Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2010.(XII.21.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

2021.01.01.

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében és a 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el[1]:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zirc Város közigazgatási területére.

(2) E rendelet határozatlan időtartamra szól.

2. § Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi helyi adókat vezeti be:

a) építményadó

b) magánszemélyek kommunális adója

c) telekadó

d) helyi iparűzési adó

e) idegenforgalmi adó

Értelmező rendelkezések[2]

2/A. §

1. Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a szépkorúak jubileumi juttatását, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, továbbá a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A havi jövedelem kiszámításakor
- rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap,
- nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.
2. Közcélú közműberuházás: Útépítés, útfelújítás, alapvetően helyi lakossági érdekeket szolgáló járdák építése, felújítása. Út: Zirc város közigazgatási területén a Zirc Város Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ), illetve az Országos Területrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban: OTÉK) szabályozásával összhangban épülő szilárd (kő, beton, aszfalt) burkolatú közút a hozzá kapcsolódó felszíni, vagy felszín alatti csapadékvíz elvezető rendszerrel. Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része.
3. [4] Életvitelszerű lakóhely: magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, ahonnan az életét szervezi, munkavégzés esetén rendszeresen innen indul munkába vagy ide tér haza és ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás – legjellemzőbben folytatja, amely a családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe.

Adómentességek, adókedvezmények[5]

3. § (1) Építményadó mentességet, kedvezményt kizárólag nem üzleti célt szolgáló építmény után lehet igényelni.

(2) Szociális mentességre jogosult az építményadó vonatkozásában adóévre

a) az a nyugdíjas házaspár, akinek l főre jutó havi jövedelme az adókötelezettség keletkezésének időpontjában az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 30 %-kal nem haladja meg.

b) az egyedülálló nyugdíjas, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 50 %-kal nem haladja meg.

(3) A megállapított építményadó 50 %-át kell megfizetni

a) annak a nyugdíjas házaspárnak, aki az (2) bekezdés a.) pontja szerinti mentességet nem kaphatja meg, de 1 főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének másfélszeresét.

b) az egyedülálló nyugdíjasnak, ha az (2) bekezdés b) pontjában foglalt mentességet nem kaphatja meg, de havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 70 %-kal nem haladja meg.

c) annak a nem nyugdíjas adóalanynak, akinek családjában az l főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

(4) Az adózó az (2) és (3) bekezdésben meghatározott mentességre, kedvezményre akkor jogosult, ha csak egy ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával rendelkezik.

(5) A megállapított építményadó 65 %-át kell megfizetni:

a) annak az adózónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyike sem rendelkezik:

aa) ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával (azon ingatlanon kívül, amelyre az építményadó kedvezményt kérik és amelyben életvitelszerűen laknak), vagy

ab) lakóingatlan bérleti jogával, vagy

ac) [7] a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján vagyonnak minősülő gépjármű tulajdonjogával vagy üzembentartói jogával (kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.).

b) annak a lakáson - amelyre az építményadó kedvezményt kérik és amelyben életvitelszerűen laknak - fennálló, hitelintézet által az adó tárgyát képező lakás vásárlására, építésére nyújtott jelzáloghitellel rendelkező adózónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, továbbá az adóévben hitelintézet által igazolt havi törlesztőrészletének összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyike sem rendelkezik:

ba) ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával (azon ingatlanon kívül, amelyre az építményadó kedvezményt kérik és amelyben életvitelszerűen laknak), vagy

bb) lakóingatlan bérleti jogával.

(6) A (5) bekezdésben foglalt kedvezményt kérelmező adózónak kérelméhez, jövedelemnyilatkozatát, annak igazolását, az építményadó kedvezményt érintő ingatlantulajdonára vonatkozó fenntartási költségeit igazoló dokumentumot mellékelni kell. Abban az esetben, ha a benyújtott, igazolt jövedelem és a fenntartási költségek vizsgálata alapján vitatható a kérelmező kedvezményre való jogosultsága környezettanulmány lefolytatása szükséges.

(7) Amennyiben a magánszemély közcélú közműberuházást hajt végre, vagy abban részt vesz, annak általa teljesített számviteli bizonylattal igazolt ellenértéke 50 %-át a kivetett éves építményadójának 35 %-a erejéig adókedvezményként érvényesítheti. Ha az adóévre kivetett építményadó 35 %-a kisebb, mint a közműberuházás számviteli bizonylattal igazolt ellenértékének 50 %-a, úgy az adókedvezmény a levonási jog megnyíltát követő legfeljebb 10 naptári évben esedékes építményadójával szemben érvényesíthető.

(8) [8] Azt a polgári védelmi szervezetbe beosztott magánszemély adóalanyt, vagy annak vele egy háztartásban élő ingatlan tulajdonostársát – akit a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. § (2) bekezdése alapján írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel felruházott – az adóévben megállapított építményadó erejéig, de legfeljebb 14.000,- Ft mértékű adókedvezmény illeti meg, amennyiben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény alapján, a megelőző évben folyamatosan beosztott volt polgárvédelmi feladatokra, és a számára előírt megjelenési, képzési és feladat ellátási kötelezettségének igazoltan eleget tett.

(9) [9] Azt a készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltó magánszemély adóalanyt, vagy annak vele egy háztartásban élő ingatlan tulajdonostársát – akit a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. § (2) bekezdése alapján írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel felruházott – az adóévben megállapított építményadó erejéig, de legfeljebb 14.000,- Ft mértékű adókedvezmény illeti meg, amennyiben erre vonatkozó munkaviszonyát igazolja.

(10) [10] A (8) és (9) bekezdésekben meghatározott adókedvezmény kizárólag a polgári védelmi szervezetbe beosztott vagy a készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltó magánszemély által életvitelszerűen lakott lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre adható.

(11) [11] Az e §-ban foglalt kedvezmények közül egy adóévben csak egy kedvezmény vehető igénybe, a kedvezmények össze nem vonhatóak.

(12) [12] Az adóévre mentességre, kedvezményre jogosító körülmények igazolásának határideje minden adóév február 15. napja.

(13) [13] [14]

3/A. § (1) [15] Szociális mentességre jogosult a magánszemélyek kommunális adója és a telekadója vonatkozásában adóévre

a) az a nyugdíjas házaspár, akinek l főre jutó havi jövedelme az adókötelezettség keletkezésének időpontjában az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 30 %-kal nem haladja meg.

b) az egyedülálló nyugdíjas, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 50 %-kal nem haladja meg.

(2) A megállapított magánszemélyek kommunális adója és telekadója 50 %-át kell megfizetni

a) annak a nyugdíjas házaspárnak, aki az (1) bekezdés a) pontja szerinti mentességet nem kaphatja meg, de 1 főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének másfélszeresét.

b) az egyedülálló nyugdíjasnak, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglalt mentességet nem kaphatja meg, de havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 70 %-kal nem haladja meg.

c) annak a nem nyugdíjas adóalanynak, akinek családjában az l főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

(3) Az adóévre mentességre, kedvezményre jogosító körülmények igazolásának határideje – a magánszemélyek kommunális adó és telekadó esetén - minden adóév február 15. napja.

(4) [16]

(5) Az adózó a 3/A. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott mentességre, kedvezményre akkor jogosult,

a) telekadó esetén, ha azon ingatlanon kívül, melyre a telekadó kedvezményt kéri, más ingatlan tulajdonjogával vagy ingatlan vagyoni értékű jogával nem rendelkezik,

b) magánszemélyek kommunális adó esetén, ha azon lakásbérleten kívül, melyre a kedvezményt kéri, más ingatlan tulajdonjogával vagy ingatlan vagyoni értékű jogával nem rendelkezik.

3/B. § [17] [18] A vállalkozónak nem minősülő adóalany mentesül az építményadó és telekadó adatbejelentési kötelezettsége alól – a 3. § (2) bekezdésben és a 3/A. § (1) bekezdésben meghatározott mentesség fennállásának kivételével -, amennyiben adófizetési kötelezettség nem terheli.

Építményadó

4. § [19][20] Az építményadó kötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló építményre (a továbbiakban együtt: építmény).

5. § [21] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13. §-ában foglaltakon kívül mentes az adó alól: az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya tároló), feltéve, hogy az épületet rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használják. Magánszemély adóalany esetében a mentesség akkor is fennáll, ha az építményt nem használja, illetőleg nem hasznosítja.

6. § (1) Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

(2) [22] Az adó mértéke:

a) [23] 252,- Ft/m2/év az állandó lakás céljára szolgáló építmények, a magánszemélyek tulajdonában lévő gépjárműtároló (amennyiben a gépjárműtároló nem üzleti célt szolgál).

b) Az I. övezetben

ba) 450,- Ft/m2/év a műhely, raktár, gazdasági és egyéb építmény esetében,

bb) 900,- Ft/m2/év az üzlet, iroda esetében,

bc) 900,- Ft/m2/év az a) pontba nem sorolható garázs esetében,

bd) 550,- Ft/m2/év a szállásépület, a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, és a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, esetében,

c) A II. övezetben

ca) 380,- Ft/m2/év a műhely, raktár, gazdasági és egyéb építmény, valamint a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, és a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség esetében,

cb) 520,- Ft/m2/év az üzlet, iroda esetében

cc) 520,- Ft/m2/év az a) pontba nem sorolható garázs esetében,

d) 280,- Ft/m2/év az I. és II. övezetben 6 hónapot meghaladóan hasznosítás alatt nem álló üzleti célt szolgáló építmény esetében.

e) [24] [25]

(3) Az övezeti besorolást jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Telekadó

7. § [26] Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.

8. § (1) [27] [28] A Htv. 19. §-ában foglaltakon kívül mentes az adó alól:

a) területmértékre tekintet nélkül minden olyan telek, amelyen építményadó köteles épület, építmény áll.

b) magánszemély adóalany, amennyiben családi lakóház építését bejelentéssel vagy jogerős építési engedéllyel ténylegesen megkezdte, az építés megkezdését követő hónap 1. napjától a használatbavételi engedély kiadásáig.

c) Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005. (IV.5.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Helyi Építési Szabályzat) szerint beépítésre nem szánt területen lévő telek.

(2) Amennyiben a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét a megállapított telekadójából levonhatja.

(3) Ha az adó összege kisebb, mint a beruházási érték, a levonási jog a megnyíltát követő öt naptári évben esedékes telekadóval szemben érvényesíthető. Amennyiben a befizetés nem éri el a telekadó összegét, telekadóként csak a különbözetet kell megfizetni.

9. § (1) [29] A telekadó alapja: a telek m2-ben számított területe.

(2) [30] Az adó mértéke:

a) A Helyi Építési Szabályzat szerint beépíthető és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerint építési teleknek minősülő telek, vagy ha az OTÉK szerinti építési telek kialakításának feltételei fennállnak, az ingatlannal szomszédos, vagy legfeljebb a szomszéd melletti ingatlanon kiépített közműrendszerről biztosítható: 50,- Ft/m2.

b) az a) pontba nem tartozó, Helyi Építési Szabályzat szerint beépítésre szánt telek esetében: 10,- Ft/ m2.

(3) [31]

Magánszemélyek kommunális adója

10. § [32] Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól

a) a szükséglakás bérlője,

b) a magánszemély adóalany építménye után, ha a tulajdonos ugyanezen építmény után építményadót fizet,

c) a magánszemély adóalany építménye után, ha az 5. § és a Htv. 13. § alapján építményadó mentessége áll fenn,

d) a magánszemély adóalany telkének az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész feletti területe, ha a tulajdonos az ugyanezen telken álló építmény után építményadót fizet, vagy

e) a magánszemély adóalany telke után, ha a tulajdonos ugyanezen telek után telekadót fizet vagy a Htv. 19. §-a alapján mentes a telekadó alól.

11. § [33]

12. § [34][35] Az adó mértéke adótárgyanként évi 10.500,-Ft.

Idegenforgalmi adó

13. § Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

14. § (1) Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

(2) [36] Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként: 450,- Ft.

15. § (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad. A szálláshelyeken a nyilvántartás céljára vendégkönyv, vagy avval egyenértékű analitikus nyilvántartás vezetése kötelező. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, útlevelének, vagy személy igazolványának számát, megérkezésének és távozásának idejét, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét.

(2) Adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell. Munkavégzés miatt igénybevett adómentesség esetén a vendégnyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató cég igazolását, mely tartalmazza a Htv. szerinti adómentesség feltételeit, ennek hiányában az adót meg kell fizetni. Az igazolásokat 5 évig meg kell őrizni.

Helyi iparűzési adó

16. § [37] Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység.

17. § (1) Az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.

(2) [38]

17/A. § [39] Mentes az adó megfizetése alól az a háziorvos, védőnő vállalkozó, vagy vállalkozás akinek, vagy amelynek vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

Záró rendelkezések

18. § [40] Az adóhatóság készpénzfizetést nem fogadhat el.

19. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 49/2003. (XII.09.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 30/2010. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez a 30/2010. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás