Kifejezéskereső
Óbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (XI. 17.) önkormányzati rendelete
a község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról
Óbánya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény 7. § (3) be kezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Étv. 9. § (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatását követően a község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 12/1998 (XII.22.) számú rendeletét (a továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint állapítja meg.
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § [A rendelet hatálya]
(1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes 1. számú melléklet: Övezeti előírások összefoglaló táblázata 2. számú melléklet: A PÉCSÉPTERV STÚDIÓ ...-.... jelzőszámú dokumentációjának SZ-1, SZ-2, jelű szabályozási tervlapjai.
2. § [F o g a l o m m e g h a t á r o z á s]
(1a) Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni.
(1b) B r u t t ó s z i n t t e r ü l e t : a telken lévő épületek összes szintje bruttó területének összege. E számítás során nem kell figyelembe venni a tetőtér 1,90 m-nél kisebb belmagasságú részét és a pinceszintet.
(1c) F ő é p ü l e t : az építmények azon csoportja, amely az adott területfelhasználásnál az előírások szerint megengedett funkciók befogadója.
(1d) Homlokzatmagasság: az építmény terepcsatlakozás feletti vetületének magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát, a vizsgált homlokzattól 12 m-nél hátrább lévő építményrészeket, a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú építményrész magasságát, a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét.
3. § [A s z a b á l y o z á s e l e m e i]
(1a) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet, övezet határa,
c) területfelhasználási egység besorolása,
d) belterület határa,
e) építési hely
f) telek be nem építhető része,
g) önállóan be nem építhető telek,
h) közhasználat szánára megnyitott magánterület.
(2) A nem önkormányzati döntéskörbe tartozó jogszabálytól függő szabályozási elemek, valamint a más önkormányzati rendeletben szabályozott elemek – informatív elemek – változása, változtatása nem igényel rendezési tervmódosítást. Ide tartoznak a táji, természeti, régészeti, építészeti értékvédelem országos és helyi jelentőségű elemei.
(3) Az /1/, /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.
4. § [A z é p í t é s e n g e d é l y e z é s é n e k s a j á t o s f e l t é t e l e i]
(1) Az elvi építési, építési, valamint telekalakítási engedély iránti kérelemhez, bejelentéshez csatolni kell az önkormányzati tervtanács szakvéleményét a tájképvédelmi területet, a helyi építészeti értékvédelem alatt lévő épületet, vagy területet érintő engedélyezési és bejelentési tervhez.
(2) A helyi építészeti értékvédelmi területen egyszerűsített építési engedély köteles az építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (átalakítás, felújítás, nyílászáró csere, vakolás, színezés, felületképzés) az épület külsejére szerelt szerelvények, berendezések, antenna, antenna tartó, klíma kültéri egysége, hirdetési, vagy reklámcélú berendezések és szerkezetek.
(3) A község közigazgatási területén építési engedély köteles az 1,0 m-t meghaladó tereprendezés.
(4) A 3,0 m-nél nagyobb szintkülönbséget létrehozó tereprendezéshez, a 3,0 m-nél nagyobb partfalat megtámasztó támfal, vagy épület terveihez geotechnikai szakvéleményt kell csatolni.
5. § [A TERÜLET-HASZNÁLAT RENDSZERE]
(1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű területfelhasználási egységek találhatók.
(1a) BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET:
a) LAKÓTERÜLETEK falusias lakóterület Lf
b) ÜDÜLŐTERÜLETEK Hétvégi házas üdülőterület Üh
c) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK különleges turisztikai és közösségi terület Ktk
d)1 KÜLÖNLEGES TERÜLETEK különleges nyugdíjas ház terület Kny
(1b) BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET: KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK
e) közúti közlekedési terület ERDŐTERÜLETEK
f) védelmi erdőterület Ev MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK
g) kertes mezőgazdasági terület Mke
h) korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület Mko
i) VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET V
(1c) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
k) különleges üdülő terület Kü
l) különleges terület temető Kt
m) különleges sportterület Ks
n) különleges terület gyermektábor Kgy
o) különleges terület rendezvénytér Kr
p) különleges terület sípálya Ksí
(2) A terület-felhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.(3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
6. § [Á l t a l á n o s s z a b á l y o k]
(1) A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – trafó, gáznyomás-szabályozó - számára önálló telek is kialakítható. E telkek mérete és beépítésük paraméterei az építési övezet előírásaitól eltérően is megállapítható.
(2) Terepszint alatti létesítmény az építési helyen belül létesíthető, legfeljebb a megengedett beépítettség kétszerese mértékben.
(3) A beépítésre szánt területen építést engedélyezni csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad.
(4) Az előkert méretét az Fl-1, Fl-3, Üh övezetekben a környezetében meglévőkhöz illeszkedően kell megállapítani.
(5) A 25,0 m mélységet el nem érő méretű, oldalhatáron álló beépítésű telkeken a hátsókert mérete nullára csökken.
L a k ó t e r ü l e t e k
7. § [Lf j e l ű f a l u s i a s l a k ó t e r ü l e t]
(1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK vonatkozó paragrafusaiban megengedett funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.
(2) A területen telkenként legfeljebb 2 lakás létesíthető. Egy épület bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m2-t.
(3) A területen árutermelő állattartás nem folytatható.
(4) A területek építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.
8. § [Ktk j e l ű k ü l ö n l e g e s t u r i s z t i k a i é s k ö z ö s s é g i t e r ü l e t]
(1) A területen a turizmust és a közösségi életet szolgáló épületen kívül elhelyezhető sportlétesítmény, valamint a terület ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató épület is.
(2) A területen az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.
8/A. §2 [Kny jelű különleges nyugdíjasház]
(1) Az övezetben elhelyezhetők az egészségügyi és szociális ellátást szolgáló, valamint előzőek kiszolgálását szolgáló épületek, rendeltetési egységek, továbbá nyugdíjasház, valamint legfeljebb egy szolgálati lakás. További lakás, lakóépület, üdülőépület, és üdülőegység nem helyezhető el.
(2) Az övezetben az előkert 5,0 méter, míg az oldal- és hátsókert 0,0 méter.
(3) A területen az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket,azok előírt beépítési módját,legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt,továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot, szintterületet az 1/a.számú melléklet tartalmazza.
9. § [Ű h j e l ű h é t v é g i h á z a s ü d ü l ő t e r ü l e t]
(1) A terület elsősorban hétvégi házak elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető más az OTÉK vonatkozó paragrafusaiban megengedett funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel.
(2) A területen telkenként legfeljebb 2 üdülőegység létesíthető. Egy épület bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 150 m2-t.
(3) A területen az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
10. § [K ö z l e k e d é s i é s k ö z mű t e r ü l e t]
(1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik
a) közlekedési célú közterület övezete,
b) korlátozott használatú utak övezete,
c) fásított parkoló övezete.
(2) Trafó, gáznyomás-szabályozó, nyomásfokozó, szennyvízátemelő építménye a területen elhelyezhető.
11. § [Erdőterület Ev j e l ű v é d e r d ő t e r ü l e t]
(1) A területen lévő erdők rendeltetésük szerint Ev jelű védelmi erdők.
12. § [Mko j e l ű k o r l á t o z o t t használatú általános mezőgazdasági t e r ü l e t]
(1) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- táj- és természetvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.
(2) A terület földrészletein a gyepgazdálkodást, legeltetéses állattartást, szolgáló és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.
(3) A területen csak a 10000 m2-t meghaladó nagyságú földrészleten, 10,0 m-nél szélesebb elő-, oldal- és hátsókert figyelembe vételével helyezhető el a tájképbe illő legfeljebb 150 m2 bruttó beépített területű , legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épület.
(4) A területen belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.
13. § [Mke j e l ű k e r t e s m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t]
(1) A területbe jellemzően a kistelkes, kert használatú területrészek tartoznak.
(2) A terület két övezetre oszlik, az Mke-0, és az Mke-1 jelűre.
(3) Az Mke-0 övezetben épület nem helyezhető el.
(4) Az Mke-1 jelű övezetben a szőlő- és gyümölcstermesztéssel, ezek feldolgozásával és tárolásával, kapcsolatos épületek helyezhetők el. Lakás csak a 3000 m2-nél nagyobb területű telken helyezhető el. Állattartó épület nem létesíthető.
(5) Épület legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, 4,5 m építménymagassággal, 5 m elő-, és 10 m hátsókert figyelembe vételével helyezhető el. Egy épület bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 150 m2-t.
14. § [Vízgazdálkodási terület]
(1) A vízgazdálkodási terület a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek területét és partját foglalja magába.
(2) A területen végzett minden telekalakítási és építési tevékenységhez a vízügyi hatóság engedélye szükséges.
(3) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 6,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmi jogot kell biztosítani.
15. § [K ü l ö n l e g e s b e é p í t é s r e n e m s z á n t t e r ü l e t e k Kü j e l ű k ü l ö n l e g e s ü d ü l ő t e r ü l e t]
(1) A területen csak a turizmust szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Meglévő épületek megtarthatók, korszerűsíthetők, átalakíthatók.
(3) Építési helynek tekintendő a meglévő épületek helye, valamint a szabályozási terven jelölt volt vízimalmok helye.
(4) Az építési helyek 100 %-ig beépíthetők.
16. § [Kt j e l ű k ü l ö n l e g e s t e m e t ő i t e r ü l e t]
(1) Épület csak a temetést szolgáló funkcióval legfeljebb 4,5 m építménymagassággal létesíthető.
(2) A temető 50 m-es környezetében a nyugalmat zavaró, vagy a kegyeletet sértő tevékenység nem engedélyezhető.
17. § [Ks j e l ű k ü l ö n l e g e s s p o r t t e r ü l e t]
(1) A területen a sportolást és a használók ellátását szolgáló legfeljebb 3,0 m építménymagasságú szabadon álló épület helyezhető el.
18. § [Kgy j e l ű k ü l ö n l e g e s t e r ü l e t - g y e r m e k t á b o r]
A területen a gyermektábor ellátását szolgáló legfeljebb 3,0 m építménymagasságú szabadon álló épület helyezhető el.
19. § [Kr j e l ű k ü l ö n l e g e s t e r ü l e t - r e n d e z v é n y t é r]
A területen a rendezvények ellátását szolgáló legfeljebb 3,0 m építménymagasságú szabadon álló épület helyezhető el.
20. § [Ksí j e l ű k ü l ö n l e g e s t e r ü l e t - s í p á l y a]
A területen a sípálya ellátását szolgáló legfeljebb 3,0 m építménymagasságú szabadon álló épület helyezhető el.
21. § [A z é p í t é s z e t i ö r ö k s é g v é d e l m e]
(1) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket az Önkormányzat értékvédelmi rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védendőnek minősít.
(2) A helyi védelemnek két fajtája van: területi és egyedi. A településen háromféle területi védelem van, a T1 jelű a falu történelmi területén, a T2 jelű a volt vizimalmok területén, és a T3 a régi temető területén. Az egyedi védelemnek két fajtája van, a H1 jelű amely kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére, és a H2 jelű, amely az építmény valamely részértékére terjed ki.
(3) A T1 jelű területen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.
a) Telket alakítani nem kívánatos, de ha elkerülhetetlen, csak a telekstruktúra jellegének megtartásával szabad.
b) Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult fésűs beépítési formához kell igazítani. A főépületet lehetőleg a nyugati, északnyugati oldalhatáron előkert nélkül kell elhelyezni.
c) Az oldalhatáron álló épület az utcafronti homlokzati síktól mért 6,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető az önkormányzati – annak hiányában a megyei – főépítész véleménye alapján.
d) Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögét 37-45° között kell megválasztani. Az épület, épületszárny, illetve a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 7,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 7,0 m-t.
e) Az épületek tetőhéjalásához égetett cserepet kell használni, a homlokzati kialakításuk simított vakolattal történhet, de megjelenhet a volt gazdasági épületekre jellemző tégla és kő felület is.
f) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban a főépítész szakvéleményének kikérésével kell elvégezni.
g) Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.
h) Nem létesíthető fém kémény.
i) Közterületről látható helyen a tető síkjából kiugró tetőablak csak a főépítész szakvéleményének kikérésével létesíthető.
j) Az utcai homlokzaton erkély vagy loggia nem létesíthető.
k) A terület lévő egyedi védelem alatt álló épületek építési ügyeiben az 1. számú függelékben lévő helyi értékvédelmi rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(4) A T2 jelű területen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.
a) A volt vizimalmok telkein az eredeti használat megjelenítése kívánatos, a telek beépítésének rendjével, a malomárok nyomvonalának megjelenítésével.
b) A még meglévő malomépület tömegét és a volt kerékház falait meg kell őrizni és a malomárokkal való kapcsolatukat be kell mutatni.
c) Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögét 37-45° között kell megválasztani. Az épület, épületszárny, illetve a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 7,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 7,0 m-t.
d) Az épületek tetőhéjalásához égetett cserepet kell használni, a homlokzati kialakításuk simított vakolattal történhet, de megjelenhet a volt gazdasági épületekre jellemző tégla és kő felület is.
e) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban a főépítész szakvéleményének kikérésével kell elvégezni.
f) Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.
g) Nem létesíthető fém kémény.
h) Közterületről látható helyen a tető síkjából kiugró tetőablak csak a főépítész szakvéleményének kikérésével létesíthető.
i) Az utcai homlokzaton erkély vagy loggia nem létesíthető.
j) A terület lévő egyedi védelem alatt álló épületek építési ügyeiben az 1. számú függelékben lévő helyi értékvédelmi rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(5) A T3 jelű területen a temetések beszüntetése és a volt temetőnek kegyeleti parkként való megőrzése szükséges. A régi sírköveket és az erdei fenyő hármast meg kell őrizni.
(6) Az egyedi védelem alatt álló építmények jegyzékét és a védendő elemek leírását, illetve a javasolt módosítást a 1. számú függelék tartalmazza. Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
(7) Az egyedi védelem alatt álló épület telkén és a helyi védelmi területen egyszerűsített építési engedélyhez kötött az előtető, az épülethez rögzített napvédőtető, a 0,5 m2-t meghaladó területű reklám és fényreklám, valamint az utcai homlokzaton és tetősíkon a TV antenna, parabola antenna létesítése.
22. § [Á l l a t t a r t á s]
A település belterületén árutermelő állattartás nem folytatható.
23. § [Z ö l d f e l ü l e t e k]
(1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani
(2) A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
(3) A telek zöldfelületébe parkoló, út, járda, terasz, nem számítható be, de beleszámít a nem szilárd (vízáteresztő) burkolatú kerti út
(4) A pince, vagy pinceszint felett legalább 50 cm földtakarással kialakított zöldfelületet és a tetőkert zöldfelületét a telek zöldfelületi arányának számítása során figyelembe kell venni.
24. § [Közmű v e s í t é s, h í r k ö z l é s]
(1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető a község közigazgatási területén.
(2) Légvezeték és oszloptrafó nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető helyi értékvédelmi területen, valamint a főhálózati utak belterületi részén
(3) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(4) Gázvezeték, gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán helyi értékvédelmi területen nem helyezhetők el.
25. § [S a j á t o s j o g i n t é z m é n y e k]
(1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi területen.
(2) A településrendezési célok megvalósítása érdekében az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a helyi védelem alatt álló ingatlanokra, valamint a 010/10, 010/11, 010/12, 014/6, 014/7, 014/8, 044, 045, 121, 209, 210/1 helyrajzi számú ingatlanokra.
26. § [Z á r ó r e n d e l k e z é s]
(1) A rendelet kihirdetését követő 30-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 12/1998 (XII. 22.) számú Önkormányzati rendelet.
Az 5. § (1a) bekezdés d) pontját az Óbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 8/A. §-t az Óbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet az Óbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 8.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2/A. mellékletet az Óbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 8.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
