Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
22/2010. (V. 13.) PM rendelet
a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 20/2008. (VI. 19.) PM rendelet módosításáról1
[Az alkalmasság összesített minősítése az egészségi, pszichikai vizsgálatok és a fizikai állapotfelmérés eredményét együttesen tartalmazza, amely minősítés lehet]
[Az alkalmasság összesített minősítése az egészségi, pszichikai vizsgálatok és a fizikai állapotfelmérés eredményét együttesen tartalmazza, amely minősítés lehet]
„f) „Hivatásos szolgálatra alkalmas egészségügyi felmentéssel”,
„(5) „Jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítés a pszichikai és az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Az ideiglenes alkalmatlanság időtartama legfeljebb 365 naptári nap lehet.”
„(7) „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynél olyan szervi, működésbeli vagy pszichikai eltérés észlelhető, amely miatt a betöltendő szolgálati beosztással, munkakörrel járó feladatok ellátására nem képes, vagy e feladatok ellátása az egészségét veszélyeztetné. Ilyen minősítés esetén a minősítésben meg kell határozni a vizsgált személy egészségi állapotának megfelelő 1. számú melléklet1. függelékében szereplő alkalmassági kategóriákat.
(8)„Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés valamennyi hivatásos beosztásra való alkalmatlanságot jelent, és az alkalmassági összetevők bármelyikén alapulhat. E minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mérvű vagy jellegű egészségkárosodása van, amely a hivatásos szolgálattal járó fokozott egészségi, pszichikai és fizikai igénybevételre figyelemmel kizárja a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek teljesítését, illetve egészségi állapota miatt hivatásos beosztás ellátására alkalmatlan. Hivatásos állományú tagok esetén e minősítésre kizárólag a Vám- és Pénzügyőrség Első- és Másodfokú Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: FÜV Bizottság) jogosult. Ezen minősítés esetén szolgálati viszony nem létesíthető, illetőleg a fennálló szolgálati viszonyt meg kell szüntetni.
(9) „Hivatásos szolgálatra alkalmas egészségügyi felmentéssel” összesített minősítést kell megállapítani, ha a hivatásos állomány tagja a 48. §-ban meghatározott szolgálati kötelezettségeinek teljesítése alóli felmentéssel (egészségügyi felmentés) szolgálati beosztását (munkakörét) el tudja látni.
(10) „Jelenlegi beosztásában/munkakörében alkalmatlan” minősítés a fizikai, a pszichikai, illetve az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Mivel az adott beosztáson, munkakörön kívül más beosztásban, munkakörben alkalmas lehet, ilyen minősítés esetén a minősítésben meg kell határozni a vizsgált személy egészségi állapotának megfelelő alkalmassági kategóriákat. Az alkalmassági kategórián belüli betölthető beosztást, munkakört a szervezeti egység személyügyi szerve határozza meg.”
„(3) A Táblázat római számmal jelölt alkalmassági kategóriáiba a hivatásos állomány tagját szolgálati beosztásának, munkakörének megfelelően, az 1. számú melléklet1. függelékében foglaltak szerint kell besorolni.”
5. § Az R. 10. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A Táblázatban szereplő „egyéni elbírálás” megjelölésnél az egészségi alkalmasság elbírálásakor a következőket kell figyelembe venni:
a) a betegség súlyossági fokát és a velejáró funkcionális zavarokat,
b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,
c) az adott megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását,
d) az egyén aktuális munkakörének jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatokat, képzettséget, az eltöltött szolgálati időt.”
„(1) A hivatásos állomány fizikai alkalmasságát kétévente egy alkalommal, a felvételre jelentkezőkét az egészségi alkalmasság megállapítását követő 30 naptári napon belül fizikai állapotfelmérésen kell ellenőrizni, illetve megállapítani.”
„(2) A hivatásos állomány tagját és a felvételre jelentkezőt a fizikai állapotfelmérésnél életkor alapján négy korcsoportba kell sorolni. A besorolásnál a betöltött évek számát kell figyelembe venni, az alábbiak szerint
„(3) A fizikai állapotfelmérése nem kötelező azon hivatásos állományú tagnak, aki elérte a rá irányadó, a Hszt. 52. §-ában meghatározott szolgálat felső korhatáránál 5 évvel alacsonyabb életkort.
(4) A fizikai alkalmassági vizsgálaton az vehet részt, aki egy hónapnál nem régebbi egészségi alkalmassági vizsgálaton „Egészségileg alkalmas” minősítést kapott.”
„(2) A fizikai alkalmasság minősítése az (1) bekezdésben meghatározott mozgásformák közül a hivatásos állomány tagja által választott öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának eredménye alapján történik. Az (1) bekezdés b) és f) pontjában meghatározott mozgásformák végrehajtása kötelező. Az egyes kondicionális gyakorlatokért legfeljebb 25 pont, az öt gyakorlat végrehajtása esetén összesen 125 pont adható.
(3) Az öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése az I–III. korcsoportba tartozó személyek esetében:
a) 0–59 pont esetén „Nem megfelelő”,
b) 60–125 pont esetén „Megfelelő”,
(4) Az öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése az IV. korcsoportba tartozó személyek esetében:
a) 0–15 pont esetén „Nem megfelelő”,
b) 16 pont felett „Megfelelő”,
(5) „Fizikai állapota megfelelő” minősítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha a választott öt kondicionális gyakorlatot teljesítette és gyakorlatonként nincs 0 pont teljesítménye, továbbá a gyakorlatok végrehajtásának eredményeként „Megfelelő” értékelést kapott.
(6) Ha a hivatásos állomány tagja „Fizikai terhelhetősége nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges” minősítést kapott, az ismételt állapotfelmérésre a hat hónapon belül maximum 2 alkalommal kerülhet sor, melyeket az előző felmérést követően legkorábban 30 naptári nap elteltével lehet végrehajtani. Amennyiben a hivatásos állományú tag az ismételt fizikai állapotfelmérés során „Nem megfelelő” értékelést kap, akkor „Fizikai állapota nem megfelelő” minősítést kell adni.”
„(1) A hivatásos állományba felvételre jelentkezőknél egészségi, pszichikai alkalmassági vizsgálatot és fizikai állapotfelmérést kell végezni. Az alapellátást végző orvos a felvételre jelentkező előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata keretében elvégzi az általános belgyógyászati vizsgálatot, kiszűri a hivatásos szolgálatra egészségi szempontból egyértelműen alkalmatlan személyeket. A további vizsgálatokat – szükség esetén más egészségügyi szakintézetek közreműködését is igénybe véve – az egészségügyi szolgálat végzi.”
„(3) A felvételre jelentkező előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatának lefolytatásában részt vevő alapellátást végző orvos az érintettet köteles tájékoztatni az alkalmatlan minősítés okáról. Az alkalmatlan minősítéssel szemben az érintett az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz, az Elsőfokú FÜV Bizottság által megállapított alkalmatlan minősítéssel szemben pedig a Másodfokú FÜV Bizottsághoz fordulhat.”
„(2) Ha az állományilletékes parancsnok, a szolgálati elöljáró vagy az alapellátást végző orvos indokoltnak tartja – függetlenül a keresőképtelen napok számától –, kezdeményezheti a hivatásos állomány tagja soron kívüli alkalmassági vizsgálatát abban az esetben is, ha az adott évben egynél több és eltérő időben megállapított betegség miatt történt a keresőképtelen állományba vétele.”
„(2) A soron kívüli alkalmassági vizsgálatra a hivatásos állomány tagját az egészségügyi szolgálat az iratok beérkezését követő 30 naptári napon belül írásban, a vizsgálat helyének és idejének megjelölésével, a vizsgálat időpontját megelőzően legalább nyolc naptári nappal a szolgálati elöljáró útján rendeli be.”
„(1) Ha az alkalmassági vizsgálat eredménye alapján feltételezhető, hogy a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota eredeti szolgálati beosztásának, munkakörének ellátását nem teszi lehetővé, akkor az alapellátást végző orvos a FÜV Bizottság általi eljárást (a továbbiakban: FÜV eljárást) köteles kezdeményezni.”
„(4) A 4. § b)–h) pontokban felsorolt esetekben lefolytatott alkalmassági vizsgálatok során megállapított „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmatlan” vagy „Jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”, vagy „Jelenlegi beosztásában/munkakörében alkalmatlan” minősítéssel szemben az érintett elsőfokú FÜV eljárást, ezt követően másodfokú FÜV eljárást kezdeményezhet.
(5) Az előírt alkalmassági vizsgálaton való részvétel elmulasztása a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelességszegésnek minősül.”
13. § (1) Az R. 30. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség véleményezése”
(2) Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A foglalkozási betegségnek, illetve fokozott expozíciós esetnek minősülő megbetegedéseket a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabály tartalmazza. Foglalkozási betegségnek kell tekinteni azt a betegséget is, amely a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesettel (sérüléssel) minden kétséget kizáróan ok-okozati összefüggésben van.
(2) Amennyiben a baleset, betegség bekövetkezésének körülményeiből annak szolgálati kötelmekkel való összefüggésére lehet következtetni, a közvetlen szolgálati elöljáró köteles a bejelentett, vagy tudomására jutott balesetről 48 órán belül a Hszt. 180. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételére intézkedni.
(3) Ha a balesetet szenvedett személyt nem az alapellátást végző orvos részesítette elsősegélyben, a közvetlen szolgálati elöljárónak intézkednie kell arra, hogy az eljáró egészségügyi szerv az ambuláns vagy betegvizsgálati lapot, valamint a balesetre vonatkozó egyéb leleteket, az illetékes alapellátást végző orvos részére küldje meg.
(4) A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését az alapellátást végző orvos véleményezi. Az alapellátást végző orvos a véleményében rögzíti a sérülés, betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát (tényleges klinikai gyógytartam) és állást foglal arról, hogy a sérült, illetve beteg sérülése, illetve betegsége a balesettel, illetve a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e.
(5) Az orvosi véleményt a baleset, betegség minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a felvett jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv egy példányát az érintettnek – elhalálozás esetén a közeli hozzátartozójának – kell átadni, további egy példányát az egészségügyi dokumentációba kell elhelyezni.”
„(1) A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről – az orvosi vélemény figyelembevételével – az országos parancsnokság a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül minősítő határozatot hoz. Határozatát további 5 naptári napon belül közli a sérülttel és megküldi az alapellátást végző orvosnak. A határozat elleni fellebbezésre a Hszt. 180. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.”
„(4) A baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós esetek szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Amennyiben ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi, illetve büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett szerv munkavédelmi feladatait ellátó szakembert is.
(5) A foglalkozási betegség és fokozott expozíciós esetek szolgálattal összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez az alapellátást végző orvosnak lehetősége van az Országos Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Intézet szakvéleményét is kikérni. A minősítő a döntését e vélemény figyelembevételével hozza.”
„(1) Ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota olyan mértékben változott, hogy a számára előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg, vagy egészségügyi szabadságának időtartama a 180 naptári napot meghaladta, alkalmasságának a felülvizsgálatát kell kezdeményezni.”
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró és az alapellátást végző orvos véleményét is.
(3) Az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró véleményének tartalmazni kell, hogy a hivatásos állomány tagjának:
a) egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatok ellátását,
b) szolgálati beosztásában, munkakörében végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár,
c) szolgálatteljesítési képessége és magatartása milyen mértékben változott,
d) az előző két évben milyen gyakorisággal és időtartamban volt egészségügyi szabadságon,
e) hány év, a nyugdíjjogosultság szempontjából beszámítható szolgálati idővel rendelkezik,
f) milyen más szolgálati beosztásba, munkakörbe helyezésére van lehetőség,
g) az egészségügyi szabadságra való jogosultsága megszűnésének időpontját.”
„(3) Az I. fokú FÜV bizottság határozata végrehajtható,
a) a határidő elteltét követő naptári napon, ha a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő alatt a jogosult fellebbezést nem terjesztett elő,
b) azonnal, ha jogosult a fellebbezési jogáról lemondott vagy a fellebbezést visszavonták.”
„(1) A Másodfokú FÜV Bizottság bírálja el az Elsőfokú FÜV Bizottság határozata ellen benyújtott fellebbezéseket. A bizottság másodfokon hozott döntése a közléssel jogerős és végrehajtható.”
„(3) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult – a korábban engedélyezett időtartamok beszámításával – engedélyezni a csökkentett szolgálati időt napi 4 vagy 6 órára, legfeljebb 365 naptári nap időtartamig.
(4) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult – a korábban engedélyezett időtartamok beszámításával – engedélyezni az egészségügyi szabadságot legfeljebb 365 naptári nap időtartamig.”
„(1) Az Elsőfokú FÜV Bizottság döntése ellen a vizsgált személy a határozat kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül, az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz írásban benyújtott fellebbezéssel élhet.
(2) A FÜV Bizottság alkalmassági minősítő döntését, valamint a fellebbezés lehetőségét a hivatásos állomány tagjával a FÜV Bizottsági ülésen közölni kell. A minősítést, a fellebbezés lehetőségét és az egyes szolgálati feladatok alóli felmentést a hivatásos állomány tagjának egészségügyi könyvébe fel kell tüntetni. A döntést, annak kihirdetését követő 8 naptári napon belül határozatba kell foglalni. A felülvizsgált személy az I. fokú FÜV bizottság határozatának kézhezvételét követően a fellebbezési jogáról saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozatával lemondhat.
(3) A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt, valamint a FÜV határozat egy eredeti példányát a jogerős döntést hozó FÜV Bizottság irattárában kell elhelyezni, továbbá egy-egy példányt az érintett számára kézbesíteni kell. A hivatásos állomány tagja állományilletékes parancsnokának, és az országos parancsnokság személyügyi szervének a FÜV határozatot meg kell küldeni, amely kórismét és indokolást nem tartalmazhat.”
„(1) A FÜV Bizottságok üléseiket szükség szerinti gyakorisággal tartják. A FÜV Bizottsági ülésre a hivatásos állomány tagját az egészségügyi szolgálat írásban, a bizottsági ülés helyének és idejének megjelölésével, az ülés időpontját megelőzően, legalább nyolc naptári nappal a szolgálati elöljáró útján rendeli be.”
„(5) A FÜV táblát a bizottság tagjai aláírják és személyi orvosi bélyegzőjükkel hitelesítik. A FÜV határozatot kizárólag az elnök írja alá, és a FÜV Bizottság bélyegzőjével hitelesíti.
(6) Alkalmatlanság megállapítása esetén a Bizottságnak a minősítés jogerőre emelkedéséig, továbbá a személyügyi eljárás kezdetéig a hivatásos állomány tagjának egészségügyi szabadságot kell engedélyeznie.”
„(3) Az egészségkárosodás mértékének megállapítását az egészségügyi szabadságra való jogosultság lejárta előtt legkésőbb 90 naptári nappal kell kezdeményezni.”
23. § (1) Az R. 45. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hivatásos állomány tagja, betegség vagy baleset következtében szolgálati beosztásának, munkakörének ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, intézkedni kell az egészségügyi szabadság engedélyezése iránt.”
„(3) Ha a keresőképtelenség, illetve egészségügyi szabadság időtartama a 30 naptári napot meghaladja havonta, rövidebb időtartam esetén szolgálattételre jelentkezéskor a hivatásos állomány tagja az igazolást a szolgálati elöljárójának köteles leadni.
(4) A hivatásos állomány tagja a 22. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott soron kívüli alkalmassági vizsgálatra, a keresőképtelenség időtartama alatt a 23. § (2) bekezdés alapján először az alapellátást végző orvos által meghatározott időpontban, majd a keresőképessé nyilvánításának napján, de legkésőbb az azt követő első munkanapon, a szolgálatba állását megelőzően, köteles az alapellátást végző orvosnál a keresőképtelenséget megállapító leletekkel megjelenni.”
24. § Az R. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja részére az alapellátást végző orvos legfeljebb 180 naptári napig egészségügyi szabadságot engedélyezhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi szabadság lejártát követően a beteget kezelő alapellátást végző orvos javaslatára a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával 180 naptári napon túl az Elsőfokú FÜV Bizottság jogosult egészségügyi szabadság engedélyezésére, 300 naptári nap időtartamig.
(3) A fekvőbeteggyógyintézetben töltött idő a (2) bekezdés szerinti időtartamok számításakor már engedélyezett egészségügyi szabadságnak számít.
(4) Az engedélyezett egészségügyi szabadság megkezdésére az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.”
25. § (1) Az R. 48. §-át megelőzően a következő új alcímmel egészül ki:
„Egészségügyi felmentés egyes szolgálati kötelezettségek alól”
(2) Az R. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a hivatásos állomány tagja részére a következő szolgálati kötelezettségek teljesítése alól adható felmentés (egészségügyi felmentés):
a) testnevelés,
b) tartós állás,
c) alaki foglalkozás,
d) nehéz fizikai munka,
e) őrszolgálat,
f) egyenruhaviselés,
g) 24 órás szolgálat,
h) lövészet,
i) váltószolgálat,
j) fizikai felmérés,
k) fegyverviselés.
(2) Az egészségügyi felmentés engedélyezésére az alapellátást végző orvos, vagy a FÜV Bizottság – a már engedélyezett egészségügyi felmentés beszámításával – legfeljebb 365 naptári nap időtartamban jogosult.
(3) Az egészségügyi felmentés időtartamát az összesített minősítést tartalmazó alkalmassági véleményen fel kell tüntetni.
(4) Az egészségügyi felmentés a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl nem akadályozhatja. Ha a felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl sem teszi lehetővé, egészségi alkalmasságának felülvizsgálata iránt kell intézkedni.
(5) A felmentések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, a parancs előkészítéséért az alapellátást végző orvos felelős. Az állományilletékes parancsnok parancsában az időtartam megjelölésével határozza meg a hivatásos állomány tagja egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentését, illetve a csökkentett szolgálati időt.
(6) A múló, heveny betegségek esetén, illetve a gyógyulás bekövetkezésekor, ha a felmentés további alkalmazása már nem indokolt, az alapellátást végző orvos az egészségügyi felmentést megszünteti vagy a felmentést engedélyező Elsőfokú FÜV Bizottságnál annak megszüntetését kezdeményezi.”
„(1) Hosszabb ideig tartó gyógykezelést követően, az orvosi rehabilitáció keretében a fokozatos munkába állás érdekében átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás engedélyezhető a hivatásos állomány tagjának. Ennek időtartama az alapellátást végző orvos, vagy a FÜV Bizottság javaslatára napi 4 vagy 6 óra időtartamra, összesen legfeljebb 365 naptári napig terjedhet.”
„(2) Az alkalmasság megállapításáról szóló összesítő minősítésnek a hivatásos állomány tagja személyazonosító adatain és a vizsgálatot végző orvos aláírásán, valamint orvosi bélyegzőlenyomatán túl tartalmaznia kell azokat az alkalmassági kategóriákat, amelyek tekintetében az alkalmasság megállapításra került. Ha az alkalmasság egészségügyi felmentéssel került megállapításra, az összesítő minősítésnek a fentieken túl tartalmaznia kell az egészségügyi felmentés módját, terjedelmét.”
28. § Az R. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„E rendelet 22/2010. (V. 13.) PM rendelettel (a továbbiakban: R) megállapított rendelkezéseit az R. hatálybalépését követően indult eljárásokra kell alkalmazni.”
Soliter daganatok eltávolítása utáni állapot, funkciókárosodás nélkül, negatív histológiai lelettel
A
A
A
A
A
002/2
Soliter és multiplex daganatok, funkciókárosodás nélkül
EB
EB
EB
EB
EB
002/3
Soliter és multiplex daganatok eltávolítása utáni állapot, funkciókieséssel, valamint ha gátolja a felszerelés viselését
E
E
EB
EB
EB
001 Malignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, függetlenül a kezelési eljárásoktól. Itt minősítendők non Hodgkin-lymphomák, Hodgkin-kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, valamint a nyirok- és vérképző- rendszer egyéb rosszindulatú daganatai. A semimalignusként jelölt daganatok szintén idetartoznak. Új felvételes esetében a minősítés: E.
002 A benignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.
002/1 Sok esetben a jóindulatú daganat radicalis műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és „Alkalmas” minősítést eredményez.
002/3 Műtét után visszamaradt functiokárosodás esetén a minősítés beosztási kategóriától, valamint a functiokiesés mértéke szerint történjék. Halasztható a minősítés egyes olyan műtétek (pl. myoma uteri) esetén, amelyek általában sikeres megoldást eredményeznek; a minősítés ilyenkor – a functiokárosodás mértékétől, valamint a hystológiai lelettől függően – „A” lehet.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
003–006
Endokrin, táplálkozási és anyagcsere-betegségek.
A vér és a vérképző szervek betegségei, az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek
D50-D89, E00-E90
003
Endokrin betegségek
E00-E35
003/1
Diabetes mellitus
E10-E14
EB
EB
EB
EB
EB
003/2
A pajzsmirigy diffúz megnagyobbodása, nyomási tünetek nélkül, euthyreosis
E00-E01,E07
EB
EB
EB
EB
EB
003/3
Pajzsmirigy-műtét utáni állapot, normafunkció esetén
A
A
A
A
A
003/4
Egyéb meg nem nevezett endokrin betegségek
E02-E03, E05-E07, E15-E16, E20-E35
A
EB
EB
EB
EB
003/1 Insulin dependens DM: I.kat:E
Diabetes mellitus egyéb formái, beleértve a csökkent glukóz-tolerantiát és a latens diabetest. A cukorbaj szövődményei: glomerulosclerosis intracapillaris, Kimmelstiel-Wilson-féle syndroma, nephropathia diabetica, cataracta diabetica, retinopathia diabetica, angiopathia diabetica, gangraena diabetica. Kórházilag bizonyított renalis glycosuria minősítése „A” lehet.
003/2 Egyszerű nem (toxicus) struma, functió zavar nélkül, valamint kezelése utáni állapotai. Struma maligna esetén a minősítés a 001 kódszám szerint történik. Elbíráláskor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult functionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha-viselés esztétikai vonatkozásait kell mérlegelni. „A” minősítés csak a kezelést nem igénylő euthyreoid struma esetén hozható a III–IV kategóriákban.
003/3 Műtét után normofunctios állapot esetén „A” minősítés az I–IV kategóriákban három év eltelte után hozható.
003/4 Ezen megbetegedések minősítésénél a kórisme kórházi kivizsgálás (zárójelentés) alapján fogadható el. Ide sorolható: a hasnyálmirigy endokrin tevékenysége (diabetes mellitus kivételével); a pajzsmirigy egyéb betegségei (a 003/2 és a 003/3 kivételével), a mellékpajzsmirigy, a hypothalamo-hypophyseális rendszer zavarai, mellékvese-betegségek; hyper- parathyreoidismus (beleértve a Recklinghausen-betegséget) és hypoparathyreoidismus minden formája, a cromegalia, Marfan-syndroma, Sheehan-féle syndroma, Simmonds-féle betegség, hypophysis eredetű törpeség, diabetes insipidus, iatrogén hypophysis zavarok, a hypophysis és diencephalo-hypophysealis rendszer egyéb zavarai, Cushing-féle syndroma, Conn-féle syndroma, a drenogenitalis zavarok, Addison-kór, Waterhouse-Friderichsen syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 001 szerint is történhet.
004 A porfirin és a porfirin anyagcsere zavarai, arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifestatioja az I-K kategóriákban „E”. Az aminosav-anyagcsere és -transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhidrát- anyagcsere és -transport (pl. diabetes renalis), az síranyagcsere (pl. hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia), a plazmafehérjék-anyagcsere (pl. Waldenstrom-féle hypergammaglobulinaemiás purpura, macroglobulinaemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék – electrolit – ésasavbázis egyensúly (pl. hyper- és hyponatraemia, acidosis, alkalosis, hyper- és hypopotassaemia), enzimopathiák és az anyagcsere egyéb zavarai (pl. amyloidosis, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia).
A vitaminok, a humoralis immunitás, a sejt immunitás hiánya, kevert típusú immundeficit (AIDS).
A diabetes renalis, hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia az I-IV kategóriában „A” lehet; Gilbert-féle hyper- bilirubinaemia, panaszmentes és objektív elváltozás nélküli esetekben, csak laboratóriumi értékek alapján az anyagcsere enyhe zavarának tekinthető, és a I-IV kategóriában „A”. Az immundeficit (AIDS, HIV positivitas) minősítése minden esetben „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
005
Elhízás, túltápláltság (amely nem endokrin eredetű)
E65-E68
005/1
Túlsúlyos
EB
EB
EB
A
A
005/2
Elhízott
E
EB
EB
EB
EB
005 Obesitas, localis zsírfelrakódás. Az elhízás mértékének mennyiségi meghatározására a testtömegindexet (TTI; BMI) használjuk. A testtömegindex, a Brocaindexnél pontosabban tükrözi az sírfelesleget. A testtömegindex kiszámítása: a (kg-okban) mért testsúlyt osztjuk a (méterben) mért testmagasság négyzetével. A „normális” TTI; BMI 20–25kg/m2.
Az elhízás extrém mértéke, a kóros alultápláltság kizáró ok lehet. A vizsgálatkor feltétlen figyelembe kell venni az egyén testalkatát, fizikumát, méreteit, felépítését. Fejlett, kidolgozott izomzattal rendelkező egyéneknél „A” minősítés hozható – ebben az esetben jelezni kell, hogy a döntés milyen okból történt.
A has körfogata nem lehet nagyobb a csípő, derék körfogatánál. Has és csípő, derék arány nőknél 1-ig, ffi.-nál 0,8-ig lehetséges.
A vérképző szervek, illetve a vér betegségei. Hiány-anaemiák, toxikus és infect haemolitikus anaemiak, véralvadási hibák, purpura és egyéb vérzéses állapotok; valamint a fehérvérsejt betegségei
D50–57.8
E
EB
EB
EB
EB
006/2
D58–61.9; D64
E
E
E
E
E
006 Vashiány-vérszegénység (a III–IV kategóriában csak a therápia rezisztens esetekben „E”, egyébként „A”); anaemia perniciosa, fólsav-anaemia, egyéb hiány-vérszegénységek. Öröklődő sphaerocytosis, anaemia enzimdeficit miatt, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, autoimmun és nem autoimmun haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt. Anaemia aplastica, anaemia sideroblastica, heveny post- haemorrhagias anaemia, és egyéb secunder anaemiák. (Heveny posthaemorrhagias anaemia és egyéb secunder anaemiak a kiváltó ok szerint, annak figyelembevételével minősítendők.) Haemophylia, egyéb véralvadási faktorok congenitalis hiánya, von Willebrand-féle betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya. Purpura allergica (Henoch-Schönlein-féle purpura, vasculitis allergica), thrombasthenia haemorrhagica hereditaria, thrombocytopathia, elsődleges és másodlagos thrombocytopenia, agranulocytosis, leukaemoid reactio. D62 vérzés utáni anémiák gyógyulás után minősítendők.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
007–015
Mentális és viselkedészavarok
F00-F99
007
Chronicus organicus psychosyndromák és dementia F00-F09
E
E
E
E
E
007 Praesenilis dementia Alzheimer-betegségben, Pick-féle agyi megbetegedésben és Kraepelin-syndroma esetén, továbbá azok az állapotok, ahol az organicusok vagy agykárosodás következtében maradandó psychiatriai tünetek alakulnak ki (pl. pseudoneurasthenia, pseudopsychopathia, személyiség- és viselkedési zavarok).
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
008
Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (alkohol- és gyógyszerfüggőség) F10-F19
E
E
E
E
E
008 Az alkoholizmuson és a drogfüggőségen kívül a drog- és alkoholabususokat, a drog és alkohol rendszeres kombinált élvezetét, a rendszeres oldószerbelégzést, a gyógyszerek nem előírt használatát (amennyiben tudatának befolyásolására használja, ezáltal egészségét és/vagy szociális, interperszonális egzisztálását károsítja) minősítjük.
009 A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, illetve ezt követő alkoholelvonás következtében fellépő elmezavarral járó kórképek tartoznak ide. Delírium tremens, Korszakov-psychosis, alkoholos dementia vagy hallucinosis, kóros részegség, alkoholos féltékenység. Itt minősítendők az acut és subacut organicus psychosyndromák, a gyógyszer-megvonási psychosisok, bármely okból (fertőzés, anyagcserezavar, agysérülés után) fellépő delíriumok.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
010
Schizophreniás psychosisok
F20-F21
E
E
E
E
E
010 Idetartoznak az összes schizophreniás kórformák.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
011
Paranoid állapotok és egyéb nem organikus psychosisok
F22-F29
E
E
E
E
E
011 Az indukált psychosisok, idesorolandó az acut paranoid reactio és a psychogen paranoid psychosis.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
012
Affectiv psychosisok (hangulatzavarok) F30-F39
E
EB
EB
EB
EB
012 Az idetartozó endogen psychoticus kórképektől el kell különíteni a reactiv neuroticus és psychogen depressiós állapotokat és a hangulat, kedélyélet enyhébb zavarait (ezt a 013 alapján minősítjük). Alapvető a hangulat vagy az érzelmek zavara a depressiótól (szorongással vagy anélkül) az emelkedettségig (mániáig). A hangulatváltozás rendszerint együtt jár az aktivitás szintjének a változásával. Az idetartozó zavarok többsége ismétlődő, és az egyes epizódok kezdete gyakran stresszt okozó eseményekhez köthető. Mániás epizódok, hypománia, bipoláris affectiv zavar, depressiós epizódok, ismétlődő depressiós állapotok, persistaló hangulati rendellenesség, zavar, cyclothymia, dysthymia.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
013/1
Neurotikus, stresszhez társuló és somatoform rendellenességek F40-F48
E
EB
EB
EB
EB
013/2
Anorexia, nem organikus táplálkpzási rendellenességek, gyermekkorhoz társuló viselkedészavarok, Dependenciát nem okozó anyagok abosusuai, Nem meghatározaott magatartási szimptómák
F50–59
014 A psychopathia minden formája – kivéve a pseudo-psychopathiát, amely a 007 alá tartozik –, a sajátos és szitua-tív fejlődési elmaradottság, az éretlen személyiség, idetartoznak a specifikus személyiségi rendellenességek (paranoid, schizoid, disszociális, érzelmileg labilis, anancasticus, szorongó stb. személyiségzavarok), a személyiség tartós változása katasztrófa átélése után, a szexuális élet zavarai, mint pl. exhibicionizmus, pedophilia stb.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
015
Nem osztályozott sajátos symptomák és syndromák
F80-F99
EB
EB
EB
EB
EB
015 Enuresis nocturna, psychogen torticollis és aerophagia, fogcsikorgatás, gyermekkorban kezdődő hyperkinetikus zavar, tic, nem organikus enuresis, körömrágás és egyéb, a fentiekben fel nem sorolt kórformák. A beszéd kifejező és megértés zavara, olvasási zavar, írászavar, számolási dyskalculatios zavar, mely a gyermekkorban kezdődött. Amennyiben kezelésre nem reagál, és az elváltozás mértéke a szolgálat ellátását akadályozza, a minősítés: E
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
016–021
Az idegrendszer betegségei
G00-G99
016
A központi idegrendszer gyulladásos betegségei
G00-G09
016/1
Gyógyult, maradványtünetek nélkül
EB
EB
EB
A
A
016/2
Gyógyult, maradványtünetekkel
E
E
E
E
E
016 Az agyhártyák és a központi idegrendszer tuberculosisos activ folyamatai és késői hatásai, meningitis, encephalitis, poliomyelitis, valamint a koponyaűri, agyvelő-, gerincvelő-gyulladás egyéb esetei. A 016/1-ben megadott minősítések – kórház és gondozóintézet által igazoltan – csak 1 év panasz- és tünetmentes időszak eltelte után hozhatók.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
017
Az extrapyramidális rendszer betegségei
G20-G26
E
E
E
E
E
017 A Parkinson-betegség, valamint az összes extrapyramidális eredetű kórkép (Hallervorden-Spatz-féle betegség, olivo-pontocereballis degeneratio, ophtalmoplegia progressiva supranuclearis, Shy-Drager-féle syndroma, strionigralis degeneratio, benignus essenciális tremor, myoclonusok, organicus eredetű tic, Huntington-féle chorea, hemiballismus, paroxysmalis choreoathetosis, torsios dystonia, organicus sírógörcs).
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
018
A központi idegrendszer degeneratív, demyelinisatiós betegségei és egyéb zavarai
G10-G13, G30–32, G35-G37, G80-G83, G90-G94, G95, G96-G99
E
E
E
E
E
018 A spinocerebelláris betegségek, Friedrich-féle ataxia, paraplegia spastica hereditaria, elsődleges cerebelláris degeneratio, gyermekkori agyi bénulás maradványállapota, idegrendszeri localizatiojú tuberculoma, granuloma. Sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, Schilder-féle betegség, Little-kór. A trophia musculorum spinalis, sclerosis lateralis amyotrophica, syringomyelia, syringobulbia, ér eredetű myelopathia.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
019
Epizodikus és paroxysmalis rendellenességek
G40-G47
019/1
Epilepsia
G40-G41.9
E
E
E
E
E
019/2
Migrain és más, rohamokban jelentkező fejfájásos syndromák G43-G46
EB
EB
EB
EB
EB
019/3
Alvászavarok G47
EB
EB
EB
EB
EB
019–019/1 Az általánosult, nem görcsös és általánosult görcsös epilepsiák minden formája. Itt minősítjük az alkalmi epilepsiás rohamot is, ha az alapbetegség egyébként nem minősíthető.
019/2 Idetartoznak az összes, rohamokban jelentkező fejfájások, vertebrobasillaris syndroma.
Átmeneti agyi ischémiás attackok (TIA) és rokon szindrómák esetén a minősítés csak E lehet.
019/3 Csak a klinikailag igazolt narcolepsia, somnambulismus és alvási apnoe minősíthető mint kóros alvászavar, ez esetben a minősítés csak E lehet.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
020
Ideg, ideggyök és plexus rendellenességek
G50-G59
020/1
Agyidegek betegségei
G50-G53
E
E
EB
EB
EB
020/2
Ideggyök – és plexus – betegségek
G54-G55
E
EB
EB
EB
EB
020/3
A perifériás idegek betegségei
G56-G59, 020/4 G60–64 minden kategóriában E
E
EB
EB
EB
EB
020–020/1 Az I., V., VII., IX., X., XL, XII. agyidegek betegségei a kóroktól függetlenül. A II., III., IV., VI. működési zavarait szemészet, a VIII. betegségeit fülészet bírálja el. Nem ismétlődő enyhe, jó remissziójú perifériás facialis paresis panasz-, tünetmentesség és megfelelő funkció esetén a klinikai gyógyulástól számított 1év után III, IV kategóriákban „A”minősítés alapján alkalmas lehet. 020/2 A porckorongsérv és annak műtéte utáni állapota, a gerincműtét utáni állapot maradványtünet, illetve funkciózavar nélkül 3 év panasz- és tünetmentesség esetén a III–IV kategóriában „A” lehet; a plexus brachialis (pl. TOS) és a plexus lumbosacralis betegségei, a nyaki és háti ideggyök laesio. Ideggyök és plexus kompresszió esetén a minősítés csak E lehet. 020/3 Az alagút-syndromák, a periphériás idegtörzskárosodások a causalgia, meralgia paraesthetica, az örökletes, idiopathias és gyulladásos (pl. Guillain-Barré-syndroma) neuropathiák.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
021
A myoneurális junctio és az izomzat betegségei
G70
G73
E
E
E
E
021 A myasthenia gravis, a toxicus myopathiák, a dystrophia musculorum progressiva, a myotoniák, a paralysis familiáris periodica.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
022–044
Érzékszervek betegségei
H00-H59
H60-H95
022–037
A szem és függelékeinek betegségei
H00-H59
022
Trachoma és a kötőhártya vírusos betegségei
A71, A 74, B94.0
EB
EB
EB
EB
EB
022 Trachoma és a kötőhártya vírus vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
023
A szem veleszületett anomáliái
Q10-Q15
E
E
EB
EB
EB
023 A szemhiány, kisszeműség, buphthalmus, glaucoma congenitum, hydrophtalmus, keratoglobus congenitus, aphakia congenita, cataracta congenita, sphaerophakia, coloboma, valamint az elülső és hátsó segment veleszületett anomálái, a szemhéjak, a könnyszervek, a szemüreg és a szem egyéb veleszületett anomáliái.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
024
A szem és a szemgödör sérülése
S00.1-S00.2, S05, T15, T26
EB
EB
EB
EB
EB
024 Szemüreg törése, szemfüggelékek és szemgolyó nyílt sebe, a szem égésének és látóideg sérülésének késői hatása, a szem és függelékeinek felületes sérülése vagy zúzódása, idegen test a szemben, a szemre és függelékeire korlátozott égés, a látóideg és a látópályák sérülése. A minősítés függ az adott sérülés jellegétől, időbeni történésétől. Az egyértelmű esetekben, amikor már az alkalmassági vizsgálatkor tudható, hogy a gyógyulás és a végső állapot kialakulása után sem lesz alkalmas a személy, az ”E” minősítést a vizsgálat alkalmával is meg lehet hozni. Más esetekben csak a véglegesen kialakult állapot után lehet a minősítést meghozni. A szemgolyón áthatoló visszamaradt (régi) idegen test esetén a minősítés 027 és 028 kódszámok szerint történik.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
025
A szemhéjak gyulladásai, a szemhéjak egyéb betegségei
H00–03, kivéve: Q10.0-Q10.3
EB
EB
EB
EB
EB
025 A blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást eredményező bőrbetegségei. A fekélyes, kiújulásra hajlamos szemhéjszél-gyulladás eredményes kezelés után a III–IV kategóriában „A” lehet. A kezelésnek ellenálló és/vagy pillaszőrök elpusztulásával járó esetek mindegyik kategóriában „E”.
A szemhéj entropium és -trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei. Műtéti korrekció után (ez vonatkozik a ptosisra is, amelynek műtéti megoldása esztétikailag és funkcionálisan is elfogadható) látásromlást nem okozó esetekben „A” minősítés hozható.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
O
I
II
III
IV
026
A könnyszervek betegségei
H04, H06.0, kivéve: Q10.4-Q10.6
EB
EB
EB
EB
EB
026 Idesorolandók a könnyelvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a száraz szem-syndroma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya, vagy a könnyutak olyan fokú hegesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható. A gyógyítható esetek végleges elbírálása csak a kórházi kivizsgálás és kezelés után, zárójelentésben leírtak ismeretében lehetséges, de ebben az esetben is csak a III–IV kategóriában hozható „A” minősítés.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
027
A szemgödör rendellenességei
H05, H06.1-H06.3, kivéve: Q10.7
E
E
E
E
E
027 Az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegentest.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
o
I
II
III
IV
028
A szemgolyó betegségei
H43-H45
E
E
E
EB
EB
028 Endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, áthatoló szemsérülés után visszamaradt, nem eltávolítható fém vagy nem fémes idegentest. A látásromlást nem okozó szemsérülések maradványtünetekkel.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
029
Az ideghártya, uvea, szivárványhártya és ínhártya idült vagy kiújuló gyulladásos megbetegedései és degeneratív elfajulásai; az ideghártyaleválása és defectusai H15, H19-H22, H30-H32, H34-H36, H33
E
E
E
EB
EB
029 Retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis. A blatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae. Az elsődleges látóhártya-leválás eredményes műtét után is „E” a hivatásos állományba vétel esetén. Másodlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio stb.) szerint értékelendő, de így is „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
030
A szaruhártya és a kötőhártyagyulladásos megbetegedései és degeneratív elfajulása H16-H19, H10-H13
E
EB
EB
EB
EB
030 Keratitis, ulcus corneae, keratocon-junctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, ke-ratoglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai. Felszínes gyulladás ritka recidívák esetén „A”. Hypertrophiaval járó idült kötőhártya-gyulladás, gyakran recidiváló gyulladás, progrediáló degeneratív elfajulás esetén minden kategóriában „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
031
Zöldhályog (glaukoma) minden formája
H40
E
E
EB
EB
EB
031 Határeset-glaucoma, nyílt zugú glaucoma, elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma. A glaucoma kórismét csak kórházi kivizsgálás alapján lehet elfogadni.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
032
A szemlencse betegségei
H25-H28
E
E
EB
EB
EB
032 Cataracta, aphakia, dislocatio lentis, subluxatio és luxatio lentis. Műlencse beültetése utáni állapot (artephakia) a III–IV kategóriákban, valamint a II kategóriában, a csak irodai munkakörben „A” lehet.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
033
A látóideg és látópálya betegségei
H46-H48
E
E
E
E
E
033 Oedema papillae, a trophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése, a látóhártya organikus megbetegedése, a központi idegrendszer károsodása, a fenti betegségek által okozott látótérkiesések.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
034
Kancsalság és abinoculáris szemmozgások egyéb zavarai H49-H51, H55
E
E
EB
EB
EB
034 Strabismus, heterotopia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergen-tia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia, nystagmus (a fiziológiás nystagmusnál a végállási nyst.-ra kell megfelelő figyelmet fordítani) és egyéb szabálytalan szemmozgások. Microstrabismus esetén vagy a strabismus műtéti corrigálása után – párhuzamos szemállás mellett – irodai munkakörbe, valamint saját szakmájába „A” lehet, de minden körülmények között „E” az I kategóriában.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
035
Alkalmazkodási hibák H52
E
E
E
E
E
035 Ophthalmoplegia interna totalis, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
036
A színlátás zavarai H53.5
EB
EB
EB
EB
EB
036 Színlátás zavara (deuteranomal, -anop; protanomal, -anop;). A polychromatikus táblákkal való vizsgálat csak tájékoztató jellegű lehet, a színtévesztés mértékét és milyenségét anomaloszkóppal kell pontosan megállapítani, az anomalis quociens megadásával.
a) A színtévesztés azokban a beosztásokban, munkakörökben jelenti a legnagyobb problémát, ahol nem megfelelő fényviszonyok között is kell dolgozni, feladatokat ellátni, valamint ha olyan anyaggal, technikával, dokumentumokkal találkozik, dolgozik az illető személy, amelyekkel kapcsolatban a színárnyalatoknak is nagy jelentősége van.
b) „E” bármely olyan munkakörben, beosztásban, amelyben 2. gépjárművezetői egészségi alkalmassági csoportba tartozó gépjárművezetői jogosítvány megszerzése, valamint megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjármű vezetése szükséges.
c) A III–IV kategóriában is csak a deuteranomal lehet „A” abban az esetben, ha csak irodai munkakört lát el, és részére az a) és b)pontban meghatározottak nem feltételek.
Minden más esetben „E”, és „E” az I, II kategóriákban.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
037
A látóélesség-csökkenés H53-H54
037/1
Egyik szem 0,3 vagy több, a másik 0,5 vagy ennél több, kivéve amblyopia esetén
EB
EB
EB
A
A
037/2
Egyik szemen 0,3, másik szemen 0,4
EB
EB
EB
A
A
037/3
Mindkét szemen kevesebb mint 0,3; valamint egyik szemen 0,3, a másikon kevesebb mint 0,3
E
E
E
E
EB
037/4
Az egyik szem hiánya, vagy gyakorlatilag vaksága (amblyopia), fényérzéstől 0,02-ig, a másik szem látóélessége 0,5 felett
E
E
E
E
E
037/5
Az egyik szem hiánya, vagy gyakorlatilag vaksága (amblyopia) fényérzéstől 0,02-ig, a másik szem látóélessége 0,4 alatt
E
E
E
E
E
037 A fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homálya vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség-csökkenés. Egyes beosztásokhoz teljes, nem korrigált látóélesség szükséges.
A szemészeti alkalmassági vizsgálatoknál meg kell határozni a nyers (szemüveg nélkül) és a korrigált (szemüveggel) visust. Kontaktlencse viselése esetén is a nyers visus meghatározása szükséges.
037/1 amblyopia esetén mindegyik kategóriában „E”. A nyers látóélesség megengedhető alsó határa 0,3 mindkét szemen.
A látóélesség javított értékét a lehető legjobb correkcióval kell megadni, a megengedhető alsó határ mindkét szemen 0,8. A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet. Új felvételeseknél a javítás mértéke a ±3,0 D sphaericus és a ±1,0–1,5 D cylinderes üvegerősséget nem haladhatja meg. I–IV-es kategóriában egyéni elbírálás.
Kérdéses esetben – amennyiben a szembogár tágításának nincs ellenjavallata – a fénytörési hibát az alkalmazkodás bénításával kell meghatározni.
Azokban a munkakörökben, beosztásokban, amelyekben adott esetben légzőkészülék vagy gázálarc viselése szükséges, valamint a tűzoltásban részt vevő személyeknél az állandó jelleggel történő szemüveg-, illetve kontaktlencse viselés esetén a minősítés „E”.
A radiális keratotomia utáni állapot visustól függetlenül – a maradvány szaruhártya-hegek okozta fokozottabb sérülékenység és a főleg gépjárművezetés közben fellépő káprázás miatt – minden kategóriában „E”.
Az excimer laser keratectomia utáni állapot a műtét előtti dioptriaszámtól függően – tehát csak a –4.0 D-nél kisebb fénytörési hibánál – lehet „A”, a műtét idejétől számított hat hónap eltelte után, a szaruhártya és a szemfenék állapotától függően (oedema). A dioptriaszám mértékét a műtét előtti szemorvosi vizsgálat leletével kell igazolni. A dioptriahatár oka, hogy az ennél nagyobb fokú rövidlátó szem retinaleválásra való veszélyeztetettsége nagyobb, és ez a műtét után is megmarad. A IV kategóriában a műtét előtti fénytörési hiba mértéke –6,0 D-ig elfogadható szakszolgálati, illetve saját szakmájában, amennyiben a szemfenéken nem láthatók centrális, illetve perifériás myop degeneratív elváltozások.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
038–044
A fül betegségei H60-H95
038
A fül veleszületett rendellenességei Q16-Q17
EB
EB
EB
A
A
038 A meatus acusticus externus atresiája, a fülkagyló veleszületett deformitásai (microtia, macrotia), absentia auriculae, absentia meatus acustici externi. Nem jelentenek alkalmatlanságot azok a fejlődési rendellenességek, amelyek műtéttel úgy oldhatók meg, hogy semmilyen működészavar vagy torzulás nem marad vissza. Minősítésnél vegyük figyelembe az elváltozás nagyságát és elhelyezkedését. Kísérő halláscsökkenés esetén a 044-es kódszám szerint is minősítendő.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
039
A külsőfül betegségei H60-H62
EB
EB
EB
EB
EB
039 Perichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati a custici externi, otitis externa, cholesteatoma et ekema auris externae), a fülkagyló szerzett deformitása, collapsus et exostosis canalis a custici externi. Therápiára resistens vagy gyakran recidíváló ekematizált külső hallójárat-gyulladás. Gyógyult otitis externa minden kategóriában „A” lehet, minden más esetben „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
040
A középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei H65, H68-H69
EB
EB
EB
EB
EB
040 Otitis media acuta nonsuppurativa, otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach-kürt elzáródása és egyéb betegségei.
Kezelésre resistens, gyakran ismétlődő vagy elhúzódó lefolyású középfülhurutok hallásromlással járó esetei minden kategóriában „E”, ellenkező esetben abeosztás jellegétől függően „A” lehet.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
O
I
II
III
IV
041
Középfül, csecsnyúlvány és dobhártya idült gennyes gyulladásai és egyéb betegségei H66, H70-H74, H95
EB
EB
EB
EB
EB
041 Otitis media acuta et chronica suppurativa, mastoiditis acuta et chronica, perforatio membranae tympani, tympanosclerosis, a középfül a dhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplastica és stapedectomia utáni állapot. Gyermekkorban, ritkán felnőtt korban előfordult otitis media acuta suppurativa utáni, mastoiditis acuta utáni állapot, gyógyultság, tünetmentesség és jó hallásfunkció esetén minden kategóriában „A” minősítés hozható.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
042
Otosclerosis H80
E
E
E
EB
EB
042 Otosclerosis. Az otosclerosis viszonylag gyakori megbetegedés, progrediáló folyamat, minden életkorban előfordul.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
043
Szédüléses állapotok és az egyensúlyszerv egyéb zavarai H81-H83
E
E
EB
EB
EB
043 Méniére-betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positionalis nystagmus, labyrinthitis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis.
Idetartoznak a hajó, a repülőgép és a gépjárművek mozgásával szembeni fülérzékenységek, valamint a kifejezett Méniére-betegség, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű – a roham alatt erősen romló – halláscsökkenés a jellemző. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet Méniére-roham, ezért minősítése „E”. Labyrinthus működési zavarok, amelyek gyógykezelésre sem reagálnak (mozgásbetegség, kinetosis).
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
O
I
II
III
IV
044
Halláscsökkenés H90-H91
044/1
I. fokú egyoldali és kétoldali
E
E
EB
EB
EB
044/2
II. fokú egyoldali és kétoldali
E
E
E
E
E
044/3
III. fokú egyoldali és kétoldali
E
E
E
E
E
044/4
IV. fokú egyoldali és kétoldali
E
E
E
E
E
044/1 I.fokú: 20–30 dB = mérsékelt halláscsökkenés,
044/2 II. fokú: egyoldali és kétoldali = kifejezett nagyothallás,
044/3 III. fokú:61–90 dB = súlyos nagyothallás,
044/4 IV. fokú: 90 dB felett = gyakorlatilag süket.
A hallás elbírálásánál a beszéd megértése a döntő. A beszédzónában észlelt küszöbérték-csökkenésnek megfelelő dB-értékek súgott beszéd hallás (sb) távolságában kifejezve:
20 dB = 4m sb
30 dB = 2m sb
40 dB = a c. sb
40 dB-nél rosszabb vagy magas hangfrequenciánál is meglévő küszöbérték-csökkenés esetén a súgott beszédet nem hallja.
Presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses hallás elvesztése, sensorineuralis surditas, kevert típusú süketség, süketnémaság.
Amennyiben a halláscsökkenést balesetszerű zajártalom (dörejártalom) okozta, a minősítéshez baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni.
A halláscsökkenés fokát súgott beszédhallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg.
A megadott értékek irányadók a különböző pontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű.
Az egészségügyi alkalmasság elbírálásánál ugyanis döntő jelentősége van a beszédmegértés vizsgálatának.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
O
I
II
III
IV
045–054
A keringési rendszer betegségei
I00-I99
045
A szív veleszületett rendellenességei
Q20-Q28
045/1
Keringési zavar nélkül
E
EB
EB
EB
EB
045/2
Keringési zavarral
E
E
E
E
E
045 A minősítés előtt kardiológus szakvéleménye is szükséges az esetleges elváltozásról. A 045/1 szerint minősíthetők azok a shunt nélküli a cyanoticus anomáliák, amelyek nem gátolják a keringést, mint pl. a positios anomálák (pl. dextrocardia), a nagyerek congenitalis corrigált transpositioja, továbbá a pitvari septumdefectus, ha nem áll fenn a pulmonális hypertonia, valamint a 4 éven túli, tökéletesen megoldott műtét utáni állapotok. Itt minősítendő a mitralis prolapsus syndroma, amennyiben Echo-CG vizsgálattal haemodinamikai zavart ugyan nem okoz, lényegében kezelést nem igényel, de rendszeres ellenőrzése szükséges: a minősítés „EB”. A 045/2 szerint minősíthetők a műtéttel ugyan egyszerűen megoldható, a felnőttkorban kb. 95%-ban észlelt anomálák (egymagában fennálló ductus Botalli, coarctatio a ortae, kamrai, pitvari septumdefectus, pulmonális stenosis, Fallot-tetralógia). Ezek nagy része a csecsemő- és gyermekkorban már műtéttel megoldott. Legtöbbször ezekkel az esetekkel találkozunk (kifogástalan állapot és keringés mellett az 1-es alkódszám szerint minősíthetők). Haemodinamikai vizsgálattal műtétet indikáló mitralis prolapsus syndroma. Az anoxia mértéke meghatározó, a keringésdynamikai következményeket figyelembe kell venni.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
046
A szív gyulladásos betegségei utáni állapot
I00-I02, I09, I30-I33, I40–41.8
E
E
E
EB
EB
046 Febris rheumatica, pericarditis, endocarditis, myocarditis és pancarditis acuta rheumatica, myopericarditis chronica rheumatica, rheumás vitustánc, pericarditis acuta, endocarditis bacterialis et lenta, myocarditis. A lezajlott myocarditis után kórházi zárójelentéssel igazolt 5 évi teljesen panasz- és tünetmentesség esetén (vitium és minden maradványtünet nélkül) „A” minősítés hozható, bármilyen más esetben „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
O
I
II
III
IV
047/1
Reumás vitiumok
I05-I09
E
E
E
EB
EB
047/2
Nem reumás vitiumok
I34–39
E
EB
EB
EB
EB
047 Stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortae, insufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, insufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma a 045 kódszám szerint minősül. A vitium kórjelzése során a fizikális leleten (a relatív szívtompulat nagysága, a zörej punctum maximuma, vezetődése, jellege, időtartama, a nagyerek második hangjának viselkedése, jellege stb.) kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) is értékelnünk kell. Az aorta vitium megítélése szigorúbb, hiszen itt az első decompensatio már súlyos bal szívfél-elégtelenséget jelenthet. Minősítés előtt ECHO vizsgálatok, valamint kardiológus szakvéleménye szükséges az esetleges elváltozásról.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
048
Magasvérnyomás betegség
I10-I15
EB
EB
EB
EB
EB
048 Hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív- és vesebetegség. A IV kategóriában, saját szakmájában az enyhe, kivizsgált, gondozott, minden más szervi kórelváltozás nélküli, therápiára reagáló, jól beállított vérnyomással „EB” minősítés alapján alkalmas lehet. A magasvérnyomás minősítésénél, ha többszöri mérés után is a megengedettnél magasabb értékek mutatkoznak, az elbírálásnál figyelembe kell venni az anamnesisben esetleg szereplő genetikai tényezőket.
A tüdő-keringés betegségei; cardiomyopathia; szívelégtelenség
I26-I28, I42, I50, E
E
E
E
E
050 Cor pulmonale acutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés egyéb zavarai. Tüdőembólialezajlása után functiokárosodás nélküli esetben is szigorú elbírálás szükséges. Minősítésnél figyelembe kell venni, ha valakinek végtag-thrombosisból eredő tüdőembóliája volt, mert ez bármikor ismétlődhet. Műtét utáni embólia vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet.
Primaer és secundaer cardiomyopathiák tartoznak ide. Congenstiv cardiomyopathia (COCM) progresszív jellegénél fogva szigorúbb elbírálás alá esik, mint az obstuctív formák – HOCM (hypertrophiás obtructiv cardiomyopathia); IHSS (idiopathias hypertrophiás subaorticus stenosis); A SH (assimmetricus septumhypertrophia betegség).
Pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség (asthma cardiale, balkamra-elégtelenség, oedema pulmonum a cutum).
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
051
A szív ingerképzés és ingervezetés zavarai
I44-I49
E
EB
EB
EB
EB
051 A trioventricularis block, bal Tawara-szár block, bal a nterior hemiblock, bal posterior hemiblock, a rborisatios block, jobb Tawara-szár block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW-syndroma, LGL-syndroma, supraventricula-ris paroxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis fibrillatio és flutter, ventricularis fibril-latio és flutter, extrasystolia és egyéb ingerképzési és ingervezetési zavarok.
Az ingerképzési, ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenekelőtt az aetiologiát kell mérlegelni.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
052
Hyper-, hypokinetikus keringés; alacsony vérnyomás R00.0-R00.2, I95
EB
EB
EB
EB
EB
052 Itt minősítendők azok az elváltozások, amelyeknek organikus háttere bizonyított, egyébként csak tünetként a 156 kódszám szerint minősítendők. Általában az alapbetegség figyelembevétele, illetve tisztázása szükséges. A haemo-dynamicai zavart okozó a rrhythmiák közé tartoznak a brady- és tachycardiák. Nem ritkák a velük járó szívdobogásérzés, szédülés, illetve ájulásérzés. Kisfokú bradycardiának nincs jelentősége egészséges egyénekben, főleg a kiváló fizikai állapotban lévőkben tekintendő normálisnak. A jelentős sinusbradycardia azonban sinuscsomó-betegség jele lehet. Gyengeséget, zavartságot és – ha az agyi keringés romlik – syncopét okozhat. Pitvari és kamrai extrasystolék is gyakrabban fordulnak elő lassú kamrafrequencia esetén.
Sinustachycardiáról beszélünk, ha a sinuscsomóból származó impulsusok hatására a szívfrequentia meghaladja a 100/percet. Kezdete és vége egyenletesen fokozódó, illetve csökkenő, nem hirtelen. Előfordulhat normális variánsként nyugalomban is, de ebbe csak akkor lehet belenyugodni, ha kizárható volt minden kóros lehetőség. A sinus-tachycardia magában nem betegség, mindig csak tünet, és az alapbetegségre utalhat, ha ezt tartjuk szem előtt, akkor a minősítésben az alapbetegség kizárása érdekében az ”E” hozható. A sinus-tachycardia és egyéb supraventricularis tachycardiák gyakori oka az alkohol és az alkoholmegvonás lehet. Egyes kategóriákban csak az ”E”, de az I-ben is ez a jánlott.
A normálisnál alacsonyabb vérnyomásértékek gyakran előfordulhatnak, de ezeket csak akkor tekintsük kórosnak, ha az klinikai tünetekhez vezet. Ebben az esetben is az alapbetegség tisztázása a cél. Bizonyos munkakörökbe, beosztásokba az alacsony vérnyomás ellenjavallt.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
053
Szívműtét utáni állapot, valamint rosszul meghatározott szívbetegségek és szövődmények
I51
I97
E
EB
EB
EB
053 Szívműtét utáni functionalis zavarok, postcardiotomiás syndroma, myocarditis (arteriosclerosis említésével), a rteriosclerosis cardiovascularis, cardiomegalia, chorda tendinea szakadása, szemölcsizmok szakadása.
Az árt műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez. A nyitott vagy motoros műtéteknél a coronariabypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarographia), továbbá a szívizom károsodása (ventriculographia). A billentyűpótlással járó műtétek utáni állapot szigorúan ítélendő meg, mert a műtétek már a NYHA (New York Heart Association) szerinti II III. stádiumban történnek. A minősítések: „E”. A pacemakerrel végzett WPW sy. „kiütés” sikere esetén „A” minősítés hozható.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
054
Perifériás érbetegségek
I60-I99
G45-G46
054/1
A központi idegrendszer keringési zavarai
G45–46
I60-I69
E
E
E
EB
054/2
Érelmeszesedés, aneurysma, verőeres embólia és thrombosis
I70
I71-I72,I74
E
E
E
E
054/3
Egyéb perifériás érbetegségek
I73
I77-I79
E
E
E
EB
054/4
A visszerek, a nyirokerek és nyirokcsomók megbetegedései
I80-I84, I86-I87, I88-I89
EB
EB
EB
EB
EB
054–054/1 Itt minősítjük a nyaki verőerek, agyi erek szűkületét, elzáródását, thrombosisát, illetve az emiatt fellépő kórképeket, a subarachnoidális vérzéseket, agyi embóliát, thrombosist stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedést, a hypertensiv encephalopathiát, az agyi a neurysmákat, az arteritis cerebralist, Moyamoya-betegséget és a cerebrális vénás synusok thrombosisát, az intermittaló keringési zavarokat, Barre-Lieou és pseudo-menier syndromákat, alocalisalható vasomotoros zavarokat, az ismétlődő collapsusokat, steel syndromákat, vertebrobasilaris syndromát, agyi a rtéria görcsét (TIA).
054/2 A rteriosclerosis, a theroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek a rteriosclerosisa.
Lényeges az érintett szervek vérkeringési zavarainak mértéke és következménye. A orta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma a 054/1, a szív aneurysma 049 kódszámok szerint minősítendő.
054/3 A ngiopathiák, thromboangitis obliterans (Bürger-féle betegség, TOA),
M. Raynaud, Raynaud-syndroma, a crocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria-spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.
Erythromegalia rohamokban jelentkező megbetegedés meleg hatására.
Egyszeri alkalommal előfordult, nem ismétlődő, jól gyógyult, felületes vénagyulladás és thrombosis esetén egy év panasz- és tünetmentességgel – varicositas és végtagoedemanélkül – a III és IV kategóriában „A” lehet.
Phlebectasia, varicositas, varix, ulcus varicosum (alsó végtagon vagy egyéb lokalizációjú).
Az alsó végtagon eredményes visszérműtét utáni állapot 2 év panasz- és tünetmentességgel, keringési zavar, végtagoedema és recidivanélkül a II, III, IV kategóriába „A” lehet. A primer és recidiv varicositas, ulcus crusis lábszároedemá-val vagy anélkül minden kategóriában „E”.
Gyakori kiújulással, vérzéssel, kifekélyesedéssel járó nodus minősítése „E”. A tünetet, panaszt nem okozó, szövődménymentes esetekben „A” lehet.
Eredményes műtét után 1 évvel tünet- és panaszmentesség esetén, recidivanélkül „A” lehet.
Varicocele műtéti megoldás nélkül „E”, eredményes műtét után „A”.
Visszérgyulladás utáni tünetegyüttes megléte esetén „E”.
Itt minősítendő a nem specifikus, nyirokerek és nyirokcsomók gyulladásos, valamint a nem gyulladásos megbetegedései. Lymphadenitis, lymphangitis, lymphoedema, lymphangiectasia esetében a kórlefolyástól, a szövődménytől, a szerv funkciójától, valamint a megbetegedés jellegétől, időbeli lefolyásától függően, az egészségügyi dokumentáció leírása ismeretében kell a minősítést meghozni.
A 054/4 kódszám meg nem nevezett és külön nem minősített eseteiben „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
055–061
A légzőrendszer betegségei
J00-J99
055
Légzőrendszer veleszületett rendellenességei
A mellkas deformitásai Q30-Q34, Q67.5-Q67.8
E
EB
EB
EB
EB
055 Veleszületett gégeszűkület, légcsőszűkület, lépsejttüdő, cystás tüdő, absentia, aplasia, hypoplasia, sequestratio pulmonum, bronchiectasia congenita. Pectus carinatum, pectus excavatum, a gerinc betegségeihez csatlakozó mellkasi deformitások, egyéb világra hozott deformitást okozó mellkasi elváltozások, a fenti betegségek esetleges műtéte(i) utáni állapotok, neurovascularis vállöv-syndroma („TOS”), ha nyaki borda vagy egyéb fejlődési rendellenesség okozza.
A fenti fejlődési rendellenességek panaszokat okozó formáit többnyire sebészetileg már megoldották. Ezekben az esetekben a 061/3, illetve 061/4 szerint kell minősíteni.
Amennyiben sebészeti beavatkozásra a beteg panaszai hiányában nem került sor, a minősítés a kórelváltozástól, a terhelhetőségtől, a funkció működésétől az egészségügyi dokumentáció (szakkivizsgálás, zárójelentés) ismeretében hozható meg.
Nem jelentenek alkalmatlanságot azok a fejlődési rendellenességek, melyeket műtéttel úgy oldottak meg, hogy semmilyen működészavar vagy torzulás nem maradt vissza. Minősítésnél figyelembe kell venni az elváltozás nagyságát és elhelyezkedését, a funkció zavartalanságát.
A mellkas deformitásait enyhének tekintjük és a szerint minősítjük az okat az eseteket, ahol cardio-respiratoricus zavar nincs (pectus carinatum, pectus excavatum). Legtöbb esetben a minősítés „A”- Közepesen súlyosnak akkor vesszük az elváltozást, ha a terheléses EKG és légzésfunctios vizsgálat mérsékelt fokú működészavart igazolt; súlyosnak a kifejezett légzési és keringési zavarral járó esetek tartandók, ezekben az esetekben minden kategóriában „E” a minősítés. Minden világra hozott mellkasi deformitást komolyan kell mérlegelni és a minősítést ennek megfelelően kell meghozni, mivel az életkor előrehaladásával a cardio-respiratoricus functiók romlanak.
Egészségügyi dokumentáció ismerete szükséges; allergológiai vizsgálati eredmény vagy kórházi kivizsgálás, annak zárójelentése szükséges a betegség kizárásához, a minősítés csak ezek ismeretében lehet pozitív. Az alkalmasság megítélésében a klinikai képet, az allergiára szedett gyógyszert, a betegség fennállásának idejét is figyelembe kell venni!
Enyhe forma esetén a betegnek kevés panasza van: időnként tüsszögés, szemviszketés, enyhe nátha. Orvoshoz nem fordult, mert annyira nem zavarta a panasz, gyógyszert nem szedett. A vizsgálatok során a bőrpróba mérsékelt, ++ érzékenységet mutat nyár eleji vagy nyár végi pollenekre vagy háziporra. A minősítés I–IV kategóriákban „EB” alapján alkalmas lehet, a szenzibilizáció növekedésének és kiteljesedésének az esélye igen nagy és bizonyos beosztások ellátását idővel lehetetlenné teszi.
Közepesen súlyos esetekben legfőbb tünet a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Általában a beteget már korábban is kezelték, tüneti kezeléssel egyensúlyban volt, illetve van, kezeléssel állapotabizonytalanul befolyásolható. Több allergén-re pozitív a bőrpróba, de döntően tavasszal, illetve a nyár elején (fű-, különböző pollenszezon), vagy a nyár végén (parlagfűszezon) van komolyabb panasz.
Súlyosnak számít a gyerekkor óta, vagy több mint 3 éve fennálló betegség, amelyet korábban kivizsgáltak, kezeltek, esetleg hyposensibilizáló kezelésben részesült a beteg. Orr- és szempanasz mellett szezonálisan köhögés, terhelésre vagy éjjelente nehézlégzés lép fel. Szabadban, fűben fekve testszerte kiütés, esetleg Quincke-oedema jelentkezik. Súlyos allergiás állapot a méh- vagy darázscsípést követő anaphylaxiás reakció. Súlyos a betegség, ha a tavaszi és nyár végi növények virágporára egyaránt erős +++ vagy ++++ érzékenysége van a Prick teszttel, s ez összevetve a klinikai képpel, gyakorlatilag fél éven át tartó tüneteket jelent. Súlyosnak számít, évszaktól független panaszok esetén a ++++ háziporatka és penészgomba érzékenység, súlyos tünetekkel. Légzésfunkciós vizsgálatnál szezonban a jelzett légúti obstrukció áll fenn. Súlyosnak számít az apollinosis is, amely olyan tünetekkel kezdődik, hogy akut ellátásra szorul.
A fenti fokozatokat nem lehet mereven figyelembe venni, hiszen az egyes kórmegállapítások, vizsgálati leletek, eredmények nem mindig a leírtakat tartalmazzák, azok keverten is előfordulhatnak. Csak az egyértelműen bizonyított, gyógyszerre nem reagáló esetben alkalmaz ható „E” minősítés!
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
057
Idült melléküreg-gyulladás; orrpolypus; egyéb rendellenességek
J32-J34
EB
EB
EB
EB
EB
057 Sinusitis maxillaris chronica, sinusitis frontalis chronica, sinusitis ethmoidalis chronica, sinusitis sphenoidalis chronica, pansinusitis chronica, torzító műtét utáni állapotok, amelyek az arc, homlok alaki elváltozásával járnak (pl. Riedl-műtét). Polypus cavi nasi, conchae, nasopharyngis, polypus sinus ethmoidalis, frontalis, maxillaris, sphenoidalis, septumdeviatiok, orrkagyló-hypertrophia, mindkét orrfél nehezített légzése vagy teljes elzártsága.
Eredményes műtéti kezelés után „A” lehet, kivéve, ha egyéb chronicus légzőszervi megbetegedéshez társul; valamint a recidiváló sinusitiseket; recidiváló, gyakran operált orrpolyp eseteit és ha a recidiváló orrpolyp allergiás eredetű.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
058
A gége, légcső idült betegségei; a hangszalagok és a gége bénulása
J37-J38
Mindegyik betegségcsoportban figyelembe kell venni a légzési zavar, hangképzési zavar súlyosságát, a beszéd érthetőségét, fontos továbbá a bénulás oldalisága. A terápiás kísérletek eredménytelensége E minősítést eredményez.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
059
Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó tbc; tbc-s eredetű izzadmányos mellhártyagyulladás utáni állapot
A15-A16, A 19
B90
059/1
Bizonyítottan inaktív állapot minden funkciózavar nélkül
A
A
A
A
A
059/2
Egyéb minden esetben
E
E
E
E
E
059 Idetartoznak amycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) activ és inactiv formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az aethiológiai factor.
A tbc-s állapot kórház, tüdőgyógyintézet, gondozóintézet által igazolt inaktivitásának 2 éven keresztüli fennállása után minősíthető „A”-nak abban az esetben, ha rtg, We, tenyésztés, légzésfunkció is bizonyítottan negatív, ellenkező esetben „E”.
A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 061/3 és 061/4 szerint történik.
059/1 Az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kis kiterjedésű, functiokárosodás nélkül; inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval enyhe formában, functiozavar nélkül; maradvány nélkül vagy minimális residuummal gyógyult gümőkóros pleuritis; maradvány nélkül gyógyult gümős nyirokcsomó-gyulladás.
Ide tartozik az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe functiozavarral; inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, enyhe functiozavarral; közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis; kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiokárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomó-gyulladás.
Idetartozik az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos functiozavarral; inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, kifejezett functiozavarral; kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős functiozavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó megbetegedések; inactiv kiterjedt maradvánnyal és jelentős functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.
060/1 Minden esetben a betegségek megítéléséhez, a minősítés meghozatalához egészségügyi dokumentáció (kórházi zárójelentés, gondozóintézeti leletek) ismerete szükséges. Az egy helyen történő minősítés miatt különös figyelmet kell fordítani a két betegségcsoport elkülönítésekor adódó sajátosságokra. A két kórkép együttes tárgyalására abronchiectasia előfordulásának ritkasága miatt került sor. Az obstructioval nem járó chr. bronchitis, illetve a kevés panaszt okozó bronchitis deformans minősítésekor azt kell figyelembe venni, hogy az állapotot további megterheléssel ne rontsuk. Bronchiectasiáknál a kiterjedés nagysága és tüneti megnyilvánulása mellett a minősítéskor a folyamatot előidéző egyéb tüdőbetegséget is figyelembe kell venni. Tekintettel az irreverzibilis állapotokra, a minősítés „E”. A III, IV kategóriákban egészségügyi dokumentációval igazolt enyhe, mérsékelt, kevés köpettel, cardiorespiratoricus zavar nélküli esetekben „A” lehet.
A légzőszervi megbetegedések minősítésének irányelvei.
A restrictiv, osbstructiv, illetve vegyes jellegű légzészavarral járó tüdőmegbetegedések súlyosságának megítélésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:
1. Restrictiv zavarok: A légzészavarok súlyosságának mértékét a statikus légzésfúnctios paraméterek: totálkapacitás (TC) és vitálkapacitás (VC) határozzák meg. Pl. a TC és VC a kell – érték százalékában:
– enyhe fokú 76–60,
– kp. fokú 60–50,
– nagyfokú 50 alatt.
2. Obstructiv zavarok: A légzészavar mértékét a dinamikus légzésmechanikai vizsgálatok (Tiffenau, IGV) határozzák meg. A légúti obstructio lényeges kritériuma alégúti áramlási ellenállás fokozódása. A légzészavar megítélésekor arról is tájékozódni kell, hogy nyugalomban, illetve különböző megterhelés mellett a pulmonális gázcsere megfelelő-e, a mi vérgáz analitikai vizsgálatok segítségével határozható meg.
060/2 A kompenzatorikus és ventil formáknál az alapbetegség minősítéséből kell kiindulni. A folyamat súlyosságának megítélésénél azt kell figyelembe venni, hogy az RV/TC és IGV, az RV milyen mértékben emelkedett, illetve a FEV 1 mennyivel csökkent.
060/3 Idesorolandó rhinitis allergica talaján vagy más allergiás folyamat esetén kialakuló a sthma is. Az anamnesis-ben szereplő gyermekkori a sthma (pl. a sthma thymicum) a spasticus légzés a sthmának minősített esetei. Gyógyult, minimum 10 éve tünet- és panaszmentes, gyógyszerszedés nélküli, jó légzésfunkciókkal, szakintézet által igazolt esetekben „A” minősítés hozható.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
061
A mellhártya és alégzőrendszer egyéb megbetegedései
J85-J99
061/1
Mellhártyagyulladás utáni állapo
J85-J92
EB
EB
EB
A
A
061/2
Spontán légmell utáni állapot
J93
EB
EB
EB
EB
EB
061/3
Mellkasi szervek csonkolás nélküli műtéte utáni állapot, légzésfunkciós zavar nélkül
J95
EB
EB
EB
EB
EB
061/4
Tüdőműtétek utáni állapot
J98
E
E
EB
EB
EB
061–061/1 A nem tbc-s eredetű mellhártyagyulladások (pl. pleuritis sicca, Bornholm-betegség formái, pleuritis diaphragmatica, pleuritis interlobaris, pleuritis fibrinosa). Maradványállapotok: a dhaesio pulmonis et pleurae, calcifica-tio pleurae, pleuramegvastagodás.
Izzadmányos mellhártyagyulladások: pleuritis exsudativabacterialis, nem gümőkóros, nembacteriális (pl. haemothorax, haemopneumothorax, hydropneumothorax). Empyema fistulával vagy fistulanélkül.
A felsorolt betegségek: izzadmány vagy a ktív tbc nélkül, valamint izzadmánnyal, szövődmény nélkül, egyéb bakteriális ok említésével „A”- Minden más esetben „E”.
061/2 Pneumothorax (acuta, chronicus, spontaneus, tensivus, congenitalis, traumaticus). Lényeges, hogy miként és mikor alakult ki, figyelembe kell venni a gyakoriságot, valamint a ptx. és az alkalmassági vizsgálat között eltelt időt. A III és IV kategóriában a konzervatív vagy műtétileg megoldott ptx. csak a traumás eredetű esetekben lehet „A”.
061/3 Itt minősítendők a mellkas, a pleura, a mediastinum, a nyelőcső, a rekesz benignus betegségei, fejlődési rendellenességei miatt, és diagnosztikai vagy therápiás célból történő sebészi beavatkozások (pl. pectus excavatum, recurva-tum, carinatum, rekeszrelaxatio, rekesz és pleura jóindulatú daganatai, nyaki borda, reflux oesophagei, mediastinum benigus elváltozásai, thymuselváltozások, mediastinoscopia, pleuroscopia, pericardialis cysta).
A minősítés meghozatalakor figyelembe kell venni a 059 kódszám alatti megállapításokat is. Minden esetben kórházi zárójelentés szükséges, amelyből egyértelműen kideríthető, hogy az elvégzett beavatkozás milyen okból, milyen kórelváltozás miatt történt. Ha ez olyan jellegű, amelynél szövettani diagnosis is indokolt, akkor hystológiai lelet is szükséges a minősítés meghozatalához. (Nem mindegy ugyanis, hogy a beavatkozást „csak” diagnosztikai vagy therápiás okból, illetve valamilyen mediastinumi elváltozás miatt végezték el.) A minősítésnél a sebészi beavatkozás jellegét, valamint az utána esetlegesen fennálló panaszokat, tüneteket, funkcióelváltozásokat, légzésfunkciós eltéréseket, mozgáskorlátozottságokat is figyelembe kell venni, és ezek ismeretében kell a kategóriákra a minősítést meghozni. 061/4 Segmentectomia, lobectomia vagy pulmonectomia utáni állapot.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
062–077
Az emésztőrendszer betegségei
K00-K93
062
Ajak- és szájpadhasadék
Q35-Q37
EB
EB
EB
EB
EB
062 A lágy- és keményszájpad egy- és kétoldali hasadékai; a jakhasadék egy- és kétoldali; a szájpad-ajakhasadék egy-és kétoldali elváltozásai. Mivel ezek a fejlődési rendellenességek csecsemő-, kisgyermekkorban legnagyobb százalékban műtéti megoldáson esnek keresztül, fiatal felnőtt korban általában a maradványtüneteivel találkozunk. Ilyenek lehetnek az esztétikai szépséghibák a nem teljesen sikeres műtét következtében, esetleges beszédhibák a nem megfelelő és kielégítő logopaediai foglalkozás következményeként. Amennyiben az elváltozást eredményes műtéttel szanálták és esztétikailag, valamint beszédképzésileg is kifogástalan a személy állapota, úgy minden kategóriában „A” lehet. Zárt lágy- és keményszájpad és esztétikailag nem éppen sikeres a jakhasadék-egyesítés – ha a beszédképzés, -érthetőség kifogástalan – szintén minden kategóriában „A” lehet.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
063
Az emésztőrendszer veleszületett rendellenességei
Q38-Q45
EB
EB
EB
EB
EB
063 Stenosis seu strictura oesophagei congenita, oesophagus dilatatio et diverticulum congenitum, stenosis seu stric-tura pylori congenita, cardiospasmus congenita, diverticulum ventriculi congenitum, Meckel-féle diverticulum, megacolon congenitum.
Kórházi zárójelentések, rtg. és egyéb szakvizsgálati leletek szükségesek. A rekeszsérv, a gyomordiverticulumok kimutatására elsősorban a gyomor rtg. vizsgálat hivatott. A vékony- és vastagbél felszívódási zavarai (malabsorptios syndroma), sprue betegség klinikailag emésztési zavarokat, hiányállapotok tüneteit okozzák. Biztos diagnosis esetén, mivel sok esetben igaz olhatóan gluténérzékenységről van szó, „E”, mivel gluténmentes diétabiztosítása és az elégtelen felszívódás miatti hiányzó anyagok substitutioja szükséges.
Meckel-diverticulum klinikai jelentősége, hogy időnként súlyos szövődményeket okozhat. Fiataloknál bélelzáródást is előidézhet, vagy vakbélgyulladás tüneteit utánozhatja. A megoldás sebészi, a diverticulum eltávolítása.
Megacolon veleszületett formája ritkán kezdődik felnőtt korban, de ha igen, a minősítés „E”.
Csecsemő- és kisgyermekkorban történt eredményes műtéti megoldás után panasz- és tünetmentesség esetén, jó funkcióval „A” minősítés hozható.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
064
Foghiány; fogszuvasodás
K00-K02
EB
EB
EB
EB
EB
064 A nodontia, hypodontia és oligodontia. Caries dentis.
A foghiányok minősítésénél mindenkor figyelembe kell venni a rágóképesség csökkenését. A rágóképesség csökkenését%-os értékben határozzuk meg Agapov szerint. A rögzített fogpótlással pótolt fogak a minősítés szempontjából nem számítanak hiánynak, a radixok viszont hiányként számolandók. A 76%-os és a 76% feletti rágóképesség-csökkenésnél „E” minősítés hozható. Egy állcsonton belüli nyolc rágófog hiánya, vagy a felső állcsont négy egymás melletti rágófogának hiánya az ellenkező oldali négy alsó rágófog hiányával.
Alapszabályként kell elfogadni: minden olyan esetben, amikor a frontális fogak hiánya (egy vagy több), valamint a frontális fogak szuvasodása (egy vagy több) áll fenn, minden kategóriában csak „I” minősítés hozható, a mi azt jelenti, amennyiben a fogazat sanatioja megtörtént, igazolás vagy bemutatás alapján „A” minősítés adható. Egyes kategóriákban, beosztásokban csak rögzített fogpótlás engedhető meg. Ezzel kapcsolatban, amennyiben a személy kivehető fogpótlással rendelkezik, csak „I” minősítés adható addig, amíg rögzített fogpótlásra nem cseréli. A pre-, illetve molaris fogak súlyos carieses, sok esetben radixos állapota miatt csak szintén „I” minősítés hozható. A fogazat állapotát nemcsak egészségi, hanem esztétikai szempontból is figyelembe kell venni. Ezért is szigorúak a minősítésükkel kapcsolatos álláspontok.
A fogazat, illetve a fogágy állapotának elbírálásához fogszakorvosi, szájsebészeti vizsgálati eredmény, illetve szakvélemény ismerete szükséges.
Az íny gyulladását duzzanat, pirosság, a normális kontúrok megváltozása, exudatum és vérzés jellemzi. A duzzanat kimélyíti az ínybarázdát az íny és a fog között, és ínytasakok alakulnak ki. Az ínygyulladás igen gyakori, lehet a cut, chronicus vagy visszatérő.
Parodontitis chronica esetében az ínytasak az egyik jellemző lelet. Előrehaladott fogágy gyulladásnak a fokozott fogmozgás a másik jellemző tünete. Főleg a felső frontális fogak „elvándorolnak”. Kopogtatásra érzékenyek. A fognyak közeli csontállomány elpusztul (I. fokozat), II. fokozatban a középső, III. fokozatban az apicalis harmadba eső csontot is érinti a pusztulás. A parodontosis rendszerint 25. élet év alatt kezdődik. Jellemző a frontfogak fokozott mozgathatósága, elvándorlása, dőlése. Fogágytályog, csontpusztulás. Az ”A” minősítés szakvélemény ismeretében a megnyugodott parodontium károsodáskor, csontpusztulást nem mutató esetekben hozható, halegalább 1 éve az elváltozás remisszióban van. A csontpusztulással és a rágófunctio jelentős romlásával járó parodontium károsodás minősítése „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
066
Fog-, a rcanomáliák
K06-K07
E
E
E
E
E
066 Az arc, a fogazat és az állcsontok tartós, veleszületett vagy szerzett elváltozásai, torzulásai, amelyek plasztikai műtéttel nem korrigálhatók. Azok az elváltozások tartoznak ide, amelyek már functiozavart, valamint az elvégzett műtétek utáni hegesedések működési zavart okoznak, vagy torzítják az arcot. Idetartoznak azok a súlyos torzulások vagy elváltozások is, amelyeknél a beszéd- és a rágófunctio jelentős zavara jelentkezik, illetve korlátozott, akadályozott.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
067
Az állcsontokon és a szájüregi szerveken végzett műtétek utáni állapot, ezen szervek sérülései és sérüléseit követő állapot
K09-K14
EB
EB
EB
EB
EB
067 Az állcsontok és a szájüreg sérüléseinek, betegségeinek következményei, valamint az állcsontokon és a szájüreg szervein végzett műtétek utáni állapotok.
Minden esetben gyógyintézeti zárójelentés, fogszakorvosi, szájsebészeti szakvélemény ismeretében, a sérülés, a betegség jellegétől függően kell a végső minősítést meghozni. Teljes tünet- és panaszmentesség esetén, kifogástalan funkció mellett az esettől függően, a történéstől számítottan 2 év után „A” minősítés is hozható. A szájüreg és állcsontok sérülései, valamint betegségei miatt végzett műtétek után „E” minősítést kell hozni, ha az elváltozások, műtétek és sérülések után torzulások és functiozavarok állnak fenn.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
068
A nyelőcső, gyomor és nyombél betegségei
K20-K31
068/1
A nyelőcső betegségei és műtét utáni állapota
K20-K23
EB
EB
EB
EB
EB
068–068/1 A chalasia cardiae, cardiaspasmus, oesophagitis, gastrooesophagealis reflux, ulcus oesophagei, obstructio oesophagei, perforatio oesophagei, diverticulum oesophagei a cquisita, Mallory-Weiss-féle syndroma.
Gastroenterologiai kivizsgálási szakvélemény, egészségügyi dokumentáció, zárójelentések szükségesek a minősítések meghozatalához.
A nyelőcsőgyulladások stádiumait nyelőcsőtükrözéses vizsgálattal lehet eldönteni. Ennek eredményét, valamint a fájdalom és a nyelési zavar fokát egybevetve kell minősíteni, de a minősítés „EB”. Idült nyelőcsőgyulladás utáni állapot, szűkülettel járó hegesedés esetén „E” a minősítés. A „reflux”-nyelőcsőgyulladást, melyet a savanyú gyomornedv visszacsorgása okoz, nyelőcső-tükrözéssel kell igaz olni, és alátott elváltozások, valamint a panaszok súlyossága szerint kell minősíteni, bár ez minden esetben „EB”.
Az idiopathiás nyelőcső-tágulat különböző fokú nyelési zavarokkal jár. A kórismét elsősorban röntgenvizsgálat bizto-sítja. Ha tágítás vált szükségessé, vagy az elvégzett műtét eredménytelen, „E” a minősítés. A nyelőcső fekélyeinek prog-nosisa sokkal komolyabb, mint a gyomor- vagy nyombélfekélyé, elsősorban a várható szövődmények miatt, „E” a minősítés.
A nyelőcső-diverticulumok (gurdélyok) elsősorban röntgenvizsgálattal, oesophagoscoppal igaz olhatók. Még a panaszt sem okozó, de a nyelőcső-bennéket visszatartó diverticulumok esetén is a minősítés „E”. Panaszokat okozó, valamint esetleg rejtett vérzés következtében vashiányt, illetve vérszegénységet okozó rekeszsérv esetén „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
068/2
A gyomor- és nyombélfekély
K25-K28
EB
EB
EB
EB
EB
068/2 Ulcus seu erosio pylori, ventriculi, et perforata; duodeni, gastrointestinale, ulcus pepticum.
Anamnesztikus adatok fontosak. A gyomor- és nyombélfekély bármely formájánál minden kategóriában „EB”.
Az inactív, recidivanélküli fekélybetegség teljesen panaszmentes esetei, valamint a panasszal járó, de jelenleg sem rtg. vizsgálattal, sem gastroscopiával activitást vagy hegesedést nem mutató esetek, helikobacter pilori gyógykezelése után, 5 év panasz- és tünetmentesség esetén „EB” minősítés szerint alkalmas lehet a többi kategóriában.
Bizonyítottan valamilyen kémiai anyag, gyógyszerek vagy egyéb külső ártalom okozta, gyorsan gyógyult fekélynél, ha a típusos „fekélybetegség” nem nyilvánvaló, „I” minősítés adható, 1 év után negatív esetben minősíthető.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
068/3
Gyomorműtét utáni állapot
K91.1
EB
EB
EB
EB
EB
068/3 Dumping-syndroma, postvagotomiás-syndroma, postgastrectomiás-syndroma. A namnesis, gyógyintézeti zárójelentések, szakvizsgálati leletek szükségesek a minősítés meghozatalához. Perforátiót követő sutura esetét követően 5 év után, minden vonatkozásban negatív esetben „EB” elbírálással mérlegelendő az egyes kategóriákba való alkalmasság. Egyéb esetekben a III és IV kategóriánál az elbírálás – minden panasz-, tünet- és funkciózavar nélkül – lehet „A” is. Szükség esetén passage- vagy egyéb szakvizsgálatok elvégezhetők, amennyiben ezek a döntés meghozatalához szükségesek. Idegen test eltávolítása céljából végzett gastrotomia utáni állapot esetén az egészségügyi dokumentációban foglaltak ismeretében, panasz- és tünetmentességnél, jó funkciónál „A” minősítés adható minden kategóriában.
Eredményes műtéttel megoldott esetekben 1 év panasz- és tünetmentesség esetén, recidivanélkül, az anamnesisben korábbi recidiva említése nélküli esetekben a – hernia diaphragmatica kivételével – gyakorlatilag minden kategóriában „A” lehet. Ismételten kiújuló, a tartószövetek gyengülésével járó esetekben, valamint a hernia diaphragmatica esetén a minősítés „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
070
Nem fertőző eredetű idült vékony- és vastagbélgyulladás; belek egyéb betegségei
K50-K52, K55, K66, K57-K59, K90
EB
EB
EB
EB
EB
070 Enteritis regionalis (Crohn-betegség), enterocolitis chronica (colitis ulcerosa), proctocolitis idiopathica ulcerosa, belek diverticulosisa, irreitabilis bél syndroma, coeliakia, sprue, steatorrhoea, egyéb nem fertőző eredetű gyomor-, bélés vastagbélhurut. Kórházi zárójelentések, szakvizsgálati leletek szükségesek.
Az enyhe formák gyakran funkcionális eredetűek lehetnek, elsősorban panaszokkal és kevés vagy semmi kóros vizsgálati eredménnyel járnak. Közepesen súlyos formáknál a panaszok mellett főleg bélpasszázs-zavarok mutathatók ki abélfal szervi elváltozásai nélkül. A súlyosabb formák esetében a bélfal szervi károsodása röntgennel vagy vastagbéltükrözéssel mutatható ki. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa enyhe esetei passzázs-zavart nem okoznak, műtétet nem igényelnek, gyógyszeres kezelés általában szükséges. A súlyos formákhoz testi leromlás, passzázs-zavar, műtét igénye és septicus állapot tartozhat.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
071
Bélelzáródás műtéte utáni állapot, funkciókárosodás nélkül
K56
EB
EB
EB
A
A
071 Invaginatio intestini seu coli, ileus intestini paralyticus enterolithiasis, a dhaesiones intestinalis cum obstructione, volvulus, egyéb okú bélelzáródások.
Kórházi zárójelentésben leírtak és az utókezelés ismerete szükséges a hhoz, hogy tünet- és panaszmentesség, valamint jó funkció esetén, a történéstől számított 1 év után „A” minősítés legyen hozható.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
072
Egyéb hasüregi szervek műtéte utáni állapot, hashártyagyulladás utáni állapot
K63, K65, K91-K93
EB
EB
EB
EB
EB
072 Itt minősítendők az enterocolitis acuta ischaemica, gangraena intestini, abscessus abdomini, abscessus intestini, a dhaesiones intestinalis stb. miatt végzett műtétek utáni állapotok. (A hasi sérülések utáni állapotok a 143 kódszám szerint minősítendők) Peritonitis acuta (generalisata, pelvica, subphrenica, suppurativa), peritonitis chronica proliferativa. Peritonitis tuberculosa.
A lényegében maradandó károsodás, panaszok és tünetek, valamint működési zavar nélkül gyógyult, műtétek utáni állapotok minősítése a III, IV kategóriákban lehet „A”. A kiterjedt bélresectio utáni állapotok, a recidivára, progressiora hajlamos elváltozások minősítése „E”.
Peritonitis után alényegében maradandó károsodás nélküli gyógyulás, panasz- és tünetmentesség esetén, működési zavar nélküli, állapotok minősítése minden kategóriában „A” lehet. „E” minősítést kell hozni a műtéti vagy tartós konzervatív kezelést igényelt esetekben. A peritonitis tuberculosa esetén „A” minősítés hozható abban az esetben, ha a gyógyulást követően 2 éven keresztül inactív a folyamat, panasz- és tünetmentes, valamint működési zavar nem áll fenn. Ellenkező esetekben, különböző a dhéziók megléte esetén a minősítés „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
073
A végbél és végbélnyílás betegségei
K60-K62
EB
EB
EB
EB
EB
073 1. fissura a ni, fistula a nalis, abscessus a ni, sacrococcydeális dermoid, sinus pilonidalis (műtét után), 2. prolapsus canalis a nalis, prolapsus mucosae recti, 3. strictura (sphincter) a ni.
Kórházi zárójelentés, műtéti leírás, szakvizsgálati leletek ismerete szükséges.
1. Műtéti megoldással egy év panasz és tünetmentesség esetén recidivanélkül A minősítés lehet.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
074
Máj betegségei
K70-K77, B15-B19
EB
EB
EB
EB
EB
074 Degeneratio hepatis lipomatosa alcoholica, hepatitis acuta alcoholica, cirrhosis hepatis alcoholica, steatosis hepatis, hepatitis chronica, cirrhosis hepatis, a trophia hepatis flava, abscessus hepatis, portalis hypertensio, hepatorena-lis syndroma, májinfarctus, hepatosis, cholangitis. Egyéb infectiok, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása. Hepatitis infectiosa (A, B, C, D, E); inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg.
Bármilyen májelváltozás, az idült májgyulladás közepes és súlyos formái, az actív ún. a gresszív májgyulladás esetén, az idült kötőszövetes májgyulladás decompensalt állapotában a típusos klinikai kép és a kóros laboratóriumi, rtg., biopsiás vizsgálati eredmények igazolásai alapján, valamint a nyelőcsővisszér-vérzéssel járó májcirrhosisokban „E”minősítést kell alkalmaz ni.
A lezajlott hepatitis infectiosa megbetegedés esetén kórházi zárójelentés, valamint UH és laboratóriumi májenzimvizsgálatok ismerete szükséges. Legtöbb esetben a betegség öt hét alatt lezajlik. A betegek egy részének azonban még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma), vagy epefesték conjugatiós, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia).
A klinikailag bizonyítottan gyógyultnak minősített esetben 1 év után – tünet- és panaszmentesség, funkciókárosodás és maradványtünetek nélkül – „A” minősítés hozható mindegyik kategóriában.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
075
Az epehólyag, epeutak betegségei; epehólyag-eltávolítás utáni állapot
K80-K82, K83, K91.5
Dyskinesia esetén, epehólyag-betegségre utaló mérsékelt panaszok, kimutatható szervi betegség nélkül, „EB” elbírálás alapján kell a minősítést meghozni. Az epehólyag-eltávolítás műtéti beavatkozása után a klinikai gyógyulást követően – panasz- és tünetmentesség esetén, jó funkció mellett – 1 év után minden kategóriában „A” minősítés hozható.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
076
A hasnyálmirigy betegségei
K85-K86, K87.1
EB
EB
EB
EB
EB
076 Pancreatitis acuta et chronica, pancreas necrosis, abscessus pancreatis, a hasnyálmirigy cystája és pseudocystája, a hasnyálmirigy egyéb betegségei, cytomegalovirus okozta pancreatitis, mumpszhoz társuló pancreatitis.
A hasnyálmirigy-gyulladás minden formáját komolyan kell értékelni. Kórházi zárójelentésben foglaltak ismerete szükséges. Az akut és chronicus pancreatitisnek legtöbb esetben kiváltó oka az epeútbetegség vagy az alkoholizmus. Az alkoholos pancreatitis első nyílt fellángolása során klinikailag a betegséget „akut”-nak, szövettanilag azonban már „chronicus”-nak kell tekinteni. A pancreatitis tünetei, formái az enyhe hasi és emésztési panaszoktól a viharos, súlyos formának minősülő, nagyfokú típusos panaszokkal, klinikai képpel és a hasnyálmirigy működési zavaraival, valamint a natómiai elváltozásával járó kórképekig terjedhetnek. Bármilyen hasnyálmirigy-betegség miatt végzett részleges vagy teljes hasnyálmirigy-eltávolítás utáni állapot minősítése „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
077
A lép betegségei; sérüléses és egyéb eredetű lépki-irtás utáni állapot
D73, S36
E
E
E
EB
EB
077 Hypersplenia, hyposlenia, cysta splenis, abscessus splenis, infarctus splenis, perisplenitis, splenitis, anaemia splenica (Banti-syndroma), status post splenectomiam.
A lép betegségei mint önálló betegségek ritkák, alép bántalma rendszerint valamely alapbetegség tünete, és ilyen szempontból kell a minősítést is nézni. A belgyógyászati javaslat alapján eltávolított lép esetében szintén az alapbetegséget kell általában figyelembe venni.
A lép eltávolításnak legfőbb indikációja a hereditaer sphaerocytosis, az idiopathias thrombopenias purpura (Werlhof-kór). Splenectomia történik alép rupturája, abscessusa, daganata, alép izolált tuberculosisa, lépvénathrombosisa, Gaucher-kór esetén. A lép egyes betegségeinél, valamint a splenectomia esetén – függetlenül a ttól, hogy az milyen okból történt – a minősítés fokozott igénybevétellel járó beosztás esetében „E”. Secunder, átmeneti hypersplenia megítélésekor az alapbetegségtől függően „A” minősítés is hozható.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
078–091
A bőr és bőr alatti szövet betegségei
L00-L99
078
Veleszületett rendellenességek Q80-Q82, Q84-Q85
E
E
E
EB
EB
078 Keratosissal, hólyagképződéssel, kötőszöveti rendellenességgel vagy tumorképződéssel járó öröklődő bőrbetegségek.
Ichthyosis congenita-ichthyosis vulgaris, -x-kromoszómához kötött ichthyosis, urticaria pigmentosa, bőrpigment-túl-tengés, veleszületett, nem daganatos a nyajegy-nevus flammeus, jóindulatú familiaris pemphigus (Hailey-Hailey), örökölt tenyér- és talpszarusodás, cutis laxa hyperelastica, follicularis keratosisok, veleszületett alopecia, haj és szőrzet veleszületett rendellenességei, a nonychia, a kültakaró egyéb veleszületett rendellenességei, neurofibromatosis (morbus Recklinghausen). Enyhe fokú, gyógyszeres terápiát nem igénylő, munkaképességet nem befolyásoló esetekben lehet „A”
Bőr- és tbc-gondozói szakkonzultáció szükséges. Általában abelső szervi tbc-vel kapcsolatosak a bőr és bőr alatti szövet specifikus kórelváltozásai, de lehet foglalkozással összefüggő is (állatgondozás).
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
080
A bőr és bőr alatti szövet fertőződései
L00-L08
EB
EB
EB
EB
EB
080 Carbunculus, furunculus, panaritium, paronychia, abscessus, cellulitis diffusa, lymphangitis acuta, lymphadenitis acuta, impetigo, cysta pilonidalis, pyoderma, pyogen granuloma, a bőr és a bőr alatti szövet egyéb localis fertőzései.
Szükség esetén bőrgyógyászati szakkonzílium szükséges.
A heveny lefolyású körülírt vagy kiterjedt felszínes vagy mély pyodermák esetén, amelyek maradványtünetek nélkül gyógyultak, „A” minősítés hozható minden kategóriában. Bőrgyógyászati szakvélemény szükséges a kórelváltozásról és gyógytartamáról, illetve a várható progresszióról. A kiterjedt furunculosis, hegesedéssel gyógyuló, kiújulási hajlamot mutató pyogen fertőzések, tartós therápia szükségessége esetén „E”minősítés hozható. Az egyenruha viselését vagy a mozgást gátló idült bőrfertőzések esetén, amelyek gyógyulás után is maradandó functiózavart (lymphostasis, keloidképződés, contractura stb.) okoznak, a minősítés minden kategóriában „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
081
Gombák okozta betegségek
B35-B49
EB
EB
EB
EB
EB
081 Dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzógomba-fertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.
A kórelváltozás minősítéséhez szükséges igénybe venni bőrgyógyászati szakkonzíliumot, megtudakolva a kórelváltozás gyógytartamát, a várható progressziót, az t, hogy gyógykezelés esetén várható-e a kórelváltozás recidívája. Ennek ismeretében kell a minősítéseket az egyes kategóriákon belül az egyes munkakörökre meghozni. Superficiális fertőzések (pityriasis versicolor), valamint az enyhe fertőzések esetén „A” minősítés hozható.
A contact dermatitis, a neurodermatitis, az atopiás dermatitis gyakori mikróbás felülfertőződéssel vagy extracutan szövődményekkel járó eseteiben, az egyenruha-viselés vagy a szakfeladat ellátásának akadályoztatása is felmerül. A folyamat súlyosságának megítélésénél figyelembe kell venni az esztétikai szempontokat is.
A pityriasis rosea esetei – amennyiben megfelelő egészségügyi dokumentáció alátámasztja – minden kategóriában „A” lehetnek. A parapsoriasis körülírtabb formáinak, valamint a psoriasis szövődményes (erythrodermia, arthropathia, neurosis) eseteinek, a pityriasis rubra pilarisnak, a crodermatitis continua Hallopeaunak a minősítése minden kategóriában „E”.
A különböző kóreredetű urticariák közül az acut lefolyásúak jó gyógyhajlamúak. Az élet folyamán egy-két esetben ismert vagy ismeretlen anyagtól kis kiterjedésben, körülírt formában megjelent urticaria esetén „A” minősítés hozható minden kategóriában.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
087
Erythemas állapotok
L51-L54
E
E
E
EB
EB
087 Erythema toxicum, erythema exsudativum multiforme, erythema nodosum, rosacea, lupus erythematosus (discoides) non disseminatus, egyéb erythemás állapotok. Bőrgyógyász szakkonzíliuma szükséges a rosacea és a periorális dermatitis diagnózisainak felállításához, hogy a minősítést korrektül lehessen meghozni.
A rosacea, perioralis dermatitis diagnózisai esetén a III, IV kategóriákban „A” lehet. Egyéb esetekben és kategóriákban „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
088
A haj, a hajtüszők, a verejtékmirigyek és a faggyúmirigyek betegségei
L63-L70, L72-L75
EB
EB
EB
EB
EB
088/1
enyhe
A
A
A
A
A
088/2
kp. súlyos
EB
EB
EB
EB
EB
088/3
súlyos
E
E
E
E
E
088 A lopecia, hirsutismus, folliculitis, a nhidrosis, miliaria rubra, a cne, a theroma cutis, seborrhea, hypertichosis.
088/1. alszakasz szerint min?sülnek az alopecia a reata, a miliaria rubra és a faggyúmirigyek megbetegedésének körülírt enyhe formái
088/2. vagy a 088/3. alszakasz szerint min?sítend? az alopecia a trophicans, a folliculitis decalvans, folliculitis abscedens et suffodiens, valamint a haj egyéb rendellenességei, az acne betegség súlyossága, kiterjedése.
088/3. alszakasz szerint min?sülnek az acne keloides és az alopecia totalis (kivéve a veleszületett formákat).
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
089
A bőrfestenyzettség rendellenességei; bőr túltengéses és sorvadásos állapotai
L80-L85, L90-L91
EB
EB
EB
EB
EB
089 Leucodermak (albinismus, vitiligo), gyulladást követő hyperpigmentatio, chloasma, ephelis, melanin hyperpig-mentatio (lentigo), egyéb veleszületett és szerzett pigmentatio – rendellenességeik [különböző endokrinológiai kórképek diffús hyperpigmentátiot okoznak (morbus A ddison, hyperthyreosis), bizonyos gyógyszerek és kémiai anyagok hyperpigmentációt, más tényezők depigmentatiót idéznek elő], tetoválás. Seborrhoeas keratosis, a canthosis nigricans a cquisita, dermatosclerosis localisata, lichen sclerosus et a trophicus, elastosis perforans serpiginosa, hyperkeratosis, keratoderma, ichthyosis a cquisita, a trophia degenerativa colloidalis, keloid, excessiv granulatio, a trophia cutis, clavus, callus, keratosis palmaris et plantaris, xeroderma, a bőr egyéb túltengéses és sorvadásos állapotai.
Ismeretlen eredetű hyper- és hypopigmentatio esetén kivizsgálás, szakkonzultációs vélemény szükséges az esetleges más jellegű kórképek kizárása érdekében. A fenti kórelváltozások minősítésénél figyelembe kell venni, az egyes beosztásoknál az t, hogy a kezek keratotikus elváltozása a tapintás által történő érzékelést csökkentheti. A minősítések a pigmentációs defectusoknál a IV kategóriában lehet „A”, valamint az I, II, III kategóriákban abban az esetben lehet „A”, ha az elváltozás nem generalizált, de ha igen, az főleg a ruhával fedett testrészen helyezkedik el, de adott esetben a rövidujjú ruházat még eltakarja (a fenti megállapítások vonatkoznak a tetoválásokra is). A keloidos bőrelváltozás, ha kis kiterjedésű, fedett testrészen elfogadható, valamint abban az esetben, amennyiben a functiót nem befolyásolja, a felszerelés viselését nem akadályozza, a felszerelés az elváltozást nem irritálja. Amennyiben a fenti követelményekkel ellentétes, a minősítés „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
090
A kötőszövet diffúz autoimmun betegségei
L93, L95
E
E
E
E
EB
090 Lupus erythematosus systemicus, scleroderma, Sjögren-féle betegség, dermatomyositis, polymyositis. Henoch-Schönlein-féle purpura, vasculitis allergica elbírálása a 006 kódszám alatt és szerint történik.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
091
A bőr és a bőr alatti szövetek egyéb betegségei
L97-L99
EB
EB
EB
EB
EB
091 Dermatitis infectiosa eckematoides, dermatitis seborrhoica, eckema seborrhoicum, parakeratosis, pityriasis capitis, a bőr vascularis zavarai, hegesedése és fibrosisa (fibromák, lipomak), a bőr degeneratív és egyéb betegségei.
Esetleg kiegészítő szakkonziliáriusi szakvélemény szükséges. A fibromák, lipomák kis kiterjedésű, a különböző funkciókat, a felszerelés viselését nem befolyásoló eseteiben „A” minősítés hozható, esetleg műtéti indikáltság jöhet számításba, ha nem sok elváltozásról van szó. Az ichthyosis congenita, epidermolysis bullosa hereditaria, dyskeratosis follicularis Darier, urticaria pigmentosa, ectodermalis dysplasiák, poikilodermák, xeroderma pigmentosum és egyéb kiterjedt bőrtünetekkel járó veleszületett bőranomáliák minősítése minden esetben és kategóriánál „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
092–111
A mozgásszervek és a csontok betegségei
M00-M99
092
A medence fejlődési rendellenességei
Q65
EB
EB
EB
EB
EB
092 Luxatio coxae congenita, dysplasia coxae congenita, coxa vara infantum, protrusio a cetabuli, coxa valga, coxa vara, os pubis és os ischii fejlődési zavara. Esetleg szakkonziliárusi vizsgálati leletek szükségesek.
Az egészségi alkalmassági vizsgálatok alkalmával legtöbbször a felsorolt betegségek utáni állapotaival találkozunk. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek az elváltozások az életkor előrehaladtával rendszerint rosszabbodnak, még szakkezelés és fizikai tehermentesítés esetén is. Az elváltozások súlyossági fokát a deformitások és functiózavarok együttes megítélése alapján határozzuk meg. A kórelváltozásokkal bíró személyek megfelelő fizikai korlátozásokra szorulhatnak ezért a munkakörüktől, beosztásuktól függően „EB” elbírálás szükséges.
A csecsemő- és kisgyermekkorban konzervatívan vagy műtéttel eredményesen kezelt, teljesen panasz- és tünetmentes, kifogástalan funkciójú esetekben, ha nincs a közelmúltban végzett összehasonlító, mk. csípőízületi felvétel, ennek elkészíttetése szükséges, és ennek alapján (összevetve a fizikális vizsgálat eredményével) hozható meg a minősítés. Amennyiben ezek negatív eredménnyel zárulnak, minden kategóriában „A” minősítés hozható. Egyéb más esetben bármilyen mértékű elváltozás esetén „E”minden kategóriában, kivéve a IV kategóriát, vagy kimondottan csak irodai munkakörben dolgozó személy minősítése lehet bármely kategóriában „A”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
093
A lábak veleszületett rendellenességei
Q66
E
E
E
E
EB
093 Pes equinovarus congenitus (dongaláb), pes varus congenitus, pes excavatus, pes calcaneovalgus, alábujjak világra hozott deformitásai, talus verticalis, szám feletti csontok alábon. Szükség esetén szakkonziliárusi vizsgálati leletek szükségesek.
A felsorolt betegségek egy része kisgyermekkorban végzett műtéttel vagy műtétekkel gyógyítható, vagy javítható. Agyakorlatban rendszerint már a postoperatív, kialakult állapottal találkozunk. Amennyiben a vizsgált személy eredményes műtéti megoldás után tünet- és panaszmentes, jó működési funkcióval rendelkezik, saját szakmájában a III–IV kategóriában, vagy kimondottan csak irodai munkakörben bármely kategóriában „A” lehet.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
094
A gerinc veleszületett rendellenességei
Q67.5, Q76
Szükség esetén szakkonziliárusi vizsgálati lelet, álló helyzetben készült, kétirányú rtg. felvétel szükséges.
A congenitalis scoliosisok, ha jelentősebb deformitással járnak, csak kivételes esetekben kerülnek alkalmassági vizsgálatra. Ezek tekintetében minden esetben és kategóriában „E”aminősítés. Enyhe, nem jelentős scoliosis esetén minden kategóriában „A” minősítés hozható. A spinabifida, valamint a sacralisatio és alumbalisatio igen gyakori. Bár a fent megnevezett elváltozások gyakran nem okoznak semmilyen panaszt, esetleg mellékleletként kerülnek észlelésre, de az esetek felében 30–40. életév körül – de esetleg korábban is – panaszokat okozhatnak. Fáradékonyság, ismétlődő tompa deréktájéki, keresztcsonti fájdalom, (izomfájdalmak, illetve húzó jellegű fájdalmak, amelyek mozgásra, megterhelésre, megerőltetésre, hideg hatására, gyakran hátrahajláskor fokozódnak, járási nehézségeket is okozhatnak). A spondylolysis-olisthesisre jellemző a fentieken kívül, hogy a gerinc extrém flexióval, extenzióval járó tartós mozgására, valamint hosszabb ideig történő álláskor a fájdalom fokozódik. Gyakran a fájdalom a farpofákba és a combokba sugárzik. A M. Scheuermannra jellemző, hogy a fenti panaszok mellett a háti fájdalom az érintett szakaszon álláskor, üléskor és fizikai a ktivitáskor fokozódik. A kóros elváltozások egyéb gerincbetegségekkel, fejlődési rendellenességgel együtt fordulhatnak elő (spondylolysis-olisthesis, spinabifida, M. Scheuerman stb.), és gyöki tüneteket is okozhatnak.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
095
A végtagok egyéb veleszületett torzulásai
Q69-Q74
E
E
E
E
E
095 A felső végtag fejlődési rendellenességei és fejlődési zavarai, a felső végtag reductios torzulásai, congenitalis clavicula-álízület, Sprengel-deformitás (scapula magas állás), congenitalis radiusfej-luxatio, synosthosis radioulnaris, congenitalis térdficam, aplasia patellae, patellabipartita, a patella congenitalis dislocatioja, a felső és az alsó végtagok reductios torzulásai, a felső és az alsó végtagok egyéb világra hozott deformitásai, betegségei. Szükség esetén szakkonziliárusi vizsgálati leletek szükségesek.
A felsorolt betegségek jelentős része gyermekkorban műtéttel gyógyítható vagy javítható. Agyakorlatban inkább a késői maradványpanaszokkal és -tünetekkel lehet találkozni. A felsorolt kórképek esetén minden kategóriában a minősítés „E”. Egyetlen kivétel a patellabi- vagy tripartita, ha semmilyen panaszt vagy functiozavart nem okoz: az I kategória kivételével „A” minősítés adható.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
096
A csontváz-, izomrendszer egyéb, veleszületett anomálái, rendszerbetegségei
Q67.0-Q67.4, Q75, Q76.5-Q76.9
E
E
E
E
E
096 Veleszületett izomhiányok, Klippel-Feil-syndroma, dystrophiás törpenövés, a chondroplasia (chondrodystro-phia), enchondromatosis, osteopetrosis, exostosis cartilaginea multiplex, osteogenesis imperfecta, progressiv diaphysea-lis dysplasiák, mucopolysac-charidosisok, homocystinuria, Ehlers-Danlos-syndroma, az ízületek világra hozott laz asága, arthrogryposis, egyéb világra hozott rendszerbetegségek. Szükség esetén szakkonziliárusi vizsgálati leletek szükségesek.
A felsorolt, súlyosabb rendszerbetegségek agyakorlatban nem vagy csak elvétve fordulnak elő. Természetesen a minősítés minden kategóriában „E”. Izomhiányoknál a functiokárosodás mértéke a döntő. Klippel-Feil-syndrománál – a mozgáskorlátozottság megítélésén túl – mérlegelendő az egyenruha viselhetősége is. Az exostosis cartilaginea multiplex, az állandó végtagfájdalmak, valamint a progressio veszélye miatt, az enchondromatosis, a pathológiás fracturák veszélye miatt is „E”-nek tekintendők.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
097
Arthopathia
A18.0
M00-
M25
E
E
E
E
097 Ízületi gyulladás (arthritis seu polyarthritis) pyogen kórokozók, tbc miatt, arthropathia Reiter-féle betegségben, arthropathia Behcet-féle syndromában, postdysenteriás arthropathia, egyéb bacteriális, vírusos vagy gombás betegséghez társult arthropathia, ásványi anyagok lerakódása miatti arthropathiák, egyéb, máshova osztályozott betegségekkel társult arthropathia, Kaschin-Beck-féle betegség, traumas arthropathia, allergiás arthritis, polyarthopathia, monoarthritis. Szakkonziliárusi vizsgálati leletek szükségesek.
A nem önálló, kísérőbetegségként szereplő arthropathiák az alapbetegséggel együtt minősítendők. A mozgásszervek megbetegedéseiben az alkalmasság kérdését elsősorban a functio csökkenése dönti el. Figyelembe kell venni a folyamat localizatioját, kiterjedtségét, progressioját is. Arthritis urica minden kategóriában EB.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
098
Rheumatoid arthritis és egyéb gyulladásos polyarthropathia
M05
A heveny ízületi folyamatok lezajlása után az alkalmasság kérdését elsősorban a functio csökkenése és a várható progressio dönti el.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
099
Osteoarthrosis és hasonló állapotok, arthropathiák M15-M19
E
EB
EB
EB
EB
099 Elsődleges vagy másodlagos, a felső és az alsó végtagok egy vagy több ízületét érintő, esetleg általánosult arthrosisok. Polyarthrosis, coxarthrosis, gonarthrosis, carpometacarpalis ízület arthrosisa. Egyéb, főként másodlagos arthropathiák.
A minősítésnél irányadó a functiozavar, a solitaer vagy multiplex localisatio, a fizikális vizsgálattal vagy a rtg. felvételeken észlelhető torzulás.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
100
Az ízületek egyéb betegségei és működési zavara
M20-M25
E
EB
EB
EB
EB
100 A térdízület medialis és lateralis meniscusainak kopása, működési zavara, elülső vagy hátsó szarvainak sérülése. Chondromalatia patellae. A térd- és az egyéb ízületek porcának betegségei, szabad testek. Mozgáskorlátozottságok, zsugorodások, a nkylosisok. Ízületi folyadékgyülem (haemarthros). Synovitis villonodosa.
Az idetartozó betegségek egy része műtéttel javítható vagy gyógyítható. Panasz- és tünetmentesség, jó functio esetén, a klinikai gyógyulástól számított 1 év után minősíthető. A státustól függően „A” minősítés hozható. Egyéb esetekben „E”. A conservatív kezeléssel gyógyítható esetek minősítése az elváltozás súlyosságától és a várható gyógytartamtól függ.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
101
Szokványos ficam
S43, S53, S63, S83, S93
EB
EB
EB
EB
EB
101 Habitualis vállficam, habitualis patellaficam, egyéb ízületek szokványos ficama. Úgynevezett „akaratlagos” vállficam. Egyes ízületek pathológiás ficama.
A szokványos vállficam külön figyelmet érdemel. A diagnosis csak aluxatiók és a repositiók ismétlődését bizonyító gyógyintézeti, orvosi igazolás és a terheléses rtg. felvétel pozitivitása esetén állítható fel. Az elváltozás – indokolt esetben – műtéttel corrigálható. Amennyiben ez nem történt meg, minden kategóriában „E”aminősítés. Műtét után, a klinikai gyógyulástól számított 1 év elteltével minősíthető; amennyiben panasz- és tünetmentes, jó funktióval rendelkezik, a minősítés lehet „A”.
A habitualis vállficam nem ritkán kifejezetten dysplasiás vápa következtében alakul ki. Ilyenkor reconstructiós műtéttől nem várható biztosan jó eredmény, ezért a minősítést a kiugrások gyakorisága alapján a djuk meg. Ha a kiugrás évente egy alkalomnál többször jelentkezik, gyakorinak kell tekinteni. Az ún. „akaratlagos” vállficam nem képez műtéti indicatiót, a minősítése a műtét után kiújuló szokványos vállficammal együtt: „E”.
A habitualis patellaficamműtéti gyógykezelése és minősítése nagyjából a szokványos vállficamnál leírt elvek alapján történik.
Az egyéb szokványos vagy pathológiás ficamok minősítése az elváltozás súlyosságától, a kóros mozgathatóságtól, valamint a ttól függ, hogy az állapot műtéttel gyógyítható-e vagy sem.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
102
Spondylitis a nkylopoetica
M45
E
E
E
E
E
102 Bechterew-kór diagnosisának „sine qua non”-ja a kétoldali sacroileitis. A ktivitási jelek hiányában minden kategóriában EB adható.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
103
Spondylosis és a csigolyák közötti porckorong betegségei
M51–52, M47-M50, M96.1, M96.3, M96.4
E
EB
EB
EB
EB
103 Spondylosis myelopathiával vagy myelopathianélkül. Baastrup-syndroma (arthrosis interspinosa), traumás eredetű spondylopathiák, discus-degeneratiók és -herniatiók, postlaminectomiás syndroma, postlaminectomiás kyphosis, műtét utáni lordosis.
A minősítés minden kategóriában „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
104
Gerincferdülés és egyéb szerzett torzulások
M40-M42
E
EB
EB
EB
EB
104 Kyphosis dorsalis a dolescentium (M. Scheuermann) a 105 kódszám szerint minősítendő. Szerzett kyphosis és lordosis. Functionalis scoliosisok. Idiopathias structuralis scoliosisok. Paralyticus és egyéb szerzett, ismert a ethiologiájú scoliosisok. A nyak szerzett torzulásai. A mellkas és abordák szerzett torzulásai. Csigolyacsuszamlás a 105 kódszám szerint minősítendő. A medence szerzett torzulásai.
A leggyakoribb elváltozást a scoliosisok alkotják, a következményes mellkas-deformitásokkal. A gerinc legmini- málisabb, a kár csak rtg.-felvétellel kimutatható oldalirányú görbülete kóros. A görbület nagysága Cobb módszerével, a rtg.-felvételeken fokokban mérhető. A 30–40 fokos görbületet közepesen súlyosnak vesszük. Az idiopathias scoliosisok a csontváz növekedésének befejeződése után már általában nem rosszabbodnak, a minősítésnél a kialakult állapottal kell számolnunk. A mellkas-deformitásokat a 055 kódszám alatt tárgyaljuk. Funkcionális a ferdülés, ha a csontrendszeren nincs elváltozás. A gerinc oldalirányú ferdülése (scoliosis) decompensált, ha a VII. nyakcsigolyától a talajra ejtett merőleges az L5 csigolyától legalább 2 cm-re eltér. A nyílirányú ferdülések közül a kyphosis dekompenzált, ha a koponya protuberantia occipitalis a szegycsont síkja előtt helyezkedik el. A lordosis decompensált, ha a medence előredőlése a 30°-ot meghaladja. A minősítést a mindenkori kóros elváltozás létrejötte, mértéke, kompenzált vagy decompenzált volta, a funkcionális állapot, a testtartás milyensége határozza meg. Objektív megítélés rtg.-lelet, valamint a végzendő munkakör, beosztás ismeretében lehetséges.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
105
A gerinc egyéb betegségei
M43, M46, M53-M54
EB
EB
EB
EB
EB
105 Cervicobrachialis syndroma, brachialis neuritis vagy radiculitis, torticollis, a nyaki szakaszon levő egyéb elváltozások. Myalgiák, lumbago, ischiassyndroma, a keresztcsont és a farokcsont betegségei. Kyphosis dorsalis a dolescentium (Scheuermann-féle betegség). Szerzett, egyéb kyphosisok és lordosisok. A scoliosisok és a kyphoscoliosisok ismeretlen és ismert a ethiologiájú formái. Spondylolysis. Szerzett spondylolisthesis. A gerinc egyéb torzulásai.
A scoliosisok és kyphoscoliosisok esetén kétirányú, álló helyzetben készült rtg. felvétel, spondylolysis-olisthesis gyanújánál kétirányú Dittmar-felvétel szükséges.
Ebben a betegségcsoportban a kyphosis dorsalis a dolescentium (Scheuermann-féle betegség) és a spondylolysis – spondylolisthesis okozza alegtöbb minősítési problémát. A Scheuermann-féle betegség általában 10–16 éves kor között kezdődik és a csontváz növekedésének megállásakor a folyamat lezajlik. Maga a csontosodási zavar nem folytatódik, ezért agyakorlatban már döntően a betegség következtében kialakult állapotokkal találkozunk. (Kóros, főként nyílirányú gerincgörbületek, álláskor, járáskor, üléskor háti, deréktáji fájdalmak stb.)
A spondylolysisben szenvedő beteg szintén megfelelő fizikai korlátozásokra szorul. A spondylolisthesis (csigolya-csuszamlás) maximális fizikai kíméletet igényel. A deréktáji fájdalmakon túl gyöki, neurológiai tünetek is fellépnek, vagy a komoly fájdalmakkal, izomspasmussal, a ntalgiás tartással járó periódusok ismétlődhetnek. A minősítés minden kategóriában „E”. Még rosszabb a helyzet, ha a spondylolisthesis egyéb fejlődési zavarokkal (pl. spinabifida) társul. A csigolyacsuszamlás műtéttel javítható vagy gyógyítható, ezután panaszmentesség és jó funkció esetén „A” minősítés hozható III. és IV. kategóriában.
A különböző scoliosis-fajták az általuk okozott mellkasi deformitással együtt ítélendők meg (055 kódszám). „E”aminősítés. Az egyenruha viselhetősége is mérlegelendő.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
106
Az izmok, a szalagok és a fasciák betegségei
M60-M63, M72
E
E
EB
EB
EB
106 Fertőzéses izomgyulladások. Myositis ossificans, inactivitási izomatrophiák. Laz a ízületi szalagok. Hypermobi-litásos syndroma. Coxa saltans. Tenyéri és talpi fibromatosisok. Dupuytren-contractura. Izomsérvek. Az alkar és a kéz Volkmann-féle ischaemias contracturája. Az ízületek myogeneticus és desmogeneticus contracturái.
A kórelváltozások ismeretében kell a minősítést az adott kategóriára, munkakörre meghozni. Minden konzervatív és műtéti kezelést igénylő elváltozás, sportsérülések, minősítése a klinikai gyógyulástól számított 1 év után lehetséges (laz a ízületi szalagok, izomsérvek stb.). A funkciótól függően bármely kategóriában „EB” alapon alkalmasnak minősíthető. Vannak olyan kórelváltozások, amelyeknél a sikeres műtéti megoldás után is „E”minősítés hozható, ismerve a kór jellegét (pl. Dupuytren-contractura). Ritkán ugyan, de előforduló súlyos állapotok (myositis ossificans, recidiváló izomsérvek, nagyfokú mozgáskorlátozottsággal járó ízületi contractúrák stb.) minősítései is minden kategóriában „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
107
A synovialis hártyák, az inak, ínhüvelyek és nyál-katömlők betegségei
M65-M68, M70-M79
E
EB
EB
EB
EB
107 Synovitisek és tendosynovitisek. Stenotisaló tendovaginitisek, bursitisek. Ínhüvely falából vagy ízületi tokból kiinduló ganglionok és cysták, beleértve a poplitealis (Baker) cystát is. Az inak nem traumás rupturája.
A kórelváltozás ismeretében kell a minősítést meghozni, minden esetben a klinikai gyógyulástól számított 1 év után, a panaszok és tünetek, valamint a funkció ismeretében.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
108
Csontvelő- és csonthártyagyulladás, és a csontok egyéb fertőzései
A18.0, M86
E
E
EB
EB
EB
108 Osteomyelitis acuta, osteomyelitis chronica. Brodie-tályog. Garré-féle osteomyelitis. A csontot is érintő gennyes ízületi gümőkór és egyéb specificus csontelváltozások (pl. syphilis stb.). Periostitisek. Gyermekbénulásból eredő osteopathia.
A fertőző csontízületi betegségek minősítése a gyógyulást követően, 1, illetve 2 év után a maradványpanaszok és -tünetek elbírálása alapján történhet. Minden kategóriában „E”aminősítés.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
109
Osteochondrosisok, valamint a porc és a csont betegségei
M91-M99
E
EB
EB
EB
EB
109 Osteochondrosis spinae juvenilis (M. Scheuermann) a 105 kódszám szerint minősítendő. A medence és a csípő osteochondrosisa (M. Perthes). Epiphyseolysis capitis femoris non traumatica. A felső és alsó végtagok juvenilis osteo-chondrosisai (pl. Schlatter-Osgood-féle kór). Vertebraplana (Calvé-féle deformitás); osteochondritis dissecans. Pathologiás csonttörés. Csontcysta. Csontsűrűsödés. Tietze-syndroma (chondrocostalis junctio syndroma). Álízület. A septicus csontelhalás.
A kórelváltozás ismeretében kell a minősítést meghozni, minden esetben a klinikai gyógyulástól számított 1 év után, a panaszok és tünetek, valamint a funkció ismeretében.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
110
Pes planus. A lábujjak szerzett torzulásai
M21.4, M20.1-M20.6
EB
EB
EB
EB
EB
110 Pes transversoplanus, pes planovalgus, pes planus inflammatus, pes planus fixatus. Hallux valgus, hallux varus, hallux rigidus, hallux malleus. Kalapácsujjak. A lábujjak szerzett karomállása.
A lúdtalp enyhe formái esetében „EB” elbírálás alapján bármely kategóriába alkalmas lehet. Megfelelően megválasztott betéttípusokkal jól corrigálhatók. A középsúlyos esetekben a minősítés „E”. Egyébként lúdtalpbetétekkel a III, IV kategóriához tartozóknál, valamint kifejezetten csak irodai munkakörben dolgozóknál a szükségletnek megfelelően felépített orthopaed cipőtípusokkal compenzálhatók a középsúlyos formák, így ezekben az esetekben „A” minősítés hozható. A pes planus inflammatus a namnesisben előfordult eseteiben „E”minősítés szükséges minden kategóriában. Súlyosnak az arthrosisos, lábtőízületi merevséget okozó formák tekinthetők. Ezek már orthopaed cipővel sem compensalhatók teljesen, esetleg műtéti beavatkozás is szükséges lehet. Az ilyen esetek minősítése „E”minden kategóriában.
A lábujjak felsorolt, szerzett torzulásai általában műtéttel corrigálhatók, klinikai gyógyulástól számított 1 év után panasz- és tünetmentesség, valamint jó funkció ismeretében „A” minősítés is hozható a III, IV kategóriákban, valamint kimondottan irodai munkakörben dolgozóknál. Az összes többi esetben és kategóriában a minősítés „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
111
A végtagok egyéb szerzett torzulásai
M20-M21, M25, M92.5, M95, M89
E
EB
EB
EB
EB
111 A felső és az alsó végtagok szerzett torzulásai, kivéve a kezet. Paralysis obstetricalis, Madelung-deformitas. Tendovaginitis crepitans. A felső végtag posttraumás dystrophiája (Sudeck). Egyéb, balesetek utáni állapotok. A csípő szerzett torzulásai. Genu valgum, genu varum, genu recurvatum. Tibia vara epyphysarea. Extensiós térd- vagy csípőcontractura. A láb Sudeck-dystrophiája.
A felsorolt elváltozások egy része műtéttel gyógyítható vagy javítható, de az egészségi alkalmasság így is kérdőjeles. A súlyos formák jelentős mértékű deformitással és mozgáskorlátozottsággal járnak. Genu valgum („X”-láb) akkor minősíthető súlyosnak, ha álló helyzetben, összezárt térdek mellett abelbokák közötti távolság nagyobb 15 cm-nél. A tibia vera epyphysarea, genua vara, crura-femora vara („0”-láb) hasonló módon, összezárt bokák mellett a mediális femurcondy-lusok közötti távolság mérésével (szintén 15 cm) ítélhető meg.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
112–132
Az urogenitalis rendszer megbetegedései
N00-N99
112
A vese fejlődési rendellenességei
Q60-Q63
E
E
E
E
E
112 A bsentia, a genesis, a trophia, hypoplasia renis, ren polycysticus, dilatatio ureteris, ren a ccessorius, -duplicatus, -giganticus, soleiformis, ectopia, -dislocatio, -fusio renis.
Ren duplicatus, az ureter duplicata, rendellenes érbenyomat, mérsékelt pyeloectasia és egyéb műtétet nem igénylő anomálák, valamint a műtétet igénylő hydronephrosis, vagy pangást okozó rendellenes érleszorítás, pangást okozó vese ptosis, pangást okozó ureter szűkület, nagyfokú pyeloectasia, patkóvese, aplasia, hypoplasia renis congenita. Ezen elváltozások minősítése minden kategóriában „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
113
A nemi szervek egyéb veleszületett anomálái
Q50-Q52, Q53, Q54-Q56
„E” minősítés hozható pl. a hypospadiasis esetében, ha a húgycsőnyílás kb. 1 cm-rel tér el a normálistól, továbbá a phimosis, frenulum breve, meatus szűkület, valamint az egyoldali rejtettheréjűség esetében, ha sérv nem áll fenn és műtétileg megoldottak. A minősítés „E”ahypospadiasis esetében, ha a húgycsőnyílás a penis proximalis harmadában helyezkedik el, nőknél ha a vaginába nyílik, a cryptorchismus egyéb eseteiben, valamint egyéb más kórelváltozásoknál.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
114
Vesegyulladás és nephrosis syndroma
N00-N05
E
E
E
E
E
114 Itt minősítendő a poststreptococcalis glomerulonephritis acuta, a nephritis chronica különböző formái, továbbá vizeleteltéréssel (haematuria, proteinuria) és a vesefunctio romlásával, illetve nephrosis syndroma klinikai képével járó egyéb betegségek. Kivétel a pyelonephritis (115. kódszám), a vesekőbetegség (118. kódszám), a vese fejlődési rendellenességei (112. kódszám).
Defect állapotnak, illetve idült vesegyulladás enyhe formájának tekinthető kisfokú microscopos haematuria (10–15 vvt/látótér), illetve 0,5–1,0g közötti napi fehérjeürítés, valamint a glomeruláris vesefunctio beszűkülése (Se kreatinin 120 umol/l), illetve a koncentrálóképesség csökkenésével járó tünetek. Idült vesegyulladás középsúlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctiója az előzőekben említetteknél fokozottabb mértékben beszűkült (Se kreatinin 200 umol/l), illetve egyidejűleg jelentős mértékű proteinuria (1,0g/24 óra) és/vagy haematuria (50 vvt/látótér) észlelhető rendszeresen. Idült vesegyulladás súlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctiója erősen beszűkült (Se kreatinin 400 umol/l), ha a betegnek jelentős proteinuriája (2,5 g/24 óra) és/vagy haematuriája (100 vvt/látótér) van rendszeresen. Hasonló a proteinuria fokozata a nephrosis syndroma klinikai képének fennállása esetén is. Minden kategóriában a minősítés „E”.
Laboratóriumi leletek, esetleg urológiai vizsgálatok szükségesek.
Heveny pyelonephritis utáni következmény nélküli, gyógyult állapot esetében, 2 évet meghaladó megfigyelés és rendszeres kontroll mellett, minden megkötöttség nélkül „EB” minősítés alapján kell dönteni. Minden idült formánál „E”aminősítés.
Idült pyelonephritis enyhe formájának tekinthető, ha kóros vizeleteltérés (leukocyturia, bacteriuria) van, az i.v. pye-lographiás képen jellegzetes kehelyelváltozás látható, ugyanakkor nem jár a vesefunctio beszűkülésével, illetve hyperto-niával.
Idült pyelonephritis közepesen súlyos formájának tekinthető, ha a kóros vizeleteltérés mellett vagy anélkül, a jellegze-tes radiologiai leleten kívül, a vesefunctio mérsékelt beszűkülése (Se kreatinin 200–400 umol/l), továbbá kísérő hypertonia észlelhető.
Idült pyelonephritis súlyos formájának tekinthető, ha a kóros vizeleteltérés és a jellegzetes radiológiai lelet mellett a vesefunctio kifejezett beszűkülése (Se kreatinin 400 umol/l felett) vagy progrediáló hypertonia észlelhető.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
116
A húgy- és ivarrendszer tuberculosisa
A18.1
E
E
E
E
E
116 Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tuberculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa. A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett veseresectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 122. kódszám szerint történik.
Sok esetben a chemotherapia eredményeként elért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennáll, és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés válhat szükségessé. Végleges gyógyulás esetén a fünctiokárosodás mértéke meghatározó.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
117
Veseelégtelenség
N17-N19
E
E
E
EB
EB
117 Itt minősítendő az uraemia acuta et chronica necrosis tubularissal, vesekéreg- vagy substantia medullaris elhalással.
Az idült veseelégtelenség enyhe formájának tekinthető a vesefunctio beszűkülésével járó, de még jól compensalt veseelégtelenség szakasza (Se kreatinin 200–400 umol/l), függetlenül az alapbetegségtől. Idült veseelégtelenség súlyos formájának tekinthető a vesefunctio fokozottabb beszűkülésével (Se kreatinin 400 umol/l felett) járó veseelégtelenség.
Laboratóriumi leletek, urologiai, hasi UH, esetleg egyéb diagnosztikai vizsgálatok szükségesek.
A kórelőzményben szereplő ritka, 2 éven belül nem ismétlődő vesekőroham esetén, függetlenül a ttól, hogy az kőürí-téssel vagy anélkül zajlott-e le, ha maradványtünetek nem észlelhetők, illetőleg kőhordozás esetében panaszok és tünetek nem jelentkeznek, a minősítés: „A”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
119
A vese és ureter egyéb rendellenességei
N13, N25-N29
E
E
E
EB
EB
119 Hydronephrosis, a trophia renis, törpevese ismeretlen ok miatt. (Vesefejlődési rendellenességek a 112. kódszám szerint minősítendők.)
Egyoldali, plasticai műtéttel jól corrigálható parenchyma károsodást okozó hydronephrosis esetében, veseelégtelenség tünetei nélkül is „E”minősítés adható.
A minősítést döntően a folyamat (elváltozás), a vesefunctio mértéke, károsodása határozza meg, a III, IV kategóriákban „EB” a minősítés.
A kórelváltozások a cut eseteinek gyulladása után, ha tünet- és panaszmentesség áll fenn és jó funkció, minden kategóriában „A” minősítés hozható. Chronikus folyamatoknál, gyakran kiújuló, tüneteket és panaszokat okozó esetekben a minősítés minden kategóriában „E”.
A stricturák vizeletürítést enyhén gátló, vizeletretentiót nem okozó eseteiben, műtéti megoldás nélkül „E”minősítés hozható minden kategóriában.
Műtéttel megoldott, a klinikai gyógyulást követően 2 év után, panasz- és tünetmentesség, jó funkció esetén „A” minősítés hozható minden kategóriában.
A fenti minősítéseken kívül „EB” elbírálás lehetséges a kórelváltozástól függően.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
121
A férfi nemi szervek betegségei
N41-N49
EB
EB
EB
EB
EB
121 Prostatitis acuta et chronica, epididymitis, orchitis, abscessus, hydrocele encystica et infectiosa, spermatocele, phimosis, paraphimosis, balanitis, a trophia testis, haematocele. Laboratóriumi leletek, urologiai vizsgálatok szükségesek.
Acut kórelváltozás után, ha jó a gyógyhajlam, későbbi recidiva – tünet- és panaszmentesség esetén „A” minősítés hozható.
Recidiváló, rosszul kezelhető, valamint chronikus esetekben a minősítés csak „E”lehet.
Hydrocele kisfokú, mozgást nem gátló, műtétet nem igénylő esetében a minősítés „EB”. A jánlatos a műtéti correctió, de ebben az esetben a minősítés 1 év után hozható, amely a gyógyulástól függően „A” is lehet. Minden olyan kórelváltozás esetén, amely súlyos, jelentős kiterjedésű, vagy ismételten, több alkalommal is műtéti megoldás vált szükségessé, minősítésként minden kategóriában csak „E”hozható.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
122
A húgyszervek sebészi kezelésének következményei
N32, N99, T83
EB
EB
EB
EB
EB
122 Itt minősítendők a húgyszervek külső nyílásának szövődményei, húgyszervek (belső) a nastomosisának és „elterelő áthidalás”-ának (bypass shunt) szövődményei, implantált és átültetett húgyszervi eszközök mechanicus szövődményei, egyéb húgyszervi műtét utáni szövődmények. Urológiai szakkonzíliumi vizsgálatok szükségesek.
Pyelotomia, ureterotomia utáni állapotban pyuria, recidiva és működési zavar nélkül, műtét után 1 évvel, tünet- és panaszmentesség esetén minden kategóriában „A” minősítés hozható. Pyuria, haematuria, üregi deformitás, ürülési zavarok esetén, veseresectio, pyeloplastica, valamint más húgyszervi műtétek utáni súlyos szövődményeknél, vagy más esetekben a minősítés minden kategóriában „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
123
A méh, petevezeték, petefészek, medencei kötőszövet és hashártyagyulladásos betegségei
N70-N71, N73
A betegnek alhasi, deréktáji fájdalmai vannak, amelyek fizikai megerőltetéskor is igen kifejezettek. Az acut és subacut a dnexitis „I”, és csak akkor lehet „A”, ha teljesen meggyógyult, tünet- és panaszmentes, diagnostikailag és fizikalisan is negatív. A minősítéshez nélkülözhetetlenek a 2 hétnél nem régebbi laboratóriumi vizsgálati leletek, 1 hónapnál nem régebbi váladék- és 2 hónapnál nem régebbi colposcopos és cytologiai lelet (ez vonatkozik a chronicussá vált esetekre is, amelyeknél a minősítés minden esetben és kategóriában „E”). Műtéti kezelés esetén a klinikai gyógyulástól számított 1 év elteltével lehet a minősítést „EB” elbírálásként megadni, tekintettel a kategórián belüli beosztásokra, munkakörülményekre .
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
124
A méh, petevezeték, petefészek egyéb nem gyulladásos megbetegedései
N82-N83, N85
EB
EB
EB
EB
EB
124 Fistulák, retenciós cysták, a trophia ovarii et tubae, polyposis.
Tünet- és panaszmentesség esetén – a fistulák kivételével –, „A” minősítés hozható. A fistulák esetében, valamint azokban az esetekben, amikor a többi fenn megnevezett kórelváltozás műtéti megoldást igényel, a klinikai gyógyulástól számított 6 hónap után, tünet- és panaszmentesség esetén, szakkonzultációs vélemény ismeretében „A” minősítés adható.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
125
A méhnyak, a hüvely és a vulvagyulladásos és nem gyulladásos betegségei
N72, N75-N77, N86-N89
EB
EB
EB
EB
EB
125 Cervicitis, endocervicitis, vaginitis, vulvitis, a Bartholin-mirigy cystája vagy tályogja, erosio és ectropion cervi-cis, dysplasia cervicis uteri, leukoplakia cervicis uteri, a méhnyak idült repedése, a méhnyak szűkülete, polypus mucosus cervicis, a hüvely elzáródása, szűkülete vagy idült repedése.
Gyógykezelést igénylő esetekben, vagy a ddig, amíg a gyógyítás folyamatban van, csak „I” minősítés hozható. A gyógykezelést követően tünet- és panaszmentesség esetén, a gyógyulással kapcsolatban szakkonziliárius véleményét figyelembe véve, a klinikai gyógyulástól számított 6 hónap után „A” minősítés adható.
Az endometriosisok enyhe formái gyógyszeres kezelésre többnyire jól reagálnak. Ennek ellenére, ismerve a kórelváltozás által okozott tüneteket, panaszokat, a minősítés „E”. A súlyosabb esetek, még ha műtéti megoldásra alkalmasak is, összenövésekkel járnak, és a kiújulás elkerülésére huzamos gyógyszeres utókezelést és fokozott ellenőrzést igényelnek, így a minősítés „E”.
A megfelelő műtéti eljárással többnyire teljes működőképesség érhető el. A minősítés csak a műtét elvégzése után, a klinikai gyógyulástól számított 1 év elteltével lehetséges. Az alkalmasság elbírálása függ az ellátásra kerülő munkakörtől, beosztástól. A lkalmas minősítés fizikai megterhelést jelentő munkakörbe, beosztásba még sikeres műtét után sem a jánlatos. Így csak a IV kategóriába, valamint kifejezetten csak irodai munkakörbe lehet a minősítés „EB” alkalmas.
A méh rendellenes helyzete rendkívül gyakori elváltozás, amely sok esetben panaszokat sem okoz. Így a minősítés „A” minden kategóriában. Tünetek és panaszok esetén a minősítés minden kategóriában „E”. Panaszok esetén, ha műtétet végeztek, a műtét után, a klinikai gyógyulástól számított 1 év elteltével tünet- és panaszmentesség esetén a kialakult állapot, valamint abeosztás, a munkakör milyensége dönti el az alkalmasságot, ezekben az esetekben a minősítés „EB”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
129
A menstruáció zavarai és egyéb rendellenes vérzések
N91-N95
A
A
A
A
A
129 A menorrhoea, hypomenorrhoea, oligomenorrhoea, menometrorrhagia, szabálytalan menstruáció, ovulatiós vérzés, praemeno-pausalis menorrhagia, postmenopausalis vérzés, menopausa vagy női climax. Nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálat szükséges.
A menstruációs zavarok oka kizárólag intézetben, hystológiai vizsgálattal tisztázható, ezért alkalmassági döntés csak ennek birtokában hozható. Emellett az elbíráláshoz szükséges 1 hónapnál nem régebbi váladék- és 2 hónapnál nem régebbi colposcopos és cytológiai lelet. Általában a minősítés „A” A praemenopausalis menorrhagia esetén a minősítésnél mindenekelőtt az életkort és a panaszok súlyosságát kell értékelni: „EB”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
130
A belső nemi szervek postoperatív összenövések által előidézett helyzetváltozásai; csonkolással járó nőgyógyászati műtét utáni állapot
N99, T87
EB
EB
EB
EB
EB
130 A dhaesiones pelvicis femininae. Késői a mputatiós csonkszövődmény, belső női nemi szervek részleges vagy teljes eltávolítása.
A nőgyógyászati, valamint más jellegű hasi műtétek után abelső nemi szervek esetleges összenövések következtében létrejött helyzetváltozásai állnak a minősítés előterében, ennek megfelelően a klinikai gyógyulás után, tünet- és panaszmentesség esetén „A” minősítés adható.
A belső női nemi szervek részleges vagy teljes eltávolítását követően a klinikai gyógyulás után, tünet- és panaszmentesség esetén a műtétet követő 2 év elteltével „A” minősítés hozható az alapbetegség, valamint a hystológiai lelet ismeretében; „A” minősítés hozható, amennyiben a műtét elvégzése „jóindulatú” kórelváltozás miatt történt. Benignus elváltozás miatt végzett műtét után, ha kétoldali oophorectomia nem történt, teljesen gyógyult esetben „A” minősítés hozható.
A terhesség ugyan élettani folyamat, ennek ellenére a terhes nő szervezete ideiglenesen élettani változásokon megy keresztül. Eváltozások lehetnek teljesen normális, vagy egy ideig normális, majd kóros lefolyásúak. Ezek következtében a terhes nő egészségi alkalmasságát, amely a szülés utáni időszakra vonatkozna, megítélni nem lehet, hiszen vannak olyan kórelváltozások, amelyek a szülés után, esetleg az zal összefüggésben alakulnak ki, de vannak olyanok is, amelyek már a terhesség ideje alatt jönnek létre, és nem lehet tudni, hogy a szülés után ezek a kórképek hogyan alakulnak (pl. hypertonia, thrombosis, thrombophlebitis, psychosis puerperalis). Emiatt a gravidánál „I” minősítés hozható bármelyik kategóriába, munkakörbe, beosztásba. Minősítése csak a szülés megtörténte után 3 hónap múlvalehetséges.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
132–149
Sérülés, mérgezés és külső okok bizonyos egyéb következményei
S00-T98
132
A fej sérülései
S00-S09
E
E
E
E
EB
132 Itt minősítendők a fej csontjainak és lágyrészeinek mechanikus sérülései, valamint az égés, fagyás, vegyszer okozta károsodás utókövetkezményei.
Egészségügyi dokumentációra, részletes a namnesisre (heteroanamnesis), fizikális vizsgálat eredményének rögzítésére, műtéti leírásra, koponyaröntgen-felvételre (ennek eredményétől függően szükség lehet a kórképnek megfelelő speciális rtg. felvételekre is), esetleg koponya CT-re, EEG-re, neurológiai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, szájsebészeti és plasztikai sebészeti szakkonziliárusi vizsgálatralehet szükség.
„Enyhe” sérülésnek tekinthetők az agy- és az arckoponya vonalas, roncsolt, lebenyes, égett, fagyott, vegyszer stb. okoztalágyrészsérülései, melyek szövődmény nélkül gyógyulnak. Az agykoponya csontjainak csak a külső lemezére terjedő törések. Orrcsonttörés, járomcsonttörés, a melléküregek csontjainak törései, valamint állkapocscsonttörés szövődmény nélkül. Érzékszervi, érrendszeri, idegrendszeri érintettség nélküli esetekben, ha jó a gyógyhajlam, és torzulások nem fordulnak elő, a klinikai gyógyulástól számított 1 év után és „EB” alapján alkalmas minősítés hozható minden kategóriában, a Táblázatban leírtakkal szemben.
„Közepes” sérülésnek tekinthetők az agy- és az arckoponya mechanikus sérülését, égését, fagyását, vegyszer okozta károsodását követő, lágyrészhiánnyal gyógyuló elváltozások, amelyek plasztikai beavatkozással rendezhetők (sapkaviselés, esztétikai vonatkozások). Koponyaboltozat- és az árt koponyaalapi törések utókövetkezmények nélkül. Járomcsonttörés rágási zavarral, a n. infraorbitalis sérülésével (érzéketlenség az arcon és a felső a jkon). A llcsonttörések (Le Fort I.és II. típusúak). A szemüreg csontos falának sérülései mérsékelt ideg- vagy izomkárosodással. Az állkapocs olyan típusú ficama, törése, mely a rágási functiót befolyásolja. A Táblázat szerint minősítendő.
„Súlyos” sérülésnek tekintendők az agy- és a rckoponya mechanikus, égési, fagyási vagy vegyszer okozta olyan lágyrész sérülései, melyeknél a functio vagy a torzító deformitás plasztikai módszerekkel kielégítően nem rendezhető. Az arcideg ágainak károsodását okozó sérülések következményei (arcizombénulás, szaruhártya kiszáradása, nyálcsorgás, csüngő szemhéj). Az arc sérüléseinek azon formái, melyek koponyaűri gyulladásos szövődményt okoztak (sinus thrombosis, szemüregbe terjedő phlegmone). Deformitást okozó koponyacsont-sérülések. Vénás öböl kitüremkedés a koponyaüregből (sinus pericranii). Koponyasérülést követő csontállomány-gyulladás (osteomyelitis). Többszörös vonalas, darabos, benyomatos boltozati törések. Veleszületett vagy szerzett koponyacsonthiány (a diagnosticus furatok is). Azon koponyaalapi törések, amelyek agyfolyadék-szivárgással, agyideg-károsodásokkal, kp. idegrendszeri (pl. frontalpsyche, pneumocephalus stb.) eltérésekkel vagy érsérülésekkel (fistula carotideo-cavernosa) járnak. Az orrmelléküregek töréseihez társuló koponyaűri gyulladásos szövődmények. Az arc-agykoponya szétválásos törése (Le Forte III. típusú állcsonttörés). A rágási functiót lehetetlenné tevő állkapocstörések. A szemüreg súlyos sérülései. Az arcidegek ágainak károsodása esetén micro-neurochirurgiai módszerek hozhatnak némi eredményt, melyek a minősítést befolyásolják. A súlyos csontsérülések vagy deformitást okoznak, vagy a koponyacsont védelmi functioját csökkentik. A vénás öböl kitüremkedés bizonyos esetekben sebészileg megoldható. Az osteomyelitis inracranialis fertőzéses szövődmény veszélyét hordozza. Az agykoponya töréseihez, valamint az ezen csoportba tartozó koponyaalapi törésekhez szövődmények (epileptiform rosszullétek, koponyaűri fertőzés) társulhatnak. A Táblázat szerint minősítendő.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
133
A nyak és a törzs sérülései – a gerinc kivételével
S10-S19, S20-S29, S30-S39
E
EB
EB
EB
EB
133 A tarkó, kulcscsont feletti tájék, torok és ehhez tartozó képletek, a gége felületes és nyílt sérülése, abordák, a szegycsont, a medence törései, a csípő-keresztcsonti tájék, a hát, a farpofák és közeli területek nyílt sebei, a törzs felületes sérülései, zúzódása, összenyomatása. Rándulások és húzódások.
A minősítéshez szükséges az egészségügyi dokumentáció részletes a namnesissel, a fizikális vizsgálat leírásával (amely magában foglalja a mozgások vizsgálatát, az izomzat tömegének, tónusának vizsgálatát, a periphériás idegek motoros és érzésvizsgálatát). Szükséges az érintett terület kétirányú rtg. felvétele, és amennyiben neurológiai eltérés észlelhető, a ferde, célzott, speciális rtg. felvételekkel való kiegészítés. A trachea sérüléseinél gégészeti vizsgálat, a mellkas statikáját megbontó, vagy a tüdőt is érintő sérülésnél a rtg.-vizsgálat mellett légzésfunctios vizsgálatok szükségesek, amelyek eredményét szakorvos ítélje meg. A szervült vérömleny okozta callusnál súlyos működészavarnak tekintjük abronchospirometriás értéknek az egészséges oldallal szembeni 50%-nál nagyobb beszűkülését. Szívcontusio gyanúja vagy mellkasi traumás deformitás esetén terheléses EKG vizsgálat és ennek szakorvos által történő megfelelő értékelése szükséges. A medence sérüléseinek vizsgálatához szükséges az áttekintő medence- és az oldalirányú csípőízületi rtg.-felvétel készítése. A felvételen rajta kell lennie alumbosacralis szakasznak mindkét oldali crista széleivel együtt. Amennyiben urológiai elváltozás is észlelhető, akkor annak vizsgálata szükséges.
A sérülések utáni nem véglegesen kialakult állapotok minősítése egységesen a 149 kódszám szerint történik. Ugyancsak ott minősítendők a reconstructios műtéttel javítható esetek.
A sérülések után megfelelő minősítések a sérülések milyenségétől, jellegétől függően a klinikai gyógyulást követő állapotban, tünet- és panaszmentesség, jó funkció esetén hozhatók, minimum 1 év elteltével. A foglalkozás-egészségügyi orvosi általános szemlélet szerint kell minősíteni a sérülések utáni állapotokat. Így ennek megfelelően „EB” alapján alkalmas vagy alkalmatlan minősítés hozható a különböző kategóriákban.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
134
A gerinc sérülése
S12-S14, S22-S24, S32-S34, T08, T02.1, T09.3
E
EB
EB
EB
EB
134 A gerinc törése, gerincvelősérülés nélkül vagy gerincvelősérüléssel, nyaki, háti és ágyéki csigolyák ficama, rándulása és húzódása.
A minősítéshez szükséges az egészségügyi dokumentáció részletes a namnesissel, a fizikális vizsgálat leírásával (amely magában foglalja a mozgások vizsgálatát, az izomzat tömegének, tónusának vizsgálatát, a periphériás idegek motoros és érzésvizsgálatát). Szükséges az érintett terület kétirányú rtg.-felvétele, és amennyiben neurológiai eltérés észlelhető, a ferde, célzott, speciális rtg.-felvételekkel való kiegészítés.
A gerinc védett helyzetében ritkán sérül direkt traumára (lövés, szúrás). A jellegzetes mechanizmus szerint indirekt módon olyan nagy erő hat, amelynek az általa éppen terhelt struktúrák nem tudnak ellenállni. Megkülönböztetünk zömítéses, túlhajlításos, túlfeszítéses vagy csavarásos traumákat. Mindezek közös jellemzője, hogy ritkán lokalizálható a sérülés következménye csak egy szövetre (pl. csontra), mert a gerinc olyan működési egységekre oszlik, ahol a károsodások is kombinációban jönnek létre (pl. csont + szalag, csont + porckorong).
A gerinctörések mintegy fele a thoracolumbalis átmenetre esik, amely igen mozgékony segmentum. A negyede a nyaki gerincre lokalizálható, és ugyanannyi a valódi bordát hordozó csigolyákon észlelt törés is. A csigolyatest törései létrejöhetnek „tengelyirányban” a xialis erő hatására (Burst-törés), hyperflexióra (ékcsigolya képződik, Chance-törés) vagy hyperextensióra (translatiós sérülések). Ezek bármelyike rotatióval is kombinálódhat.
A darabos testtörések szövődhetnek az árólemez(ek) törésével és porckorong-sérüléssel. A nyúlványok (haránt-, tövisnyúlványok) sérülhetnek egyenként vagy sorozatban (szakításos törések). A kisízületek és az ívek törhetnek egyszerűen vagy többszörösen. A kombinált sérülés jellegzetes formája aluxatiós törés (gerincvelő sérülés!).
A gerinctörések kezelése lehet konzervatív vagy műtéti. Műtéttel konszolidált sérülés valamivel korábban gyógyul, de így is 6–10 hónap gyógytartam jósolható. Az ízületek mozgáskorlátozottságainak vizsgálata a gerincfunctiók minősítésénél nyújthat segítséget.
A gerinctörések közel 10%-ában sérül a gerincvelő is, valamint az idegfonat. A minősítéseknél nem csak a gerincsérülésre, hanem annak következményes állapotára is oda kell figyelni. Ilyen posttraumás károsodások: az immobilizatiós syndroma; posttraumás reflexdystrophia (Sudeck a trophia); tarsalis alagút syndroma stb.
A gerincsérülések utáni megfelelő minősítések a sérülések milyenségétől, jellegétől függően a klinikai gyógyulást követő állapotban, tünet- és panaszmentesség, jó funkció esetén hozhatók, minimum 2 év elteltével. A foglalkozás-egészségügyi orvosi általános szemlélet szerint kell minősíteni a sérülések utáni állapotokat. Így ennek megfelelően „EB” alapján alkalmas vagy alkalmatlan minősítés hozható a különböző kategóriákban. Gerincsérülés a gerincvelő vagy idegfonat sérülése esetén: a minősítés minden kategóriában „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
135
Polytrauma
T00-T07
E
E
E
E
E
135 Több testtájra terjedő sérülések, leggyakoribb a koponya + mellkas; a koponya + végtag; igen súlyosnak ítélhető a mellkas + hasi és még ehhez társuló más jellegű sérülés.
Az összes zárójelentés, vizsgálati, rehabilitációval kapcsolatos leletek szükségesek.
Polytraumáról akkor van szó, halegalább egy testüreg súlyos sérüléséhez más sérülések is társulnak, amelyek együttes kedvezőtlen hatásának elhárítására csak az az onnal megkezdett és szakszerű kezelés nyújt reményt. Ha háromnál több a sérült testüreg, illetve a súlyos végtagsérülések száma, a gyógyulás esélye meredeken esik. Igen lényeges a shockos állapot mértéke, a vitális funkciók heveny zavarainak alakulása, a tudatlan állapot tartóssága.
A minősítés mindenkor, minden kategóriában „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
136
A felső végtag sérülésének végleges utókövetkezménye
S40-S49, S50-S59, S60-S69
136/1
Funkciókárosodás nélkül
A
A
A
A
A
136/2
Enyhe, közepes és súlyos funkciókárosodással
E
E
E
EB
EB
136 Kulcscsont, lapocka, felkarcsont, orrcsont, singcsont, kéztőcsontok, kézközépcsontok, a kéz ujjpercének törése. Váll, könyök, csukló és kézujjficam. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló és kéz rándulása és húzódása. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz, kézujjak nyílt sebe. A felső végtag ereinek sérülése. A felső végtagok törésének, nyílt sebének, idegei sérülésének késői hatásai. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz, ujjak felületes sérülése. A felső végtag zúzódása. A felső végtag összenyomatása. A vállöv és a felső végtag idegeinek sérülése.
A minősítéshez szükséges az egészségügyi dokumentáció, amelyben az anamnesis és az eddigi kezelések részletes leírása szerepel. Szükséges az érintett rész klinikai és functióvizsgálata; az ép oldallal összehasonlító hosszmérés és az egyes ízületek mozgásainak vizsgálata; a periphériás keringés (oscillometria, Doppler), érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata; kétirányú rtg.-felvétel készítése; kivételesen összehasonlító kétirányú vizsgálat pl. Sudeck-atro-phiánál; kéztő sérülésénél négyirányú típusos felvétel készítése. Az előző vizsgálati eredményeket szükséges bekérni, és figyelembe venni. Amennyiben az acromioclavicularis ízület sérült, és a megfelelő rtg.-vizsgálat nem történt meg, úgy az ízület instabilitásának meghatározásához összehasonlító terheléses felvétel készítése szükséges. Ehhez álló helyzetű sérültnél mindkét felső végtagot 10–10kg-mai terheljük meg a felvétel készítéséhez. Ugyanezen felvétel alkalmaz ható habitualis vállficam vizsgálatához is (minősítése 101 kódszám alatt történik). Merevnek tekinthető a nagyízület akkor, ha az alapmozgások 70%-nál kisebbek.
Az ízületek mozgáskorlátozottságainak vizsgálata a gerinc-, az alsó és felső végtagi functiók minősítésénél nyújthat segítséget.
136/1 A felső végtag olyan enyhe sérülései, amelyek kórtörténetéből, vizsgálati leleteiből, vizsgálatából megállapítható, hogy functionális és esztétikai szempontból jelentős károsodás nem történt; ha 4 cm-nél kisebb a rövidülés, a klinikai gyógyulástól számított 1 év után, tünet- és panaszmentesség, jó functió esetén „A” minősítés hozható minden kategóriában.
136/2 Mérsékelt (enyhe) működési zavarokat az alábbiak szerint kell meghatározni (ezekben az esetekben már a minősítés az I, II kategóriákban „E”, a III, IV kategóriákban a jobb- vagy balkezességtől függően „EB” alapján alkalmas vagy alkalmatlan):
– Vállízület: mind a nyílirányú, mind a homlokirányú síkban a neutrális vonaltól számított 110°-ig terjedő mozgás. Emellett elfogadható a könyökízület enyhe mozgáskorlátozottsága.
– Könyökízület: a neutrális vonaltól számított 30–90°-ig terjedő mozgás, az alkarsupinatio és -pronatio csekély korlátozásával, amelyet kompenzálnak a vállízület megfelelő mozgásai, a kéz normális fogókészsége mellett.
A megadott értékektől számított szűkebb mozgástartományok jelentős, a nagyobbak jelentéktelen mozgászavarnak minősülnek.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
137
Az alsó végtag sérülésének végleges utókövetkezménye
S70-S79, S80-S89, S90-S99
137/1
Funkciókárosodás nélkül
A
A
A
A
A
137/2
Enyhe, közepes és súlyos funkciókárosodással
E
E
E
EB
EB
137 Combnyak, combcsont, térdkalács, boka, lábtő, lábközépcsont, lábujjperc törése. Csípő-, térd-, boka-, lábficam. Csípő, comb, térd, alszár, boka rándulása, húzódása, nyílt sebe. Az alsó végtag ereinek, idegeinek sérülése. Az alsó végtag zúzódása, összenyomatása, törésének késői hatása, felületes sérülése. Többszörös sérüléssel társult egyéb alsó végtagi sérülések.
A minősítéshez szükséges az egészségügyi dokumentáció, amelyben az anamnesis és az eddigi kezelések részletes leírása szerepel. Szükséges az érintett rész klinikai, és functióvizsgálata; az ép oldallal összehasonlító hosszmérés és az egyes ízületek mozgásainak vizsgálata; a periphériás keringés (oscillometria, Doppler), érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata; kétirányú rtg.-felvétel készítése; a végtagkörfogat összehasonlító mérése, agyengült izomcsoportok működésének meghatározása. Az érintett ízületről kétirányú rtg.-felvételt, panasz esetén az alatta és felette levő ízületről is rtg.-felvételt kell készíteni. A térdsérüléseknél a kivetített patellafelvétel, térd- és bokaízületi sérülés esetében tartott rtg.-vizsgálat az esetleges szalagsérülés igazolására vagy kizárására. A térdízületi sérüléseknél: arthroscopiás, illetve arthrographiás vizsgálati leletek.
Merevnek tekinthető a nagyízület akkor, ha az alapmozgások 70%-nál kisebbek.
Az ízületek mozgáskorlátozottságainak vizsgálata a gerinc-, az alsó és felső végtagi functiók minősítésénél nyújthat segítséget.
137/1 Az alsó végtag olyan enyhe sérülései, amelyek kórtörténetéből, vizsgálati leleteiből, vizsgálatából megállapítható, hogy functionális és esztétikai szempontból jelentős károsodás nem történt. A klinikai gyógyulástól számított 1 év után tünet- és panaszmentesség, jó functió esetén „A” minősítés hozható minden kategóriában.
137/2 Mérsékelt (enyhe) működési zavarokat az alábbiak szerint kell meghatározni (ezekben az esetekben a minősítés az I, II kategóriákban „E”, a IV kategóriákban „EB” alapján alkalmas vagy alkalmatlan).
– Csípőízület: a neutrális vonaltól számított 20–110°-ig terjedő mozgás, amennyiben a többi ízület működése zavartalan.
– Térdízület: a neutrális vonaltól számított 10–110°-ig terjedő fájdalommentes mozgás.
– Bokaízület: alábfej 10°-os dorsal flexiója és a 20°-os plantar flexiója, ép funkciójú térdízület mellett.
A megadott értékektől szűkebb mozgástartományok jelentős, a nagyobbak jelentéktelen mozgászavamak minősülnek.
„E” minősítést kell hozni minden kategóriában, ha valamely alsó végtagon 4 cm-nél kisebb (illetve nagyobb) a rövidülés, aláb befelé görbülése esetén 15 cm-nél kisebb abelső térd-, illetve kifelé görbülése esetén 15 cm-nél kisebb abelső boka távolság.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
138
A kézujjak traumás vagy műtéti csonkolása
S68
E
E
E
E
E
138 A hüvelykujj és egyéb kézujj teljes vagy részleges traumás vagy műtéti csonkolása, merevsége, fogásképtelensége idegrendszeri tünetek nélkül. A kézen ujjhiánynak kell számítani a hüvelykujjnál a körömperc, más ujjaknái két ízület hiányát.
Szükséges az anamnesis, az eddigi kezelések ismerete. A peripheriás keringés, érzés és motoros tevékenység, a csonkolás magasságának és a maradék ujjak, illetve az egész kéz részletes functionális vizsgálata. A sérülések sajátosságainál figyelembe kell venni a sérültnek a jobb-, illetve balkezességét.
A csonkolás milyensége mellett fontos, hogy melyik kézen (domináns oldal, jobbkezes, balkezes) melyik ujjak érintettek, az érintett ujj, ujjak hány ujjperce hiányzik, mi maradt vissza az eredeti funkcióból. Ezeket a kérdéseket kell vizsgálni, a minősítésnél alapvetően az ökölképzési és fogási képességet kell figyelembe venni. „EB” minősítés alapján alkalmas lehet az aszemély, a kinek a domináns oldallal ellentétes oldalú kéz V. vagy IV. ujj körömperce vagy esetleg az V. ujj I.és II. ujjperce hiányzik.
A IV. kategóriában a saját szakmájában vagy kifejezetten csak irodai beosztásban, munkakörben dolgozó alkalmasságát „EB” minősítés alapján kell elbírálni, ha a munkakör ellátásához a kéz, illetve az ujjak funkcionálisan alkalmasak. A kéz, ujj-ízületek mozgáskorlátozottságainak vizsgálata a kezek, az ujjak functióinak minősítésénél nyújthat segítséget.
A Táblázat alapján kell a minősítést meghozni, amennyiben
1. bal kézen két ujj hiánya,
2. jobb kézen mutatóujj hiánya, vagy a mutatóujj körömperc hiánya, vagy a mutatóujj második ujjperc hiánya,
3. a körömpercek hiányabármely kézen kettő vagy több ujjon (ha a kéz működését akadályozza),
4. hüvelykujj hiányabármelyik kézen,
5. jobb kézen a II. és III. ujjak hiánya,
6. három vagy több ujj hiánya egy kézen, mutatóujj és hüvelykujj hiánya jobb kézen, vagy négy ujjé mindkét kézen észlelhető. (A jobb- vagy balkezességtől függően.)
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
139
A kar és kéz traumás vagy műtéti csonkolása
S58, S86.9
E
E
E
E
E
139 A kar és kéz könyöknél, könyök alatt vagy fölött történő egyoldali (kétoldali) traumás vagy műtéti csonkolása szövődménnyel vagy szövődmény említése nélkül. A minősítés a Táblázat szerint történik.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
140
A lábujjak traumás vagy műtéti csonkolása
S98.1, S98.4
E
E
E
E
E
140 Az egyik vagy mindkét láb ujjainak részleges vagy teljes traumás vagy műtéti csonkolása. Esetleg orthopaed szakorvosi konzílium szükséges. A sérülések sajátosságainál figyelembe kell venni a járás functionális feltételeit.
1. Járászavart nem okozó egy ujj hiánya, de az lehetőleg ne az öregujj legyen, mert akkor a járás stabilitása nem megfelelő.
2. Jelentéktelen járászavart okozó ujjhiány.
3. A járást vagy alábbeliviselést akadályozó ujjhiány.
Az 1. esetben minden kategóriában „EB” minősítés alapján alkalmas lehet, amennyiben nem az öregujj hiányzik; ha igen, akkor csak a IV. kategóriába, illetve kifejezetten csak irodai beosztásba, munkakörbe lehet „EB” alapján alkalmas. A 2. esetben a IV. kategóriába, illetve kifejezetten csak irodai beosztásba, munkakörbe lehet „EB” alapján alkalmas, a többi kategóriába „E”aminősítés.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
141
A láb és lábszár traumás vagy műtéti csonkolása
S98
E
E
E
E
E
141 A láb és alábszár egyoldali vagy kétoldali, részleges vagy teljes, traumás vagy műtéti csonkolása, szövődménnyel vagy szövődmény nélkül. A minősítés a Táblázat szerint történik.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
142
A központi idegrendszer traumás károsodás után véglegesen kialakult állapota
S04, S06, S14, S24, S34
142/1
Panasz- és tünetmentesség esetén, funkciókárosodás nélkül
EB
EB
EB
A
A
142/2
Panaszmentes, maradványtünetekkel és funkciókárosodással
E
E
E
E
E
142 Commotio cerebri, contusio et laceratio cerebri, sérülést követő haematoma subdurale, haemorrhagia cerebri (extraduralis, subduralis, intrameningealis, subarachnoidalis), a központi idegrendszer sérüléseinek késői hatásai, gerincvelő, ideggyökök vagy gerincvelői idegfonatok sérülése.
142/1 2–3 hét alatt panaszmentessé váló sérültek. Idegrendszeri vizsgálat során kórjelző eltérés nincs. A kórisme feltétele a néhány perces eszméletvesztés ténye. A subduralis haematomát kiváltó trauma jelentéktelen mértékű is lehet. A craniocerebralis traumák gyakori késői szövődménye a posttraumás epilepsia. Többek között ezért az ”A” minősítés a traumától eltelt 1 év után adható. A mbuláns dokumentáció, illetve kórházi zárójelentés ismerete a commotio súlyosságának megítélését, esetleges késői posttraumás kórkép kialakulásának mérlegelését teszi lehetővé.
142/2 Az agyrázkódás és a gerincvelő-sérülés 1 év után is fennálló vegetatív vagy psychés utókövetkezményei, illetve gyöki maradványtünetei.
Idetartoznak az idegrendszeri kóros tünetekkel járó agyzúzódások és -roncsolódások, a kemény agyburok feletti és alatti, valamint állományon belüli vérzések, továbbá a kemény agyburok alatti, térszűkítő méretű kóros agyfolyadékgyü-lemek a fertőzéses szövődmények és traumás eredetű agyhártya- és agyvelőgyulladások, valamint az agytályogok. A végleges, részleges és teljes traumás gerincvelői károsodások (teljes gerincvelői harántlaesio, elülső gerincvelői synd-roma, hátsóköteg syndroma, Brown-Sequard syndroma, különböző mértékű gerincvelői zúzódások). A posttraumás epilepsia, személyiségzavarok, psychés zavarok vagy endokrin zavarok esetén a minősítés ideggyógyászati és psychiat-riai, illetve belgyógyászati kódszámok figyelembevételével történik.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
143
A mellkas, a hasüreg és a medence belső sérülésének és egyéb sérüléseinek végleges utókövetkezménye
S25-S27, S35-S39
143/1
Funkciókárosodás nélkül
A
A
A
A
A
143/2
Enyhe, közepes és súlyos funkciókárosodással
E
E
E
E
E
143/3
A külső nemi szervek sérülése, traumás vagy műtéti csonkolása
S30.2, S31.2–5, S38.2
E
E
E
E
E
143 Haemothorax, pneumothorax, szív- és tüdősérülés, a gyomor-, béltraktus sérülése, májsérülés, lépsérülés, vesesérülés, a medencei szervek sérülése, egyéb hasüregi szervek sérülése (epehólyag, epevezeték, hashártya, mellékvese). Egyéb belső szervek sérülése. A külső nemi szervek – scrotum, testis, penis, vulva, vagina – sérülései.
Az összes zárójelentés, vizsgálati, rehabilitációval kapcsolatos leletek szükségesek.
A mellkas statikáját megbontó vagy tüdőt is érintő sérülésnél a rtg. vizsgálat mellett légzésfunctiós vizsgálatok is szükségesek. A szervült vérömleny okozta callusnál súlyos működészavarnak tekintjük abronchospirometriás értéknek az egészséges oldallal szembeni 50%-nál nagyobb beszűkülését. Szív-contusio esetén vagy mellkasi contusio során terheléses EKG-vizsgálat és ennek kardiológus szakorvos által történő értékelése szükséges. A kórképeknek megfelelő laboratóriumi vizsgálati, szükség esetén kiegészítő kontrasztos rtg. vizsgálati, a ngiographiai, echographiai leletek, eredmények, megfelelő szakorvosi konzíliumok szükségesek a minősítésekhez.
143/1 A mellkas, a hasüreg és a medence szerveinek enyhe sérülései, amelyek kórtörténetéből, vizsgálati leleteiből, vizsgálatából megállapítható, hogy functionális szempontból jelentős károsodás nem történt. A klinikai gyógyulástól számított 1 év után tünet- és panaszmentesség, jó functió esetén „A” minősítés hozható minden kategóriában.
143/2 Mérsékelt (enyhe) működési zavarokat az alábbiak szerint kell meghatározni (ezekben az esetekben a minősítés az I, II, III kategóriákban „E”, a IV kategóriákban „EB” alapján alkalmas vagy alkalmatlan).
143/3 Enyhe sérülések esetén (ideértve az egyik testis elvesztését), amelyek kórtörténetéből, vizsgálati leleteiből, vizsgálatából megállapítható, hogy functionális szempontból jelentős károsodás nem történt, a klinikai gyógyulástól számított 1 év után tünet- és panaszmentesség, jó funkció esetén „A” minősítés hozható minden kategóriában.
Minden kategóriában „E”minősítést kell hozni, ha a külső nemi szervek közepes és súlyos sérülést szenvedtek, funkciókárosodással és anélkül, mindkét testis elvesztése, valamint a penis részleges vagy teljes csonkolása szövődménnyel járó vagy szövődmény nélküli eseteiben.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
144
Égések
T20-T35
EB
EB
EB
EB
EB
144 Különböző megjelölt localizációjú égések, abelső szervek égése, a megégett testfelület kiterjedése szerint osztályozott égések, valamint a fagyások következményeivel kapcsolatos minősítési információk.
Az összes zárójelentés, vizsgálati, rehabilitációval kapcsolatos leletek ismerete szükséges.
Az alábbiak ennél a kódszámnál elsősorban nem az égési sérülések következtében kialakult állapotok, hegesedések, contracturák minősítésével foglalkoznak, hanem az égési sérülések utókövetkezményeként kialakuló kórelváltozások minősítéséhez a dnak informatív tájékoztatást.
A régebbi sérüléseknél a vizsgálatok a functionális károsodás mértékének eldöntésére (mozgáskorlátozottság ízületi eredetének kimutatása stb.) irányulnak.
Az égési sérülés következményei elsősorban a hegesedések. A jelenlegi ismereteink szerint a sérüléstől számított 1 év alatt nyerik el végleges állapotukat. Tehát a minősítések a klinikai gyógyulástól számított 1 év eltelte után jöhetnek számításba. (Gyógytartam 1 év + 1 év, tehát 2 év után adható minősítés szövődménymentes, reconstrukciós, plasztikai műtétet nem igénylő esetekben.) A 2 évnél régebbi égési sérülések következményes állapotait más kódszámok vonatkozó részeinél kell minősíteni (pl. sérülések következményei, csonkolás, tartós hegek stb.).
A minősítéseknél meghatározó, hogy az égési sérülés következményeként kialakult kórelváltozás (bőrpigmentáció, hegesedés, zsugorodás, valamint az elvégzett plasztikai műtét) kiterjedésétől, nagyságától függetlenül tünet- és panaszmentes-e, valamint a szervek funkcióját befolyásolja-e, mozgáskorlátozottságot okoz-e, egyenruha, felszerelés viselését kontraindikálj a )–e) (olyan testfelületen helyezkedik-e el az elváltozás, ahol állandó és fokozott súrlódás, dörzsölés, nyomás érheti), egyéb mechanikai és vegyi behatásnak ki van-e téve, egyéb ellenjavallatai vannak-e. Égési sérüléseknél nemcsak a bőr sérülhet, hanem alégzőrendszer is, az ezzel kapcsolatos utókövetkezményeket a megfelelő kódszámok szerint kell minősíteni.
A minősítés általában „EB” elbírálás alapján történhet.
Elektromos áramütés utáni egészségi alkalmassági minősítéseknél – kórházi zárójelentés ismeretében – az áramütés következményes állapotaira kell figyelemmel lenni, és az érintett szerv, szervrendszerek kórelváltozásai ismeretében kell a minősítést meghozni (cardialis, neurológiai, psychiatriai).
Hidegártalmak is jelenthetnek minősítési problémákat (hideg-urticaria, Raynaud-jelenség, pernio). Egyes kórelváltozások minősítése a megfelelő kódszám alatt történik.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
145
Sugárzás okozta ártalmak
T66
E
E
E
EB
EB
145 Sugárbetegség, a sugárzás késői hatása.
A kapott sugárdósis mértékének, vérkép vizsgálati leleteinek, sugárártalomnak (röntgen-, radioaktív sugárzás) kitett személyek kórházi kivizsgálási, kezelési eredményeinek ismerete szükséges. Az alkalmasság elbírálásakor nemcsak a vérképet kell alapul venni, hanem az idegrendszer, továbbá az egyéb szervek és szervrendszerek elváltozásait is (gastro-intestinalis syndroma, neuro-psychiatriai syndroma, haematologiai syndroma). A bőr sugártolerantiáját meghaladó sugárdósis okozta irreversibilis sérülések (dermatitis, a trophia és hegesedés), a még súlyosabb sérülés okozta nehezen gyógyuló fekélyek ismeretében kell a minősítést meghozni. Az egésztest-besugárzás sérültje heveny sugárártalom után a chronikus sugárártalom, majd a sugárbetegség késői hatásainak lesz kitéve, és ezek, a mit figyelembe kell venni. Egyetlen testrészt érő sugárzás okozta enyhe ártalom esetén a III. és IV. kategóriában „A” minősítés is adható.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
146
Transplantatio vagy egyéb módon pótolt szerv vagy szövet esetei
T82-T86
E
E
E
E
E
146 A homológ (emberi) vagy heterológ (állati) transplantatio szervi állapotát, továbbá a mesterséges és mechanikus eszközökkel, valamint prothesissel pótolt szervi állapotot foglalja magába.
A transplantált szerv functiozavara mértékének meghatározására irányuló vizsgálatok szükségesek.
A transplantatio utáni immunválasz erőssége, hevessége és a pótolt szerv functiozavarának mértéke határozza meg az alkalmasságot (pl. sikeres szaruhártya-, csont- vagy más szövet-transplantatio). A klinikai gyógyulás után 2 év teljes tünet- és panaszmentesség, jó funkció esetén a IV kategóriában csak a saját szakmájában „EB” alapján lehet alkalmas minősítést is hozni.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
147
Plasztikai sebészeti műtétek előtti és utáni állapot
T88
EB
EB
EB
EB
EB
147 Sebészeti műtéti átültetés, implantátumként természetes vagy mesterséges szövetek használatával. Nem az egészségi állapot helyreállítását célzó kozmetikai műtétek. Aplasztikai sebészet igénybevételét is magába foglaló utókezelés.
Az a namnesis és a fizikális vizsgálat eredményeinek, műtéti leírásnak ismerete szükséges.
Véglegesen kialakult állapotok elfogadható külsővel, enyhe maradandó elváltozással; az arcműtétek utáni állapotok, ha a keletkezett hegesedés az egyenruha viselésével nem összeegyeztethetetlen, nem okoz beszéd-, táplálkozási zavart, illetve esztétikai problémákat; a különböző testtájakon végzett szabad és lebenyes bőrátültetések utáni állapot kisfokú érzészavarral, mérsékelt működészavarral, amennyiben az egyenruha, a hadiruházat, a felszerelés viselését nem akadályozza (törzsön, combokon, felkaron stb.): a klinikai gyógyulástól számított 1 év után panaszmentesség esetén minden kategóriában „EB” elbírálás alapján lehet a minősítést meghozni.
Nem véglegesen kialakult állapot; kiterjedt – műtét utáni – hegesedések; véglegesen kialakult állapot, de elfogadhatatlan a külső, súlyos maradandó elváltozás áll fenn; az arc erősen torzító hegesedése, amely az egyenruha viselésével esztétikailag összeegyeztethetetlen, beszéd- és táplálkozási zavar is fennállhat; bőrátültetések utáni állapotok alábfejen, lábszáron, alkaron, kézen, az egyenruha, a hadiruházat, a felszerelés viselését kizárva, illetve kifekélyesedést, állapotromlást okozva; nagy kiterjedésű műtéti heg; nem javítható hegesedések: a minősítés minden kategóriában „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
148
Mesterséges testnyílás állapota
T98.3
E
E
E
E
E
148 Tracheostomia, gastrostomia, ileostomia, colostomia, a gyomor-bélrendszer egyéb mesterséges nyílása, cystostomia, a húgyszervek egyéb mesterséges nyílása. Műtéti leírás szükséges. Minden kategóriában a minősítés „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
149
Sérülések, mérgezések, toxicus ártalmak, külső okok és műtétek nem végleges utókövetkezményei
T90-T98
EB
EB
EB
EB
EB
149 Itt minősítendők a sérülések, mérgezések, toxicus ártalmak, külső okok következtében kialakult elváltozások és műtétek nem végleges utókövetkezményei.
A minősítésre csak a véglegesen kialakult állapot, illetőleg a teljes gyógyulás után kerülhet sor. Nem minősíthető a kórházban, betegállományban, a daptációs szabadságon lévő személy. Szintén „I” minősítést kell a dni a műtét előtt lévők, begipszelt végtagok, lemezes, csavaros osteosynhesisek esetén (a minősítés az utóbbi esetben a fémkivétel után átépült csontszerkezet jó funkciója esetén lehetséges).
Az egyes, folyamatban levő betegségek kórismézése, illetve a folyamatok súlyosságának megítélése más-más vizsgálatokat kíván. Ennek megfelelően szakorvosi konzílium szükséges. A helyreállító műtét (szövetátültetés) esetén szükséges ismerni az esetlegesen várható mozgásszervi működéscsökkenést (érzéscsökkenést), amely abeosztás ellátását,
a munkavégzést gátolja, esetleg balesetveszélyt is rejt magában. Csonttörés esetén az eredeti rtg. film, valamint leírásának, a várható gyógytartamnak és a functionális helyreállítás várható prognosisának ismerete szükséges.
A törések, ficamok gyógyulása és a maradványtünetek végleges kialakulása általában 1 év alatt következik be. Fissu-rák, elmozdulás nélküli egyszerű törések általában 6 hónap után gyógyultnak tekinthetők. Szövődményes törések és ficamok végleges állapotukat 2 év után érhetik el.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
150–158
Egyéb, más betegségcsoportokba osztályozott betegségek, fogyatékosságok, elváltozások
150
A normális élettani fejlődés elmaradása
R62.8
E
E
EB
EB
EB
150 E kódszám alapján minősítjük a normális élettani fejlődéstől eltérő állapotokat (pl. az alacsony vagy extrém testmagasság, szembeötlő alkati elváltozások).
Egészségügyi dokumentáció ismerete szükséges a rról, hogy esetleges kivizsgálás történt-e már korábban, hogy a vizsgált személy az életkornak megfelelő normális élettani fejlődés értékeinek megfelel-e, és az elmaradásnak nincsenek-e organikus okai. Testsúly, testmagasság, terheléses EKG, kétirányú mellkas rtg.-felvétel, vitálkapacitás mérése szükséges.
A normális élettani fejlődés mértékének a korhoz és a nemhez tartozó testarányok átlagos értékeit kell elfogadni. Az átlagtól való eltérés nem jelent ugyan kóros állapotot, de a felállított követelményeknek evonatkozásban nem felel meg.
Testalkaton az ember morfológiai alkatát értjük, amely a genetikus adottságok érvényre jutása (manifesztálódása) nyomán és a környezeti hatásokhoz történő alkalmazkodás (adaptációs) folyamatok eredményeképpen alakul ki.
A testalkaton belül a testmagasság és a testsúly határozza meg az egyes személyek testarányos, fizikai, esztétikai milyenségét.
Szükségesnek tartjuk, hogy a minimumként előírt testmagassági szintek követelményként szerepeljenek. Ez alkalmassági vizsgálatra megjelent 1000 személy (700 férfi és 300 nő) testmagassági adatainak feldolgozásával került meghatározásra.
A számítások alapján a férfiak átlaga 174 cm; a nők átlaga 165 cm volt. Ezek az adatok közel egyeznek az ELTE Embertani Tanszék 1986-ban közölt adataival (18 éves férfi 175 cm; 18 éves nő 162 cm).
Hiába rendelkezik valaki megfelelő fizikai erővel és fogótechnikával, erőfölényt általában csak a hasonló testmagasságú vagy alacsonyabb személlyel szemben tud szerezni.
Az egészségi alkalmassági vizsgálatoknál férfiak esetében 168 cm és efeletti; nők esetében 162 cm és efeletti testmagasság a megkövetelt. Ezen értékek alatt az I. kategóriában csak „E”minősítés hozható.
Lehetségesek olyan szakmai területek, ahol speciális feladatokat kell ellátni, és a testmagasság meghatározó lehet. Ennek érdekében az említett értékektől pozitív és negatív irányban eltérés lehetséges.
A testsúly értékeinek megítélésénél már nem ilyen egyértelmű az álláspont. Etekintetben figyelembe kell venni a BMI értéket is. Egy „kidolgozott” izomzattal, „nehéz” csontozattal rendelkező személy BMI értékei az elhízás mértékét mutatják. Ezekben az esetekben BMI érték mellett meg kell jegyezni: „erőteljes izomzat” stb. Kellő testmagassággal rendelkező személy a stheniás alkata is jobb benyomást kelt, mint az átlagként megnevezett testmagassági értékek alattiak esetében.
Kórosnak tekinthető extrém soványság esetében az ”E” minősítés végleges is lehet.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
151
Chromosoma-rendellenességek és egyéb veleszületett anomálák
Q90-Q99
E
E
E
E
E
151 Ide igen különböző klinikai megjelenési formájú betegségek tartozhatnak: az ún. enzimopathiák, methaemoglo-binaemia, porphyria, Wilson-betegség (hepatolenticularis degeneratio), mongolizmus, Marfan-syndroma, Klinefelter-syndroma stb.
Enyhébb klinikai formák esetében (pl. hyperbilirubinaemia) a minősítés alapját a fizikai vagy szellemi teljesítőképesség, egészségkárosodásra vezető elváltozások, esetleg a rendellenességgel együttjáró psychés károsodás képezheti (gynecomastia mintájára). Ha egy szerv elváltozása uralja a képet, ennek megfelelő kódszám alapján is minősíthető (pl. szív fejlődési rendellenességei a 045-ös, a színlátás zavarai a 036-os kódszám szerint).
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
152
Heveny fertőző betegségek
A00-A99, B00-B99
EB
EB
EB
EB
EB
152 Heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy a functiózavar tartós volta határozza meg.
A fennálló megbetegedés ismerete mellett „I” vagy „E”minősítés hozható.
A betegség jellegétől függően a klinikai gyógyulás után az ”I” minősítés megváltoztatható abban az esetben, ha a heveny fertőzés véglegesen meggyógyult, tünet- és panaszmentes, a megbetegedés olyan jellegű volt, hogy nem várható ismételt kiújulása, valamint kóros következményei nem lettek. A bban az esetben, amikor a heveny fertőző betegség jellegét, kórlefolyását ismerve teljes gyógyulás nem várható, maradványelváltozások maradnak vissza, a heveny fertőzés chronikus lefolyásúvá válik: a minősítés „E”.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
153
Idült fertőző betegségek
A00-A99, B00-B99
E
E
E
EB
EB
153 Itt minősítendők a több mint 1 éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, amikor az idült folyamat (pl. dysenteria, malaria, salmonellosis chronikus, idült parasitás megbetegedés, syphilis) nem minősíthető az alkalmassági Táblázat más kódszámai szerint. Itt minősülnek továbbá a functiokárosodás mértékének, az ismert és várható progressziónak megfelelően az idült fertőző betegség okozta szövődmények és defectusok.
A betegség jellegéből, a kórlefolyásból a dódóan „I”, esetleg „A” minősítés is hozható.
Mikrobiológiai vizsgálati, doudenum-nedv mikrobiológiai tenyésztési eredmények szükségesek. A kórokozó-ürítők, kórokozógaz dák minősítése minden kategóriában a Táblázat szerint.
Kódszám
Betegségek megnevezése BNO
0
I
II
III
IV
155
Ritka megbetegedések (tünetcsoportok), valamint e melléklet rovataiba nem sorolható betegségek
EB
EB
EB
EB
EB
155 Ritka megbetegedésen olyan kórformák értendők, amelyek előfordulási gyakorisága 1:10000-nél kisebb alakosságra számítva, de jellegüknél fogva az eü. alkalmasságot befolyásolják. Az okat a megbetegedéseket, kórelváltozásokat is ekódszám szerint kell minősíteni, amelyek a Táblázat egyéb kódszámai közé sem sorolhatók.
A minősítéseknél figyelembe kell venni a megbetegedés jellegét, milyenségét, a munkavégzést befolyásoló tényezőket a folyamat várható progresszióját.
Itt kerülnek minősítésre azok a tünetek, kóros klinikai és laboratóriumi leletek, elváltozások, amelyek a vizsgálatok alkalmával gyakran fordulnak elő, és a Táblázat valamely kódszámához, betegséghez, betegségcsoportokhoz ugyan besorolhatók, de teljes biztonsággal nem állítható és bizonyítható, hogy az észlelt tünet, elváltozás egy bizonyos organikus megbetegedéshez tartozik, ezért az ahhoz való besorolás helytelen lenne. Amíg a jelenség – a tünet, elváltozás – tisztázása nem történik meg, „I” minősítés hozható. Javasolni kell az illető személynek, hogy saját érdekében a kórosnak minősített elváltozást háziorvosát felkeresve tisztázza. Ha tisztázódott, hogy az elváltozás csak funkcionális vagy valamilyen „végtermék”, és ismétlődése nem valószínű, „A” minősítés adható. Ha organikus kórelváltozás diagnosztizálódik, a minősítés „E”. Tisztázatlan esetekben, valamint a tünetek, kóros elváltozások további fennállása esetén a minősítés végső meghozatalakor a folyamat milyensége, a kategóriákon belül abeosztás, munkakör jellege a meghatározó.
Vannak olyan tünetek, elváltozások, amelyeknek az egyszeri előfordulása esetén is „E”minősítés szükséges, nem vállalható fel az esetleges ismételt megjelenésük, mert végzetes következményekkel járhat. Ezek közé tartozik a syncope, collapsus, szédülékenység.
A teljesség igénye nélkül megnevezünk olyan organikus kórelváltozásokat, amelyek esetleg lehetségesek a megjelölt tünetek, illetve elváltozások mögött. Ezért joggal felmerül az az igény, hogy a vizsgálatkor észlelt tünetek, elváltozások esetén – a végleges minősítés meghozatala előtt – tisztázni kell, hogy nincs-e organikus kórkép az említett esetek mögött.
Kiegészítő táblázat, amely – a BNO XVIII. Főcsoportjában található és onnan kiemelt, leggyakrabban előforduló „tünetek, valamint kóros klinikai és laboratóriumi leletek” – egyes megnevezéseit tartalmaz za
Alkódszám
Tünetek, valamint kóros klinikai és laboratóriumi leletek megnevezése
R00-R99
0
I
II
III
IV
R00.0
Tachycardia
EB
EB
EB
EB
EB
R00.0 Tachycardiát okozhatnak a szív különböző a rrhythmiái (WPW), hyperthyreosis, carditis, anaemia stb.
R01
Szívzörejek és egyéb szíveredetű hangjelenségek
EB
EB
EB
EB
EB
R01 Szívzörejek és egyéb szíveredetű hangjelenségek esetén lehetséges, hogy funkcionális eredetű szívzörejekről van szó, de nagyon sok esetben organikus elváltozás kórismézhető. Igen gyakori a szívbillentyű prolapsus. PKG, UH és kardiológiai vizsgálati eredmény szükséges a végső minősítés meghozatalához.
R03.0
Emelkedettnek mért vérnyomás, a hypertonia diagnózisanélkül
EB
EB
EB
EB
EB
R03.0 Emelkedettnek mért vérnyomás, hypertonia diagnósis nélkül. A hypertonia betegség bizonyítására kórházi vizsgálatok szükségesek, csak így lehet kizárni vagy elfogadni a magasvérnyomás-betegséget. A magasvérnyomás minősítésénél, ha többszöri mérés után is a megengedettnél magasabb értékek mutatkoznak, az elbírálásnál figyelembe kell venni az anamnesisben esetleg szereplő genetikai tényezőket. Amennyiben az örökletes lehetőség fennáll (mater, pater hypertonias: egyik vagy mindkettő), az alkalmasság megítélése „E”.
R16
Májmegnagyobbodás
EB
EB
EB
EB
EB
R16 Májmegnagyobbodás is sok mindenre utalhat, rosszindulatú folyamattól kezdve a máj toxikus kórelváltozásáig (pl. alkohol).
R17
Sárgaság
EB
EB
EB
EB
EB
R17 Sárgaság a máj megbetegedésének, enzimopathiának (hyperbilirubinaemia), fertőző megbetegedéseknek, haematológiai kórképeknek következményes tünete lehet.
R21
Kiütések és egyéb nem specifikus bőrjelenségek
EB
EB
EB
EB
EB
R21 Bőrgyógyászati megbetegedések egész tárháza járhat kiütéses bőrelváltozással, alegbanálisabbtól az agresszívig. Sok belgyógyászati megbetegedésnek tüneti megnyilvánulásai lehetnek a különböző bőrelváltozások. Ezek tisztázása csak kivizsgálással lehetséges.
R25.1
Tremor
EB
EB
EB
EB
EB
R25.1 A fiziológiás tremortól kezdve az alkoholos eredetűn keresztül, thyreotoxicosis, valamint cerebellaris betegségek tünete lehet.
R31
Vérvizelés
EB
EB
EB
EB
EB
R31 Vérvizelés okaként az egyszerű húgycsőgyulladástól a tumorig minden lehetséges.
R42
Szédülékenység (vertigo)
E
E
E
E
E
R42 A szédülés, vertigo lehet otogén, toxikus, psychogen, környezeti, szemészeti, vérkeringési, haematológiai, daganatos eredetű. Az illető saját mozgásának zavarát éli meg a térben (szubjektív vertigo), vagy a tárgyak mozognak körülötte (objektív vertigo). A tünetet rendszerint egyensúlyzavar is kíséri. Ebből is kitűnik az elváltozás jelentősége, ezért szükséges a mielőbbi kivizsgálás, mert az állapot igen balesetveszélyes. Ebben az esetben is a minősítés „E”.
R47
Beszédzavarok
EB
EB
EB
EB
EB
R47 Beszédzavar anomálalehet organikus, funkcionális és ezen belül pszichés. Ide tartoznak: dysphasia, a phasia, dysarthria és a narthria, valamint egyéb és nem meghatározott beszédzavarok. A minősítés közepes és súlyos beszédzavar esetében minden kategóriában „E”.
R51
Fejfájás
EB
EB
EB
EB
EB
R51 Fejfájás is igen sok organikus kórkép kísérője, keringési rendszeri, neurogén, pszichés, tumoros elváltozások kísérő, jelző tünete lehet.
R55
Syncope és collapsus
E
E
E
E
E
R55 A syncope hirtelen rövid ideig tartó eszméletvesztés. Számos cardiovascularis és nem cardiovascularis ok eredményezhet eszméletvesztéses állapotot. Epilepszia differenciáldiagnosztikájánál figyelemmel kell venni. Reflexes, idio-pathias orthostaticus hypotensió, vertebrobasillaris keringési insufficiencia, pszichogén eredetű lehet. Sok egyéb más kórelváltozás is okozhatja. A minősítés „E”.
R59
Nyirokcsomó-megnagyobbodás
EB
EB
EB
EB
EB
R59 Nyirokcsomó-megnagyobbodás általában mindig valamilyen zajló folyamat következménye. Feltétlenül kivizsgálást igényel.
R73
Emelkedett vércukorszint
EB
EB
EB
EB
EB
R73 Emelkedett vércukorszint, cukorvizelés. Jól kivizsgálhatok és a végleges minősítések ezt követően hozhatók.
R74
Abnormis szérum-enzimszintek
EB
EB
EB
EB
EB
R74 A szérum-enzimszintek az egyes szervek állapotáról a dnak felvilágosítást, így pl. a máj állapotát mutathatják a normális, illetve emelkedett máj enzim-értékek (alkohol). UH és ismételt laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.
R80
Izolált fehérjevizelés
EB
EB
EB
EB
EB
R80 A vese kóros elváltozásáról adhat információt. Kivizsgálás szükséges.
R81
Cukorvizelés
EB
EB
EB
EB
EB
R81 Emelkedett vércukorszint, cukorvizelés. Jól kivizsgálhatok, és a végleges minősítések ezt követően hozhatók.
R82
A vizelet egyéb kóros leletei
EB
EB
EB
EB
EB
R82 Az üledék vizsgálata utalhat vesekövességre, fertőzésekre (heveny, idült elváltozások). A vér alakos elemei közül főleg a vörösvértestek üledéki megjelenése – de másoké is – urológiai kivizsgálást tesz szükségessé.
R91
A tüdő diagnosztikus képalkotó vizsgálatával talált kóros leletek
EB
EB
EB
EB
EB
R91 A tüdő kerek vagy más kóros árnyékai további kivizsgálást tesznek szükségessé.
Ide tartoznak a hivatásos állományba felvételre jelentkezők, illetve a pályakezdő beosztást betöltők.
I. Kategória:
Az I.alkalmassági kategóriába tartozik az aszemély, a ki munkakörének, beosztásának ellátása során közterületen, külső helyszínen, objektumokban közvetlenül biztonsági, biztosítási, határforgalmi, illetve felügyeleti tevékenységet végez, így közvetlen, állandó kapcsolata van az állampolgárokkal. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékűek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége munkavégzés alatt nagy magas.
Ide tartozik az Európai Unió külső vámhatárán működő vám- és pénzügyőri hivatal, NyH, REK, vám- és pénzügyőri hivatal, VPKJP Bevetési-, Őrzésvédelmi és Logisztikai, Támogató osztályai, VPKBP vizsgálati és műveleti osztályai, VPKEP Különleges Szolgálata, Felülellenőrzési Osztálya, mélységi ellenőrző csoportok, regionális parancsnokságok.
Az I.alkalmassági kategóriába tartozik továbbá az aszemély, a ki a Hszt. 44.§. (1) bek. d)–e)pontjai alapján rendelkezési állományban van.
II. Kategória:
A II. alkalmassági kategóriába tartozik az aszemély, a ki munkakörének, beosztásának ellátása során az I. kategóriába tartozó személyek közvetlen irányítását végzi, illetve munkafeladatai jellegét tekintve csak közvetve vagy alkalmanként végez az I. kategóriába sorolt munkatevékenységet. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékűek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége munkavégzés alatt magas.
Ide tartozik az Európai Unió külső vámhatárán működő vám- és pénzügyőri hivatal, NyH, REK, vám- és pénzügyőri hivatal, VPKJP Bevetési-, Őrzésvédelmi és Logisztikai, Támogató osztályai, VPKBP vizsgálati és műveleti osztályai, VPKEP Különleges Szolgálata, Felülellenőrzési Osztálya, mélységi ellenőrző csoportok, regionális parancsnokságok.
III. Kategória:
A III. alkalmassági kategóriába tartozik az aszemély, a ki munkakörének, beosztásának ellátása során a dminisztratív feladatok ellátása folytán áll kapcsolatban az állampolgárokkal, illetve irányítói, vezetői, parancsnoki feladatokat lát el, amelyek csak közvetve kapcsolódnak az operatív munkafeladatokhoz. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékűek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége munkavégzés alatt közepes.
IV. Kategória:
A IV. alkalmassági kategóriába tartozik az aszemély, a ki munkakörét, beosztását a hivatásos állomány tagjaként látja el, és képzettségének, szakmájának megfelelő, illetve nagyrészt a dminisztratív, irodai munkát lát el. Ebbe a kategóriába sorolandók többek között az ok, a kik a Hszt. 3.§ (3)bekezdése szerinti, nem a szolgálati jogviszony jellegét meghatározó tevékenységet végeznek, illetve az ok, a kiket szakmai területen, de nem hivatásos munkakörben (pl.: adatrögzítő, ügykezelő, informatikus stb.) foglalkoztatnak.
A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékűek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége munkavégzés alatt közepes.
A IV. alkalmassági kategóriába tartozik továbbá az aszemély, a ki a Hszt. 44.§. (1)bekezdés alapján rendelkezési állományban van (kivéve Hszt. 44.§ (1) bek. d)–e)pontjai szerinti rendelkezési állományba tartozók).
A Vám- és Pénzügyőrségnél rendszeresített hivatásos beosztások alkalmassági kategóriába sorolása
Vezetői munkakörök
Szerv
Vezetői szint
Munkakör
(beosztás)
Alkalmassági kategória
Központi
Hszt. 245/H.§ szerinti illetményre jogosult
Országos parancsnok
III.
Országos parancsnokhelyettes
III.
Főosztályvezetői illetményre jogosult
Igaz gató
III.
Főosztályvezető
III.
Hivatalvezető
III.
Főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult
Igaz gatóhelyettes
III.
Főosztályvezető-helyettes
III.
Hivatalvezető-helyettes
III.
Szóvivő
III.
Főrevizor
III.
Tanszékvezető (RTF)
III.
Osztályvezetői illetményre jogosult
Osztályvezető
III.
Vezető oktató
III.
Adatvédelmi felelős
III.
Titokvédelmi felügyelő
III.
Fegyelmi tiszt
III.
Területi
Főosztályvezetői illetményre jogosult
Középfokú szerv parancsnok
III.
Főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult
Középfokú szerv parancsnokhelyettes
III.
Regionális nyomozó hivatal parancsnok
III.
Osztályvezetői illetményre jogosult
Osztályvezető (középfokú szerv)
III.
Bűnügyi szakvezető
III.
Regionális nyomozó hivatal parancsnokhelyettes
III.
Helyi
Főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult
Vám- és pénzügyőri hivatal I.parancsnok
III.
Regionális ellenőrzési központ parancsnok
III.
Osztályvezetői illetményre jogosult
Vám- és pénzügyőri hivatal I.parancsnokhelyettes
III.
Regionális ellenőrzési központ parancsnokhelyettes
III.
Alsó fokú szerv parancsnok
III.
Rendelkezési állományban lévő
I., IV.
I. besorolási osztály
Szerv
Beosztási
kategória
Munkakör
(beosztás)
Alkalmassági kategória
Központi
VI.
Osztályvezetőhelyettes
II., III.
Kiemelt főreferens
IV.
Kiemelt főoktató
IV.
Jogtanácsos
IV.
Helyettes szóvivő
IV.
Nemzetközi összekötőtiszt
IV.
V.
Csoportvezető
IV.
Kiemelt főelőadó
IV.
Főreferens
IV.
Revizor
IV.
IV.
Főelőadó
IV.
Referens
IV.
Ügyeletes tiszt
II.
Főoktató
IV.
III.
Előadó
IV.
Oktató
IV.
II.
Fogalmaz ó
IV.
Területi
VI.
Osztályvezető-helyettes
II., III.
Alosztályvezető
II., III.
Kiemelt főreferens
I., IV.
Jogtanácsos
IV.
Sajtóreferens
IV.
Kiemelt főoktató
IV.
V.
Csoportvezető
II., III.
Kiemelt főelőadó
IV.
Főfelügyelő
I., IV.
Főoktató
IV.
Főorvos (csak a FÜV-ben eljáró)
IV.
Vezető karmester
IV.
Revizor
IV.
IV.
Főelőadó
I., IV.
Felügyelő
I., IV.
Szakoktató
IV.
Szakorvos (csak a FÜV-ben eljáró)
IV.
Karmester
IV.
III.
Előadó
IV.
Vezető főnyomozó
I.
Oktató
IV.
Hajógépkezelő
I.
Zenekari szolgálatvezető
IV.
Koncertmester
IV.
Szólamvezető zenész
IV.
II.
Fogalmaz ó
I., IV.
Kiemelt főnyomozó
I., IV.
Kottatáros
IV.
Zenész
IV.
Helyi
VI.
Alsó fokú szerv parancsnokhelyettes
III.
szolgálatvezető
II.
Alosztályvezető
II.
Kiemelt főreferens
I., IV.
V.
Részlegvezető
II.
Csoportvezető
II.
Kiemelt főelőadó
I., IV.
IV.
Főelőadó
I., IV.
III.
Előadó
I., IV.
II.
Fogalmaz ó
I., IV.
Pályakezdő
0.
Rendelkezési állományban lévő
I., IV.
II. besorolási osztály
Szerv
Beosztási
kategória
Munkakör
(beosztás)
Alkalmassági kategória
Központi
IV.
Főszemlész
IV.
Ügyeletes
II., IV.
III.
Szemlész
IV.
Segédelőadó
IV.
II.
Szakügyintéző
II.
Területi
IV.
Főszemlész
I., IV.
Főnyomozó
I., IV.
Ügyeletes
II.
Részlegvezető
II.
Fegyvermester
I.
III.
Szemlész
I., IV.
Nyomozó
I., IV.
Járőrvezető
I., IV.
Segédelőadó
I., IV.
Hajóvezető
I.
Hajógépkezelő
I.
Gépjárművezető
I.
Technikus
I.
Bűnjelkezelő
I.
Váltásparancsnok
II.
II.
Szakügyintéző
I., IV.
Segédnyomozó
I., IV.
Kottatáros
IV.
Zenész
IV.
Járőr
I.
Objektumőr
I.
Kutyavezető
I.
Helyi
IV.
Főszemlész
I., IV.
Szolgálatvezető
II.
Raktárvezető
I.
Fegyvermester
I.
Részlegvezető
II.
III.
Szemlész
I., IV.
Bűnjelkezelő
I.
Raktáros
I.
II.
Szakügyintéző
I., IV.
Kutyavezető
I.
Kutató
I.
Pályakezdő
0.
Rendelkezési állományban lévő
I., IV.
Az oknál abeosztásoknál, munkaköröknél, valamint a Hszt. 44.§. (1) bek. a )pontja alapján rendelkezési állományban lévők esetében, ahol több kategória van feltüntetve, a vizsgálandó személy konkrét beosztásának, munkakörének, a munkahelyi kockázatbecslés, valamint a feladatellátás sajátosságai figyelembevételével kell elvégezni az alkalmassági kategóriába való besorolást, amely a szervezeti egység személyügyi szervének feladata. A személyügyi szerv az alkalmassági kategóriát az alkalmassági vizsgálatra rendelő lapon köteles feltüntetni.
A Vám- és Pénzügyőrség speciális bevetési alegység tagjaira vonatkozó egyéb alkalmassági követelmények
– rendelkezzen az átlagosnál nagyobb emberi feladatok elvégzéséhez szükséges fizikai erőnléti állapottal, ennek megfelelő izomzattal, kiváló reflexekkel;
– neuro-pszichiátriai szempontból kompenzált állapot;
– a családi és saját a namnesisében krónikus, örökletes megbetegedések ne szerepeljenek;
– veleszületett és szerzett belgyógyászati, bőrgyógyászati, idegrendszeri, pszichiátriai, mozgásszervi, sebészeti elváltozásai nem lehetnek;
– érzékszervi (látás, hallás, szaglás, egyensúly) fogyatékossága nem lehet;
– 0,6 vagy a nnál nagyobb látásélesség mindkét szemen javítás nélkül (kontaktlencse viselése, 4,0 D-nál kisebb fénytörési hibánál végzett excimer lézer keratektomia műtét utáni állapot – 6 hónappal a műtét után – megengedhető);
– testsúlytöbblete ne legyen (testtömegindex);
– ép, szanált fogazatalegyen;
– a védőruhában való huzamosabb tartózkodás és a környezettől való elszigetelés elviselésének képessége;
– képesség intenzív fizikai munkavégzésre gázálarcban, nehéz gázvédő ruhában, illetve lélegeztető készülék használatával;
– a jelentkezés felső korhatára 25 életév;
– az időszakos alkalmassági vizsgálaton évente vegyen részt.
Ellenjavallatok:
– bármilyen fejlődési rendellenesség, testi fogyatékosság;
– a pszichés funkció károsodása;
– neuro-pszichiátriai vagy egyéb szervrendszeri megbetegedésekre utaló panaszok miatt történt kezelés;
– gyógyszer-, alkohol-, valamint drogfüggőség;
– szemüveg vagy más korrekciós eszköz viselése, bármilyen keratotomiás vagy keratektomiás műtét utáni állapot; a rtephakia (műlencse beültetés utáni állapot), látótérkiesés; kancsalság bármilyen mértéke; színlátás bármilyen mértékű zavara;
– alimfadenoid szövetek és az orrnyálkahártyájának az orrlégzést zavaró hipertrófiája (rhinitis allergica, orrpolyposis, deviatio septi nasi kifejezett formája, concha nasalis hypertrophia stb.);
– a beszéd-, illetve a magas hang tartományban bármilyen mértékű halláscsökkenés;
– elhízás;
– endokrin-rendszeri, haematológiai elváltozás;
– a központi idegrendszer bármilyen kóros elváltozása;
– a bőr bármilyen érzékenysége – gyógyszer, vegyszer stb. – idült bőrbetegségek, bőratrófia;
Alapkövetelmények valamennyi beosztási kategóriánál
1. Pszichés egyensúly
Az egyén olyan kiegyensúlyozott lelkiállapota, amikor harmóniában van saját magával és a környezetével, és ez kiegyensúlyozottság a magánéleti életvezetésében és a munkahelyi feladatellátásában is jellemzi.
Kizáró okot képeznek a különböző pszichés egyensúlyvesztések és funkciózavarok.
2. Devianciák hiánya
A deviancia olyan magatartás, mely megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfogadott normákat.
Kizáró okot képeznek a különböző devianciák, mint pl. bűncselekmények elkövetése, az alkoholizmus, a gyógyszerfüggőség, a kábítószer fogyasztás, az öngyilkossági kísérlet.
3. Intellektuális képességek
Az intelligencia az egyén összetett, globális képessége a rra, hogy célszerűen cselekedjen, racionálisan gondolkodjon, és a környezetében hatékonyan működjön. A lapkövetelmény az iskolázottságnak és az életkornak megfelelő átlagos intelligenciaszint elérése.
4. Figyelmi képességek
A figyelem meghatározott célra történő irányításának képességét, valamint a figyelem tartósságát jelenti. Arról a képességről van szó, hogy az egyén képes-e figyelmét hosszabb távon, a környezeti (zavaró) ingerek kiszűrésével egy adott feladatra összpontosítani.
Követelmény a közepes szintű teljesítmény.
5. Pályamotiváció
Elsősorban azon konkrét indítékok megléte, amelyek egy meghatározott pálya – szakma és munkakör – választására, illetve az abban való tartós helytállásra ösztönöznek valakit.
Ilyen indítékok hiánya kizáró ok a felvételi folyamatban.
Alapkompetenciák és szintjeik
Alapkompetenciák valamennyi alkalmassági kategóriára
Kompetencia definíciója
Szintdefiníciók
Alkalmaz kodóképesség és -készség
Képes befogadni a változásokat és az újításokat.
Képes és hajlandó alkalmaz kodni más emberekhez, különböző munkahelyzetekhez és feladatokhoz, a változó munkafeltételekhez, környezethez.
Képes megváltoztatni a viselkedését, ha a helyzet azt kívánja. Magában foglalja az új elképzelésekre, ötletekre, ismeretekre való nyitottságot.
1. Képes különböző, megváltozott munkakörülményekhez, munkafeltételekhez alkalmaz kodni.
2. Képes megváltozott feladatokhoz alkalmaz kodni.
3. Képes különböző szabályzókhoz alkalmaz kodni.
4. Képes más személyekhez alkalmaz kodni.
5. Képes különböző, munkájában érintett csoportokhoz alkalmaz kodni.
6. Képes viselkedésén változtatni, ha a helyzet azt kívánja.
Döntési képesség
Az egyén képes a rra, hogy információgyűjtés és a döntési alternatívák felmérése után határozottan és gyorsan döntést hozzon, még olyan helyzetekben is, amikor korlátozott idő és/vagy hiányos információ áll rendelkezésére. Az önálló döntéshozatal előtt képes mások véleményét is kikérni, figyelembe venni.
1. Döntés előkészítése és meghozatala érdekében információt gyűjt.
2. Mások segítségével képes döntést hozni.
3. Rutinhelyzetekben képes jó döntést hozni.
4. Leszabályozott helyzetekben képes jó döntést hozni.
5. Váratlan, személyt érintő kérdésekben képes jó döntést hozni.
6. Váratlan, csoportot érintő kérdésekben képes jó döntést hozni.
7. Váratlan, összetett, szervezetet érintő kérdésekben képes jó döntést hozni.
Együttműködés
Eredményesen közreműködik egy közös cél elérése érdekében, még akkor is, ha ez nem közvetlenül a saját érdekeit szolgálja. Egyéni érdekeit képes alávetni a közösség érdekeinek.
1. Ötleteivel, véleményével segíteni igyekszik a közös cél elérését.
2. Közvetlen munkatársaival rendszeresen megosztja az okat az információkat, amelyek a hatékony működéshez szükségesek.
3. Vezetőivel is rendszeresen megosztja az okat az információkat, amelyek a hatékony működéshez szükségesek.
4. Tágabb környezetével rendszeresen megosztja az okat az információkat, amelyek a hatékony működéshez szükségesek.
5. Képes információt szerezni az együttműködő szervektől, szervezetektől.
6. Képes olyan személytől is információkat szerezni, a ki passzív az együttműködésben.
Empátia
Beleérző képesség. Az egyén képes a másik személy helyzetébe beleképzelni magát, figyelembe véve és megértve annak szempontjait.
Mások megértésének szándékát öleli fel. Annak képessége, hogy a mások által ki nem mondott vagy csak részben kifejezett gondolatokat, érzéseket és problémákat meghallgassa és megértse.
1. Képes a másik személy hangulatát, érzéseit észlelni.
2. Részlegesen érdeklődő – szimpátia alapján figyel a másik félre, időnként csak úgy tesz, mintha érdekelné.
3. Érdeklődő – meghallgatja a másik személy problémáit.
4. Együtt érző – képes megérteni a másik személy érzéseit, problémáit.
5. Véleményével képes iránymutatást a dni a másik problémájának megoldására.
Felelősségvállalás
Tudatában van annak, hogy egyes helyzetekben mekkora a felelőssége, és ennek meg felelően cselekszik.
Vállalja döntései, tettei következményeit.
1. Felismeri a helyzetben meglévő felelősségét, de nem vállalja fel.
2. Tudatában van a helyzetben meglévő felelősségének, de nem vállalja fel.
3. Tudatában van a helyzetben meglévő felelősségének, és esetlegesen felvállalja.
4. Tudatában van a helyzetben meglévő felelősségének, és azt felvállalja.
5. Feladat végrehajtása, döntései során vállalja a felelősséget alehetséges következményekért.
Kommunikációs készség
Képes a rra, hogy önmagát világosan és érthetően kifejezze szóban, írásban, szemléltető eszközök segítségével.
Magában foglalja az egyén azon szándékát is, hogy pontosítson olyan információkat, amelyek számára nem teljesen világosak. Kommunikációs helyzetben vissza tud kérdezni, törekszik a kapott és adott információ pontosítására, megértésére és megértetésére.
1. Érthetően fejezi ki magát szóban vagy írásban.
2. Érthetően fejezi ki magát szóban és írásban.
3. Meggyőződik az adott információ egységes vagy pontos értelmezéséről.
4. Az érkezett információkat képes jól feldolgozni és továbbítani mások felé.
Minőségre törekvés
A személy azon törekvése, hogy munkája során a szakszerűség, a precizitás, az alaposság, az igényesség és a körültekintés határozza meg munkavégzését.
1. Alapvető feladatokat ellátja, tartja a határidőket.
2. Kellő odafigyeléssel látja el feladatait.
3. Szakszerűen látja el feladatait.
4. Szakszerűen és alaposan látja el feladatait.
5. Szakszerűen, alaposan és a vonatkozó minőségi követelményeknek meg felelően látja el feladatait.
6. Minőségi követelményeit megfogalmaz za a szervezetre vonatkozóan.
Önállóság
Az egyén azon tulajdonsága, hogy közvetlen irányítás, útmutatás nélkül is képes saját munkájának elvégzésére.
1. Rutin helyzetekben útmutatás nélkül végzi munkáját.
2. Egyszerű feladatok ellátása során nem igényel útmutatást.
3. Összetett feladatok ellátása során nem igényel útmutatást.
4. Váratlan helyzetbe kerülve szakmai ismereteire, tapasztalataira támaszkodva megoldja a feladatot.
Önbizalom
Az egyén hisz abban, hogy képességeivel eleget tud tenni a feladatoknak.
Magába foglalja az egyén azon képességeit, hogy képes váratlan, kihívást jelentő helyzetekben is döntést hozni, megváltoztatni és/vagy korrigálni véleményét, illetve képes építő jelleggel kezelni a felmerülő akadályokat.
Magabiztos viselkedésével azt közvetíti a környezetnek, hogy ura a helyzetnek, anélkül, hogy az akaratát a többiekre erőltetné.
1. Hisz abban, hogy képességeivel eleget tud tenni a feladatoknak.
2. Kézben tartja a feladat végrehajtását, de ha megkérdőjelezik a helyességét, elbizonytalanodik.
3. Kézben tartja a feladat végrehajtását, és ha megkérdőjelezik a helyességét, akkor sem bizonytalanodik el.
4. Tévedéskor korrigálja véleményét.
5. Indokolt esetben határozottan vállalja véleményét, kiáll álláspontja mellett, azt képviseli.
Önkontroll
Annak képessége, hogy az egyén hatékonyan szabályozza viselkedését, indulatait és feszültségeit.
1. Stresszhelyzetben megőrzi a nyugalmát.
2. Kezelni tudja felbukkanó negatív érzelmeit.
3. Ellenáll annak, hogy belesodródjon indulatokkal terhes helyzetbe.
4. Stresszhelyzetben is képes racionális, építő jellegű, konstruktív problémamegoldásra.
5. Életet veszélyeztető stresszes helyzetben is képes racionális, építő jellegű, konstruktív problémamegoldásra.
Önfejlesztés/tanulási készség
Az egyén azon törekvése, hogy a szervezeti és a munkaköri követelményeknek való megfelelés érdekében a szakirányú ismereteit és képességeit, önmagát – a kár önállóan is – gyarapítsa, fejlessze a hatékonyabb munkavégzés érdekében, a miért különböző mértékű erőfeszítésekre hajlandó.
Az egyén törekszik saját személyiségének, képességeinek és készségeinek folyamatos fejlesztésére. Magába foglalja a hibákkal, kudarcokkal való szembenézés képességét és feltárt hiányosságainak korrekciójára való hajlandóságot is.
1. Tapasztalatokat cserél kollégáival, más szakemberekkel.
2. Hiányzó ismereteknek utána olvas.
3. Mások észrevételeit képes elfogadni.
4. Mások észrevételeit képes hasznosítani.
5. Saját hiányosságait felismeri, belátja, elemzi, beépíti ismereteibe személyes tapasztalatait.
6. Tudatosan elemzi saját viselkedését, tevékenységét, hogy legközelebb jobban teljesítsen.
Problémamegoldó képesség
Képes a rra, hogy a felmerülő problémákat észrevegye, az onosítsa, a mögöttes okokat feltárja.
Megkeresi az okat az alternatívákat, amelyek a helyzetnek megfelelő megoldást eredményezhetik, ezek közül alegkedvezőbbet ki tudja választani és meg is valósítja.
1. Afelmerülő problémákat észleli, észreveszi.
2. A felmerülő problémákat az onosítja.
3. Jelzi a problémát és a más által kiválasztott, meghatározott megoldást véghezviszi.
4. Probléma megoldásához megkeresi alehetséges alternatívákat.
5. Problémák felmerülése esetén alehetséges alternatívák közül a kiválasztott, meghatározott megoldást véghezviszi.
6. Problémák felmerülése esetén alehetséges alternatívákból kiválasztja az t, amelyik aleghatékonyabb megoldást eredményezheti és azt véghezviszi.
Szabálytudat–szabálytartás
Az egyén azon törekvése, hogy a munkavégzést alapvetően meghatározó szabályrendszer ismeretében a vonatkozó elő írásokat, szabályokat betartsa, valamint törekszik az adott helyzetben legmegfelelőbb, jóváhagyott szabály követésére.
1. Munkaköréhez kapcsolódó szabályzókat ismeri.
2. Munkaköréhez kapcsolódó szabályzókat helyesen alkalmaz za.
3. Megköveteli magától és a közvetlen kollégáitól a munkaköréhez kapcsolódó szabályzók betartását.
4. Munkaköréhez közvetlenül nem kapcsolódó szabályzókat is ismeri.
5. Munkaköréhez közvetlenül nem kapcsolódó szabályzókat is helyesen alkalmaz za.
6. Az adott feladat megoldásához alegmegfelelőbb, jóváhagyott szabályt alkalmaz za.
Teljesítményorientáció
Az egyén munkája során reális célokat állít maga elé és törekszik azok elérésére. Hangsúlyt helyez az eredményességre és annak folyamatos növelésére.
Magába foglalja a kihívásokat jelentő munkacélok megfogalmaz ását és azok elérésére való törekvést is.
Az egyén a vezetői részről kifejtett ösztönzésre nyitott, a pozitív megerősítés magasabb munkateljesítményre motiválja.
1. Amunkaköri leírásnak meg felelően látja el feladatait.
2. Ismeri és elfogadja közvetlen szervezeti egységének céljait.
3. Törekszik az egyéni és a közvetlen szervezeti célok összhangjának megteremtésére.
4. Ismeri és elfogadja a szervezet jövőképét.
5. Munkájával hozzájárul a szervezet jövőképének megvalósulásához.
6. Törekszik az egyéni célok és a szervezeti jövőkép összhangjának megteremtésére.
Vezetői kompetenciák és szintjeik
Vezető-irányító munkaköröknél az alapkompetenciákon kívül elvárt további kompetenciák
Kompetencia definíciója
Szintdefiníciók
Csapatmunka
Az egyén azon szándéka, hogy másokkal együttműködjön, hogy a csapat tagjalegyen, miközben törődik a csoport érdekeivel, mivel fontos számára a csoport megbecsülése. Bizalommal fordul mások felé.
1. Meghallgatja az általa vezetett szervezeti egység tagjainak véleményét, az okat tiszteletben tartja.
2. Tisztában van az általa vezetett szervezeti egység érdekeivel, bizalommal fordul munkatársai felé.
3. A hatékony csapatmunka érdekében maga is véleményt nyilvánít.
4. Lépéseket tesz a csoportlégkör javítása érdekében, közbenjár az általa vezetett szervezeti egységen belüli konfliktusok feloldásában.
5. Az általa vezetett szervezeti egység érdekeit kifelé és befelé egyaránt képviseli.
Előrelátás
Az egyén azon hajlandósága, hogy tevékenysége során előre gondolkodik legalább egy lépéssel.
Előre látja alehetséges következményeket és kockázatokat, felismeri az ok-okozati összefüggéseket, miközben szem előtt tartja a szervezet stratégiai céljait.
Előre feltérképezi alehetséges kimeneteleket.
1. Tevékenysége során az adott feladat végrehajtása érdekében képes legalább egy lépéssel előre gondolkodni.
2. Munkája során figyelembe veszi alehetséges kockázatokat.
3. Munkája során előre látja az események mögött meghúzódó ok-okozati összefüggéseket.
4. Munkája során előre feltérképezi alehetséges kimeneteleket.
5. Szem előtt tartja a szervezet stratégiai céljait.
6. A szervezetre ható külső tényezőket is figyelemmel kíséri.
Elvárások támasztása
Az egyén azon képessége, hogy konkrétan meg tudja fogalmaz ni, és közvetíteni tudja a munkavégzés, feladat-végrehajtás, az együttműködés és az egymás közötti kapcsolattartás területén támasztott igényeit.
1. Munkatársai számára általánosságban megfogalmaz za a munkavégzéssel és kapcsolattartással összefüggő igényeit.
2. Munkatársai számára konkrétan megfogalmaz za a munkavégzéssel kapcsolatos igényeit, de munkatársai igényeit figyelmen kívül hagyja.
3. Munkatársai számára konkrétan megfogalmaz za a munkavégzéssel kapcsolatos igényeit, és figyelembe veszi munkatársai igényeit is.
4. Munkatársaitól a tervezés és végrehajtás során csak alegszükségesebb együttműködést várja el.
5. Munkatársaitól a tervezés és végrehajtás során a folyamatos együttműködést várja el.
6. A munkatársaitól a stratégiai célok elérése érdekében folyamatos együttműködést vár el.
Irányítás
A tevékenységeket hatékonyan tervezi és szervezi a határidő és a minőségi követelmények betartása érdekében.
Képes egy folyamat vagy tevékenység hatékony megtervezésére, megszervezésére a kívánt eredmény legkedvezőbb eléréséhez.
A feladatokat az arraleginkább megfelelő munkatársaknak osztja ki, a kiadott feladatokat következetesen kéri számon. Részletes eligaz ítást a d, meghatározza a feladatokat, prioritásokat.
1. Aközvetlen beosztottak tevékenységét megszervezi.
2. Kézben tartja és koordinálja a feladatokat.
3. Egy folyamatot vagy tevékenységet úgy tervez meg, hogy a kívánt eredményt alegkedvezőbb módon érje el, a feladat meghatározásnál figyelembe veszi munkatársai képességét.
4. Részletes eligaz ítást a d, egyértelműen meghatározza a feladatokat, prioritásokat, szükséges mértékben informálja a munkatársait, és számon kéri a végrehajtást.
5. Az általa kiadott feladatok végrehajtását következetesen ellenőrzi, a határidőket betartja és megköveteli, hogy más is betartsa.
Jövőorientáltság
Határozott jövőképpel rendelkezik, a mi minden tevékenységét és döntését átitatja, és a mi a siker elérésére ösztönzi.
1. Elfogadja szervezete, azon belül a szervezeti egysége számára kialakított jövőképet, és annak érdekében képes hatékonyan dolgozni.
2. Képes kialakítani egy, a szervezet stratégiájához illeszkedő jövőképet szervezeti egysége számára.
3. Kommunikálja a szervezeti egysége határozott jövőképét a siker elérése érdekében.
4. Szervezeti egységének jövőkép kialakítását beosztottjaival közösen végzi, és ezzel összhangban vannak döntései és tevékenységei.
5. Szervezeti egységének jövőképét határozottan közvetíti, és részt vesz szervezetének jövőkép kialakításában.
6. Határozott jövőképpel, ehhez a dekvát küldetéstudattal tevékenykedik, és teljes szervezetét is képes ennek megfelelően mozgósítani.
Mások megismerése
Törekszik mások pontos észlelésére, viselkedésük megértésére és helyes értékelésére. Megfigyelései alapján képes mások viselkedését előre látni.
1. Képes munkatársainak, beosztottjainak viselkedését objektíven észlelni és felismerni.
2. Rendelkezésre álló információi alapján képes munkatársai, beosztottjai magatartásának helyes értékelésére.
3. Spontán módon foglalkozik munkatársai, beosztottjai tudásának, képességeinek a megismerésével.
4. Tervezetten végzi a munkatársak tudásának, képességeinek feltérképezését, megismerését.
5. Munkatársai szakmai és személyi tulajdonságait jól ismeri, a munkafeladatokat ennek meg felelően osztja el.
6. Felismeri munkatársaiban a fejlesztésre szoruló képességbeli hiányokat, a ktívan részt vesz a dolgozók fejlesztésében.
Motiválás
Munkatársait saját példamutató viselkedésével a rra ösztönzi, hogy tevékenyebben dolgozzanak céljaik elérése érdekében.
Pozitív – szükség esetén negatív – megerősítést a d, elismer, jutalmaz a jobb teljesítmény fenntartása érdekében. Gondoskodik a rról, hogy a munkatársak kiemelkedő teljesítményükért az elismerést/jutalmat a megfelelő időben és személyre szabottan kapják meg.
Tisztában van a különböző ösztönző módszerek hatásaival és alkalmaz ási lehetőségeivel, és a helyzetnek megfelelően használja az okat.
1. Akülönböző ösztönző módszereket és hatásaikat nem teljes körűen ismeri, de törekszik munkatársait tevékenyebb munkavégzésre ösztönözni.
2. Példamutató viselkedésével motiválja társait és beosztottjait.
3. Tisztában van a különböző ösztönző módszerek hatásaival és alkalmaz ási lehetőségeivel, de nem építi be vezetési rendszerébe, alkalomszerűen motivál.
4. Külső ösztönző, motiváló módszereken túl, belső motivációs eszközöket is alkalmaz .
5. Pozitív megerősítést a d, elismer, elmarasztal a jobb teljesítmény fenntartása és elérése érdekében.
6. Különböző ösztönző módszereket a helyzetnek meg felelően és személyre szabottan alkalmaz .
A pszichikai követelmények értékelése az egyes alkalmassági kategóriákban
Az egyes feladatok végrehajtásának követelményei, rendje
A fizikai állapot felmérés helyszínét olyan helyen kell kijelölni, ahol a felmérés lebonyolítására minden feltétel adott. A felmérés során biztosítani kell a lebonyolításhoz szükséges környezetet, eszközöket, továbbá a baleset-megelőzés érdekében a megfelelő felügyeletet.
A felmérés teljesítésére egyénenként 60 perc áll rendelkezésre.
A felmérés megkezdése előtt 15 perc általános bemelegítést és mozgásformák váltásnál mozgásformánként 3 perc pihenő időt lehet biztosítani.
Javasolt sorrend: 60 m, távolugrás, guggolás, felülés, mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, 2000 m.
2000 m-es síkfutás
Kiinduló helyzet: a rajtvonal mögött álló rajthelyzet. A feladat a 2000 méteres távolság megtétele időre. Az időmérés a felmérést végző jelére kezdődik és a meghatározott távolság megtételével ér véget.
Felülés
A felmérendő személy hajlított lábakkal lábfejeit rögzítve, kezeit a tarkójánál tartva a hátán fekszik. A felmérést végző jelére felül úgy, hogy a gerincvonala minimum 90 fokot zárjon be a vízszintes talajjal, majd visszafekszik úgy, hogy mindkét lapockája érintse a talajt. Ezt a gyakorlatot egy perc leteltéig ismétli. Az értékelés során az egy perc időtartam alatt végrehajtott értékelhető felülések számát kell figyelembe venni. A tarkón tartott kéz 30"-ig kötelező, utána nem feltétele az érvényes felülésnek.
Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás
Miután a felmérendő személy felveszi a fekvőtámasz testhelyzetet (a kar kb. vállszélességben, a test egyenes vonalat alkot a tarkó és a sarok között), a felmérést végző személy jelére karhajlítással megkezdi a feladat végrehajtását. Karhajlításnak minősül a fekvőtámasz, ha a felkar legalább párhuzamos a talajjal, és alaphelyzetbe kerül vissza a kar kinyújtása után. (A test vonala továbbra sem törik meg, és a karnyújtás az ízületi határtól csak minimálisan tér el.) Az időmérés a felmérést végző személy által adott jelre kezdődik, és harminc (30) másodpercig tart. Az értékelés során a fél perc alatt végzett értékelhető karnyújtások számát kell figyelembe venni. A törzs feszes, egyenes tartása a karnyújtás ideje alatt is feltétel.
Helyből távolugrás
A feladat végrehajtása lehetőleg műanyag burkolatú (nem csúszós) talajon történik. Az ugró egy jól látható vonal mögül (a vonalat a láb nem érintheti) helyből két lábról ugorjon előre, majd igyekezzen az érkezés helyén maradni. Az ugrás hosszát a vonaltól az ugró vonalhoz legközelebb talajhoz leérkezett testrészéig kell mérni. Két kísérlet engedélyezett, rögzítésre a jobbik eredmény kerül.
60 m-es futás
Kiinduló helyzet: a rajtvonal mögött álló rajthelyzet. A feladat a 60 méteres távolság megtétele időre. Az időmérés a felmérést végző jelére kezdődik, és a meghatározott távolság megtételével ér véget.
Guggolás
Kiinduló helyzet: a lábak egymással párhuzamosan, vállszélességű terpeszben helyezkednek el, a lábfejek és a térdek kifelé néznek. Az időmérés a felmérést végző személy által adott jelre kezdődik és harminc (30) másodpercig tart. Az értékelés során a fél perc alatt végzett értékelhető guggolások számát kell figyelembe venni.
