóság az Irányító Hatóságot működtető központi költségvetési szerv által legkésőbb minden év február 15-ig benyújtott programonkénti jelentés alapján évente egyszer, az Európai Bizottság által rendeletben meghatározott határidőre kimutatást küld az Európai Bizottságnak a tárgyévet megelőző évben visszavont összegekről, továbbá a behajtott, a behajtásra váró és a behajthatatlan összegekről a behajtási eljárás megindításának éve szerinti csoportosításban.”
31. § Az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagra rögzített adatbázisaiban található adatok felülvizsgálatáról szóló 102/2010. (IV. 2.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tanácsadó testület tagja a tevékenységét akkor kezdheti meg, ha a külön törvényben meghatározott, „C” típusú kérdőívhez kötődő nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént, és annak során kockázati tényező nem merült fel.”
1
A rendelet a 29. § alapján hatályát vesztette 2010. április 30. napjával.
A működéshez szükséges sütik mellett a Google Analytics statisztikai sütijeit, a munkamenet-azonosítót és a bejelentkezést csak az Ön hozzájárulásával használjuk. Döntését bármikor megváltoztathatja a lábléc „Süti beállítások” hivatkozásával. A cookie-k kezeléséről részletesebb információt ide kattintva olvashat.
